https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=PterblghVIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]2026-04-06T23:53:05ZFelhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.43.6https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_kidolgozott_beugr%C3%B3k%C3%A9rd%C3%A9sek_vizsg%C3%A1ra_ABC-sorrendben&diff=182086Operációs rendszerek kidolgozott beugrókérdések vizsgára ABC-sorrendben2014-06-11T15:18:08Z<p>Pterblgh: /* Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés) */</p>
<hr />
<div>==Bevezető==<br />
Korábbi Wiki-n és InfoSite-on szereplő kidolgozott és kidolgozatlan anyagok, számtalan forrásból összeszedve - előadásdiákból, video.bme.hu-n lévő felvett anyagokból, Wikipédiás és egyéb, Google segítségével fellelhető anyagokból kiegészítve.<br />
Hibák előfordulhatnak! TODO-val azokat a részeket jelöltem, amik átnézendők, rendbe szedendők, hiányosak, stb., ezeket is kérlek javítsátok, ha tudjátok! Köszi!<br />
Ami fontos: ABC-sorrendbe rendezve szerepelnek a kérdések, így könnyebben megtalálható, tartsuk is meg ezt a tendenciát!<br />
Remélem hasznát veszitek! -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
Valamilyen szintű kategorizálást is beleraktam. A kérdések elejére odaírtam magának a kérdésnek a lényegét is, hogy könnyebben megtalálhatóak legyenek az azonos kérdéskörbe tartozóak.<br />
<br />
==Beugrókérdések megoldással==<br />
===Általános jellegű OS-ekkel kapcsolatos kérdések===<br />
<br />
====Indulás: Hasonlítsa össze az általános célú (asztali) és a beágyazott operációs rendszereket az indulás szempontjából!====<br />
<div class="answer"><br />
A beágyazottnál először indul az alkalmazás, és az indítja az operációs rendszert, az asztalinál az operációs rendszer indítja az alkalmazásokat.<br />
</div><br />
<br />
====Inkrementális mentés: Mit jelent az inkrementális mentés?====<br />
<div class="answer"><br />
Csak a változtatásokat mentjük az előző mentéshez képest -> kisebb helyet foglal, hamarabb végez a mentés.<br />
</div><br />
<br />
====Kemény valós idejű rendszer: Adja meg a kemény valós idejű (hard real-time) rendszer definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer adott eseményekre adott időn belül 1 valószínűséggel válaszol (egyébként hibás, hiába funkcionálisan jó a válasz). A rendszer NEM késhet!<br />
</div><br />
<br />
====Lazán csatolt rendszer: Milyen szinkronizációs kényszereket jelent, ha egy lazán csatolt rendszer kommunikációja során véges kapacitású csatornát alkalmazunk?====<br />
<div class="answer"><br />
ha a küldő folyamat túl gyorsan küldözget, akkor a csatorna megtelik, úgyhogy túlcsordulás lesz, ami miatt a küldőnek várnia kell mielőtt újra küld.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?====<br />
<div class="answer"><br />
<br />
Az API elrejti a rendszerhívások részleteit, bonyolultságát a programozó elől, lényegében egy wrapper réteggel fedi be a rendszerhívásokat.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====RPC: Milyen részekből áll az RPC technológia?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC: Remote Procedure Call, távoli eljáráshívás. Magas szintű folyamatok közti kommunikációt tesz lehetővé. Részei:<br />
* a hívható eljárások és típusaik (interfész) leírása<br />
* programgenerátor - rpcgen: a leírásból C programkódot generáló program<br />
* kommunikációs infrastruktúra - portmapper: a programazonosítók és a hálózati portok összerendelése<br />
</div><br />
<br />
====Statikus/dinamikus OS: Mikor nevezünk statikusnak, illetve dinamikusnak egy operációs rendszert?====<br />
<div class="answer"><br />
statikus: azok a rendszerek, amelyeknek muködése során - a felépülés és inicializálás kezdeti szakaszától eltekintve - nem jönnek létre és nem szűnnek meg folyamatok. dinamikus: működés közben bármikor születhetnek illetve megszünhetnek folyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Szorosan csatolt rendszerek: Milyen rendszereket nevezünk "szorosan csatolt" rendszereknek?====<br />
<div class="answer"><br />
Ahol több CPU közös óra és közös memória segítségével működik együtt. Általában egyetlen operációs rendszer van, de az bonyolult. (Megjegyzés: az architektúrákból megtanult "közös erőforrást használnak" definícióra csak fél pontot adtak.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===Erőforrás-hozzáférés===<br />
<br />
====Elosztott rendszerek: Elosztott rendszerekben milyen konzisztencia kérdésekkel kell foglalkozni?====<br />
<div class="answer"><br />
* frissítés konzisztencia<br />
* másolat konzisztencia<br />
* cache konzisztencia<br />
* hiba konzisztencia<br />
* óra konzisztencia<br />
* felhasználói interfész konzisztencia<br />
</div><br />
<br />
====Erőforrás-gazdálkodás: Mi a különbség a hierarchikus és a globális erőforrás-gazdálkodás között?====<br />
<div class="answer"><br />
hierarchikus: a gyermek folyamatok csak a szülő erőforrásaiból részesülhetnek, és nem létezhetnek önállóan, csak amíg a szülőjük is létezik. globális: a rendszer valamennyi folyamata létrejötte után egyenrangú, önálló szereplő, és versenyezhet a teljes erőforráskészletből való részesedésért.<br />
</div><br />
<br />
====Éhezés: Mi az az éhezés?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamatnak megvan mindene, ami a futásához kellene (ezért nem holtpont), de az erőforrásokat, amiket használni akar, más folyamatok kapják meg (ezért nem tud futni).<br />
</div><br />
<br />
====Graceful degradation: Mit jelent a "graceful degradation" fogalma? ====<br />
<div class="answer"><br />
Fokozatos leromlás/összeomlás: Ha a rendszer terhelése eléri az ún. könyökkapacitást, akkor utána viselkedése megváltozik, a tovább növekvő terhelésre már egyre rosszabb működéssel reagál (overhead). Elvárható, hogy ezt fokozatosan tegye (ne omoljon össze).<br />
</div><br />
<br />
====Kölcsönös kizárás====<br />
<div class="answer"><br />
Annak biztosítása, hogy a közös erőforrást egy időben csak annyi magában szekvenciális feladat használja, amely mellett a helyes működése garantálható.<br />
A kölcsönös kizárást meg kell oldanunk a programban. Többnyire a használt erőforrást lock-oljuk (elzárjuk): nem engedjük hozzáférni a többi részfeladatot.<br />
</div><br />
<br />
====Kritikus szakasz: Mit jelent a kritikus szakasz?====<br />
<div class="answer"><br />
A magában szekvenciális feladatok azon kódrészletei, amely során a kölcsönös kizárást egy bizonyos közös erőforrásra biztosítjuk. A kritikus szakasz a kérdéses közös erőforráshoz tartozik. A kritikus szakaszt a hozzá tartozó erőforrásra atomi műveletként (nem megszakítható módon) kell végrehajtanunk.<br />
</div><br />
<br />
====Monitor: Mi a monitor alkalmazásának lényege? (Kölcsönös kizárás)====<br />
<div class="answer"><br />
A lockolás nem szétszórva történik a programban, hanem egyetlen, a közös erőforráshoz szorosan tartozó programrészletben.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás öröklés: Mi a prioritás öröklés (Priority Inheritance, Pl) protokoll lényege? (prioritás inverzió témakör)====<br />
<div class="answer"><br />
Az alacsony prioritású feladat megörökli az általa kölcsönös kizárással feltartott feladat prioritását a kritikus szakaszából való kilépéséig. Csak részben oldja meg a prioritás inverzió problémáját.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan lehet Test_and_Set utasítással kritikus szakaszba lépést (entry) és kilépés (exit) megvalósítani?====<br />
<div class="answer"><br />
* Belépésnél csökkentjük a value értékét ezzel jelezve hogy használni akarjuk a kritikus szakaszt<br />
* Kilépésnél növeljük a value értékét<br />
Egy változót kijelölünk "lock object"-nek; ha ennek a tartalma 0, nincs senki a kritikus szakaszban. A kritikus szakasz elején egy ciklusban test-and-set-et hajtunk végre rá (az utasítást a ciklus feltételébe téve); ha valaki van a szakaszban már, a ciklusban fogunk keringeni, amíg ki nem lép belőle a másik. Amikor kilépett, a test-and-set következő végrehajtása beállítja a változót, és továbbengedi az egyik várakozó ciklust. A szakaszból kilépéskor pedig simán (nem test-and-set-tel) 0-ba állítjuk.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan működik a test_and_set?====<br />
<div class="answer"><br />
Visszaadja egy bit értékét, és ha 0 volt, 1-re állítja. Mindezt oszthatatlanul, vagyis ha 0 volt ott, és többen egyszerre hívtak rá test-and-set-et, akkor az egyiké teljesen lefut, 1-be állítja és nullát ad vissza, mielőtt a többi elkezdene futni (így ők mind 1-et fognak visszaadni)<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság: Mit jelent az újrahívhatóság (reentrancy) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
A közös erőforrás problémájának egyfajta kiterjesztett esete egy függvényen/objektumon belül, mely akkor léphet fel, amennyiben ezt a függvényt/metódust egyszerre többen is meghívhatják. Előfordulhat akkor, ha ugyanazt a függvényt hívjuk egy taszkból és egy megszakítás-rutinból is, vagy ha preemptív ütemezés esetén ugyanazt a függvényt hívjuk két taszkból is.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Holtpont===<br />
<br />
====Definíció: Adja meg a holtpont definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
Egy rendszer folyamatainak egy H halmaza holtponton van, ha a H halmazba tartozó valamennyi folyamat olyan eseményre vár, amelyet csak egy másik, H halmazba tartozó folyamat tudna előidézni. Másként: A közös erőforrások hibás beállítása vagy használata miatt a rendszerben a részfeladatok egymásra várnak &#187; nincs futásra kész folyamat; &#187; nem jöhet létre belső esemény; &#187; A rendszer nem tud előrelépni.<br />
</div><br />
<br />
====Foglalva várakozás: Holtpont megelőzése (prevention) esetén milyen módszerrel lehet a foglalva várakozás előfordulását kizárni?====<br />
<div class="answer"><br />
* Az erőforrást birtokló feladat kér újabb erőforrást.<br />
* Minden szükséges erőforrást egyben kell lefoglalni, egyetlen rendszerhívással.<br />
* Alkalmazástól függ a használhatósága.<br />
* Erőforrás-kihasználás romlik.<br />
* A foglalva várakozás elkerülhető, ha minden folyamat betartja azt a szabályt, hogy az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el. A szabály betartásával megelőzhető a holtpont, de ára az erőforrás-kihasználás jelentős romlása.<br />
* Ha a folyamatokat kötelezzük arra, hogy minden erőforrásukat egyszerre kérjék el. Ha meg akarjuk engedni a rákérést, akkor menthető állapotú erőforrások esetén megtehetjük, hogy a várakozó folyamatoktól elvesszük az erőforrásaikat.<br />
</div><br />
<br />
====Kezelése: Az operációs rendszer milyen általános eljárásokat használhat a holtpont kezelésére?====<br />
<div class="answer"><br />
* strucc algoritmus (nem vesz róla tudomást)<br />
* holtpont feloldása - melyik holtpontban érintett folyamatot számoljuk fel?<br />
* menthető állapotú erőforrások elvétele,<br />
* minél kevesebb folyamat felszámolása,<br />
* folyamatok prioritása,<br />
* már elvégzett munka,<br />
* folyamatok visszaállíthatóságának biztosítása<br />
* holtpont megelőzése<br />
</div><br />
<br />
====Kialakulás szükséges feltételei: Sorolja fel a holtpont kialakulásának szükséges feltételeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Kölcsönös kizárás: Vannak olyan erőforrások a rendszerben, melyeket a folyamatok csak kizárólagosan használhatnak.<br />
* Foglalva várakozás: legyen olyan folyamat mely lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel: a folyamatok addig birtokolják az erőforrást, míg saját jószántukból fel nem szabadítják azokat.<br />
* Körkörös várakozás: Létezik a rendszerben egy olyan folyamatsorozat, melyben minden folyamat az utána következő folyamat által foglalt erőforrásra vár, a sorozat utolsó tagja pedig a sorozat első tagjára.<br />
</div><br />
<br />
====Megelőzés, elkerülés: Mi a különbség a holtpont megelőzése (prevention) és holtpont elkerülése (avoidance) között?====<br />
<div class="answer"><br />
* megelőzése: olyan rendszert tervezünk, ahol nem teljesülnek a holtpont feltételei, így elvileg sem lehet holtpont.<br />
* elkerülése (pl. bankár algoritmus): A rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy nem vezet-e holtpontveszélyre a kérés teljesítése, más szóval fennmarad-e a biztonságos állapot.<br />
<br />
* ( Kölcsönös kizárás minimálisra csökkentése: lehetőleg többpéldányos erőforrásokat alkalmazunk, ahol ez nem lehetséges, ott a hozzáférést megpróbáljuk oszthatatlan műveletté tenni.<br />
* Foglalva várakoztatás megszüntetése: Ha minden folyamat betartja a szabályt, miszerint az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el, akkor elkerülhető a foglalva várakoztatás. Ennek ára van: az erőforrás-kihasználtság romlása.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel kiküszöbölése: Ha menthető állapotú erőforrásaink vannak, akkor megtehetjük, hogy elvesszük egy adott folyamat erőforrását és egy másiknak adjuk, majd annak lefutása után visszaadjuk a régi állapotában az erőforrást az első folyamatnak.<br />
* Körkörös várakozás megakadályozása: A folyamatok megegyeznek az erőforrások sorszámozásában, minden folyamat csak nagyobb sorszámú erőforrást igényelhet azoknál az erőforrásoknál melyeket birtokol. Ekkor biztosan nem alakulhat ki kör.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Fájlrendszerek===<br />
<br />
====Fájl: Mi a fájl az operációs rendszer szempontjából? (háttértár-kezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* a fájl a permanens táron az adattárolás logikai egysége, az operációs rendszer feladata a logikai egységek (fájlok) leképzése valódi fizikai egységekre, ez az OS-ben egy többszintü réteges rendszer<br />
* Absztrakt adattípus (objektum, fájl mutató).<br />
* Adat, név (name - elnev. konvenciók), típus (type - kezelés módja) tulajdonságok (attributes). Tulajdonosok, jogosultságok. Hozzáférési időpontok<br />
* Kölcsönös kizárás (file locking)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Háttértáron lévő lapok: Milyen részidőkből áll össze a háttértáron levő lapokhoz való tényleges hozzáférési idő? Kis vagy nagy lapok használata esetén kapunk "jobb" byte hozzáférést?====<br />
<div class="answer"><br />
* adatátviteli sebesség + fejmozgás sebessége + lemezek forgási sebessége<br />
* nagy lapok esetén ( mert így közvetlenül egymás után helyezkednek el az összetartőző adatok így nem kell a fejnek "ugrálnia" )<br />
* Először a laptáblából kell kikeresni a lap bejegyzését, és konstatálni, hogy nincs hozzá fizikai lap rendelve. Majd, ki kell választani egy szabad fizikai lapot (ha nincs, ki kell vinni egyet háttértárra), a szabad helyre beolvasni a lapot, majd újraindítani a laphibát okozó utasítást. Ezek közül a háttértárról olvasás nagyságrendekkel lassabb a többinél, ezért lényegében ez határozza meg a teljes hozzáférési időt.<br />
* Ha csak a háttértáron lévő lapokat nézzük, akkor, mivel kisebb lapot gyorsabban lehet beolvasni, ezért kisebb lapoknál gyorsabb a hozzáférés. Ha egy folyamat teljes munkahalmazát nézzük, akkor viszont a kisebb lapok több adminisztrációs költséggel járnak (gyakrabban kell háttértárhoz fordulni), és átlagban a nagyobb lapok adnak jobb eredményt.<br />
</div><br />
<br />
====Indexelt tárolás: Sorolja fel az indexelt tárolás (indexed allocation) előnyeit és hátrányait! (Fájlrendszer-leképzés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Szekvenciális és indexelt elérésre is alkalmas.<br />
* Sérülékeny (az index blokkok sérülése a fájlt elérhetetlenné teszi).<br />
* Az index blokkokat viszont könnyű többszörözni (replikálni).<br />
* Sok fejmozgást okoz (seek), a blokkok el vannak szórva a diszken.<br />
* Itt is lehet a láncolt listás töredezettség mentesítéshez hasonló algoritmusokat használni a fejmozgás minimalizálására.<br />
</div><br />
<br />
====RAID: Sorolja fel a RAID technika leglényegesebb elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Használjunk több merevlemezt egyszerre.<br />
* Több redundáns alkalmazása növeli a megbízhatóságot.<br />
* Több párhuzamos használata növeli a sebességet.<br />
* Hozzunk létre egy virtuális diszket a fizikai diszkekből.<br />
* Redundant Array of Inexpensive Disks: több lemez összekapcsolása.<br />
* A RAID-0 esetében két lemezre vannak szétosztva az adatok, így egyetlen fájlt kétszer akkora sebességgel lehet írni (a két felét parhuzamosan).<br />
* A RAID-1 esetében ugyanazt az adatot tároljuk le a két lemezen, így gyorsabb nem lesz, de az egyik lemez hibája esetén visszanyerhetőek az adatok.<br />
* Megjegyzés: ez csak példa, több lemezzel is lehet csinálni, a sebesség/tárhely/hibatűrés között különböző kompromisszumokat elérve.<br />
</div><br />
<br />
====RAID0 vs. RAID1: Hasonlítsa össze két azonos diszkből álló RAID0 és RAID1 tömb tulajdonságait! Hogyan alakul a hozzáférési idő, az adatátviteli sebesség és a megbízhatóság egyetlen diszkhez képest a két esetben?====<br />
<div class="answer"><br />
RAID 0-1 szabványok általában SW implementációval és kevés (2db) diszkkel<br />
* RAID 0 (striped disks):<br />
** Több diszk párhuzamos használata;<br />
** file részei N diszkre kerülnek;<br />
** Az egyes részek egymástól függetlenül elérhetők<br />
** A diszkek tárolókapacitása összeadódik<br />
** N azonos diszk esetén a RAID 0 virtuális diszk olvasásai és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
** A hozzáférési idő közel eléri egy diszk hozzáférési idejét.<br />
** Bármelyik diszk meghibásodása esetén az adat elveszik<br />
* RAID 1 (mirroring):<br />
** Több diszk redundáns használata.<br />
** A file minden része minden (N) diszkre kikerül.<br />
** Azonos diszkeket feltételezve a tárolóterület egy diszk tárolóterületével azonos.<br />
** Az adatátviteli sebesség lassabb, mint egy diszk sebessége.<br />
** A hozzáférési idő nő.<br />
** Speciális esetben az olvasási sebesség N-szeresre nőhet, feltételezve a diszk meghibásodásának más módon történő észlelését (nem kell az azonosságot ellenőrizni többségi szavazással).<br />
** Egy működőképes diszk esetén az adat elérhető.<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Adja meg az M (M pozitív egész szám) diszket tartalmazó RAID5 tömb tulajdonságait! (hibatűrés és sebesség)====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 5 (block interleaved distributed parity).<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata<br />
* Adat és paritás elosztása N+1 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error). A 2. meghibásodás észlelése a tömb újraépítése során)<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Miért előnyös és miért hátrányos RAID5 használata?====<br />
<div class="answer"><br />
* + N azonos diszk esetén az olvasási és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
* + 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
* - 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
* - Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error).<br />
* -Bonyolultabb, mint a Raid 0/1, ezért hardveresen valósítják meg, ami viszont drága<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: Adja meg a 8 darab 1 Tbyte-os HDD-ből álló RAID6 tömb tárolókapacitását!====<br />
<div class="answer"><br />
6 TB. (Adat és paritás elosztása N+2 diszkre. A kapacitása N diszk tároló kapacitásával egyenlő.)<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: N db azonos diszkből álló RAID6 tömb esetén a tömb tárolókapacitása és sebessége (nagy fájlok írása/olvasása során elérhető adatátviteli sebesség) hogyan viszonyul az egyetlen diszk azonos adataihoz?====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 6 (block interleaved dual distributed parity)<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata.<br />
* Adat és paritás elosztása N+2 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 2 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 3 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nagyobb valószínűséggel állítható helyre a RAID 5-höz képest<br />
* Minimum négy lemezre van szükség a RAID 6 működéséhez. The capacity of the array is (N-2) times the size of the smallest member disk for the array of N disks.<br />
* Az olvasási sebesség (N-2)-szerese egy lemez olvasási sebességének - two disks in the row hold a parity which is useless to read. Such read speed values are roughly the same as in RAID 5.<br />
</div><br />
<br />
====Tárolás egysége: Mi a logikai és mi a fizikai tárolás egysége a permanens táron?====<br />
<div class="answer"><br />
* logikai egység: fájl (file)<br />
* fizikai egység: adatblokkok (cilinder, sáv és szektor együtt azonosítja az írható/olvasható adatblokkot; OS képzi le a logikaiakat fizikaiakra)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Folyamatok, szálak===<br />
<br />
====Bernstein feltétele: Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)?====<br />
<div class="answer"><br />
Bernstein feltétele:<br />
* Legyen <math> P_i </math> és <math> P_j </math> két darabja egy programnak.<br />
* A <math> P_i </math> összes bemeneti változója <math> I_i </math>, és az összes kimeneti változója <math> O_i </math>, ugyanez <math> P_j </math> -re <math> I_j </math> és <math> O_j </math>.<br />
* A két program párhuzamosan végrehajtható (vagyis független), ha: <math> I_j \bigcap O_i = 0 </math>, <math> I_i \bigcap O_j = 0 </math> és <math> O_i \bigcap O_j = 0 </math><br />
</div><br />
<br />
====Feladatok (task) együttműködése: Hasonlítsa össze a közös memórián illetve az üzenetváltáson alapuló folyamatok közti együttműködést!====<br />
<div class="answer"><br />
Közös memórián keresztül történő adatcsere esetén az együttműködő folyamatok mindegyike saját címtartományában lát egy közös memóriát. A közös memória elérését valamilyen adatátviteli rendszer teszi lehetővé. Üzenetváltásos adatcsere esetén a folyamatoknak nincs közös memóriája. Az adatátviteli rendszer most a logikai processzorokat kapcsolja össze. Rajta keresztül a folyamatok üzeneteket tudnak küldeni, illetve fogadni. Az üzenetküldésre a folyamatok logikai processzorainak utasításkészletében megfelelő utasítások állnak rendelkezésre. Ezek a Küld (Send) és a Fogad (Receive) műveletek.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamat: Definiálja a "folyamat" (process) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* Egy program futás alatt álló példánya a folyamat.<br />
* saját kód, adat, halom, verem<br />
* A folyamatok nem férnek hozzá egymás lapjaihoz (védettek más folyamatoktól)<br />
<br />
* végrehajtás alatt álló program (program maga a végrehajtható kód), amely folyamat virtuális címterébe van leképezve<br />
* folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n, és nem maga a folyamat<br />
* minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát<br />
* privát virtuális címtér (virtuális memóriacímek készlete, amiket a folyamat használhat)<br />
* tartozik hozzá egy egyedi folyamatazonosító (process ID)<br />
* rendszererőforrások listája, melyekhez a folyamat összes szála hozzáfér<br />
* a folyamat virtuálisan összefüggő memóriát lát (virtuális memória) (valójában az összefüggő memóriaterület ritka)<br />
* háttértárolóra is kiírható (swapping)<br />
* A folyamat által látott logikai címtartomány, és a ténylegesen használt fizikai címtartományok teljesen elkülönülnek<br />
* Folyamatok megoszthatnak memóriaterületeket olvasás- vagy akár írás- és olvasás-hozzáféréssel (Az ilyen memória területek több folyamat virtuális címtartományába vannak belapozva)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 IPC (Inter-process communication) megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* '''Jelzés''': rendszerüzenetek küldése és fogadása a folyamatok között, jellemzően utasítások továbbítása egyik folyamattól a másiknak<br />
* '''Üzenetsor''': aszinkron kommunikációs forma, mely során a küldő és fogadó közvetlen interakciója nem szükséges, az üzenetek addig tárolódnak a sorban amíg a címzett fel nem dolgozza azokat vagy a sor meg nem telik<br />
* '''Szemafor''': absztrakt struktúra amely a folyamatok közötti közös erőforrásokért való hozzáférést vezérli<br />
* '''Közös memória''': ugyan az a memóriaterület kerül kiosztásra több különböző folyamatnak, írási és olvasási joggal egyaránt<br />
<br />
''Forrás'': http://en.wikipedia.org/wiki/Inter-process_communication<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok vs. szálak: Mi az eltérés a folyamatok illetve a szálak között, és milyen előnnyel jár a szálak alkalmazása?====<br />
<div class="answer"><br />
A szálak lényegében párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
</div><br />
<br />
====Java-szálak: Milyen módokon képezheti le a JAVA virtuális gép a JAVA natív szálakat a hoszt operációs rendszer folyamataira/szálaira?====<br />
<div class="answer"><br />
A JAVA virtuális gép egy folyamat a hoszt operációs rendszeren belül. A JAVA szálak feleltethetők meg a hoszt operációs rendszer szálainak, ez többnyire one-to-one (JAVA szál egyben OS szál is) napjainkban. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/20100507_ZH_megoldas.pdf) <br />
Kovácsházy Tamás válasza:<br />
7. fólia, 11. fólia:<br />
JAVA (VM a folyamat, VM-en belül szál):<br />
* Thread osztályból származtatva<br />
* Runnable interface megvalósítása<br />
* A JAVA platform-specifikusan valósítja meg a szálat:<br />
* Natív OS specifikus szál (one-to-one, tipikus).<br />
* JAVA specifikus szálak (many-to-one) egy natív OS szálra vagy folyamatra leképezve.<br />
* many-to-many leképzés (erőforrás szempontok miatt, egyre ritkább).<br />
<br />
</div><br />
<br />
====PRAM: Mi történik a PRAM modellben írás-írás ütközés esetén?====<br />
<div class="answer"><br />
Az írás-írás ütközésekor valamelyik művelet hatása érvényesül, a két beírni szándékozott érték valamelyike írja felül a rekesz tartalmát (versenyhelyzet), harmadik érték nem alakulhat ki.<br />
</div><br />
<br />
====Processzor-affinitás: Mit állítunk be, ha egy szálnak beállítjuk a processzor affinitását, és miért lehet arra szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
* processzoraffinitás: minden szál rendelkezik egy maszkkal, amely kijelöli, hogy a szál mely processzorokon képes futni<br />
* szerepe: ez alapján dől el, hogy a szál mely processzoron fog futni<br />
* ütemezésnél: multiprocesszoros esetben a processzor kiválasztása a processzor-affinitás alapján történik<br />
* A feladat más processzorra, vagy processzormagra kerülése csökkenti a végrehajtás sebességét (pl. cache-elésnél) >> Cél: A feladatot ugyanazon a végrehajtó egységen tartani - Laza vagy kemény processzor affinitás (soft or hard processor affinity).<br />
** Laza: Nincs garancia, de törekszik rá az OS (többnyire alapeset)<br />
** Kemény: Biztosan ugyanazon a CPU-n marad (rendszerhívással)<br />
</div><br />
<br />
====Szál: Definiálja a "szál" (thread) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk és saját vermük van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak, vagyis egymás adatait olvashatják és írhatják. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
* A folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n (ami ütemezésre kerül), és nem maga a folyamat.<br />
* Minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát (szál nélkül a folyamat programja nem futhat).<br />
* szálak még véletlenül sem hivatkozhatnak más folyamatok címterére, hacsak a másik folyamat nem teszi elérhetővé privát virtuális címterének egy részét megosztott memóriaszakaszként (file mapping object a Windows API-ban), vagy - Windows-nál - hacsak egyik folyamatnak nincs joga megnyitni más folyamatot, hogy olyan folyamatok közti memóriafüggvényeket használjon, mint a ReadProcessMemory vagy WriteProcessMemory<br />
* A szál önmagában szekvenciális kód, a végrehajtás legkisebb egysége. Egy adott folyamat szálainak közös az adat- és kódszegmensük, a halmuk (heap), és az egyéb erőforrásokat is közösen használják, de saját virtuális CPU-t látnak, és saját veremmel rendelkeznek.<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Védelmi tartományok: Mi a különbség a statikus és a dinamikus védelmi tartományok között?====<br />
<div class="answer"><br />
Statikus védelmi tartományok esetén az egy folyamathoz tartozó védelmi tartomány a folyamat végrehajtása során nem változik, míg dinamikus védelmi tartományok esetén igen.<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális gép: Mi a virtuális gép koncepció lényege?====<br />
<div class="answer"><br />
* A programok elől az operációs rendszer elfedi a hardver implementációs részleteit, és kibővíti azt plusz funkciókkal.<br />
* Az op.rendszer egy olyan réteget képez a hardver fölött, mely elrejti annak körülményességét és bonyolultságát a programozó elől és kibővíti a hardver szolgáltatását. A felhasználó így egy sokkal kellemesebb virtuális gépet (virtual machine, extended machine) lát.<br />
* Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói és a programozói felületen.<br />
</div><br />
<br />
===Jogosultságok===<br />
<br />
====Belső biztonság: Mi a belső biztonság?====<br />
<div class="answer"><br />
Belső biztonság = védelem. Védelemnek nevezzük az eljárásoknak és módszereknek azon rendszerét, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak programok, folyamatok illetve felhasználók által történő elérésének szabályozására.<br />
</div><br />
<br />
====Engedélyezés: Definiálja az engedélyezés (authorization) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* jogosultság ellenőrzése: milyen adatokat és szolgáltatásokat érhet el ez a személy?<br />
* Hozzáférés-szabályozási listák (Access Control List, ACL)<br />
* Alapelv: mindig csoportnak osztunk jogot<br />
* Pl. biztonsági házirend, fájl ACL<br />
<br />
TODO!!!<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultság + engedélyezési sémák: Mi a jogosultság fogalma, mi a kapcsolata az engedélyezési sémák többi alapfogalmával?====<br />
<div class="answer"><br />
* A jogosultság egy reláció a szereplők és védett objektumok között.<br />
* engedélyezés ált. sémáinál: szereplő>>>szereplőt leíró adatszerkezet>>>biztonsági szabályzat (policy), JOGOSULTSÁG>>>védett objektumok TODO<br />
* Jogosultságkezelés alapjai: A rendszer működése során<br />
** A szereplők műveleteket kezdeményeznek<br />
** A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját<br />
** A jogosultsági döntő komponens kiértékeli kontextust és engedélyezi vagy megtiltja a műveletet<br />
** A jogosultsági végrehajtó komponens biztosítja, hogy a döntő által hozott döntés érvényre jusson<br />
* NT: SMR (Secure Reference Monitor) - objektumok elérési jogosultságainak ellenőrzése<br />
* NT: Az LSA a SAM segítségével azonosítja a felhasználót és jogosultságait. Ha a felhasználó jogosult bejelentkezni, a logon elindítja a számára kijelölt shellt<br />
* UNIX: hozzáférési jogosultságok (owner, group, others, read, write, execute)<br />
* Engedélyezés általános sémái: >>Szerep alapú hozzáférés-vezérlés >>Hozzáférési jogosultság listák<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Külső biztonság: Mit takar a külső biztonság fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Annak mértéke, hogy mennyire lehetünk biztosak a számítógépes rendszer, illetve a rendszerben tárolt adatok sérthetetlenségében.<br />
</div><br />
<br />
====Művelet kontextusa: Engedélyezési rendszerekben mit tartalmaz egy művelet kontextusa? (Felhasználó- és jogosultságkezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Hibakeresés===<br />
<br />
====DTrace: Mi a Solaris DTrace megoldás célja?====<br />
<div class="answer"><br />
dinamikus hibakereső rendszer, nyomkövető eszköz, amivel a rendszer és a programok működését futási időben lehet megfigyelni.<br />
</div><br />
<br />
===Memória===<br />
<br />
====32 bit: 32 bites kliens Windows operációs rendszer maximum mennyi fizikai memóriát kezelhet, és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
Legfeljebb 4 GB-ot (bár néha kevesebbet lát az OS, mert a memóriatartomány felső részére I/O eszközöket szoktak berakni, ld. pl. videókártya-memória...): ''"kliens Windowsok nem használják a gépben lévő PAE támogatást, mert az a tapasztalat, hogy a kliensekben lévő eszközök meghajtói nem kezelik le rendesen a 4 GB-nál több fizikai memóriát"''. <br />
(https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/02-opre-windows-memoria.pptx)<br />
(nem támogatják a PAE-t eleve, csak patch-csel)<br />
(_"However, "client" versions of 32-bit Windows (Windows XP SP1 and later, Windows Vista, Windows 7) limit physical address space to the first 4 GB for driver compatibility and licensing reasons, even though these versions do run in PAE mode if NX support is enabled."_ - http://en.wikipedia.org/wiki/Physical_Address_Extension)<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites szerver Windows képes-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Válaszát indokolja!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével (ezzel lehet 32 bites címbuszú CPU-val is 64 GB memóriát kezelni a maximális 4 GB helyett).<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows használata esetén egy felhasználói folyamat maximum mekkora virtuális címteret használhat?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú címterületet használhat, ez a /3GB kapcsolóval 3 GB felhasználói címterületre bővíthető.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows szerver operációs rendszerek képesek-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Indokolja válaszát!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites x86-os (Windows) esetén mekkora a felhasználói és a rendszer mód címtartomány mérete?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú és 2GB kernel címterület van, ezt a /3GB kapcsolóval 3GB felhasználói és 1GB kernelre lehet módosítani.<br />
</div><br />
<br />
====Bélády-anomália: Mit nevezünk Bélády-anomáliának?====<br />
<div class="answer"><br />
FIFO algoritmusnál egyes esetekben, ha a munkahalmaz méretét növeljük, a várakozásokkal ellentétben a laphibák száma is nő.<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Hogyan történnek a címfordítások, ha az OS szegmens- és lapszervezést is használ a memóriánál?====<br />
<div class="answer"><br />
CPU --> Segmentation unit --> Paging unit --> Physical memory<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Milyen címtranszformációk történnek együttes szegmens- és lapszervezésű memória használata során?====<br />
<div class="answer"><br />
* CPU >>>[Logical Address]>>> '''Segmentation Unit''' >>>[Linear Address]>>> '''Paging Unit''' >>>[Physical Address]>>> Physical Memory (http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas%2Ftargyak%2Fvimia219%2Fjegyzet%2F2011%2Fslides_17_memory.pdf)<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/oprewiki1.pdf, 48. oldaltól.<br />
* Változó méretű szegmensek fix méretű lapokat tartalmaznak. Kicsi mind a belső, mind a külső tördelődés. A cím felépítése: (szegmens szám, lapszám, lapon belüli eltolás)<br />
* Hasonlít a szegmensszervezéshez és a kétszintű lapszervezéshez: A memóriában szegmensek vannak ugyan, de ezek lapokból épülnek föl. Van szegmenstábla, és minden bejegyzéséhez tartozik egy laptábla is. Külső töredeződés nincs, belső töredeződés minimális (szegmensenként átlag fél lap); ez a kombinált módszer egyesíti a két módszer előnyeit<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Lapszervezés, keret tábla: Lapszervezés esetén mit tartunk nyilván a keret táblában (frame table)?====<br />
<div class="answer"><br />
Az üres kereteket (frames).<br />
</div><br />
<br />
====Logikai vs. fizikai memória: Mi a különbség a logikai és a fizikai memória között?====<br />
<div class="answer"><br />
A logikai memória a fizikai tár leképezve, ráadásul a leképezés a végrehajtás során változhat is.<br />
</div><br />
<br />
====MMU: Mi a processzor Memory Management Unit (MMU) komponensének a feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* Speciális HW a CPU-ban<br />
* Memória állapotának nyilvántartása<br />
** Tulajdonos folyamat azonosítója<br />
** Hozzáférési jogosultságok (ACL)<br />
** cache-elhetőség, ha van cache (pl. DMA)<br />
* Virtuális memória leképzése fizikai memóriára<br />
** Pl. Translation Lookaside Buffer (TLB)<br />
** Kontextusváltásnál ezt is kezelni kell (ha van)<br />
** Pagefile vagy SWAP (HDD)<br />
* Memóriavédelem<br />
** Tiltott memória hozzáférés megakadályozása vagy legalább jelzése (ACL alapján)<br />
** General Protection Fault (GPF) a Windows-ban<br />
</div><br />
<br />
====Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* laptáblában:<br />
* Módosítás nyilvántartása (modified/dirty bit): minden memórialaphoz tartozik egy HW által kezelt bit (pl. a laptáblában) - betöltéskor törlik, módosításkor beállítják. Ha a dirty bit 1, akkor erre a lapra történt írási művelet, mióta a fizikai memóriába került. Ezt a bitet a CPU tartja karban (automatikusan), ezzel az operációs rendszer munkáját segítve. 0 érték esetén a lapokat nem kell a diszkre kiírni, ha kiszorulnak a fizikai memóriából (hiszen a tartalmuk a fizikai memóriába helyezés óta változatlan, a diszk-en tárolt változat tehát továbbra is aktuális).<br />
<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): Ha a refernced bit 1, akkor volt "mostanában" hivatkozás erre a lapra. Ezt is a CPU tartja karban. Ez a bit segít az operációs rendszernek, amikor el kell döntenie, hogy melyik lapot dobja ki a fizikai memóriából, ha egy új lapnak nincs helye. A referenced=0 lapokból fog válogatni.<br />
</div><br />
<br />
====Page locking: Mit jelent és miért van szükség arra, hogy a virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen "fagyasztani" (page locking)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Azt jelenti, hogy a lapcsere algoritmus nem lapozhatja ki a háttértárra az adott lapot. Ok: periféria-művelet van az adott lappal kapcsolatban.<br />
* Azt jelenti, hogy bizonyos lapokat a memóriában tartunk, mert I/O műveletek hivatkozhatnak rá, és ilyenkor a memóriában kell lenniük, mert az I/O műveletek fizikai memóriacímeket használnak.<br />
</div><br />
<br />
====Referenced/used bit: Mi a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Bizonyos algoritmusok igénylik a lapra történő hivatkozások figyelését is, ami ugyancsak hardvertámogatással hatékony. A laptáblában erre a célra is fenntarthatunk egy bitet. Ezt a hivatkozott bitet (referenced bit, used bit, R bit) a címképző hardver állítja be minden esetben, amikor az adott lapon belüli címre történik hivatkozás. A bitet az operációs rendszer törli adott időnként, vagy eseményhez (például laphiba) kötötten.<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mi az a Translation Lookaside Buffer, fizikai címcsatolásnál mi a szerepe?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mire szolgál a Translation Lookaside Buffer és mi a szerepe a fizikai cím kiszámításánál (virtuális címképzés)?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
<br />
(Szerintem előbb a TLB-ben keresi, aztán ha ott nincs, csak utána nézi a laptáblát.)<br />
</div><br />
<br />
====Tördelődés (külső vs. belső): Mi a különbség a külső és belső tördelődés között? (Memória foglalás)====<br />
<div class="answer"><br />
A tördelődött memóriaterületet külső tördelődés esetén az operációs rendszer szabadon hagyja, míg belső tördelődés esetén pedig odaadja egy olyan folyamatnak, aminek nincs igazából rá szüksége.<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Adja meg a vergődés (trashing) definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A gyakori laphibák okozta teljesítménycsökkenést vergődésnek (thrashing) nevezzük. Az ellene való védekezés a munkahalmaz méretének jó megválasztása. Célszerű egy folyamatnak annyi lapot adni, amennyi szükséges az egyensúlyhoz, azaz ahány lapra hivatkozik a laphiba kiszolgálás ideje alatt (ugyanakkor nem sokkal többet, mert ekkor leromlik a multiprogramozás foka).<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Mi az a vergődés, és hogyan védekezzünk ellene?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ha több memóriára lenne szüksége a folyamatoknak, mint amennyi rendelkezésre áll, ezért túl gyakran keletkezik laphiba, és a processzor idejének nagy része haszontalan lapcserékkel telik.<br />
* Védekezni ellene például azzal lehet, ha a laphiba-gyakoriság függvényében az ütemező változtatja a multiprogramozás fokát: ha kevés a memória, folyamatokat függeszt fel, és swappel ki; ha van elég, akkor épp ellenkezőleg.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===uc/OS-II===<br />
<br />
====Prioritás: A uC/OS-II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Egy prioritási szinten hány szál futtatását teszi lehetővé a uC/OS-II, miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk. Egy taszk = egy szál.<br />
<br />
(Magyarázat: egy taszk = egy szál; lásd http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_08ea_20110301.wmv, 01:09:18 környékén<br />
Röviden: a beágyazott rendszerek, kis OS-ek esetén (uC/OS-II, FreeRTOS, stb.) lényegében csakis szálakban gondolkozunk. Nincs MMU, csak egyetlen összefüggő fizikai memória van, nincs virtuális memória koncepció, a processzoron futó teljes alkalmazás (az egyetlen alkalmazás) egy nagy folyamat - nincs más folyamat! Ezenbelül tudunk threadeket futtatni. Single Address Space.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Ütemezés===<br />
<br />
====Átbocsátó képesség: Adja meg az átbocsátó képesség definícióját és mértékegységét!====<br />
<div class="answer"><br />
* (throughput) Mértékegység: munka/s, vagy 1/s<br />
* Adott időegység alatt elvégzett feladatok száma. <math>\frac{\sum \textrm{elvegzett munkak}}{\textrm{ido}}</math><br />
* A rendszerfeladatokat nem számoljuk.<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Adja meg a hosszú távú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Tipikusan a BATCH rendszerekben van jelen, és uj jobok végrehajtasának megkezdéseről (új folyamatok indítasárol) dönt. Az elvégzesre váro munkák közül a választas szempontja, hogy a rendszerben a CPU-intenzív es I/O-intenzív folyamatok aránya optimális legyen (optimalis job-mix fenntartasa).<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Definiálja a hosszú távú ütemezés fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
A hosszútávú ütemező feladata az elindított feladatok rendszerbe, illetve a "futásra kész" várakozási sorba való beengedését szabályozni. Igyekszik a CPU-t és a perifériákat terhelő folyamatokat egyensúlyban tartani. Batch rendszerekre jellemző; a PC-k oprendszere általában azonnal indítja a folyamatokat, mikor azt a felhasználó kéri.<br />
* feladata: A háttértáron várakozó feladatok közül kiválasztja azt, amelyiket el kell indítani.<br />
</div><br />
<br />
====Konvoj hatás: Mi a konvoj hatás, és a tanult ütemező algoritmusok közül melyekben jelentkezhet?====<br />
<div class="answer"><br />
* igen nagy lehet az átlagos várakozási idő, mivel egy-egy hosszú CPU-löketű folyamat feltartja a mögötte várakozókat<br />
* FCFS-nél (First-come, first-served) tapasztalható (pl. SJF (Shortest Job First) és RR algoritmus küszöböli ki)<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Adja meg a középtávú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Mi a középtávú ütemező feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
<br />
Szerintem inkább ez:<br />
A rendszerben lévő feladatok memóriájának egyes éppen nem használt részeinek kiírása háttértárra.<br />
</div><br />
<br />
====Körülfordulási idő: Mi az a körülfordulási idő?====<br />
<div class="answer"><br />
* TAT (Turnaround Time) -> Egy feladatra vonatkozóan a rendszerbe helyezéstől a teljesítésig eltelt idő.<br />
* Mértékegység: s,<br />
* t_(CPU,végrehajtási idő)+t_várakozás (Magában foglalja a ténylegesen munkával töltött időt és a várakozást is.)<br />
* felhasználó minél előbb szeretné látni a végeredményt <br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Az éppen futó taszkot megszakítja egy IT. Preemptív OS esetén mindig a megszakított taszk fogja-e visszakapni a futási jogot? Miért?====<br />
<div class="answer"><br />
* Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
* Másik: Nem, mert akitől elvették a futás jogát az futásra kész állapotba fog kerülni és az ütemező dönti el, hogy melyik folyamat fogja megint megkapni a futást.<br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Egy futó taszkra IT érkezik. Preemptív OS esetén az interrupt után mindenképpen 'ide' térünk vissza?====<br />
<div class="answer"><br />
Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
</div><br />
<br />
====Preemptív ütemező: Mikor nevezünk egy ütemezőt preemptívnek? ====<br />
<div class="answer"><br />
Ha az OS elveheti a futásjogot (a CPU-t) egy folyamattól/futó feladattól (interrupt).<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mi a rövidtávú ütemezés, mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Rövidtávú ütemezés: futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mikor fut a rövidtávú ütemező és mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ütemezés következhet be, ha<br />
** a futó folyamat befejeződik,<br />
** egy folyamat felébred, futásra késszé válik,<br />
** a futó folyamat várakozni kényszerül (valamilyen esemény bekövetkezésére), illetve,<br />
** a futó folyamat önként lemond a futás jogáról vagy pedig elveszik tőle.<br />
* Az első és a harmadik esetben az ütemezés mindig környezetváltással jár, hiszen a következő futó folyamat egészen biztosan nem a korábban futott lesz. A másik két esetben előfordulhat, hogy az ütemezőnek nem kell másik folyamatot kiválasztania.<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztás: Sorolja fel a terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztásának megoldásait! (Többprocesszoros rendszerek)====<br />
<div class="answer"><br />
* Master and slaves (egy CPU osztja ki a feladatokat)<br />
* Self-scheduling / peering (minden CPU ütemez)<br />
* Globális futásra kész sor<br />
* Processzoronkénti futásra kész sor<br />
** Push alapú: OS kernel folyamat mozgatja a sorok között a feladatokat.<br />
** Pull alapú: Az idle állapotban (idle feladatot végrehajtó) CPU próbál a többi sorából feladatot kapni.<br />
* Kettő kombinációja<br />
** Összefüggő, párhuzamosan futtatható feladatok optimalizálása (pl. Gang scheduler)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Virtualizáció===<br />
<br />
====Hardveres virtualizáció: Mit jelent az, ha egy x86-os processzor hardveres virtualizáció támogatással rendelkezik?====<br />
<div class="answer"><br />
A CPU utasításkészletének és üzemmódjainak olyan kiegészítése, amely lehetővé teszi a vendég operációs<br />
rendszer kódjának módosítás nélküli futtatását. [?]<br />
<br />
(Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani. ROSSZ(MZ))<br />
<br />
<br />
Elrejti a gep fizikai tulajdonsagait a felhasznalok elol.<br />
<br />
Miert erdemes virtualizalni?<br />
<br />
-Lehet futtatni a gazda OS el nem kompatibilis alkalmazast.<br />
<br />
-Lehet biztonsaggal rendszergazda jogot adni mindennek, mert ugy se tud a gazda os-be kart tenni.<br />
<br />
-Konnyen at lehet masolni a virtualis gepet egy masik gepre.<br />
</div><br />
<br />
====Hosted vs. bare-metal: Miben különbözik egy hosted egy bare-metal típusú virtualizációs megoldástól?====<br />
<div class="answer"><br />
Bare-metal esetén a VMM kezeli a HW erőforrásokat, míg hosted típusú esetén ezt a host OS végzi. <br />
<br />
videó:<br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_20ea_20110418.wmv<br />
00:16:45 körül<br />
<br />
Kétféle megközelítés:<br />
<br />
# Hosted: az operációs rendszerre telepítek egy virtualizációs szoftvert, ez beépül az operációs rendszerbe tipikusan kernel modulként, innentől a virtualizációs szoftver teszi lehetővé, hogy virtuális gépeket futtassak. Tipikusan a desktop megoldások (VMware Player, VirtualBox, Virtual PC, stb.)<br />
# Bare-metal: a virtualizációs szoftver valós OS-szerű funkciókat valósít meg. Lényegében egy minimális funkciókészlettel rendelkező OS. A hardvert nem egy általános célú operációs rendszer kezeli, hanem a virtualizációs szoftver feladata az, hogy a hardver-erőforrásokkal gazdálkodjon, ő dönt az ütemezésről, ő dönt a memória-hozzáférésekről. Tipikusan szokott hozzá tartozni egy menedzsment operációs rendszer, egy menedzsment konzol, ami a távoli hozzáférést, virtuális gépek elindítását lehetővé teszi, és ott is ott tudom futtatni a vendég operációs rendszereket. Tipikusan szervermegoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise, MS Hyper-V).<br />
<br />
Fontos különbség: ki dönt a CPU-erőforrásról?<br />
# van az OS-nek egy ütemezője, ő dönt arról, mikor, ki kapja meg a CPU-t. Dönthet úgy, hogy az időszeletet az alkalmazás kapja meg, a köv. időszeletet a virtualizációs szoftver/modul, ő magán belül pedig eldöntheti, melyik virtuális gépnek osztja a processzort, de alapvetően a host OS dönt arról, mi dönt az erőforrásról.<br />
# arról, hogy ki kapja a CPU-t, a közvetlenül a hardver réteg felett lévő virtualizációs szoftver dönti el. Dönthet úgy, hogy a menedzsment OS kapja, dönthet úgy, hogy valamelyik virtuális gép kapja meg.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
<div class="answer"><br />
Módosítjuk a vendég OS forráskódját, hogy ne is akarjon "problémás" utasításokat hívni, hanem azok helyett azoknak megfelelő függvényeket hívjon a hypervisorban. (Ezzel egyszerűsödik a hypervisor implementálása, viszont csak úgy működik a módszer, ha módosítják a vendég OS forrását.)<br />
</div><br />
<br />
====Trap-and-emulate: Trap & emulate virtualizációs módszer használata esetén mi történik a vendég gép által kiadott nem privilegizált utasítással?====<br />
<div class="answer"><br />
* nem privilegizált utasítások közvetlenül a valós CPU-n hajtódnak végre (no VMM intervention)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===UNIX===<br />
<br />
====Adminisztratív adatok: hol helyezzük el azokat az adminisztratív adatokat, amelyekre mindig szükség van, akkor is, ha a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában?====<br />
<div class="answer"><br />
A proc struktúrában.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: UNIX-ban a folyamatokkal kapcsolatos adminisztratív adatok hogyan épülnek fel?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban akkor szükségesek, amikor a folyamat ténylegesen fut - bent van egy v. több lapja a memóriában, éppen ezekkel kapcsolatos utasításokat hajtunk végre. >> az u-területen található kontextusadatok. A folyamat címtér része. A folyamat nem férhet hozzá, de a folyamat saját címterében találhatók. Amikor a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában, hanem minden a háttértáron található, a folyamat nem fut, akkor az itt található adatokhoz a kernel sem tud hozzáférni, mivel ide csak azok az adatok kerülnek, melyek a folyamat futásakor kellenek! Pl. hozzáférés-szabályozási adatok: a folyamat szeretne valamilyen tevékenységet végrehajtani, szabad-e neki vagy sem? Másik példa: rendszerhívások állapotai: végrehajt egy rendszerhívást, amiben éppen tartózkodik, ezzel kapcsolatos állapotadatok, stb. Vagy: nyitott fájl adatok, fájlkezeléssel kapcsolatos adatok. UNIX-ban a fájlkezelést nagyon általánosan kell érteni. Minden, ami a fájlrendszer-interfészen keresztül zajlik, ahhoz tartozik egy nyitott fájl objektum, ami ennek adminisztrálására szolgál, ezek is az u-területen találhatók. Ezenkívül: számlázási, statisztikai adatok.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban a folyamatok kezeléséhez szükségesek (amire a kernelnek bármikor szüksége lehet). Pl. folyamat alapvető azonosító adatai. Folyamat PID-je, szülőazonosító, stb. Folyamat ütemezésével kapcsolatos adatok, mi a folyamat aktuális futási állapota, mennyi a prioritása, prioritás kiszámolásához szükséges adatai, stb. Memóriakezelési adatok: folyamat memórialapjai bent vannak a memóriában, vagy épp kint vannak a háttértáron. Az u-terület címe, stb. >>> proc struktúra adatai: a process tábla egy eleme (ez a klasszikus rendszereknél ténylegesen egy tábla volt, ma bonyolultabb, pl. láncolt listás megvalósítás). A kernel címterének része. A kernel bármikor elérheti őket.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Milyen adatstruktúrá(k)ban és milyen címter(ek)ben található(k) a folyamatok adminisztratív adata(i)?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat futása során szükséges adatok az u-területen, mely a folyamat címterének része, illetve a folyamatok kezeléséhez szükséges adatok a proc struktúrában, mely a kernel címtér része.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Sorolja fel a UNIX folyamatok legalább 4 alapvető adminisztratív adatát!====<br />
<div class="answer"><br />
* PID (Process ID): egyedi, a folyamatot azonosító szám (PPID: szülő folyamat azonosítója)<br />
* A folyamat állapota (fut, alszik, stb.; ütemezési információk (prioritás, CPU használat, nice érték) )<br />
* Hitelesítők (UID, GID: a kapcsolódó felhasználó adatai)<br />
* Memória-kezelési adatok (címleképezési térkép)<br />
* Kommunikációs adatok (fájlleírók, jelzés információk)<br />
* Statisztikák (erőforrás használat (számlázáshoz) )<br />
</div><br />
<br />
====Alvási prioritás: UNIX alvási prioritásának ütemezését mi végzi?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alvási prioritást is az ütemező határozza meg, az alapján, hogy mire várakozik a folyamat, vagyis miért hajtott végre sleep() rendszerhívást. Kernel módban az ütemező nem veheti el a futási jogot, ezért amíg nem hajt végre sleep() hívást, addig nincs is szükség a prioritásának meghatározására.<br />
</div><br />
<br />
====Android: Az Androidban mikor és miért (adjon jellegzetes példát) terminálható egy alkalmazás?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alkalmazás erőforráshiány miatt bármikor terminálható, ezt az operációs rendszer automatikusan meg is teszi. Példa: ha nincs elég memória.<br />
</div><br />
<br />
====Belső szerkezeti elemek: Sorolja fel a UNIX operációs rendszer főbb belső szerkezeti elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* betöltő<br />
* virtuálismemória-kezelő<br />
* állományrendszer<br />
* blokkos berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: lemezegység, szalagos meghajtó)<br />
* karakteres berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: hálózat, nyomtató)<br />
</div><br />
<br />
====Csővezeték (pipe): Írjon le egy olyan konkrét UNIX shell parancssort, amely csővezetéket alkalmaz!====<br />
<div class="answer"><br />
ls -la | more<br />
</div><br />
<br />
====exec(): Mire szolgál a UNIX exec() rendszerhívás?====<br />
<div class="answer"><br />
exec(): új programkód betöltése egy folyamat címterébe<br />
Azaz a fork() paranccsal létrehozunk egy új folyamatot, exec() paranccsal pedig betöltjük a folyamatba a kódot.<br />
</div><br />
<br />
====Fájl-attribútumok: Sorolja fel a fontosabb UNIX fájl-attribútumokat!====<br />
<div class="answer"><br />
* Típus<br />
* Linkek<br />
* Eszköz, inode, méret...<br />
* Időbélyegek<br />
* Azonosítási és hozzáférés-szabályozási adatok<br />
</div><br />
<br />
====Fájlrendszeri bejegyzések: Sorolja fel a UNIX fájlrendszeri bejegyzések alapvető tulajdonságait (legalább hármat, ls -l oszlopok)!====<br />
<div class="answer"><br />
* pl.: drwxr-xr-x 2 root root 4096 dec 22 12.27 txt<br />
* sorrendben: I. UNIX-fájltípusok (pl. közönséges fájl (-), katalógus (d), szimbolikus link (l), stb.), II. hozzáférési jogosultságok (3*3-as bontásban - 1. hármas csoport a tulajdonos, a 2. a csoport, a 3. a többiek jogosultságait; 'r' az olvasás (read), a 'w' az írás (write), az 'x' pedig a végrehajtás (execute) jele), III. jogosultságok után egy szám áll (ez könyvtárak esetén azt mondja meg, hogy az adott könyvtár hány elemet tartalmaz, fájlok esetén azt tudhatjuk meg, hogy az adott fájlra hány hardlink mutat), IV. tulajdonos, V. méret (bájtokban), VI. utolsó módosítás dátuma, VII. fájl neve<br />
</div><br />
<br />
====Felfüggesztett állapotok: Mik azok a felfüggesztett állapotok, mi a szerepük a UNIX-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
felfüggesztve futásra kész, felfüggesztve alszik állapot A UNIX-ban egyfajta hosszú távú, felhasználói ütemezést jelentenek - a felhasználónak lehetősége van arra, hogy bizonyos folyamatokat a többi állapotból kiemeljen. Pl. Ctrl+Z billentyűkombinációval felfüggesztem a folyamatok futását. Innen valamikor visszahelyezzük futó állapotba.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói mód, kernel kontextus: UNIX esetén milyen tevékenység zajlik felhasználói módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Semmilyen!! <br />
Megj.: Kernel kontextusban, felhasználói módban a program saját utasításait hajtjuk végre, a program saját adataival dolgozunk. Ennél fogva itt nincs értelme beszélni semmiről, mert a folyamat a kernel kontextusában nem hajthat végre semmit.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módból kernel módba váltás: Hogyan vált egy UNIX folyamat felhasználói (user) módból kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerhívásokon keresztül.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módú prioritás: Sorolja fel milyen tényezők határozzák meg egy UNIX folyamat felhasználói módú prioritását (tradicionális UNIX ütemező esetén)!====<br />
<div class="answer"><br />
* Korábbi CPU-használat<br />
* Futásra kész folyamatok száma (p_cpu "öregítésével")<br />
* nice érték (nice és renice parancsok)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok állapotai: Milyen állapotai vannak a UNIX-folyamatoknak?====<br />
<div class="answer"><br />
# kiinduló állapot<br />
# futásra kész<br />
# kernel módban futó állapot<br />
# felhasználói módban futó állapot<br />
# alvó állapot<br />
# zombi állapot<br />
# felfüggesztve alszik<br />
# felfüggesztve futásra kész<br />
<br />
Ctrl+Z-vel felfüggesztett állapotba helyezem a folyamatot.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 UNIX folyamatok között kommunikációs megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: szemafor, osztott memória, üzenetsor<br />
* Csővezeték és nevesített csővezeték<br />
* Jelzések<br />
* RPC<br />
* Folyamat-nyomkövetés<br />
* Szemaforok<br />
* Üzenetsorok<br />
* Osztott memória<br />
* Hálózati, socketeken keresztüli kommunikáció<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel UNIX folyamatok közötti adatátviteli eszközöket (legalább hármat)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: - szemaforok, - üzenetsorok, - osztott memória<br />
* Jelzések: - aszinkron események keltése és kezelése<br />
* Csővezetékek, nevesített csővezetékek: - FIFO kommunikáció a "rokonságban"<br />
* Szemaforok: - a korábban megismert szinkronizációs megoldások<br />
* Üzenetsorok: - diszkrét, típusos üzenetek folyamatok között<br />
* Osztott memória: - azonos fizikai memóriaterület használata több folyamatban<br />
* "hálózati" (socket) kommunikáció: - címzéssel és protokollokkal támogatott kommunikáció<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====fork(): Mire szolgál a fork() rendszerhívás?====<br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
Új folyamat létrehozására. A fork() hívásakor az aktuális folyamat, amely kiadta a rendszerhívást, megduplázódik (minden adata, verme, memórialapja, stb.), onnantól két példányban fog továbbélni, amelyek egymással szinte tökéletesen megegyeznek, kvázi klónozva van a folyamat, néhány apró különbség van csupán. De valójában a memóriaszervezés ügyes trükkje: semmit nem csinál azonkívül, hogy bizonyos adminisztratív adatokat megdupláz, ténylegesen nem másol semmit (memórialapokat)! Az így megduplázott folyamat memórialapjaihoz hozzárendel még egy folyamatot, és megjegyzi azt, hogy amíg ezek a folyamatok békésen tudnak egymás mellett dolgozni, addig dolgozzanak ugyanazon, de ha konfliktus van, akkor majd lemásoljuk ezeket a memórialapokat. <br />
<br />
Ha a fork() hívás 0-val tér vissza: a gyerek folyamat kódja fut tovább. Ha egy negatív számmal tér vissza, fork() hiba történt, nem tudtuk létrehozni az új folyamatot, le kell kezelni. Ha pozitív számot adott vissza, akkor az eredményben a gyerekfolyamat azonosítója található, itt a szülőfolyamat fut tovább.<br />
<br />
Gyerek folyamat fut: az exec() az aktuális folyamat helyére betölt egy másik binárist. Az exec()-et meghívó folyamatnak az exec() kitörli a saját kontextusát, stb., betölt egy új programkódot, amit elkezd végrehajtani. (Kvázi mintha elindítana egy új folyamatot, de a folyamat már fut.) Ha nem sikerült betölteni a binárist (pl. nincs ilyen fájl), akkor hiba, visszatér az exec() is, egyébként nem: az új programkód utasításait hajtjuk végre.<br />
Tehát folyamat létrehozása UNIX-ban két lépésben:<br />
# fork() rendszerhívás = folyamatduplázás, majd<br />
# a gyerekfolyamat helyére az új programkód betöltése exec() hívással.<br />
Modern UNIX-okban fork() már nem igazán (más rendszerhívásokat használ).<br />
<br />
====fork(): Miért van szükség a fork() rendszerhívásnál a folyamat megduplázására?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO<br />
</div><br />
<br />
====Futási/végrehajtási mód: Mi az a futási mód?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv, 00:17:00 környéke alapján<br />
TODO - rövidíteni<br />
A folyamatok a kerneltől teljesen különválasztva működnek (rendszerhívás interfészen keresztül kommunikálnak a kernellel). A végrehajtási mód azt határozza meg, hogy a kernel vagy a folyamat feladatait hajtja végre az OS.<br />
Két mód: kernel ("privilegizált, védett") mód, valamint felhasználói ("szabad") mód.<br />
Kernel módban a védett (kernel) tevékenységeket, felhasználói módban a folyamat programkódját hajtja végre az OS.<br />
Példa: egy webböngésző a tevékenysége egy részében a saját feladatát hajtja végre, pl. HTML-kódot értelmez és jelenít meg, valamint vannak olyan tevékenységek, amelyek ahhoz kellenek, hogy ezt a feladatát végrehajtsa: hálózati kommunikáció, fájlrendszer-műveletek, stb. - ezek kernel tevékenységek.<br />
Kernel módban privilegizált utasítások hajtódnak végre, pl. egy eszközt kezelünk, vagy hozzányúlunk a háttértárhoz, onnan valamit beolvasunk, oda valamit kiírunk. Ilyen utasításokat egy felhasználói módban futó folyamat nem hajthat végre, hiszen ha közvetlenül hozzáférne a hardverekhez, akkor akár adott esetben a teljes rendszer működését felboríthatná.<br />
Felhasználói módból kernel módba átlépéskor átlépünk egy védett módba, így olyan feladatokat is végrehajthatunk, amit egyébként tilos.<br />
</div><br />
<br />
====inode: Mi a UNIX inode?====<br />
<div class="answer"><br />
* A fizikai állományokhoz tartozó leíró, azonosító<br />
* minden file-hoz tartozik egy inode állomány amiben a file minden tulajdonsága megtalálható (azonosító,leíró)<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, folyamat kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, folyamat kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Kivételek, rendszerhívások kezelése, rendszerhívások végrehajtása. <br />
Amikor a folyamat végrehajt egy rendszerhívást, a felhasználói módból átlép kernel módba, hiszen a rendszerhívás belsejében olyan tevékenységeket szeretne végrehajtani (beolvasni vmit egy fizikai eszközről, hálózatról, más folyamattal kommunikálni, elindítani másik folyamatot, stb.), amelyhez kernel utasítások végrehajtása tartozik.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, kernel kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerfeladatok, megszakítások kezelése. Kernelfolyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel módú prioritás: Mi határozza meg a UNIX folyamatok kernel módú prioritását a tradicionális UNIX ütemezésben?====<br />
<div class="answer"><br />
A kernel módban futó folyamat prioritása statikus, nem függ attól, hogy a folyamat mennyit használta a CPUt, vagyis mennyi ideig futott. A prioritás attól függ, hogy a folyamat milyen ok miatt hajtott végre sleep rendszerhívást, vagyis, hogy milyen eseményre várakozik. Emiatt a kernel prioritást szokták alvási prioritásnak is nevezni.<br />
</div><br />
<br />
====Kernelszolgáltatások elérése: Milyen interfészen keresztül érhetők el a UNIX kernel szolgáltatásai?====<br />
<div class="answer"><br />
* System Call Interface<br />
* Az alkalmazások a rendszerkönyvtárakat hívják meg, amelyek szükség szerint meghívják az operációs rendszer szolgáltatásait ??<br />
</div><br />
<br />
====Kontextus: Mi az a kontextus?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv alapján.<br />
TODO: rövidíteni.<br />
Az a környezet, amiben végrehajtjuk az utasításokat. Ez is különbözik a kernelek és folyamatok esetén: folyamat kontextusban azokkal az adatokkal és utasításokkal dolgozunk, amelyek alapvetően a folyamat célját szolgálják, kernel (rendszer vagy megszakítás) kontextusban pedig kernel feladatokat hajtunk végre, és az ezekhez a feladatokhoz szükséges adatokkal dolgozunk.<br />
Kernel kontextus: érkezik egy hardveres megszakítás, ennek kezelése itt zajlik.<br />
Folyamat kontextus: a folyamattal kapcsolatban hajtunk végre tevékenységeket.<br />
Nem uaz, mint a végrehajtási mód, mert lehetséges az, hogy bizonyos tevékenységeket kernel módban hajtunk végre, de folyamat kontextusban. Amikor hozzá kell férnünk egy folyamat futási adataihoz, veremhez, virtuális memóriájához, stb., a programnak az adminisztratív adatait kezeljük, ezek folyamat kontextusban találhatóak.<br />
</div><br />
<br />
====Környezeti adatok: Mik azok a környezeti adatok egy UNIX-folyamatnál?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat indításakor megörökölt tulajdonságok. Tulajdonság-érték párok. Pl. a felhasználó bejelentkezik; mi az ő neve. A felhasználó milyen terminált használ, annak milyen képességei vannak. Mi a felhasználó shellje. Az épp futó folyamat néhány tulajdonsága. Olyan tulajdonság, amely egyes folyamatok számára értéket jelentenek. A felhasználók ezeket a set, setenv, export parancsokkal tudják ezeket állítani (és le is kérdezhetik őket). Megörökli az őt elindító folyamat környezetét (hogy melyiket kell épp használni, UNIX-variánstól függ). Amikor a felhasználó bejelentkezik, akkor a környezeti változók beállítódnak, a folyamatok induláskor ezeket a beállításokat megöröklik.<br />
</div><br />
<br />
====libc: A libc-nek mi a feladata rendszerhívások kezelésében?====<br />
<div class="answer"><br />
A felhasználói mód és kernel mód közötti átmenet lebonyolítása. <br />
A folyamat csak meghív egy open(), read(), write(), stb. függvényt, valójában a háttérben bonyolultabb tevékenység zajlik >> meghív egy rendszerhívást a rendszerhívás interfészen keresztül. A rendszerkönyvtárak egyike a libc, a standard C library, ez felel azért, hogy az adott függvényhívásokat (mint a read()) leképezze arra a mechanizmusra, amin keresztül átlépünk kernel módba. <br />
Az implementáció belsejében van egy SYSCALL utasítás (ez hardverfüggő), ez ténylegesen elvégzi az üzemmódváltást egy speciális megszakítás generálásával, aminek eredményeként a CPU átlép védett módba. A kernel pedig kezeli ezt a megszakítást. Ekkor a kernel a CPU regisztereit elmenti, azért, hogy a folyamat futása visszaállhasson a megfelelő állapotba. A feladat végeztével a kernel visszatér a megszakításból (erre is hardverfüggő a megvalósítás), a CPU visszavált felhasználói módba, a libc pedig visszatér a függvényhívásból, amit a folyamat kiadott.<br />
</div><br />
<br />
====/proc: Mi a /proc?====<br />
<div class="answer"><br />
Speciális fájlrendszer-interfész a kernel-adatstruktúrákhoz való hozzáféréshez.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Hogyan számítható ki egy kernel módban futó UNIX folyamat prioritása?====<br />
<div class="answer"><br />
* a prioritást a folyamat elalvásának oka határozza meg, tehát a prioritás attól függ, milyen sleep utasítással ment át alvó állapotba<br />
* alvási prioritás pl: 20 - diszk I/O-ra vár; 28 - inputra vár a karakteres terminálról<br />
* kernel módú folyamatoknak (amelyek rendszerhívásokat intéznek) negatív prioritásértékeik vannak, ezeknek van a legmagasabb prioritása ........... (http://home.mit.bme.hu/~meszaros/edu/oprendszerek/segedlet/unix/2_folyamatok_es_utemezes/unix_processes.pdf)<br />
* Több szinten, több időléptékben zajlik. Óraütésenként a prioritási sorok ellenőrzése. 10 óraütésenként RR ütemezés egy soron belül. 100 óraütésenként a prioritások újraszámítása.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Igaz-e, hogy a rendszerhívások megszakítással járnak együtt?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, ennek hatására vált védelmi szintet a processzor.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások kontextusa: Milyen kontextusban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
folyamat kontextusban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja: Milyen módban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
kernel módban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja, kontextusa: Milyen futási módban és kontextusban zajlik a UNIX rendszerhívások kiszolgálása?====<br />
<div class="answer"><br />
Kernel módban fut a kód, és a rendszert hívó folyamat kontextusában. ((az ehhez tartozó ábra jobb felső része))<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások programindításkor: UNIX alatt milyen rendszerhívásokra van szükség, ha a felhasználó elindít egy programot (folyamat létrehozása és programkód betöltése)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Folyamatot létrehozni a fork() hívással, majd a programkódot betölteni az exec() hívással lehet.<br />
</div><br />
<br />
====rpcgen: Mi az rpcgen program feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC nyelven készült leírásból C programkódot generál. [?]<br />
<br />
* Az RPC nyelv alkalmas a szerver interfészének formális leírására. A formális leírásból az rpcgen program képes a szerver és a kliens programok megfelelő részeit, valamint a szükséges XDR konverziós függvényeket elkészíteni C nyelven. Az így kapott C forráskódú modulokat a kliens és szerver alkalmazással kibővítve kapjuk a teljes kommunikáló rendszert.<br />
* XDR (Extended Data Representation, kiterjesztett adatreprezentáció): Többféle egyszerű adattípust definiál, illetve szabályokat határoz meg bonyolultabb adatstruktúrák létrehozására. Az adatstruktúrák meghatározásán kívül az XDR egy formális nyelvet is bevezet az adatok leírására. Az RPC rendszer is ezen nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
* RPC (remote procedure call, távoli eljáráshívás): Az RPC-rendszer egy protokoll-leírást és egy programozói interfészt tartalmaz. Az XDR által definiált formális nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
</div><br />
<br />
====System V IPC: Sorolja fel a UNIX System V IPC elemek közös alapjának részeit!====<br />
<div class="answer"><br />
Minden IPC erőforrás rendelkezik a következő azonosítókkal: kulcs (key), létrehozó (creator), tulajdonos (owner), hozzáférési jogok (permissions)<br />
</div><br />
====System V: Adja meg a System V üzenetsorok főbb jellemzőit (tömör felsorolást kérünk)!====<br />
<div class="answer"><br />
* diszkrét, tipizált üzenetek<br />
* nincs címzés, üzenetszórás<br />
</div><br />
<br />
====System V: Miért tud az s5fs (System V File System) gyorsabban írni, mint olvasni (az előadás példája alapján)?====<br />
<div class="answer"><br />
* az írás gyors, főleg kis fájlok esetén (több szintű leképzés a kisebb blokkkok miatt), az olvasás azért lassabb (csak a nagy fájlokra), mert azoknak a részeit össze kell vadászni a szétszórtság miatt<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====u-terület: milyen jellegű adminisztratív adatok vannak az u-területen?====<br />
<div class="answer"><br />
Azok az adatok, melyek a folyamatok futásakor kellenek. Több infó: lásd adminisztratív adatoknál.<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-fajták: Soroljon fel fő UNIX-fajtákat!====<br />
<div class="answer"><br />
Linux, Solaris, BSD, System V, HP/UX, ...<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-szabványok: Soroljon fel UNIX-hoz köthető szabványokat (legalább kettőt)!====<br />
<div class="answer"><br />
* POSIX.1 (teljes nevén: POSIX1003.1): C nyelvű szabványos rendszerhívás-interfész<br />
* System V Interface Definition<br />
* X/Open Portability Guide<br />
* - AT&T SVID (pl. SVR4), - IEEE POSIX, - Open Group X/Open, Unix95, Unix98, ... ????<br />
* http://linux.die.net/man/7/standards<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-típusok: Soroljon fel UNIX típusokat (a családfa jellemző ágait)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V (AT&T változat; Solaris, SCO),<br />
* BSD (Berkeley változat; SunOS, OpenBSD)<br />
</div><br />
<br />
====Ütemezés: Adja meg a tradicionális UNIX ütemező három legjellemzőbb tulajdonságát!====<br />
<div class="answer"><br />
* preemptív, prioritásos és időosztásos<br />
(Néhány kiegészítés a UNIX-ütemezőhöz:<br />
* nem preemptív kernel módban (a kernel módot végrehajtó folyamatot (pl. rendszerhívás, megszakítás-kezelés) nem lehet kényszeríteni, hogy a CPU használatáról lemondjon egy nagyobb prioritású folyamat javára)<br />
* újraütemezés csak akkor következik be, ha egy folyamat önként lemond a CPU-ról és sleep rendszerhívást hajt végre, vagy a folyamat kernel módból visszatér user módba Nem méretezhető megfelelően. Az algoritmus nem képes rugalmasan alkalmazkodni a folyamatok számának növekedése esetén. A korrekciós faktor nem elég hatékony eszköz.<br />
* A CPU-t adott esetben nem lehet "kiosztani" adott folyamat számára. Nem garantálható fix válaszidő. Nagy rendszerterhelés esetén a válaszidő megnőhet. A UNIX ütemezés épp ezért nem alkalmazható real-time rendszerekben.<br />
* A kernel nem preemptív, ezért az egész rendszert feltarthatja. A felhasználó nem tudja megfelelő módon befolyásolni folyamatai prioritását - a nice szám nem megfelelő eszköz erre a célra.)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Mondjon legalább egy, UNIX VFS-alapú "fájlrendszert", amelynek a célja nem fájlok tárolása!====<br />
<div class="answer"><br />
/dev, /proc, stb.<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Soroljon fel UNIX VFS-alapú fájlrendszereket (legalább négyet)!====<br />
<div class="answer"><br />
xfs, zfs, brtfs, nfs<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális rendszerhívás: Mi az a virtuális rendszerhívás, miért van rá szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
(Klasszikus UNIX-ban nincs, Linux 2.5.x-től felfelé, mai Linux kernelek aktívan használják.) <br />
Vannak bizonyos egyszerű feladatok, amelyek a feladat egyszerűsége ellenére túl sok felesleges művelettel járnak: rendszerhívás intterrupt, kontextusváltás, stb., ezen a helyzeten szeretnénk javítani - próbáljuk lerövidíteni ezt az utat. <br />
Pl. a pontos idő lekérdezése csupán egy megfelelő hardver kiolvasása (egyszerű numerikus érték), mégis sok művelettel jár: gettimeofday(): libc > SYSCALL > kontextusváltás > ..., majd ugyanezen a lépcsőn visszasétálunk a felhasználói folyamatba. <br />
Persze nem mindig lehet leegyszerűsíteni ezt az utat, csak egyszerűbb és biztonságos esetekben, pl. ha egyszerű numerikus értékek, azonosítók kiolvasásáról van szó: pl. folyamatnak mi az azonosítója, processzor lekérdezése, pontos idő lekérdezése...Tehát a felhasználói módból kernel módba történő hosszas váltást szeretnénk elkerülni. Ha nincs ilyen módváltás, akkor a felhasználói címtérben elérünk egyes kernelterületeket > így tényleg egyszerű függvényhívás lesz. Megfelelő előfeltételekkel: csak kockázatmentes feladatokra. Időlekérdezés tipikusan ilyen, ott megtehetjük.A felhasználói címtérben az a tevékenység, amelyet szeretnénk végrehajtani, elérhető legyen. Ezt oldják meg a virtuális rendszerhívások! <br />
A folyamat címterébe a kernel rendszerinduláskor speciális "kernellapot" allokál - ezen a biztonságosnak tekinthető rendszerhívások vannak. Terminálból példa: ldd /bin/bash<br />
</div><br />
<br />
====vnode/vfs: Mi a UNIX vnode/vfs?====<br />
<div class="answer"><br />
* Implementáció-független fájlrendszer absztrakció<br />
* vnode: virtuális csomópont, vfs: virtuális állományrendszer<br />
* inode --> vnode<br />
* fs --> vfs<br />
* Új absztrakció: annak felismerése, hogy több állományrendszernek számos előnye van, szükségessé vette a virtuális csomópont (vnode) és a virtuális állományrendszer (vfs) leíró adatszerkezetek bevezetését. Követelmények, elvárások az állományrendszerrel kapcsolatban:<br />
** egyszerre támogasson több - UNIX, nem UNIX - állományrendszert<br />
** különböző diszk partíciók különböző állományrendszereket is tartalmazhatnak, de mountolás esetén egységet képet kell, hogy mutassanak<br />
** támogassa a hálózati állományok osztott használatát<br />
** modulárisan bővíthető legyen. <br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Mi a zombi állapot szerepe egy UNIX rendszerben?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat már felszabadította a foglalt memóriát, lezárta az állományokat, minden erőforrását visszaadta a rendszernek, csak a proc struktúráját tartja fogva, amiben visszatérési és statisztikai információt tárol a szülő számára. A folyamat szülő wait hívása után szűnik meg.<br />
<br />
Megjegyzés: bővebben magyarázattal, előadás alapján:<br />
A folyamat megáll, a UNIX-ban a kernel szeretné ezt a szülőjének is tudomására hozni. <br />
A folyamat már leállt, nem fog tovább futni, de a szülőjét még nem értesítették arról, hogy ez a folyamat megszűnt, esetleg gondoskodjon az újraindításáról, stb. <br />
Pl. egy webszerver: beérkező kérések kiszolgálása --> kliens folyamat indítása, ez megkapja a kérés kiszolgálásának feladatát, a kliens pedig valamikor megáll, a webszerver nem árt, ha értesül róla, hogy hiba vagy normál működés folytán állt le. <br />
Tehát amíg a szülő nem értesült a leállásról, a folyamat zombi állapotban marad. Ha a szülőt nem érdekli, mi történt a gyerekfolyamattal, a zombi állapot hamar megszűnik. <br />
A zombi állapotban a folyamatnak semmilyen saját adatát nem tároljuk, a folyamat összes működéshez szükséges adata megszűnik, kizárólag a kernel adatstruktúrákban, tehát a proc struktúrában marad meg a folyamatnak néhány adminisztratív adata. A ps kilistázhat pl. zombi állapotban lévő feladatokat, mert ezeknet a folyamatoknak az adminisztratív adatai a kernel címterében még megtalálhatóak. De a folyamatok saját címtere, u-terület, stb. már nem létezik. Miután a szülő értesült róla, hogy a gyerekfolyamat meghalt, a kernel törölni fogja a folyamatot a process táblából is, a folyamat kilép a zombi állapotból.<br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Igaz-e az, hogy egy zombi állapotban lévő folyamat még memóriaterületet foglal?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, mert a kernel processz táblában még ott vannak az adatai, és az memóriaterületet foglal. (A NEM választ is meg lehet indokolni...) [Indoklás nélkül 0 pont!!!]<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Windows===<br />
<br />
====Alrendszer: Melyik az az alrendszere a Windowsnak, ami nélkül nem tud futni?====<br />
<div class="answer"><br />
A Windows alrendszer, avagy Client/Server Runtime [[SubSystem]] (csrss.exe). Ennek kilövése kékhalált eredményez.<br />
</div><br />
<br />
====API-k: Hogyan oldották meg, hogy az alkalmazások többféle API-n (Win32, POSIX) keresztül is meg tudják hívni a Windows operációs rendszer funkcióit?====<br />
<div class="answer"><br />
* Megoldás: környezeti alrendszerek (environment subsystems): a felhasználónak vagy programozónak nyújtott környezet, személyiség egy részét a környezeti alrendszer folyamatok valósítják meg, minden egyes környezet külön API-t mutat (Windows, POSIX, ...), az operációs rendszer rendszerhívásainak egy részét kínálja a felhasználói alkalmazások számára. (Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx)<br />
* a kernelnek egy definiált interfésze van, ami nem publikus (hivatalos dokumentációja nincsen): NT API >> az ebben lévő függvényeket a fejlesztő ne hívhassa meg közvetlenül. Ehelyett erre két alrendszer épül, ők mutatnak egy API-t az alkalmazások felé: Windows API és POSIX API. (ezek teljesen dokumentáltak!). Az alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni.<br />
* A két alrendszer feladata az, hogy az általuk definiált hívásokat átfordítsák.<br />
* Nem pusztán szintaktikai, hanem szemantikai eltérések is vannak.<br />
<br />
(Megjegyzés: Exetype segédeszköz segítségével megnézhető, melyik alrendszert használja egy adott alkalmazás.)<br />
<br />
Forrás: http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_04ea_20110215.wmv (00:28:29 körül)<br />
<br />
(Korábbi:<br />
* Alkalmazás 1>>>Windows API (Windows alrendszer)>>>NT API (NT Kernel)<<<Posix API (Posix alrendszer)<<<Alkalmazás 2 TODO(ehelyett 1 épkézláb mondat kéne)<br />
* alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni<br />
)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Executive réteg: Executive (Windows)====<br />
<div class="answer"><br />
Az operációs rendszer magasabb szintű funkcióit szolgáltató rétege (memóriakezelés, biztonság, stb.). Az adatokat objektumokban tárolja, melyeket leírókkal (handle) lehet csak elérni, jól definiált interfészeken keresztül. Bár a kernel funkcióit csak a kernel interfészén keresztül éri el, szintén az ntoskrnl.exe tartalmazza. A legtöbb rendszerhívás itt van megvalósítva. <br />
Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx<br />
<br />
(Korábbi: Ez a réteg tartalmazza az NTDLL.DLL által definiált függvények hívásainak megvalósítását, valamint a rendszer külső objektumai közti kommunikáció. Legfontosabb szolgáltató funkciója a lokális eljárás hívás - LPC (Local Procedure Call) megvalósítása. TODO[MZ])<br />
</div><br />
<br />
====Fájlhozzáférések: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a fájlhozzáférési listákban?====<br />
<div class="answer"><br />
* objektum (SecurableObject) &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* SecurityDescriptor (biztonsági leíró, összefogja a többi elemet) >> Owner (Tulajdonos, megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is ha nincs explicit joga), Discretionary Access Control List (DACL, belátás szerinti, erőforrás szintű, hozzáférési lista - hozzáférés szabályozása), SACL (biztonsági naplózás szabályozása - kinek milyen művelete esetén kell naplózni az adott műveletet)<br />
* AccessControlEntry:<br />
** Típus: megengedő, tiltó, audit<br />
** Flag: Pl. öröklődés<br />
** SID: kire vonatkozik<br />
** Maszk: végrehajtás | törlés tulajdonos írása...<br />
* elérési lista (ACL), melyben megadható, hogy mely folyamatok jogosultak az adott section object elérésére ???<br />
* minden objektumhoz tároljuk a hozzá tartozó <tartomány, műveletvégzési jog> párokat ????<br />
* TODO - bőven elég annyi, hogy Security Identifier (SID) segítségével azonosítja<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mi alapján azonosítja a Windows a ====<br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
felhasználókat és a csoportokat?<br />
<div class="answer"><br />
SID - Security Identifier<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a hozzáférések ellenőrzése során?====<br />
<div class="answer"><br />
* <Gép SID>-<RID> (SID security identifier - gépspecifikus, RID: relative identifier)<br />
* Jól ismert SID-ek: Everyone: S-1-1-0, Administrator: S-1-5-domain-500<br />
* Vista: szolgáltatások is kapnak SID-et<br />
* objektum &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====HAL: Mi a HAL (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
* "HAL" - Hardware Abstraction Layer<br />
* A felsőbb rétegek a HAL-on keresztül érik el az alap HW szolgáltatásokat, a HAL szerepe, hogy elfedje a HW megvalósítás részleteit, és egy egységes, platformfüggetlen felületet biztosítson.<br />
* hal.dll fájlban megvalósítva (pl. timer interrupt kezelését, alaplap alapvető felépítését (milyen chipsetek vannak rajta), stb. elfedi a felette lévő rétegektől)<br />
</div><br />
<br />
====Hardverfüggő részek: Melyek a Windows hardverfüggő részei?====<br />
<div class="answer"><br />
* A kernel egyes részei és a HAL.<br />
* Megjegyzés: én ide a drivereket is beírtam, nem vontak le érte pontot, de azt mondták, azokat nem mindig szokás a rendszer részének tekinteni.<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultságok szerepe: Mik a jogosultságok (privilege) szerepe a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
* operációs rendszer szintű jog<br />
* meghatározzák azokat a rendszerműveleteket, amelyeket egy felhasználói azonosító elvégezhet. Egy rendszergazda jogosultságokat felhasználóknak és csoportazonosítóknak oszt (http://msdn.microsoft.com/en-us/library/bb530716(VS.85).aspx)<br />
* pl. számítógép leállítása, eszközmeghajtó betöltése<br />
* név: SeShutDownPrivilege, SeLoadDriverPrivilege<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens/Képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerülése: Mi a fő oka, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerültek? Elméleti megfontolások alapján hol lenne a helyük?====<br />
<div class="answer"><br />
Windows NT 4.0-ban került le kernel szintre ez a komponens, hogy kevesebb folyamat- és módváltás legyen (Ne kelljen mindig visszaváltani a csrss.exe-be, majd onnan átváltani kernel módba, utasítani a hardvert, visszaváltani felhasználói módba, majd visszaváltani a felhasználói folyamatba, aki kezdeményezte a változtatást.) (A felhasználói módú folyamatban (csrss.exe) csak a konzol kezelés maradt.) Elméletileg felhasználói szinten kéne lennie.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Windows-ban miért került le az ablakkezelő kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Hogy kevesebb kontextus- és módváltás legyen, mivel a Windows szerves része az ablakkezelés, ezért rengeteg user-kernel mód váltás lenne ha a csrss.exe-en keresztül használnánk. Tehát teljesítménybeli okokból.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens előnyei: A Windows OS grafikus komponensének mik az előnyei, hátrányai?====<br />
<div class="answer"><br />
A grafikus komponens kernel módban fut. Emiatt a hibái az egész rendszert magával ránthatják, viszont gyorsabb, mert kevesebb CPU-mód váltás kell a rajzoláshoz.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Mi volt a fő oka annak, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító komponens kernel módba került?====<br />
<div class="answer"><br />
Mert ezek a folyamatok intenzíven használják a hardvert, és futásuk gyorsaságára az egész rendszer teljesítménye érzékeny. A user módban történő megvalósítás a rendszert lelassítaná a gyakori környezetváltás miatt.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel: Mi a kernel (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer állandóan memóriában lévő, védett módban futó része. Az NT egyetlen HW függő része, szerepe a HW elfedése a felette található eszközök elől, ezáltal a felette lévő részek már teljesen HW függetlenek. Megvalósítja a szálütemezést, multiprocesszor ütemezést és a TRAP kezelést.<br />
</div><br />
<br />
====Kliens-szerver-modell: Nevezzen meg egy kliens-szerver-modell alapján működő komponenst az NT-ben!====<br />
<div class="answer"><br />
* csrss.exe - Client/Server Run-Time Subsystems (környezeti alrendszerek)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Memóriafoglalás: Mely utasításokkal és miért történik a memóriafoglalás két lépésben Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* A két lépés: Reserve és Commit. Az első csak címtartományt foglal, amögött nem lesz ténylegesen használható memóriaterület; a másik a már lefoglalt címtartományhoz rendel (virtuális) memóriát.<br />
* A folyamatok címtartományának töredezettsége csökkenthető azzal, ha a címtartományt már akkor előre foglalja, mikor a memóriára még nincs szüksége, és ez nem jár olyan memóriapocsékolással, mintha fizikai memóriát is foglalna ugyanakkor.<br />
</div><br />
<br />
====Munkakészlet (working set): Mit jelent a Windows-ban az egy folyamathoz tartozó munkakészlet (working set) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Azon fizikai lapok halmaza, amelyekre a folyamat laphiba nélkül hivatkozhat. <br />
</div><br />
<br />
====NT hardverfüggő rétegei: Sorolja fel az NT hardverfüggő rétegeit!====<br />
<div class="answer"><br />
HAL (Hardware Abstraction Level), kernel<br />
</div><br />
<br />
====NTDLL.DLL: Mi az NTDLL.DLL fő funkciója?====<br />
<div class="answer"><br />
Összeköti a User és Kernel módot. Az Executive függvényeknek megfelelő függvénycsonkok vannak benne.<br />
</div><br />
<br />
====Quantum: Mi a szerepe a quantumnak a Windows ütemezőjében?====<br />
<div class="answer"><br />
* A szálak adott ideig futnak (quantum)<br />
* RR ütemezésnél az időszelet<br />
* Óramegszakításban mérik (clock interval, clock tick) 1 clock tick = ~ 10-15 ms (HALtól függ)<br />
* Quantum hossza: időegység, amíg egy szál fut<br />
* Kliensek esetén a quantum hossza 2 clock tick a háttérben futó folyamatoknak, az előtérben futó folyamatoknak 6 clock tick jut. Így egy CPU-intenzív folyamatról való ablakváltáskor az új, előtérben lévő folyamat arányosan több CPU-időt kap (azonos prioritásokat feltételezve).<br />
* Szervereknél: mindenkinek 12 clock tick a kontextusváltások minimalizálása érdekében. Szervereknél így a kliensek kéréseinek eredményeként felébredő alkalmazásoknak több esélye van befejezni a kérést, és várakozó állapotba kerülni, mielőtt az időszelet véget érne.<br />
* esély annak a folyamatnak, amelynek épp most ért véget a várakozása: a várakozás végén megnöveljük a prioritást, de a quantum eggyel csökken; a quantum végén a prioritást az eredetire csökkenti.<br />
* éhezés elkerülése: az OS másodpercenként megnézni a futásra kész szálakat, és annak, aki nem futott már 300 óraütés óta, 15-ös prioritást ad, megnöveli a quantumját egy quantumnyi futásig<br />
* TODO, hogy a forrás feldolgozása jó-e: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/01-opre-windows-utemezes.pptx<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Rendszeridő megváltoztatása: A rendszeridő megváltoztatására kinek van joga Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* SeSystemTimePrivilege joggal rendelkező felhasználóknak / azoknak a felhasználóknak, amelyek olyan csoportba tartoznak, amelyekhez hozzá van rendelve a SeSystemtimePrivilege.<br />
* Alapértelmezett beállításként csak az Administrators és Power Users group rendelkezik vele.<br />
* http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb530716(v=vs.85).aspx<br />
</div><br />
<br />
====Standby memórialapok listája: Mire szolgál a standby memória lap lista a Windows-ban (miért nem szabad lapként vannak ezek nyilvántartva)?====<br />
<div class="answer"><br />
A lap egy munkahalmaz része volt, de már nem az, elvették tőle. A lap nem módosult, mióta kiírták a merevlemezre, vagy mióta beolvasták. Egy nem Valid laptábla bejegyzés még mutat rá, azaz ha kell, még könnyen életre lehet kelteni a lapot. <br />
