<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Rag%C3%A1ny-N%C3%A9meth+Albert1</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Rag%C3%A1ny-N%C3%A9meth+Albert1"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Rag%C3%A1ny-N%C3%A9meth_Albert1"/>
	<updated>2026-05-03T11:44:22Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Online_VIK-es_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=206731</id>
		<title>Online VIK-es szolgáltatások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Online_VIK-es_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&amp;diff=206731"/>
		<updated>2025-11-14T22:01:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Ragány-Németh Albert1: /* Kari szinten fontos szolgáltatások */ Add StartSCH&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GYIK}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A BME VIK hallgatóinak sok különböző online szolgáltatás áll rendelkezésére, melyeket a hallgatók egy-egy kisebb vagy nagyobb csoportja öntevékenyen tart fenn. A szolgáltatások többsége az [[Auth sch]]-ba van bekapcsolva, és egységesen az SSO-accountot használva érhetőek el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szolgáltatásokról bővebben ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kari szinten fontos szolgáltatások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szolgáltatás&lt;br /&gt;
! Rövid leírás&lt;br /&gt;
! Weboldal&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Auth sch|Auth.sch]] rendszer&lt;br /&gt;
| Single sign-on rendszer, ami lehetővé teszi, hogy egyetlen profillal lépj be több szolgáltatásba&lt;br /&gt;
| [[sch:auth|auth.sch.bme.hu]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[SCH Account]]&lt;br /&gt;
| A [[KSZK]] szolgáltatásainak igénybevételéhez kell regisztrálni. Webmail, tárhely, terminálszerver, messenger.&lt;br /&gt;
| [[sch:admin|admin.sch.bme.hu]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[VIKWiki:Rólunk|VIK Wiki]]&lt;br /&gt;
| Egy közösségileg szerkesztett tanulmányi és közösségi célú wiki (ezt olvasod most)&lt;br /&gt;
| https://vik.wiki/&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Profilok és Körök (PéK)&lt;br /&gt;
| A körök és közösségi pontozás adminisztrációjáért felelős rendszer&lt;br /&gt;
| [[sch:pek|pek.sch.bme.hu]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|StartSCH&lt;br /&gt;
|Egyetemi/kollégiumi hírek/események egy helyen.&lt;br /&gt;
|[https://start.sch.bme.hu start.sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
=== [[Schönherz Kollégium]]i szolgáltatások ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Szolgáltatás&lt;br /&gt;
! Rövid leírás&lt;br /&gt;
! Weboldal&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Oktatóterem foglalása&lt;br /&gt;
| A [[Simonyi Károly Szakkollégium|Simonyi]] 102, 103, 1319, 1320 termek naptára és foglalása&lt;br /&gt;
| [[sch:termek|termek.sch.bme.hu]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Nagytermes rendezvény bejelentése&lt;br /&gt;
| A földszinti és emeleti nagytermek (FNT, ENT) és az emeleti körfolyosón tartandó rendezvények bejelentése, termek foglalása&lt;br /&gt;
| [[sch:bejelentes|bejelentes.sch.bme.hu]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Tanuló SCH&lt;br /&gt;
| A szinti tanuló szobák (17-es szobák) foglalása, foglalási naptárak megnézése&lt;br /&gt;
| [[sch:tanulo|tanulo.sch.bme.hu]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| Klubszoba SCH&lt;br /&gt;
| A klubszoba beléptető rendszer adminisztrációs oldala&lt;br /&gt;
| [[sch:klubszoba|klubszoba.sch.bme.hu]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| SCH Pincér&lt;br /&gt;
| Schönherz-es kollégiumban működő [[Villanykari közélet#Szolgáltató Reszort|Szolgáltató köröktől]] étel rendelés. &lt;br /&gt;
| [[sch:schpincer|schpincer.sch.bme.hu]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| NyomtatoSCH&lt;br /&gt;
