VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Daloskönyv

2014-06-18T18:47:22Z

Ruzar: törölték a hivatkozott oldalt

Az utókor számára megmentendő örökbecsű és kevésbé örökbecsű nóták gyűjtőhelye. Ha tudod, bővítsd!

* [[DalTizenhatKredit|16 kredit]]
* [[DalAbrahamnak|Ábrahámnak 40 fia volt (rekurzív)]]
* [[DalAlgelGyak|Algelgyak]]
* [[DalAltalMennek|Által mennék...]]
* [[DalAtbtak|Átb***ták a s***t a kerítésen]]
* [[DalBallagoHetre|Ballagóhétre]]
* [[DalBecsuldmegaMernokot|Becsüld meg a mérnököt...]]
* [[DalABudafokiUton|A Budafoki úton]]
* [[DalCinege|Cinege]]
* [[DalCirkogejzir|Cirkogejzir]]
* [[DalDoomNota|Doom-nóta]]
* [[DalEgerVarosa|Eger városa...]]
* [[DalElvittekAzOroszok|Elvitték az oroszok a tankot...]]
* [[DalEVTSong|EVT song]]
* [[DalGeneralPoppenheimer|General Poppenheimer]]
* [[DalGuantanamera|Guantanamera]]
* [[DalHaEnKockaVolnek|Ha én kocka volnék...]]
* [[DalHejTemeto|Hej temető, temető...]]
* [[DalJeremiasProfeta|Éliás próféta]]
* [[DalMarMiNalunk|Már mi nálunk, babám (rekurzív)]]
* [[DalMegyAGozos|Megy a gőzös...]]
* [[DalMexikoban|Mexikóban aratják a nádat]]
* [[DalMikoraNapFeltolja|Mikor a nap feltolja a...]]
* [[DalMiMiMi|Mi, mi, mi, ...]]
* [[DalOtodeves|Ötödéves...]]
* [[DalSchonherzKolesz|A Schönherz kolesz]]
* [[DalSzobalány|Örült a szobalány]]
* [[DalPalKataPeter|Pál, Kata, Péter...]]
* [[DalTavasziSzel|Tavaszi szél...]]
* [[DalVillamosmernokHimnusz|Villamosmérnök himnusz]]
* [[DalVillanykariIndulo|Villanykari induló]]
* [[DalVillanyMernok|Villanymérnök, villanymérnök...]]
* [[DalSSSLNekediromadalt|SSSL: Neked írom a dalt (Kalmárnak írt verzió)]]
* [[DalNyilik|Nyílik a, nyílik a... (átírt verzió)]]

Nem kötődnek a Schönherzhez, de nagyon jó helyen vannak itt:

* [[DalBonchidaiMenyecskek|Bonchidai menyecskék]]
* [[DalHaDunarulSzilCikaz|Há Dunárúl szíl cikáz...]] - a Hej Jancsika cigány ferdítése
* [[DalPiskotaJoEledel|Piskóta jó eledel...]] (rekurzív)
* [[DalSarganViragzik|Sárgán virágzik a tök]] (rekurzív)
* [[DalSuruErdoben|Sűrű erdőben, lombos fák alatt...]]
* [[DalRendorkutyak|Szorongó rendőrkutyák]] (rekurzív)

==Gyűjtemények máshol==

* [http://ludens.elte.hu/~ikem/nepdal.htm Keményfi Imre: Magyar népdalok]
* [http://selmec.lap.hu/ Selmeci hagyományőrző linkgyűjtemény]

[[Category:Sch]]

Daloskönyv

2014-06-18T18:45:29Z

Ruzar: duplikált dal oldal törölve

Számítógép-hálózatok

2014-06-16T17:02:28Z

Ruzar: nem is one lol

{{Tantárgy
|nev=Számítógép-hálózatok
|targykod=VIHIA215
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=elektronikus
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/
|levlista=szghalok@sch.bme.hu
}}

'''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!
==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Pontozás===
*'''ZH-n''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.
*'''Vizsgán''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.

===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 49 || 1
|-
|50 - 62 || 2
|-
|63 - 73 || 3
|-
|74 - 83 || 4
|-
|84 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]

==Segédanyagok==
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás)
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]
*[https://www.dropbox.com/s/nfb4iuagyv6xdyd/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása] - még frissülni fog
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]
*Egyéb hasznos anyagok
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']

===Diasorok ===
====2014====
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | Allin 2014 első rész]]
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | Allin 2014 második rész]]
*[[Media:Halok_diak_2014_kijegyzetelve.pdf | A 2014-es diák tömören kijegyzetelve]]
{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}

====2013====
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor.

{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2009====
{{Rejtett
|mutatott=2009-es diák
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]
}}

===Gyakorlatanyagok===
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)

===Ellenőrző kérdések===
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]

===Tesztek===
*2009
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]

*2008
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]

==ZH==
*Összefoglalók a ZH-ra:
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]
*Előző évek ZH-i:
**2010-11 tavasz
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]

==Vizsga==
*[[Media:halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf | IP címes és tördeléses feladat kidolgozása]]
*[[Media:halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf | IP címes feladattípusok kidolgozása (4 feladat)]]
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]
*Kikérdezők
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]

*Előző évek vizsgái:
**2013-14 tavaszi félév
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.|2014.05.29.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.|2014.06.03.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.|2014.06.10.]]
**2011-12 tavaszi félév
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]
**2010-11 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]
**2007-08 őszi félév
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]]
**2006-07 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]

==Kedvcsináló==
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication
** People Don't Need To See Pamela Anderson
** People Do Need To See Pamela Anderson
** People Desperately Need To See Pamela Anderson
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator
** Please Do Not Take Sales People's Advice
** People Don't Need To Study Protocol Analysis
* Most visszafelé!
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups
** All People Seem To Need Data Processing
*vagy:
** PruDeNT SPA

===Brigi===

A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.

Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)

Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.

===gerbazs===

A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.

Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.
 
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.
 
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.
 
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.

==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==

A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.

* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* MAC alapok, Ethernet
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)
* Hálózati alapelvek
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* Routing
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)
* Hálózatok összekapcsolása
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)
* IP
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)
* Szállítási protokollok
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)

=== Feladatsor ===
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.

===Ráépülő===
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.

===Választható tárgyak===
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Számítógépes grafika és képfeldolgozás

2014-05-27T20:20:04Z

Ruzar: Vizsgák migrálva a külön lapról (Számítógépes_grafika_vizsgasorok)

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika

{{Tantárgy
|targykod=VIIIA316
|nev=Számítógépes grafika és képfeldolgozás
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=nincs
|hf=5 db
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/
|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas
|levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás feltételei:'''
**'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot.
**'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.
*'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A házi feladatok nem pótolhatók.
*'''Elővizsga:''' nincs.
*'''2014 tavaszi félévtől''' négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A jegyet a vizsga (V) és a házi feladatok (HFi) összpontszáma (P) adja a következő módon:
*<math>P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 HF_i\right)</math>
*''Tehát ha a házik eredménye rosszabb, mint a vizsgáé, akkor vizsga és házik összpontszáma adja a jegyet, ha jobb, akkor csak a vizsgapontszám.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 23 || 1
|-
|24 - 29 || 2
|-
|30 - 35 || 3
|-
|36 - 41 || 4
|-
|42 - 60 || 5
|}

== Segédanyagok ==

=== Előadásdiák ===

* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]

=== Hallgatók által írt összefoglalók ===

* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]

=== Könyv ===

* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)

=== Videó ===
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)

== Házik ==
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!

=== Korábbi házifeladat-kiírások ===

* [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]'''

=== Feladatbeadó rendszer ===

* [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]

===Előkészületek===
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] << Ez az ajánlott olvasmány

==== Külső linkek ====
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE ''Linux'' + Eclipse + GLUT]
* [http://paulsolt.com/GLUT/ ''Windows'' + Eclipse + GLUT]
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ ''Windows'' + Code::Blocks + GLUT]

=== Tippek a házikhoz ===

Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni.
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.

Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.

=== A feladatok ===
==== Első házi ====
Ez általában valamilyen 2D rajzolásos "játék". Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.

Kapcsolódó segédanyagok:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]

==== Második házi ====
Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.

Kapcsolódó segédanyagok:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]
* [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]
* [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]

==== Harmadik házi ====
Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.

Kapcsolódó segédanyagok:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)
** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''"a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni."''

==== Negyedik házi ====
Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.

Kapcsolódó segédletek:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]
* [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás]

==== Ötödik házi ====
A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.

Kapcsolódó segédletek:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]

=== Védés ===

A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna.

Tippek a védésre:

Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy "na melyikből kérdezhetek?", és mondod, hogy bármelyikből.
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli "vizsga".

=== Házi szépségverseny ===
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.

== Vizsga ==
* 2013 őszi félév
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]

* 2013 tavaszi félév
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]

* 2012 tavaszi félév
** [[SzgGrafVizsga20120613 | 2012-06-13]]
** [[SzgGrafVizsga20120523 | 2012-05-23]]

* 2010 tavaszi félév
** [[Media:Grafika_vizsga_20100618.png | 2010-06-18]]
** [[Media:Grafika_vizsga_20100528.jpg | 2010-05-28]]

{{Rejtett | mutatott=Régebbi vizsgák | szöveg=
* 2009 őszi félév
** [[Media:Grafika_vizsga_20100120.jpg | 2010-01-20]]
** [[Media:Grafika_vizsga_20100106.jpg | 2010-01-06]]
** [[SzgGrafVizsga20091222 | 2009-12-22]]

* 2009 tavaszi félév
** [[Media:Grafika_vizsga_20090618.jpg | 2009-06-18]]
** [[SzgGrafVizsga20090611|2009-06-11]]
** [[Media:Grafika_vizsga_20090528.JPG | 2009-05-28]]

* 2008 őszi félév
** [[SzgGrafVizsga20090114|2009-01-14]]
** [[Media:Grafika_vizsga_20090107.jpg | 2009-01-07]]
** [[SzgGrafVizsga20081222|2008-12-22]]

* 2008 tavaszi félév
** [[SzgGrafVizsga20080618|2008-06-18]]
** [[SzgGrafVizsga20080604|2008-06-04]]
** [[SzgGrafVizsga20080529|2008-05-29]]

* 2007 őszi félév
** [[SzgGrafVizsga20080116|2008-01-16]]
** [[SzgGrafVizsga20080103|2008-01-03]]
** [[SzgGrafGyakIV20080103|2008-01-03 (gyakIV)]]

* 2007 tavaszi félév
** [[SzgGrafVizsga20070530A|2007-05-30 A csoport]]

* 2006 őszi félév
** [[SzgGrafVizsga20070116|2007-01-16]]
** [[SzgGrafVizsga20070108|2007-01-08]]
** [[SzgGrafVizsga20070102|2007-01-02]]

* 2006 tavaszi félév
** [[SzgGrafVizsga20060620|2006-06-20]]
** [[SzgGrafVizsga20060601|2006-06-01]]

* 2005 őszi félév
** [[SzgGrafVizsga20060117|2006-01-17]]
** [[SzgGrafVizsga20060110|2006-01-10]]

* 2004 őszi félév
** [[Grafika_vizsga_2005_01_11_A_csoport|2005-01-11]]
** [[Grafika_vizsga_20050104|2005-01-04]]
}}
=== Segédletek a vizsgához ===

* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi]
* [[GrafShader|Shaderek]]
* [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])

== Kedvcsináló ==

* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.
'''Mottók:'''
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.
* ''"Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára."''

==Egyéb információk==

=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===

* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]

===Ajánlott olvasmányok===

* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL — mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés — ComputerBooks, 2003 (Ez a "sünis könyv", lásd könyvrendelés lentebb)
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika — ComputerBooks, 1999
* Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) — Műegyetemi Kiadó, 2007

=== Könyvrendelés (2014) ===
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Grafika vizsga 20090107.jpg

2014-05-27T19:54:54Z

Ruzar:

Fájl:Grafika vizsga 20090528.JPG

2014-05-27T19:52:16Z

Ruzar:

Fájl:Grafika vizsga 20090618.jpg

2014-05-27T19:50:52Z

Ruzar:

Fájl:Grafika vizsga 20100618.png

2014-05-27T19:44:04Z

Ruzar:

Fájl:Grafika vizsga 20100106.jpg

2014-05-27T19:41:30Z

Ruzar:

Fájl:Grafika vizsga 20100120.jpg

2014-05-27T19:39:39Z

Ruzar:

Fájl:Grafika vizsga 20100528.jpg

2014-05-27T19:35:05Z

Ruzar:

Tanácsok vizsgára

2014-05-27T19:19:47Z

Ruzar:

{{Vissza|Grafika}}

==Németh Balázs==

Hát én ugyan nem kaptam 5öst, de sztem nem rossz dolog h ha a sünis
könyvet a montecarlo integrálásig elolvasod egy párszor. ahol meg ilyen
levezetések vannak meg pszeudokódok, ott tudni kell a levezetést, addig
kell olvasgatni, míg meg nem érted (persze születésnapi támadással is
lehet operálni="mindent mi sem tudhatunk..."). aztán ha ez megvan (illetve
ezzel párhuzamban) nézegetni lehet a szlájdokat, amiket elég sok minden
van rajt, sokszor több is, mint a könyv, csak kicsit tömörebben. de pl
idén az összes homogén-koordinátás feladatot simán meg lehetett az alapján
csinálni, sőt, volt vmi egyenes egyenlet, az meg egy az egyben ott van, és
még sorolhatnám... én az utolsó vizsgán mentem át, és a 2 grafikás
feladatból mindössze 2 pontot kaptam, méghozzá az árnyékos cucc
levezetéséért. az is bent van a könyvben. az első két feladatot meg mindig
maximumra kell hozni, ilyen egyszerű :) meg tanulni kell egy kicsit, és
nem árt, ha órára jársz, v@zze! ;]

==Ketykó István==

> ha van egy feladat, ahol valahogy igy szol a kerdes: 'mit csinal a
> vertex shader a kovetkezo opengl kod-ra? valaszoljon C++ fuggvennyel!'
> akkor itt nagyjabol mi a megoldas?

