https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Regirl 2026-05-11T07:15:38Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k_-_2014.06.02._vizsga&diff=182156 2014-06-14T17:01:48Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>Kiskérdések:<br /> * médiatechnológia fogalma?<br /> * miért kék a szem?<br /> <br /> <br /> Nagykérdések:<br /> * skalárkvantálás, voronói partició <br /> * JPEG tömörítés, ábra<br /> * hang terjedése a fülben, frekvenciaérzékelés<br /> * órán vett példa entrópiával kapcsolatban, a 35 emberhez hány kérdés kell</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k_-_2014.06.02._vizsga&diff=182155 2014-06-14T16:23:04Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>Kiskérdések:<br /> * miért kék a szem?<br /> <br /> Nagykérdések:<br /> * skalárkvantálás, voronói partició <br /> * JPEG tömörítés, ábra<br /> * hang terjedése a fülben, frekvenciaérzékelés<br /> * órán vett példa entrópiával kapcsolatban, a 35 emberhez hány kérdés kell</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k_-_2014.06.02._vizsga&diff=182154 2014-06-14T16:19:14Z

<p>Regirl: Új oldal, tartalma: „Kiskérdések:”</p> <hr /> <div>Kiskérdések:</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k_-_2014.05.26._vizsga&diff=182153 2014-06-14T16:17:30Z

<p>Regirl: Új oldal, tartalma: „Nagykérdések: 6 pontért: * átlagos kódszóhossz és entrópia kapcsolatával kapcsolatban néhány kérdés, * true color-os számítási feladat. 9-10 pontér…”</p> <hr /> <div>Nagykérdések: <br /> <br /> 6 pontért: <br /> * átlagos kódszóhossz és entrópia kapcsolatával kapcsolatban néhány kérdés, <br /> * true color-os számítási feladat.<br /> 9-10 pontért: - skalárkvantálással kapcsolatban elmagyarázni néhány fogalmat (kvantálási cella, partíció, stb),<br /> * MPEG videó kódoló blokkvázlata + néhány kérdés ezzel kapcsolatban, <br /> * milyen elfedési módszereket ismersz + ábrák. <br /> <br /> Kiskérdések közül ami megmaradt, az a médiatechnológia fogalma, jitter, színtér fogalma, szín fogalma, kritikussáv fogalma. <br /> <br /> Annyit fűznék még hozzá, hogy az összes táblára felírt számítási feladatot és képletet érdemes nagyon megtanulni, mert mindig van egy vagy több ilyen kérdés, és nagyon sérelmezi, ha erre nem tudtál válaszolni.</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=182152 2014-06-14T16:15:27Z

<p>Regirl: /* Vizsgák */</p> <hr /> <div>==Zárthelyik==<br /> *[https://docs.google.com/document/d/18e9FQ56finr5DvCksBwSvUWlUMLN6HS04VPtUUjuJ5o/edit ZH kidolgozás 2014]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1VDxUkkcpbcARN82q9hlr5eTAGCGCpM6z8pdZ6jRD4qA/edit ZH 2014.04.15.]<br /> *[[Media:Mtech_zh_2011-05-11.jpg|ZH 2011.05.11.]]<br /> *ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév: [[Media:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx|docx]], [[Media:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf|pdf]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> <br /> [[Médiatechnológiák - 2014.05.20. elővizsga|2014-05-20 elővizsga]]<br /> <br /> [[Médiatechnológiák - 2014.05.26. vizsga|2014-05-26 vizsga]]<br /> <br /> [[Médiatechnológiák - 2014.06.02. vizsga|2014-06-02 vizsga]]<br /> <br /> ===2012. tavaszi félév===<br /> <br /> ====Elővizsga====<br /> * ZH-hoz hasonló tesztes kérdések...(pl. távíró, VHF sávok, stb.)<br /> * Mi a HVXC?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a H.261 és H.263 között (méretek, mozgásdetektálás)?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a GIF és PNG között?<br /> * Mutassa be a tanult sztereótechnikákat (3db: mikrofonok egy helyen, mikrofonok külön, emberi felsőtest sziimulálása)!<br /> * Sorolja fel, 1-1 mondatban jellemezze a pszichoakusztikus kódolásnál előjött fogalmakat!<br /> * MPEGgel kapcsolatos kérdés, annak részei, folyamatai.<br /> <br /> ==Tételsor==<br /> ===Jeltömörítési alapok===<br /> * 1. Skalár kvantálás, vektorkvantálás és egyszerűbb megvalósításai (osztott VQ, többszintű VQ, forma-energia VQ, fa struktúrájú VQ)<br /> * 2. Aszimptotikusan optimális skalár kvantálás, Benett integrál, az aszimptotikusan optimális kompander<br /> * 3. A Lloyd-Max algoritmus, Fleischer tétele<br /> * 4. Predikció, prediktív kódolás, transzformációs kódolás, részsávos kódolás <br /> * 5. Gyakoriságfüggő kódolás: stazikus, dinamikus és adaptív Huffmann<br /> * 6. Aritmetikai kódolás: statikus és adaptív<br /> ===Audió kódolás===<br /> * 1. Audió kódolási alapok: elfedési jelenségek, hallásküszöb,maszkolás, tonalitás, frekvencia pontosság<br /> * 2. Audió kódolási alapok: a kritikus sáv és az újrakvantálás kapcsolata, a transzformációs kódolás szerepe és megvalósítása,(mintablokkonkénti) nem egyenletes újrakvantálás<br /> * 3. Általános audiókódoló felépítése<br /> * 4. Kezdeti MDCT alapú kódolók: ATTRAC, AC-2/AC-3 <br /> * 5. Kezdeti részsávos kódolók: PASC, MPEG-1 Audio (Layer I, Layer II, Layer III)<br /> * 6. MPEG-2 és MPEG-4 AAC<br /> ===Beszéd kódolás===<br /> * 1. Beszéd kódolási alapok: a vokális traktus digitális modellje (zöngés és zöngétlen hangok, kapcsolat a lineáris predikcióval, lineáris predikciók fajtái)<br /> * 2. Általános LTP-STP kódoló, a GSM 6.10 LTP-RPE kódoló bemutatása<br /> * 3. CELP kódolás alapelvei, a GSM 6.60, GSM 6.90 AMR és G.728 kódolók alapelvei<br /> ===Állókép tömörítés===<br /> * 1. A GIF 87, GIF 89, PNG<br /> * 2. A JPEG veszteségmentes tömörítő<br /> * 3. A JPEG DCT szekvenciális (baseline JPEG) kódolója<br /> * 4. A progresszív és hierarchikus JPEG kódoló<br /> * 5. A JPEG 2000 kódoló<br /> ===Mozgókép tömörítés===<br /> * 1. Általános MPEG-1 dekódoló felépítése<br /> * 2. Általános MPEG-1 kódoló felépítése<br /> * 3. Mozgásbecslés az MPEG-1 kódolóban<br /> * 4. Új mozgásbecslési lehetőségek az MPEG-2 kódolóban<br /> * 5. Az MPEG-1 és MPEG-2 közötti különbségek<br /> * 6. MPEG-4 AVC<br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=182151 2014-06-14T16:14:23Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>==Zárthelyik==<br /> *[https://docs.google.com/document/d/18e9FQ56finr5DvCksBwSvUWlUMLN6HS04VPtUUjuJ5o/edit ZH kidolgozás 2014]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1VDxUkkcpbcARN82q9hlr5eTAGCGCpM6z8pdZ6jRD4qA/edit ZH 2014.04.15.]<br /> *[[Media:Mtech_zh_2011-05-11.jpg|ZH 2011.05.11.]]<br /> *ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév: [[Media:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx|docx]], [[Media:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf|pdf]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> <br /> [[Médiatechnológiák - 2014.05.20. elővizsga|2014-05-20 elővizsga]]<br /> [[Médiatechnológiák - 2014.05.26. vizsga|2014-05-26 vizsga]]<br /> ===2012. tavaszi félév===<br /> <br /> ====Elővizsga====<br /> * ZH-hoz hasonló tesztes kérdések...(pl. távíró, VHF sávok, stb.)<br /> * Mi a HVXC?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a H.261 és H.263 között (méretek, mozgásdetektálás)?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a GIF és PNG között?<br /> * Mutassa be a tanult sztereótechnikákat (3db: mikrofonok egy helyen, mikrofonok külön, emberi felsőtest sziimulálása)!<br /> * Sorolja fel, 1-1 mondatban jellemezze a pszichoakusztikus kódolásnál előjött fogalmakat!<br /> * MPEGgel kapcsolatos kérdés, annak részei, folyamatai.<br /> <br /> ==Tételsor==<br /> ===Jeltömörítési alapok===<br /> * 1. Skalár kvantálás, vektorkvantálás és egyszerűbb megvalósításai (osztott VQ, többszintű VQ, forma-energia VQ, fa struktúrájú VQ)<br /> * 2. Aszimptotikusan optimális skalár kvantálás, Benett integrál, az aszimptotikusan optimális kompander<br /> * 3. A Lloyd-Max algoritmus, Fleischer tétele<br /> * 4. Predikció, prediktív kódolás, transzformációs kódolás, részsávos kódolás <br /> * 5. Gyakoriságfüggő kódolás: stazikus, dinamikus és adaptív Huffmann<br /> * 6. Aritmetikai kódolás: statikus és adaptív<br /> ===Audió kódolás===<br /> * 1. Audió kódolási alapok: elfedési jelenségek, hallásküszöb,maszkolás, tonalitás, frekvencia pontosság<br /> * 2. Audió kódolási alapok: a kritikus sáv és az újrakvantálás kapcsolata, a transzformációs kódolás szerepe és megvalósítása,(mintablokkonkénti) nem egyenletes újrakvantálás<br /> * 3. Általános audiókódoló felépítése<br /> * 4. Kezdeti MDCT alapú kódolók: ATTRAC, AC-2/AC-3 <br /> * 5. Kezdeti részsávos kódolók: PASC, MPEG-1 Audio (Layer I, Layer II, Layer III)<br /> * 6. MPEG-2 és MPEG-4 AAC<br /> ===Beszéd kódolás===<br /> * 1. Beszéd kódolási alapok: a vokális traktus digitális modellje (zöngés és zöngétlen hangok, kapcsolat a lineáris predikcióval, lineáris predikciók fajtái)<br /> * 2. Általános LTP-STP kódoló, a GSM 6.10 LTP-RPE kódoló bemutatása<br /> * 3. CELP kódolás alapelvei, a GSM 6.60, GSM 6.90 AMR és G.728 kódolók alapelvei<br /> ===Állókép tömörítés===<br /> * 1. A GIF 87, GIF 89, PNG<br /> * 2. A JPEG veszteségmentes tömörítő<br /> * 3. A JPEG DCT szekvenciális (baseline JPEG) kódolója<br /> * 4. A progresszív és hierarchikus JPEG kódoló<br /> * 5. A JPEG 2000 kódoló<br /> ===Mozgókép tömörítés===<br /> * 1. Általános MPEG-1 dekódoló felépítése<br /> * 2. Általános MPEG-1 kódoló felépítése<br /> * 3. Mozgásbecslés az MPEG-1 kódolóban<br /> * 4. Új mozgásbecslési lehetőségek az MPEG-2 kódolóban<br /> * 5. Az MPEG-1 és MPEG-2 közötti különbségek<br /> * 6. MPEG-4 AVC<br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k_-_2014.05.20._el%C5%91vizsga&diff=181188 2014-05-26T00:31:28Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>Kis (1-2 pontos) kérdéseknek olyanok, mint a ZHban, általános, 1-2 soros választ várók:<br /> * bitsebesség-torzítás diagramon miért csak egy szakaszt kell figyelembe venni<br /> * mi a média tág jelentése <br /> * kvantáló torzítását add meg<br /> * miért nem lehet az ezüst színt RGB-vel jól megadni <br /> * magas és mély hangokat melyik szervvel halljuk<br /> * a prizma miért bontja a fényt színekre<br /> <br /> <br /> A következő szint a 6 pontos, 2 volt belőlük:: <br /> * valószínűségi változók együttes entrópiája &lt;= külön vett entrópiák összege, ezt magyarázd meg, miért van így, mikor teljesül az egyenlőség.<br /> * CBR<br /> <br /> <br /> Nagy feladatok 9-10 pontért:<br /> # HVS-ben (Human Vision System) hogy jut el a fény az ideghártyáig, video/kép tömörítésnél a HVS milyen tulajdonságait használjuk ki? Miért kék/barna a szivárványhártya?<br /> # MP3 blokkvázlat, melyik blokk mit csinál, layer2-höz képest mi változott, miért? Audio tömörítésnél milyen tulajdonságait használjuk ki a HASnak?<br /> # skalárkvantálásról kb minden<br /> <br /> <br /> A ZH utáni anyagból kb. 4 egyszerűbb kérdés volt, amire emlékszem: <br /> * H.323 4 &quot;elve&quot;<br /> * milyen cloud típusokat ismersz (Saas, IaaS, PaaS)<br /> * átviteli késleltetés milyen összetevőkből áll</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k_-_2014.05.20._el%C5%91vizsga&diff=181187 2014-05-26T00:30:04Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>Kis (1-2 pontos) kérdéseknek olyanok, mint a ZHban, általános, 1-2 soros választ várók:<br /> * bitsebesség-torzítás diagramon miért csak egy szakaszt kell figyelembe venni<br /> * mi a média tág jelentése <br /> * kvantáló torzítását add meg<br /> * miért nem lehet az ezüst színt RGB-vel jól megadni <br /> * magas és mély hangokat melyik szervvel halljuk<br /> * a prizma miért bontja a fényt színekre<br /> <br /> <br /> A következő szint a 6 pontos, 2 volt belőlük:: <br /> * valószínűségi változók együttes entrópiája &lt;= külön vett entrópiák összege, ezt magyarázd meg, miért van így, mikor teljesül az egyenlőség.<br /> * CBR<br /> <br /> <br /> Nagy feladatok 9-10 pontért:<br /> # HVS-ben (Human Vision System) hogy jut el a fény az ideghártyáig, video/kép tömörítésnél a HVS milyen tulajdonságait használjuk ki? Miért kék/barna a szivárványhártya?<br /> # MP3 blokkvázlat, melyik blokk mit csinál, layer2-höz képest mi változott, miért? Audio tömörítésnél milyen tulajdonságait használjuk ki a HASnak?<br /> # skalárkvantálásról kb minden<br /> <br /> <br /> A ZH utáni anyagból kb 4 egyszerűbb kérdés volt, amire emlékszem: H.323 4 &quot;elve&quot;, vagy mi; és milyen cloud típusokat ismersz (Saas, IaaS, PaaS)</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k_-_2014.05.20._el%C5%91vizsga&diff=181186 2014-05-26T00:29:45Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>Kis (1-2 pontos) kérdéseknek olyanok, mint a ZHban, általános, 1-2 soros választ várók:<br /> * bitsebesség-torzítás diagramon miért csak egy szakaszt kell figyelembe venni<br /> * mi a média tág jelentése <br /> * kvantáló torzítását add meg<br /> * miért nem lehet az ezüst színt RGB-vel jól megadni <br /> * magas és mély hangokat melyik szervvel halljuk<br /> * a prizma miért bontja a fényt színekre<br /> <br /> <br /> A következő szint a 6 pontos, 2 volt belőlük:: <br /> * valószínűségi változók együttes entrópiája &lt;= külön vett entrópiák összege, ezt magyarázd meg, miért van így, mikor teljesül az egyenlőség.<br /> * CBR<br /> <br /> <br /> Nagy feladatok 9-10 pontért:<br /> # HVS-ben (Human Vision System) hogy jut el a fény az ideghártyáig, video/kép tömörítésnél a HVS milyen tulajdonságait használjuk ki? Miért kék/barna a szivárványhártya?<br /> # MP3 blokkvázlat, melyik blokk mit csinál, layer2-höz képest mi változott, miért? Audio tömörítésnél milyen tulajdonságait használjuk ki a HASnak?<br /> # skalárkvantálásról kb minden<br /> # <br /> <br /> A ZH utáni anyagból kb 4 egyszerűbb kérdés volt, amire emlékszem: H.323 4 &quot;elve&quot;, vagy mi; és milyen cloud típusokat ismersz (Saas, IaaS, PaaS)</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k_-_2014.05.20._el%C5%91vizsga&diff=181185 2014-05-26T00:29:10Z

<p>Regirl: Új oldal, tartalma: „Kis (1-2 pontos) kérdéseknek olyanok, mint a ZHban, általános, 1-2 soros választ várók: * bitsebesség-torzítás diagramon miért csak egy szakaszt kell figyele…”</p> <hr /> <div>Kis (1-2 pontos) kérdéseknek olyanok, mint a ZHban, általános, 1-2 soros választ várók:<br /> * bitsebesség-torzítás diagramon miért csak egy szakaszt kell figyelembe venni<br /> * mi a média tág jelentése <br /> * kvantáló torzítását add meg<br /> * miért nem lehet az ezüst színt RGB-vel jól megadni <br /> * magas és mély hangokat melyik szervvel halljuk<br /> * a prizma miért bontja a fényt színekre<br /> <br /> <br /> A következő szint a 6 pontos, 2 volt belőlük:: <br /> * valószínűségi változók együttes entrópiája &lt;= külön vett entrópiák összege, ezt magyarázd meg, miért van így, mikor teljesül az egyenlőség.<br /> * CBR<br /> <br /> <br /> Nagy feladatok 9-10 pontért:<br /> 1.: HVS-ben (Human Vision System) hogy jut el a fény az ideghártyáig, video/kép tömörítésnél a HVS milyen tulajdonságait használjuk ki? Miért kék/barna a szivárványhártya?<br /> 2.: MP3 blokkvázlat, melyik blokk mit csinál, layer2-höz képest mi változott, miért? Audio tömörítésnél milyen tulajdonságait használjuk ki a HASnak?<br /> 3.: skalárkvantálásról kb minden<br /> <br /> <br /> A ZH utáni anyagból kb 4 egyszerűbb kérdés volt, amire emlékszem: H.323 4 &quot;elve&quot;, vagy mi; és milyen cloud típusokat ismersz (Saas, IaaS, PaaS)</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=181184 2014-05-26T00:26:05Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>==Zárthelyik==<br /> *[https://docs.google.com/document/d/18e9FQ56finr5DvCksBwSvUWlUMLN6HS04VPtUUjuJ5o/edit ZH kidolgozás 2014]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1VDxUkkcpbcARN82q9hlr5eTAGCGCpM6z8pdZ6jRD4qA/edit ZH 2014.04.15.]<br /> *[[Media:Mtech_zh_2011-05-11.jpg|ZH 2011.05.11.]]<br /> *ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév: [[Media:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx|docx]], [[Media:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf|pdf]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> <br /> [[2014.05.20. elővizsga]]<br /> <br /> ===2012. tavaszi félév===<br /> <br /> ====Elővizsga====<br /> * ZH-hoz hasonló tesztes kérdések...(pl. távíró, VHF sávok, stb.)<br /> * Mi a HVXC?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a H.261 és H.263 között (méretek, mozgásdetektálás)?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a GIF és PNG között?<br /> * Mutassa be a tanult sztereótechnikákat (3db: mikrofonok egy helyen, mikrofonok külön, emberi felsőtest sziimulálása)!<br /> * Sorolja fel, 1-1 mondatban jellemezze a pszichoakusztikus kódolásnál előjött fogalmakat!<br /> * MPEGgel kapcsolatos kérdés, annak részei, folyamatai.<br /> <br /> ==Tételsor==<br /> ===Jeltömörítési alapok===<br /> * 1. Skalár kvantálás, vektorkvantálás és egyszerűbb megvalósításai (osztott VQ, többszintű VQ, forma-energia VQ, fa struktúrájú VQ)<br /> * 2. Aszimptotikusan optimális skalár kvantálás, Benett integrál, az aszimptotikusan optimális kompander<br /> * 3. A Lloyd-Max algoritmus, Fleischer tétele<br /> * 4. Predikció, prediktív kódolás, transzformációs kódolás, részsávos kódolás <br /> * 5. Gyakoriságfüggő kódolás: stazikus, dinamikus és adaptív Huffmann<br /> * 6. Aritmetikai kódolás: statikus és adaptív<br /> ===Audió kódolás===<br /> * 1. Audió kódolási alapok: elfedési jelenségek, hallásküszöb,maszkolás, tonalitás, frekvencia pontosság<br /> * 2. Audió kódolási alapok: a kritikus sáv és az újrakvantálás kapcsolata, a transzformációs kódolás szerepe és megvalósítása,(mintablokkonkénti) nem egyenletes újrakvantálás<br /> * 3. Általános audiókódoló felépítése<br /> * 4. Kezdeti MDCT alapú kódolók: ATTRAC, AC-2/AC-3 <br /> * 5. Kezdeti részsávos kódolók: PASC, MPEG-1 Audio (Layer I, Layer II, Layer III)<br /> * 6. MPEG-2 és MPEG-4 AAC<br /> ===Beszéd kódolás===<br /> * 1. Beszéd kódolási alapok: a vokális traktus digitális modellje (zöngés és zöngétlen hangok, kapcsolat a lineáris predikcióval, lineáris predikciók fajtái)<br /> * 2. Általános LTP-STP kódoló, a GSM 6.10 LTP-RPE kódoló bemutatása<br /> * 3. CELP kódolás alapelvei, a GSM 6.60, GSM 6.90 AMR és G.728 kódolók alapelvei<br /> ===Állókép tömörítés===<br /> * 1. A GIF 87, GIF 89, PNG<br /> * 2. A JPEG veszteségmentes tömörítő<br /> * 3. A JPEG DCT szekvenciális (baseline JPEG) kódolója<br /> * 4. A progresszív és hierarchikus JPEG kódoló<br /> * 5. A JPEG 2000 kódoló<br /> ===Mozgókép tömörítés===<br /> * 1. Általános MPEG-1 dekódoló felépítése<br /> * 2. Általános MPEG-1 kódoló felépítése<br /> * 3. Mozgásbecslés az MPEG-1 kódolóban<br /> * 4. Új mozgásbecslési lehetőségek az MPEG-2 kódolóban<br /> * 5. Az MPEG-1 és MPEG-2 közötti különbségek<br /> * 6. MPEG-4 AVC<br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180718 2014-05-09T15:33:35Z

