VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Fájl:Mértech 2016tavasz ZH.pdf

2016-05-21T18:31:30Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Méréstechnika

2016-05-21T18:29:04Z

Petró Máté Mihály: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|név=Méréstechnika
|tárgykód=VIMIAB01
|régitárgykód=VIMIA206
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=MIT
|kiszh=5 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=5 db (opcionális)
|levlista=mertech{{kukac}}sch.bme.hu
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/VIMIAB01
}}

A '''Méréstechnika''' a [[Jelek és rendszerek 2]] tárgyra épül, de hasznos a [[Digitális technika 1]] és a [[Matematika A4]] alaptudás is.

A tantárgy a környező anyagi világ megismerését, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzését segítő mérnöki módszereket és eszközöket mutat be. Méréselméleti, méréstechnikai, műszertechnikai és metrológiai alapismereteket ad, és szemléletmódjával segíti valamennyi műszaki tárgy – közöttük a laboratóriumi gyakorlatok – ismeretanyagának elsajátítását. Jelentős mértékben fejleszti a tudatos modellalkotási és problémamegoldó készséget. Mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el, de támaszkodik az analógiák következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre is. A tantárgy további célja annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben megköveteli a mérések pontosságával (bizonytalanságával) kapcsolatos adatszolgáltatást is.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' Az gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is.
*'''KisZH:''' A félév során a gyakorlatokon 5 darab előre bejelentett időpontú, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell megírni. Összesítve el kell érni az elérhető maximum 20 pontból legalább 6 pontot! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni, melyen legalább 40%-ot kell elérni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során 5 darab nemkötelező házi feladat megírására van lehetőség. Ezek eredménye a félévközi jegyet maximum 1 jeggyel javíthatja.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegyet a nagyzárthelyi és a kizárthelyik eredményének 50-50%-os súlyozásával képzett összpontszám alapján állapítják meg. Az elégséges osztályzat megszerzésének feltétele legalább 40%-os eredmény elérése. A zárthelyik alapján megállapított legalább elégséges osztályzatot a nem kötelező házi feladatok eredménye maximum egy osztályzattal javíthatja.

== Segédanyagok ==

=== Tanszéki segédanyagok ===

*A tárgy hivatalos jegyzete a '''''Zoltán István: Méréstechnika''''' című könyv, mely megvásárolható az egyetemi jegyzetboltban.
*A tárgyhoz elengedhetetlen a '''''Sujbert László: Méréstechnika példatár villamosmérnököknek''''' című példatár is.
*A tárgy előadásainak felvételei elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon].
*A tárgyhoz rengeteg nagyon hasznos segédanyag és jegyzet található a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon]! Itt található egy tömör, lényegre törő előadásjegyzet is a jegyzetek menüpont alatt!
*[[Media:Méréstech_MSC_felvételi_segédlet.pdf|Rövid elméleti összefoglaló‎]] - ''Sujbert László'' előadó által írt MSc felvételi segédlet. '''Hasznos összefoglaló példákkal, de nem fedi le a teljes tananyagot!!!'''

=== Egy gyakorlatvezető rövid összefoglalói ===

*[[Media:Méréstech_összefoglaló_1_Hibaszámítás_1.pdf‎|Hibaterjedés]]
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_2_Hibaszámítás_2.pdf‎|GUM és konfidenciaszámítás]]
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_3_UImérése.pdf‎|Feszültség és áram mérése]]
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_4_Mérőkapcsolások_1.pdf‎|Mérőkapcsolások]]
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_5_Mérőkapcsolások_2.pdf‎|Erősítők és egyenirányítók]]
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_9_AD_DAkonverterek.pdf‎|AD és DA átalakítók]]
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_6_Időésfrekmérése.pdf‎|Idő és frekvencia mérése]]
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_7_Pmérése.pdf‎|Teljesítménymérés]]
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_8_Zmérése.pdf|Impedanciamérés]]

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:Méréstech_hibaszámítás.docx|Hibaszámítás villámgyorsan]]

== Kiszárthelyik ==

A félév során 5 alkalommal, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell írni a gyakorlatokon. Mindegyiket előre bejelentik, és a gyakorlatokon megoldott példákhoz hasonló jellegűek. Ezeknek külön-külön nem kell meglenniük, azonban összességében az elérhető maximum 20 pontból legalább 6 pontot kell gyűjteni. A kisZH-k pótlására nincs lehetőség!

'''Fontos:''' Minden évben más és más feladatok vannak. A témakörök változatlanok, de a feladatok ezektől gyökeresen eltérőek és sokkal nehezebbek is lehetnek! '''Ne csak ezeket vegyétek alapul!'''

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;" |
| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:mertech_kzh_1.jpg‎|1. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Méréstech_kisZH1_2013_tavasz.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz A.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz B.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:Mertech_kiszh2_2011.jpg | 2. kisZH]] - megoldások nélkül
*[[Media:mertech_2_kzh_2.jpg‎|2. kisZH]] - megoldások nélkül
*[[Media:Mertech 2 kzh regi.jpg|2. kisZH]] - megoldások nélkül
*[[Media:mertech_2kzh.jpg‎|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül
*[[Media:Méréstech_kisZH2_2013_tavasz.JPG|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül
*[[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz.jpg|2. kisZH]] - [[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz_mo.jpg|megoldás]]
*[[Media:Merestech_kzh2_2015A.jpeg|2. kisZH A csop]] - 2015, megoldások nélkül
*[[Media:Merestech_kzh2_2015B.jpeg|2. kisZH B csop]] - 2015, megoldások nélkül

| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:mertech_3_kzh.jpg‎|3. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Méréstech 3 kiszh 2013 04 08.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Méréstech_3_kiszh_2014.04.01.pdf|3. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Merestech_3_kiszh_2014.04.03.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Merestech_3_kiszh_2015.03.30.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:Mertech 4 kzh 2.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:mertech_4_kzh.jpg‎|4. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2013_tavasz.JPG|4. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.pdf|4. kisZH]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:mertech_5_kzh.jpg‎|5. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:Méréstech 2013tavasz kisZH 5.jpg| 5. kisZH]] - megoldásokkal
*[[Media:meres5kzh_2014_05.JPG | 5. kisZH]] - megoldásokkal
|}

== Házi feladatok ==

A tananyag jobb elmélyítését elősegítendő, szorgalmi házi feladatokat is adnak ki, összesen ötöt. Egy-egy házi feladat 1-2 példából áll, rövid idő alatt megoldható. A házi feladatokat a következő héten be is kell adni, pótlásra nincs lehetőség. A feladatokat pontozzák, a legjobbak félévközi jegyüket maximum egy osztályzattal javíthatják, feltéve, hogy az legalább elégséges.

A házi feladatok a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/feladat tanszéki portálról] tölthetőek le.

Másolni nem érdemes, mert a félév során szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy tényleg magatok oldottátok-e meg a feladatokat. Akinél kiderül, hogy nem önálló munkát végzett, annak törlik az összes pluszpontját és nem szerezhet +1 jegyet a félév végén.