</div><br />
<br />
====Szabad (free) és nullázott (zeroed) lapok: Miért van a Windows-ban külön szabad és nullázott (freed és zeroed) memórialap-lista?====<br />
<div class="answer"><br />
Biztonsági okokból. Nem nullázott memóriaterületet odaadni más folyamatnak biztonsági kockázatot jelent.<br />
Tehát a free lapok szabad lapok, de még nem adhatók oda felhasználói folyamatnak, mert "szemetet" vagy érzékeny adatot tartalmazhatnak: nincs nullákkal felülírva a tartalma. A zeroed lapok szabadok, és nullákkal vannak felülírva, tehát odaadhatók felhasználói folyamatnak, amennyiben igény van rá.<br />
<br />
TODO: ez így már megfelelő indoklás?<br />
<br />
(Korábban:<br />
*Free*: a lap szabad, de nincs 0-kkal felülírva a tartalma, szemét vagy egy előző processz által használt tartalom van benne. Ezt nem adhatja ki közvetlenül a memóriakezelő más processzeknek, mert biztonsági szempontból aggályos adatokat találhatna rajta.<br />
*Zeroed*: szabad és nullákkal felülírt lap, kiadható, ha valakinek kell. <br />
TODO(ez így igaz, csak ebben a formában nem a kérdésre válaszol))<br />
</div><br />
<br />
====Mik a szerepük a szolgáltatásoknak a Windowsban? ====<br />
<div class="answer"><br />
Olyan folyamatok, amik a felhasználói felülettől és belépéstől függetlenül a háttérben futnak, és kibővítik az operációs rendszer alap szolgáltatásait.<br />
TODO?<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság (reentrancy): Mit jelent az, hogy a Windows-ban a rendszerhívások újrahívhatóak?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszerhívásokat több alkalmazás is meghívhatja egyszerre, nem blokkolódnak, ha már valakit éppen kiszolgál az adott rendszerhívás.<br />
</div><br />
<br />
====Védett objektum tulajdonosának speciális joga: Milyen speciális joga van egy védett objektum tulajdonosának az adott objektumra a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
Megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is, ha erre nincs explicit joga. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/03-opre-windows-biztonsag.pptx)<br />
</div><br />
<br />
====Verzióleírás: Mit jelentenek a számok és szavak a következő verzióleírásban: "Microsoft (R) Windows (R) 5.01.2006 Service Pack 2 Uniprocessor Free"?====<br />
<div class="answer"><br />
* (MZ) 5.01.2006 a verziószám, major.minor.build formában, 5.1 a Windows XP verzója, 2006 az SP2-es verzió build száma. Uniprocessor = egy processzoros kernel verzió, Free = debug szimbólumok nélküli verzió.<br />
*(MZ) 2011-től kezdve ez már nem része a tananyagnak<br />
* Most computers run a "uniprocessor free" version of Windows, which is a version that runs on a single CPU and does not contain extra errorchecking.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
</div><!-- /#q_and_a --><br />
<br />
==Tartalomjegyzék==<br />
<div class="table_of_contents"><br />
__TOC__<br />
</div><br />
<br />
<br />
==Források (teljesség igénye nélkül)==<br />
<div class="docs_sources"><br />
Ez előadás diáin, Wikipédiás és egyéb, Google-lel található cikkeken kívül ezek voltak a források, és MÉG ÍGY SEM tartalmazza az összes beugrókérdést (volt olyan, amit rengeteg idő lett volna átszerkeszteni, vagy kevésbé sanszos, hogy olyan hosszúságú beugrókérdést tennének fel, ami ott szerepelt):<br />
<br />
* Hivatalos előadásjegyzetek: http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas/targyak/vimia219/jegyzet/index.html<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaBeugrok<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaKisKerdesek<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2007junius12megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008majus20megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008junius11megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/pelda_beugro_megoldas.pdf<br />
----<br />
* https://vir.sch.bme.hu/dokumentumok/InfoSite/4.%20f%C3%A9l%C3%A9v/Oper%C3%A1ci%C3%B3s%20rendszerek/<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/opre_beugro.zip (HOSSZÚ)<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/oprendszkidolg.zip<br />
* Wikipédia<br />
* Google segítségével fellelhető rengeteg forrás<br />
* stb.<br />
<br />
-- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.docx|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással DOCX-formátumban (szerkeszthető, javítható!)]]<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.pdf|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással PDF-formátumban]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_kidolgozott_beugr%C3%B3k%C3%A9rd%C3%A9sek_vizsg%C3%A1ra_ABC-sorrendben&diff=182085Operációs rendszerek kidolgozott beugrókérdések vizsgára ABC-sorrendben2014-06-11T15:17:28Z<p>Pterblgh: /* Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés) */</p>
<hr />
<div>==Bevezető==<br />
Korábbi Wiki-n és InfoSite-on szereplő kidolgozott és kidolgozatlan anyagok, számtalan forrásból összeszedve - előadásdiákból, video.bme.hu-n lévő felvett anyagokból, Wikipédiás és egyéb, Google segítségével fellelhető anyagokból kiegészítve.<br />
Hibák előfordulhatnak! TODO-val azokat a részeket jelöltem, amik átnézendők, rendbe szedendők, hiányosak, stb., ezeket is kérlek javítsátok, ha tudjátok! Köszi!<br />
Ami fontos: ABC-sorrendbe rendezve szerepelnek a kérdések, így könnyebben megtalálható, tartsuk is meg ezt a tendenciát!<br />
Remélem hasznát veszitek! -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
Valamilyen szintű kategorizálást is beleraktam. A kérdések elejére odaírtam magának a kérdésnek a lényegét is, hogy könnyebben megtalálhatóak legyenek az azonos kérdéskörbe tartozóak.<br />
<br />
==Beugrókérdések megoldással==<br />
===Általános jellegű OS-ekkel kapcsolatos kérdések===<br />
<br />
====Indulás: Hasonlítsa össze az általános célú (asztali) és a beágyazott operációs rendszereket az indulás szempontjából!====<br />
<div class="answer"><br />
A beágyazottnál először indul az alkalmazás, és az indítja az operációs rendszert, az asztalinál az operációs rendszer indítja az alkalmazásokat.<br />
</div><br />
<br />
====Inkrementális mentés: Mit jelent az inkrementális mentés?====<br />
<div class="answer"><br />
Csak a változtatásokat mentjük az előző mentéshez képest -> kisebb helyet foglal, hamarabb végez a mentés.<br />
</div><br />
<br />
====Kemény valós idejű rendszer: Adja meg a kemény valós idejű (hard real-time) rendszer definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer adott eseményekre adott időn belül 1 valószínűséggel válaszol (egyébként hibás, hiába funkcionálisan jó a válasz). A rendszer NEM késhet!<br />
</div><br />
<br />
====Lazán csatolt rendszer: Milyen szinkronizációs kényszereket jelent, ha egy lazán csatolt rendszer kommunikációja során véges kapacitású csatornát alkalmazunk?====<br />
<div class="answer"><br />
ha a küldő folyamat túl gyorsan küldözget, akkor a csatorna megtelik, úgyhogy túlcsordulás lesz, ami miatt a küldőnek várnia kell mielőtt újra küld.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?====<br />
<div class="answer"><br />
<br />
Az API elrejti a rendszerhívások részleteit, bonyolultságát a programozó elől, lényegében egy wrapper réteggel fedi be a rendszerhívásokat.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====RPC: Milyen részekből áll az RPC technológia?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC: Remote Procedure Call, távoli eljáráshívás. Magas szintű folyamatok közti kommunikációt tesz lehetővé. Részei:<br />
* a hívható eljárások és típusaik (interfész) leírása<br />
* programgenerátor - rpcgen: a leírásból C programkódot generáló program<br />
* kommunikációs infrastruktúra - portmapper: a programazonosítók és a hálózati portok összerendelése<br />
</div><br />
<br />
====Statikus/dinamikus OS: Mikor nevezünk statikusnak, illetve dinamikusnak egy operációs rendszert?====<br />
<div class="answer"><br />
statikus: azok a rendszerek, amelyeknek muködése során - a felépülés és inicializálás kezdeti szakaszától eltekintve - nem jönnek létre és nem szűnnek meg folyamatok. dinamikus: működés közben bármikor születhetnek illetve megszünhetnek folyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Szorosan csatolt rendszerek: Milyen rendszereket nevezünk "szorosan csatolt" rendszereknek?====<br />
<div class="answer"><br />
Ahol több CPU közös óra és közös memória segítségével működik együtt. Általában egyetlen operációs rendszer van, de az bonyolult. (Megjegyzés: az architektúrákból megtanult "közös erőforrást használnak" definícióra csak fél pontot adtak.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===Erőforrás-hozzáférés===<br />
<br />
====Elosztott rendszerek: Elosztott rendszerekben milyen konzisztencia kérdésekkel kell foglalkozni?====<br />
<div class="answer"><br />
* frissítés konzisztencia<br />
* másolat konzisztencia<br />
* cache konzisztencia<br />
* hiba konzisztencia<br />
* óra konzisztencia<br />
* felhasználói interfész konzisztencia<br />
</div><br />
<br />
====Erőforrás-gazdálkodás: Mi a különbség a hierarchikus és a globális erőforrás-gazdálkodás között?====<br />
<div class="answer"><br />
hierarchikus: a gyermek folyamatok csak a szülő erőforrásaiból részesülhetnek, és nem létezhetnek önállóan, csak amíg a szülőjük is létezik. globális: a rendszer valamennyi folyamata létrejötte után egyenrangú, önálló szereplő, és versenyezhet a teljes erőforráskészletből való részesedésért.<br />
</div><br />
<br />
====Éhezés: Mi az az éhezés?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamatnak megvan mindene, ami a futásához kellene (ezért nem holtpont), de az erőforrásokat, amiket használni akar, más folyamatok kapják meg (ezért nem tud futni).<br />
</div><br />
<br />
====Graceful degradation: Mit jelent a "graceful degradation" fogalma? ====<br />
<div class="answer"><br />
Fokozatos leromlás/összeomlás: Ha a rendszer terhelése eléri az ún. könyökkapacitást, akkor utána viselkedése megváltozik, a tovább növekvő terhelésre már egyre rosszabb működéssel reagál (overhead). Elvárható, hogy ezt fokozatosan tegye (ne omoljon össze).<br />
</div><br />
<br />
====Kölcsönös kizárás====<br />
<div class="answer"><br />
Annak biztosítása, hogy a közös erőforrást egy időben csak annyi magában szekvenciális feladat használja, amely mellett a helyes működése garantálható.<br />
A kölcsönös kizárást meg kell oldanunk a programban. Többnyire a használt erőforrást lock-oljuk (elzárjuk): nem engedjük hozzáférni a többi részfeladatot.<br />
</div><br />
<br />
====Kritikus szakasz: Mit jelent a kritikus szakasz?====<br />
<div class="answer"><br />
A magában szekvenciális feladatok azon kódrészletei, amely során a kölcsönös kizárást egy bizonyos közös erőforrásra biztosítjuk. A kritikus szakasz a kérdéses közös erőforráshoz tartozik. A kritikus szakaszt a hozzá tartozó erőforrásra atomi műveletként (nem megszakítható módon) kell végrehajtanunk.<br />
</div><br />
<br />
====Monitor: Mi a monitor alkalmazásának lényege? (Kölcsönös kizárás)====<br />
<div class="answer"><br />
A lockolás nem szétszórva történik a programban, hanem egyetlen, a közös erőforráshoz szorosan tartozó programrészletben.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás öröklés: Mi a prioritás öröklés (Priority Inheritance, Pl) protokoll lényege? (prioritás inverzió témakör)====<br />
<div class="answer"><br />
Az alacsony prioritású feladat megörökli az általa kölcsönös kizárással feltartott feladat prioritását a kritikus szakaszából való kilépéséig. Csak részben oldja meg a prioritás inverzió problémáját.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan lehet Test_and_Set utasítással kritikus szakaszba lépést (entry) és kilépés (exit) megvalósítani?====<br />
<div class="answer"><br />
* Belépésnél csökkentjük a value értékét ezzel jelezve hogy használni akarjuk a kritikus szakaszt<br />
* Kilépésnél növeljük a value értékét<br />
Egy változót kijelölünk "lock object"-nek; ha ennek a tartalma 0, nincs senki a kritikus szakaszban. A kritikus szakasz elején egy ciklusban test-and-set-et hajtunk végre rá (az utasítást a ciklus feltételébe téve); ha valaki van a szakaszban már, a ciklusban fogunk keringeni, amíg ki nem lép belőle a másik. Amikor kilépett, a test-and-set következő végrehajtása beállítja a változót, és továbbengedi az egyik várakozó ciklust. A szakaszból kilépéskor pedig simán (nem test-and-set-tel) 0-ba állítjuk.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan működik a test_and_set?====<br />
<div class="answer"><br />
Visszaadja egy bit értékét, és ha 0 volt, 1-re állítja. Mindezt oszthatatlanul, vagyis ha 0 volt ott, és többen egyszerre hívtak rá test-and-set-et, akkor az egyiké teljesen lefut, 1-be állítja és nullát ad vissza, mielőtt a többi elkezdene futni (így ők mind 1-et fognak visszaadni)<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság: Mit jelent az újrahívhatóság (reentrancy) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
A közös erőforrás problémájának egyfajta kiterjesztett esete egy függvényen/objektumon belül, mely akkor léphet fel, amennyiben ezt a függvényt/metódust egyszerre többen is meghívhatják. Előfordulhat akkor, ha ugyanazt a függvényt hívjuk egy taszkból és egy megszakítás-rutinból is, vagy ha preemptív ütemezés esetén ugyanazt a függvényt hívjuk két taszkból is.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Holtpont===<br />
<br />
====Definíció: Adja meg a holtpont definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
Egy rendszer folyamatainak egy H halmaza holtponton van, ha a H halmazba tartozó valamennyi folyamat olyan eseményre vár, amelyet csak egy másik, H halmazba tartozó folyamat tudna előidézni. Másként: A közös erőforrások hibás beállítása vagy használata miatt a rendszerben a részfeladatok egymásra várnak &#187; nincs futásra kész folyamat; &#187; nem jöhet létre belső esemény; &#187; A rendszer nem tud előrelépni.<br />
</div><br />
<br />
====Foglalva várakozás: Holtpont megelőzése (prevention) esetén milyen módszerrel lehet a foglalva várakozás előfordulását kizárni?====<br />
<div class="answer"><br />
* Az erőforrást birtokló feladat kér újabb erőforrást.<br />
* Minden szükséges erőforrást egyben kell lefoglalni, egyetlen rendszerhívással.<br />
* Alkalmazástól függ a használhatósága.<br />
* Erőforrás-kihasználás romlik.<br />
* A foglalva várakozás elkerülhető, ha minden folyamat betartja azt a szabályt, hogy az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el. A szabály betartásával megelőzhető a holtpont, de ára az erőforrás-kihasználás jelentős romlása.<br />
* Ha a folyamatokat kötelezzük arra, hogy minden erőforrásukat egyszerre kérjék el. Ha meg akarjuk engedni a rákérést, akkor menthető állapotú erőforrások esetén megtehetjük, hogy a várakozó folyamatoktól elvesszük az erőforrásaikat.<br />
</div><br />
<br />
====Kezelése: Az operációs rendszer milyen általános eljárásokat használhat a holtpont kezelésére?====<br />
<div class="answer"><br />
* strucc algoritmus (nem vesz róla tudomást)<br />
* holtpont feloldása - melyik holtpontban érintett folyamatot számoljuk fel?<br />
* menthető állapotú erőforrások elvétele,<br />
* minél kevesebb folyamat felszámolása,<br />
* folyamatok prioritása,<br />
* már elvégzett munka,<br />
* folyamatok visszaállíthatóságának biztosítása<br />
* holtpont megelőzése<br />
</div><br />
<br />
====Kialakulás szükséges feltételei: Sorolja fel a holtpont kialakulásának szükséges feltételeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Kölcsönös kizárás: Vannak olyan erőforrások a rendszerben, melyeket a folyamatok csak kizárólagosan használhatnak.<br />
* Foglalva várakozás: legyen olyan folyamat mely lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel: a folyamatok addig birtokolják az erőforrást, míg saját jószántukból fel nem szabadítják azokat.<br />
* Körkörös várakozás: Létezik a rendszerben egy olyan folyamatsorozat, melyben minden folyamat az utána következő folyamat által foglalt erőforrásra vár, a sorozat utolsó tagja pedig a sorozat első tagjára.<br />
</div><br />
<br />
====Megelőzés, elkerülés: Mi a különbség a holtpont megelőzése (prevention) és holtpont elkerülése (avoidance) között?====<br />
<div class="answer"><br />
* megelőzése: olyan rendszert tervezünk, ahol nem teljesülnek a holtpont feltételei, így elvileg sem lehet holtpont.<br />
* elkerülése (pl. bankár algoritmus): A rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy nem vezet-e holtpontveszélyre a kérés teljesítése, más szóval fennmarad-e a biztonságos állapot.<br />
<br />
* ( Kölcsönös kizárás minimálisra csökkentése: lehetőleg többpéldányos erőforrásokat alkalmazunk, ahol ez nem lehetséges, ott a hozzáférést megpróbáljuk oszthatatlan műveletté tenni.<br />
* Foglalva várakoztatás megszüntetése: Ha minden folyamat betartja a szabályt, miszerint az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el, akkor elkerülhető a foglalva várakoztatás. Ennek ára van: az erőforrás-kihasználtság romlása.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel kiküszöbölése: Ha menthető állapotú erőforrásaink vannak, akkor megtehetjük, hogy elvesszük egy adott folyamat erőforrását és egy másiknak adjuk, majd annak lefutása után visszaadjuk a régi állapotában az erőforrást az első folyamatnak.<br />
* Körkörös várakozás megakadályozása: A folyamatok megegyeznek az erőforrások sorszámozásában, minden folyamat csak nagyobb sorszámú erőforrást igényelhet azoknál az erőforrásoknál melyeket birtokol. Ekkor biztosan nem alakulhat ki kör.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Fájlrendszerek===<br />
<br />
====Fájl: Mi a fájl az operációs rendszer szempontjából? (háttértár-kezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* a fájl a permanens táron az adattárolás logikai egysége, az operációs rendszer feladata a logikai egységek (fájlok) leképzése valódi fizikai egységekre, ez az OS-ben egy többszintü réteges rendszer<br />
* Absztrakt adattípus (objektum, fájl mutató).<br />
* Adat, név (name - elnev. konvenciók), típus (type - kezelés módja) tulajdonságok (attributes). Tulajdonosok, jogosultságok. Hozzáférési időpontok<br />
* Kölcsönös kizárás (file locking)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Háttértáron lévő lapok: Milyen részidőkből áll össze a háttértáron levő lapokhoz való tényleges hozzáférési idő? Kis vagy nagy lapok használata esetén kapunk "jobb" byte hozzáférést?====<br />
<div class="answer"><br />
* adatátviteli sebesség + fejmozgás sebessége + lemezek forgási sebessége<br />
* nagy lapok esetén ( mert így közvetlenül egymás után helyezkednek el az összetartőző adatok így nem kell a fejnek "ugrálnia" )<br />
* Először a laptáblából kell kikeresni a lap bejegyzését, és konstatálni, hogy nincs hozzá fizikai lap rendelve. Majd, ki kell választani egy szabad fizikai lapot (ha nincs, ki kell vinni egyet háttértárra), a szabad helyre beolvasni a lapot, majd újraindítani a laphibát okozó utasítást. Ezek közül a háttértárról olvasás nagyságrendekkel lassabb a többinél, ezért lényegében ez határozza meg a teljes hozzáférési időt.<br />
* Ha csak a háttértáron lévő lapokat nézzük, akkor, mivel kisebb lapot gyorsabban lehet beolvasni, ezért kisebb lapoknál gyorsabb a hozzáférés. Ha egy folyamat teljes munkahalmazát nézzük, akkor viszont a kisebb lapok több adminisztrációs költséggel járnak (gyakrabban kell háttértárhoz fordulni), és átlagban a nagyobb lapok adnak jobb eredményt.<br />
</div><br />
<br />
====Indexelt tárolás: Sorolja fel az indexelt tárolás (indexed allocation) előnyeit és hátrányait! (Fájlrendszer-leképzés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Szekvenciális és indexelt elérésre is alkalmas.<br />
* Sérülékeny (az index blokkok sérülése a fájlt elérhetetlenné teszi).<br />
* Az index blokkokat viszont könnyű többszörözni (replikálni).<br />
* Sok fejmozgást okoz (seek), a blokkok el vannak szórva a diszken.<br />
* Itt is lehet a láncolt listás töredezettség mentesítéshez hasonló algoritmusokat használni a fejmozgás minimalizálására.<br />
</div><br />
<br />
====RAID: Sorolja fel a RAID technika leglényegesebb elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Használjunk több merevlemezt egyszerre.<br />
* Több redundáns alkalmazása növeli a megbízhatóságot.<br />
* Több párhuzamos használata növeli a sebességet.<br />
* Hozzunk létre egy virtuális diszket a fizikai diszkekből.<br />
* Redundant Array of Inexpensive Disks: több lemez összekapcsolása.<br />
* A RAID-0 esetében két lemezre vannak szétosztva az adatok, így egyetlen fájlt kétszer akkora sebességgel lehet írni (a két felét parhuzamosan).<br />
* A RAID-1 esetében ugyanazt az adatot tároljuk le a két lemezen, így gyorsabb nem lesz, de az egyik lemez hibája esetén visszanyerhetőek az adatok.<br />
* Megjegyzés: ez csak példa, több lemezzel is lehet csinálni, a sebesség/tárhely/hibatűrés között különböző kompromisszumokat elérve.<br />
</div><br />
<br />
====RAID0 vs. RAID1: Hasonlítsa össze két azonos diszkből álló RAID0 és RAID1 tömb tulajdonságait! Hogyan alakul a hozzáférési idő, az adatátviteli sebesség és a megbízhatóság egyetlen diszkhez képest a két esetben?====<br />
<div class="answer"><br />
RAID 0-1 szabványok általában SW implementációval és kevés (2db) diszkkel<br />
* RAID 0 (striped disks):<br />
** Több diszk párhuzamos használata;<br />
** file részei N diszkre kerülnek;<br />
** Az egyes részek egymástól függetlenül elérhetők<br />
** A diszkek tárolókapacitása összeadódik<br />
** N azonos diszk esetén a RAID 0 virtuális diszk olvasásai és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
** A hozzáférési idő közel eléri egy diszk hozzáférési idejét.<br />
** Bármelyik diszk meghibásodása esetén az adat elveszik<br />
* RAID 1 (mirroring):<br />
** Több diszk redundáns használata.<br />
** A file minden része minden (N) diszkre kikerül.<br />
** Azonos diszkeket feltételezve a tárolóterület egy diszk tárolóterületével azonos.<br />
** Az adatátviteli sebesség lassabb, mint egy diszk sebessége.<br />
** A hozzáférési idő nő.<br />
** Speciális esetben az olvasási sebesség N-szeresre nőhet, feltételezve a diszk meghibásodásának más módon történő észlelését (nem kell az azonosságot ellenőrizni többségi szavazással).<br />
** Egy működőképes diszk esetén az adat elérhető.<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Adja meg az M (M pozitív egész szám) diszket tartalmazó RAID5 tömb tulajdonságait! (hibatűrés és sebesség)====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 5 (block interleaved distributed parity).<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata<br />
* Adat és paritás elosztása N+1 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error). A 2. meghibásodás észlelése a tömb újraépítése során)<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Miért előnyös és miért hátrányos RAID5 használata?====<br />
<div class="answer"><br />
* + N azonos diszk esetén az olvasási és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
* + 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
* - 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
* - Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error).<br />
* -Bonyolultabb, mint a Raid 0/1, ezért hardveresen valósítják meg, ami viszont drága<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: Adja meg a 8 darab 1 Tbyte-os HDD-ből álló RAID6 tömb tárolókapacitását!====<br />
<div class="answer"><br />
6 TB. (Adat és paritás elosztása N+2 diszkre. A kapacitása N diszk tároló kapacitásával egyenlő.)<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: N db azonos diszkből álló RAID6 tömb esetén a tömb tárolókapacitása és sebessége (nagy fájlok írása/olvasása során elérhető adatátviteli sebesség) hogyan viszonyul az egyetlen diszk azonos adataihoz?====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 6 (block interleaved dual distributed parity)<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata.<br />
* Adat és paritás elosztása N+2 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 2 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 3 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nagyobb valószínűséggel állítható helyre a RAID 5-höz képest<br />
* Minimum négy lemezre van szükség a RAID 6 működéséhez. The capacity of the array is (N-2) times the size of the smallest member disk for the array of N disks.<br />
* Az olvasási sebesség (N-2)-szerese egy lemez olvasási sebességének - two disks in the row hold a parity which is useless to read. Such read speed values are roughly the same as in RAID 5.<br />
</div><br />
<br />
====Tárolás egysége: Mi a logikai és mi a fizikai tárolás egysége a permanens táron?====<br />
<div class="answer"><br />
* logikai egység: fájl (file)<br />
* fizikai egység: adatblokkok (cilinder, sáv és szektor együtt azonosítja az írható/olvasható adatblokkot; OS képzi le a logikaiakat fizikaiakra)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Folyamatok, szálak===<br />
<br />
====Bernstein feltétele: Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)?====<br />
<div class="answer"><br />
Bernstein feltétele:<br />
* Legyen <math> P_i </math> és <math> P_j </math> két darabja egy programnak.<br />
* A <math> P_i </math> összes bemeneti változója <math> I_i </math>, és az összes kimeneti változója <math> O_i </math>, ugyanez <math> P_j </math> -re <math> I_j </math> és <math> O_j </math>.<br />
* A két program párhuzamosan végrehajtható (vagyis független), ha: <math> I_j \bigcap O_i = 0 </math>, <math> I_i \bigcap O_j = 0 </math> és <math> O_i \bigcap O_j = 0 </math><br />
</div><br />
<br />
====Feladatok (task) együttműködése: Hasonlítsa össze a közös memórián illetve az üzenetváltáson alapuló folyamatok közti együttműködést!====<br />
<div class="answer"><br />
Közös memórián keresztül történő adatcsere esetén az együttműködő folyamatok mindegyike saját címtartományában lát egy közös memóriát. A közös memória elérését valamilyen adatátviteli rendszer teszi lehetővé. Üzenetváltásos adatcsere esetén a folyamatoknak nincs közös memóriája. Az adatátviteli rendszer most a logikai processzorokat kapcsolja össze. Rajta keresztül a folyamatok üzeneteket tudnak küldeni, illetve fogadni. Az üzenetküldésre a folyamatok logikai processzorainak utasításkészletében megfelelő utasítások állnak rendelkezésre. Ezek a Küld (Send) és a Fogad (Receive) műveletek.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamat: Definiálja a "folyamat" (process) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* Egy program futás alatt álló példánya a folyamat.<br />
* saját kód, adat, halom, verem<br />
* A folyamatok nem férnek hozzá egymás lapjaihoz (védettek más folyamatoktól)<br />
<br />
* végrehajtás alatt álló program (program maga a végrehajtható kód), amely folyamat virtuális címterébe van leképezve<br />
* folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n, és nem maga a folyamat<br />
* minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát<br />
* privát virtuális címtér (virtuális memóriacímek készlete, amiket a folyamat használhat)<br />
* tartozik hozzá egy egyedi folyamatazonosító (process ID)<br />
* rendszererőforrások listája, melyekhez a folyamat összes szála hozzáfér<br />
* a folyamat virtuálisan összefüggő memóriát lát (virtuális memória) (valójában az összefüggő memóriaterület ritka)<br />
* háttértárolóra is kiírható (swapping)<br />
* A folyamat által látott logikai címtartomány, és a ténylegesen használt fizikai címtartományok teljesen elkülönülnek<br />
* Folyamatok megoszthatnak memóriaterületeket olvasás- vagy akár írás- és olvasás-hozzáféréssel (Az ilyen memória területek több folyamat virtuális címtartományába vannak belapozva)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 IPC (Inter-process communication) megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* '''Jelzés''': rendszerüzenetek küldése és fogadása a folyamatok között, jellemzően utasítások továbbítása egyik folyamattól a másiknak<br />
* '''Üzenetsor''': aszinkron kommunikációs forma, mely során a küldő és fogadó közvetlen interakciója nem szükséges, az üzenetek addig tárolódnak a sorban amíg a címzett fel nem dolgozza azokat vagy a sor meg nem telik<br />
* '''Szemafor''': absztrakt struktúra amely a folyamatok közötti közös erőforrásokért való hozzáférést vezérli<br />
* '''Közös memória''': ugyan az a memóriaterület kerül kiosztásra több különböző folyamatnak, írási és olvasási joggal egyaránt<br />
<br />
''Forrás'': http://en.wikipedia.org/wiki/Inter-process_communication<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok vs. szálak: Mi az eltérés a folyamatok illetve a szálak között, és milyen előnnyel jár a szálak alkalmazása?====<br />
<div class="answer"><br />
A szálak lényegében párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
</div><br />
<br />
====Java-szálak: Milyen módokon képezheti le a JAVA virtuális gép a JAVA natív szálakat a hoszt operációs rendszer folyamataira/szálaira?====<br />
<div class="answer"><br />
A JAVA virtuális gép egy folyamat a hoszt operációs rendszeren belül. A JAVA szálak feleltethetők meg a hoszt operációs rendszer szálainak, ez többnyire one-to-one (JAVA szál egyben OS szál is) napjainkban. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/20100507_ZH_megoldas.pdf) <br />
Kovácsházy Tamás válasza:<br />
7. fólia, 11. fólia:<br />
JAVA (VM a folyamat, VM-en belül szál):<br />
* Thread osztályból származtatva<br />
* Runnable interface megvalósítása<br />
* A JAVA platform-specifikusan valósítja meg a szálat:<br />
* Natív OS specifikus szál (one-to-one, tipikus).<br />
* JAVA specifikus szálak (many-to-one) egy natív OS szálra vagy folyamatra leképezve.<br />
* many-to-many leképzés (erőforrás szempontok miatt, egyre ritkább).<br />
<br />
</div><br />
<br />
====PRAM: Mi történik a PRAM modellben írás-írás ütközés esetén?====<br />
<div class="answer"><br />
Az írás-írás ütközésekor valamelyik művelet hatása érvényesül, a két beírni szándékozott érték valamelyike írja felül a rekesz tartalmát (versenyhelyzet), harmadik érték nem alakulhat ki.<br />
</div><br />
<br />
====Processzor-affinitás: Mit állítunk be, ha egy szálnak beállítjuk a processzor affinitását, és miért lehet arra szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
* processzoraffinitás: minden szál rendelkezik egy maszkkal, amely kijelöli, hogy a szál mely processzorokon képes futni<br />
* szerepe: ez alapján dől el, hogy a szál mely processzoron fog futni<br />
* ütemezésnél: multiprocesszoros esetben a processzor kiválasztása a processzor-affinitás alapján történik<br />
* A feladat más processzorra, vagy processzormagra kerülése csökkenti a végrehajtás sebességét (pl. cache-elésnél) >> Cél: A feladatot ugyanazon a végrehajtó egységen tartani - Laza vagy kemény processzor affinitás (soft or hard processor affinity).<br />
** Laza: Nincs garancia, de törekszik rá az OS (többnyire alapeset)<br />
** Kemény: Biztosan ugyanazon a CPU-n marad (rendszerhívással)<br />
</div><br />
<br />
====Szál: Definiálja a "szál" (thread) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk és saját vermük van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak, vagyis egymás adatait olvashatják és írhatják. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
* A folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n (ami ütemezésre kerül), és nem maga a folyamat.<br />
* Minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát (szál nélkül a folyamat programja nem futhat).<br />
* szálak még véletlenül sem hivatkozhatnak más folyamatok címterére, hacsak a másik folyamat nem teszi elérhetővé privát virtuális címterének egy részét megosztott memóriaszakaszként (file mapping object a Windows API-ban), vagy - Windows-nál - hacsak egyik folyamatnak nincs joga megnyitni más folyamatot, hogy olyan folyamatok közti memóriafüggvényeket használjon, mint a ReadProcessMemory vagy WriteProcessMemory<br />
* A szál önmagában szekvenciális kód, a végrehajtás legkisebb egysége. Egy adott folyamat szálainak közös az adat- és kódszegmensük, a halmuk (heap), és az egyéb erőforrásokat is közösen használják, de saját virtuális CPU-t látnak, és saját veremmel rendelkeznek.<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Védelmi tartományok: Mi a különbség a statikus és a dinamikus védelmi tartományok között?====<br />
<div class="answer"><br />
Statikus védelmi tartományok esetén az egy folyamathoz tartozó védelmi tartomány a folyamat végrehajtása során nem változik, míg dinamikus védelmi tartományok esetén igen.<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális gép: Mi a virtuális gép koncepció lényege?====<br />
<div class="answer"><br />
* A programok elől az operációs rendszer elfedi a hardver implementációs részleteit, és kibővíti azt plusz funkciókkal.<br />
* Az op.rendszer egy olyan réteget képez a hardver fölött, mely elrejti annak körülményességét és bonyolultságát a programozó elől és kibővíti a hardver szolgáltatását. A felhasználó így egy sokkal kellemesebb virtuális gépet (virtual machine, extended machine) lát.<br />
* Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói és a programozói felületen.<br />
</div><br />
<br />
===Jogosultságok===<br />
<br />
====Belső biztonság: Mi a belső biztonság?====<br />
<div class="answer"><br />
Belső biztonság = védelem. Védelemnek nevezzük az eljárásoknak és módszereknek azon rendszerét, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak programok, folyamatok illetve felhasználók által történő elérésének szabályozására.<br />
</div><br />
<br />
====Engedélyezés: Definiálja az engedélyezés (authorization) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* jogosultság ellenőrzése: milyen adatokat és szolgáltatásokat érhet el ez a személy?<br />
* Hozzáférés-szabályozási listák (Access Control List, ACL)<br />
* Alapelv: mindig csoportnak osztunk jogot<br />
* Pl. biztonsági házirend, fájl ACL<br />
<br />
TODO!!!<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultság + engedélyezési sémák: Mi a jogosultság fogalma, mi a kapcsolata az engedélyezési sémák többi alapfogalmával?====<br />
<div class="answer"><br />
* A jogosultság egy reláció a szereplők és védett objektumok között.<br />
* engedélyezés ált. sémáinál: szereplő>>>szereplőt leíró adatszerkezet>>>biztonsági szabályzat (policy), JOGOSULTSÁG>>>védett objektumok TODO<br />
* Jogosultságkezelés alapjai: A rendszer működése során<br />
** A szereplők műveleteket kezdeményeznek<br />
** A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját<br />
** A jogosultsági döntő komponens kiértékeli kontextust és engedélyezi vagy megtiltja a műveletet<br />
** A jogosultsági végrehajtó komponens biztosítja, hogy a döntő által hozott döntés érvényre jusson<br />
* NT: SMR (Secure Reference Monitor) - objektumok elérési jogosultságainak ellenőrzése<br />
* NT: Az LSA a SAM segítségével azonosítja a felhasználót és jogosultságait. Ha a felhasználó jogosult bejelentkezni, a logon elindítja a számára kijelölt shellt<br />
* UNIX: hozzáférési jogosultságok (owner, group, others, read, write, execute)<br />
* Engedélyezés általános sémái: >>Szerep alapú hozzáférés-vezérlés >>Hozzáférési jogosultság listák<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Külső biztonság: Mit takar a külső biztonság fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Annak mértéke, hogy mennyire lehetünk biztosak a számítógépes rendszer, illetve a rendszerben tárolt adatok sérthetetlenségében.<br />
</div><br />
<br />
====Művelet kontextusa: Engedélyezési rendszerekben mit tartalmaz egy művelet kontextusa? (Felhasználó- és jogosultságkezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Hibakeresés===<br />
<br />
====DTrace: Mi a Solaris DTrace megoldás célja?====<br />
<div class="answer"><br />
dinamikus hibakereső rendszer, nyomkövető eszköz, amivel a rendszer és a programok működését futási időben lehet megfigyelni.<br />
</div><br />
<br />
===Memória===<br />
<br />
====32 bit: 32 bites kliens Windows operációs rendszer maximum mennyi fizikai memóriát kezelhet, és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
Legfeljebb 4 GB-ot (bár néha kevesebbet lát az OS, mert a memóriatartomány felső részére I/O eszközöket szoktak berakni, ld. pl. videókártya-memória...): ''"kliens Windowsok nem használják a gépben lévő PAE támogatást, mert az a tapasztalat, hogy a kliensekben lévő eszközök meghajtói nem kezelik le rendesen a 4 GB-nál több fizikai memóriát"''. <br />
(https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/02-opre-windows-memoria.pptx)<br />
(nem támogatják a PAE-t eleve, csak patch-csel)<br />
(_"However, "client" versions of 32-bit Windows (Windows XP SP1 and later, Windows Vista, Windows 7) limit physical address space to the first 4 GB for driver compatibility and licensing reasons, even though these versions do run in PAE mode if NX support is enabled."_ - http://en.wikipedia.org/wiki/Physical_Address_Extension)<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites szerver Windows képes-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Válaszát indokolja!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével (ezzel lehet 32 bites címbuszú CPU-val is 64 GB memóriát kezelni a maximális 4 GB helyett).<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows használata esetén egy felhasználói folyamat maximum mekkora virtuális címteret használhat?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú címterületet használhat, ez a /3GB kapcsolóval 3 GB felhasználói címterületre bővíthető.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows szerver operációs rendszerek képesek-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Indokolja válaszát!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites x86-os (Windows) esetén mekkora a felhasználói és a rendszer mód címtartomány mérete?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú és 2GB kernel címterület van, ezt a /3GB kapcsolóval 3GB felhasználói és 1GB kernelre lehet módosítani.<br />
</div><br />
<br />
====Bélády-anomália: Mit nevezünk Bélády-anomáliának?====<br />
<div class="answer"><br />
FIFO algoritmusnál egyes esetekben, ha a munkahalmaz méretét növeljük, a várakozásokkal ellentétben a laphibák száma is nő.<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Hogyan történnek a címfordítások, ha az OS szegmens- és lapszervezést is használ a memóriánál?====<br />
<div class="answer"><br />
CPU --> Segmentation unit --> Paging unit --> Physical memory<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Milyen címtranszformációk történnek együttes szegmens- és lapszervezésű memória használata során?====<br />
<div class="answer"><br />
* CPU >>>[Logical Address]>>> '''Segmentation Unit''' >>>[Linear Address]>>> '''Paging Unit''' >>>[Physical Address]>>> Physical Memory (http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas%2Ftargyak%2Fvimia219%2Fjegyzet%2F2011%2Fslides_17_memory.pdf)<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/oprewiki1.pdf, 48. oldaltól.<br />
* Változó méretű szegmensek fix méretű lapokat tartalmaznak. Kicsi mind a belső, mind a külső tördelődés. A cím felépítése: (szegmens szám, lapszám, lapon belüli eltolás)<br />
* Hasonlít a szegmensszervezéshez és a kétszintű lapszervezéshez: A memóriában szegmensek vannak ugyan, de ezek lapokból épülnek föl. Van szegmenstábla, és minden bejegyzéséhez tartozik egy laptábla is. Külső töredeződés nincs, belső töredeződés minimális (szegmensenként átlag fél lap); ez a kombinált módszer egyesíti a két módszer előnyeit<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Lapszervezés, keret tábla: Lapszervezés esetén mit tartunk nyilván a keret táblában (frame table)?====<br />
<div class="answer"><br />
Az üres kereteket (frames).<br />
</div><br />
<br />
====Logikai vs. fizikai memória: Mi a különbség a logikai és a fizikai memória között?====<br />
<div class="answer"><br />
A logikai memória a fizikai tár leképezve, ráadásul a leképezés a végrehajtás során változhat is.<br />
</div><br />
<br />
====MMU: Mi a processzor Memory Management Unit (MMU) komponensének a feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* Speciális HW a CPU-ban<br />
* Memória állapotának nyilvántartása<br />
** Tulajdonos folyamat azonosítója<br />
** Hozzáférési jogosultságok (ACL)<br />
** cache-elhetőség, ha van cache (pl. DMA)<br />
* Virtuális memória leképzése fizikai memóriára<br />
** Pl. Translation Lookaside Buffer (TLB)<br />
** Kontextusváltásnál ezt is kezelni kell (ha van)<br />
** Pagefile vagy SWAP (HDD)<br />
* Memóriavédelem<br />
** Tiltott memória hozzáférés megakadályozása vagy legalább jelzése (ACL alapján)<br />
** General Protection Fault (GPF) a Windows-ban<br />
</div><br />
<br />
====Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* laptáblában:<br />
* Módosítás nyilvántartása (modified/dirty bit): minden memórialaphoz tartozik egy HW által kezelt bit (pl. a laptáblában) - betöltéskor törlik, módosításkor beállítják. Ha a dirty bit 1, akkor erre a lapra történt írási művelet, mióta a fizikai memóriába került. Ezt a bitet a CPU tartja karban (automatikusan), ezzel az operációs rendszer munkáját segítve. 0 érték esetén a lapokat nem kell a diszkre kiírni, ha kiszorulnak a fizikai memóriából (hiszen a tartalmuk a fizikai memóriába helyezés óta változatlan, a diszk-en tárolt változat tehát továbbra is aktuális).<br />
<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): Ha a refernced bit 1, akkor volt "mostanában" hivatkozás erre a lapra. Ezt is a CPU tartja karban. Ez a bit segít az operációs rendszernek, amikor el kell döntenie, hogy melyik lapot dobja ki a fizikai memóriából, ha egy új lapnak nincs helye. Az referenced=0 lapokból fog válogatni.<br />
</div><br />
<br />
====Page locking: Mit jelent és miért van szükség arra, hogy a virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen "fagyasztani" (page locking)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Azt jelenti, hogy a lapcsere algoritmus nem lapozhatja ki a háttértárra az adott lapot. Ok: periféria-művelet van az adott lappal kapcsolatban.<br />
* Azt jelenti, hogy bizonyos lapokat a memóriában tartunk, mert I/O műveletek hivatkozhatnak rá, és ilyenkor a memóriában kell lenniük, mert az I/O műveletek fizikai memóriacímeket használnak.<br />
</div><br />
<br />
====Referenced/used bit: Mi a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Bizonyos algoritmusok igénylik a lapra történő hivatkozások figyelését is, ami ugyancsak hardvertámogatással hatékony. A laptáblában erre a célra is fenntarthatunk egy bitet. Ezt a hivatkozott bitet (referenced bit, used bit, R bit) a címképző hardver állítja be minden esetben, amikor az adott lapon belüli címre történik hivatkozás. A bitet az operációs rendszer törli adott időnként, vagy eseményhez (például laphiba) kötötten.<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mi az a Translation Lookaside Buffer, fizikai címcsatolásnál mi a szerepe?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mire szolgál a Translation Lookaside Buffer és mi a szerepe a fizikai cím kiszámításánál (virtuális címképzés)?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
<br />
(Szerintem előbb a TLB-ben keresi, aztán ha ott nincs, csak utána nézi a laptáblát.)<br />
</div><br />
<br />
====Tördelődés (külső vs. belső): Mi a különbség a külső és belső tördelődés között? (Memória foglalás)====<br />
<div class="answer"><br />
A tördelődött memóriaterületet külső tördelődés esetén az operációs rendszer szabadon hagyja, míg belső tördelődés esetén pedig odaadja egy olyan folyamatnak, aminek nincs igazából rá szüksége.<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Adja meg a vergődés (trashing) definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A gyakori laphibák okozta teljesítménycsökkenést vergődésnek (thrashing) nevezzük. Az ellene való védekezés a munkahalmaz méretének jó megválasztása. Célszerű egy folyamatnak annyi lapot adni, amennyi szükséges az egyensúlyhoz, azaz ahány lapra hivatkozik a laphiba kiszolgálás ideje alatt (ugyanakkor nem sokkal többet, mert ekkor leromlik a multiprogramozás foka).<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Mi az a vergődés, és hogyan védekezzünk ellene?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ha több memóriára lenne szüksége a folyamatoknak, mint amennyi rendelkezésre áll, ezért túl gyakran keletkezik laphiba, és a processzor idejének nagy része haszontalan lapcserékkel telik.<br />
* Védekezni ellene például azzal lehet, ha a laphiba-gyakoriság függvényében az ütemező változtatja a multiprogramozás fokát: ha kevés a memória, folyamatokat függeszt fel, és swappel ki; ha van elég, akkor épp ellenkezőleg.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===uc/OS-II===<br />
<br />
====Prioritás: A uC/OS-II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Egy prioritási szinten hány szál futtatását teszi lehetővé a uC/OS-II, miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk. Egy taszk = egy szál.<br />
<br />
(Magyarázat: egy taszk = egy szál; lásd http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_08ea_20110301.wmv, 01:09:18 környékén<br />
Röviden: a beágyazott rendszerek, kis OS-ek esetén (uC/OS-II, FreeRTOS, stb.) lényegében csakis szálakban gondolkozunk. Nincs MMU, csak egyetlen összefüggő fizikai memória van, nincs virtuális memória koncepció, a processzoron futó teljes alkalmazás (az egyetlen alkalmazás) egy nagy folyamat - nincs más folyamat! Ezenbelül tudunk threadeket futtatni. Single Address Space.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Ütemezés===<br />
<br />
====Átbocsátó képesség: Adja meg az átbocsátó képesség definícióját és mértékegységét!====<br />
<div class="answer"><br />
* (throughput) Mértékegység: munka/s, vagy 1/s<br />
* Adott időegység alatt elvégzett feladatok száma. <math>\frac{\sum \textrm{elvegzett munkak}}{\textrm{ido}}</math><br />
* A rendszerfeladatokat nem számoljuk.<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Adja meg a hosszú távú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Tipikusan a BATCH rendszerekben van jelen, és uj jobok végrehajtasának megkezdéseről (új folyamatok indítasárol) dönt. Az elvégzesre váro munkák közül a választas szempontja, hogy a rendszerben a CPU-intenzív es I/O-intenzív folyamatok aránya optimális legyen (optimalis job-mix fenntartasa).<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Definiálja a hosszú távú ütemezés fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
A hosszútávú ütemező feladata az elindított feladatok rendszerbe, illetve a "futásra kész" várakozási sorba való beengedését szabályozni. Igyekszik a CPU-t és a perifériákat terhelő folyamatokat egyensúlyban tartani. Batch rendszerekre jellemző; a PC-k oprendszere általában azonnal indítja a folyamatokat, mikor azt a felhasználó kéri.<br />
* feladata: A háttértáron várakozó feladatok közül kiválasztja azt, amelyiket el kell indítani.<br />
</div><br />
<br />
====Konvoj hatás: Mi a konvoj hatás, és a tanult ütemező algoritmusok közül melyekben jelentkezhet?====<br />
<div class="answer"><br />
* igen nagy lehet az átlagos várakozási idő, mivel egy-egy hosszú CPU-löketű folyamat feltartja a mögötte várakozókat<br />
* FCFS-nél (First-come, first-served) tapasztalható (pl. SJF (Shortest Job First) és RR algoritmus küszöböli ki)<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Adja meg a középtávú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Mi a középtávú ütemező feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
<br />
Szerintem inkább ez:<br />
A rendszerben lévő feladatok memóriájának egyes éppen nem használt részeinek kiírása háttértárra.<br />
</div><br />
<br />
====Körülfordulási idő: Mi az a körülfordulási idő?====<br />
<div class="answer"><br />
* TAT (Turnaround Time) -> Egy feladatra vonatkozóan a rendszerbe helyezéstől a teljesítésig eltelt idő.<br />
* Mértékegység: s,<br />
* t_(CPU,végrehajtási idő)+t_várakozás (Magában foglalja a ténylegesen munkával töltött időt és a várakozást is.)<br />
* felhasználó minél előbb szeretné látni a végeredményt <br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Az éppen futó taszkot megszakítja egy IT. Preemptív OS esetén mindig a megszakított taszk fogja-e visszakapni a futási jogot? Miért?====<br />
<div class="answer"><br />
* Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
* Másik: Nem, mert akitől elvették a futás jogát az futásra kész állapotba fog kerülni és az ütemező dönti el, hogy melyik folyamat fogja megint megkapni a futást.<br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Egy futó taszkra IT érkezik. Preemptív OS esetén az interrupt után mindenképpen 'ide' térünk vissza?====<br />
<div class="answer"><br />
Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
</div><br />
<br />
====Preemptív ütemező: Mikor nevezünk egy ütemezőt preemptívnek? ====<br />
<div class="answer"><br />
Ha az OS elveheti a futásjogot (a CPU-t) egy folyamattól/futó feladattól (interrupt).<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mi a rövidtávú ütemezés, mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Rövidtávú ütemezés: futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mikor fut a rövidtávú ütemező és mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ütemezés következhet be, ha<br />
** a futó folyamat befejeződik,<br />
** egy folyamat felébred, futásra késszé válik,<br />
** a futó folyamat várakozni kényszerül (valamilyen esemény bekövetkezésére), illetve,<br />
** a futó folyamat önként lemond a futás jogáról vagy pedig elveszik tőle.<br />
* Az első és a harmadik esetben az ütemezés mindig környezetváltással jár, hiszen a következő futó folyamat egészen biztosan nem a korábban futott lesz. A másik két esetben előfordulhat, hogy az ütemezőnek nem kell másik folyamatot kiválasztania.<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztás: Sorolja fel a terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztásának megoldásait! (Többprocesszoros rendszerek)====<br />
<div class="answer"><br />
* Master and slaves (egy CPU osztja ki a feladatokat)<br />
* Self-scheduling / peering (minden CPU ütemez)<br />
* Globális futásra kész sor<br />
* Processzoronkénti futásra kész sor<br />
** Push alapú: OS kernel folyamat mozgatja a sorok között a feladatokat.<br />
** Pull alapú: Az idle állapotban (idle feladatot végrehajtó) CPU próbál a többi sorából feladatot kapni.<br />
* Kettő kombinációja<br />
** Összefüggő, párhuzamosan futtatható feladatok optimalizálása (pl. Gang scheduler)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Virtualizáció===<br />
<br />
====Hardveres virtualizáció: Mit jelent az, ha egy x86-os processzor hardveres virtualizáció támogatással rendelkezik?====<br />
<div class="answer"><br />
A CPU utasításkészletének és üzemmódjainak olyan kiegészítése, amely lehetővé teszi a vendég operációs<br />
rendszer kódjának módosítás nélküli futtatását. [?]<br />
<br />
(Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani. ROSSZ(MZ))<br />
<br />
<br />
Elrejti a gep fizikai tulajdonsagait a felhasznalok elol.<br />
<br />
Miert erdemes virtualizalni?<br />
<br />
-Lehet futtatni a gazda OS el nem kompatibilis alkalmazast.<br />
<br />
-Lehet biztonsaggal rendszergazda jogot adni mindennek, mert ugy se tud a gazda os-be kart tenni.<br />
<br />
-Konnyen at lehet masolni a virtualis gepet egy masik gepre.<br />
</div><br />
<br />
====Hosted vs. bare-metal: Miben különbözik egy hosted egy bare-metal típusú virtualizációs megoldástól?====<br />
<div class="answer"><br />
Bare-metal esetén a VMM kezeli a HW erőforrásokat, míg hosted típusú esetén ezt a host OS végzi. <br />
<br />
videó:<br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_20ea_20110418.wmv<br />
00:16:45 körül<br />
<br />
Kétféle megközelítés:<br />
<br />
# Hosted: az operációs rendszerre telepítek egy virtualizációs szoftvert, ez beépül az operációs rendszerbe tipikusan kernel modulként, innentől a virtualizációs szoftver teszi lehetővé, hogy virtuális gépeket futtassak. Tipikusan a desktop megoldások (VMware Player, VirtualBox, Virtual PC, stb.)<br />
# Bare-metal: a virtualizációs szoftver valós OS-szerű funkciókat valósít meg. Lényegében egy minimális funkciókészlettel rendelkező OS. A hardvert nem egy általános célú operációs rendszer kezeli, hanem a virtualizációs szoftver feladata az, hogy a hardver-erőforrásokkal gazdálkodjon, ő dönt az ütemezésről, ő dönt a memória-hozzáférésekről. Tipikusan szokott hozzá tartozni egy menedzsment operációs rendszer, egy menedzsment konzol, ami a távoli hozzáférést, virtuális gépek elindítását lehetővé teszi, és ott is ott tudom futtatni a vendég operációs rendszereket. Tipikusan szervermegoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise, MS Hyper-V).<br />
<br />
Fontos különbség: ki dönt a CPU-erőforrásról?<br />
# van az OS-nek egy ütemezője, ő dönt arról, mikor, ki kapja meg a CPU-t. Dönthet úgy, hogy az időszeletet az alkalmazás kapja meg, a köv. időszeletet a virtualizációs szoftver/modul, ő magán belül pedig eldöntheti, melyik virtuális gépnek osztja a processzort, de alapvetően a host OS dönt arról, mi dönt az erőforrásról.<br />
# arról, hogy ki kapja a CPU-t, a közvetlenül a hardver réteg felett lévő virtualizációs szoftver dönti el. Dönthet úgy, hogy a menedzsment OS kapja, dönthet úgy, hogy valamelyik virtuális gép kapja meg.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
<div class="answer"><br />
Módosítjuk a vendég OS forráskódját, hogy ne is akarjon "problémás" utasításokat hívni, hanem azok helyett azoknak megfelelő függvényeket hívjon a hypervisorban. (Ezzel egyszerűsödik a hypervisor implementálása, viszont csak úgy működik a módszer, ha módosítják a vendég OS forrását.)<br />
</div><br />
<br />
====Trap-and-emulate: Trap & emulate virtualizációs módszer használata esetén mi történik a vendég gép által kiadott nem privilegizált utasítással?====<br />
<div class="answer"><br />
* nem privilegizált utasítások közvetlenül a valós CPU-n hajtódnak végre (no VMM intervention)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===UNIX===<br />
<br />
====Adminisztratív adatok: hol helyezzük el azokat az adminisztratív adatokat, amelyekre mindig szükség van, akkor is, ha a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában?====<br />
<div class="answer"><br />
A proc struktúrában.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: UNIX-ban a folyamatokkal kapcsolatos adminisztratív adatok hogyan épülnek fel?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban akkor szükségesek, amikor a folyamat ténylegesen fut - bent van egy v. több lapja a memóriában, éppen ezekkel kapcsolatos utasításokat hajtunk végre. >> az u-területen található kontextusadatok. A folyamat címtér része. A folyamat nem férhet hozzá, de a folyamat saját címterében találhatók. Amikor a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában, hanem minden a háttértáron található, a folyamat nem fut, akkor az itt található adatokhoz a kernel sem tud hozzáférni, mivel ide csak azok az adatok kerülnek, melyek a folyamat futásakor kellenek! Pl. hozzáférés-szabályozási adatok: a folyamat szeretne valamilyen tevékenységet végrehajtani, szabad-e neki vagy sem? Másik példa: rendszerhívások állapotai: végrehajt egy rendszerhívást, amiben éppen tartózkodik, ezzel kapcsolatos állapotadatok, stb. Vagy: nyitott fájl adatok, fájlkezeléssel kapcsolatos adatok. UNIX-ban a fájlkezelést nagyon általánosan kell érteni. Minden, ami a fájlrendszer-interfészen keresztül zajlik, ahhoz tartozik egy nyitott fájl objektum, ami ennek adminisztrálására szolgál, ezek is az u-területen találhatók. Ezenkívül: számlázási, statisztikai adatok.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban a folyamatok kezeléséhez szükségesek (amire a kernelnek bármikor szüksége lehet). Pl. folyamat alapvető azonosító adatai. Folyamat PID-je, szülőazonosító, stb. Folyamat ütemezésével kapcsolatos adatok, mi a folyamat aktuális futási állapota, mennyi a prioritása, prioritás kiszámolásához szükséges adatai, stb. Memóriakezelési adatok: folyamat memórialapjai bent vannak a memóriában, vagy épp kint vannak a háttértáron. Az u-terület címe, stb. >>> proc struktúra adatai: a process tábla egy eleme (ez a klasszikus rendszereknél ténylegesen egy tábla volt, ma bonyolultabb, pl. láncolt listás megvalósítás). A kernel címterének része. A kernel bármikor elérheti őket.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Milyen adatstruktúrá(k)ban és milyen címter(ek)ben található(k) a folyamatok adminisztratív adata(i)?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat futása során szükséges adatok az u-területen, mely a folyamat címterének része, illetve a folyamatok kezeléséhez szükséges adatok a proc struktúrában, mely a kernel címtér része.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Sorolja fel a UNIX folyamatok legalább 4 alapvető adminisztratív adatát!====<br />
<div class="answer"><br />
* PID (Process ID): egyedi, a folyamatot azonosító szám (PPID: szülő folyamat azonosítója)<br />
* A folyamat állapota (fut, alszik, stb.; ütemezési információk (prioritás, CPU használat, nice érték) )<br />
* Hitelesítők (UID, GID: a kapcsolódó felhasználó adatai)<br />
* Memória-kezelési adatok (címleképezési térkép)<br />
* Kommunikációs adatok (fájlleírók, jelzés információk)<br />
* Statisztikák (erőforrás használat (számlázáshoz) )<br />
</div><br />
<br />
====Alvási prioritás: UNIX alvási prioritásának ütemezését mi végzi?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alvási prioritást is az ütemező határozza meg, az alapján, hogy mire várakozik a folyamat, vagyis miért hajtott végre sleep() rendszerhívást. Kernel módban az ütemező nem veheti el a futási jogot, ezért amíg nem hajt végre sleep() hívást, addig nincs is szükség a prioritásának meghatározására.<br />
</div><br />
<br />
====Android: Az Androidban mikor és miért (adjon jellegzetes példát) terminálható egy alkalmazás?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alkalmazás erőforráshiány miatt bármikor terminálható, ezt az operációs rendszer automatikusan meg is teszi. Példa: ha nincs elég memória.<br />
</div><br />
<br />
====Belső szerkezeti elemek: Sorolja fel a UNIX operációs rendszer főbb belső szerkezeti elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* betöltő<br />
* virtuálismemória-kezelő<br />
* állományrendszer<br />
* blokkos berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: lemezegység, szalagos meghajtó)<br />
* karakteres berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: hálózat, nyomtató)<br />
</div><br />
<br />
====Csővezeték (pipe): Írjon le egy olyan konkrét UNIX shell parancssort, amely csővezetéket alkalmaz!====<br />
<div class="answer"><br />
ls -la | more<br />
</div><br />
<br />
====exec(): Mire szolgál a UNIX exec() rendszerhívás?====<br />
<div class="answer"><br />
exec(): új programkód betöltése egy folyamat címterébe<br />
Azaz a fork() paranccsal létrehozunk egy új folyamatot, exec() paranccsal pedig betöltjük a folyamatba a kódot.<br />
</div><br />
<br />
====Fájl-attribútumok: Sorolja fel a fontosabb UNIX fájl-attribútumokat!====<br />
<div class="answer"><br />
* Típus<br />
* Linkek<br />
* Eszköz, inode, méret...<br />
* Időbélyegek<br />
* Azonosítási és hozzáférés-szabályozási adatok<br />
</div><br />
<br />
====Fájlrendszeri bejegyzések: Sorolja fel a UNIX fájlrendszeri bejegyzések alapvető tulajdonságait (legalább hármat, ls -l oszlopok)!====<br />
<div class="answer"><br />
* pl.: drwxr-xr-x 2 root root 4096 dec 22 12.27 txt<br />
* sorrendben: I. UNIX-fájltípusok (pl. közönséges fájl (-), katalógus (d), szimbolikus link (l), stb.), II. hozzáférési jogosultságok (3*3-as bontásban - 1. hármas csoport a tulajdonos, a 2. a csoport, a 3. a többiek jogosultságait; 'r' az olvasás (read), a 'w' az írás (write), az 'x' pedig a végrehajtás (execute) jele), III. jogosultságok után egy szám áll (ez könyvtárak esetén azt mondja meg, hogy az adott könyvtár hány elemet tartalmaz, fájlok esetén azt tudhatjuk meg, hogy az adott fájlra hány hardlink mutat), IV. tulajdonos, V. méret (bájtokban), VI. utolsó módosítás dátuma, VII. fájl neve<br />
</div><br />
<br />
====Felfüggesztett állapotok: Mik azok a felfüggesztett állapotok, mi a szerepük a UNIX-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
felfüggesztve futásra kész, felfüggesztve alszik állapot A UNIX-ban egyfajta hosszú távú, felhasználói ütemezést jelentenek - a felhasználónak lehetősége van arra, hogy bizonyos folyamatokat a többi állapotból kiemeljen. Pl. Ctrl+Z billentyűkombinációval felfüggesztem a folyamatok futását. Innen valamikor visszahelyezzük futó állapotba.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói mód, kernel kontextus: UNIX esetén milyen tevékenység zajlik felhasználói módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Semmilyen!! <br />
Megj.: Kernel kontextusban, felhasználói módban a program saját utasításait hajtjuk végre, a program saját adataival dolgozunk. Ennél fogva itt nincs értelme beszélni semmiről, mert a folyamat a kernel kontextusában nem hajthat végre semmit.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módból kernel módba váltás: Hogyan vált egy UNIX folyamat felhasználói (user) módból kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerhívásokon keresztül.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módú prioritás: Sorolja fel milyen tényezők határozzák meg egy UNIX folyamat felhasználói módú prioritását (tradicionális UNIX ütemező esetén)!====<br />
<div class="answer"><br />
* Korábbi CPU-használat<br />
* Futásra kész folyamatok száma (p_cpu "öregítésével")<br />
* nice érték (nice és renice parancsok)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok állapotai: Milyen állapotai vannak a UNIX-folyamatoknak?====<br />
<div class="answer"><br />
# kiinduló állapot<br />
# futásra kész<br />
# kernel módban futó állapot<br />
# felhasználói módban futó állapot<br />
# alvó állapot<br />
# zombi állapot<br />
# felfüggesztve alszik<br />
# felfüggesztve futásra kész<br />
<br />
Ctrl+Z-vel felfüggesztett állapotba helyezem a folyamatot.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 UNIX folyamatok között kommunikációs megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: szemafor, osztott memória, üzenetsor<br />
* Csővezeték és nevesített csővezeték<br />
* Jelzések<br />
* RPC<br />
* Folyamat-nyomkövetés<br />
* Szemaforok<br />
* Üzenetsorok<br />
* Osztott memória<br />
* Hálózati, socketeken keresztüli kommunikáció<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel UNIX folyamatok közötti adatátviteli eszközöket (legalább hármat)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: - szemaforok, - üzenetsorok, - osztott memória<br />
* Jelzések: - aszinkron események keltése és kezelése<br />
* Csővezetékek, nevesített csővezetékek: - FIFO kommunikáció a "rokonságban"<br />
* Szemaforok: - a korábban megismert szinkronizációs megoldások<br />
* Üzenetsorok: - diszkrét, típusos üzenetek folyamatok között<br />
* Osztott memória: - azonos fizikai memóriaterület használata több folyamatban<br />
* "hálózati" (socket) kommunikáció: - címzéssel és protokollokkal támogatott kommunikáció<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====fork(): Mire szolgál a fork() rendszerhívás?====<br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
Új folyamat létrehozására. A fork() hívásakor az aktuális folyamat, amely kiadta a rendszerhívást, megduplázódik (minden adata, verme, memórialapja, stb.), onnantól két példányban fog továbbélni, amelyek egymással szinte tökéletesen megegyeznek, kvázi klónozva van a folyamat, néhány apró különbség van csupán. De valójában a memóriaszervezés ügyes trükkje: semmit nem csinál azonkívül, hogy bizonyos adminisztratív adatokat megdupláz, ténylegesen nem másol semmit (memórialapokat)! Az így megduplázott folyamat memórialapjaihoz hozzárendel még egy folyamatot, és megjegyzi azt, hogy amíg ezek a folyamatok békésen tudnak egymás mellett dolgozni, addig dolgozzanak ugyanazon, de ha konfliktus van, akkor majd lemásoljuk ezeket a memórialapokat. <br />
<br />
Ha a fork() hívás 0-val tér vissza: a gyerek folyamat kódja fut tovább. Ha egy negatív számmal tér vissza, fork() hiba történt, nem tudtuk létrehozni az új folyamatot, le kell kezelni. Ha pozitív számot adott vissza, akkor az eredményben a gyerekfolyamat azonosítója található, itt a szülőfolyamat fut tovább.<br />
<br />
Gyerek folyamat fut: az exec() az aktuális folyamat helyére betölt egy másik binárist. Az exec()-et meghívó folyamatnak az exec() kitörli a saját kontextusát, stb., betölt egy új programkódot, amit elkezd végrehajtani. (Kvázi mintha elindítana egy új folyamatot, de a folyamat már fut.) Ha nem sikerült betölteni a binárist (pl. nincs ilyen fájl), akkor hiba, visszatér az exec() is, egyébként nem: az új programkód utasításait hajtjuk végre.<br />
Tehát folyamat létrehozása UNIX-ban két lépésben:<br />
# fork() rendszerhívás = folyamatduplázás, majd<br />
# a gyerekfolyamat helyére az új programkód betöltése exec() hívással.<br />
Modern UNIX-okban fork() már nem igazán (más rendszerhívásokat használ).<br />
<br />
====fork(): Miért van szükség a fork() rendszerhívásnál a folyamat megduplázására?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO<br />
</div><br />
<br />
====Futási/végrehajtási mód: Mi az a futási mód?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv, 00:17:00 környéke alapján<br />
TODO - rövidíteni<br />
A folyamatok a kerneltől teljesen különválasztva működnek (rendszerhívás interfészen keresztül kommunikálnak a kernellel). A végrehajtási mód azt határozza meg, hogy a kernel vagy a folyamat feladatait hajtja végre az OS.<br />
Két mód: kernel ("privilegizált, védett") mód, valamint felhasználói ("szabad") mód.<br />
Kernel módban a védett (kernel) tevékenységeket, felhasználói módban a folyamat programkódját hajtja végre az OS.<br />
Példa: egy webböngésző a tevékenysége egy részében a saját feladatát hajtja végre, pl. HTML-kódot értelmez és jelenít meg, valamint vannak olyan tevékenységek, amelyek ahhoz kellenek, hogy ezt a feladatát végrehajtsa: hálózati kommunikáció, fájlrendszer-műveletek, stb. - ezek kernel tevékenységek.<br />
Kernel módban privilegizált utasítások hajtódnak végre, pl. egy eszközt kezelünk, vagy hozzányúlunk a háttértárhoz, onnan valamit beolvasunk, oda valamit kiírunk. Ilyen utasításokat egy felhasználói módban futó folyamat nem hajthat végre, hiszen ha közvetlenül hozzáférne a hardverekhez, akkor akár adott esetben a teljes rendszer működését felboríthatná.<br />
Felhasználói módból kernel módba átlépéskor átlépünk egy védett módba, így olyan feladatokat is végrehajthatunk, amit egyébként tilos.<br />
</div><br />
<br />
====inode: Mi a UNIX inode?====<br />
<div class="answer"><br />
* A fizikai állományokhoz tartozó leíró, azonosító<br />
* minden file-hoz tartozik egy inode állomány amiben a file minden tulajdonsága megtalálható (azonosító,leíró)<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, folyamat kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, folyamat kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Kivételek, rendszerhívások kezelése, rendszerhívások végrehajtása. <br />
Amikor a folyamat végrehajt egy rendszerhívást, a felhasználói módból átlép kernel módba, hiszen a rendszerhívás belsejében olyan tevékenységeket szeretne végrehajtani (beolvasni vmit egy fizikai eszközről, hálózatról, más folyamattal kommunikálni, elindítani másik folyamatot, stb.), amelyhez kernel utasítások végrehajtása tartozik.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, kernel kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerfeladatok, megszakítások kezelése. Kernelfolyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel módú prioritás: Mi határozza meg a UNIX folyamatok kernel módú prioritását a tradicionális UNIX ütemezésben?====<br />
<div class="answer"><br />
A kernel módban futó folyamat prioritása statikus, nem függ attól, hogy a folyamat mennyit használta a CPUt, vagyis mennyi ideig futott. A prioritás attól függ, hogy a folyamat milyen ok miatt hajtott végre sleep rendszerhívást, vagyis, hogy milyen eseményre várakozik. Emiatt a kernel prioritást szokták alvási prioritásnak is nevezni.<br />
</div><br />
<br />
====Kernelszolgáltatások elérése: Milyen interfészen keresztül érhetők el a UNIX kernel szolgáltatásai?====<br />
<div class="answer"><br />
* System Call Interface<br />
* Az alkalmazások a rendszerkönyvtárakat hívják meg, amelyek szükség szerint meghívják az operációs rendszer szolgáltatásait ??<br />
</div><br />
<br />
====Kontextus: Mi az a kontextus?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv alapján.<br />
TODO: rövidíteni.<br />
Az a környezet, amiben végrehajtjuk az utasításokat. Ez is különbözik a kernelek és folyamatok esetén: folyamat kontextusban azokkal az adatokkal és utasításokkal dolgozunk, amelyek alapvetően a folyamat célját szolgálják, kernel (rendszer vagy megszakítás) kontextusban pedig kernel feladatokat hajtunk végre, és az ezekhez a feladatokhoz szükséges adatokkal dolgozunk.<br />
Kernel kontextus: érkezik egy hardveres megszakítás, ennek kezelése itt zajlik.<br />
Folyamat kontextus: a folyamattal kapcsolatban hajtunk végre tevékenységeket.<br />
Nem uaz, mint a végrehajtási mód, mert lehetséges az, hogy bizonyos tevékenységeket kernel módban hajtunk végre, de folyamat kontextusban. Amikor hozzá kell férnünk egy folyamat futási adataihoz, veremhez, virtuális memóriájához, stb., a programnak az adminisztratív adatait kezeljük, ezek folyamat kontextusban találhatóak.<br />
</div><br />
<br />
====Környezeti adatok: Mik azok a környezeti adatok egy UNIX-folyamatnál?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat indításakor megörökölt tulajdonságok. Tulajdonság-érték párok. Pl. a felhasználó bejelentkezik; mi az ő neve. A felhasználó milyen terminált használ, annak milyen képességei vannak. Mi a felhasználó shellje. Az épp futó folyamat néhány tulajdonsága. Olyan tulajdonság, amely egyes folyamatok számára értéket jelentenek. A felhasználók ezeket a set, setenv, export parancsokkal tudják ezeket állítani (és le is kérdezhetik őket). Megörökli az őt elindító folyamat környezetét (hogy melyiket kell épp használni, UNIX-variánstól függ). Amikor a felhasználó bejelentkezik, akkor a környezeti változók beállítódnak, a folyamatok induláskor ezeket a beállításokat megöröklik.<br />
</div><br />
<br />
====libc: A libc-nek mi a feladata rendszerhívások kezelésében?====<br />
<div class="answer"><br />
A felhasználói mód és kernel mód közötti átmenet lebonyolítása. <br />
A folyamat csak meghív egy open(), read(), write(), stb. függvényt, valójában a háttérben bonyolultabb tevékenység zajlik >> meghív egy rendszerhívást a rendszerhívás interfészen keresztül. A rendszerkönyvtárak egyike a libc, a standard C library, ez felel azért, hogy az adott függvényhívásokat (mint a read()) leképezze arra a mechanizmusra, amin keresztül átlépünk kernel módba. <br />
Az implementáció belsejében van egy SYSCALL utasítás (ez hardverfüggő), ez ténylegesen elvégzi az üzemmódváltást egy speciális megszakítás generálásával, aminek eredményeként a CPU átlép védett módba. A kernel pedig kezeli ezt a megszakítást. Ekkor a kernel a CPU regisztereit elmenti, azért, hogy a folyamat futása visszaállhasson a megfelelő állapotba. A feladat végeztével a kernel visszatér a megszakításból (erre is hardverfüggő a megvalósítás), a CPU visszavált felhasználói módba, a libc pedig visszatér a függvényhívásból, amit a folyamat kiadott.<br />
</div><br />
<br />
====/proc: Mi a /proc?====<br />
<div class="answer"><br />
Speciális fájlrendszer-interfész a kernel-adatstruktúrákhoz való hozzáféréshez.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Hogyan számítható ki egy kernel módban futó UNIX folyamat prioritása?====<br />
<div class="answer"><br />
* a prioritást a folyamat elalvásának oka határozza meg, tehát a prioritás attól függ, milyen sleep utasítással ment át alvó állapotba<br />
* alvási prioritás pl: 20 - diszk I/O-ra vár; 28 - inputra vár a karakteres terminálról<br />
* kernel módú folyamatoknak (amelyek rendszerhívásokat intéznek) negatív prioritásértékeik vannak, ezeknek van a legmagasabb prioritása ........... (http://home.mit.bme.hu/~meszaros/edu/oprendszerek/segedlet/unix/2_folyamatok_es_utemezes/unix_processes.pdf)<br />
* Több szinten, több időléptékben zajlik. Óraütésenként a prioritási sorok ellenőrzése. 10 óraütésenként RR ütemezés egy soron belül. 100 óraütésenként a prioritások újraszámítása.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Igaz-e, hogy a rendszerhívások megszakítással járnak együtt?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, ennek hatására vált védelmi szintet a processzor.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások kontextusa: Milyen kontextusban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
folyamat kontextusban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja: Milyen módban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
kernel módban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja, kontextusa: Milyen futási módban és kontextusban zajlik a UNIX rendszerhívások kiszolgálása?====<br />
<div class="answer"><br />
Kernel módban fut a kód, és a rendszert hívó folyamat kontextusában. ((az ehhez tartozó ábra jobb felső része))<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások programindításkor: UNIX alatt milyen rendszerhívásokra van szükség, ha a felhasználó elindít egy programot (folyamat létrehozása és programkód betöltése)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Folyamatot létrehozni a fork() hívással, majd a programkódot betölteni az exec() hívással lehet.<br />
</div><br />
<br />
====rpcgen: Mi az rpcgen program feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC nyelven készült leírásból C programkódot generál. [?]<br />
<br />
* Az RPC nyelv alkalmas a szerver interfészének formális leírására. A formális leírásból az rpcgen program képes a szerver és a kliens programok megfelelő részeit, valamint a szükséges XDR konverziós függvényeket elkészíteni C nyelven. Az így kapott C forráskódú modulokat a kliens és szerver alkalmazással kibővítve kapjuk a teljes kommunikáló rendszert.<br />
* XDR (Extended Data Representation, kiterjesztett adatreprezentáció): Többféle egyszerű adattípust definiál, illetve szabályokat határoz meg bonyolultabb adatstruktúrák létrehozására. Az adatstruktúrák meghatározásán kívül az XDR egy formális nyelvet is bevezet az adatok leírására. Az RPC rendszer is ezen nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
* RPC (remote procedure call, távoli eljáráshívás): Az RPC-rendszer egy protokoll-leírást és egy programozói interfészt tartalmaz. Az XDR által definiált formális nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
</div><br />
<br />
====System V IPC: Sorolja fel a UNIX System V IPC elemek közös alapjának részeit!====<br />
<div class="answer"><br />
Minden IPC erőforrás rendelkezik a következő azonosítókkal: kulcs (key), létrehozó (creator), tulajdonos (owner), hozzáférési jogok (permissions)<br />
</div><br />
====System V: Adja meg a System V üzenetsorok főbb jellemzőit (tömör felsorolást kérünk)!====<br />
<div class="answer"><br />
* diszkrét, tipizált üzenetek<br />
* nincs címzés, üzenetszórás<br />
</div><br />
<br />
====System V: Miért tud az s5fs (System V File System) gyorsabban írni, mint olvasni (az előadás példája alapján)?====<br />
<div class="answer"><br />
* az írás gyors, főleg kis fájlok esetén (több szintű leképzés a kisebb blokkkok miatt), az olvasás azért lassabb (csak a nagy fájlokra), mert azoknak a részeit össze kell vadászni a szétszórtság miatt<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====u-terület: milyen jellegű adminisztratív adatok vannak az u-területen?====<br />
<div class="answer"><br />
Azok az adatok, melyek a folyamatok futásakor kellenek. Több infó: lásd adminisztratív adatoknál.<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-fajták: Soroljon fel fő UNIX-fajtákat!====<br />
<div class="answer"><br />
Linux, Solaris, BSD, System V, HP/UX, ...<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-szabványok: Soroljon fel UNIX-hoz köthető szabványokat (legalább kettőt)!====<br />
<div class="answer"><br />
* POSIX.1 (teljes nevén: POSIX1003.1): C nyelvű szabványos rendszerhívás-interfész<br />
* System V Interface Definition<br />
* X/Open Portability Guide<br />
* - AT&T SVID (pl. SVR4), - IEEE POSIX, - Open Group X/Open, Unix95, Unix98, ... ????<br />
* http://linux.die.net/man/7/standards<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-típusok: Soroljon fel UNIX típusokat (a családfa jellemző ágait)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V (AT&T változat; Solaris, SCO),<br />
* BSD (Berkeley változat; SunOS, OpenBSD)<br />
</div><br />
<br />
====Ütemezés: Adja meg a tradicionális UNIX ütemező három legjellemzőbb tulajdonságát!====<br />
<div class="answer"><br />
* preemptív, prioritásos és időosztásos<br />
(Néhány kiegészítés a UNIX-ütemezőhöz:<br />
* nem preemptív kernel módban (a kernel módot végrehajtó folyamatot (pl. rendszerhívás, megszakítás-kezelés) nem lehet kényszeríteni, hogy a CPU használatáról lemondjon egy nagyobb prioritású folyamat javára)<br />
* újraütemezés csak akkor következik be, ha egy folyamat önként lemond a CPU-ról és sleep rendszerhívást hajt végre, vagy a folyamat kernel módból visszatér user módba Nem méretezhető megfelelően. Az algoritmus nem képes rugalmasan alkalmazkodni a folyamatok számának növekedése esetén. A korrekciós faktor nem elég hatékony eszköz.<br />
* A CPU-t adott esetben nem lehet "kiosztani" adott folyamat számára. Nem garantálható fix válaszidő. Nagy rendszerterhelés esetén a válaszidő megnőhet. A UNIX ütemezés épp ezért nem alkalmazható real-time rendszerekben.<br />
* A kernel nem preemptív, ezért az egész rendszert feltarthatja. A felhasználó nem tudja megfelelő módon befolyásolni folyamatai prioritását - a nice szám nem megfelelő eszköz erre a célra.)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Mondjon legalább egy, UNIX VFS-alapú "fájlrendszert", amelynek a célja nem fájlok tárolása!====<br />
<div class="answer"><br />
/dev, /proc, stb.<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Soroljon fel UNIX VFS-alapú fájlrendszereket (legalább négyet)!====<br />
<div class="answer"><br />
xfs, zfs, brtfs, nfs<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális rendszerhívás: Mi az a virtuális rendszerhívás, miért van rá szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
(Klasszikus UNIX-ban nincs, Linux 2.5.x-től felfelé, mai Linux kernelek aktívan használják.) <br />
Vannak bizonyos egyszerű feladatok, amelyek a feladat egyszerűsége ellenére túl sok felesleges művelettel járnak: rendszerhívás intterrupt, kontextusváltás, stb., ezen a helyzeten szeretnénk javítani - próbáljuk lerövidíteni ezt az utat. <br />
Pl. a pontos idő lekérdezése csupán egy megfelelő hardver kiolvasása (egyszerű numerikus érték), mégis sok művelettel jár: gettimeofday(): libc > SYSCALL > kontextusváltás > ..., majd ugyanezen a lépcsőn visszasétálunk a felhasználói folyamatba. <br />
Persze nem mindig lehet leegyszerűsíteni ezt az utat, csak egyszerűbb és biztonságos esetekben, pl. ha egyszerű numerikus értékek, azonosítók kiolvasásáról van szó: pl. folyamatnak mi az azonosítója, processzor lekérdezése, pontos idő lekérdezése...Tehát a felhasználói módból kernel módba történő hosszas váltást szeretnénk elkerülni. Ha nincs ilyen módváltás, akkor a felhasználói címtérben elérünk egyes kernelterületeket > így tényleg egyszerű függvényhívás lesz. Megfelelő előfeltételekkel: csak kockázatmentes feladatokra. Időlekérdezés tipikusan ilyen, ott megtehetjük.A felhasználói címtérben az a tevékenység, amelyet szeretnénk végrehajtani, elérhető legyen. Ezt oldják meg a virtuális rendszerhívások! <br />
A folyamat címterébe a kernel rendszerinduláskor speciális "kernellapot" allokál - ezen a biztonságosnak tekinthető rendszerhívások vannak. Terminálból példa: ldd /bin/bash<br />
</div><br />
<br />
====vnode/vfs: Mi a UNIX vnode/vfs?====<br />
<div class="answer"><br />
* Implementáció-független fájlrendszer absztrakció<br />
* vnode: virtuális csomópont, vfs: virtuális állományrendszer<br />
* inode --> vnode<br />
* fs --> vfs<br />
* Új absztrakció: annak felismerése, hogy több állományrendszernek számos előnye van, szükségessé vette a virtuális csomópont (vnode) és a virtuális állományrendszer (vfs) leíró adatszerkezetek bevezetését. Követelmények, elvárások az állományrendszerrel kapcsolatban:<br />
** egyszerre támogasson több - UNIX, nem UNIX - állományrendszert<br />
** különböző diszk partíciók különböző állományrendszereket is tartalmazhatnak, de mountolás esetén egységet képet kell, hogy mutassanak<br />
** támogassa a hálózati állományok osztott használatát<br />
** modulárisan bővíthető legyen. <br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Mi a zombi állapot szerepe egy UNIX rendszerben?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat már felszabadította a foglalt memóriát, lezárta az állományokat, minden erőforrását visszaadta a rendszernek, csak a proc struktúráját tartja fogva, amiben visszatérési és statisztikai információt tárol a szülő számára. A folyamat szülő wait hívása után szűnik meg.<br />
<br />
Megjegyzés: bővebben magyarázattal, előadás alapján:<br />
A folyamat megáll, a UNIX-ban a kernel szeretné ezt a szülőjének is tudomására hozni. <br />
A folyamat már leállt, nem fog tovább futni, de a szülőjét még nem értesítették arról, hogy ez a folyamat megszűnt, esetleg gondoskodjon az újraindításáról, stb. <br />
Pl. egy webszerver: beérkező kérések kiszolgálása --> kliens folyamat indítása, ez megkapja a kérés kiszolgálásának feladatát, a kliens pedig valamikor megáll, a webszerver nem árt, ha értesül róla, hogy hiba vagy normál működés folytán állt le. <br />
Tehát amíg a szülő nem értesült a leállásról, a folyamat zombi állapotban marad. Ha a szülőt nem érdekli, mi történt a gyerekfolyamattal, a zombi állapot hamar megszűnik. <br />
A zombi állapotban a folyamatnak semmilyen saját adatát nem tároljuk, a folyamat összes működéshez szükséges adata megszűnik, kizárólag a kernel adatstruktúrákban, tehát a proc struktúrában marad meg a folyamatnak néhány adminisztratív adata. A ps kilistázhat pl. zombi állapotban lévő feladatokat, mert ezeknet a folyamatoknak az adminisztratív adatai a kernel címterében még megtalálhatóak. De a folyamatok saját címtere, u-terület, stb. már nem létezik. Miután a szülő értesült róla, hogy a gyerekfolyamat meghalt, a kernel törölni fogja a folyamatot a process táblából is, a folyamat kilép a zombi állapotból.<br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Igaz-e az, hogy egy zombi állapotban lévő folyamat még memóriaterületet foglal?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, mert a kernel processz táblában még ott vannak az adatai, és az memóriaterületet foglal. (A NEM választ is meg lehet indokolni...) [Indoklás nélkül 0 pont!!!]<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Windows===<br />
<br />
====Alrendszer: Melyik az az alrendszere a Windowsnak, ami nélkül nem tud futni?====<br />
<div class="answer"><br />
A Windows alrendszer, avagy Client/Server Runtime [[SubSystem]] (csrss.exe). Ennek kilövése kékhalált eredményez.<br />
</div><br />
<br />
====API-k: Hogyan oldották meg, hogy az alkalmazások többféle API-n (Win32, POSIX) keresztül is meg tudják hívni a Windows operációs rendszer funkcióit?====<br />
<div class="answer"><br />
* Megoldás: környezeti alrendszerek (environment subsystems): a felhasználónak vagy programozónak nyújtott környezet, személyiség egy részét a környezeti alrendszer folyamatok valósítják meg, minden egyes környezet külön API-t mutat (Windows, POSIX, ...), az operációs rendszer rendszerhívásainak egy részét kínálja a felhasználói alkalmazások számára. (Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx)<br />
* a kernelnek egy definiált interfésze van, ami nem publikus (hivatalos dokumentációja nincsen): NT API >> az ebben lévő függvényeket a fejlesztő ne hívhassa meg közvetlenül. Ehelyett erre két alrendszer épül, ők mutatnak egy API-t az alkalmazások felé: Windows API és POSIX API. (ezek teljesen dokumentáltak!). Az alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni.<br />
* A két alrendszer feladata az, hogy az általuk definiált hívásokat átfordítsák.<br />
* Nem pusztán szintaktikai, hanem szemantikai eltérések is vannak.<br />
<br />
(Megjegyzés: Exetype segédeszköz segítségével megnézhető, melyik alrendszert használja egy adott alkalmazás.)<br />
<br />
Forrás: http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_04ea_20110215.wmv (00:28:29 körül)<br />
<br />
(Korábbi:<br />
* Alkalmazás 1>>>Windows API (Windows alrendszer)>>>NT API (NT Kernel)<<<Posix API (Posix alrendszer)<<<Alkalmazás 2 TODO(ehelyett 1 épkézláb mondat kéne)<br />
* alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni<br />
)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Executive réteg: Executive (Windows)====<br />
<div class="answer"><br />
Az operációs rendszer magasabb szintű funkcióit szolgáltató rétege (memóriakezelés, biztonság, stb.). Az adatokat objektumokban tárolja, melyeket leírókkal (handle) lehet csak elérni, jól definiált interfészeken keresztül. Bár a kernel funkcióit csak a kernel interfészén keresztül éri el, szintén az ntoskrnl.exe tartalmazza. A legtöbb rendszerhívás itt van megvalósítva. <br />
Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx<br />
<br />
(Korábbi: Ez a réteg tartalmazza az NTDLL.DLL által definiált függvények hívásainak megvalósítását, valamint a rendszer külső objektumai közti kommunikáció. Legfontosabb szolgáltató funkciója a lokális eljárás hívás - LPC (Local Procedure Call) megvalósítása. TODO[MZ])<br />
</div><br />
<br />
====Fájlhozzáférések: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a fájlhozzáférési listákban?====<br />
<div class="answer"><br />
* objektum (SecurableObject) &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* SecurityDescriptor (biztonsági leíró, összefogja a többi elemet) >> Owner (Tulajdonos, megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is ha nincs explicit joga), Discretionary Access Control List (DACL, belátás szerinti, erőforrás szintű, hozzáférési lista - hozzáférés szabályozása), SACL (biztonsági naplózás szabályozása - kinek milyen művelete esetén kell naplózni az adott műveletet)<br />
* AccessControlEntry:<br />
** Típus: megengedő, tiltó, audit<br />
** Flag: Pl. öröklődés<br />
** SID: kire vonatkozik<br />
** Maszk: végrehajtás | törlés tulajdonos írása...<br />
* elérési lista (ACL), melyben megadható, hogy mely folyamatok jogosultak az adott section object elérésére ???<br />
* minden objektumhoz tároljuk a hozzá tartozó <tartomány, műveletvégzési jog> párokat ????<br />
* TODO - bőven elég annyi, hogy Security Identifier (SID) segítségével azonosítja<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mi alapján azonosítja a Windows a ====<br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
felhasználókat és a csoportokat?<br />
<div class="answer"><br />
SID - Security Identifier<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a hozzáférések ellenőrzése során?====<br />
<div class="answer"><br />
* <Gép SID>-<RID> (SID security identifier - gépspecifikus, RID: relative identifier)<br />
* Jól ismert SID-ek: Everyone: S-1-1-0, Administrator: S-1-5-domain-500<br />
* Vista: szolgáltatások is kapnak SID-et<br />
* objektum &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====HAL: Mi a HAL (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
* "HAL" - Hardware Abstraction Layer<br />
* A felsőbb rétegek a HAL-on keresztül érik el az alap HW szolgáltatásokat, a HAL szerepe, hogy elfedje a HW megvalósítás részleteit, és egy egységes, platformfüggetlen felületet biztosítson.<br />
* hal.dll fájlban megvalósítva (pl. timer interrupt kezelését, alaplap alapvető felépítését (milyen chipsetek vannak rajta), stb. elfedi a felette lévő rétegektől)<br />
</div><br />
<br />
====Hardverfüggő részek: Melyek a Windows hardverfüggő részei?====<br />
<div class="answer"><br />
* A kernel egyes részei és a HAL.<br />
* Megjegyzés: én ide a drivereket is beírtam, nem vontak le érte pontot, de azt mondták, azokat nem mindig szokás a rendszer részének tekinteni.<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultságok szerepe: Mik a jogosultságok (privilege) szerepe a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
* operációs rendszer szintű jog<br />
* meghatározzák azokat a rendszerműveleteket, amelyeket egy felhasználói azonosító elvégezhet. Egy rendszergazda jogosultságokat felhasználóknak és csoportazonosítóknak oszt (http://msdn.microsoft.com/en-us/library/bb530716(VS.85).aspx)<br />
* pl. számítógép leállítása, eszközmeghajtó betöltése<br />
* név: SeShutDownPrivilege, SeLoadDriverPrivilege<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens/Képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerülése: Mi a fő oka, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerültek? Elméleti megfontolások alapján hol lenne a helyük?====<br />
<div class="answer"><br />
Windows NT 4.0-ban került le kernel szintre ez a komponens, hogy kevesebb folyamat- és módváltás legyen (Ne kelljen mindig visszaváltani a csrss.exe-be, majd onnan átváltani kernel módba, utasítani a hardvert, visszaváltani felhasználói módba, majd visszaváltani a felhasználói folyamatba, aki kezdeményezte a változtatást.) (A felhasználói módú folyamatban (csrss.exe) csak a konzol kezelés maradt.) Elméletileg felhasználói szinten kéne lennie.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Windows-ban miért került le az ablakkezelő kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Hogy kevesebb kontextus- és módváltás legyen, mivel a Windows szerves része az ablakkezelés, ezért rengeteg user-kernel mód váltás lenne ha a csrss.exe-en keresztül használnánk. Tehát teljesítménybeli okokból.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens előnyei: A Windows OS grafikus komponensének mik az előnyei, hátrányai?====<br />
<div class="answer"><br />
A grafikus komponens kernel módban fut. Emiatt a hibái az egész rendszert magával ránthatják, viszont gyorsabb, mert kevesebb CPU-mód váltás kell a rajzoláshoz.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Mi volt a fő oka annak, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító komponens kernel módba került?====<br />
<div class="answer"><br />