<p>Regirl: /* Zárthelyik: */</p> <hr /> <div><br /> <br /> <br /> ==Zárthelyik:==<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/18e9FQ56finr5DvCksBwSvUWlUMLN6HS04VPtUUjuJ5o/edit ZH kidolgozás 2014]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1VDxUkkcpbcARN82q9hlr5eTAGCGCpM6z8pdZ6jRD4qA/edit ZH 2014.04.15.]<br /> *[http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_zh_2011-05-11.jpg ZH 2011.05.11.]<br /> *[http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx: ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> *[http://wiki.sch.bme.hu/F%C3%A1jl:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> <br /> ==Vizsgák:==<br /> <br /> ====2012. tavaszi félév:====<br /> <br /> ======Elővizsga:======<br /> * ZH-hoz hasonló tesztes kérdések...(pl. távíró, VHF sávok, stb.)<br /> * Mi a HVXC?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a H.261 és H.263 között (méretek, mozgásdetektálás)?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a GIF és PNG között?<br /> * Mutassa be a tanult sztereótechnikákat (3db: mikrofonok egy helyen, mikrofonok külön, emberi felsőtest sziimulálása)!<br /> * Sorolja fel, 1-1 mondatban jellemezze a pszichoakusztikus kódolásnál előjött fogalmakat!<br /> * [[MPEGgel]] kapcsolatos kérdés, annak részei, folyamatai.<br /> <br /> <br /> ==Tételsor==<br /> ====Jeltömörítési alapok====<br /> * 1. Skalár kvantálás, vektorkvantálás és egyszerűbb megvalósításai (osztott VQ, többszintű VQ, forma-energia VQ, fa struktúrájú VQ)<br /> * 2. Aszimptotikusan optimális skalár kvantálás, Benett integrál, az aszimptotikusan optimális kompander<br /> * 3. A Lloyd-Max algoritmus, Fleischer tétele<br /> * 4. Predikció, prediktív kódolás, transzformációs kódolás, részsávos kódolás <br /> * 5. Gyakoriságfüggő kódolás: stazikus, dinamikus és adaptív Huffmann<br /> * 6. Aritmetikai kódolás: statikus és adaptív<br /> ====Audió kódolás====<br /> * 1. Audió kódolási alapok: elfedési jelenségek, hallásküszöb,maszkolás, tonalitás, frekvencia pontosság<br /> * 2. Audió kódolási alapok: a kritikus sáv és az újrakvantálás kapcsolata, a transzformációs kódolás szerepe és megvalósítása,(mintablokkonkénti) nem egyenletes újrakvantálás<br /> * 3. Általános audiókódoló felépítése<br /> * 4. Kezdeti MDCT alapú kódolók: ATTRAC, AC-2/AC-3 <br /> * 5. Kezdeti részsávos kódolók: PASC, MPEG-1 Audio (Layer I, Layer II, Layer III)<br /> * 6. MPEG-2 és MPEG-4 AAC<br /> ====Beszéd kódolás====<br /> * 1. Beszéd kódolási alapok: a vokális traktus digitális modellje (zöngés és zöngétlen hangok, kapcsolat a lineáris predikcióval, lineáris predikciók fajtái)<br /> * 2. Általános LTP-STP kódoló, a GSM 6.10 LTP-RPE kódoló bemutatása<br /> * 3. CELP kódolás alapelvei, a GSM 6.60, GSM 6.90 AMR és G.728 kódolók alapelvei<br /> ====Állókép tömörítés====<br /> * 1. A GIF 87, GIF 89, PNG<br /> * 2. A JPEG veszteségmentes tömörítő<br /> * 3. A JPEG DCT szekvenciális (baseline JPEG) kódolója<br /> * 4. A progresszív és hierarchikus JPEG kódoló<br /> * 5. A JPEG 2000 kódoló<br /> ====Mozgókép tömörítés====<br /> * 1. Általános MPEG-1 dekódoló felépítése<br /> * 2. Általános MPEG-1 kódoló felépítése<br /> * 3. Mozgásbecslés az MPEG-1 kódolóban<br /> * 4. Új mozgásbecslési lehetőségek az MPEG-2 kódolóban<br /> * 5. Az MPEG-1 és MPEG-2 közötti különbségek<br /> * 6. MPEG-4 AVC<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180717 2014-05-09T15:33:07Z

<p>Regirl: /* Zárthelyik: */</p> <hr /> <div><br /> <br /> <br /> ==Zárthelyik:==<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/18e9FQ56finr5DvCksBwSvUWlUMLN6HS04VPtUUjuJ5o/edit ZH kidolgozás 2014]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1VDxUkkcpbcARN82q9hlr5eTAGCGCpM6z8pdZ6jRD4qA/edit ZH 2014]<br /> *[http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_zh_2011-05-11.jpg ZH 2011.05.11.]<br /> *[http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx: ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> *[http://wiki.sch.bme.hu/F%C3%A1jl:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> <br /> ==Vizsgák:==<br /> <br /> ====2012. tavaszi félév:====<br /> <br /> ======Elővizsga:======<br /> * ZH-hoz hasonló tesztes kérdések...(pl. távíró, VHF sávok, stb.)<br /> * Mi a HVXC?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a H.261 és H.263 között (méretek, mozgásdetektálás)?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a GIF és PNG között?<br /> * Mutassa be a tanult sztereótechnikákat (3db: mikrofonok egy helyen, mikrofonok külön, emberi felsőtest sziimulálása)!<br /> * Sorolja fel, 1-1 mondatban jellemezze a pszichoakusztikus kódolásnál előjött fogalmakat!<br /> * [[MPEGgel]] kapcsolatos kérdés, annak részei, folyamatai.<br /> <br /> <br /> ==Tételsor==<br /> ====Jeltömörítési alapok====<br /> * 1. Skalár kvantálás, vektorkvantálás és egyszerűbb megvalósításai (osztott VQ, többszintű VQ, forma-energia VQ, fa struktúrájú VQ)<br /> * 2. Aszimptotikusan optimális skalár kvantálás, Benett integrál, az aszimptotikusan optimális kompander<br /> * 3. A Lloyd-Max algoritmus, Fleischer tétele<br /> * 4. Predikció, prediktív kódolás, transzformációs kódolás, részsávos kódolás <br /> * 5. Gyakoriságfüggő kódolás: stazikus, dinamikus és adaptív Huffmann<br /> * 6. Aritmetikai kódolás: statikus és adaptív<br /> ====Audió kódolás====<br /> * 1. Audió kódolási alapok: elfedési jelenségek, hallásküszöb,maszkolás, tonalitás, frekvencia pontosság<br /> * 2. Audió kódolási alapok: a kritikus sáv és az újrakvantálás kapcsolata, a transzformációs kódolás szerepe és megvalósítása,(mintablokkonkénti) nem egyenletes újrakvantálás<br /> * 3. Általános audiókódoló felépítése<br /> * 4. Kezdeti MDCT alapú kódolók: ATTRAC, AC-2/AC-3 <br /> * 5. Kezdeti részsávos kódolók: PASC, MPEG-1 Audio (Layer I, Layer II, Layer III)<br /> * 6. MPEG-2 és MPEG-4 AAC<br /> ====Beszéd kódolás====<br /> * 1. Beszéd kódolási alapok: a vokális traktus digitális modellje (zöngés és zöngétlen hangok, kapcsolat a lineáris predikcióval, lineáris predikciók fajtái)<br /> * 2. Általános LTP-STP kódoló, a GSM 6.10 LTP-RPE kódoló bemutatása<br /> * 3. CELP kódolás alapelvei, a GSM 6.60, GSM 6.90 AMR és G.728 kódolók alapelvei<br /> ====Állókép tömörítés====<br /> * 1. A GIF 87, GIF 89, PNG<br /> * 2. A JPEG veszteségmentes tömörítő<br /> * 3. A JPEG DCT szekvenciális (baseline JPEG) kódolója<br /> * 4. A progresszív és hierarchikus JPEG kódoló<br /> * 5. A JPEG 2000 kódoló<br /> ====Mozgókép tömörítés====<br /> * 1. Általános MPEG-1 dekódoló felépítése<br /> * 2. Általános MPEG-1 kódoló felépítése<br /> * 3. Mozgásbecslés az MPEG-1 kódolóban<br /> * 4. Új mozgásbecslési lehetőségek az MPEG-2 kódolóban<br /> * 5. Az MPEG-1 és MPEG-2 közötti különbségek<br /> * 6. MPEG-4 AVC<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180716 2014-05-09T15:31:18Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div><br /> <br /> <br /> ==Zárthelyik:==<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/18e9FQ56finr5DvCksBwSvUWlUMLN6HS04VPtUUjuJ5o/edit ZH kidolgozás 2014]<br /> *[http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_zh_2011-05-11.jpg ZH 2011.05.11.]<br /> *[http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx: ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> *[http://wiki.sch.bme.hu/F%C3%A1jl:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> <br /> ==Vizsgák:==<br /> <br /> ====2012. tavaszi félév:====<br /> <br /> ======Elővizsga:======<br /> * ZH-hoz hasonló tesztes kérdések...(pl. távíró, VHF sávok, stb.)<br /> * Mi a HVXC?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a H.261 és H.263 között (méretek, mozgásdetektálás)?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a GIF és PNG között?<br /> * Mutassa be a tanult sztereótechnikákat (3db: mikrofonok egy helyen, mikrofonok külön, emberi felsőtest sziimulálása)!<br /> * Sorolja fel, 1-1 mondatban jellemezze a pszichoakusztikus kódolásnál előjött fogalmakat!<br /> * [[MPEGgel]] kapcsolatos kérdés, annak részei, folyamatai.<br /> <br /> <br /> ==Tételsor==<br /> ====Jeltömörítési alapok====<br /> * 1. Skalár kvantálás, vektorkvantálás és egyszerűbb megvalósításai (osztott VQ, többszintű VQ, forma-energia VQ, fa struktúrájú VQ)<br /> * 2. Aszimptotikusan optimális skalár kvantálás, Benett integrál, az aszimptotikusan optimális kompander<br /> * 3. A Lloyd-Max algoritmus, Fleischer tétele<br /> * 4. Predikció, prediktív kódolás, transzformációs kódolás, részsávos kódolás <br /> * 5. Gyakoriságfüggő kódolás: stazikus, dinamikus és adaptív Huffmann<br /> * 6. Aritmetikai kódolás: statikus és adaptív<br /> ====Audió kódolás====<br /> * 1. Audió kódolási alapok: elfedési jelenségek, hallásküszöb,maszkolás, tonalitás, frekvencia pontosság<br /> * 2. Audió kódolási alapok: a kritikus sáv és az újrakvantálás kapcsolata, a transzformációs kódolás szerepe és megvalósítása,(mintablokkonkénti) nem egyenletes újrakvantálás<br /> * 3. Általános audiókódoló felépítése<br /> * 4. Kezdeti MDCT alapú kódolók: ATTRAC, AC-2/AC-3 <br /> * 5. Kezdeti részsávos kódolók: PASC, MPEG-1 Audio (Layer I, Layer II, Layer III)<br /> * 6. MPEG-2 és MPEG-4 AAC<br /> ====Beszéd kódolás====<br /> * 1. Beszéd kódolási alapok: a vokális traktus digitális modellje (zöngés és zöngétlen hangok, kapcsolat a lineáris predikcióval, lineáris predikciók fajtái)<br /> * 2. Általános LTP-STP kódoló, a GSM 6.10 LTP-RPE kódoló bemutatása<br /> * 3. CELP kódolás alapelvei, a GSM 6.60, GSM 6.90 AMR és G.728 kódolók alapelvei<br /> ====Állókép tömörítés====<br /> * 1. A GIF 87, GIF 89, PNG<br /> * 2. A JPEG veszteségmentes tömörítő<br /> * 3. A JPEG DCT szekvenciális (baseline JPEG) kódolója<br /> * 4. A progresszív és hierarchikus JPEG kódoló<br /> * 5. A JPEG 2000 kódoló<br /> ====Mozgókép tömörítés====<br /> * 1. Általános MPEG-1 dekódoló felépítése<br /> * 2. Általános MPEG-1 kódoló felépítése<br /> * 3. Mozgásbecslés az MPEG-1 kódolóban<br /> * 4. Új mozgásbecslési lehetőségek az MPEG-2 kódolóban<br /> * 5. Az MPEG-1 és MPEG-2 közötti különbségek<br /> * 6. MPEG-4 AVC<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Tartalomkezel%C3%A9si_technol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180715 2014-05-09T15:29:48Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Tartalomkezelési technológiák<br /> |targykod=VITMA368<br /> |szak=Info&lt;br/&gt;BSc Médiainformatika és -biztonság szakirány<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=<br /> |levlista=<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA368/<br /> |targyhonlap=http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;subpage=VITMA368<br /> }}<br /> <br /> ==Zárthelyik==<br /> *[[Média:Tkt_pzh_20120503.pdf|2012.05.03. (pótZH)]]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1bdANn3waPuGoWPndKnULTontKBlm-mwMuf8TohxmirI/edit#heading=h.zhigksoscn4m 2014 tavasz ZH, PZH]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1ID64nR4GBfMdAaVuvbW9coaMo43A2GmmgfBZeZunQxE/edit#heading=h.702zemipxgjv ZH kidolgozás 2014]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Tartalomkezel%C3%A9si_technol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180714 2014-05-09T15:26:43Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Tartalomkezelési technológiák<br /> |targykod=VITMA368<br /> |szak=Info&lt;br/&gt;BSc Médiainformatika és -biztonság szakirány<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=<br /> |levlista=<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA368/<br /> |targyhonlap=http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;subpage=VITMA368<br /> }}<br /> <br /> ==Zárthelyik==<br /> *[[Média:Tkt_pzh_20120503.pdf|2012.05.03. (pótZH)]]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1bdANn3waPuGoWPndKnULTontKBlm-mwMuf8TohxmirI/edit#heading=h.zhigksoscn4m 2014.04.24]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1ID64nR4GBfMdAaVuvbW9coaMo43A2GmmgfBZeZunQxE/edit#heading=h.702zemipxgjv ZH kidolgozás 2014]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Tartalomkezel%C3%A9si_technol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180713 2014-05-09T15:26:09Z

<p>Regirl: /* Zárthelyik */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Tartalomkezelési technológiák<br /> |targykod=VITMA368<br /> |szak=Info&lt;br/&gt;BSc Médiainformatika és -biztonság szakirány<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=<br /> |levlista=<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA368/<br /> |targyhonlap=http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;subpage=VITMA368<br /> }}<br /> <br /> {{Csonk}}<br /> ==Zárthelyik==<br /> *[[Média:Tkt_pzh_20120503.pdf|2012.05.03. (pótZH)]]<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1bdANn3waPuGoWPndKnULTontKBlm-mwMuf8TohxmirI/edit#heading=h.zhigksoscn4m 2014.04.24]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1ID64nR4GBfMdAaVuvbW9coaMo43A2GmmgfBZeZunQxE/edit#heading=h.702zemipxgjv ZH kidolgozás 2014]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180712 2014-05-09T15:25:18Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div><br /> <br /> <br /> ==Zárthelyik:==<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/18e9FQ56finr5DvCksBwSvUWlUMLN6HS04VPtUUjuJ5o/edit ZH kidolgozás 2014]<br /> <br /> [http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_zh_2011-05-11.jpg ZH 2011.05.11.]<br /> <br /> [http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx: ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> <br /> [http://wiki.sch.bme.hu/F%C3%A1jl:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> <br /> ==Vizsgák:==<br /> <br /> ====2012. tavaszi félév:====<br /> <br /> ======Elővizsga:======<br /> * ZH-hoz hasonló tesztes kérdések...(pl. távíró, VHF sávok, stb.)<br /> * Mi a HVXC?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a H.261 és H.263 között (méretek, mozgásdetektálás)?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a GIF és PNG között?<br /> * Mutassa be a tanult sztereótechnikákat (3db: mikrofonok egy helyen, mikrofonok külön, emberi felsőtest sziimulálása)!<br /> * Sorolja fel, 1-1 mondatban jellemezze a pszichoakusztikus kódolásnál előjött fogalmakat!<br /> * [[MPEGgel]] kapcsolatos kérdés, annak részei, folyamatai.<br /> <br /> <br /> ==Tételsor==<br /> ====Jeltömörítési alapok====<br /> * 1. Skalár kvantálás, vektorkvantálás és egyszerűbb megvalósításai (osztott VQ, többszintű VQ, forma-energia VQ, fa struktúrájú VQ)<br /> * 2. Aszimptotikusan optimális skalár kvantálás, Benett integrál, az aszimptotikusan optimális kompander<br /> * 3. A Lloyd-Max algoritmus, Fleischer tétele<br /> * 4. Predikció, prediktív kódolás, transzformációs kódolás, részsávos kódolás <br /> * 5. Gyakoriságfüggő kódolás: stazikus, dinamikus és adaptív Huffmann<br /> * 6. Aritmetikai kódolás: statikus és adaptív<br /> ====Audió kódolás====<br /> * 1. Audió kódolási alapok: elfedési jelenségek, hallásküszöb,maszkolás, tonalitás, frekvencia pontosság<br /> * 2. Audió kódolási alapok: a kritikus sáv és az újrakvantálás kapcsolata, a transzformációs kódolás szerepe és megvalósítása,(mintablokkonkénti) nem egyenletes újrakvantálás<br /> * 3. Általános audiókódoló felépítése<br /> * 4. Kezdeti MDCT alapú kódolók: ATTRAC, AC-2/AC-3 <br /> * 5. Kezdeti részsávos kódolók: PASC, MPEG-1 Audio (Layer I, Layer II, Layer III)<br /> * 6. MPEG-2 és MPEG-4 AAC<br /> ====Beszéd kódolás====<br /> * 1. Beszéd kódolási alapok: a vokális traktus digitális modellje (zöngés és zöngétlen hangok, kapcsolat a lineáris predikcióval, lineáris predikciók fajtái)<br /> * 2. Általános LTP-STP kódoló, a GSM 6.10 LTP-RPE kódoló bemutatása<br /> * 3. CELP kódolás alapelvei, a GSM 6.60, GSM 6.90 AMR és G.728 kódolók alapelvei<br /> ====Állókép tömörítés====<br /> * 1. A GIF 87, GIF 89, PNG<br /> * 2. A JPEG veszteségmentes tömörítő<br /> * 3. A JPEG DCT szekvenciális (baseline JPEG) kódolója<br /> * 4. A progresszív és hierarchikus JPEG kódoló<br /> * 5. A JPEG 2000 kódoló<br /> ====Mozgókép tömörítés====<br /> * 1. Általános MPEG-1 dekódoló felépítése<br /> * 2. Általános MPEG-1 kódoló felépítése<br /> * 3. Mozgásbecslés az MPEG-1 kódolóban<br /> * 4. Új mozgásbecslési lehetőségek az MPEG-2 kódolóban<br /> * 5. Az MPEG-1 és MPEG-2 közötti különbségek<br /> * 6. MPEG-4 AVC<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180711 2014-05-09T15:22:58Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div><br /> <br /> <br /> ==Zárthelyik:==<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/18e9FQ56finr5DvCksBwSvUWlUMLN6HS04VPtUUjuJ5o/edit ZH kidolgozás 2014]<br /> <br /> [http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_zh_2011-05-11.jpg ZH 2011.05.11.]<br /> <br /> [http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx: ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> <br /> [http://wiki.sch.bme.hu/F%C3%A1jl:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> <br /> ==Vizsgák:==<br /> <br /> ====*2012. tavaszi félév:*====<br /> <br /> ======Elővizsga:======<br /> * ZH-hoz hasonló tesztes kérdések...(pl. távíró, VHF sávok, stb.)<br /> * Mi a HVXC?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a H.261 és H.263 között (méretek, mozgásdetektálás)?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a GIF és PNG között?<br /> * Mutassa be a tanult sztereótechnikákat (3db: mikrofonok egy helyen, mikrofonok külön, emberi felsőtest sziimulálása)!<br /> * Sorolja fel, 1-1 mondatban jellemezze a pszichoakusztikus kódolásnál előjött fogalmakat!<br /> * [[MPEGgel]] kapcsolatos kérdés, annak részei, folyamatai.<br /> <br /> <br /> ==Tételsor==<br /> ====Jeltömörítési alapok====<br /> * 1. Skalár kvantálás, vektorkvantálás és egyszerűbb megvalósításai (osztott VQ, többszintű VQ, forma-energia VQ, fa struktúrájú VQ)<br /> * 2. Aszimptotikusan optimális skalár kvantálás, Benett integrál, az aszimptotikusan optimális kompander<br /> * 3. A Lloyd-Max algoritmus, Fleischer tétele<br /> * 4. Predikció, prediktív kódolás, transzformációs kódolás, részsávos kódolás <br /> * 5. Gyakoriságfüggő kódolás: stazikus, dinamikus és adaptív Huffmann<br /> * 6. Aritmetikai kódolás: statikus és adaptív<br /> ====Audió kódolás====<br /> * 1. Audió kódolási alapok: elfedési jelenségek, hallásküszöb,maszkolás, tonalitás, frekvencia pontosság<br /> * 2. Audió kódolási alapok: a kritikus sáv és az újrakvantálás kapcsolata, a transzformációs kódolás szerepe és megvalósítása,(mintablokkonkénti) nem egyenletes újrakvantálás<br /> * 3. Általános audiókódoló felépítése<br /> * 4. Kezdeti MDCT alapú kódolók: ATTRAC, AC-2/AC-3 <br /> * 5. Kezdeti részsávos kódolók: PASC, MPEG-1 Audio (Layer I, Layer II, Layer III)<br /> * 6. MPEG-2 és MPEG-4 AAC<br /> ====Beszéd kódolás====<br /> * 1. Beszéd kódolási alapok: a vokális traktus digitális modellje (zöngés és zöngétlen hangok, kapcsolat a lineáris predikcióval, lineáris predikciók fajtái)<br /> * 2. Általános LTP-STP kódoló, a GSM 6.10 LTP-RPE kódoló bemutatása<br /> * 3. CELP kódolás alapelvei, a GSM 6.60, GSM 6.90 AMR és G.728 kódolók alapelvei<br /> ====Állókép tömörítés====<br /> * 1. A GIF 87, GIF 89, PNG<br /> * 2. A JPEG veszteségmentes tömörítő<br /> * 3. A JPEG DCT szekvenciális (baseline JPEG) kódolója<br /> * 4. A progresszív és hierarchikus JPEG kódoló<br /> * 5. A JPEG 2000 kódoló<br /> ====Mozgókép tömörítés====<br /> * 1. Általános MPEG-1 dekódoló felépítése<br /> * 2. Általános MPEG-1 kódoló felépítése<br /> * 3. Mozgásbecslés az MPEG-1 kódolóban<br /> * 4. Új mozgásbecslési lehetőségek az MPEG-2 kódolóban<br /> * 5. Az MPEG-1 és MPEG-2 közötti különbségek<br /> * 6. MPEG-4 AVC<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diatechnol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180710 2014-05-09T15:20:27Z

