VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Mérés laboratórium 4. - 1. mérés

2016-02-12T12:14:40Z

Pető Roland: /* 8. Ismertesse az IP csomagok szerkezetét, az IP címeket és a subnet mask szerepét, különös tekintettel az IP fejrész TTL mezőjének jelentésére és felhasználására a csomagtovábbítás során! */

{{Vissza|Mérés laboratórium 4.}}

==1. Ismertesse az alkalmazott protokollanalizátor működési elvét! Hogyan épül be az operációs rendszerbe, és hogyan használja a hardvert?==
A WireShark protokollanalizátor és az általa használt WinPcap csomagrögzítő könyvtár első sorban az Ethernet adatkapcsolati rétege és a felette használt kommunikációs protokollok vizsgálatára képes. A WinPcap beépül a Windows NDIS (Network Driver Interface Specification) protokoll stack-jébe. Az alkalmazások felé egy jól definiált interfészen elérhetővé teszi az abban áramló információt; a WireShark ezt az interfészt használja. Egy gépen egy adott hálózati kártya összes forgalmát képes figyelni. A hardver egyes beállításait módosíthatjuk vele. A hardvert monitorozza, de közben a forgalmat nem befolyásolja. A rögzített forgalom elmenthető, visszatölthető.

==2. Ismertesse a Capture Filter és az analízis/megjelenítés szűrő működése közötti eltéréseket és alkalmazásának következményeit!==
* Capture filter: csak a szűrő feltételnek megfelelő csomagokat rögzíti.
* Analízis/megjelenítés szűrő: a már rögzített üzenetek közül szűkíthetjük a megjelenítést. (Ha például csak a TCP csomagokat akarjuk látni, vagy aminek a címzettje egy adott IP-cím...)

==3. Mi a következménye, ha egy Ethernet kártyát promiscuous működési módba helyezünk? Milyen felhasználásban van erre a működési módra szükség a protokollanalizátorokon kívül?==
Ha engedélyezve van, akkor a Capture folyamán a Wireshark a WinPcap-en keresztül
kikapcsolja az interfészhez tartozó Ethernet kártya hardvercím szűrését, és ennek megfelelően '''minden''', a fizikai rétegen '''a hálózati kártyához érkező''' információ elérhetővé válik a Wireshark számára.

==4. Milyen forgalom figyelhető meg a WireSharkkal Ethernet hálózatokban? Gondoljon arra, hogy a napjainkban elterjedt Ethernet kapcsolókat használó hálózatokban milyen forgalom jut el egy adott számítógépre, és az a számítógép milyen további szűréseket alkalmaz a különböző hálózati rétegekben!==
* Unicast: csak az adott NIC (Network Interface Card) címére küldött Ethernet kereteket juttatja el a kártya a felsőbb rétegeknek, a többit eldobja.
* Multicast: elvileg csak azokat a multicast címtartományokat juttatja el a felsőbb rétegeknek, amikre a gépnek szüksége van, de akár mindet is tovább engedheti (ez a legegyszerűbb megvalósítás).
* Broadcast: mindig eljut a felsőbb rétegekhez.

A switch "szűrőként" viselkedik, így prosmicuous módban sem láthatjuk a teljes hálózati forgalmat. Ugyan a broadcast, multicast és ismeretlen célcímű kereteket alap esetben minden egyes portjára eljuttatja, az ismert című unicast üzeneteket csak a címzetthez kapcsolódó portjára küldi.

==5. Ismertesse az Ethernet keretek szerkezetét!==
* Ethernet csomag: 
[[Image:MeresLabor4Ethernet_eth.JPG]]

Meg kell jegyezni, hogy az előtag és a keretkezdet határoló nem tartozik a MAC-kerethez, de megelőzik azt szinkronizációs célból.

==6. Ismertesse az Ethernet címek szerkezetét, a címek típusait!==
* MAC cím szerkezete: 
[[Image:MeresLabor4Ethernet_ethcim.jpg]]
* Lényeg hogy a cím eleje egyértelműen azonosítja a gyártót.
* ''ipconfig /all'' paranccsal lekérdezhető.

* Az Ethernet-cím 6 byte-os.
* Az első három byte a gyártót azonosítja.
* A második három az egyedi hardver cím.
* A legelső bit: 0 = egyedi (unicast), 1 = csoport (multicast v. broadcast) cím.
* A második bit: 0 = globális (hardver), 1 = lokális (adminisztrátor által adott) cím.

==7. Ismertesse az IP csomagok Ethernet keretekbe ágyazásának módjait és a beágyazás során megoldandó problémákat!==
* Fragmentálás, MTU?
* Erre azt mondta a mérésvezető, hogy lehet típus szerint beágyazni (ekkor a Type mezőt beállítjuk például IP-re), s a továbbítás során ezen info alapján továbbít minden eszköz; másrészt lehet az adatmezőbe minden info nélkül is ágyazni.

==8. Ismertesse az IP csomagok szerkezetét, az IP címeket és a subnet mask szerepét, különös tekintettel az IP fejrész TTL mezőjének jelentésére és felhasználására a csomagtovábbítás során!==
* IP csomag: 
[[Image:MeresLabor4Ethernet_ip.gif]]
* IP-cím - címzés értelemszerűen.
* IP + subnet mask alapján keresik ki a hálózati eszközök a route táblában a célcsomópontot.
* Parancssori eszköz: ''route print''
* TTL: Time To Live - csomag élettartalma. Minden egyes hop (<s>hálózati eszközön</s> routeren való áthaladás) esetén csökken. A traceroute ezt használja ki, és mindig eggyel nagyobb TTL-ű csomagot küld ki.

