VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Japán kezdő 1. rész

2016-01-07T23:09:35Z

Pardavi Balázs:

{{Tantárgy
| név = Japán kezdő 1. rész
| tárgykód = GT671011
| kredit = 0
| tanszék = Nyelvi Intézet
| jelenlét = kötelező
| minmunka = bejárás
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tárgyhonlap = http://inyk.bme.hu/?magunkrol_japan
}}

A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a japán nyelv alapjaiba. Megtanítsa a japán szótagírásokat (hiragana és katakana), valamint néhány egyszerűbb kanjit (kínai írásjegyet), hogy azokat írni és olvasni is tudják. Valamint cél, hogy az egymásra épülő nyelvtan, szókincs, kifejezések elsajátításával a hallgató megértsen alapvető nyelvi fordulatokat és a mindennapi életben előforduló kifejezéseket. Cél továbbá, hogy tudjon kérdéseket feltenni és azokra válaszolni, képes legyen egyszerű kommunikációra írásban és szóban, értse a könnyebb hallott szövegeket.

''' A kurzus végeztével ''' elsajátítjuk a hiragana és katakana szótagírások írását és olvasását. A félév második felétől latin betűket nem használunk az órákon. A félév végére megtanuljuk néhány kanji olvasatát is. A tárgy végeztével alapszintű kifejezéseket, mondatokat tudunk gyártani, néhány gyakori nyelvtani elem felhasználásával. A megszerzett szókincs nagyjából 200 szó környékére tehető.

== A japán nyelvről röviden ==
A japán nyelv egyike a világon legtöbbek által beszélt nyelveknek (125 millió anyanyelvi beszélő). Sokan úgy vallják, hogy egy külföldi (nem keleti ember) számára talán az egyik, ha nem a legnehezebben megtanulható idegen nyelv, főként a különleges írásrendszere miatt. Az írásrendszer ugyanis nem egészen a japánok sajátja, elsősorban Kínából eredeztethető, azonban az évszázadok során természetesen rengeteget alakult, így ma már önálló nyelvnek mondható. Ez a kettősség tükröződik a nyelv nehézségeiben is.

A japánok 3 írásrendszert használnak, melyek a következő:
* Hiragana: szótagírás, segítségével bármilyen szöveg leírható. Elsősorban gyermekek számára íródott szövegekben, illetve normál szövegekben a "ragozás" jelölésére használják. Írásképe: こんにちは。
* Katakana: elsősorban az idegen nyelvekből (főként angol) átvett szavak leírásához, valamint cégek, üzletek nevében, feliratokban használják. Írásképe: テレホンカード
* Kanji: a kínai nyelvből átvett jelek, melyek jelentéseket jelölnek, ezek alkotják a szótöveket. Írásképe: 日本語

A nehézséget főként a kanjik megismerése jelenti a japán nyelvben. A japán állam által kiadott listán nagyjából 2000 karakter szerepel. Ezek alkotják azokat a kanjikat, melyek használatát a mindennapok során javasolják. Összességében több mint 10000 kanji létezik, azonban ezek többségét ma már egyáltalán nem, vagy csak a szépirodalomban használják. Maguk a japánok az általános és középiskola 12 évfolyamán keresztül tanulják az írást-olvasást, évente nagyjából 200 kanjit megtanulva. Képzeljük el, hogy ezek után - külföldiként - milyen munkát jelent megismerkedni csak a legfontosabb karakterekkel. Érdekesség, hogy egy átlag japán körülbelül 3000-4000 kanjit ismer (leírni már nem mindegyiket tudja).

== A japán nyelv haszna ==
A nyelv szépsége és haszna az előző bekezdésekben leírtakban rejlik. Mivel világviszonylatban a 9. legtöbbek által beszélt nyelvről van szó, így igen széles közönséggel fogunk tudni kommunikálni, ha elsajátítjuk a nyelvet. Japán egy vezető gazdasági hatalom, különösen nagy szereppel rendelkezik az elektronika és az IT területén. Japánban egyébként híresen gyenge az angol nyelv oktatása, annak ellenére, hogy kötelezően tanulja minden diák, így hasznos tud lenni, ha anyanyelvükön tudunk kommunikálni a japánokkal. Fontos még megemlíteni, hogy a nyelv elsajátításával egyidőben óhatatlanul is megismerkedünk a keleti kultúra nyugatitól igencsak eltérő speciális jellegzetességeivel, különlegességeivel, melyek az üzleti kapcsolatok terén is igen hasznos ismeretek.