<p>Regirl: /* Zárthelyik: */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoszak|MediaTechnologiak}}<br /> <br /> <br /> ==Zárthelyik:==<br /> <br /> [http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_zh_2011-05-11.jpg ZH 2011.05.11.]<br /> <br /> [http://wiki.sch.bme.hu/Fájl:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx: ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> <br /> [http://wiki.sch.bme.hu/F%C3%A1jl:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf ZH anyag összegyűjtve, vannak hiányosságai - 2012. tavaszi félév]<br /> <br /> ==Vizsgák:==<br /> <br /> ====*2012. tavaszi félév:*====<br /> <br /> ======Elővizsga:======<br /> * ZH-hoz hasonló tesztes kérdések...(pl. távíró, VHF sávok, stb.)<br /> * Mi a HVXC?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a H.261 és H.263 között (méretek, mozgásdetektálás)?<br /> * Mi a hasonlóság/különbség a GIF és PNG között?<br /> * Mutassa be a tanult sztereótechnikákat (3db: mikrofonok egy helyen, mikrofonok külön, emberi felsőtest sziimulálása)!<br /> * Sorolja fel, 1-1 mondatban jellemezze a pszichoakusztikus kódolásnál előjött fogalmakat!<br /> * [[MPEGgel]] kapcsolatos kérdés, annak részei, folyamatai.<br /> <br /> <br /> ==Tételsor==<br /> ====Jeltömörítési alapok====<br /> * 1. Skalár kvantálás, vektorkvantálás és egyszerűbb megvalósításai (osztott VQ, többszintű VQ, forma-energia VQ, fa struktúrájú VQ)<br /> * 2. Aszimptotikusan optimális skalár kvantálás, Benett integrál, az aszimptotikusan optimális kompander<br /> * 3. A Lloyd-Max algoritmus, Fleischer tétele<br /> * 4. Predikció, prediktív kódolás, transzformációs kódolás, részsávos kódolás <br /> * 5. Gyakoriságfüggő kódolás: stazikus, dinamikus és adaptív Huffmann<br /> * 6. Aritmetikai kódolás: statikus és adaptív<br /> ====Audió kódolás====<br /> * 1. Audió kódolási alapok: elfedési jelenségek, hallásküszöb,maszkolás, tonalitás, frekvencia pontosság<br /> * 2. Audió kódolási alapok: a kritikus sáv és az újrakvantálás kapcsolata, a transzformációs kódolás szerepe és megvalósítása,(mintablokkonkénti) nem egyenletes újrakvantálás<br /> * 3. Általános audiókódoló felépítése<br /> * 4. Kezdeti MDCT alapú kódolók: ATTRAC, AC-2/AC-3 <br /> * 5. Kezdeti részsávos kódolók: PASC, MPEG-1 Audio (Layer I, Layer II, Layer III)<br /> * 6. MPEG-2 és MPEG-4 AAC<br /> ====Beszéd kódolás====<br /> * 1. Beszéd kódolási alapok: a vokális traktus digitális modellje (zöngés és zöngétlen hangok, kapcsolat a lineáris predikcióval, lineáris predikciók fajtái)<br /> * 2. Általános LTP-STP kódoló, a GSM 6.10 LTP-RPE kódoló bemutatása<br /> * 3. CELP kódolás alapelvei, a GSM 6.60, GSM 6.90 AMR és G.728 kódolók alapelvei<br /> ====Állókép tömörítés====<br /> * 1. A GIF 87, GIF 89, PNG<br /> * 2. A JPEG veszteségmentes tömörítő<br /> * 3. A JPEG DCT szekvenciális (baseline JPEG) kódolója<br /> * 4. A progresszív és hierarchikus JPEG kódoló<br /> * 5. A JPEG 2000 kódoló<br /> ====Mozgókép tömörítés====<br /> * 1. Általános MPEG-1 dekódoló felépítése<br /> * 2. Általános MPEG-1 kódoló felépítése<br /> * 3. Mozgásbecslés az MPEG-1 kódolóban<br /> * 4. Új mozgásbecslési lehetőségek az MPEG-2 kódolóban<br /> * 5. Az MPEG-1 és MPEG-2 közötti különbségek<br /> * 6. MPEG-4 AVC<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_kidolgazas_2012-tavasz.pdf&diff=180709 2014-05-09T15:19:40Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div></div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_kidolgozas_2012-tavasz.docx&diff=180708 2014-05-09T15:17:46Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div></div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_zh_2011-05-11.jpg&diff=180707 2014-05-09T15:12:51Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div></div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Tartalomkezel%C3%A9si_technol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180706 2014-05-09T15:08:04Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Tartalomkezelési technológiák<br /> |targykod=VITMA368<br /> |szak=Info&lt;br/&gt;BSc Médiainformatika és -biztonság szakirány<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=<br /> |levlista=<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA368/<br /> |targyhonlap=http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;subpage=VITMA368<br /> }}<br /> <br /> {{Csonk}}<br /> ==Zárthelyik==<br /> *[[Média:Tkt_pzh_20120503.pdf|2012.05.03. (pótZH)]]<br /> [https://docs.google.com/document/d/1bdANn3waPuGoWPndKnULTontKBlm-mwMuf8TohxmirI/edit#heading=h.zhigksoscn4m 2014.04.24]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1ID64nR4GBfMdAaVuvbW9coaMo43A2GmmgfBZeZunQxE/edit#heading=h.702zemipxgjv ZH kidolgozás 2014]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Tartalomkezel%C3%A9si_technol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180705 2014-05-09T15:07:29Z

<p>Regirl: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Tartalomkezelési technológiák<br /> |targykod=VITMA368<br /> |szak=Info&lt;br/&gt;BSc Médiainformatika és -biztonság szakirány<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=<br /> |levlista=<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA368/<br /> |targyhonlap=http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;subpage=VITMA368<br /> }}<br /> <br /> {{Csonk}}<br /> ==Zárthelyik==<br /> *[[Média:Tkt_pzh_20120503.pdf|2012.05.03. (pótZH)]]<br /> [https://docs.google.com/document/d/1bdANn3waPuGoWPndKnULTontKBlm-mwMuf8TohxmirI/edit#heading=h.zhigksoscn4m 2014.04.24]<br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Tartalomkezel%C3%A9si_technol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180704 2014-05-09T15:07:00Z

<p>Regirl: /* Zárthelyik */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Tartalomkezelési technológiák<br /> |targykod=VITMA368<br /> |szak=Info&lt;br/&gt;BSc Médiainformatika és -biztonság szakirány<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=<br /> |levlista=<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA368/<br /> |targyhonlap=http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;subpage=VITMA368<br /> }}<br /> <br /> {{Csonk}}<br /> ==Zárthelyik==<br /> *[[Média:Tkt_pzh_20120503.pdf|2012.05.03. (pótZH)]]<br /> [https://docs.google.com/document/d/1bdANn3waPuGoWPndKnULTontKBlm-mwMuf8TohxmirI/edit#heading=h.zhigksoscn4m 2014.04.24]<br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1ID64nR4GBfMdAaVuvbW9coaMo43A2GmmgfBZeZunQxE/edit#heading=h.702zemipxgjv ZH kidolgozás 2014]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Tartalomkezel%C3%A9si_technol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=180703 2014-05-09T15:06:02Z

<p>Regirl: /* Zárthelyik */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Tartalomkezelési technológiák<br /> |targykod=VITMA368<br /> |szak=Info&lt;br/&gt;BSc Médiainformatika és -biztonság szakirány<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=<br /> |levlista=<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA368/<br /> |targyhonlap=http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;subpage=VITMA368<br /> }}<br /> <br /> {{Csonk}}<br /> ==Zárthelyik==<br /> *[[Média:Tkt_pzh_20120503.pdf|2012.05.03. (pótZH)]]<br /> [https://docs.google.com/document/d/1bdANn3waPuGoWPndKnULTontKBlm-mwMuf8TohxmirI/edit#heading=h.zhigksoscn4m 2014.04.24]<br /> {{Lábléc_-_Médiainformatika_és_-biztonság_szakirány}}</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_3.&diff=173224 2013-12-01T16:43:47Z

<p>Regirl: /* Ellenőrző Mérés */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mérés laboratórium 3.<br /> | tárgykód = VIMIA312<br /> | szak = info<br /> | kredit = 2<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs <br /> | tanszék = MIT<br /> | labor = 5+1 db<br /> | kiszh = 4 db (beugró)<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = meres3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA312<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312<br /> }}<br /> [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres3<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Mérés laboratórium 2.]] tárgyból kredit, illetve [[Operációs rendszerek]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A félév során lesz 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén (nincs 0. mérés). A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.<br /> *A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:<br /> **Az öt mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.<br /> **Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.<br /> **'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Két részből áll:<br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 2-3. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 2. mérésből volt, akkor a teszt a 3-ból lesz, és fordítva.) <br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 4. mérésből volt, akkor a teszt az 5-ből lesz, és fordítva.) <br /> ***Mindkét részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindkét résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a két jegy átlaga adja ki. <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.<br /> **Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két részből az egyik sikerült, akkor csak a másikat kell pótolni.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga''': nincs.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A mérések beugróinak osztályzatai (M&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;J= 0,3*\frac{M_2+M_3+M_4+M_5}{4}+0,7*EM&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312/jegyzet/ Mérés laboratórium 3 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312 tárgy honlapjáról]<br /> ''A jegyzetek még szeptemberben is frissülhetnek, ezért ha már szeptember elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.<br /> ''<br /> <br /> == Jó tanácsok a mérésekhez ==<br /> * [[MeresLabor3Meres1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző kérdések és válaszok ==<br /> * [[MeresLabor3Kerdes1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző Mérés ==<br /> * [[Media:meres3_EM - 2.pdf|2. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 2.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 3.pdf|3. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 3.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 4.pdf|4. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 4.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 5.pdf|5. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 5.doc|.doc formátumban]]<br /> <br /> ''A kidolgozások nem hivatalos kidolgozások, biztos van benne hiba. Javítsátok ki a hibákat, egészítsétek ki és töltsétek fel az új pdf és doc verziókat is!''<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1v8cUut1AWkXVRidxiCkW_uBxTq3W4Mzkqq3TFDHZ8-Y/edit Google doksis kidolgozás]<br /> <br /> [[Media:Meres3_Avr_create_proj.pdf|AVR projekt létrehozása by Tóth Gábor]]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Ha úgy állsz hozzá a tárgyhoz hogy nem egy 2 kredites nulla munkás tárgy, hanem úgy hogy fontos tárgy és minden mérésre készülni kell pár órát otthon, akkor sokkal jobban fog tetszeni. A beugrókra ne wiki-s válaszokból készülj fel, hanem a kiadott dokumentumokból, mert nagyon jól jön mérésen ha érted is mit csinálsz. Nekem a labView és uC/os mérés kifejezetten tetszett, a többi kevésbé de azok is megcsinálhatóak. :) --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_3.&diff=173223 2013-12-01T16:43:01Z

<p>Regirl: /* Ellenőrző Mérés */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mérés laboratórium 3.<br /> | tárgykód = VIMIA312<br /> | szak = info<br /> | kredit = 2<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs <br /> | tanszék = MIT<br /> | labor = 5+1 db<br /> | kiszh = 4 db (beugró)<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = meres3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA312<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312<br /> }}<br /> [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres3<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Mérés laboratórium 2.]] tárgyból kredit, illetve [[Operációs rendszerek]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A félév során lesz 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén (nincs 0. mérés). A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.<br /> *A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:<br /> **Az öt mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.<br /> **Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.<br /> **'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Két részből áll:<br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 2-3. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 2. mérésből volt, akkor a teszt a 3-ból lesz, és fordítva.) <br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 4. mérésből volt, akkor a teszt az 5-ből lesz, és fordítva.) <br /> ***Mindkét részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindkét résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a két jegy átlaga adja ki. <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.<br /> **Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két részből az egyik sikerült, akkor csak a másikat kell pótolni.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga''': nincs.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A mérések beugróinak osztályzatai (M&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;J= 0,3*\frac{M_2+M_3+M_4+M_5}{4}+0,7*EM&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312/jegyzet/ Mérés laboratórium 3 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312 tárgy honlapjáról]<br /> ''A jegyzetek még szeptemberben is frissülhetnek, ezért ha már szeptember elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.<br /> ''<br /> <br /> == Jó tanácsok a mérésekhez ==<br /> * [[MeresLabor3Meres1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző kérdések és válaszok ==<br /> * [[MeresLabor3Kerdes1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző Mérés ==<br /> * [[Media:meres3_EM - 2.pdf|2. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 2.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 3.pdf|3. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 3.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 4.pdf|4. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 4.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 5.pdf|5. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 5.doc|.doc formátumban]]<br /> <br /> ''A kidolgozások nem hivatalos kidolgozások, biztos van benne hiba. Javítsátok ki a hibákat, egészítsétek ki és töltsétek fel az új pdf és doc verziókat is!''<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1v8cUut1AWkXVRidxiCkW_uBxTq3W4Mzkqq3TFDHZ8-Y/edit Google doksis kidolgozás]<br /> <br /> [[Media:Meres3_Avr_create_proj.pdf|AVR projekt létrehozása]]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Ha úgy állsz hozzá a tárgyhoz hogy nem egy 2 kredites nulla munkás tárgy, hanem úgy hogy fontos tárgy és minden mérésre készülni kell pár órát otthon, akkor sokkal jobban fog tetszeni. A beugrókra ne wiki-s válaszokból készülj fel, hanem a kiadott dokumentumokból, mert nagyon jól jön mérésen ha érted is mit csinálsz. Nekem a labView és uC/os mérés kifejezetten tetszett, a többi kevésbé de azok is megcsinálhatóak. :) --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_3.&diff=173222 2013-12-01T16:42:05Z

<p>Regirl: /* Ellenőrző Mérés */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mérés laboratórium 3.<br /> | tárgykód = VIMIA312<br /> | szak = info<br /> | kredit = 2<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs <br /> | tanszék = MIT<br /> | labor = 5+1 db<br /> | kiszh = 4 db (beugró)<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = meres3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA312<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312<br /> }}<br /> [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres3<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Mérés laboratórium 2.]] tárgyból kredit, illetve [[Operációs rendszerek]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A félév során lesz 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén (nincs 0. mérés). A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.<br /> *A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:<br /> **Az öt mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.<br /> **Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.<br /> **'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Két részből áll:<br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 2-3. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 2. mérésből volt, akkor a teszt a 3-ból lesz, és fordítva.) <br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 4. mérésből volt, akkor a teszt az 5-ből lesz, és fordítva.) <br /> ***Mindkét részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindkét résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a két jegy átlaga adja ki. <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.<br /> **Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két részből az egyik sikerült, akkor csak a másikat kell pótolni.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga''': nincs.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A mérések beugróinak osztályzatai (M&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;J= 0,3*\frac{M_2+M_3+M_4+M_5}{4}+0,7*EM&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312/jegyzet/ Mérés laboratórium 3 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312 tárgy honlapjáról]<br /> ''A jegyzetek még szeptemberben is frissülhetnek, ezért ha már szeptember elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.<br /> ''<br /> <br /> == Jó tanácsok a mérésekhez ==<br /> * [[MeresLabor3Meres1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző kérdések és válaszok ==<br /> * [[MeresLabor3Kerdes1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző Mérés ==<br /> * [[Media:meres3_EM - 2.pdf|2. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 2.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 3.pdf|3. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 3.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 4.pdf|4. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 4.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 5.pdf|5. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 5.doc|.doc formátumban]]<br /> <br /> ''A kidolgozások nem hivatalos kidolgozások, biztos van benne hiba. Javítsátok ki a hibákat, egészítsétek ki és töltsétek fel az új pdf és doc verziókat is!''<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1v8cUut1AWkXVRidxiCkW_uBxTq3W4Mzkqq3TFDHZ8-Y/edit Google doksis kidolgozás]<br /> <br /> [[Meres3_Avr_create_proj.pdf|AVR projekt létrehozása]]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Ha úgy állsz hozzá a tárgyhoz hogy nem egy 2 kredites nulla munkás tárgy, hanem úgy hogy fontos tárgy és minden mérésre készülni kell pár órát otthon, akkor sokkal jobban fog tetszeni. A beugrókra ne wiki-s válaszokból készülj fel, hanem a kiadott dokumentumokból, mert nagyon jól jön mérésen ha érted is mit csinálsz. Nekem a labView és uC/os mérés kifejezetten tetszett, a többi kevésbé de azok is megcsinálhatóak. :) --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Meres3_Avr_create_proj.pdf&diff=173221 2013-12-01T16:41:01Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div></div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_3.&diff=173220 2013-12-01T16:21:24Z

