<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=S%C3%A1ndi+Tam%C3%A1s</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=S%C3%A1ndi+Tam%C3%A1s"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/S%C3%A1ndi_Tam%C3%A1s"/>
	<updated>2026-04-07T18:37:00Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=AUTOSAR_alap%C3%BA_aut%C3%B3ipari_szoftverrendszerek&amp;diff=191216</id>
		<title>AUTOSAR alapú autóipari szoftverrendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=AUTOSAR_alap%C3%BA_aut%C3%B3ipari_szoftverrendszerek&amp;diff=191216"/>
		<updated>2017-01-22T13:32:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Sándi Tamás: /* Céglátogatás */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = AUTOSAR alapú autóipari szoftverrendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAV15&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = laboralkalmakon kötelező&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = szóbeli&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAV15/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Napjaink nagy bonyolultságú beágyazott rendszerinek fejlesztése elképzelhetetlen lenne &#039;&#039;&#039;modellvezérelt szoftverfejlesztési&#039;&#039;&#039; paradigmák alkalmazása nélkül. Különösen igaz ez az autóiparra, ahol egy-egy alkalmazásban akár száznál is több vezérlőegység együttműködése valósul meg. Egy ilyen összetettségű &#039;&#039;&#039;elosztott rendszer tervezésében, fejlesztésében a szoftvermodellezés&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;kódgenerálás&#039;&#039;&#039; kiemelt jelentőséget kap. A járművekben helyet kapó vezérlőegységek számos különböző beszállítótól származnak mégis kompatibilisnek kell lenniük egymással, hiszen teljes funkcionalitásukat csak egymásra támaszkodva valósíthatják meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;&#039;AUTOSAR Konzorcium&#039;&#039;&#039; vezető autógyártók és autóipari beszállítók együttműködéseként jött létre, és fő céljául a vezérlőegységek fejlesztésének szabványosítását tűzte ki. A konzorcium szabványai a fejlesztés három fő területét célozzák meg:&lt;br /&gt;
* definiálnak egy szigorúan rétegzett &#039;&#039;&#039;szoftverarchitektúrát&#039;&#039;&#039; a vezérlőegységeken futó beágyazott szoftver számára,&lt;br /&gt;
* definiálnak egy &#039;&#039;&#039;modellezési nyelvet&#039;&#039;&#039;, melynek segítségével a vezérlőegységek működése magas szinten leírható,&lt;br /&gt;
* definiálják azt a &#039;&#039;&#039;módszertant&#039;&#039;&#039;, melyet alkalmazva az autógyártók által leírt magas szintű modellektől eljuthatunk a vezérlőegységeken futó szoftver konfigurációjáig, majd végül a konfiguráció alapján történő végső forráskód generálásáig.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tematika ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A tárgy előadásai során megismerhetitek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* az AUTOSAR által leírt fejlesztési folyamatokat,&lt;br /&gt;
* az AUTOSAR által biztosított modellezési lehetőségeket,&lt;br /&gt;
* az AUTOSAR által definiált rétegzett szoftverarchitektúrát és az abban elhelyezkedő szoftvermodulok feladatait,&lt;br /&gt;
* az autóiparban alkalmazott kommunikációs protokollokat (CAN, FlexRay),&lt;br /&gt;
* az autóiparban alkalmazott diagnosztikai megoldásokat (On-board diagnostics).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy laboratóriumai során egy egész féléves összefüggő feladatot valósíthattok meg, melynek célja egy elképzelt elektromos autó meghajtását irányító vezérlőegység szoftverének elkészítése. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A laborfeladatba beletartozik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* a vezérlőegység szoftverkomponenseinek modellezése, implementálása (C nyelven)&lt;br /&gt;
* a vezérlőegység alapvető szoftvermoduljainak konfigurálása&lt;br /&gt;
* a konfiguráció alapján történő kódgenerálás és a szoftver folyamatos kipróbálása&lt;br /&gt;
* a vezérlőegység kommunikációjának vizsgálata&lt;br /&gt;
* a vezérlőegység diagnosztikai funkcióinak implementálása, kipróbálása, vizsgálata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A labor során egy olyan fejlesztőpanelt használhattok, amin helyet kapott egy DC motor is mely az elektromos autó meghajtó motorját jelképezi. A feladat ennek a motornak az intelligens vezérlése köré épül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Céglátogatás==&lt;br /&gt;
A félév során ellátogatunk a ThyssenKrupp Presta Kft. budapesti fejlesztőközpontjába, ahol bepillantást nyerhettek a valódi fejlesztési munkába is.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