Mert ezek a folyamatok intenzíven használják a hardvert, és futásuk gyorsaságára az egész rendszer teljesítménye érzékeny. A user módban történő megvalósítás a rendszert lelassítaná a gyakori környezetváltás miatt.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel: Mi a kernel (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer állandóan memóriában lévő, védett módban futó része. Az NT egyetlen HW függő része, szerepe a HW elfedése a felette található eszközök elől, ezáltal a felette lévő részek már teljesen HW függetlenek. Megvalósítja a szálütemezést, multiprocesszor ütemezést és a TRAP kezelést.<br />
</div><br />
<br />
====Kliens-szerver-modell: Nevezzen meg egy kliens-szerver-modell alapján működő komponenst az NT-ben!====<br />
<div class="answer"><br />
* csrss.exe - Client/Server Run-Time Subsystems (környezeti alrendszerek)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Memóriafoglalás: Mely utasításokkal és miért történik a memóriafoglalás két lépésben Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* A két lépés: Reserve és Commit. Az első csak címtartományt foglal, amögött nem lesz ténylegesen használható memóriaterület; a másik a már lefoglalt címtartományhoz rendel (virtuális) memóriát.<br />
* A folyamatok címtartományának töredezettsége csökkenthető azzal, ha a címtartományt már akkor előre foglalja, mikor a memóriára még nincs szüksége, és ez nem jár olyan memóriapocsékolással, mintha fizikai memóriát is foglalna ugyanakkor.<br />
</div><br />
<br />
====Munkakészlet (working set): Mit jelent a Windows-ban az egy folyamathoz tartozó munkakészlet (working set) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Azon fizikai lapok halmaza, amelyekre a folyamat laphiba nélkül hivatkozhat. <br />
</div><br />
<br />
====NT hardverfüggő rétegei: Sorolja fel az NT hardverfüggő rétegeit!====<br />
<div class="answer"><br />
HAL (Hardware Abstraction Level), kernel<br />
</div><br />
<br />
====NTDLL.DLL: Mi az NTDLL.DLL fő funkciója?====<br />
<div class="answer"><br />
Összeköti a User és Kernel módot. Az Executive függvényeknek megfelelő függvénycsonkok vannak benne.<br />
</div><br />
<br />
====Quantum: Mi a szerepe a quantumnak a Windows ütemezőjében?====<br />
<div class="answer"><br />
* A szálak adott ideig futnak (quantum)<br />
* RR ütemezésnél az időszelet<br />
* Óramegszakításban mérik (clock interval, clock tick) 1 clock tick = ~ 10-15 ms (HALtól függ)<br />
* Quantum hossza: időegység, amíg egy szál fut<br />
* Kliensek esetén a quantum hossza 2 clock tick a háttérben futó folyamatoknak, az előtérben futó folyamatoknak 6 clock tick jut. Így egy CPU-intenzív folyamatról való ablakváltáskor az új, előtérben lévő folyamat arányosan több CPU-időt kap (azonos prioritásokat feltételezve).<br />
* Szervereknél: mindenkinek 12 clock tick a kontextusváltások minimalizálása érdekében. Szervereknél így a kliensek kéréseinek eredményeként felébredő alkalmazásoknak több esélye van befejezni a kérést, és várakozó állapotba kerülni, mielőtt az időszelet véget érne.<br />
* esély annak a folyamatnak, amelynek épp most ért véget a várakozása: a várakozás végén megnöveljük a prioritást, de a quantum eggyel csökken; a quantum végén a prioritást az eredetire csökkenti.<br />
* éhezés elkerülése: az OS másodpercenként megnézni a futásra kész szálakat, és annak, aki nem futott már 300 óraütés óta, 15-ös prioritást ad, megnöveli a quantumját egy quantumnyi futásig<br />
* TODO, hogy a forrás feldolgozása jó-e: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/01-opre-windows-utemezes.pptx<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Rendszeridő megváltoztatása: A rendszeridő megváltoztatására kinek van joga Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* SeSystemTimePrivilege joggal rendelkező felhasználóknak / azoknak a felhasználóknak, amelyek olyan csoportba tartoznak, amelyekhez hozzá van rendelve a SeSystemtimePrivilege.<br />
* Alapértelmezett beállításként csak az Administrators és Power Users group rendelkezik vele.<br />
* http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb530716(v=vs.85).aspx<br />
</div><br />
<br />
====Standby memórialapok listája: Mire szolgál a standby memória lap lista a Windows-ban (miért nem szabad lapként vannak ezek nyilvántartva)?====<br />
<div class="answer"><br />
A lap egy munkahalmaz része volt, de már nem az, elvették tőle. A lap nem módosult, mióta kiírták a merevlemezre, vagy mióta beolvasták. Egy nem Valid laptábla bejegyzés még mutat rá, azaz ha kell, még könnyen életre lehet kelteni a lapot. <br />
</div><br />
<br />
====Szabad (free) és nullázott (zeroed) lapok: Miért van a Windows-ban külön szabad és nullázott (freed és zeroed) memórialap-lista?====<br />
<div class="answer"><br />
Biztonsági okokból. Nem nullázott memóriaterületet odaadni más folyamatnak biztonsági kockázatot jelent.<br />
Tehát a free lapok szabad lapok, de még nem adhatók oda felhasználói folyamatnak, mert "szemetet" vagy érzékeny adatot tartalmazhatnak: nincs nullákkal felülírva a tartalma. A zeroed lapok szabadok, és nullákkal vannak felülírva, tehát odaadhatók felhasználói folyamatnak, amennyiben igény van rá.<br />
<br />
TODO: ez így már megfelelő indoklás?<br />
<br />
(Korábban:<br />
*Free*: a lap szabad, de nincs 0-kkal felülírva a tartalma, szemét vagy egy előző processz által használt tartalom van benne. Ezt nem adhatja ki közvetlenül a memóriakezelő más processzeknek, mert biztonsági szempontból aggályos adatokat találhatna rajta.<br />
*Zeroed*: szabad és nullákkal felülírt lap, kiadható, ha valakinek kell. <br />
TODO(ez így igaz, csak ebben a formában nem a kérdésre válaszol))<br />
</div><br />
<br />
====Mik a szerepük a szolgáltatásoknak a Windowsban? ====<br />
<div class="answer"><br />
Olyan folyamatok, amik a felhasználói felülettől és belépéstől függetlenül a háttérben futnak, és kibővítik az operációs rendszer alap szolgáltatásait.<br />
TODO?<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság (reentrancy): Mit jelent az, hogy a Windows-ban a rendszerhívások újrahívhatóak?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszerhívásokat több alkalmazás is meghívhatja egyszerre, nem blokkolódnak, ha már valakit éppen kiszolgál az adott rendszerhívás.<br />
</div><br />
<br />
====Védett objektum tulajdonosának speciális joga: Milyen speciális joga van egy védett objektum tulajdonosának az adott objektumra a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
Megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is, ha erre nincs explicit joga. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/03-opre-windows-biztonsag.pptx)<br />
</div><br />
<br />
====Verzióleírás: Mit jelentenek a számok és szavak a következő verzióleírásban: "Microsoft (R) Windows (R) 5.01.2006 Service Pack 2 Uniprocessor Free"?====<br />
<div class="answer"><br />
* (MZ) 5.01.2006 a verziószám, major.minor.build formában, 5.1 a Windows XP verzója, 2006 az SP2-es verzió build száma. Uniprocessor = egy processzoros kernel verzió, Free = debug szimbólumok nélküli verzió.<br />
*(MZ) 2011-től kezdve ez már nem része a tananyagnak<br />
* Most computers run a "uniprocessor free" version of Windows, which is a version that runs on a single CPU and does not contain extra errorchecking.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
</div><!-- /#q_and_a --><br />
<br />
==Tartalomjegyzék==<br />
<div class="table_of_contents"><br />
__TOC__<br />
</div><br />
<br />
<br />
==Források (teljesség igénye nélkül)==<br />
<div class="docs_sources"><br />
Ez előadás diáin, Wikipédiás és egyéb, Google-lel található cikkeken kívül ezek voltak a források, és MÉG ÍGY SEM tartalmazza az összes beugrókérdést (volt olyan, amit rengeteg idő lett volna átszerkeszteni, vagy kevésbé sanszos, hogy olyan hosszúságú beugrókérdést tennének fel, ami ott szerepelt):<br />
<br />
* Hivatalos előadásjegyzetek: http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas/targyak/vimia219/jegyzet/index.html<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaBeugrok<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaKisKerdesek<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2007junius12megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008majus20megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008junius11megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/pelda_beugro_megoldas.pdf<br />
----<br />
* https://vir.sch.bme.hu/dokumentumok/InfoSite/4.%20f%C3%A9l%C3%A9v/Oper%C3%A1ci%C3%B3s%20rendszerek/<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/opre_beugro.zip (HOSSZÚ)<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/oprendszkidolg.zip<br />
* Wikipédia<br />
* Google segítségével fellelhető rengeteg forrás<br />
* stb.<br />
<br />
-- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.docx|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással DOCX-formátumban (szerkeszthető, javítható!)]]<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.pdf|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással PDF-formátumban]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_kidolgozott_beugr%C3%B3k%C3%A9rd%C3%A9sek_vizsg%C3%A1ra_ABC-sorrendben&diff=182084Operációs rendszerek kidolgozott beugrókérdések vizsgára ABC-sorrendben2014-06-11T15:16:28Z<p>Pterblgh: /* Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés) */</p>
<hr />
<div>==Bevezető==<br />
Korábbi Wiki-n és InfoSite-on szereplő kidolgozott és kidolgozatlan anyagok, számtalan forrásból összeszedve - előadásdiákból, video.bme.hu-n lévő felvett anyagokból, Wikipédiás és egyéb, Google segítségével fellelhető anyagokból kiegészítve.<br />
Hibák előfordulhatnak! TODO-val azokat a részeket jelöltem, amik átnézendők, rendbe szedendők, hiányosak, stb., ezeket is kérlek javítsátok, ha tudjátok! Köszi!<br />
Ami fontos: ABC-sorrendbe rendezve szerepelnek a kérdések, így könnyebben megtalálható, tartsuk is meg ezt a tendenciát!<br />
Remélem hasznát veszitek! -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
Valamilyen szintű kategorizálást is beleraktam. A kérdések elejére odaírtam magának a kérdésnek a lényegét is, hogy könnyebben megtalálhatóak legyenek az azonos kérdéskörbe tartozóak.<br />
<br />
==Beugrókérdések megoldással==<br />
===Általános jellegű OS-ekkel kapcsolatos kérdések===<br />
<br />
====Indulás: Hasonlítsa össze az általános célú (asztali) és a beágyazott operációs rendszereket az indulás szempontjából!====<br />
<div class="answer"><br />
A beágyazottnál először indul az alkalmazás, és az indítja az operációs rendszert, az asztalinál az operációs rendszer indítja az alkalmazásokat.<br />
</div><br />
<br />
====Inkrementális mentés: Mit jelent az inkrementális mentés?====<br />
<div class="answer"><br />
Csak a változtatásokat mentjük az előző mentéshez képest -> kisebb helyet foglal, hamarabb végez a mentés.<br />
</div><br />
<br />
====Kemény valós idejű rendszer: Adja meg a kemény valós idejű (hard real-time) rendszer definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer adott eseményekre adott időn belül 1 valószínűséggel válaszol (egyébként hibás, hiába funkcionálisan jó a válasz). A rendszer NEM késhet!<br />
</div><br />
<br />
====Lazán csatolt rendszer: Milyen szinkronizációs kényszereket jelent, ha egy lazán csatolt rendszer kommunikációja során véges kapacitású csatornát alkalmazunk?====<br />
<div class="answer"><br />
ha a küldő folyamat túl gyorsan küldözget, akkor a csatorna megtelik, úgyhogy túlcsordulás lesz, ami miatt a küldőnek várnia kell mielőtt újra küld.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?====<br />
<div class="answer"><br />
<br />
Az API elrejti a rendszerhívások részleteit, bonyolultságát a programozó elől, lényegében egy wrapper réteggel fedi be a rendszerhívásokat.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====RPC: Milyen részekből áll az RPC technológia?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC: Remote Procedure Call, távoli eljáráshívás. Magas szintű folyamatok közti kommunikációt tesz lehetővé. Részei:<br />
* a hívható eljárások és típusaik (interfész) leírása<br />
* programgenerátor - rpcgen: a leírásból C programkódot generáló program<br />
* kommunikációs infrastruktúra - portmapper: a programazonosítók és a hálózati portok összerendelése<br />
</div><br />
<br />
====Statikus/dinamikus OS: Mikor nevezünk statikusnak, illetve dinamikusnak egy operációs rendszert?====<br />
<div class="answer"><br />
statikus: azok a rendszerek, amelyeknek muködése során - a felépülés és inicializálás kezdeti szakaszától eltekintve - nem jönnek létre és nem szűnnek meg folyamatok. dinamikus: működés közben bármikor születhetnek illetve megszünhetnek folyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Szorosan csatolt rendszerek: Milyen rendszereket nevezünk "szorosan csatolt" rendszereknek?====<br />
<div class="answer"><br />
Ahol több CPU közös óra és közös memória segítségével működik együtt. Általában egyetlen operációs rendszer van, de az bonyolult. (Megjegyzés: az architektúrákból megtanult "közös erőforrást használnak" definícióra csak fél pontot adtak.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===Erőforrás-hozzáférés===<br />
<br />
====Elosztott rendszerek: Elosztott rendszerekben milyen konzisztencia kérdésekkel kell foglalkozni?====<br />
<div class="answer"><br />
* frissítés konzisztencia<br />
* másolat konzisztencia<br />
* cache konzisztencia<br />
* hiba konzisztencia<br />
* óra konzisztencia<br />
* felhasználói interfész konzisztencia<br />
</div><br />
<br />
====Erőforrás-gazdálkodás: Mi a különbség a hierarchikus és a globális erőforrás-gazdálkodás között?====<br />
<div class="answer"><br />
hierarchikus: a gyermek folyamatok csak a szülő erőforrásaiból részesülhetnek, és nem létezhetnek önállóan, csak amíg a szülőjük is létezik. globális: a rendszer valamennyi folyamata létrejötte után egyenrangú, önálló szereplő, és versenyezhet a teljes erőforráskészletből való részesedésért.<br />
</div><br />
<br />
====Éhezés: Mi az az éhezés?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamatnak megvan mindene, ami a futásához kellene (ezért nem holtpont), de az erőforrásokat, amiket használni akar, más folyamatok kapják meg (ezért nem tud futni).<br />
</div><br />
<br />
====Graceful degradation: Mit jelent a "graceful degradation" fogalma? ====<br />
<div class="answer"><br />
Fokozatos leromlás/összeomlás: Ha a rendszer terhelése eléri az ún. könyökkapacitást, akkor utána viselkedése megváltozik, a tovább növekvő terhelésre már egyre rosszabb működéssel reagál (overhead). Elvárható, hogy ezt fokozatosan tegye (ne omoljon össze).<br />
</div><br />
<br />
====Kölcsönös kizárás====<br />
<div class="answer"><br />
Annak biztosítása, hogy a közös erőforrást egy időben csak annyi magában szekvenciális feladat használja, amely mellett a helyes működése garantálható.<br />
A kölcsönös kizárást meg kell oldanunk a programban. Többnyire a használt erőforrást lock-oljuk (elzárjuk): nem engedjük hozzáférni a többi részfeladatot.<br />
</div><br />
<br />
====Kritikus szakasz: Mit jelent a kritikus szakasz?====<br />
<div class="answer"><br />
A magában szekvenciális feladatok azon kódrészletei, amely során a kölcsönös kizárást egy bizonyos közös erőforrásra biztosítjuk. A kritikus szakasz a kérdéses közös erőforráshoz tartozik. A kritikus szakaszt a hozzá tartozó erőforrásra atomi műveletként (nem megszakítható módon) kell végrehajtanunk.<br />
</div><br />
<br />
====Monitor: Mi a monitor alkalmazásának lényege? (Kölcsönös kizárás)====<br />
<div class="answer"><br />
A lockolás nem szétszórva történik a programban, hanem egyetlen, a közös erőforráshoz szorosan tartozó programrészletben.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás öröklés: Mi a prioritás öröklés (Priority Inheritance, Pl) protokoll lényege? (prioritás inverzió témakör)====<br />
<div class="answer"><br />
Az alacsony prioritású feladat megörökli az általa kölcsönös kizárással feltartott feladat prioritását a kritikus szakaszából való kilépéséig. Csak részben oldja meg a prioritás inverzió problémáját.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan lehet Test_and_Set utasítással kritikus szakaszba lépést (entry) és kilépés (exit) megvalósítani?====<br />
<div class="answer"><br />
* Belépésnél csökkentjük a value értékét ezzel jelezve hogy használni akarjuk a kritikus szakaszt<br />
* Kilépésnél növeljük a value értékét<br />
Egy változót kijelölünk "lock object"-nek; ha ennek a tartalma 0, nincs senki a kritikus szakaszban. A kritikus szakasz elején egy ciklusban test-and-set-et hajtunk végre rá (az utasítást a ciklus feltételébe téve); ha valaki van a szakaszban már, a ciklusban fogunk keringeni, amíg ki nem lép belőle a másik. Amikor kilépett, a test-and-set következő végrehajtása beállítja a változót, és továbbengedi az egyik várakozó ciklust. A szakaszból kilépéskor pedig simán (nem test-and-set-tel) 0-ba állítjuk.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan működik a test_and_set?====<br />
<div class="answer"><br />
Visszaadja egy bit értékét, és ha 0 volt, 1-re állítja. Mindezt oszthatatlanul, vagyis ha 0 volt ott, és többen egyszerre hívtak rá test-and-set-et, akkor az egyiké teljesen lefut, 1-be állítja és nullát ad vissza, mielőtt a többi elkezdene futni (így ők mind 1-et fognak visszaadni)<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság: Mit jelent az újrahívhatóság (reentrancy) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
A közös erőforrás problémájának egyfajta kiterjesztett esete egy függvényen/objektumon belül, mely akkor léphet fel, amennyiben ezt a függvényt/metódust egyszerre többen is meghívhatják. Előfordulhat akkor, ha ugyanazt a függvényt hívjuk egy taszkból és egy megszakítás-rutinból is, vagy ha preemptív ütemezés esetén ugyanazt a függvényt hívjuk két taszkból is.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Holtpont===<br />
<br />
====Definíció: Adja meg a holtpont definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
Egy rendszer folyamatainak egy H halmaza holtponton van, ha a H halmazba tartozó valamennyi folyamat olyan eseményre vár, amelyet csak egy másik, H halmazba tartozó folyamat tudna előidézni. Másként: A közös erőforrások hibás beállítása vagy használata miatt a rendszerben a részfeladatok egymásra várnak &#187; nincs futásra kész folyamat; &#187; nem jöhet létre belső esemény; &#187; A rendszer nem tud előrelépni.<br />
</div><br />
<br />
====Foglalva várakozás: Holtpont megelőzése (prevention) esetén milyen módszerrel lehet a foglalva várakozás előfordulását kizárni?====<br />
<div class="answer"><br />
* Az erőforrást birtokló feladat kér újabb erőforrást.<br />
* Minden szükséges erőforrást egyben kell lefoglalni, egyetlen rendszerhívással.<br />
* Alkalmazástól függ a használhatósága.<br />
* Erőforrás-kihasználás romlik.<br />
* A foglalva várakozás elkerülhető, ha minden folyamat betartja azt a szabályt, hogy az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el. A szabály betartásával megelőzhető a holtpont, de ára az erőforrás-kihasználás jelentős romlása.<br />
* Ha a folyamatokat kötelezzük arra, hogy minden erőforrásukat egyszerre kérjék el. Ha meg akarjuk engedni a rákérést, akkor menthető állapotú erőforrások esetén megtehetjük, hogy a várakozó folyamatoktól elvesszük az erőforrásaikat.<br />
</div><br />
<br />
====Kezelése: Az operációs rendszer milyen általános eljárásokat használhat a holtpont kezelésére?====<br />
<div class="answer"><br />
* strucc algoritmus (nem vesz róla tudomást)<br />
* holtpont feloldása - melyik holtpontban érintett folyamatot számoljuk fel?<br />
* menthető állapotú erőforrások elvétele,<br />
* minél kevesebb folyamat felszámolása,<br />
* folyamatok prioritása,<br />
* már elvégzett munka,<br />
* folyamatok visszaállíthatóságának biztosítása<br />
* holtpont megelőzése<br />
</div><br />
<br />
====Kialakulás szükséges feltételei: Sorolja fel a holtpont kialakulásának szükséges feltételeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Kölcsönös kizárás: Vannak olyan erőforrások a rendszerben, melyeket a folyamatok csak kizárólagosan használhatnak.<br />
* Foglalva várakozás: legyen olyan folyamat mely lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel: a folyamatok addig birtokolják az erőforrást, míg saját jószántukból fel nem szabadítják azokat.<br />
* Körkörös várakozás: Létezik a rendszerben egy olyan folyamatsorozat, melyben minden folyamat az utána következő folyamat által foglalt erőforrásra vár, a sorozat utolsó tagja pedig a sorozat első tagjára.<br />
</div><br />
<br />
====Megelőzés, elkerülés: Mi a különbség a holtpont megelőzése (prevention) és holtpont elkerülése (avoidance) között?====<br />
<div class="answer"><br />
* megelőzése: olyan rendszert tervezünk, ahol nem teljesülnek a holtpont feltételei, így elvileg sem lehet holtpont.<br />
* elkerülése (pl. bankár algoritmus): A rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy nem vezet-e holtpontveszélyre a kérés teljesítése, más szóval fennmarad-e a biztonságos állapot.<br />
<br />
* ( Kölcsönös kizárás minimálisra csökkentése: lehetőleg többpéldányos erőforrásokat alkalmazunk, ahol ez nem lehetséges, ott a hozzáférést megpróbáljuk oszthatatlan műveletté tenni.<br />
* Foglalva várakoztatás megszüntetése: Ha minden folyamat betartja a szabályt, miszerint az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el, akkor elkerülhető a foglalva várakoztatás. Ennek ára van: az erőforrás-kihasználtság romlása.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel kiküszöbölése: Ha menthető állapotú erőforrásaink vannak, akkor megtehetjük, hogy elvesszük egy adott folyamat erőforrását és egy másiknak adjuk, majd annak lefutása után visszaadjuk a régi állapotában az erőforrást az első folyamatnak.<br />
* Körkörös várakozás megakadályozása: A folyamatok megegyeznek az erőforrások sorszámozásában, minden folyamat csak nagyobb sorszámú erőforrást igényelhet azoknál az erőforrásoknál melyeket birtokol. Ekkor biztosan nem alakulhat ki kör.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Fájlrendszerek===<br />
<br />
====Fájl: Mi a fájl az operációs rendszer szempontjából? (háttértár-kezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* a fájl a permanens táron az adattárolás logikai egysége, az operációs rendszer feladata a logikai egységek (fájlok) leképzése valódi fizikai egységekre, ez az OS-ben egy többszintü réteges rendszer<br />
* Absztrakt adattípus (objektum, fájl mutató).<br />
* Adat, név (name - elnev. konvenciók), típus (type - kezelés módja) tulajdonságok (attributes). Tulajdonosok, jogosultságok. Hozzáférési időpontok<br />
* Kölcsönös kizárás (file locking)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Háttértáron lévő lapok: Milyen részidőkből áll össze a háttértáron levő lapokhoz való tényleges hozzáférési idő? Kis vagy nagy lapok használata esetén kapunk "jobb" byte hozzáférést?====<br />
<div class="answer"><br />
* adatátviteli sebesség + fejmozgás sebessége + lemezek forgási sebessége<br />
* nagy lapok esetén ( mert így közvetlenül egymás után helyezkednek el az összetartőző adatok így nem kell a fejnek "ugrálnia" )<br />
* Először a laptáblából kell kikeresni a lap bejegyzését, és konstatálni, hogy nincs hozzá fizikai lap rendelve. Majd, ki kell választani egy szabad fizikai lapot (ha nincs, ki kell vinni egyet háttértárra), a szabad helyre beolvasni a lapot, majd újraindítani a laphibát okozó utasítást. Ezek közül a háttértárról olvasás nagyságrendekkel lassabb a többinél, ezért lényegében ez határozza meg a teljes hozzáférési időt.<br />
* Ha csak a háttértáron lévő lapokat nézzük, akkor, mivel kisebb lapot gyorsabban lehet beolvasni, ezért kisebb lapoknál gyorsabb a hozzáférés. Ha egy folyamat teljes munkahalmazát nézzük, akkor viszont a kisebb lapok több adminisztrációs költséggel járnak (gyakrabban kell háttértárhoz fordulni), és átlagban a nagyobb lapok adnak jobb eredményt.<br />
</div><br />
<br />
====Indexelt tárolás: Sorolja fel az indexelt tárolás (indexed allocation) előnyeit és hátrányait! (Fájlrendszer-leképzés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Szekvenciális és indexelt elérésre is alkalmas.<br />
* Sérülékeny (az index blokkok sérülése a fájlt elérhetetlenné teszi).<br />
* Az index blokkokat viszont könnyű többszörözni (replikálni).<br />
* Sok fejmozgást okoz (seek), a blokkok el vannak szórva a diszken.<br />
* Itt is lehet a láncolt listás töredezettség mentesítéshez hasonló algoritmusokat használni a fejmozgás minimalizálására.<br />
</div><br />
<br />
====RAID: Sorolja fel a RAID technika leglényegesebb elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Használjunk több merevlemezt egyszerre.<br />
* Több redundáns alkalmazása növeli a megbízhatóságot.<br />
* Több párhuzamos használata növeli a sebességet.<br />
* Hozzunk létre egy virtuális diszket a fizikai diszkekből.<br />
* Redundant Array of Inexpensive Disks: több lemez összekapcsolása.<br />
* A RAID-0 esetében két lemezre vannak szétosztva az adatok, így egyetlen fájlt kétszer akkora sebességgel lehet írni (a két felét parhuzamosan).<br />
* A RAID-1 esetében ugyanazt az adatot tároljuk le a két lemezen, így gyorsabb nem lesz, de az egyik lemez hibája esetén visszanyerhetőek az adatok.<br />
* Megjegyzés: ez csak példa, több lemezzel is lehet csinálni, a sebesség/tárhely/hibatűrés között különböző kompromisszumokat elérve.<br />
</div><br />
<br />
====RAID0 vs. RAID1: Hasonlítsa össze két azonos diszkből álló RAID0 és RAID1 tömb tulajdonságait! Hogyan alakul a hozzáférési idő, az adatátviteli sebesség és a megbízhatóság egyetlen diszkhez képest a két esetben?====<br />
<div class="answer"><br />
RAID 0-1 szabványok általában SW implementációval és kevés (2db) diszkkel<br />
* RAID 0 (striped disks):<br />
** Több diszk párhuzamos használata;<br />
** file részei N diszkre kerülnek;<br />
** Az egyes részek egymástól függetlenül elérhetők<br />
** A diszkek tárolókapacitása összeadódik<br />
** N azonos diszk esetén a RAID 0 virtuális diszk olvasásai és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
** A hozzáférési idő közel eléri egy diszk hozzáférési idejét.<br />
** Bármelyik diszk meghibásodása esetén az adat elveszik<br />
* RAID 1 (mirroring):<br />
** Több diszk redundáns használata.<br />
** A file minden része minden (N) diszkre kikerül.<br />
** Azonos diszkeket feltételezve a tárolóterület egy diszk tárolóterületével azonos.<br />
** Az adatátviteli sebesség lassabb, mint egy diszk sebessége.<br />
** A hozzáférési idő nő.<br />
** Speciális esetben az olvasási sebesség N-szeresre nőhet, feltételezve a diszk meghibásodásának más módon történő észlelését (nem kell az azonosságot ellenőrizni többségi szavazással).<br />
** Egy működőképes diszk esetén az adat elérhető.<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Adja meg az M (M pozitív egész szám) diszket tartalmazó RAID5 tömb tulajdonságait! (hibatűrés és sebesség)====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 5 (block interleaved distributed parity).<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata<br />
* Adat és paritás elosztása N+1 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error). A 2. meghibásodás észlelése a tömb újraépítése során)<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Miért előnyös és miért hátrányos RAID5 használata?====<br />
<div class="answer"><br />
* + N azonos diszk esetén az olvasási és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
* + 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
* - 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
* - Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error).<br />
* -Bonyolultabb, mint a Raid 0/1, ezért hardveresen valósítják meg, ami viszont drága<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: Adja meg a 8 darab 1 Tbyte-os HDD-ből álló RAID6 tömb tárolókapacitását!====<br />
<div class="answer"><br />
6 TB. (Adat és paritás elosztása N+2 diszkre. A kapacitása N diszk tároló kapacitásával egyenlő.)<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: N db azonos diszkből álló RAID6 tömb esetén a tömb tárolókapacitása és sebessége (nagy fájlok írása/olvasása során elérhető adatátviteli sebesség) hogyan viszonyul az egyetlen diszk azonos adataihoz?====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 6 (block interleaved dual distributed parity)<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata.<br />
* Adat és paritás elosztása N+2 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 2 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 3 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nagyobb valószínűséggel állítható helyre a RAID 5-höz képest<br />
* Minimum négy lemezre van szükség a RAID 6 működéséhez. The capacity of the array is (N-2) times the size of the smallest member disk for the array of N disks.<br />
* Az olvasási sebesség (N-2)-szerese egy lemez olvasási sebességének - two disks in the row hold a parity which is useless to read. Such read speed values are roughly the same as in RAID 5.<br />
</div><br />
<br />
====Tárolás egysége: Mi a logikai és mi a fizikai tárolás egysége a permanens táron?====<br />
<div class="answer"><br />
* logikai egység: fájl (file)<br />
* fizikai egység: adatblokkok (cilinder, sáv és szektor együtt azonosítja az írható/olvasható adatblokkot; OS képzi le a logikaiakat fizikaiakra)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Folyamatok, szálak===<br />
<br />
====Bernstein feltétele: Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)?====<br />
<div class="answer"><br />
Bernstein feltétele:<br />
* Legyen <math> P_i </math> és <math> P_j </math> két darabja egy programnak.<br />
* A <math> P_i </math> összes bemeneti változója <math> I_i </math>, és az összes kimeneti változója <math> O_i </math>, ugyanez <math> P_j </math> -re <math> I_j </math> és <math> O_j </math>.<br />
* A két program párhuzamosan végrehajtható (vagyis független), ha: <math> I_j \bigcap O_i = 0 </math>, <math> I_i \bigcap O_j = 0 </math> és <math> O_i \bigcap O_j = 0 </math><br />
</div><br />
<br />
====Feladatok (task) együttműködése: Hasonlítsa össze a közös memórián illetve az üzenetváltáson alapuló folyamatok közti együttműködést!====<br />
<div class="answer"><br />
Közös memórián keresztül történő adatcsere esetén az együttműködő folyamatok mindegyike saját címtartományában lát egy közös memóriát. A közös memória elérését valamilyen adatátviteli rendszer teszi lehetővé. Üzenetváltásos adatcsere esetén a folyamatoknak nincs közös memóriája. Az adatátviteli rendszer most a logikai processzorokat kapcsolja össze. Rajta keresztül a folyamatok üzeneteket tudnak küldeni, illetve fogadni. Az üzenetküldésre a folyamatok logikai processzorainak utasításkészletében megfelelő utasítások állnak rendelkezésre. Ezek a Küld (Send) és a Fogad (Receive) műveletek.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamat: Definiálja a "folyamat" (process) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* Egy program futás alatt álló példánya a folyamat.<br />
* saját kód, adat, halom, verem<br />
* A folyamatok nem férnek hozzá egymás lapjaihoz (védettek más folyamatoktól)<br />
<br />
* végrehajtás alatt álló program (program maga a végrehajtható kód), amely folyamat virtuális címterébe van leképezve<br />
* folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n, és nem maga a folyamat<br />
* minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát<br />
* privát virtuális címtér (virtuális memóriacímek készlete, amiket a folyamat használhat)<br />
* tartozik hozzá egy egyedi folyamatazonosító (process ID)<br />
* rendszererőforrások listája, melyekhez a folyamat összes szála hozzáfér<br />
* a folyamat virtuálisan összefüggő memóriát lát (virtuális memória) (valójában az összefüggő memóriaterület ritka)<br />
* háttértárolóra is kiírható (swapping)<br />
* A folyamat által látott logikai címtartomány, és a ténylegesen használt fizikai címtartományok teljesen elkülönülnek<br />
* Folyamatok megoszthatnak memóriaterületeket olvasás- vagy akár írás- és olvasás-hozzáféréssel (Az ilyen memória területek több folyamat virtuális címtartományába vannak belapozva)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 IPC (Inter-process communication) megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* '''Jelzés''': rendszerüzenetek küldése és fogadása a folyamatok között, jellemzően utasítások továbbítása egyik folyamattól a másiknak<br />
* '''Üzenetsor''': aszinkron kommunikációs forma, mely során a küldő és fogadó közvetlen interakciója nem szükséges, az üzenetek addig tárolódnak a sorban amíg a címzett fel nem dolgozza azokat vagy a sor meg nem telik<br />
* '''Szemafor''': absztrakt struktúra amely a folyamatok közötti közös erőforrásokért való hozzáférést vezérli<br />
* '''Közös memória''': ugyan az a memóriaterület kerül kiosztásra több különböző folyamatnak, írási és olvasási joggal egyaránt<br />
<br />
''Forrás'': http://en.wikipedia.org/wiki/Inter-process_communication<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok vs. szálak: Mi az eltérés a folyamatok illetve a szálak között, és milyen előnnyel jár a szálak alkalmazása?====<br />
<div class="answer"><br />
A szálak lényegében párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
</div><br />
<br />
====Java-szálak: Milyen módokon képezheti le a JAVA virtuális gép a JAVA natív szálakat a hoszt operációs rendszer folyamataira/szálaira?====<br />
<div class="answer"><br />
A JAVA virtuális gép egy folyamat a hoszt operációs rendszeren belül. A JAVA szálak feleltethetők meg a hoszt operációs rendszer szálainak, ez többnyire one-to-one (JAVA szál egyben OS szál is) napjainkban. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/20100507_ZH_megoldas.pdf) <br />
Kovácsházy Tamás válasza:<br />
7. fólia, 11. fólia:<br />
JAVA (VM a folyamat, VM-en belül szál):<br />
* Thread osztályból származtatva<br />
* Runnable interface megvalósítása<br />
* A JAVA platform-specifikusan valósítja meg a szálat:<br />
* Natív OS specifikus szál (one-to-one, tipikus).<br />
* JAVA specifikus szálak (many-to-one) egy natív OS szálra vagy folyamatra leképezve.<br />
* many-to-many leképzés (erőforrás szempontok miatt, egyre ritkább).<br />
<br />
</div><br />
<br />
====PRAM: Mi történik a PRAM modellben írás-írás ütközés esetén?====<br />
<div class="answer"><br />
Az írás-írás ütközésekor valamelyik művelet hatása érvényesül, a két beírni szándékozott érték valamelyike írja felül a rekesz tartalmát (versenyhelyzet), harmadik érték nem alakulhat ki.<br />
</div><br />
<br />
====Processzor-affinitás: Mit állítunk be, ha egy szálnak beállítjuk a processzor affinitását, és miért lehet arra szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
* processzoraffinitás: minden szál rendelkezik egy maszkkal, amely kijelöli, hogy a szál mely processzorokon képes futni<br />
* szerepe: ez alapján dől el, hogy a szál mely processzoron fog futni<br />
* ütemezésnél: multiprocesszoros esetben a processzor kiválasztása a processzor-affinitás alapján történik<br />
* A feladat más processzorra, vagy processzormagra kerülése csökkenti a végrehajtás sebességét (pl. cache-elésnél) >> Cél: A feladatot ugyanazon a végrehajtó egységen tartani - Laza vagy kemény processzor affinitás (soft or hard processor affinity).<br />
** Laza: Nincs garancia, de törekszik rá az OS (többnyire alapeset)<br />
** Kemény: Biztosan ugyanazon a CPU-n marad (rendszerhívással)<br />
</div><br />
<br />
====Szál: Definiálja a "szál" (thread) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk és saját vermük van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak, vagyis egymás adatait olvashatják és írhatják. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
* A folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n (ami ütemezésre kerül), és nem maga a folyamat.<br />
* Minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát (szál nélkül a folyamat programja nem futhat).<br />
* szálak még véletlenül sem hivatkozhatnak más folyamatok címterére, hacsak a másik folyamat nem teszi elérhetővé privát virtuális címterének egy részét megosztott memóriaszakaszként (file mapping object a Windows API-ban), vagy - Windows-nál - hacsak egyik folyamatnak nincs joga megnyitni más folyamatot, hogy olyan folyamatok közti memóriafüggvényeket használjon, mint a ReadProcessMemory vagy WriteProcessMemory<br />
* A szál önmagában szekvenciális kód, a végrehajtás legkisebb egysége. Egy adott folyamat szálainak közös az adat- és kódszegmensük, a halmuk (heap), és az egyéb erőforrásokat is közösen használják, de saját virtuális CPU-t látnak, és saját veremmel rendelkeznek.<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Védelmi tartományok: Mi a különbség a statikus és a dinamikus védelmi tartományok között?====<br />
<div class="answer"><br />
Statikus védelmi tartományok esetén az egy folyamathoz tartozó védelmi tartomány a folyamat végrehajtása során nem változik, míg dinamikus védelmi tartományok esetén igen.<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális gép: Mi a virtuális gép koncepció lényege?====<br />
<div class="answer"><br />
* A programok elől az operációs rendszer elfedi a hardver implementációs részleteit, és kibővíti azt plusz funkciókkal.<br />
* Az op.rendszer egy olyan réteget képez a hardver fölött, mely elrejti annak körülményességét és bonyolultságát a programozó elől és kibővíti a hardver szolgáltatását. A felhasználó így egy sokkal kellemesebb virtuális gépet (virtual machine, extended machine) lát.<br />
* Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói és a programozói felületen.<br />
</div><br />
<br />
===Jogosultságok===<br />
<br />
====Belső biztonság: Mi a belső biztonság?====<br />
<div class="answer"><br />
Belső biztonság = védelem. Védelemnek nevezzük az eljárásoknak és módszereknek azon rendszerét, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak programok, folyamatok illetve felhasználók által történő elérésének szabályozására.<br />
</div><br />
<br />
====Engedélyezés: Definiálja az engedélyezés (authorization) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* jogosultság ellenőrzése: milyen adatokat és szolgáltatásokat érhet el ez a személy?<br />
* Hozzáférés-szabályozási listák (Access Control List, ACL)<br />
* Alapelv: mindig csoportnak osztunk jogot<br />
* Pl. biztonsági házirend, fájl ACL<br />
<br />
TODO!!!<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultság + engedélyezési sémák: Mi a jogosultság fogalma, mi a kapcsolata az engedélyezési sémák többi alapfogalmával?====<br />
<div class="answer"><br />
* A jogosultság egy reláció a szereplők és védett objektumok között.<br />
* engedélyezés ált. sémáinál: szereplő>>>szereplőt leíró adatszerkezet>>>biztonsági szabályzat (policy), JOGOSULTSÁG>>>védett objektumok TODO<br />
* Jogosultságkezelés alapjai: A rendszer működése során<br />
** A szereplők műveleteket kezdeményeznek<br />
** A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját<br />
** A jogosultsági döntő komponens kiértékeli kontextust és engedélyezi vagy megtiltja a műveletet<br />
** A jogosultsági végrehajtó komponens biztosítja, hogy a döntő által hozott döntés érvényre jusson<br />
* NT: SMR (Secure Reference Monitor) - objektumok elérési jogosultságainak ellenőrzése<br />
* NT: Az LSA a SAM segítségével azonosítja a felhasználót és jogosultságait. Ha a felhasználó jogosult bejelentkezni, a logon elindítja a számára kijelölt shellt<br />
* UNIX: hozzáférési jogosultságok (owner, group, others, read, write, execute)<br />
* Engedélyezés általános sémái: >>Szerep alapú hozzáférés-vezérlés >>Hozzáférési jogosultság listák<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Külső biztonság: Mit takar a külső biztonság fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Annak mértéke, hogy mennyire lehetünk biztosak a számítógépes rendszer, illetve a rendszerben tárolt adatok sérthetetlenségében.<br />
</div><br />
<br />
====Művelet kontextusa: Engedélyezési rendszerekben mit tartalmaz egy művelet kontextusa? (Felhasználó- és jogosultságkezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Hibakeresés===<br />
<br />
====DTrace: Mi a Solaris DTrace megoldás célja?====<br />
<div class="answer"><br />
dinamikus hibakereső rendszer, nyomkövető eszköz, amivel a rendszer és a programok működését futási időben lehet megfigyelni.<br />
</div><br />
<br />
===Memória===<br />
<br />
====32 bit: 32 bites kliens Windows operációs rendszer maximum mennyi fizikai memóriát kezelhet, és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
Legfeljebb 4 GB-ot (bár néha kevesebbet lát az OS, mert a memóriatartomány felső részére I/O eszközöket szoktak berakni, ld. pl. videókártya-memória...): ''"kliens Windowsok nem használják a gépben lévő PAE támogatást, mert az a tapasztalat, hogy a kliensekben lévő eszközök meghajtói nem kezelik le rendesen a 4 GB-nál több fizikai memóriát"''. <br />
(https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/02-opre-windows-memoria.pptx)<br />
(nem támogatják a PAE-t eleve, csak patch-csel)<br />
(_"However, "client" versions of 32-bit Windows (Windows XP SP1 and later, Windows Vista, Windows 7) limit physical address space to the first 4 GB for driver compatibility and licensing reasons, even though these versions do run in PAE mode if NX support is enabled."_ - http://en.wikipedia.org/wiki/Physical_Address_Extension)<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites szerver Windows képes-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Válaszát indokolja!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével (ezzel lehet 32 bites címbuszú CPU-val is 64 GB memóriát kezelni a maximális 4 GB helyett).<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows használata esetén egy felhasználói folyamat maximum mekkora virtuális címteret használhat?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú címterületet használhat, ez a /3GB kapcsolóval 3 GB felhasználói címterületre bővíthető.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows szerver operációs rendszerek képesek-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Indokolja válaszát!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites x86-os (Windows) esetén mekkora a felhasználói és a rendszer mód címtartomány mérete?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú és 2GB kernel címterület van, ezt a /3GB kapcsolóval 3GB felhasználói és 1GB kernelre lehet módosítani.<br />
</div><br />
<br />
====Bélády-anomália: Mit nevezünk Bélády-anomáliának?====<br />
<div class="answer"><br />
FIFO algoritmusnál egyes esetekben, ha a munkahalmaz méretét növeljük, a várakozásokkal ellentétben a laphibák száma is nő.<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Hogyan történnek a címfordítások, ha az OS szegmens- és lapszervezést is használ a memóriánál?====<br />
<div class="answer"><br />
CPU --> Segmentation unit --> Paging unit --> Physical memory<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Milyen címtranszformációk történnek együttes szegmens- és lapszervezésű memória használata során?====<br />
<div class="answer"><br />
* CPU >>>[Logical Address]>>> '''Segmentation Unit''' >>>[Linear Address]>>> '''Paging Unit''' >>>[Physical Address]>>> Physical Memory (http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas%2Ftargyak%2Fvimia219%2Fjegyzet%2F2011%2Fslides_17_memory.pdf)<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/oprewiki1.pdf, 48. oldaltól.<br />
* Változó méretű szegmensek fix méretű lapokat tartalmaznak. Kicsi mind a belső, mind a külső tördelődés. A cím felépítése: (szegmens szám, lapszám, lapon belüli eltolás)<br />
* Hasonlít a szegmensszervezéshez és a kétszintű lapszervezéshez: A memóriában szegmensek vannak ugyan, de ezek lapokból épülnek föl. Van szegmenstábla, és minden bejegyzéséhez tartozik egy laptábla is. Külső töredeződés nincs, belső töredeződés minimális (szegmensenként átlag fél lap); ez a kombinált módszer egyesíti a két módszer előnyeit<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Lapszervezés, keret tábla: Lapszervezés esetén mit tartunk nyilván a keret táblában (frame table)?====<br />
<div class="answer"><br />
Az üres kereteket (frames).<br />
</div><br />
<br />
====Logikai vs. fizikai memória: Mi a különbség a logikai és a fizikai memória között?====<br />
<div class="answer"><br />
A logikai memória a fizikai tár leképezve, ráadásul a leképezés a végrehajtás során változhat is.<br />
</div><br />
<br />
====MMU: Mi a processzor Memory Management Unit (MMU) komponensének a feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* Speciális HW a CPU-ban<br />
* Memória állapotának nyilvántartása<br />
** Tulajdonos folyamat azonosítója<br />
** Hozzáférési jogosultságok (ACL)<br />
** cache-elhetőség, ha van cache (pl. DMA)<br />
* Virtuális memória leképzése fizikai memóriára<br />
** Pl. Translation Lookaside Buffer (TLB)<br />
** Kontextusváltásnál ezt is kezelni kell (ha van)<br />
** Pagefile vagy SWAP (HDD)<br />
* Memóriavédelem<br />
** Tiltott memória hozzáférés megakadályozása vagy legalább jelzése (ACL alapján)<br />
** General Protection Fault (GPF) a Windows-ban<br />
</div><br />
<br />
====Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* laptáblában:<br />
* Módosítás nyilvántartása (modified/dirty bit): minden memórialaphoz tartozik egy HW által kezelt bit (pl. a laptáblában) - betöltéskor törlik, módosításkor beállítják. Ha a dirty bit 1, akkor erre a lapra történt írási művelet, mióta a fizikai memóriába került. Ezt a bitet a CPU tartja karban (automatikusan), ezzel az operációs rendszer munkáját segítve. 0 érték esetén a lapokat nem kell a diszkre kiírni, ha kiszorulnak a fizikai memóriából (hiszen a tartalmuk a fizikai memóriába helyezés óta változatlan, a diszk-en tárolt változat tehát továbbra is aktuális).<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): Ha a refernced bit 1, akkor volt "mostanában" hivatkozás erre a lapra. Ezt is a CPU tartja karban. Ez a bit segít az operációs rendszernek, amikor el kell döntenie, hogy melyik lapot dobja ki a fizikai memóriából, ha egy új lapnak nincs helye. Az referenced=0 lapokból fog válogatni.<br />
</div><br />
<br />
====Page locking: Mit jelent és miért van szükség arra, hogy a virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen "fagyasztani" (page locking)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Azt jelenti, hogy a lapcsere algoritmus nem lapozhatja ki a háttértárra az adott lapot. Ok: periféria-művelet van az adott lappal kapcsolatban.<br />
* Azt jelenti, hogy bizonyos lapokat a memóriában tartunk, mert I/O műveletek hivatkozhatnak rá, és ilyenkor a memóriában kell lenniük, mert az I/O műveletek fizikai memóriacímeket használnak.<br />
</div><br />
<br />
====Referenced/used bit: Mi a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Bizonyos algoritmusok igénylik a lapra történő hivatkozások figyelését is, ami ugyancsak hardvertámogatással hatékony. A laptáblában erre a célra is fenntarthatunk egy bitet. Ezt a hivatkozott bitet (referenced bit, used bit, R bit) a címképző hardver állítja be minden esetben, amikor az adott lapon belüli címre történik hivatkozás. A bitet az operációs rendszer törli adott időnként, vagy eseményhez (például laphiba) kötötten.<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mi az a Translation Lookaside Buffer, fizikai címcsatolásnál mi a szerepe?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mire szolgál a Translation Lookaside Buffer és mi a szerepe a fizikai cím kiszámításánál (virtuális címképzés)?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
<br />
(Szerintem előbb a TLB-ben keresi, aztán ha ott nincs, csak utána nézi a laptáblát.)<br />
</div><br />
<br />
====Tördelődés (külső vs. belső): Mi a különbség a külső és belső tördelődés között? (Memória foglalás)====<br />
<div class="answer"><br />
A tördelődött memóriaterületet külső tördelődés esetén az operációs rendszer szabadon hagyja, míg belső tördelődés esetén pedig odaadja egy olyan folyamatnak, aminek nincs igazából rá szüksége.<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Adja meg a vergődés (trashing) definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A gyakori laphibák okozta teljesítménycsökkenést vergődésnek (thrashing) nevezzük. Az ellene való védekezés a munkahalmaz méretének jó megválasztása. Célszerű egy folyamatnak annyi lapot adni, amennyi szükséges az egyensúlyhoz, azaz ahány lapra hivatkozik a laphiba kiszolgálás ideje alatt (ugyanakkor nem sokkal többet, mert ekkor leromlik a multiprogramozás foka).<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Mi az a vergődés, és hogyan védekezzünk ellene?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ha több memóriára lenne szüksége a folyamatoknak, mint amennyi rendelkezésre áll, ezért túl gyakran keletkezik laphiba, és a processzor idejének nagy része haszontalan lapcserékkel telik.<br />
* Védekezni ellene például azzal lehet, ha a laphiba-gyakoriság függvényében az ütemező változtatja a multiprogramozás fokát: ha kevés a memória, folyamatokat függeszt fel, és swappel ki; ha van elég, akkor épp ellenkezőleg.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===uc/OS-II===<br />
<br />
====Prioritás: A uC/OS-II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Egy prioritási szinten hány szál futtatását teszi lehetővé a uC/OS-II, miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk. Egy taszk = egy szál.<br />
<br />
(Magyarázat: egy taszk = egy szál; lásd http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_08ea_20110301.wmv, 01:09:18 környékén<br />
Röviden: a beágyazott rendszerek, kis OS-ek esetén (uC/OS-II, FreeRTOS, stb.) lényegében csakis szálakban gondolkozunk. Nincs MMU, csak egyetlen összefüggő fizikai memória van, nincs virtuális memória koncepció, a processzoron futó teljes alkalmazás (az egyetlen alkalmazás) egy nagy folyamat - nincs más folyamat! Ezenbelül tudunk threadeket futtatni. Single Address Space.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Ütemezés===<br />
<br />
====Átbocsátó képesség: Adja meg az átbocsátó képesség definícióját és mértékegységét!====<br />
<div class="answer"><br />
* (throughput) Mértékegység: munka/s, vagy 1/s<br />
* Adott időegység alatt elvégzett feladatok száma. <math>\frac{\sum \textrm{elvegzett munkak}}{\textrm{ido}}</math><br />
* A rendszerfeladatokat nem számoljuk.<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Adja meg a hosszú távú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Tipikusan a BATCH rendszerekben van jelen, és uj jobok végrehajtasának megkezdéseről (új folyamatok indítasárol) dönt. Az elvégzesre váro munkák közül a választas szempontja, hogy a rendszerben a CPU-intenzív es I/O-intenzív folyamatok aránya optimális legyen (optimalis job-mix fenntartasa).<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Definiálja a hosszú távú ütemezés fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
A hosszútávú ütemező feladata az elindított feladatok rendszerbe, illetve a "futásra kész" várakozási sorba való beengedését szabályozni. Igyekszik a CPU-t és a perifériákat terhelő folyamatokat egyensúlyban tartani. Batch rendszerekre jellemző; a PC-k oprendszere általában azonnal indítja a folyamatokat, mikor azt a felhasználó kéri.<br />
* feladata: A háttértáron várakozó feladatok közül kiválasztja azt, amelyiket el kell indítani.<br />
</div><br />
<br />
====Konvoj hatás: Mi a konvoj hatás, és a tanult ütemező algoritmusok közül melyekben jelentkezhet?====<br />
<div class="answer"><br />
* igen nagy lehet az átlagos várakozási idő, mivel egy-egy hosszú CPU-löketű folyamat feltartja a mögötte várakozókat<br />
* FCFS-nél (First-come, first-served) tapasztalható (pl. SJF (Shortest Job First) és RR algoritmus küszöböli ki)<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Adja meg a középtávú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Mi a középtávú ütemező feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
<br />
Szerintem inkább ez:<br />
A rendszerben lévő feladatok memóriájának egyes éppen nem használt részeinek kiírása háttértárra.<br />
</div><br />
<br />
====Körülfordulási idő: Mi az a körülfordulási idő?====<br />
<div class="answer"><br />
* TAT (Turnaround Time) -> Egy feladatra vonatkozóan a rendszerbe helyezéstől a teljesítésig eltelt idő.<br />
* Mértékegység: s,<br />
* t_(CPU,végrehajtási idő)+t_várakozás (Magában foglalja a ténylegesen munkával töltött időt és a várakozást is.)<br />
* felhasználó minél előbb szeretné látni a végeredményt <br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Az éppen futó taszkot megszakítja egy IT. Preemptív OS esetén mindig a megszakított taszk fogja-e visszakapni a futási jogot? Miért?====<br />
<div class="answer"><br />
* Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
* Másik: Nem, mert akitől elvették a futás jogát az futásra kész állapotba fog kerülni és az ütemező dönti el, hogy melyik folyamat fogja megint megkapni a futást.<br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Egy futó taszkra IT érkezik. Preemptív OS esetén az interrupt után mindenképpen 'ide' térünk vissza?====<br />
<div class="answer"><br />
Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
</div><br />
<br />
====Preemptív ütemező: Mikor nevezünk egy ütemezőt preemptívnek? ====<br />
<div class="answer"><br />
Ha az OS elveheti a futásjogot (a CPU-t) egy folyamattól/futó feladattól (interrupt).<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mi a rövidtávú ütemezés, mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Rövidtávú ütemezés: futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mikor fut a rövidtávú ütemező és mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ütemezés következhet be, ha<br />
** a futó folyamat befejeződik,<br />
** egy folyamat felébred, futásra késszé válik,<br />
** a futó folyamat várakozni kényszerül (valamilyen esemény bekövetkezésére), illetve,<br />
** a futó folyamat önként lemond a futás jogáról vagy pedig elveszik tőle.<br />
* Az első és a harmadik esetben az ütemezés mindig környezetváltással jár, hiszen a következő futó folyamat egészen biztosan nem a korábban futott lesz. A másik két esetben előfordulhat, hogy az ütemezőnek nem kell másik folyamatot kiválasztania.<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztás: Sorolja fel a terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztásának megoldásait! (Többprocesszoros rendszerek)====<br />
<div class="answer"><br />
* Master and slaves (egy CPU osztja ki a feladatokat)<br />
* Self-scheduling / peering (minden CPU ütemez)<br />
* Globális futásra kész sor<br />
* Processzoronkénti futásra kész sor<br />
** Push alapú: OS kernel folyamat mozgatja a sorok között a feladatokat.<br />
** Pull alapú: Az idle állapotban (idle feladatot végrehajtó) CPU próbál a többi sorából feladatot kapni.<br />
* Kettő kombinációja<br />
** Összefüggő, párhuzamosan futtatható feladatok optimalizálása (pl. Gang scheduler)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Virtualizáció===<br />
<br />
====Hardveres virtualizáció: Mit jelent az, ha egy x86-os processzor hardveres virtualizáció támogatással rendelkezik?====<br />
<div class="answer"><br />
A CPU utasításkészletének és üzemmódjainak olyan kiegészítése, amely lehetővé teszi a vendég operációs<br />
rendszer kódjának módosítás nélküli futtatását. [?]<br />
<br />
(Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani. ROSSZ(MZ))<br />
<br />
<br />
Elrejti a gep fizikai tulajdonsagait a felhasznalok elol.<br />
<br />
Miert erdemes virtualizalni?<br />
<br />
-Lehet futtatni a gazda OS el nem kompatibilis alkalmazast.<br />
<br />
-Lehet biztonsaggal rendszergazda jogot adni mindennek, mert ugy se tud a gazda os-be kart tenni.<br />
<br />
-Konnyen at lehet masolni a virtualis gepet egy masik gepre.<br />
</div><br />
<br />
====Hosted vs. bare-metal: Miben különbözik egy hosted egy bare-metal típusú virtualizációs megoldástól?====<br />
<div class="answer"><br />
Bare-metal esetén a VMM kezeli a HW erőforrásokat, míg hosted típusú esetén ezt a host OS végzi. <br />
<br />
videó:<br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_20ea_20110418.wmv<br />
00:16:45 körül<br />
<br />
Kétféle megközelítés:<br />
<br />
# Hosted: az operációs rendszerre telepítek egy virtualizációs szoftvert, ez beépül az operációs rendszerbe tipikusan kernel modulként, innentől a virtualizációs szoftver teszi lehetővé, hogy virtuális gépeket futtassak. Tipikusan a desktop megoldások (VMware Player, VirtualBox, Virtual PC, stb.)<br />
# Bare-metal: a virtualizációs szoftver valós OS-szerű funkciókat valósít meg. Lényegében egy minimális funkciókészlettel rendelkező OS. A hardvert nem egy általános célú operációs rendszer kezeli, hanem a virtualizációs szoftver feladata az, hogy a hardver-erőforrásokkal gazdálkodjon, ő dönt az ütemezésről, ő dönt a memória-hozzáférésekről. Tipikusan szokott hozzá tartozni egy menedzsment operációs rendszer, egy menedzsment konzol, ami a távoli hozzáférést, virtuális gépek elindítását lehetővé teszi, és ott is ott tudom futtatni a vendég operációs rendszereket. Tipikusan szervermegoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise, MS Hyper-V).<br />
<br />
Fontos különbség: ki dönt a CPU-erőforrásról?<br />
# van az OS-nek egy ütemezője, ő dönt arról, mikor, ki kapja meg a CPU-t. Dönthet úgy, hogy az időszeletet az alkalmazás kapja meg, a köv. időszeletet a virtualizációs szoftver/modul, ő magán belül pedig eldöntheti, melyik virtuális gépnek osztja a processzort, de alapvetően a host OS dönt arról, mi dönt az erőforrásról.<br />
# arról, hogy ki kapja a CPU-t, a közvetlenül a hardver réteg felett lévő virtualizációs szoftver dönti el. Dönthet úgy, hogy a menedzsment OS kapja, dönthet úgy, hogy valamelyik virtuális gép kapja meg.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
<div class="answer"><br />
Módosítjuk a vendég OS forráskódját, hogy ne is akarjon "problémás" utasításokat hívni, hanem azok helyett azoknak megfelelő függvényeket hívjon a hypervisorban. (Ezzel egyszerűsödik a hypervisor implementálása, viszont csak úgy működik a módszer, ha módosítják a vendég OS forrását.)<br />
</div><br />
<br />
====Trap-and-emulate: Trap & emulate virtualizációs módszer használata esetén mi történik a vendég gép által kiadott nem privilegizált utasítással?====<br />
<div class="answer"><br />
* nem privilegizált utasítások közvetlenül a valós CPU-n hajtódnak végre (no VMM intervention)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===UNIX===<br />
<br />
====Adminisztratív adatok: hol helyezzük el azokat az adminisztratív adatokat, amelyekre mindig szükség van, akkor is, ha a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában?====<br />
<div class="answer"><br />
A proc struktúrában.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: UNIX-ban a folyamatokkal kapcsolatos adminisztratív adatok hogyan épülnek fel?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban akkor szükségesek, amikor a folyamat ténylegesen fut - bent van egy v. több lapja a memóriában, éppen ezekkel kapcsolatos utasításokat hajtunk végre. >> az u-területen található kontextusadatok. A folyamat címtér része. A folyamat nem férhet hozzá, de a folyamat saját címterében találhatók. Amikor a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában, hanem minden a háttértáron található, a folyamat nem fut, akkor az itt található adatokhoz a kernel sem tud hozzáférni, mivel ide csak azok az adatok kerülnek, melyek a folyamat futásakor kellenek! Pl. hozzáférés-szabályozási adatok: a folyamat szeretne valamilyen tevékenységet végrehajtani, szabad-e neki vagy sem? Másik példa: rendszerhívások állapotai: végrehajt egy rendszerhívást, amiben éppen tartózkodik, ezzel kapcsolatos állapotadatok, stb. Vagy: nyitott fájl adatok, fájlkezeléssel kapcsolatos adatok. UNIX-ban a fájlkezelést nagyon általánosan kell érteni. Minden, ami a fájlrendszer-interfészen keresztül zajlik, ahhoz tartozik egy nyitott fájl objektum, ami ennek adminisztrálására szolgál, ezek is az u-területen találhatók. Ezenkívül: számlázási, statisztikai adatok.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban a folyamatok kezeléséhez szükségesek (amire a kernelnek bármikor szüksége lehet). Pl. folyamat alapvető azonosító adatai. Folyamat PID-je, szülőazonosító, stb. Folyamat ütemezésével kapcsolatos adatok, mi a folyamat aktuális futási állapota, mennyi a prioritása, prioritás kiszámolásához szükséges adatai, stb. Memóriakezelési adatok: folyamat memórialapjai bent vannak a memóriában, vagy épp kint vannak a háttértáron. Az u-terület címe, stb. >>> proc struktúra adatai: a process tábla egy eleme (ez a klasszikus rendszereknél ténylegesen egy tábla volt, ma bonyolultabb, pl. láncolt listás megvalósítás). A kernel címterének része. A kernel bármikor elérheti őket.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Milyen adatstruktúrá(k)ban és milyen címter(ek)ben található(k) a folyamatok adminisztratív adata(i)?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat futása során szükséges adatok az u-területen, mely a folyamat címterének része, illetve a folyamatok kezeléséhez szükséges adatok a proc struktúrában, mely a kernel címtér része.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Sorolja fel a UNIX folyamatok legalább 4 alapvető adminisztratív adatát!====<br />
<div class="answer"><br />
* PID (Process ID): egyedi, a folyamatot azonosító szám (PPID: szülő folyamat azonosítója)<br />
* A folyamat állapota (fut, alszik, stb.; ütemezési információk (prioritás, CPU használat, nice érték) )<br />
* Hitelesítők (UID, GID: a kapcsolódó felhasználó adatai)<br />
* Memória-kezelési adatok (címleképezési térkép)<br />
* Kommunikációs adatok (fájlleírók, jelzés információk)<br />
* Statisztikák (erőforrás használat (számlázáshoz) )<br />
</div><br />
<br />
====Alvási prioritás: UNIX alvási prioritásának ütemezését mi végzi?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alvási prioritást is az ütemező határozza meg, az alapján, hogy mire várakozik a folyamat, vagyis miért hajtott végre sleep() rendszerhívást. Kernel módban az ütemező nem veheti el a futási jogot, ezért amíg nem hajt végre sleep() hívást, addig nincs is szükség a prioritásának meghatározására.<br />
</div><br />
<br />
====Android: Az Androidban mikor és miért (adjon jellegzetes példát) terminálható egy alkalmazás?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alkalmazás erőforráshiány miatt bármikor terminálható, ezt az operációs rendszer automatikusan meg is teszi. Példa: ha nincs elég memória.<br />
</div><br />
<br />
====Belső szerkezeti elemek: Sorolja fel a UNIX operációs rendszer főbb belső szerkezeti elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* betöltő<br />
* virtuálismemória-kezelő<br />
* állományrendszer<br />
* blokkos berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: lemezegység, szalagos meghajtó)<br />
* karakteres berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: hálózat, nyomtató)<br />
</div><br />
<br />
====Csővezeték (pipe): Írjon le egy olyan konkrét UNIX shell parancssort, amely csővezetéket alkalmaz!====<br />
<div class="answer"><br />
ls -la | more<br />
</div><br />
<br />
====exec(): Mire szolgál a UNIX exec() rendszerhívás?====<br />
<div class="answer"><br />
exec(): új programkód betöltése egy folyamat címterébe<br />
Azaz a fork() paranccsal létrehozunk egy új folyamatot, exec() paranccsal pedig betöltjük a folyamatba a kódot.<br />
</div><br />
<br />
====Fájl-attribútumok: Sorolja fel a fontosabb UNIX fájl-attribútumokat!====<br />
<div class="answer"><br />
* Típus<br />
* Linkek<br />
* Eszköz, inode, méret...<br />
* Időbélyegek<br />
* Azonosítási és hozzáférés-szabályozási adatok<br />
</div><br />
<br />
====Fájlrendszeri bejegyzések: Sorolja fel a UNIX fájlrendszeri bejegyzések alapvető tulajdonságait (legalább hármat, ls -l oszlopok)!====<br />
<div class="answer"><br />
* pl.: drwxr-xr-x 2 root root 4096 dec 22 12.27 txt<br />
* sorrendben: I. UNIX-fájltípusok (pl. közönséges fájl (-), katalógus (d), szimbolikus link (l), stb.), II. hozzáférési jogosultságok (3*3-as bontásban - 1. hármas csoport a tulajdonos, a 2. a csoport, a 3. a többiek jogosultságait; 'r' az olvasás (read), a 'w' az írás (write), az 'x' pedig a végrehajtás (execute) jele), III. jogosultságok után egy szám áll (ez könyvtárak esetén azt mondja meg, hogy az adott könyvtár hány elemet tartalmaz, fájlok esetén azt tudhatjuk meg, hogy az adott fájlra hány hardlink mutat), IV. tulajdonos, V. méret (bájtokban), VI. utolsó módosítás dátuma, VII. fájl neve<br />
</div><br />
<br />
====Felfüggesztett állapotok: Mik azok a felfüggesztett állapotok, mi a szerepük a UNIX-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
felfüggesztve futásra kész, felfüggesztve alszik állapot A UNIX-ban egyfajta hosszú távú, felhasználói ütemezést jelentenek - a felhasználónak lehetősége van arra, hogy bizonyos folyamatokat a többi állapotból kiemeljen. Pl. Ctrl+Z billentyűkombinációval felfüggesztem a folyamatok futását. Innen valamikor visszahelyezzük futó állapotba.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói mód, kernel kontextus: UNIX esetén milyen tevékenység zajlik felhasználói módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Semmilyen!! <br />
Megj.: Kernel kontextusban, felhasználói módban a program saját utasításait hajtjuk végre, a program saját adataival dolgozunk. Ennél fogva itt nincs értelme beszélni semmiről, mert a folyamat a kernel kontextusában nem hajthat végre semmit.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módból kernel módba váltás: Hogyan vált egy UNIX folyamat felhasználói (user) módból kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerhívásokon keresztül.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módú prioritás: Sorolja fel milyen tényezők határozzák meg egy UNIX folyamat felhasználói módú prioritását (tradicionális UNIX ütemező esetén)!====<br />
<div class="answer"><br />
* Korábbi CPU-használat<br />
* Futásra kész folyamatok száma (p_cpu "öregítésével")<br />
* nice érték (nice és renice parancsok)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok állapotai: Milyen állapotai vannak a UNIX-folyamatoknak?====<br />
<div class="answer"><br />
# kiinduló állapot<br />
# futásra kész<br />
# kernel módban futó állapot<br />
# felhasználói módban futó állapot<br />
# alvó állapot<br />
# zombi állapot<br />
# felfüggesztve alszik<br />
# felfüggesztve futásra kész<br />
<br />
Ctrl+Z-vel felfüggesztett állapotba helyezem a folyamatot.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 UNIX folyamatok között kommunikációs megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: szemafor, osztott memória, üzenetsor<br />
* Csővezeték és nevesített csővezeték<br />
* Jelzések<br />
* RPC<br />
* Folyamat-nyomkövetés<br />
* Szemaforok<br />
* Üzenetsorok<br />
* Osztott memória<br />
* Hálózati, socketeken keresztüli kommunikáció<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel UNIX folyamatok közötti adatátviteli eszközöket (legalább hármat)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: - szemaforok, - üzenetsorok, - osztott memória<br />
* Jelzések: - aszinkron események keltése és kezelése<br />
* Csővezetékek, nevesített csővezetékek: - FIFO kommunikáció a "rokonságban"<br />
* Szemaforok: - a korábban megismert szinkronizációs megoldások<br />
* Üzenetsorok: - diszkrét, típusos üzenetek folyamatok között<br />
* Osztott memória: - azonos fizikai memóriaterület használata több folyamatban<br />
* "hálózati" (socket) kommunikáció: - címzéssel és protokollokkal támogatott kommunikáció<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====fork(): Mire szolgál a fork() rendszerhívás?====<br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
Új folyamat létrehozására. A fork() hívásakor az aktuális folyamat, amely kiadta a rendszerhívást, megduplázódik (minden adata, verme, memórialapja, stb.), onnantól két példányban fog továbbélni, amelyek egymással szinte tökéletesen megegyeznek, kvázi klónozva van a folyamat, néhány apró különbség van csupán. De valójában a memóriaszervezés ügyes trükkje: semmit nem csinál azonkívül, hogy bizonyos adminisztratív adatokat megdupláz, ténylegesen nem másol semmit (memórialapokat)! Az így megduplázott folyamat memórialapjaihoz hozzárendel még egy folyamatot, és megjegyzi azt, hogy amíg ezek a folyamatok békésen tudnak egymás mellett dolgozni, addig dolgozzanak ugyanazon, de ha konfliktus van, akkor majd lemásoljuk ezeket a memórialapokat. <br />
<br />
Ha a fork() hívás 0-val tér vissza: a gyerek folyamat kódja fut tovább. Ha egy negatív számmal tér vissza, fork() hiba történt, nem tudtuk létrehozni az új folyamatot, le kell kezelni. Ha pozitív számot adott vissza, akkor az eredményben a gyerekfolyamat azonosítója található, itt a szülőfolyamat fut tovább.<br />
<br />
Gyerek folyamat fut: az exec() az aktuális folyamat helyére betölt egy másik binárist. Az exec()-et meghívó folyamatnak az exec() kitörli a saját kontextusát, stb., betölt egy új programkódot, amit elkezd végrehajtani. (Kvázi mintha elindítana egy új folyamatot, de a folyamat már fut.) Ha nem sikerült betölteni a binárist (pl. nincs ilyen fájl), akkor hiba, visszatér az exec() is, egyébként nem: az új programkód utasításait hajtjuk végre.<br />
Tehát folyamat létrehozása UNIX-ban két lépésben:<br />
# fork() rendszerhívás = folyamatduplázás, majd<br />
# a gyerekfolyamat helyére az új programkód betöltése exec() hívással.<br />
Modern UNIX-okban fork() már nem igazán (más rendszerhívásokat használ).<br />
<br />
====fork(): Miért van szükség a fork() rendszerhívásnál a folyamat megduplázására?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO<br />
</div><br />
<br />
====Futási/végrehajtási mód: Mi az a futási mód?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv, 00:17:00 környéke alapján<br />
TODO - rövidíteni<br />
A folyamatok a kerneltől teljesen különválasztva működnek (rendszerhívás interfészen keresztül kommunikálnak a kernellel). A végrehajtási mód azt határozza meg, hogy a kernel vagy a folyamat feladatait hajtja végre az OS.<br />
Két mód: kernel ("privilegizált, védett") mód, valamint felhasználói ("szabad") mód.<br />
Kernel módban a védett (kernel) tevékenységeket, felhasználói módban a folyamat programkódját hajtja végre az OS.<br />
Példa: egy webböngésző a tevékenysége egy részében a saját feladatát hajtja végre, pl. HTML-kódot értelmez és jelenít meg, valamint vannak olyan tevékenységek, amelyek ahhoz kellenek, hogy ezt a feladatát végrehajtsa: hálózati kommunikáció, fájlrendszer-műveletek, stb. - ezek kernel tevékenységek.<br />
Kernel módban privilegizált utasítások hajtódnak végre, pl. egy eszközt kezelünk, vagy hozzányúlunk a háttértárhoz, onnan valamit beolvasunk, oda valamit kiírunk. Ilyen utasításokat egy felhasználói módban futó folyamat nem hajthat végre, hiszen ha közvetlenül hozzáférne a hardverekhez, akkor akár adott esetben a teljes rendszer működését felboríthatná.<br />
Felhasználói módból kernel módba átlépéskor átlépünk egy védett módba, így olyan feladatokat is végrehajthatunk, amit egyébként tilos.<br />
</div><br />
<br />
====inode: Mi a UNIX inode?====<br />
<div class="answer"><br />
* A fizikai állományokhoz tartozó leíró, azonosító<br />
* minden file-hoz tartozik egy inode állomány amiben a file minden tulajdonsága megtalálható (azonosító,leíró)<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, folyamat kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, folyamat kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Kivételek, rendszerhívások kezelése, rendszerhívások végrehajtása. <br />
Amikor a folyamat végrehajt egy rendszerhívást, a felhasználói módból átlép kernel módba, hiszen a rendszerhívás belsejében olyan tevékenységeket szeretne végrehajtani (beolvasni vmit egy fizikai eszközről, hálózatról, más folyamattal kommunikálni, elindítani másik folyamatot, stb.), amelyhez kernel utasítások végrehajtása tartozik.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, kernel kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerfeladatok, megszakítások kezelése. Kernelfolyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel módú prioritás: Mi határozza meg a UNIX folyamatok kernel módú prioritását a tradicionális UNIX ütemezésben?====<br />
<div class="answer"><br />
A kernel módban futó folyamat prioritása statikus, nem függ attól, hogy a folyamat mennyit használta a CPUt, vagyis mennyi ideig futott. A prioritás attól függ, hogy a folyamat milyen ok miatt hajtott végre sleep rendszerhívást, vagyis, hogy milyen eseményre várakozik. Emiatt a kernel prioritást szokták alvási prioritásnak is nevezni.<br />
</div><br />
<br />
====Kernelszolgáltatások elérése: Milyen interfészen keresztül érhetők el a UNIX kernel szolgáltatásai?====<br />
<div class="answer"><br />
* System Call Interface<br />
* Az alkalmazások a rendszerkönyvtárakat hívják meg, amelyek szükség szerint meghívják az operációs rendszer szolgáltatásait ??<br />
</div><br />
<br />
====Kontextus: Mi az a kontextus?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv alapján.<br />
TODO: rövidíteni.<br />
Az a környezet, amiben végrehajtjuk az utasításokat. Ez is különbözik a kernelek és folyamatok esetén: folyamat kontextusban azokkal az adatokkal és utasításokkal dolgozunk, amelyek alapvetően a folyamat célját szolgálják, kernel (rendszer vagy megszakítás) kontextusban pedig kernel feladatokat hajtunk végre, és az ezekhez a feladatokhoz szükséges adatokkal dolgozunk.<br />
Kernel kontextus: érkezik egy hardveres megszakítás, ennek kezelése itt zajlik.<br />
Folyamat kontextus: a folyamattal kapcsolatban hajtunk végre tevékenységeket.<br />
Nem uaz, mint a végrehajtási mód, mert lehetséges az, hogy bizonyos tevékenységeket kernel módban hajtunk végre, de folyamat kontextusban. Amikor hozzá kell férnünk egy folyamat futási adataihoz, veremhez, virtuális memóriájához, stb., a programnak az adminisztratív adatait kezeljük, ezek folyamat kontextusban találhatóak.<br />
</div><br />
<br />
====Környezeti adatok: Mik azok a környezeti adatok egy UNIX-folyamatnál?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat indításakor megörökölt tulajdonságok. Tulajdonság-érték párok. Pl. a felhasználó bejelentkezik; mi az ő neve. A felhasználó milyen terminált használ, annak milyen képességei vannak. Mi a felhasználó shellje. Az épp futó folyamat néhány tulajdonsága. Olyan tulajdonság, amely egyes folyamatok számára értéket jelentenek. A felhasználók ezeket a set, setenv, export parancsokkal tudják ezeket állítani (és le is kérdezhetik őket). Megörökli az őt elindító folyamat környezetét (hogy melyiket kell épp használni, UNIX-variánstól függ). Amikor a felhasználó bejelentkezik, akkor a környezeti változók beállítódnak, a folyamatok induláskor ezeket a beállításokat megöröklik.<br />
</div><br />
<br />
====libc: A libc-nek mi a feladata rendszerhívások kezelésében?====<br />
<div class="answer"><br />
A felhasználói mód és kernel mód közötti átmenet lebonyolítása. <br />
A folyamat csak meghív egy open(), read(), write(), stb. függvényt, valójában a háttérben bonyolultabb tevékenység zajlik >> meghív egy rendszerhívást a rendszerhívás interfészen keresztül. A rendszerkönyvtárak egyike a libc, a standard C library, ez felel azért, hogy az adott függvényhívásokat (mint a read()) leképezze arra a mechanizmusra, amin keresztül átlépünk kernel módba. <br />
Az implementáció belsejében van egy SYSCALL utasítás (ez hardverfüggő), ez ténylegesen elvégzi az üzemmódváltást egy speciális megszakítás generálásával, aminek eredményeként a CPU átlép védett módba. A kernel pedig kezeli ezt a megszakítást. Ekkor a kernel a CPU regisztereit elmenti, azért, hogy a folyamat futása visszaállhasson a megfelelő állapotba. A feladat végeztével a kernel visszatér a megszakításból (erre is hardverfüggő a megvalósítás), a CPU visszavált felhasználói módba, a libc pedig visszatér a függvényhívásból, amit a folyamat kiadott.<br />
</div><br />
<br />
====/proc: Mi a /proc?====<br />
<div class="answer"><br />
Speciális fájlrendszer-interfész a kernel-adatstruktúrákhoz való hozzáféréshez.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Hogyan számítható ki egy kernel módban futó UNIX folyamat prioritása?====<br />
<div class="answer"><br />
* a prioritást a folyamat elalvásának oka határozza meg, tehát a prioritás attól függ, milyen sleep utasítással ment át alvó állapotba<br />
* alvási prioritás pl: 20 - diszk I/O-ra vár; 28 - inputra vár a karakteres terminálról<br />
* kernel módú folyamatoknak (amelyek rendszerhívásokat intéznek) negatív prioritásértékeik vannak, ezeknek van a legmagasabb prioritása ........... (http://home.mit.bme.hu/~meszaros/edu/oprendszerek/segedlet/unix/2_folyamatok_es_utemezes/unix_processes.pdf)<br />
* Több szinten, több időléptékben zajlik. Óraütésenként a prioritási sorok ellenőrzése. 10 óraütésenként RR ütemezés egy soron belül. 100 óraütésenként a prioritások újraszámítása.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Igaz-e, hogy a rendszerhívások megszakítással járnak együtt?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, ennek hatására vált védelmi szintet a processzor.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások kontextusa: Milyen kontextusban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
folyamat kontextusban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja: Milyen módban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
kernel módban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja, kontextusa: Milyen futási módban és kontextusban zajlik a UNIX rendszerhívások kiszolgálása?====<br />
<div class="answer"><br />
Kernel módban fut a kód, és a rendszert hívó folyamat kontextusában. ((az ehhez tartozó ábra jobb felső része))<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások programindításkor: UNIX alatt milyen rendszerhívásokra van szükség, ha a felhasználó elindít egy programot (folyamat létrehozása és programkód betöltése)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Folyamatot létrehozni a fork() hívással, majd a programkódot betölteni az exec() hívással lehet.<br />
</div><br />
<br />
====rpcgen: Mi az rpcgen program feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC nyelven készült leírásból C programkódot generál. [?]<br />
<br />
* Az RPC nyelv alkalmas a szerver interfészének formális leírására. A formális leírásból az rpcgen program képes a szerver és a kliens programok megfelelő részeit, valamint a szükséges XDR konverziós függvényeket elkészíteni C nyelven. Az így kapott C forráskódú modulokat a kliens és szerver alkalmazással kibővítve kapjuk a teljes kommunikáló rendszert.<br />
* XDR (Extended Data Representation, kiterjesztett adatreprezentáció): Többféle egyszerű adattípust definiál, illetve szabályokat határoz meg bonyolultabb adatstruktúrák létrehozására. Az adatstruktúrák meghatározásán kívül az XDR egy formális nyelvet is bevezet az adatok leírására. Az RPC rendszer is ezen nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
* RPC (remote procedure call, távoli eljáráshívás): Az RPC-rendszer egy protokoll-leírást és egy programozói interfészt tartalmaz. Az XDR által definiált formális nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
</div><br />
<br />
====System V IPC: Sorolja fel a UNIX System V IPC elemek közös alapjának részeit!====<br />
<div class="answer"><br />
Minden IPC erőforrás rendelkezik a következő azonosítókkal: kulcs (key), létrehozó (creator), tulajdonos (owner), hozzáférési jogok (permissions)<br />
</div><br />
====System V: Adja meg a System V üzenetsorok főbb jellemzőit (tömör felsorolást kérünk)!====<br />
<div class="answer"><br />
* diszkrét, tipizált üzenetek<br />
* nincs címzés, üzenetszórás<br />
</div><br />
<br />
====System V: Miért tud az s5fs (System V File System) gyorsabban írni, mint olvasni (az előadás példája alapján)?====<br />
<div class="answer"><br />
* az írás gyors, főleg kis fájlok esetén (több szintű leképzés a kisebb blokkkok miatt), az olvasás azért lassabb (csak a nagy fájlokra), mert azoknak a részeit össze kell vadászni a szétszórtság miatt<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====u-terület: milyen jellegű adminisztratív adatok vannak az u-területen?====<br />
<div class="answer"><br />
Azok az adatok, melyek a folyamatok futásakor kellenek. Több infó: lásd adminisztratív adatoknál.<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-fajták: Soroljon fel fő UNIX-fajtákat!====<br />
<div class="answer"><br />
Linux, Solaris, BSD, System V, HP/UX, ...<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-szabványok: Soroljon fel UNIX-hoz köthető szabványokat (legalább kettőt)!====<br />
<div class="answer"><br />
* POSIX.1 (teljes nevén: POSIX1003.1): C nyelvű szabványos rendszerhívás-interfész<br />
* System V Interface Definition<br />
* X/Open Portability Guide<br />
* - AT&T SVID (pl. SVR4), - IEEE POSIX, - Open Group X/Open, Unix95, Unix98, ... ????<br />
* http://linux.die.net/man/7/standards<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-típusok: Soroljon fel UNIX típusokat (a családfa jellemző ágait)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V (AT&T változat; Solaris, SCO),<br />
* BSD (Berkeley változat; SunOS, OpenBSD)<br />
</div><br />
<br />
====Ütemezés: Adja meg a tradicionális UNIX ütemező három legjellemzőbb tulajdonságát!====<br />
<div class="answer"><br />
* preemptív, prioritásos és időosztásos<br />
(Néhány kiegészítés a UNIX-ütemezőhöz:<br />
* nem preemptív kernel módban (a kernel módot végrehajtó folyamatot (pl. rendszerhívás, megszakítás-kezelés) nem lehet kényszeríteni, hogy a CPU használatáról lemondjon egy nagyobb prioritású folyamat javára)<br />
* újraütemezés csak akkor következik be, ha egy folyamat önként lemond a CPU-ról és sleep rendszerhívást hajt végre, vagy a folyamat kernel módból visszatér user módba Nem méretezhető megfelelően. Az algoritmus nem képes rugalmasan alkalmazkodni a folyamatok számának növekedése esetén. A korrekciós faktor nem elég hatékony eszköz.<br />
* A CPU-t adott esetben nem lehet "kiosztani" adott folyamat számára. Nem garantálható fix válaszidő. Nagy rendszerterhelés esetén a válaszidő megnőhet. A UNIX ütemezés épp ezért nem alkalmazható real-time rendszerekben.<br />
* A kernel nem preemptív, ezért az egész rendszert feltarthatja. A felhasználó nem tudja megfelelő módon befolyásolni folyamatai prioritását - a nice szám nem megfelelő eszköz erre a célra.)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Mondjon legalább egy, UNIX VFS-alapú "fájlrendszert", amelynek a célja nem fájlok tárolása!====<br />
<div class="answer"><br />
/dev, /proc, stb.<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Soroljon fel UNIX VFS-alapú fájlrendszereket (legalább négyet)!====<br />
<div class="answer"><br />
xfs, zfs, brtfs, nfs<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális rendszerhívás: Mi az a virtuális rendszerhívás, miért van rá szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
(Klasszikus UNIX-ban nincs, Linux 2.5.x-től felfelé, mai Linux kernelek aktívan használják.) <br />
Vannak bizonyos egyszerű feladatok, amelyek a feladat egyszerűsége ellenére túl sok felesleges művelettel járnak: rendszerhívás intterrupt, kontextusváltás, stb., ezen a helyzeten szeretnénk javítani - próbáljuk lerövidíteni ezt az utat. <br />
Pl. a pontos idő lekérdezése csupán egy megfelelő hardver kiolvasása (egyszerű numerikus érték), mégis sok művelettel jár: gettimeofday(): libc > SYSCALL > kontextusváltás > ..., majd ugyanezen a lépcsőn visszasétálunk a felhasználói folyamatba. <br />
Persze nem mindig lehet leegyszerűsíteni ezt az utat, csak egyszerűbb és biztonságos esetekben, pl. ha egyszerű numerikus értékek, azonosítók kiolvasásáról van szó: pl. folyamatnak mi az azonosítója, processzor lekérdezése, pontos idő lekérdezése...Tehát a felhasználói módból kernel módba történő hosszas váltást szeretnénk elkerülni. Ha nincs ilyen módváltás, akkor a felhasználói címtérben elérünk egyes kernelterületeket > így tényleg egyszerű függvényhívás lesz. Megfelelő előfeltételekkel: csak kockázatmentes feladatokra. Időlekérdezés tipikusan ilyen, ott megtehetjük.A felhasználói címtérben az a tevékenység, amelyet szeretnénk végrehajtani, elérhető legyen. Ezt oldják meg a virtuális rendszerhívások! <br />
A folyamat címterébe a kernel rendszerinduláskor speciális "kernellapot" allokál - ezen a biztonságosnak tekinthető rendszerhívások vannak. Terminálból példa: ldd /bin/bash<br />
</div><br />
<br />
====vnode/vfs: Mi a UNIX vnode/vfs?====<br />
<div class="answer"><br />
* Implementáció-független fájlrendszer absztrakció<br />
* vnode: virtuális csomópont, vfs: virtuális állományrendszer<br />
* inode --> vnode<br />
* fs --> vfs<br />
* Új absztrakció: annak felismerése, hogy több állományrendszernek számos előnye van, szükségessé vette a virtuális csomópont (vnode) és a virtuális állományrendszer (vfs) leíró adatszerkezetek bevezetését. Követelmények, elvárások az állományrendszerrel kapcsolatban:<br />
** egyszerre támogasson több - UNIX, nem UNIX - állományrendszert<br />
** különböző diszk partíciók különböző állományrendszereket is tartalmazhatnak, de mountolás esetén egységet képet kell, hogy mutassanak<br />
** támogassa a hálózati állományok osztott használatát<br />
** modulárisan bővíthető legyen. <br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Mi a zombi állapot szerepe egy UNIX rendszerben?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat már felszabadította a foglalt memóriát, lezárta az állományokat, minden erőforrását visszaadta a rendszernek, csak a proc struktúráját tartja fogva, amiben visszatérési és statisztikai információt tárol a szülő számára. A folyamat szülő wait hívása után szűnik meg.<br />
<br />
Megjegyzés: bővebben magyarázattal, előadás alapján:<br />
A folyamat megáll, a UNIX-ban a kernel szeretné ezt a szülőjének is tudomására hozni. <br />
A folyamat már leállt, nem fog tovább futni, de a szülőjét még nem értesítették arról, hogy ez a folyamat megszűnt, esetleg gondoskodjon az újraindításáról, stb. <br />
Pl. egy webszerver: beérkező kérések kiszolgálása --> kliens folyamat indítása, ez megkapja a kérés kiszolgálásának feladatát, a kliens pedig valamikor megáll, a webszerver nem árt, ha értesül róla, hogy hiba vagy normál működés folytán állt le. <br />
Tehát amíg a szülő nem értesült a leállásról, a folyamat zombi állapotban marad. Ha a szülőt nem érdekli, mi történt a gyerekfolyamattal, a zombi állapot hamar megszűnik. <br />
A zombi állapotban a folyamatnak semmilyen saját adatát nem tároljuk, a folyamat összes működéshez szükséges adata megszűnik, kizárólag a kernel adatstruktúrákban, tehát a proc struktúrában marad meg a folyamatnak néhány adminisztratív adata. A ps kilistázhat pl. zombi állapotban lévő feladatokat, mert ezeknet a folyamatoknak az adminisztratív adatai a kernel címterében még megtalálhatóak. De a folyamatok saját címtere, u-terület, stb. már nem létezik. Miután a szülő értesült róla, hogy a gyerekfolyamat meghalt, a kernel törölni fogja a folyamatot a process táblából is, a folyamat kilép a zombi állapotból.<br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Igaz-e az, hogy egy zombi állapotban lévő folyamat még memóriaterületet foglal?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, mert a kernel processz táblában még ott vannak az adatai, és az memóriaterületet foglal. (A NEM választ is meg lehet indokolni...) [Indoklás nélkül 0 pont!!!]<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Windows===<br />
<br />
====Alrendszer: Melyik az az alrendszere a Windowsnak, ami nélkül nem tud futni?====<br />
<div class="answer"><br />
A Windows alrendszer, avagy Client/Server Runtime [[SubSystem]] (csrss.exe). Ennek kilövése kékhalált eredményez.<br />
</div><br />
<br />
====API-k: Hogyan oldották meg, hogy az alkalmazások többféle API-n (Win32, POSIX) keresztül is meg tudják hívni a Windows operációs rendszer funkcióit?====<br />
<div class="answer"><br />
* Megoldás: környezeti alrendszerek (environment subsystems): a felhasználónak vagy programozónak nyújtott környezet, személyiség egy részét a környezeti alrendszer folyamatok valósítják meg, minden egyes környezet külön API-t mutat (Windows, POSIX, ...), az operációs rendszer rendszerhívásainak egy részét kínálja a felhasználói alkalmazások számára. (Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx)<br />
* a kernelnek egy definiált interfésze van, ami nem publikus (hivatalos dokumentációja nincsen): NT API >> az ebben lévő függvényeket a fejlesztő ne hívhassa meg közvetlenül. Ehelyett erre két alrendszer épül, ők mutatnak egy API-t az alkalmazások felé: Windows API és POSIX API. (ezek teljesen dokumentáltak!). Az alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni.<br />
* A két alrendszer feladata az, hogy az általuk definiált hívásokat átfordítsák.<br />
* Nem pusztán szintaktikai, hanem szemantikai eltérések is vannak.<br />
<br />
(Megjegyzés: Exetype segédeszköz segítségével megnézhető, melyik alrendszert használja egy adott alkalmazás.)<br />
<br />
Forrás: http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_04ea_20110215.wmv (00:28:29 körül)<br />
<br />
(Korábbi:<br />
* Alkalmazás 1>>>Windows API (Windows alrendszer)>>>NT API (NT Kernel)<<<Posix API (Posix alrendszer)<<<Alkalmazás 2 TODO(ehelyett 1 épkézláb mondat kéne)<br />
* alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni<br />
)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Executive réteg: Executive (Windows)====<br />
<div class="answer"><br />
Az operációs rendszer magasabb szintű funkcióit szolgáltató rétege (memóriakezelés, biztonság, stb.). Az adatokat objektumokban tárolja, melyeket leírókkal (handle) lehet csak elérni, jól definiált interfészeken keresztül. Bár a kernel funkcióit csak a kernel interfészén keresztül éri el, szintén az ntoskrnl.exe tartalmazza. A legtöbb rendszerhívás itt van megvalósítva. <br />
Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx<br />
<br />
(Korábbi: Ez a réteg tartalmazza az NTDLL.DLL által definiált függvények hívásainak megvalósítását, valamint a rendszer külső objektumai közti kommunikáció. Legfontosabb szolgáltató funkciója a lokális eljárás hívás - LPC (Local Procedure Call) megvalósítása. TODO[MZ])<br />
</div><br />
<br />
====Fájlhozzáférések: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a fájlhozzáférési listákban?====<br />
<div class="answer"><br />
* objektum (SecurableObject) &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* SecurityDescriptor (biztonsági leíró, összefogja a többi elemet) >> Owner (Tulajdonos, megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is ha nincs explicit joga), Discretionary Access Control List (DACL, belátás szerinti, erőforrás szintű, hozzáférési lista - hozzáférés szabályozása), SACL (biztonsági naplózás szabályozása - kinek milyen művelete esetén kell naplózni az adott műveletet)<br />