<p>Regirl: /* Ellenőrző Mérés */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mérés laboratórium 3.<br /> | tárgykód = VIMIA312<br /> | szak = info<br /> | kredit = 2<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs <br /> | tanszék = MIT<br /> | labor = 5+1 db<br /> | kiszh = 4 db (beugró)<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = meres3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA312<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312<br /> }}<br /> [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres3<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Mérés laboratórium 2.]] tárgyból kredit, illetve [[Operációs rendszerek]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A félév során lesz 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén (nincs 0. mérés). A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.<br /> *A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:<br /> **Az öt mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.<br /> **Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.<br /> **'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Két részből áll:<br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 2-3. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 2. mérésből volt, akkor a teszt a 3-ból lesz, és fordítva.) <br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 4. mérésből volt, akkor a teszt az 5-ből lesz, és fordítva.) <br /> ***Mindkét részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindkét résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a két jegy átlaga adja ki. <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.<br /> **Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két részből az egyik sikerült, akkor csak a másikat kell pótolni.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga''': nincs.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A mérések beugróinak osztályzatai (M&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;J= 0,3*\frac{M_2+M_3+M_4+M_5}{4}+0,7*EM&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312/jegyzet/ Mérés laboratórium 3 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312 tárgy honlapjáról]<br /> ''A jegyzetek még szeptemberben is frissülhetnek, ezért ha már szeptember elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.<br /> ''<br /> <br /> == Jó tanácsok a mérésekhez ==<br /> * [[MeresLabor3Meres1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző kérdések és válaszok ==<br /> * [[MeresLabor3Kerdes1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző Mérés ==<br /> * [[Media:meres3_EM - 2.pdf|2. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 2.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 3.pdf|3. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 3.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 4.pdf|4. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 4.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 5.pdf|5. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 5.doc|.doc formátumban]]<br /> <br /> ''A kidolgozások nem hivatalos kidolgozások, biztos van benne hiba. Javítsátok ki a hibákat, egészítsétek ki és töltsétek fel az új pdf és doc verziókat is!''<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1v8cUut1AWkXVRidxiCkW_uBxTq3W4Mzkqq3TFDHZ8-Y/edit Google doksis kidolgozás]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Ha úgy állsz hozzá a tárgyhoz hogy nem egy 2 kredites nulla munkás tárgy, hanem úgy hogy fontos tárgy és minden mérésre készülni kell pár órát otthon, akkor sokkal jobban fog tetszeni. A beugrókra ne wiki-s válaszokból készülj fel, hanem a kiadott dokumentumokból, mert nagyon jól jön mérésen ha érted is mit csinálsz. Nekem a labView és uC/os mérés kifejezetten tetszett, a többi kevésbé de azok is megcsinálhatóak. :) --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_3.&diff=173219 2013-12-01T16:20:04Z

<p>Regirl: /* Ellenőrző Mérés */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mérés laboratórium 3.<br /> | tárgykód = VIMIA312<br /> | szak = info<br /> | kredit = 2<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs <br /> | tanszék = MIT<br /> | labor = 5+1 db<br /> | kiszh = 4 db (beugró)<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = meres3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA312<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312<br /> }}<br /> [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres3<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Mérés laboratórium 2.]] tárgyból kredit, illetve [[Operációs rendszerek]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A félév során lesz 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén (nincs 0. mérés). A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.<br /> *A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:<br /> **Az öt mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.<br /> **Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.<br /> **'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Két részből áll:<br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 2-3. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 2. mérésből volt, akkor a teszt a 3-ból lesz, és fordítva.) <br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 4. mérésből volt, akkor a teszt az 5-ből lesz, és fordítva.) <br /> ***Mindkét részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindkét résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a két jegy átlaga adja ki. <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.<br /> **Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két részből az egyik sikerült, akkor csak a másikat kell pótolni.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga''': nincs.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A mérések beugróinak osztályzatai (M&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;J= 0,3*\frac{M_2+M_3+M_4+M_5}{4}+0,7*EM&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312/jegyzet/ Mérés laboratórium 3 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312 tárgy honlapjáról]<br /> ''A jegyzetek még szeptemberben is frissülhetnek, ezért ha már szeptember elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.<br /> ''<br /> <br /> == Jó tanácsok a mérésekhez ==<br /> * [[MeresLabor3Meres1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző kérdések és válaszok ==<br /> * [[MeresLabor3Kerdes1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző Mérés ==<br /> * [[Media:meres3_EM - 2.pdf|2. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 2.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 3.pdf|3. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 3.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 4.pdf|4. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 4.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 5.pdf|5. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 5.doc|.doc formátumban]]<br /> <br /> ''A kidolgozások nem hivatalos kidolgozások, biztos van benne hiba. Javítsátok ki a hibákat, egészítsétek ki és töltsétek fel az új pdf és doc verziókat is!''<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1v8cUut1AWkXVRidxiCkW_uBxTq3W4Mzkqq3TFDHZ8-Y/edit | Google doksis kidolgozás]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Ha úgy állsz hozzá a tárgyhoz hogy nem egy 2 kredites nulla munkás tárgy, hanem úgy hogy fontos tárgy és minden mérésre készülni kell pár órát otthon, akkor sokkal jobban fog tetszeni. A beugrókra ne wiki-s válaszokból készülj fel, hanem a kiadott dokumentumokból, mert nagyon jól jön mérésen ha érted is mit csinálsz. Nekem a labView és uC/os mérés kifejezetten tetszett, a többi kevésbé de azok is megcsinálhatóak. :) --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_3.&diff=173218 2013-12-01T16:19:29Z

<p>Regirl: /* Ellenőrző Mérés */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mérés laboratórium 3.<br /> | tárgykód = VIMIA312<br /> | szak = info<br /> | kredit = 2<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs <br /> | tanszék = MIT<br /> | labor = 5+1 db<br /> | kiszh = 4 db (beugró)<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = meres3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA312<br /> | tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312<br /> }}<br /> [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: meres3<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Mérés laboratórium 2.]] tárgyból kredit, illetve [[Operációs rendszerek]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A félév során lesz 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén (nincs 0. mérés). A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.<br /> *A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:<br /> **Az öt mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.<br /> **Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.<br /> **'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Két részből áll:<br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 2-3. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 2. mérésből volt, akkor a teszt a 3-ból lesz, és fordítva.) <br /> ***Egy 45 perces gyakorlati feladat, majd egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából. (Ha a gyakorlati feladat a 4. mérésből volt, akkor a teszt az 5-ből lesz, és fordítva.) <br /> ***Mindkét részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindkét résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a két jegy átlaga adja ki. <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.<br /> **Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két részből az egyik sikerült, akkor csak a másikat kell pótolni.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga''': nincs.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A mérések beugróinak osztályzatai (M&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;J= 0,3*\frac{M_2+M_3+M_4+M_5}{4}+0,7*EM&lt;/math&gt;<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312/jegyzet/ Mérés laboratórium 3 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia312 tárgy honlapjáról]<br /> ''A jegyzetek még szeptemberben is frissülhetnek, ezért ha már szeptember elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.<br /> ''<br /> <br /> == Jó tanácsok a mérésekhez ==<br /> * [[MeresLabor3Meres1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Meres5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző kérdések és válaszok ==<br /> * [[MeresLabor3Kerdes1|1. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes2|2. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes3|3. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes4|4. mérés]]<br /> * [[MeresLabor3Kerdes5|5. mérés]]<br /> <br /> == Ellenőrző Mérés ==<br /> * [[Media:meres3_EM - 2.pdf|2. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 2.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 3.pdf|3. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 3.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 4.pdf|4. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 4.doc|.doc formátumban]]<br /> * [[Media:meres3_EM - 5.pdf|5. EM kidolgozás]] és [[Media:meres3_EM - 5.doc|.doc formátumban]]<br /> <br /> ''A kidolgozások nem hivatalos kidolgozások, biztos van benne hiba. Javítsátok ki a hibákat, egészítsétek ki és töltsétek fel az új pdf és doc verziókat is!''<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1v8cUut1AWkXVRidxiCkW_uBxTq3W4Mzkqq3TFDHZ8-Y/edit| Google doksis kidolgozás]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Ha úgy állsz hozzá a tárgyhoz hogy nem egy 2 kredites nulla munkás tárgy, hanem úgy hogy fontos tárgy és minden mérésre készülni kell pár órát otthon, akkor sokkal jobban fog tetszeni. A beugrókra ne wiki-s válaszokból készülj fel, hanem a kiadott dokumentumokból, mert nagyon jól jön mérésen ha érted is mit csinálsz. Nekem a labView és uC/os mérés kifejezetten tetszett, a többi kevésbé de azok is megcsinálhatóak. :) --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=SzoftTechPZH20130510&diff=166954 2013-06-01T17:49:58Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>'''1.: a) UML (6p)'''<br /> <br /> '''b) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az architektúra egyik alapgondolata, hogy a dokumentum(Document) objektum egy listában tartja nyilván a nézeteit(View) különböző típusúak lehetnek (pl DrawingView, Editorview). A nézeteknek vannak tulajdonságaik (pl Size) és műveleteikl (pl SetSize). Vannak, amik elérnek. (eddig emlékszem)'''<br /> <br /> <br /> '''2.: A person osztály egy Age nevű, integer típusú publikus tulajdonsággal (property) és egy szintén nyilvános, AgeChanged eseménnyel rendelkezik. Ha Age-t megváltoztatjuk, az esüti az AgeChanged Eseményt, melynek argumentumaiban megadja az Age tulajdonság korábbi és új értékét is.'''<br /> <br /> '''Adjuk meg a Person osztály teljes kódját C# nyelven, és írjunk hozzá példakódot a használathoz.'''<br /> <br /> &lt;pre&gt; <br /> public delegate void ChangedDelegate(int x, int y);<br /> <br /> public class Person<br /> {<br /> public event ChangedDelegate AgeChanged;<br /> private int age;<br /> <br /> public Person(int age)<br /> {<br /> this.age = age;<br /> }<br /> <br /> public int Age<br /> {<br /> get { return age; }<br /> set<br /> {<br /> AgeChanged(age, value);<br /> age = value;<br /> }<br /> } <br /> }<br /> <br /> class Program<br /> {<br /> static void Main(string[] args)<br /> {<br /> Person jakab = new Person(25);<br /> jakab.AgeChanged += eventHandler;<br /> <br /> jakab.Age = 30;<br /> }<br /> <br /> static void eventHandler(int regi, int uj)<br /> {<br /> Console.WriteLine(&quot;Age régi értéke: {0}&quot;, regi);<br /> Console.WriteLine(&quot;Age új értéke: {0}&quot;, uj);<br /> }<br /> }<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''3.: a) Milyen célt szolgál a Partial class?'''<br /> <br /> '''b) Component és Control osztályok közti különség?'''<br /> <br /> '''c) (10,10)-be zöld színű, 1 px vastag vonallal rajzolt, kitöltetlen, 30px oldalhosszú négyzetet rajzoljunk. A vonal színe 10 mp alatt menjen át fehérbe. 'Interruptolj' az x gombbal. Csak időzítő (Timer) alapú megoldás elfogadható.'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> public partial class Form1 : Form<br /> {<br /> bool stopped = false;<br /> int cntr = 0;<br /> <br /> public Form1()<br /> {<br /> Timer timer = new Timer();<br /> timer.Interval = 1000;<br /> timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);<br /> timer.Start();<br /> <br /> this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_Keydown);<br /> <br /> InitializeComponent();<br /> }<br /> <br /> void Form1_Keydown(object sender, KeyEventArgs e)<br /> {<br /> if (e.KeyCode == Keys.X &amp;&amp; !stopped)<br /> stopped = true;<br /> }<br /> <br /> void timer_Tick(object sender, EventArgs e)<br /> {<br /> if (!stopped)<br /> Invalidate();<br /> }<br /> <br /> protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)<br /> {<br /> base.OnPaint(e);<br /> Pen pen = new Pen(Color.FromArgb(5 + cntr * 25, 255, 5 + cntr * 25), 1);<br /> e.Graphics.DrawRectangle(pen, 10, 10, 30, 30);<br /> <br /> if (cntr == 10)<br /> stopped = true;<br /> <br /> if (!stopped)<br /> ++cntr; <br /> }<br /> }<br /> <br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> <br /> '''4.:a) C# példa Dispose kapcsán using blokk használatára + magyarázat a kódhoz (6p)'''<br /> <br /> '''b) Felügyelt .NET környezetben miért ne férjünk egy obj desktruktorában a felügyelt tagváltozókhoz? (3p)'''<br /> <br /> A destruktor csak a külső hivatkozásait engedhesse el(pl. nem felügyelt erőforrások) , mert a felügyelteket lehet, hogy felszabadította már a GC.<br /> <br /> '''c) natív C++ template-ek 3 negatív tulajdonsága, mely C#-ból eltűnt (3p)'''<br /> <br /> a c# generikus típusai nem olyan rugalmasak mint a c++ templatek. pl nem lehet benne aritmetikai utasításokat használni, de lehet benne user-defined operátor.<br /> <br /> * c# se explicit se partial specializációt nem támogat.<br /> * c# nem engedi a típusos paramétereknek a default típust.<br /> * c# nem engedi a nem típusos template paramétereket (pl.: template C&lt;int i&gt; {})<br /> <br /> '''5.: Szálkezelés:'''<br /> <br /> '''a) Többszálú alk. előnyei (4p)'''<br /> <br /> # jobb processzor kihasználtság<br /> # nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)<br /> # időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak<br /> <br /> '''b) Itt el kellett indítgatni két szálat meg megállítani őket..'''<br /> <br /> '''c) Mely esetbe használunk ill nem használunk statikus blokkot (3p)'''<br /> <br /> '''6.: Csővezeték architektúra'''<br /> <br /> '''a) Adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúra ismeretése szekvenciadiagrammal (8p)'''<br /> <br /> '''b) (írj) Pszeudo-kódot szűrő (filter) komponens megvalósításához adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúrában(6p)'''<br /> <br /> '''7.: ADO.NET'''<br /> <br /> '''Írjunk robosztus, hatékony, kapcsolat alapú modellre épülő ADO.NET példakódot, amely kitöröl minden olyan rekordot, melyben létezik a DepartmentID.'''<br /> <br /> '''Staff(StaffID(kulcs), Name, EMail, DepartmentID). (13p)'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> SqlConnection conn = null;<br /> <br /> try<br /> {<br /> conn = new SqlConnection(&quot;...&quot;);<br /> SqlCommand command = new SqlCommand(&quot;DELETE FROM Staff WHERE DepartmentID IS NOT NULL&quot;, conn);<br /> conn.Open();<br /> command.ExecuteNonQuery();<br /> }<br /> catch(EXception ex)<br /> {<br /> Console.WriteLine(ex.Message);<br /> }<br /> finally<br /> {<br /> if (conn != null) conn.Close();<br /> }<br /> <br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> <br /> *A szálkezelős feladat ha jól emlékszem hasonló volt a rendes ZH A csoportjának a feladatához: megírt kód elindít két szálat: egyik szál egy long (64bites!!!) változóbe beír egy számot, majd a másik szál kiolvassa és kiírja a konzolra. az egyes szál a beírás után, a kettes szál a kiolvasás után befejezheti a futását. Az nem tételezhető fel hogy az egyes szál előbb indul el mint a kettes!</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=SzoftTechPZH20130510&diff=166953 2013-06-01T17:49:02Z