== Követelmények ==
A tárgynak nincs semmilyen előkövetelménye. Előképzettség nem szükség, a japán nyelv oktatását az alapoktól kezdik (hiragana és katakana írásrendszerek elsajátítása). A félév során 2 db zárthelyi dolgozatot kell megírni, ezek egyike sem jelenthet különösebb akadályt azok számára, akik rendszeresen látogatják az órákat.

'''Figyelem!''' A tárgy felvételére az Idegen Nyelvi Központ által kiadott szabályok érvényesek. A tárgy jelenlét nélküli nem teljesítése 14 500 HUF megfizetését vonja maga után!

== Segédanyagok ==
A félév során a [https://mfadhillah.files.wordpress.com/2012/12/minna-no-nihongo-i-c3bcbersetzungen-grammatikalische-erklc3a4rungen-englisch.pdf Minna no nihongo] című tankönyből tanulunk. A kezdő 1. tárgy keretében a könyv 5.-6. leckéjéig jutunk el. A szükséges tananyag beszerezhető az Angol nyelvi csoport adminisztrációján (E épület, 10 emelet 4 szoba), hétfőtől-csütörtökig 8-16 óra között, pénteken 8-13 óráig. A tananyag ára 2000 HUF.

== Hasznos linkek ==
* [https://www.reddit.com/r/LearnJapanese/wiki/faq LearnJapanese subreddit - végtelen link, segédeszköz és hasznos kérdések, válaszokkal]

== Kedvcsináló ==
2015 őszén hallgattam a tárgyat, méghozzá azért, mert szerettem volna közelebbről is megismerkedni egy távol keleti nép kultúrájával, történelmével és - nem utolsó sorban - nyelvével. Remekül segítségemre volt ez a tárgy, elindított azon az úton, mely a japán nyelv megismeréséhez vezet, és hosszú éveken keresztül tart. Az oktató Juhász Borbála, aki korábban kint élt és tanult Japánban, így első kézből adhatja át tapasztalatait a hallgatóknak. Az oktatás alapvetően magyar nyelven zajlik, a magyarázatok és a feladatok mind-mind magyarul hangzanak el. Az órákon vegyesen foglalkozunk új nyelvi elemekkel, az írás és olvasás gyakorlásával, valamint hallott szöveg értésével. A tanárnő számos kiscsoportos játékkal színesíti az alkalmakat, melyek remek gyakorlásként és ismétlésként szolgálnak. A társaság igen jó volt, élveztem az órákat és a tárgy meghozta a kedvemet ahhoz, hogy önállóan is foglalkozzak a japán nyelv tanulásával. --[[Szerkesztő:Pardavi Balázs|Pardavi Balázs]] ([[Szerkesztővita:Pardavi Balázs|vita]]) 2016. január 7., 22:51 (UTC)

Nyelvi tárgyak

2016-01-07T23:06:09Z

Pardavi Balázs:

'' A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. (…) Akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. '' - Babits Mihály

== Kedvcsináló ==

== A BME-n oktatott idegen nyelvek ==
'' A linkek az adott nyelv kezdő 1. kurzusaira mutatnak! ''

* [[Angol kezdő 1. rész|Angol]]
* [[Német kezdő 1. rész|Német]]
* [[Francia kezdő 1. rész|Francia]]
* [[Holland kezdő 1. rész|Holland]]
* [[Olasz kezdő 1. rész|Olasz]]
* [[Spanyol kezdő 1. rész|Spanyol]]
* [[Orosz kezdő 1. rész|Orosz]]
* [[Japán kezdő 1. rész|Japán]]
* [[Magyar kezdő 1. rész|Magyar]]

== A nyelvi tárgyak felvételének szabályai ==

== Műszaki szaknyelvi képzés ==

== Nyelvvizsga lehetőségek ==

== Lásd még ==
* [http://inyk.bme.hu/ Az Idegen Nyelvi Központ weboldala]

Nyelvi tárgyak

2016-01-07T23:04:50Z

Pardavi Balázs:

'' A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. (…) Akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. '' - Babits Mihály

== Kedvcsináló ==

== A BME-n oktatott idegen nyelvek ==
'' A linkek az adott nyelv kezdő 1. kurzusaira mutatnak! ''

* Angol
* Német
* Francia
* Holland
* Olasz
* Spanyol
* Orosz
* [[Japán kezdő 1. rész|Japán]]
* Magyar

== A nyelvi tárgyak felvételének szabályai ==

== Műszaki szaknyelvi képzés ==

== Nyelvvizsga lehetőségek ==

== Lásd még ==
* [http://inyk.bme.hu/ Az Idegen Nyelvi Központ weboldala]

