<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Proller14</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Proller14"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Proller14"/>
	<updated>2026-05-11T07:15:39Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=181087</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=181087"/>
		<updated>2014-05-22T17:53:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: /* Pót ZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|targykod=VIHVA109&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;amp;Itemid=35&amp;amp;lang=hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: &#039;&#039;&#039;FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10&#039;&#039;&#039;. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja!  A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Első zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a &#039;&#039;Kirchhoff&#039;&#039;-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Második zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korábbi megoldások:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=181086</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=181086"/>
		<updated>2014-05-22T17:52:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: /* Pót ZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|targykod=VIHVA109&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;amp;Itemid=35&amp;amp;lang=hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: &#039;&#039;&#039;FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10&#039;&#039;&#039;. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja!  A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Első zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a &#039;&#039;Kirchhoff&#039;&#039;-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Második zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korábbi megoldások:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=181085</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=181085"/>
		<updated>2014-05-22T17:52:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: /* Pót ZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|targykod=VIHVA109&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;amp;Itemid=35&amp;amp;lang=hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: &#039;&#039;&#039;FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10&#039;&#039;&#039;. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja!  A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Első zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a &#039;&#039;Kirchhoff&#039;&#039;-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Második zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korábbi megoldások:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf&amp;diff=181084</id>
		<title>Fájl:Jelek1 2014tavasz PZH2 AB.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf&amp;diff=181084"/>
		<updated>2014-05-22T17:51:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=180800</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=180800"/>
		<updated>2014-05-13T07:43:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: /* Pót ZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|targykod=VIHVA109&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;amp;Itemid=35&amp;amp;lang=hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: &#039;&#039;&#039;FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10&#039;&#039;&#039;. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja!  A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Első zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a &#039;&#039;Kirchhoff&#039;&#039;-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Második zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korábbi megoldások:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_1p%C3%B3tZH_2014tavasz.pdf&amp;diff=180799</id>
		<title>Fájl:Jelek1 1pótZH 2014tavasz.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_1p%C3%B3tZH_2014tavasz.pdf&amp;diff=180799"/>
		<updated>2014-05-13T07:42:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=180798</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=180798"/>