* AccessControlEntry:<br />
** Típus: megengedő, tiltó, audit<br />
** Flag: Pl. öröklődés<br />
** SID: kire vonatkozik<br />
** Maszk: végrehajtás | törlés tulajdonos írása...<br />
* elérési lista (ACL), melyben megadható, hogy mely folyamatok jogosultak az adott section object elérésére ???<br />
* minden objektumhoz tároljuk a hozzá tartozó <tartomány, műveletvégzési jog> párokat ????<br />
* TODO - bőven elég annyi, hogy Security Identifier (SID) segítségével azonosítja<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mi alapján azonosítja a Windows a ====<br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
felhasználókat és a csoportokat?<br />
<div class="answer"><br />
SID - Security Identifier<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a hozzáférések ellenőrzése során?====<br />
<div class="answer"><br />
* <Gép SID>-<RID> (SID security identifier - gépspecifikus, RID: relative identifier)<br />
* Jól ismert SID-ek: Everyone: S-1-1-0, Administrator: S-1-5-domain-500<br />
* Vista: szolgáltatások is kapnak SID-et<br />
* objektum &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====HAL: Mi a HAL (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
* "HAL" - Hardware Abstraction Layer<br />
* A felsőbb rétegek a HAL-on keresztül érik el az alap HW szolgáltatásokat, a HAL szerepe, hogy elfedje a HW megvalósítás részleteit, és egy egységes, platformfüggetlen felületet biztosítson.<br />
* hal.dll fájlban megvalósítva (pl. timer interrupt kezelését, alaplap alapvető felépítését (milyen chipsetek vannak rajta), stb. elfedi a felette lévő rétegektől)<br />
</div><br />
<br />
====Hardverfüggő részek: Melyek a Windows hardverfüggő részei?====<br />
<div class="answer"><br />
* A kernel egyes részei és a HAL.<br />
* Megjegyzés: én ide a drivereket is beírtam, nem vontak le érte pontot, de azt mondták, azokat nem mindig szokás a rendszer részének tekinteni.<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultságok szerepe: Mik a jogosultságok (privilege) szerepe a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
* operációs rendszer szintű jog<br />
* meghatározzák azokat a rendszerműveleteket, amelyeket egy felhasználói azonosító elvégezhet. Egy rendszergazda jogosultságokat felhasználóknak és csoportazonosítóknak oszt (http://msdn.microsoft.com/en-us/library/bb530716(VS.85).aspx)<br />
* pl. számítógép leállítása, eszközmeghajtó betöltése<br />
* név: SeShutDownPrivilege, SeLoadDriverPrivilege<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens/Képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerülése: Mi a fő oka, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerültek? Elméleti megfontolások alapján hol lenne a helyük?====<br />
<div class="answer"><br />
Windows NT 4.0-ban került le kernel szintre ez a komponens, hogy kevesebb folyamat- és módváltás legyen (Ne kelljen mindig visszaváltani a csrss.exe-be, majd onnan átváltani kernel módba, utasítani a hardvert, visszaváltani felhasználói módba, majd visszaváltani a felhasználói folyamatba, aki kezdeményezte a változtatást.) (A felhasználói módú folyamatban (csrss.exe) csak a konzol kezelés maradt.) Elméletileg felhasználói szinten kéne lennie.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Windows-ban miért került le az ablakkezelő kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Hogy kevesebb kontextus- és módváltás legyen, mivel a Windows szerves része az ablakkezelés, ezért rengeteg user-kernel mód váltás lenne ha a csrss.exe-en keresztül használnánk. Tehát teljesítménybeli okokból.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens előnyei: A Windows OS grafikus komponensének mik az előnyei, hátrányai?====<br />
<div class="answer"><br />
A grafikus komponens kernel módban fut. Emiatt a hibái az egész rendszert magával ránthatják, viszont gyorsabb, mert kevesebb CPU-mód váltás kell a rajzoláshoz.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Mi volt a fő oka annak, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító komponens kernel módba került?====<br />
<div class="answer"><br />
Mert ezek a folyamatok intenzíven használják a hardvert, és futásuk gyorsaságára az egész rendszer teljesítménye érzékeny. A user módban történő megvalósítás a rendszert lelassítaná a gyakori környezetváltás miatt.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel: Mi a kernel (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer állandóan memóriában lévő, védett módban futó része. Az NT egyetlen HW függő része, szerepe a HW elfedése a felette található eszközök elől, ezáltal a felette lévő részek már teljesen HW függetlenek. Megvalósítja a szálütemezést, multiprocesszor ütemezést és a TRAP kezelést.<br />
</div><br />
<br />
====Kliens-szerver-modell: Nevezzen meg egy kliens-szerver-modell alapján működő komponenst az NT-ben!====<br />
<div class="answer"><br />
* csrss.exe - Client/Server Run-Time Subsystems (környezeti alrendszerek)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Memóriafoglalás: Mely utasításokkal és miért történik a memóriafoglalás két lépésben Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* A két lépés: Reserve és Commit. Az első csak címtartományt foglal, amögött nem lesz ténylegesen használható memóriaterület; a másik a már lefoglalt címtartományhoz rendel (virtuális) memóriát.<br />
* A folyamatok címtartományának töredezettsége csökkenthető azzal, ha a címtartományt már akkor előre foglalja, mikor a memóriára még nincs szüksége, és ez nem jár olyan memóriapocsékolással, mintha fizikai memóriát is foglalna ugyanakkor.<br />
</div><br />
<br />
====Munkakészlet (working set): Mit jelent a Windows-ban az egy folyamathoz tartozó munkakészlet (working set) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Azon fizikai lapok halmaza, amelyekre a folyamat laphiba nélkül hivatkozhat. <br />
</div><br />
<br />
====NT hardverfüggő rétegei: Sorolja fel az NT hardverfüggő rétegeit!====<br />
<div class="answer"><br />
HAL (Hardware Abstraction Level), kernel<br />
</div><br />
<br />
====NTDLL.DLL: Mi az NTDLL.DLL fő funkciója?====<br />
<div class="answer"><br />
Összeköti a User és Kernel módot. Az Executive függvényeknek megfelelő függvénycsonkok vannak benne.<br />
</div><br />
<br />
====Quantum: Mi a szerepe a quantumnak a Windows ütemezőjében?====<br />
<div class="answer"><br />
* A szálak adott ideig futnak (quantum)<br />
* RR ütemezésnél az időszelet<br />
* Óramegszakításban mérik (clock interval, clock tick) 1 clock tick = ~ 10-15 ms (HALtól függ)<br />
* Quantum hossza: időegység, amíg egy szál fut<br />
* Kliensek esetén a quantum hossza 2 clock tick a háttérben futó folyamatoknak, az előtérben futó folyamatoknak 6 clock tick jut. Így egy CPU-intenzív folyamatról való ablakváltáskor az új, előtérben lévő folyamat arányosan több CPU-időt kap (azonos prioritásokat feltételezve).<br />
* Szervereknél: mindenkinek 12 clock tick a kontextusváltások minimalizálása érdekében. Szervereknél így a kliensek kéréseinek eredményeként felébredő alkalmazásoknak több esélye van befejezni a kérést, és várakozó állapotba kerülni, mielőtt az időszelet véget érne.<br />
* esély annak a folyamatnak, amelynek épp most ért véget a várakozása: a várakozás végén megnöveljük a prioritást, de a quantum eggyel csökken; a quantum végén a prioritást az eredetire csökkenti.<br />
* éhezés elkerülése: az OS másodpercenként megnézni a futásra kész szálakat, és annak, aki nem futott már 300 óraütés óta, 15-ös prioritást ad, megnöveli a quantumját egy quantumnyi futásig<br />
* TODO, hogy a forrás feldolgozása jó-e: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/01-opre-windows-utemezes.pptx<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Rendszeridő megváltoztatása: A rendszeridő megváltoztatására kinek van joga Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* SeSystemTimePrivilege joggal rendelkező felhasználóknak / azoknak a felhasználóknak, amelyek olyan csoportba tartoznak, amelyekhez hozzá van rendelve a SeSystemtimePrivilege.<br />
* Alapértelmezett beállításként csak az Administrators és Power Users group rendelkezik vele.<br />
* http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb530716(v=vs.85).aspx<br />
</div><br />
<br />
====Standby memórialapok listája: Mire szolgál a standby memória lap lista a Windows-ban (miért nem szabad lapként vannak ezek nyilvántartva)?====<br />
<div class="answer"><br />
A lap egy munkahalmaz része volt, de már nem az, elvették tőle. A lap nem módosult, mióta kiírták a merevlemezre, vagy mióta beolvasták. Egy nem Valid laptábla bejegyzés még mutat rá, azaz ha kell, még könnyen életre lehet kelteni a lapot. <br />
</div><br />
<br />
====Szabad (free) és nullázott (zeroed) lapok: Miért van a Windows-ban külön szabad és nullázott (freed és zeroed) memórialap-lista?====<br />
<div class="answer"><br />
Biztonsági okokból. Nem nullázott memóriaterületet odaadni más folyamatnak biztonsági kockázatot jelent.<br />
Tehát a free lapok szabad lapok, de még nem adhatók oda felhasználói folyamatnak, mert "szemetet" vagy érzékeny adatot tartalmazhatnak: nincs nullákkal felülírva a tartalma. A zeroed lapok szabadok, és nullákkal vannak felülírva, tehát odaadhatók felhasználói folyamatnak, amennyiben igény van rá.<br />
<br />
TODO: ez így már megfelelő indoklás?<br />
<br />
(Korábban:<br />
*Free*: a lap szabad, de nincs 0-kkal felülírva a tartalma, szemét vagy egy előző processz által használt tartalom van benne. Ezt nem adhatja ki közvetlenül a memóriakezelő más processzeknek, mert biztonsági szempontból aggályos adatokat találhatna rajta.<br />
*Zeroed*: szabad és nullákkal felülírt lap, kiadható, ha valakinek kell. <br />
TODO(ez így igaz, csak ebben a formában nem a kérdésre válaszol))<br />
</div><br />
<br />
====Mik a szerepük a szolgáltatásoknak a Windowsban? ====<br />
<div class="answer"><br />
Olyan folyamatok, amik a felhasználói felülettől és belépéstől függetlenül a háttérben futnak, és kibővítik az operációs rendszer alap szolgáltatásait.<br />
TODO?<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság (reentrancy): Mit jelent az, hogy a Windows-ban a rendszerhívások újrahívhatóak?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszerhívásokat több alkalmazás is meghívhatja egyszerre, nem blokkolódnak, ha már valakit éppen kiszolgál az adott rendszerhívás.<br />
</div><br />
<br />
====Védett objektum tulajdonosának speciális joga: Milyen speciális joga van egy védett objektum tulajdonosának az adott objektumra a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
Megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is, ha erre nincs explicit joga. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/03-opre-windows-biztonsag.pptx)<br />
</div><br />
<br />
====Verzióleírás: Mit jelentenek a számok és szavak a következő verzióleírásban: "Microsoft (R) Windows (R) 5.01.2006 Service Pack 2 Uniprocessor Free"?====<br />
<div class="answer"><br />
* (MZ) 5.01.2006 a verziószám, major.minor.build formában, 5.1 a Windows XP verzója, 2006 az SP2-es verzió build száma. Uniprocessor = egy processzoros kernel verzió, Free = debug szimbólumok nélküli verzió.<br />
*(MZ) 2011-től kezdve ez már nem része a tananyagnak<br />
* Most computers run a "uniprocessor free" version of Windows, which is a version that runs on a single CPU and does not contain extra errorchecking.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
</div><!-- /#q_and_a --><br />
<br />
==Tartalomjegyzék==<br />
<div class="table_of_contents"><br />
__TOC__<br />
</div><br />
<br />
<br />
==Források (teljesség igénye nélkül)==<br />
<div class="docs_sources"><br />
Ez előadás diáin, Wikipédiás és egyéb, Google-lel található cikkeken kívül ezek voltak a források, és MÉG ÍGY SEM tartalmazza az összes beugrókérdést (volt olyan, amit rengeteg idő lett volna átszerkeszteni, vagy kevésbé sanszos, hogy olyan hosszúságú beugrókérdést tennének fel, ami ott szerepelt):<br />
<br />
* Hivatalos előadásjegyzetek: http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas/targyak/vimia219/jegyzet/index.html<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaBeugrok<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaKisKerdesek<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2007junius12megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008majus20megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008junius11megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/pelda_beugro_megoldas.pdf<br />
----<br />
* https://vir.sch.bme.hu/dokumentumok/InfoSite/4.%20f%C3%A9l%C3%A9v/Oper%C3%A1ci%C3%B3s%20rendszerek/<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/opre_beugro.zip (HOSSZÚ)<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/oprendszkidolg.zip<br />
* Wikipédia<br />
* Google segítségével fellelhető rengeteg forrás<br />
* stb.<br />
<br />
-- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.docx|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással DOCX-formátumban (szerkeszthető, javítható!)]]<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.pdf|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással PDF-formátumban]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_kidolgozott_beugr%C3%B3k%C3%A9rd%C3%A9sek_vizsg%C3%A1ra_ABC-sorrendben&diff=182083Operációs rendszerek kidolgozott beugrókérdések vizsgára ABC-sorrendben2014-06-11T15:16:03Z<p>Pterblgh: /* Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés) */</p>
<hr />
<div>==Bevezető==<br />
Korábbi Wiki-n és InfoSite-on szereplő kidolgozott és kidolgozatlan anyagok, számtalan forrásból összeszedve - előadásdiákból, video.bme.hu-n lévő felvett anyagokból, Wikipédiás és egyéb, Google segítségével fellelhető anyagokból kiegészítve.<br />
Hibák előfordulhatnak! TODO-val azokat a részeket jelöltem, amik átnézendők, rendbe szedendők, hiányosak, stb., ezeket is kérlek javítsátok, ha tudjátok! Köszi!<br />
Ami fontos: ABC-sorrendbe rendezve szerepelnek a kérdések, így könnyebben megtalálható, tartsuk is meg ezt a tendenciát!<br />
Remélem hasznát veszitek! -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
Valamilyen szintű kategorizálást is beleraktam. A kérdések elejére odaírtam magának a kérdésnek a lényegét is, hogy könnyebben megtalálhatóak legyenek az azonos kérdéskörbe tartozóak.<br />
<br />
==Beugrókérdések megoldással==<br />
===Általános jellegű OS-ekkel kapcsolatos kérdések===<br />
<br />
====Indulás: Hasonlítsa össze az általános célú (asztali) és a beágyazott operációs rendszereket az indulás szempontjából!====<br />
<div class="answer"><br />
A beágyazottnál először indul az alkalmazás, és az indítja az operációs rendszert, az asztalinál az operációs rendszer indítja az alkalmazásokat.<br />
</div><br />
<br />
====Inkrementális mentés: Mit jelent az inkrementális mentés?====<br />
<div class="answer"><br />
Csak a változtatásokat mentjük az előző mentéshez képest -> kisebb helyet foglal, hamarabb végez a mentés.<br />
</div><br />
<br />
====Kemény valós idejű rendszer: Adja meg a kemény valós idejű (hard real-time) rendszer definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer adott eseményekre adott időn belül 1 valószínűséggel válaszol (egyébként hibás, hiába funkcionálisan jó a válasz). A rendszer NEM késhet!<br />
</div><br />
<br />
====Lazán csatolt rendszer: Milyen szinkronizációs kényszereket jelent, ha egy lazán csatolt rendszer kommunikációja során véges kapacitású csatornát alkalmazunk?====<br />
<div class="answer"><br />
ha a küldő folyamat túl gyorsan küldözget, akkor a csatorna megtelik, úgyhogy túlcsordulás lesz, ami miatt a küldőnek várnia kell mielőtt újra küld.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?====<br />
<div class="answer"><br />
<br />
Az API elrejti a rendszerhívások részleteit, bonyolultságát a programozó elől, lényegében egy wrapper réteggel fedi be a rendszerhívásokat.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====RPC: Milyen részekből áll az RPC technológia?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC: Remote Procedure Call, távoli eljáráshívás. Magas szintű folyamatok közti kommunikációt tesz lehetővé. Részei:<br />
* a hívható eljárások és típusaik (interfész) leírása<br />
* programgenerátor - rpcgen: a leírásból C programkódot generáló program<br />
* kommunikációs infrastruktúra - portmapper: a programazonosítók és a hálózati portok összerendelése<br />
</div><br />
<br />
====Statikus/dinamikus OS: Mikor nevezünk statikusnak, illetve dinamikusnak egy operációs rendszert?====<br />
<div class="answer"><br />
statikus: azok a rendszerek, amelyeknek muködése során - a felépülés és inicializálás kezdeti szakaszától eltekintve - nem jönnek létre és nem szűnnek meg folyamatok. dinamikus: működés közben bármikor születhetnek illetve megszünhetnek folyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Szorosan csatolt rendszerek: Milyen rendszereket nevezünk "szorosan csatolt" rendszereknek?====<br />
<div class="answer"><br />
Ahol több CPU közös óra és közös memória segítségével működik együtt. Általában egyetlen operációs rendszer van, de az bonyolult. (Megjegyzés: az architektúrákból megtanult "közös erőforrást használnak" definícióra csak fél pontot adtak.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===Erőforrás-hozzáférés===<br />
<br />
====Elosztott rendszerek: Elosztott rendszerekben milyen konzisztencia kérdésekkel kell foglalkozni?====<br />
<div class="answer"><br />
* frissítés konzisztencia<br />
* másolat konzisztencia<br />
* cache konzisztencia<br />
* hiba konzisztencia<br />
* óra konzisztencia<br />
* felhasználói interfész konzisztencia<br />
</div><br />
<br />
====Erőforrás-gazdálkodás: Mi a különbség a hierarchikus és a globális erőforrás-gazdálkodás között?====<br />
<div class="answer"><br />
hierarchikus: a gyermek folyamatok csak a szülő erőforrásaiból részesülhetnek, és nem létezhetnek önállóan, csak amíg a szülőjük is létezik. globális: a rendszer valamennyi folyamata létrejötte után egyenrangú, önálló szereplő, és versenyezhet a teljes erőforráskészletből való részesedésért.<br />
</div><br />
<br />
====Éhezés: Mi az az éhezés?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamatnak megvan mindene, ami a futásához kellene (ezért nem holtpont), de az erőforrásokat, amiket használni akar, más folyamatok kapják meg (ezért nem tud futni).<br />
</div><br />
<br />
====Graceful degradation: Mit jelent a "graceful degradation" fogalma? ====<br />
<div class="answer"><br />
Fokozatos leromlás/összeomlás: Ha a rendszer terhelése eléri az ún. könyökkapacitást, akkor utána viselkedése megváltozik, a tovább növekvő terhelésre már egyre rosszabb működéssel reagál (overhead). Elvárható, hogy ezt fokozatosan tegye (ne omoljon össze).<br />
</div><br />
<br />
====Kölcsönös kizárás====<br />
<div class="answer"><br />
Annak biztosítása, hogy a közös erőforrást egy időben csak annyi magában szekvenciális feladat használja, amely mellett a helyes működése garantálható.<br />
A kölcsönös kizárást meg kell oldanunk a programban. Többnyire a használt erőforrást lock-oljuk (elzárjuk): nem engedjük hozzáférni a többi részfeladatot.<br />
</div><br />
<br />
====Kritikus szakasz: Mit jelent a kritikus szakasz?====<br />
<div class="answer"><br />
A magában szekvenciális feladatok azon kódrészletei, amely során a kölcsönös kizárást egy bizonyos közös erőforrásra biztosítjuk. A kritikus szakasz a kérdéses közös erőforráshoz tartozik. A kritikus szakaszt a hozzá tartozó erőforrásra atomi műveletként (nem megszakítható módon) kell végrehajtanunk.<br />
</div><br />
<br />
====Monitor: Mi a monitor alkalmazásának lényege? (Kölcsönös kizárás)====<br />
<div class="answer"><br />
A lockolás nem szétszórva történik a programban, hanem egyetlen, a közös erőforráshoz szorosan tartozó programrészletben.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás öröklés: Mi a prioritás öröklés (Priority Inheritance, Pl) protokoll lényege? (prioritás inverzió témakör)====<br />
<div class="answer"><br />
Az alacsony prioritású feladat megörökli az általa kölcsönös kizárással feltartott feladat prioritását a kritikus szakaszából való kilépéséig. Csak részben oldja meg a prioritás inverzió problémáját.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan lehet Test_and_Set utasítással kritikus szakaszba lépést (entry) és kilépés (exit) megvalósítani?====<br />
<div class="answer"><br />
* Belépésnél csökkentjük a value értékét ezzel jelezve hogy használni akarjuk a kritikus szakaszt<br />
* Kilépésnél növeljük a value értékét<br />
Egy változót kijelölünk "lock object"-nek; ha ennek a tartalma 0, nincs senki a kritikus szakaszban. A kritikus szakasz elején egy ciklusban test-and-set-et hajtunk végre rá (az utasítást a ciklus feltételébe téve); ha valaki van a szakaszban már, a ciklusban fogunk keringeni, amíg ki nem lép belőle a másik. Amikor kilépett, a test-and-set következő végrehajtása beállítja a változót, és továbbengedi az egyik várakozó ciklust. A szakaszból kilépéskor pedig simán (nem test-and-set-tel) 0-ba állítjuk.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan működik a test_and_set?====<br />
<div class="answer"><br />
Visszaadja egy bit értékét, és ha 0 volt, 1-re állítja. Mindezt oszthatatlanul, vagyis ha 0 volt ott, és többen egyszerre hívtak rá test-and-set-et, akkor az egyiké teljesen lefut, 1-be állítja és nullát ad vissza, mielőtt a többi elkezdene futni (így ők mind 1-et fognak visszaadni)<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság: Mit jelent az újrahívhatóság (reentrancy) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
A közös erőforrás problémájának egyfajta kiterjesztett esete egy függvényen/objektumon belül, mely akkor léphet fel, amennyiben ezt a függvényt/metódust egyszerre többen is meghívhatják. Előfordulhat akkor, ha ugyanazt a függvényt hívjuk egy taszkból és egy megszakítás-rutinból is, vagy ha preemptív ütemezés esetén ugyanazt a függvényt hívjuk két taszkból is.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Holtpont===<br />
<br />
====Definíció: Adja meg a holtpont definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
Egy rendszer folyamatainak egy H halmaza holtponton van, ha a H halmazba tartozó valamennyi folyamat olyan eseményre vár, amelyet csak egy másik, H halmazba tartozó folyamat tudna előidézni. Másként: A közös erőforrások hibás beállítása vagy használata miatt a rendszerben a részfeladatok egymásra várnak &#187; nincs futásra kész folyamat; &#187; nem jöhet létre belső esemény; &#187; A rendszer nem tud előrelépni.<br />
</div><br />
<br />
====Foglalva várakozás: Holtpont megelőzése (prevention) esetén milyen módszerrel lehet a foglalva várakozás előfordulását kizárni?====<br />
<div class="answer"><br />
* Az erőforrást birtokló feladat kér újabb erőforrást.<br />
* Minden szükséges erőforrást egyben kell lefoglalni, egyetlen rendszerhívással.<br />
* Alkalmazástól függ a használhatósága.<br />
* Erőforrás-kihasználás romlik.<br />
* A foglalva várakozás elkerülhető, ha minden folyamat betartja azt a szabályt, hogy az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el. A szabály betartásával megelőzhető a holtpont, de ára az erőforrás-kihasználás jelentős romlása.<br />
* Ha a folyamatokat kötelezzük arra, hogy minden erőforrásukat egyszerre kérjék el. Ha meg akarjuk engedni a rákérést, akkor menthető állapotú erőforrások esetén megtehetjük, hogy a várakozó folyamatoktól elvesszük az erőforrásaikat.<br />
</div><br />
<br />
====Kezelése: Az operációs rendszer milyen általános eljárásokat használhat a holtpont kezelésére?====<br />
<div class="answer"><br />
* strucc algoritmus (nem vesz róla tudomást)<br />
* holtpont feloldása - melyik holtpontban érintett folyamatot számoljuk fel?<br />
* menthető állapotú erőforrások elvétele,<br />
* minél kevesebb folyamat felszámolása,<br />
* folyamatok prioritása,<br />
* már elvégzett munka,<br />
* folyamatok visszaállíthatóságának biztosítása<br />
* holtpont megelőzése<br />
</div><br />
<br />
====Kialakulás szükséges feltételei: Sorolja fel a holtpont kialakulásának szükséges feltételeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Kölcsönös kizárás: Vannak olyan erőforrások a rendszerben, melyeket a folyamatok csak kizárólagosan használhatnak.<br />
* Foglalva várakozás: legyen olyan folyamat mely lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel: a folyamatok addig birtokolják az erőforrást, míg saját jószántukból fel nem szabadítják azokat.<br />
* Körkörös várakozás: Létezik a rendszerben egy olyan folyamatsorozat, melyben minden folyamat az utána következő folyamat által foglalt erőforrásra vár, a sorozat utolsó tagja pedig a sorozat első tagjára.<br />
</div><br />
<br />
====Megelőzés, elkerülés: Mi a különbség a holtpont megelőzése (prevention) és holtpont elkerülése (avoidance) között?====<br />
<div class="answer"><br />
* megelőzése: olyan rendszert tervezünk, ahol nem teljesülnek a holtpont feltételei, így elvileg sem lehet holtpont.<br />
* elkerülése (pl. bankár algoritmus): A rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy nem vezet-e holtpontveszélyre a kérés teljesítése, más szóval fennmarad-e a biztonságos állapot.<br />
<br />
* ( Kölcsönös kizárás minimálisra csökkentése: lehetőleg többpéldányos erőforrásokat alkalmazunk, ahol ez nem lehetséges, ott a hozzáférést megpróbáljuk oszthatatlan műveletté tenni.<br />
* Foglalva várakoztatás megszüntetése: Ha minden folyamat betartja a szabályt, miszerint az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el, akkor elkerülhető a foglalva várakoztatás. Ennek ára van: az erőforrás-kihasználtság romlása.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel kiküszöbölése: Ha menthető állapotú erőforrásaink vannak, akkor megtehetjük, hogy elvesszük egy adott folyamat erőforrását és egy másiknak adjuk, majd annak lefutása után visszaadjuk a régi állapotában az erőforrást az első folyamatnak.<br />
* Körkörös várakozás megakadályozása: A folyamatok megegyeznek az erőforrások sorszámozásában, minden folyamat csak nagyobb sorszámú erőforrást igényelhet azoknál az erőforrásoknál melyeket birtokol. Ekkor biztosan nem alakulhat ki kör.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Fájlrendszerek===<br />
<br />
====Fájl: Mi a fájl az operációs rendszer szempontjából? (háttértár-kezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* a fájl a permanens táron az adattárolás logikai egysége, az operációs rendszer feladata a logikai egységek (fájlok) leképzése valódi fizikai egységekre, ez az OS-ben egy többszintü réteges rendszer<br />
* Absztrakt adattípus (objektum, fájl mutató).<br />
* Adat, név (name - elnev. konvenciók), típus (type - kezelés módja) tulajdonságok (attributes). Tulajdonosok, jogosultságok. Hozzáférési időpontok<br />
* Kölcsönös kizárás (file locking)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Háttértáron lévő lapok: Milyen részidőkből áll össze a háttértáron levő lapokhoz való tényleges hozzáférési idő? Kis vagy nagy lapok használata esetén kapunk "jobb" byte hozzáférést?====<br />
<div class="answer"><br />
* adatátviteli sebesség + fejmozgás sebessége + lemezek forgási sebessége<br />
* nagy lapok esetén ( mert így közvetlenül egymás után helyezkednek el az összetartőző adatok így nem kell a fejnek "ugrálnia" )<br />
* Először a laptáblából kell kikeresni a lap bejegyzését, és konstatálni, hogy nincs hozzá fizikai lap rendelve. Majd, ki kell választani egy szabad fizikai lapot (ha nincs, ki kell vinni egyet háttértárra), a szabad helyre beolvasni a lapot, majd újraindítani a laphibát okozó utasítást. Ezek közül a háttértárról olvasás nagyságrendekkel lassabb a többinél, ezért lényegében ez határozza meg a teljes hozzáférési időt.<br />
* Ha csak a háttértáron lévő lapokat nézzük, akkor, mivel kisebb lapot gyorsabban lehet beolvasni, ezért kisebb lapoknál gyorsabb a hozzáférés. Ha egy folyamat teljes munkahalmazát nézzük, akkor viszont a kisebb lapok több adminisztrációs költséggel járnak (gyakrabban kell háttértárhoz fordulni), és átlagban a nagyobb lapok adnak jobb eredményt.<br />
</div><br />
<br />
====Indexelt tárolás: Sorolja fel az indexelt tárolás (indexed allocation) előnyeit és hátrányait! (Fájlrendszer-leképzés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Szekvenciális és indexelt elérésre is alkalmas.<br />
* Sérülékeny (az index blokkok sérülése a fájlt elérhetetlenné teszi).<br />
* Az index blokkokat viszont könnyű többszörözni (replikálni).<br />
* Sok fejmozgást okoz (seek), a blokkok el vannak szórva a diszken.<br />
* Itt is lehet a láncolt listás töredezettség mentesítéshez hasonló algoritmusokat használni a fejmozgás minimalizálására.<br />
</div><br />
<br />
====RAID: Sorolja fel a RAID technika leglényegesebb elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Használjunk több merevlemezt egyszerre.<br />
* Több redundáns alkalmazása növeli a megbízhatóságot.<br />
* Több párhuzamos használata növeli a sebességet.<br />
* Hozzunk létre egy virtuális diszket a fizikai diszkekből.<br />
* Redundant Array of Inexpensive Disks: több lemez összekapcsolása.<br />
* A RAID-0 esetében két lemezre vannak szétosztva az adatok, így egyetlen fájlt kétszer akkora sebességgel lehet írni (a két felét parhuzamosan).<br />
* A RAID-1 esetében ugyanazt az adatot tároljuk le a két lemezen, így gyorsabb nem lesz, de az egyik lemez hibája esetén visszanyerhetőek az adatok.<br />
* Megjegyzés: ez csak példa, több lemezzel is lehet csinálni, a sebesség/tárhely/hibatűrés között különböző kompromisszumokat elérve.<br />
</div><br />
<br />
====RAID0 vs. RAID1: Hasonlítsa össze két azonos diszkből álló RAID0 és RAID1 tömb tulajdonságait! Hogyan alakul a hozzáférési idő, az adatátviteli sebesség és a megbízhatóság egyetlen diszkhez képest a két esetben?====<br />
<div class="answer"><br />
RAID 0-1 szabványok általában SW implementációval és kevés (2db) diszkkel<br />
* RAID 0 (striped disks):<br />
** Több diszk párhuzamos használata;<br />
** file részei N diszkre kerülnek;<br />
** Az egyes részek egymástól függetlenül elérhetők<br />
** A diszkek tárolókapacitása összeadódik<br />
** N azonos diszk esetén a RAID 0 virtuális diszk olvasásai és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
** A hozzáférési idő közel eléri egy diszk hozzáférési idejét.<br />
** Bármelyik diszk meghibásodása esetén az adat elveszik<br />
* RAID 1 (mirroring):<br />
** Több diszk redundáns használata.<br />
** A file minden része minden (N) diszkre kikerül.<br />
** Azonos diszkeket feltételezve a tárolóterület egy diszk tárolóterületével azonos.<br />
** Az adatátviteli sebesség lassabb, mint egy diszk sebessége.<br />
** A hozzáférési idő nő.<br />
** Speciális esetben az olvasási sebesség N-szeresre nőhet, feltételezve a diszk meghibásodásának más módon történő észlelését (nem kell az azonosságot ellenőrizni többségi szavazással).<br />
** Egy működőképes diszk esetén az adat elérhető.<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Adja meg az M (M pozitív egész szám) diszket tartalmazó RAID5 tömb tulajdonságait! (hibatűrés és sebesség)====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 5 (block interleaved distributed parity).<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata<br />
* Adat és paritás elosztása N+1 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error). A 2. meghibásodás észlelése a tömb újraépítése során)<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Miért előnyös és miért hátrányos RAID5 használata?====<br />
<div class="answer"><br />
* + N azonos diszk esetén az olvasási és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
* + 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
* - 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
* - Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error).<br />
* -Bonyolultabb, mint a Raid 0/1, ezért hardveresen valósítják meg, ami viszont drága<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: Adja meg a 8 darab 1 Tbyte-os HDD-ből álló RAID6 tömb tárolókapacitását!====<br />
<div class="answer"><br />
6 TB. (Adat és paritás elosztása N+2 diszkre. A kapacitása N diszk tároló kapacitásával egyenlő.)<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: N db azonos diszkből álló RAID6 tömb esetén a tömb tárolókapacitása és sebessége (nagy fájlok írása/olvasása során elérhető adatátviteli sebesség) hogyan viszonyul az egyetlen diszk azonos adataihoz?====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 6 (block interleaved dual distributed parity)<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata.<br />
* Adat és paritás elosztása N+2 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 2 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 3 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nagyobb valószínűséggel állítható helyre a RAID 5-höz képest<br />
* Minimum négy lemezre van szükség a RAID 6 működéséhez. The capacity of the array is (N-2) times the size of the smallest member disk for the array of N disks.<br />
* Az olvasási sebesség (N-2)-szerese egy lemez olvasási sebességének - two disks in the row hold a parity which is useless to read. Such read speed values are roughly the same as in RAID 5.<br />
</div><br />
<br />
====Tárolás egysége: Mi a logikai és mi a fizikai tárolás egysége a permanens táron?====<br />
<div class="answer"><br />
* logikai egység: fájl (file)<br />
* fizikai egység: adatblokkok (cilinder, sáv és szektor együtt azonosítja az írható/olvasható adatblokkot; OS képzi le a logikaiakat fizikaiakra)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Folyamatok, szálak===<br />
<br />
====Bernstein feltétele: Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)?====<br />
<div class="answer"><br />
Bernstein feltétele:<br />
* Legyen <math> P_i </math> és <math> P_j </math> két darabja egy programnak.<br />
* A <math> P_i </math> összes bemeneti változója <math> I_i </math>, és az összes kimeneti változója <math> O_i </math>, ugyanez <math> P_j </math> -re <math> I_j </math> és <math> O_j </math>.<br />
* A két program párhuzamosan végrehajtható (vagyis független), ha: <math> I_j \bigcap O_i = 0 </math>, <math> I_i \bigcap O_j = 0 </math> és <math> O_i \bigcap O_j = 0 </math><br />
</div><br />
<br />
====Feladatok (task) együttműködése: Hasonlítsa össze a közös memórián illetve az üzenetváltáson alapuló folyamatok közti együttműködést!====<br />
<div class="answer"><br />
Közös memórián keresztül történő adatcsere esetén az együttműködő folyamatok mindegyike saját címtartományában lát egy közös memóriát. A közös memória elérését valamilyen adatátviteli rendszer teszi lehetővé. Üzenetváltásos adatcsere esetén a folyamatoknak nincs közös memóriája. Az adatátviteli rendszer most a logikai processzorokat kapcsolja össze. Rajta keresztül a folyamatok üzeneteket tudnak küldeni, illetve fogadni. Az üzenetküldésre a folyamatok logikai processzorainak utasításkészletében megfelelő utasítások állnak rendelkezésre. Ezek a Küld (Send) és a Fogad (Receive) műveletek.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamat: Definiálja a "folyamat" (process) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* Egy program futás alatt álló példánya a folyamat.<br />
* saját kód, adat, halom, verem<br />
* A folyamatok nem férnek hozzá egymás lapjaihoz (védettek más folyamatoktól)<br />
<br />
* végrehajtás alatt álló program (program maga a végrehajtható kód), amely folyamat virtuális címterébe van leképezve<br />
* folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n, és nem maga a folyamat<br />
* minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát<br />
* privát virtuális címtér (virtuális memóriacímek készlete, amiket a folyamat használhat)<br />
* tartozik hozzá egy egyedi folyamatazonosító (process ID)<br />
* rendszererőforrások listája, melyekhez a folyamat összes szála hozzáfér<br />
* a folyamat virtuálisan összefüggő memóriát lát (virtuális memória) (valójában az összefüggő memóriaterület ritka)<br />
* háttértárolóra is kiírható (swapping)<br />
* A folyamat által látott logikai címtartomány, és a ténylegesen használt fizikai címtartományok teljesen elkülönülnek<br />
* Folyamatok megoszthatnak memóriaterületeket olvasás- vagy akár írás- és olvasás-hozzáféréssel (Az ilyen memória területek több folyamat virtuális címtartományába vannak belapozva)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 IPC (Inter-process communication) megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* '''Jelzés''': rendszerüzenetek küldése és fogadása a folyamatok között, jellemzően utasítások továbbítása egyik folyamattól a másiknak<br />
* '''Üzenetsor''': aszinkron kommunikációs forma, mely során a küldő és fogadó közvetlen interakciója nem szükséges, az üzenetek addig tárolódnak a sorban amíg a címzett fel nem dolgozza azokat vagy a sor meg nem telik<br />
* '''Szemafor''': absztrakt struktúra amely a folyamatok közötti közös erőforrásokért való hozzáférést vezérli<br />
* '''Közös memória''': ugyan az a memóriaterület kerül kiosztásra több különböző folyamatnak, írási és olvasási joggal egyaránt<br />
<br />
''Forrás'': http://en.wikipedia.org/wiki/Inter-process_communication<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok vs. szálak: Mi az eltérés a folyamatok illetve a szálak között, és milyen előnnyel jár a szálak alkalmazása?====<br />
<div class="answer"><br />
A szálak lényegében párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
</div><br />
<br />
====Java-szálak: Milyen módokon képezheti le a JAVA virtuális gép a JAVA natív szálakat a hoszt operációs rendszer folyamataira/szálaira?====<br />
<div class="answer"><br />
A JAVA virtuális gép egy folyamat a hoszt operációs rendszeren belül. A JAVA szálak feleltethetők meg a hoszt operációs rendszer szálainak, ez többnyire one-to-one (JAVA szál egyben OS szál is) napjainkban. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/20100507_ZH_megoldas.pdf) <br />
Kovácsházy Tamás válasza:<br />
7. fólia, 11. fólia:<br />
JAVA (VM a folyamat, VM-en belül szál):<br />
* Thread osztályból származtatva<br />
* Runnable interface megvalósítása<br />
* A JAVA platform-specifikusan valósítja meg a szálat:<br />
* Natív OS specifikus szál (one-to-one, tipikus).<br />
* JAVA specifikus szálak (many-to-one) egy natív OS szálra vagy folyamatra leképezve.<br />
* many-to-many leképzés (erőforrás szempontok miatt, egyre ritkább).<br />
<br />
</div><br />
<br />
====PRAM: Mi történik a PRAM modellben írás-írás ütközés esetén?====<br />
<div class="answer"><br />
Az írás-írás ütközésekor valamelyik művelet hatása érvényesül, a két beírni szándékozott érték valamelyike írja felül a rekesz tartalmát (versenyhelyzet), harmadik érték nem alakulhat ki.<br />
</div><br />
<br />
====Processzor-affinitás: Mit állítunk be, ha egy szálnak beállítjuk a processzor affinitását, és miért lehet arra szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
* processzoraffinitás: minden szál rendelkezik egy maszkkal, amely kijelöli, hogy a szál mely processzorokon képes futni<br />
* szerepe: ez alapján dől el, hogy a szál mely processzoron fog futni<br />
* ütemezésnél: multiprocesszoros esetben a processzor kiválasztása a processzor-affinitás alapján történik<br />
* A feladat más processzorra, vagy processzormagra kerülése csökkenti a végrehajtás sebességét (pl. cache-elésnél) >> Cél: A feladatot ugyanazon a végrehajtó egységen tartani - Laza vagy kemény processzor affinitás (soft or hard processor affinity).<br />
** Laza: Nincs garancia, de törekszik rá az OS (többnyire alapeset)<br />
** Kemény: Biztosan ugyanazon a CPU-n marad (rendszerhívással)<br />
</div><br />
<br />
====Szál: Definiálja a "szál" (thread) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk és saját vermük van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak, vagyis egymás adatait olvashatják és írhatják. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
* A folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n (ami ütemezésre kerül), és nem maga a folyamat.<br />
* Minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát (szál nélkül a folyamat programja nem futhat).<br />
* szálak még véletlenül sem hivatkozhatnak más folyamatok címterére, hacsak a másik folyamat nem teszi elérhetővé privát virtuális címterének egy részét megosztott memóriaszakaszként (file mapping object a Windows API-ban), vagy - Windows-nál - hacsak egyik folyamatnak nincs joga megnyitni más folyamatot, hogy olyan folyamatok közti memóriafüggvényeket használjon, mint a ReadProcessMemory vagy WriteProcessMemory<br />
* A szál önmagában szekvenciális kód, a végrehajtás legkisebb egysége. Egy adott folyamat szálainak közös az adat- és kódszegmensük, a halmuk (heap), és az egyéb erőforrásokat is közösen használják, de saját virtuális CPU-t látnak, és saját veremmel rendelkeznek.<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Védelmi tartományok: Mi a különbség a statikus és a dinamikus védelmi tartományok között?====<br />
<div class="answer"><br />
Statikus védelmi tartományok esetén az egy folyamathoz tartozó védelmi tartomány a folyamat végrehajtása során nem változik, míg dinamikus védelmi tartományok esetén igen.<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális gép: Mi a virtuális gép koncepció lényege?====<br />
<div class="answer"><br />
* A programok elől az operációs rendszer elfedi a hardver implementációs részleteit, és kibővíti azt plusz funkciókkal.<br />
* Az op.rendszer egy olyan réteget képez a hardver fölött, mely elrejti annak körülményességét és bonyolultságát a programozó elől és kibővíti a hardver szolgáltatását. A felhasználó így egy sokkal kellemesebb virtuális gépet (virtual machine, extended machine) lát.<br />
* Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói és a programozói felületen.<br />
</div><br />
<br />
===Jogosultságok===<br />
<br />
====Belső biztonság: Mi a belső biztonság?====<br />
<div class="answer"><br />
Belső biztonság = védelem. Védelemnek nevezzük az eljárásoknak és módszereknek azon rendszerét, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak programok, folyamatok illetve felhasználók által történő elérésének szabályozására.<br />
</div><br />
<br />
====Engedélyezés: Definiálja az engedélyezés (authorization) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* jogosultság ellenőrzése: milyen adatokat és szolgáltatásokat érhet el ez a személy?<br />
* Hozzáférés-szabályozási listák (Access Control List, ACL)<br />
* Alapelv: mindig csoportnak osztunk jogot<br />
* Pl. biztonsági házirend, fájl ACL<br />
<br />
TODO!!!<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultság + engedélyezési sémák: Mi a jogosultság fogalma, mi a kapcsolata az engedélyezési sémák többi alapfogalmával?====<br />
<div class="answer"><br />
* A jogosultság egy reláció a szereplők és védett objektumok között.<br />
* engedélyezés ált. sémáinál: szereplő>>>szereplőt leíró adatszerkezet>>>biztonsági szabályzat (policy), JOGOSULTSÁG>>>védett objektumok TODO<br />
* Jogosultságkezelés alapjai: A rendszer működése során<br />
** A szereplők műveleteket kezdeményeznek<br />
** A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját<br />
** A jogosultsági döntő komponens kiértékeli kontextust és engedélyezi vagy megtiltja a műveletet<br />
** A jogosultsági végrehajtó komponens biztosítja, hogy a döntő által hozott döntés érvényre jusson<br />
* NT: SMR (Secure Reference Monitor) - objektumok elérési jogosultságainak ellenőrzése<br />
* NT: Az LSA a SAM segítségével azonosítja a felhasználót és jogosultságait. Ha a felhasználó jogosult bejelentkezni, a logon elindítja a számára kijelölt shellt<br />
* UNIX: hozzáférési jogosultságok (owner, group, others, read, write, execute)<br />
* Engedélyezés általános sémái: >>Szerep alapú hozzáférés-vezérlés >>Hozzáférési jogosultság listák<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Külső biztonság: Mit takar a külső biztonság fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Annak mértéke, hogy mennyire lehetünk biztosak a számítógépes rendszer, illetve a rendszerben tárolt adatok sérthetetlenségében.<br />
</div><br />
<br />
====Művelet kontextusa: Engedélyezési rendszerekben mit tartalmaz egy művelet kontextusa? (Felhasználó- és jogosultságkezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Hibakeresés===<br />
<br />
====DTrace: Mi a Solaris DTrace megoldás célja?====<br />
<div class="answer"><br />
dinamikus hibakereső rendszer, nyomkövető eszköz, amivel a rendszer és a programok működését futási időben lehet megfigyelni.<br />
</div><br />
<br />
===Memória===<br />
<br />
====32 bit: 32 bites kliens Windows operációs rendszer maximum mennyi fizikai memóriát kezelhet, és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
Legfeljebb 4 GB-ot (bár néha kevesebbet lát az OS, mert a memóriatartomány felső részére I/O eszközöket szoktak berakni, ld. pl. videókártya-memória...): ''"kliens Windowsok nem használják a gépben lévő PAE támogatást, mert az a tapasztalat, hogy a kliensekben lévő eszközök meghajtói nem kezelik le rendesen a 4 GB-nál több fizikai memóriát"''. <br />
(https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/02-opre-windows-memoria.pptx)<br />
(nem támogatják a PAE-t eleve, csak patch-csel)<br />
(_"However, "client" versions of 32-bit Windows (Windows XP SP1 and later, Windows Vista, Windows 7) limit physical address space to the first 4 GB for driver compatibility and licensing reasons, even though these versions do run in PAE mode if NX support is enabled."_ - http://en.wikipedia.org/wiki/Physical_Address_Extension)<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites szerver Windows képes-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Válaszát indokolja!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével (ezzel lehet 32 bites címbuszú CPU-val is 64 GB memóriát kezelni a maximális 4 GB helyett).<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows használata esetén egy felhasználói folyamat maximum mekkora virtuális címteret használhat?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú címterületet használhat, ez a /3GB kapcsolóval 3 GB felhasználói címterületre bővíthető.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows szerver operációs rendszerek képesek-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Indokolja válaszát!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites x86-os (Windows) esetén mekkora a felhasználói és a rendszer mód címtartomány mérete?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú és 2GB kernel címterület van, ezt a /3GB kapcsolóval 3GB felhasználói és 1GB kernelre lehet módosítani.<br />
</div><br />
<br />
====Bélády-anomália: Mit nevezünk Bélády-anomáliának?====<br />
<div class="answer"><br />
FIFO algoritmusnál egyes esetekben, ha a munkahalmaz méretét növeljük, a várakozásokkal ellentétben a laphibák száma is nő.<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Hogyan történnek a címfordítások, ha az OS szegmens- és lapszervezést is használ a memóriánál?====<br />
<div class="answer"><br />
CPU --> Segmentation unit --> Paging unit --> Physical memory<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Milyen címtranszformációk történnek együttes szegmens- és lapszervezésű memória használata során?====<br />
<div class="answer"><br />
* CPU >>>[Logical Address]>>> '''Segmentation Unit''' >>>[Linear Address]>>> '''Paging Unit''' >>>[Physical Address]>>> Physical Memory (http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas%2Ftargyak%2Fvimia219%2Fjegyzet%2F2011%2Fslides_17_memory.pdf)<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/oprewiki1.pdf, 48. oldaltól.<br />
* Változó méretű szegmensek fix méretű lapokat tartalmaznak. Kicsi mind a belső, mind a külső tördelődés. A cím felépítése: (szegmens szám, lapszám, lapon belüli eltolás)<br />
* Hasonlít a szegmensszervezéshez és a kétszintű lapszervezéshez: A memóriában szegmensek vannak ugyan, de ezek lapokból épülnek föl. Van szegmenstábla, és minden bejegyzéséhez tartozik egy laptábla is. Külső töredeződés nincs, belső töredeződés minimális (szegmensenként átlag fél lap); ez a kombinált módszer egyesíti a két módszer előnyeit<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Lapszervezés, keret tábla: Lapszervezés esetén mit tartunk nyilván a keret táblában (frame table)?====<br />
<div class="answer"><br />
Az üres kereteket (frames).<br />
</div><br />
<br />
====Logikai vs. fizikai memória: Mi a különbség a logikai és a fizikai memória között?====<br />
<div class="answer"><br />
A logikai memória a fizikai tár leképezve, ráadásul a leképezés a végrehajtás során változhat is.<br />
</div><br />
<br />
====MMU: Mi a processzor Memory Management Unit (MMU) komponensének a feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* Speciális HW a CPU-ban<br />
* Memória állapotának nyilvántartása<br />
** Tulajdonos folyamat azonosítója<br />
** Hozzáférési jogosultságok (ACL)<br />
** cache-elhetőség, ha van cache (pl. DMA)<br />
* Virtuális memória leképzése fizikai memóriára<br />
** Pl. Translation Lookaside Buffer (TLB)<br />
** Kontextusváltásnál ezt is kezelni kell (ha van)<br />
** Pagefile vagy SWAP (HDD)<br />
* Memóriavédelem<br />
** Tiltott memória hozzáférés megakadályozása vagy legalább jelzése (ACL alapján)<br />
** General Protection Fault (GPF) a Windows-ban<br />
</div><br />
<br />
====Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* laptáblában:<br />
* Módosítás nyilvántartása (modified/dirty bit): minden memórialaphoz tartozik egy HW által kezelt bit (pl. a laptáblában) - betöltéskor törlik, módosításkor beállítják. Ha a dirty bit 1, akkor erre a lapra történt írási művelet, mióta a fizikai memóriába került. Ezt a bitet a CPU tartja karban (automatikusan), ezzel az operációs rendszer munkáját segítve. 0 érték esetén a lapokat nem kell a diszkre kiírni, ha kiszorulnak a fizikai memóriából (hiszen a tartalmuk a fizikai memóriába helyezés óta változatlan, a diszk-en tárolt változat tehát továbbra is aktuális).<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják. Ha a refernced bit 1, akkor volt "mostanában" hivatkozás erre a lapra. Ezt is a CPU tartja karban. Ez a bit segít az operációs rendszernek, amikor el kell döntenie, hogy melyik lapot dobja ki a fizikai memóriából, ha egy új lapnak nincs helye. Az referenced=0 lapokból fog válogatni.<br />
</div><br />
<br />
====Page locking: Mit jelent és miért van szükség arra, hogy a virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen "fagyasztani" (page locking)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Azt jelenti, hogy a lapcsere algoritmus nem lapozhatja ki a háttértárra az adott lapot. Ok: periféria-művelet van az adott lappal kapcsolatban.<br />
* Azt jelenti, hogy bizonyos lapokat a memóriában tartunk, mert I/O műveletek hivatkozhatnak rá, és ilyenkor a memóriában kell lenniük, mert az I/O műveletek fizikai memóriacímeket használnak.<br />
</div><br />
<br />
====Referenced/used bit: Mi a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Bizonyos algoritmusok igénylik a lapra történő hivatkozások figyelését is, ami ugyancsak hardvertámogatással hatékony. A laptáblában erre a célra is fenntarthatunk egy bitet. Ezt a hivatkozott bitet (referenced bit, used bit, R bit) a címképző hardver állítja be minden esetben, amikor az adott lapon belüli címre történik hivatkozás. A bitet az operációs rendszer törli adott időnként, vagy eseményhez (például laphiba) kötötten.<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mi az a Translation Lookaside Buffer, fizikai címcsatolásnál mi a szerepe?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mire szolgál a Translation Lookaside Buffer és mi a szerepe a fizikai cím kiszámításánál (virtuális címképzés)?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
<br />
(Szerintem előbb a TLB-ben keresi, aztán ha ott nincs, csak utána nézi a laptáblát.)<br />
</div><br />
<br />
====Tördelődés (külső vs. belső): Mi a különbség a külső és belső tördelődés között? (Memória foglalás)====<br />
<div class="answer"><br />
A tördelődött memóriaterületet külső tördelődés esetén az operációs rendszer szabadon hagyja, míg belső tördelődés esetén pedig odaadja egy olyan folyamatnak, aminek nincs igazából rá szüksége.<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Adja meg a vergődés (trashing) definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A gyakori laphibák okozta teljesítménycsökkenést vergődésnek (thrashing) nevezzük. Az ellene való védekezés a munkahalmaz méretének jó megválasztása. Célszerű egy folyamatnak annyi lapot adni, amennyi szükséges az egyensúlyhoz, azaz ahány lapra hivatkozik a laphiba kiszolgálás ideje alatt (ugyanakkor nem sokkal többet, mert ekkor leromlik a multiprogramozás foka).<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Mi az a vergődés, és hogyan védekezzünk ellene?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ha több memóriára lenne szüksége a folyamatoknak, mint amennyi rendelkezésre áll, ezért túl gyakran keletkezik laphiba, és a processzor idejének nagy része haszontalan lapcserékkel telik.<br />
* Védekezni ellene például azzal lehet, ha a laphiba-gyakoriság függvényében az ütemező változtatja a multiprogramozás fokát: ha kevés a memória, folyamatokat függeszt fel, és swappel ki; ha van elég, akkor épp ellenkezőleg.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===uc/OS-II===<br />
<br />
====Prioritás: A uC/OS-II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Egy prioritási szinten hány szál futtatását teszi lehetővé a uC/OS-II, miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk. Egy taszk = egy szál.<br />
<br />
(Magyarázat: egy taszk = egy szál; lásd http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_08ea_20110301.wmv, 01:09:18 környékén<br />
Röviden: a beágyazott rendszerek, kis OS-ek esetén (uC/OS-II, FreeRTOS, stb.) lényegében csakis szálakban gondolkozunk. Nincs MMU, csak egyetlen összefüggő fizikai memória van, nincs virtuális memória koncepció, a processzoron futó teljes alkalmazás (az egyetlen alkalmazás) egy nagy folyamat - nincs más folyamat! Ezenbelül tudunk threadeket futtatni. Single Address Space.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Ütemezés===<br />
<br />
====Átbocsátó képesség: Adja meg az átbocsátó képesség definícióját és mértékegységét!====<br />
<div class="answer"><br />
* (throughput) Mértékegység: munka/s, vagy 1/s<br />
* Adott időegység alatt elvégzett feladatok száma. <math>\frac{\sum \textrm{elvegzett munkak}}{\textrm{ido}}</math><br />
* A rendszerfeladatokat nem számoljuk.<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Adja meg a hosszú távú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Tipikusan a BATCH rendszerekben van jelen, és uj jobok végrehajtasának megkezdéseről (új folyamatok indítasárol) dönt. Az elvégzesre váro munkák közül a választas szempontja, hogy a rendszerben a CPU-intenzív es I/O-intenzív folyamatok aránya optimális legyen (optimalis job-mix fenntartasa).<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Definiálja a hosszú távú ütemezés fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
A hosszútávú ütemező feladata az elindított feladatok rendszerbe, illetve a "futásra kész" várakozási sorba való beengedését szabályozni. Igyekszik a CPU-t és a perifériákat terhelő folyamatokat egyensúlyban tartani. Batch rendszerekre jellemző; a PC-k oprendszere általában azonnal indítja a folyamatokat, mikor azt a felhasználó kéri.<br />
* feladata: A háttértáron várakozó feladatok közül kiválasztja azt, amelyiket el kell indítani.<br />
</div><br />
<br />
====Konvoj hatás: Mi a konvoj hatás, és a tanult ütemező algoritmusok közül melyekben jelentkezhet?====<br />
<div class="answer"><br />
* igen nagy lehet az átlagos várakozási idő, mivel egy-egy hosszú CPU-löketű folyamat feltartja a mögötte várakozókat<br />
* FCFS-nél (First-come, first-served) tapasztalható (pl. SJF (Shortest Job First) és RR algoritmus küszöböli ki)<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Adja meg a középtávú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Mi a középtávú ütemező feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
<br />
Szerintem inkább ez:<br />
A rendszerben lévő feladatok memóriájának egyes éppen nem használt részeinek kiírása háttértárra.<br />
</div><br />
<br />
====Körülfordulási idő: Mi az a körülfordulási idő?====<br />
<div class="answer"><br />
* TAT (Turnaround Time) -> Egy feladatra vonatkozóan a rendszerbe helyezéstől a teljesítésig eltelt idő.<br />
* Mértékegység: s,<br />
* t_(CPU,végrehajtási idő)+t_várakozás (Magában foglalja a ténylegesen munkával töltött időt és a várakozást is.)<br />
* felhasználó minél előbb szeretné látni a végeredményt <br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Az éppen futó taszkot megszakítja egy IT. Preemptív OS esetén mindig a megszakított taszk fogja-e visszakapni a futási jogot? Miért?====<br />
<div class="answer"><br />
* Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
* Másik: Nem, mert akitől elvették a futás jogát az futásra kész állapotba fog kerülni és az ütemező dönti el, hogy melyik folyamat fogja megint megkapni a futást.<br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Egy futó taszkra IT érkezik. Preemptív OS esetén az interrupt után mindenképpen 'ide' térünk vissza?====<br />
<div class="answer"><br />
Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
</div><br />
<br />
====Preemptív ütemező: Mikor nevezünk egy ütemezőt preemptívnek? ====<br />
<div class="answer"><br />
Ha az OS elveheti a futásjogot (a CPU-t) egy folyamattól/futó feladattól (interrupt).<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mi a rövidtávú ütemezés, mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Rövidtávú ütemezés: futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mikor fut a rövidtávú ütemező és mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ütemezés következhet be, ha<br />
** a futó folyamat befejeződik,<br />
** egy folyamat felébred, futásra késszé válik,<br />
** a futó folyamat várakozni kényszerül (valamilyen esemény bekövetkezésére), illetve,<br />
** a futó folyamat önként lemond a futás jogáról vagy pedig elveszik tőle.<br />
* Az első és a harmadik esetben az ütemezés mindig környezetváltással jár, hiszen a következő futó folyamat egészen biztosan nem a korábban futott lesz. A másik két esetben előfordulhat, hogy az ütemezőnek nem kell másik folyamatot kiválasztania.<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztás: Sorolja fel a terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztásának megoldásait! (Többprocesszoros rendszerek)====<br />
<div class="answer"><br />
* Master and slaves (egy CPU osztja ki a feladatokat)<br />
* Self-scheduling / peering (minden CPU ütemez)<br />
* Globális futásra kész sor<br />
* Processzoronkénti futásra kész sor<br />
** Push alapú: OS kernel folyamat mozgatja a sorok között a feladatokat.<br />
** Pull alapú: Az idle állapotban (idle feladatot végrehajtó) CPU próbál a többi sorából feladatot kapni.<br />
* Kettő kombinációja<br />
** Összefüggő, párhuzamosan futtatható feladatok optimalizálása (pl. Gang scheduler)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Virtualizáció===<br />
<br />
====Hardveres virtualizáció: Mit jelent az, ha egy x86-os processzor hardveres virtualizáció támogatással rendelkezik?====<br />
<div class="answer"><br />
A CPU utasításkészletének és üzemmódjainak olyan kiegészítése, amely lehetővé teszi a vendég operációs<br />
rendszer kódjának módosítás nélküli futtatását. [?]<br />
<br />
(Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani. ROSSZ(MZ))<br />
<br />
<br />
Elrejti a gep fizikai tulajdonsagait a felhasznalok elol.<br />
<br />
Miert erdemes virtualizalni?<br />
<br />
-Lehet futtatni a gazda OS el nem kompatibilis alkalmazast.<br />
<br />
-Lehet biztonsaggal rendszergazda jogot adni mindennek, mert ugy se tud a gazda os-be kart tenni.<br />
<br />
-Konnyen at lehet masolni a virtualis gepet egy masik gepre.<br />
</div><br />
<br />
====Hosted vs. bare-metal: Miben különbözik egy hosted egy bare-metal típusú virtualizációs megoldástól?====<br />
<div class="answer"><br />
Bare-metal esetén a VMM kezeli a HW erőforrásokat, míg hosted típusú esetén ezt a host OS végzi. <br />
<br />
videó:<br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_20ea_20110418.wmv<br />
00:16:45 körül<br />
<br />
Kétféle megközelítés:<br />
<br />
# Hosted: az operációs rendszerre telepítek egy virtualizációs szoftvert, ez beépül az operációs rendszerbe tipikusan kernel modulként, innentől a virtualizációs szoftver teszi lehetővé, hogy virtuális gépeket futtassak. Tipikusan a desktop megoldások (VMware Player, VirtualBox, Virtual PC, stb.)<br />
# Bare-metal: a virtualizációs szoftver valós OS-szerű funkciókat valósít meg. Lényegében egy minimális funkciókészlettel rendelkező OS. A hardvert nem egy általános célú operációs rendszer kezeli, hanem a virtualizációs szoftver feladata az, hogy a hardver-erőforrásokkal gazdálkodjon, ő dönt az ütemezésről, ő dönt a memória-hozzáférésekről. Tipikusan szokott hozzá tartozni egy menedzsment operációs rendszer, egy menedzsment konzol, ami a távoli hozzáférést, virtuális gépek elindítását lehetővé teszi, és ott is ott tudom futtatni a vendég operációs rendszereket. Tipikusan szervermegoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise, MS Hyper-V).<br />
<br />
Fontos különbség: ki dönt a CPU-erőforrásról?<br />
# van az OS-nek egy ütemezője, ő dönt arról, mikor, ki kapja meg a CPU-t. Dönthet úgy, hogy az időszeletet az alkalmazás kapja meg, a köv. időszeletet a virtualizációs szoftver/modul, ő magán belül pedig eldöntheti, melyik virtuális gépnek osztja a processzort, de alapvetően a host OS dönt arról, mi dönt az erőforrásról.<br />
# arról, hogy ki kapja a CPU-t, a közvetlenül a hardver réteg felett lévő virtualizációs szoftver dönti el. Dönthet úgy, hogy a menedzsment OS kapja, dönthet úgy, hogy valamelyik virtuális gép kapja meg.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
<div class="answer"><br />
Módosítjuk a vendég OS forráskódját, hogy ne is akarjon "problémás" utasításokat hívni, hanem azok helyett azoknak megfelelő függvényeket hívjon a hypervisorban. (Ezzel egyszerűsödik a hypervisor implementálása, viszont csak úgy működik a módszer, ha módosítják a vendég OS forrását.)<br />
</div><br />
<br />
====Trap-and-emulate: Trap & emulate virtualizációs módszer használata esetén mi történik a vendég gép által kiadott nem privilegizált utasítással?====<br />
<div class="answer"><br />
* nem privilegizált utasítások közvetlenül a valós CPU-n hajtódnak végre (no VMM intervention)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===UNIX===<br />
<br />
====Adminisztratív adatok: hol helyezzük el azokat az adminisztratív adatokat, amelyekre mindig szükség van, akkor is, ha a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában?====<br />
<div class="answer"><br />
A proc struktúrában.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: UNIX-ban a folyamatokkal kapcsolatos adminisztratív adatok hogyan épülnek fel?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban akkor szükségesek, amikor a folyamat ténylegesen fut - bent van egy v. több lapja a memóriában, éppen ezekkel kapcsolatos utasításokat hajtunk végre. >> az u-területen található kontextusadatok. A folyamat címtér része. A folyamat nem férhet hozzá, de a folyamat saját címterében találhatók. Amikor a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában, hanem minden a háttértáron található, a folyamat nem fut, akkor az itt található adatokhoz a kernel sem tud hozzáférni, mivel ide csak azok az adatok kerülnek, melyek a folyamat futásakor kellenek! Pl. hozzáférés-szabályozási adatok: a folyamat szeretne valamilyen tevékenységet végrehajtani, szabad-e neki vagy sem? Másik példa: rendszerhívások állapotai: végrehajt egy rendszerhívást, amiben éppen tartózkodik, ezzel kapcsolatos állapotadatok, stb. Vagy: nyitott fájl adatok, fájlkezeléssel kapcsolatos adatok. UNIX-ban a fájlkezelést nagyon általánosan kell érteni. Minden, ami a fájlrendszer-interfészen keresztül zajlik, ahhoz tartozik egy nyitott fájl objektum, ami ennek adminisztrálására szolgál, ezek is az u-területen találhatók. Ezenkívül: számlázási, statisztikai adatok.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban a folyamatok kezeléséhez szükségesek (amire a kernelnek bármikor szüksége lehet). Pl. folyamat alapvető azonosító adatai. Folyamat PID-je, szülőazonosító, stb. Folyamat ütemezésével kapcsolatos adatok, mi a folyamat aktuális futási állapota, mennyi a prioritása, prioritás kiszámolásához szükséges adatai, stb. Memóriakezelési adatok: folyamat memórialapjai bent vannak a memóriában, vagy épp kint vannak a háttértáron. Az u-terület címe, stb. >>> proc struktúra adatai: a process tábla egy eleme (ez a klasszikus rendszereknél ténylegesen egy tábla volt, ma bonyolultabb, pl. láncolt listás megvalósítás). A kernel címterének része. A kernel bármikor elérheti őket.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Milyen adatstruktúrá(k)ban és milyen címter(ek)ben található(k) a folyamatok adminisztratív adata(i)?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat futása során szükséges adatok az u-területen, mely a folyamat címterének része, illetve a folyamatok kezeléséhez szükséges adatok a proc struktúrában, mely a kernel címtér része.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Sorolja fel a UNIX folyamatok legalább 4 alapvető adminisztratív adatát!====<br />
<div class="answer"><br />
* PID (Process ID): egyedi, a folyamatot azonosító szám (PPID: szülő folyamat azonosítója)<br />
* A folyamat állapota (fut, alszik, stb.; ütemezési információk (prioritás, CPU használat, nice érték) )<br />
* Hitelesítők (UID, GID: a kapcsolódó felhasználó adatai)<br />
* Memória-kezelési adatok (címleképezési térkép)<br />
* Kommunikációs adatok (fájlleírók, jelzés információk)<br />
* Statisztikák (erőforrás használat (számlázáshoz) )<br />
</div><br />
<br />
====Alvási prioritás: UNIX alvási prioritásának ütemezését mi végzi?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alvási prioritást is az ütemező határozza meg, az alapján, hogy mire várakozik a folyamat, vagyis miért hajtott végre sleep() rendszerhívást. Kernel módban az ütemező nem veheti el a futási jogot, ezért amíg nem hajt végre sleep() hívást, addig nincs is szükség a prioritásának meghatározására.<br />
</div><br />
<br />
====Android: Az Androidban mikor és miért (adjon jellegzetes példát) terminálható egy alkalmazás?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alkalmazás erőforráshiány miatt bármikor terminálható, ezt az operációs rendszer automatikusan meg is teszi. Példa: ha nincs elég memória.<br />
</div><br />
<br />
====Belső szerkezeti elemek: Sorolja fel a UNIX operációs rendszer főbb belső szerkezeti elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* betöltő<br />
* virtuálismemória-kezelő<br />
* állományrendszer<br />
* blokkos berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: lemezegység, szalagos meghajtó)<br />
* karakteres berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: hálózat, nyomtató)<br />
</div><br />
<br />
====Csővezeték (pipe): Írjon le egy olyan konkrét UNIX shell parancssort, amely csővezetéket alkalmaz!====<br />
<div class="answer"><br />
ls -la | more<br />
</div><br />
<br />
====exec(): Mire szolgál a UNIX exec() rendszerhívás?====<br />
<div class="answer"><br />
exec(): új programkód betöltése egy folyamat címterébe<br />
Azaz a fork() paranccsal létrehozunk egy új folyamatot, exec() paranccsal pedig betöltjük a folyamatba a kódot.<br />
</div><br />
<br />
====Fájl-attribútumok: Sorolja fel a fontosabb UNIX fájl-attribútumokat!====<br />
<div class="answer"><br />
* Típus<br />
* Linkek<br />
* Eszköz, inode, méret...<br />
* Időbélyegek<br />
* Azonosítási és hozzáférés-szabályozási adatok<br />
</div><br />
<br />
====Fájlrendszeri bejegyzések: Sorolja fel a UNIX fájlrendszeri bejegyzések alapvető tulajdonságait (legalább hármat, ls -l oszlopok)!====<br />
<div class="answer"><br />
* pl.: drwxr-xr-x 2 root root 4096 dec 22 12.27 txt<br />
* sorrendben: I. UNIX-fájltípusok (pl. közönséges fájl (-), katalógus (d), szimbolikus link (l), stb.), II. hozzáférési jogosultságok (3*3-as bontásban - 1. hármas csoport a tulajdonos, a 2. a csoport, a 3. a többiek jogosultságait; 'r' az olvasás (read), a 'w' az írás (write), az 'x' pedig a végrehajtás (execute) jele), III. jogosultságok után egy szám áll (ez könyvtárak esetén azt mondja meg, hogy az adott könyvtár hány elemet tartalmaz, fájlok esetén azt tudhatjuk meg, hogy az adott fájlra hány hardlink mutat), IV. tulajdonos, V. méret (bájtokban), VI. utolsó módosítás dátuma, VII. fájl neve<br />
</div><br />
<br />
====Felfüggesztett állapotok: Mik azok a felfüggesztett állapotok, mi a szerepük a UNIX-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
felfüggesztve futásra kész, felfüggesztve alszik állapot A UNIX-ban egyfajta hosszú távú, felhasználói ütemezést jelentenek - a felhasználónak lehetősége van arra, hogy bizonyos folyamatokat a többi állapotból kiemeljen. Pl. Ctrl+Z billentyűkombinációval felfüggesztem a folyamatok futását. Innen valamikor visszahelyezzük futó állapotba.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói mód, kernel kontextus: UNIX esetén milyen tevékenység zajlik felhasználói módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Semmilyen!! <br />
Megj.: Kernel kontextusban, felhasználói módban a program saját utasításait hajtjuk végre, a program saját adataival dolgozunk. Ennél fogva itt nincs értelme beszélni semmiről, mert a folyamat a kernel kontextusában nem hajthat végre semmit.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módból kernel módba váltás: Hogyan vált egy UNIX folyamat felhasználói (user) módból kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerhívásokon keresztül.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módú prioritás: Sorolja fel milyen tényezők határozzák meg egy UNIX folyamat felhasználói módú prioritását (tradicionális UNIX ütemező esetén)!====<br />
<div class="answer"><br />
* Korábbi CPU-használat<br />
* Futásra kész folyamatok száma (p_cpu "öregítésével")<br />
* nice érték (nice és renice parancsok)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok állapotai: Milyen állapotai vannak a UNIX-folyamatoknak?====<br />
<div class="answer"><br />
# kiinduló állapot<br />
# futásra kész<br />
# kernel módban futó állapot<br />
# felhasználói módban futó állapot<br />
# alvó állapot<br />
# zombi állapot<br />
# felfüggesztve alszik<br />
# felfüggesztve futásra kész<br />
<br />
Ctrl+Z-vel felfüggesztett állapotba helyezem a folyamatot.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 UNIX folyamatok között kommunikációs megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: szemafor, osztott memória, üzenetsor<br />
* Csővezeték és nevesített csővezeték<br />
* Jelzések<br />
* RPC<br />
* Folyamat-nyomkövetés<br />
* Szemaforok<br />
* Üzenetsorok<br />
* Osztott memória<br />
* Hálózati, socketeken keresztüli kommunikáció<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel UNIX folyamatok közötti adatátviteli eszközöket (legalább hármat)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: - szemaforok, - üzenetsorok, - osztott memória<br />
* Jelzések: - aszinkron események keltése és kezelése<br />
* Csővezetékek, nevesített csővezetékek: - FIFO kommunikáció a "rokonságban"<br />
* Szemaforok: - a korábban megismert szinkronizációs megoldások<br />
* Üzenetsorok: - diszkrét, típusos üzenetek folyamatok között<br />
* Osztott memória: - azonos fizikai memóriaterület használata több folyamatban<br />
* "hálózati" (socket) kommunikáció: - címzéssel és protokollokkal támogatott kommunikáció<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====fork(): Mire szolgál a fork() rendszerhívás?====<br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
Új folyamat létrehozására. A fork() hívásakor az aktuális folyamat, amely kiadta a rendszerhívást, megduplázódik (minden adata, verme, memórialapja, stb.), onnantól két példányban fog továbbélni, amelyek egymással szinte tökéletesen megegyeznek, kvázi klónozva van a folyamat, néhány apró különbség van csupán. De valójában a memóriaszervezés ügyes trükkje: semmit nem csinál azonkívül, hogy bizonyos adminisztratív adatokat megdupláz, ténylegesen nem másol semmit (memórialapokat)! Az így megduplázott folyamat memórialapjaihoz hozzárendel még egy folyamatot, és megjegyzi azt, hogy amíg ezek a folyamatok békésen tudnak egymás mellett dolgozni, addig dolgozzanak ugyanazon, de ha konfliktus van, akkor majd lemásoljuk ezeket a memórialapokat. <br />
<br />
Ha a fork() hívás 0-val tér vissza: a gyerek folyamat kódja fut tovább. Ha egy negatív számmal tér vissza, fork() hiba történt, nem tudtuk létrehozni az új folyamatot, le kell kezelni. Ha pozitív számot adott vissza, akkor az eredményben a gyerekfolyamat azonosítója található, itt a szülőfolyamat fut tovább.<br />
<br />
Gyerek folyamat fut: az exec() az aktuális folyamat helyére betölt egy másik binárist. Az exec()-et meghívó folyamatnak az exec() kitörli a saját kontextusát, stb., betölt egy új programkódot, amit elkezd végrehajtani. (Kvázi mintha elindítana egy új folyamatot, de a folyamat már fut.) Ha nem sikerült betölteni a binárist (pl. nincs ilyen fájl), akkor hiba, visszatér az exec() is, egyébként nem: az új programkód utasításait hajtjuk végre.<br />
Tehát folyamat létrehozása UNIX-ban két lépésben:<br />
# fork() rendszerhívás = folyamatduplázás, majd<br />
# a gyerekfolyamat helyére az új programkód betöltése exec() hívással.<br />
Modern UNIX-okban fork() már nem igazán (más rendszerhívásokat használ).<br />
<br />
====fork(): Miért van szükség a fork() rendszerhívásnál a folyamat megduplázására?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO<br />
</div><br />
<br />
====Futási/végrehajtási mód: Mi az a futási mód?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv, 00:17:00 környéke alapján<br />
TODO - rövidíteni<br />
A folyamatok a kerneltől teljesen különválasztva működnek (rendszerhívás interfészen keresztül kommunikálnak a kernellel). A végrehajtási mód azt határozza meg, hogy a kernel vagy a folyamat feladatait hajtja végre az OS.<br />
Két mód: kernel ("privilegizált, védett") mód, valamint felhasználói ("szabad") mód.<br />
Kernel módban a védett (kernel) tevékenységeket, felhasználói módban a folyamat programkódját hajtja végre az OS.<br />
Példa: egy webböngésző a tevékenysége egy részében a saját feladatát hajtja végre, pl. HTML-kódot értelmez és jelenít meg, valamint vannak olyan tevékenységek, amelyek ahhoz kellenek, hogy ezt a feladatát végrehajtsa: hálózati kommunikáció, fájlrendszer-műveletek, stb. - ezek kernel tevékenységek.<br />
Kernel módban privilegizált utasítások hajtódnak végre, pl. egy eszközt kezelünk, vagy hozzányúlunk a háttértárhoz, onnan valamit beolvasunk, oda valamit kiírunk. Ilyen utasításokat egy felhasználói módban futó folyamat nem hajthat végre, hiszen ha közvetlenül hozzáférne a hardverekhez, akkor akár adott esetben a teljes rendszer működését felboríthatná.<br />
Felhasználói módból kernel módba átlépéskor átlépünk egy védett módba, így olyan feladatokat is végrehajthatunk, amit egyébként tilos.<br />
</div><br />
<br />
====inode: Mi a UNIX inode?====<br />
<div class="answer"><br />
* A fizikai állományokhoz tartozó leíró, azonosító<br />
* minden file-hoz tartozik egy inode állomány amiben a file minden tulajdonsága megtalálható (azonosító,leíró)<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, folyamat kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, folyamat kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Kivételek, rendszerhívások kezelése, rendszerhívások végrehajtása. <br />
Amikor a folyamat végrehajt egy rendszerhívást, a felhasználói módból átlép kernel módba, hiszen a rendszerhívás belsejében olyan tevékenységeket szeretne végrehajtani (beolvasni vmit egy fizikai eszközről, hálózatról, más folyamattal kommunikálni, elindítani másik folyamatot, stb.), amelyhez kernel utasítások végrehajtása tartozik.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, kernel kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerfeladatok, megszakítások kezelése. Kernelfolyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel módú prioritás: Mi határozza meg a UNIX folyamatok kernel módú prioritását a tradicionális UNIX ütemezésben?====<br />
<div class="answer"><br />
A kernel módban futó folyamat prioritása statikus, nem függ attól, hogy a folyamat mennyit használta a CPUt, vagyis mennyi ideig futott. A prioritás attól függ, hogy a folyamat milyen ok miatt hajtott végre sleep rendszerhívást, vagyis, hogy milyen eseményre várakozik. Emiatt a kernel prioritást szokták alvási prioritásnak is nevezni.<br />
</div><br />
<br />
====Kernelszolgáltatások elérése: Milyen interfészen keresztül érhetők el a UNIX kernel szolgáltatásai?====<br />
<div class="answer"><br />
* System Call Interface<br />
* Az alkalmazások a rendszerkönyvtárakat hívják meg, amelyek szükség szerint meghívják az operációs rendszer szolgáltatásait ??<br />
</div><br />
<br />
====Kontextus: Mi az a kontextus?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv alapján.<br />
TODO: rövidíteni.<br />
Az a környezet, amiben végrehajtjuk az utasításokat. Ez is különbözik a kernelek és folyamatok esetén: folyamat kontextusban azokkal az adatokkal és utasításokkal dolgozunk, amelyek alapvetően a folyamat célját szolgálják, kernel (rendszer vagy megszakítás) kontextusban pedig kernel feladatokat hajtunk végre, és az ezekhez a feladatokhoz szükséges adatokkal dolgozunk.<br />
Kernel kontextus: érkezik egy hardveres megszakítás, ennek kezelése itt zajlik.<br />
Folyamat kontextus: a folyamattal kapcsolatban hajtunk végre tevékenységeket.<br />
Nem uaz, mint a végrehajtási mód, mert lehetséges az, hogy bizonyos tevékenységeket kernel módban hajtunk végre, de folyamat kontextusban. Amikor hozzá kell férnünk egy folyamat futási adataihoz, veremhez, virtuális memóriájához, stb., a programnak az adminisztratív adatait kezeljük, ezek folyamat kontextusban találhatóak.<br />
</div><br />
<br />
====Környezeti adatok: Mik azok a környezeti adatok egy UNIX-folyamatnál?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat indításakor megörökölt tulajdonságok. Tulajdonság-érték párok. Pl. a felhasználó bejelentkezik; mi az ő neve. A felhasználó milyen terminált használ, annak milyen képességei vannak. Mi a felhasználó shellje. Az épp futó folyamat néhány tulajdonsága. Olyan tulajdonság, amely egyes folyamatok számára értéket jelentenek. A felhasználók ezeket a set, setenv, export parancsokkal tudják ezeket állítani (és le is kérdezhetik őket). Megörökli az őt elindító folyamat környezetét (hogy melyiket kell épp használni, UNIX-variánstól függ). Amikor a felhasználó bejelentkezik, akkor a környezeti változók beállítódnak, a folyamatok induláskor ezeket a beállításokat megöröklik.<br />
</div><br />
<br />
====libc: A libc-nek mi a feladata rendszerhívások kezelésében?====<br />
<div class="answer"><br />
A felhasználói mód és kernel mód közötti átmenet lebonyolítása. <br />
A folyamat csak meghív egy open(), read(), write(), stb. függvényt, valójában a háttérben bonyolultabb tevékenység zajlik >> meghív egy rendszerhívást a rendszerhívás interfészen keresztül. A rendszerkönyvtárak egyike a libc, a standard C library, ez felel azért, hogy az adott függvényhívásokat (mint a read()) leképezze arra a mechanizmusra, amin keresztül átlépünk kernel módba. <br />
Az implementáció belsejében van egy SYSCALL utasítás (ez hardverfüggő), ez ténylegesen elvégzi az üzemmódváltást egy speciális megszakítás generálásával, aminek eredményeként a CPU átlép védett módba. A kernel pedig kezeli ezt a megszakítást. Ekkor a kernel a CPU regisztereit elmenti, azért, hogy a folyamat futása visszaállhasson a megfelelő állapotba. A feladat végeztével a kernel visszatér a megszakításból (erre is hardverfüggő a megvalósítás), a CPU visszavált felhasználói módba, a libc pedig visszatér a függvényhívásból, amit a folyamat kiadott.<br />
</div><br />
<br />
====/proc: Mi a /proc?====<br />
<div class="answer"><br />
Speciális fájlrendszer-interfész a kernel-adatstruktúrákhoz való hozzáféréshez.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Hogyan számítható ki egy kernel módban futó UNIX folyamat prioritása?====<br />
<div class="answer"><br />
* a prioritást a folyamat elalvásának oka határozza meg, tehát a prioritás attól függ, milyen sleep utasítással ment át alvó állapotba<br />
* alvási prioritás pl: 20 - diszk I/O-ra vár; 28 - inputra vár a karakteres terminálról<br />
* kernel módú folyamatoknak (amelyek rendszerhívásokat intéznek) negatív prioritásértékeik vannak, ezeknek van a legmagasabb prioritása ........... (http://home.mit.bme.hu/~meszaros/edu/oprendszerek/segedlet/unix/2_folyamatok_es_utemezes/unix_processes.pdf)<br />
* Több szinten, több időléptékben zajlik. Óraütésenként a prioritási sorok ellenőrzése. 10 óraütésenként RR ütemezés egy soron belül. 100 óraütésenként a prioritások újraszámítása.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Igaz-e, hogy a rendszerhívások megszakítással járnak együtt?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, ennek hatására vált védelmi szintet a processzor.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások kontextusa: Milyen kontextusban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
folyamat kontextusban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja: Milyen módban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
kernel módban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja, kontextusa: Milyen futási módban és kontextusban zajlik a UNIX rendszerhívások kiszolgálása?====<br />
<div class="answer"><br />
Kernel módban fut a kód, és a rendszert hívó folyamat kontextusában. ((az ehhez tartozó ábra jobb felső része))<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások programindításkor: UNIX alatt milyen rendszerhívásokra van szükség, ha a felhasználó elindít egy programot (folyamat létrehozása és programkód betöltése)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Folyamatot létrehozni a fork() hívással, majd a programkódot betölteni az exec() hívással lehet.<br />
</div><br />
<br />
====rpcgen: Mi az rpcgen program feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC nyelven készült leírásból C programkódot generál. [?]<br />
<br />
* Az RPC nyelv alkalmas a szerver interfészének formális leírására. A formális leírásból az rpcgen program képes a szerver és a kliens programok megfelelő részeit, valamint a szükséges XDR konverziós függvényeket elkészíteni C nyelven. Az így kapott C forráskódú modulokat a kliens és szerver alkalmazással kibővítve kapjuk a teljes kommunikáló rendszert.<br />
* XDR (Extended Data Representation, kiterjesztett adatreprezentáció): Többféle egyszerű adattípust definiál, illetve szabályokat határoz meg bonyolultabb adatstruktúrák létrehozására. Az adatstruktúrák meghatározásán kívül az XDR egy formális nyelvet is bevezet az adatok leírására. Az RPC rendszer is ezen nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
* RPC (remote procedure call, távoli eljáráshívás): Az RPC-rendszer egy protokoll-leírást és egy programozói interfészt tartalmaz. Az XDR által definiált formális nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
</div><br />
<br />
====System V IPC: Sorolja fel a UNIX System V IPC elemek közös alapjának részeit!====<br />
<div class="answer"><br />
Minden IPC erőforrás rendelkezik a következő azonosítókkal: kulcs (key), létrehozó (creator), tulajdonos (owner), hozzáférési jogok (permissions)<br />
</div><br />
====System V: Adja meg a System V üzenetsorok főbb jellemzőit (tömör felsorolást kérünk)!====<br />
<div class="answer"><br />
* diszkrét, tipizált üzenetek<br />
* nincs címzés, üzenetszórás<br />
</div><br />
<br />
====System V: Miért tud az s5fs (System V File System) gyorsabban írni, mint olvasni (az előadás példája alapján)?====<br />
<div class="answer"><br />
* az írás gyors, főleg kis fájlok esetén (több szintű leképzés a kisebb blokkkok miatt), az olvasás azért lassabb (csak a nagy fájlokra), mert azoknak a részeit össze kell vadászni a szétszórtság miatt<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====u-terület: milyen jellegű adminisztratív adatok vannak az u-területen?====<br />
<div class="answer"><br />
Azok az adatok, melyek a folyamatok futásakor kellenek. Több infó: lásd adminisztratív adatoknál.<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-fajták: Soroljon fel fő UNIX-fajtákat!====<br />
<div class="answer"><br />
Linux, Solaris, BSD, System V, HP/UX, ...<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-szabványok: Soroljon fel UNIX-hoz köthető szabványokat (legalább kettőt)!====<br />
<div class="answer"><br />
* POSIX.1 (teljes nevén: POSIX1003.1): C nyelvű szabványos rendszerhívás-interfész<br />
* System V Interface Definition<br />
* X/Open Portability Guide<br />
* - AT&T SVID (pl. SVR4), - IEEE POSIX, - Open Group X/Open, Unix95, Unix98, ... ????<br />
* http://linux.die.net/man/7/standards<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-típusok: Soroljon fel UNIX típusokat (a családfa jellemző ágait)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V (AT&T változat; Solaris, SCO),<br />
* BSD (Berkeley változat; SunOS, OpenBSD)<br />
</div><br />
<br />
====Ütemezés: Adja meg a tradicionális UNIX ütemező három legjellemzőbb tulajdonságát!====<br />
<div class="answer"><br />
* preemptív, prioritásos és időosztásos<br />
(Néhány kiegészítés a UNIX-ütemezőhöz:<br />
* nem preemptív kernel módban (a kernel módot végrehajtó folyamatot (pl. rendszerhívás, megszakítás-kezelés) nem lehet kényszeríteni, hogy a CPU használatáról lemondjon egy nagyobb prioritású folyamat javára)<br />
* újraütemezés csak akkor következik be, ha egy folyamat önként lemond a CPU-ról és sleep rendszerhívást hajt végre, vagy a folyamat kernel módból visszatér user módba Nem méretezhető megfelelően. Az algoritmus nem képes rugalmasan alkalmazkodni a folyamatok számának növekedése esetén. A korrekciós faktor nem elég hatékony eszköz.<br />
* A CPU-t adott esetben nem lehet "kiosztani" adott folyamat számára. Nem garantálható fix válaszidő. Nagy rendszerterhelés esetén a válaszidő megnőhet. A UNIX ütemezés épp ezért nem alkalmazható real-time rendszerekben.<br />
* A kernel nem preemptív, ezért az egész rendszert feltarthatja. A felhasználó nem tudja megfelelő módon befolyásolni folyamatai prioritását - a nice szám nem megfelelő eszköz erre a célra.)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Mondjon legalább egy, UNIX VFS-alapú "fájlrendszert", amelynek a célja nem fájlok tárolása!====<br />
<div class="answer"><br />
/dev, /proc, stb.<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Soroljon fel UNIX VFS-alapú fájlrendszereket (legalább négyet)!====<br />
<div class="answer"><br />
xfs, zfs, brtfs, nfs<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális rendszerhívás: Mi az a virtuális rendszerhívás, miért van rá szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
(Klasszikus UNIX-ban nincs, Linux 2.5.x-től felfelé, mai Linux kernelek aktívan használják.) <br />
Vannak bizonyos egyszerű feladatok, amelyek a feladat egyszerűsége ellenére túl sok felesleges művelettel járnak: rendszerhívás intterrupt, kontextusváltás, stb., ezen a helyzeten szeretnénk javítani - próbáljuk lerövidíteni ezt az utat. <br />
Pl. a pontos idő lekérdezése csupán egy megfelelő hardver kiolvasása (egyszerű numerikus érték), mégis sok művelettel jár: gettimeofday(): libc > SYSCALL > kontextusváltás > ..., majd ugyanezen a lépcsőn visszasétálunk a felhasználói folyamatba. <br />
Persze nem mindig lehet leegyszerűsíteni ezt az utat, csak egyszerűbb és biztonságos esetekben, pl. ha egyszerű numerikus értékek, azonosítók kiolvasásáról van szó: pl. folyamatnak mi az azonosítója, processzor lekérdezése, pontos idő lekérdezése...Tehát a felhasználói módból kernel módba történő hosszas váltást szeretnénk elkerülni. Ha nincs ilyen módváltás, akkor a felhasználói címtérben elérünk egyes kernelterületeket > így tényleg egyszerű függvényhívás lesz. Megfelelő előfeltételekkel: csak kockázatmentes feladatokra. Időlekérdezés tipikusan ilyen, ott megtehetjük.A felhasználói címtérben az a tevékenység, amelyet szeretnénk végrehajtani, elérhető legyen. Ezt oldják meg a virtuális rendszerhívások! <br />
A folyamat címterébe a kernel rendszerinduláskor speciális "kernellapot" allokál - ezen a biztonságosnak tekinthető rendszerhívások vannak. Terminálból példa: ldd /bin/bash<br />
</div><br />
<br />
====vnode/vfs: Mi a UNIX vnode/vfs?====<br />
<div class="answer"><br />
* Implementáció-független fájlrendszer absztrakció<br />
* vnode: virtuális csomópont, vfs: virtuális állományrendszer<br />
* inode --> vnode<br />
* fs --> vfs<br />
* Új absztrakció: annak felismerése, hogy több állományrendszernek számos előnye van, szükségessé vette a virtuális csomópont (vnode) és a virtuális állományrendszer (vfs) leíró adatszerkezetek bevezetését. Követelmények, elvárások az állományrendszerrel kapcsolatban:<br />
** egyszerre támogasson több - UNIX, nem UNIX - állományrendszert<br />
** különböző diszk partíciók különböző állományrendszereket is tartalmazhatnak, de mountolás esetén egységet képet kell, hogy mutassanak<br />
** támogassa a hálózati állományok osztott használatát<br />
** modulárisan bővíthető legyen. <br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Mi a zombi állapot szerepe egy UNIX rendszerben?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat már felszabadította a foglalt memóriát, lezárta az állományokat, minden erőforrását visszaadta a rendszernek, csak a proc struktúráját tartja fogva, amiben visszatérési és statisztikai információt tárol a szülő számára. A folyamat szülő wait hívása után szűnik meg.<br />
<br />
Megjegyzés: bővebben magyarázattal, előadás alapján:<br />
A folyamat megáll, a UNIX-ban a kernel szeretné ezt a szülőjének is tudomására hozni. <br />
A folyamat már leállt, nem fog tovább futni, de a szülőjét még nem értesítették arról, hogy ez a folyamat megszűnt, esetleg gondoskodjon az újraindításáról, stb. <br />
Pl. egy webszerver: beérkező kérések kiszolgálása --> kliens folyamat indítása, ez megkapja a kérés kiszolgálásának feladatát, a kliens pedig valamikor megáll, a webszerver nem árt, ha értesül róla, hogy hiba vagy normál működés folytán állt le. <br />