Írnod kell egy komplett c++ függvényt, meghatározott
bemenettel/kimenettel, ezek típusának megjelölésével.
Ha nem standard típusok, akkor ezeket is definiálod... (Pl: Vektor típus
gyakran szóba jöhet.)

A függvény törzsében meg lépésről-lépésre átírod, azt amit az OpenGL-ben
látsz.
Először olyan változókat deklarálsz, amikre szükséged lehet (pl: ka, ks,
kd).
Ezeknek azt az értéket adod, amit látsz az OpenGL kódban.
Aztán az ott használt OpenGL függvényhívásokat helyettesíted a saját
implementációddal. (Pl: kifejted a Phong-Blinn képletet egy sorban és
így tovább...)
Közben ügyelsz arra, hogy szintaktikailag helyes maradjon a c++ kód.
Menet közben leírhatod,h feltételezed,h létezik a Vektor osztály,
léteznek a szükséges tagfüggvények,...

Idén az első vizsgán így kellett, és a fenti gondolatmenetet elfogadták.

==Petik3 - 2007.01.15.==

Az előadások nagyrészére bejártam, ez a megértésben sokat segített, de mikor zh-ra készültem, végignéztem, és megpróbáltam újra felfogni az összes érintett slide-ot, plusz elolvastam a könyv megfelelő fejezeteit is. (Ha jól emlékszem, az inkrementális képszintézis végéig kellett az anyag). Szerintem a legjobb módszer a slide-okból kiindulni, és ha valamit nem értesz, annak a sünis könyvben utánanézni, ott általában ki vannak fejtve a gázosabb témák. A slideokból is a ppt verziót használd, néha a színek segítenek. Ezek Szirmay oldalán elérhetőek, de nincs rájuk direkt link. A trükk az, hogy fogod a megfelelő pdf linkjét, és átírod ppt-re a végét :)
Egyébként a fogalmak, amiket említettél, emlékeim szerint mind benne vannak a könyvben és a slideokban is, méghozzá az inkrementális képszintézis témakörnél. (amúgy is szerintem ez az a témakör, amit ha jól értesz, akkor már nagy bajban nem lehetsz)
A 2d részhez van egy régebbi könyve Szirmaynak, ahol szépen elmagyarázza a megfelelő algoritmusokat (vonalrajzolások, görbetípusok, stb). Ezekből scannelt változatok keringenek állítólag a neten :)

Ja és a zh tükrében az analízis tárgy alapjaival sem árt tisztában lenni (parciális deriválás, stb)...

Én sem tudtam mindent megoldani a zh-ban, és tényleg bosszantó volt, hogy egymásra épültek a feladatok, de ha az elvet jól tudod, és azt leírod, akkor arra is adnak pontot. Nekem sem sikerült már az első feladat sem, így a többit csak paraméteresen tudtam megoldani, és ha nem adtak volna rájuk részpontot, akkor nem mentem volna át.

Remélem segítettem valamit.

-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.01.30.

[[Category:Infoalap]]

Számítógépes grafika és képfeldolgozás

2014-05-27T19:12:21Z

Ruzar: reorder

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika

{{Tantárgy
|targykod=VIIIA316
|nev=Számítógépes grafika és képfeldolgozás
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=nincs
|hf=5 db
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/
|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas
|levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás feltételei:'''
**'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot.
**'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.
*'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A házi feladatok nem pótolhatók.
*'''Elővizsga:''' nincs.
*'''2014 tavaszi félévtől''' négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A jegyet a vizsga (V) és a házi feladatok (HFi) összpontszáma (P) adja a következő módon:
*<math>P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 HF_i\right)</math>
*''Tehát ha a házik eredménye rosszabb, mint a vizsgáé, akkor vizsga és házik összpontszáma adja a jegyet, ha jobb, akkor csak a vizsgapontszám.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 23 || 1
|-
|24 - 29 || 2
|-
|30 - 35 || 3
|-
|36 - 41 || 4
|-
|42 - 60 || 5
|}

== Segédanyagok ==

=== Előadásdiák ===

* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]

=== Hallgatók által írt összefoglalók ===

* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]

=== Könyv ===

* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)

=== Videó ===
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)

== Házik ==
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!

=== Korábbi házifeladat-kiírások ===

* [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]'''

=== Feladatbeadó rendszer ===

* [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]

===Előkészületek===
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] << Ez az ajánlott olvasmány

==== Külső linkek ====
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE ''Linux'' + Eclipse + GLUT]
* [http://paulsolt.com/GLUT/ ''Windows'' + Eclipse + GLUT]
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ ''Windows'' + Code::Blocks + GLUT]

=== Tippek a házikhoz ===

Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni.
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.

Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.

=== A feladatok ===
==== Első házi ====
Ez általában valamilyen 2D rajzolásos "játék". Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.

Kapcsolódó segédanyagok:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]

==== Második házi ====
Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.

Kapcsolódó segédanyagok:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]
* [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]
* [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]

==== Harmadik házi ====
Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.

Kapcsolódó segédanyagok:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)
** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''"a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni."''

==== Negyedik házi ====
Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.

Kapcsolódó segédletek:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]
* [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás]

==== Ötödik házi ====
A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.

Kapcsolódó segédletek:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]

=== Védés ===

A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna.

Tippek a védésre:

Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy "na melyikből kérdezhetek?", és mondod, hogy bármelyikből.
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli "vizsga".

=== Házi szépségverseny ===
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.

== Vizsga ==
* 2013 őszi félév
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]

* 2013 tavaszi félév
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]

=== Segédletek a vizsgához ===

* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)
* '''[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]'''
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi]
* [[GrafShader|Shaderek]]
* [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])

== Kedvcsináló ==

* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.
'''Mottók:'''
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.
* ''"Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára."''

==Egyéb információk==

=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===

* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]

===Ajánlott olvasmányok===

* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL — mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]]
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés — ComputerBooks, 2003 (Ez a "sünis könyv", lásd könyvrendelés lentebb)
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika — ComputerBooks, 1999
* Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) — Műegyetemi Kiadó, 2007

=== Könyvrendelés (2014) ===
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Számítógép-hálózatok

2014-05-24T11:10:45Z

Ruzar: 2014-es diasorok és all in one

{{Tantárgy
|nev=Számítógép-hálózatok
|targykod=VIHIA215
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=elektronikus
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/
|levlista=szghalok@sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' elektronikus, a HSZK géptermeiben íratják a tanszék Moodle rendszerén keresztül. Két részből áll: az első részben a teljes tananyagot áttekintő kis kérdésekre kell legalább 60%-ban jól válaszolni. Aki ezt sikeresen teljesíti, annak a második részben mélyebb ismereteket ellenőrző kérdésekre kell válaszolnia min. 40%-ban. A két rész pontszámának összege adja a vizsga összpontszámát.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Pontozás===
*'''ZH-n''':
**Kis kérdések: 10x4 pont.
**2. rész: 6x10 pont.
*'''Vizsgán''':
**Beugró: 20x2 pont.
**2. rész: 12x5 pont.

Vizsgán a beugrókat úgy pontozzák, hogy:
*<math>X</math> - Hány helyes válasz van.
*<math>Y</math> - Hány helytelen válasz van.
*<math>A</math> - Hány helyes válaszod van.
*<math>B</math> - Hány helytelen válaszod van.

*<math> Pont=2*\left ( \frac{A}{X}-\frac{B}{Y} \right ) </math> ''(Tehát ha csak 1 rossz válasz van, és azt bejelölöd, akkor mindegy, hány jót jelölsz, ígyis-úgyis 0 pontod lesz, negatív persze nem lehet...)''

===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 49 || 1
|-
|50 - 62 || 2
|-
|63 - 73 || 3
|-
|74 - 83 || 4
|-
|84 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]

==Segédanyagok==
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás)
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]
*Egyéb hasznos anyagok
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']

===Diasorok ===
====2014====
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | All in one 2014 első rész]]
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | All in one 2014 második rész]]
{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2013====
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor.

{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2009====
{{Rejtett
|mutatott=2009-es diák
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]
}}

===Gyakorlatanyagok===
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)

===Ellenőrző kérdések===
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]

===Tesztek===
*2009
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]

*2008
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]

==ZH==
*Összefoglalók a ZH-ra:
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]
*Előző évek ZH-i:
**2010-11 tavasz
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]

==Vizsga==
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]
*Kikérdezők
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]

*Előző évek vizsgái:
**2011-12 tavaszi félév
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]
**2010-11 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]
**2007-08 őszi félév
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]]
**2006-07 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]

==Kedvcsináló==
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication
** People Don't Need To See Pamela Anderson
** People Do Need To See Pamela Anderson
** People Desperately Need To See Pamela Anderson
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator
** Please Do Not Take Sales People's Advice
** People Don't Need To Study Protocol Analysis
* Most visszafelé!
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups
** All People Seem To Need Data Processing

===Brigi===

A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.

Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)

Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.

===gerbazs===

A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.

Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.
 
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.
 
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.
 
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.

==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==

A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.

* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* MAC alapok, Ethernet
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)
* Hálózati alapelvek
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* Routing
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)
* Hálózatok összekapcsolása
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)
* IP
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)
* Szállítási protokollok
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)

=== Feladatsor ===
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.

===Ráépülő===
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.

===Választható tárgyak===
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Szghalok dia allin 2014 masodikresz.pdf

2014-05-24T10:37:49Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia allin 2014 elsoresz.pdf

2014-05-24T10:33:12Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014 TCP-IP socket interface.pdf

2014-05-24T10:09:56Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014 Operation-of-NAT64.pdf

2014-05-24T10:09:39Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014 IPv6-transition.pdf

2014-05-24T10:09:38Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014 Halozati alkalmazasok II.pdf

2014-05-24T10:09:19Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014 05 06-alkalmazasok.pdf

2014-05-24T10:08:54Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.03.20 Routing.pdf

2014-05-24T10:08:52Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.04.17 media RTP.pdf

2014-05-24T10:08:26Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.04.22 QoS DiffServ.pdf

2014-05-24T10:08:19Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.04.15 TCP.pdf

2014-05-24T10:07:51Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.03.27 IP.pdf

2014-05-24T10:07:10Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.04.03 IPv6.pdf

2014-05-24T10:07:03Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.04.15 Forgalomszabalyozas.pdf

2014-05-24T10:07:02Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.03.17 Kapcs jelz cim.pdf

2014-05-24T10:05:54Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.03.13 BWA.pdf

2014-05-24T10:05:34Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.02.25 Fizikai2.pdf

2014-05-24T10:04:18Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.03.11 WLAN.pdf

2014-05-24T10:03:35Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.03.06 LAN.pdf

2014-05-24T10:03:25Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.03.04.Tobbszoros hozzaferes.pdf

2014-05-24T10:03:16Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.02.13 Bevezeto2.pdf

2014-05-24T10:01:13Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.02.11 Bevezeto1.pdf

2014-05-24T10:01:07Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.02.18.Prot arch.pdf

2014-05-24T10:00:58Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2014.02.20 Fizikai1.pdf

2014-05-24T10:00:51Z

Ruzar:

Fájl:Szghalok dia 2013.05.09 introduction security.pdf

2014-05-24T09:53:49Z

Ruzar:

Számítógép-hálózatok

2014-05-24T09:14:32Z

Ruzar: Hibás hivatkozás eltávolítva

{{Tantárgy
|nev=Számítógép-hálózatok
|targykod=VIHIA215
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=elektronikus
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/
|levlista=szghalok@sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' elektronikus, a HSZK géptermeiben íratják a tanszék Moodle rendszerén keresztül. Két részből áll: az első részben a teljes tananyagot áttekintő kis kérdésekre kell legalább 60%-ban jól válaszolni. Aki ezt sikeresen teljesíti, annak a második részben mélyebb ismereteket ellenőrző kérdésekre kell válaszolnia min. 40%-ban. A két rész pontszámának összege adja a vizsga összpontszámát.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Pontozás===
*'''ZH-n''':
**Kis kérdések: 10x4 pont.
**2. rész: 6x10 pont.
*'''Vizsgán''':
**Beugró: 20x2 pont.
**2. rész: 12x5 pont.

