VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

VIK Szakestély

2022-02-07T14:03:43Z

Pollák Csaba:

{{Kör
| név = Villanykari Szakestély
| gyakoriság = félévente 2
| nap = általában csütörtök vagy péntek
| hely = Földszinti Nagyterem
| alapítás = 2001
| körvezető = [https://pek.sch.bme.hu/profiles/Noox07 Pollák Csaba]
| reszort = Bulis reszort
| levlista = vik-szakest{{kukac}}sch.bme.hu
| honlap = http://szakest.sch.bme.hu
}}
== Cél, Tevékenység ==
A kör a selmeci diákhagyományok és a Miskolci Egyetem Szakestélyei alapján (azokhoz csak hasonló, de velük nem megegyező) Szakestélyeket és Szakesteket szervez. Ezek célja, hogy félévente két alkalommal összeüljenek a baráti társaságok, és egy meghatározott program szerint különböző vicces előadásokat hallgathassunk meg tanárainktól, mindeközben sört/fröccsöt és zsíroskenyeret fogyasszunk, illetve a Szakestes nótákat énekeljük.
Az általában októberben megrendezett Korsóavató Szakestély célja, hogy a gólyák előadása alapján kiderüljön, hogy érdemes-e az évfolyam arra, hogy felavassák Szakestes korsóikat. Másik nagyobb volumenű Szakestélyünk a Gyűrűavató Szakestély volt, ezen a végzett hallgatók avathatták fel a Villanykaros Gyűrűjüket. A Gyűrűavató Szakestélyek újra-bevezetése jelenleg is folyamatban van.
Ezen komolyabb hangvételű Szakestélyek mellett szoktunk kisebb, lazább Szakesteket is tartani, a félév elején Gatyábarázót, a szorgalmi időszak végén pedig Búfelejtő Szakesteket. Ezeknek a célja pusztán a szórakoztatás.

== Történet ==
A kör 2001-ben alakult. Az alapítóknak a célja egy, a miskolcihoz hasonló rendszer kialakítása volt, amely a gólyákkal való foglalkozást helyezi előtérbe, tehát lényegében a seniorgárdához hasonló dolgot akartak létrehozni. Ez a része nem teljesen valósult meg, viszont egy egyedi hagyományt sikerült teremteniük.
2001 és 2008 között évente 2-3 Szakestélyt tartottunk, ekkor még az osztatlan képzés jó alapot szolgált arra, hogy az évfolyamok közösen avassanak korsót, szalagot, gyűrűt. Az osztatlan képzés (és így az évfolyamok) megszűnésével ezek a hagyományok sajnos kikoptak, lecsökkent az érdeklődés a szalag- és gyűrűavatásra.

== Jelentkezés ==
A körbe alapvetően Gólyaszerdán szoktunk embereket toborzoni, de bármikor van lehetőség jelentkezni a körbe, amennyiben legalább egy Szakesten már részt vettél. A jelenktezéshez keresd a mindenkori körvezetőt e-mailben vagy személyesen.

[[Kategória:Sch]]

Jelek és rendszerek 2

2021-02-01T14:11:30Z

Pollák Csaba:

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Elektronika 1

2020-11-17T16:38:12Z

Pollák Csaba:

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|tárgykód=VIHIAB02
|szak=villany
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html
}}

Tranzisztorok és belőlük felépülő összetettebb elektronikai modulok (pl. műveleti erősítők) kapcsolástechnikájának megértéséhez szükséges
*fogalmak, modellek elsajátítása,
*számítási módszerek begyakorlása,
*alkalmazási példák megismerése.
A tárgy szervesen épít az előzményként és párhuzamosan is futó két féléves Jelek és rendszerek tárgy mondanivalójára és tematikájában figyelembe veszi a későbbi szakmai tárgyak témaköreit.