== Nagyzárthelyi ==

A nagyzárthelyi összesen 20 pontos és legalább 8 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első részében 8 darab 1-2 pontos rövid elméleti/számolós kérdésre kell válaszolni. A második részében viszont 2 darab egyenként 5 pontos nagyobb, több részfeladatos számolási feladatot kell kidolgozni.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZH.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZH.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2010tavasz_ZH.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2011kereszt_ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldások nélkül
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2013kereszt_ZH.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2014tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2016tavasz_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpót.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpótpót.PDF|2006/07 kereszt]] - pótpótZH megoldások nélkül
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - pótpótZH A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZHpót.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZHpót.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpót.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpótpót.jpg‎|2012/13 tavasz]] - pótpótZH A csoport megoldások nélkül
*[[Media:Mértech_pZH_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - pótZH megoldásokkal
*[[Media:Mértech_2014tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - pótZH megoldásokkal
*[[Media:Méréstech_2014ősz_pótpótZH.pdf|2014/15 kereszt]] - pótpótZH megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* Érdemes bejárni az előadásokra, mert jól használható táblajegyzet készül és csak azt kérik számon, ami az előadásokon elhangzott.
* A kiszárthelyikre alaposan fel kell készülni a kiadott témakörökből. Érdemes az előadásanyagot is átnézni, mert nem csak a gyakorlatokon vett feladatokból kérdezhetnek. Fontos tudni, hogy a kisZH feladatokban feltételezik, hogy az előkövetelmény tárgyak anyagát maximálisan elsajátították és az ott tanultakat használni is tudjátok. Tehát nem kell meglepődni ha egy-egy jelekes alapfogás vagy egy kicsit bonyolultabb deriválás is a feladat része. A nehézség nagyon változó, de általánosságban elmondható, hogy egy-egy nehezebb kisZH után várható egy-egy könnyebb is.
* A szorgalmi házi feladatokkal megéri foglalkozni. Némelyik egész könnyű, de vannak nagyon nehezek is. Részfeladatok beadására is jár pont és az se baj, ha nem adjátok le az összes feladatot. Mindegyik házi 10 pontos, de már szumma tizen pár házi ponttól lehet 1 extra pontot szerezni. 40 pár ponttal pedig már elérhető a maximális 6 pontos (1 teljes jegyes) javítás is!
* Ha megvan a minimális 6 pont a kisZH-kból, nem szabad elbízni magad. Nagyon kisarkítva a dolgot igaz, hogy ahány pontot szereztél év közben a kisZH-kon, annyi pontot érsz el nagyjából a nagyzárthelyin is. Tehát ha minimális kisZH pontszámmal mész a nagyZH-ra, de nem kapcsoltál előtte maximális gőzre, akkor jó eséllyel nem fog sikerülni a tárgy.

== Verseny ==

Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja].

A verseny a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék által szervezett méréstechnika, illetve jelfeldolgozás verseny utóda. A két verseny összevonását az indokolta, hogy a két terület nem különül el élesen egymástól, amint azt a feladatok is mutatják: sok feladat esetén nem egyértelmű, hogy melyik témakörhöz soroljuk. A mai mérőrendszerekben szinte mindig megjelenik a jelfeldolgozás, gondoljunk csak a jelek mintavételezésére, analóg-digitális átalakítására.

A verseny feladatainak megoldásához elsősorban az összefüggések alapos ismeretére, jó integrációs készségre, olykor mérnöki intuícióra van szükség. A feladatok megoldása ritkán kíván hosszas levezetéseket, a tárgyi tudást a rendelkezésre álló irodalomból ki lehet keresni. Természetesen a felkészültség, a tananyag alapos ismerete sok előnnyel jár. Nem mindenki számára triviális, de a sokrétű lexikális tudással rendelkező ember a könyvekben, az interneten is hamarabb megtalálja a keresett információt.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Mértech 2016tavasz ZH.pdf.pdf

2016-05-21T18:28:57Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Infokommunikáció

2016-05-20T12:41:40Z

Petró Máté Mihály: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|név=Infokommunikáció
|tárgykód=VITMAB03
|régitárgykód=VITMA301
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=TMIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/
|targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome
}}

Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.

A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:
*A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.
*Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.

Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.

Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötetező részt venni.
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.
*'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===

*'''Előadásjegyzetek:'''
**[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2015_11_04.pdf|2015. ősz jegyzet (11.04-ig, a 10. előadásig)]]

*'''Gyakorlatok anyagai:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz
** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga

*'''Példa feladatok:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat

===Konzultációk===

* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12

===Könyvek===

* [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]
* [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]

==Egyéb hasznos segédanyagok==

===Feltétlenül szükséges ismeretek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió

===Gyakorlati segédletek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek

===Szemléltető táblázatok===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]

===Elméleti anyagok===

* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_csatornakapacitás.pdf|Csatornakapacitás]]

===Hasznos cikkek===

* [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése "konyhanyelven"] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/r_tananyag.html Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]

==Nagyzárthelyi==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''
|szöveg=

'''Első ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]

'''Második ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal

'''Első pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok
* [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]

'''Második pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
}}

[http://alpha.tmit.bme.hu/vitma301/hiradastechnika_peldatar.html Híradástechnika zh és vizsga példák, témák szerint lebontva, megoldásokkal] (a jelenlegi infokom. tárgyhoz nem kapcsolódó példák is vannak). A megoldások megjelenítéséhez ki kell jelölni a szöveget!
===Rendes ZH===

* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/07 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással
* [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/09 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény
* [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/10 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)
* [[Media:Infokomm_2014_11_18_ZH.pdf|2014/15 ősz]]
* [[Media:Infokomm_2015_05_06_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - Amit kipipáltak az jó :)

===Pót ZH===

* [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/08 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|megoldások]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz_mo.pdf|megoldások, hibák lehetnek benne]] 1.feladat P_atl=A^2+(A^2)/3

===Pótpót ZH===

* [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/11 ősz]]

==Vizsgák==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''
|szöveg=

*1995/1996:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04.]]
*1996/1997:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21.]] - A csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21.]] - B csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24.]] - megoldással
*1997/1998:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11.]]
*1998/1999:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09.]] - megoldással
*1999/2000:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30.]]
*2000/2001:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25.]] - megoldással
*2001/2002:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22.]] - megoldással
*2002/2003:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19.]] - megoldással
*2003/2004:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27.]] - megoldással
*2004/2005:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03.]]
*2005/2006:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22.]]
*2006/2007:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12.]]
}}
'''Infokommunikáció vizsgák:'''
*2007/08:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17.]]
*2009/10:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20.]] - megoldással
*2011/12:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20.]] - B csoport
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény
** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03.]]
*2012/13:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_06_11.pdf|2013.06.11.]] - Kereszt - [[Media:infokomm_13_06_11_megoldas_beta.pdf | Megoldások]]
*2013/14:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_12_16.pdf|2013.12.16.]] - Elővizsga
** [[Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.|2014.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_vizsga_2014_01_14.pdf|2014.01.14]]
*2014/15:
** [[Media:Infokomm_2014_12_15_elovizsga.pdf|2014.12.15.]] - Elővizsga megoldással
** [[Media:Infokomm_2014_12_22.pdf|2014.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_2015_01_13.pdf|2015.01.13.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015.05.26.pdf|2015.05.26.]]
*2015/16:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015_12_16.pdf|2015.12.16.]] -elővizsga
** [[Media:vizsgafeladat2016.01.05..pdf|2016.01.05.]] - [[Media:megoldas_2016.01.05..pdf|részletes megoldással]]
** [[Media:infokommvizsga_2016.01.12..pdf|2016.01.12]] - [[Media:infokommvizsga_2016.01.12._megoldasok.pdf|részletes megoldással]]

==Tippek==

*A ''Marosi Gyula'' által tartott előadások látogatása fokozottan ajánlott, ugyanis ha ő állítja össze a számonkérést, akkor előszeretettel kérdez rá olyan dolgokra, amik nem szerepelnek a segédanyagokban, azonban ő előadáson elmondta. Tehát érdemes jegyzetelni és leírni minden apró megjegyzést!
*A tárgy elsőre könnyűnek tűnhet, azonban nem egy olyan félév volt, amikor a ZH ~90% körüli bukási rátát produkált. Nem szabad félvállról venni a tárgyat és időben el kell kezdeni készülni a számonkérésekre!
'''Ajánlott irodalom:'''

*A GSM hálózatok, a forgalomelmélet és a VoIP témakör logikusan, a tárgy szintjét meghaladó részletességgel le van írva '''Adamis Gusztáv: Kapcsolás- és Jelzéstechnika''' című könyvében. Ez a könyv elsősorban szakirányos tárgynál ajánlott irodalom, de itt is nagyon jól használható.

*Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés, majd a továbbiakban például szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Infokommunikáció

2016-05-20T12:40:39Z

Petró Máté Mihály: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|név=Infokommunikáció
|tárgykód=VITMAB03
|régitárgykód=VITMA301
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=TMIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/
|targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome
}}

Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.

A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:
*A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.
*Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.

Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.

Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötetező részt venni.
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.
*'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===

*'''Előadásjegyzetek:'''
**[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2015_11_04.pdf|2015. ősz jegyzet (11.04-ig, a 10. előadásig)]]

*'''Gyakorlatok anyagai:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz
** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga

*'''Példa feladatok:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat

===Konzultációk===

* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12

===Könyvek===

* [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]
* [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]

==Egyéb hasznos segédanyagok==

===Feltétlenül szükséges ismeretek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió

===Gyakorlati segédletek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek

===Szemléltető táblázatok===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]

===Elméleti anyagok===

* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_csatornakapacitás.pdf|Csatornakapacitás]]

===Hasznos cikkek===

* [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése "konyhanyelven"] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/r_tananyag.html Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]

==Nagyzárthelyi==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''
|szöveg=

'''Első ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]

'''Második ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal

'''Első pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok
* [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]

'''Második pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
}}

[http://alpha.tmit.bme.hu/vitma301/hiradastechnika_peldatar.html Híradástechnika zh és vizsga példák, témák szerint lebontva, megoldásokkal] (a jelenlegi infokom. tárgyhoz nem kapcsolódó példák is vannak). A megoldások megjelenítéséhez ki kell jelölni a szöveget!
===Rendes ZH===

* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/07 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással
* [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/09 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény
* [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/10 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)
* [[Media:Infokomm_2014_11_18_ZH.pdf|2014/15 ősz]]
* [[Media:Infokomm_2014_05_06_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - Amit kipipáltak az jó :)

===Pót ZH===

* [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/08 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|megoldások]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz_mo.pdf|megoldások, hibák lehetnek benne]] 1.feladat P_atl=A^2+(A^2)/3

===Pótpót ZH===

* [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/11 ősz]]

==Vizsgák==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''
|szöveg=

*1995/1996:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04.]]
*1996/1997:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21.]] - A csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21.]] - B csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24.]] - megoldással
*1997/1998:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11.]]
*1998/1999:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09.]] - megoldással
*1999/2000:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30.]]
*2000/2001:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25.]] - megoldással
*2001/2002:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22.]] - megoldással
*2002/2003:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19.]] - megoldással
*2003/2004:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27.]] - megoldással
*2004/2005:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03.]]
*2005/2006:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22.]]
*2006/2007:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12.]]
}}
'''Infokommunikáció vizsgák:'''
*2007/08:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17.]]
*2009/10:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20.]] - megoldással
*2011/12:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20.]] - B csoport
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény
** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03.]]
*2012/13:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_06_11.pdf|2013.06.11.]] - Kereszt - [[Media:infokomm_13_06_11_megoldas_beta.pdf | Megoldások]]
*2013/14:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_12_16.pdf|2013.12.16.]] - Elővizsga
** [[Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.|2014.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_vizsga_2014_01_14.pdf|2014.01.14]]
*2014/15:
** [[Media:Infokomm_2014_12_15_elovizsga.pdf|2014.12.15.]] - Elővizsga megoldással
** [[Media:Infokomm_2014_12_22.pdf|2014.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_2015_01_13.pdf|2015.01.13.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015.05.26.pdf|2015.05.26.]]
*2015/16:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015_12_16.pdf|2015.12.16.]] -elővizsga
** [[Media:vizsgafeladat2016.01.05..pdf|2016.01.05.]] - [[Media:megoldas_2016.01.05..pdf|részletes megoldással]]
** [[Media:infokommvizsga_2016.01.12..pdf|2016.01.12]] - [[Media:infokommvizsga_2016.01.12._megoldasok.pdf|részletes megoldással]]

==Tippek==

*A ''Marosi Gyula'' által tartott előadások látogatása fokozottan ajánlott, ugyanis ha ő állítja össze a számonkérést, akkor előszeretettel kérdez rá olyan dolgokra, amik nem szerepelnek a segédanyagokban, azonban ő előadáson elmondta. Tehát érdemes jegyzetelni és leírni minden apró megjegyzést!
*A tárgy elsőre könnyűnek tűnhet, azonban nem egy olyan félév volt, amikor a ZH ~90% körüli bukási rátát produkált. Nem szabad félvállról venni a tárgyat és időben el kell kezdeni készülni a számonkérésekre!
'''Ajánlott irodalom:'''

*A GSM hálózatok, a forgalomelmélet és a VoIP témakör logikusan, a tárgy szintjét meghaladó részletességgel le van írva '''Adamis Gusztáv: Kapcsolás- és Jelzéstechnika''' című könyvében. Ez a könyv elsősorban szakirányos tárgynál ajánlott irodalom, de itt is nagyon jól használható.

*Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés, majd a továbbiakban például szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Infokommunikáció

2016-05-20T12:39:57Z

Petró Máté Mihály: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|név=Infokommunikáció
|tárgykód=VITMAB03
|régitárgykód=VITMA301
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=TMIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/
|targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome
}}

Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.

A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:
*A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.
*Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.

Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.

Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötetező részt venni.
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.
*'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===

*'''Előadásjegyzetek:'''
**[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2015_11_04.pdf|2015. ősz jegyzet (11.04-ig, a 10. előadásig)]]

*'''Gyakorlatok anyagai:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz
** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga

*'''Példa feladatok:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat

===Konzultációk===

* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12

===Könyvek===

* [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]
* [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]

==Egyéb hasznos segédanyagok==

===Feltétlenül szükséges ismeretek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió

===Gyakorlati segédletek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek

===Szemléltető táblázatok===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]

===Elméleti anyagok===

* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_csatornakapacitás.pdf|Csatornakapacitás]]

===Hasznos cikkek===

* [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése "konyhanyelven"] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/r_tananyag.html Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]

==Nagyzárthelyi==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''
|szöveg=

'''Első ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]

'''Második ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal

'''Első pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok
* [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]

'''Második pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
}}

[http://alpha.tmit.bme.hu/vitma301/hiradastechnika_peldatar.html Híradástechnika zh és vizsga példák, témák szerint lebontva, megoldásokkal] (a jelenlegi infokom. tárgyhoz nem kapcsolódó példák is vannak). A megoldások megjelenítéséhez ki kell jelölni a szöveget!
===Rendes ZH===

* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/07 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással
* [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/09 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény
* [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/10 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)
* [[Media:Infokomm_2014_11_18_ZH.pdf|2014/15 ősz]]
* [[Media:Infokomm_2014_02_06_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - Amit kipipáltak az jó :)

===Pót ZH===

* [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/08 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|megoldások]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz_mo.pdf|megoldások, hibák lehetnek benne]] 1.feladat P_atl=A^2+(A^2)/3

===Pótpót ZH===

* [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/11 ősz]]

==Vizsgák==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''
|szöveg=

*1995/1996:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04.]]
*1996/1997:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21.]] - A csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21.]] - B csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24.]] - megoldással
*1997/1998:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11.]]
*1998/1999:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09.]] - megoldással
*1999/2000:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30.]]
*2000/2001:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25.]] - megoldással
*2001/2002:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22.]] - megoldással
*2002/2003:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19.]] - megoldással
*2003/2004:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27.]] - megoldással
*2004/2005:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03.]]
*2005/2006:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22.]]
*2006/2007:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12.]]
}}
'''Infokommunikáció vizsgák:'''
*2007/08:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17.]]
*2009/10:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20.]] - megoldással
*2011/12:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20.]] - B csoport
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény
** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03.]]
*2012/13:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_06_11.pdf|2013.06.11.]] - Kereszt - [[Media:infokomm_13_06_11_megoldas_beta.pdf | Megoldások]]
*2013/14:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_12_16.pdf|2013.12.16.]] - Elővizsga
** [[Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.|2014.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_vizsga_2014_01_14.pdf|2014.01.14]]
*2014/15:
** [[Media:Infokomm_2014_12_15_elovizsga.pdf|2014.12.15.]] - Elővizsga megoldással
** [[Media:Infokomm_2014_12_22.pdf|2014.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_2015_01_13.pdf|2015.01.13.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015.05.26.pdf|2015.05.26.]]
*2015/16:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015_12_16.pdf|2015.12.16.]] -elővizsga
** [[Media:vizsgafeladat2016.01.05..pdf|2016.01.05.]] - [[Media:megoldas_2016.01.05..pdf|részletes megoldással]]
** [[Media:infokommvizsga_2016.01.12..pdf|2016.01.12]] - [[Media:infokommvizsga_2016.01.12._megoldasok.pdf|részletes megoldással]]

==Tippek==

*A ''Marosi Gyula'' által tartott előadások látogatása fokozottan ajánlott, ugyanis ha ő állítja össze a számonkérést, akkor előszeretettel kérdez rá olyan dolgokra, amik nem szerepelnek a segédanyagokban, azonban ő előadáson elmondta. Tehát érdemes jegyzetelni és leírni minden apró megjegyzést!
*A tárgy elsőre könnyűnek tűnhet, azonban nem egy olyan félév volt, amikor a ZH ~90% körüli bukási rátát produkált. Nem szabad félvállról venni a tárgyat és időben el kell kezdeni készülni a számonkérésekre!
'''Ajánlott irodalom:'''

*A GSM hálózatok, a forgalomelmélet és a VoIP témakör logikusan, a tárgy szintjét meghaladó részletességgel le van írva '''Adamis Gusztáv: Kapcsolás- és Jelzéstechnika''' című könyvében. Ez a könyv elsősorban szakirányos tárgynál ajánlott irodalom, de itt is nagyon jól használható.

*Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés, majd a továbbiakban például szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Infokomm 2015 05 06 ZH.pdf

2016-05-20T12:39:19Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Matematika A3 villamosmérnököknek

2016-01-15T13:16:56Z

Petró Máté Mihály: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2014/2015 - kereszt:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]

*2015/2016:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_12_22.jpg|2015.12.22]]- megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_07.pdf|2016.01.07]]- megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]- megoldásokkal
|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Matek3 2.zh 2015ösz.pdf

2016-01-15T13:16:25Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Matematika A3 villamosmérnököknek

2016-01-14T17:02:28Z

Petró Máté Mihály: /* Írásbeli vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2014/2015 - kereszt:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]

*2015/2016:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_12_22.jpg|2015.12.22]]- megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_07.pdf|2016.01.07]]- megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]- megoldásokkal
|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A3 villamosmérnököknek

2016-01-14T17:01:39Z

Petró Máté Mihály: /* Írásbeli vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2014/2015 - kereszt:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]

*2015/2016:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_12_22.jpg|2015.12.22]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_07.pdf|2016.01.07]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]
|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:MatekA3 vizsga 2016 01 14.pdf

2016-01-14T17:00:30Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:MatekA3 vizsga 2016 01 07.pdf

2016-01-14T17:00:27Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Matematika A3 villamosmérnököknek

2015-12-29T09:23:35Z

Petró Máté Mihály: /* Pót ZH */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2014/2015 - kereszt:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]
|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A3 villamosmérnököknek

2015-12-29T09:22:38Z

Petró Máté Mihály: /* Pót ZH */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:‎Matek3_2015_ősz_pótZH1.pdf|2015/16 ősz]]
|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2014/2015 - kereszt:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]
|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Matek3 2015 ősz pótZH1.pdf

2015-12-29T09:22:29Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Matematika A3 villamosmérnököknek

2015-12-29T09:21:59Z

Petró Máté Mihály: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2014/2015 - kereszt:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]
|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A3 villamosmérnököknek

2015-12-29T09:21:32Z

Petró Máté Mihály: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|tárgykód=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* '''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz
* [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH1.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_1.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2015ösz.pdf|2016/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_pótZH1.pdf|2014/15 ősz]]
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2014_ősz_ZH2.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Media:Matek3_2.zh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

*2013/14 - kereszt:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23.pdf|2014.12.23]] - [[media:MatekA3_vizsga_2014_12_23_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga2.pdf|2015.01.07]] - [[media:vizsga2_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga3.pdf|2015.01.14]] - [[media:vizsga3_mo.pdf|megoldások]]
**[[media:A3_vizsga4.pdf|2015.01.21]] - [[media:Vizsga4_mo.pdf|megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2014/2015 - kereszt:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_05_28.jpg|2015.08.28]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_04.pdf|2015.06.04]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_2015_06_11.jpg|2015.06.11]]
|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

*[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Matek3 1.zh 2015ösz.pdf

2015-12-29T09:21:19Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Elektronika 1

2015-11-21T16:52:56Z

Petró Máté Mihály: /* Pót ZH */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|tárgykód=VIHIAB02
|régitárgykód=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=5 (régi: 6)
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [http://bme.videotorium.hu/hu/search/all?q=elektronika+1 Előadásvideók]
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]

*2014/15:
**[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]

|}

==Tippek==

*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:Elektro1 pZH 2015 2016 osz.pdf

2015-11-21T16:51:51Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Jelek és rendszerek 2

2015-11-17T21:11:43Z

Petró Máté Mihály: /* Jegyzetek */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

'''2015 őszétől a régi és az új tanterv szerint haladók számára is az új tanterv tárgya indul. Figyelem: A tárgy tematikája jelentősen változott a régi tantervhez képest, de korábban aláírással rendelkezőknek is az új tárgyból indul vizsgakurzus.'''

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Előadásvideók ===

*[http://bme.videotorium.hu/hu/search/advanced?name=Jelek&uploaddatefrom=&uploaddatefromyear=&uploaddatefrommonth=&uploaddatefromday=&uploaddateto=&uploaddatetoyear=&uploaddatetomonth=&uploaddatetoday=&createdatefrom=&createdatefromyear=&createdatefrommonth=&createdatefromday=&createdateto=&createdatetoyear=&createdatetomonth=&createdatetoday=&organization=83&ortelius=&keywords=Dr.+Gyim%C3%B3thy+Szabolcs+&languages=&contributorname=&contributorjob= Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 ?

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] ? J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]

|}

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, béta verzió, még lehetnek hibák és még bővülni fog! :)

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Elektronika 1

2015-11-09T17:49:26Z

Petró Máté Mihály: /* Nagyzárthelyi */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|tárgykód=VIHIAB02
|régitárgykód=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=5 (régi: 6)
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [http://bme.videotorium.hu/hu/search/all?q=elektronika+1 Előadásvideók]
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]

*2014/15:
**[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]

|}

==Tippek==

*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:Elektro1 ZH 2015 2016 osz.pdf

2015-11-09T17:48:48Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Matematika szigorlat A2

2015-11-01T11:00:49Z

Petró Máté Mihály:

{{Tantárgy
|nev=Matematika szigorlat A2
|targykod=TE90AX16
|szak=villany
|kredit=0
|felev=2
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|hf=nincs
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX16/
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu 
matek2{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A '''Matematika szigorlat A2''' egy vizsgával záruló 0 kredites kritériumtárgy, melynek anyaga a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2f - Vektorfüggvények]] tárgyak.

A szigorlati jegy megszerzésének feltételei:
* A [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2f - Vektorfüggvények]] tárgyak kreditjeinek megszerzése.
* Az írásbeli és szóbeli szigorlati vizsga legalább 40%-os teljesítése.

'''A szigorlati vizsga''' egy 90 perces írásbeli részből és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán az „Matematika A1" és a "Matematika A2” tárgyak anyagából kapnak kérdéseket a vizsgázók. Az írásbelin csak az első féléves jegyzetben található (vagy azzal azonos tartalmú) deriválttáblázat használható, más segédeszköz nem. Az írásbeli vizsgán legalább 40%-os eredményt kell elérni, és külön a második félév zárthelyin nem ellenőrzött anyagából (*-os feladatok) is legalább 40%-ot kell teljesíteni. Az írásbeli eredménye birtokában a bizottság jegyet ajánlhat a vizsgázónak, vagy szóbeli vizsgán módosíthatja az írásbelin megszerzett pontszámot. A végső szigorlati jegy az írásbeli és szóbeli vizsga együttes értékéből alakul ki.

* 0-39% elégtelen (1)
* 40-54% elégséges (2)
* 55-64% közepes (3)
* 65-79% jó (4)
* 80-100% jeles (5)

=== Szigorlatok ===

*[[Media:Mat_szigorlat_2014_15_tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

===Tippek===
* A tárgy 0 kreditet ér, viszont egyrészt a specializációra kerüléshez a teljesítése kötelező, másrészt pedig a diploma minősítésébe 20%-os súllyal beszámít, így nem érdemes félvállról venni.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:Mat szigorlat 2014 15 tavasz.pdf

2015-11-01T10:58:36Z

Petró Máté Mihály: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Épített környezetünk fotós szemmel

2015-06-23T19:04:52Z

Petró Máté Mihály: /* Vélemények */

{{Tantárgy
| név = Épített környezetünk fotós szemmel
| tárgykód = BMEEPUI0905
| kredit = 2
| tanszék = Urbanisztika (Építész)
| jelenlét = nem kötelező
| hf = 10 db
}}

Ez egy két kredites építész tárgy. Minden órát más-más előadó tart, és a fotózás különböző területeit tárgyalják végig. Néha kicsit bullshitnek tűnhet a téma VIK-es szemmel, de sokszor érdekes/használható amiket mondanak. A házi feladat nem mindig épületfotó, van hogy a Dunáról kell egy képet, vagy csak küldj be egy régi képedet. A fotókat mindig e-mailben kell beküldeni az első órán megadott címre.