==9. Ismertesse az ARP protokoll célját és működésének alapjait!==
* Az IP-címek és Ethernet-címek közötti fordításra használják.
* Az IP-cím nem elég a kommunikáció létrejöttéhez, az eszköz fizikai címére (MAC) is szükségünk van.
* Az FF:FF:FF:FF:FF:FF broadcast MAC-címre ARP kérést küldünk, amiben a saját IP-címünk, a MAC-címünk és a kérdéses IP-cím szerepel. A válaszban megkapjuk a kérdéses IP-című eszköz MAC-címét.
* Parancssori eszköz: ''arp''

==10. Ismertesse a DNS protokoll célját és működésének alapjait!==
* Egy hálózathoz tartozó gép domain-nevét lefordítja IP-címmé. Megtalálja a tartományhoz tartozó levelező-kiszolgálót - MX record.
* A névfeloldást a DNS szerver végzi el - 53/UDP, 53/TCP.
* Működése: a kliens gép a szervernek elküldi domain nevet, a DNS szerver megkeresi a fában hozzátartozó IP címet és visszaküldi a kliensnek. Alkalmazásrétegbeli protokoll.
* Parancssori eszköz: ''nslookup''

Részletek: http://hu.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System

==11. Ismertesse az ICMP protokoll célját és működésének alapjait!==
* ''Internet Control Message Protocol''
* Segítségével értesülhetünk a hibákról, illetve azok típusáról. Hálózati diagnosztizálásban a segítségünkre lehet (_traceroute_, _ping_).
* Az ICMP (a TCP-hez és az UDP-hez hasonlóan) az IP-t használja borítékként (ICMP csomagok csak IP hálózaton mehetnek).
Forrás: http://wiki.hup.hu/index.php/ICMP

==12. Ismertesse a TCP és UDP protokollok főbb tulajdonságait!==
* Transzport rétegbeli protokollok.
* Mindkettő portokat kezel (multiplexelés/demultiplexelés), ezáltal interface-t nyújtanak az alkalmazói folyamatok felé.
* TCP: garantált kézbesítésű - flow control. Kapcsolatorientált (összeköttetés-alapú) protokoll, így tudja garantálni a sorrendhelyes átvitelt.
* UDP: nem garantál célba juttatást, csak hibajelzést nyújt. Best effort jellegű, továbbításakor a sebesség a fontos. Nincs kapcsolat, nincs újraküldés, összeköttetés-mentes. A flow control hiánya miatt az UDP csomagszerkezete is jóval egyszerűbb, mint a TCP csomagé. Tulajdonságai miatt az UDP-t elsősorban médiafolyam esetén használjuk.

==13. Ismertesse a TCP kapcsolat felépülésének és lebontásának lépéseit, a TCP kapcsolat lehetséges állapotait!==
* TCP kapcsolat felépítése: 
[[Image:MeresLabor4Ethernet_tcp-connection-establishment.jpg]]

* TCP kapcsolat bontása: 
[[Image:MeresLabor4Ethernet_tcp-connection-termination.jpg]] 

* TCP állapotok: http://www.wlug.org.nz/TcpStates 
[[Image:MeresLabor4Ethernet_transServer2.jpg]]

* Aktuális kapcsolatok állapotai: ''netstat''

==14. Ismertesse az Ethernet fölött alkalmazott TCP/IP protokoll-stack a mérésben említett protokolljainak (Ethernet, ARP, IP, ICMP, TCP, UDP, HTTP) egymáshoz való viszonyát (rétegszerkezetét)!==
* '''Adatkapcsolati:''' Ethernet
* '''Hálózati:''' IP, ICMP, ARP
* '''Szállítási:''' TCP, UDP
* '''Alkalmazási:''' HTTP, DNS

Javítva! (http://hu.wikipedia.org/wiki/OSI_modell) -- [[MolTam|Pigen]] - 2012.04.28.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_Protocol

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Kódolástechnika

2015-11-16T21:41:43Z

Pető Roland: /* ZH */

{{Tantárgy
|nev=Kódolástechnika
|tárgykód=VIHIAB00
|régitárgykód=VIHIA209
|szak=info
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=van
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/
|levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}

A tárgyból 2015-től vizsgás.

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*Az aláírás megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' van.

=== Jegy ===
*Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga.

== Segédanyagok ==

*Jegyzetek
**[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]]
**[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]
**[http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]
**[[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf| Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF| Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]
**[[Media:Kódtech_sum.pdf| 2013-as ZH kivonat ]]

* Segédanyagok a régi tárgyoldalról
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]]

* Egyéb
**[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]
**[https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]
**[http://wiki.sch.bme.hu/images/5/57/Igazhamis.zip IgazHamis kikérdező, hiba lehet benne]

== ZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással
* 2007
**[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás
* 2009
**[[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás
* 2010
**[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
* 2011
**[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással
***Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az <math>s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}</math>.
* 2013
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve
***Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math> van. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.
* 2014
**[[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf |2014. 11. 24. ZH ]] megoldással
***Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3

== PZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással
* 2011
**[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás nélkül
* 2013
**[[Media:Kodtech_pzh_2013.png |2013. 12. 13. pótZH ]] megoldás nélkül

== Vizsga ==
== Tippek ==

Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.

Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)

== Kedvcsináló ==
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János|Levendovszky aranyköpéseit]].

Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.

Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.

Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladaotk pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)

== Kedvelvevő ==
A hallgatók tényleges tudása és a kapott jegyük között jellemző bármelyik irányban 2-3 jegynyi különbség.
Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}