| A 8. emeleten, a mosógép helyén üzemelő közösségi nyomtató kezelő felülete.&lt;br /&gt;
| &amp;lt;abbr title=&amp;quot;Csak a kollégiumon belüli hálózatról érhető el&amp;quot;&amp;gt;[[sch:nyomtato|nyomtato.sch.bme.hu]]*&amp;lt;/abbr&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Ragány-Németh Albert1</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftver_projekt_laborat%C3%B3rium&amp;diff=206294</id>
		<title>Szoftver projekt laboratórium</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftver_projekt_laborat%C3%B3rium&amp;diff=206294"/>
		<updated>2025-02-18T17:52:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Ragány-Németh Albert1: 4-5 helyett 5 fos csapatok&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név = Szoftver projekt laboratórium&lt;br /&gt;
|tárgykód = VIIIAB06&lt;br /&gt;
|régitárgykód = VIIIAB02, VIIIA220&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit = 3&lt;br /&gt;
|felev = 4&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = IIT&lt;br /&gt;
|jelenlét = nem kötelező, &amp;lt;br&amp;gt;de erősen ajánlott&lt;br /&gt;
|labor = nincs&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
|hf = 11 db&lt;br /&gt;
|vizsga = nincs&lt;br /&gt;
|tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB02&lt;br /&gt;
|levlista = szoftlab4{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|facebook = https://www.facebook.com/groups/338196589708558/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Átnevezett tárgy | Szoftver laboratórium 4}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A labor célja objektum orientált alkalmazás készítése UML (Unified Modeling Language) leírással,  JAVA-ban  megvalósítva, RUP (Rational Unified Process) processz szerint. A hallgatók 5 fős csoportokban dolgoznak és készítik el a dokumentumokat a megadott ütemezés szerint (a félév során 11 beadandó feladat lesz). A dokumentumokat a megadott formátumban, az összefoglalás és a programkód kivételével nyomtatott változatban kell beadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
* A [[Szoftvertechnológia]] tárgyból aláírás és [[A programozás alapjai 3]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A kezdés feltétele, hogy az egyes hallgatók &#039;&#039;csapatokba szerveződjenek (4-5 fő)&#039;&#039;, és &#039;&#039;konzultációs időpontot válasszanak&#039;&#039; maguknak. Ha ez explicit nem történik meg, a tárgyfelelős implicit módon a maradék embereket csapatokká kasztolja.&lt;br /&gt;
* A félév során kiadott &#039;&#039;&#039;11 feladat leadása&#039;&#039;&#039; (8 dokumentáció, 3 dokumentáció+szoftver). Egy feladat leadásának feltétele &#039;&#039;az összes előző feladat sikeres teljesítése&#039;&#039;. A teljesítés feltétele a 3 szoftver fázisnál (Szkeleton, Proto, Grafikus) a kapható pontok 41%-nak teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Késedelmes leadás esetén a kapható pontok naponta 10%-kal csökkennek, tehát 10 nap késés esetén már biztosan nem jár pont (de ebben az esetben is le lehet adni a feladatot, hiszen ez a többi feladat teljesítésének feltétele). Késés esetén közvetlenül a konzulensnek, vagy a tanszéken lehet leadni az anyagot.&lt;br /&gt;
*** Ha a konzulens egy feladatot nem fogad el, úgy azt a következő hétre (a következő beadandó feladattal együtt) újra be kell adni, ilyenkor a rá kapható pont a maximális pontszám 40%-a. Pótolni egy alkalommal lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Féléközi jegy === &lt;br /&gt;
* A három feladatrész (Skeleton, proto, grafika) összesen 100 pontot ér. A sikeres teljesítéshez szükséges, hogy mindegyik ilyen blokkból a csapat legalább 41 pontot elér (és a blokkok végén található szoftver beadásra is legalább 41%-ot kap). &lt;br /&gt;