Tehát amíg a szülő nem értesült a leállásról, a folyamat zombi állapotban marad. Ha a szülőt nem érdekli, mi történt a gyerekfolyamattal, a zombi állapot hamar megszűnik. <br />
A zombi állapotban a folyamatnak semmilyen saját adatát nem tároljuk, a folyamat összes működéshez szükséges adata megszűnik, kizárólag a kernel adatstruktúrákban, tehát a proc struktúrában marad meg a folyamatnak néhány adminisztratív adata. A ps kilistázhat pl. zombi állapotban lévő feladatokat, mert ezeknet a folyamatoknak az adminisztratív adatai a kernel címterében még megtalálhatóak. De a folyamatok saját címtere, u-terület, stb. már nem létezik. Miután a szülő értesült róla, hogy a gyerekfolyamat meghalt, a kernel törölni fogja a folyamatot a process táblából is, a folyamat kilép a zombi állapotból.<br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Igaz-e az, hogy egy zombi állapotban lévő folyamat még memóriaterületet foglal?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, mert a kernel processz táblában még ott vannak az adatai, és az memóriaterületet foglal. (A NEM választ is meg lehet indokolni...) [Indoklás nélkül 0 pont!!!]<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Windows===<br />
<br />
====Alrendszer: Melyik az az alrendszere a Windowsnak, ami nélkül nem tud futni?====<br />
<div class="answer"><br />
A Windows alrendszer, avagy Client/Server Runtime [[SubSystem]] (csrss.exe). Ennek kilövése kékhalált eredményez.<br />
</div><br />
<br />
====API-k: Hogyan oldották meg, hogy az alkalmazások többféle API-n (Win32, POSIX) keresztül is meg tudják hívni a Windows operációs rendszer funkcióit?====<br />
<div class="answer"><br />
* Megoldás: környezeti alrendszerek (environment subsystems): a felhasználónak vagy programozónak nyújtott környezet, személyiség egy részét a környezeti alrendszer folyamatok valósítják meg, minden egyes környezet külön API-t mutat (Windows, POSIX, ...), az operációs rendszer rendszerhívásainak egy részét kínálja a felhasználói alkalmazások számára. (Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx)<br />
* a kernelnek egy definiált interfésze van, ami nem publikus (hivatalos dokumentációja nincsen): NT API >> az ebben lévő függvényeket a fejlesztő ne hívhassa meg közvetlenül. Ehelyett erre két alrendszer épül, ők mutatnak egy API-t az alkalmazások felé: Windows API és POSIX API. (ezek teljesen dokumentáltak!). Az alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni.<br />
* A két alrendszer feladata az, hogy az általuk definiált hívásokat átfordítsák.<br />
* Nem pusztán szintaktikai, hanem szemantikai eltérések is vannak.<br />
<br />
(Megjegyzés: Exetype segédeszköz segítségével megnézhető, melyik alrendszert használja egy adott alkalmazás.)<br />
<br />
Forrás: http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_04ea_20110215.wmv (00:28:29 körül)<br />
<br />
(Korábbi:<br />
* Alkalmazás 1>>>Windows API (Windows alrendszer)>>>NT API (NT Kernel)<<<Posix API (Posix alrendszer)<<<Alkalmazás 2 TODO(ehelyett 1 épkézláb mondat kéne)<br />
* alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni<br />
)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Executive réteg: Executive (Windows)====<br />
<div class="answer"><br />
Az operációs rendszer magasabb szintű funkcióit szolgáltató rétege (memóriakezelés, biztonság, stb.). Az adatokat objektumokban tárolja, melyeket leírókkal (handle) lehet csak elérni, jól definiált interfészeken keresztül. Bár a kernel funkcióit csak a kernel interfészén keresztül éri el, szintén az ntoskrnl.exe tartalmazza. A legtöbb rendszerhívás itt van megvalósítva. <br />
Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx<br />
<br />
(Korábbi: Ez a réteg tartalmazza az NTDLL.DLL által definiált függvények hívásainak megvalósítását, valamint a rendszer külső objektumai közti kommunikáció. Legfontosabb szolgáltató funkciója a lokális eljárás hívás - LPC (Local Procedure Call) megvalósítása. TODO[MZ])<br />
</div><br />
<br />
====Fájlhozzáférések: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a fájlhozzáférési listákban?====<br />
<div class="answer"><br />
* objektum (SecurableObject) &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* SecurityDescriptor (biztonsági leíró, összefogja a többi elemet) >> Owner (Tulajdonos, megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is ha nincs explicit joga), Discretionary Access Control List (DACL, belátás szerinti, erőforrás szintű, hozzáférési lista - hozzáférés szabályozása), SACL (biztonsági naplózás szabályozása - kinek milyen művelete esetén kell naplózni az adott műveletet)<br />
* AccessControlEntry:<br />
** Típus: megengedő, tiltó, audit<br />
** Flag: Pl. öröklődés<br />
** SID: kire vonatkozik<br />
** Maszk: végrehajtás | törlés tulajdonos írása...<br />
* elérési lista (ACL), melyben megadható, hogy mely folyamatok jogosultak az adott section object elérésére ???<br />
* minden objektumhoz tároljuk a hozzá tartozó <tartomány, műveletvégzési jog> párokat ????<br />
* TODO - bőven elég annyi, hogy Security Identifier (SID) segítségével azonosítja<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mi alapján azonosítja a Windows a ====<br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
felhasználókat és a csoportokat?<br />
<div class="answer"><br />
SID - Security Identifier<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a hozzáférések ellenőrzése során?====<br />
<div class="answer"><br />
* <Gép SID>-<RID> (SID security identifier - gépspecifikus, RID: relative identifier)<br />
* Jól ismert SID-ek: Everyone: S-1-1-0, Administrator: S-1-5-domain-500<br />
* Vista: szolgáltatások is kapnak SID-et<br />
* objektum &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====HAL: Mi a HAL (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
* "HAL" - Hardware Abstraction Layer<br />
* A felsőbb rétegek a HAL-on keresztül érik el az alap HW szolgáltatásokat, a HAL szerepe, hogy elfedje a HW megvalósítás részleteit, és egy egységes, platformfüggetlen felületet biztosítson.<br />
* hal.dll fájlban megvalósítva (pl. timer interrupt kezelését, alaplap alapvető felépítését (milyen chipsetek vannak rajta), stb. elfedi a felette lévő rétegektől)<br />
</div><br />
<br />
====Hardverfüggő részek: Melyek a Windows hardverfüggő részei?====<br />
<div class="answer"><br />
* A kernel egyes részei és a HAL.<br />
* Megjegyzés: én ide a drivereket is beírtam, nem vontak le érte pontot, de azt mondták, azokat nem mindig szokás a rendszer részének tekinteni.<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultságok szerepe: Mik a jogosultságok (privilege) szerepe a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
* operációs rendszer szintű jog<br />
* meghatározzák azokat a rendszerműveleteket, amelyeket egy felhasználói azonosító elvégezhet. Egy rendszergazda jogosultságokat felhasználóknak és csoportazonosítóknak oszt (http://msdn.microsoft.com/en-us/library/bb530716(VS.85).aspx)<br />
* pl. számítógép leállítása, eszközmeghajtó betöltése<br />
* név: SeShutDownPrivilege, SeLoadDriverPrivilege<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens/Képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerülése: Mi a fő oka, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerültek? Elméleti megfontolások alapján hol lenne a helyük?====<br />
<div class="answer"><br />
Windows NT 4.0-ban került le kernel szintre ez a komponens, hogy kevesebb folyamat- és módváltás legyen (Ne kelljen mindig visszaváltani a csrss.exe-be, majd onnan átváltani kernel módba, utasítani a hardvert, visszaváltani felhasználói módba, majd visszaváltani a felhasználói folyamatba, aki kezdeményezte a változtatást.) (A felhasználói módú folyamatban (csrss.exe) csak a konzol kezelés maradt.) Elméletileg felhasználói szinten kéne lennie.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Windows-ban miért került le az ablakkezelő kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Hogy kevesebb kontextus- és módváltás legyen, mivel a Windows szerves része az ablakkezelés, ezért rengeteg user-kernel mód váltás lenne ha a csrss.exe-en keresztül használnánk. Tehát teljesítménybeli okokból.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens előnyei: A Windows OS grafikus komponensének mik az előnyei, hátrányai?====<br />
<div class="answer"><br />
A grafikus komponens kernel módban fut. Emiatt a hibái az egész rendszert magával ránthatják, viszont gyorsabb, mert kevesebb CPU-mód váltás kell a rajzoláshoz.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Mi volt a fő oka annak, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító komponens kernel módba került?====<br />
<div class="answer"><br />
Mert ezek a folyamatok intenzíven használják a hardvert, és futásuk gyorsaságára az egész rendszer teljesítménye érzékeny. A user módban történő megvalósítás a rendszert lelassítaná a gyakori környezetváltás miatt.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel: Mi a kernel (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer állandóan memóriában lévő, védett módban futó része. Az NT egyetlen HW függő része, szerepe a HW elfedése a felette található eszközök elől, ezáltal a felette lévő részek már teljesen HW függetlenek. Megvalósítja a szálütemezést, multiprocesszor ütemezést és a TRAP kezelést.<br />
</div><br />
<br />
====Kliens-szerver-modell: Nevezzen meg egy kliens-szerver-modell alapján működő komponenst az NT-ben!====<br />
<div class="answer"><br />
* csrss.exe - Client/Server Run-Time Subsystems (környezeti alrendszerek)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Memóriafoglalás: Mely utasításokkal és miért történik a memóriafoglalás két lépésben Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* A két lépés: Reserve és Commit. Az első csak címtartományt foglal, amögött nem lesz ténylegesen használható memóriaterület; a másik a már lefoglalt címtartományhoz rendel (virtuális) memóriát.<br />
* A folyamatok címtartományának töredezettsége csökkenthető azzal, ha a címtartományt már akkor előre foglalja, mikor a memóriára még nincs szüksége, és ez nem jár olyan memóriapocsékolással, mintha fizikai memóriát is foglalna ugyanakkor.<br />
</div><br />
<br />
====Munkakészlet (working set): Mit jelent a Windows-ban az egy folyamathoz tartozó munkakészlet (working set) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Azon fizikai lapok halmaza, amelyekre a folyamat laphiba nélkül hivatkozhat. <br />
</div><br />
<br />
====NT hardverfüggő rétegei: Sorolja fel az NT hardverfüggő rétegeit!====<br />
<div class="answer"><br />
HAL (Hardware Abstraction Level), kernel<br />
</div><br />
<br />
====NTDLL.DLL: Mi az NTDLL.DLL fő funkciója?====<br />
<div class="answer"><br />
Összeköti a User és Kernel módot. Az Executive függvényeknek megfelelő függvénycsonkok vannak benne.<br />
</div><br />
<br />
====Quantum: Mi a szerepe a quantumnak a Windows ütemezőjében?====<br />
<div class="answer"><br />
* A szálak adott ideig futnak (quantum)<br />
* RR ütemezésnél az időszelet<br />
* Óramegszakításban mérik (clock interval, clock tick) 1 clock tick = ~ 10-15 ms (HALtól függ)<br />
* Quantum hossza: időegység, amíg egy szál fut<br />
* Kliensek esetén a quantum hossza 2 clock tick a háttérben futó folyamatoknak, az előtérben futó folyamatoknak 6 clock tick jut. Így egy CPU-intenzív folyamatról való ablakváltáskor az új, előtérben lévő folyamat arányosan több CPU-időt kap (azonos prioritásokat feltételezve).<br />
* Szervereknél: mindenkinek 12 clock tick a kontextusváltások minimalizálása érdekében. Szervereknél így a kliensek kéréseinek eredményeként felébredő alkalmazásoknak több esélye van befejezni a kérést, és várakozó állapotba kerülni, mielőtt az időszelet véget érne.<br />
* esély annak a folyamatnak, amelynek épp most ért véget a várakozása: a várakozás végén megnöveljük a prioritást, de a quantum eggyel csökken; a quantum végén a prioritást az eredetire csökkenti.<br />
* éhezés elkerülése: az OS másodpercenként megnézni a futásra kész szálakat, és annak, aki nem futott már 300 óraütés óta, 15-ös prioritást ad, megnöveli a quantumját egy quantumnyi futásig<br />
* TODO, hogy a forrás feldolgozása jó-e: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/01-opre-windows-utemezes.pptx<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Rendszeridő megváltoztatása: A rendszeridő megváltoztatására kinek van joga Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* SeSystemTimePrivilege joggal rendelkező felhasználóknak / azoknak a felhasználóknak, amelyek olyan csoportba tartoznak, amelyekhez hozzá van rendelve a SeSystemtimePrivilege.<br />
* Alapértelmezett beállításként csak az Administrators és Power Users group rendelkezik vele.<br />
* http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb530716(v=vs.85).aspx<br />
</div><br />
<br />
====Standby memórialapok listája: Mire szolgál a standby memória lap lista a Windows-ban (miért nem szabad lapként vannak ezek nyilvántartva)?====<br />
<div class="answer"><br />
A lap egy munkahalmaz része volt, de már nem az, elvették tőle. A lap nem módosult, mióta kiírták a merevlemezre, vagy mióta beolvasták. Egy nem Valid laptábla bejegyzés még mutat rá, azaz ha kell, még könnyen életre lehet kelteni a lapot. <br />
</div><br />
<br />
====Szabad (free) és nullázott (zeroed) lapok: Miért van a Windows-ban külön szabad és nullázott (freed és zeroed) memórialap-lista?====<br />
<div class="answer"><br />
Biztonsági okokból. Nem nullázott memóriaterületet odaadni más folyamatnak biztonsági kockázatot jelent.<br />
Tehát a free lapok szabad lapok, de még nem adhatók oda felhasználói folyamatnak, mert "szemetet" vagy érzékeny adatot tartalmazhatnak: nincs nullákkal felülírva a tartalma. A zeroed lapok szabadok, és nullákkal vannak felülírva, tehát odaadhatók felhasználói folyamatnak, amennyiben igény van rá.<br />
<br />
TODO: ez így már megfelelő indoklás?<br />
<br />
(Korábban:<br />
*Free*: a lap szabad, de nincs 0-kkal felülírva a tartalma, szemét vagy egy előző processz által használt tartalom van benne. Ezt nem adhatja ki közvetlenül a memóriakezelő más processzeknek, mert biztonsági szempontból aggályos adatokat találhatna rajta.<br />
*Zeroed*: szabad és nullákkal felülírt lap, kiadható, ha valakinek kell. <br />
TODO(ez így igaz, csak ebben a formában nem a kérdésre válaszol))<br />
</div><br />
<br />
====Mik a szerepük a szolgáltatásoknak a Windowsban? ====<br />
<div class="answer"><br />
Olyan folyamatok, amik a felhasználói felülettől és belépéstől függetlenül a háttérben futnak, és kibővítik az operációs rendszer alap szolgáltatásait.<br />
TODO?<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság (reentrancy): Mit jelent az, hogy a Windows-ban a rendszerhívások újrahívhatóak?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszerhívásokat több alkalmazás is meghívhatja egyszerre, nem blokkolódnak, ha már valakit éppen kiszolgál az adott rendszerhívás.<br />
</div><br />
<br />
====Védett objektum tulajdonosának speciális joga: Milyen speciális joga van egy védett objektum tulajdonosának az adott objektumra a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
Megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is, ha erre nincs explicit joga. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/03-opre-windows-biztonsag.pptx)<br />
</div><br />
<br />
====Verzióleírás: Mit jelentenek a számok és szavak a következő verzióleírásban: "Microsoft (R) Windows (R) 5.01.2006 Service Pack 2 Uniprocessor Free"?====<br />
<div class="answer"><br />
* (MZ) 5.01.2006 a verziószám, major.minor.build formában, 5.1 a Windows XP verzója, 2006 az SP2-es verzió build száma. Uniprocessor = egy processzoros kernel verzió, Free = debug szimbólumok nélküli verzió.<br />
*(MZ) 2011-től kezdve ez már nem része a tananyagnak<br />
* Most computers run a "uniprocessor free" version of Windows, which is a version that runs on a single CPU and does not contain extra errorchecking.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
</div><!-- /#q_and_a --><br />
<br />
==Tartalomjegyzék==<br />
<div class="table_of_contents"><br />
__TOC__<br />
</div><br />
<br />
<br />
==Források (teljesség igénye nélkül)==<br />
<div class="docs_sources"><br />
Ez előadás diáin, Wikipédiás és egyéb, Google-lel található cikkeken kívül ezek voltak a források, és MÉG ÍGY SEM tartalmazza az összes beugrókérdést (volt olyan, amit rengeteg idő lett volna átszerkeszteni, vagy kevésbé sanszos, hogy olyan hosszúságú beugrókérdést tennének fel, ami ott szerepelt):<br />
<br />
* Hivatalos előadásjegyzetek: http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas/targyak/vimia219/jegyzet/index.html<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaBeugrok<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaKisKerdesek<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2007junius12megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008majus20megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008junius11megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/pelda_beugro_megoldas.pdf<br />
----<br />
* https://vir.sch.bme.hu/dokumentumok/InfoSite/4.%20f%C3%A9l%C3%A9v/Oper%C3%A1ci%C3%B3s%20rendszerek/<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/opre_beugro.zip (HOSSZÚ)<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/oprendszkidolg.zip<br />
* Wikipédia<br />
* Google segítségével fellelhető rengeteg forrás<br />
* stb.<br />
<br />
-- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.docx|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással DOCX-formátumban (szerkeszthető, javítható!)]]<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.pdf|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással PDF-formátumban]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_kidolgozott_beugr%C3%B3k%C3%A9rd%C3%A9sek_vizsg%C3%A1ra_ABC-sorrendben&diff=182081Operációs rendszerek kidolgozott beugrókérdések vizsgára ABC-sorrendben2014-06-11T13:18:12Z<p>Pterblgh: /* Rendszerhívások: Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása? */</p>
<hr />
<div>==Bevezető==<br />
Korábbi Wiki-n és InfoSite-on szereplő kidolgozott és kidolgozatlan anyagok, számtalan forrásból összeszedve - előadásdiákból, video.bme.hu-n lévő felvett anyagokból, Wikipédiás és egyéb, Google segítségével fellelhető anyagokból kiegészítve.<br />
Hibák előfordulhatnak! TODO-val azokat a részeket jelöltem, amik átnézendők, rendbe szedendők, hiányosak, stb., ezeket is kérlek javítsátok, ha tudjátok! Köszi!<br />
Ami fontos: ABC-sorrendbe rendezve szerepelnek a kérdések, így könnyebben megtalálható, tartsuk is meg ezt a tendenciát!<br />
Remélem hasznát veszitek! -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
Valamilyen szintű kategorizálást is beleraktam. A kérdések elejére odaírtam magának a kérdésnek a lényegét is, hogy könnyebben megtalálhatóak legyenek az azonos kérdéskörbe tartozóak.<br />
<br />
==Beugrókérdések megoldással==<br />
===Általános jellegű OS-ekkel kapcsolatos kérdések===<br />
<br />
====Indulás: Hasonlítsa össze az általános célú (asztali) és a beágyazott operációs rendszereket az indulás szempontjából!====<br />
<div class="answer"><br />
A beágyazottnál először indul az alkalmazás, és az indítja az operációs rendszert, az asztalinál az operációs rendszer indítja az alkalmazásokat.<br />
</div><br />
<br />
====Inkrementális mentés: Mit jelent az inkrementális mentés?====<br />
<div class="answer"><br />
Csak a változtatásokat mentjük az előző mentéshez képest -> kisebb helyet foglal, hamarabb végez a mentés.<br />
</div><br />
<br />
====Kemény valós idejű rendszer: Adja meg a kemény valós idejű (hard real-time) rendszer definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer adott eseményekre adott időn belül 1 valószínűséggel válaszol (egyébként hibás, hiába funkcionálisan jó a válasz). A rendszer NEM késhet!<br />
</div><br />
<br />
====Lazán csatolt rendszer: Milyen szinkronizációs kényszereket jelent, ha egy lazán csatolt rendszer kommunikációja során véges kapacitású csatornát alkalmazunk?====<br />
<div class="answer"><br />
ha a küldő folyamat túl gyorsan küldözget, akkor a csatorna megtelik, úgyhogy túlcsordulás lesz, ami miatt a küldőnek várnia kell mielőtt újra küld.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?====<br />
<div class="answer"><br />
<br />
Az API elrejti a rendszerhívások részleteit, bonyolultságát a programozó elől, lényegében egy wrapper réteggel fedi be a rendszerhívásokat.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====RPC: Milyen részekből áll az RPC technológia?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC: Remote Procedure Call, távoli eljáráshívás. Magas szintű folyamatok közti kommunikációt tesz lehetővé. Részei:<br />
* a hívható eljárások és típusaik (interfész) leírása<br />
* programgenerátor - rpcgen: a leírásból C programkódot generáló program<br />
* kommunikációs infrastruktúra - portmapper: a programazonosítók és a hálózati portok összerendelése<br />
</div><br />
<br />
====Statikus/dinamikus OS: Mikor nevezünk statikusnak, illetve dinamikusnak egy operációs rendszert?====<br />
<div class="answer"><br />
statikus: azok a rendszerek, amelyeknek muködése során - a felépülés és inicializálás kezdeti szakaszától eltekintve - nem jönnek létre és nem szűnnek meg folyamatok. dinamikus: működés közben bármikor születhetnek illetve megszünhetnek folyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Szorosan csatolt rendszerek: Milyen rendszereket nevezünk "szorosan csatolt" rendszereknek?====<br />
<div class="answer"><br />
Ahol több CPU közös óra és közös memória segítségével működik együtt. Általában egyetlen operációs rendszer van, de az bonyolult. (Megjegyzés: az architektúrákból megtanult "közös erőforrást használnak" definícióra csak fél pontot adtak.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===Erőforrás-hozzáférés===<br />
<br />
====Elosztott rendszerek: Elosztott rendszerekben milyen konzisztencia kérdésekkel kell foglalkozni?====<br />
<div class="answer"><br />
* frissítés konzisztencia<br />
* másolat konzisztencia<br />
* cache konzisztencia<br />
* hiba konzisztencia<br />
* óra konzisztencia<br />
* felhasználói interfész konzisztencia<br />
</div><br />
<br />
====Erőforrás-gazdálkodás: Mi a különbség a hierarchikus és a globális erőforrás-gazdálkodás között?====<br />
<div class="answer"><br />
hierarchikus: a gyermek folyamatok csak a szülő erőforrásaiból részesülhetnek, és nem létezhetnek önállóan, csak amíg a szülőjük is létezik. globális: a rendszer valamennyi folyamata létrejötte után egyenrangú, önálló szereplő, és versenyezhet a teljes erőforráskészletből való részesedésért.<br />
</div><br />
<br />
====Éhezés: Mi az az éhezés?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamatnak megvan mindene, ami a futásához kellene (ezért nem holtpont), de az erőforrásokat, amiket használni akar, más folyamatok kapják meg (ezért nem tud futni).<br />
</div><br />
<br />
====Graceful degradation: Mit jelent a "graceful degradation" fogalma? ====<br />
<div class="answer"><br />
Fokozatos leromlás/összeomlás: Ha a rendszer terhelése eléri az ún. könyökkapacitást, akkor utána viselkedése megváltozik, a tovább növekvő terhelésre már egyre rosszabb működéssel reagál (overhead). Elvárható, hogy ezt fokozatosan tegye (ne omoljon össze).<br />
</div><br />
<br />
====Kölcsönös kizárás====<br />
<div class="answer"><br />
Annak biztosítása, hogy a közös erőforrást egy időben csak annyi magában szekvenciális feladat használja, amely mellett a helyes működése garantálható.<br />
A kölcsönös kizárást meg kell oldanunk a programban. Többnyire a használt erőforrást lock-oljuk (elzárjuk): nem engedjük hozzáférni a többi részfeladatot.<br />
</div><br />
<br />
====Kritikus szakasz: Mit jelent a kritikus szakasz?====<br />
<div class="answer"><br />
A magában szekvenciális feladatok azon kódrészletei, amely során a kölcsönös kizárást egy bizonyos közös erőforrásra biztosítjuk. A kritikus szakasz a kérdéses közös erőforráshoz tartozik. A kritikus szakaszt a hozzá tartozó erőforrásra atomi műveletként (nem megszakítható módon) kell végrehajtanunk.<br />
</div><br />
<br />
====Monitor: Mi a monitor alkalmazásának lényege? (Kölcsönös kizárás)====<br />
<div class="answer"><br />
A lockolás nem szétszórva történik a programban, hanem egyetlen, a közös erőforráshoz szorosan tartozó programrészletben.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás öröklés: Mi a prioritás öröklés (Priority Inheritance, Pl) protokoll lényege? (prioritás inverzió témakör)====<br />
<div class="answer"><br />
Az alacsony prioritású feladat megörökli az általa kölcsönös kizárással feltartott feladat prioritását a kritikus szakaszából való kilépéséig. Csak részben oldja meg a prioritás inverzió problémáját.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan lehet Test_and_Set utasítással kritikus szakaszba lépést (entry) és kilépés (exit) megvalósítani?====<br />
<div class="answer"><br />
* Belépésnél csökkentjük a value értékét ezzel jelezve hogy használni akarjuk a kritikus szakaszt<br />
* Kilépésnél növeljük a value értékét<br />
Egy változót kijelölünk "lock object"-nek; ha ennek a tartalma 0, nincs senki a kritikus szakaszban. A kritikus szakasz elején egy ciklusban test-and-set-et hajtunk végre rá (az utasítást a ciklus feltételébe téve); ha valaki van a szakaszban már, a ciklusban fogunk keringeni, amíg ki nem lép belőle a másik. Amikor kilépett, a test-and-set következő végrehajtása beállítja a változót, és továbbengedi az egyik várakozó ciklust. A szakaszból kilépéskor pedig simán (nem test-and-set-tel) 0-ba állítjuk.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan működik a test_and_set?====<br />
<div class="answer"><br />
Visszaadja egy bit értékét, és ha 0 volt, 1-re állítja. Mindezt oszthatatlanul, vagyis ha 0 volt ott, és többen egyszerre hívtak rá test-and-set-et, akkor az egyiké teljesen lefut, 1-be állítja és nullát ad vissza, mielőtt a többi elkezdene futni (így ők mind 1-et fognak visszaadni)<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság: Mit jelent az újrahívhatóság (reentrancy) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
A közös erőforrás problémájának egyfajta kiterjesztett esete egy függvényen/objektumon belül, mely akkor léphet fel, amennyiben ezt a függvényt/metódust egyszerre többen is meghívhatják. Előfordulhat akkor, ha ugyanazt a függvényt hívjuk egy taszkból és egy megszakítás-rutinból is, vagy ha preemptív ütemezés esetén ugyanazt a függvényt hívjuk két taszkból is.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Holtpont===<br />
<br />
====Definíció: Adja meg a holtpont definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
Egy rendszer folyamatainak egy H halmaza holtponton van, ha a H halmazba tartozó valamennyi folyamat olyan eseményre vár, amelyet csak egy másik, H halmazba tartozó folyamat tudna előidézni. Másként: A közös erőforrások hibás beállítása vagy használata miatt a rendszerben a részfeladatok egymásra várnak &#187; nincs futásra kész folyamat; &#187; nem jöhet létre belső esemény; &#187; A rendszer nem tud előrelépni.<br />
</div><br />
<br />
====Foglalva várakozás: Holtpont megelőzése (prevention) esetén milyen módszerrel lehet a foglalva várakozás előfordulását kizárni?====<br />
<div class="answer"><br />
* Az erőforrást birtokló feladat kér újabb erőforrást.<br />
* Minden szükséges erőforrást egyben kell lefoglalni, egyetlen rendszerhívással.<br />
* Alkalmazástól függ a használhatósága.<br />
* Erőforrás-kihasználás romlik.<br />
* A foglalva várakozás elkerülhető, ha minden folyamat betartja azt a szabályt, hogy az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el. A szabály betartásával megelőzhető a holtpont, de ára az erőforrás-kihasználás jelentős romlása.<br />
* Ha a folyamatokat kötelezzük arra, hogy minden erőforrásukat egyszerre kérjék el. Ha meg akarjuk engedni a rákérést, akkor menthető állapotú erőforrások esetén megtehetjük, hogy a várakozó folyamatoktól elvesszük az erőforrásaikat.<br />
</div><br />
<br />
====Kezelése: Az operációs rendszer milyen általános eljárásokat használhat a holtpont kezelésére?====<br />
<div class="answer"><br />
* strucc algoritmus (nem vesz róla tudomást)<br />
* holtpont feloldása - melyik holtpontban érintett folyamatot számoljuk fel?<br />
* menthető állapotú erőforrások elvétele,<br />
* minél kevesebb folyamat felszámolása,<br />
* folyamatok prioritása,<br />
* már elvégzett munka,<br />
* folyamatok visszaállíthatóságának biztosítása<br />
* holtpont megelőzése<br />
</div><br />
<br />
====Kialakulás szükséges feltételei: Sorolja fel a holtpont kialakulásának szükséges feltételeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Kölcsönös kizárás: Vannak olyan erőforrások a rendszerben, melyeket a folyamatok csak kizárólagosan használhatnak.<br />
* Foglalva várakozás: legyen olyan folyamat mely lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel: a folyamatok addig birtokolják az erőforrást, míg saját jószántukból fel nem szabadítják azokat.<br />
* Körkörös várakozás: Létezik a rendszerben egy olyan folyamatsorozat, melyben minden folyamat az utána következő folyamat által foglalt erőforrásra vár, a sorozat utolsó tagja pedig a sorozat első tagjára.<br />
</div><br />
<br />
====Megelőzés, elkerülés: Mi a különbség a holtpont megelőzése (prevention) és holtpont elkerülése (avoidance) között?====<br />
<div class="answer"><br />
* megelőzése: olyan rendszert tervezünk, ahol nem teljesülnek a holtpont feltételei, így elvileg sem lehet holtpont.<br />
* elkerülése (pl. bankár algoritmus): A rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy nem vezet-e holtpontveszélyre a kérés teljesítése, más szóval fennmarad-e a biztonságos állapot.<br />
<br />
* ( Kölcsönös kizárás minimálisra csökkentése: lehetőleg többpéldányos erőforrásokat alkalmazunk, ahol ez nem lehetséges, ott a hozzáférést megpróbáljuk oszthatatlan műveletté tenni.<br />
* Foglalva várakoztatás megszüntetése: Ha minden folyamat betartja a szabályt, miszerint az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el, akkor elkerülhető a foglalva várakoztatás. Ennek ára van: az erőforrás-kihasználtság romlása.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel kiküszöbölése: Ha menthető állapotú erőforrásaink vannak, akkor megtehetjük, hogy elvesszük egy adott folyamat erőforrását és egy másiknak adjuk, majd annak lefutása után visszaadjuk a régi állapotában az erőforrást az első folyamatnak.<br />
* Körkörös várakozás megakadályozása: A folyamatok megegyeznek az erőforrások sorszámozásában, minden folyamat csak nagyobb sorszámú erőforrást igényelhet azoknál az erőforrásoknál melyeket birtokol. Ekkor biztosan nem alakulhat ki kör.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Fájlrendszerek===<br />
<br />
====Fájl: Mi a fájl az operációs rendszer szempontjából? (háttértár-kezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* a fájl a permanens táron az adattárolás logikai egysége, az operációs rendszer feladata a logikai egységek (fájlok) leképzése valódi fizikai egységekre, ez az OS-ben egy többszintü réteges rendszer<br />
* Absztrakt adattípus (objektum, fájl mutató).<br />
* Adat, név (name - elnev. konvenciók), típus (type - kezelés módja) tulajdonságok (attributes). Tulajdonosok, jogosultságok. Hozzáférési időpontok<br />
* Kölcsönös kizárás (file locking)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Háttértáron lévő lapok: Milyen részidőkből áll össze a háttértáron levő lapokhoz való tényleges hozzáférési idő? Kis vagy nagy lapok használata esetén kapunk "jobb" byte hozzáférést?====<br />
<div class="answer"><br />
* adatátviteli sebesség + fejmozgás sebessége + lemezek forgási sebessége<br />
* nagy lapok esetén ( mert így közvetlenül egymás után helyezkednek el az összetartőző adatok így nem kell a fejnek "ugrálnia" )<br />
* Először a laptáblából kell kikeresni a lap bejegyzését, és konstatálni, hogy nincs hozzá fizikai lap rendelve. Majd, ki kell választani egy szabad fizikai lapot (ha nincs, ki kell vinni egyet háttértárra), a szabad helyre beolvasni a lapot, majd újraindítani a laphibát okozó utasítást. Ezek közül a háttértárról olvasás nagyságrendekkel lassabb a többinél, ezért lényegében ez határozza meg a teljes hozzáférési időt.<br />
* Ha csak a háttértáron lévő lapokat nézzük, akkor, mivel kisebb lapot gyorsabban lehet beolvasni, ezért kisebb lapoknál gyorsabb a hozzáférés. Ha egy folyamat teljes munkahalmazát nézzük, akkor viszont a kisebb lapok több adminisztrációs költséggel járnak (gyakrabban kell háttértárhoz fordulni), és átlagban a nagyobb lapok adnak jobb eredményt.<br />
</div><br />
<br />
====Indexelt tárolás: Sorolja fel az indexelt tárolás (indexed allocation) előnyeit és hátrányait! (Fájlrendszer-leképzés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Szekvenciális és indexelt elérésre is alkalmas.<br />
* Sérülékeny (az index blokkok sérülése a fájlt elérhetetlenné teszi).<br />
* Az index blokkokat viszont könnyű többszörözni (replikálni).<br />
* Sok fejmozgást okoz (seek), a blokkok el vannak szórva a diszken.<br />
* Itt is lehet a láncolt listás töredezettség mentesítéshez hasonló algoritmusokat használni a fejmozgás minimalizálására.<br />
</div><br />
<br />
====RAID: Sorolja fel a RAID technika leglényegesebb elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Használjunk több merevlemezt egyszerre.<br />
* Több redundáns alkalmazása növeli a megbízhatóságot.<br />
* Több párhuzamos használata növeli a sebességet.<br />
* Hozzunk létre egy virtuális diszket a fizikai diszkekből.<br />
* Redundant Array of Inexpensive Disks: több lemez összekapcsolása.<br />
* A RAID-0 esetében két lemezre vannak szétosztva az adatok, így egyetlen fájlt kétszer akkora sebességgel lehet írni (a két felét parhuzamosan).<br />
* A RAID-1 esetében ugyanazt az adatot tároljuk le a két lemezen, így gyorsabb nem lesz, de az egyik lemez hibája esetén visszanyerhetőek az adatok.<br />
* Megjegyzés: ez csak példa, több lemezzel is lehet csinálni, a sebesség/tárhely/hibatűrés között különböző kompromisszumokat elérve.<br />
</div><br />
<br />
====RAID0 vs. RAID1: Hasonlítsa össze két azonos diszkből álló RAID0 és RAID1 tömb tulajdonságait! Hogyan alakul a hozzáférési idő, az adatátviteli sebesség és a megbízhatóság egyetlen diszkhez képest a két esetben?====<br />
<div class="answer"><br />
RAID 0-1 szabványok általában SW implementációval és kevés (2db) diszkkel<br />
* RAID 0 (striped disks):<br />
** Több diszk párhuzamos használata;<br />
** file részei N diszkre kerülnek;<br />
** Az egyes részek egymástól függetlenül elérhetők<br />
** A diszkek tárolókapacitása összeadódik<br />
** N azonos diszk esetén a RAID 0 virtuális diszk olvasásai és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
** A hozzáférési idő közel eléri egy diszk hozzáférési idejét.<br />
** Bármelyik diszk meghibásodása esetén az adat elveszik<br />
* RAID 1 (mirroring):<br />
** Több diszk redundáns használata.<br />
** A file minden része minden (N) diszkre kikerül.<br />
** Azonos diszkeket feltételezve a tárolóterület egy diszk tárolóterületével azonos.<br />
** Az adatátviteli sebesség lassabb, mint egy diszk sebessége.<br />
** A hozzáférési idő nő.<br />
** Speciális esetben az olvasási sebesség N-szeresre nőhet, feltételezve a diszk meghibásodásának más módon történő észlelését (nem kell az azonosságot ellenőrizni többségi szavazással).<br />
** Egy működőképes diszk esetén az adat elérhető.<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Adja meg az M (M pozitív egész szám) diszket tartalmazó RAID5 tömb tulajdonságait! (hibatűrés és sebesség)====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 5 (block interleaved distributed parity).<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata<br />
* Adat és paritás elosztása N+1 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error). A 2. meghibásodás észlelése a tömb újraépítése során)<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Miért előnyös és miért hátrányos RAID5 használata?====<br />
<div class="answer"><br />
* + N azonos diszk esetén az olvasási és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
* + 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
* - 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
* - Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error).<br />
* -Bonyolultabb, mint a Raid 0/1, ezért hardveresen valósítják meg, ami viszont drága<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: Adja meg a 8 darab 1 Tbyte-os HDD-ből álló RAID6 tömb tárolókapacitását!====<br />
<div class="answer"><br />
6 TB. (Adat és paritás elosztása N+2 diszkre. A kapacitása N diszk tároló kapacitásával egyenlő.)<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: N db azonos diszkből álló RAID6 tömb esetén a tömb tárolókapacitása és sebessége (nagy fájlok írása/olvasása során elérhető adatátviteli sebesség) hogyan viszonyul az egyetlen diszk azonos adataihoz?====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 6 (block interleaved dual distributed parity)<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata.<br />
* Adat és paritás elosztása N+2 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 2 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 3 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nagyobb valószínűséggel állítható helyre a RAID 5-höz képest<br />
* Minimum négy lemezre van szükség a RAID 6 működéséhez. The capacity of the array is (N-2) times the size of the smallest member disk for the array of N disks.<br />
* Az olvasási sebesség (N-2)-szerese egy lemez olvasási sebességének - two disks in the row hold a parity which is useless to read. Such read speed values are roughly the same as in RAID 5.<br />
</div><br />
<br />
====Tárolás egysége: Mi a logikai és mi a fizikai tárolás egysége a permanens táron?====<br />
<div class="answer"><br />
* logikai egység: fájl (file)<br />
* fizikai egység: adatblokkok (cilinder, sáv és szektor együtt azonosítja az írható/olvasható adatblokkot; OS képzi le a logikaiakat fizikaiakra)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Folyamatok, szálak===<br />
<br />
====Bernstein feltétele: Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)?====<br />
<div class="answer"><br />
Bernstein feltétele:<br />
* Legyen <math> P_i </math> és <math> P_j </math> két darabja egy programnak.<br />
* A <math> P_i </math> összes bemeneti változója <math> I_i </math>, és az összes kimeneti változója <math> O_i </math>, ugyanez <math> P_j </math> -re <math> I_j </math> és <math> O_j </math>.<br />
* A két program párhuzamosan végrehajtható (vagyis független), ha: <math> I_j \bigcap O_i = 0 </math>, <math> I_i \bigcap O_j = 0 </math> és <math> O_i \bigcap O_j = 0 </math><br />
</div><br />
<br />
====Feladatok (task) együttműködése: Hasonlítsa össze a közös memórián illetve az üzenetváltáson alapuló folyamatok közti együttműködést!====<br />
<div class="answer"><br />
Közös memórián keresztül történő adatcsere esetén az együttműködő folyamatok mindegyike saját címtartományában lát egy közös memóriát. A közös memória elérését valamilyen adatátviteli rendszer teszi lehetővé. Üzenetváltásos adatcsere esetén a folyamatoknak nincs közös memóriája. Az adatátviteli rendszer most a logikai processzorokat kapcsolja össze. Rajta keresztül a folyamatok üzeneteket tudnak küldeni, illetve fogadni. Az üzenetküldésre a folyamatok logikai processzorainak utasításkészletében megfelelő utasítások állnak rendelkezésre. Ezek a Küld (Send) és a Fogad (Receive) műveletek.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamat: Definiálja a "folyamat" (process) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* Egy program futás alatt álló példánya a folyamat.<br />
* saját kód, adat, halom, verem<br />
* A folyamatok nem férnek hozzá egymás lapjaihoz (védettek más folyamatoktól)<br />
<br />
* végrehajtás alatt álló program (program maga a végrehajtható kód), amely folyamat virtuális címterébe van leképezve<br />
* folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n, és nem maga a folyamat<br />
* minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát<br />
* privát virtuális címtér (virtuális memóriacímek készlete, amiket a folyamat használhat)<br />
* tartozik hozzá egy egyedi folyamatazonosító (process ID)<br />
* rendszererőforrások listája, melyekhez a folyamat összes szála hozzáfér<br />
* a folyamat virtuálisan összefüggő memóriát lát (virtuális memória) (valójában az összefüggő memóriaterület ritka)<br />
* háttértárolóra is kiírható (swapping)<br />
* A folyamat által látott logikai címtartomány, és a ténylegesen használt fizikai címtartományok teljesen elkülönülnek<br />
* Folyamatok megoszthatnak memóriaterületeket olvasás- vagy akár írás- és olvasás-hozzáféréssel (Az ilyen memória területek több folyamat virtuális címtartományába vannak belapozva)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 IPC (Inter-process communication) megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* '''Jelzés''': rendszerüzenetek küldése és fogadása a folyamatok között, jellemzően utasítások továbbítása egyik folyamattól a másiknak<br />
* '''Üzenetsor''': aszinkron kommunikációs forma, mely során a küldő és fogadó közvetlen interakciója nem szükséges, az üzenetek addig tárolódnak a sorban amíg a címzett fel nem dolgozza azokat vagy a sor meg nem telik<br />
* '''Szemafor''': absztrakt struktúra amely a folyamatok közötti közös erőforrásokért való hozzáférést vezérli<br />
* '''Közös memória''': ugyan az a memóriaterület kerül kiosztásra több különböző folyamatnak, írási és olvasási joggal egyaránt<br />
<br />
''Forrás'': http://en.wikipedia.org/wiki/Inter-process_communication<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok vs. szálak: Mi az eltérés a folyamatok illetve a szálak között, és milyen előnnyel jár a szálak alkalmazása?====<br />
<div class="answer"><br />
A szálak lényegében párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
</div><br />
<br />
====Java-szálak: Milyen módokon képezheti le a JAVA virtuális gép a JAVA natív szálakat a hoszt operációs rendszer folyamataira/szálaira?====<br />
<div class="answer"><br />
A JAVA virtuális gép egy folyamat a hoszt operációs rendszeren belül. A JAVA szálak feleltethetők meg a hoszt operációs rendszer szálainak, ez többnyire one-to-one (JAVA szál egyben OS szál is) napjainkban. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/20100507_ZH_megoldas.pdf) <br />
Kovácsházy Tamás válasza:<br />
7. fólia, 11. fólia:<br />
JAVA (VM a folyamat, VM-en belül szál):<br />
* Thread osztályból származtatva<br />
* Runnable interface megvalósítása<br />
* A JAVA platform-specifikusan valósítja meg a szálat:<br />
* Natív OS specifikus szál (one-to-one, tipikus).<br />
* JAVA specifikus szálak (many-to-one) egy natív OS szálra vagy folyamatra leképezve.<br />
* many-to-many leképzés (erőforrás szempontok miatt, egyre ritkább).<br />
<br />
</div><br />
<br />
====PRAM: Mi történik a PRAM modellben írás-írás ütközés esetén?====<br />
<div class="answer"><br />
Az írás-írás ütközésekor valamelyik művelet hatása érvényesül, a két beírni szándékozott érték valamelyike írja felül a rekesz tartalmát (versenyhelyzet), harmadik érték nem alakulhat ki.<br />
</div><br />
<br />
====Processzor-affinitás: Mit állítunk be, ha egy szálnak beállítjuk a processzor affinitását, és miért lehet arra szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
* processzoraffinitás: minden szál rendelkezik egy maszkkal, amely kijelöli, hogy a szál mely processzorokon képes futni<br />
* szerepe: ez alapján dől el, hogy a szál mely processzoron fog futni<br />
* ütemezésnél: multiprocesszoros esetben a processzor kiválasztása a processzor-affinitás alapján történik<br />
* A feladat más processzorra, vagy processzormagra kerülése csökkenti a végrehajtás sebességét (pl. cache-elésnél) >> Cél: A feladatot ugyanazon a végrehajtó egységen tartani - Laza vagy kemény processzor affinitás (soft or hard processor affinity).<br />
** Laza: Nincs garancia, de törekszik rá az OS (többnyire alapeset)<br />
** Kemény: Biztosan ugyanazon a CPU-n marad (rendszerhívással)<br />
</div><br />
<br />
====Szál: Definiálja a "szál" (thread) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk és saját vermük van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak, vagyis egymás adatait olvashatják és írhatják. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
* A folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n (ami ütemezésre kerül), és nem maga a folyamat.<br />
* Minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát (szál nélkül a folyamat programja nem futhat).<br />
* szálak még véletlenül sem hivatkozhatnak más folyamatok címterére, hacsak a másik folyamat nem teszi elérhetővé privát virtuális címterének egy részét megosztott memóriaszakaszként (file mapping object a Windows API-ban), vagy - Windows-nál - hacsak egyik folyamatnak nincs joga megnyitni más folyamatot, hogy olyan folyamatok közti memóriafüggvényeket használjon, mint a ReadProcessMemory vagy WriteProcessMemory<br />
* A szál önmagában szekvenciális kód, a végrehajtás legkisebb egysége. Egy adott folyamat szálainak közös az adat- és kódszegmensük, a halmuk (heap), és az egyéb erőforrásokat is közösen használják, de saját virtuális CPU-t látnak, és saját veremmel rendelkeznek.<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Védelmi tartományok: Mi a különbség a statikus és a dinamikus védelmi tartományok között?====<br />
<div class="answer"><br />
Statikus védelmi tartományok esetén az egy folyamathoz tartozó védelmi tartomány a folyamat végrehajtása során nem változik, míg dinamikus védelmi tartományok esetén igen.<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális gép: Mi a virtuális gép koncepció lényege?====<br />
<div class="answer"><br />
* A programok elől az operációs rendszer elfedi a hardver implementációs részleteit, és kibővíti azt plusz funkciókkal.<br />
* Az op.rendszer egy olyan réteget képez a hardver fölött, mely elrejti annak körülményességét és bonyolultságát a programozó elől és kibővíti a hardver szolgáltatását. A felhasználó így egy sokkal kellemesebb virtuális gépet (virtual machine, extended machine) lát.<br />
* Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói és a programozói felületen.<br />
</div><br />
<br />
===Jogosultságok===<br />
<br />
====Belső biztonság: Mi a belső biztonság?====<br />
<div class="answer"><br />
Belső biztonság = védelem. Védelemnek nevezzük az eljárásoknak és módszereknek azon rendszerét, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak programok, folyamatok illetve felhasználók által történő elérésének szabályozására.<br />
</div><br />
<br />
====Engedélyezés: Definiálja az engedélyezés (authorization) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* jogosultság ellenőrzése: milyen adatokat és szolgáltatásokat érhet el ez a személy?<br />
* Hozzáférés-szabályozási listák (Access Control List, ACL)<br />
* Alapelv: mindig csoportnak osztunk jogot<br />
* Pl. biztonsági házirend, fájl ACL<br />
<br />
TODO!!!<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultság + engedélyezési sémák: Mi a jogosultság fogalma, mi a kapcsolata az engedélyezési sémák többi alapfogalmával?====<br />
<div class="answer"><br />
* A jogosultság egy reláció a szereplők és védett objektumok között.<br />
* engedélyezés ált. sémáinál: szereplő>>>szereplőt leíró adatszerkezet>>>biztonsági szabályzat (policy), JOGOSULTSÁG>>>védett objektumok TODO<br />
* Jogosultságkezelés alapjai: A rendszer működése során<br />
** A szereplők műveleteket kezdeményeznek<br />
** A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját<br />
** A jogosultsági döntő komponens kiértékeli kontextust és engedélyezi vagy megtiltja a műveletet<br />
** A jogosultsági végrehajtó komponens biztosítja, hogy a döntő által hozott döntés érvényre jusson<br />
* NT: SMR (Secure Reference Monitor) - objektumok elérési jogosultságainak ellenőrzése<br />
* NT: Az LSA a SAM segítségével azonosítja a felhasználót és jogosultságait. Ha a felhasználó jogosult bejelentkezni, a logon elindítja a számára kijelölt shellt<br />
* UNIX: hozzáférési jogosultságok (owner, group, others, read, write, execute)<br />
* Engedélyezés általános sémái: >>Szerep alapú hozzáférés-vezérlés >>Hozzáférési jogosultság listák<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Külső biztonság: Mit takar a külső biztonság fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Annak mértéke, hogy mennyire lehetünk biztosak a számítógépes rendszer, illetve a rendszerben tárolt adatok sérthetetlenségében.<br />
</div><br />
<br />
====Művelet kontextusa: Engedélyezési rendszerekben mit tartalmaz egy művelet kontextusa? (Felhasználó- és jogosultságkezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Hibakeresés===<br />
<br />
====DTrace: Mi a Solaris DTrace megoldás célja?====<br />
<div class="answer"><br />
dinamikus hibakereső rendszer, nyomkövető eszköz, amivel a rendszer és a programok működését futási időben lehet megfigyelni.<br />
</div><br />
<br />
===Memória===<br />
<br />
====32 bit: 32 bites kliens Windows operációs rendszer maximum mennyi fizikai memóriát kezelhet, és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
Legfeljebb 4 GB-ot (bár néha kevesebbet lát az OS, mert a memóriatartomány felső részére I/O eszközöket szoktak berakni, ld. pl. videókártya-memória...): ''"kliens Windowsok nem használják a gépben lévő PAE támogatást, mert az a tapasztalat, hogy a kliensekben lévő eszközök meghajtói nem kezelik le rendesen a 4 GB-nál több fizikai memóriát"''. <br />
(https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/02-opre-windows-memoria.pptx)<br />
(nem támogatják a PAE-t eleve, csak patch-csel)<br />
(_"However, "client" versions of 32-bit Windows (Windows XP SP1 and later, Windows Vista, Windows 7) limit physical address space to the first 4 GB for driver compatibility and licensing reasons, even though these versions do run in PAE mode if NX support is enabled."_ - http://en.wikipedia.org/wiki/Physical_Address_Extension)<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites szerver Windows képes-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Válaszát indokolja!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével (ezzel lehet 32 bites címbuszú CPU-val is 64 GB memóriát kezelni a maximális 4 GB helyett).<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows használata esetén egy felhasználói folyamat maximum mekkora virtuális címteret használhat?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú címterületet használhat, ez a /3GB kapcsolóval 3 GB felhasználói címterületre bővíthető.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows szerver operációs rendszerek képesek-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Indokolja válaszát!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites x86-os (Windows) esetén mekkora a felhasználói és a rendszer mód címtartomány mérete?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú és 2GB kernel címterület van, ezt a /3GB kapcsolóval 3GB felhasználói és 1GB kernelre lehet módosítani.<br />
</div><br />
<br />
====Bélády-anomália: Mit nevezünk Bélády-anomáliának?====<br />
<div class="answer"><br />
FIFO algoritmusnál egyes esetekben, ha a munkahalmaz méretét növeljük, a várakozásokkal ellentétben a laphibák száma is nő.<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Hogyan történnek a címfordítások, ha az OS szegmens- és lapszervezést is használ a memóriánál?====<br />
<div class="answer"><br />
CPU --> Segmentation unit --> Paging unit --> Physical memory<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Milyen címtranszformációk történnek együttes szegmens- és lapszervezésű memória használata során?====<br />
<div class="answer"><br />
* CPU >>>[Logical Address]>>> '''Segmentation Unit''' >>>[Linear Address]>>> '''Paging Unit''' >>>[Physical Address]>>> Physical Memory (http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas%2Ftargyak%2Fvimia219%2Fjegyzet%2F2011%2Fslides_17_memory.pdf)<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/oprewiki1.pdf, 48. oldaltól.<br />
* Változó méretű szegmensek fix méretű lapokat tartalmaznak. Kicsi mind a belső, mind a külső tördelődés. A cím felépítése: (szegmens szám, lapszám, lapon belüli eltolás)<br />
* Hasonlít a szegmensszervezéshez és a kétszintű lapszervezéshez: A memóriában szegmensek vannak ugyan, de ezek lapokból épülnek föl. Van szegmenstábla, és minden bejegyzéséhez tartozik egy laptábla is. Külső töredeződés nincs, belső töredeződés minimális (szegmensenként átlag fél lap); ez a kombinált módszer egyesíti a két módszer előnyeit<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Lapszervezés, keret tábla: Lapszervezés esetén mit tartunk nyilván a keret táblában (frame table)?====<br />
<div class="answer"><br />
Az üres kereteket (frames).<br />
</div><br />
<br />
====Logikai vs. fizikai memória: Mi a különbség a logikai és a fizikai memória között?====<br />
<div class="answer"><br />
A logikai memória a fizikai tár leképezve, ráadásul a leképezés a végrehajtás során változhat is.<br />
</div><br />
<br />
====MMU: Mi a processzor Memory Management Unit (MMU) komponensének a feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* Speciális HW a CPU-ban<br />
* Memória állapotának nyilvántartása<br />
** Tulajdonos folyamat azonosítója<br />
** Hozzáférési jogosultságok (ACL)<br />
** cache-elhetőség, ha van cache (pl. DMA)<br />
* Virtuális memória leképzése fizikai memóriára<br />
** Pl. Translation Lookaside Buffer (TLB)<br />
** Kontextusváltásnál ezt is kezelni kell (ha van)<br />
** Pagefile vagy SWAP (HDD)<br />
* Memóriavédelem<br />
** Tiltott memória hozzáférés megakadályozása vagy legalább jelzése (ACL alapján)<br />
** General Protection Fault (GPF) a Windows-ban<br />
</div><br />
<br />
====Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* laptáblában:<br />
* Módosítás nyilvántartása (modified/dirty bit): minden memórialaphoz tartozik egy HW által kezelt bit (pl. a laptáblában) - betöltéskor törlik, módosításkor beállítják.<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják.<br />
</div><br />
<br />
====Page locking: Mit jelent és miért van szükség arra, hogy a virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen "fagyasztani" (page locking)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Azt jelenti, hogy a lapcsere algoritmus nem lapozhatja ki a háttértárra az adott lapot. Ok: periféria-művelet van az adott lappal kapcsolatban.<br />
* Azt jelenti, hogy bizonyos lapokat a memóriában tartunk, mert I/O műveletek hivatkozhatnak rá, és ilyenkor a memóriában kell lenniük, mert az I/O műveletek fizikai memóriacímeket használnak.<br />
</div><br />
<br />
====Referenced/used bit: Mi a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Bizonyos algoritmusok igénylik a lapra történő hivatkozások figyelését is, ami ugyancsak hardvertámogatással hatékony. A laptáblában erre a célra is fenntarthatunk egy bitet. Ezt a hivatkozott bitet (referenced bit, used bit, R bit) a címképző hardver állítja be minden esetben, amikor az adott lapon belüli címre történik hivatkozás. A bitet az operációs rendszer törli adott időnként, vagy eseményhez (például laphiba) kötötten.<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mi az a Translation Lookaside Buffer, fizikai címcsatolásnál mi a szerepe?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mire szolgál a Translation Lookaside Buffer és mi a szerepe a fizikai cím kiszámításánál (virtuális címképzés)?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
<br />
(Szerintem előbb a TLB-ben keresi, aztán ha ott nincs, csak utána nézi a laptáblát.)<br />
</div><br />
<br />
====Tördelődés (külső vs. belső): Mi a különbség a külső és belső tördelődés között? (Memória foglalás)====<br />
<div class="answer"><br />
A tördelődött memóriaterületet külső tördelődés esetén az operációs rendszer szabadon hagyja, míg belső tördelődés esetén pedig odaadja egy olyan folyamatnak, aminek nincs igazából rá szüksége.<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Adja meg a vergődés (trashing) definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A gyakori laphibák okozta teljesítménycsökkenést vergődésnek (thrashing) nevezzük. Az ellene való védekezés a munkahalmaz méretének jó megválasztása. Célszerű egy folyamatnak annyi lapot adni, amennyi szükséges az egyensúlyhoz, azaz ahány lapra hivatkozik a laphiba kiszolgálás ideje alatt (ugyanakkor nem sokkal többet, mert ekkor leromlik a multiprogramozás foka).<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Mi az a vergődés, és hogyan védekezzünk ellene?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ha több memóriára lenne szüksége a folyamatoknak, mint amennyi rendelkezésre áll, ezért túl gyakran keletkezik laphiba, és a processzor idejének nagy része haszontalan lapcserékkel telik.<br />
* Védekezni ellene például azzal lehet, ha a laphiba-gyakoriság függvényében az ütemező változtatja a multiprogramozás fokát: ha kevés a memória, folyamatokat függeszt fel, és swappel ki; ha van elég, akkor épp ellenkezőleg.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===uc/OS-II===<br />
<br />
====Prioritás: A uC/OS-II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Egy prioritási szinten hány szál futtatását teszi lehetővé a uC/OS-II, miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk. Egy taszk = egy szál.<br />
<br />
(Magyarázat: egy taszk = egy szál; lásd http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_08ea_20110301.wmv, 01:09:18 környékén<br />
Röviden: a beágyazott rendszerek, kis OS-ek esetén (uC/OS-II, FreeRTOS, stb.) lényegében csakis szálakban gondolkozunk. Nincs MMU, csak egyetlen összefüggő fizikai memória van, nincs virtuális memória koncepció, a processzoron futó teljes alkalmazás (az egyetlen alkalmazás) egy nagy folyamat - nincs más folyamat! Ezenbelül tudunk threadeket futtatni. Single Address Space.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Ütemezés===<br />
<br />
====Átbocsátó képesség: Adja meg az átbocsátó képesség definícióját és mértékegységét!====<br />
<div class="answer"><br />
* (throughput) Mértékegység: munka/s, vagy 1/s<br />
* Adott időegység alatt elvégzett feladatok száma. <math>\frac{\sum \textrm{elvegzett munkak}}{\textrm{ido}}</math><br />
* A rendszerfeladatokat nem számoljuk.<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Adja meg a hosszú távú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Tipikusan a BATCH rendszerekben van jelen, és uj jobok végrehajtasának megkezdéseről (új folyamatok indítasárol) dönt. Az elvégzesre váro munkák közül a választas szempontja, hogy a rendszerben a CPU-intenzív es I/O-intenzív folyamatok aránya optimális legyen (optimalis job-mix fenntartasa).<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Definiálja a hosszú távú ütemezés fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
A hosszútávú ütemező feladata az elindított feladatok rendszerbe, illetve a "futásra kész" várakozási sorba való beengedését szabályozni. Igyekszik a CPU-t és a perifériákat terhelő folyamatokat egyensúlyban tartani. Batch rendszerekre jellemző; a PC-k oprendszere általában azonnal indítja a folyamatokat, mikor azt a felhasználó kéri.<br />
* feladata: A háttértáron várakozó feladatok közül kiválasztja azt, amelyiket el kell indítani.<br />
</div><br />
<br />
====Konvoj hatás: Mi a konvoj hatás, és a tanult ütemező algoritmusok közül melyekben jelentkezhet?====<br />
<div class="answer"><br />
* igen nagy lehet az átlagos várakozási idő, mivel egy-egy hosszú CPU-löketű folyamat feltartja a mögötte várakozókat<br />
* FCFS-nél (First-come, first-served) tapasztalható (pl. SJF (Shortest Job First) és RR algoritmus küszöböli ki)<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Adja meg a középtávú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Mi a középtávú ütemező feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
<br />
Szerintem inkább ez:<br />
A rendszerben lévő feladatok memóriájának egyes éppen nem használt részeinek kiírása háttértárra.<br />
</div><br />
<br />
====Körülfordulási idő: Mi az a körülfordulási idő?====<br />
<div class="answer"><br />
* TAT (Turnaround Time) -> Egy feladatra vonatkozóan a rendszerbe helyezéstől a teljesítésig eltelt idő.<br />
* Mértékegység: s,<br />
* t_(CPU,végrehajtási idő)+t_várakozás (Magában foglalja a ténylegesen munkával töltött időt és a várakozást is.)<br />
* felhasználó minél előbb szeretné látni a végeredményt <br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Az éppen futó taszkot megszakítja egy IT. Preemptív OS esetén mindig a megszakított taszk fogja-e visszakapni a futási jogot? Miért?====<br />
<div class="answer"><br />
* Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
* Másik: Nem, mert akitől elvették a futás jogát az futásra kész állapotba fog kerülni és az ütemező dönti el, hogy melyik folyamat fogja megint megkapni a futást.<br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Egy futó taszkra IT érkezik. Preemptív OS esetén az interrupt után mindenképpen 'ide' térünk vissza?====<br />
<div class="answer"><br />
Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
</div><br />
<br />
====Preemptív ütemező: Mikor nevezünk egy ütemezőt preemptívnek? ====<br />
<div class="answer"><br />
Ha az OS elveheti a futásjogot (a CPU-t) egy folyamattól/futó feladattól (interrupt).<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mi a rövidtávú ütemezés, mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Rövidtávú ütemezés: futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mikor fut a rövidtávú ütemező és mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ütemezés következhet be, ha<br />
** a futó folyamat befejeződik,<br />
** egy folyamat felébred, futásra késszé válik,<br />
** a futó folyamat várakozni kényszerül (valamilyen esemény bekövetkezésére), illetve,<br />
** a futó folyamat önként lemond a futás jogáról vagy pedig elveszik tőle.<br />
* Az első és a harmadik esetben az ütemezés mindig környezetváltással jár, hiszen a következő futó folyamat egészen biztosan nem a korábban futott lesz. A másik két esetben előfordulhat, hogy az ütemezőnek nem kell másik folyamatot kiválasztania.<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztás: Sorolja fel a terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztásának megoldásait! (Többprocesszoros rendszerek)====<br />
<div class="answer"><br />
* Master and slaves (egy CPU osztja ki a feladatokat)<br />
* Self-scheduling / peering (minden CPU ütemez)<br />
* Globális futásra kész sor<br />
* Processzoronkénti futásra kész sor<br />
** Push alapú: OS kernel folyamat mozgatja a sorok között a feladatokat.<br />
** Pull alapú: Az idle állapotban (idle feladatot végrehajtó) CPU próbál a többi sorából feladatot kapni.<br />
* Kettő kombinációja<br />
** Összefüggő, párhuzamosan futtatható feladatok optimalizálása (pl. Gang scheduler)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Virtualizáció===<br />
<br />
====Hardveres virtualizáció: Mit jelent az, ha egy x86-os processzor hardveres virtualizáció támogatással rendelkezik?====<br />
<div class="answer"><br />
A CPU utasításkészletének és üzemmódjainak olyan kiegészítése, amely lehetővé teszi a vendég operációs<br />
rendszer kódjának módosítás nélküli futtatását. [?]<br />
<br />
(Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani. ROSSZ(MZ))<br />
<br />
<br />
Elrejti a gep fizikai tulajdonsagait a felhasznalok elol.<br />
<br />
Miert erdemes virtualizalni?<br />
<br />
-Lehet futtatni a gazda OS el nem kompatibilis alkalmazast.<br />
<br />
-Lehet biztonsaggal rendszergazda jogot adni mindennek, mert ugy se tud a gazda os-be kart tenni.<br />
<br />
-Konnyen at lehet masolni a virtualis gepet egy masik gepre.<br />
</div><br />
<br />
====Hosted vs. bare-metal: Miben különbözik egy hosted egy bare-metal típusú virtualizációs megoldástól?====<br />
<div class="answer"><br />
Bare-metal esetén a VMM kezeli a HW erőforrásokat, míg hosted típusú esetén ezt a host OS végzi. <br />
<br />
videó:<br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_20ea_20110418.wmv<br />
00:16:45 körül<br />
<br />
Kétféle megközelítés:<br />
<br />
# Hosted: az operációs rendszerre telepítek egy virtualizációs szoftvert, ez beépül az operációs rendszerbe tipikusan kernel modulként, innentől a virtualizációs szoftver teszi lehetővé, hogy virtuális gépeket futtassak. Tipikusan a desktop megoldások (VMware Player, VirtualBox, Virtual PC, stb.)<br />
# Bare-metal: a virtualizációs szoftver valós OS-szerű funkciókat valósít meg. Lényegében egy minimális funkciókészlettel rendelkező OS. A hardvert nem egy általános célú operációs rendszer kezeli, hanem a virtualizációs szoftver feladata az, hogy a hardver-erőforrásokkal gazdálkodjon, ő dönt az ütemezésről, ő dönt a memória-hozzáférésekről. Tipikusan szokott hozzá tartozni egy menedzsment operációs rendszer, egy menedzsment konzol, ami a távoli hozzáférést, virtuális gépek elindítását lehetővé teszi, és ott is ott tudom futtatni a vendég operációs rendszereket. Tipikusan szervermegoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise, MS Hyper-V).<br />
<br />
Fontos különbség: ki dönt a CPU-erőforrásról?<br />
# van az OS-nek egy ütemezője, ő dönt arról, mikor, ki kapja meg a CPU-t. Dönthet úgy, hogy az időszeletet az alkalmazás kapja meg, a köv. időszeletet a virtualizációs szoftver/modul, ő magán belül pedig eldöntheti, melyik virtuális gépnek osztja a processzort, de alapvetően a host OS dönt arról, mi dönt az erőforrásról.<br />
# arról, hogy ki kapja a CPU-t, a közvetlenül a hardver réteg felett lévő virtualizációs szoftver dönti el. Dönthet úgy, hogy a menedzsment OS kapja, dönthet úgy, hogy valamelyik virtuális gép kapja meg.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
<div class="answer"><br />
Módosítjuk a vendég OS forráskódját, hogy ne is akarjon "problémás" utasításokat hívni, hanem azok helyett azoknak megfelelő függvényeket hívjon a hypervisorban. (Ezzel egyszerűsödik a hypervisor implementálása, viszont csak úgy működik a módszer, ha módosítják a vendég OS forrását.)<br />
</div><br />
<br />
====Trap-and-emulate: Trap & emulate virtualizációs módszer használata esetén mi történik a vendég gép által kiadott nem privilegizált utasítással?====<br />
<div class="answer"><br />
* nem privilegizált utasítások közvetlenül a valós CPU-n hajtódnak végre (no VMM intervention)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===UNIX===<br />
<br />
====Adminisztratív adatok: hol helyezzük el azokat az adminisztratív adatokat, amelyekre mindig szükség van, akkor is, ha a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában?====<br />
<div class="answer"><br />
A proc struktúrában.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: UNIX-ban a folyamatokkal kapcsolatos adminisztratív adatok hogyan épülnek fel?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban akkor szükségesek, amikor a folyamat ténylegesen fut - bent van egy v. több lapja a memóriában, éppen ezekkel kapcsolatos utasításokat hajtunk végre. >> az u-területen található kontextusadatok. A folyamat címtér része. A folyamat nem férhet hozzá, de a folyamat saját címterében találhatók. Amikor a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában, hanem minden a háttértáron található, a folyamat nem fut, akkor az itt található adatokhoz a kernel sem tud hozzáférni, mivel ide csak azok az adatok kerülnek, melyek a folyamat futásakor kellenek! Pl. hozzáférés-szabályozási adatok: a folyamat szeretne valamilyen tevékenységet végrehajtani, szabad-e neki vagy sem? Másik példa: rendszerhívások állapotai: végrehajt egy rendszerhívást, amiben éppen tartózkodik, ezzel kapcsolatos állapotadatok, stb. Vagy: nyitott fájl adatok, fájlkezeléssel kapcsolatos adatok. UNIX-ban a fájlkezelést nagyon általánosan kell érteni. Minden, ami a fájlrendszer-interfészen keresztül zajlik, ahhoz tartozik egy nyitott fájl objektum, ami ennek adminisztrálására szolgál, ezek is az u-területen találhatók. Ezenkívül: számlázási, statisztikai adatok.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban a folyamatok kezeléséhez szükségesek (amire a kernelnek bármikor szüksége lehet). Pl. folyamat alapvető azonosító adatai. Folyamat PID-je, szülőazonosító, stb. Folyamat ütemezésével kapcsolatos adatok, mi a folyamat aktuális futási állapota, mennyi a prioritása, prioritás kiszámolásához szükséges adatai, stb. Memóriakezelési adatok: folyamat memórialapjai bent vannak a memóriában, vagy épp kint vannak a háttértáron. Az u-terület címe, stb. >>> proc struktúra adatai: a process tábla egy eleme (ez a klasszikus rendszereknél ténylegesen egy tábla volt, ma bonyolultabb, pl. láncolt listás megvalósítás). A kernel címterének része. A kernel bármikor elérheti őket.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Milyen adatstruktúrá(k)ban és milyen címter(ek)ben található(k) a folyamatok adminisztratív adata(i)?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat futása során szükséges adatok az u-területen, mely a folyamat címterének része, illetve a folyamatok kezeléséhez szükséges adatok a proc struktúrában, mely a kernel címtér része.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Sorolja fel a UNIX folyamatok legalább 4 alapvető adminisztratív adatát!====<br />
<div class="answer"><br />
* PID (Process ID): egyedi, a folyamatot azonosító szám (PPID: szülő folyamat azonosítója)<br />
* A folyamat állapota (fut, alszik, stb.; ütemezési információk (prioritás, CPU használat, nice érték) )<br />
* Hitelesítők (UID, GID: a kapcsolódó felhasználó adatai)<br />
* Memória-kezelési adatok (címleképezési térkép)<br />
* Kommunikációs adatok (fájlleírók, jelzés információk)<br />
* Statisztikák (erőforrás használat (számlázáshoz) )<br />
</div><br />
<br />
====Alvási prioritás: UNIX alvási prioritásának ütemezését mi végzi?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alvási prioritást is az ütemező határozza meg, az alapján, hogy mire várakozik a folyamat, vagyis miért hajtott végre sleep() rendszerhívást. Kernel módban az ütemező nem veheti el a futási jogot, ezért amíg nem hajt végre sleep() hívást, addig nincs is szükség a prioritásának meghatározására.<br />
</div><br />
<br />
====Android: Az Androidban mikor és miért (adjon jellegzetes példát) terminálható egy alkalmazás?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alkalmazás erőforráshiány miatt bármikor terminálható, ezt az operációs rendszer automatikusan meg is teszi. Példa: ha nincs elég memória.<br />
</div><br />
<br />
====Belső szerkezeti elemek: Sorolja fel a UNIX operációs rendszer főbb belső szerkezeti elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* betöltő<br />
* virtuálismemória-kezelő<br />
* állományrendszer<br />
* blokkos berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: lemezegység, szalagos meghajtó)<br />
* karakteres berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: hálózat, nyomtató)<br />
</div><br />
<br />
====Csővezeték (pipe): Írjon le egy olyan konkrét UNIX shell parancssort, amely csővezetéket alkalmaz!====<br />
<div class="answer"><br />
ls -la | more<br />
</div><br />
<br />
====exec(): Mire szolgál a UNIX exec() rendszerhívás?====<br />
<div class="answer"><br />
exec(): új programkód betöltése egy folyamat címterébe<br />
Azaz a fork() paranccsal létrehozunk egy új folyamatot, exec() paranccsal pedig betöltjük a folyamatba a kódot.<br />
</div><br />
<br />
====Fájl-attribútumok: Sorolja fel a fontosabb UNIX fájl-attribútumokat!====<br />
<div class="answer"><br />
* Típus<br />
* Linkek<br />
* Eszköz, inode, méret...<br />
* Időbélyegek<br />
* Azonosítási és hozzáférés-szabályozási adatok<br />
</div><br />
<br />
====Fájlrendszeri bejegyzések: Sorolja fel a UNIX fájlrendszeri bejegyzések alapvető tulajdonságait (legalább hármat, ls -l oszlopok)!====<br />
<div class="answer"><br />
* pl.: drwxr-xr-x 2 root root 4096 dec 22 12.27 txt<br />
* sorrendben: I. UNIX-fájltípusok (pl. közönséges fájl (-), katalógus (d), szimbolikus link (l), stb.), II. hozzáférési jogosultságok (3*3-as bontásban - 1. hármas csoport a tulajdonos, a 2. a csoport, a 3. a többiek jogosultságait; 'r' az olvasás (read), a 'w' az írás (write), az 'x' pedig a végrehajtás (execute) jele), III. jogosultságok után egy szám áll (ez könyvtárak esetén azt mondja meg, hogy az adott könyvtár hány elemet tartalmaz, fájlok esetén azt tudhatjuk meg, hogy az adott fájlra hány hardlink mutat), IV. tulajdonos, V. méret (bájtokban), VI. utolsó módosítás dátuma, VII. fájl neve<br />
</div><br />
<br />
====Felfüggesztett állapotok: Mik azok a felfüggesztett állapotok, mi a szerepük a UNIX-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
felfüggesztve futásra kész, felfüggesztve alszik állapot A UNIX-ban egyfajta hosszú távú, felhasználói ütemezést jelentenek - a felhasználónak lehetősége van arra, hogy bizonyos folyamatokat a többi állapotból kiemeljen. Pl. Ctrl+Z billentyűkombinációval felfüggesztem a folyamatok futását. Innen valamikor visszahelyezzük futó állapotba.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói mód, kernel kontextus: UNIX esetén milyen tevékenység zajlik felhasználói módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Semmilyen!! <br />
Megj.: Kernel kontextusban, felhasználói módban a program saját utasításait hajtjuk végre, a program saját adataival dolgozunk. Ennél fogva itt nincs értelme beszélni semmiről, mert a folyamat a kernel kontextusában nem hajthat végre semmit.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módból kernel módba váltás: Hogyan vált egy UNIX folyamat felhasználói (user) módból kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerhívásokon keresztül.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módú prioritás: Sorolja fel milyen tényezők határozzák meg egy UNIX folyamat felhasználói módú prioritását (tradicionális UNIX ütemező esetén)!====<br />
<div class="answer"><br />
* Korábbi CPU-használat<br />
* Futásra kész folyamatok száma (p_cpu "öregítésével")<br />
* nice érték (nice és renice parancsok)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok állapotai: Milyen állapotai vannak a UNIX-folyamatoknak?====<br />
<div class="answer"><br />
# kiinduló állapot<br />
# futásra kész<br />
# kernel módban futó állapot<br />
# felhasználói módban futó állapot<br />
# alvó állapot<br />
# zombi állapot<br />
# felfüggesztve alszik<br />
# felfüggesztve futásra kész<br />
<br />
Ctrl+Z-vel felfüggesztett állapotba helyezem a folyamatot.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 UNIX folyamatok között kommunikációs megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: szemafor, osztott memória, üzenetsor<br />
* Csővezeték és nevesített csővezeték<br />
* Jelzések<br />
* RPC<br />
* Folyamat-nyomkövetés<br />
* Szemaforok<br />
* Üzenetsorok<br />
* Osztott memória<br />
* Hálózati, socketeken keresztüli kommunikáció<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel UNIX folyamatok közötti adatátviteli eszközöket (legalább hármat)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: - szemaforok, - üzenetsorok, - osztott memória<br />
* Jelzések: - aszinkron események keltése és kezelése<br />
* Csővezetékek, nevesített csővezetékek: - FIFO kommunikáció a "rokonságban"<br />
* Szemaforok: - a korábban megismert szinkronizációs megoldások<br />
* Üzenetsorok: - diszkrét, típusos üzenetek folyamatok között<br />
* Osztott memória: - azonos fizikai memóriaterület használata több folyamatban<br />
* "hálózati" (socket) kommunikáció: - címzéssel és protokollokkal támogatott kommunikáció<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====fork(): Mire szolgál a fork() rendszerhívás?====<br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
Új folyamat létrehozására. A fork() hívásakor az aktuális folyamat, amely kiadta a rendszerhívást, megduplázódik (minden adata, verme, memórialapja, stb.), onnantól két példányban fog továbbélni, amelyek egymással szinte tökéletesen megegyeznek, kvázi klónozva van a folyamat, néhány apró különbség van csupán. De valójában a memóriaszervezés ügyes trükkje: semmit nem csinál azonkívül, hogy bizonyos adminisztratív adatokat megdupláz, ténylegesen nem másol semmit (memórialapokat)! Az így megduplázott folyamat memórialapjaihoz hozzárendel még egy folyamatot, és megjegyzi azt, hogy amíg ezek a folyamatok békésen tudnak egymás mellett dolgozni, addig dolgozzanak ugyanazon, de ha konfliktus van, akkor majd lemásoljuk ezeket a memórialapokat. <br />
<br />
Ha a fork() hívás 0-val tér vissza: a gyerek folyamat kódja fut tovább. Ha egy negatív számmal tér vissza, fork() hiba történt, nem tudtuk létrehozni az új folyamatot, le kell kezelni. Ha pozitív számot adott vissza, akkor az eredményben a gyerekfolyamat azonosítója található, itt a szülőfolyamat fut tovább.<br />
<br />
Gyerek folyamat fut: az exec() az aktuális folyamat helyére betölt egy másik binárist. Az exec()-et meghívó folyamatnak az exec() kitörli a saját kontextusát, stb., betölt egy új programkódot, amit elkezd végrehajtani. (Kvázi mintha elindítana egy új folyamatot, de a folyamat már fut.) Ha nem sikerült betölteni a binárist (pl. nincs ilyen fájl), akkor hiba, visszatér az exec() is, egyébként nem: az új programkód utasításait hajtjuk végre.<br />
Tehát folyamat létrehozása UNIX-ban két lépésben:<br />
# fork() rendszerhívás = folyamatduplázás, majd<br />
# a gyerekfolyamat helyére az új programkód betöltése exec() hívással.<br />
Modern UNIX-okban fork() már nem igazán (más rendszerhívásokat használ).<br />
<br />
====fork(): Miért van szükség a fork() rendszerhívásnál a folyamat megduplázására?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO<br />
</div><br />
<br />
====Futási/végrehajtási mód: Mi az a futási mód?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv, 00:17:00 környéke alapján<br />
TODO - rövidíteni<br />
A folyamatok a kerneltől teljesen különválasztva működnek (rendszerhívás interfészen keresztül kommunikálnak a kernellel). A végrehajtási mód azt határozza meg, hogy a kernel vagy a folyamat feladatait hajtja végre az OS.<br />
Két mód: kernel ("privilegizált, védett") mód, valamint felhasználói ("szabad") mód.<br />
Kernel módban a védett (kernel) tevékenységeket, felhasználói módban a folyamat programkódját hajtja végre az OS.<br />
Példa: egy webböngésző a tevékenysége egy részében a saját feladatát hajtja végre, pl. HTML-kódot értelmez és jelenít meg, valamint vannak olyan tevékenységek, amelyek ahhoz kellenek, hogy ezt a feladatát végrehajtsa: hálózati kommunikáció, fájlrendszer-műveletek, stb. - ezek kernel tevékenységek.<br />
Kernel módban privilegizált utasítások hajtódnak végre, pl. egy eszközt kezelünk, vagy hozzányúlunk a háttértárhoz, onnan valamit beolvasunk, oda valamit kiírunk. Ilyen utasításokat egy felhasználói módban futó folyamat nem hajthat végre, hiszen ha közvetlenül hozzáférne a hardverekhez, akkor akár adott esetben a teljes rendszer működését felboríthatná.<br />
Felhasználói módból kernel módba átlépéskor átlépünk egy védett módba, így olyan feladatokat is végrehajthatunk, amit egyébként tilos.<br />
</div><br />
<br />
====inode: Mi a UNIX inode?====<br />
<div class="answer"><br />
* A fizikai állományokhoz tartozó leíró, azonosító<br />
* minden file-hoz tartozik egy inode állomány amiben a file minden tulajdonsága megtalálható (azonosító,leíró)<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, folyamat kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, folyamat kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Kivételek, rendszerhívások kezelése, rendszerhívások végrehajtása. <br />
Amikor a folyamat végrehajt egy rendszerhívást, a felhasználói módból átlép kernel módba, hiszen a rendszerhívás belsejében olyan tevékenységeket szeretne végrehajtani (beolvasni vmit egy fizikai eszközről, hálózatról, más folyamattal kommunikálni, elindítani másik folyamatot, stb.), amelyhez kernel utasítások végrehajtása tartozik.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, kernel kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerfeladatok, megszakítások kezelése. Kernelfolyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel módú prioritás: Mi határozza meg a UNIX folyamatok kernel módú prioritását a tradicionális UNIX ütemezésben?====<br />
<div class="answer"><br />
A kernel módban futó folyamat prioritása statikus, nem függ attól, hogy a folyamat mennyit használta a CPUt, vagyis mennyi ideig futott. A prioritás attól függ, hogy a folyamat milyen ok miatt hajtott végre sleep rendszerhívást, vagyis, hogy milyen eseményre várakozik. Emiatt a kernel prioritást szokták alvási prioritásnak is nevezni.<br />
</div><br />
<br />
====Kernelszolgáltatások elérése: Milyen interfészen keresztül érhetők el a UNIX kernel szolgáltatásai?====<br />
<div class="answer"><br />
* System Call Interface<br />
* Az alkalmazások a rendszerkönyvtárakat hívják meg, amelyek szükség szerint meghívják az operációs rendszer szolgáltatásait ??<br />
</div><br />
<br />
====Kontextus: Mi az a kontextus?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv alapján.<br />
TODO: rövidíteni.<br />
Az a környezet, amiben végrehajtjuk az utasításokat. Ez is különbözik a kernelek és folyamatok esetén: folyamat kontextusban azokkal az adatokkal és utasításokkal dolgozunk, amelyek alapvetően a folyamat célját szolgálják, kernel (rendszer vagy megszakítás) kontextusban pedig kernel feladatokat hajtunk végre, és az ezekhez a feladatokhoz szükséges adatokkal dolgozunk.<br />
Kernel kontextus: érkezik egy hardveres megszakítás, ennek kezelése itt zajlik.<br />
Folyamat kontextus: a folyamattal kapcsolatban hajtunk végre tevékenységeket.<br />
Nem uaz, mint a végrehajtási mód, mert lehetséges az, hogy bizonyos tevékenységeket kernel módban hajtunk végre, de folyamat kontextusban. Amikor hozzá kell férnünk egy folyamat futási adataihoz, veremhez, virtuális memóriájához, stb., a programnak az adminisztratív adatait kezeljük, ezek folyamat kontextusban találhatóak.<br />
</div><br />
<br />
====Környezeti adatok: Mik azok a környezeti adatok egy UNIX-folyamatnál?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat indításakor megörökölt tulajdonságok. Tulajdonság-érték párok. Pl. a felhasználó bejelentkezik; mi az ő neve. A felhasználó milyen terminált használ, annak milyen képességei vannak. Mi a felhasználó shellje. Az épp futó folyamat néhány tulajdonsága. Olyan tulajdonság, amely egyes folyamatok számára értéket jelentenek. A felhasználók ezeket a set, setenv, export parancsokkal tudják ezeket állítani (és le is kérdezhetik őket). Megörökli az őt elindító folyamat környezetét (hogy melyiket kell épp használni, UNIX-variánstól függ). Amikor a felhasználó bejelentkezik, akkor a környezeti változók beállítódnak, a folyamatok induláskor ezeket a beállításokat megöröklik.<br />
</div><br />
<br />
====libc: A libc-nek mi a feladata rendszerhívások kezelésében?====<br />
<div class="answer"><br />
A felhasználói mód és kernel mód közötti átmenet lebonyolítása. <br />
A folyamat csak meghív egy open(), read(), write(), stb. függvényt, valójában a háttérben bonyolultabb tevékenység zajlik >> meghív egy rendszerhívást a rendszerhívás interfészen keresztül. A rendszerkönyvtárak egyike a libc, a standard C library, ez felel azért, hogy az adott függvényhívásokat (mint a read()) leképezze arra a mechanizmusra, amin keresztül átlépünk kernel módba. <br />
Az implementáció belsejében van egy SYSCALL utasítás (ez hardverfüggő), ez ténylegesen elvégzi az üzemmódváltást egy speciális megszakítás generálásával, aminek eredményeként a CPU átlép védett módba. A kernel pedig kezeli ezt a megszakítást. Ekkor a kernel a CPU regisztereit elmenti, azért, hogy a folyamat futása visszaállhasson a megfelelő állapotba. A feladat végeztével a kernel visszatér a megszakításból (erre is hardverfüggő a megvalósítás), a CPU visszavált felhasználói módba, a libc pedig visszatér a függvényhívásból, amit a folyamat kiadott.<br />
</div><br />
<br />
====/proc: Mi a /proc?====<br />
<div class="answer"><br />
Speciális fájlrendszer-interfész a kernel-adatstruktúrákhoz való hozzáféréshez.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Hogyan számítható ki egy kernel módban futó UNIX folyamat prioritása?====<br />
<div class="answer"><br />
* a prioritást a folyamat elalvásának oka határozza meg, tehát a prioritás attól függ, milyen sleep utasítással ment át alvó állapotba<br />
* alvási prioritás pl: 20 - diszk I/O-ra vár; 28 - inputra vár a karakteres terminálról<br />
* kernel módú folyamatoknak (amelyek rendszerhívásokat intéznek) negatív prioritásértékeik vannak, ezeknek van a legmagasabb prioritása ........... (http://home.mit.bme.hu/~meszaros/edu/oprendszerek/segedlet/unix/2_folyamatok_es_utemezes/unix_processes.pdf)<br />
* Több szinten, több időléptékben zajlik. Óraütésenként a prioritási sorok ellenőrzése. 10 óraütésenként RR ütemezés egy soron belül. 100 óraütésenként a prioritások újraszámítása.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Igaz-e, hogy a rendszerhívások megszakítással járnak együtt?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, ennek hatására vált védelmi szintet a processzor.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások kontextusa: Milyen kontextusban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
folyamat kontextusban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja: Milyen módban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
kernel módban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja, kontextusa: Milyen futási módban és kontextusban zajlik a UNIX rendszerhívások kiszolgálása?====<br />
<div class="answer"><br />
Kernel módban fut a kód, és a rendszert hívó folyamat kontextusában. ((az ehhez tartozó ábra jobb felső része))<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások programindításkor: UNIX alatt milyen rendszerhívásokra van szükség, ha a felhasználó elindít egy programot (folyamat létrehozása és programkód betöltése)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Folyamatot létrehozni a fork() hívással, majd a programkódot betölteni az exec() hívással lehet.<br />
</div><br />
<br />
====rpcgen: Mi az rpcgen program feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC nyelven készült leírásból C programkódot generál. [?]<br />
<br />
* Az RPC nyelv alkalmas a szerver interfészének formális leírására. A formális leírásból az rpcgen program képes a szerver és a kliens programok megfelelő részeit, valamint a szükséges XDR konverziós függvényeket elkészíteni C nyelven. Az így kapott C forráskódú modulokat a kliens és szerver alkalmazással kibővítve kapjuk a teljes kommunikáló rendszert.<br />
* XDR (Extended Data Representation, kiterjesztett adatreprezentáció): Többféle egyszerű adattípust definiál, illetve szabályokat határoz meg bonyolultabb adatstruktúrák létrehozására. Az adatstruktúrák meghatározásán kívül az XDR egy formális nyelvet is bevezet az adatok leírására. Az RPC rendszer is ezen nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
* RPC (remote procedure call, távoli eljáráshívás): Az RPC-rendszer egy protokoll-leírást és egy programozói interfészt tartalmaz. Az XDR által definiált formális nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
</div><br />
<br />
====System V IPC: Sorolja fel a UNIX System V IPC elemek közös alapjának részeit!====<br />
<div class="answer"><br />
Minden IPC erőforrás rendelkezik a következő azonosítókkal: kulcs (key), létrehozó (creator), tulajdonos (owner), hozzáférési jogok (permissions)<br />
</div><br />
====System V: Adja meg a System V üzenetsorok főbb jellemzőit (tömör felsorolást kérünk)!====<br />
<div class="answer"><br />
* diszkrét, tipizált üzenetek<br />
* nincs címzés, üzenetszórás<br />
</div><br />
<br />
====System V: Miért tud az s5fs (System V File System) gyorsabban írni, mint olvasni (az előadás példája alapján)?====<br />
<div class="answer"><br />
* az írás gyors, főleg kis fájlok esetén (több szintű leképzés a kisebb blokkkok miatt), az olvasás azért lassabb (csak a nagy fájlokra), mert azoknak a részeit össze kell vadászni a szétszórtság miatt<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====u-terület: milyen jellegű adminisztratív adatok vannak az u-területen?====<br />
<div class="answer"><br />
Azok az adatok, melyek a folyamatok futásakor kellenek. Több infó: lásd adminisztratív adatoknál.<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-fajták: Soroljon fel fő UNIX-fajtákat!====<br />
<div class="answer"><br />
Linux, Solaris, BSD, System V, HP/UX, ...<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-szabványok: Soroljon fel UNIX-hoz köthető szabványokat (legalább kettőt)!====<br />
<div class="answer"><br />
* POSIX.1 (teljes nevén: POSIX1003.1): C nyelvű szabványos rendszerhívás-interfész<br />
* System V Interface Definition<br />
* X/Open Portability Guide<br />
* - AT&T SVID (pl. SVR4), - IEEE POSIX, - Open Group X/Open, Unix95, Unix98, ... ????<br />
* http://linux.die.net/man/7/standards<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-típusok: Soroljon fel UNIX típusokat (a családfa jellemző ágait)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V (AT&T változat; Solaris, SCO),<br />
* BSD (Berkeley változat; SunOS, OpenBSD)<br />
</div><br />
<br />
====Ütemezés: Adja meg a tradicionális UNIX ütemező három legjellemzőbb tulajdonságát!====<br />
<div class="answer"><br />
* preemptív, prioritásos és időosztásos<br />
(Néhány kiegészítés a UNIX-ütemezőhöz:<br />
* nem preemptív kernel módban (a kernel módot végrehajtó folyamatot (pl. rendszerhívás, megszakítás-kezelés) nem lehet kényszeríteni, hogy a CPU használatáról lemondjon egy nagyobb prioritású folyamat javára)<br />
* újraütemezés csak akkor következik be, ha egy folyamat önként lemond a CPU-ról és sleep rendszerhívást hajt végre, vagy a folyamat kernel módból visszatér user módba Nem méretezhető megfelelően. Az algoritmus nem képes rugalmasan alkalmazkodni a folyamatok számának növekedése esetén. A korrekciós faktor nem elég hatékony eszköz.<br />
* A CPU-t adott esetben nem lehet "kiosztani" adott folyamat számára. Nem garantálható fix válaszidő. Nagy rendszerterhelés esetén a válaszidő megnőhet. A UNIX ütemezés épp ezért nem alkalmazható real-time rendszerekben.<br />
* A kernel nem preemptív, ezért az egész rendszert feltarthatja. A felhasználó nem tudja megfelelő módon befolyásolni folyamatai prioritását - a nice szám nem megfelelő eszköz erre a célra.)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Mondjon legalább egy, UNIX VFS-alapú "fájlrendszert", amelynek a célja nem fájlok tárolása!====<br />