Vizsgán a beugrókat úgy pontozzák, hogy:
*<math>X</math> - Hány helyes válasz van.
*<math>Y</math> - Hány helytelen válasz van.
*<math>A</math> - Hány helyes válaszod van.
*<math>B</math> - Hány helytelen válaszod van.

*<math> Pont=2*\left ( \frac{A}{X}-\frac{B}{Y} \right ) </math> ''(Tehát ha csak 1 rossz válasz van, és azt bejelölöd, akkor mindegy, hány jót jelölsz, ígyis-úgyis 0 pontod lesz, negatív persze nem lehet...)''

===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 49 || 1
|-
|50 - 62 || 2
|-
|63 - 73 || 3
|-
|74 - 83 || 4
|-
|84 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]

==Segédanyagok==
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás)
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]

===Diasorok ===
====2013====
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All_in_one]] Összeollózva a 2013-as diasor.

{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2009====
{{Rejtett
|mutatott=2009-es diák
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]
}}

===Gyakorlatanyagok===
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)

===Ellenőrző kérdések===
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]

===Tesztek===
*2009
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]

*2008
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]

==ZH==
*Összefoglalók a ZH-ra:
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]
*Előző évek ZH-i:
**2010-11 tavasz
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]

==Vizsga==
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]
*Kikérdezők
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]

*Előző évek vizsgái:
**2011-12 tavaszi félév
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]
**2010-11 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]
**2007-08 őszi félév
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]]
**2006-07 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]

==Kedvcsináló==
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication
** People Don't Need To See Pamela Anderson
** People Do Need To See Pamela Anderson
** People Desperately Need To See Pamela Anderson
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator
** Please Do Not Take Sales People's Advice
** People Don't Need To Study Protocol Analysis
* Most visszafelé!
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups
** All People Seem To Need Data Processing

===Brigi===

A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.

Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)

Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.

===gerbazs===

A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.

Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.
 
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.
 
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.
 
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.

==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==

A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.

* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* MAC alapok, Ethernet
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)
* Hálózati alapelvek
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* Routing
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)
* Hálózatok összekapcsolása
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)
* IP
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)
* Szállítási protokollok
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)

=== Feladatsor ===
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.

===Ráépülő===
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.

===Választható tárgyak===
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Számítógép architektúrák

2014-04-27T13:41:43Z

Ruzar: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Számítógép architektúrák
|targykod=VIHIA210
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA210/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/|levlista=szarch@sch.bme.hu
}}

A tantárgy célkitűzése a számítógép-architektúrák alapfogalmainak, analízisének, alkalmazási és tervezési módszereinek olyan tárgyalása, mely az előismeretek felhasználásával kellő elvi alapot ad a további speciális ismeretbővítésre és az alapvető hardver és szoftver feladatok formális kezelésére és gyakorlati megvalósítására.

'''Figyelem! A tantárgy tematikája 2012/2013. őszi félévtől kezdődően nagy változáson esett át. Az ettől régebbi jegyzetek/számonkérések nagyban eltérő anyagrészekre vonatkoznak!'''

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Digitális_technika_II.|Digitális technika 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (A gyakorlatokról való hiányzások száma legfeljebb 4.)
**'''Két ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) teljesítése. Kiegészítős, összekötögetős, számolós illetve teszt jellegű feladatok vannak, utóbbinál rossz tipp esetén mínusz pont jár.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egyik ZH félév közben pótolható (pótZH), illetve ha kell, pótlási héten is (pótpótZH).
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A két (pót)ZH összpontszámának kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Ez egyébként nem igazi vizsga, hanem egy harmadik ZH a második után vett anyagból. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' írásbeli. Stílusa megegyezik a ZH-kéval.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A ZH-k eredménye egy bizonyos határ felett beleszámít a vizsgajegybe, azaz hozzáadódik a vizsga pontszámához. A félévvégi jegy megegyezik az így kialakult vizsgaosztályzattal.

== Segédanyagok ==

* 2013-ban változott egy picit a dolog az aktuális jegyzet [http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/book/szga.pdf ehun] letölthető.
* innen pedig az aktuális [http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/index.php?page=3 előadás és gyakorlat diák]

* [[Media:Szar jegyzet hivatalos 2012.pdf| Hivatalos jegyzet 2012]]
* [[Media:Szar_eloadasdiak_2012.pdf| 2012-es előadás diák]]
* [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf| 2012-es gyakorlat diák - csomó feladat]]
* [[Média:szarch-Peldak-2014.ppt| Memóriakezelés, Cache, Pipeline feladatok 2014 - Filp András gyakvez honlapjáról]]
----
* [[SzArGyakorlas|Különböző feladattípusok megoldása]]
* [[Media:Szar jegyzet (A Formal Definition of Data Flow Graph Models).pdf| Angol jegyzet a DataFlow-ról]]
* [[Media:Szar diasor 2009 neuralis halozatok.PPT| 2009es diasor - Neurális hálózatok]]
* [[Media:Szar diasor 2009 21 tobbmagos procik.PPT | 2009es diasor - Többmagos processzorok]]

== 1. ZH ==

*[[Media:Szar_mintazh_20131008.pdf‎|2013-ban kiadott minta ZH]] - megoldás nélkül

*2012-es őszi első zh megoldása megtalálható a [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf|gyakorlat diák]] között a 188. oldaltól kezdve

* [[SzArZH12009|SzAr ZH1 kérdések (2009/2010. őszi félév)]] - megoldás nélkül
* [[SzArZH12009|SzAr ZH1 kérdések (2010/2011. tavaszi félév)]] - megoldás nélkül

== 2. ZH ==

* [[Média:Szar kidolgozottkerdesek 2011.docx| Kidolgozott kérdések Ficsór Ádámtól]]

== Vizsga ==

=== Új típusú vizsgák ===

2012 őszi félévtől új típusú vizsgák jelentek meg. Tartalmaz igaz-hamis, összekötős és rövid kifejtős kérdéseket az elméleti részből és számolós példákat a gyakorlati részből.

=== Régi típusú vizsgák ===

* [[SzArVizsga2010osz|Vizsgakérdések (2010-ősz)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2010tavasz|Vizsgakérdések (2010-tavasz)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2009osz|Vizsgakérdések (2009-ősz)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2009|Vizsgakérdések (2009-tavasz)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2008|Vizsgakérdések (2008/2009)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2007|Vizsgakérdések (2007/2008)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga|Vizsgakérdések (2006/2007)]] - megoldás nélkül

== Tippek ==

Érdemes a ZH-kat nagyon jóra megírni. A 60% feletti pontok hozzáadódnak a vizsgapontszámhoz, és akinek mindkét ZH-ja 60% felett van, az elővizsgázhat (ami csak a 2.ZH utáni anyagot fedi le a rendes vizsgával ellentétben).

2013. ősz.
Az elővizsgára idén nem volt elég a 2 ZH 60% felett, hanem a pótpóton üresen maradt helyeket töltötték fel elővizsgázókkal összpontszám szerint csökkenő sorrendben, így érdemes nem csak a 60%-ot belőni hanem minél jobb eredményt elérni a ZH-kon, és megtekintésre is bemenni, elővizsgához minden pont számít.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Szarch-Peldak-2014.ppt

2014-04-27T13:40:11Z

Ruzar:

Algoritmuselmélet 2010.11.19. PZH megoldásai

2014-04-22T20:19:33Z

Ruzar: /* 1. Feladat (Van megoldás) */

{{Vissza|Algoritmuselmélet}}

== 2010.11.19 - PZH megoldásai==
===1. Feladat (Van megoldás)===
Az alábbi függvényeket rendezze olyan sorozatba, hogy ha <math> f_i </math> után közvetlenül <math> f_j </math> következik a sorban, akkor <math> f_i(n) = O(f_j(n)) </math> teljesüljün!

*<math> f_1(n)=2010 \cdot log_3(n^n) </math> 
*<math> f_2(n)=n^{1+2+ \dots +loglogn} </math> 
*<math> f_3(n)=4^{100+logn} </math> 

{{Rejtett
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
|szöveg=

*<math> f_1(n)=2010 \cdot log_3(n^n) = 2010n \cdot log_3n </math> 
*<math> f_2(n)=n^{1+2+ \dots +loglogn} </math> ezt alulról becsülhetjük <math> f_{2}^{*}(n) = n^{logn} </math>-nel. 
*<math> f_3(n)=4^{100+logn} = 4^{100} \cdot 4^{logn} = 4^{100} \cdot (2^2)^{logn} = 4^{100} \cdot (2^{logn})^2 = 4^{100} \cdot n^2</math> 

*Első lépésben belátjuk, hogy <math> f_1(n)=O(f_3(n)). </math> 
**<math> 2010n \cdot log_3n \leq c \cdot 4^{100} \cdot n^2 </math> 
**<math> 2010 \cdot log_3n \leq c \cdot 4^{100} \cdot n </math> 
**<math> log_3n \leq c \cdot \frac{4^{100}}{2010} \cdot n </math> 
**<math> c=\frac{2010}{4^{100}}, n \geq 1 </math> 

*Második lépésben belátjuk, hogy <math> f_1(n)=O( f_{2}^{*}(n)). </math> ''(Ha ezt belátjuk, akkor <math> f_1(n)=O( f_{2}(n)) </math> is igaz lesz.)'' 
**<math> 4^{100} \cdot n^2 \leq c \cdot n^{logn} </math> 
**<math> n^2 \leq \frac{c}{4^{100}} \cdot n^{logn} </math> 
**<math> c = 4^{100} </math> 
**És a kitevők alapján pedig <math> n \geq 4 </math> 

*Tehát a megoldás <math> f_1(n) \rightarrow f_3(n) \rightarrow f_2(n) .</math>
}}

===2. Feladat===
TODO
{{Rejtett
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
|szöveg=

TODO

}}

===3. Feladat===
TODO
{{Rejtett
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
|szöveg=

TODO

}}

===4. Feladat (Van megoldás)===
Dijkstra algoritmussal határozza meg a G gráfban az <math>A</math> pontból az összes többi pontba menő legrövidebb utak hosszát az <math>X</math> pozitív valós paraméter függvényében. Minden lépésnél írja fel a távolságokat tartalmazó D tömb állapotát, és a KÉSZ halmaz elemeit.

[[File:algel_pzh_2010osz_4_f.PNG|200px]]
{{Rejtett
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
|szöveg=

*Egy egyszerű Dijkstra-s feladat.
*Annyit kell megjegyezni hozzá, hogy:
**Ha <math> X \leq 2 </math>, akkor az <math>X</math> élt <math>( D \rightarrow E )</math> veszi be.
**Ha <math> X \geq 2 </math>, akkor a <math>C \rightarrow E </math> élt veszi be.

:::::::::[[File:algel_pzh_2010osz_4_2.PNG|200px]][[File:algel_pzh_2010osz_4_3.PNG|200px]][[File:algel_pzh_2010osz_4_1.png|200px]]

}}

===5. Feladat===
TODO
{{Rejtett
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
|szöveg=

TODO
}}

===6. Feladat (Van megoldás)===
Hajtsa végre az alábbi <math>F</math> bináris keresőfán a BESZÚR(13), TÖRÖL(10) műveleteket! Minden lépést jelezzen!