== Vélemények ==
=== [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]], 2012 ősz ===
A félév során 10 db házit kellett beküldeni, amiket a következő órán mindig végignéztünk. A jegy a beküldött képektől függ, ha értesz egy picit a fotózáshoz simán lehet 4-es, 5-öst szerezni belőle. Én 2 alkalommal nem adtam le házit, többször az utolsó pillanatban küldtem be valami alig illeszkedő képet és 4-est kaptam rá év végén. Szinte az összes előadáson bent voltam (érdekesek voltak), de volt ami annyira művészire sikerült, hogy nem bírtam végig.
=== 2014/15 tavasz ===
Én egy előadáson sem voltam bent, ismerős mindig elmondta hogy mi a feladat, 10-ből hármat nem küldtem be mert annyira elvont dologról kellet hogy szóljon, így is négyest kaptam. ingyenkredit kategória
[[Category:Valaszthato]]

Matematika A2f - Vektorfüggvények

2015-05-17T09:53:43Z

Petró Máté Mihály:

{{Új_tárgy|Matematika A2a - Vektorfüggvények}}

{{Tantárgy
|nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények
|targykod=TE90AX26
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX26
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu
|levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.

A tárgy tematikája három fő részre bontható:
*Lineáris algebra
*Végtelen sorok
*Többváltozós függvények

Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. A félévközi jegy megszerzéséhez mindkét ZH-n el kell érni 40%-ot.

*'''Félévközi jegy:'''
A két ZH átlagának alapján
40-55% : elégséges (2)
56-70% : közepes (3)
71-85% : jó (4)
86-100%: jeles (5)

*'''Szigorlat:'''
A tárgyhoz szigorlat tartozik, amely a Matek A1 és A2 tárgyak anyagát kéri számon. Bővebben: [[Matematika szigorlat A2]]

==Segédanyagok==

===Hivatalos jegyzetek===
*[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]
*[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]
*[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]
*[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]
*[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal

===Tömör, tematikus összefoglalók===
*[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]
*[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]
*[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]
*[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]
*[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]

===Kidolgozott szóbeli tételek===
*[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]
*[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]
*[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]

===További hasznos jegyzetek, linkek===
[http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]

==Első zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*[[Média:Matek2_zh1_2015tavasz.jpg|2014/15 tavasz]]
|}

==Második zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"

| style="vertical-align: top; width: 50%;"|
*[[Média:Matek2_zh2_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
|}
==Régi Első zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===BSc képzés===

*[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===Régi ötéves képzés===

*[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]

|}

==Régi Második zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===BSc képzés===

*[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]
*[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===Régi ötéves képzés===

*[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]

|}

==Régi vizsgák==
Az új Matek A2 már nem vizsgás, de a ZH-ra való készüléshez jól jöhetnek.
{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]
*2006/07 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]
*2006/07:
**[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]
*2007/08:
**[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]
**[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal
*2008/09:
**[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal
*2009/10:
**[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal
*2010/11:
**[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]
*2011/12:
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]
*2012/13:
**[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal
**[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal
**[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal
**[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal

|}

==Tippek==

*A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:Matek2 zh2 2015tavasz.pdf

2015-05-17T09:51:38Z

Petró Máté Mihály: MsUpload

MsUpload

Jelek és rendszerek 1

2015-04-19T07:43:11Z

Petró Máté Mihály:

{{Új_tárgy|Jelek és rendszerek 1 (régi)}}

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|targykod=VIHVAA00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|hf=3 db
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
}}

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[A számítástudomány alapjai]] és a [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétkapuk analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. Az vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)

==Segédanyagok==

===Jegyzetek, könyvek ===

*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján. A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

== Kis zárthelyik ==

A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!

===Első kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
===Második kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
===Harmadik kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
=== Rendes ZH ===
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===

|}

== Régi zárthelyik ==

'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}

== Házi feladat ==

A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!

Régi házi feladatok:
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!

== Vizsga ==

== Tippek ==

*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mivel Labor 1 és 2-ből nincs kereszt. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:JR1 NZH 2015Apr16.pdf

2015-04-19T07:40:23Z

Petró Máté Mihály: MsUpload

MsUpload

Matematika A2f - Vektorfüggvények

2015-04-03T18:54:32Z

Petró Máté Mihály:

{{Új_tárgy|Matematika A2a - Vektorfüggvények}}

{{Tantárgy
|nev=Matematika A2 - Vektorfüggvények
|targykod=TE90AX26
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX02
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=488&targy-nev=Matematika+A2a+-+Vektorf%fcggv%e9nyek|levlista=matek2ATsch.bme.hu
|levlista=matek2{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A '''Matematika A2 – Vektorfüggvények''' nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyra. Kreditjének megszerzése szükséges a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]] című tárgyak felvételéhez, melyek teljesítéséhez nélkülözhetetlen a többváltozós függvényekről szóló anyagrész ismerete. A tárgy anyagának sok része felbukkan még a későbbiekben, így fontos a tanultak alapos begyakorlása.

A tárgy tematikája három fő részre bontható:
*Lineáris algebra
*Végtelen sorok
*Többváltozós függvények

Az első ZH többnyire a lineáris algebra témakörét kéri számon, a második a többváltozós függvényeket és a sorokat. A készülés során érdemes időrendben visszafelé haladni, mert a ZH-k stílusa változott az évek során.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. A félévközi jegy megszerzéséhez mindkét ZH-n el kell érni 40%-ot.

*'''Félévközi jegy:'''
A két ZH átlagának alapján
40-55% : elégséges (2)
56-70% : közepes (3)
71-85% : jó (4)
86-100%: jeles (5)

*'''Szigorlat:'''
A tárgyhoz szigorlat tartozik, amely a Matek A1 és A2 tárgyak anyagát kéri számon. Bővebben: [[Matematika szigorlat A2]]

==Segédanyagok==

===Hivatalos jegyzetek===
*[[Média:Matek2_Kovács_Zoltán__Lineáris_algebra_I.PDF|Kovács Zoltán: Lineáris algebra I.]]
*[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Számsorozatok.pdf‎|Kónya Ilona: Számsorozatok]]
*[[Média:Matek2_Kónya_Ilona_Numerikus_sorok.PDF|Kónya Ilona: Numerikus sorok]]
*[[Média:Matek2_Farkas_Barnabás__Többváltozós_analízis.PDF|Farkas Barnabás: Többváltozós analízis]]
*[[Média:Matek2_Kétváltozós_függvények.PDF|Kétváltozós függvények]] - Példákkal és szemléletes ábrákkal

===Tömör, tematikus összefoglalók===
*[[Média:Matek2_Wettl_Ferenc_Lineáris_algebra_összefoglaló.pdf‎|Lineáris algebra 1]]
*[[Média:Matek2_Horváth__Lineáris_algebra_összefoglaló.PDF|Lineáris algebra 2]]
*[[Média:Matek2_sorok_összefoglaló.PDF|Numerikus sorok]]
*[[Média:Matek2_többváltozós_függvények_összefoglaló.PDF|Többváltozós függvények]]
*[[Média:Matek2_vizsga_összefoglaló_Rátky_Marcell.PDF|Képletgyűjtemény]]

===Kidolgozott szóbeli tételek===
*[[Média:Matek2_vizsga_Ky_kidolgozott_tételsor.PDF|Tételkidolgozás (2006)]]
*[[Media:Anal2 Tételek kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Tételkidolgozás (2013)]]
*[[Media:Anal2 Minimum követelmények kidolgozva 2013 tavasz.pdf|Minimumkövetelmény (2013)]]

===További hasznos jegyzetek, linkek===
[http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]

==Első zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*[[Média:Matek2_zh1_2015tavasz.jpg|2014/15 tavasz]]

|}
==Régi Első zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===BSc képzés===