*Ha ez a feltétel nem teljesül, az egyéni teljesítménytől függetlenül mindenki elégtelent kap a csapatban! Ha a minimum követelmények teljesülnek, úgy a Szkeleton (Sc), Proto (Pr), illetve Grafikus (Gr) feladatrészekre kapott pontok súlyozott átlagát kell venni, ahol a súlyok:&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;P= 0,3*Sc+0,5*Pr+0,2*Gr&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Az így képzett átlag a csapat pontszáma. Ez a pontszám végül az egyes csapattagok kontribúciójának arányában oszlik el (ezt az arányt a csapat állapítja meg). Amennyiben ez az arány nem tükrözi a napló tartalmát, úgy a konzulens ezt az arányt a csapattagok részvételével (vagy akár anélkül) megváltoztathatja.&lt;br /&gt;
* Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont !!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|   0 - 40 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  41 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  55 - 68 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  69 - 82 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  83 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== iMSc pontok ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Elérhető pontszám:&#039;&#039;&#039;  10 pont.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Feladat:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
** Minden heti leadandó anyag esetén, amennyiben az anyag az elérhető pontszámok 80%-nál többet ér, a csapat számára 1 iMSC pont adható.&lt;br /&gt;
** Csak azok a hallgatók kaphatják meg az iMSc pontot, akik a tárgyból jelest szereztek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Verziókezelés ===&lt;br /&gt;
* Mindenképpen kell egy értelmes verziókezelő rendszer, ha dropboxon vagy hasonlón küldözgetitek, csak magatokkal toltok ki. Jelenleg (2014) működik a [https://git.sch.bme.hu kszk git verziókezelője], pár perc alatt el lehet sajátitani hozzá az alapokat: [https://www.atlassian.com/git/tutorials tutorial]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Doksi írás ===&lt;br /&gt;
* Érdemes olyan platformot választani, amit egyszerre mindenki tud használni, nem kell várni a másikra, illetve utólag összeollózni. Jelenleg a [https://drive.google.com Google Drive]nál nem tudok jobbat ajánlani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kommunikáció ===&lt;br /&gt;
* Nem kell mindig találkozni, a lényeg, hogy legyen egy olyan közös csatorna, amit mindenki tud követni. Akár facebook beszélgetés, akár Discord, a lényeg hogy mindig, mindenki kapja meg. (A kódokat viszont ne itt küldözgessétek...)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kommentezés ===&lt;br /&gt;
* Bármilyen függvényt írsz, mindig kommenteld oda, hogyan kell használni, mire szánod, mert a csapattársad nem tud olvasni a gondolataid között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Beadandó tartalmi követelménye ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2017 tavaszán nekünk Goldschmidt Balázs volt a labvezünk, ezek az információk főleg tőle származnak.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;1. Követelmény, projekt, funkcionalitás:&#039;&#039;&#039; (max 10 pont)&lt;br /&gt;
** Ennek a dokumentumnak a legfontosabb részei:&lt;br /&gt;
*** Funkciók: A feladat szövegében sok olyan részlet van, ami nincsen kifejtve, a csapatra van bízva, hogy ők hogyan képzelik el. Ebben a részben főleg az ilyen részleteket kell kifejteni, azaz úgy kell átfogalmazni a feladat szövegét, hogy abból minden egyértelmű legyen, ne lehessen részeket többféleképpen értelmezni.&lt;br /&gt;
*** Követelmények: Ennek összhangban kell lennie a Funkciók résszel, a szövegben főleg az igékre fókuszálva célszerű kigyűjteni ezeket. (ajánlott legalább 15-20 követelmény megfogalmazása) Ez alapján a use-case-ek meghatározása már könnyű.