[[File:algel_pzh_2010osz_6_f.PNG|200px]]
{{Rejtett
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
|szöveg=

*BESZÚR(13):
**Egyszerű, mint az 1x1 
[[File:algel_pzh_2010osz_6_1.png|300px]]

*TÖRÖL(10):
**Töröljük a 10-t.
**A '''BAL''' oldali részfából kiválasztjuk a '''LEGNAGYOBB''' elemet, és berakjuk a gyökérbe (ebben az esetben a 7).
**A fát rendbe rakjuk (ez esetben a 6-t beírjuk a 7 régi helyére). 
[[File:algel_pzh_2010osz_6_2.png|300px]]

}}

===7. Feladat (Van megoldás)===
Egy piros-fekete fa gyökerének mindkét gyereke fekete. A gyökér baloldali részfájában 14, a jobboldali részfájában 63 elemet tárolunk. Mennyi lehet a fa fekete-magassága?
{{Rejtett
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
|szöveg=

*Először vizsgáljuk a jobboldali részfát:
**Tudjuk, hogy <math> n \leq 2^m-1 \Rightarrow 63 \leq 2^m-1 \Rightarrow m \geq 6 </math>, vagyis a jobb oldali részfa magassága legalább 6. 
**Továbbá <math> fm \geq \frac{m}{2} \Rightarrow fm \geq 3 </math> 
*Most nézzük a baloldali részfát:
**Ismert, hogy <math> b_v \geq 2^{fm(v)}-1 \Rightarrow 14 \geq 2^{fm(v)}-1 \Rightarrow fm \leq 3.907 \Rightarrow \Rightarrow fm < 4 </math>

*A 2 korlátot összevetve jön ki, hogy a bal és jobb részfa esetén <math> fm = 3.</math>
*Emiatt az eredeti fában pedig <math> fm = 4.</math>
}}

===8. Feladat===
TODO
{{Rejtett
|mutatott=<big>'''Megoldás'''</big>
|szöveg=

TODO
}}

[[Kategória:Infoalap]]

SzoftTechPZH20130510

2014-04-13T18:32:24Z

Ruzar:

'''1.: a) UML (6p)'''

'''b) (csonk) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az architektúra egyik alapgondolata, hogy a dokumentum(Document) objektum egy listában tartja nyilván a nézeteit(View) különböző típusúak lehetnek (pl DrawingView, Editorview). A nézeteknek vannak tulajdonságaik (pl Size) és műveleteikl (pl SetSize). Vannak, amik elérnek. (eddig emlékszem)'''

'''2.: A person osztály egy Age nevű, integer típusú publikus tulajdonsággal (property) és egy szintén nyilvános, AgeChanged eseménnyel rendelkezik. Ha Age-t megváltoztatjuk, az esüti az AgeChanged Eseményt, melynek argumentumaiban megadja az Age tulajdonság korábbi és új értékét is.'''

'''Adjuk meg a Person osztály teljes kódját C# nyelven, és írjunk hozzá példakódot a használathoz.'''

<pre>
public delegate void ChangedDelegate(int x, int y);

public class Person
{
public event ChangedDelegate AgeChanged;
private int age;

public Person(int age)
{
this.age = age;
}

public int Age
{
get { return age; }
set
{
AgeChanged(age, value);
age = value;
}
}
}

class Program
{
static void Main(string[] args)
{
Person jakab = new Person(25);
jakab.AgeChanged += eventHandler;

jakab.Age = 30;
}

static void eventHandler(int regi, int uj)
{
Console.WriteLine("Age régi értéke: {0}", regi);
Console.WriteLine("Age új értéke: {0}", uj);
}
}
</pre>

'''3.: a) Milyen célt szolgál a Partial class?'''

Segítségével több fájlba szédszedhető az osztály definíciója.

Csak .NET 2.0-tól elérhető nyelvi elem.

A fordító fésüli össze (nem lehetnek a részek külön szerelvényben).

Példa: WinForms használatánál a generált és a kézzel írt kód különválasztása.

'''b) Component és Control osztályok közti különség?'''
* Component (komponens): 
Bármilyen, container (pl. designer) által tartalmazható komponens. Nem feltétlenül vizuális (pl. Timer, SerialPort), de fel lehet dobni a
designerbe, megadhatók vizuálisan a tulajdonságok és események
* Control (vezérlő): 
A Component-ből származik. Minden vezérlő őse. Natív ablak HWND tartozik hozzá (Handle tulajdonság). Összes közös tulajdonság, összes közös művelet, összes közös esemény

'''c) (10,10)-be zöld színű, 1 px vastag vonallal rajzolt, kitöltetlen, 30px oldalhosszú négyzetet rajzoljunk. A vonal színe 10 mp alatt menjen át fehérbe. 'Interruptolj' az x gombbal. Csak időzítő (Timer) alapú megoldás elfogadható.'''

<pre>
public partial class Form1 : Form
{
bool stopped = false;
int cntr = 0;

public Form1()
{
Timer timer = new Timer();
timer.Interval = 1000;
timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);
timer.Start();

this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_Keydown);

InitializeComponent();
}

void Form1_Keydown(object sender, KeyEventArgs e)
{
if (e.KeyCode == Keys.X && !stopped)
stopped = true;
}

void timer_Tick(object sender, EventArgs e)
{
if (!stopped)
Invalidate();
}

protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)
{
base.OnPaint(e);
Pen pen = new Pen(Color.FromArgb(5 + cntr * 25, 255, 5 + cntr * 25), 1);
e.Graphics.DrawRectangle(pen, 10, 10, 30, 30);

if (cntr == 10)
stopped = true;

if (!stopped)
++cntr;
}
}

</pre>

'''4.:a) C# példa Dispose kapcsán using blokk használatára + magyarázat a kódhoz (6p)'''
<pre>
using(NativeWrapperPelda nw = new NativeWrapperPelda()) // NativeWrapperPelda implementálja az IDisposeable-t
{
nw.SomeMethod();
///...
}//itt meghívódik az nw.Dispose()
</pre>
'''b) Felügyelt .NET környezetben miért ne férjünk egy obj desktruktorában a felügyelt tagváltozókhoz? (3p)'''

A destruktor csak a külső hivatkozásait engedhesse el(pl. nem felügyelt erőforrások) , mert a felügyelteket lehet, hogy felszabadította már a GC.

'''c) natív C++ template-ek 3 negatív tulajdonsága, mely C#-ból eltűnt (3p)'''

* Ha nem használunk egy sablont, ki se derülnek a benne levő hibák c++ban.
* Kódburjánzás (code bloat) veszély eltűnt.
* A sablon önmagában, a paraméterek megkötése nélkül is lefordul. A forráskód védelme megoldott.

'''5.: Szálkezelés:'''

'''a) Többszálú alk. előnyei (4p)'''

# jobb processzor kihasználtság
# nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)
# időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak

'''b) Itt el kellett indítgatni két szálat meg megállítani őket..'''

'''c) Mely esetben használunk ill nem használunk statikus blokkot (3p)'''

'''6.: Csővezeték architektúra'''

'''a) Adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúra ismeretése szekvenciadiagrammal (8p)'''

'''b) (írj) Pszeudo-kódot szűrő (filter) komponens megvalósításához adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúrában(6p)'''

'''7.: ADO.NET'''

'''Írjunk robosztus, hatékony, kapcsolat alapú modellre épülő ADO.NET példakódot, amely kitöröl minden olyan rekordot, melyben létezik a DepartmentID.'''

'''Staff(StaffID(kulcs), Name, EMail, DepartmentID). (13p)'''

<pre>
SqlConnection conn = null;

try
{
conn = new SqlConnection("...");
SqlCommand command = new SqlCommand("DELETE FROM Staff WHERE DepartmentID IS NOT NULL", conn);
conn.Open();
command.ExecuteNonQuery();
}
catch(EXception ex)
{
Console.WriteLine(ex.Message);
}
finally
{
if (conn != null) conn.Close();
}

</pre>

*A szálkezelős feladat ha jól emlékszem hasonló volt a rendes ZH A csoportjának a feladatához: megírt kód elindít két szálat: egyik szál egy long (64bites!!!) változóbe beír egy számot, majd a másik szál kiolvassa és kiírja a konzolra. az egyes szál a beírás után, a kettes szál a kiolvasás után befejezheti a futását. Az nem tételezhető fel hogy az egyes szál előbb indul el mint a kettes!

[[Category:Infoalap]]

SzoftTechPZH20130510

2014-04-13T18:24:09Z

Ruzar:

'''1.: a) UML (6p)'''

'''b) (csonk) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az architektúra egyik alapgondolata, hogy a dokumentum(Document) objektum egy listában tartja nyilván a nézeteit(View) különböző típusúak lehetnek (pl DrawingView, Editorview). A nézeteknek vannak tulajdonságaik (pl Size) és műveleteikl (pl SetSize). Vannak, amik elérnek. (eddig emlékszem)'''

'''2.: A person osztály egy Age nevű, integer típusú publikus tulajdonsággal (property) és egy szintén nyilvános, AgeChanged eseménnyel rendelkezik. Ha Age-t megváltoztatjuk, az esüti az AgeChanged Eseményt, melynek argumentumaiban megadja az Age tulajdonság korábbi és új értékét is.'''

'''Adjuk meg a Person osztály teljes kódját C# nyelven, és írjunk hozzá példakódot a használathoz.'''

<pre>
public delegate void ChangedDelegate(int x, int y);

public class Person
{
public event ChangedDelegate AgeChanged;
private int age;

public Person(int age)
{
this.age = age;
}

public int Age
{
get { return age; }
set
{
AgeChanged(age, value);
age = value;
}
}
}

class Program
{
static void Main(string[] args)
{
Person jakab = new Person(25);
jakab.AgeChanged += eventHandler;

jakab.Age = 30;
}

static void eventHandler(int regi, int uj)
{
Console.WriteLine("Age régi értéke: {0}", regi);
Console.WriteLine("Age új értéke: {0}", uj);
}
}
</pre>

'''3.: a) Milyen célt szolgál a Partial class?'''

Segítségével több fájlba szédszedhető az osztály definíciója.

Csak .NET 2.0-tól elérhető nyelvi elem.

A fordító fésüli össze (nem lehetnek a részek külön szerelvényben).

Példa: WinForms használatánál a generált és a kézzel írt kód különválasztása.

'''b) Component és Control osztályok közti különség?'''
* Component (komponens): 
Bármilyen, container (pl. designer) által tartalmazható komponens. Nem feltétlenül vizuális (pl. Timer, SerialPort), de fel lehet dobni a
designerbe, megadhatók vizuálisan a tulajdonságok és események
* Control (vezérlő): 
A Component-ből származik. Minden vezérlő őse. Natív ablak HWND tartozik hozzá (Handle tulajdonság). Összes közös tulajdonság, összes közös művelet, összes közös esemény

'''c) (10,10)-be zöld színű, 1 px vastag vonallal rajzolt, kitöltetlen, 30px oldalhosszú négyzetet rajzoljunk. A vonal színe 10 mp alatt menjen át fehérbe. 'Interruptolj' az x gombbal. Csak időzítő (Timer) alapú megoldás elfogadható.'''

<pre>
public partial class Form1 : Form
{
bool stopped = false;
int cntr = 0;

public Form1()
{
Timer timer = new Timer();
timer.Interval = 1000;
timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);
timer.Start();

this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_Keydown);

InitializeComponent();
}

void Form1_Keydown(object sender, KeyEventArgs e)
{
if (e.KeyCode == Keys.X && !stopped)
stopped = true;
}

void timer_Tick(object sender, EventArgs e)
{
if (!stopped)
Invalidate();
}

protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)
{
base.OnPaint(e);
Pen pen = new Pen(Color.FromArgb(5 + cntr * 25, 255, 5 + cntr * 25), 1);
e.Graphics.DrawRectangle(pen, 10, 10, 30, 30);

if (cntr == 10)
stopped = true;

if (!stopped)
++cntr;
}
}

</pre>

'''4.:a) C# példa Dispose kapcsán using blokk használatára + magyarázat a kódhoz (6p)'''
<pre>
using(NativeWrapperPelda nw = new NativeWrapperPelda()) // NativeWrapperPelda implementálja az IDisposeable-t
{
nw.SomeMethod();
///...
}//itt meghívódik az nw.Dispose()
</pre>
'''b) Felügyelt .NET környezetben miért ne férjünk egy obj desktruktorában a felügyelt tagváltozókhoz? (3p)'''

A destruktor csak a külső hivatkozásait engedhesse el(pl. nem felügyelt erőforrások) , mert a felügyelteket lehet, hogy felszabadította már a GC.

'''c) natív C++ template-ek 3 negatív tulajdonsága, mely C#-ból eltűnt (3p)'''

a c# generikus típusai nem olyan rugalmasak mint a c++ templatek. pl nem lehet benne aritmetikai utasításokat használni, de lehet benne user-defined operátor.

* c# se explicit se partial specializációt nem támogat.
* c# nem engedi a típusos paramétereknek a default típust.
* c# nem engedi a nem típusos template paramétereket (pl.: template C<int i> {})

'''5.: Szálkezelés:'''

'''a) Többszálú alk. előnyei (4p)'''

# jobb processzor kihasználtság
# nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)
# időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak

'''b) Itt el kellett indítgatni két szálat meg megállítani őket..'''

'''c) Mely esetbe használunk ill nem használunk statikus blokkot (3p)'''

'''6.: Csővezeték architektúra'''

'''a) Adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúra ismeretése szekvenciadiagrammal (8p)'''

'''b) (írj) Pszeudo-kódot szűrő (filter) komponens megvalósításához adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúrában(6p)'''

'''7.: ADO.NET'''

'''Írjunk robosztus, hatékony, kapcsolat alapú modellre épülő ADO.NET példakódot, amely kitöröl minden olyan rekordot, melyben létezik a DepartmentID.'''