Nyelvi tárgyak

2016-01-07T23:01:52Z

Pardavi Balázs: Első iteráció

Japán kezdő 1. rész

2016-01-07T22:56:19Z

Pardavi Balázs:

{{Tantárgy
| név = Japán kezdő 1. rész
| tárgykód = GT671011
| kredit = 0
| tanszék = Nyelvi Intézet
| jelenlét = kötelező
| minmunka = bejárás
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tárgyhonlap = http://inyk.bme.hu/?magunkrol_japan
}}

A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a japán nyelv alapjaiba. Megtanítsa a japán szótagírásokat (hiragana és katakana), valamint néhány egyszerűbb kanjit (kínai írásjegyet), hogy azokat írni és olvasni is tudják. Valamint cél, hogy az egymásra épülő nyelvtan, szókincs, kifejezések elsajátításával a hallgató megértsen alapvető nyelvi fordulatokat és a mindennapi életben előforduló kifejezéseket. Cél továbbá, hogy tudjon kérdéseket feltenni és azokra válaszolni, képes legyen egyszerű kommunikációra írásban és szóban, értse a könnyebb hallott szövegeket.

== A japán nyelvről röviden ==
A japán nyelv egyike a világon legtöbbek által beszélt nyelveknek (125 millió anyanyelvi beszélő). Sokan úgy vallják, hogy egy külföldi (nem keleti ember) számára talán az egyik, ha nem a legnehezebben megtanulható idegen nyelv, főként a különleges írásrendszere miatt. Az írásrendszer ugyanis nem egészen a japánok sajátja, elsősorban Kínából eredeztethető, azonban az évszázadok során természetesen rengeteget alakult, így ma már önálló nyelvnek mondható. Ez a kettősség tükröződik a nyelv nehézségeiben is.

A japánok 3 írásrendszert használnak, melyek a következő:
* Hiragana: szótagírás, segítségével bármilyen szöveg leírható. Elsősorban gyermekek számára íródott szövegekben, illetve normál szövegekben a "ragozás" jelölésére használják. Írásképe: こんにちは。
* Katakana: elsősorban az idegen nyelvekből (főként angol) átvett szavak leírásához, valamint cégek, üzletek nevében, feliratokban használják. Írásképe: テレホンカード
* Kanji: a kínai nyelvből átvett jelek, melyek jelentéseket jelölnek, ezek alkotják a szótöveket. Írásképe: 日本語

A nehézséget főként a kanjik megismerése jelenti a japán nyelvben. A japán állam által kiadott listán nagyjából 2000 karakter szerepel. Ezek alkotják azokat a kanjikat, melyek használatát a mindennapok során javasolják. Összességében több mint 10000 kanji létezik, azonban ezek többségét ma már egyáltalán nem, vagy csak a szépirodalomban használják. Maguk a japánok az általános és középiskola 12 évfolyamán keresztül tanulják az írást-olvasást, évente nagyjából 200 kanjit megtanulva. Képzeljük el, hogy ezek után - külföldiként - milyen munkát jelent megismerkedni csak a legfontosabb karakterekkel. Érdekesség, hogy egy átlag japán körülbelül 3000-4000 kanjit ismer (leírni már nem mindegyiket tudja).

== A japán nyelv haszna ==
A nyelv szépsége és haszna az előző bekezdésekben leírtakban rejlik. Mivel világviszonylatban a 9. legtöbbek által beszélt nyelvről van szó, így igen széles közönséggel fogunk tudni kommunikálni, ha elsajátítjuk a nyelvet. Japán egy vezető gazdasági hatalom, különösen nagy szereppel rendelkezik az elektronika és az IT területén. Japánban egyébként híresen gyenge az angol nyelv oktatása, annak ellenére, hogy kötelezően tanulja minden diák, így hasznos tud lenni, ha anyanyelvükön tudunk kommunikálni a japánokkal. Fontos még megemlíteni, hogy a nyelv elsajátításával egyidőben óhatatlanul is megismerkedünk a keleti kultúra nyugatitól igencsak eltérő speciális jellegzetességeivel, különlegességeivel, melyek az üzleti kapcsolatok terén is igen hasznos ismeretek.

== Követelmények ==
A tárgynak nincs semmilyen előkövetelménye. Előképzettség nem szükség, a japán nyelv oktatását az alapoktól kezdik (hiragana és katakana írásrendszerek elsajátítása). A félév során 2 db zárthelyi dolgozatot kell megírni, ezek egyike sem jelenthet különösebb akadályt azok számára, akik rendszeresen látogatják az órákat.