<div class="answer"><br />
/dev, /proc, stb.<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Soroljon fel UNIX VFS-alapú fájlrendszereket (legalább négyet)!====<br />
<div class="answer"><br />
xfs, zfs, brtfs, nfs<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális rendszerhívás: Mi az a virtuális rendszerhívás, miért van rá szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
(Klasszikus UNIX-ban nincs, Linux 2.5.x-től felfelé, mai Linux kernelek aktívan használják.) <br />
Vannak bizonyos egyszerű feladatok, amelyek a feladat egyszerűsége ellenére túl sok felesleges művelettel járnak: rendszerhívás intterrupt, kontextusváltás, stb., ezen a helyzeten szeretnénk javítani - próbáljuk lerövidíteni ezt az utat. <br />
Pl. a pontos idő lekérdezése csupán egy megfelelő hardver kiolvasása (egyszerű numerikus érték), mégis sok művelettel jár: gettimeofday(): libc > SYSCALL > kontextusváltás > ..., majd ugyanezen a lépcsőn visszasétálunk a felhasználói folyamatba. <br />
Persze nem mindig lehet leegyszerűsíteni ezt az utat, csak egyszerűbb és biztonságos esetekben, pl. ha egyszerű numerikus értékek, azonosítók kiolvasásáról van szó: pl. folyamatnak mi az azonosítója, processzor lekérdezése, pontos idő lekérdezése...Tehát a felhasználói módból kernel módba történő hosszas váltást szeretnénk elkerülni. Ha nincs ilyen módváltás, akkor a felhasználói címtérben elérünk egyes kernelterületeket > így tényleg egyszerű függvényhívás lesz. Megfelelő előfeltételekkel: csak kockázatmentes feladatokra. Időlekérdezés tipikusan ilyen, ott megtehetjük.A felhasználói címtérben az a tevékenység, amelyet szeretnénk végrehajtani, elérhető legyen. Ezt oldják meg a virtuális rendszerhívások! <br />
A folyamat címterébe a kernel rendszerinduláskor speciális "kernellapot" allokál - ezen a biztonságosnak tekinthető rendszerhívások vannak. Terminálból példa: ldd /bin/bash<br />
</div><br />
<br />
====vnode/vfs: Mi a UNIX vnode/vfs?====<br />
<div class="answer"><br />
* Implementáció-független fájlrendszer absztrakció<br />
* vnode: virtuális csomópont, vfs: virtuális állományrendszer<br />
* inode --> vnode<br />
* fs --> vfs<br />
* Új absztrakció: annak felismerése, hogy több állományrendszernek számos előnye van, szükségessé vette a virtuális csomópont (vnode) és a virtuális állományrendszer (vfs) leíró adatszerkezetek bevezetését. Követelmények, elvárások az állományrendszerrel kapcsolatban:<br />
** egyszerre támogasson több - UNIX, nem UNIX - állományrendszert<br />
** különböző diszk partíciók különböző állományrendszereket is tartalmazhatnak, de mountolás esetén egységet képet kell, hogy mutassanak<br />
** támogassa a hálózati állományok osztott használatát<br />
** modulárisan bővíthető legyen. <br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Mi a zombi állapot szerepe egy UNIX rendszerben?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat már felszabadította a foglalt memóriát, lezárta az állományokat, minden erőforrását visszaadta a rendszernek, csak a proc struktúráját tartja fogva, amiben visszatérési és statisztikai információt tárol a szülő számára. A folyamat szülő wait hívása után szűnik meg.<br />
<br />
Megjegyzés: bővebben magyarázattal, előadás alapján:<br />
A folyamat megáll, a UNIX-ban a kernel szeretné ezt a szülőjének is tudomására hozni. <br />
A folyamat már leállt, nem fog tovább futni, de a szülőjét még nem értesítették arról, hogy ez a folyamat megszűnt, esetleg gondoskodjon az újraindításáról, stb. <br />
Pl. egy webszerver: beérkező kérések kiszolgálása --> kliens folyamat indítása, ez megkapja a kérés kiszolgálásának feladatát, a kliens pedig valamikor megáll, a webszerver nem árt, ha értesül róla, hogy hiba vagy normál működés folytán állt le. <br />
Tehát amíg a szülő nem értesült a leállásról, a folyamat zombi állapotban marad. Ha a szülőt nem érdekli, mi történt a gyerekfolyamattal, a zombi állapot hamar megszűnik. <br />
A zombi állapotban a folyamatnak semmilyen saját adatát nem tároljuk, a folyamat összes működéshez szükséges adata megszűnik, kizárólag a kernel adatstruktúrákban, tehát a proc struktúrában marad meg a folyamatnak néhány adminisztratív adata. A ps kilistázhat pl. zombi állapotban lévő feladatokat, mert ezeknet a folyamatoknak az adminisztratív adatai a kernel címterében még megtalálhatóak. De a folyamatok saját címtere, u-terület, stb. már nem létezik. Miután a szülő értesült róla, hogy a gyerekfolyamat meghalt, a kernel törölni fogja a folyamatot a process táblából is, a folyamat kilép a zombi állapotból.<br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Igaz-e az, hogy egy zombi állapotban lévő folyamat még memóriaterületet foglal?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, mert a kernel processz táblában még ott vannak az adatai, és az memóriaterületet foglal. (A NEM választ is meg lehet indokolni...) [Indoklás nélkül 0 pont!!!]<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Windows===<br />
<br />
====Alrendszer: Melyik az az alrendszere a Windowsnak, ami nélkül nem tud futni?====<br />
<div class="answer"><br />
A Windows alrendszer, avagy Client/Server Runtime [[SubSystem]] (csrss.exe). Ennek kilövése kékhalált eredményez.<br />
</div><br />
<br />
====API-k: Hogyan oldották meg, hogy az alkalmazások többféle API-n (Win32, POSIX) keresztül is meg tudják hívni a Windows operációs rendszer funkcióit?====<br />
<div class="answer"><br />
* Megoldás: környezeti alrendszerek (environment subsystems): a felhasználónak vagy programozónak nyújtott környezet, személyiség egy részét a környezeti alrendszer folyamatok valósítják meg, minden egyes környezet külön API-t mutat (Windows, POSIX, ...), az operációs rendszer rendszerhívásainak egy részét kínálja a felhasználói alkalmazások számára. (Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx)<br />
* a kernelnek egy definiált interfésze van, ami nem publikus (hivatalos dokumentációja nincsen): NT API >> az ebben lévő függvényeket a fejlesztő ne hívhassa meg közvetlenül. Ehelyett erre két alrendszer épül, ők mutatnak egy API-t az alkalmazások felé: Windows API és POSIX API. (ezek teljesen dokumentáltak!). Az alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni.<br />
* A két alrendszer feladata az, hogy az általuk definiált hívásokat átfordítsák.<br />
* Nem pusztán szintaktikai, hanem szemantikai eltérések is vannak.<br />
<br />
(Megjegyzés: Exetype segédeszköz segítségével megnézhető, melyik alrendszert használja egy adott alkalmazás.)<br />
<br />
Forrás: http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_04ea_20110215.wmv (00:28:29 körül)<br />
<br />
(Korábbi:<br />
* Alkalmazás 1>>>Windows API (Windows alrendszer)>>>NT API (NT Kernel)<<<Posix API (Posix alrendszer)<<<Alkalmazás 2 TODO(ehelyett 1 épkézláb mondat kéne)<br />
* alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni<br />
)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Executive réteg: Executive (Windows)====<br />
<div class="answer"><br />
Az operációs rendszer magasabb szintű funkcióit szolgáltató rétege (memóriakezelés, biztonság, stb.). Az adatokat objektumokban tárolja, melyeket leírókkal (handle) lehet csak elérni, jól definiált interfészeken keresztül. Bár a kernel funkcióit csak a kernel interfészén keresztül éri el, szintén az ntoskrnl.exe tartalmazza. A legtöbb rendszerhívás itt van megvalósítva. <br />
Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx<br />
<br />
(Korábbi: Ez a réteg tartalmazza az NTDLL.DLL által definiált függvények hívásainak megvalósítását, valamint a rendszer külső objektumai közti kommunikáció. Legfontosabb szolgáltató funkciója a lokális eljárás hívás - LPC (Local Procedure Call) megvalósítása. TODO[MZ])<br />
</div><br />
<br />
====Fájlhozzáférések: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a fájlhozzáférési listákban?====<br />
<div class="answer"><br />
* objektum (SecurableObject) &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* SecurityDescriptor (biztonsági leíró, összefogja a többi elemet) >> Owner (Tulajdonos, megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is ha nincs explicit joga), Discretionary Access Control List (DACL, belátás szerinti, erőforrás szintű, hozzáférési lista - hozzáférés szabályozása), SACL (biztonsági naplózás szabályozása - kinek milyen művelete esetén kell naplózni az adott műveletet)<br />
* AccessControlEntry:<br />
** Típus: megengedő, tiltó, audit<br />
** Flag: Pl. öröklődés<br />
** SID: kire vonatkozik<br />
** Maszk: végrehajtás | törlés tulajdonos írása...<br />
* elérési lista (ACL), melyben megadható, hogy mely folyamatok jogosultak az adott section object elérésére ???<br />
* minden objektumhoz tároljuk a hozzá tartozó <tartomány, műveletvégzési jog> párokat ????<br />
* TODO - bőven elég annyi, hogy Security Identifier (SID) segítségével azonosítja<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mi alapján azonosítja a Windows a ====<br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
felhasználókat és a csoportokat?<br />
<div class="answer"><br />
SID - Security Identifier<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a hozzáférések ellenőrzése során?====<br />
<div class="answer"><br />
* <Gép SID>-<RID> (SID security identifier - gépspecifikus, RID: relative identifier)<br />
* Jól ismert SID-ek: Everyone: S-1-1-0, Administrator: S-1-5-domain-500<br />
* Vista: szolgáltatások is kapnak SID-et<br />
* objektum &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====HAL: Mi a HAL (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
* "HAL" - Hardware Abstraction Layer<br />
* A felsőbb rétegek a HAL-on keresztül érik el az alap HW szolgáltatásokat, a HAL szerepe, hogy elfedje a HW megvalósítás részleteit, és egy egységes, platformfüggetlen felületet biztosítson.<br />
* hal.dll fájlban megvalósítva (pl. timer interrupt kezelését, alaplap alapvető felépítését (milyen chipsetek vannak rajta), stb. elfedi a felette lévő rétegektől)<br />
</div><br />
<br />
====Hardverfüggő részek: Melyek a Windows hardverfüggő részei?====<br />
<div class="answer"><br />
* A kernel egyes részei és a HAL.<br />
* Megjegyzés: én ide a drivereket is beírtam, nem vontak le érte pontot, de azt mondták, azokat nem mindig szokás a rendszer részének tekinteni.<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultságok szerepe: Mik a jogosultságok (privilege) szerepe a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
* operációs rendszer szintű jog<br />
* meghatározzák azokat a rendszerműveleteket, amelyeket egy felhasználói azonosító elvégezhet. Egy rendszergazda jogosultságokat felhasználóknak és csoportazonosítóknak oszt (http://msdn.microsoft.com/en-us/library/bb530716(VS.85).aspx)<br />
* pl. számítógép leállítása, eszközmeghajtó betöltése<br />
* név: SeShutDownPrivilege, SeLoadDriverPrivilege<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens/Képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerülése: Mi a fő oka, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerültek? Elméleti megfontolások alapján hol lenne a helyük?====<br />
<div class="answer"><br />
Windows NT 4.0-ban került le kernel szintre ez a komponens, hogy kevesebb folyamat- és módváltás legyen (Ne kelljen mindig visszaváltani a csrss.exe-be, majd onnan átváltani kernel módba, utasítani a hardvert, visszaváltani felhasználói módba, majd visszaváltani a felhasználói folyamatba, aki kezdeményezte a változtatást.) (A felhasználói módú folyamatban (csrss.exe) csak a konzol kezelés maradt.) Elméletileg felhasználói szinten kéne lennie.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Windows-ban miért került le az ablakkezelő kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Hogy kevesebb kontextus- és módváltás legyen, mivel a Windows szerves része az ablakkezelés, ezért rengeteg user-kernel mód váltás lenne ha a csrss.exe-en keresztül használnánk. Tehát teljesítménybeli okokból.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens előnyei: A Windows OS grafikus komponensének mik az előnyei, hátrányai?====<br />
<div class="answer"><br />
A grafikus komponens kernel módban fut. Emiatt a hibái az egész rendszert magával ránthatják, viszont gyorsabb, mert kevesebb CPU-mód váltás kell a rajzoláshoz.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Mi volt a fő oka annak, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító komponens kernel módba került?====<br />
<div class="answer"><br />
Mert ezek a folyamatok intenzíven használják a hardvert, és futásuk gyorsaságára az egész rendszer teljesítménye érzékeny. A user módban történő megvalósítás a rendszert lelassítaná a gyakori környezetváltás miatt.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel: Mi a kernel (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer állandóan memóriában lévő, védett módban futó része. Az NT egyetlen HW függő része, szerepe a HW elfedése a felette található eszközök elől, ezáltal a felette lévő részek már teljesen HW függetlenek. Megvalósítja a szálütemezést, multiprocesszor ütemezést és a TRAP kezelést.<br />
</div><br />
<br />
====Kliens-szerver-modell: Nevezzen meg egy kliens-szerver-modell alapján működő komponenst az NT-ben!====<br />
<div class="answer"><br />
* csrss.exe - Client/Server Run-Time Subsystems (környezeti alrendszerek)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Memóriafoglalás: Mely utasításokkal és miért történik a memóriafoglalás két lépésben Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* A két lépés: Reserve és Commit. Az első csak címtartományt foglal, amögött nem lesz ténylegesen használható memóriaterület; a másik a már lefoglalt címtartományhoz rendel (virtuális) memóriát.<br />
* A folyamatok címtartományának töredezettsége csökkenthető azzal, ha a címtartományt már akkor előre foglalja, mikor a memóriára még nincs szüksége, és ez nem jár olyan memóriapocsékolással, mintha fizikai memóriát is foglalna ugyanakkor.<br />
</div><br />
<br />
====Munkakészlet (working set): Mit jelent a Windows-ban az egy folyamathoz tartozó munkakészlet (working set) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Azon fizikai lapok halmaza, amelyekre a folyamat laphiba nélkül hivatkozhat. <br />
</div><br />
<br />
====NT hardverfüggő rétegei: Sorolja fel az NT hardverfüggő rétegeit!====<br />
<div class="answer"><br />
HAL (Hardware Abstraction Level), kernel<br />
</div><br />
<br />
====NTDLL.DLL: Mi az NTDLL.DLL fő funkciója?====<br />
<div class="answer"><br />
Összeköti a User és Kernel módot. Az Executive függvényeknek megfelelő függvénycsonkok vannak benne.<br />
</div><br />
<br />
====Quantum: Mi a szerepe a quantumnak a Windows ütemezőjében?====<br />
<div class="answer"><br />
* A szálak adott ideig futnak (quantum)<br />
* RR ütemezésnél az időszelet<br />
* Óramegszakításban mérik (clock interval, clock tick) 1 clock tick = ~ 10-15 ms (HALtól függ)<br />
* Quantum hossza: időegység, amíg egy szál fut<br />
* Kliensek esetén a quantum hossza 2 clock tick a háttérben futó folyamatoknak, az előtérben futó folyamatoknak 6 clock tick jut. Így egy CPU-intenzív folyamatról való ablakváltáskor az új, előtérben lévő folyamat arányosan több CPU-időt kap (azonos prioritásokat feltételezve).<br />
* Szervereknél: mindenkinek 12 clock tick a kontextusváltások minimalizálása érdekében. Szervereknél így a kliensek kéréseinek eredményeként felébredő alkalmazásoknak több esélye van befejezni a kérést, és várakozó állapotba kerülni, mielőtt az időszelet véget érne.<br />
* esély annak a folyamatnak, amelynek épp most ért véget a várakozása: a várakozás végén megnöveljük a prioritást, de a quantum eggyel csökken; a quantum végén a prioritást az eredetire csökkenti.<br />
* éhezés elkerülése: az OS másodpercenként megnézni a futásra kész szálakat, és annak, aki nem futott már 300 óraütés óta, 15-ös prioritást ad, megnöveli a quantumját egy quantumnyi futásig<br />
* TODO, hogy a forrás feldolgozása jó-e: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/01-opre-windows-utemezes.pptx<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Rendszeridő megváltoztatása: A rendszeridő megváltoztatására kinek van joga Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* SeSystemTimePrivilege joggal rendelkező felhasználóknak / azoknak a felhasználóknak, amelyek olyan csoportba tartoznak, amelyekhez hozzá van rendelve a SeSystemtimePrivilege.<br />
* Alapértelmezett beállításként csak az Administrators és Power Users group rendelkezik vele.<br />
* http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb530716(v=vs.85).aspx<br />
</div><br />
<br />
====Standby memórialapok listája: Mire szolgál a standby memória lap lista a Windows-ban (miért nem szabad lapként vannak ezek nyilvántartva)?====<br />
<div class="answer"><br />
A lap egy munkahalmaz része volt, de már nem az, elvették tőle. A lap nem módosult, mióta kiírták a merevlemezre, vagy mióta beolvasták. Egy nem Valid laptábla bejegyzés még mutat rá, azaz ha kell, még könnyen életre lehet kelteni a lapot. <br />
</div><br />
<br />
====Szabad (free) és nullázott (zeroed) lapok: Miért van a Windows-ban külön szabad és nullázott (freed és zeroed) memórialap-lista?====<br />
<div class="answer"><br />
Biztonsági okokból. Nem nullázott memóriaterületet odaadni más folyamatnak biztonsági kockázatot jelent.<br />
Tehát a free lapok szabad lapok, de még nem adhatók oda felhasználói folyamatnak, mert "szemetet" vagy érzékeny adatot tartalmazhatnak: nincs nullákkal felülírva a tartalma. A zeroed lapok szabadok, és nullákkal vannak felülírva, tehát odaadhatók felhasználói folyamatnak, amennyiben igény van rá.<br />
<br />
TODO: ez így már megfelelő indoklás?<br />
<br />
(Korábban:<br />
*Free*: a lap szabad, de nincs 0-kkal felülírva a tartalma, szemét vagy egy előző processz által használt tartalom van benne. Ezt nem adhatja ki közvetlenül a memóriakezelő más processzeknek, mert biztonsági szempontból aggályos adatokat találhatna rajta.<br />
*Zeroed*: szabad és nullákkal felülírt lap, kiadható, ha valakinek kell. <br />
TODO(ez így igaz, csak ebben a formában nem a kérdésre válaszol))<br />
</div><br />
<br />
====Mik a szerepük a szolgáltatásoknak a Windowsban? ====<br />
<div class="answer"><br />
Olyan folyamatok, amik a felhasználói felülettől és belépéstől függetlenül a háttérben futnak, és kibővítik az operációs rendszer alap szolgáltatásait.<br />
TODO?<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság (reentrancy): Mit jelent az, hogy a Windows-ban a rendszerhívások újrahívhatóak?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszerhívásokat több alkalmazás is meghívhatja egyszerre, nem blokkolódnak, ha már valakit éppen kiszolgál az adott rendszerhívás.<br />
</div><br />
<br />
====Védett objektum tulajdonosának speciális joga: Milyen speciális joga van egy védett objektum tulajdonosának az adott objektumra a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
Megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is, ha erre nincs explicit joga. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/03-opre-windows-biztonsag.pptx)<br />
</div><br />
<br />
====Verzióleírás: Mit jelentenek a számok és szavak a következő verzióleírásban: "Microsoft (R) Windows (R) 5.01.2006 Service Pack 2 Uniprocessor Free"?====<br />
<div class="answer"><br />
* (MZ) 5.01.2006 a verziószám, major.minor.build formában, 5.1 a Windows XP verzója, 2006 az SP2-es verzió build száma. Uniprocessor = egy processzoros kernel verzió, Free = debug szimbólumok nélküli verzió.<br />
*(MZ) 2011-től kezdve ez már nem része a tananyagnak<br />
* Most computers run a "uniprocessor free" version of Windows, which is a version that runs on a single CPU and does not contain extra errorchecking.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
</div><!-- /#q_and_a --><br />
<br />
==Tartalomjegyzék==<br />
<div class="table_of_contents"><br />
__TOC__<br />
</div><br />
<br />
<br />
==Források (teljesség igénye nélkül)==<br />
<div class="docs_sources"><br />
Ez előadás diáin, Wikipédiás és egyéb, Google-lel található cikkeken kívül ezek voltak a források, és MÉG ÍGY SEM tartalmazza az összes beugrókérdést (volt olyan, amit rengeteg idő lett volna átszerkeszteni, vagy kevésbé sanszos, hogy olyan hosszúságú beugrókérdést tennének fel, ami ott szerepelt):<br />
<br />
* Hivatalos előadásjegyzetek: http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas/targyak/vimia219/jegyzet/index.html<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaBeugrok<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaKisKerdesek<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2007junius12megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008majus20megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008junius11megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/pelda_beugro_megoldas.pdf<br />
----<br />
* https://vir.sch.bme.hu/dokumentumok/InfoSite/4.%20f%C3%A9l%C3%A9v/Oper%C3%A1ci%C3%B3s%20rendszerek/<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/opre_beugro.zip (HOSSZÚ)<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/oprendszkidolg.zip<br />
* Wikipédia<br />
* Google segítségével fellelhető rengeteg forrás<br />
* stb.<br />
<br />
-- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.docx|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással DOCX-formátumban (szerkeszthető, javítható!)]]<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.pdf|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással PDF-formátumban]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=182058Operációs rendszerek2014-06-10T15:26:37Z<p>Pterblgh: /* Egyéb segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Operációs rendszerek<br />
|targykod=VIMIA219<br />
|szak=info<br />
|kredit=4<br />
|felev=4<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék=MIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|hf=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga= írásbeli<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia219<br />
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia219<br />
}}<br />
<br />
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: opre<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[Számítógép architektúrák]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br />
**A '''ZH''' sikeres (min 40%) megírása.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
===A vizsgaidőszakban===<br />
*'''Vizsga:''' írásbeli. Két részből áll, amelyek 12 és 50 pontosak. az elégséges vizsgához az első (beugró) rész min. 7 pontos (~58%), a második rész min. 20 pontos (40%) teljesítése szükséges. A beugró teljesítése a vizsga folytatásának feltétele. (Mivel nem tudják ott azonnal kijavítani, így a vizsga folytatható, csak a beugró nem teljesülése esetén a vizsga második részét nem javítják ki.) A beugró pontszáma nem számít bele a félévvégi jegybe.<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
**A beugró ponthatárai:<br />
::{| class="wikitable" align="left"<br />
|-<br />
! Pont !! <br />
|-<br />
|0 - 5 || nincs meg, és messze a ponthatár (esélytelen sajnos)<br />
|-<br />
|5,5 - 6,5 || nincs meg, de közel a ponthatár (lehet reklamálni, talán elszámolták)<br />
|-<br />
|7 - 12 || rendben<br />
|}<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A jegyet adó pontszámot (P) az aktuális félévben aláírást szerzőknél a ZH és a vizsga második felének (V<sub>2</sub>) pontszáma adja a következő módon:<br />
*<math>P= 0,3*ZH+0,7*V_2</math><br />
*Aki korábban szerzett aláírást, annál P= V<sub>2</sub>.<br />
*''A vizsga első felének (a beugrónak) a pontszáma a végső jegybe nem számít bele, csak a vizsga folytatásának feltétele!''<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
|-<br />
! P !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 19 || 1<br />
|-<br />
|20 - 25 || 2<br />
|-<br />
|26 - 31 || 3<br />
|-<br />
|32 - 39 || 4<br />
|-<br />
|40 - 50 || 5<br />
|}<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
=== Könyv ===<br />
* Kóczy A., Kondorosi K. (szerkesztők): Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben, Panem Kiadó, Budapest, 2000.<br />
** a tárgy általános részét részben lefedi a könyv 17. és 211.. oldalak közti része<br />
* Silberschatz, Peterson: Operating System Concepts vagy Operating Systems Concept with JAVA (7. vagy későbbi kiadás)<br />
''A tárgy tematikája folyamatosan változik, így mára elég elavultak a segédanyagok. A magyar nyelvű könyvvel is ez a helyzet, régi kiadású, elavult, de még az általános részeket jól leírja. Érdemes az angol nyelvű könyveket beszerezni, mivel ezek évek óta frissülnek, így közelebb állnak az anyaghoz.''<br />
<br />
=== Opre nemhivatalos jegyzet ===<br />
Legfrissebb változat: [[Media:OPRE_jegyzet.pdf|OpreJegyzet]]<br />
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások<br />
* 2011-es anyagot tartalmazza<br />
* utolsó szerkesztés dátuma: 2011 nyár<br />
* Továbbfejlesztési lehetőségek:<br />
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!<br />
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)<br />
<br />
=== Diák ===<br />
{| style="border-spacing: 1em;"<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
; 1. [[Media:opre_1_intro.pdf|Bevezető előadás]]<br />
; 2. [[Media:opre_2_unix_bevezetes.pdf|UNIX bevezető előadás]]<br />
; 3. [[Media:opre_3_windows_intro.pdf|Windows bevezető előadás]]<br />
; 4. [[Media:opre_4_windows_troubleshooting.pdf|Windows hibakeresés]]<br />
; 5. [[Media:opre_5_windows_utemezes.pdf|Windows ütemezés]]<br />
; 6. [[Media:opre_6_kommunikacio_ellenorzese.pdf|Feladatok közötti kommunikáció ellenőrzése]]<br />
; 7. [[Media:opre_7_scheduling.pdf|Ütemezés]]<br />
; 8. [[Media:opre_8_scheduling2.pdf|Összetett prioritásos és többprocesszoros ütemezés]]<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
; 9. [[Media:opre_9_taskimplementation.pdf|Feladatok implementációja, folyamatok és szálak]]<br />
; 10. [[Media:opre_10_mutex.pdf|Kölcsönös kizárás, szinkronizáció, kommunikáció]]<br />
; 11. [[Media:opre_11_ipc.pdf|Üzenet alapú kommunikáció]]<br />
; 12. [[Media:opre_12_deadlock.pdf|Holtpont és kezelése]]<br />
; 13. [[Media:opre_13_folyamatkezeles.pdf|UNIX folyamatkezelés]]<br />
; 14. [[Media:opre_14_utemezes.pdf|UNIX ütemezés]]<br />
; 15. [[Media:opre_15_kommunikacio.pdf|UNIX kommunikáció]]<br />
; 16. [[Media:opre_16_memory.pdf|Memóriakezelés]]<br />
| style="vertical-align: top;" |<br />
; 17. [[Media:opre_17_ucos.pdf|uC/OS]]<br />
; 18. [[Media:opre_18_windows_memoria.pdf|Windows memóriakezelés]]<br />
; 19. [[Media:opre_19_virtualizacio.pdf|Virtualizáció]]<br />
; 20. [[Media:opre_20_dtrace.pdf|UNIX Dtrace]]<br />
; 21. [[Media:opre_21_files.pdf|A permanens tár kezelése]]<br />
; 22. [[Media:opre_22_unix_fajlrendszerek.pdf|UNIX fájlrendszerek]]<br />
; 23. [[Media:opre_23_hitelesites_engedelyezes.pdf|Hitelesítés és engedélyezés]]<br />
; 24. [[Media:opre_24_windows_biztonsag.pdf|Windows biztonság]]<br />
|}<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
* [[Media:opre_mindmap_altalanos.png|Opre általános MindMap]], nem hivatalos [[Media:opre_mindmap_kidolgozas.pdf|kidolgozása]]<br />
* [[Media:opre_mindmap_windows.png|Opre Windows MindMap]]<br />
* [[Media:opre_feladatok_segedanyag.pdf|Számolási példák és algoritmusok]]<br />
* [[Media:opre_raidosszefoglalas_20140610.pdf|RAID összefoglaló a diasor alapján]]<br />
<br />
=== Videó ===<br />
2011. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait. [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/900,Operacios_rendszerek A videók innen letőlthetöek]<br />
<br />
== ZH ==<br />
2011-ben a ZH szerkezete megváltozott kicsit:<br />
* 10 kiskérdés ''(vizsga beugró jellegű)''<br />
* 20 pontos teszt ''(korábbi ZH és vizsga teszt)''<br />
* 2 nagy feladat, feladatonként 10 pontért ''(összesen 20 pont)''<br />
<br />
A ZH 50 pontos, 20 ponttól van meg. A szerzett pontokat az aláírást szerzőknél 30%-ban veszik figyelembe a végső vizsgajegy megállapításában (hogy megérje jól felkészülni a ZH-ra is).<br />
<br />
==== Számolós példára lehetőségek ====<br />
* Alap ütemezési algoritmusok: ''(FIFO, RR, SJF, SRTF ütemezéssel kapcsolatos mértékek számolása, lásd: Harmadik hét diasora )''<br />
* Klasszikus UNIX ütemezés: ''(lásd: könyv)''<br />
* Holtpont bankár algoritmus: ''(lásd: Ötödik hét diasora)''<br />
* Memória foglalás: ''(lásd: Hatodik hét diasora)''<br />
* Lapcsere algoritmusok: ''(lásd: Hatodik hét diasora) 2011-ben nem kell''<br />
<br />
==== Zárthelyi feladatsorok ====<br />
* [[Media:opre_2010_mintazh.pdf|2010-es MintaZH]], [[Media:opre_2010_mintazh_megoldas.pdf|megoldása]]<br />
* [[Media:opre_2011_mintazh.pdf|2011-es MintaZH]]<br />
* [[Media:opre_20100426_ZH_megoldas.pdf|2010.04.26. ZH megoldással]]<br />
* [[Media:opre_20100507_ZH_megoldas.pdf|2010.05.07. ZH megoldással]]<br />
* [[Media:opre_20100520_ZH_megoldas.pdf|2010.05.20. ZH megoldással]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
A tárgyból írásbeli vizsga van, ami két részből áll. Beugró és nagyfeladat. A beugrót csak a nagyfeladat megírása után javítják ki. Aki a beugró alapján reménytelennek tartja a helyzetét, a beugró után elmehet. Eredmények a tárgyhonlapra kerülnek fel, ott olvashattok a megtekintések időpontjáról is. <br />
<br />
=== Beugró ===<br />
* A 12 elméleti kérdésböl 7-et kell megválaszolni (60%), 15 perc van rá.<br />
* Elméleti kérdéseket tartalmaz, tehát a beugró teljesítéséhez tudni kell az anyagot részletesen.<br />
<br />
==== Beugró kidolgozások ====<br />
* [[OpReVizsgaBeugrokMegoldassal|Vizsgabeugrók és azok megoldásai ÖSSZEGYŰJTVE, ABC-rendbe szedve, egy helyen]] (javítsátok, egészítsétek ki! :) ) -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
* [[OpReVizsgaKisKerdesek|Kidolgozott beugró kérdések]] - nem hibátlan, aki hibát talál benne javítsa<br />
<br />
==== Beugró feladatsorok ====<br />
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110606.pdf|2011.06.06. beugró]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110523.pdf|2011.05.23. beugró]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110117.pdf|2011.01.17. beugró]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110111.pdf|2011.01.10. beugró]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20101220.pdf|2010.12.20. beugró]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100615.pdf|2010.06.15. beugró]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100608.pdf|2010.06.08. beugró]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100601.pdf|2010.06.01. beugró]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda.pdf|2010-es minta beugró]], [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda_megoldas.pdf|megoldása]]<br />
<br />
=== Nagyfeladatlap ===<br />
* A beugrót követi a nagyfeladatlap kitöltése. A nagyfeladatlap 30 tesztkérdést (8 kérdéscsoport), és 2 nagyfeladaot tartalmaz. A vizsgában nagyobb arányban szerepelnek benne Windows, UNIX/Linux, virtualizáció, biztonság, stb. kérdések a ZH-hoz képest.<br />
==== Nagyfeladatlap feladatsorok és kidolgozások ====<br />
* [[Media:opre_vizsga_20100615_megoldas.pdf|2010.06.15. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_20100608_megoldas.pdf|2010.06.08. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_20100601_megoldas.pdf|2010.06.01. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_20100125.jpg|2010.01.25. vizsga nagyfeladata]]<br />
* [[OpReVizsga20100118PrioritasInverzio|2010.01.18. vizsga nagyfeladatai nem hivatalos megoldás]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_20100106.jpg|2010.01.06. vizsga nagyfeladata]]<br />
* [[OpReVizsga20090615|2009.06.15. vizsga nagyfeladatai]]<br />
* [[OpReVizsga20090608|2009.06.08. vizsga nagyfeladatai]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_20090122.jpg|2009.01.22. vizsga nagyfeladata]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_20090112.pdf|2009.01.12. vizsga nagyfeladata]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_20081222.jpg|2008.12.22. vizsga nagyfeladata]]<br />
* [[Media:opre_vizsga_20081215.jpg|2008.12.15. vizsga nagyfeladata]]<br />
* [[OpReVizsga2008junius19|2008.06.19. vizsga nagyfeladatai]]<br />
* [[OpReVizsga2008junius11megoldas|2008.06.11. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]]<br />
* [[OpReVizsga2008majus20megoldas|2008.05.01. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] '''(hiányzik: beugró 3 nagykérdések 2)'''<br />
* [[OpReVizsga2007junius12megoldas|2007.06.12. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] '''(hiányzik: nagykérdések 1, 2, 3)'''<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
[[OpReKedvcsinalo|Kedvcsináló]]<br />
<br />
==Egyéb anyagok/linkek==<br />
===Észrevételek===<br />
Több probléma is akad a tárgy wiki adatlapjával ill. a felkészüléssel kapcsolatban:<br />
* Hiányos, hibás kidolgozások. Arról van szó, hogy hibás/téves információkat tanulunk meg belőlük.<br />
* Magolás, beugrókérdések betanulása. Amikor nem az anyagrész megértése, hanem a "beseggelése" történik. Vizsgán gyakran szokott olyan történni, hogy felteszik a kérdés ellenkezőjét, vagy kicsit változtatnak rajta. Az a tapasztalat, hogy az emberek ilyenkor is a standard (wikis bemagolt) választ adják vissza, ami természetesen nem jó. <br />
* A wikin található tartalomért, az esetlegesen hiányzó anyagrészekért és az előforduló hibákért nem vállalunk felelősséget. Konzultáltunk az oktatókkal: szerintük minden előadáson elhangzott anyag szerepel, a jelenlegi állapot már alkalmas lehet egy sikeres zh/vizsga felkészüléshez. Ha hibát / hiányosságot találtál az oldalon található anyagokban, vagy esetleg téves információt közöltünk, kérlek írj a tárgy levelezési listájára, vagy a vitalapra.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Opre_raidosszefoglalas_20140610.pdf&diff=182057Fájl:Opre raidosszefoglalas 20140610.pdf2014-06-10T15:25:53Z<p>Pterblgh: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_kidolgozott_beugr%C3%B3k%C3%A9rd%C3%A9sek_vizsg%C3%A1ra_ABC-sorrendben&diff=182056Operációs rendszerek kidolgozott beugrókérdések vizsgára ABC-sorrendben2014-06-10T14:37:35Z<p>Pterblgh: /* Folyamatok, szálak */</p>
<hr />
<div>==Bevezető==<br />
Korábbi Wiki-n és InfoSite-on szereplő kidolgozott és kidolgozatlan anyagok, számtalan forrásból összeszedve - előadásdiákból, video.bme.hu-n lévő felvett anyagokból, Wikipédiás és egyéb, Google segítségével fellelhető anyagokból kiegészítve.<br />
Hibák előfordulhatnak! TODO-val azokat a részeket jelöltem, amik átnézendők, rendbe szedendők, hiányosak, stb., ezeket is kérlek javítsátok, ha tudjátok! Köszi!<br />
Ami fontos: ABC-sorrendbe rendezve szerepelnek a kérdések, így könnyebben megtalálható, tartsuk is meg ezt a tendenciát!<br />
Remélem hasznát veszitek! -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
Valamilyen szintű kategorizálást is beleraktam. A kérdések elejére odaírtam magának a kérdésnek a lényegét is, hogy könnyebben megtalálhatóak legyenek az azonos kérdéskörbe tartozóak.<br />
<br />
==Beugrókérdések megoldással==<br />
===Általános jellegű OS-ekkel kapcsolatos kérdések===<br />
<br />
====Indulás: Hasonlítsa össze az általános célú (asztali) és a beágyazott operációs rendszereket az indulás szempontjából!====<br />
<div class="answer"><br />
A beágyazottnál először indul az alkalmazás, és az indítja az operációs rendszert, az asztalinál az operációs rendszer indítja az alkalmazásokat.<br />
</div><br />
<br />
====Inkrementális mentés: Mit jelent az inkrementális mentés?====<br />
<div class="answer"><br />
Csak a változtatásokat mentjük az előző mentéshez képest -> kisebb helyet foglal, hamarabb végez a mentés.<br />
</div><br />
<br />
====Kemény valós idejű rendszer: Adja meg a kemény valós idejű (hard real-time) rendszer definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer adott eseményekre adott időn belül 1 valószínűséggel válaszol (egyébként hibás, hiába funkcionálisan jó a válasz). A rendszer NEM késhet!<br />
</div><br />
<br />
====Lazán csatolt rendszer: Milyen szinkronizációs kényszereket jelent, ha egy lazán csatolt rendszer kommunikációja során véges kapacitású csatornát alkalmazunk?====<br />
<div class="answer"><br />
ha a küldő folyamat túl gyorsan küldözget, akkor a csatorna megtelik, úgyhogy túlcsordulás lesz, ami miatt a küldőnek várnia kell mielőtt újra küld.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?====<br />
<div class="answer"><br />
Abból a szempontból előnyös, hogy az alkalmazási felület így processzorfüggetlenné válik.<br />
</div><br />
<br />
====RPC: Milyen részekből áll az RPC technológia?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC: Remote Procedure Call, távoli eljáráshívás. Magas szintű folyamatok közti kommunikációt tesz lehetővé. Részei:<br />
* a hívható eljárások és típusaik (interfész) leírása<br />
* programgenerátor - rpcgen: a leírásból C programkódot generáló program<br />
* kommunikációs infrastruktúra - portmapper: a programazonosítók és a hálózati portok összerendelése<br />
</div><br />
<br />
====Statikus/dinamikus OS: Mikor nevezünk statikusnak, illetve dinamikusnak egy operációs rendszert?====<br />
<div class="answer"><br />
statikus: azok a rendszerek, amelyeknek muködése során - a felépülés és inicializálás kezdeti szakaszától eltekintve - nem jönnek létre és nem szűnnek meg folyamatok. dinamikus: működés közben bármikor születhetnek illetve megszünhetnek folyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Szorosan csatolt rendszerek: Milyen rendszereket nevezünk "szorosan csatolt" rendszereknek?====<br />
<div class="answer"><br />
Ahol több CPU közös óra és közös memória segítségével működik együtt. Általában egyetlen operációs rendszer van, de az bonyolult. (Megjegyzés: az architektúrákból megtanult "közös erőforrást használnak" definícióra csak fél pontot adtak.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===Erőforrás-hozzáférés===<br />
<br />
====Elosztott rendszerek: Elosztott rendszerekben milyen konzisztencia kérdésekkel kell foglalkozni?====<br />
<div class="answer"><br />
* frissítés konzisztencia<br />
* másolat konzisztencia<br />
* cache konzisztencia<br />
* hiba konzisztencia<br />
* óra konzisztencia<br />
* felhasználói interfész konzisztencia<br />
</div><br />
<br />
====Erőforrás-gazdálkodás: Mi a különbség a hierarchikus és a globális erőforrás-gazdálkodás között?====<br />
<div class="answer"><br />
hierarchikus: a gyermek folyamatok csak a szülő erőforrásaiból részesülhetnek, és nem létezhetnek önállóan, csak amíg a szülőjük is létezik. globális: a rendszer valamennyi folyamata létrejötte után egyenrangú, önálló szereplő, és versenyezhet a teljes erőforráskészletből való részesedésért.<br />
</div><br />
<br />
====Éhezés: Mi az az éhezés?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamatnak megvan mindene, ami a futásához kellene (ezért nem holtpont), de az erőforrásokat, amiket használni akar, más folyamatok kapják meg (ezért nem tud futni).<br />
</div><br />
<br />
====Graceful degradation: Mit jelent a "graceful degradation" fogalma? ====<br />
<div class="answer"><br />
Fokozatos leromlás/összeomlás: Ha a rendszer terhelése eléri az ún. könyökkapacitást, akkor utána viselkedése megváltozik, a tovább növekvő terhelésre már egyre rosszabb működéssel reagál (overhead). Elvárható, hogy ezt fokozatosan tegye (ne omoljon össze).<br />
</div><br />
<br />
====Kölcsönös kizárás====<br />
<div class="answer"><br />
Annak biztosítása, hogy a közös erőforrást egy időben csak annyi magában szekvenciális feladat használja, amely mellett a helyes működése garantálható.<br />
A kölcsönös kizárást meg kell oldanunk a programban. Többnyire a használt erőforrást lock-oljuk (elzárjuk): nem engedjük hozzáférni a többi részfeladatot.<br />
</div><br />
<br />
====Kritikus szakasz: Mit jelent a kritikus szakasz?====<br />
<div class="answer"><br />
A magában szekvenciális feladatok azon kódrészletei, amely során a kölcsönös kizárást egy bizonyos közös erőforrásra biztosítjuk. A kritikus szakasz a kérdéses közös erőforráshoz tartozik. A kritikus szakaszt a hozzá tartozó erőforrásra atomi műveletként (nem megszakítható módon) kell végrehajtanunk.<br />
</div><br />
<br />
====Monitor: Mi a monitor alkalmazásának lényege? (Kölcsönös kizárás)====<br />
<div class="answer"><br />
A lockolás nem szétszórva történik a programban, hanem egyetlen, a közös erőforráshoz szorosan tartozó programrészletben.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás öröklés: Mi a prioritás öröklés (Priority Inheritance, Pl) protokoll lényege? (prioritás inverzió témakör)====<br />
<div class="answer"><br />
Az alacsony prioritású feladat megörökli az általa kölcsönös kizárással feltartott feladat prioritását a kritikus szakaszából való kilépéséig. Csak részben oldja meg a prioritás inverzió problémáját.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan lehet Test_and_Set utasítással kritikus szakaszba lépést (entry) és kilépés (exit) megvalósítani?====<br />
<div class="answer"><br />
* Belépésnél csökkentjük a value értékét ezzel jelezve hogy használni akarjuk a kritikus szakaszt<br />
* Kilépésnél növeljük a value értékét<br />
Egy változót kijelölünk "lock object"-nek; ha ennek a tartalma 0, nincs senki a kritikus szakaszban. A kritikus szakasz elején egy ciklusban test-and-set-et hajtunk végre rá (az utasítást a ciklus feltételébe téve); ha valaki van a szakaszban már, a ciklusban fogunk keringeni, amíg ki nem lép belőle a másik. Amikor kilépett, a test-and-set következő végrehajtása beállítja a változót, és továbbengedi az egyik várakozó ciklust. A szakaszból kilépéskor pedig simán (nem test-and-set-tel) 0-ba állítjuk.<br />
</div><br />
<br />
====Test-and-set: Hogyan működik a test_and_set?====<br />
<div class="answer"><br />
Visszaadja egy bit értékét, és ha 0 volt, 1-re állítja. Mindezt oszthatatlanul, vagyis ha 0 volt ott, és többen egyszerre hívtak rá test-and-set-et, akkor az egyiké teljesen lefut, 1-be állítja és nullát ad vissza, mielőtt a többi elkezdene futni (így ők mind 1-et fognak visszaadni)<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság: Mit jelent az újrahívhatóság (reentrancy) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
A közös erőforrás problémájának egyfajta kiterjesztett esete egy függvényen/objektumon belül, mely akkor léphet fel, amennyiben ezt a függvényt/metódust egyszerre többen is meghívhatják. Előfordulhat akkor, ha ugyanazt a függvényt hívjuk egy taszkból és egy megszakítás-rutinból is, vagy ha preemptív ütemezés esetén ugyanazt a függvényt hívjuk két taszkból is.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Holtpont===<br />
<br />
====Definíció: Adja meg a holtpont definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
Egy rendszer folyamatainak egy H halmaza holtponton van, ha a H halmazba tartozó valamennyi folyamat olyan eseményre vár, amelyet csak egy másik, H halmazba tartozó folyamat tudna előidézni. Másként: A közös erőforrások hibás beállítása vagy használata miatt a rendszerben a részfeladatok egymásra várnak &#187; nincs futásra kész folyamat; &#187; nem jöhet létre belső esemény; &#187; A rendszer nem tud előrelépni.<br />
</div><br />
<br />
====Foglalva várakozás: Holtpont megelőzése (prevention) esetén milyen módszerrel lehet a foglalva várakozás előfordulását kizárni?====<br />
<div class="answer"><br />
* Az erőforrást birtokló feladat kér újabb erőforrást.<br />
* Minden szükséges erőforrást egyben kell lefoglalni, egyetlen rendszerhívással.<br />
* Alkalmazástól függ a használhatósága.<br />
* Erőforrás-kihasználás romlik.<br />
* A foglalva várakozás elkerülhető, ha minden folyamat betartja azt a szabályt, hogy az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el. A szabály betartásával megelőzhető a holtpont, de ára az erőforrás-kihasználás jelentős romlása.<br />
* Ha a folyamatokat kötelezzük arra, hogy minden erőforrásukat egyszerre kérjék el. Ha meg akarjuk engedni a rákérést, akkor menthető állapotú erőforrások esetén megtehetjük, hogy a várakozó folyamatoktól elvesszük az erőforrásaikat.<br />
</div><br />
<br />
====Kezelése: Az operációs rendszer milyen általános eljárásokat használhat a holtpont kezelésére?====<br />
<div class="answer"><br />
* strucc algoritmus (nem vesz róla tudomást)<br />
* holtpont feloldása - melyik holtpontban érintett folyamatot számoljuk fel?<br />
* menthető állapotú erőforrások elvétele,<br />
* minél kevesebb folyamat felszámolása,<br />
* folyamatok prioritása,<br />
* már elvégzett munka,<br />
* folyamatok visszaállíthatóságának biztosítása<br />
* holtpont megelőzése<br />
</div><br />
<br />
====Kialakulás szükséges feltételei: Sorolja fel a holtpont kialakulásának szükséges feltételeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Kölcsönös kizárás: Vannak olyan erőforrások a rendszerben, melyeket a folyamatok csak kizárólagosan használhatnak.<br />
* Foglalva várakozás: legyen olyan folyamat mely lefoglalva tart erőforrásokat, miközben más erőforrásokra várakozik.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel: a folyamatok addig birtokolják az erőforrást, míg saját jószántukból fel nem szabadítják azokat.<br />
* Körkörös várakozás: Létezik a rendszerben egy olyan folyamatsorozat, melyben minden folyamat az utána következő folyamat által foglalt erőforrásra vár, a sorozat utolsó tagja pedig a sorozat első tagjára.<br />
</div><br />
<br />
====Megelőzés, elkerülés: Mi a különbség a holtpont megelőzése (prevention) és holtpont elkerülése (avoidance) között?====<br />
<div class="answer"><br />
* megelőzése: olyan rendszert tervezünk, ahol nem teljesülnek a holtpont feltételei, így elvileg sem lehet holtpont.<br />
* elkerülése (pl. bankár algoritmus): A rendszer minden erőforrásigény kielégítése előtt mérlegeli, hogy nem vezet-e holtpontveszélyre a kérés teljesítése, más szóval fennmarad-e a biztonságos állapot.<br />
<br />
* ( Kölcsönös kizárás minimálisra csökkentése: lehetőleg többpéldányos erőforrásokat alkalmazunk, ahol ez nem lehetséges, ott a hozzáférést megpróbáljuk oszthatatlan műveletté tenni.<br />
* Foglalva várakoztatás megszüntetése: Ha minden folyamat betartja a szabályt, miszerint az egyidejűleg szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el, akkor elkerülhető a foglalva várakoztatás. Ennek ára van: az erőforrás-kihasználtság romlása.<br />
* Nincs erőszakos erőforrás-elvétel kiküszöbölése: Ha menthető állapotú erőforrásaink vannak, akkor megtehetjük, hogy elvesszük egy adott folyamat erőforrását és egy másiknak adjuk, majd annak lefutása után visszaadjuk a régi állapotában az erőforrást az első folyamatnak.<br />
* Körkörös várakozás megakadályozása: A folyamatok megegyeznek az erőforrások sorszámozásában, minden folyamat csak nagyobb sorszámú erőforrást igényelhet azoknál az erőforrásoknál melyeket birtokol. Ekkor biztosan nem alakulhat ki kör.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Fájlrendszerek===<br />
<br />
====Fájl: Mi a fájl az operációs rendszer szempontjából? (háttértár-kezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* a fájl a permanens táron az adattárolás logikai egysége, az operációs rendszer feladata a logikai egységek (fájlok) leképzése valódi fizikai egységekre, ez az OS-ben egy többszintü réteges rendszer<br />
* Absztrakt adattípus (objektum, fájl mutató).<br />
* Adat, név (name - elnev. konvenciók), típus (type - kezelés módja) tulajdonságok (attributes). Tulajdonosok, jogosultságok. Hozzáférési időpontok<br />
* Kölcsönös kizárás (file locking)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Háttértáron lévő lapok: Milyen részidőkből áll össze a háttértáron levő lapokhoz való tényleges hozzáférési idő? Kis vagy nagy lapok használata esetén kapunk "jobb" byte hozzáférést?====<br />
<div class="answer"><br />
* adatátviteli sebesség + fejmozgás sebessége + lemezek forgási sebessége<br />
* nagy lapok esetén ( mert így közvetlenül egymás után helyezkednek el az összetartőző adatok így nem kell a fejnek "ugrálnia" )<br />
* Először a laptáblából kell kikeresni a lap bejegyzését, és konstatálni, hogy nincs hozzá fizikai lap rendelve. Majd, ki kell választani egy szabad fizikai lapot (ha nincs, ki kell vinni egyet háttértárra), a szabad helyre beolvasni a lapot, majd újraindítani a laphibát okozó utasítást. Ezek közül a háttértárról olvasás nagyságrendekkel lassabb a többinél, ezért lényegében ez határozza meg a teljes hozzáférési időt.<br />
* Ha csak a háttértáron lévő lapokat nézzük, akkor, mivel kisebb lapot gyorsabban lehet beolvasni, ezért kisebb lapoknál gyorsabb a hozzáférés. Ha egy folyamat teljes munkahalmazát nézzük, akkor viszont a kisebb lapok több adminisztrációs költséggel járnak (gyakrabban kell háttértárhoz fordulni), és átlagban a nagyobb lapok adnak jobb eredményt.<br />
</div><br />
<br />
====Indexelt tárolás: Sorolja fel az indexelt tárolás (indexed allocation) előnyeit és hátrányait! (Fájlrendszer-leképzés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Szekvenciális és indexelt elérésre is alkalmas.<br />
* Sérülékeny (az index blokkok sérülése a fájlt elérhetetlenné teszi).<br />
* Az index blokkokat viszont könnyű többszörözni (replikálni).<br />
* Sok fejmozgást okoz (seek), a blokkok el vannak szórva a diszken.<br />
* Itt is lehet a láncolt listás töredezettség mentesítéshez hasonló algoritmusokat használni a fejmozgás minimalizálására.<br />
</div><br />
<br />
====RAID: Sorolja fel a RAID technika leglényegesebb elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* Használjunk több merevlemezt egyszerre.<br />
* Több redundáns alkalmazása növeli a megbízhatóságot.<br />
* Több párhuzamos használata növeli a sebességet.<br />
* Hozzunk létre egy virtuális diszket a fizikai diszkekből.<br />
* Redundant Array of Inexpensive Disks: több lemez összekapcsolása.<br />
* A RAID-0 esetében két lemezre vannak szétosztva az adatok, így egyetlen fájlt kétszer akkora sebességgel lehet írni (a két felét parhuzamosan).<br />
* A RAID-1 esetében ugyanazt az adatot tároljuk le a két lemezen, így gyorsabb nem lesz, de az egyik lemez hibája esetén visszanyerhetőek az adatok.<br />
* Megjegyzés: ez csak példa, több lemezzel is lehet csinálni, a sebesség/tárhely/hibatűrés között különböző kompromisszumokat elérve.<br />
</div><br />
<br />
====RAID0 vs. RAID1: Hasonlítsa össze két azonos diszkből álló RAID0 és RAID1 tömb tulajdonságait! Hogyan alakul a hozzáférési idő, az adatátviteli sebesség és a megbízhatóság egyetlen diszkhez képest a két esetben?====<br />
<div class="answer"><br />
RAID 0-1 szabványok általában SW implementációval és kevés (2db) diszkkel<br />
* RAID 0 (striped disks):<br />
** Több diszk párhuzamos használata;<br />
** file részei N diszkre kerülnek;<br />
** Az egyes részek egymástól függetlenül elérhetők<br />
** A diszkek tárolókapacitása összeadódik<br />
** N azonos diszk esetén a RAID 0 virtuális diszk olvasásai és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
** A hozzáférési idő közel eléri egy diszk hozzáférési idejét.<br />
** Bármelyik diszk meghibásodása esetén az adat elveszik<br />
* RAID 1 (mirroring):<br />
** Több diszk redundáns használata.<br />
** A file minden része minden (N) diszkre kikerül.<br />
** Azonos diszkeket feltételezve a tárolóterület egy diszk tárolóterületével azonos.<br />
** Az adatátviteli sebesség lassabb, mint egy diszk sebessége.<br />
** A hozzáférési idő nő.<br />
** Speciális esetben az olvasási sebesség N-szeresre nőhet, feltételezve a diszk meghibásodásának más módon történő észlelését (nem kell az azonosságot ellenőrizni többségi szavazással).<br />
** Egy működőképes diszk esetén az adat elérhető.<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Adja meg az M (M pozitív egész szám) diszket tartalmazó RAID5 tömb tulajdonságait! (hibatűrés és sebesség)====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 5 (block interleaved distributed parity).<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata<br />
* Adat és paritás elosztása N+1 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error). A 2. meghibásodás észlelése a tömb újraépítése során)<br />
</div><br />
<br />
====RAID5: Miért előnyös és miért hátrányos RAID5 használata?====<br />
<div class="answer"><br />
* + N azonos diszk esetén az olvasási és írási adatátviteli sebessége maximum N-szeres közelébe nő.<br />
* + 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
* - 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
* - Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error).<br />
* -Bonyolultabb, mint a Raid 0/1, ezért hardveresen valósítják meg, ami viszont drága<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: Adja meg a 8 darab 1 Tbyte-os HDD-ből álló RAID6 tömb tárolókapacitását!====<br />
<div class="answer"><br />
6 TB. (Adat és paritás elosztása N+2 diszkre. A kapacitása N diszk tároló kapacitásával egyenlő.)<br />
</div><br />
<br />
====RAID6: N db azonos diszkből álló RAID6 tömb esetén a tömb tárolókapacitása és sebessége (nagy fájlok írása/olvasása során elérhető adatátviteli sebesség) hogyan viszonyul az egyetlen diszk azonos adataihoz?====<br />
<div class="answer"><br />
* RAID 6 (block interleaved dual distributed parity)<br />
* Több diszk redundáns és párhuzamos használata.<br />
* Adat és paritás elosztása N+2 diszkre.<br />
** A sebesség tekintetében közel áll az N diszket használó RAID 0-hoz (HW támogatás esetén).<br />
** 2 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br />
** 3 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.<br />
** Az adat nagyobb valószínűséggel állítható helyre a RAID 5-höz képest<br />
* Minimum négy lemezre van szükség a RAID 6 működéséhez. The capacity of the array is (N-2) times the size of the smallest member disk for the array of N disks.<br />
* Az olvasási sebesség (N-2)-szerese egy lemez olvasási sebességének - two disks in the row hold a parity which is useless to read. Such read speed values are roughly the same as in RAID 5.<br />
</div><br />
<br />
====Tárolás egysége: Mi a logikai és mi a fizikai tárolás egysége a permanens táron?====<br />
<div class="answer"><br />
* logikai egység: fájl (file)<br />
* fizikai egység: adatblokkok (cilinder, sáv és szektor együtt azonosítja az írható/olvasható adatblokkot; OS képzi le a logikaiakat fizikaiakra)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Folyamatok, szálak===<br />
<br />
====Bernstein feltétele: Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)?====<br />
<div class="answer"><br />
Bernstein feltétele:<br />
* Legyen <math> P_i </math> és <math> P_j </math> két darabja egy programnak.<br />
* A <math> P_i </math> összes bemeneti változója <math> I_i </math>, és az összes kimeneti változója <math> O_i </math>, ugyanez <math> P_j </math> -re <math> I_j </math> és <math> O_j </math>.<br />
* A két program párhuzamosan végrehajtható (vagyis független), ha: <math> I_j \bigcap O_i = 0 </math>, <math> I_i \bigcap O_j = 0 </math> és <math> O_i \bigcap O_j = 0 </math><br />
</div><br />
<br />
====Feladatok (task) együttműködése: Hasonlítsa össze a közös memórián illetve az üzenetváltáson alapuló folyamatok közti együttműködést!====<br />
<div class="answer"><br />
Közös memórián keresztül történő adatcsere esetén az együttműködő folyamatok mindegyike saját címtartományában lát egy közös memóriát. A közös memória elérését valamilyen adatátviteli rendszer teszi lehetővé. Üzenetváltásos adatcsere esetén a folyamatoknak nincs közös memóriája. Az adatátviteli rendszer most a logikai processzorokat kapcsolja össze. Rajta keresztül a folyamatok üzeneteket tudnak küldeni, illetve fogadni. Az üzenetküldésre a folyamatok logikai processzorainak utasításkészletében megfelelő utasítások állnak rendelkezésre. Ezek a Küld (Send) és a Fogad (Receive) műveletek.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamat: Definiálja a "folyamat" (process) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* Egy program futás alatt álló példánya a folyamat.<br />
* saját kód, adat, halom, verem<br />
* A folyamatok nem férnek hozzá egymás lapjaihoz (védettek más folyamatoktól)<br />
<br />
* végrehajtás alatt álló program (program maga a végrehajtható kód), amely folyamat virtuális címterébe van leképezve<br />
* folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n, és nem maga a folyamat<br />
* minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát<br />
* privát virtuális címtér (virtuális memóriacímek készlete, amiket a folyamat használhat)<br />
* tartozik hozzá egy egyedi folyamatazonosító (process ID)<br />
* rendszererőforrások listája, melyekhez a folyamat összes szála hozzáfér<br />
* a folyamat virtuálisan összefüggő memóriát lát (virtuális memória) (valójában az összefüggő memóriaterület ritka)<br />
* háttértárolóra is kiírható (swapping)<br />
* A folyamat által látott logikai címtartomány, és a ténylegesen használt fizikai címtartományok teljesen elkülönülnek<br />
* Folyamatok megoszthatnak memóriaterületeket olvasás- vagy akár írás- és olvasás-hozzáféréssel (Az ilyen memória területek több folyamat virtuális címtartományába vannak belapozva)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 IPC (Inter-process communication) megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* '''Jelzés''': rendszerüzenetek küldése és fogadása a folyamatok között, jellemzően utasítások továbbítása egyik folyamattól a másiknak<br />
* '''Üzenetsor''': aszinkron kommunikációs forma, mely során a küldő és fogadó közvetlen interakciója nem szükséges, az üzenetek addig tárolódnak a sorban amíg a címzett fel nem dolgozza azokat vagy a sor meg nem telik<br />
* '''Szemafor''': absztrakt struktúra amely a folyamatok közötti közös erőforrásokért való hozzáférést vezérli<br />
* '''Közös memória''': ugyan az a memóriaterület kerül kiosztásra több különböző folyamatnak, írási és olvasási joggal egyaránt<br />
<br />
''Forrás'': http://en.wikipedia.org/wiki/Inter-process_communication<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok vs. szálak: Mi az eltérés a folyamatok illetve a szálak között, és milyen előnnyel jár a szálak alkalmazása?====<br />
<div class="answer"><br />
A szálak lényegében párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
</div><br />
<br />
====Java-szálak: Milyen módokon képezheti le a JAVA virtuális gép a JAVA natív szálakat a hoszt operációs rendszer folyamataira/szálaira?====<br />
<div class="answer"><br />
A JAVA virtuális gép egy folyamat a hoszt operációs rendszeren belül. A JAVA szálak feleltethetők meg a hoszt operációs rendszer szálainak, ez többnyire one-to-one (JAVA szál egyben OS szál is) napjainkban. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/20100507_ZH_megoldas.pdf) <br />
Kovácsházy Tamás válasza:<br />
7. fólia, 11. fólia:<br />
JAVA (VM a folyamat, VM-en belül szál):<br />
* Thread osztályból származtatva<br />
* Runnable interface megvalósítása<br />
* A JAVA platform-specifikusan valósítja meg a szálat:<br />
* Natív OS specifikus szál (one-to-one, tipikus).<br />
* JAVA specifikus szálak (many-to-one) egy natív OS szálra vagy folyamatra leképezve.<br />
* many-to-many leképzés (erőforrás szempontok miatt, egyre ritkább).<br />
<br />
</div><br />
<br />
====PRAM: Mi történik a PRAM modellben írás-írás ütközés esetén?====<br />
<div class="answer"><br />
Az írás-írás ütközésekor valamelyik művelet hatása érvényesül, a két beírni szándékozott érték valamelyike írja felül a rekesz tartalmát (versenyhelyzet), harmadik érték nem alakulhat ki.<br />
</div><br />
<br />
====Processzor-affinitás: Mit állítunk be, ha egy szálnak beállítjuk a processzor affinitását, és miért lehet arra szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
* processzoraffinitás: minden szál rendelkezik egy maszkkal, amely kijelöli, hogy a szál mely processzorokon képes futni<br />
* szerepe: ez alapján dől el, hogy a szál mely processzoron fog futni<br />
* ütemezésnél: multiprocesszoros esetben a processzor kiválasztása a processzor-affinitás alapján történik<br />
* A feladat más processzorra, vagy processzormagra kerülése csökkenti a végrehajtás sebességét (pl. cache-elésnél) >> Cél: A feladatot ugyanazon a végrehajtó egységen tartani - Laza vagy kemény processzor affinitás (soft or hard processor affinity).<br />
** Laza: Nincs garancia, de törekszik rá az OS (többnyire alapeset)<br />
** Kemény: Biztosan ugyanazon a CPU-n marad (rendszerhívással)<br />
</div><br />
<br />
====Szál: Definiálja a "szál" (thread) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk és saját vermük van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak, vagyis egymás adatait olvashatják és írhatják. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.<br />
* A folyamat egy szála az, ami éppen fut egy CPU-n (ami ütemezésre kerül), és nem maga a folyamat.<br />
* Minden folyamathoz tartozik legalább egy szál, ami elinduláskor elkezdi futtatni a program main metódusát (szál nélkül a folyamat programja nem futhat).<br />
* szálak még véletlenül sem hivatkozhatnak más folyamatok címterére, hacsak a másik folyamat nem teszi elérhetővé privát virtuális címterének egy részét megosztott memóriaszakaszként (file mapping object a Windows API-ban), vagy - Windows-nál - hacsak egyik folyamatnak nincs joga megnyitni más folyamatot, hogy olyan folyamatok közti memóriafüggvényeket használjon, mint a ReadProcessMemory vagy WriteProcessMemory<br />
* A szál önmagában szekvenciális kód, a végrehajtás legkisebb egysége. Egy adott folyamat szálainak közös az adat- és kódszegmensük, a halmuk (heap), és az egyéb erőforrásokat is közösen használják, de saját virtuális CPU-t látnak, és saját veremmel rendelkeznek.<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Védelmi tartományok: Mi a különbség a statikus és a dinamikus védelmi tartományok között?====<br />
<div class="answer"><br />
Statikus védelmi tartományok esetén az egy folyamathoz tartozó védelmi tartomány a folyamat végrehajtása során nem változik, míg dinamikus védelmi tartományok esetén igen.<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális gép: Mi a virtuális gép koncepció lényege?====<br />
<div class="answer"><br />
* A programok elől az operációs rendszer elfedi a hardver implementációs részleteit, és kibővíti azt plusz funkciókkal.<br />
* Az op.rendszer egy olyan réteget képez a hardver fölött, mely elrejti annak körülményességét és bonyolultságát a programozó elől és kibővíti a hardver szolgáltatását. A felhasználó így egy sokkal kellemesebb virtuális gépet (virtual machine, extended machine) lát.<br />
* Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói és a programozói felületen.<br />
</div><br />
<br />
===Jogosultságok===<br />
<br />
====Belső biztonság: Mi a belső biztonság?====<br />
<div class="answer"><br />
Belső biztonság = védelem. Védelemnek nevezzük az eljárásoknak és módszereknek azon rendszerét, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak programok, folyamatok illetve felhasználók által történő elérésének szabályozására.<br />
</div><br />
<br />
====Engedélyezés: Definiálja az engedélyezés (authorization) fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
* jogosultság ellenőrzése: milyen adatokat és szolgáltatásokat érhet el ez a személy?<br />
* Hozzáférés-szabályozási listák (Access Control List, ACL)<br />
* Alapelv: mindig csoportnak osztunk jogot<br />
* Pl. biztonsági házirend, fájl ACL<br />
<br />
TODO!!!<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultság + engedélyezési sémák: Mi a jogosultság fogalma, mi a kapcsolata az engedélyezési sémák többi alapfogalmával?====<br />
<div class="answer"><br />
* A jogosultság egy reláció a szereplők és védett objektumok között.<br />
* engedélyezés ált. sémáinál: szereplő>>>szereplőt leíró adatszerkezet>>>biztonsági szabályzat (policy), JOGOSULTSÁG>>>védett objektumok TODO<br />
* Jogosultságkezelés alapjai: A rendszer működése során<br />
** A szereplők műveleteket kezdeményeznek<br />
** A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját<br />
** A jogosultsági döntő komponens kiértékeli kontextust és engedélyezi vagy megtiltja a műveletet<br />
** A jogosultsági végrehajtó komponens biztosítja, hogy a döntő által hozott döntés érvényre jusson<br />
* NT: SMR (Secure Reference Monitor) - objektumok elérési jogosultságainak ellenőrzése<br />
* NT: Az LSA a SAM segítségével azonosítja a felhasználót és jogosultságait. Ha a felhasználó jogosult bejelentkezni, a logon elindítja a számára kijelölt shellt<br />
* UNIX: hozzáférési jogosultságok (owner, group, others, read, write, execute)<br />
* Engedélyezés általános sémái: >>Szerep alapú hozzáférés-vezérlés >>Hozzáférési jogosultság listák<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Külső biztonság: Mit takar a külső biztonság fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Annak mértéke, hogy mennyire lehetünk biztosak a számítógépes rendszer, illetve a rendszerben tárolt adatok sérthetetlenségében.<br />
</div><br />
<br />
====Művelet kontextusa: Engedélyezési rendszerekben mit tartalmaz egy művelet kontextusa? (Felhasználó- és jogosultságkezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot és az elvégzendő művelet fajtáját.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Hibakeresés===<br />
<br />
====DTrace: Mi a Solaris DTrace megoldás célja?====<br />
<div class="answer"><br />
dinamikus hibakereső rendszer, nyomkövető eszköz, amivel a rendszer és a programok működését futási időben lehet megfigyelni.<br />
</div><br />
<br />
===Memória===<br />
<br />
====32 bit: 32 bites kliens Windows operációs rendszer maximum mennyi fizikai memóriát kezelhet, és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
Legfeljebb 4 GB-ot (bár néha kevesebbet lát az OS, mert a memóriatartomány felső részére I/O eszközöket szoktak berakni, ld. pl. videókártya-memória...): ''"kliens Windowsok nem használják a gépben lévő PAE támogatást, mert az a tapasztalat, hogy a kliensekben lévő eszközök meghajtói nem kezelik le rendesen a 4 GB-nál több fizikai memóriát"''. <br />
(https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/02-opre-windows-memoria.pptx)<br />
(nem támogatják a PAE-t eleve, csak patch-csel)<br />
(_"However, "client" versions of 32-bit Windows (Windows XP SP1 and later, Windows Vista, Windows 7) limit physical address space to the first 4 GB for driver compatibility and licensing reasons, even though these versions do run in PAE mode if NX support is enabled."_ - http://en.wikipedia.org/wiki/Physical_Address_Extension)<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites szerver Windows képes-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Válaszát indokolja!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével (ezzel lehet 32 bites címbuszú CPU-val is 64 GB memóriát kezelni a maximális 4 GB helyett).<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows használata esetén egy felhasználói folyamat maximum mekkora virtuális címteret használhat?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú címterületet használhat, ez a /3GB kapcsolóval 3 GB felhasználói címterületre bővíthető.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites Windows szerver operációs rendszerek képesek-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Indokolja válaszát!====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével.<br />
</div><br />
<br />
====32 bit: 32 bites x86-os (Windows) esetén mekkora a felhasználói és a rendszer mód címtartomány mérete?====<br />
<div class="answer"><br />
Alapból 2GB felhasználói módú és 2GB kernel címterület van, ezt a /3GB kapcsolóval 3GB felhasználói és 1GB kernelre lehet módosítani.<br />
</div><br />
<br />
====Bélády-anomália: Mit nevezünk Bélády-anomáliának?====<br />
<div class="answer"><br />
FIFO algoritmusnál egyes esetekben, ha a munkahalmaz méretét növeljük, a várakozásokkal ellentétben a laphibák száma is nő.<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Hogyan történnek a címfordítások, ha az OS szegmens- és lapszervezést is használ a memóriánál?====<br />
<div class="answer"><br />
CPU --> Segmentation unit --> Paging unit --> Physical memory<br />
</div><br />
<br />
====Címfordítás: Milyen címtranszformációk történnek együttes szegmens- és lapszervezésű memória használata során?====<br />
<div class="answer"><br />
* CPU >>>[Logical Address]>>> '''Segmentation Unit''' >>>[Linear Address]>>> '''Paging Unit''' >>>[Physical Address]>>> Physical Memory (http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas%2Ftargyak%2Fvimia219%2Fjegyzet%2F2011%2Fslides_17_memory.pdf)<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/oprewiki1.pdf, 48. oldaltól.<br />
* Változó méretű szegmensek fix méretű lapokat tartalmaznak. Kicsi mind a belső, mind a külső tördelődés. A cím felépítése: (szegmens szám, lapszám, lapon belüli eltolás)<br />
* Hasonlít a szegmensszervezéshez és a kétszintű lapszervezéshez: A memóriában szegmensek vannak ugyan, de ezek lapokból épülnek föl. Van szegmenstábla, és minden bejegyzéséhez tartozik egy laptábla is. Külső töredeződés nincs, belső töredeződés minimális (szegmensenként átlag fél lap); ez a kombinált módszer egyesíti a két módszer előnyeit<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Lapszervezés, keret tábla: Lapszervezés esetén mit tartunk nyilván a keret táblában (frame table)?====<br />
<div class="answer"><br />
Az üres kereteket (frames).<br />
</div><br />
<br />
====Logikai vs. fizikai memória: Mi a különbség a logikai és a fizikai memória között?====<br />
<div class="answer"><br />
A logikai memória a fizikai tár leképezve, ráadásul a leképezés a végrehajtás során változhat is.<br />
</div><br />
<br />
====MMU: Mi a processzor Memory Management Unit (MMU) komponensének a feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* Speciális HW a CPU-ban<br />
* Memória állapotának nyilvántartása<br />
** Tulajdonos folyamat azonosítója<br />
** Hozzáférési jogosultságok (ACL)<br />
** cache-elhetőség, ha van cache (pl. DMA)<br />
* Virtuális memória leképzése fizikai memóriára<br />
** Pl. Translation Lookaside Buffer (TLB)<br />
** Kontextusváltásnál ezt is kezelni kell (ha van)<br />
** Pagefile vagy SWAP (HDD)<br />
* Memóriavédelem<br />
** Tiltott memória hozzáférés megakadályozása vagy legalább jelzése (ACL alapján)<br />
** General Protection Fault (GPF) a Windows-ban<br />
</div><br />
<br />
====Modified/dirty bit, referenced/used bit: Mi a modified/dirty bit és a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* laptáblában:<br />
* Módosítás nyilvántartása (modified/dirty bit): minden memórialaphoz tartozik egy HW által kezelt bit (pl. a laptáblában) - betöltéskor törlik, módosításkor beállítják.<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják.<br />
</div><br />
<br />
====Page locking: Mit jelent és miért van szükség arra, hogy a virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen "fagyasztani" (page locking)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Azt jelenti, hogy a lapcsere algoritmus nem lapozhatja ki a háttértárra az adott lapot. Ok: periféria-művelet van az adott lappal kapcsolatban.<br />
* Azt jelenti, hogy bizonyos lapokat a memóriában tartunk, mert I/O műveletek hivatkozhatnak rá, és ilyenkor a memóriában kell lenniük, mert az I/O műveletek fizikai memóriacímeket használnak.<br />
</div><br />
<br />
====Referenced/used bit: Mi a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)====<br />
<div class="answer"><br />
* Bizonyos algoritmusok igénylik a lapra történő hivatkozások figyelését is, ami ugyancsak hardvertámogatással hatékony. A laptáblában erre a célra is fenntarthatunk egy bitet. Ezt a hivatkozott bitet (referenced bit, used bit, R bit) a címképző hardver állítja be minden esetben, amikor az adott lapon belüli címre történik hivatkozás. A bitet az operációs rendszer törli adott időnként, vagy eseményhez (például laphiba) kötötten.<br />
* Hivatkozások nyilvántartása (referenced/used bit): OS adott időnként és/vagy adott eseményekre törli - használat esetén beállítják.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mi az a Translation Lookaside Buffer, fizikai címcsatolásnál mi a szerepe?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
</div><br />
<br />
====TLB: Mire szolgál a Translation Lookaside Buffer és mi a szerepe a fizikai cím kiszámításánál (virtuális címképzés)?====<br />
<div class="answer"><br />
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.<br />
<br />
(Szerintem előbb a TLB-ben keresi, aztán ha ott nincs, csak utána nézi a laptáblát.)<br />
</div><br />
<br />
====Tördelődés (külső vs. belső): Mi a különbség a külső és belső tördelődés között? (Memória foglalás)====<br />
<div class="answer"><br />
A tördelődött memóriaterületet külső tördelődés esetén az operációs rendszer szabadon hagyja, míg belső tördelődés esetén pedig odaadja egy olyan folyamatnak, aminek nincs igazából rá szüksége.<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Adja meg a vergődés (trashing) definícióját!====<br />
<div class="answer"><br />
A gyakori laphibák okozta teljesítménycsökkenést vergődésnek (thrashing) nevezzük. Az ellene való védekezés a munkahalmaz méretének jó megválasztása. Célszerű egy folyamatnak annyi lapot adni, amennyi szükséges az egyensúlyhoz, azaz ahány lapra hivatkozik a laphiba kiszolgálás ideje alatt (ugyanakkor nem sokkal többet, mert ekkor leromlik a multiprogramozás foka).<br />
</div><br />
<br />
====Vergődés: Mi az a vergődés, és hogyan védekezzünk ellene?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ha több memóriára lenne szüksége a folyamatoknak, mint amennyi rendelkezésre áll, ezért túl gyakran keletkezik laphiba, és a processzor idejének nagy része haszontalan lapcserékkel telik.<br />
* Védekezni ellene például azzal lehet, ha a laphiba-gyakoriság függvényében az ütemező változtatja a multiprogramozás fokát: ha kevés a memória, folyamatokat függeszt fel, és swappel ki; ha van elég, akkor épp ellenkezőleg.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
===uc/OS-II===<br />
<br />
====Prioritás: A uC/OS-II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Egy prioritási szinten hány szál futtatását teszi lehetővé a uC/OS-II, miért?====<br />
<div class="answer"><br />
1, mert így gyorsan eldönthető, hogy melyik a legmagasabb prioritású, futásra kész taszk. Egy taszk = egy szál.<br />
<br />
(Magyarázat: egy taszk = egy szál; lásd http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_08ea_20110301.wmv, 01:09:18 környékén<br />
Röviden: a beágyazott rendszerek, kis OS-ek esetén (uC/OS-II, FreeRTOS, stb.) lényegében csakis szálakban gondolkozunk. Nincs MMU, csak egyetlen összefüggő fizikai memória van, nincs virtuális memória koncepció, a processzoron futó teljes alkalmazás (az egyetlen alkalmazás) egy nagy folyamat - nincs más folyamat! Ezenbelül tudunk threadeket futtatni. Single Address Space.)<br />
</div><br />
<br />
<br />
===Ütemezés===<br />
<br />
====Átbocsátó képesség: Adja meg az átbocsátó képesség definícióját és mértékegységét!====<br />
<div class="answer"><br />
* (throughput) Mértékegység: munka/s, vagy 1/s<br />
* Adott időegység alatt elvégzett feladatok száma. <math>\frac{\sum \textrm{elvegzett munkak}}{\textrm{ido}}</math><br />
* A rendszerfeladatokat nem számoljuk.<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Adja meg a hosszú távú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Tipikusan a BATCH rendszerekben van jelen, és uj jobok végrehajtasának megkezdéseről (új folyamatok indítasárol) dönt. Az elvégzesre váro munkák közül a választas szempontja, hogy a rendszerben a CPU-intenzív es I/O-intenzív folyamatok aránya optimális legyen (optimalis job-mix fenntartasa).<br />
</div><br />
<br />
====Hosszú távú ütemezés: Definiálja a hosszú távú ütemezés fogalmát!====<br />
<div class="answer"><br />
A hosszútávú ütemező feladata az elindított feladatok rendszerbe, illetve a "futásra kész" várakozási sorba való beengedését szabályozni. Igyekszik a CPU-t és a perifériákat terhelő folyamatokat egyensúlyban tartani. Batch rendszerekre jellemző; a PC-k oprendszere általában azonnal indítja a folyamatokat, mikor azt a felhasználó kéri.<br />
* feladata: A háttértáron várakozó feladatok közül kiválasztja azt, amelyiket el kell indítani.<br />
</div><br />
<br />
====Konvoj hatás: Mi a konvoj hatás, és a tanult ütemező algoritmusok közül melyekben jelentkezhet?====<br />
<div class="answer"><br />
* igen nagy lehet az átlagos várakozási idő, mivel egy-egy hosszú CPU-löketű folyamat feltartja a mögötte várakozókat<br />
* FCFS-nél (First-come, first-served) tapasztalható (pl. SJF (Shortest Job First) és RR algoritmus küszöböli ki)<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Adja meg a középtávú ütemezés célját!====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
</div><br />
<br />
====Középtávú ütemezés: Mi a középtávú ütemező feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.<br />
<br />
Szerintem inkább ez:<br />
A rendszerben lévő feladatok memóriájának egyes éppen nem használt részeinek kiírása háttértárra.<br />
</div><br />
<br />
====Körülfordulási idő: Mi az a körülfordulási idő?====<br />
<div class="answer"><br />
* TAT (Turnaround Time) -> Egy feladatra vonatkozóan a rendszerbe helyezéstől a teljesítésig eltelt idő.<br />
* Mértékegység: s,<br />
* t_(CPU,végrehajtási idő)+t_várakozás (Magában foglalja a ténylegesen munkával töltött időt és a várakozást is.)<br />
* felhasználó minél előbb szeretné látni a végeredményt <br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Az éppen futó taszkot megszakítja egy IT. Preemptív OS esetén mindig a megszakított taszk fogja-e visszakapni a futási jogot? Miért?====<br />
<div class="answer"><br />
* Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
* Másik: Nem, mert akitől elvették a futás jogát az futásra kész állapotba fog kerülni és az ütemező dönti el, hogy melyik folyamat fogja megint megkapni a futást.<br />
</div><br />
<br />
====Megszakítás: Egy futó taszkra IT érkezik. Preemptív OS esetén az interrupt után mindenképpen 'ide' térünk vissza?====<br />
<div class="answer"><br />
Nem feltétlenül; például a preemptálás maga is úgy működik, hogy egy időzítő a szál quantumjának lejártakor megszakítást generál; ilyenkor értelemszerűen az ütemező általában nem ugyanazt a folyamatot választja ki futásra.<br />
</div><br />
<br />
====Preemptív ütemező: Mikor nevezünk egy ütemezőt preemptívnek? ====<br />
<div class="answer"><br />
Ha az OS elveheti a futásjogot (a CPU-t) egy folyamattól/futó feladattól (interrupt).<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mi a rövidtávú ütemezés, mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Rövidtávú ütemezés: futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Rövid távú ütemezés: Mikor fut a rövidtávú ütemező és mikor jár környezetváltással?====<br />
<div class="answer"><br />
* Ütemezés következhet be, ha<br />
** a futó folyamat befejeződik,<br />
** egy folyamat felébred, futásra késszé válik,<br />
** a futó folyamat várakozni kényszerül (valamilyen esemény bekövetkezésére), illetve,<br />
** a futó folyamat önként lemond a futás jogáról vagy pedig elveszik tőle.<br />
* Az első és a harmadik esetben az ütemezés mindig környezetváltással jár, hiszen a következő futó folyamat egészen biztosan nem a korábban futott lesz. A másik két esetben előfordulhat, hogy az ütemezőnek nem kell másik folyamatot kiválasztania.<br />
* Ha a futó folyamatnak lejár az időszelete (csak preemptívnél), önként lemond a processzorról (együttműködő folyamatok), blokkoló rendszerhívást hajt végre (pl. I/O művelet), egy másik szál futásra kész állapotba kerül (bekövetkezik, amire várt, vagy újonnan elindítanak egy szálat), egy szál prioritása megváltozik, esetleg egy szál processzor-affinitása megváltozik.<br />
* Környezetváltással akkor jár, ha másik szál választódik ki futásra, mint ami eddig futott. Pl. Windows NT alatt, ha a legmagasabb prioritási szinten pontosan egy folyamat van, akkor megtörténhet, hogy ugyanaz a szál fut tovább, és nem történik környezetváltás.<br />
</div><br />
<br />
====Terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztás: Sorolja fel a terhelés-végrehajtó egységek közötti megosztásának megoldásait! (Többprocesszoros rendszerek)====<br />
<div class="answer"><br />
* Master and slaves (egy CPU osztja ki a feladatokat)<br />
* Self-scheduling / peering (minden CPU ütemez)<br />
* Globális futásra kész sor<br />
* Processzoronkénti futásra kész sor<br />
** Push alapú: OS kernel folyamat mozgatja a sorok között a feladatokat.<br />
** Pull alapú: Az idle állapotban (idle feladatot végrehajtó) CPU próbál a többi sorából feladatot kapni.<br />
* Kettő kombinációja<br />
** Összefüggő, párhuzamosan futtatható feladatok optimalizálása (pl. Gang scheduler)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Virtualizáció===<br />
<br />
====Hardveres virtualizáció: Mit jelent az, ha egy x86-os processzor hardveres virtualizáció támogatással rendelkezik?====<br />
<div class="answer"><br />
A CPU utasításkészletének és üzemmódjainak olyan kiegészítése, amely lehetővé teszi a vendég operációs<br />
rendszer kódjának módosítás nélküli futtatását. [?]<br />
<br />
(Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani. ROSSZ(MZ))<br />
<br />
<br />
Elrejti a gep fizikai tulajdonsagait a felhasznalok elol.<br />
<br />
Miert erdemes virtualizalni?<br />
<br />
-Lehet futtatni a gazda OS el nem kompatibilis alkalmazast.<br />
<br />
-Lehet biztonsaggal rendszergazda jogot adni mindennek, mert ugy se tud a gazda os-be kart tenni.<br />
<br />
-Konnyen at lehet masolni a virtualis gepet egy masik gepre.<br />
</div><br />
<br />
====Hosted vs. bare-metal: Miben különbözik egy hosted egy bare-metal típusú virtualizációs megoldástól?====<br />
<div class="answer"><br />
Bare-metal esetén a VMM kezeli a HW erőforrásokat, míg hosted típusú esetén ezt a host OS végzi. <br />
<br />
videó:<br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_20ea_20110418.wmv<br />
00:16:45 körül<br />
<br />
Kétféle megközelítés:<br />
<br />
# Hosted: az operációs rendszerre telepítek egy virtualizációs szoftvert, ez beépül az operációs rendszerbe tipikusan kernel modulként, innentől a virtualizációs szoftver teszi lehetővé, hogy virtuális gépeket futtassak. Tipikusan a desktop megoldások (VMware Player, VirtualBox, Virtual PC, stb.)<br />
# Bare-metal: a virtualizációs szoftver valós OS-szerű funkciókat valósít meg. Lényegében egy minimális funkciókészlettel rendelkező OS. A hardvert nem egy általános célú operációs rendszer kezeli, hanem a virtualizációs szoftver feladata az, hogy a hardver-erőforrásokkal gazdálkodjon, ő dönt az ütemezésről, ő dönt a memória-hozzáférésekről. Tipikusan szokott hozzá tartozni egy menedzsment operációs rendszer, egy menedzsment konzol, ami a távoli hozzáférést, virtuális gépek elindítását lehetővé teszi, és ott is ott tudom futtatni a vendég operációs rendszereket. Tipikusan szervermegoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise, MS Hyper-V).<br />
<br />
Fontos különbség: ki dönt a CPU-erőforrásról?<br />
# van az OS-nek egy ütemezője, ő dönt arról, mikor, ki kapja meg a CPU-t. Dönthet úgy, hogy az időszeletet az alkalmazás kapja meg, a köv. időszeletet a virtualizációs szoftver/modul, ő magán belül pedig eldöntheti, melyik virtuális gépnek osztja a processzort, de alapvetően a host OS dönt arról, mi dönt az erőforrásról.<br />
# arról, hogy ki kapja a CPU-t, a közvetlenül a hardver réteg felett lévő virtualizációs szoftver dönti el. Dönthet úgy, hogy a menedzsment OS kapja, dönthet úgy, hogy valamelyik virtuális gép kapja meg.<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
<div class="answer"><br />
Módosítjuk a vendég OS forráskódját, hogy ne is akarjon "problémás" utasításokat hívni, hanem azok helyett azoknak megfelelő függvényeket hívjon a hypervisorban. (Ezzel egyszerűsödik a hypervisor implementálása, viszont csak úgy működik a módszer, ha módosítják a vendég OS forrását.)<br />
</div><br />
<br />
====Trap-and-emulate: Trap & emulate virtualizációs módszer használata esetén mi történik a vendég gép által kiadott nem privilegizált utasítással?====<br />
<div class="answer"><br />
* nem privilegizált utasítások közvetlenül a valós CPU-n hajtódnak végre (no VMM intervention)<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===UNIX===<br />
<br />
====Adminisztratív adatok: hol helyezzük el azokat az adminisztratív adatokat, amelyekre mindig szükség van, akkor is, ha a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában?====<br />
<div class="answer"><br />
A proc struktúrában.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: UNIX-ban a folyamatokkal kapcsolatos adminisztratív adatok hogyan épülnek fel?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban akkor szükségesek, amikor a folyamat ténylegesen fut - bent van egy v. több lapja a memóriában, éppen ezekkel kapcsolatos utasításokat hajtunk végre. >> az u-területen található kontextusadatok. A folyamat címtér része. A folyamat nem férhet hozzá, de a folyamat saját címterében találhatók. Amikor a folyamatnak egyetlen lapja sincs a memóriában, hanem minden a háttértáron található, a folyamat nem fut, akkor az itt található adatokhoz a kernel sem tud hozzáférni, mivel ide csak azok az adatok kerülnek, melyek a folyamat futásakor kellenek! Pl. hozzáférés-szabályozási adatok: a folyamat szeretne valamilyen tevékenységet végrehajtani, szabad-e neki vagy sem? Másik példa: rendszerhívások állapotai: végrehajt egy rendszerhívást, amiben éppen tartózkodik, ezzel kapcsolatos állapotadatok, stb. Vagy: nyitott fájl adatok, fájlkezeléssel kapcsolatos adatok. UNIX-ban a fájlkezelést nagyon általánosan kell érteni. Minden, ami a fájlrendszer-interfészen keresztül zajlik, ahhoz tartozik egy nyitott fájl objektum, ami ennek adminisztrálására szolgál, ezek is az u-területen találhatók. Ezenkívül: számlázási, statisztikai adatok.<br />
<br />
# adatok, melyek elsősorban a folyamatok kezeléséhez szükségesek (amire a kernelnek bármikor szüksége lehet). Pl. folyamat alapvető azonosító adatai. Folyamat PID-je, szülőazonosító, stb. Folyamat ütemezésével kapcsolatos adatok, mi a folyamat aktuális futási állapota, mennyi a prioritása, prioritás kiszámolásához szükséges adatai, stb. Memóriakezelési adatok: folyamat memórialapjai bent vannak a memóriában, vagy épp kint vannak a háttértáron. Az u-terület címe, stb. >>> proc struktúra adatai: a process tábla egy eleme (ez a klasszikus rendszereknél ténylegesen egy tábla volt, ma bonyolultabb, pl. láncolt listás megvalósítás). A kernel címterének része. A kernel bármikor elérheti őket.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Milyen adatstruktúrá(k)ban és milyen címter(ek)ben található(k) a folyamatok adminisztratív adata(i)?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat futása során szükséges adatok az u-területen, mely a folyamat címterének része, illetve a folyamatok kezeléséhez szükséges adatok a proc struktúrában, mely a kernel címtér része.<br />
</div><br />
<br />
====Adminisztratív adatok: Sorolja fel a UNIX folyamatok legalább 4 alapvető adminisztratív adatát!====<br />
<div class="answer"><br />
* PID (Process ID): egyedi, a folyamatot azonosító szám (PPID: szülő folyamat azonosítója)<br />
* A folyamat állapota (fut, alszik, stb.; ütemezési információk (prioritás, CPU használat, nice érték) )<br />
* Hitelesítők (UID, GID: a kapcsolódó felhasználó adatai)<br />
* Memória-kezelési adatok (címleképezési térkép)<br />
* Kommunikációs adatok (fájlleírók, jelzés információk)<br />
* Statisztikák (erőforrás használat (számlázáshoz) )<br />
</div><br />
<br />
====Alvási prioritás: UNIX alvási prioritásának ütemezését mi végzi?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alvási prioritást is az ütemező határozza meg, az alapján, hogy mire várakozik a folyamat, vagyis miért hajtott végre sleep() rendszerhívást. Kernel módban az ütemező nem veheti el a futási jogot, ezért amíg nem hajt végre sleep() hívást, addig nincs is szükség a prioritásának meghatározására.<br />
</div><br />
<br />
====Android: Az Androidban mikor és miért (adjon jellegzetes példát) terminálható egy alkalmazás?====<br />
<div class="answer"><br />
Az alkalmazás erőforráshiány miatt bármikor terminálható, ezt az operációs rendszer automatikusan meg is teszi. Példa: ha nincs elég memória.<br />
</div><br />
<br />
====Belső szerkezeti elemek: Sorolja fel a UNIX operációs rendszer főbb belső szerkezeti elemeit!====<br />
<div class="answer"><br />
* betöltő<br />
* virtuálismemória-kezelő<br />
* állományrendszer<br />
* blokkos berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: lemezegység, szalagos meghajtó)<br />
* karakteres berendezés-meghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: hálózat, nyomtató)<br />
</div><br />
<br />
====Csővezeték (pipe): Írjon le egy olyan konkrét UNIX shell parancssort, amely csővezetéket alkalmaz!====<br />
<div class="answer"><br />
ls -la | more<br />
</div><br />
<br />
====exec(): Mire szolgál a UNIX exec() rendszerhívás?====<br />
<div class="answer"><br />
exec(): új programkód betöltése egy folyamat címterébe<br />
Azaz a fork() paranccsal létrehozunk egy új folyamatot, exec() paranccsal pedig betöltjük a folyamatba a kódot.<br />
</div><br />
<br />
====Fájl-attribútumok: Sorolja fel a fontosabb UNIX fájl-attribútumokat!====<br />
<div class="answer"><br />
* Típus<br />
* Linkek<br />
* Eszköz, inode, méret...<br />
* Időbélyegek<br />
* Azonosítási és hozzáférés-szabályozási adatok<br />
</div><br />
<br />
====Fájlrendszeri bejegyzések: Sorolja fel a UNIX fájlrendszeri bejegyzések alapvető tulajdonságait (legalább hármat, ls -l oszlopok)!====<br />
<div class="answer"><br />
* pl.: drwxr-xr-x 2 root root 4096 dec 22 12.27 txt<br />
* sorrendben: I. UNIX-fájltípusok (pl. közönséges fájl (-), katalógus (d), szimbolikus link (l), stb.), II. hozzáférési jogosultságok (3*3-as bontásban - 1. hármas csoport a tulajdonos, a 2. a csoport, a 3. a többiek jogosultságait; 'r' az olvasás (read), a 'w' az írás (write), az 'x' pedig a végrehajtás (execute) jele), III. jogosultságok után egy szám áll (ez könyvtárak esetén azt mondja meg, hogy az adott könyvtár hány elemet tartalmaz, fájlok esetén azt tudhatjuk meg, hogy az adott fájlra hány hardlink mutat), IV. tulajdonos, V. méret (bájtokban), VI. utolsó módosítás dátuma, VII. fájl neve<br />
</div><br />
<br />
====Felfüggesztett állapotok: Mik azok a felfüggesztett állapotok, mi a szerepük a UNIX-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
felfüggesztve futásra kész, felfüggesztve alszik állapot A UNIX-ban egyfajta hosszú távú, felhasználói ütemezést jelentenek - a felhasználónak lehetősége van arra, hogy bizonyos folyamatokat a többi állapotból kiemeljen. Pl. Ctrl+Z billentyűkombinációval felfüggesztem a folyamatok futását. Innen valamikor visszahelyezzük futó állapotba.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói mód, kernel kontextus: UNIX esetén milyen tevékenység zajlik felhasználói módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Semmilyen!! <br />