		<updated>2014-05-13T07:39:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: /* Második zárthelyi */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|targykod=VIHVA109&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;amp;Itemid=35&amp;amp;lang=hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: &#039;&#039;&#039;FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10&#039;&#039;&#039;. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja!  A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Első zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a &#039;&#039;Kirchhoff&#039;&#039;-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Második zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korábbi megoldások:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf&amp;diff=180797</id>
		<title>Fájl:Jelek1 2014tavasz 2ZH AB.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf&amp;diff=180797"/>
		<updated>2014-05-13T07:38:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=180788</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=180788"/>
		<updated>2014-05-12T18:20:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: /* Első zárthelyi */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|targykod=VIHVA109&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;amp;Itemid=35&amp;amp;lang=hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - &#039;&#039;A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: &#039;&#039;&#039;FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10&#039;&#039;&#039;. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja!  A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Első zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a &#039;&#039;Kirchhoff&#039;&#039;-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Második zárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korábbi megoldások:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált fél éves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*Sokan esnek abba a hibába, hogy egy jól sikerült 1. ZH után visszaveszik a fordulatszámot. Egyrészt a 2. ZH anyaga sokkal terjedelmesebb és sokkal bonyolultabb. Nem egy diák volt már, aki egy ~10 pontos első ZH után elbízta magát és a második ZH-n alig kapart össze pár pontot. Másrészről a második ZH anyagára erőteljesen épít a jelek és rendszerek 2, ahol már úgy veszik, hogy ezeket az ismereteket már mindenki elsajátította és készségszinten használni is tudja. Egyszóval az anyag második felét is érdemes alaposan megtanulni, különben sokat lehet vele szívni a későbbi félévek során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf&amp;diff=180787</id>
		<title>Fájl:Jelek1 2014 tavasz 1 ZH A-B.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf&amp;diff=180787"/>
		<updated>2014-05-12T18:19:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9rn%C3%B6ki_probl%C3%A9mamegold%C3%A1s&amp;diff=180594</id>
		<title>Mérnöki problémamegoldás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9rn%C3%B6ki_probl%C3%A9mamegold%C3%A1s&amp;diff=180594"/>
		<updated>2014-04-24T19:26:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: /* 2013 Ősz */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Mérnöki problémamegoldás&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIVEAK48&lt;br /&gt;
| szak = &lt;br /&gt;
| kredit = 2&lt;br /&gt;
| félév = &lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = VET&lt;br /&gt;
| jelenlét = ajánlott&lt;br /&gt;
| minmunka = 4-6 óra&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db, 3-5 fős csapatmunka&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAK48/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.hik.bme.hu/mpm/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
* 2 kártyás tárgyhoz képest kicsit túl van lőve a workload.&lt;br /&gt;
* 1 ZH, 1 Házi&lt;br /&gt;
* A félévközi jegy a két számonkérés osztályzatának átlaga.&lt;br /&gt;
* Gyakorlatokra be érdemes menni, mert ott megcsinálod a házik jelentős részét. Érdemes többen felvenni haverokkal, úgy van aki szól, mikor van a ZH. (Köszi Máté :))&lt;br /&gt;
* Anyagok: http://www.hik.bme.hu/mpm/index.html&lt;br /&gt;
* userrpass-t az első órán elmondják, de van köze a hallgatáshoz. Mindkettőnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A zárthelyiről=&lt;br /&gt;
Ponthatárok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  0 - 11 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12 - 16 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 17 - 20 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 21 - 25 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 26 - 30 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ZH után van egyedül jelenlét ami pozitívan számít a Zárthelyi eredményébe, érdemes bent maradni. :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2011 tavaszi ZH sor===&lt;br /&gt;