'''Staff(StaffID(kulcs), Name, EMail, DepartmentID). (13p)'''

<pre>
SqlConnection conn = null;

try
{
conn = new SqlConnection("...");
SqlCommand command = new SqlCommand("DELETE FROM Staff WHERE DepartmentID IS NOT NULL", conn);
conn.Open();
command.ExecuteNonQuery();
}
catch(EXception ex)
{
Console.WriteLine(ex.Message);
}
finally
{
if (conn != null) conn.Close();
}

</pre>

*A szálkezelős feladat ha jól emlékszem hasonló volt a rendes ZH A csoportjának a feladatához: megírt kód elindít két szálat: egyik szál egy long (64bites!!!) változóbe beír egy számot, majd a másik szál kiolvassa és kiírja a konzolra. az egyes szál a beírás után, a kettes szál a kiolvasás után befejezheti a futását. Az nem tételezhető fel hogy az egyes szál előbb indul el mint a kettes!

[[Category:Infoalap]]

SzoftTechZH20130422

2014-04-13T17:54:04Z

Ruzar:

'''1. feladat:

a) osztály diagramból : c# vagy c++ vagy java kód írás

b) Szöveges feladatból UML diagram'''

'''2, Event'''

'''C# alkalmazás -> KeyboardManager osztály eventet publikál, billentyű lenyomásra és felengedésre.

A KeyboardSubscriber iratkozzon fel a KeyboardManager billentyű-felengedés eseményére -> konzolra írja ki, hogy melyik billentyű lett felengedve.'''

<pre>
// ez az osztály tárolja az eseménnyel kapcsolatos változókat pl. az
// eseményt kiváltó karaktert

public class KeyArgs {
private char _character;
public char Character { get { return _character; } }

public KeyArgs(char character) {
_character = character;
}
}

public delegate void KeyEventHandler(KeyArgs args);
public class KeyboardManager
{
//eventek a feladat kiírás szerint
public event KeyEventHandler KeyUp;
public event KeyEventHandler KeyDown;

// ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keyup eventet
// elsütni

public void FireKeyUp(char c)
{
if(KeyUp != null)
KeyUp(new KeyArgs(c));
}

// ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keydown eventet
// elsütni
public void FireKeyDown(char c)
{
if(KeyDown != null)
KeyDown(new KeyArgs(c));
}
}

public class KeyBoardSubscriber
{
// egy referenciát tárolunk egy KeyboardManager példányra, hogy
// fel tudjunk iratkozni az eseményeire
private KeyboardManager manager = new KeyBoardManager();

public void Subscribe()
{
//feliratkozás
manager.KeyUp += ProcessKeyUp;
}

// ez a metódus hívódik meg az event elsütésekor
public void ProcessKeyUp(KeyArgs args)
{
Console.WriteLine(“Billentyű: {0}”, args.Character);
}
}
</pre>

'''3, Eseményvezérelt programozás, grafikus megjelenítés'''

'''a, UserControl fogalma, két legfontosabb szerepe a tervezés/fejlesztés során'''
(ez jó?)

A vezérlőelem maga is egy űrlap, tartalmazhat vezérlőelemeket

_ Tervezési időben vizuálisan elkészíthetjük összetett vezérlőelemeinket, pont úgy, ahogy egy formot is elkészítenénk.

_ Miben más? űrlapokra, illetve más UserControlokra lehet elhelyezni.

_ Példa FilePicker vezérlő: tipikusan együtt előforduló vezérlőelemek összekötése
(?)

Gyakvezér mondta sok szar megfejtést olvasott :UserControl=saját vezérlő.....

'''b, Jár-e kellemetlen következménnyel, ha eseménykezelőben a kód hosszantartó műveletet végez? Ha igen, miért?'''

Igen, mert a hosszantartó művelet ideje alatt az ablak nem tudja a hozzá beérkező üzeneteket feldolgozni, és az alkalmazás “befagy”.

'''c, C# alkalmazás részlet: (20,20) px koordináta, zöld, 5px oldalhosszúságú négyzet -> másodpercenként 5px-el növekszik, míg le nem nyomjuk az y billentyűt.'''

<pre>
public partial class Form1 : Form
{
bool stopped = false;
int cntr = 1;

public Form1()
{
Timer timer = new Timer();
timer.Interval = 1000;
timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);
timer.Start();

this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_KeyDown);
InitializeComponent();
}

void Form1_KeyDown(object sender, KeyEventArgs e)
{
if (e.KeyCode == Keys.Y && !stopped)
{
stopped = true;
}
}

void timer_Tick(object sender, EventArgs e)
{
Invalidate();
}

protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)
{
base.OnPaint(e);
Pen greenpen = new Pen(Color.Green, 3);
e.Graphics.DrawRectangle(greenpen, 20, 20, cntr * 5, cntr * 5);
if (!stopped) cntr++;

}
}
</pre>

'''4, Szálkezelés'''

'''a, Többszálú alkalmazások 3 előnye.'''

1. jobb processzor kihasználtság

2. nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)

3. időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak

'''b, ReaderWriterLock, Mutex.'''

Mutex:

Cél: Mint a lock, de folyamatok között is. Pl. annak megoldására, hogy egy alkalmazásból csak egy példány indulhasson. Folyamatok között is. Sebesség: közepes.

ReaderWriterLock:

Sok olvasóra optimalizált megoldás. Egyszerre több olvasó is hozzáférhet az erőforráshoz, de íróból csak egy (illetve az író kizárja az olvasókat is). Pl. ritkán módosított cache megvalósítása. Folyamatok között: nem. Sebesség: közepes.

'''c,'''
* főszál indít munkaszálat, tegyen be egy számot az item listbe, ezt jelezze a munkaszálnak
* várja meg, míg befejezi a futását a munkaszál
* munkaszál indulás után hatékonyan várakozzon a főszál jelzésére
* jelzés után vegye ki a listából az elemet
* írja ki a konzolra
* fejezze be a futást
Kölcsönös kizárás biztosítása, ha kell.

<pre>
public class Process
{
List<int> items = new List<int>();
AutoResetEvent addedEvent = new AutoResetEvent(false);
AutoResetEvent removedEvent = new AutoResetEvent(false);
public static void Main(String[] args)
{
new Process().Start();
}

public void Start()
{
Thread workerThread = new Thread(new ThreadStart(Work));
workerThread.Start();
items.Add(5);
addedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a hozzáadás
removedEvent.WaitOne(); // várunk, amíg a workerthread jelez
}

public void Work()
{
addedEvent.WaitOne(); // várakozunk, amíg a főszál hozzáad
int lastElem = items.Last();
items.Remove(items.Count - 1);
Console.WriteLine(lastElem);
removedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a worker
}
}
</pre>

Kölcsönös kizárás megvalósítására nincs szükség, mivel a listához időben szeparáltan férünk hozzá a két szálról(először az elsőről, aztán a másodikról).

Alternatív megoldás, hogy a removedEvent-et kitöröljük a kódból, és a removedEvent.WaitOne() sor helyett workerThread.Join() -t használunk.

'''5, Generikus típusok'''

'''a, Példa generikus kényszer alkalmazására'''

<pre>
class Dictionary<K,V>: IDictionary<K,V>
where K: IComparable<K>
where V: IKeyProvider<K>, IPersistable, new()
{
public void Add(K key, V value) { ... }
public V Find(K key) {
if ( c.CompareTo( key ) ) { … }
}
}
</pre>

'''b, Milyen esetben célszerű a dispose minta alkalmazása?'''

A drága, és nem felügyelt erőforrások felszabadítására használjuk, pl a File.Close() dispose-t hív.

A Dispose() meghívása nem történik automatikusan, ezt nekünk kell megtenni.

A dispose tervezési mintának köszönhetően az objektumok által foglalt erőforrások felszabadítása válik determinisztikussá.

'''c, .Net kóderedet alapú biztonsági mechanizmus lényege'''

Adott helyről letöltött programnak milyen jogai vannak (rosszindulatú kódtól nem véd!)

(CAS) code acces security

Nincsenek felkészítve a mobil kódokra. (levélhez csatolva, netről, dokumentumban tárolva érkezhetnek a gépre)
Kód eredetét is kell ellenőrizni

Kódhoz kötött jogosultságok: nem csak a felhasználót azonosítja, hanem a végrehajtott kódot is.

A Szerelvényekhez kell meghatározni, hogy milyen jogaik vannak. (pl: netről töltött kód nem kap írási, és olvasási jogot, csak egy bizonyos mappára-> nem árthat nekünk)

Nem egyesével adnak ki jogokat, hanem biztonsági házirendet alakíthat ki a rendszergazda.

'''6, Robusztus ADO.NET kapcsolat alapú modell'''

'''Írjon példakódot: beszúr rekordot egy táblába: Student(StudentID, Name, YearofBirth)'''

'''(Nem szükséges sql paraméter használata.)'''

<pre>
try {
SqlConnection conn = new SqlConnection( str_data );
conn.Open();

SqlCommand command = new SqlCommand("INSERT INTO Student(StudentID, Name, YearofBirth) VALUES (1,’Proba Peti’, 1990)");

command.Connection = conn;
command.ExecuteNonQuery();
}

//ha van kivétel kezeljük
catch (Exception ex) { Console.WriteLine(ex.Message); }

//ha van kapcsolat lezárjuk
finally {
if((conn!=null) && (conn.State==System.Data.ConnectionState.Open))
conn.Close();
}
</pre>

'''7, Bináris komponensek'''

'''a, Mit értünk dinamiks linkelés alatt? 3 előnye és 1 hátránya a statikus linkeléssel szemben.'''

Definíció: a futó program csak futásidőben tölti be a számára szükséges könyvtárakat.

Előnyök:
* Ha több process használja a könyvtárat, akkor a memóriába csak egy példányban töltődik be (a kódrész, az adat marad külön!)
* A háttértáron is csak egyszer foglal helyet (ha az alkalmazások megosztottan használják pl. a windows\system könyvtárból)
* Kis alkalmazás (.exe) fájlméret
* Ha a .dll-ben szerepel egy hibás függvény, akkor a programot egyszerűen a .dll cseréjével is javíthatjuk, nem kell újrafordítani.

Hátrányok:
* A program futásakor jelen kell legyenek az általa használt DLL-ek, ezek nélkül az alkalmazás futásképtelen.
* Ha az alkalmazások megosztottan használják (pl. a windows\system könyvtárból): verzió kavarodás, DLL hell.

(DLL hell példa volt a .NET szerelvényeknél)

'''b, C# kód -> változó típusának kiírása konzolra.'''
<pre>
int asd;
Type mit = asd.GetType();
Console.Writeline(mit.FullName);
</pre>

'''c, Reflexió milyen szolgáltatásokat nyújt? Soroljon fel 3 konkrét szolgáltatást.'''
* Lekérdezhetjük, hogy egy szerelvényben milyen típusok vannak
* Lekérdezhetjük: az egyes típusok (osztályok, interfészek, stb). felépítését: pl. tagváltozók, tagfüggvények, event-ek, stb. listája. Be is állíthatjuk a tagváltozók értékét. Meg is hívhatjuk az egyes metódusokat
* Lekérdezhetjük az egyes nyelvi elemekhez (osztályok, tagjaik, stb.) tartozó attribútumokat

'''d, Attribútum definiálása és használata példakód.'''
<pre>
[AttributeUsage(AttributeTargets.Class)]
class StorableClassAttribute: System.Attribute {
public StorableClassAttribute() { }
}

[AttributeUsage(AttributeTargets.Field)]
public class StorableAttribute: System.Attribute
{
string name;
public StorableAttribute(string name)
{
this.name = name;
}
public string Name { get { return name; } }
}

// A System.Attribute osztályból kell egy saját osztályt leszármaztatni
// Az AttributeUsage azt határozza meg, mihez tudjuk az adott attribútumot hozzárendelni
</pre>

[[Category:Infoalap]]

SzoftTechZH20130422

2014-04-13T17:50:48Z

Ruzar:

'''1. feladat:

a) osztály diagramból : c# vagy c++ vagy java kód írás

b) Szöveges feladatból UML diagram'''

'''2, Event'''

'''C# alkalmazás -> KeyboardManager osztály eventet publikál, billentyű lenyomásra és felengedésre.

A KeyboardSubscriber iratkozzon fel a KeyboardManager billentyű-felengedés eseményére -> konzolra írja ki, hogy melyik billentyű lett felengedve.'''