Megj.: Kernel kontextusban, felhasználói módban a program saját utasításait hajtjuk végre, a program saját adataival dolgozunk. Ennél fogva itt nincs értelme beszélni semmiről, mert a folyamat a kernel kontextusában nem hajthat végre semmit.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módból kernel módba váltás: Hogyan vált egy UNIX folyamat felhasználói (user) módból kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerhívásokon keresztül.<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználói módú prioritás: Sorolja fel milyen tényezők határozzák meg egy UNIX folyamat felhasználói módú prioritását (tradicionális UNIX ütemező esetén)!====<br />
<div class="answer"><br />
* Korábbi CPU-használat<br />
* Futásra kész folyamatok száma (p_cpu "öregítésével")<br />
* nice érték (nice és renice parancsok)<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok állapotai: Milyen állapotai vannak a UNIX-folyamatoknak?====<br />
<div class="answer"><br />
# kiinduló állapot<br />
# futásra kész<br />
# kernel módban futó állapot<br />
# felhasználói módban futó állapot<br />
# alvó állapot<br />
# zombi állapot<br />
# felfüggesztve alszik<br />
# felfüggesztve futásra kész<br />
<br />
Ctrl+Z-vel felfüggesztett állapotba helyezem a folyamatot.<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel legalább 4 UNIX folyamatok között kommunikációs megoldást!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: szemafor, osztott memória, üzenetsor<br />
* Csővezeték és nevesített csővezeték<br />
* Jelzések<br />
* RPC<br />
* Folyamat-nyomkövetés<br />
* Szemaforok<br />
* Üzenetsorok<br />
* Osztott memória<br />
* Hálózati, socketeken keresztüli kommunikáció<br />
</div><br />
<br />
====Folyamatok közötti kommunikáció: Soroljon fel UNIX folyamatok közötti adatátviteli eszközöket (legalább hármat)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V IPC: - szemaforok, - üzenetsorok, - osztott memória<br />
* Jelzések: - aszinkron események keltése és kezelése<br />
* Csővezetékek, nevesített csővezetékek: - FIFO kommunikáció a "rokonságban"<br />
* Szemaforok: - a korábban megismert szinkronizációs megoldások<br />
* Üzenetsorok: - diszkrét, típusos üzenetek folyamatok között<br />
* Osztott memória: - azonos fizikai memóriaterület használata több folyamatban<br />
* "hálózati" (socket) kommunikáció: - címzéssel és protokollokkal támogatott kommunikáció<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====fork(): Mire szolgál a fork() rendszerhívás?====<br />
TODO: rövidíteni.<br />
<br />
Új folyamat létrehozására. A fork() hívásakor az aktuális folyamat, amely kiadta a rendszerhívást, megduplázódik (minden adata, verme, memórialapja, stb.), onnantól két példányban fog továbbélni, amelyek egymással szinte tökéletesen megegyeznek, kvázi klónozva van a folyamat, néhány apró különbség van csupán. De valójában a memóriaszervezés ügyes trükkje: semmit nem csinál azonkívül, hogy bizonyos adminisztratív adatokat megdupláz, ténylegesen nem másol semmit (memórialapokat)! Az így megduplázott folyamat memórialapjaihoz hozzárendel még egy folyamatot, és megjegyzi azt, hogy amíg ezek a folyamatok békésen tudnak egymás mellett dolgozni, addig dolgozzanak ugyanazon, de ha konfliktus van, akkor majd lemásoljuk ezeket a memórialapokat. <br />
<br />
Ha a fork() hívás 0-val tér vissza: a gyerek folyamat kódja fut tovább. Ha egy negatív számmal tér vissza, fork() hiba történt, nem tudtuk létrehozni az új folyamatot, le kell kezelni. Ha pozitív számot adott vissza, akkor az eredményben a gyerekfolyamat azonosítója található, itt a szülőfolyamat fut tovább.<br />
<br />
Gyerek folyamat fut: az exec() az aktuális folyamat helyére betölt egy másik binárist. Az exec()-et meghívó folyamatnak az exec() kitörli a saját kontextusát, stb., betölt egy új programkódot, amit elkezd végrehajtani. (Kvázi mintha elindítana egy új folyamatot, de a folyamat már fut.) Ha nem sikerült betölteni a binárist (pl. nincs ilyen fájl), akkor hiba, visszatér az exec() is, egyébként nem: az új programkód utasításait hajtjuk végre.<br />
Tehát folyamat létrehozása UNIX-ban két lépésben:<br />
# fork() rendszerhívás = folyamatduplázás, majd<br />
# a gyerekfolyamat helyére az új programkód betöltése exec() hívással.<br />
Modern UNIX-okban fork() már nem igazán (más rendszerhívásokat használ).<br />
<br />
====fork(): Miért van szükség a fork() rendszerhívásnál a folyamat megduplázására?====<br />
<div class="answer"><br />
TODO<br />
</div><br />
<br />
====Futási/végrehajtási mód: Mi az a futási mód?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv, 00:17:00 környéke alapján<br />
TODO - rövidíteni<br />
A folyamatok a kerneltől teljesen különválasztva működnek (rendszerhívás interfészen keresztül kommunikálnak a kernellel). A végrehajtási mód azt határozza meg, hogy a kernel vagy a folyamat feladatait hajtja végre az OS.<br />
Két mód: kernel ("privilegizált, védett") mód, valamint felhasználói ("szabad") mód.<br />
Kernel módban a védett (kernel) tevékenységeket, felhasználói módban a folyamat programkódját hajtja végre az OS.<br />
Példa: egy webböngésző a tevékenysége egy részében a saját feladatát hajtja végre, pl. HTML-kódot értelmez és jelenít meg, valamint vannak olyan tevékenységek, amelyek ahhoz kellenek, hogy ezt a feladatát végrehajtsa: hálózati kommunikáció, fájlrendszer-műveletek, stb. - ezek kernel tevékenységek.<br />
Kernel módban privilegizált utasítások hajtódnak végre, pl. egy eszközt kezelünk, vagy hozzányúlunk a háttértárhoz, onnan valamit beolvasunk, oda valamit kiírunk. Ilyen utasításokat egy felhasználói módban futó folyamat nem hajthat végre, hiszen ha közvetlenül hozzáférne a hardverekhez, akkor akár adott esetben a teljes rendszer működését felboríthatná.<br />
Felhasználói módból kernel módba átlépéskor átlépünk egy védett módba, így olyan feladatokat is végrehajthatunk, amit egyébként tilos.<br />
</div><br />
<br />
====inode: Mi a UNIX inode?====<br />
<div class="answer"><br />
* A fizikai állományokhoz tartozó leíró, azonosító<br />
* minden file-hoz tartozik egy inode állomány amiben a file minden tulajdonsága megtalálható (azonosító,leíró)<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, folyamat kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, folyamat kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Kivételek, rendszerhívások kezelése, rendszerhívások végrehajtása. <br />
Amikor a folyamat végrehajt egy rendszerhívást, a felhasználói módból átlép kernel módba, hiszen a rendszerhívás belsejében olyan tevékenységeket szeretne végrehajtani (beolvasni vmit egy fizikai eszközről, hálózatról, más folyamattal kommunikálni, elindítani másik folyamatot, stb.), amelyhez kernel utasítások végrehajtása tartozik.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel mód, kernel kontextus: Milyen tevékenység zajlik kernel módban, kernel kontextusban?====<br />
<div class="answer"><br />
Rendszerfeladatok, megszakítások kezelése. Kernelfolyamatok.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel módú prioritás: Mi határozza meg a UNIX folyamatok kernel módú prioritását a tradicionális UNIX ütemezésben?====<br />
<div class="answer"><br />
A kernel módban futó folyamat prioritása statikus, nem függ attól, hogy a folyamat mennyit használta a CPUt, vagyis mennyi ideig futott. A prioritás attól függ, hogy a folyamat milyen ok miatt hajtott végre sleep rendszerhívást, vagyis, hogy milyen eseményre várakozik. Emiatt a kernel prioritást szokták alvási prioritásnak is nevezni.<br />
</div><br />
<br />
====Kernelszolgáltatások elérése: Milyen interfészen keresztül érhetők el a UNIX kernel szolgáltatásai?====<br />
<div class="answer"><br />
* System Call Interface<br />
* Az alkalmazások a rendszerkönyvtárakat hívják meg, amelyek szükség szerint meghívják az operációs rendszer szolgáltatásait ??<br />
</div><br />
<br />
====Kontextus: Mi az a kontextus?====<br />
<div class="answer"><br />
http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_09ea_20110307.wmv alapján.<br />
TODO: rövidíteni.<br />
Az a környezet, amiben végrehajtjuk az utasításokat. Ez is különbözik a kernelek és folyamatok esetén: folyamat kontextusban azokkal az adatokkal és utasításokkal dolgozunk, amelyek alapvetően a folyamat célját szolgálják, kernel (rendszer vagy megszakítás) kontextusban pedig kernel feladatokat hajtunk végre, és az ezekhez a feladatokhoz szükséges adatokkal dolgozunk.<br />
Kernel kontextus: érkezik egy hardveres megszakítás, ennek kezelése itt zajlik.<br />
Folyamat kontextus: a folyamattal kapcsolatban hajtunk végre tevékenységeket.<br />
Nem uaz, mint a végrehajtási mód, mert lehetséges az, hogy bizonyos tevékenységeket kernel módban hajtunk végre, de folyamat kontextusban. Amikor hozzá kell férnünk egy folyamat futási adataihoz, veremhez, virtuális memóriájához, stb., a programnak az adminisztratív adatait kezeljük, ezek folyamat kontextusban találhatóak.<br />
</div><br />
<br />
====Környezeti adatok: Mik azok a környezeti adatok egy UNIX-folyamatnál?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat indításakor megörökölt tulajdonságok. Tulajdonság-érték párok. Pl. a felhasználó bejelentkezik; mi az ő neve. A felhasználó milyen terminált használ, annak milyen képességei vannak. Mi a felhasználó shellje. Az épp futó folyamat néhány tulajdonsága. Olyan tulajdonság, amely egyes folyamatok számára értéket jelentenek. A felhasználók ezeket a set, setenv, export parancsokkal tudják ezeket állítani (és le is kérdezhetik őket). Megörökli az őt elindító folyamat környezetét (hogy melyiket kell épp használni, UNIX-variánstól függ). Amikor a felhasználó bejelentkezik, akkor a környezeti változók beállítódnak, a folyamatok induláskor ezeket a beállításokat megöröklik.<br />
</div><br />
<br />
====libc: A libc-nek mi a feladata rendszerhívások kezelésében?====<br />
<div class="answer"><br />
A felhasználói mód és kernel mód közötti átmenet lebonyolítása. <br />
A folyamat csak meghív egy open(), read(), write(), stb. függvényt, valójában a háttérben bonyolultabb tevékenység zajlik >> meghív egy rendszerhívást a rendszerhívás interfészen keresztül. A rendszerkönyvtárak egyike a libc, a standard C library, ez felel azért, hogy az adott függvényhívásokat (mint a read()) leképezze arra a mechanizmusra, amin keresztül átlépünk kernel módba. <br />
Az implementáció belsejében van egy SYSCALL utasítás (ez hardverfüggő), ez ténylegesen elvégzi az üzemmódváltást egy speciális megszakítás generálásával, aminek eredményeként a CPU átlép védett módba. A kernel pedig kezeli ezt a megszakítást. Ekkor a kernel a CPU regisztereit elmenti, azért, hogy a folyamat futása visszaállhasson a megfelelő állapotba. A feladat végeztével a kernel visszatér a megszakításból (erre is hardverfüggő a megvalósítás), a CPU visszavált felhasználói módba, a libc pedig visszatér a függvényhívásból, amit a folyamat kiadott.<br />
</div><br />
<br />
====/proc: Mi a /proc?====<br />
<div class="answer"><br />
Speciális fájlrendszer-interfész a kernel-adatstruktúrákhoz való hozzáféréshez.<br />
</div><br />
<br />
====Prioritás: Hogyan számítható ki egy kernel módban futó UNIX folyamat prioritása?====<br />
<div class="answer"><br />
* a prioritást a folyamat elalvásának oka határozza meg, tehát a prioritás attól függ, milyen sleep utasítással ment át alvó állapotba<br />
* alvási prioritás pl: 20 - diszk I/O-ra vár; 28 - inputra vár a karakteres terminálról<br />
* kernel módú folyamatoknak (amelyek rendszerhívásokat intéznek) negatív prioritásértékeik vannak, ezeknek van a legmagasabb prioritása ........... (http://home.mit.bme.hu/~meszaros/edu/oprendszerek/segedlet/unix/2_folyamatok_es_utemezes/unix_processes.pdf)<br />
* Több szinten, több időléptékben zajlik. Óraütésenként a prioritási sorok ellenőrzése. 10 óraütésenként RR ütemezés egy soron belül. 100 óraütésenként a prioritások újraszámítása.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások: Igaz-e, hogy a rendszerhívások megszakítással járnak együtt?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, ennek hatására vált védelmi szintet a processzor.<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások kontextusa: Milyen kontextusban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
folyamat kontextusban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja: Milyen módban hajtódnak végre a UNIX rendszerhívások?====<br />
<div class="answer"><br />
kernel módban<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások módja, kontextusa: Milyen futási módban és kontextusban zajlik a UNIX rendszerhívások kiszolgálása?====<br />
<div class="answer"><br />
Kernel módban fut a kód, és a rendszert hívó folyamat kontextusában. ((az ehhez tartozó ábra jobb felső része))<br />
</div><br />
<br />
====Rendszerhívások programindításkor: UNIX alatt milyen rendszerhívásokra van szükség, ha a felhasználó elindít egy programot (folyamat létrehozása és programkód betöltése)?====<br />
<div class="answer"><br />
* Folyamatot létrehozni a fork() hívással, majd a programkódot betölteni az exec() hívással lehet.<br />
</div><br />
<br />
====rpcgen: Mi az rpcgen program feladata?====<br />
<div class="answer"><br />
* RPC nyelven készült leírásból C programkódot generál. [?]<br />
<br />
* Az RPC nyelv alkalmas a szerver interfészének formális leírására. A formális leírásból az rpcgen program képes a szerver és a kliens programok megfelelő részeit, valamint a szükséges XDR konverziós függvényeket elkészíteni C nyelven. Az így kapott C forráskódú modulokat a kliens és szerver alkalmazással kibővítve kapjuk a teljes kommunikáló rendszert.<br />
* XDR (Extended Data Representation, kiterjesztett adatreprezentáció): Többféle egyszerű adattípust definiál, illetve szabályokat határoz meg bonyolultabb adatstruktúrák létrehozására. Az adatstruktúrák meghatározásán kívül az XDR egy formális nyelvet is bevezet az adatok leírására. Az RPC rendszer is ezen nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
* RPC (remote procedure call, távoli eljáráshívás): Az RPC-rendszer egy protokoll-leírást és egy programozói interfészt tartalmaz. Az XDR által definiált formális nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br />
</div><br />
<br />
====System V IPC: Sorolja fel a UNIX System V IPC elemek közös alapjának részeit!====<br />
<div class="answer"><br />
Minden IPC erőforrás rendelkezik a következő azonosítókkal: kulcs (key), létrehozó (creator), tulajdonos (owner), hozzáférési jogok (permissions)<br />
</div><br />
====System V: Adja meg a System V üzenetsorok főbb jellemzőit (tömör felsorolást kérünk)!====<br />
<div class="answer"><br />
* diszkrét, tipizált üzenetek<br />
* nincs címzés, üzenetszórás<br />
</div><br />
<br />
====System V: Miért tud az s5fs (System V File System) gyorsabban írni, mint olvasni (az előadás példája alapján)?====<br />
<div class="answer"><br />
* az írás gyors, főleg kis fájlok esetén (több szintű leképzés a kisebb blokkkok miatt), az olvasás azért lassabb (csak a nagy fájlokra), mert azoknak a részeit össze kell vadászni a szétszórtság miatt<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====u-terület: milyen jellegű adminisztratív adatok vannak az u-területen?====<br />
<div class="answer"><br />
Azok az adatok, melyek a folyamatok futásakor kellenek. Több infó: lásd adminisztratív adatoknál.<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-fajták: Soroljon fel fő UNIX-fajtákat!====<br />
<div class="answer"><br />
Linux, Solaris, BSD, System V, HP/UX, ...<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-szabványok: Soroljon fel UNIX-hoz köthető szabványokat (legalább kettőt)!====<br />
<div class="answer"><br />
* POSIX.1 (teljes nevén: POSIX1003.1): C nyelvű szabványos rendszerhívás-interfész<br />
* System V Interface Definition<br />
* X/Open Portability Guide<br />
* - AT&T SVID (pl. SVR4), - IEEE POSIX, - Open Group X/Open, Unix95, Unix98, ... ????<br />
* http://linux.die.net/man/7/standards<br />
</div><br />
<br />
====UNIX-típusok: Soroljon fel UNIX típusokat (a családfa jellemző ágait)!====<br />
<div class="answer"><br />
* System V (AT&T változat; Solaris, SCO),<br />
* BSD (Berkeley változat; SunOS, OpenBSD)<br />
</div><br />
<br />
====Ütemezés: Adja meg a tradicionális UNIX ütemező három legjellemzőbb tulajdonságát!====<br />
<div class="answer"><br />
* preemptív, prioritásos és időosztásos<br />
(Néhány kiegészítés a UNIX-ütemezőhöz:<br />
* nem preemptív kernel módban (a kernel módot végrehajtó folyamatot (pl. rendszerhívás, megszakítás-kezelés) nem lehet kényszeríteni, hogy a CPU használatáról lemondjon egy nagyobb prioritású folyamat javára)<br />
* újraütemezés csak akkor következik be, ha egy folyamat önként lemond a CPU-ról és sleep rendszerhívást hajt végre, vagy a folyamat kernel módból visszatér user módba Nem méretezhető megfelelően. Az algoritmus nem képes rugalmasan alkalmazkodni a folyamatok számának növekedése esetén. A korrekciós faktor nem elég hatékony eszköz.<br />
* A CPU-t adott esetben nem lehet "kiosztani" adott folyamat számára. Nem garantálható fix válaszidő. Nagy rendszerterhelés esetén a válaszidő megnőhet. A UNIX ütemezés épp ezért nem alkalmazható real-time rendszerekben.<br />
* A kernel nem preemptív, ezért az egész rendszert feltarthatja. A felhasználó nem tudja megfelelő módon befolyásolni folyamatai prioritását - a nice szám nem megfelelő eszköz erre a célra.)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Mondjon legalább egy, UNIX VFS-alapú "fájlrendszert", amelynek a célja nem fájlok tárolása!====<br />
<div class="answer"><br />
/dev, /proc, stb.<br />
</div><br />
<br />
====vfs: Soroljon fel UNIX VFS-alapú fájlrendszereket (legalább négyet)!====<br />
<div class="answer"><br />
xfs, zfs, brtfs, nfs<br />
</div><br />
<br />
====Virtuális rendszerhívás: Mi az a virtuális rendszerhívás, miért van rá szükség?====<br />
<div class="answer"><br />
(Klasszikus UNIX-ban nincs, Linux 2.5.x-től felfelé, mai Linux kernelek aktívan használják.) <br />
Vannak bizonyos egyszerű feladatok, amelyek a feladat egyszerűsége ellenére túl sok felesleges művelettel járnak: rendszerhívás intterrupt, kontextusváltás, stb., ezen a helyzeten szeretnénk javítani - próbáljuk lerövidíteni ezt az utat. <br />
Pl. a pontos idő lekérdezése csupán egy megfelelő hardver kiolvasása (egyszerű numerikus érték), mégis sok művelettel jár: gettimeofday(): libc > SYSCALL > kontextusváltás > ..., majd ugyanezen a lépcsőn visszasétálunk a felhasználói folyamatba. <br />
Persze nem mindig lehet leegyszerűsíteni ezt az utat, csak egyszerűbb és biztonságos esetekben, pl. ha egyszerű numerikus értékek, azonosítók kiolvasásáról van szó: pl. folyamatnak mi az azonosítója, processzor lekérdezése, pontos idő lekérdezése...Tehát a felhasználói módból kernel módba történő hosszas váltást szeretnénk elkerülni. Ha nincs ilyen módváltás, akkor a felhasználói címtérben elérünk egyes kernelterületeket > így tényleg egyszerű függvényhívás lesz. Megfelelő előfeltételekkel: csak kockázatmentes feladatokra. Időlekérdezés tipikusan ilyen, ott megtehetjük.A felhasználói címtérben az a tevékenység, amelyet szeretnénk végrehajtani, elérhető legyen. Ezt oldják meg a virtuális rendszerhívások! <br />
A folyamat címterébe a kernel rendszerinduláskor speciális "kernellapot" allokál - ezen a biztonságosnak tekinthető rendszerhívások vannak. Terminálból példa: ldd /bin/bash<br />
</div><br />
<br />
====vnode/vfs: Mi a UNIX vnode/vfs?====<br />
<div class="answer"><br />
* Implementáció-független fájlrendszer absztrakció<br />
* vnode: virtuális csomópont, vfs: virtuális állományrendszer<br />
* inode --> vnode<br />
* fs --> vfs<br />
* Új absztrakció: annak felismerése, hogy több állományrendszernek számos előnye van, szükségessé vette a virtuális csomópont (vnode) és a virtuális állományrendszer (vfs) leíró adatszerkezetek bevezetését. Követelmények, elvárások az állományrendszerrel kapcsolatban:<br />
** egyszerre támogasson több - UNIX, nem UNIX - állományrendszert<br />
** különböző diszk partíciók különböző állományrendszereket is tartalmazhatnak, de mountolás esetén egységet képet kell, hogy mutassanak<br />
** támogassa a hálózati állományok osztott használatát<br />
** modulárisan bővíthető legyen. <br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Mi a zombi állapot szerepe egy UNIX rendszerben?====<br />
<div class="answer"><br />
A folyamat már felszabadította a foglalt memóriát, lezárta az állományokat, minden erőforrását visszaadta a rendszernek, csak a proc struktúráját tartja fogva, amiben visszatérési és statisztikai információt tárol a szülő számára. A folyamat szülő wait hívása után szűnik meg.<br />
<br />
Megjegyzés: bővebben magyarázattal, előadás alapján:<br />
A folyamat megáll, a UNIX-ban a kernel szeretné ezt a szülőjének is tudomására hozni. <br />
A folyamat már leállt, nem fog tovább futni, de a szülőjét még nem értesítették arról, hogy ez a folyamat megszűnt, esetleg gondoskodjon az újraindításáról, stb. <br />
Pl. egy webszerver: beérkező kérések kiszolgálása --> kliens folyamat indítása, ez megkapja a kérés kiszolgálásának feladatát, a kliens pedig valamikor megáll, a webszerver nem árt, ha értesül róla, hogy hiba vagy normál működés folytán állt le. <br />
Tehát amíg a szülő nem értesült a leállásról, a folyamat zombi állapotban marad. Ha a szülőt nem érdekli, mi történt a gyerekfolyamattal, a zombi állapot hamar megszűnik. <br />
A zombi állapotban a folyamatnak semmilyen saját adatát nem tároljuk, a folyamat összes működéshez szükséges adata megszűnik, kizárólag a kernel adatstruktúrákban, tehát a proc struktúrában marad meg a folyamatnak néhány adminisztratív adata. A ps kilistázhat pl. zombi állapotban lévő feladatokat, mert ezeknet a folyamatoknak az adminisztratív adatai a kernel címterében még megtalálhatóak. De a folyamatok saját címtere, u-terület, stb. már nem létezik. Miután a szülő értesült róla, hogy a gyerekfolyamat meghalt, a kernel törölni fogja a folyamatot a process táblából is, a folyamat kilép a zombi állapotból.<br />
</div><br />
<br />
====Zombi állapot: Igaz-e az, hogy egy zombi állapotban lévő folyamat még memóriaterületet foglal?====<br />
<div class="answer"><br />
Igen, mert a kernel processz táblában még ott vannak az adatai, és az memóriaterületet foglal. (A NEM választ is meg lehet indokolni...) [Indoklás nélkül 0 pont!!!]<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
===Windows===<br />
<br />
====Alrendszer: Melyik az az alrendszere a Windowsnak, ami nélkül nem tud futni?====<br />
<div class="answer"><br />
A Windows alrendszer, avagy Client/Server Runtime [[SubSystem]] (csrss.exe). Ennek kilövése kékhalált eredményez.<br />
</div><br />
<br />
====API-k: Hogyan oldották meg, hogy az alkalmazások többféle API-n (Win32, POSIX) keresztül is meg tudják hívni a Windows operációs rendszer funkcióit?====<br />
<div class="answer"><br />
* Megoldás: környezeti alrendszerek (environment subsystems): a felhasználónak vagy programozónak nyújtott környezet, személyiség egy részét a környezeti alrendszer folyamatok valósítják meg, minden egyes környezet külön API-t mutat (Windows, POSIX, ...), az operációs rendszer rendszerhívásainak egy részét kínálja a felhasználói alkalmazások számára. (Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx)<br />
* a kernelnek egy definiált interfésze van, ami nem publikus (hivatalos dokumentációja nincsen): NT API >> az ebben lévő függvényeket a fejlesztő ne hívhassa meg közvetlenül. Ehelyett erre két alrendszer épül, ők mutatnak egy API-t az alkalmazások felé: Windows API és POSIX API. (ezek teljesen dokumentáltak!). Az alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni.<br />
* A két alrendszer feladata az, hogy az általuk definiált hívásokat átfordítsák.<br />
* Nem pusztán szintaktikai, hanem szemantikai eltérések is vannak.<br />
<br />
(Megjegyzés: Exetype segédeszköz segítségével megnézhető, melyik alrendszert használja egy adott alkalmazás.)<br />
<br />
Forrás: http://video.bme.hu/media/video/Operacios_Rendszerek_04ea_20110215.wmv (00:28:29 körül)<br />
<br />
(Korábbi:<br />
* Alkalmazás 1>>>Windows API (Windows alrendszer)>>>NT API (NT Kernel)<<<Posix API (Posix alrendszer)<<<Alkalmazás 2 TODO(ehelyett 1 épkézláb mondat kéne)<br />
* alkalmazások viszont nem keverhetik az alrendszereket, mindegyik csak egyet használhat; ezt linkeléskor kell eldönteni<br />
)<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Executive réteg: Executive (Windows)====<br />
<div class="answer"><br />
Az operációs rendszer magasabb szintű funkcióit szolgáltató rétege (memóriakezelés, biztonság, stb.). Az adatokat objektumokban tárolja, melyeket leírókkal (handle) lehet csak elérni, jól definiált interfészeken keresztül. Bár a kernel funkcióit csak a kernel interfészén keresztül éri el, szintén az ntoskrnl.exe tartalmazza. A legtöbb rendszerhívás itt van megvalósítva. <br />
Forrás: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/00-opre-windows-bevezeto.pptx<br />
<br />
(Korábbi: Ez a réteg tartalmazza az NTDLL.DLL által definiált függvények hívásainak megvalósítását, valamint a rendszer külső objektumai közti kommunikáció. Legfontosabb szolgáltató funkciója a lokális eljárás hívás - LPC (Local Procedure Call) megvalósítása. TODO[MZ])<br />
</div><br />
<br />
====Fájlhozzáférések: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a fájlhozzáférési listákban?====<br />
<div class="answer"><br />
* objektum (SecurableObject) &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* SecurityDescriptor (biztonsági leíró, összefogja a többi elemet) >> Owner (Tulajdonos, megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is ha nincs explicit joga), Discretionary Access Control List (DACL, belátás szerinti, erőforrás szintű, hozzáférési lista - hozzáférés szabályozása), SACL (biztonsági naplózás szabályozása - kinek milyen művelete esetén kell naplózni az adott műveletet)<br />
* AccessControlEntry:<br />
** Típus: megengedő, tiltó, audit<br />
** Flag: Pl. öröklődés<br />
** SID: kire vonatkozik<br />
** Maszk: végrehajtás | törlés tulajdonos írása...<br />
* elérési lista (ACL), melyben megadható, hogy mely folyamatok jogosultak az adott section object elérésére ???<br />
* minden objektumhoz tároljuk a hozzá tartozó <tartomány, műveletvégzési jog> párokat ????<br />
* TODO - bőven elég annyi, hogy Security Identifier (SID) segítségével azonosítja<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mi alapján azonosítja a Windows a ====<br />
<br />
====Paravirtualizáció: Mit jelent az, hogy egy virtualizációs megoldás paravirtualizációt használ a CPU virtualizálásához?====<br />
felhasználókat és a csoportokat?<br />
<div class="answer"><br />
SID - Security Identifier<br />
</div><br />
<br />
====Felhasználó- és csoportazonosító: Mivel azonosítja a Windows a felhasználókat és csoportokat a hozzáférések ellenőrzése során?====<br />
<div class="answer"><br />
* <Gép SID>-<RID> (SID security identifier - gépspecifikus, RID: relative identifier)<br />
* Jól ismert SID-ek: Everyone: S-1-1-0, Administrator: S-1-5-domain-500<br />
* Vista: szolgáltatások is kapnak SID-et<br />
* objektum &#8594; (SID, engedélyek) ; engedély: adatok írása, attribútumok olvasása...<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====HAL: Mi a HAL (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
* "HAL" - Hardware Abstraction Layer<br />
* A felsőbb rétegek a HAL-on keresztül érik el az alap HW szolgáltatásokat, a HAL szerepe, hogy elfedje a HW megvalósítás részleteit, és egy egységes, platformfüggetlen felületet biztosítson.<br />
* hal.dll fájlban megvalósítva (pl. timer interrupt kezelését, alaplap alapvető felépítését (milyen chipsetek vannak rajta), stb. elfedi a felette lévő rétegektől)<br />
</div><br />
<br />
====Hardverfüggő részek: Melyek a Windows hardverfüggő részei?====<br />
<div class="answer"><br />
* A kernel egyes részei és a HAL.<br />
* Megjegyzés: én ide a drivereket is beírtam, nem vontak le érte pontot, de azt mondták, azokat nem mindig szokás a rendszer részének tekinteni.<br />
</div><br />
<br />
====Jogosultságok szerepe: Mik a jogosultságok (privilege) szerepe a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
* operációs rendszer szintű jog<br />
* meghatározzák azokat a rendszerműveleteket, amelyeket egy felhasználói azonosító elvégezhet. Egy rendszergazda jogosultságokat felhasználóknak és csoportazonosítóknak oszt (http://msdn.microsoft.com/en-us/library/bb530716(VS.85).aspx)<br />
* pl. számítógép leállítása, eszközmeghajtó betöltése<br />
* név: SeShutDownPrivilege, SeLoadDriverPrivilege<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens/Képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerülése: Mi a fő oka, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerültek? Elméleti megfontolások alapján hol lenne a helyük?====<br />
<div class="answer"><br />
Windows NT 4.0-ban került le kernel szintre ez a komponens, hogy kevesebb folyamat- és módváltás legyen (Ne kelljen mindig visszaváltani a csrss.exe-be, majd onnan átváltani kernel módba, utasítani a hardvert, visszaváltani felhasználói módba, majd visszaváltani a felhasználói folyamatba, aki kezdeményezte a változtatást.) (A felhasználói módú folyamatban (csrss.exe) csak a konzol kezelés maradt.) Elméletileg felhasználói szinten kéne lennie.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Windows-ban miért került le az ablakkezelő kernel módba?====<br />
<div class="answer"><br />
Hogy kevesebb kontextus- és módváltás legyen, mivel a Windows szerves része az ablakkezelés, ezért rengeteg user-kernel mód váltás lenne ha a csrss.exe-en keresztül használnánk. Tehát teljesítménybeli okokból.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens előnyei: A Windows OS grafikus komponensének mik az előnyei, hátrányai?====<br />
<div class="answer"><br />
A grafikus komponens kernel módban fut. Emiatt a hibái az egész rendszert magával ránthatják, viszont gyorsabb, mert kevesebb CPU-mód váltás kell a rajzoláshoz.<br />
</div><br />
<br />
====Képernyőkezelő/ablakkezelő/grafikus komponens kernel módba kerülése: Mi volt a fő oka annak, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító komponens kernel módba került?====<br />
<div class="answer"><br />
Mert ezek a folyamatok intenzíven használják a hardvert, és futásuk gyorsaságára az egész rendszer teljesítménye érzékeny. A user módban történő megvalósítás a rendszert lelassítaná a gyakori környezetváltás miatt.<br />
</div><br />
<br />
====Kernel: Mi a kernel (Windows)?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszer állandóan memóriában lévő, védett módban futó része. Az NT egyetlen HW függő része, szerepe a HW elfedése a felette található eszközök elől, ezáltal a felette lévő részek már teljesen HW függetlenek. Megvalósítja a szálütemezést, multiprocesszor ütemezést és a TRAP kezelést.<br />
</div><br />
<br />
====Kliens-szerver-modell: Nevezzen meg egy kliens-szerver-modell alapján működő komponenst az NT-ben!====<br />
<div class="answer"><br />
* csrss.exe - Client/Server Run-Time Subsystems (környezeti alrendszerek)<br />
* TODO<br />
</div><br />
<br />
====Memóriafoglalás: Mely utasításokkal és miért történik a memóriafoglalás két lépésben Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* A két lépés: Reserve és Commit. Az első csak címtartományt foglal, amögött nem lesz ténylegesen használható memóriaterület; a másik a már lefoglalt címtartományhoz rendel (virtuális) memóriát.<br />
* A folyamatok címtartományának töredezettsége csökkenthető azzal, ha a címtartományt már akkor előre foglalja, mikor a memóriára még nincs szüksége, és ez nem jár olyan memóriapocsékolással, mintha fizikai memóriát is foglalna ugyanakkor.<br />
</div><br />
<br />
====Munkakészlet (working set): Mit jelent a Windows-ban az egy folyamathoz tartozó munkakészlet (working set) fogalma?====<br />
<div class="answer"><br />
Azon fizikai lapok halmaza, amelyekre a folyamat laphiba nélkül hivatkozhat. <br />
</div><br />
<br />
====NT hardverfüggő rétegei: Sorolja fel az NT hardverfüggő rétegeit!====<br />
<div class="answer"><br />
HAL (Hardware Abstraction Level), kernel<br />
</div><br />
<br />
====NTDLL.DLL: Mi az NTDLL.DLL fő funkciója?====<br />
<div class="answer"><br />
Összeköti a User és Kernel módot. Az Executive függvényeknek megfelelő függvénycsonkok vannak benne.<br />
</div><br />
<br />
====Quantum: Mi a szerepe a quantumnak a Windows ütemezőjében?====<br />
<div class="answer"><br />
* A szálak adott ideig futnak (quantum)<br />
* RR ütemezésnél az időszelet<br />
* Óramegszakításban mérik (clock interval, clock tick) 1 clock tick = ~ 10-15 ms (HALtól függ)<br />
* Quantum hossza: időegység, amíg egy szál fut<br />
* Kliensek esetén a quantum hossza 2 clock tick a háttérben futó folyamatoknak, az előtérben futó folyamatoknak 6 clock tick jut. Így egy CPU-intenzív folyamatról való ablakváltáskor az új, előtérben lévő folyamat arányosan több CPU-időt kap (azonos prioritásokat feltételezve).<br />
* Szervereknél: mindenkinek 12 clock tick a kontextusváltások minimalizálása érdekében. Szervereknél így a kliensek kéréseinek eredményeként felébredő alkalmazásoknak több esélye van befejezni a kérést, és várakozó állapotba kerülni, mielőtt az időszelet véget érne.<br />
* esély annak a folyamatnak, amelynek épp most ért véget a várakozása: a várakozás végén megnöveljük a prioritást, de a quantum eggyel csökken; a quantum végén a prioritást az eredetire csökkenti.<br />
* éhezés elkerülése: az OS másodpercenként megnézni a futásra kész szálakat, és annak, aki nem futott már 300 óraütés óta, 15-ös prioritást ad, megnöveli a quantumját egy quantumnyi futásig<br />
* TODO, hogy a forrás feldolgozása jó-e: http://mit.bme.hu/~micskeiz/opre/files/01-opre-windows-utemezes.pptx<br />
<br />
</div><br />
<br />
====Rendszeridő megváltoztatása: A rendszeridő megváltoztatására kinek van joga Windows alatt?====<br />
<div class="answer"><br />
* SeSystemTimePrivilege joggal rendelkező felhasználóknak / azoknak a felhasználóknak, amelyek olyan csoportba tartoznak, amelyekhez hozzá van rendelve a SeSystemtimePrivilege.<br />
* Alapértelmezett beállításként csak az Administrators és Power Users group rendelkezik vele.<br />
* http://msdn.microsoft.com/en-us/library/windows/desktop/bb530716(v=vs.85).aspx<br />
</div><br />
<br />
====Standby memórialapok listája: Mire szolgál a standby memória lap lista a Windows-ban (miért nem szabad lapként vannak ezek nyilvántartva)?====<br />
<div class="answer"><br />
A lap egy munkahalmaz része volt, de már nem az, elvették tőle. A lap nem módosult, mióta kiírták a merevlemezre, vagy mióta beolvasták. Egy nem Valid laptábla bejegyzés még mutat rá, azaz ha kell, még könnyen életre lehet kelteni a lapot. <br />
</div><br />
<br />
====Szabad (free) és nullázott (zeroed) lapok: Miért van a Windows-ban külön szabad és nullázott (freed és zeroed) memórialap-lista?====<br />
<div class="answer"><br />
Biztonsági okokból. Nem nullázott memóriaterületet odaadni más folyamatnak biztonsági kockázatot jelent.<br />
Tehát a free lapok szabad lapok, de még nem adhatók oda felhasználói folyamatnak, mert "szemetet" vagy érzékeny adatot tartalmazhatnak: nincs nullákkal felülírva a tartalma. A zeroed lapok szabadok, és nullákkal vannak felülírva, tehát odaadhatók felhasználói folyamatnak, amennyiben igény van rá.<br />
<br />
TODO: ez így már megfelelő indoklás?<br />
<br />
(Korábban:<br />
*Free*: a lap szabad, de nincs 0-kkal felülírva a tartalma, szemét vagy egy előző processz által használt tartalom van benne. Ezt nem adhatja ki közvetlenül a memóriakezelő más processzeknek, mert biztonsági szempontból aggályos adatokat találhatna rajta.<br />
*Zeroed*: szabad és nullákkal felülírt lap, kiadható, ha valakinek kell. <br />
TODO(ez így igaz, csak ebben a formában nem a kérdésre válaszol))<br />
</div><br />
<br />
====Mik a szerepük a szolgáltatásoknak a Windowsban? ====<br />
<div class="answer"><br />
Olyan folyamatok, amik a felhasználói felülettől és belépéstől függetlenül a háttérben futnak, és kibővítik az operációs rendszer alap szolgáltatásait.<br />
TODO?<br />
</div><br />
<br />
====Újrahívhatóság (reentrancy): Mit jelent az, hogy a Windows-ban a rendszerhívások újrahívhatóak?====<br />
<div class="answer"><br />
A rendszerhívásokat több alkalmazás is meghívhatja egyszerre, nem blokkolódnak, ha már valakit éppen kiszolgál az adott rendszerhívás.<br />
</div><br />
<br />
====Védett objektum tulajdonosának speciális joga: Milyen speciális joga van egy védett objektum tulajdonosának az adott objektumra a Windows-ban?====<br />
<div class="answer"><br />
Megváltoztathatja az objektum engedélyeit, akkor is, ha erre nincs explicit joga. (https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/03-opre-windows-biztonsag.pptx)<br />
</div><br />
<br />
====Verzióleírás: Mit jelentenek a számok és szavak a következő verzióleírásban: "Microsoft (R) Windows (R) 5.01.2006 Service Pack 2 Uniprocessor Free"?====<br />
<div class="answer"><br />
* (MZ) 5.01.2006 a verziószám, major.minor.build formában, 5.1 a Windows XP verzója, 2006 az SP2-es verzió build száma. Uniprocessor = egy processzoros kernel verzió, Free = debug szimbólumok nélküli verzió.<br />
*(MZ) 2011-től kezdve ez már nem része a tananyagnak<br />
* Most computers run a "uniprocessor free" version of Windows, which is a version that runs on a single CPU and does not contain extra errorchecking.<br />
</div><br />
<br />
<br />
<br />
</div><!-- /#q_and_a --><br />
<br />
==Tartalomjegyzék==<br />
<div class="table_of_contents"><br />
__TOC__<br />
</div><br />
<br />
<br />
==Források (teljesség igénye nélkül)==<br />
<div class="docs_sources"><br />
Ez előadás diáin, Wikipédiás és egyéb, Google-lel található cikkeken kívül ezek voltak a források, és MÉG ÍGY SEM tartalmazza az összes beugrókérdést (volt olyan, amit rengeteg idő lett volna átszerkeszteni, vagy kevésbé sanszos, hogy olyan hosszúságú beugrókérdést tennének fel, ami ott szerepelt):<br />
<br />
* Hivatalos előadásjegyzetek: http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas/targyak/vimia219/jegyzet/index.html<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaBeugrok<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsgaKisKerdesek<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2007junius12megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008majus20megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/OpReVizsga2008junius11megoldas<br />
* https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/OpRe/pelda_beugro_megoldas.pdf<br />
----<br />
* https://vir.sch.bme.hu/dokumentumok/InfoSite/4.%20f%C3%A9l%C3%A9v/Oper%C3%A1ci%C3%B3s%20rendszerek/<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/opre_beugro.zip (HOSSZÚ)<br />
* https://vir.sch.bme.hu/document/targyak/opre/oprendszkidolg.zip<br />
* Wikipédia<br />
* Google segítségével fellelhető rengeteg forrás<br />
* stb.<br />
<br />
-- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.docx|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással DOCX-formátumban (szerkeszthető, javítható!)]]<br />
* [[Media:opre_beugro_ABC.pdf|Operációs rendszerek vizsgabeugrók megoldással PDF-formátumban]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=181475Számítógép-hálózatok2014-05-29T13:17:19Z<p>Pterblgh: /* Vizsga */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Számítógép-hálózatok<br />
|targykod=VIHIA215<br />
|kredit=4<br />
|felev=4<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=elektronikus<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/<br />
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/<br />
|levlista=szghalok@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
'''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br />
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
===A vizsgaidőszakban===<br />
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Pontozás===<br />
*'''ZH-n''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
*'''Vizsgán''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 49 || 1<br />
|-<br />
|50 - 62 || 2<br />
|-<br />
|63 - 73 || 3<br />
|-<br />
|74 - 83 || 4<br />
|-<br />
|84 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.<br />
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.<br />
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.<br />
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]<br />
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás) <br />
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)<br />
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]<br />
*[https://www.dropbox.com/s/1mv5940opvsfn8g/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása] - még frissülni fog<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter<br />
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]<br />
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]<br />
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]<br />
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]<br />
*Egyéb hasznos anyagok<br />
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']<br />
<br />
<br />
===Diasorok ===<br />
====2014====<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | All in one 2014 első rész]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | All in one 2014 második rész]]<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2013====<br />
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor. <br />
<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2009====<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=2009-es diák<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf | Bevezetés (2009.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf | Internet protocol (2009.03.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf | Gyakorlat (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf | IP beállítások (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf | Gyakorlat (2009.04.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások (2009.05.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]<br />
}}<br />
<br />
===Gyakorlatanyagok===<br />
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''<br />
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea<br />
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák<br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf | Gyakorlat 1]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf | Gyakorlat 2]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf | Gyakorlat 3]] <br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]] <br />
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]<br />
<br />
===Tesztek===<br />
*2009<br />
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]<br />
<br />
*2008<br />
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]<br />
<br />
==ZH==<br />
*Összefoglalók a ZH-ra:<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-11 tavasz<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf |1. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf |2. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf |3. turnus megoldással]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf | IP címes és tördeléses feladat kidolgozása]]<br />
*[[Media:halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf | IP címes feladattípusok kidolgozása (4 feladat)]]<br />
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]<br />
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]<br />
*Kikérdezők<br />
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''<br />
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]<br />
<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2011-12 tavaszi félév<br />
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]<br />
**2010-11 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]<br />
**2007-08 őszi félév<br />
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]<br />
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]] <br />
**2006-07 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]<br />
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''<br />
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002<br />
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''<br />
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?<br />
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication<br />
** People Don't Need To See Pamela Anderson<br />
** People Do Need To See Pamela Anderson<br />
** People Desperately Need To See Pamela Anderson<br />
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator<br />
** Please Do Not Take Sales People's Advice<br />
** People Don't Need To Study Protocol Analysis<br />
* Most visszafelé!<br />
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups<br />
** All People Seem To Need Data Processing<br />
*vagy:<br />
** PruDeNT SPA<br />
<br />
===Brigi===<br />
<br />
A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.<br />
<br />
Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)<br />
<br />
Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.<br />
<br />
<br />
===gerbazs===<br />
<br />
A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.<br />
<br />
Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.<br />
<br /><br />
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.<br />
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.<br />
<br /><br />
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.<br />
<br /><br />
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.<br />
<br />
==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==<br />
<br />
A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.<br />
<br />
* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák<br />
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)<br />
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai<br />
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* MAC alapok, Ethernet<br />
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)<br />
* Hálózati alapelvek<br />
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* Routing<br />
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)<br />
* Hálózatok összekapcsolása<br />
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)<br />
* IP<br />
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)<br />
* Szállítási protokollok<br />
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)<br />
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW<br />
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
<br />
=== Feladatsor ===<br />
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
<br />
===Választható tárgyak===<br />
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.<br />
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)<br />
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)<br />
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)<br />
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf&diff=181474Fájl:Halok ipcimfeladatok 20140529.pdf2014-05-29T13:16:40Z<p>Pterblgh: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf&diff=181473Fájl:Halok peldavizsgafeladat 20140529.pdf2014-05-29T13:14:08Z<p>Pterblgh: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=181472Számítógép-hálózatok2014-05-29T13:12:03Z<p>Pterblgh: /* Követelmények */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Számítógép-hálózatok<br />
|targykod=VIHIA215<br />
|kredit=4<br />
|felev=4<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=elektronikus<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/<br />
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/<br />
|levlista=szghalok@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
'''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br />
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
===A vizsgaidőszakban===<br />
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Pontozás===<br />
*'''ZH-n''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
*'''Vizsgán''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 49 || 1<br />
|-<br />
|50 - 62 || 2<br />
|-<br />
|63 - 73 || 3<br />
|-<br />
|74 - 83 || 4<br />
|-<br />
|84 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.<br />
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.<br />
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.<br />
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]<br />
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás) <br />
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)<br />
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]<br />
*[https://www.dropbox.com/s/1mv5940opvsfn8g/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása] - még frissülni fog<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter<br />
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]<br />
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]<br />
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]<br />
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]<br />
*Egyéb hasznos anyagok<br />
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']<br />
<br />
<br />
===Diasorok ===<br />
====2014====<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | All in one 2014 első rész]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | All in one 2014 második rész]]<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2013====<br />
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor. <br />
<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2009====<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=2009-es diák<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf | Bevezetés (2009.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf | Internet protocol (2009.03.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf | Gyakorlat (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf | IP beállítások (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf | Gyakorlat (2009.04.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások (2009.05.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]<br />
}}<br />
<br />
===Gyakorlatanyagok===<br />
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''<br />
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea<br />
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák<br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf | Gyakorlat 1]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf | Gyakorlat 2]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf | Gyakorlat 3]] <br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]] <br />
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]<br />
<br />
===Tesztek===<br />
*2009<br />
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]<br />
<br />
*2008<br />
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]<br />
<br />
==ZH==<br />
*Összefoglalók a ZH-ra:<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-11 tavasz<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf |1. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf |2. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf |3. turnus megoldással]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]<br />
*Kikérdezők<br />
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''<br />
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]<br />
<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2011-12 tavaszi félév<br />
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]<br />
**2010-11 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]<br />
**2007-08 őszi félév<br />
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]<br />
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]] <br />
**2006-07 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]<br />
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''<br />
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002<br />
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''<br />
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?<br />
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication<br />
** People Don't Need To See Pamela Anderson<br />
** People Do Need To See Pamela Anderson<br />
** People Desperately Need To See Pamela Anderson<br />
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator<br />
** Please Do Not Take Sales People's Advice<br />
** People Don't Need To Study Protocol Analysis<br />
* Most visszafelé!<br />
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups<br />
** All People Seem To Need Data Processing<br />
*vagy:<br />
** PruDeNT SPA<br />
<br />
===Brigi===<br />
<br />
A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.<br />
<br />
Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)<br />
<br />
Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.<br />
<br />
<br />
===gerbazs===<br />
<br />
A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.<br />
<br />
Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.<br />
<br /><br />
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.<br />
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.<br />
<br /><br />
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.<br />
<br /><br />
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.<br />
<br />
==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==<br />
<br />
A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.<br />
<br />
* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák<br />
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)<br />
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai<br />
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* MAC alapok, Ethernet<br />
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)<br />
* Hálózati alapelvek<br />
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* Routing<br />
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)<br />
* Hálózatok összekapcsolása<br />
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)<br />
* IP<br />
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)<br />
* Szállítási protokollok<br />
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)<br />
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW<br />
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
<br />
=== Feladatsor ===<br />
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
<br />
===Választható tárgyak===<br />
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.<br />
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)<br />
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)<br />
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)<br />
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=181471Számítógép-hálózatok2014-05-29T13:11:15Z<p>Pterblgh: /* Követelmények */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Számítógép-hálózatok<br />
|targykod=VIHIA215<br />
|kredit=4<br />
|felev=4<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=elektronikus<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/<br />
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/<br />
|levlista=szghalok@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
'''Figyelem! A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!'''<br />
'''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br />
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
===A vizsgaidőszakban===<br />
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Pontozás===<br />
*'''ZH-n''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
*'''Vizsgán''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 49 || 1<br />
|-<br />
|50 - 62 || 2<br />
|-<br />
|63 - 73 || 3<br />
|-<br />
|74 - 83 || 4<br />
|-<br />
|84 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.<br />
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.<br />
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.<br />
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]<br />
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás) <br />
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)<br />
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]<br />
*[https://www.dropbox.com/s/1mv5940opvsfn8g/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása] - még frissülni fog<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter<br />
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]<br />
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]<br />
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]<br />
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]<br />
*Egyéb hasznos anyagok<br />
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']<br />
<br />
<br />
===Diasorok ===<br />
====2014====<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | All in one 2014 első rész]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | All in one 2014 második rész]]<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2013====<br />
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor. <br />
<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2009====<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=2009-es diák<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf | Bevezetés (2009.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf | Internet protocol (2009.03.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf | Gyakorlat (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf | IP beállítások (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf | Gyakorlat (2009.04.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások (2009.05.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]<br />
}}<br />
<br />
===Gyakorlatanyagok===<br />
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''<br />
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea<br />
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák<br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf | Gyakorlat 1]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf | Gyakorlat 2]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf | Gyakorlat 3]] <br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]] <br />
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]<br />
<br />
===Tesztek===<br />
*2009<br />
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]<br />
<br />
*2008<br />
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]<br />
<br />
==ZH==<br />
*Összefoglalók a ZH-ra:<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-11 tavasz<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf |1. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf |2. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf |3. turnus megoldással]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]<br />
*Kikérdezők<br />
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''<br />
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]<br />
<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2011-12 tavaszi félév<br />
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]<br />
**2010-11 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]<br />
**2007-08 őszi félév<br />
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]<br />
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]] <br />
**2006-07 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]<br />
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''<br />
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002<br />
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''<br />
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?<br />
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication<br />
** People Don't Need To See Pamela Anderson<br />
** People Do Need To See Pamela Anderson<br />
** People Desperately Need To See Pamela Anderson<br />
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator<br />
** Please Do Not Take Sales People's Advice<br />
** People Don't Need To Study Protocol Analysis<br />
* Most visszafelé!<br />
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups<br />
** All People Seem To Need Data Processing<br />
*vagy:<br />
** PruDeNT SPA<br />
<br />
===Brigi===<br />
<br />
A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.<br />
<br />
Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)<br />
<br />
Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.<br />
<br />
<br />
===gerbazs===<br />
<br />
A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.<br />
<br />
Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.<br />
<br /><br />
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.<br />
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.<br />
<br /><br />
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.<br />
<br /><br />
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.<br />
<br />
==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==<br />
<br />
A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.<br />
<br />
* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák<br />
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)<br />
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai<br />
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* MAC alapok, Ethernet<br />
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)<br />
* Hálózati alapelvek<br />
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* Routing<br />
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)<br />
* Hálózatok összekapcsolása<br />
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)<br />
* IP<br />
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)<br />
* Szállítási protokollok<br />
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)<br />
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW<br />
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
<br />
=== Feladatsor ===<br />
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
<br />
===Választható tárgyak===<br />
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.<br />
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)<br />
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)<br />
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)<br />
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=181470Számítógép-hálózatok2014-05-29T13:09:55Z<p>Pterblgh: /* Követelmények */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Számítógép-hálózatok<br />
|targykod=VIHIA215<br />
|kredit=4<br />
|felev=4<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=elektronikus<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/<br />
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/<br />
|levlista=szghalok@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
'''Figyelem! A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!'''<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br />
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
===A vizsgaidőszakban===<br />
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Pontozás===<br />
*'''ZH-n''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
*'''Vizsgán''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 49 || 1<br />
|-<br />
|50 - 62 || 2<br />
|-<br />
|63 - 73 || 3<br />
|-<br />
|74 - 83 || 4<br />
|-<br />
|84 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.<br />
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.<br />
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.<br />
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]<br />
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás) <br />
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)<br />
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]<br />
*[https://www.dropbox.com/s/1mv5940opvsfn8g/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása] - még frissülni fog<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter<br />
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]<br />
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]<br />
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]<br />
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]<br />
*Egyéb hasznos anyagok<br />
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']<br />
<br />
<br />
===Diasorok ===<br />
====2014====<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | All in one 2014 első rész]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | All in one 2014 második rész]]<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2013====<br />
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor. <br />
<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2009====<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=2009-es diák<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf | Bevezetés (2009.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf | Internet protocol (2009.03.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf | Gyakorlat (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf | IP beállítások (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf | Gyakorlat (2009.04.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások (2009.05.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]<br />
}}<br />
<br />
===Gyakorlatanyagok===<br />
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''<br />
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea<br />
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák<br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf | Gyakorlat 1]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf | Gyakorlat 2]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf | Gyakorlat 3]] <br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]] <br />
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]<br />
<br />
===Tesztek===<br />
*2009<br />
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]<br />
<br />
*2008<br />
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]<br />
<br />
==ZH==<br />
*Összefoglalók a ZH-ra:<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-11 tavasz<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf |1. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf |2. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf |3. turnus megoldással]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]<br />
*Kikérdezők<br />
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''<br />
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]<br />
<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2011-12 tavaszi félév<br />
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]<br />
**2010-11 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]<br />
**2007-08 őszi félév<br />
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]<br />
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]] <br />
**2006-07 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]<br />
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''<br />
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002<br />
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''<br />
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?<br />
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication<br />
** People Don't Need To See Pamela Anderson<br />
** People Do Need To See Pamela Anderson<br />
** People Desperately Need To See Pamela Anderson<br />
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator<br />
** Please Do Not Take Sales People's Advice<br />
** People Don't Need To Study Protocol Analysis<br />
* Most visszafelé!<br />
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups<br />
** All People Seem To Need Data Processing<br />
*vagy:<br />
** PruDeNT SPA<br />
<br />
===Brigi===<br />
<br />
A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.<br />
<br />
Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)<br />
<br />
Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.<br />
<br />
<br />
===gerbazs===<br />
<br />
A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.<br />
<br />
Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.<br />
<br /><br />
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.<br />
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.<br />
<br /><br />
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.<br />
<br /><br />
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.<br />
<br />
==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==<br />
<br />
A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.<br />
<br />
* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák<br />
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)<br />
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai<br />
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* MAC alapok, Ethernet<br />
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)<br />
* Hálózati alapelvek<br />
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* Routing<br />
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)<br />
* Hálózatok összekapcsolása<br />
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)<br />
* IP<br />
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)<br />
* Szállítási protokollok<br />
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)<br />
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW<br />
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
<br />
=== Feladatsor ===<br />
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
<br />
===Választható tárgyak===<br />
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.<br />
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)<br />
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)<br />
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)<br />
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=181469Számítógép-hálózatok2014-05-29T13:06:12Z<p>Pterblgh: /* Pontozás */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Számítógép-hálózatok<br />
|targykod=VIHIA215<br />
|kredit=4<br />
|felev=4<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=elektronikus<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/<br />
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/<br />
|levlista=szghalok@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br />
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
===A vizsgaidőszakban===<br />
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Pontozás===<br />
*'''ZH-n''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
*'''Vizsgán''':<br />
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br />
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 49 || 1<br />
|-<br />
|50 - 62 || 2<br />
|-<br />
|63 - 73 || 3<br />
|-<br />
|74 - 83 || 4<br />
|-<br />
|84 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.<br />
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.<br />
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.<br />
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]<br />
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás) <br />
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)<br />
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]<br />
*[https://www.dropbox.com/s/1mv5940opvsfn8g/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása] - még frissülni fog<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter<br />
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]<br />
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]<br />
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]<br />
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]<br />
*Egyéb hasznos anyagok<br />
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']<br />
<br />
<br />
===Diasorok ===<br />
====2014====<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | All in one 2014 első rész]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | All in one 2014 második rész]]<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2013====<br />
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor. <br />
<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2009====<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=2009-es diák<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf | Bevezetés (2009.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf | Internet protocol (2009.03.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf | Gyakorlat (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf | IP beállítások (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf | Gyakorlat (2009.04.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások (2009.05.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]<br />
}}<br />
<br />
===Gyakorlatanyagok===<br />
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''<br />
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea<br />
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák<br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf | Gyakorlat 1]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf | Gyakorlat 2]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf | Gyakorlat 3]] <br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]] <br />
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]<br />
<br />
===Tesztek===<br />
*2009<br />
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]<br />
<br />
*2008<br />
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]<br />
<br />
==ZH==<br />
*Összefoglalók a ZH-ra:<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-11 tavasz<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf |1. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf |2. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf |3. turnus megoldással]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]<br />
*Kikérdezők<br />
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''<br />
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]<br />
<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2011-12 tavaszi félév<br />
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]<br />
**2010-11 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]<br />
**2007-08 őszi félév<br />
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]<br />
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]] <br />
**2006-07 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]<br />
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''<br />
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002<br />
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''<br />
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?<br />
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication<br />
** People Don't Need To See Pamela Anderson<br />
** People Do Need To See Pamela Anderson<br />
** People Desperately Need To See Pamela Anderson<br />
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator<br />
** Please Do Not Take Sales People's Advice<br />
** People Don't Need To Study Protocol Analysis<br />
* Most visszafelé!<br />
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups<br />
** All People Seem To Need Data Processing<br />
*vagy:<br />
** PruDeNT SPA<br />
<br />
===Brigi===<br />
<br />
A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.<br />
<br />
Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)<br />
<br />
Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.<br />
<br />
<br />
===gerbazs===<br />
<br />
A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.<br />
<br />
Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.<br />
<br /><br />
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.<br />
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.<br />
<br /><br />
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.<br />
<br /><br />
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.<br />
<br />
==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==<br />
<br />
A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.<br />
<br />
* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák<br />
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)<br />
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai<br />
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* MAC alapok, Ethernet<br />
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)<br />
* Hálózati alapelvek<br />
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* Routing<br />
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)<br />
* Hálózatok összekapcsolása<br />
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)<br />
* IP<br />
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)<br />
* Szállítási protokollok<br />
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)<br />
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW<br />
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
<br />
=== Feladatsor ===<br />
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
<br />
===Választható tárgyak===<br />
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.<br />
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)<br />
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)<br />
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)<br />
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=181468Számítógép-hálózatok2014-05-29T13:05:12Z<p>Pterblgh: /* A vizsgaidőszakban */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Számítógép-hálózatok<br />
|targykod=VIHIA215<br />
|kredit=4<br />
|felev=4<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=elektronikus<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/<br />
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/<br />
|levlista=szghalok@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br />
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
===A vizsgaidőszakban===<br />
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Pontozás===<br />
*'''ZH-n''':<br />
**Kis kérdések: 10x4 pont.<br />
**2. rész: 6x10 pont.<br />
*'''Vizsgán''':<br />
**Beugró: 20x2 pont.<br />
**2. rész: 12x5 pont.<br />
<br />
<br />
Vizsgán a beugrókat úgy pontozzák, hogy:<br />
*<math>X</math> - Hány helyes válasz van.<br />
*<math>Y</math> - Hány helytelen válasz van.<br />
*<math>A</math> - Hány helyes válaszod van.<br />
*<math>B</math> - Hány helytelen válaszod van.<br />
<br />
*<math> Pont=2*\left ( \frac{A}{X}-\frac{B}{Y} \right ) </math> ''(Tehát ha csak 1 rossz válasz van, és azt bejelölöd, akkor mindegy, hány jót jelölsz, ígyis-úgyis 0 pontod lesz, negatív persze nem lehet...)''<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 49 || 1<br />
|-<br />
|50 - 62 || 2<br />
|-<br />
|63 - 73 || 3<br />
|-<br />
|74 - 83 || 4<br />
|-<br />
|84 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.<br />
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.<br />
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.<br />
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]<br />
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás) <br />
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)<br />
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]<br />
*[https://www.dropbox.com/s/1mv5940opvsfn8g/2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása] - még frissülni fog<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter<br />
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]<br />
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]<br />
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]<br />
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]<br />
*Egyéb hasznos anyagok<br />
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']<br />
<br />
<br />
===Diasorok ===<br />
====2014====<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | All in one 2014 első rész]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | All in one 2014 második rész]]<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2013====<br />
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor. <br />
<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2009====<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=2009-es diák<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf | Bevezetés (2009.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf | Internet protocol (2009.03.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf | Gyakorlat (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf | IP beállítások (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf | Gyakorlat (2009.04.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások (2009.05.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]<br />
}}<br />
<br />
===Gyakorlatanyagok===<br />
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''<br />
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea<br />
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák<br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf | Gyakorlat 1]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf | Gyakorlat 2]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf | Gyakorlat 3]] <br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]] <br />
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]<br />
<br />
===Tesztek===<br />
*2009<br />
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]<br />
<br />
*2008<br />
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]<br />
<br />
==ZH==<br />
*Összefoglalók a ZH-ra:<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-11 tavasz<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf |1. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf |2. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf |3. turnus megoldással]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]<br />
*Kikérdezők<br />
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''<br />
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]<br />
<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2011-12 tavaszi félév<br />
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]<br />
**2010-11 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]<br />
**2007-08 őszi félév<br />
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]<br />
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]] <br />
**2006-07 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]<br />
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''<br />
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002<br />
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''<br />
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?<br />
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication<br />
** People Don't Need To See Pamela Anderson<br />
** People Do Need To See Pamela Anderson<br />
** People Desperately Need To See Pamela Anderson<br />
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator<br />
** Please Do Not Take Sales People's Advice<br />
** People Don't Need To Study Protocol Analysis<br />
* Most visszafelé!<br />
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups<br />
** All People Seem To Need Data Processing<br />
*vagy:<br />
** PruDeNT SPA<br />
<br />
===Brigi===<br />
<br />
A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.<br />
<br />
Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)<br />
<br />
Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.<br />
<br />
<br />
===gerbazs===<br />
<br />
A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.<br />
<br />
Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.<br />
<br /><br />
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.<br />
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.<br />
<br /><br />
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.<br />
<br /><br />
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.<br />
<br />
==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==<br />
<br />
A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.<br />
<br />
* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák<br />
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)<br />
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai<br />
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* MAC alapok, Ethernet<br />
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)<br />
* Hálózati alapelvek<br />
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* Routing<br />
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)<br />
* Hálózatok összekapcsolása<br />
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)<br />
* IP<br />
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)<br />
* Szállítási protokollok<br />
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)<br />
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW<br />
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
<br />
=== Feladatsor ===<br />
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
<br />
===Választható tárgyak===<br />
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.<br />
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)<br />
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)<br />
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)<br />
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)&diff=181393Szoftvertechnológia (régi)2014-05-28T11:46:22Z<p>Pterblgh: /* 2013/14/1 félév */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Szoftvertechnológia<br />
|targykod=VIIIA217<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= IIT<br />
|nagyzh= nincs<br />
|kiszh= nincs<br />
|vizsga= írásbeli<br />
|hf=1 db<br />
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/<br />
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}<br />
<br />
[[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br />
*Az '''aláírás''' feltétele:<br />
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 21 pontot (42%).<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
=== Könyv ===<br />
''Főbb könyvek''<br />
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár<br />
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007. <br />
* '''Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007''' <br />
** Az UML 2 szabvány van benne. Egy esettanulmányt vezet végig a könyvön és az '''összes''' diagramtípust részletesen kivesézi. A mély megértéshez nagy segítség.<br />
* '''Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány'''<br />
* Használtan nehezen beszerezhető, ki kell fogni. A korábbi verziója (ami a közkedvelt illegaláis helyeken is megtalálhatók) egyáltalán nem váltja ki. Szájbarágós, ezért hosszú, DE ebből BÁRKI megérti! (Aki meg pro, az az olyan részekkel úgyis gyorsan halad.) A honlapon (stuser) be vannak hivatkozva a könyv szükséges fejezetei.<br />
<br />
''Egyéb könyvek''<br />
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html <br />
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999. <br />
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006 <br />
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML<br />
<br />
===Hasznos publikációk===<br />
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)<br />
<br />
=== SzofttechJegyzet ===<br />
* Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]<br />
* Készítettünk egy módosított verziót, amiben az elírások nagyrésze javítva lett [[:File:SzofttechJegyzet8_jav.pdf|SzofttechJegyzet8_jav]]<br />
<br />
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások<br />
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java<br />
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)<br />
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!<br />
* Továbbfejlesztési lehetőségek:<br />
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!<br />
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)<br />
<br />
=== Videó ===<br />
2010 őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben az anyagot!<br />
<br />
2012 őszén a [http://videotorium.hu/hu/search/all?q=Szoftvertechnol%C3%B3gia+Java+gyakorlat Java-előadásokat] is felvették.<br />
<br />
[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók itt megnézhetőek, innen letölthetőek]<br />
<br />
A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.<br />
* '''[[Szoftvertechnológia - Videójegyzet]]''' - a pdf Wiki-aloldallá alakított változata. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 9., 17:20 (UTC)<br />
<br />
=== Vizsgakérdések ===<br />
* [[Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések]] - szerkesszétek bátran! (korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing Google Docs-segédlet Wikis változata])<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing| Diagramok kigyűjtve a diákból] - szerkesszétek bátran!<br />
<br />
===Egyéb segédanyagok===<br />
==== Java ====<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!<br />
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial<br />
* [[Szofttech_Java_igaz-hamis | '''Kikérdező''']] - igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből, 2000. december 19. és 2014. január 21. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva; az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is benne vannak, csak igaz/hamis válaszlehetőségekkel<br />
<br />
==== Órai jegyzet ====<br />
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet<br />
<br />
==== UML ====<br />
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]<br />
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul<br />
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.<br />
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]<br />
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)<br />
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról<br />
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
==== DTD ====<br />
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1 @ W3Schools]<br />
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2 @ ZVON.org]<br />
<br />
==== Jackson system development (JSD), Jackson Structured Programming (JSP) ====<br />
* [[JspSegitseg|JSP-segítség a Wikin]] - érdemes lenne jobban kidolgozni<br />
<br />
==== XML ====<br />
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp W3Schools XML tutorial] (figyelem: http://www.w3fools.com/)<br />
* [https://developer.mozilla.org/en-US/docs/XML_Introduction MDN - XML Introduction]<br />
* [http://www.w3.org/XML/ Extensible Markup Language (XML) @ W3.org]<br />
* [http://alistapart.com/d/usingxml/xml_uses_a.html XML Example @ A List Apart]<br />
* [http://alistapart.com/article/usingxml Using XML @ A List Apart]<br />
<br />
==== Algebrai axiómák ====<br />
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]<br />
<br />
==== Tesztelés ====<br />
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem<br />
<br />
==== Agilis szoftverfejlesztés ====<br />
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Scrum Scrum (Wikipédia)]<br />