* Ismertesse a problémamegoldási ciklust!&lt;br /&gt;
* Ismertesse mi az AHP mátrix célja, táblázat kimenete, előnye hátránya&lt;br /&gt;
* Hogyan alkalmazható az AHP alternatívák közti választásra&lt;br /&gt;
* Definiálja a következüket: inventív probléma, fizikai &amp;amp; technikai ellentmondás, utóbb kettőre mondjon példát!&lt;br /&gt;
* Ismertesse a SCAMPER (Osborn) módszert!&lt;br /&gt;
* Ismertesse a multidiszciplináris tervezés működési elvét, folyamatmodelljét! &lt;br /&gt;
* Alábbi mátrix adott:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| ||A1||A2||A3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A1|| || || &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A2||1/3|| || &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A3||1/3||1|| &lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
Töltse ki a hiányzó elemeket!&lt;br /&gt;
Konzisztens-e a kitöltés? Miért?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013 tavaszi ZH sor===&lt;br /&gt;
Minden feladat 5 pontot ér.&lt;br /&gt;
* Ismertesse a problémamegoldási ciklust&lt;br /&gt;
* Mi a szabadalmaztathatóság 3 feltétele?&lt;br /&gt;
* Kis méretű, nagy teljesítményű energiatároló akkumulátor. Fizikai vagy technikai ellentmondás? Melyik TRIZ módszerrel oldaná meg?&lt;br /&gt;
* Ismertesse a SCAMPER (Osborn) módszert!&lt;br /&gt;
* Írjon 5 ötlet keresési/generálási módszert!&lt;br /&gt;
* Adott az alábbi AHP mátrix:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| ||A1||A2||A3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A1|| || || &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A2||1/3|| || &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A3||1/9||3|| &lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
Töltse ki a hiányzó elemeket!&lt;br /&gt;
Konzisztens-e a kitöltés? Miért?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013 őszi ZH sor===&lt;br /&gt;
:[[Média:Mernokiprob zh 2013.11.5.pdf| 2013.11.5.pdf]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:&amp;lt;small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;A 12-es kérdés a &amp;quot;fast failure&amp;quot; módszer használati területére vonatkozik.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014 tavaszi ZH sor===&lt;br /&gt;
:[[Média:MPM ZH 20140415.pdf| 2014.04.15 v1]] - Ez így 26 pontot ért a 30-ból.&lt;br /&gt;
:[[:Média:mernoki_problemamegoldas_2014_tavasz.pdf|2014.04.15 v2]] - Szintén 26 pontos lett, hátha van eltérés és akkor lehet javítani. (Én nem néztem át.)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vélemények=&lt;br /&gt;
===2010 ősz===&lt;br /&gt;
Első félév lévén kevesen voltunk, nem volt kiforrott a tananyag és az elvárás. Katalógus nincs, az anyagok felkerülnek netre, de érdemes bejárni, hisz pár ember közül megjegyeznek és &amp;quot;elnézőbbek&amp;quot; zh-n, és a házi javítás közben, ha bejártál. A házi megoldásához érdemes bejárni, hogy képben legyél. Egy házit 2-3 fős csoport ír, a miénk 2-3 oldal volt, de az előadó pedzegette, hogy ez a későbbiekben nem lesz elég. Nem a legkönnyebb tárgy két kreditért, de legalább köszönőviszonyban van karunk tanításaival. -- PF - 2010.01.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2011 tavasz===&lt;br /&gt;
2011 tavaszi félévben hallgattam. Kicsit többnek tűnt a munka, mint 2 kredit, érdekes, első blikkre common sense módszereket kellett csinálnunk... (Brainstorming: agyviharozás) Attól függően milyen projektet csinálsz, lesz számodra érdekes. Ha van valami, ami régóta foglalkoztat, legalább utánajársz egy kicsit. Én gázturbinás rollert akartam, amivel lehet előzgetni a pályán a ferrárikat, de Máté leszavazott a töltést nem igénylő wireless perifériákkal. ZH-zni a mérnöki problémamegoldás általam tanult módszerével mentem be: a diák feléig jutottam, azt is inkább csak snapshotolni próbáltam. It waz nat sikerült: kettesüjjéllekisfiam. Épphogy. De a házi húzott egy jegyet. -- [[DonGatto|Liba]] - 2011.05.13.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2012 tavasz===&lt;br /&gt;
Jó tárgy, ZH-n a kiadott pdf-ekből a lényeget kérdezik. Érdemes ismerősökkel együtt felvenni, mert a házit csoportban kell írni. A házit a gyakorlati órákon érdemes megcsinálni, mert így ha elakadtok, tudnak segíteni. -- digo - 2012. tavaszi félév &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013 Tavasz===&lt;br /&gt;