https://www.youtube.com/watch?v=RND9PpbOcqc&amp;amp;feature=youtu.be&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sándi Tamás</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=AUTOSAR_alap%C3%BA_aut%C3%B3ipari_szoftverrendszerek&amp;diff=191215</id>
		<title>AUTOSAR alapú autóipari szoftverrendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=AUTOSAR_alap%C3%BA_aut%C3%B3ipari_szoftverrendszerek&amp;diff=191215"/>
		<updated>2017-01-22T12:49:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Sándi Tamás: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = AUTOSAR alapú autóipari szoftverrendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAV15&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = laboralkalmakon kötelező&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = szóbeli&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAV15/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Napjaink nagy bonyolultságú beágyazott rendszerinek fejlesztése elképzelhetetlen lenne &#039;&#039;&#039;modellvezérelt szoftverfejlesztési&#039;&#039;&#039; paradigmák alkalmazása nélkül. Különösen igaz ez az autóiparra, ahol egy-egy alkalmazásban akár száznál is több vezérlőegység együttműködése valósul meg. Egy ilyen összetettségű &#039;&#039;&#039;elosztott rendszer tervezésében, fejlesztésében a szoftvermodellezés&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;kódgenerálás&#039;&#039;&#039; kiemelt jelentőséget kap. A járművekben helyet kapó vezérlőegységek számos különböző beszállítótól származnak mégis kompatibilisnek kell lenniük egymással, hiszen teljes funkcionalitásukat csak egymásra támaszkodva valósíthatják meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;&#039;AUTOSAR Konzorcium&#039;&#039;&#039; vezető autógyártók és autóipari beszállítók együttműködéseként jött létre, és fő céljául a vezérlőegységek fejlesztésének szabványosítását tűzte ki. A konzorcium szabványai a fejlesztés három fő területét célozzák meg:&lt;br /&gt;
* definiálnak egy szigorúan rétegzett &#039;&#039;&#039;szoftverarchitektúrát&#039;&#039;&#039; a vezérlőegységeken futó beágyazott szoftver számára,&lt;br /&gt;
* definiálnak egy &#039;&#039;&#039;modellezési nyelvet&#039;&#039;&#039;, melynek segítségével a vezérlőegységek működése magas szinten leírható,&lt;br /&gt;
* definiálják azt a &#039;&#039;&#039;módszertant&#039;&#039;&#039;, melyet alkalmazva az autógyártók által leírt magas szintű modellektől eljuthatunk a vezérlőegységeken futó szoftver konfigurációjáig, majd végül a konfiguráció alapján történő végső forráskód generálásáig.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tematika ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A tárgy előadásai során megismerhetitek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* az AUTOSAR által leírt fejlesztési folyamatokat,&lt;br /&gt;
* az AUTOSAR által biztosított modellezési lehetőségeket,&lt;br /&gt;
* az AUTOSAR által definiált rétegzett szoftverarchitektúrát és az abban elhelyezkedő szoftvermodulok feladatait,&lt;br /&gt;
* az autóiparban alkalmazott kommunikációs protokollokat (CAN, FlexRay),&lt;br /&gt;
* az autóiparban alkalmazott diagnosztikai megoldásokat (On-board diagnostics).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy laboratóriumai során egy egész féléves összefüggő feladatot valósíthattok meg, melynek célja egy elképzelt elektromos autó meghajtását irányító vezérlőegység szoftverének elkészítése. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A laborfeladatba beletartozik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* a vezérlőegység szoftverkomponenseinek modellezése, implementálása (C nyelven)&lt;br /&gt;
* a vezérlőegység alapvető szoftvermoduljainak konfigurálása&lt;br /&gt;
* a konfiguráció alapján történő kódgenerálás és a szoftver folyamatos kipróbálása&lt;br /&gt;
* a vezérlőegység kommunikációjának vizsgálata&lt;br /&gt;
* a vezérlőegység diagnosztikai funkcióinak implementálása, kipróbálása, vizsgálata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A labor során egy olyan fejlesztőpanelt használhattok, amin helyet kapott egy DC motor is mely az elektromos autó meghajtó motorját jelképezi. A feladat ennek a motornak az intelligens vezérlése köré épül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Céglátogatás==&lt;br /&gt;
A félév során ellátogatunk a ThyssenKrupp Presta Kft. budapesti fejlesztőközpontjába, ahol bepillantást nyerhettek a valódi fejlesztési munkába is.&lt;br /&gt;
https://www.youtube.com/watch?v=RND9PpbOcqc&amp;amp;feature=youtu.be&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sándi Tamás</name></author>
	</entry>
</feed>