'''Figyelem!''' A tárgy felvételére az Idegen Nyelvi Központ által kiadott szabályok érvényesek. A tárgy jelenlét nélküli nem teljesítése 14 500 HUF megfizetését vonja maga után!

== Segédanyagok ==
A félév során a [https://mfadhillah.files.wordpress.com/2012/12/minna-no-nihongo-i-c3bcbersetzungen-grammatikalische-erklc3a4rungen-englisch.pdf Minna no nihongo] című tankönyből tanulunk. A kezdő 1. tárgy keretében a könyv 5.-6. leckéjéig jutunk el. A szükséges tananyag beszerezhető az Angol nyelvi csoport adminisztrációján (E épület, 10 emelet 4 szoba), hétfőtől-csütörtökig 8-16 óra között, pénteken 8-13 óráig. A tananyag ára 2000 HUF.

== Hasznos linkek ==
* [https://www.reddit.com/r/LearnJapanese/wiki/faq LearnJapanese subreddit - végtelen link, segédeszköz és hasznos kérdések, válaszokkal]

== Kedvcsináló ==
2015 őszén hallgattam a tárgyat, méghozzá azért, mert szerettem volna közelebbről is megismerkedni egy távol keleti nép kultúrájával, történelmével és - nem utolsó sorban - nyelvével. Remekül segítségemre volt ez a tárgy, elindított azon az úton, mely a japán nyelv megismeréséhez vezet, és hosszú éveken keresztül tart. Az oktató Juhász Borbála, aki korábban kint élt és tanult Japánban, így első kézből adhatja át tapasztalatait a hallgatóknak. Az oktatás alapvetően magyar nyelven zajlik, a magyarázatok és a feladatok mind-mind magyarul hangzanak el. Az órákon vegyesen foglalkozunk új nyelvi elemekkel, az írás és olvasás gyakorlásával, valamint hallott szöveg értésével. A tanárnő számos kiscsoportos játékkal színesíti az alkalmakat, melyek remek gyakorlásként és ismétlésként szolgálnak. A társaság igen jó volt, élveztem az órákat és a tárgy meghozta a kedvemet ahhoz, hogy önállóan is foglalkozzak a japán nyelv tanulásával. --[[Szerkesztő:Pardavi Balázs|Pardavi Balázs]] ([[Szerkesztővita:Pardavi Balázs|vita]]) 2016. január 7., 22:51 (UTC)

Japán kezdő 1. rész

2016-01-07T22:52:47Z

Pardavi Balázs:

{{Tantárgy
| név = Japán kezdő 1. rész
| tárgykód = GT671011
| kredit = 0
| tanszék = Nyelvi Intézet
| jelenlét = kötelező
| minmunka = bejárás
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tárgyhonlap = http://inyk.bme.hu/?magunkrol_japan
}}

A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a japán nyelv alapjaiba. Megtanítsa a japán szótagírásokat (hiragana és katakana), valamint néhány egyszerűbb kanjit (kínai írásjegyet), hogy azokat írni és olvasni is tudják. Valamint cél, hogy az egymásra épülő nyelvtan, szókincs, kifejezések elsajátításával a hallgató megértsen alapvető nyelvi fordulatokat és a mindennapi életben előforduló kifejezéseket. Cél továbbá, hogy tudjon kérdéseket feltenni és azokra válaszolni, képes legyen egyszerű kommunikációra írásban és szóban, értse a könnyebb hallott szövegeket.

== A japán nyelvről röviden ==
A japán nyelv egyike a világon legtöbbek által beszélt nyelveknek (125 millió anyanyelvi beszélő). Sokan úgy vallják, hogy egy külföldi (nem keleti ember) számára talán az egyik, ha nem a legnehezebben megtanulható idegen nyelv, főként a különleges írásrendszere miatt. Az írásrendszer ugyanis nem egészen a japánok sajátja, elsősorban Kínából eredeztethető, azonban az évszázadok során természetesen rengeteget alakult, így ma már önálló nyelvnek mondható. Ez a kettősség tükröződik a nyelv nehézségeiben is.