Az Elektronika 1 tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot. A [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 11%-os súllyal szerepel.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [https://bme.videotorium.hu/hu/channels/1589/elektronika-1 Előadásvideók]
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]
*''HA5KFU'' [https://ha5kfu.sch.bme.hu/2019/11/18/eloerosito-kapcsolas-tervezese-red-pitaya-kartyahoz-80-m-en/ példa] földelt bázisú erősítő tervezéséhez

== Előadások ==
{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== 2017 ősz ===
*[[Media:01_ea_2017.pdf|1. Előadás]]
*[[Media:02_ea_2017.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:03_ea_2017.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:04_ea_2017.pdf|4. Előadás]]
*[[Media:05_ea_2017.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:06_ea_2017.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:07_ea_2017.pdf|7. Előadás]]
*[[Media:08_ea_2017.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:09_ea_2017.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:10_ea_2017.pdf|10. Előadás]]
*[[Media:11_ea_2017.pdf|11. Előadás]]
*[[Media:12_ea_2017.pdf|12. Előadás]]
*[[Media:13_ea_2017.pdf|13. Előadás]]
*[[Media:14_ea_2017.pdf|14. Előadás]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== 2019 ősz ===
*[[Media:01_ea_2019.zip|1. Előadás]]
*[[Media:02_ea_2019.zip|2. Előadás]]
*[[Media:03_ea_2019.zip|3. Előadás]]
*[[Media:04_ea_2019.zip|4. Előadás]]
*[[Media:05_ea_2019.zip|5. Előadás]]
*[[Media:06_ea_2019.zip|6. Előadás]]
*[[Media:07_ea_2019.zip|7. Előadás]]
*[[Media:08_ea_2019.zip|8. Előadás]]
*[[Media:09_ea_2019.zip|9. Előadás]]
*[[Media:10_ea_2019.zip|10. Előadás]]
*[[Media:11_ea_2019.zip|11. Előadás]]
*[[Media:12_ea_2019.zip|12. Előadás]]
|}

== Gyakorlatok (2019 ősz) ==
*[[Media:01_gyak_2019.pdf|1. Gyakorlat]]
*[[Media:02_gyak_2019.pdf|2. Gyakorlat]]
*[[Media:03_gyak_2019.zip|3. Gyakorlat]]
*[[Media:04_gyak_2019.zip|4. Gyakorlat]]
*[[Media:05_gyak_2019.zip|5. Gyakorlat]]
*[[Media:06_gyak_2019.zip|6. Gyakorlat]]
*[[Media:07_gyak_2019.zip|7. Gyakorlat]]
*[[Media:08_gyak_2019.zip|8. Gyakorlat]]
*[[Media:09_gyak_2019.zip|9. Gyakorlat]]
*[[Media:10_gyak_2019.zip|10. Gyakorlat]]
*[[Media:11_gyak_2019.zip|11. Gyakorlat]]
*[[Media:12_gyak_2019.pdf|12. Gyakorlat]]
*[[Media:13_gyak_2019.pdf|13. Gyakorlat]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:ZH_2016_11_07_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2017_10_27_zh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2018_10_29_zh_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:2019_2020_ZHm.pdf|2019/20 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika_1_zh_2020.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:PZH_2016_11_18_m.pdf| 2016/17 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2017_11_03_pzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_20181108_PZH_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_2019_2020_PZHm.pdf|2019/20 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ppZH_2015_2016_osz.pdf.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:2016_12_12_PPZH_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2017_12_11_ppzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_ppzh_2018_12_14.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]

*2014/15:
**[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16:
**[[Media:Elektro1_Vizsga1_2016_01_08_m.pdf|2016.01.08]]
**[[Media:Elektro1_2016_01_15_m.pdf|2016.01.15]]
**[[Media:Elektro1_V3_2016_01_22_m.pdf|2016.01.22]]
**[[Media:Elektro1_V4_2016_01_27_m.pdf|2016.01.27]]

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_V1_2016_06_02_m.pdf|2016.06.02]]
**[[Media:Elektro1_V2_2016_06_09_m.pdf|2016.06.09]]
**[[Media:Elektro1_V3_2016_06_23_m.pdf|2016.06.23]]

*2016/17 ősz
**[[Media:2016_12_21_V1_m.pdf|2016.12.21]]
**[[Media:2017_01_06_V2_m.pdf|2017.01.06]]
**[[Media:2017_01_13_V3_m.pdf|2017.01.13]]
**[[Media:2017_01_20_V4_m.pdf|2017.01.20]]