<p>Regirl: Új oldal, tartalma: „&#039;&#039;&#039;1.: a) UML (6p)&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;b) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az arch…”</p> <hr /> <div>'''1.: a) UML (6p)'''<br /> <br /> '''b) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az architektúra egyik alapgondolata, hogy a dokumentum(Document) objektum egy listában tartja nyilván a nézeteit(View) különböző típusúak lehetnek (pl DrawingView, Editorview). A nézeteknek vannak tulajdonságaik (pl Size) és műveleteikl (pl SetSize). Vannak, amik elérnek. (eddig emlékszem)'''<br /> <br /> <br /> '''2.: A person osztály egy Age nevű, integer típusú publikus tulajdonsággal (property) és egy szintén nyilvános, AgeChanged eseménnyel rendelkezik. Ha Age-t megváltoztatjuk, az esüti az AgeChanged Eseményt, melynek argumentumaiban megadja az Age tulajdonság korábbi és új értékét is.'''<br /> <br /> '''Adjuk meg a Person osztály teljes kódját C# nyelven, és írjunk hozzá példakódot a használathoz.'''<br /> <br /> &lt;pre&gt; <br /> public delegate void ChangedDelegate(int x, int y);<br /> <br /> public class Person<br /> {<br /> public event ChangedDelegate AgeChanged;<br /> private int age;<br /> <br /> public Person(int age)<br /> {<br /> this.age = age;<br /> }<br /> <br /> public int Age<br /> {<br /> get { return age; }<br /> set<br /> {<br /> AgeChanged(age, value);<br /> age = value;<br /> }<br /> } <br /> }<br /> <br /> class Program<br /> {<br /> static void Main(string[] args)<br /> {<br /> Person jakab = new Person(25);<br /> jakab.AgeChanged += eventHandler;<br /> <br /> jakab.Age = 30;<br /> }<br /> <br /> static void eventHandler(int regi, int uj)<br /> {<br /> Console.WriteLine(&quot;Age régi értéke: {0}&quot;, regi);<br /> Console.WriteLine(&quot;Age új értéke: {0}&quot;, uj);<br /> }<br /> }<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''3.: a) Milyen célt szolgál a Partial class?'''<br /> <br /> '''b) Component és Control osztályok közti különség?'''<br /> <br /> '''c) (10,10)-be zöld színű, 1 px vastag vonallal rajzolt, kitöltetlen, 30px oldalhosszú négyzetet rajzoljunk. A vonal színe 10 mp alatt menjen át fehérbe. 'Interruptolj' az x gombbal. Csak időzítő (Timer) alapú megoldás elfogadható.'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> public partial class Form1 : Form<br /> {<br /> bool stopped = false;<br /> int cntr = 0;<br /> <br /> public Form1()<br /> {<br /> Timer timer = new Timer();<br /> timer.Interval = 1000;<br /> timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);<br /> timer.Start();<br /> <br /> this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_Keydown);<br /> <br /> InitializeComponent();<br /> }<br /> <br /> void Form1_Keydown(object sender, KeyEventArgs e)<br /> {<br /> if (e.KeyCode == Keys.X &amp;&amp; !stopped)<br /> stopped = true;<br /> }<br /> <br /> void timer_Tick(object sender, EventArgs e)<br /> {<br /> if (!stopped)<br /> Invalidate();<br /> }<br /> <br /> protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)<br /> {<br /> base.OnPaint(e);<br /> Pen pen = new Pen(Color.FromArgb(5 + cntr * 25, 255, 5 + cntr * 25), 1);<br /> e.Graphics.DrawRectangle(pen, 10, 10, 30, 30);<br /> <br /> if (cntr == 10)<br /> stopped = true;<br /> <br /> if (!stopped)<br /> ++cntr; <br /> }<br /> }<br /> <br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> <br /> '''4.:a) C# példa Dispose kapcsán using blokk használatára + magyarázat a kódhoz (6p)'''<br /> <br /> '''b) Felügyelt .NET környezetben miért ne férjünk egy obj desktruktorában a felügyelt tagváltozókhoz? (3p)'''<br /> <br /> A destruktor csak a külső hivatkozásait engedhesse el(pl. nem felügyelt erőforrások) , mert a felügyelteket lehet, hogy felszabadította már a GC.<br /> <br /> �<br /> '''c) natív C++ template-ek 3 negatív tulajdonsága, mely C#-ból eltűnt (3p)'''<br /> <br /> a c# generikus típusai nem olyan rugalmasak mint a c++ templatek. pl nem lehet benne aritmetikai utasításokat használni, de lehet benne user-defined operátor.<br /> <br /> * c# se explicit se partial specializációt nem támogat.<br /> * c# nem engedi a típusos paramétereknek a default típust.<br /> * c# nem engedi a nem típusos template paramétereket (pl.: template C&lt;int i&gt; {})<br /> <br /> <br /> '''5.: Szálkezelés:'''<br /> <br /> '''a) Többszálú alk. előnyei (4p)'''<br /> <br /> # jobb processzor kihasználtság<br /> # nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)<br /> # időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak<br /> <br /> '''b) Itt el kellett indítgatni két szálat meg megállítani őket..'''<br /> <br /> '''c) Mely esetbe használunk ill nem használunk statikus blokkot (3p)'''<br /> <br /> '''6.: Csővezeték architektúra'''<br /> <br /> '''a) Adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúra ismeretése szekvenciadiagrammal (8p)'''<br /> <br /> '''b) (írj) Pszeudo-kódot szűrő (filter) komponens megvalósításához adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúrában(6p)'''<br /> <br /> <br /> '''7.: ADO.NET'''<br /> <br /> '''Írjunk robosztus, hatékony, kapcsolat alapú modellre épülő ADO.NET példakódot, amely kitöröl minden olyan rekordot, melyben létezik a DepartmentID.'''<br /> <br /> '''Staff(StaffID(kulcs), Name, EMail, DepartmentID). (13p)'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> SqlConnection conn = null;<br /> <br /> try<br /> {<br /> conn = new SqlConnection(&quot;...&quot;);<br /> SqlCommand command = new SqlCommand(&quot;DELETE FROM Staff WHERE DepartmentID IS NOT NULL&quot;, conn);<br /> conn.Open();<br /> command.ExecuteNonQuery();<br /> }<br /> catch(EXception ex)<br /> {<br /> Console.WriteLine(ex.Message);<br /> }<br /> finally<br /> {<br /> if (conn != null) conn.Close();<br /> }<br /> <br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> <br /> ***A szálkezelős feladat ha jól emlékszem hasonló volt a rendes ZH A csoportjának a feladatához: megírt kód elindít két szálat: egyik szál egy long (64bites!!!) változóbe beír egy számot, majd a másik szál kiolvassa és kiírja a konzolra. az egyes szál a beírás után, a kettes szál a kiolvasás után befejezheti a futását. Az nem tételezhető fel hogy az egyes szál előbb indul el mint a kettes!</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=SzoftTechZH20130422&diff=166952 2013-06-01T17:45:31Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>'''1. feladat:<br /> <br /> a) osztály diagramból : c# vagy c++ vagy java kód írás<br /> <br /> b) Szöveges feladatból UML diagram'''<br /> <br /> '''2, Event'''<br /> <br /> '''C# alkalmazás -&gt; KeyboardManager osztály eventet publikál, billentyű lenyomásra és felengedésre.<br /> <br /> A KeyboardSubscriber iratkozzon fel a KeyboardManager billentyű-felengedés eseményére -&gt; konzolra írja ki, hogy melyik billentyű lett felengedve.'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> // ez az osztály tárolja az eseménnyel kapcsolatos változókat pl. az <br /> // eseményt kiváltó karaktert<br /> <br /> public class KeyArgs {<br /> private char _character;<br /> public char Character { get { return _character; } }<br /> <br /> public KeyArgs(char character) {<br /> _character = character; <br /> }<br /> }<br /> <br /> public delegate void KeyEventHandler(KeyArgs args);<br /> public class KeyboardManager<br /> {<br /> //eventek a feladat kiírás szerint<br /> public event KeyEventHandler KeyUp;<br /> public event KeyEventHandler KeyDown;<br /> <br /> // ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keyup eventet <br /> // elsütni<br /> <br /> public void FireKeyUp(char c)<br /> {<br /> if(KeyUp != null)<br /> KeyUp(new KeyArgs(c));<br /> }<br /> <br /> // ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keydown eventet <br /> // elsütni<br /> public void FireKeyDown(char c)<br /> {<br /> if(KeyDown != null)<br /> KeyDown(new KeyArgs(c));<br /> }<br /> }<br /> <br /> public class KeyBoardSubscriber<br /> {<br /> // egy referenciát tárolunk egy KeyboardManager példányra, hogy<br /> // fel tudjunk iratkozni az eseményeire<br /> private KeyboardManager manager = new KeyBoardManager();<br /> <br /> public void Subscribe()<br /> {<br /> //feliratkozás<br /> manager.KeyUp += ProcessKeyUp;<br /> }<br /> <br /> // ez a metódus hívódik meg az event elsütésekor<br /> public void ProcessKeyUp(KeyArgs args)<br /> {<br /> Console.WriteLine(“Billentyű: {0}”, args.Character);<br /> }<br /> } <br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''3, Eseményvezérelt programozás, grafikus megjelenítés'''<br /> <br /> '''a, UserControl fogalma, két legfontosabb szerepe a tervezés/fejlesztés során'''<br /> (ez jó?)<br /> <br /> A vezérlőelem maga is egy űrlap, tartalmazhat vezérlőelemeket <br /> <br /> _ Tervezési időben vizuálisan elkészíthetjük összetett vezérlőelemeinket, pont úgy, ahogy egy formot is elkészítenénk. <br /> <br /> _ Miben más? űrlapokra, illetve más UserControlokra lehet elhelyezni. <br /> <br /> _ Példa FilePicker vezérlő: tipikusan együtt előforduló vezérlőelemek összekötése<br /> (?)<br /> <br /> Gyakvezér mondta sok szar megfejtést olvasott :UserControl=saját vezérlő.....<br /> <br /> '''b, Jár-e kellemetlen következménnyel, ha eseménykezelőben a kód hosszantartó műveletet végez? Ha igen, miért?'''<br /> <br /> Igen, mert a hosszantartó művelet ideje alatt az ablak nem tudja a hozzá beérkező üzeneteket feldolgozni, és az alkalmazás “befagy”.<br /> <br /> '''c, C# alkalmazás részlet: (20,20) px koordináta, zöld, 5px oldalhosszúságú négyzet -&gt; másodpercenként 5px-el növekszik, míg le nem nyomjuk az y billentyűt.'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> public partial class Form1 : Form<br /> {<br /> bool stopped = false;<br /> int cntr = 1;<br /> <br /> public Form1()<br /> {<br /> Timer timer = new Timer();<br /> timer.Interval = 1000;<br /> timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);<br /> timer.Start();<br /> <br /> this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_KeyDown);<br /> InitializeComponent();<br /> }<br /> <br /> void Form1_KeyDown(object sender, KeyEventArgs e)<br /> {<br /> if (e.KeyCode == Keys.Y &amp;&amp; !stopped)<br /> {<br /> stopped = true;<br /> } <br /> }<br /> <br /> void timer_Tick(object sender, EventArgs e)<br /> {<br /> Invalidate();<br /> }<br /> <br /> protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)<br /> {<br /> base.OnPaint(e);<br /> Pen greenpen = new Pen(Color.Green, 3);<br /> e.Graphics.DrawRectangle(greenpen, 20, 20, cntr * 5, cntr * 5);<br /> if (!stopped) cntr++;<br /> <br /> }<br /> }<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''4, Szálkezelés'''<br /> <br /> '''a, Többszálú alkalmazások 3 előnye.''' <br /> <br /> 1. jobb processzor kihasználtság<br /> <br /> 2. nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)<br /> <br /> 3. időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak<br /> <br /> '''b, ReaderWriterLock, Mutex.'''<br /> <br /> Mutex: <br /> <br /> Cél: Mint a lock, de folyamatok között is. Pl. annak megoldására, hogy egy alkalmazásból csak egy példány indulhasson. Folyamatok között is. Sebesség: közepes.<br /> <br /> ReaderWriterLock:<br /> <br /> Sok olvasóra optimalizált megoldás. Egyszerre több olvasó is hozzáférhet az erőforráshoz, de íróból csak egy (illetve az író kizárja az olvasókat is). Pl. ritkán módosított cache megvalósítása. Folyamatok között: nem. Sebesség: közepes.<br /> <br /> '''c,'''<br /> * főszál indít munkaszálat, tegyen be egy számot az item listbe, ezt jelezze a munkaszálnak<br /> * várja meg, míg befejezi a futását a munkaszál<br /> * munkaszál indulás után hatékonyan várakozzon a főszál jelzésére<br /> * jelzés után vegye ki a listából az elemet<br /> * írja ki a konzolra<br /> * fejezze be a futást<br /> Kölcsönös kizárás biztosítása, ha kell.<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> public class Process<br /> {<br /> List&lt;int&gt; items = new List&lt;int&gt;();<br /> AutoResetEvent addedEvent = new AutoResetEvent(false);<br /> AutoResetEvent removedEvent = new AutoResetEvent(false);<br /> public static void Main(String[] args)<br /> {<br /> new Process().Start();<br /> }<br /> <br /> public void Start()<br /> {<br /> Thread workerThread = new Thread(new ThreadStart(Work));<br /> workerThread.Start();<br /> items.Add(5);<br /> addedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a hozzáadás<br /> removedEvent.WaitOne(); // várunk, amíg a workerthread jelez<br /> }<br /> <br /> public void Work()<br /> {<br /> addedEvent.WaitOne(); // várakozunk, amíg a főszál hozzáad<br /> int lastElem = items.Last();<br /> items.Remove(items.Count - 1);<br /> Console.WriteLine(lastElem);<br /> removedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a worker<br /> }<br /> }<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> Kölcsönös kizárás megvalósítására nincs szükség, mivel a listához időben szeparáltan férünk hozzá a két szálról(először az elsőről, aztán a másodikról).<br /> <br /> Alternatív megoldás, hogy a removedEvent-et kitöröljük a kódból, és a removedEvent.WaitOne() sor helyett workerThread.Join() -t használunk.<br /> <br /> <br /> '''5, Generikus típusok'''<br /> <br /> '''a, Példa generikus kényszer alkalmazására'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> class Dictionary&lt;K,V&gt;: IDictionary&lt;K,V&gt;<br /> where K: IComparable&lt;K&gt;<br /> where V: IKeyProvider&lt;K&gt;, IPersistable, new()<br /> { <br /> public void Add(K key, V value) { ... }<br /> public V Find(K key) {<br /> if ( c.CompareTo( key ) ) { … }<br /> }<br /> }<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''b, Milyen esetben célszerű a dispose minta alkalmazása?'''<br /> <br /> A drága,és felügyelt erőforrások felszabadítására használjuk, pl a File.Close() is dispose-t hív.<br /> A nem felügyelt (pl. DLL-ek) erőforrások felszabadítására a destruktort használjuk, aminek lefutása soha nem determinisztikus.<br /> <br /> //(destruktor sose az nem, nem valami olyasmi kéne, hogy, ha valami nagy //erőforrásigényű dolgot csináltunk?) &lt;- így van. <br /> <br /> Mit biztosít számunkra a dispose minta?<br /> <br /> A dispose tervezési mintának köszönhetően az objektumok által foglalt erőforrások felszabadítása válik determinisztikussá.<br /> <br /> '''c, .Net kóderedet alapú biztonsági mechanizmus lényege'''<br /> <br /> Adott helyről letöltött programnak milyen jogai vannak (rosszindulatú kódtól nem véd!)<br /> <br /> (CAS) code acces security<br /> <br /> Nincsenek felkészítve a mobil kódokra. (levélhez csatolva, netről, dokumentumban tárolva érkezhetnek a gépre)<br /> Kód eredetét is kell ellenőrizni<br /> <br /> Kódhoz kötött jogosultságok: nem csak a felhasználót azonosítja, hanem a végrehajtott kódot is.<br /> <br /> A Szerelvényekhez kell meghatározni, hogy milyen jogaik vannak. (pl: netről töltött kód nem kap írási, és olvasási jogot, csak egy bizonyos mappára-&gt; nem árthat nekünk)<br /> <br /> Nem egyesével adnak ki jogokat, hanem biztonsági házirendet alakíthat ki a rendszergazda. <br /> <br /> <br /> '''6, Robusztus ADO.NET kapcsolat alapú modell'''<br /> <br /> '''Írjon példakódot: beszúr rekordot egy táblába: Student(StudentID, Name, YearofBirth)'''<br /> <br /> '''(Nem szükséges sql paraméter használata.)'''<br /> <br /> &lt;pre&gt; <br /> try {<br /> SqlConnection conn = new SqlConnection( str_data );<br /> conn.Open(); <br /> <br /> SqlCommand command = new SqlCommand(&quot;INSERT INTO Student(StudentID, Name, YearofBirth) VALUES (1,’Proba Peti’, 1990)&quot;); <br /> <br /> command.Connection = conn;<br /> command.ExecuteNonQuery();<br /> }<br /> <br /> //ha van kivétel kezeljük <br /> catch (Exception ex) { Console.WriteLine(ex.Message); }<br /> <br /> //ha van kapcsolat lezárjuk<br /> finally {<br /> if((conn!=null) &amp;&amp; (conn.State==System.Data.ConnectionState.Open)) <br /> conn.Close();<br /> }<br /> &lt;/pre&gt; <br /> <br /> '''7, Bináris komponensek'''<br /> <br /> '''a, Mit értünk dinamiks linkelés alatt? 3 előnye és 1 hátránya a statikus linkeléssel szemben.'''<br /> <br /> Definíció: a futó program csak futásidőben tölti be a számára szükséges könyvtárakat.<br /> <br /> Előnyök:<br /> * Ha több process használja a könyvtárat, akkor a memóriába csak egy példányban töltődik be (a kódrész, az adat marad külön!)<br /> * A háttértáron is csak egyszer foglal helyet (ha az alkalmazások megosztottan használják pl. a windows\system könyvtárból)<br /> * Kis alkalmazás (.exe) fájlméret<br /> * Ha a .dll-ben szerepel egy hibás függvény, akkor a programot egyszerűen a .dll cseréjével is javíthatjuk, nem kell újrafordítani.<br /> <br /> Hátrányok:<br /> * A program futásakor jelen kell legyenek az általa használt DLL-ek, ezek nélkül az alkalmazás futásképtelen.<br /> * Ha az alkalmazások megosztottan használják (pl. a windows\system könyvtárból): verzió kavarodás, DLL hell.<br /> <br /> (DLL hell példa volt a .NET szerelvényeknél)<br /> <br /> '''b, C# kód -&gt; változó típusának kiírása konzolra.'''<br /> &lt;pre&gt;<br /> int asd;<br /> Type mit = asd.GetType();<br /> Console.Writeline(mit.FullName);<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''c, Reflexió milyen szolgáltatásokat nyújt? Soroljon fel 3 konkrét szolgáltatást.'''<br /> * Lekérdezhetjük, hogy egy szerelvényben milyen típusok vannak<br /> * Lekérdezhetjük: az egyes típusok (osztályok, interfészek, stb). felépítését: pl. tagváltozók, tagfüggvények, event-ek, stb. listája. Be is állíthatjuk a tagváltozók értékét. Meg is hívhatjuk az egyes metódusokat<br /> * Lekérdezhetjük az egyes nyelvi elemekhez (osztályok, tagjaik, stb.) tartozó attribútumokat<br /> <br /> '''d, Attribútum definiálása és használata példakód.'''<br /> &lt;pre&gt;<br /> [AttributeUsage(AttributeTargets.Class)]<br /> class StorableClassAttribute: System.Attribute {<br /> public StorableClassAttribute() { }<br /> }<br /> <br /> [AttributeUsage(AttributeTargets.Field)]<br /> public class StorableAttribute: System.Attribute<br /> {<br /> string name;<br /> public StorableAttribute(string name)<br /> {<br /> this.name = name;<br /> }<br /> public string Name { get { return name; } }<br /> }<br /> <br /> // A System.Attribute osztályból kell egy saját osztályt leszármaztatni<br /> // Az AttributeUsage azt határozza meg, mihez tudjuk az adott attribútumot hozzárendelni<br /> &lt;/pre&gt;</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=SzoftTechZH20130422&diff=166951 2013-06-01T17:40:33Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>'''1. feladat:<br /> <br /> a) osztály diagramból : c# vagy c++ vagy java kód írás<br /> <br /> b) Szöveges feladatból UML diagram'''<br /> <br /> '''2, Event'''<br /> <br /> '''C# alkalmazás -&gt; KeyboardManager osztály eventet publikál, billentyű lenyomásra és felengedésre.<br /> <br /> A KeyboardSubscriber iratkozzon fel a KeyboardManager billentyű-felengedés eseményére -&gt; konzolra írja ki, hogy melyik billentyű lett felengedve.'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> // ez az osztály tárolja az eseménnyel kapcsolatos változókat pl. az <br /> // eseményt kiváltó karaktert<br /> <br /> public class KeyArgs {<br /> private char _character;<br /> public char Character { get { return _character; } }<br /> <br /> public KeyArgs(char character) {<br /> _character = character; <br /> }<br /> }<br /> <br /> public delegate void KeyEventHandler(KeyArgs args);<br /> public class KeyboardManager<br /> {<br /> //eventek a feladat kiírás szerint<br /> public event KeyEventHandler KeyUp;<br /> public event KeyEventHandler KeyDown;<br /> <br /> // ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keyup eventet <br /> // elsütni<br /> <br /> public void FireKeyUp(char c)<br /> {<br /> if(KeyUp != null)<br /> KeyUp(new KeyArgs(c));<br /> }<br /> <br /> // ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keydown eventet <br /> // elsütni<br /> public void FireKeyDown(char c)<br /> {<br /> if(KeyDown != null)<br /> KeyDown(new KeyArgs(c));<br /> }<br /> }<br /> <br /> public class KeyBoardSubscriber<br /> {<br /> // egy referenciát tárolunk egy KeyboardManager példányra, hogy<br /> // fel tudjunk iratkozni az eseményeire<br /> private KeyboardManager manager = new KeyBoardManager();<br /> <br /> public void Subscribe()<br /> {<br /> //feliratkozás<br /> manager.KeyUp += ProcessKeyUp;<br /> }<br /> <br /> // ez a metódus hívódik meg az event elsütésekor<br /> public void ProcessKeyUp(KeyArgs args)<br /> {<br /> Console.WriteLine(“Billentyű: {0}”, args.Character);<br /> }<br /> } <br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''3, Eseményvezérelt programozás, grafikus megjelenítés'''<br /> <br /> '''a, UserControl fogalma, két legfontosabb szerepe a tervezés/fejlesztés során'''<br /> (ez jó?)<br /> <br /> A vezérlőelem maga is egy űrlap, tartalmazhat vezérlőelemeket <br /> <br /> _ Tervezési időben vizuálisan elkészíthetjük összetett vezérlőelemeinket, pont úgy, ahogy egy formot is elkészítenénk. <br /> <br /> _ Miben más? űrlapokra, illetve más UserControlokra lehet elhelyezni. <br /> <br /> _ Példa FilePicker vezérlő: tipikusan együtt előforduló vezérlőelemek összekötése<br /> (?)<br /> <br /> Gyakvezér mondta sok szar megfejtést olvasott :UserControl=saját vezérlő.....<br /> <br /> '''b, Jár-e kellemetlen következménnyel, ha eseménykezelőben a kód hosszantartó műveletet végez? Ha igen, miért?'''<br /> <br /> Igen, mert a hosszantartó művelet ideje alatt az ablak nem tudja a hozzá beérkező üzeneteket feldolgozni, és az alkalmazás “befagy”.<br /> <br /> '''c, C# alkalmazás részlet: (20,20) px koordináta, zöld, 5px oldalhosszúságú négyzet -&gt; másodpercenként 5px-el növekszik, míg le nem nyomjuk az y billentyűt.'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> public partial class Form1 : Form<br /> {<br /> bool stopped = false;<br /> int cntr = 1;<br /> <br /> public Form1()<br /> {<br /> Timer timer = new Timer();<br /> timer.Interval = 1000;<br /> timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);<br /> timer.Start();<br /> <br /> this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_KeyDown);<br /> InitializeComponent();<br /> }<br /> <br /> void Form1_KeyDown(object sender, KeyEventArgs e)<br /> {<br /> if (e.KeyCode == Keys.Y &amp;&amp; !stopped)<br /> {<br /> stopped = true;<br /> } <br /> }<br /> <br /> void timer_Tick(object sender, EventArgs e)<br /> {<br /> Invalidate();<br /> }<br /> <br /> protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)<br /> {<br /> base.OnPaint(e);<br /> Pen greenpen = new Pen(Color.Green, 3);<br /> e.Graphics.DrawRectangle(greenpen, 20, 20, cntr * 5, cntr * 5);<br /> if (!stopped) cntr++;<br /> <br /> }<br /> }<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''4, Szálkezelés'''<br /> <br /> '''a, Többszálú alkalmazások 3 előnye.''' <br /> <br /> 1. jobb processzor kihasználtság<br /> <br /> 2. nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)<br /> <br /> 3. időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak<br /> <br /> '''b, ReaderWriterLock, Mutex.'''<br /> <br /> Mutex: <br /> <br /> Cél: Mint a lock, de folyamatok között is. Pl. annak megoldására, hogy egy alkalmazásból csak egy példány indulhasson. Folyamatok között is. Sebesség: közepes.<br /> <br /> ReaderWriterLock:<br /> <br /> Sok olvasóra optimalizált megoldás. Egyszerre több olvasó is hozzáférhet az erőforráshoz, de íróból csak egy (illetve az író kizárja az olvasókat is). Pl. ritkán módosított cache megvalósítása. Folyamatok között: nem. Sebesség: közepes.<br /> <br /> '''c,<br /> -főszál indít munkaszálat, tegyen be egy számot az item listbe, ezt jelezze a munkaszálnak<br /> - várja meg, míg befejezi a futását a munkaszál<br /> - munkaszál indulás után hatékonyan várakozzon a főszál jelzésére<br /> - jelzés után vegye ki a listából az elemet<br /> - írja ki a konzolra<br /> - fejezze be a futást<br /> Kölcsönös kizárás biztosítása, ha kell.<br /> '''<br /> public class Process<br /> {<br /> List&lt;int&gt; items = new List&lt;int&gt;();<br /> AutoResetEvent addedEvent = new AutoResetEvent(false);<br /> AutoResetEvent removedEvent = new AutoResetEvent(false);<br /> public static void Main(String[] args)<br /> {<br /> new Process().Start();<br /> }<br /> <br /> public void Start()<br /> {<br /> Thread workerThread = new Thread(new ThreadStart(Work));<br /> workerThread.Start();<br /> items.Add(5);<br /> addedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a hozzáadás<br /> removedEvent.WaitOne(); // várunk, amíg a workerthread jelez<br /> }<br /> <br /> public void Work()<br /> {<br /> addedEvent.WaitOne(); // várakozunk, amíg a főszál hozzáad<br /> int lastElem = items.Last();<br /> items.Remove(items.Count - 1);<br /> Console.WriteLine(lastElem);<br /> removedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a worker<br /> }<br /> }<br /> <br /> Kölcsönös kizárás megvalósítására nincs szükség, mivel a listához időben szeparáltan férünk hozzá a két szálról(először az elsőről, aztán a másodikról).<br /> <br /> Alternatív megoldás, hogy a removedEvent-et kitöröljük a kódból, és a removedEvent.WaitOne() sor helyett workerThread.Join() -t használunk.<br /> 5, Generikus típusok<br /> a, Példa generikus kényszer alkalmazására<br /> &lt;pre&gt;<br /> class Dictionary&lt;K,V&gt;: IDictionary&lt;K,V&gt;<br /> where K: IComparable&lt;K&gt;<br /> where V: IKeyProvider&lt;K&gt;, IPersistable, new()<br /> { <br /> public void Add(K key, V value) { ... }<br /> public V Find(K key) {<br /> if ( c.CompareTo( key ) ) { … }<br /> }<br /> }<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''b, Milyen esetben célszerű a dispose minta alkalmazása?'''<br /> <br /> A drága,és felügyelt erőforrások felszabadítására használjuk, pl a File.Close() is dispose-t hív.<br /> A nem felügyelt (pl. DLL-ek) erőforrások felszabadítására a destruktort használjuk, aminek lefutása soha nem determinisztikus.<br /> <br /> <br /> //(destruktor sose az nem, nem valami olyasmi kéne, hogy, ha valami nagy //erőforrásigényű dolgot csináltunk?) &lt;- így van. <br /> <br /> Mit biztosít számunkra a dispose minta?<br /> <br /> A dispose tervezési mintának köszönhetően az objektumok által foglalt erőforrások felszabadítása válik determinisztikussá.<br /> <br /> c, .Net kóderedet alapú biztonsági mechanizmus lényege<br /> Adott helyről letöltött programnak milyen jogai vannak (rosszindulatú kódtól nem véd!)<br /> <br /> (CAS) code acces security<br /> Nincsenek felkészítve a mobil kódokra. (levélhez csatolva, netről, dokumentumban tárolva érkezhetnek a gépre)<br /> Kód eredetét is kell ellenőrizni<br /> Kódhoz kötött jogosultságok: nem csak a felhasználót azonosítja, hanem a végrehajtott kódot is.<br /> A Szerelvényekhez kell meghatározni, hogy milyen jogaik vannak. (pl: netről töltött kód nem kap írási, és olvasási jogot, csak egy bizonyos mappára-&gt; nem árthat nekünk)<br /> Nem egyesével adnak ki jogokat, hanem biztonsági házirendet alakíthat ki a rendszergazda. <br /> <br /> '''6, Robusztus ADO.NET kapcsolat alapú modell<br /> Írjon példakódot: beszúr rekordot egy táblába: Student(StudentID, Name, YearofBirth)<br /> (Nem szükséges sql paraméter használata.)'''<br /> <br /> &lt;pre&gt; <br /> try {<br /> SqlConnection conn = new SqlConnection( str_data );<br /> conn.Open(); <br /> <br /> SqlCommand command = new SqlCommand(&quot;INSERT INTO Student(StudentID, Name, YearofBirth) VALUES (1,’Proba Peti’, 1990)&quot;); <br /> <br /> command.Connection = conn;<br /> command.ExecuteNonQuery();<br /> }<br /> <br /> //ha van kivétel kezeljük <br /> catch (Exception ex) { Console.WriteLine(ex.Message); }<br /> <br /> //ha van kapcsolat lezárjuk<br /> finally {<br /> if((conn!=null) &amp;&amp; (conn.State==System.Data.ConnectionState.Open)) <br /> conn.Close();<br /> }<br /> &lt;/pre&gt; <br /> <br /> '''7, Bináris komponensek<br /> a, Mit értünk dinamiks linkelés alatt? 3 előnye és 1 hátránya a statikus linkeléssel szemben.'''<br /> <br /> Definíció: a futó program csak futásidőben tölti be a számára szükséges könyvtárakat.<br /> <br /> Előnyök:<br /> -Ha több process használja a könyvtárat, akkor a memóriába csak egy példányban töltődik be (a kódrész, az adat marad külön!)<br /> -A háttértáron is csak egyszer foglal helyet (ha az alkalmazások megosztottan használják pl. a windows\system könyvtárból)<br /> -Kis alkalmazás (.exe) fájlméret<br /> -Ha a .dll-ben szerepel egy hibás függvény, akkor a programot egyszerűen a .dll cseréjével is javíthatjuk, nem kell újrafordítani.<br /> <br /> Hátrányok:<br /> -A program futásakor jelen kell legyenek az általa használt DLL-ek, ezek nélkül az alkalmazás futásképtelen.<br /> -Ha az alkalmazások megosztottan használják (pl. a windows\system könyvtárból): verzió kavarodás, DLL hell.<br /> (DLL hell példa volt a .NET szerelvényeknél)<br /> <br /> <br /> b, C# kód -&gt; változó típusának kiírása konzolra.<br /> &lt;pre&gt;<br /> int asd;<br /> Type mit = asd.GetType();<br /> Console.Writeline(mit.FullName);<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''c, Reflexió milyen szolgáltatásokat nyújt? Soroljon fel 3 konkrét szolgáltatást.'''<br /> * Lekérdezhetjük, hogy egy szerelvényben milyen típusok vannak<br /> * Lekérdezhetjük: az egyes típusok (osztályok, interfészek, stb). felépítését: pl. tagváltozók, tagfüggvények, event-ek, stb. listája. Be is állíthatjuk a tagváltozók értékét. Meg is hívhatjuk az egyes metódusokat<br /> * Lekérdezhetjük az egyes nyelvi elemekhez (osztályok, tagjaik, stb.) tartozó attribútumokat<br /> <br /> '''d, Attribútum definiálása és használata példakód.'''<br /> &lt;pre&gt;<br /> [AttributeUsage(AttributeTargets.Class)]<br /> class StorableClassAttribute: System.Attribute {<br /> public StorableClassAttribute() { }<br /> }<br /> <br /> [AttributeUsage(AttributeTargets.Field)]<br /> public class StorableAttribute: System.Attribute<br /> {<br /> string name;<br /> public StorableAttribute(string name)<br /> {<br /> this.name = name;<br /> }<br /> public string Name { get { return name; } }<br /> }<br /> <br /> // A System.Attribute osztályból kell egy saját osztályt leszármaztatni<br /> // Az AttributeUsage azt határozza meg, mihez tudjuk az adott attribútumot hozzárendelni<br /> &lt;/pre&gt;</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=SzoftTechZH20130422&diff=166950 2013-06-01T17:37:29Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>'''1. feladat:<br /> a) osztály diagramból : c# vagy c++ vagy java kód írás<br /> b) Szöveges feladatból UML diagram'''<br /> <br /> '''2, Event'''<br /> '''C# alkalmazás -&gt; KeyboardManager osztály eventet publikál, billentyű lenyomásra és felengedésre.<br /> A KeyboardSubscriber iratkozzon fel a KeyboardManager billentyű-felengedés eseményére -&gt; konzolra írja ki, hogy melyik billentyű lett felengedve.'''<br /> <br /> &lt;pre&gt;<br /> // ez az osztály tárolja az eseménnyel kapcsolatos változókat pl. az <br /> // eseményt kiváltó karaktert<br /> <br /> public class KeyArgs {<br /> private char _character;<br /> public char Character { get { return _character; } }<br /> <br /> public KeyArgs(char character) {<br /> _character = character; <br /> }<br /> }<br /> public delegate void KeyEventHandler(KeyArgs args);<br /> public class KeyboardManager<br /> {<br /> //eventek a feladat kiírás szerint<br /> public event KeyEventHandler KeyUp;<br /> public event KeyEventHandler KeyDown;<br /> <br /> // ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keyup eventet <br /> // elsütni<br /> <br /> public void FireKeyUp(char c)<br /> {<br /> if(KeyUp != null)<br /> KeyUp(new KeyArgs(c));<br /> }<br /> <br /> // ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keydown eventet <br /> // elsütni<br /> public void FireKeyDown(char c)<br /> {<br /> if(KeyDown != null)<br /> KeyDown(new KeyArgs(c));<br /> }<br /> }<br /> <br /> public class KeyBoardSubscriber<br /> {<br /> // egy referenciát tárolunk egy KeyboardManager példányra, hogy<br /> // fel tudjunk iratkozni az eseményeire<br /> private KeyboardManager manager = new KeyBoardManager();<br /> <br /> public void Subscribe()<br /> {<br /> //feliratkozás<br /> manager.KeyUp += ProcessKeyUp;<br /> }<br /> <br /> // ez a metódus hívódik meg az event elsütésekor<br /> public void ProcessKeyUp(KeyArgs args)<br /> {<br /> Console.WriteLine(“Billentyű: {0}”, args.Character);<br /> }<br /> } <br /> &lt;/pre&gt;<br /> '''3, Eseményvezérelt programozás, grafikus megjelenítés'''<br /> '''a, UserControl fogalma, két legfontosabb szerepe a tervezés/fejlesztés során'''<br /> (ez jó?)<br /> A vezérlőelem maga is egy űrlap, tartalmazhat vezérlőelemeket <br /> _ Tervezési időben vizuálisan elkészíthetjük összetett vezérlőelemeinket, pont úgy, ahogy egy formot is elkészítenénk. <br /> _ Miben más? űrlapokra, illetve más UserControlokra lehet elhelyezni. <br /> _ Példa FilePicker vezérlő: tipikusan együtt előforduló vezérlőelemek összekötése<br /> (?)<br /> <br /> Gyakvezér mondta sok szar megfejtést olvasott :UserControl=saját vezérlő.....<br /> <br /> '''b, Jár-e kellemetlen következménnyel, ha eseménykezelőben a kód hosszantartó műveletet végez? Ha igen, miért?'''<br /> Igen, mert a hosszantartó művelet ideje alatt az ablak nem tudja a hozzá beérkező üzeneteket feldolgozni, és az alkalmazás “befagy”.<br /> <br /> '''c, C# alkalmazás részlet: (20,20) px koordináta, zöld, 5px oldalhosszúságú négyzet -&gt; másodpercenként 5px-el növekszik, míg le nem nyomjuk az y billentyűt.'''<br /> public partial class Form1 : Form<br /> {<br /> bool stopped = false;<br /> int cntr = 1;<br /> <br /> public Form1()<br /> {<br /> Timer timer = new Timer();<br /> timer.Interval = 1000;<br /> timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);<br /> timer.Start();<br /> <br /> this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_KeyDown);<br /> InitializeComponent();<br /> }<br /> <br /> void Form1_KeyDown(object sender, KeyEventArgs e)<br /> {<br /> if (e.KeyCode == Keys.Y &amp;&amp; !stopped)<br /> {<br /> stopped = true;<br /> } <br /> }<br /> <br /> void timer_Tick(object sender, EventArgs e)<br /> {<br /> Invalidate();<br /> }<br /> <br /> protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)<br /> {<br /> base.OnPaint(e);<br /> Pen greenpen = new Pen(Color.Green, 3);<br /> e.Graphics.DrawRectangle(greenpen, 20, 20, cntr * 5, cntr * 5);<br /> if (!stopped) cntr++;<br /> <br /> }<br /> }<br /> <br /> '''4, Szálkezelés<br /> a, Többszálú alkalmazások 3 előnye.''' <br /> <br /> 1. jobb processzor kihasználtság<br /> 2. nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)<br /> 3. időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak<br /> <br /> '''b, ReaderWriterLock, Mutex.'''<br /> Mutex: <br /> Cél: Mint a lock, de folyamatok között is. Pl. annak megoldására, hogy egy alkalmazásból csak egy példány indulhasson. Folyamatok között is. Sebesség: közepes.<br /> <br /> ReaderWriterLock:<br /> Sok olvasóra optimalizált megoldás. Egyszerre több olvasó is hozzáférhet az erőforráshoz, de íróból csak egy (illetve az író kizárja az olvasókat is). Pl. ritkán módosított cache megvalósítása. Folyamatok között: nem. Sebesség: közepes.<br /> <br /> '''c,<br /> -főszál indít munkaszálat, tegyen be egy számot az item listbe, ezt jelezze a munkaszálnak<br /> - várja meg, míg befejezi a futását a munkaszál<br /> - munkaszál indulás után hatékonyan várakozzon a főszál jelzésére<br /> - jelzés után vegye ki a listából az elemet<br /> - írja ki a konzolra<br /> - fejezze be a futást<br /> Kölcsönös kizárás biztosítása, ha kell.<br /> '''<br /> public class Process<br /> {<br /> List&lt;int&gt; items = new List&lt;int&gt;();<br /> AutoResetEvent addedEvent = new AutoResetEvent(false);<br /> AutoResetEvent removedEvent = new AutoResetEvent(false);<br /> public static void Main(String[] args)<br /> {<br /> new Process().Start();<br /> }<br /> <br /> public void Start()<br /> {<br /> Thread workerThread = new Thread(new ThreadStart(Work));<br /> workerThread.Start();<br /> items.Add(5);<br /> addedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a hozzáadás<br /> removedEvent.WaitOne(); // várunk, amíg a workerthread jelez<br /> }<br /> <br /> public void Work()<br /> {<br /> addedEvent.WaitOne(); // várakozunk, amíg a főszál hozzáad<br /> int lastElem = items.Last();<br /> items.Remove(items.Count - 1);<br /> Console.WriteLine(lastElem);<br /> removedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a worker<br /> }<br /> }<br /> <br /> Kölcsönös kizárás megvalósítására nincs szükség, mivel a listához időben szeparáltan férünk hozzá a két szálról(először az elsőről, aztán a másodikról).<br /> <br /> Alternatív megoldás, hogy a removedEvent-et kitöröljük a kódból, és a removedEvent.WaitOne() sor helyett workerThread.Join() -t használunk.<br /> 5, Generikus típusok<br /> a, Példa generikus kényszer alkalmazására<br /> &lt;pre&gt;<br /> class Dictionary&lt;K,V&gt;: IDictionary&lt;K,V&gt;<br /> where K: IComparable&lt;K&gt;<br /> where V: IKeyProvider&lt;K&gt;, IPersistable, new()<br /> { <br /> public void Add(K key, V value) { ... }<br /> public V Find(K key) {<br /> if ( c.CompareTo( key ) ) { … }<br /> }<br /> }<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''b, Milyen esetben célszerű a dispose minta alkalmazása?'''<br /> <br /> A drága,és felügyelt erőforrások felszabadítására használjuk, pl a File.Close() is dispose-t hív.<br /> A nem felügyelt (pl. DLL-ek) erőforrások felszabadítására a destruktort használjuk, aminek lefutása soha nem determinisztikus.<br /> <br /> <br /> //(destruktor sose az nem, nem valami olyasmi kéne, hogy, ha valami nagy //erőforrásigényű dolgot csináltunk?) &lt;- így van. <br /> <br /> Mit biztosít számunkra a dispose minta?<br /> <br /> A dispose tervezési mintának köszönhetően az objektumok által foglalt erőforrások felszabadítása válik determinisztikussá.<br /> <br /> c, .Net kóderedet alapú biztonsági mechanizmus lényege<br /> Adott helyről letöltött programnak milyen jogai vannak (rosszindulatú kódtól nem véd!)<br /> <br /> (CAS) code acces security<br /> Nincsenek felkészítve a mobil kódokra. (levélhez csatolva, netről, dokumentumban tárolva érkezhetnek a gépre)<br /> Kód eredetét is kell ellenőrizni<br /> Kódhoz kötött jogosultságok: nem csak a felhasználót azonosítja, hanem a végrehajtott kódot is.<br /> A Szerelvényekhez kell meghatározni, hogy milyen jogaik vannak. (pl: netről töltött kód nem kap írási, és olvasási jogot, csak egy bizonyos mappára-&gt; nem árthat nekünk)<br /> Nem egyesével adnak ki jogokat, hanem biztonsági házirendet alakíthat ki a rendszergazda. <br /> <br /> '''6, Robusztus ADO.NET kapcsolat alapú modell<br /> Írjon példakódot: beszúr rekordot egy táblába: Student(StudentID, Name, YearofBirth)<br /> (Nem szükséges sql paraméter használata.)'''<br /> <br /> &lt;pre&gt; <br /> try {<br /> SqlConnection conn = new SqlConnection( str_data );<br /> conn.Open(); <br /> <br /> SqlCommand command = new SqlCommand(&quot;INSERT INTO Student(StudentID, Name, YearofBirth) VALUES (1,’Proba Peti’, 1990)&quot;); <br /> <br /> command.Connection = conn;<br /> command.ExecuteNonQuery();<br /> }<br /> <br /> //ha van kivétel kezeljük <br /> catch (Exception ex) { Console.WriteLine(ex.Message); }<br /> <br /> //ha van kapcsolat lezárjuk<br /> finally {<br /> if((conn!=null) &amp;&amp; (conn.State==System.Data.ConnectionState.Open)) <br /> conn.Close();<br /> }<br /> &lt;/pre&gt; <br /> <br /> '''7, Bináris komponensek<br /> a, Mit értünk dinamiks linkelés alatt? 3 előnye és 1 hátránya a statikus linkeléssel szemben.'''<br /> <br /> Definíció: a futó program csak futásidőben tölti be a számára szükséges könyvtárakat.<br /> <br /> Előnyök:<br /> -Ha több process használja a könyvtárat, akkor a memóriába csak egy példányban töltődik be (a kódrész, az adat marad külön!)<br /> -A háttértáron is csak egyszer foglal helyet (ha az alkalmazások megosztottan használják pl. a windows\system könyvtárból)<br /> -Kis alkalmazás (.exe) fájlméret<br /> -Ha a .dll-ben szerepel egy hibás függvény, akkor a programot egyszerűen a .dll cseréjével is javíthatjuk, nem kell újrafordítani.<br /> <br /> Hátrányok:<br /> -A program futásakor jelen kell legyenek az általa használt DLL-ek, ezek nélkül az alkalmazás futásképtelen.<br /> -Ha az alkalmazások megosztottan használják (pl. a windows\system könyvtárból): verzió kavarodás, DLL hell.<br /> (DLL hell példa volt a .NET szerelvényeknél)<br /> <br /> <br /> b, C# kód -&gt; változó típusának kiírása konzolra.<br /> &lt;pre&gt;<br /> int asd;<br /> Type mit = asd.GetType();<br /> Console.Writeline(mit.FullName);<br /> &lt;/pre&gt;<br /> <br /> '''c, Reflexió milyen szolgáltatásokat nyújt? Soroljon fel 3 konkrét szolgáltatást.'''<br /> * Lekérdezhetjük, hogy egy szerelvényben milyen típusok vannak<br /> * Lekérdezhetjük: az egyes típusok (osztályok, interfészek, stb). felépítését: pl. tagváltozók, tagfüggvények, event-ek, stb. listája. Be is állíthatjuk a tagváltozók értékét. Meg is hívhatjuk az egyes metódusokat<br /> * Lekérdezhetjük az egyes nyelvi elemekhez (osztályok, tagjaik, stb.) tartozó attribútumokat<br /> <br /> '''d, Attribútum definiálása és használata példakód.'''<br /> &lt;pre&gt;<br /> [AttributeUsage(AttributeTargets.Class)]<br /> class StorableClassAttribute: System.Attribute {<br /> public StorableClassAttribute() { }<br /> }<br /> <br /> [AttributeUsage(AttributeTargets.Field)]<br /> public class StorableAttribute: System.Attribute<br /> {<br /> string name;<br /> public StorableAttribute(string name)<br /> {<br /> this.name = name;<br /> }<br /> public string Name { get { return name; } }<br /> }<br /> <br /> // A System.Attribute osztályból kell egy saját osztályt leszármaztatni<br /> // Az AttributeUsage azt határozza meg, mihez tudjuk az adott attribútumot hozzárendelni<br /> &lt;/pre&gt;</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=SzoftTechZH20130422&diff=166946 2013-06-01T17:29:32Z