A japánok 3 írásrendszert használnak, melyek a következő:
* Hiragana: szótagírás, segítségével bármilyen szöveg leírható. Elsősorban gyermekek számára íródott szövegekben, illetve normál szövegekben a "ragozás" jelölésére használják. Írásképe: こんにちは。
* Katakana: elsősorban az idegen nyelvekből (főként angol) átvett szavak leírásához, valamint cégek, üzletek nevében, feliratokban használják. Írásképe: テレホンカード
* Kanji: a kínai nyelvből átvett jelek, melyek jelentéseket jelölnek, ezek alkotják a szótöveket. Írásképe: 日本語

A nehézséget főként a kanjik megismerése jelenti a japán nyelvben. A japán állam által kiadott listán nagyjából 2000 karakter szerepel. Ezek alkotják azokat a kanjikat, melyek használatát a mindennapok során javasolják. Összességében több mint 10000 kanji létezik, azonban ezek többségét ma már egyáltalán nem, vagy csak a szépirodalomban használják. Maguk a japánok az általános és középiskola 12 évfolyamán keresztül tanulják az írást-olvasást, évente nagyjából 200 kanjit megtanulva. Képzeljük el, hogy ezek után - külföldiként - milyen munkát jelent megismerkedni csak a legfontosabb karakterekkel. Érdekesség, hogy egy átlag japán körülbelül 3000-4000 kanjit ismer (leírni már nem mindegyiket tudja).

== A japán nyelv haszna ==
A nyelv szépsége és haszna az előző bekezdésekben leírtakban rejlik. Mivel világviszonylatban a 9. legtöbbek által beszélt nyelvről van szó, így igen széles közönséggel fogunk tudni kommunikálni, ha elsajátítjuk a nyelvet. Japán egy vezető gazdasági hatalom, különösen nagy szereppel rendelkezik az elektronika és az IT területén. Japánban egyébként híresen gyenge az angol nyelv oktatása, annak ellenére, hogy kötelezően tanulja minden diák, így hasznos tud lenni, ha anyanyelvükön tudunk kommunikálni a japánokkal. Fontos még megemlíteni, hogy a nyelv elsajátításával egyidőben óhatatlanul is megismerkedünk a keleti kultúra nyugatitól igencsak eltérő speciális jellegzetességeivel, különlegességeivel, melyek az üzleti kapcsolatok terén is igen hasznos ismeretek.

== Követelmények ==
A tárgynak nincs semmilyen előkövetelménye. Előképzettség nem szükség, a japán nyelv oktatását az alapoktól kezdik (hiragana és katakana írásrendszerek elsajátítása). A félév során 2 db zárthelyi dolgozatot kell megírni, ezek egyike sem jelenthet különösebb akadályt azok számára, akik rendszeresen látogatják az órákat.

'''Figyelem!''' A tárgy felvételére az Idegen Nyelvi Központ által kiadott szabályok érvényesek. A tárgy jelenlét nélküli nem teljesítése 14 500 HUF megfizetését vonja maga után!

== Segédanyagok ==
A félév során a [https://mfadhillah.files.wordpress.com/2012/12/minna-no-nihongo-i-c3bcbersetzungen-grammatikalische-erklc3a4rungen-englisch.pdf Minna no nihongo] című tankönyből tanulunk. A kezdő 1. tárgy keretében a könyv 5.-6. leckéjéig jutunk el. A szükséges tananyag beszerezhető az Angol nyelvi csoport adminisztrációján (E épület, 10 emelet 4 szoba), hétfőtől-csütörtökig 8-16 óra között, pénteken 8-13 óráig. A tananyag ára 2000 HUF.

== Kedvcsináló ==
2015 őszén hallgattam a tárgyat, méghozzá azért, mert szerettem volna közelebbről is megismerkedni egy távol keleti nép kultúrájával, történelmével és - nem utolsó sorban - nyelvével. Remekül segítségemre volt ez a tárgy, elindított azon az úton, mely a japán nyelv megismeréséhez vezet, és hosszú éveken keresztül tart. Az oktató Juhász Borbála, aki korábban kint élt és tanult Japánban, így első kézből adhatja át tapasztalatait a hallgatóknak. Az oktatás alapvetően magyar nyelven zajlik, a magyarázatok és a feladatok mind-mind magyarul hangzanak el. Az órákon vegyesen foglalkozunk új nyelvi elemekkel, az írás és olvasás gyakorlásával, valamint hallott szöveg értésével. A tanárnő számos kiscsoportos játékkal színesíti az alkalmakat, melyek remek gyakorlásként és ismétlésként szolgálnak. A társaság igen jó volt, élveztem az órákat és a tárgy meghozta a kedvemet ahhoz, hogy önállóan is foglalkozzak a japán nyelv tanulásával. --[[Szerkesztő:Pardavi Balázs|Pardavi Balázs]] ([[Szerkesztővita:Pardavi Balázs|vita]]) 2016. január 7., 22:51 (UTC)