<pre>
// ez az osztály tárolja az eseménnyel kapcsolatos változókat pl. az
// eseményt kiváltó karaktert

public class KeyArgs {
private char _character;
public char Character { get { return _character; } }

public KeyArgs(char character) {
_character = character;
}
}

public delegate void KeyEventHandler(KeyArgs args);
public class KeyboardManager
{
//eventek a feladat kiírás szerint
public event KeyEventHandler KeyUp;
public event KeyEventHandler KeyDown;

// ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keyup eventet
// elsütni

public void FireKeyUp(char c)
{
if(KeyUp != null)
KeyUp(new KeyArgs(c));
}

// ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keydown eventet
// elsütni
public void FireKeyDown(char c)
{
if(KeyDown != null)
KeyDown(new KeyArgs(c));
}
}

public class KeyBoardSubscriber
{
// egy referenciát tárolunk egy KeyboardManager példányra, hogy
// fel tudjunk iratkozni az eseményeire
private KeyboardManager manager = new KeyBoardManager();

public void Subscribe()
{
//feliratkozás
manager.KeyUp += ProcessKeyUp;
}

// ez a metódus hívódik meg az event elsütésekor
public void ProcessKeyUp(KeyArgs args)
{
Console.WriteLine(“Billentyű: {0}”, args.Character);
}
}
</pre>

'''3, Eseményvezérelt programozás, grafikus megjelenítés'''

'''a, UserControl fogalma, két legfontosabb szerepe a tervezés/fejlesztés során'''
(ez jó?)

A vezérlőelem maga is egy űrlap, tartalmazhat vezérlőelemeket

_ Tervezési időben vizuálisan elkészíthetjük összetett vezérlőelemeinket, pont úgy, ahogy egy formot is elkészítenénk.

_ Miben más? űrlapokra, illetve más UserControlokra lehet elhelyezni.

_ Példa FilePicker vezérlő: tipikusan együtt előforduló vezérlőelemek összekötése
(?)

Gyakvezér mondta sok szar megfejtést olvasott :UserControl=saját vezérlő.....

'''b, Jár-e kellemetlen következménnyel, ha eseménykezelőben a kód hosszantartó műveletet végez? Ha igen, miért?'''

Igen, mert a hosszantartó művelet ideje alatt az ablak nem tudja a hozzá beérkező üzeneteket feldolgozni, és az alkalmazás “befagy”.

'''c, C# alkalmazás részlet: (20,20) px koordináta, zöld, 5px oldalhosszúságú négyzet -> másodpercenként 5px-el növekszik, míg le nem nyomjuk az y billentyűt.'''

<pre>
public partial class Form1 : Form
{
bool stopped = false;
int cntr = 1;

public Form1()
{
Timer timer = new Timer();
timer.Interval = 1000;
timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);
timer.Start();

this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_KeyDown);
InitializeComponent();
}

void Form1_KeyDown(object sender, KeyEventArgs e)
{
if (e.KeyCode == Keys.Y && !stopped)
{
stopped = true;
}
}

void timer_Tick(object sender, EventArgs e)
{
Invalidate();
}

protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)
{
base.OnPaint(e);
Pen greenpen = new Pen(Color.Green, 3);
e.Graphics.DrawRectangle(greenpen, 20, 20, cntr * 5, cntr * 5);
if (!stopped) cntr++;

}
}
</pre>

'''4, Szálkezelés'''

'''a, Többszálú alkalmazások 3 előnye.'''

1. jobb processzor kihasználtság

2. nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)

3. időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak

'''b, ReaderWriterLock, Mutex.'''

Mutex:

Cél: Mint a lock, de folyamatok között is. Pl. annak megoldására, hogy egy alkalmazásból csak egy példány indulhasson. Folyamatok között is. Sebesség: közepes.

ReaderWriterLock:

Sok olvasóra optimalizált megoldás. Egyszerre több olvasó is hozzáférhet az erőforráshoz, de íróból csak egy (illetve az író kizárja az olvasókat is). Pl. ritkán módosított cache megvalósítása. Folyamatok között: nem. Sebesség: közepes.

'''c,'''
* főszál indít munkaszálat, tegyen be egy számot az item listbe, ezt jelezze a munkaszálnak
* várja meg, míg befejezi a futását a munkaszál
* munkaszál indulás után hatékonyan várakozzon a főszál jelzésére
* jelzés után vegye ki a listából az elemet
* írja ki a konzolra
* fejezze be a futást
Kölcsönös kizárás biztosítása, ha kell.

<pre>
public class Process
{
List<int> items = new List<int>();
AutoResetEvent addedEvent = new AutoResetEvent(false);
AutoResetEvent removedEvent = new AutoResetEvent(false);
public static void Main(String[] args)
{
new Process().Start();
}

public void Start()
{
Thread workerThread = new Thread(new ThreadStart(Work));
workerThread.Start();
items.Add(5);
addedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a hozzáadás
removedEvent.WaitOne(); // várunk, amíg a workerthread jelez
}

public void Work()
{
addedEvent.WaitOne(); // várakozunk, amíg a főszál hozzáad
int lastElem = items.Last();
items.Remove(items.Count - 1);
Console.WriteLine(lastElem);
removedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a worker
}
}
</pre>

Kölcsönös kizárás megvalósítására nincs szükség, mivel a listához időben szeparáltan férünk hozzá a két szálról(először az elsőről, aztán a másodikról).

Alternatív megoldás, hogy a removedEvent-et kitöröljük a kódból, és a removedEvent.WaitOne() sor helyett workerThread.Join() -t használunk.

'''5, Generikus típusok'''

'''a, Példa generikus kényszer alkalmazására'''

<pre>
class Dictionary<K,V>: IDictionary<K,V>
where K: IComparable<K>
where V: IKeyProvider<K>, IPersistable, new()
{
public void Add(K key, V value) { ... }
public V Find(K key) {
if ( c.CompareTo( key ) ) { … }
}
}
</pre>

'''b, Milyen esetben célszerű a dispose minta alkalmazása?'''
A drága, és nem felügyelt erőforrások felszabadítására használjuk, pl a File.Close() dispose-t hív. A Dispose() meghívása nem történik automatikusan, ezt nekünk kell megtenni.
A dispose tervezési mintának köszönhetően az objektumok által foglalt erőforrások felszabadítása válik determinisztikussá.

'''c, .Net kóderedet alapú biztonsági mechanizmus lényege'''

Adott helyről letöltött programnak milyen jogai vannak (rosszindulatú kódtól nem véd!)

(CAS) code acces security

Nincsenek felkészítve a mobil kódokra. (levélhez csatolva, netről, dokumentumban tárolva érkezhetnek a gépre)
Kód eredetét is kell ellenőrizni

Kódhoz kötött jogosultságok: nem csak a felhasználót azonosítja, hanem a végrehajtott kódot is.

A Szerelvényekhez kell meghatározni, hogy milyen jogaik vannak. (pl: netről töltött kód nem kap írási, és olvasási jogot, csak egy bizonyos mappára-> nem árthat nekünk)

Nem egyesével adnak ki jogokat, hanem biztonsági házirendet alakíthat ki a rendszergazda.

'''6, Robusztus ADO.NET kapcsolat alapú modell'''

'''Írjon példakódot: beszúr rekordot egy táblába: Student(StudentID, Name, YearofBirth)'''

'''(Nem szükséges sql paraméter használata.)'''

<pre>
try {
SqlConnection conn = new SqlConnection( str_data );
conn.Open();

SqlCommand command = new SqlCommand("INSERT INTO Student(StudentID, Name, YearofBirth) VALUES (1,’Proba Peti’, 1990)");

command.Connection = conn;
command.ExecuteNonQuery();
}

//ha van kivétel kezeljük
catch (Exception ex) { Console.WriteLine(ex.Message); }

//ha van kapcsolat lezárjuk
finally {
if((conn!=null) && (conn.State==System.Data.ConnectionState.Open))
conn.Close();
}
</pre>

'''7, Bináris komponensek'''

'''a, Mit értünk dinamiks linkelés alatt? 3 előnye és 1 hátránya a statikus linkeléssel szemben.'''

Definíció: a futó program csak futásidőben tölti be a számára szükséges könyvtárakat.

Előnyök:
* Ha több process használja a könyvtárat, akkor a memóriába csak egy példányban töltődik be (a kódrész, az adat marad külön!)
* A háttértáron is csak egyszer foglal helyet (ha az alkalmazások megosztottan használják pl. a windows\system könyvtárból)
* Kis alkalmazás (.exe) fájlméret
* Ha a .dll-ben szerepel egy hibás függvény, akkor a programot egyszerűen a .dll cseréjével is javíthatjuk, nem kell újrafordítani.

Hátrányok:
* A program futásakor jelen kell legyenek az általa használt DLL-ek, ezek nélkül az alkalmazás futásképtelen.
* Ha az alkalmazások megosztottan használják (pl. a windows\system könyvtárból): verzió kavarodás, DLL hell.

(DLL hell példa volt a .NET szerelvényeknél)

'''b, C# kód -> változó típusának kiírása konzolra.'''
<pre>
int asd;
Type mit = asd.GetType();
Console.Writeline(mit.FullName);
</pre>

'''c, Reflexió milyen szolgáltatásokat nyújt? Soroljon fel 3 konkrét szolgáltatást.'''
* Lekérdezhetjük, hogy egy szerelvényben milyen típusok vannak
* Lekérdezhetjük: az egyes típusok (osztályok, interfészek, stb). felépítését: pl. tagváltozók, tagfüggvények, event-ek, stb. listája. Be is állíthatjuk a tagváltozók értékét. Meg is hívhatjuk az egyes metódusokat
* Lekérdezhetjük az egyes nyelvi elemekhez (osztályok, tagjaik, stb.) tartozó attribútumokat

'''d, Attribútum definiálása és használata példakód.'''
<pre>
[AttributeUsage(AttributeTargets.Class)]
class StorableClassAttribute: System.Attribute {
public StorableClassAttribute() { }
}

[AttributeUsage(AttributeTargets.Field)]
public class StorableAttribute: System.Attribute
{
string name;
public StorableAttribute(string name)
{
this.name = name;
}
public string Name { get { return name; } }
}

// A System.Attribute osztályból kell egy saját osztályt leszármaztatni
// Az AttributeUsage azt határozza meg, mihez tudjuk az adott attribútumot hozzárendelni
</pre>

[[Category:Infoalap]]

Számítógépes grafika és képfeldolgozás

2014-04-01T09:03:49Z

Ruzar: /* Előadásdiák */

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika

{{Tantárgy
|targykod=VIIIA316
|nev=Számítógépes grafika és képfeldolgozás
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=nincs
|hf=5 db
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/
|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas
|levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás feltételei:'''
**'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot.
**'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.
*'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A házi feladatok nem pótolhatók.
*'''Elővizsga:''' nincs.
*'''2014 tavaszi félévtől''' négy házi feladat van, viszont a sugárkövetéses házi dupla pontszámmal kerül beszámításra.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A jegyet a vizsga (V) és a házi feladatok (HFi) összpontszáma (P) adja a következő módon:
*<math>P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 HF_i\right)</math>
*''Tehát ha a házik eredménye rosszabb, mint a vizsgáé, akkor vizsga és házik összpontszáma adja a jegyet, ha jobb, akkor csak a vizsgapontszám.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 23 || 1
|-
|24 - 29 || 2
|-
|30 - 35 || 3
|-
|36 - 41 || 4
|-
|42 - 60 || 5
|}

== Segédanyagok ==

=== Előadásdiák ===

* [[Media:grafika_foliak_2013osz_merged.pdf|2013 őszi félév fóliái összefűzve]] - néhol téglapok vannak a szövegben, ezért olvashatatlan
* [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Nyomtatóbarát dia összeválogatás]]
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév diái]]

=== Hallgatók által írt összefoglalók ===

* [[Számítógépes_grafika_házi_feladat_tutorial|Csala Tamás: Grafika házi tutorial, példaprogramokkal]]
* [[Grafika_hibakezelés_és_tipikus_hibák|Hibakezelés és tipikus hibák]]

=== Könyv ===

* [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|Juhász Imre: OpenGL]] (csak érdeklődőknek, ez sokkal részletesebb, mint ami a tárgyhoz kell)

=== Videó ===
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)

== Házik ==
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!

=== Korábbi házifeladat-kiírások ===

* [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házifeladat-kiírások]]'''

=== Feladatbeadó rendszer ===

* [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]

===Előkészületek===
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:
* [[Számítógépes grafika: OpenGL + GLUT + fejlesztőkörnyezetek]] << Ez az ajánlott olvasmány

==== Külső linkek ====
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX]
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE ''Linux'' + Eclipse + GLUT]
* [http://paulsolt.com/GLUT/ ''Windows'' + Eclipse + GLUT]
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ ''Windows'' + Code::Blocks + GLUT]

=== Tippek a házikhoz ===

Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni.
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.

Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.

=== A feladatok ===
==== Első házi ====
Ez általában valamilyen 2D rajzolásos "játék". Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.

Kapcsolódó segédanyagok:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#Az_els.C5.91_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás kezdőknek]

==== Második házi ====
Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.