<p>Regirl: Új oldal, tartalma: „&#039;&#039;&#039;1. feladat: a) osztály diagramból : c# vagy c++ vagy java kód írás b) Szöveges feladatból UML diagram 2, Event C# alkalmazás -&gt; KeyboardManager osztály even…”</p> <hr /> <div>'''1. feladat:<br /> a) osztály diagramból : c# vagy c++ vagy java kód írás<br /> b) Szöveges feladatból UML diagram<br /> 2, Event<br /> C# alkalmazás -&gt; KeyboardManager osztály eventet publikál, billentyű lenyomásra és felengedésre.<br /> A KeyboardSubscriber iratkozzon fel a KeyboardManager billentyű-felengedés eseményére -&gt; konzolra írja ki, hogy melyik billentyű lett felengedve.'''<br /> // ez az osztály tárolja az eseménnyel kapcsolatos változókat pl. az // eseményt kiváltó karaktert<br /> public class KeyArgs {<br /> private char _character;<br /> public char Character { get { return _character; } }<br /> <br /> public KeyArgs(char character) {<br /> _character = character; <br /> }<br /> }<br /> public delegate void KeyEventHandler(KeyArgs args);<br /> public class KeyboardManager<br /> {<br /> //eventek a feladat kiírás szerint<br /> public event KeyEventHandler KeyUp;<br /> public event KeyEventHandler KeyDown;<br /> <br /> // ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keyup eventet <br /> // elsütni<br /> public void FireKeyUp(char c)<br /> {<br /> if(KeyUp != null)<br /> KeyUp(new KeyArgs(c));<br /> }<br /> <br /> // ennek a metódusnak a meghívásával tudjuk a keydown eventet <br /> // elsütni<br /> public void FireKeyDown(char c)<br /> {<br /> if(KeyDown != null)<br /> KeyDown(new KeyArgs(c));<br /> }<br /> }<br /> <br /> <br /> <br /> public class KeyBoardSubscriber<br /> {<br /> // egy referenciát tárolunk egy KeyboardManager példányra, hogy<br /> // fel tudjunk iratkozni az eseményeire<br /> private KeyboardManager manager = new KeyBoardManager();<br /> <br /> public void Subscribe()<br /> {<br /> //feliratkozás<br /> manager.KeyUp += ProcessKeyUp;<br /> }<br /> <br /> // ez a metódus hívódik meg az event elsütésekor<br /> public void ProcessKeyUp(KeyArgs args)<br /> {<br /> Console.WriteLine(“Billentyű: {0}”, args.Character);<br /> }<br /> } <br /> 3, Eseményvezérelt programozás, grafikus megjelenítés<br /> a, UserControl fogalma, két legfontosabb szerepe a tervezés/fejlesztés során<br /> (ez jó?)<br /> A vezérlőelem maga is egy űrlap, tartalmazhat vezérlőelemeket <br /> _ Tervezési időben vizuálisan elkészíthetjük összetett vezérlőelemeinket, pont úgy, ahogy egy formot is elkészítenénk. <br /> _ Miben más? űrlapokra, illetve más UserControlokra lehet elhelyezni. <br /> _ Példa FilePicker vezérlő: tipikusan együtt előforduló vezérlőelemek összekötése<br /> (?)<br /> <br /> Gyakvezér mondta sok szar megfejtést olvasott :UserControl=saját vezérlő.....<br /> <br /> b, Jár-e kellemetlen következménnyel, ha eseménykezelőben a kód hosszantartó műveletet végez? Ha igen, miért?<br /> Igen, mert a hosszantartó művelet ideje alatt az ablak nem tudja a hozzá beérkező üzeneteket feldolgozni, és az alkalmazás “befagy”.<br /> <br /> '''c, C# alkalmazás részlet: (20,20) px koordináta, zöld, 5px oldalhosszúságú négyzet -&gt; másodpercenként 5px-el növekszik, míg le nem nyomjuk az y billentyűt.'''<br /> public partial class Form1 : Form<br /> {<br /> bool stopped = false;<br /> int cntr = 1;<br /> <br /> public Form1()<br /> {<br /> Timer timer = new Timer();<br /> timer.Interval = 1000;<br /> timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);<br /> timer.Start();<br /> <br /> this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_KeyDown);<br /> InitializeComponent();<br /> }<br /> <br /> void Form1_KeyDown(object sender, KeyEventArgs e)<br /> {<br /> if (e.KeyCode == Keys.Y &amp;&amp; !stopped)<br /> {<br /> stopped = true;<br /> } <br /> }<br /> <br /> void timer_Tick(object sender, EventArgs e)<br /> {<br /> Invalidate();<br /> }<br /> <br /> protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)<br /> {<br /> base.OnPaint(e);<br /> Pen greenpen = new Pen(Color.Green, 3);<br /> e.Graphics.DrawRectangle(greenpen, 20, 20, cntr * 5, cntr * 5);<br /> if (!stopped) cntr++;<br /> <br /> }<br /> }<br /> <br /> '''4, Szálkezelés<br /> a, Többszálú alkalmazások 3 előnye.''' <br /> <br /> 1. jobb processzor kihasználtság<br /> 2. nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)<br /> 3. időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak<br /> <br /> '''b, ReaderWriterLock, Mutex.'''<br /> Mutex: <br /> Cél: Mint a lock, de folyamatok között is. Pl. annak megoldására, hogy egy alkalmazásból csak egy példány indulhasson. Folyamatok között is. Sebesség: közepes.<br /> <br /> ReaderWriterLock:<br /> Sok olvasóra optimalizált megoldás. Egyszerre több olvasó is hozzáférhet az erőforráshoz, de íróból csak egy (illetve az író kizárja az olvasókat is). Pl. ritkán módosított cache megvalósítása. Folyamatok között: nem. Sebesség: közepes.<br /> <br /> '''c,<br /> -főszál indít munkaszálat, tegyen be egy számot az item listbe, ezt jelezze a munkaszálnak<br /> - várja meg, míg befejezi a futását a munkaszál<br /> - munkaszál indulás után hatékonyan várakozzon a főszál jelzésére<br /> - jelzés után vegye ki a listából az elemet<br /> - írja ki a konzolra<br /> - fejezze be a futást<br /> Kölcsönös kizárás biztosítása, ha kell.<br /> '''<br /> public class Process<br /> {<br /> List&lt;int&gt; items = new List&lt;int&gt;();<br /> AutoResetEvent addedEvent = new AutoResetEvent(false);<br /> AutoResetEvent removedEvent = new AutoResetEvent(false);<br /> public static void Main(String[] args)<br /> {<br /> new Process().Start();<br /> }<br /> <br /> public void Start()<br /> {<br /> Thread workerThread = new Thread(new ThreadStart(Work));<br /> workerThread.Start();<br /> items.Add(5);<br /> addedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a hozzáadás<br /> removedEvent.WaitOne(); // várunk, amíg a workerthread jelez<br /> }<br /> <br /> public void Work()<br /> {<br /> addedEvent.WaitOne(); // várakozunk, amíg a főszál hozzáad<br /> int lastElem = items.Last();<br /> items.Remove(items.Count - 1);<br /> Console.WriteLine(lastElem);<br /> removedEvent.Set(); // jelzünk, hogy kész van a worker<br /> }<br /> }<br /> <br /> Kölcsönös kizárás megvalósítására nincs szükség, mivel a listához időben szeparáltan férünk hozzá a két szálról(először az elsőről, aztán a másodikról).<br /> <br /> Alternatív megoldás, hogy a removedEvent-et kitöröljük a kódból, és a removedEvent.WaitOne() sor helyett workerThread.Join() -t használunk.<br /> 5, Generikus típusok<br /> a, Példa generikus kényszer alkalmazására<br /> <br /> class Dictionary&lt;K,V&gt;: IDictionary&lt;K,V&gt;<br /> where K: IComparable&lt;K&gt;<br /> where V: IKeyProvider&lt;K&gt;, IPersistable, new()<br /> { <br /> public void Add(K key, V value) { ... }<br /> public V Find(K key) {<br /> if ( c.CompareTo( key ) ) { … }<br /> }<br /> }<br /> <br /> b, Milyen esetben célszerű a dispose minta alkalmazása?<br /> <br /> A drága,és felügyelt erőforrások felszabadítására használjuk, pl a File.Close() is dispose-t hív.<br /> A nem felügyelt (pl. DLL-ek) erőforrások felszabadítására a destruktort használjuk, aminek lefutása soha nem determinisztikus.<br /> <br /> <br /> //(destruktor sose az nem, nem valami olyasmi kéne, hogy, ha valami nagy //erőforrásigényű dolgot csináltunk?) &lt;- így van. <br /> <br /> Mit biztosít számunkra a dispose minta?<br /> <br /> A dispose tervezési mintának köszönhetően az objektumok által foglalt erőforrások felszabadítása válik determinisztikussá.<br /> <br /> c, .Net kóderedet alapú biztonsági mechanizmus lényege<br /> Adott helyről letöltött programnak milyen jogai vannak (rosszindulatú kódtól nem véd!)<br /> (CAS) code acces security<br /> Nincsenek felkészítve a mobil kódokra. (levélhez csatolva, netről, dokumentumban tárolva érkezhetnek a gépre)<br /> Kód eredetét is kell ellenőrizni<br /> Kódhoz kötött jogosultságok: nem csak a felhasználót azonosítja, hanem a végrehajtott kódot is.<br /> A Szerelvényekhez kell meghatározni, hogy milyen jogaik vannak. (pl: netről töltött kód nem kap írási, és olvasási jogot, csak egy bizonyos mappára-&gt; nem árthat nekünk)<br /> Nem egyesével adnak ki jogokat, hanem biztonsági házirendet alakíthat ki a rendszergazda. <br /> 6, Robusztus ADO.NET kapcsolat alapú modell<br /> Írjon példakódot: beszúr rekordot egy táblába: Student(StudentID, Name, YearofBirth)<br /> (Nem szükséges sql paraméter használata.) <br /> <br /> try {<br /> SqlConnection conn = new SqlConnection( str_data );<br /> conn.Open(); <br /> <br /> SqlCommand command = new SqlCommand(&quot;INSERT INTO Student(StudentID, Name, YearofBirth) VALUES (1,’Proba Peti’, 1990)&quot;); <br /> <br /> command.Connection = conn;<br /> command.ExecuteNonQuery();<br /> }<br /> <br /> //ha van kivétel kezeljük <br /> catch (Exception ex) { Console.WriteLine(ex.Message); }<br /> <br /> //ha van kapcsolat lezárjuk<br /> finally {<br /> if((conn!=null) &amp;&amp; (conn.State==System.Data.ConnectionState.Open)) <br /> conn.Close();<br /> }<br /> <br /> 7, Bináris komponensek<br /> a, Mit értünk dinamiks linkelés alatt? 3 előnye és 1 hátránya a statikus linkeléssel szemben.<br /> Definíció: a futó program csak futásidőben tölti be a számára szükséges könyvtárakat.<br /> <br /> Előnyök:<br /> -Ha több process használja a könyvtárat, akkor a memóriába csak egy példányban töltődik be (a kódrész, az adat marad külön!)<br /> -A háttértáron is csak egyszer foglal helyet (ha az alkalmazások megosztottan használják pl. a windows\system könyvtárból)<br /> -Kis alkalmazás (.exe) fájlméret<br /> -Ha a .dll-ben szerepel egy hibás függvény, akkor a programot egyszerűen a .dll cseréjével is javíthatjuk, nem kell újrafordítani.<br /> <br /> Hátrányok:<br /> -A program futásakor jelen kell legyenek az általa használt DLL-ek, ezek nélkül az alkalmazás futásképtelen.<br /> -Ha az alkalmazások megosztottan használják (pl. a windows\system könyvtárból): verzió kavarodás, DLL hell.<br /> (DLL hell példa volt a .NET szerelvényeknél)<br /> <br /> <br /> <br /> b, C# kód -&gt; változó típusának kiírása konzolra.<br /> int asd;<br /> Type mit = asd.GetType();<br /> Console.Writeline(mit.FullName);<br /> c, Reflexió milyen szolgáltatásokat nyújt? Soroljon fel 3 konkrét szolgáltatást.<br /> -Lekérdezhetjük, hogy egy szerelvényben milyen típusok vannak<br /> <br /> -Lekérdezhetjük: az egyes típusok (osztályok, interfészek, stb). felépítését: pl. tagváltozók, tagfüggvények, event-ek, stb. listája.<br /> Be is állíthatjuk a tagváltozók értékét<br /> Meg is hívhatjuk az egyes metódusokat<br /> <br /> -Lekérdezhetjük az egyes nyelvi elemekhez (osztályok, tagjaik, stb.) tartozó attribútumokat<br /> <br /> d, Attribútum definiálása és használata példakód.<br /> <br /> [AttributeUsage(AttributeTargets.Class)]<br /> class StorableClassAttribute: System.Attribute {<br /> public StorableClassAttribute() { }<br /> }<br /> <br /> [AttributeUsage(AttributeTargets.Field)]<br /> public class StorableAttribute: System.Attribute<br /> {<br /> string name;<br /> public StorableAttribute(string name)<br /> {<br /> this.name = name;<br /> }<br /> public string Name { get { return name; } }<br /> }<br /> <br /> // A System.Attribute osztályból kell egy saját osztályt leszármaztatni<br /> // Az AttributeUsage azt határozza meg, mihez tudjuk az adott attribútumot hozzárendelni</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnik%C3%A1k&diff=166945 2013-06-01T17:27:40Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |targykod=VIAUA218<br /> |nev=Szoftvertechnikák<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=4<br /> |kereszt= vizsgakurzus<br /> |tanszék= AAIT<br /> |labor= 7 db<br /> |kiszh= nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga= írásbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA218/<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA218<br /> |levlista=sznikak{{Kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[A programozás alapjai II. | A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit, illetve [[Szoftvertechnológia]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok'''on való részvétel, max. egyről lehet hiányozni. A gyakorlatok elején '''beugró'''t kell írni az előre kiadott segédanyagokból, ennek sikertelensége esetén a gyakorlat nem folytatható és az adott alkalom hiányzásnak minősül. Továbbá a gyakorlaton végig jelen kell lenni és közben nem lehet mást csinálni, csak ekkor érvényes a jelenlét.<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten. (Alapos indok - pl. betegség - esetén megengedhetnek 2 gyakorlat pótlását is, de ehhez az oktatókkal kell egyezkedni.)<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli, amelyen 100 pont szerezhető.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> **A négyes ZH-t írók +4, az ötös ZH-t írók +8 pontot kapnak a vizsgadolgozatukra. Ha valaki minden gyakorlatot teljesített, +2 pont jár érte. (A pótZH-kon és a pótgyakorlaton már nincs mód a pluszpontok megszerzésére). Így összesen +10 pont szerehető, de pluszpontokkal az elégségest megszerezni nem lehet.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A félévvégi jegyet a pluszpontokkal megnövelt vizsgaeredmény (V) adja.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V !!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 44 || 1<br /> |-<br /> |45 - 55 || 2<br /> |-<br /> |56 - 70 || 3<br /> |-<br /> |71 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 110|| 5<br /> |}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_CBible2002.pdf‎| CsharpBible2002.pdf]] <br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_osszefoglal.pdf‎| Tételkidolgozás ZH-ra]] <br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_osszefoglal_3.pdf‎| Tételkidolgozás ZH-ra javított verzió]] <br /> * [[Sznikak_tervezesimintak | Tervezési minták]]<br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_DesignPatterns.pdf‎‎| Tervezési minták (Siklósi Zsolt @ info2007)]]<br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_designpatternscard.pdf‎‎| Tervezési minták tömör összefoglaló (angol)]]<br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_reitercsharp.pdf‎‎‎| Reiter István - C# jegyzet]] (Forrás: http://devportal.hu/content/CSharpjegyzet.aspx )<br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_E.Gamma_R.Helm_R.Johnson_J.Vlissides_DesignPatterns.pdf‎| Tervezési minták (angol)]]<br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_Pattern-Oriented-SA_vol1.pdf‎‎‎| Diák végén ajánlott könyv első kötete (angol)]]<br /> * [[Media:Sznikak_Pattern-Oriented-SA_vol2.pdf‎‎‎| Diák végén ajánlott könyv második kötete (angol)]]<br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_designpatternkezi.pdf‎| Design pattern (kézzel írott)]] by: Vincze Viktória<br /> <br /> * '''[[Sznikák_példakódok | Példakódok]]'''<br /> <br /> ==ZH-k==<br /> <br /> * [[Media:Sznikak_zh_2007-04-13_kidolgozott.pdf‎‎| 2007. április 13. ZH]] megoldással<br /> * [[Media:Sznikak_pzh_2008-04-30_kidolgozott.pdf‎‎| 2008. április 30. PZH]] megoldással<br /> * [[SzoftTechZH201004|2010. április 14. ZH]] megoldással<br /> * [[SzoftTechZH20110418|2011. április 18. ZH]] megoldással<br /> * [[SzoftTechZH20130422|2013. április 22. ZH]] megoldással<br /> * [[SzoftTechPZH20130510|2013. május 10. PZH]] megoldással<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_vizsgara2010byzsepi.pdf‎| kigyűjtött vizsgafeladatok]] by: Zsepi<br /> * [[SzoftverTechnikakTetelsor|Szoftvertechnikák tételsor]]<br /> * [[Media:Sznikak_jegyzet_osszestettvizsgakerdesek.pdf‎| összesítettkérdések és válaszok]] by: Évi<br /> <br /> ===2013===<br /> * [[SzoftTechVizsga130530|2013. május 30. vizsga]]<br /> <br /> ===2012===<br /> * [[SzoftTechVizsga120523|2012. május 23. vizga]]<br /> <br /> ===2011===<br /> * [[SzoftTechVizsga110601|2011. június 1. vizsga]]<br /> * [[SzoftTechVizsga110525|2011. május 25. vizsga]]<br /> <br /> ===2010===<br /> * [[SzoftTechVizsga100608|2010. június 8. vizsga]]<br /> * [[SzoftTechVizsga100601|2010. június 1. vizsga]]<br /> * [[SzoftTechVizsga100525|2010. május 25. vizsga]]<br /> <br /> ===2009===<br /> * [[SzoftTechVizsga090616|2009. június 16. vizsga]]<br /> * [[SzoftTechVizsga090610|2009. június 10. vizsga]]<br /> * [[SzoftTechVizsga090605|2009. június 5. vizsga]]<br /> * [[SzoftTechVizsga090529|2009. május 29. vizsga]]<br /> <br /> ===2008===<br /> * [[SzoftTechVizsga080604|2008. június 4. vizsga]]<br /> * [[SzoftTechVizsga080530|2008. május 30. vizsga]]<br /> <br /> ===2007===<br /> * [[SzoftTechVizsga070613|2007. június 13. vizsga]]<br /> * [[SzoftTechVizsga070606|2007. június 6. vizsga]]<br /> * [[SzoftTechVizsga070530|2007. május 30. vizsga]]<br /> <br /> == Egyéb hasznos oldalak, tippek ==<br /> === Hasonló tárgyak, tanfolyamok ===<br /> * [[SzoftverTechnikak|Szoftver technikák]] az 1.1-es szakirányon és [[SzoftTechLabor|labor]]<br /> * [[SzoftverFejlesztesDotNet|Szoftverfejlesztés .NET platformra]]<br /> * [[MCP70-526|.NET framework 2.0 Windows-Based Client Development]]<br /> * [[MCP70-536|.NET framework 2.0 Application Development Foundation]]<br /> <br /> === Fejlesztői környezetek ===<br /> * [http://e5.onthehub.com/WebStore/OfferingsOfMajorVersionList.aspx?ws=42a261b1-869b-e011-969d-0030487d8897&amp;vsro=8&amp;pmv=6dca33b6-d5b0-e111-b575-f04da23e67f6&amp;cmi_mnuMain=bdba23cf-e05e-e011-971f-0030487d8897 Visual Studio 2012 (DreamSpark)] - Ultimate igényelhető ingyen a {{kukac}}hszk.bme.hu -s e-mailcímmel<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1selm%C3%A9letbe_II.&diff=163712 2013-03-19T23:41:30Z