Japán kezdő 1. rész

2016-01-07T22:51:36Z

Pardavi Balázs:

{{Tantárgy
| név = Japán kezdő 1. rész
| tárgykód = GT671011
| kredit = 0
| tanszék = Nyelvi Intézet
| jelenlét = kötelező
| minmunka = bejárás
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tárgyhonlap = http://inyk.bme.hu/?magunkrol_japan
}}

A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a japán nyelv alapjaiba. Megtanítsa a japán szótagírásokat (hiragana és katakana), valamint néhány egyszerűbb kanjit (kínai írásjegyet), hogy azokat írni és olvasni is tudják. Valamint cél, hogy az egymásra épülő nyelvtan, szókincs, kifejezések elsajátításával a hallgató megértsen alapvető nyelvi fordulatokat és a mindennapi életben előforduló kifejezéseket. Cél továbbá, hogy tudjon kérdéseket feltenni és azokra válaszolni, képes legyen egyszerű kommunikációra írásban és szóban, értse a könnyebb hallott szövegeket.

== A japán nyelvről röviden ==
A japán nyelv egyike a világon legtöbbek által beszélt nyelveknek (125 millió anyanyelvi beszélő). Sokan úgy vallják, hogy egy külföldi (nem keleti ember) számára talán az egyik, ha nem a legnehezebben megtanulható idegen nyelv, főként a különleges írásrendszere miatt. Az írásrendszer ugyanis nem egészen a japánok sajátja, elsősorban Kínából eredeztethető, azonban az évszázadok során természetesen rengeteget alakult, így ma már önálló nyelvnek mondható. Ez a kettősség tükröződik a nyelv nehézségeiben is.

A japánok 3 írásrendszert használnak, melyek a következő:
* Hiragana: szótagírás, segítségével bármilyen szöveg leírható. Elsősorban gyermekek számára íródott szövegekben, illetve normál szövegekben a "ragozás" jelölésére használják. Írásképe: こんにちは。
* Katakana: elsősorban az idegen nyelvekből (főként angol) átvett szavak leírásához, valamint cégek, üzletek nevében, feliratokban használják. Írásképe: テレホンカード
* Kanji: a kínai nyelvből átvett jelek, melyek jelentéseket jelölnek, ezek alkotják a szótöveket. Írásképe: 日本語

A nehézséget főként a kanjik megismerése jelenti a japán nyelvben. A japán állam által kiadott listán nagyjából 2000 karakter szerepel. Ezek alkotják azokat a kanjikat, melyek használatát a mindennapok során javasolják. Összességében több mint 10000 kanji létezik, azonban ezek többségét ma már egyáltalán nem, vagy csak a szépirodalomban használják. Maguk a japánok az általános és középiskola 12 évfolyamán keresztül tanulják az írást-olvasást, évente nagyjából 200 kanjit megtanulva. Képzeljük el, hogy ezek után - külföldiként - milyen munkát jelent megismerkedni csak a legfontosabb karakterekkel. Érdekesség, hogy egy átlag japán körülbelül 3000-4000 kanjit ismer (leírni már nem mindegyiket tudja).

== A japán nyelv haszna ==
A nyelv szépsége és haszna az előző bekezdésekben leírtakban rejlik. Mivel világviszonylatban a 9. legtöbbek által beszélt nyelvről van szó, így igen széles közönséggel fogunk tudni kommunikálni, ha elsajátítjuk a nyelvet. Japán egy vezető gazdasági hatalom, különösen nagy szereppel rendelkezik az elektronika és az IT területén. Japánban egyébként híresen gyenge az angol nyelv oktatása, annak ellenére, hogy kötelezően tanulja minden diák, így hasznos tud lenni, ha anyanyelvükön tudunk kommunikálni a japánokkal. Fontos még megemlíteni, hogy a nyelv elsajátításával egyidőben óhatatlanul is megismerkedünk a keleti kultúra nyugatitól igencsak eltérő speciális jellegzetességeivel, különlegességeivel, melyek az üzleti kapcsolatok terén is igen hasznos ismeretek.

== Követelmények ==
A tárgynak nincs semmilyen előkövetelménye. Előképzettség nem szükség, a japán nyelv oktatását az alapoktól kezdik (hiragana és katakana írásrendszerek elsajátítása). A félév során 2 db zárthelyi dolgozatot kell megírni, ezek egyike sem jelenthet különösebb akadályt azok számára, akik rendszeresen látogatják az órákat.