==== Egyéb ====<br />
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.<br />
<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]<br />
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal<br />
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva<br />
<br />
===Vizsgafeladatok csoportosítva (TODO)===<br />
A 2007/8-as évtől kezdve csoportosítva lesznek itt a feladatok, külön fs/mo formában, megoldásoknál esetleges magyarázással/indoklással. Nyilván lehetnek (vannak) benne hibák, hiányosságok (ezeket lehetőleg jelezni az arklurwiki@gmail.com e-mail címre).<br />
*UML class diagram<br />
**A,B,C,D,E feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_fs.pdf | Feladatsor]][[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_mo.pdf | Megoldások]]<br />
*UML use-case diagram<br />
**rajzoló feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_fs.pdf | Feladatsor]][[MEdia:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_mo.pdf | Megoldások]]<br />
* Algebrai axiómák<br />
** Kifejtős, és X-elős feladatok: [[Media:szofttech_jegyzet_algebrai_axioma_fs.pdf | Feladatsor]][[Media:szofttech_jegyzet_algebrai_axioma_mo.pdf | Megoldások]]<br />
<br />
===Nemhivatalos konzultációk===<br />
<br />
* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]<br />
<br />
== Házi ==<br />
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email előre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erről] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.<br />
<br />
A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetűzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidőig, ami általában november vége.<br />
<br />
=== Házi felépítése ===<br />
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében<br />
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
====2013/14/2 félév====<br />
* [[Media:stv_140528_pure.pdf|stv_140527_pure.pdf]]: 2014. május 27-ei vizsga megoldások nélkül. [[Media:Stv_140527.pdf|Megoldások]] <br />
<br />
====2013/14/1 félév====<br />
* [[Media:stv_140707_pure.pdf|stv_140707_pure.pdf]]: 2014. január 7-ei vizsga megoldások nélkül [[Media:stv_140707.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:stv_140114.pdf|stv_140114.pdf]]: 2014. január 14-i vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:szofttech_vizsga_stv_140121.pdf | stv_140121.pdf]]: 2014. január 21-i vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2012/13/2 félév====<br />
* [[Media:stv_130528.pdf|stv_130528.pdf]]: 2013 május 28-ai vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_130611.pdf|stv_130611.pdf]]: 2013 június 11-ei vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_130618.pdf|stv_130618.pdf]]: 2013 június 18-ai vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2012/13/1 félév====<br />
* [[Media:stv_130115_pure.pdf|stv_130115_pure.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldások nélkül. [[Media:stv_130115.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:stv_130108_pure.pdf|stv_130108_pure.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldások nélkül. [[Media:stv_130108.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:stv_121218_pure.pdf|stv_121218_pure.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldások nélkül. [[Media:stv_121218.pdf|Megoldások]]<br />
<br />
====2011/12/2 félév====<br />
* [[:Media:stv_120522_pure.pdf|stv_120522_pure.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldások nélkül. [[Média:Stv_120522.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Média:Stv_120605_pure.pdf|stv_120606_pure.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldások nélkül. [[Média:Stv_120605.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Média:Stv_120612_pure.pdf|stv_120612_pure.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldások nélkül. [[Média:Stv_120612.pdf|Megoldások]]<br />
<br />
====2011/12/1 félév====<br />
* [[:Media:stv_120103_pure.pdf|stv_120103_pure.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldások nélkül. [[Media:stv_120117.pdf|Megoldások]]<br />
* [[:Media:stv_120117_pure.pdf|stv_120117_pure.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldások nélkül. [[Media:stv_120103.pdf|Megoldások]]<br />
* [[:Media:stv_111220_pure.pdf|stv_111220_pure.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldások nélkül. [[Media:stv_111220.pdf|Megoldások]]<br />
<br />
====2010/11 év====<br />
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással<br />
<br />
====2009/10 év====<br />
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel<br />
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással<br />
<br />
====2008/09 év====<br />
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)<br />
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással<br />
<br />
====2007/08 év====<br />
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással <br />
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással<br />
<br />
==== All In One PDF ====<br />
* [[Media:Szofttech_All_In_One.pdf|All_In_One.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2014-01-21-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor<br />
* [[Media:Szofttech_Vizsga_All_in_One_2000-12-19_-_2013-06-11_vizsgák_merged_bookmarked.pdf|Szofttech vizsga all in one 2000. december 19-től 2013. június 11-ig, könyvjelzőkkel ellátva!]]. A vizsgák a hivatalos oldalról lettek letöltve (http://directory.iit.bme.hu/belso/st/stbelso.html), a bookmarkok azok alapján készültek. Az anyagoknak Dr. László Zoltán (BME-IIT), jogi személyként a BME a jogtulajdonosa. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 17., 23:12 (UTC)<br />
<br />
== Tippek ==<br />
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
===Szabó Csaba===<br />
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. <br /><br />
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br />
<br />
===Lord Viktor===<br />
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)<br />
<br />
== Egyéb anyagok/linkek ==<br />
Interjú Dr. László Zoltánnal:<br />
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]<br />
<br />
''Mottó:''<br />
* Az OOP nagyon class dolog.<br />
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)<br />
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!<br />
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."<br />
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."<br />
<br />
=== Fun Page ===<br />
[[SzofttechFunPage]]<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Stv_140707_pure.pdf&diff=181392Fájl:Stv 140707 pure.pdf2014-05-28T11:44:56Z<p>Pterblgh: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=181144Számítógép-hálózatok2014-05-24T10:25:06Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Számítógép-hálózatok<br />
|targykod=VIHIA215<br />
|kredit=4<br />
|felev=4<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=elektronikus<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/<br />
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/<br />
|levlista=szghalok@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br />
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
===A vizsgaidőszakban===<br />
*'''Vizsga:''' elektronikus, a HSZK géptermeiben íratják a tanszék Moodle rendszerén keresztül. Két részből áll: az első részben a teljes tananyagot áttekintő kis kérdésekre kell legalább 60%-ban jól válaszolni. Aki ezt sikeresen teljesíti, annak a második részben mélyebb ismereteket ellenőrző kérdésekre kell válaszolnia min. 40%-ban. A két rész pontszámának összege adja a vizsga összpontszámát.<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Pontozás===<br />
*'''ZH-n''':<br />
**Kis kérdések: 10x4 pont.<br />
**2. rész: 6x10 pont.<br />
*'''Vizsgán''':<br />
**Beugró: 20x2 pont.<br />
**2. rész: 12x5 pont.<br />
<br />
<br />
Vizsgán a beugrókat úgy pontozzák, hogy:<br />
*<math>X</math> - Hány helyes válasz van.<br />
*<math>Y</math> - Hány helytelen válasz van.<br />
*<math>A</math> - Hány helyes válaszod van.<br />
*<math>B</math> - Hány helytelen válaszod van.<br />
<br />
*<math> Pont=2*\left ( \frac{A}{X}-\frac{B}{Y} \right ) </math> ''(Tehát ha csak 1 rossz válasz van, és azt bejelölöd, akkor mindegy, hány jót jelölsz, ígyis-úgyis 0 pontod lesz, negatív persze nem lehet...)''<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 49 || 1<br />
|-<br />
|50 - 62 || 2<br />
|-<br />
|63 - 73 || 3<br />
|-<br />
|74 - 83 || 4<br />
|-<br />
|84 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.<br />
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.<br />
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.<br />
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]<br />
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás) <br />
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)<br />
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)<br />
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter<br />
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]<br />
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]<br />
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]<br />
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]<br />
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]<br />
*Egyéb hasznos anyagok<br />
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']<br />
<br />
<br />
===Diasorok ===<br />
====2013====<br />
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All_in_one]] Összeollózva a 2013-as diasor. <br />
<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=Külön-külön<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br />
}}<br />
====2009====<br />
{{Rejtett<br />
|mutatott=2009-es diák<br />
|szöveg= <br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf | Bevezetés (2009.02.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf | Internet protocol (2009.03.25)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf | Gyakorlat (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf | IP beállítások (2009.04.01)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf | Gyakorlat (2009.04.21)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások (2009.05.05)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]<br />
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]<br />
}}<br />
<br />
===Gyakorlatanyagok===<br />
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''<br />
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea<br />
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák<br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf | Gyakorlat 1]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf | Gyakorlat 2]] <br />
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf | Gyakorlat 3]] <br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]] <br />
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]<br />
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]<br />
<br />
===Tesztek===<br />
*2009<br />
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]<br />
<br />
*2008<br />
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]<br />
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]<br />
<br />
==ZH==<br />
*Összefoglalók a ZH-ra:<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]<br />
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-11 tavasz<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf |1. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf |2. turnus megoldással]]<br />
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf |3. turnus megoldással]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]<br />
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]<br />
*Kikérdezők<br />
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''<br />
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br />
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]<br />
<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2011-12 tavaszi félév<br />
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]<br />
**2010-11 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]<br />
**2007-08 őszi félév<br />
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]<br />
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]] <br />
**2006-07 tavaszi félév<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]<br />
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]<br />
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''<br />
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002<br />
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''<br />
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?<br />
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication<br />
** People Don't Need To See Pamela Anderson<br />
** People Do Need To See Pamela Anderson<br />
** People Desperately Need To See Pamela Anderson<br />
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away<br />
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator<br />
** Please Do Not Take Sales People's Advice<br />
** People Don't Need To Study Protocol Analysis<br />
* Most visszafelé!<br />
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups<br />
** All People Seem To Need Data Processing<br />
<br />
===Brigi===<br />
<br />
A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.<br />
<br />
Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)<br />
<br />
Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.<br />
<br />
<br />
===gerbazs===<br />
<br />
A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.<br />
<br />
Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.<br />
<br /><br />
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.<br />
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.<br />
<br /><br />
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.<br />
<br /><br />
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.<br />
<br /><br />
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.<br />
<br />
==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==<br />
<br />
A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.<br />
<br />
* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák<br />
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)<br />
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai<br />
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* MAC alapok, Ethernet<br />
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)<br />
* Hálózati alapelvek<br />
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
* Routing<br />
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)<br />
* Hálózatok összekapcsolása<br />
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)<br />
* IP<br />
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)<br />
* Szállítási protokollok<br />
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)<br />
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW<br />
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br />
<br />
=== Feladatsor ===<br />
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br />
<br />
===Választható tárgyak===<br />
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.<br />
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)<br />
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)<br />
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)<br />
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)<br />
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=180826Fizika II.2014-05-15T18:41:36Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br />
* [[:File:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br />
* [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
[https://docs.google.com/document/d/1PSqohpnpgEVquuhmnuuZ0kGlfVpfU1qZ65bVN4NDRqY/edit#heading=h.skadfyp4ys4r KisZH pót szuper doksi 2013]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2013/14 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]<br />
***[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | PZH feladatsor megoldással]]<br />
**2012/13 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2011/12 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldás nélkül]]<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2013-14 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16]]<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2011-12 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
==OLD==<br />
<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2i_gyak.pdf&diff=180825Fájl:Fizika2i gyak.pdf2014-05-15T18:39:47Z<p>Pterblgh: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=180824Fizika II.2014-05-15T18:38:46Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br />
* [https://www.dropbox.com/s/lfz1walykmftrb4/fizika2i_gyak.pdf 2013-as gyakorlatjegyzet] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br />
* [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
[https://docs.google.com/document/d/1PSqohpnpgEVquuhmnuuZ0kGlfVpfU1qZ65bVN4NDRqY/edit#heading=h.skadfyp4ys4r KisZH pót szuper doksi 2013]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2013/14 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]<br />
***[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | PZH feladatsor megoldással]]<br />
**2012/13 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2011/12 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldás nélkül]]<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2013-14 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16]]<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2011-12 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
==OLD==<br />
<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br />
<br />
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Villanykari_k%C3%B6z%C3%A9let&diff=178934Villanykari közélet2014-03-09T13:10:27Z<p>Pterblgh: /* Kollégiumi Felvételi és Érdekvédelmi Reszort */</p>
<hr />
<div>{{RightTOC}}<br />
<br />
A kari közélet egy elsőre bonyolult rendszerbe tagozódik. Számtalan öntevékeny kör működik, mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő csoportot. A körök többsége a [[Schönherz Zoltán Kollégium|Schönherz Kollégiumban]] működik, de számtalan lehetőség található a [[Nagytétényi úti kollégium]]ban is.<br />
<br />
A közélet összefogásáért a [[Kollégiumi Bizottság]] felel.<br />
<br />
==Reszortok==<br />
<br />
===[[Simonyi Károly Szakkollégium]]===<br />
<br />
A Simonyi Károly Szakkollégium célja, hogy segítse a szakmai ötleteid megvalósítását, lehetővé téve, hogy az egyetem elméleti oktatása mellett a gyakorlatban is kipróbálhasd magad. A Simonyi fogja össze a Schönherz Zoltán Kollégium több évtizedes múltra visszatekintő szakmai köreit. <br />
<br />
Elnöke [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/tferi90 Tóth Ferenc].<br />
<br />
Körök:<br />
*[[AC Stúdió & Live]]<br />
*[[Budavári Schönherz Stúdió]]<br />
*[[HA5KFU]]<br />
*[[Kir-Dev]]<br />
*[[Kollégiumi Számítástechnikai Kör]]<br />
*[[Lego Kör]]<br />
*[[Schönherz Elektronikai Műhely]]<br />
*[[Schönherz Design Stúdió]]<br />
<br />
Csoportok:<br />
*[[Zöldalma Marketing és PR csoport]]<br />
*[[Simonyi HR-csoport|HR-csoport]]<br />
*[[Simonyi Külkapcsolati csoport|Külkapcsolati csoport]]<br />
*[[Simonyi Oktatási csoport|Oktatási csoport]]<br />
*[[Simonyi Gazdasági csoport|Gazdasági csoport]]<br />
*[[Hallgatói Tudásbázis]]<br />
<br />
Inaktív körök:<br />
*[[GazdagSCHági Körvonal]]<br />
*[[HilTeam]]<br />
*[[RD]]<br />
*[[RF]]<br />
*[[Szakmai Könyvtár]]<br />
*[[Szakmai Műhely]]<br />
<br />
===Kultúr Reszort===<br />
<br />
A Kultúr Reszort a Schönherz kultúrával és művészettel foglalkozó köreit tömöríti egy nagy csoportba. A reszortban és a körökben lehetőség van a hobbidnak élni, olyanokat csinálni amik boldoggá tesznek. A reszortunk egy nagyon fontos célja, hogy a hallgatók, ne válljanak szakbarbárrá. A körök rendszeres rendezvénye a [[KultúrNight]].<br />
<br />
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/gigu Szalóki Gábor]<br />
<br />
Körök:<br />
*[[Bor Baráti Kör]]<br />
*[[Impulzus]]<br />
*[[Játszóház]]<br />
*[[La'Place Kávéház]]<br />
*[[Local Heroes Szerepjátszó Kör]]<br />
*[[Muzsika mívelő mérnökök klubja]]<br />
*[[PóKör]]<br />
*[[Silentio Kórus]]<br />
*[[SPOT]]<br />
<br />
Inaktív körök:<br />
*[[Irodalmi Kör]]<br />
*[[Komolyzenei Kamara Kör]]<br />
*[[SCHinema]]<br />
*[[Teaház]]<br />
*[[TeOTT]]<br />
*[[Vackor Család Színjátszó Csoport]]<br />
<br />
===Szolgáltató Reszort===<br />
<br />
A Szolgáltató Reszort azokat a köröket tömöríti magába, melyek valamilyen nem kulturális jellegű szolgáltatást nyújtanak a Ház lakóinak. Ez főleg a kajás köröket jelenti. <br />
<br />
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/nagyarp Nagy Árpád Péter]<br />
<br />
Körök:<br />
*[[Americano]]<br />
*[[Edénykölcsönző]]<br />
*[[FoodEx]]<br />
*[[Gyrososch]]<br />
*[[Pizzásch]]<br />
*[[Palacsintázó]]<br />
*[[Pulcsi és FoltMékör]]<br />
*[[Szauna kör]]<br />
*[[VödörKör]]<br />
*[[Vörös Kakas Fogadó]]<br />
*[[Waterpipe Tobacco Fans]]<br />
<br />
Inaktív körök:<br />
*[[Osztriga]]<br />
*[[Villamos Bookmaker Kör]]<br />
<br />
===Sport Reszort===<br />
<br />
A Sport reszort foglalja magába a Házban a sportért tenni kívánó embereket. A lehetőségek köre széles, rengeteg különböző sportban kipróbálhatják magukat a kollégisták vagy akár valami újat is behozhatnak a jelenlegiek közé. <br />
<br />
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/hofi Hoffmann Péter]<br />
<br />
Körök:<br />
*[[Asztalitenisz - SCH | Asztalitenisz]]<br />
*[[Általános szertár]]<br />
*[[Schönherz Body Kör]]<br />
*[[Csocsó kör]]<br />
*[[FociSCHták]]<br />
*[[Ge-Ex Kör]]<br />
*[[Kerékpár Kör]]<br />
*[[LégKör]]<br />
*[[Schönherz Diáksportkör]]<br />
*[[Schönherz Kosár Kör]]<br />
<br />
Inaktív körök:<br />
*[[Schakk]]<br />
*[[Lóránt István Surfclub]]<br />
*[[Darts]]<br />
*[[Hockey]]<br />
*[[Aerobic]]<br />
*[[Kung-fu]]<br />
<br />
===Bulis Reszort===<br />
<br />
A Bulis Reszorthoz tartozó körök közül némelyek nagy hagyományokkal bírnak, míg vannak köztük igen frissnek mondható, régi és új szemléleteket egyesítő körök is. Céljuk, hogy mindig legyen lehetősége a házban élő embereknek a kikapcsolódásra, egy jó bulizásra, és hogy ezt ne csak egyféle módon tehessék meg.<br />
<br />
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/moonvolf Makkos Miklós]<br />
<br />
Körök:<br />
*[[ClubCeption]]<br />
*[[Dezső Buli]]<br />
*[[Lanosch]]<br />
*[[Parkett Klub]]<br />
*[[VIK Szakestély]]<br />
*[[Farsang]]<br />
*[[Hetifőnöki Gárda]]<br />
<br />
Inaktív körök:<br />
*[[Banális Közhely]]<br />
*[[Jazzklub]]<br />
*[[Rongyláb Party]]<br />
*[[Új Vár Klub]]<br />
<br />
===TTNY Reszort===<br />
<br />
A TTNY reszort a [[Nagytétényi úti kollégium]] lakói számára nyújt kikapcsolódási lehetőségeket, kulturális programokat, illetve a szakmai fejlődéshez segítséget. Köreinkben együtt tevékenykednek a 3 egyetem hallgatói (BME, ÓE, ELTE), így lehetőség nyílik megismerni más gondolkodásmódú embereket és mindenféle tapasztalatot, gondolatot megosztani egymással. <br />
<br />
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/Socc Kovács Zsolt]<br />
<br />
Körök:<br />
*[[IHFS]]<br />
*[[Tétény Elektronikai Műhely]]<br />
*[[Tétény Oktató Labor]]<br />
*[[Tétény Szintközösségi Kör]]<br />
*[[Zöld-kör]]<br />
<br />
===Kollégiumi Felvételi és Érdekvédelmi Reszort===<br />
<br />
A Kollégiumi Felvételi és Érdekvédelmi Reszort (KOFER) felel a kollégiumi felvételi zökkenőmentes lebonyolításáért illetve a kollégiumban élő szintközösségek életszínvonalának növeléséért, a szintközösségek képviseletéért. <br />
<br />
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/virid/27911 Balogh Péter]<br />
<br />
Körök:<br />
*[[Kollégiumi Évfolyamfelelősök Értekezlete]]<br />
*[[Kollégiumi Felvételi Bizottság]]<br />
<br />
===[[Szent Schönherz Senior Lovagrend]]===<br />
<br />
A Szent Schönherz Senior Lovagrend (SSSL) főleg a Karra kerülő elsőéves hallgatók egyetemi és közösségi beilleszkedésével foglalkozik. Ezen felül segítséget nyújt a kollégium más szervezeteinek az utánpótlás keresésben, ezen szervezeteknek az elsősökkel kapcsolatos döntéseik előkészítésében, meghozatalában. Legtöbb rendezvényünk első évesekkel kapcsolatos, pl. a Gólyatábor, Gólyahét, Gólyabál. <br />
<br />
Nagymester: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/tankyboy Végh Rudolf]<br />
<br />
===Egyéb fontos csoportok, szervezetek===<br />
<br />
*[[Küldöttgyűlés]]<br />
*[[Reszortvezetők Tanácsa]]<br />
*[[Jutalmazást Elbíráló Testület]]<br />
*[[Szponzor csoport]]<br />
*[[KB PR]]<br />
*[[Nevelőtanári Gárda]]<br />
*[[Schönherz Kollégiumért Alapítvány]]<br />
*[[Schönherzes Villamosmérnökök és Informatikusok Egyesülete]]<br />
*[[Schönherz Alumni]]<br />
*[[Schönherz Iskolaszövetkezet]]<br />
*[[Schönherz Informatikai Stúdió]]<br />
*[[Schönherz Telekom]]<br />
*[[Homár]]<br />
<br />
== Rendezvények, hagyományok ==<br />
<br />
===Schönherz Qpa===<br />
<br />
A kari élet legfontosabb rendezvénye.<br />
<br />
:''[[Schönherz Qpa|Bővebben...]]''<br />
<br />
===Csillagtúra===<br />
<br />
A kari élet másik több évtizedes hagyományokkal bíró eseménye.<br />
<br />
:''[[Csillagtúra|Bővebben...]]''<br />
<br />
===[[Sssl|Lovagrendi]] rendezvények===<br />
<br />
*[[Gólyatábor]]<br />
*[[Gólyahét]]<br />
*[[Gólyakocsma]]<br />
*[[Ökörsütés]]<br />
*[[Középiskolás project]]<br />
*[[Gólyabál]]<br />
*[[Első-másodéves tábor]]<br />
*[[Senior képzés]]<br />
<br />
===[[DSK]] rendezvényei===<br />
*[[Jegesest]]<br />
*[[Toronyfutás]]<br />
<br />
===Schönherz Nyári Tábor===<br />
<br />
A kari közélet fontos történése. A körök és reszortok itt döntenek a fejlesztési és működési keretek felhasználásáról.<br />
<br />
:''[[Schönherz Nyári Tábor|Bővebben...]]''<br />
<br />
===Mad World===<br />
<br />
Budapest egyik legnagyobb egyetemi bulisorozata.<br />
<br />
:''[[Mad World|Bővebben...]]''<br />
<br />
===Ballagó hét, Ballagás===<br />
<br />
A villanykaron több évtizedes hagyománya van az egyetemtől való búcsúzásnak.<br />
<br />
:''[[Ballagó hét, Ballagás|Bővebben...]]''<br />
<br />
===Foltos pulcsi===<br />
<br />
A villanykari pulcsi a legmeghatározóbb ismertető jele egy villanykarosnak. Ha még nem rendelkezel vele, feltétlenül szerezd be a [[Pulcsi és FoltMékör]]től.<br />
<br />
:''[[Foltos pulcsi|Bővebben...]]''<br />
<br />
===Szintsüti===<br />
<br />
A kollégiumba vasárnap este visszaérkezők a liftközben gyülekeznek és megosztják egymással az otthonról hozott végtelen mennyiségű házisütit. A szintgyűlés informális változata, Zita találta ki az első Gólyahét rendezésekor.<br />
<br />
== Egyéb ==<br />
<br />
*'''Ha a bármilyen a ház életét jobbá tevő ötleted van, ne félj megosztani a [[Schönherz Projektötlet-gyűjtemény]]ben.'''<br />
*'''Ha a Schönherz-el kapcsolatos kérdésed, megbeszélnivalód van, akkor erre az [https://lists.sch.bme.hu/wws/info/sch SCH levlista] a legalkalmasabb megoldás. Iratkozz fel!'''<br />
*A [[Daloskönyv]]ben a villanykari ihletésű nótákat találod.<br />
*Az [[Aranyköpések]] oldalán tanáraink vicces vagy félreérthető mondatait találhatod.<br />
*Az [[Instruktor Öntevékeny Csoport]] a Semmelweis Egyetem instruktorait csoportosító köre, sok villanykaros vett már részt a képzésein.<br />
*A [[Belépők|kollégiumi belépők]] típusait itt találod.<br />
<br />
== Archívum ==<br />
<br />
{{SCHKrono}}<br />
<br />
*[[egyetemielet.hu hírlevél]]<br />
*[[Schönherz Kiköltöző Fesztivál]]<br />
*[[Schönherz Marketing]]<br />
*[[Villanykar Online]]<br />
*[[Online közösségek]]<br />
*[[Terminal]]<br />
*[[Szobaleltár]]<br />
*[[Játszótárs kereső]]<br />
<br />
[[Kategória:Sch]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=175613Fizika II.2014-01-18T10:30:36Z<p>Pterblgh: /* Vizsga */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br />
* [http://goo.gl/inI0VY 2013-as gyakorlatjegyzet] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br />
* [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
[https://docs.google.com/document/d/1PSqohpnpgEVquuhmnuuZ0kGlfVpfU1qZ65bVN4NDRqY/edit#heading=h.skadfyp4ys4r KisZH pót szuper doksi 2013]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2013/14 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]<br />
***[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | PZH feladatsor megoldással]]<br />
**2012/13 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2011/12 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldás nélkül]]<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2013-14 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16]]<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2011-12 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
=OLD=<br />
{{Elavult}}<br />
== Egyéb ==<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf&diff=175612Fájl:Fizika2i vizsga 20140102.pdf2014-01-18T10:26:01Z<p>Pterblgh: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf&diff=175611Fájl:Fizika2i vizsga 20140109.pdf2014-01-18T10:26:00Z<p>Pterblgh: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf&diff=175610Fájl:Fizika2i vizsga 20140116.pdf2014-01-18T10:26:00Z<p>Pterblgh: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf&diff=175609Fájl:Fizika2i vizsga 20131221.pdf2014-01-18T10:25:59Z<p>Pterblgh: MsUpload</p>
<hr />
<div>MsUpload</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)&diff=174110Szoftvertechnológia (régi)2013-12-30T10:58:30Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Szoftvertechnológia<br />
|targykod=VIIIA217<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=vizsgakurzus<br />
|tanszék= IIT<br />
|nagyzh= nincs<br />
|kiszh= nincs<br />
|vizsga= írásbeli<br />
|hf=1 db<br />
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/<br />
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}<br />
<br />
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br />
*Az '''aláírás''' feltétele:<br />
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 21 pontot (42%).<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
=== Könyv ===<br />
''Főbb könyvek''<br />
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár<br />
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007. <br />
* '''Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007''' <br />
** Az UML 2 szabvány van benne. Egy esettanulmányt vezet végig a könyvön és az '''összes''' diagramtípust részletesen kivesézi. A mély megértéshez nagy segítség.<br />
* '''Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány'''<br />
* Használtan nehezen beszerezhető, ki kell fogni. A korábbi verziója (ami a közkedvelt illegaláis helyeken is megtalálhatók) egyáltalán nem váltja ki. Szájbarágós, ezért hosszú, DE ebből BÁRKI megérti! (Aki meg pro, az az olyan részekkel úgyis gyorsan halad.) A honlapon (stuser) be vannak hivatkozva a könyv szükséges fejezetei.<br />
<br />
''Egyéb könyvek''<br />
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html <br />
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999. <br />
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006 <br />
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML<br />
<br />
===Hasznos publikációk===<br />
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)<br />
<br />
=== SzofttechJegyzet ===<br />
Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]<br />
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások<br />
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java<br />
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)<br />
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!<br />
* Továbbfejlesztési lehetőségek:<br />
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!<br />
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)<br />
<br />
=== Videó ===<br />
2010 őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben az anyagot!<br />
<br />
2012 őszén a [http://videotorium.hu/hu/search/all?q=Szoftvertechnol%C3%B3gia+Java+gyakorlat Java-előadásokat] is felvették.<br />
<br />
[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók itt megnézhetőek, innen letölthetőek]<br />
<br />
A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.<br />
* '''[[Szoftvertechnológia - Videójegyzet]]''' - a pdf Wiki-aloldallá alakított változata. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 9., 17:20 (UTC)<br />
<br />
=== Vizsgakérdések ===<br />
* [[Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések]] - szerkesszétek bátran! (korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing Google Docs-segédlet Wikis változata])<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing| Diagramok kigyűjtve a diákból] - szerkesszétek bátran!<br />
<br />
===Egyéb segédanyagok===<br />
==== Java ====<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!<br />
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)<br />
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial<br />
<br />
==== Órai jegyzet ====<br />
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet<br />
<br />
==== UML ====<br />
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]<br />
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul<br />
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.<br />
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]<br />
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)<br />
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról<br />
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
==== DTD ====<br />
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1 @ W3Schools]<br />
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2 @ ZVON.org]<br />
<br />
==== Jackson system development (JSD), Jackson Structured Programming (JSP) ====<br />
* [[JspSegitseg|JSP-segítség a Wikin]] - érdemes lenne jobban kidolgozni<br />
<br />
==== XML ====<br />
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp W3Schools XML tutorial] (figyelem: http://www.w3fools.com/)<br />
* [https://developer.mozilla.org/en-US/docs/XML_Introduction MDN - XML Introduction]<br />
* [http://www.w3.org/XML/ Extensible Markup Language (XML) @ W3.org]<br />
* [http://alistapart.com/d/usingxml/xml_uses_a.html XML Example @ A List Apart]<br />
* [http://alistapart.com/article/usingxml Using XML @ A List Apart]<br />
<br />
==== Algebrai axiómák ====<br />
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]<br />
<br />
==== Tesztelés ====<br />
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem<br />
<br />
==== Agilis szoftverfejlesztés ====<br />
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Scrum Scrum (Wikipédia)]<br />
==== Egyéb ====<br />
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.<br />
<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]<br />
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]<br />
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal<br />
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet<br />
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva<br />
<br />
===Nemhivatalos konzultációk===<br />
<br />
* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]<br />
<br />
== Házi ==<br />
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email előre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erről] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.<br />
<br />
A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetűzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidőig, ami általában november vége.<br />
<br />
=== Házi felépítése ===<br />
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében<br />
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
====2012/13/2 félév====<br />
* [[Media:stv_130528.pdf|stv_130528.pdf]]: 2013 május 28-ai vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_130611.pdf|stv_130611.pdf]]: 2013 június 11-ei vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_130618.pdf|stv_130618.pdf]]: 2013 június 18-ai vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2012/13/1 félév====<br />
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal<br />
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2011/12/2 félév====<br />
* [[Média:Stv_120522.pdf|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal<br />
* [[Média:Stv_120605.pdf|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal<br />
* [[Média:Stv_120612.pdf|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal<br />
<br />
====2011/12/1 félév====<br />
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással<br />
<br />
====2010/11 év====<br />
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással<br />
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással<br />
<br />
====2009/10 év====<br />
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel<br />
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással<br />
<br />
====2008/09 év====<br />
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)<br />
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással<br />
<br />
====2007/08 év====<br />
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással<br />
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással <br />
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással<br />
<br />
==== All In One PDF ====<br />
* [[Media:All_In_One_2011_12_14.pdf|All_In_One_2011_12_14.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2011-12-14-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor<br />
* [[Media:Szofttech_Vizsga_All_in_One_2000-12-19_-_2013-06-11_vizsgák_merged_bookmarked.pdf|Szofttech vizsga all in one 2000. december 19-től 2013. június 11-ig, könyvjelzőkkel ellátva!]]. A vizsgák a hivatalos oldalról lettek letöltve (http://directory.iit.bme.hu/belso/st/stbelso.html), a bookmarkok azok alapján készültek. Az anyagoknak Dr. László Zoltán (BME-IIT), jogi személyként a BME a jogtulajdonosa. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 17., 23:12 (UTC)<br />
<br />
== Tippek ==<br />
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
===Szabó Csaba===<br />
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. <br /><br />
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]<br />
<br />
===Lord Viktor===<br />
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)<br />
<br />
== Egyéb anyagok/linkek ==<br />
Interjú Dr. László Zoltánnal:<br />
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]<br />
<br />
''Mottó:''<br />
* Az OOP nagyon class dolog.<br />
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)<br />
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!<br />
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."<br />
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."<br />
<br />
=== Fun Page ===<br />
[[SzofttechFunPage]]<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kodtech_zh_20131125.pdf&diff=173130Fájl:Kodtech zh 20131125.pdf2013-11-25T14:11:48Z<p>Pterblgh: Pterblgh feltöltötte a(z) „Fájl:Kodtech zh 20131125.pdf” fájl új változatát</p>
<hr />
<div></div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kodtech_zh_20131125.pdf&diff=173129Fájl:Kodtech zh 20131125.pdf2013-11-25T14:10:42Z<p>Pterblgh: Pterblgh feltöltötte a(z) „Fájl:Kodtech zh 20131125.pdf” fájl új változatát</p>
<hr />
<div></div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=173128Kódolástechnika2013-11-25T14:09:20Z<p>Pterblgh: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Kódolástechnika<br />
|targykod=VIHIA209<br />
|szak=info<br />
|kredit=5<br />
|felev=3<br />
|kereszt=nincs<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=nincs<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf=nincs<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br />
|levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
===Előtanulmányi rend===<br />
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
===A szorgalmi időszakban===<br />
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:<br />
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A jegy a ZH eredményére kapott jegy.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
*Jegyzetek<br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br />
**[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br />
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br />
<br />
* Segédanyagok a régi tárgyoldalról<br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]] <br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]] <br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]] <br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]] <br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]] <br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br />
**[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br />
<br />
* Egyéb<br />
**[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br />
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br />
<br />
== ZH ==<br />
<br />
* 2006<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással<br />
* 2007<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással<br />
* 2008<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás<br />
* 2009<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20091203.png |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül<br />
**[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás<br />
* 2010<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül<br />
* 2011<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással<br />
* 2013<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül<br />
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve<br />
***Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math> van. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.<br />
<br />
== PZH ==<br />
<br />
* 2006<br />
**[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással<br />
* 2008<br />
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül<br />
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással<br />
* 2011<br />
**[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás nélkül<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br />
<br />
Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban.<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[FunLevendovszkyJanos|Levendovszky aranyköpéseit]].<br />
<br />
Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br />
<br />
Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br />
<br />
[[Kategória:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kodtech_zh_20131125.pdf&diff=173127Fájl:Kodtech zh 20131125.pdf2013-11-25T14:07:27Z<p>Pterblgh: </p>
<hr />
<div></div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=173066Fizika II.2013-11-19T10:47:26Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br />
* [https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [http://goo.gl/inI0VY 2013-as gyakorlatjegyzet] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br />
* [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3 kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 kisZH 2. A és B csoport]]<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 kisZH 4. A és B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2 kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1 kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2013/14 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]<br />
**2012/13 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
=OLD=<br />
{{Elavult}}<br />
== Egyéb ==<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf&diff=173065Fájl:Fizika2i kidolozott feladatok zhra 2013-11-11.pdf2013-11-19T10:43:24Z<p>Pterblgh: </p>
<hr />
<div></div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=172724Fizika II.2013-11-01T17:08:47Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [http://goo.gl/inI0VY 2013-as gyakorlatjegyzet] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 kisZH 2. A és B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2 kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1 kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2012/13 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Angfiz2Elmelet|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
=OLD=<br />
{{Elavult}}<br />
== Egyéb ==<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=172640Fizika II.2013-10-28T12:32:44Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [http://goo.gl/inI0VY 2013-as gyakorlatjegyzet] (utoljára frissítve: 2013.10.28.)<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 kisZH 2. A és B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2 kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1 kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2012/13 Ősz<br />
***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Angfiz2Elmelet|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
=OLD=<br />
{{Elavult}}<br />
== Egyéb ==<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=171394Fizika II.2013-10-02T21:54:10Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [http://goo.gl/inI0VY 2013-as gyakorlatjegyzet] (utoljára frissítve: 2013.10.02.)<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Angfiz2Elmelet|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
<br />
=OLD=<br />
{{Elavult}}<br />
== Egyéb ==<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika_C2i_keresztfélév_Varga_féle_kurzus]]<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=171273Fizika II.2013-10-01T08:38:37Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [http://goo.gl/inI0VY 2013-as gyakorlatjegyzet] (félév közben folyamatosan frissül)<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Angfiz2Elmelet|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
<br />
=OLD=<br />
{{Elavult}}<br />
== Egyéb ==<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika_C2i_keresztfélév_Varga_féle_kurzus]]<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=171271Fizika II.2013-09-30T19:07:38Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [http://dl.dropboxusercontent.com/s/lfz1walykmftrb4/fizika2i_gyak.pdf 2013-as gyakorlatjegyzet] (félév közben folyamatosan frissül)<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Angfiz2Elmelet|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
<br />
=OLD=<br />
{{Elavult}}<br />
== Egyéb ==<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika_C2i_keresztfélév_Varga_féle_kurzus]]<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=171270Fizika II.2013-09-30T19:05:05Z<p>Pterblgh: /* Segédanyagok */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Fizika 2i<br />
|targykod=TE11AX04<br />
|kredit=4<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
|kiszh=6 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|nagyzh=1 db<br />
|hf= nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/<br />
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br />
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br />
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br />
<br />
<br />
==Segédanyagok ==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br />
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br />
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br />
* [http://dl.dropboxusercontent.com/s/7a5svxgg12xe1nr/fizika2i_1gyak.pdf 2013-as gyakorlatjegyzet] (félév közben folyamatosan frissül)<br />
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br />
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br />
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br />
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br />
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br />
<br />
==Kikérdező==<br />
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br />
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br />
<br />
==NagyZH ==<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2010-2011 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br />
**2008-2009 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br />
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br />
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2008-2009 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007-2008 tavasz (kereszt)<br />
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007-2008 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br />
**2006<br />
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br />
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br />
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2012-13 tavasz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br />
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf | megjegyzés]]<br />
**2010-11 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br />
**2010-11 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br />
**2009-10 ősz<br />
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br />
**2008-09 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br />
**2008-09 ősz<br />
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br />
**2007-08 tavasz (kereszt)<br />
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br />
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br />
**2007-08 ősz<br />
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br />
<br />
==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br />
*[[Angfiz2Elmelet|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br />
===Vizsga===<br />
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br />
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br />
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
===Lord Viktor===<br />
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br />
<br />
===Koza===<br />
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.<br /><br />
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br />
<br />
===Masa===<br />
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br />
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) <br /><br />
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
===Ráépülő===<br />
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br />
<br />
<br />
<br />
=OLD=<br />
{{Elavult}}<br />
== Egyéb ==<br />
Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br />
* [[Fizika_C2i_keresztfélév_Varga_féle_kurzus]]<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_1.&diff=171197Mérés laboratórium 1.2013-09-25T20:06:29Z<p>Pterblgh: /* 2. mérés */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Mérés laboratórium 1.<br />
| tárgykód = VIMIA211<br />
| szak = info<br />
| kredit = 2<br />
| félév = 3<br />
| kereszt = nincs <br />
| tanszék = MIT<br />
| labor = 5+1 db<br />
| kiszh = 3 db (beugró)<br />
| nagyzh = nincs<br />
| hf = 2 db<br />
| vizsga = nincs<br />
| levlista = meres2{{kukac}}sch.bme.hu<br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia211<br />
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia211<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
A tárgy leghamarabb a [[Digitális technika II. |Digitális technika 2.]] tárggyal vehető fel együtt.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*A félév során lesz egy kétórás bevezető előadás (0. mérés), 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén. A bevezető előadáson a részvétel nem kötelező, de ajánlott, hisz az első mérés beugróit abból adják. A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.<br />
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:<br />
**Az első három mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.<br />
**A negyedik és ötödik mérésre kiadott '''házi feladat'''ok elkészítése.<br />
**Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.<br />
**'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Két részből áll:<br />
***Egy 45 perces gyakorlati feladat a 2-3. mérések anyagából.<br />
***Egy 45 perces gyakorlati feladat a 4-5. mérések anyagából.<br />
***Mindkét részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindkét résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a két jegy átlaga adja ki. <br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.<br />
**Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két részből csak az egyik sikerül, akkor is az egész EM pótolandó.<br />
<br />
===A vizsgaidőszakban===<br />
*'''Vizsga''': nincs.<br />
<br />
===Félévvégi jegy===<br />
*A mérések beugróinak illetve házi feladatainak osztályzatai (M<sub>x</sub>), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:<br />
*<math>J= 0,2*\frac{M_2+M_3+M_4}{3}+0,2*M_5+0,6*EM</math><br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
Minden mérés előtt kötelező elolvasni a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia211/jegyzet kiadott jegyzetet], anélkül csak nagyon nehezen teljesíthető a mérés, a beugrók is arra mennek rá, hogy elolvastad-e.<br />
<br />
== 1. mérés ==<br />
<br />
Egyszerű bevezető feladatok, a labvezzel részletesen átbeszélitek. Érdemes előtte a verilogot átnézni, hogy meglegyen a beugró.<br />
<br />
[[Mérés_1_Ellenőrző_kérdések_1|Első mérés ellenőrző kérdései 2010, 2013]]<br />
<br />
[[Média: Meres1_Ellenorzokerdesek_20130911.jpg|Ellenőrző kérdések (2013.09.11)]]<br />
<br />
== 2. mérés ==<br />
<br />
A 7 szegmenses kijelző kezelését tanítja meg, majd a logikai analizátorral kell bűvészkedni. A Logicport lényege, hogy az FPGA-ból kimenő jeleket vizsgáljuk, és megjelenítjük a szokásos idődiagrammokon. Hibakereséskor nagyon jól tud jönni, hogy belelátunk egy picit a fekete dobozba, amit vizsgálni kell. Mindig figyeljetek, hogy csak a megfelelő triggerfeltételek legyenek beállítva.<br />
<br />
[[Mérés_1_Ellenőrző_kérdések_2|Második mérés ellenőrző kérédsei]]<br />
<br />
[[Média:Meres1 2beugro 20120919 A.jpg|Beugró (2012.09.19) A]]<br />
<br />
[[Média:Meres1 2beugro 20120919 B.jpg|Beugró (2012.09.19) B]]<br />
<br />
[https://dl.dropboxusercontent.com/s/8dwo11q9yiewe2p/beugro.pdf Beugró (2013.09.25) A]<br />
<br />
== 3. mérés ==<br />
<br />
A nagyházi blokkvázlatát be kell mutatni, és emellett van beugró is természetesen. Egy soros interfészen keresztül kell hőmérsékletet mérni. Ehhez persze tudni kell az interfészt használni, meg a jelsorozatot átváltani. Sokszor teszteléskor hoznak fagyasztóspray-t is, amivel -40°C-ig tudják hűteni a mérőszenzort.<br />
<br />
[[Mérés_1_Ellenőrző_kérdések_3|Harmadik mérés ellenőrző kérdései]]<br />
<br />
== 4. mérés ==<br />
<br />
A kis házi van a beugró helyett, nyomtatva be kell adni. A mérés alatt hibadetektálás a feladat. Egy előre kiadott rendszerben (illik áttanulmányozni) van két hiba beépítve. Megkapjátok a helyes és a hibás fájlokat és a logikai analizátorral alátámasztva kell megindokolni hol lehet a hiba (ehhez érdemes átnézni a 2. mérést). Ha a házit magatok írjátok, akkor lesz annyira ismerős a rendszer, hogy rá lehessen jönni a hibák forrására. Miután megvan legalább az egyik hiba, szólni kell a labveznek, és megkapjátok a hibás verilog kódot, amit ki kell javítani.<br />
<br />
== 5. mérés ==<br />
<br />
A nagy házi leadása és bemutatása. Amint az FPGA panelen helyesen fut és dokumentálva van, lehet is hazamenni. Természetesen nem mindenkinek szokott ilyen gyorsan menni, jegylevonásért elég ha a szimuláción működik. Érdemes egyébként tényleg rendesen megcsinálni (a dokumentációt is előre!), hogy ott helyben csak a panelre kelljen illeszteni.<br />
<br />
[[Mérés_1_Nagy_házi|Útmutató a házihoz]]<br />
<br />
== Ellenőrző mérés ==<br />
<br />
Ez csak két óra és egyedül kell csinálni. Az első részében verilog kódot kell írni, majd az FPGA-ra feltölteni, a második részében pedig hibát kell keresni a negyedik mérésről ismert rendszerben. Itt nem kell jegyzőkönyvet írni ha be tudod mutatni az idő lejárta előtt. Rosszabb jegyért elég szimuláción futtatni a verilogos részt.<br />
<br />
== Jegyzőkönyv ==<br />
<br />
A jegyzőkönyvet úgy kell megcsinálni, hogy később tanulni lehessen belőle, majd nyugodtan küldjétek el magatoknak e-mailben, hogy legyen miből átnézni. Mindig legyenek benne képernyőképek és szöveges magyarázatok is.<br />
<br />
== Programok ==<br />
<br />
A tárgy oldaláról letölthető a '''Xilinx ISE Webpack''', amivel órán is dolgozni kell. A házit ebben kell megírni, szimulációkat nagyon jól lehet futtatni, szóval debuggolásra is használható. Sajnos Windows8 alatt nem lehet a licenc-fájlt hozzáadni. Óriási hátrány: 15 GB telepítve. Az nem kevés.<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
<br />
A félév egyik leggyakorlatiasabb órája. Végre tényleg látszik, hogy mire lehet használni a Digit1, Digit2 tudást, a panelen szépen villogni fognak a ledek, kijelez a 7-szegmenses kijelző meg minden. Végre nem kamuszagú feladatok vannak, hanem hőmérsékletet mérünk és kijeleznünk, házinak elektronikus zárat kell szimulálni, vagy soros adatátvitelt lebonyolítani.<br />
<br />
Hibája viszont, hogy csak kéthetente van, akkor viszont 4 órán keresztül. Az ember hajlamos elfeledkezni arról, hogy készüljön rendesen a tárgyra, illetve a négy óra tényleg le tud terhelni.<br />
<br />
== Tippek, tudnivalók ==<br />
<br />
* Mindig van nulladik, verilog összefoglaló, ha valaki nem értene hozzá év elején<br />
* Mérési sorrend: nem mindenkinek ugyanaz a sorrend, figyelni kell rá.<br />
* A tárgy több felkészülést igényel, mint ahány kredites<br />
* A lábak kiosztására figyeljetek. Ha nem akar úgy működni a megadott kiosztással, nézzétek meg, hogy jól van-e konfiguláva a Xilinx (megfelelő FPGA panel van-e beállítva)<br />
* A nagyházira töb időt kell fordítani, egy este alatt szinte lehetetlen jól működő verziót összetákolni<br />
* A mérőpárok nem ugyanazt a jegyet kapják, függ az ellenőrző mérésektől és a beugróktól<br />
* Ha a mérőtárs kibukik, te még teljesítheted a tárgyat<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Szoftver_labor_III.&diff=168790Szoftver labor III.2013-06-24T17:41:01Z<p>Pterblgh: /* Szorgalmi időszakban */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Szoftver laboratórium 3<br />
|targykod=VIIIA212<br />
|szak=info<br />
|kredit=2<br />
|felev=3<br />
|kereszt=nincs<br />
|tanszék=IIT<br />
|kiszh=5 db<br />
|nagyzh=nincs<br />
|vizsga=nincs<br />
|hf=1 db<br />
|levlista=szoftlab3{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA212/<br />
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~softlab3/}}<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[Programozás alapjai II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
=== Szorgalmi időszakban ===<br />
*Az órákon önálló munka folyik, párokban.<br />
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:<br />
**A '''laborgyakorlatok''' 70%-án való jelenlét. A labor elején '''beugró''' íratható (laborvezető-függő), ennek sikertelensége esetén az adott foglalkozáson való jelenlét megtagadható és így hiányzásnak számít. A beugrókban és a kisZH-kban a [[Szoftvertechnológia]] tárgy Java előadásainak anyagát kérdezik vissza.<br />
**A '''kisZH-k''' teljesítése. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 2 legyen. 5 pontosak a kisZH-k.<br />
**'''Házi feladat''' elkészítése. A 13. heti laborgyakorlatig kell beadni a CPortán és a 13-14. hetin kell bemutatni a laborvezetőnek.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k nem pótolhatóak.<br />
**A házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen 14. heti laborgyakorlatig, különeljárási díj ellenében. Ezután a pótlási hét végéig még le lehet adni javításokat és hiánypótlásokat (pl. dokumentáció), de a teljes megoldást már nem.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' nincs. <br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A félévvégi jegy (J) a három legjobb kisZH átlagából (kZH) és a házi feladatra kapott jegyből (HF) számolódik a következő módon:<br />
*<math>J= 0,5*kZH+0,5*HF</math><br />
*A laborvezető az egész féléves órai munka alapján ezt ±1 jeggyel módosíthatja.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
Java 6 dokumentáció: [http://docs.oracle.com/javase/6/docs/api/ Java6]<br />
<br />
Java 7 dokumentáció: [http://docs.oracle.com/javase/7/docs/api/ Java7]<br />
<br />
Eclipse letöltése: [http://www.eclipse.org/ eclipse.org]<br />
<br />
OpenAmeos letölése: [https://www.scopeforge.de/cb/project/8 scopeforge.de]<br />
<br />
Osztálydiagrammot generáló ecplise plugin: [http://www.objectaid.com/ objectaid.com]<br />
<br />
Szekvenciadiagrammot generáló eclipse plugin: [http://marketplace.eclipse.org/content/modelgoon-uml4java ModelGoon]<br />
<br />
=== Videó ===<br />
<br />
A Java gyakorlat videói elérhetőek a Szofvertechnológia előadások keretében a [http://videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia Videotóriumon]<br />
<br />
== KisZH-k ==<br />
<br />
A kisZh-kban gyakran kérdeznek rá olyanokra, amit amúgy az ember dokumentációból nézne ki eleinte, de kis gyakorlattal (megoldott órai munkákkal) lehet rájuk válaszolni. Érdemes végigcsinálni a teljes feladatsort, nem csak a jelenléthez szükséges első 4 feladatot.<br />
<br />
A kérdések rendszerint a megelőző laborokkal szorosan összefüggenek, így emiatt is célszerű az összes feladatot önállóan megoldani minden alkalommal.<br />
<br />
Eleinte a kisZh-kban főleg "mit ír ki" típusú feladatok vannak és egy két kódrészletírás (amihez kel tudni az aktuális osztályokat), majd később "hol a hiba" típusú feladatok is megjelennek. Előfordulhatnak igaz/hamis feladatok, esetleg fel kell tudni sorolni néhány osztályt (pl.: Collection-ök típusai).<br />
<br />
Amikor kódot kell írni, nem kell túlbonyolítani, maximum 10 sorból meg lehet oldani.<br />
<br />
== Házi ==<br />
<br />
A félév során egy nagy házit kell írni, amit mindenki magának talál ki. Elvárás, hogy használjon Swing alapú GUI-t, valamilyen gyűjteményt (ArrayList, Collection, Set, stb), legyen benne szerializálható adat és tesztelés-támogatás (JUnit)<br />
<br />
Házi ötletek:<br />
* Aknakereső, a toplista vagy a pálya lementhető<br />
* Snake multiplayer<br />
* Életjáték (Conway's Game Of Life)<br />
* Chatprogram<br />
* Naptár<br />
* Egyszerűbb fájlkezelő<br />
* Táblázatkezelő (miniExcel)<br />
<br />
Régebbi házik/zh<small>*</small>-k megoldásait itt tudjátok megnézni: [[SzoftLab3Feladatok]]<br />
<br />
<small>*2011 őszétől nincs Zh, csak az órai jelenlét, a házi feladat és a kisZh kell a tárgy teljesítéséhez</small><br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
A laboralkalmak teljesítéséhez nem kell az összes feladatot megoldani, de jobb jegy érdekében érdemes végigcsinálni. A feladatok mindig előre ki vannak adva, így otthon is megoldhatóak, nyugodtabb körülmények között, majd órán bemutatás után haza is lehet menni. Nem érdemes mással megiratni, mert a kisZh-kban mindig olyat kérdeznek, amivel találkozni kellett a feladatok során.<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
<br />
Szoftlab 3-on a Java nyelvvel ismerkedhetünk meg. A C/C++ után nagyon kényelmes, mert minden meg van írva benne, csak össze kell ollózgatni a megfelelő osztályokat. Ez viszont a hátránya is, dokumentáció nélkül esélytelen elindulni benne, ha nincs elég gyakorlata az embernek, szóval a dokumentáció legyen a kedvencek között, esetleg letöltve a gépre. Érdemes nagyon jól megtanulni, mert részmunkaidős munkákban is nagyon jól megfizetik a Javában programozókat, széles körben elterjedt nyelv.<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Szoftver_labor_III.&diff=168789Szoftver labor III.2013-06-24T17:40:48Z<p>Pterblgh: /* Szorgalmi időszakban */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Szoftver laboratórium 3<br />
|targykod=VIIIA212<br />
|szak=info<br />
|kredit=2<br />
|felev=3<br />
|kereszt=nincs<br />
|tanszék=IIT<br />
|kiszh=5 db<br />
|nagyzh=nincs<br />
|vizsga=nincs<br />
|hf=1 db<br />
|levlista=szoftlab3{{kukac}}sch.bme.hu<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA212/<br />
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~softlab3/}}<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[Programozás alapjai II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
=== Szorgalmi időszakban ===<br />
*Az órákon önálló munka folyik párokban.<br />
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:<br />
**A '''laborgyakorlatok''' 70%-án való jelenlét. A labor elején '''beugró''' íratható (laborvezető-függő), ennek sikertelensége esetén az adott foglalkozáson való jelenlét megtagadható és így hiányzásnak számít. A beugrókban és a kisZH-kban a [[Szoftvertechnológia]] tárgy Java előadásainak anyagát kérdezik vissza.<br />
**A '''kisZH-k''' teljesítése. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 2 legyen. 5 pontosak a kisZH-k.<br />
**'''Házi feladat''' elkészítése. A 13. heti laborgyakorlatig kell beadni a CPortán és a 13-14. hetin kell bemutatni a laborvezetőnek.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A kisZH-k nem pótolhatóak.<br />
**A házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen 14. heti laborgyakorlatig, különeljárási díj ellenében. Ezután a pótlási hét végéig még le lehet adni javításokat és hiánypótlásokat (pl. dokumentáció), de a teljes megoldást már nem.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' nincs. <br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A félévvégi jegy (J) a három legjobb kisZH átlagából (kZH) és a házi feladatra kapott jegyből (HF) számolódik a következő módon:<br />
*<math>J= 0,5*kZH+0,5*HF</math><br />
*A laborvezető az egész féléves órai munka alapján ezt ±1 jeggyel módosíthatja.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
Java 6 dokumentáció: [http://docs.oracle.com/javase/6/docs/api/ Java6]<br />
<br />
Java 7 dokumentáció: [http://docs.oracle.com/javase/7/docs/api/ Java7]<br />
<br />
Eclipse letöltése: [http://www.eclipse.org/ eclipse.org]<br />
<br />
OpenAmeos letölése: [https://www.scopeforge.de/cb/project/8 scopeforge.de]<br />
<br />
Osztálydiagrammot generáló ecplise plugin: [http://www.objectaid.com/ objectaid.com]<br />
<br />
Szekvenciadiagrammot generáló eclipse plugin: [http://marketplace.eclipse.org/content/modelgoon-uml4java ModelGoon]<br />
<br />
=== Videó ===<br />
<br />
A Java gyakorlat videói elérhetőek a Szofvertechnológia előadások keretében a [http://videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia Videotóriumon]<br />
<br />
== KisZH-k ==<br />
<br />
A kisZh-kban gyakran kérdeznek rá olyanokra, amit amúgy az ember dokumentációból nézne ki eleinte, de kis gyakorlattal (megoldott órai munkákkal) lehet rájuk válaszolni. Érdemes végigcsinálni a teljes feladatsort, nem csak a jelenléthez szükséges első 4 feladatot.<br />
<br />
A kérdések rendszerint a megelőző laborokkal szorosan összefüggenek, így emiatt is célszerű az összes feladatot önállóan megoldani minden alkalommal.<br />
<br />
Eleinte a kisZh-kban főleg "mit ír ki" típusú feladatok vannak és egy két kódrészletírás (amihez kel tudni az aktuális osztályokat), majd később "hol a hiba" típusú feladatok is megjelennek. Előfordulhatnak igaz/hamis feladatok, esetleg fel kell tudni sorolni néhány osztályt (pl.: Collection-ök típusai).<br />
<br />
Amikor kódot kell írni, nem kell túlbonyolítani, maximum 10 sorból meg lehet oldani.<br />
<br />
== Házi ==<br />
<br />
A félév során egy nagy házit kell írni, amit mindenki magának talál ki. Elvárás, hogy használjon Swing alapú GUI-t, valamilyen gyűjteményt (ArrayList, Collection, Set, stb), legyen benne szerializálható adat és tesztelés-támogatás (JUnit)<br />
<br />
Házi ötletek:<br />
* Aknakereső, a toplista vagy a pálya lementhető<br />
* Snake multiplayer<br />
* Életjáték (Conway's Game Of Life)<br />
* Chatprogram<br />
* Naptár<br />
* Egyszerűbb fájlkezelő<br />
* Táblázatkezelő (miniExcel)<br />
<br />
Régebbi házik/zh<small>*</small>-k megoldásait itt tudjátok megnézni: [[SzoftLab3Feladatok]]<br />
<br />
<small>*2011 őszétől nincs Zh, csak az órai jelenlét, a házi feladat és a kisZh kell a tárgy teljesítéséhez</small><br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
A laboralkalmak teljesítéséhez nem kell az összes feladatot megoldani, de jobb jegy érdekében érdemes végigcsinálni. A feladatok mindig előre ki vannak adva, így otthon is megoldhatóak, nyugodtabb körülmények között, majd órán bemutatás után haza is lehet menni. Nem érdemes mással megiratni, mert a kisZh-kban mindig olyat kérdeznek, amivel találkozni kellett a feladatok során.<br />
<br />
== Kedvcsináló ==<br />
<br />
Szoftlab 3-on a Java nyelvvel ismerkedhetünk meg. A C/C++ után nagyon kényelmes, mert minden meg van írva benne, csak össze kell ollózgatni a megfelelő osztályokat. Ez viszont a hátránya is, dokumentáció nélkül esélytelen elindulni benne, ha nincs elég gyakorlata az embernek, szóval a dokumentáció legyen a kedvencek között, esetleg letöltve a gépre. Érdemes nagyon jól megtanulni, mert részmunkaidős munkákban is nagyon jól megfizetik a Javában programozókat, széles körben elterjedt nyelv.<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p_architekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=168788Számítógép architektúrák2013-06-24T17:39:04Z<p>Pterblgh: /* Előtanulmányi rend */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Számítógép architektúrák<br />
|targykod=VIHIA210<br />
|kredit=5<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|nagyzh=2 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA210/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/|levlista=szarch@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
A tantárgy célkitűzése a számítógép-architektúrák alapfogalmainak, analízisének, alkalmazási és tervezési módszereinek olyan tárgyalása, mely az előismeretek felhasználásával kellő elvi alapot ad a további speciális ismeretbővítésre és az alapvető hardver és szoftver feladatok formális kezelésére és gyakorlati megvalósítására.<br />
<br />
'''Figyelem! A tantárgy tematikája 2012/2013. őszi félévtől kezdődően nagy változáson esett át. Az ettől régebbi jegyzetek/számonkérések nagyban eltérő anyagrészekre vonatkoznak!'''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[Digitális_technika_II.|Digitális technika 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (A gyakorlatokról való hiányzások száma legfeljebb 4.)<br />
**'''Két ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) teljesítése. Kiegészítős, összekötögetős, számolós illetve teszt jellegű feladatok vannak, utóbbinál rossz tipp esetén mínusz pont jár.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH-k egymástól függetlenül egyszer félév közben pótolhatóak, illetve az egyik a pótlási héten is.<br />
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A két (pót)ZH összpontszámának kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Ez egyébként nem igazi vizsga, hanem egy harmadik ZH a második után vett anyagból. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' írásbeli. Stílusa megegyezik a ZH-kéval.<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye egy bizonyos határ felett beleszámít a vizsgajegybe, azaz hozzáadódik a vizsga pontszámához. A félévvégi jegy megegyezik az így kialakult vizsgaosztályzattal.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
* [[Media:Szar jegyzet hivatalos 2012.pdf| Hivatalos jegyzet]]<br />
* [[Media:Szar_eloadasdiak_2012.pdf| 2012-es előadás diák]]<br />
* [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf| 2012-es gyakorlat diák - csomó feladat]]<br />
----<br />
* [[SzArGyakorlas|Különböző feladattípusok megoldása]]<br />
* [[Media:Szar jegyzet (A Formal Definition of Data Flow Graph Models).pdf| Angol jegyzet a DataFlow-ról]]<br />
* [[Media:Szar diasor 2009 neuralis halozatok.PPT| 2009es diasor - Neurális hálózatok]]<br />
* [[Media:Szar diasor 2009 21 tobbmagos procik.PPT | 2009es diasor - Többmagos processzorok]]<br />
<br />
== 1. ZH ==<br />
<br />
2012-es őszi első zh megoldása megtalálható a [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf|gyakorlat diák]] között a 188. oldaltól kezdve<br />
<br />
* [[SzArZH12009|SzAr ZH1 kérdések (2009/2010. őszi félév)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArZH12009|SzAr ZH1 kérdések (2010/2011. tavaszi félév)]] - megoldás nélkül<br />
<br />
== 2. ZH ==<br />
<br />
* [[Média:Szar kidolgozottkerdesek 2011.docx| Kidolgozott kérdések Ficsór Ádámtól]]<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
=== Új típusú vizsgák ===<br />
<br />
2012 őszi félévtől új típusú vizsgák jelentek meg. Tartalmaz igaz-hamis, összekötős és rövid kifejtős kérdéseket az elméleti részből és számolós példákat a gyakorlati részből.<br />
<br />
=== Régi típusú vizsgák ===<br />
<br />
* [[SzArVizsga2010osz|Vizsgakérdések (2010-ősz)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2010tavasz|Vizsgakérdések (2010-tavasz)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2009osz|Vizsgakérdések (2009-ősz)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2009|Vizsgakérdések (2009-tavasz)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2008|Vizsgakérdések (2008/2009)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2007|Vizsgakérdések (2007/2008)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga|Vizsgakérdések (2006/2007)]] - megoldás nélkül<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
Érdemes a ZH-kat nagyon jóra megírni. A 60% feletti pontok hozzáadódnak a vizsgapontszámhoz, és akinek mindkét ZH-ja 60% felett van, az elővizsgázhat (ami csak a 2.ZH utáni anyagot fedi le a rendes vizsgával ellentétben).<br />
<br />
[[Kategória:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p_architekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=168787Számítógép architektúrák2013-06-24T17:22:52Z<p>Pterblgh: /* Előtanulmányi rend */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
|nev=Számítógép architektúrák<br />
|targykod=VIHIA210<br />
|kredit=5<br />
|felev=3<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HIT<br />
|kiszh=nincs<br />
|vizsga=írásbeli<br />
|nagyzh=2 db<br />
|hf=nincs<br />
|szak=info<br />
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA210/<br />
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/|levlista=szarch@sch.bme.hu<br />
}}<br />
<br />
A tantárgy célkitűzése a számítógép-architektúrák alapfogalmainak, analízisének, alkalmazási és tervezési módszereinek olyan tárgyalása, mely az előismeretek felhasználásával kellő elvi alapot ad a további speciális ismeretbővítésre és az alapvető hardver és szoftver feladatok formális kezelésére és gyakorlati megvalósítására.<br />
<br />
'''Figyelem! A tantárgy tematikája 2012/2013. őszi félévtől kezdődően nagy változáson esett át. Az ettől régebbi jegyzetek/számonkérések nagyban eltérő anyagrészekre vonatkoznak!'''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
[[Digitális_technika_II.|Digitális technika 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (A gyakorlatokról való hiányzások száma legfeljebb 4.)<br />
**'''Két ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) teljesítése. Kiegészítős, összekötögetős, számolós illetve teszt jellegű feladatok vannak, utóbbinál rossz tipp esetén mínusz pont jár.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A ZH-k egymástól függetlenül egyszer félév közben pótolhatóak, illetve az egyik a pótlási héten is.<br />
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A két (pót)ZH összpontszámának kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Ez egyébként nem igazi vizsga, hanem egy harmadik ZH a második után vett anyagból. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' írásbeli. Stílusa megegyezik a ZH-kéval.<br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye egy bizonyos határ felett beleszámít a vizsgajegybe, azaz hozzáadódik a vizsga pontszámához. A félévvégi jegy megegyezik az így kialakult vizsgaosztályzattal.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
* [[Media:Szar jegyzet hivatalos 2012.pdf| Hivatalos jegyzet]]<br />
* [[Media:Szar_eloadasdiak_2012.pdf| 2012-es előadás diák]]<br />
* [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf| 2012-es gyakorlat diák - csomó feladat]]<br />
----<br />
* [[SzArGyakorlas|Különböző feladattípusok megoldása]]<br />
* [[Media:Szar jegyzet (A Formal Definition of Data Flow Graph Models).pdf| Angol jegyzet a DataFlow-ról]]<br />
* [[Media:Szar diasor 2009 neuralis halozatok.PPT| 2009es diasor - Neurális hálózatok]]<br />
* [[Media:Szar diasor 2009 21 tobbmagos procik.PPT | 2009es diasor - Többmagos processzorok]]<br />
<br />
== 1. ZH ==<br />
<br />
2012-es őszi első zh megoldása megtalálható a [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf|gyakorlat diák]] között a 188. oldaltól kezdve<br />
<br />
* [[SzArZH12009|SzAr ZH1 kérdések (2009/2010. őszi félév)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArZH12009|SzAr ZH1 kérdések (2010/2011. tavaszi félév)]] - megoldás nélkül<br />
<br />
== 2. ZH ==<br />
<br />
* [[Média:Szar kidolgozottkerdesek 2011.docx| Kidolgozott kérdések Ficsór Ádámtól]]<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
=== Új típusú vizsgák ===<br />
<br />
2012 őszi félévtől új típusú vizsgák jelentek meg. Tartalmaz igaz-hamis, összekötős és rövid kifejtős kérdéseket az elméleti részből és számolós példákat a gyakorlati részből.<br />
<br />
=== Régi típusú vizsgák ===<br />
<br />
* [[SzArVizsga2010osz|Vizsgakérdések (2010-ősz)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2010tavasz|Vizsgakérdések (2010-tavasz)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2009osz|Vizsgakérdések (2009-ősz)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2009|Vizsgakérdések (2009-tavasz)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2008|Vizsgakérdések (2008/2009)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga2007|Vizsgakérdések (2007/2008)]] - megoldás nélkül<br />
* [[SzArVizsga|Vizsgakérdések (2006/2007)]] - megoldás nélkül<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
Érdemes a ZH-kat nagyon jóra megírni. A 60% feletti pontok hozzáadódnak a vizsgapontszámhoz, és akinek mindkét ZH-ja 60% felett van, az elővizsgázhat (ami csak a 2.ZH utáni anyagot fedi le a rendes vizsgával ellentétben).<br />
<br />
[[Kategória:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&diff=166199Fizika I.2013-05-23T13:23:36Z<p>Pterblgh: /* Vizsga */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Fizika 1i<br />
| tárgykód = TE11AX03<br />
| szak = info<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 2<br />
| kereszt = van<br />
| tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
| kiszh = 6 db<br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf = nincs<br />
| vizsga = írásbeli és szóbeli<br />
| levlista = ifizika1@sch.bme.hu<br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/<br />
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Analízis I.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.<br />
**A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)<br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag! <br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_I.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek.<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]<br />
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]<br />
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]<br />
*[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]<br />
*[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]<br />
*[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]<br />
*[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából<br />
*[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból<br />
<br />
==0. ZH==<br />
<br />
*Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).<br />
* A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
''Nincs anyag egyelőre. :(''<br />
<br />
==NagyZH==<br />
*[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2012/13 tavasz<br />
***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br />
**2010/11 tavasz<br />
***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2010/11 ősz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br />
**2009/10 ősz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007/08 tavasz<br />
***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007/08 ősz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]<br />
*[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) <br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2012/13 tavasz<br />
***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]<br />
**2011/12 tavasz (jelszó: info)<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]<br />
**2011/12 ősz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]<br />
**2010/11 tavasz<br />
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf | 2011.06.03]]<br />
**2010/11 ősz (kereszt)<br />
***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]<br />
**2009/10 tavasz<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]<br />
**2008/09 tavasz<br />
***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]<br />
**2008/09 ősz (kereszt)<br />
***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]<br />
***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]<br />
**2007/08 ősz (kereszt)<br />
***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]<br />
***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]<br />
***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]<br />
**2006/07 ősz (kereszt)<br />
***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]<br />
***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]<br />
<br />
== Angol kurzus (Bokor Nándor) ==<br />
Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.<br />
<br />
Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.<br />
<br />
=== KisZH ===<br />
5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.<br />
KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.<br />
<br />
=== Plusz házi ===<br />
Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)<br />
<br />
=== ZH ===<br />
A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.<br />
<br />
[[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok<br />
<br />
=== Vizsga ===<br />
ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.<br />
<br />
[[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
<br />
===Lord Viktor===<br />
Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.<br />
<br />
Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.<br />
Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.<br />
<br />
-- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13<br />
<br />
===gerbazs===<br />
<br />
A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.<br />
<br />
A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.<br />
<br />
A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.<br />
<br />
Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.<br />
<br />
-- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.<br />
<br />
===titcar===<br />
ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)<br />
<br />
-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.<br />
<br />
===zslevi===<br />
Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: "Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni."). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )<br />
<br />
<br />
Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.<br />
<br />
-- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
[[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
===Ráépülő===<br />
[[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&diff=166198Fizika I.2013-05-23T13:23:09Z<p>Pterblgh: /* Vizsga */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Fizika 1i<br />
| tárgykód = TE11AX03<br />
| szak = info<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 2<br />
| kereszt = van<br />
| tanszék= TTK Fizika Tanszék<br />
| kiszh = 6 db<br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf = nincs<br />
| vizsga = írásbeli és szóbeli<br />
| levlista = ifizika1@sch.bme.hu<br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/<br />
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br />
}}<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
=== Előtanulmányi rend ===<br />
<br />
[[Analízis I.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
=== A szorgalmi időszakban ===<br />
*Az '''aláírás''' feltételei:<br />
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br />
**'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.<br />
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br />
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br />
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br />
*'''Pótlási lehetőségek:'''<br />
**A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.<br />
**A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)<br />
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br />
**Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag! <br />
*'''Elővizsga:''' nincs.<br />
<br />
=== A vizsgaidőszakban ===<br />
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br />
**Előfeltétele: az aláírás megléte.<br />
<br />
=== Félévvégi jegy ===<br />
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br />
*Ponthatárok:<br />
:{| class="wikitable" align="center"<br />
!V (%) !! Jegy<br />
|-<br />
|0 - 39 || 1<br />
|-<br />
|40 - 55 || 2<br />
|-<br />
|55 - 65 || 3<br />
|-<br />
|65 - 80 || 4<br />
|-<br />
|80 - 100 || 5<br />
|}<br />
<br />
==Tematika==<br />
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br />
===Előadás===<br />
[[Fizika_I.Tematika|Tematika]]<br />
<br />
===Gyakorlat===<br />
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek.<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br />
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br />
*[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]<br />
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]<br />
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]<br />
*[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]<br />
*[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]<br />
*[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]<br />
*[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából<br />
*[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból<br />
<br />
==0. ZH==<br />
<br />
*Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).<br />
* A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].<br />
<br />
==KisZH-k==<br />
''Nincs anyag egyelőre. :(''<br />
<br />
==NagyZH==<br />
*[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]<br />
*Előző évek ZH-i:<br />
**2012/13 tavasz<br />
***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br />
**2010/11 tavasz<br />
***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]<br />
**2010/11 ősz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br />
**2009/10 ősz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br />
**2007/08 tavasz<br />
***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]<br />
**2007/08 ősz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]<br />
*[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]]<br />
*[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) <br />
*Előző évek vizsgái:<br />
**2012/13 tavasz<br />
***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22]]<br />
**2011/12 tavasz (jelszó: info)<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]<br />
**2011/12 ősz (kereszt)<br />
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]<br />
**2010/11 tavasz<br />
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf | 2011.06.03]]<br />
**2010/11 ősz (kereszt)<br />
***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]<br />
**2009/10 tavasz<br />
***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]<br />
**2008/09 tavasz<br />
***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]<br />
**2008/09 ősz (kereszt)<br />
***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]<br />
***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]<br />
**2007/08 ősz (kereszt)<br />
***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]<br />
***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]<br />
***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]<br />
**2006/07 ősz (kereszt)<br />
***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]<br />
***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]<br />
<br />
== Angol kurzus (Bokor Nándor) ==<br />
Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.<br />
<br />
Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.<br />
<br />
=== KisZH ===<br />
5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.<br />
KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.<br />
<br />
=== Plusz házi ===<br />
Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)<br />
<br />
=== ZH ===<br />
A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.<br />
<br />
[[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok<br />
<br />
=== Vizsga ===<br />
ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.<br />
<br />
[[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok<br />
<br />
==Kedvcsináló==<br />
<br />
===Lord Viktor===<br />
Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.<br />
<br />
Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.<br />
Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.<br />
<br />
-- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13<br />
<br />
===gerbazs===<br />
<br />
A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.<br />
<br />
A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.<br />
<br />
A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.<br />
<br />
Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.<br />
<br />
-- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.<br />
<br />
===titcar===<br />
ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)<br />
<br />
-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.<br />
<br />
===zslevi===<br />
Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: "Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni."). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )<br />
<br />
<br />
Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.<br />
<br />
-- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.<br />
<br />
==Kapcsolódó tárgyak==<br />
===Előkövetelmény===<br />
[[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br />
<br />
===Ráépülő===<br />
[[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf&diff=166196Fájl:Fizika1i elovizsga-2013-05-22-megold.pdf2013-05-23T13:20:38Z<p>Pterblgh: Pterblgh átnevezte a(z) Fájl:Fizika1i elovizsga-2013-05-22-megold.pdf.pdf lapot a következő névre: Fájl:Fizika1i elovizsga-2013-05-22-megold.pdf</p>
<hr />
<div></div>Pterblghhttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf&diff=166195Fájl:Fizika1i elovizsga-2013-05-22-megold.pdf2013-05-23T13:19:16Z<p>Pterblgh: </p>
<hr />
<div></div>Pterblgh