<p>Regirl: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantargy|nev=Bevezetés a számításelméletbe II.|targykod=VISZA110|kredit=4|felev=2|kereszt=van|kiszh=nincs|vizsga=szóbeli|nagyzh=2 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA110|targyhonlap=http://www.cs.bme.hu/bsz2/|levlista=bsz2ATsch.bme.hu }}<br /> <br /> = Követelmények =<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe I.]] aláírás megszerzése.<br /> ===Szorgalmi időszakban===<br /> 2 ZH, ezek közül egy pótolható/javítható, majd a pótlási héten pótpótolható. Minden ZH-nak legalább elégségesnek kell lennie.<br /> ===Vizsgaidőszakban===<br /> A vizsga szóbeli, a végleges jegy az alábbi képlet szerint kerül megállapításra:<br /> <br /> &lt;math&gt;vizsgajegy = 0.4\cdot \frac{ZH_1+ZH_2}{2} + 0.6\cdot szobeli&lt;/math&gt;<br /> <br /> Külön a vizsgának is elégségesnek kell lennie a kredit megszerzéséhez.<br /> <br /> = Jegyzetek =<br /> <br /> [[Media:bsz2_jegyzet_2012tavasz_by.fleiner.tamas.pdf|Fleiner jegyzet]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzet.zhra_2009osz_by.szollosi.pdf|Szöllősi konzi - ZH tippek]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzet.zhkra_2012osz_by.turibarnabas.PDF|Összefoglaló az 1-2. ZH-ra (Turi Barnabás, 2012 ősz)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_fontosdefek+tetelek.pptx|Legfontosabb definíciók, tételek]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bSz2_tetelek_osszefogl.pdf|Tételek röviden]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Kézzel írt előadásjegyzetek===<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel_2009.PDF|2009]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel_2008tavasz_by.elekes.csaba.pdf|2008 tavasz (Wiener előadása) - by Elekes Csaba]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel3.PDF|2006]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel_2003tavasz_szeszler.pdf|2003 tavasz (Szeszlér előadása)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel.PDF|Jegyzet1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:BSz2_jegyzetkezzel2.pdf|Jegyzet2]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Anyag ZH1ig===<br /> [[Media:bsz2_definiciok.zh1ig.jpg|Definíciók (1 oldal)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelek.zh1ig.jpg|Tételek (1 oldal)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelek.zh1ig_2006.pdf|2006]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelek.zh1ig_1999tavasz.pdf|1999 - by Binzberger Viktor]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Bizonyítások===<br /> [[Media:bsz2_biz_chvataltetele.pdf|Chvátal tétele]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_biz_perfektgraftetel.pdf|Perfekt Gráf tétel + Lovász tétel]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_biz_posaore.pdf|Pósa tétel -&gt; Ore tétel]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_biz_wilsontetel.pdf|Wilson tétel]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> = Gyakorlatok =<br /> <br /> ===Feladatok===<br /> [https://igyak.sch.bme.hu/uploads/1/downloads/bsz2_mester.pdf Mester (régi ZHk és gyakok, Sebők Márton, 2012 ősz)] - megoldással, hibákat jelezzétek [[Szerkesztő:Sm|nekem]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_feladatok_hajdany.pdf|Hajdany]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_feladatok+mo_csimajudit78.docx|Csima Judit]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_feladatok+mo_karman.JPG|Kármán]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Gyakorlatfeladatok===<br /> [https://igyak.sch.bme.hu/uploads/1/downloads/bsz2_sebok.pdf Gyakfeladatok (Sebők Márton, 2012 ősz)] - megoldással, hibákat jelezzétek [[Szerkesztő:Sm|nekem]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok+mo_2012osz_tothgeza+fogarasdani.pdf|Gyakfeladatok (Tóth Géza &amp; Fogaras Dani, 2012 ősz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok+mo_2009_by.kissg.pdf|Gyakfeladatok (kissg, 2009)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok+mo_2007tavasz_tothagi.pdf|Gyakfeladatok (Tóth Ági, 2007 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok+mo_2002tavasz_marxdaniel.docx|Gyakfeladatok (Marx Dániel, 2002 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok_1999osz.pdf|Gyakfeladatok (1999 ősz)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak0-5.feladatok+mo.docx|0-5. gyak]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak1+mo_tothgeza.doc|1. gyak (Tóth Géza)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak8.feladatok+mo_fogaras.dani.docx|8.gyak (Fogaras Dani)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak_emelt_01_2002tavasz.pdf|1. emelt gyak (2002 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak_emelt_02.pdf|2. emelt gyak (2002 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak_emelt_03.pdf|3. emelt gyak (2002 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> <br /> = 1. ZH =<br /> ===ZH===<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2012ősz(megold).pdf|2012 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2012tavasz(megold).pdf|2012 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2011tavasz(megold).pdf|2011 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2011osz(megold).pdf|2011 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2010tavasz(megold).pdf|2010 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2009osz.pdf|2009 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2008osz.pdf|2008 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2008.pdf|2008]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2007.10.29.jpg|2007 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2007.03.30(megold).pdf|2007 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2005.gif|2005]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2004.03.25.pdf|2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2003.03.27.pdf|2003 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2002.10.21.jpg|2002 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2001.03.29.pdf|2001 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 1999osz.png|1999 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===pótZH===<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2012tavasz(megold).pdf|2012 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2011osz(megold).pdf|2011 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2011tavasz(megold).pdf|2011 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2010tavasz.JPG|2010 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2007(megold).pdf|2007]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2007tavasz(megold).pdf|2007 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2003.05.13.pdf|2003]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 1999.12.16.pdf|1999]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> = 2. ZH =<br /> ===ZH===<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2012osz(megold).pdf|2012 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2012tavasz(megold).pdf|2012 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2011osz(megold).pdf|2011 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2011tavasz(megold).pdf|2011 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2010osz(megold).pdf|2010 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2010tavasz.JPG|2010 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2007.11.26.pdf|2007 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2007.04.26(megold).pdf|2007 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2006osz.pdf|2006 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2005.gif|2005]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2004.04.29.jpg|2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2003.04.30.pdf|2003 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2002.12.02.pdf|2002 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2001.12.05.pdf|2001 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2001.05.03.pdf|2001 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 1999osz.png|1999 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 1999.jpg|1999]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===pótZH===<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2012tavasz(megold).pdf|2012 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2011osz(megold).pdf|2011 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2011tavasz(megold).pdf|2011 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2010tavasz.JPG|2010 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2007.12.03.pdf|2007 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2005.12.17.jpg|2005 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2004.05.10.gif|2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2003.05.15.pdf|2003 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2001.12.05.pdf|2001 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> &lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 megoldassal 2009tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2009 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2+ppzh1-2 2007-8tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 &amp; ppzh1-2 2007-2008 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1-2 2008.pdf|pzh1-2 2008]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 2007tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2007 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 2006tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2006 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 2005tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2005 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 2004tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> = Vizsga =<br /> <br /> ===Tételsorok===<br /> [[Media:bsz2_tetelsor_2010osz.pdf|2010 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelsor_2005osz.pdf|2005 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelsor_2004tavasz.pdf|2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelsor_1999tavasz.pdf|1999 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Kidolgozott tételek===<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2012tavasz.pdf|2012 tavasz - bizonyítások nélkül]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2011tavasz_by.HP.pdf|2011 tavasz - by HP]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2010osz_by.HP.pdf|2010 ősz - by HP]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2009tavasz.pdf|2009 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas1-10_2009_by.v.b.doc|2009 1-10.tétel - by vb]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2008tavasz_by.sp.pdf|2008 tavasz - by sp]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2008tavasz.doc|2008 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2006tavasz.pdf|2006 tavasz - nagyon rövid]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2006osz(biznelkul).doc|2006 ősz - bizonyítások nélkül]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2005tavasz.pdf|2005 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2004.pdf|2004]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas.doc|Kidolgozott tételek 1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas2.pdf|Kidolgozott tételek 2]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas3.PDF|Kidolgozott tételek 3]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Régi írásbeli vizsgák===<br /> (ilyen mostmár nincs, de gyakorló feladatnak tökéletesek)&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2001.06.13.pdf|2001_1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2001.05.30.pdf|2001_2]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2001.05.24.pdf|2001_3]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2000.06.06.pdf|2000_1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2000.05.25.pdf|2000_2]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1998.gif|1998_1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1998_2.gif|1998_2]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1998_3.gif|1998_3]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1998_4.gif|1998_4]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1997.gif|1997_1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1997_2.gif|1997_2]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> = Tippek =<br /> <br /> ZH: Csak feladatok, de érdemes megtanulni a tételeket (bizonyítás nélkül): előfordul, hogy fogalmad sincs hogy kezdj neki egy példának, ilyenkor könnyebb végig gondolni az adott témánál tanult 5-10 tételt, és már biztos el tudsz indulni:) + végtelen feladatmegoldó rutin se árt.<br /> &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;<br /> Vizsga: szóbeli. Dobsz (kockával) egy tételt, 45 perced van kidolgozni, jelentkezel ha szimpatikus vizsgáztató jön be:D Bármit húzol, bele fognak kérdezni minimum a tételek felébe; ez tény, nem legenda. Minimum szint (értsd: 2es) az összes definíció és tétel pontos kimondása. Jobb jegyért bizonyítások, alkalmazás (esetleg könnyebb példákon) - ezek előadáson sokkal könnyebben megérthetők, mint jegyzetből.<br /> Tanulás közben, ha korábbi tételkidolgozásokat nézegetsz: figyelj arra, hogy nem biztos hogy ua., szoktak változtatni.<br /> &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;<br /> --[[Szerkesztő:Dana428|Anna]] 2013.01.15.<br /> <br /> = Gyakvezérek =<br /> <br /> 2012 ősz:&lt;br/&gt;<br /> Wiener Gábor&lt;br/&gt;<br /> Kiss Gergely&lt;br/&gt;<br /> Balázs Barbara&lt;br/&gt;<br /> Ács Bernadett&lt;br/&gt;<br /> Richlik György&lt;br/&gt;<br /> Mester Beáta&lt;br/&gt;<br /> Ács Bernadett&lt;br/&gt;<br /> [[Szerkesztő:Sm|Sebők Márton]]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bsz2_zh2_2012osz(megold).pdf&diff=163711 2013-03-19T23:41:03Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div></div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1selm%C3%A9letbe_II.&diff=163710 2013-03-19T23:39:50Z