*2016/17 - kereszt:
**[[Media:V1_2017_05_26_m.pdf|2017.05.26]]
**[[Media:V2_2017_06_09_m.pdf|2017.06.09]]
**[[Media:V3_2017_06_16_m.pdf|2017.06.16]]

*2017/18 ősz
**[[Media:Elektro1_2017_12_20_V1_m.pdf|2017.12.20]]
**[[Media:Elektro1_2018_01_05_V2_m.pdf|2018.01.05]]
**[[Media:Elektro1_2018_01_12_V3_m.pdf|2018.01.12]]
**[[Media:Elektro1_2018_01_19_V4_m.pdf|2018.01.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2018/19 ősz
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2018_12_21.pdf|2018.12.21]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2019_01_04.pdf|2019.01.04]]

*2019/20 ősz
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_03.pdf|2020.01.03]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_10.pdf|2020.01.10]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_17.pdf|2020.01.17]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_24.pdf|2020.01.24]]
|}

==Tippek==

*A tárgyra érdemes odafigyelni, mert az új, 2014-től érvényes tantervben a bukás félévcsúszást jelent!
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat.
*Az Videotorium nézése szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes végignézni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Elektrotechnika

2020-10-28T13:57:58Z

Pollák Csaba:

'''Az itt szereplő anyagok hallgatói munka eredményei. Ezekre hivatkozni az oktatónál sikertelen beugró, ZH esetén nem javasolt. Az anyagok elévültek.'''
Az anyagok hivatalosan itt érhetők el: edu.vik.bme.hu

'''2015 őszi félévétől a régi és az új tanterv szerint haladóknak is az új tárgy indul. A régi tárgyhoz képest apróbb változások vannak a követelményekben.'''

{{Tantárgy
|nev=Elektrotechnika
|tárgykód=VIVEAB00
|szak=villany
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=nincs
|tanszék=VET
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|labor=5 alkalom
|levlista=eltech{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAB00/
|targyhonlap=https://vet.bme.hu/?q=tantargyak/elektrotechnika
}}

Megalapozza a [[Villamos energetika]] tárgyat és egyben elméleti és gyakorlati megalapozás azok részére, akik a Villamos energetika szakirányon folytatják a tanulmányaikat.

A tantárgycélkitűzése az elektrotechnika alapjainak bemutatása. Az elektrotechnikai gyakorlatban alkalmazott számítási módszerek ismertetése. A bemutatott módszerek alkalmazása gyakorlati példák megoldásával. Az egy- és háromfázisú transzformátorok működése, szimmetrikus állandósult állapotának vizsgálatára alkalmas alapvető módszerek ismertetése. Az alapvető elektromechanikai átalakítók mágneses terének ismertetésére alapozva ezek működési elveinek ismertetése. A teljesítményelektronika és a villamos hajtástechnika alapjainak bemutatása, fokozatosan felépítve. Az elektrotechnika környezetvédelmi vonatkozásai, az elektromágneses összeférhetőség alapjai. A villamos biztonságtechnika és az érintésvédelem tárgyalása. A villamos energia alapvető tárolási módszereinek és eszközeinek ismertetése. Az elektrotechnika korszerű és a jövőben várható lényeges alkalmazásainak áttekintése és ismertetése.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételéhez szükséges a [[Jelek és rendszerek 1]] kreditének megszerzése, bár a valóságban kevés Jelek 1-es anyagra hivatkoznak a tárgyban, viszont sok minden szóba kerül a [[Fizika 2]] tananyagából.
*'''Laborok:''' A félév során 5 labormérést kell teljesíteni (egy pótmérésre van lehetőség), melyek mindegyike elején beugró van. Alaposan fel kell készülni rájuk a segédletből, mert könnyen kidobhatnak, legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések labornál!
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab, egyenként 50 pontos nagyzárthelyit kell megírni, mindkettőt külön-külön legalább 40 %-ra (20 pont). Mindkét zárthelyi feleletválasztós/számolós feladatokból áll.
*'''Házi feladat:''' A félév során kiadnak néhány szorgalmi házi feladatot. Ezek megoldása nem kötelező, de jó megoldás esetén, akár 1 jeggyel is javítható az egyik zárthelyi eredménye.
*'''Félévközi jegy:''' A két legalább elégséges ZH pontszámát összegzik és százalékot képeznek belőle. Az 5 sikeres mérésre kapott jegyeket átlagolják és százalékot képeznek belőle. Ezután a ZH százalékot 2/3, a labor százalékot pedig 1/3 súllyal összeátlagolják. Az elégségeshez legalább 40%-ot kell elérni!