&lt;br /&gt;
*** Szótár: Mindent fontos benne meghatározni, nem szabad olyan fogalomnak maradnia a korábbi részekben, ami itt nincsen egyértelműen meghatározva. Természetesen nem csak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. A funkciók olvasása közben könnyen kigyűjthetőek ezek a fogalmak. Ajánlott, hogy több ember is olvassa át ezt, mert ekkor még a csapatban nem alakul ki egy teljesen közös kép a feladatról, és emiatt mindenki a saját elképzelését fogalmazza meg, így fellelhetőek az olyan részek, amik nem lettek még a csapaton belül normálisan tisztázva.&lt;br /&gt;
** Többi rész főleg a dokumentum keretbe foglalásáért felelős, de azok kitöltése is követelmény.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;2. Analízis modell kidolgozása 1:&#039;&#039;&#039; (max 20 pont)&lt;br /&gt;
** Objektum katalógus: Ennél a résznél még nem osztályokban kell gondolkodni, hanem a feladatot olvasva ki kell gyűjteni az entitásokat. Ez alapján utána könnyebben lehet az osztályokat meghatározni. Itt még nem szabad az osztályoknak, interfészeknek, öröklésnek megjelennie.&lt;br /&gt;
** Statikus struktúra diagram (osztály diagram), szekvencia diagram: Ezt a két részt együtt ajánlott készíteni, hiszen az osztálydiagram hibái előkerülnek a szekvenciák megfogalmazása közben és fordítva is igaz. Fontos az összhang, azaz ami megjelenik az osztálydiagramon, az legalább egy szekvencián is szerepeljen, és ami a szekvencia diagramokon rajta van, az az osztálydiagramon is kell, hogy szerepeljen. Nagyságrendileg 20 szekvenciadiagram ajánlott.&lt;br /&gt;
** Osztályok leírása: Jellemzően csak szöveg gyártásáról szól ez a rész az eddig elkészítettek alapján.&lt;br /&gt;
** State-chartok: Nálunk az hangzott el, hogy nem túl fontos, csak tényleg akkor rakjunk bele, hogyha van olyan része a feladatnak, amit jól jellemez.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3. Analízis modell kidolgozása 2:&#039;&#039;&#039; (max 30 pont)&lt;br /&gt;
** Általában az előző részt nem szokta senki sem elsőre jól megcsinálni, emiatt mégegyszer meg lehet próbálni. A labor vezetők rá fognak mutatni az előző beadandó hibáira, és legalább azokat ajánlott javítani a jó pontért. Természetesen aki az előzőt jobbra megcsinálta, annak itt kevesebb tennivalója van.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;4. Szkeleton tervezése:&#039;&#039;&#039; (max 20 pont)&lt;br /&gt;
** A szkeleton lényege, hogy a korábban megfogalmazott működést kellene egyszerű konzolos felületen keresztül bemutatnia, azaz nyomon kell tudni követni egy adott szekvenciát például.&lt;br /&gt;
** Sok (&amp;gt;10) use-case-t ajánlott megfogalmazni, nagyjából a program teljes működését le kellene velük fedni.&lt;br /&gt;
** A menüben az előtte megfogalmazott use-case-ek közül kell tudni választani, aminek hatására elindul egy szekvencia végrehajtása. Fontos, hogyha a szekvenciát valamilyen döntési feltétel van (opt, alt), akkor azt a felhasználótól meg kell kérdezni, hogy ez most igaz vagy hamis. Akár az is lehetséges, hogy a felhasználónak előre elmondjuk (kiírjuk), hogy a várt végrehajtáshoz milyen válaszokat kell adnia a megjelenő kérdésekre.&lt;br /&gt;
** A konzolra a függvény meghívását (a paramétereivel együtt akár) és a visszatérését is ki kell írni (identálás - tabulátorok használata erősen javasolt).&lt;br /&gt;
** Kommunikációs diagramok: UML2-ben objektum diagram nincsen, és ennek a résznek az lenne a lényege, hogy az objektumok közötti kapcsolatokat megjelenítse, azaz a szekvencia diagramok felülnézetét. Nálunk azt mondta Goldschmidt Balázs, hogy itt nem kell megjelennie az üzenetváltásoknak, hiszen azok a szekvencia diagramokon már szerepelnek, azaz itt csak össze kell kötni azokat az objektumokat (nem osztályokat), amik a szekvencia diagramokon szerepelnek, tehát egy szekvencia diagramhoz alapvetően tartozik egy &amp;quot;kommunikációs diagram&amp;quot; is.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;5. Szkeleton beadása:&#039;&#039;&#039; (max 20 pont, min 9 pont)&lt;br /&gt;
** Az első rész vége, tartalmaznia kell egy értékelést is, ahol a tagokra bontva megjelenik, hogy ki mekkora százalékban járúlt hozzá az első rész elkészítéséhez (aláírás javasolt a nevek mellé).&lt;br /&gt;
** A dokumentum többi részének a kitöltése értelemszerű.&lt;br /&gt;
** Ennél a résznél a program elkészítése az, amire több  időt kell fordítani.&lt;br /&gt;
* VÁLTOZÁSOK:&lt;br /&gt;