<p>Regirl: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantargy|nev=Bevezetés a számításelméletbe II.|targykod=VISZA110|kredit=4|felev=2|kereszt=van|kiszh=nincs|vizsga=szóbeli|nagyzh=2 db|hf=nincs|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA110|targyhonlap=http://www.cs.bme.hu/bsz2/|levlista=bsz2ATsch.bme.hu }}<br /> <br /> = Követelmények =<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> A tárgy felvételéhez szükséges a [[Bevezetés a számításelméletbe I.]] aláírás megszerzése.<br /> ===Szorgalmi időszakban===<br /> 2 ZH, ezek közül egy pótolható/javítható, majd a pótlási héten pótpótolható. Minden ZH-nak legalább elégségesnek kell lennie.<br /> ===Vizsgaidőszakban===<br /> A vizsga szóbeli, a végleges jegy az alábbi képlet szerint kerül megállapításra:<br /> <br /> &lt;math&gt;vizsgajegy = 0.4\cdot \frac{ZH_1+ZH_2}{2} + 0.6\cdot szobeli&lt;/math&gt;<br /> <br /> Külön a vizsgának is elégségesnek kell lennie a kredit megszerzéséhez.<br /> <br /> = Jegyzetek =<br /> <br /> [[Media:bsz2_jegyzet_2012tavasz_by.fleiner.tamas.pdf|Fleiner jegyzet]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzet.zhra_2009osz_by.szollosi.pdf|Szöllősi konzi - ZH tippek]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzet.zhkra_2012osz_by.turibarnabas.PDF|Összefoglaló az 1-2. ZH-ra (Turi Barnabás, 2012 ősz)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_fontosdefek+tetelek.pptx|Legfontosabb definíciók, tételek]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bSz2_tetelek_osszefogl.pdf|Tételek röviden]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Kézzel írt előadásjegyzetek===<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel_2009.PDF|2009]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel_2008tavasz_by.elekes.csaba.pdf|2008 tavasz (Wiener előadása) - by Elekes Csaba]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel3.PDF|2006]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel_2003tavasz_szeszler.pdf|2003 tavasz (Szeszlér előadása)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_jegyzetkezzel.PDF|Jegyzet1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:BSz2_jegyzetkezzel2.pdf|Jegyzet2]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Anyag ZH1ig===<br /> [[Media:bsz2_definiciok.zh1ig.jpg|Definíciók (1 oldal)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelek.zh1ig.jpg|Tételek (1 oldal)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelek.zh1ig_2006.pdf|2006]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelek.zh1ig_1999tavasz.pdf|1999 - by Binzberger Viktor]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Bizonyítások===<br /> [[Media:bsz2_biz_chvataltetele.pdf|Chvátal tétele]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_biz_perfektgraftetel.pdf|Perfekt Gráf tétel + Lovász tétel]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_biz_posaore.pdf|Pósa tétel -&gt; Ore tétel]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_biz_wilsontetel.pdf|Wilson tétel]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> = Gyakorlatok =<br /> <br /> ===Feladatok===<br /> [https://igyak.sch.bme.hu/uploads/1/downloads/bsz2_mester.pdf Mester (régi ZHk és gyakok, Sebők Márton, 2012 ősz)] - megoldással, hibákat jelezzétek [[Szerkesztő:Sm|nekem]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_feladatok_hajdany.pdf|Hajdany]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_feladatok+mo_csimajudit78.docx|Csima Judit]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_feladatok+mo_karman.JPG|Kármán]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Gyakorlatfeladatok===<br /> [https://igyak.sch.bme.hu/uploads/1/downloads/bsz2_sebok.pdf Gyakfeladatok (Sebők Márton, 2012 ősz)] - megoldással, hibákat jelezzétek [[Szerkesztő:Sm|nekem]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok+mo_2012osz_tothgeza+fogarasdani.pdf|Gyakfeladatok (Tóth Géza &amp; Fogaras Dani, 2012 ősz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok+mo_2009_by.kissg.pdf|Gyakfeladatok (kissg, 2009)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok+mo_2007tavasz_tothagi.pdf|Gyakfeladatok (Tóth Ági, 2007 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok+mo_2002tavasz_marxdaniel.docx|Gyakfeladatok (Marx Dániel, 2002 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyakfeladatok_1999osz.pdf|Gyakfeladatok (1999 ősz)]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak0-5.feladatok+mo.docx|0-5. gyak]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak1+mo_tothgeza.doc|1. gyak (Tóth Géza)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak8.feladatok+mo_fogaras.dani.docx|8.gyak (Fogaras Dani)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak_emelt_01_2002tavasz.pdf|1. emelt gyak (2002 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak_emelt_02.pdf|2. emelt gyak (2002 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_gyak_emelt_03.pdf|3. emelt gyak (2002 tavasz)]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> <br /> = 1. ZH =<br /> ===ZH===<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2012ősz(megold).pdf|2012 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2012tavasz(megold).pdf|2012 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2011tavasz(megold).pdf|2011 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2011osz(megold).pdf|2011 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2010tavasz(megold).pdf|2010 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2009osz.pdf|2009 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2008osz.pdf|2008 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2008.pdf|2008]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2007.10.29.jpg|2007 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2007.03.30(megold).pdf|2007 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2005.gif|2005]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2004.03.25.pdf|2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2003.03.27.pdf|2003 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2002.10.21.jpg|2002 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 2001.03.29.pdf|2001 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1 1999osz.png|1999 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===pótZH===<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2012tavasz(megold).pdf|2012 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2011osz(megold).pdf|2011 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2011tavasz(megold).pdf|2011 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2010tavasz.JPG|2010 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2007(megold).pdf|2007]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2007tavasz(megold).pdf|2007 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 2003.05.13.pdf|2003]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1 1999.12.16.pdf|1999]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> = 2. ZH =<br /> ===ZH===<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2012tavasz(megold).pdf|2012 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2011osz(megold).pdf|2011 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2011tavasz(megold).pdf|2011 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2010osz(megold).pdf|2010 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2010tavasz.JPG|2010 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2007.11.26.pdf|2007 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2007.04.26(megold).pdf|2007 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2006osz.pdf|2006 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2005.gif|2005]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2004.04.29.jpg|2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2003.04.30.pdf|2003 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2002.12.02.pdf|2002 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2001.12.05.pdf|2001 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 2001.05.03.pdf|2001 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 1999osz.png|1999 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh2 1999.jpg|1999]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===pótZH===<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2012tavasz(megold).pdf|2012 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2011osz(megold).pdf|2011 ősz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2011tavasz(megold).pdf|2011 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2010tavasz.JPG|2010 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2007.12.03.pdf|2007 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2005.12.17.jpg|2005 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2004.05.10.gif|2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2003.05.15.pdf|2003 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh2 2001.12.05.pdf|2001 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> &lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 megoldassal 2009tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2009 tavasz]] - megoldással&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2+ppzh1-2 2007-8tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 &amp; ppzh1-2 2007-2008 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 pzh1-2 2008.pdf|pzh1-2 2008]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 2007tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2007 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 2006tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2006 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 2005tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2005 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 zh1-2+pzh1-2 2004tavasz.pdf|zh1-2 &amp; pzh1-2 2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> = Vizsga =<br /> <br /> ===Tételsorok===<br /> [[Media:bsz2_tetelsor_2010osz.pdf|2010 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelsor_2005osz.pdf|2005 ősz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelsor_2004tavasz.pdf|2004 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelsor_1999tavasz.pdf|1999 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Kidolgozott tételek===<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2012tavasz.pdf|2012 tavasz - bizonyítások nélkül]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2011tavasz_by.HP.pdf|2011 tavasz - by HP]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2010osz_by.HP.pdf|2010 ősz - by HP]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2009tavasz.pdf|2009 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas1-10_2009_by.v.b.doc|2009 1-10.tétel - by vb]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2008tavasz_by.sp.pdf|2008 tavasz - by sp]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2008tavasz.doc|2008 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2006tavasz.pdf|2006 tavasz - nagyon rövid]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2006osz(biznelkul).doc|2006 ősz - bizonyítások nélkül]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2005tavasz.pdf|2005 tavasz]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas_2004.pdf|2004]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas.doc|Kidolgozott tételek 1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas2.pdf|Kidolgozott tételek 2]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:bsz2_tetelkidolgozas3.PDF|Kidolgozott tételek 3]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> ===Régi írásbeli vizsgák===<br /> (ilyen mostmár nincs, de gyakorló feladatnak tökéletesek)&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2001.06.13.pdf|2001_1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2001.05.30.pdf|2001_2]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2001.05.24.pdf|2001_3]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2000.06.06.pdf|2000_1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 2000.05.25.pdf|2000_2]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1998.gif|1998_1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1998_2.gif|1998_2]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1998_3.gif|1998_3]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1998_4.gif|1998_4]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1997.gif|1997_1]]&lt;br/&gt;<br /> [[Media:Bsz2 vizsga 1997_2.gif|1997_2]]&lt;br/&gt;<br /> <br /> = Tippek =<br /> <br /> ZH: Csak feladatok, de érdemes megtanulni a tételeket (bizonyítás nélkül): előfordul, hogy fogalmad sincs hogy kezdj neki egy példának, ilyenkor könnyebb végig gondolni az adott témánál tanult 5-10 tételt, és már biztos el tudsz indulni:) + végtelen feladatmegoldó rutin se árt.<br /> &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;<br /> Vizsga: szóbeli. Dobsz (kockával) egy tételt, 45 perced van kidolgozni, jelentkezel ha szimpatikus vizsgáztató jön be:D Bármit húzol, bele fognak kérdezni minimum a tételek felébe; ez tény, nem legenda. Minimum szint (értsd: 2es) az összes definíció és tétel pontos kimondása. Jobb jegyért bizonyítások, alkalmazás (esetleg könnyebb példákon) - ezek előadáson sokkal könnyebben megérthetők, mint jegyzetből.<br /> Tanulás közben, ha korábbi tételkidolgozásokat nézegetsz: figyelj arra, hogy nem biztos hogy ua., szoktak változtatni.<br /> &lt;br/&gt;&lt;br/&gt;<br /> --[[Szerkesztő:Dana428|Anna]] 2013.01.15.<br /> <br /> = Gyakvezérek =<br /> <br /> 2012 ősz:&lt;br/&gt;<br /> Wiener Gábor&lt;br/&gt;<br /> Kiss Gergely&lt;br/&gt;<br /> Balázs Barbara&lt;br/&gt;<br /> Ács Bernadett&lt;br/&gt;<br /> Richlik György&lt;br/&gt;<br /> Mester Beáta&lt;br/&gt;<br /> Ács Bernadett&lt;br/&gt;<br /> [[Szerkesztő:Sm|Sebők Márton]]</div>

Regirl https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bsz2_zh1_2012%C5%91sz(megold).pdf&diff=163709 2013-03-19T23:37:52Z

<p>Regirl: </p> <hr /> <div></div>

Regirl