*Ponthatárok:
*Eredmény (E)
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 120px; height: 40px;"
|-
!E %!! Jegy
|-
|0 - 39|| 1
|-
|40 - 54|| 2
|-
|55 - 69|| 3
|-
|70 - 84|| 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

== Előadás anyagok 2019/20 ősz ==

* [https://prezi.com/view/kklOPEUOMwQmaW10JHRS/ 1. előadás (Bevezetés) ]
*[[Media:Elektrotechnika 2EA - Park vektor.pdf| 2. előadás (Park vektor)]]
*[[Media:Transzformator2_3EA.pdf|3. előadás (Transzformátor)]]
* [https://prezi.com/view/6cU6QdlR4kEPbmPoTwWw/ 4. előadás (Transzformátor 2) ]
* [https://prezi.com/view/4vaXIcSNJfGZRppffB50/ 5. előadás (Forgómezős Alapok) ]
* [https://prezi.com/view/qCDeByIjeOCHJV8pG6qk/ 6. előadás (Aszinkron Gép) ]
*[[Media:Aszinkron gep 2_7EA.pdf|7. előadás (Aszinkron Gép 2)]]
* [https://prezi.com/view/bBY6AsuTezczHCzpuWsy/ 8. előadás (Szinkron Gép) ]
*[[Media:EA9_szinkron_gep_2.pdf|9. előadás (Szinkron Gép 2)]]
* [https://prezi.com/view/LqEbDmlsYy1NlFU0Fgwo/ 10. előadás (Vezérléstechnika) ]
*[[Media:AC_motorok_vezerlese.pdf|11. előadás]]
*[[Media:Elektrotechnika2019_elettan.pdf|12. előadás]]
*[[Media:Elektrotechnika2019_EMC.pdf|13. előadás]]
*[[Media:eltech_autv_2019web.pdf|14. előadás]]
*[[Media:eltech_szigetel2019.pdf|15. előadás]]

*[[Media:Elektrotechnika_kisules2019.pdf|Egyéb leadott PPT 1]]
*[[Media:eltech_epvill2019.pdf|Egyéb leadott PPT 2]]
*[[Media:eltech_fam2019.pdf|Egyéb leadott PPT 3]]

== Laborok ==

Minden labor elején egy 10-15 perces beugrót kell írni. Mivel a laborvezető határozza meg a tényleges beugró kérdéseket, így ezek csak iránymutatásul szolgálnak, ettől lényegesen eltérő kérdéseket is feltehetnek. Tehát ezen anyagok megtanulása '''NEM''' mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a feszültségNÉLKÜLI és feszültségMENTES állapot összekeverése súlyos hibának számít és a beugró esetében ez az egy hiba is a beugró sikertelenségével járhat! - Shad

Továbbá nagyon fontos a mérési útmutató ismerete és értése, a piros részekkel szedett biztonsági kérdésekre a válasz ismerete.


A 2019/20 őszi félévben kiadott laborfelkészülési segédlet egyben: [[Media:etech_laborok_2019.zip|Etech 2019/20 ősz]]


*[[Media:1.lab_nagyfesz_ell.pdf|Nagyfeszültségű kisülések vizsgálata (2018)]] - biztonságtechnikai résszel együtt
*[[Media:eltech_labors_érintés_2012ősz.pdf|Érintésvédelem]] - újabb verzió: [[Media:2.lab_érintésv_ell.pdf|Érintésvédelem (2018)]]
*[[Media:eltech_labors_traffo_2012ősz.pdf|Transzformátorok]]
*[[Media:eltech_labors_villamosgépek_2012ősz.pdf|Villamosgépek]] - újabb verzió: [[Media:4.lab_villgépek_ell.pdf|Villamos gépek (2018)]]
*[[Media:eltech_labors_nemkonv_2012ősz.pdf|Nemkonvencionális energiaátalakítók]]