** A szekelton beadását követően előszeretettel csinálnak valami módosítást a feladat kiírásában (erről emailben értesítenek mindenkit). Általában ez olyan változás, amit jól elkészített modell esetén könnyű elkészíteni. A következő dokumentum elején ezeket a változásokat meg kell jeleníteni, azaz célszerű egy összefoglalást írni a változásról, majd utána a módosított/új osztály és szekvencia diagramokat kell elhelyezni a dokumentumban.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039; 6. Prototípus koncepciója:&#039;&#039;&#039; (max 20 pont)&lt;br /&gt;
** Nagyjából ezt a részt úgy kell elképzelni, mint a szkeleton általánosítását, azaz adott funkciók nem &amp;quot;bedrótozva&amp;quot; vannak, hanem a programunk parancsokat értelmez, és a parancsoknak megfelelő funkcionalitást hajtja végre. Gyakorlatilag ezzel a programnak a modell része majdhogynem teljesen kész lesz, csak a grafikus rész fog hozzákerülni, de az is ehhez hasonló interfészt fog használni.&lt;br /&gt;
** A parancsok beolvasására a konzolról célszerű egy segéd osztályt felvenni, amire jó eséllyel nem lesz már szükség a grafikus résznél.&lt;br /&gt;
** A parancsok definiálásának egyértelműnek kell lennie, azaz még azt is jelölni kell, hogy a parancs paraméterezésénél milyen elválasztó karakter van, mi a paraméterek sorrendje, azok mit jelentenek.&lt;br /&gt;
** A use-case-ek megfogalmazása ezek alapján nem túl nehéz feladat.&lt;br /&gt;
** Tesztelési tervnél a program fontosabb funkcióit legalább le kell fedni. Hogyha van olyan rész, ami több esetben ugyanúgy működik és lényegében csak a megjelenítésben lesz különbség, akkor nem kell többszörösen elkészíteni az adott tesztet.&lt;br /&gt;
** Nem ajánlott JUnit vagy valami ehhez hasonló környezetben gondolkodni, mert csak feleslegesen elbonyolítja a helyzetet, bőven elég karakteres bemenetre és kimenetre gondolni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;7. Részletes tervek:&#039;&#039;&#039; (max 45 pont)&lt;br /&gt;
** Az előző rész részletezéséről szól ez a dokumentum.&lt;br /&gt;
** Az osztályok leírása nagyrészt csak copy-paste a korábban beadott leírásokból.&lt;br /&gt;
** Tesztek részletes terveinél az előző dokumentumban definiált nyelvnek megfelelően kell megfogalmazni. Ajánlott tesztenként külön txt-be gyűjteni (főleg a bemenetet), mert később jól fog jönni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;8. Prototípus beadása:&#039;&#039;&#039; (max 35 pont, min 15 pont)&lt;br /&gt;
** A második blokk vége ez a doksi, úgyhogy ismét kell bele értékelést rakni.&lt;br /&gt;
** A dokumentum kitöltése nagyjából értelemszerű, hasonlít az előző ilyenhez.&lt;br /&gt;
** Tesztelési jegyzőkönyveknél ajánlott nem csak sikereseket belerakni (mindegyik definiált teszthez kell lennie sikeresnek), hanem egy-két hibás is legyen, hogy látszódjon, hogy van értelme a teszteknek, meg az azért valószínű, hogy elsőre úgysem volt hibátlan a kód, és ez látszódjon a dokumentációban is.&lt;br /&gt;
** Teszt bemeneteket ajánlott txt formátumban is mellékelni a beadásnál, mert a tesztelést végző csapatnak nem túl kellemes élmény lehet mindent kézzel beírni.&lt;br /&gt;
** A programnak működnie kell úgy is, hogy a bemenetét szöveg fájlból kapja, azaz parancssorban a mellékelt txt fájlokat beleirányítjuk. (nem fájlbeolvasó függvényekre kell gondolni)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;9. Grafikus felület specifikációja:&#039;&#039;&#039; (max 30 pont)&lt;br /&gt;
** Java Swing-ben kötelező gondolkozni, JavaFX-et el kell felejteni!