Kis tanulással, az órai diákból és a kiadott pdf-ekből könnyen megtanulható a ZH anyaga. A gyakorlatokra érdemes bejárni mert úgy könnyen elkészíthető a házi feladat, nem kell vele otthon szöszölni. Alapvetően érdekes dolgokat oktat a tárgy, szóval érdemes felvenni. -- csompi - 2013 tavaszi félév&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013 Ősz===&lt;br /&gt;
A honlapra felkerülő pdf-ekből egészen megtanulható a zh anyaga.Én azon kevesek közé tartoztam akik bejártak néha az órára,azt túlzásnak tartom hogy érdemes,de néha adtak ki kis házikat,plusz pontért ami a zh-nál egészen jól tud jönni.A gyakorlatokra mindenképpen érdemes bejárni,mert akkor nem kell a házival otthon szórakozni.Ami újdonság volt ebben a félévben,az a zh felépítése ,most már tesztesített lett.&lt;br /&gt;
Véleményem szerint érdekes a tárgy,és ha tisztességgel átnézted a pdf-eket(és picit érdekel is),teljesíthető,egészen jó jeggyel.&lt;br /&gt;
--AJT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9rn%C3%B6ki_probl%C3%A9mamegold%C3%A1s&amp;diff=180593</id>
		<title>Mérnöki problémamegoldás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9rn%C3%B6ki_probl%C3%A9mamegold%C3%A1s&amp;diff=180593"/>
		<updated>2014-04-24T19:25:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: /* Vélemények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Mérnöki problémamegoldás&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIVEAK48&lt;br /&gt;
| szak = &lt;br /&gt;
| kredit = 2&lt;br /&gt;
| félév = &lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = VET&lt;br /&gt;
| jelenlét = ajánlott&lt;br /&gt;
| minmunka = 4-6 óra&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db, 3-5 fős csapatmunka&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAK48/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.hik.bme.hu/mpm/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
* 2 kártyás tárgyhoz képest kicsit túl van lőve a workload.&lt;br /&gt;
* 1 ZH, 1 Házi&lt;br /&gt;
* A félévközi jegy a két számonkérés osztályzatának átlaga.&lt;br /&gt;
* Gyakorlatokra be érdemes menni, mert ott megcsinálod a házik jelentős részét. Érdemes többen felvenni haverokkal, úgy van aki szól, mikor van a ZH. (Köszi Máté :))&lt;br /&gt;
* Anyagok: http://www.hik.bme.hu/mpm/index.html&lt;br /&gt;
* userrpass-t az első órán elmondják, de van köze a hallgatáshoz. Mindkettőnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A zárthelyiről=&lt;br /&gt;
Ponthatárok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  0 - 11 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12 - 16 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 17 - 20 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 21 - 25 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 26 - 30 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ZH után van egyedül jelenlét ami pozitívan számít a Zárthelyi eredményébe, érdemes bent maradni. :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2011 tavaszi ZH sor===&lt;br /&gt;
* Ismertesse a problémamegoldási ciklust!&lt;br /&gt;
* Ismertesse mi az AHP mátrix célja, táblázat kimenete, előnye hátránya&lt;br /&gt;
* Hogyan alkalmazható az AHP alternatívák közti választásra&lt;br /&gt;
* Definiálja a következüket: inventív probléma, fizikai &amp;amp; technikai ellentmondás, utóbb kettőre mondjon példát!&lt;br /&gt;
* Ismertesse a SCAMPER (Osborn) módszert!&lt;br /&gt;
* Ismertesse a multidiszciplináris tervezés működési elvét, folyamatmodelljét! &lt;br /&gt;
* Alábbi mátrix adott:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| ||A1||A2||A3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A1|| || || &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A2||1/3|| || &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A3||1/3||1|| &lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
Töltse ki a hiányzó elemeket!&lt;br /&gt;
Konzisztens-e a kitöltés? Miért?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013 tavaszi ZH sor===&lt;br /&gt;
Minden feladat 5 pontot ér.&lt;br /&gt;
* Ismertesse a problémamegoldási ciklust&lt;br /&gt;
* Mi a szabadalmaztathatóság 3 feltétele?&lt;br /&gt;
* Kis méretű, nagy teljesítményű energiatároló akkumulátor. Fizikai vagy technikai ellentmondás? Melyik TRIZ módszerrel oldaná meg?&lt;br /&gt;
* Ismertesse a SCAMPER (Osborn) módszert!&lt;br /&gt;
* Írjon 5 ötlet keresési/generálási módszert!&lt;br /&gt;