Kapcsolódó segédanyagok:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_m.C3.A1sodik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]
* [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom levezetés]]
* [[Média:Grafika_jegyzet_dzhugashvili.pdf‎|Джугашвили levezetés]]
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]

==== Harmadik házi ====
Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.

Kapcsolódó segédanyagok:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_harmadik_h.C3.A1zihoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)
** a szerző (Farkas Ádám Attila) [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/grafika/2011-09/msg00052.html levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet] Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''"a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hogy végig 0..1 tartománnyal kéne számolni."''

==== Negyedik házi ====
Az első 3D-s OpenGL feladat. Tipikusan a korábbi házikhoz kellő elméletre itt is visszaköszönhetnek, pl görbéket elég gyakran kell használni ebben a háziban is. Ezt a házit érdemes jól megcsinálni mert az 5. erre épül.

Kapcsolódó segédletek:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]
* [http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm Megvilágítás]
* [http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp Textúrázás]

==== Ötödik házi ====
A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. Itt általában új grafikai elemekre már nincs szükség.

Kapcsolódó segédletek:
* [https://wiki.sch.bme.hu/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_h%C3%A1zi_feladat_tutorial#A_negyedik_.C3.A9s_az_.C3.B6t.C3.B6dik_h.C3.A1zikhoz_sz.C3.BCks.C3.A9ges_elm.C3.A9let Összefoglaló, példaprogramokkal]

=== Védés ===

A házikat nem elég megírni, meg is kell tudni védeni. A védésen nagyrészt azt kell bizonyítanod, hogy a házikat tényleg te írtad, de persze emelett az anyag többi részébe is belekérdezhetnek. A védés általában a pótlási héten van. Nem mindenkit hívnak be (csak kb minden harmadik embert). Ha nem hívtak be, az olyan, mint ha minden házidat megvédted volna.

Tippek a védésre:

Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy "na melyikből kérdezhetek?", és mondod, hogy bármelyikből.
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli "vizsga".

=== Házi szépségverseny ===
Általában a sugárkövetéses (és néha az 5.) házira hirdetnek meg szépségversenyt, a helyezések plussz pontot érnek. A 2013 őszi félévben egy 3. helyezés 0.5, egy 2. helyezés 1, míg az első helyezettnek 1.5 elfogadott házi lett a jutalma. A versenyre egy a háziról készült youtube videóval lehet nevezni, az előadónak küldött e-mailel. A versenyeken jó helyezés eléréséhez általában a specifikáció teljeseítése még nem elég, valami pluszt is tegyél bele, ha nyerni akarsz.

== Vizsga ==
* 2013 tavaszi félév
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.05.|2013-06-05]]
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2013.06.19.|2013-06-19]]

* 2013 őszi félév
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.03.|2014-01-03]]
** [[Számítógépes grafika és képfeldolgozás - Vizsga, 2014.01.10.|2014-01-10]]

=== Segédletek a vizsgához ===

* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)
* '''[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]'''
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi]
* [[GrafShader|Shaderek]]
* [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/ (Dr. Székely Vladimír; [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg4.ppt Fourier-módszerek a képfeldolgozásban], [http://www.eet.bme.hu/~szekely/szg5.ppt Képfeldolgozási esettanulmányok, képfájlformátumok])

== Kedvcsináló ==

* A programozásnak talán ez a legélvezesebb része, hiszen amit csinálsz, annak látványos eredménye is van.
* A legtöbb programozóban felmerül, hogy milyen jó lenne parancssori programok helyett inkább játékot írni. Itt nem csak, hogy lehetőséged van rá, de durván erre kapod a jegyet.
'''Mottók:'''
* A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.
* Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.
* Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.
* ''"Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára."''

==Egyéb információk==

=== Angol nyelvű, többnyire nagyon részletes tutorialok érdeklődőknek ===

* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.
* [http://nehe.gamedev.net/ NeHe]. Alapmű, viszont a WinAPI-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.
* [http://www.lighthouse3d.com/tutorials/opengl-short-tutorials/ Lighthouse 3D]

===Ajánlott olvasmányok===

* [https://wiki.sch.bme.hu/images/a/ae/Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf Juhász Imre: OpenGL — mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés — ComputerBooks, 2003 (Ez a "sünis könyv", lásd könyvrendelés lentebb)
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika — ComputerBooks, 1999
* Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) — Műegyetemi Kiadó, 2007

=== Könyvrendelés (2014) ===
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fizika2KiegeszitosGyujtemeny

2013-12-21T09:18:35Z

Ruzar:

{{Vissza|Ifizika2}}
Fizika2i kiegészítős feladatok

# Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a ''mágneses térerősség'' vektorának a(z) '''tangenciális''' komponense folytonos.
# Két különböző vezetőképességű közeg határfelületén az ''elektromos áramsűrűség'' vektorának '''tangenciális''' komponense folyamatos.
# Két szigetelő határfelületén az ''elektromos térerősség vektorának'' '''tangenciális''' komponense folyamatos.
# Ha két szigetelő határfelületén nincsen szabad felületi töltéssűrűség, akkor az ''elektromos eltolás vektorának'' '''normális''' komponense folytonos.
# Időben változó mágneses mező ''tetszőleges'' zárt görbére számított vonalintegrálja nem '''zérus'''.
# Sztatikus elektromos mezőben az ''elektromos térerősségnek'' tetszőleges ''zárt görbére'' számított vonalintegrálja '''zérus'''.
# Állandó elektromos potenciálon lévő vezető felületén az elektromos térerősség ott a legnagyobb, ahol a görbületi sugara a '''legkisebb'''.
# Időben változó mágneses mező által keltett elektromos mezőben az erőtér munkája függ az '''úttól'''.
# Két párhuzamos, egyenes vezető között taszító erő hat, ha az áramok iránya '''ellentétes'''.
# Ha magában álló, töltött síkkondenzátor fegyverzetei közé εr permittivitású szigetelő lemezt helyezünk, a fegyverzetek közötti ''feszültség'' '''csökken (εr-ed részére)'''.
# ''Mágneses dipólus potenciális energiája'' külső mágneses mezőben akkor a legkisebb, ha a dipólusmomentum az erővonalakkal '''0°-os''' szöget zár be.
# ''Elektromos dipólus potenciális energiája'' külső elektromos mezőben akkor a legkisebb, ha a dipólusmomentum az erővonalakkal '''0°-os''' szöget zár be.
# Ha nincsen külső mágneses tér, a ''diamágneses anyagok'' atomjainak mágneses dipólusmomentuma '''zérus'''.
# Paramágneses anyagok ''mágneses szuszceptibilitásának'' előjele '''pozitív'''.
# A Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyagok '''paramágnessé válnak'''.
# A mágnesezettség vektorának definíciója: '''M = χH''' ''vagy'' <math>\vec{M} = \frac{\sum\vec{m_i}}{V}</math>.
# A permanens (állandó) mágnes belsejében a mágneses indukció vektora és a mágneses térerősség vektora '''megegyező''' irányú.
# A H mágneses térerősség vektorának egy állandó mágnes északi pólusát tartalmazó, egyébként tetszőleges zárt felületre számított fluxusa '''zérus'''.
# Mágneses mezőben mozgó, tömör fémből készült inga '''örvényáramok''' következtében fékeződik le.
# Az ''eltolási áramsűrűség vektora'' vákuumban (képlet): '''<math>\frac{\mathrm{d}D}{\mathrm{d}t}</math> vagy <math>\varepsilon_0\frac{\mathrm{d}E}{\mathrm{d}t}</math>'''.
# Egy közeg ''abszolút törésmutatója'' a '''vákuumbeli és közegbeli fénysebesség hányadosa'''.
# Egy optikai rács felbontása annál nagyobb, minél '''nagyobb''' az elemszáma (rések száma) és minél '''nagyobb''' rendű elhajlási képet figyeljük meg.
# Amikor egy közegben haladó fény ''nagyobb törésmutatójú'' közeg határáról ''visszaverődik'', fázisa '''pi-vel ugrik'''.
# Szabad térben terjedő elektromágneses síkhullámban az elektromos mező és a mágneses mező ''energiasűrűsége'' '''megegyezik'''.
# A Fermat-elv szerint a fény két pont között úgy terjed, hogy '''a terjedési idő minimum legyen'''.
# Az elhajlási kép ''maximumainak'' irányában a rés két széléről kiinduló sugarak útkülönbsége éppen '''lambda/2 (páratlan számú többszöröse)'''.
# Rés elhajlási képében a fő elhajlási maximum kiszélesedik, ha a beeső fény frekvenciája '''csökken'''.
# Diffrakciós rács főmaximumainak szélessége fordítva arányos a '''rések középvonalának távolságával'''.
# Fraunhofer diffrakciónál a forrás és a megfigyelő (detektáló ernyő) az apertúrától '''távol''' van.
# Egy optikai eszköz ''felbontóképessége'' annál jobb, minél '''nagyobb''' az apertúra átmérője.
# A rács a '''nagyobb''' hullámhosszúságú fényt jobban eltéríti, mint a '''kisebb''' hullámhosszúságút.
# A rács a '''vörös''' színű fényt jobban eltéríti, mint a '''kék''' színűt.
# Ha egy többréses interferenciában a rések száma 6, akkor mennyi a főmaximumok közti mellékmaximumok száma: '''4'''.
# Fényelektromos jelenség (fotoeffektus) során az anyagból kilépő elektronok ''kinetikus energiája'' lineárisan függ a megvilágító fény '''frekvenciájától'''.
# |Ψ(x)|2 dx megadja a részecske '''megtalálási valószínűségét''' az '''x''' és '''x + dx''' közötti tartományban.
# A hidrogén atom ''n=3'' fő kvantumszámához tartozó összes ''spin-pályaállapot'' száma: '''2n^2 = 18'''.
# A hidrogén atom ''n=4'' fő kvantumszámához tartozó összes ''pályaállapot'' száma: '''n^2 = 4^2 = 16'''.
# Egy dimenzióban mozgó, harmadik energiaszinten lévő kötött ''állapotú'' részecske tartózkodási valószínűségének '''3''' „púpja” van.
# Egy dimenzióban mozgó részecske hullámfüggvényének az első gerjesztett állapotban '''2''' „púpja” van.
# Az állapot degenerációja azt jelenti, hogy '''ugyanaz a sajátérték több sajátállapothoz is tartozik'''.
# Azt a tapasztalati tényt, hogy mágneses monopólusok nem léteznek, a következő Maxwell egyenlettel fejezzük ki: <math>\oint \overline{B} \mathrm{d} \overline{A} =0</math> vagy <math>\oint B_n \mathrm{d} A =0</math>.
# A „B” mágneses indukció vektor mértékegysége {m,s,V,A} egységekkel kifejezve: <math>\frac{Vs}{m^2}</math>.
# Ciklotronban a különböző sebességű ionok periódusideje '''egyenlő'''.
# A mágnesezettség vektorának dimenziója {m,s,V,A} egységekkel kifejezve <math>\frac{A}{m}</math>.
# Az elektromos térerősség dimenziója <math>\frac{V}{m}</math>.
# A Heisenberg-féle határozatlansági relációban Δpx az px impulzus '''mérésének a négyzetes szórását''' jelenti.
# Az „állapotsűrűség x eloszlásfügvény x dε” kifejezés megadja az '''ε és ε + dε közötti részecskék (elektronok) betöltött állapotok''' számát.
# T=0 hőmérsékleten a Fermi-szintnél kisebb energiákra a Fermi-Dirac eloszlásfüggvény értéke '''0'''.
# Egy szigetelőben a tiltott sáv szélessége tipikusan '''néhány''' eV.
# A lézer-működés alapja az az elemi elektronátmenet, amelyet '''indukált emissziónak''' hívunk.
# A lézer működéséhez egy ún. '''inverz''' populációt kell létrehozni, amikor '''ugyanazon''' energiaszinten '''sok''' elektron helyezkedik el, viszonylag hosszú ideig.
# Ugyanabban az állapotban lévő fotonok száma '''tetszőleges''' lehet.
# Ha egy szabad térben terjedő elektromágneses hullámban az elektromos térerősség nagysága E, a mágneses indukció vektorának nagysága '''B = E/c'''.
# Ha egy szabad térben terjedő elektromágneses hullámban a mágneses indukció vektorának nagysága B, az elektromos térerősség nagysága '''E = B*c'''.
# A Poynting-vektor megadja a hullámterjedés irányára merőleges '''egységnyi felületen áthaladó energiaáramlás sebességének pillanatnyi értékét'''.
# Gyorsuló elektromos töltés '''elektromágneses hullámot kelt'''.
# Rezgő dipólus nem sugároz a '''rezgés vonalának''' irányában.
# Ha egy inerciarendszerben két esemény egyidejű, akkor egy ehhez képest állandó sebességgel mozgó vonatkoztatási rendszerben '''nem lehet egyidejű'''.
# A Bose-Einstein statisztika a '''bozon''' részecskékre vonatkozik.
# Egy szabad neutron '''protonra, elektronra és antineutrínóra''' bomlik.
# A magfúzió '''könnyű''' elemek esetén jár energia felszabadulással.
# A maghasadás '''nagy rendszámú''' elemek esetén jár energia felszabadulással.
# Időben változó mágneses mező által kifejtett elektromos mezőben az erőtér munkája függ a(z) '''úttól (két pont közötti pálya)'''.
# Diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitásának előjele '''negatív'''.
# A Compton effektus során a szórt foton hullámhossza '''nagyobb''' lesz.
# A Z=7 rendszámú elem elektron-konfigurációja: '''1s2 2s2 2p3'''
# A Z=6 rendszámú elem elektron-konfigurációja: '''1s2 2s2 2p2''' ''(elektronok száma a kitevők összege)''
# Fraunhofer diffrakciónál mind az apertúrára érkező, mind az azt elhagyó fénysugarak '''párhuzamosak'''.