&lt;br /&gt;
** Grafikus interfésznél ajánlott szövegesen leírni, hogy a funkciót hogyan képzeljük el, és néhány (akár paint-ben készült) képpel illusztrálni.&lt;br /&gt;
** Felület működési elvénél meg kell fogalmazni, hogy a grafikus megjelenítésért felelős osztályok és a modell osztályok között milyen jellegű kapcsolat van. Alapvetően mindegyik osztályhoz tartozik egy csomagoló/wrapper osztály, amiben a grafikus megjelenítésért felelős kódrészek vannak, de a működésért felelős információk továbbra is a modell osztályban kell maradniuk, azaz az eddig elkészített kódrészekhez nem igazán kell hozzányúlni majd. Alapvetően kétféle megközelítés van: a garfikus rész kérdezi le a modell osztályoktól, hogy hogyan rajzolja ki magát vagy a modell osztályok szólnak, hogy változás történt és rajzold ki magad. A szekvenciáknál az elképzelt elvet be kell mutatni, hogy hogyan fog majd működni, tehát legalább 5-10 diagram kellhet a normális részletezettséghez.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;10. Grafikus változat beadása:&#039;&#039;&#039; (max 40 pont, min 17 pont)&lt;br /&gt;
** Ezzel együtt kell beadni a kész programot is.&lt;br /&gt;
** Ismét kell bele értékelést írni a tagok hozzájárulásáról.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;11. Összefoglalás&#039;&#039;&#039; (max 30 pont)&lt;br /&gt;
** A ráfordított munkaórák alapján a korábban megadott százalékokon akár módosíthat a labvez, hogyha úgy látja, hogy a kettő nincs összhangban.&lt;br /&gt;
** A vélemény nem számít bele a kapott jegybe, de azért illik normálisan kitölteni.&lt;br /&gt;
(A leírtakért felelősséget nem vállalok, nálunk ezek az elvek voltak igazak, bár tapasztaltuk, hogy labvezenként kisebb/nagyobb eltérés volt, de nincs rá garancia, hogy nálatok is ezek igazak lesznek. Ajánlott laborra úgy menni, hogy előre megnézitek, hogy mit kell a héten csinálni, és akár az itt felsoroltak segítségével kérdéseket fogalmazzatok meg magatokban, és ezekre a kérdésekre a labvezek egyértelmű választ tudnak adni. Csak a doksiban leírt kék szövegek alapján elég nehéz a doksi elkészítése. Tényleg ajánlott figyelni a labor során, mert kellemetlen, amikor másoktól kell információmorzsákat összeszedni, mert éppenséggel senki sem figyelt kellő mértékben a laboron, vagy mindenki másra emlékszik.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
* [[Szerkesztő:Madbence/Szoftver labor 4 tanácsok | Lennon tanácsai]] a tárgyhoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* [[Szoftlab4_Kindergarten_galéria_2006 | Kindergarten Galéria 2006]]&lt;br /&gt;
* [[SzgLab4Galeria2008 | SnakeFarm Galéria 2008]]&lt;br /&gt;
* [[SzgLab4Galeria2010 | Bankrabló Galéria 2010]]&lt;br /&gt;
* [[SzgLab4Galeria2012 | Continuity Galéria 2012]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftlab4_AntFarm_galéria | AntFarm Galéria 2013]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftlab4_Két_Torony_galéria | Két Torony Galéria 2014]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftver projekt laboratórium - Killer sokoban galéria | Killer sokoban galéria 2018]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftver projekt laboratórium - Jégmező galéria | Jégmező galéria 2020]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftver projekt laboratórium - Aszteroidabányászat galéria | Aszteroidabányászat galéria 2021]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftver projekt laboratórium - Sivatagi vízhálózat galéria | Sivatagi vízhálózat galéria 2023]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Mérnök informatikus alapszak 2022}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Mérnök informatikus alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Ragány-Németh Albert1</name></author>
	</entry>
</feed>