*[[Média:Matek2_zh1_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2011tavasz.PDF|2010/11 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2013tavasz_megoldokulcs.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_pzh_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2013_ősz_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Matek2_zh1_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===Régi ötéves képzés===

*[[Média:Matek2 zh1 1996tavasz megoldokulcs.PDF|1995/96 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_1999tavasz_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2000tavasz_megoldokulcs.PDF|1999/00 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_Ky.PDF|2001/02 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh1_2004tavasz.PDF|2003/04 tavasz]]

|}

==Régi Második zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===BSc képzés===

*[[Média:Matek2_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2007tavasz.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2008tavasz.PDF|2007/08 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2009tavasz.PDF|2008/09 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_2010tavasz.PDF|2009/10 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2011tavasz.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2012tavasz.PDF|2011/12 tavasz]]
*[[Média:Matek2 zh2 2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2013_ősz_kereszt_Simon_András.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Média:Matek2_zh2_2014_tavasz.jpg|2013/14 tavasz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===Régi ötéves képzés===

*[[Média:Matek2_zh2_1997tavasz.PDF|1996/97 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Matek2_zh2_1998tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1997/98 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_1999tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|1998/99 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2001tavasz_Serény_megoldokulcs.PDF|2000/01 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek2_zh2_2003tavasz_GHÁ.pdf|2002/03 tavasz]]

|}

==Régi vizsgák==
Az új Matek A2 már nem vizsgás, de a ZH-ra való készüléshez jól jöhetnek.
{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek2_vizsga_2006-05-31_Horváth_megoldokulcs.PDF|2006.05.31]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-01_Ky.PDF|2006.06.01]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2006-06-07_Serény.PDF|2006.06.07]]
*2006/07 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-02.PDF|2007.01.02]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-15.PDF|2007.01.15]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-01-22.PDF|2007.01.22]]
*2006/07:
**[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_elso.PDF|2007.05.30]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007tavasz_masodik.PDF|2007.06.06]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2007-06-20_negyedik.PDF|2007.06.20]]
*2007/08:
**[[Média:Matek2_vizsga_2008tavasz_masodik.PDF|2008.06.04]] – [[Matematika A2a - Vektorfüggvények - Vizsga, 2008.06.04.|megoldásokkal]]
**[[Média:Matek2_vizsga_regi_megoldokulcs.PDF|2008.06.11]] - megoldásokkal
*2008/09:
**[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2009.05.27]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_masodik.PDF|2009.06.03]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2009tavasz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2009.06.10]] - megoldásokkal
*2009/10:
**[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_elso_megoldokulcs.PDF|2010.05.26]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2010tavasz_masodik_megoldokulcs.PDF|2010.06.02]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2010-12-22.PDF|2010.12.22]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-04.PDF|2010.01.04]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2011-01-06_megoldokulcs.PDF|2011.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek2_vizsga_2010-01-11_megoldokulcs.PDF|2010.01.11]] - megoldásokkal
*2010/11:
**[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_elso.PDF|2011.05.26]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2011tavasz_masodik.pdf|2011.06.02]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2011-06-09.PDF|2011.06.09]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-01-12.PDF|2012.01.12]]
*2011/12:
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-24.PDF|2012.05.24]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-05-31.PDF|2012.05.31]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-07.PDF|2012.06.07]]
**[[Média:Matek2_vizsga_2012-06-14.PDF|2012.06.14]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Matek2_vizsga_2012osz_harmadik.PDF|2013.01.10]]
*2012/13:
**[[Media:Matek2_vizsga_20130530.PDF|2013.05.30]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf|2013.06.06]] - megoldásokkal
**[[Media:matek2_vizsga_2013_06_13.pdf|2013.06.13]] - megoldásokkal
**[[Media:matek2_vizsga-2013-06-20.pdf|2013.06.20]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_03.PDF|2014.01.03]] - megoldásokkal
**[[Media:matek2_vizsga_2013ősz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf|2014.01.09]] - megoldásokkal

|}

==Tippek==

*A félév nagy részében (főleg a diffegyenleteknél) nagyon jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*A tárgy alapvetően nem nehéz. Érdemes gyakorlatra járni, mert a legtöbb gyakorlatvezető nagyon jól magyaráz.
*Az MIT egyetemen oktatott matematika előadások felvételei, jegyzetei, anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#mathematics
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:Matek2 zh1 2015tavasz.jpg

2015-04-03T18:50:29Z

Petró Máté Mihály: MsUpload

MsUpload

Fájl:Matek2 zh1 2015ösz.jpg

2015-04-03T18:48:47Z

Petró Máté Mihály: MsUpload

MsUpload

Matematika A1a - Analízis

2015-01-16T20:35:31Z

Petró Máté Mihály: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A1 - Analízis
|targykod=TE90AX00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=van
|tanszék=Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/
|targyhonlap=http://math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=486&targy-nev=Matematika+A1a+-+Anal%edzis
}}

A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]], a [[Jelek és rendszerek 1]] és a [[Fizika 1]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja az RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Aláírás megszerzése:''' Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t '''elsőre''' teljesítenie kell.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

==Segédanyagok==

===Elméleti segédanyagok===
*[[Media:MatekA1_függvények.PDF|Képletgyűjtemény]] - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régi ZH jegyzet]] - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]] - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra ([http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha]-val lehet ellenőrizni)
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok

===Gyakorló feladatok===

ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 35%;" |
====Horváth-féle gyakorló feladatok====

*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékszámítás]]
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény meghatározása]]
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]

| style="vertical-align: top; width: 65%;" |

====Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai====

*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]] és a [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]] és a [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]] és a [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]] és a [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]] és a [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldások]]
|}

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Első zárthelyi==

*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]]
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1 zh1 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Második zárthelyi==
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]]
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek1_zh2_2014.png|2014/15 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Pótzárthelyik==

*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1_pzhk_2014osz.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal

|}

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*1997/98:
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|1997.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1997.12.19]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1998.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.13]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.23]] - megoldásokkal
*1998/99:
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|1998.12.17]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1999.01.07]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1999.01.14]] - megoldásokkal
*1999/00:
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|1999.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2000.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2000.01.13]] - megoldásokkal
*2000/01:
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|2000.12.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2001.01.10]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|2005.12.19]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|2006.01.05]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|2006.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|2006.01.09]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|2006.01.12]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|2006.01.18]] - megoldásokkal
*2005/06 - kereszt:
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|2006.06.01]]
*2006/07:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|2007.01.02]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|2007.01.09]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|2007.01.16]]
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|2007.01.23]] - megoldásokkal
*2006/07 – kereszt:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07|2007.06.07]] - megoldásokkal
*2007/08:
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|2008.01.02]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|2008.01.09]] - megoldásokkal
*2007/08 – kereszt:
**[[Média:MatekA1_vizsga_2008kereszt_20008_06_04.PDF|2008.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*2011/12:
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|2011.12.21]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|2012.01.11]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|2012.01.18]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|2012.05.30]]
*2012/13:
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|2012.12.19]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|2013.05.29]]
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|2013.06.05]]
*2013/14:
**[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|2013.12.21]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek_A1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
*2013/14 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.05.28_megoldásokkal.jpg|2014.05.28]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.06.04.jpg|2014.06.04]] - megoldásokkal
*2014/15:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.12.23]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2015_01_16.jpg|2014.01.16]]
|}

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT single variable calculus előadásai, jegyzetei egyéb anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/mathematics/18-01sc-single-variable-calculus-fall-2010/ 
Az http://ocw.mit.edu -n érdemes szétnézelődni, nagyon sok hasznos, ingyenes és minőségi tartalom érhető el.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A1a - Analízis

2015-01-16T20:30:36Z

Petró Máté Mihály: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A1 - Analízis
|targykod=TE90AX00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=van
|tanszék=Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/
|targyhonlap=http://math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=486&targy-nev=Matematika+A1a+-+Anal%edzis
}}

A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]], a [[Jelek és rendszerek 1]] és a [[Fizika 1]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja az RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Aláírás megszerzése:''' Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t '''elsőre''' teljesítenie kell.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

==Segédanyagok==

===Elméleti segédanyagok===
*[[Media:MatekA1_függvények.PDF|Képletgyűjtemény]] - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régi ZH jegyzet]] - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]] - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra ([http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha]-val lehet ellenőrizni)
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok

===Gyakorló feladatok===

ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 35%;" |
====Horváth-féle gyakorló feladatok====

*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékszámítás]]
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény meghatározása]]
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]

| style="vertical-align: top; width: 65%;" |

====Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai====

*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]] és a [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]] és a [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]] és a [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]] és a [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]] és a [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldások]]
|}

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Első zárthelyi==

*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]]
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1 zh1 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Második zárthelyi==
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]]
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek1_zh2_2014.png|2014/15 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Pótzárthelyik==

*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1_pzhk_2014osz.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal

|}

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*1997/98:
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|1997.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1997.12.19]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1998.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.13]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.23]] - megoldásokkal
*1998/99:
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|1998.12.17]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1999.01.07]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1999.01.14]] - megoldásokkal
*1999/00:
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|1999.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2000.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2000.01.13]] - megoldásokkal
*2000/01:
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|2000.12.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2001.01.10]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|2005.12.19]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|2006.01.05]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|2006.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|2006.01.09]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|2006.01.12]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|2006.01.18]] - megoldásokkal
*2005/06 - kereszt:
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|2006.06.01]]
*2006/07:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|2007.01.02]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|2007.01.09]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|2007.01.16]]
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|2007.01.23]] - megoldásokkal
*2006/07 – kereszt:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07|2007.06.07]] - megoldásokkal
*2007/08:
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|2008.01.02]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|2008.01.09]] - megoldásokkal
*2007/08 – kereszt:
**[[Média:MatekA1_vizsga_2008kereszt_20008_06_04.PDF|2008.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*2011/12:
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|2011.12.21]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|2012.01.11]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|2012.01.18]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|2012.05.30]]
*2012/13:
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|2012.12.19]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|2013.05.29]]
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|2013.06.05]]
*2013/14:
**[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|2013.12.21]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek_A1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
*2013/14 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.05.28_megoldásokkal.jpg|2014.05.28]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.06.04]] - megoldásokkal
*2014/15:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.12.23]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2015_01_16.jpg|2014.01.16]]
|}

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT single variable calculus előadásai, jegyzetei egyéb anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/mathematics/18-01sc-single-variable-calculus-fall-2010/ 
Az http://ocw.mit.edu -n érdemes szétnézelődni, nagyon sok hasznos, ingyenes és minőségi tartalom érhető el.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A1a - Analízis

2015-01-16T20:29:29Z

Petró Máté Mihály: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A1 - Analízis
|targykod=TE90AX00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=van
|tanszék=Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/
|targyhonlap=http://math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=486&targy-nev=Matematika+A1a+-+Anal%edzis
}}

A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]], a [[Jelek és rendszerek 1]] és a [[Fizika 1]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja az RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Aláírás megszerzése:''' Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t '''elsőre''' teljesítenie kell.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

==Segédanyagok==

===Elméleti segédanyagok===
*[[Media:MatekA1_függvények.PDF|Képletgyűjtemény]] - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régi ZH jegyzet]] - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]] - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra ([http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha]-val lehet ellenőrizni)
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok

===Gyakorló feladatok===

ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 35%;" |
====Horváth-féle gyakorló feladatok====

*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékszámítás]]
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény meghatározása]]
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]

| style="vertical-align: top; width: 65%;" |

====Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai====

*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]] és a [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]] és a [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]] és a [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]] és a [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]] és a [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldások]]
|}

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Első zárthelyi==

*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]]
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1 zh1 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Második zárthelyi==
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]]
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek1_zh2_2014.png|2014/15 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Pótzárthelyik==

*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1_pzhk_2014osz.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal

|}

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*1997/98:
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|1997.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1997.12.19]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1998.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.13]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.23]] - megoldásokkal
*1998/99:
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|1998.12.17]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1999.01.07]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1999.01.14]] - megoldásokkal
*1999/00:
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|1999.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2000.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2000.01.13]] - megoldásokkal
*2000/01:
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|2000.12.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2001.01.10]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|2005.12.19]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|2006.01.05]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|2006.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|2006.01.09]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|2006.01.12]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|2006.01.18]] - megoldásokkal
*2005/06 - kereszt:
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|2006.06.01]]
*2006/07:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|2007.01.02]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|2007.01.09]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|2007.01.16]]
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|2007.01.23]] - megoldásokkal
*2006/07 – kereszt:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07|2007.06.07]] - megoldásokkal
*2007/08:
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|2008.01.02]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|2008.01.09]] - megoldásokkal
*2007/08 – kereszt:
**[[Média:MatekA1_vizsga_2008kereszt_20008_06_04.PDF|2008.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:33%;" |

*2011/12:
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|2011.12.21]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|2012.01.11]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|2012.01.18]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|2012.05.30]]
*2012/13:
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|2012.12.19]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|2013.05.29]]
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|2013.06.05]]
*2013/14:
**[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|2013.12.21]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek_A1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
*2013/14 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.05.28_megoldásokkal.jpg|2014.05.28]] - megoldásokkal
**[[Média:**[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.12.23]]|2014.06.04]] - megoldásokkal
*2014/15:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.12.23]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2015_01_16.jpg|2014.01.16]]
|}

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT single variable calculus előadásai, jegyzetei egyéb anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/mathematics/18-01sc-single-variable-calculus-fall-2010/ 
Az http://ocw.mit.edu -n érdemes szétnézelődni, nagyon sok hasznos, ingyenes és minőségi tartalom érhető el.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Matek1 vizsga 2015 01 16.jpg

2015-01-16T20:28:24Z

Petró Máté Mihály: MsUpload

MsUpload

Digitális technika 1

2015-01-04T15:54:02Z

Petró Máté Mihály: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (régi)
|targykod=VIIIA105
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA105/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (új)
|targykod=VIIIAA01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA01/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók:
* Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.
* Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.
* Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.
* Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.

A '''Digitális technika 1''' kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a "hagyományos" informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.

A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''Laborok:''' A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és az elején egy rövid beugrót kell írni. Sikertelen beugró esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy sikertelen beugró miatt szükségeltetik a pótlás. A 3 labor témái rendre:
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.
*'''Házi feladat:''' A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
*'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.
*'''Végső jegy:''' Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

*[https://www.iit.bme.hu/digit1 Tantárgyi honlap] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a gyakorlatokhoz és a házi feladatok elkészítéséhez.
*[https://www.iit.bme.hu/digitlabor Laborgyakorlatok honlapja] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a labormérésekhez.
*'''''Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''''' című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.
*'''''Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések''''' című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - '''''Bővítsétek!!!''''' Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Arató Péter'' előadó órái alapján ''Dudás Márton'' által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!

===Tematikus összefoglalók===

*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.

==Házi feladat==

A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
===Első házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]
===Második házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]

===Harmadik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]
===Negyedik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]
===Ötödik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]
===Hatodik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]

==Vizsga==

A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!

Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.

*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]

== Tippek ==

*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán "villamosmérnöki" dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.
*A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, azt elküldik a mérésről.
*Beugrón arra számítsatok, hogy gyakorlatos nehézségű feladatokat kell megoldani eléggé gyorsan, sokan időhiány miatt bukták el. Elmélet kevés szokott lenni.(2014)
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot.
*'''Fontos:''' A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Digitális technika 1

2015-01-04T11:22:47Z

Petró Máté Mihály: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (régi)
|targykod=VIIIA105
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA105/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (új)
|targykod=VIIIAA01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA01/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók:
* Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.
* Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.
* Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.
* Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.

A '''Digitális technika 1''' kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a "hagyományos" informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.

A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''Laborok:''' A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és az elején egy rövid beugrót kell írni. Sikertelen beugró esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy sikertelen beugró miatt szükségeltetik a pótlás. A 3 labor témái rendre:
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.
*'''Házi feladat:''' A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
*'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.
*'''Végső jegy:''' Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

*[https://www.iit.bme.hu/digit1 Tantárgyi honlap] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a gyakorlatokhoz és a házi feladatok elkészítéséhez.
*[https://www.iit.bme.hu/digitlabor Laborgyakorlatok honlapja] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a labormérésekhez.
*'''''Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''''' című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.
*'''''Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések''''' című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - '''''Bővítsétek!!!''''' Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Arató Péter'' előadó órái alapján ''Dudás Márton'' által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!