-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.01.20.
[[Category:Infoalap]]

Valószínűségszámítás (régi)

2013-12-14T13:01:41Z

Ruzar: /* ZH */

{{Tantárgy
|nev=Valószínűségszámítás
|targykod=VISZA208
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=SZIT
|kiszh=5 db
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA208/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/~marti/valszam/
|levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu
}}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
A tárgy leghamarabb az [[Analízis II.|Analízis 2.]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból legalább 3-nak kell sikerülnie min. 50%-osra, ''vagy'' az összes kisZH-ból kell az összpontszám 50%-át elérni.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A kisZH-k nem pótolhatóak.
**A nagyZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' írásbeli. Stílusa megegyezik a ZH-éval, min. 40% kell a ketteshez.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V !! Jegy
|-
|0 - 23 || 1
|-
|24- 32 || 2
|-
|33 - 41 || 3
|-
|42 - 50 || 4
|-
|51 - 60 || 5
|}

== Segédanyagok ==

*Hivatalos
**[[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]
**[http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]
***[[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék |Hibajegyzék]]

*Egyéb
**[[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf‎| Jegyzet példákkal]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva
**[[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎| Buzga Viktor féle jegyzet]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎| Jegyzet]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_markovlancok.pdf‎| Markov-láncok és egyéb finomságok]]

== KisZH-k, beugrók ==
*[[Media:Valszam_kisZHkerdesek_2012.pdf‎ | Lehetséges kérdések kisZH-n]]
**Megoldások: [[Media:Valszam_kisZHall_mego.pdf|Összes]] (hiányos)
***[[Media:Valszam_kisZH1_mego.pdf|1. kisZH]] | [[Media:Valszam_kisZH1_mego_print.pdf|nyomtatóbarát]]
***[[Media:Valszam_kisZH2_mego.pdf|2. kisZH]] | [[Media:Valszam_kisZH2_mego_print.pdf|nyomtatóbarát]]
***[[Media:Valszam_kisZH3_mego.pdf|3. kisZH]] | [[Media:Valszam_kisZH3_mego_print.pdf|nyomtatóbarát]]
***[[Media:Valszam_kisZH4_mego.pdf|4. kisZH]] | [[Media:Valszam_kisZH4_mego_print.pdf|nyomtatóbarát]]
***[[Media:Valszam_kisZH5_mego.pdf|5. kisZH]] | [[Media:Valszam_kisZH5_mego_print.pdf|nyomtatóbarát]]
***A különbontás nagy vonalakban fedi le az öt kisZH anyagát (30 kérdés/ZH), viszont minden évben változik, hogy mennyit kérnek számon egy adott ZH-ban. (Pl. elmarad egy gyakorlat és a következő héten 2x annyi anyagot kérnek.) Plusz a kérdések a félév végi statisztika anyagot nem fedik le. Tehát mindenki óvatosan használja. [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. november 5., 09:09 (UTC)
*A tárgy korábbi években kiadott kisZH-it [[ValszamKisZHk|itt tudod]] megnézni.

== ZH ==
*[[Media:Valszam_ZH_kepletgyujtemeny.pdf | Legfontosabb képletek és összefüggések nagyZH-ra]]
Előző évek ZH-feladatsorai: 
*2013-2014 ősz
**2013.11.15. ZH [[Media:Valszam_ZH_20131115.pdf | feladatsor]] | [[Media:Valszam_ZH_20131115_mo.pdf | megoldás]]

*2012-2013 tavasz
**2013.04.05. ZH [[Media:valszam_zh_20130405_mo.pdf | feladatsor megoldással]]
**2013.04.26. pótZH [[Media:valszam_pzh_20130426_mo.pdf | feladatsor megoldással]]
**2013.05.23. pótpótZH [[Media:valszam_ppzh_20130523_mo.pdf | feladatsor megoldással]]

*2012-2013 ősz
** 2012.11.29. ZH feladatsorok [[Media:Valszám_Zh_2012_A.pdf|A csoport]] | [[Media:Valszám_Zh_2012_B.pdf|B csoport]] | [[Media:Valszám_Zhmo_2012.pdf|megoldás]]

*2011-2012 tavasz
**2012.03.30. ZH [[Media:valszam_zh_20120330_mo.pdf | feladatsor megoldással]]
**2012.04.20. pótZH [[Media:valszam_pzh_20120420_mo.pdf | feladatsor megoldással]]
**2012.05.14. pótpótZH [[Media:valszam_ppzh_20130514_mo.pdf | feladatsor megoldással]]

*2010-2011 tavasz
**2011.04.08. ZH [[Media:Valszam_zh_20110408.pdf | feladatsor megoldással]]
**2011.04.20. pótZH [[Media:Valszam_pzh_20110420.pdf | feladatsor megoldással]]
**2011.05.18. pótpótZH [[Media:Valszam_ppzh_20110518.pdf | feladatsor megoldással]]

*2010-2011 ősz
**2010.11.08. ZH [[Media: Valszam_zh_20101108.pdf |feladatsor]] | [[Media:Valszam_zh_20101108_mo.pdf |megoldás]]
**2010.11.24. pótZH [[Media: Valszam_pzh_20101124.pdf |feladatsor]] | [[Media:Valszam_pzh_20101124_mo.pdf |megoldás]]
**2010.12.20. pótpótZH [[Media: Valszam_ppzh_20101220.pdf |feladatsor]] | [[Media:Valszam ppzh 20101220 mo.pdf |megoldás]]

*2009-2010 tavasz
**2010.04.09. ZH [[Media: Valszam_zh_20100409.pdf |feladatsor]] | [[Media:Valszam_zh_20100409_mo.pdf |megoldás]]
**2010.04.21. pótZH [[Media: Valszam_pzh_20100421.pdf |feladatsor]] | [[Media:Valszam_pzh_20100421_mo.pdf |megoldás]]

*2009-2010 ősz
**2009.11.12. ZH [[Media:valszam_zh_20091112.pdf ‎| feladatsor]] | [[Media:valszam_zh_20091112_mo.pdf ‎| megoldás]]
**2009.11.23. pótZH [[Media:valszam_pzh_20091123.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_pzh_20091123_mo.pdf| megoldás]]
**2009.12.17. pótpótZH [[Media:valszam_ppzh_20091217_mo.pdf| megoldás]]

*2008-2009 tavasz
**2009.04.17. ZH megoldással: [[Media:valszam_zh_20090417_a.pdf‎|A csoport]] | [[Media:valszam_zh_20090417_b.pdf‎| B csoport]]
**2009.04.29. pótZH megoldással: [[Media:valszam_pzh_20090429_mo_a.pdf|A csoport]] | [[Media:valszam_pzh_20090429_mo_b.pdf|B csoport]] | [[Media:valszam_pzh_20090429_mo_c.pdf|C csoport]]

*2008-2009 ősz
**2008.11.17. ZH: [[Media:valszam_zh_20081117_beugro‎.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_zh_20081117‎.pdf|feladatsor]] | [[Media:valszam_zh_20081117‎_mo.pdf| megoldás]]
**2008.11.27. pótZH: [[Media:valszam_pzh_2008_beugro‎.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_pzh_2008‎.pdf|feladatsor]] | [[Media:valszam_pzh_2008‎_mo.pdf| megoldás]]
**2008.12.18. pótpótZH [[Media:valszam_ppzh_2008_beugro‎.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_ppzh_2008.pdf|feladatsor]] | [[Media:valszam_ppzh_2008‎_mo.pdf| megoldás]]

*2007-2008 tavasz
**2008.05.06. ZH [[Media:valszam_zh_20080506‎.pdf|feladatsor]] megoldás nélkül
**2008.05.13. pótZH [[Media:valszam_zh_20080513.pdf‎|feladatsor]] megoldás nélkül

*2007-2008 ősz
**2007.11.23. ZH[[Media:valszam_zh_20071123.pdf| feladatsor]] megoldás nélkül
**2007.12.x. pótZH[[Media:valszam_pzh_200712_mo.pdf| megoldásvázlat]]

== Vizsga ==
Előző évek vizsga feladatsorai:
*2012-2013 tavasz
**2013.05.29. [[Media:valszam_vizsga_20130529_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2013.06.05. [[Media:valszam_vizsga_20130605_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2013.06.12. [[Media:valszam_vizsga_20130612_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2013.06.19. [[Media:valszam_vizsga_20130619_mo.pdf| feladatsor megoldással]]

*2012-2013 ősz
**2012.12.19. [[Media:Valszám_vizsga_2012-12-19.pdf|feladatsor]] | [[Media:Valszám_vizsga_2012-12-19mo.pdf|megoldás]]
**2013.01.02. [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-02.pdf|feladatsor]] | [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-02mo.pdf|megoldás]]
**2013.01.09. [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-09.pdf|feladatsor]] | [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-09mo.pdf|megoldás]]
**2013.01.16. [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-16.pdf|feladatsor]] | [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-16mo.pdf|megoldás]]

*2011-2012. tavasz
**2012.05.23. [[Media:valszam_vizsga_20120523_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2012.05.31. [[Media:valszam_vizsga_20120531_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2012.06.06. [[Media:valszam_vizsga_20120606_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2012.06.13. [[Media:valszam_vizsga_20120613_mo.pdf| feladatsor megoldással]]

*2010-2011 tavasz
**2011.05.25. [[Media:valszam_vizsga_20110525_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.06.01. [[Media:valszam_vizsga_20110601_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.06.08. [[Media:valszam_vizsga_20110608_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.06.15. [[Media:valszam_vizsga_20110615_mo.pdf| feladatsor megoldással]]

*2010-2011 ősz
**2010.12.20. [[Media:valszam_vizsga_20101220.pdf| feladatsor]] | [[Media:Valszam_vizsga_20101220_mo.pdf|megoldás]]
**2011.01.06. [[Media:valszam_vizsga_20110106_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.01.13. [[Media:valszam_vizsga_20110113_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.01.20. [[Media:valszam_vizsga_20110120_mo.pdf| feladatsor megoldással]]

*2009-2010 tavasz
**2010.05.28. [[Media:valszam_vizsga_20100528.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100528_mo.pdf| megoldás]]
**2010.06.04. [[Media:valszam_vizsga_20100604.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100604_mo.pdf| megoldás]]
**2010.06.11. [[Media:valszam_vizsga_20100611.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100611_mo.pdf| megoldás]]
**2010.06.18. [[Media:valszam_vizsga_20100618.pdf| feladatsor]] | megoldás: [[Media:valszam_vizsga_20100618_mo_a.pdf| A csoport]] | [[Media:valszam_vizsga_20100618_mo_b.pdf| B csoport]]

*2009-2010 ősz
**2010.01.08. [[Media:valszam_vizsga_20100108.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100108_mo.pdf| megoldás]]
**2010.01.15. [[Media:valszam_vizsga_20100115.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100115_mo.pdf| megoldás]]
**2010.01.22. [[Media:valszam_vizsga_20100122.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100122_mo.pdf| megoldás]]
**2010.01.28. [[Media:valszam_vizsga_20100128.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100128_mo.pdf| megoldás]]

*2008-2009 ősz
**2009.01.09. [[Media:valszam_vizsga_20090109_beugro.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_vizsga_20090109.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20090109_mo.pdf| megoldás]]
**2009.01.16. [[Media:valszam_vizsga_20090116_beugro.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_vizsga_20090116.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20090116_mo.pdf| megoldás]]
**2009.01.23. [[Media:valszam_vizsga_20090123_beugro.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_vizsga_20090123.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20090123_mo.pdf| megoldás]]
**2009.01.30. [[Media:valszam_vizsga_20090130_beugro.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_vizsga_20090130.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20090130_mo.pdf| megoldás]]

== Tippek ==

-

== Kedvcsináló ==

{{Árnika}}

[[Kategória:Infoalap]]