* Adott az alábbi AHP mátrix:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| ||A1||A2||A3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A1|| || || &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A2||1/3|| || &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|A3||1/9||3|| &lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
Töltse ki a hiányzó elemeket!&lt;br /&gt;
Konzisztens-e a kitöltés? Miért?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013 őszi ZH sor===&lt;br /&gt;
:[[Média:Mernokiprob zh 2013.11.5.pdf| 2013.11.5.pdf]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:&amp;lt;small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;A 12-es kérdés a &amp;quot;fast failure&amp;quot; módszer használati területére vonatkozik.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014 tavaszi ZH sor===&lt;br /&gt;
:[[Média:MPM ZH 20140415.pdf| 2014.04.15 v1]] - Ez így 26 pontot ért a 30-ból.&lt;br /&gt;
:[[:Média:mernoki_problemamegoldas_2014_tavasz.pdf|2014.04.15 v2]] - Szintén 26 pontos lett, hátha van eltérés és akkor lehet javítani. (Én nem néztem át.)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vélemények=&lt;br /&gt;
===2010 ősz===&lt;br /&gt;
Első félév lévén kevesen voltunk, nem volt kiforrott a tananyag és az elvárás. Katalógus nincs, az anyagok felkerülnek netre, de érdemes bejárni, hisz pár ember közül megjegyeznek és &amp;quot;elnézőbbek&amp;quot; zh-n, és a házi javítás közben, ha bejártál. A házi megoldásához érdemes bejárni, hogy képben legyél. Egy házit 2-3 fős csoport ír, a miénk 2-3 oldal volt, de az előadó pedzegette, hogy ez a későbbiekben nem lesz elég. Nem a legkönnyebb tárgy két kreditért, de legalább köszönőviszonyban van karunk tanításaival. -- PF - 2010.01.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2011 tavasz===&lt;br /&gt;
2011 tavaszi félévben hallgattam. Kicsit többnek tűnt a munka, mint 2 kredit, érdekes, első blikkre common sense módszereket kellett csinálnunk... (Brainstorming: agyviharozás) Attól függően milyen projektet csinálsz, lesz számodra érdekes. Ha van valami, ami régóta foglalkoztat, legalább utánajársz egy kicsit. Én gázturbinás rollert akartam, amivel lehet előzgetni a pályán a ferrárikat, de Máté leszavazott a töltést nem igénylő wireless perifériákkal. ZH-zni a mérnöki problémamegoldás általam tanult módszerével mentem be: a diák feléig jutottam, azt is inkább csak snapshotolni próbáltam. It waz nat sikerült: kettesüjjéllekisfiam. Épphogy. De a házi húzott egy jegyet. -- [[DonGatto|Liba]] - 2011.05.13.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2012 tavasz===&lt;br /&gt;
Jó tárgy, ZH-n a kiadott pdf-ekből a lényeget kérdezik. Érdemes ismerősökkel együtt felvenni, mert a házit csoportban kell írni. A házit a gyakorlati órákon érdemes megcsinálni, mert így ha elakadtok, tudnak segíteni. -- digo - 2012. tavaszi félév &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013 Tavasz===&lt;br /&gt;
Kis tanulással, az órai diákból és a kiadott pdf-ekből könnyen megtanulható a ZH anyaga. A gyakorlatokra érdemes bejárni mert úgy könnyen elkészíthető a házi feladat, nem kell vele otthon szöszölni. Alapvetően érdekes dolgokat oktat a tárgy, szóval érdemes felvenni. -- csompi - 2013 tavaszi félév&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013 Ősz===&lt;br /&gt;
A honlapra felkerülő pdf-ekből egészen megtanulható a zh anyaga.Én azon kevesek közé tartoztam akik bejártak néha az órára,azt túlzásnak tartom hogy érdemes,de néha adtak ki kis házikat,plusz pontért ami a zh-nál egészen jól tud jönni.A gyakorlatokra mindenképpen érdemes bejárni,mert akkor nem kell vele otthon szórakozni.Ami újdonság volt ebben a félévben,az a zh felépítése ,most már tesztesített lett.&lt;br /&gt;
Véleményem szerint érdekes a tárgy,és ha tisztességgel átnézted a pdf-eket(és picit érdekel is),teljesíthető,egészen jó jeggyel.&lt;br /&gt;
AJT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg&amp;diff=180591</id>
		<title>Fájl:Matek2 zh1 2014 tavasz.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg&amp;diff=180591"/>
		<updated>2014-04-24T18:55:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg&amp;diff=180585</id>
		<title>Fájl:Matek2 zh2 2014 tavasz.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg&amp;diff=180585"/>
		<updated>2014-04-24T08:43:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Proller14: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Proller14</name></author>
	</entry>
</feed>