===Tematikus összefoglalók===

*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.

==Házi feladat==

A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
===Első házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]
===Második házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]

===Harmadik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]
===Negyedik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]
===Ötödik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]
===Hatodik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]

==Vizsga==

A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!

Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.

*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]

== Tippek ==

*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán "villamosmérnöki" dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.
*A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, azt elküldik a mérésről.
*Beugrón arra számítsatok, hogy feladatokat kell megoldani eléggé gyorsan, sokan időhiány miatt bukták el. Elmélet kevés szokott lenni.(2014)
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot.
*'''Fontos:''' A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Digitális technika 1

2015-01-04T11:21:22Z

Petró Máté Mihály: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (régi)
|targykod=VIIIA105
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA105/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (új)
|targykod=VIIIAA01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA01/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók:
* Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.
* Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.
* Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.
* Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.

A '''Digitális technika 1''' kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a "hagyományos" informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.

A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''Laborok:''' A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és az elején egy rövid beugrót kell írni. Sikertelen beugró esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy sikertelen beugró miatt szükségeltetik a pótlás. A 3 labor témái rendre:
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.
*'''Házi feladat:''' A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
*'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.
*'''Végső jegy:''' Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

*[https://www.iit.bme.hu/digit1 Tantárgyi honlap] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a gyakorlatokhoz és a házi feladatok elkészítéséhez.
*[https://www.iit.bme.hu/digitlabor Laborgyakorlatok honlapja] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a labormérésekhez.
*'''''Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''''' című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.
*'''''Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések''''' című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - '''''Bővítsétek!!!''''' Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Arató Péter'' előadó órái alapján ''Dudás Márton'' által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!

===Tematikus összefoglalók===

*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.

==Házi feladat==

A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
===Első házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]
===Második házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]

===Harmadik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]
===Negyedik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]
===Ötödik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]
===Hatodik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]

==Vizsga==

A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!

Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.

*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]

== Tippek ==

*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán "villamosmérnöki" dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.
*A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, azt elküldik a mérésről.
*Beugrón arra számítsatok, hogy feladatokat kell megoldani eléggé gyorsan, sokan időhiány miatt bukták el. Elmélet kevés szokott lenne.
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot.
*'''Fontos:''' A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Digitális technika 1

2015-01-04T10:20:48Z

Petró Máté Mihály: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (régi)
|targykod=VIIIA105
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA105/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (új)
|targykod=VIIIAA01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA01/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók:
* Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.
* Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.
* Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.
* Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.

A '''Digitális technika 1''' kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a "hagyományos" informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.

A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''Laborok:''' A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és az elején egy rövid beugrót kell írni. Sikertelen beugró esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy sikertelen beugró miatt szükségeltetik a pótlás. A 3 labor témái rendre:
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.
*'''Házi feladat:''' A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
*'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.
*'''Végső jegy:''' Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

*[https://www.iit.bme.hu/digit1 Tantárgyi honlap] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a gyakorlatokhoz és a házi feladatok elkészítéséhez.
*[https://www.iit.bme.hu/digitlabor Laborgyakorlatok honlapja] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a labormérésekhez.
*'''''Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''''' című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.
*'''''Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések''''' című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - '''''Bővítsétek!!!''''' Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Arató Péter'' előadó órái alapján ''Dudás Márton'' által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!

===Tematikus összefoglalók===

*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.

==Házi feladat==

A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
===Első házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]
===Második házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]

===Harmadik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]
===Negyedik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]
===Ötödik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]
===Hatodik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]

==Vizsga==

A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!

Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.

*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]

== Tippek ==

*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán "villamosmérnöki" dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.
*A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, azt elküldik a mérésről.
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot.
*'''Fontos:''' A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Digitális technika 1

2015-01-04T10:20:16Z

Petró Máté Mihály: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (régi)
|targykod=VIIIA105
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA105/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (új)
|targykod=VIIIAA01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA01/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók:
* Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.
* Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.
* Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.
* Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.

A '''Digitális technika 1''' kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a "hagyományos" informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.

A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''Laborok:''' A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és az elején egy rövid beugrót kell írni. Sikertelen beugró esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy sikertelen beugró miatt szükségeltetik a pótlás. A 3 labor témái rendre:
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.
*'''Házi feladat:''' A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
*'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.
*'''Végső jegy:''' Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

*[https://www.iit.bme.hu/digit1 Tantárgyi honlap] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a gyakorlatokhoz és a házi feladatok elkészítéséhez.
*[https://www.iit.bme.hu/digitlabor Laborgyakorlatok honlapja] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a labormérésekhez.
*'''''Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''''' című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.
*'''''Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések''''' című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - '''''Bővítsétek!!!''''' Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Arató Péter'' előadó órái alapján ''Dudás Márton'' által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!

===Tematikus összefoglalók===

*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.

==Házi feladat==

A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
===Első házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]
===Második házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]

===Harmadik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]
===Negyedik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]
===Ötödik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]
===Hatodik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]

==Vizsga==

A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!

Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.

*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]

== Tippek ==

*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán "villamosmérnöki" dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.
*A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, azt elküldik a mérésről.
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot.
*'''Fontos:''' A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlaton és az előadáson megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Digitális technika 1

2015-01-04T10:16:41Z

Petró Máté Mihály: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (régi)
|targykod=VIIIA105
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA105/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (új)
|targykod=VIIIAA01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA01/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók:
* Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.
* Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.
* Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.
* Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.

A '''Digitális technika 1''' kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a "hagyományos" informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.

A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''Laborok:''' A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és az elején egy rövid beugrót kell írni. Sikertelen beugró esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy sikertelen beugró miatt szükségeltetik a pótlás. A 3 labor témái rendre:
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.
*'''Házi feladat:''' A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
*'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.
*'''Végső jegy:''' Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

*[https://www.iit.bme.hu/digit1 Tantárgyi honlap] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a gyakorlatokhoz és a házi feladatok elkészítéséhez.
*[https://www.iit.bme.hu/digitlabor Laborgyakorlatok honlapja] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a labormérésekhez.
*'''''Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''''' című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.
*'''''Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések''''' című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - '''''Bővítsétek!!!''''' Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Arató Péter'' előadó órái alapján ''Dudás Márton'' által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!

===Tematikus összefoglalók===

*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.

==Házi feladat==

A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
===Első házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]
===Második házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]

===Harmadik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]
===Negyedik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]
===Ötödik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]
===Hatodik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]

==Vizsga==

A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!

Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.

*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]

== Tippek ==

*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán "villamosmérnöki" dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.
*A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, azt elküldik a mérésről.
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot.
*'''Fontos:''' A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, kellő elővigyázatossággal kell kezelni.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Digitális technika 1

2015-01-04T10:16:24Z

Petró Máté Mihály: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (régi)
|targykod=VIIIA105
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA105/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 1 (új)
|targykod=VIIIAA01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=6 db
|labor=3 alkalom
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA01/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit1
}}

A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók:
* Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.
* Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.
* Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.
* Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.

A '''Digitális technika 1''' kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a "hagyományos" informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.

A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''Laborok:''' A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és az elején egy rövid beugrót kell írni. Sikertelen beugró esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy sikertelen beugró miatt szükségeltetik a pótlás. A 3 labor témái rendre:
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.
*'''Házi feladat:''' A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
*'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.
*'''Végső jegy:''' Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

*[https://www.iit.bme.hu/digit1 Tantárgyi honlap] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a gyakorlatokhoz és a házi feladatok elkészítéséhez.
*[https://www.iit.bme.hu/digitlabor Laborgyakorlatok honlapja] - Itt megtalálhatóak az aktuális segédanyagok a labormérésekhez.
*'''''Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''''' című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.
*'''''Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések''''' című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - '''''Bővítsétek!!!''''' Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Arató Péter'' előadó órái alapján ''Dudás Márton'' által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!

===Tematikus összefoglalók===

*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.

==Házi feladat==

A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 18 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
===Első házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]
===Második házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]

===Harmadik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]
===Negyedik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]
===Ötödik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]
===Hatodik házi===
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]

==Vizsga==

A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!

Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.

*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]]
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]

== Tippek ==

*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán "villamosmérnöki" dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.
*A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, azt elküldik a mérésről.
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot.
*'''Fontos'''A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, kellő elővigyázatossággal kell kezelni.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}