'''Figyelem!''' A tárgy felvételére az Idegen Nyelvi Központ által kiadott szabályok érvényesek. A tárgy jelenlét nélküli nem teljesítése 14 500 HUF megfizetését vonja maga után!

== Segédanyagok ==
A félév során a [https://mfadhillah.files.wordpress.com/2012/12/minna-no-nihongo-i-c3bcbersetzungen-grammatikalische-erklc3a4rungen-englisch.pdf Minna no nihongo] című tankönyből tanulunk. A kezdő 1. tárgy keretében a könyv 5.-6. leckéjéig jutunk el. A szükséges tananyag beszerezhető az Angol nyelvi csoport adminisztrációján (E épület, 10 emelet 4 szoba), hétfőtől-csütörtökig 8-16 óra között, pénteken 8-13 óráig. A tananyag ára 2000 HUF.

== Kedvcsináló ==
2015 őszén hallgattam a tárgyat, méghozzá azért, mert szerettem volna közelebbről is megismerkedni egy távol keleti nép kultúrájával, történelmével és - nem utolsó sorban - nyelvével. Remekül segítségemre volt ez a tárgy, elindított azon az úton, mely a japán nyelv megismeréséhez vezet, és hosszú éveken keresztül tart. Az oktató Juhász Borbála, aki korábban kint élt és tanult Japánban, így első kézből adhatja át tapasztalatait a hallgatóknak. Az oktatás alapvetően magyar nyelven zajlik, a magyarázatok és a feladatok mind-mind magyarul hangzanak el. Az órákon vegyesen foglalkozunk új nyelvi elemekkel, az írás és olvasás gyakorlásával, valamint hallott szöveg értésével. A tanárnő számos kiscsoportos játékkal színesíti az alkalmakat, melyek remek gyakorlásként és ismétlésként szolgálnak. A társaság igen jó volt, élveztem az órákat és a tárgy meghozta a kedvemet ahhoz, hogy önállóan is foglalkozzak a japán nyelv tanulásával. --[[Szerkesztő:Pardavi Balázs|Pardavi Balázs]] ([[Szerkesztővita:Pardavi Balázs|vita]]) 2016. január 7., 22:51 (UTC)

GT671011

2016-01-07T22:09:33Z

Pardavi Balázs: Pardavi Balázs átnevezte a(z) GT671011 lapot a következő névre: Japán kezdő 1. rész: Tárgykód helyett a tárgynév a cím

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Japán kezdő 1. rész]]

Japán kezdő 1. rész

2016-01-07T22:09:33Z

Pardavi Balázs: Pardavi Balázs átnevezte a(z) GT671011 lapot a következő névre: Japán kezdő 1. rész: Tárgykód helyett a tárgynév a cím

Japán kezdő 1. rész

2016-01-07T22:01:40Z

Pardavi Balázs:

Japán kezdő 1. rész

2016-01-07T21:58:40Z

Pardavi Balázs: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Japán kezdő 1. rész | tárgykód = BMEGT671011 | kredit = 0 | tanszék = Nyelvi Intézet | jelenlét = kötelező | minmunka = bejárás | kiszh…”

{{Tantárgy
| név = Japán kezdő 1. rész
| tárgykód = BMEGT671011
| kredit = 0
| tanszék = Nyelvi Intézet
| jelenlét = kötelező
| minmunka = bejárás
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tárgyhonlap = http://inyk.bme.hu/?magunkrol_japan
}}

Tömegkiszolgálás

2015-04-03T22:27:53Z

Pardavi Balázs: /* Miből érdemes tanulni? */

{{Tantárgy
| név = Tömegkiszolgálás
| tárgykód = VISZM106
| szak = InfoMsc
| kredit = 4
| félév = tavaszi
| kereszt =
| tanszék = SZIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 4
| hf =
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad =
| tárgyhonlap =
}}

== A tárgyról ==
* [[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához|Ajánlott rövidítés]]: töki
* [[Tömegkiszolgálás - Kedvcsináló]]

=== Követelmények (2013/14/2 félév) ===
4 ZH van a félévben, ezeknek együtt kell legalább 50%-osnak lenni. Külön-külön nem kell, hogy meglegyenek, azaz két 100%-os ZH-val meg is van a félév. Ezek az órák helyén és idejében, az előadás utolsó órájában írandók.

PótZH: a második és negyedik ZH után, külön-külön pótolva, egymás után az első- és az utolsó kettő ZH.