== ZH segédanyagok ==
A ZH-k anyaga évről-évre változik, ezért nem egységesek a kidolgozások. Ha valakinek van ideje és kedve, az átültethetné ezeket a kidolgozásokat a lentebb már létrehozott wikilapokra. Annak nincs sok értelme, hogy minden évben a korábbi évekkel 90%-ban redundáns kidolgozások szülessenek. Sokkal hatékonyabb lenne, egy wikis kidolgozás, amit lehet módosítani/bővíteni is utólag.

'''Figyelem:''' Újabban elterjedt az a ZH feladat konvenció, hogy a kérdéseket először tömören, egy sorban leírják, majd alá "ajánlásokat" adnak a kidolgozásra (például: [[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012 őszi 3. ZH]]). Ezek valójában nem ajánlások, hanem ezek alapján adják a pontokat, szóval érdemes minden pontra részletesen kitérni.


A 2019/20 őszi félévben kiadott ZH felkészülési segédletek:
*[[Media:etech_zh1_2019.pdf|ZH I]]
*[[Media:etech_zh2_2019.pdf|ZH II]]


=== Ellenőrző kérdések kidolgozásai ===

* [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - A - Az elektrotechnika alapjai|A - Az elektrotechnika alapjai]]
* [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - B - Mágneses és szupravezető anyagok|B - Mágneses és szupravezető anyagok]]
* [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák|C - Gyakorlati áramkör-számítási technikák]]
* [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - D - Villamosenergia-átalakítók|D - Villamosenergia-átalakítók]]
* [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - E - Transzformátorok|E - Transzformátorok]]
* [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás|F - Elektromechanikai átalakítók, forgó mozgás]]
* [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei|G - Elektromechanikai átalakítók működési elvei]]
* [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - H - Elektrotechnikai környezetvédelem|H - Elektrotechnikai környezetvédelem]]
* [[Elektrotechnika ellenőrző kérdések - I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek|I - Elektrotechnikai alkalmazások és fejlődési trendek]]

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:ESZK_eltech_konzi_vik_2020_MM.pptx|ESZK 1. ZH konzultáció 1. rész (2020)]] - Alapok, transzformátor
*[[Media:Elektrotechnika2020-1ZH-FÁ.pptx|ESZK 1. ZH konzultáció 2. rész (2020)]] - Forgómező, aszinkron gép
*[[Media:eltech_laborészh_allinone_2010ősz.pdf|All In One jegyzet (2010)]] - Diasorok és minden egyéb anyag tematikusan összeollózva egy helyre
*[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Háromfázisú vektorok]]
*[[Media:eltech_egyéb_szechenyisjegyzet.pdf|Széchenyi István Egyetem - Elektrotechnika jegyzet]]
*[[Media:Elektrotechnika_II.ZH_kidolgozás.pdf|Elektrotechnika II.ZH kidolgozás]]
*[[Media:Elektrotechnika 1. zh kidolgozás.pdf|Elektrotechnika I.ZH kidolgozás - hibákat tartalmazhat]]

== Nagyzárthelyik ==

A ZH tematika évről-évre változik annak függvényében, hogy adott évben milyen sorrendben mentek le az anyagrészek és hogy haladtatok. Így az itt szereplő anyagok '''nem teljesen ''' fedik a mostani számonkérések anyagát, csak mint egy útmutatásul szolgálnak.

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%; "
| style="vertical-align: top;" |

=== Első ZH ===

*[[Media:eltech_zh1_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Media:Eltech_zh1_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Media:eltech_zh1_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]]
*[[Media:eltech_zh1_2011.10.04.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:eltech_zh1s_2018ősz.pdf|2018/19 ősz]]
*[[Media:eltech2020.pdf|2020/21 ősz]]

| style="vertical-align: top;" |

=== Második ZH ===

*[[Media:Eltech_zh2_2009ősz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Media:Eltech_zh2_2012ősz.PDF|2012/13 ősz]]
*[[Media:Eltech_zh2_2018ösz_teljes.pdf|2018/19 ősz]]
*[[Media:Eltech_zh2pot_201819osz.pdf|2018/19 ősz]]- pótZH (csak első rész)

| style="vertical-align: top;" |

=== Harmadik ZH ===

*[[Media:eltech_zh3_2007ősz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Media:Eltech_zh3_2010ősz.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:eltech_zh3_2012.12.03.pdf|2012/13 ősz]]
*[[Media:eltech_pzh3_2012.12.14.pdf|2012/13 ősz]] - pótZH
*[[media:Eltech_zh3_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[media:Eltech_zh3_pót_2014ősz.jpg|2014/15 ősz]] - pótZH

|}
== Régi ZH-k ==
{{Rejtett
|mutatott='''2013 ősz előtti ZH-k'''
|szöveg=

=== Első ZH ===
*[[Media:eltech_zh1s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]
*[[Media:eltech_zh1s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]
*[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]
*[[Media:eltech_zh1s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]
*[[Media:eltech_zh1s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]

=== Második ZH ===

*[[Media:eltech_zh2s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]
*[[Media:eltech_zh2s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]
*[[Media:eltech_zh2s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]
*[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]
*[[Media:eltech_zh2s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]
*[[Media:eltech_zh2s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]

=== Harmadik ZH ===

*[[Media:eltech_zh3s_2008ősz.pdf|2008 ősz]]
*[[Media:eltech_zh3s_2009ősz.pdf|2009 ősz]]
*[[Media:eltech_zh3s_2010ősz.pdf|2010 ősz]]
*[[Media:eltech_elkerd_2011ősz.pdf|2011 ősz]]
*[[Media:eltech_zh3s_2012ősz.pdf|2012 ősz]]
*[[Media:Eltech_zh3s_2013ősz.pdf|2013 ősz]]

}}
== Szorgalmi házi feladat ==

A házi feladat '''nem kötelező''', de általában minden félévben feldobnak az oktatók pár témát, amelyet kidolgozva lehet +1 jeggyel növelni az egyik nagyZH eredményét. Kiemelkedően színvonalas munka esetén, akár direktben a félévközi eredmény is növelhető +1 jeggyel (bár ez nem biztos). Sem az itt elérhető anyagokat, sem bármilyen más netes anyagot '''nem éri meg másolni''', mert azt rögtön kiszúrják és nem kapsz rá semmit.

Példák házi feladatokra:

*[[Media:eltech_hf_megújuló.pdf|Megújuló energiaforrások]]

== Tippek ==

* A tárgy alapvetően nem nehéz. A zárthelyiken 90%+ esetben tényleg szó szerint a kiadott ellenőrző kérdéseket kérik vissza. Ha azokat alaposan megtanulod, nagy meglepetés nem érhet.
* A laborok elején írandó beugrót tényleg komolyan kell venni. Legfőképpen a nagyfeszültségű kisülések laborét, hiszen ott ha valamit nagyon elbénázol, akár komolyabb sérülés is lehet! Éppen ezért aki nem tudja csukott szemmel oda-vissza álmából is felébresztve elmondani a feszültségmentesítés 5 szabványos lépését HIBÁTLANUL, azt azon nyomban küldik is haza!
* Érdemes bemenni megtekintésre, mert ha szerencséd van 1-2-3 pontot simán össze lehet szedni.
* A ZH-kat nagyon lassan javítják ki, 1-2 hétnél korábbra ne várjátok. Ha túlcsúsznak az általuk hírdetett időponton, akkor sem érdemes idegeskedni, mert az is előfordult már, hogy csak a megtekintés előtti percekben végeztek a javítással.
* A '''nagyfesz'''ültségű kisülések '''laborba hosszúnadrág'''ban (zárt ruházat és cipő) '''kell''' menni, kivétel nincs (rövidnadrágban nem engednek be, beugrót sem írhatsz)!!

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Jelek és rendszerek 2

2020-10-28T10:32:55Z

Pollák Csaba:

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

=== Oktatóvideók ===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[:File:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[:File:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

|}

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

=== KisZH ===

*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

=== ZH ===

*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]

=== PótPót ZH ===
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]
|}

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2015/16 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

|}

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]

*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}