Érdemjegy alakulása:
* 5: 80%-100%
* 4: 70%-79%
* 3: 60%-69%
* 2: 50%-59%
* 1: 0%-49%

== Miből érdemes tanulni? ==
* Hivatalos jegyzet: ''Tömegkiszolgálás informatikai rendszerekben''; 1300 Ft az I könyvtárban. Órán gyakorlatilag ebből tanít.
* [http://www.cs.bme.hu/~gyorfi/tomkisz.pdf Letölthető a tanszék honlapjáról]

=== 2015. tavaszi közös kidolgozás ===
'''Figyelem!''' Csak saját felelősségre! A munkáért köszönet illeti a teljes évfolyamot.
* [[Media:Töki 1. zh 2015.pdf | 1. ZH anyaga]] (kidolgozva, példákkal, megoldásokkal)
* [[Media:Töki 2. zh 2015.pdf | 2. ZH anyaga]] (kidolgozva, példákkal, megoldásokkal)

=== Jegyzetek ===
* [[Tömegkiszolgálás - Összefoglaló]]
* [[Tömegkiszolgálás - Fogalmak és jelölések]]
* [[Media:Töki jegyzet 2013 1zh.zip | Órai jegyzet, 2013, 1. zh anyaga]] (kézzel írt, Pintér Márta órái)
* [[Media:Töki jegyzet 2013 2zh.zip | Órai jegyzet, 2013, 2. zh anyaga]] (kézzel írt, Pintér Márta órái)
* [[Media:Töki jegyzet 2013 3zh.zip | Órai jegyzet, 2013, 3. zh anyaga]] (kézzel írt, Pintér Márta órái)
* [[Media:Töki jegyzet 2013 4zh.zip | Órai jegyzet, 2013, 4. zh anyaga]] (kézzel írt, Pintér Márta órái)

=== Korábbi ZH-k ===
* Korábbi ZH-k [http://www.cs.bme.hu/~marti/toki/ Pintér Márta honlapján]
* [[Media:toki_2013_zh1.jpg | 2013 - ZH1 ]]
* [[Media:toki_2013_zh2.jpg | 2013 - ZH2 ]]
* [[Media:toki_2013_zh3.jpg | 2013 - ZH3 ]]
* [[Media:toki_2013_zh4.jpg | 2013 - ZH4 ]]

== Elavult információ ==
* [http://szit.bme.hu/~gyori/toki/tkvk.htm Hivatalos vizsgatételsor Sanyi lapján (keresztes tételsor)]
* [[Tömegkiszolgálás - Házi feladatok 2004]]
* [[Tömegkiszolgálás vizsgatételek kidolgozásai]]

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Fájl:Töki 2. zh 2015.pdf

2015-04-03T22:27:08Z

Pardavi Balázs: MsUpload

MsUpload

Fájl:Töki 1. zh 2015.pdf

2015-04-03T22:27:02Z

Pardavi Balázs: MsUpload

MsUpload

Szoftverarchitektúrák

2014-12-02T07:37:05Z

Pardavi Balázs: /* Jegyzet */

{{Tantárgy
| név = Szoftverarchitektúrák
| tárgykód = VIAUM105
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév = őszi
| kereszt =
| tanszék = AAIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = 2 db
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 nagy beadandó
| vizsga = nincs
| levlista = infomsc{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM105/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM105
}}

==Hasznos linkek==
* SaaS előadáson mutatott illusztráció: [http://www.silverlighthack.com/post/2011/02/27/IaaS-PaaS-and-SaaS-Terms-Explained-and-Defined.aspx link]

==Jegyzet==
* [[Szoftverarchitektúrák - Jegyzet | Jegyzet]]
* [[Media:SZOFTARCH_kivonat_v11.pdf | Bővebb jegyzet (PDF)]]
* [[Media:szoftarch_web_architekturak_2014.pdf | Web architektúrák diasor]]

==Kis ZH-k==
===1. Kis ZH, 2010 ősz===
* Röviden foglalja össze, hogy milyen architektúrák léteznek, említsen meg 3-at! (3p)
* Mutassa be az Active Object tervezési mintát! (7p)

===2. Kis ZH, 2010 ősz===
* Csoportosítsa a P2P hálózatokat legalább 2 csoportosítás szerint! Fejtse ki a csoportosítás szempontjait. (6p)
* Mi a kapcsolat a felsorolt elemek között? Hol használjuk? 1-1 mondatban jellemezze az alábbiakat felhasználás szempontból: Platform szoftver, IaaS, SaaS, PaaS! (4p)

===1. Kis ZH, 2014 ősz===
* Röviden foglalja össze, a Filters & Pipelines architektúra típus lényegét!
* Mutassa be a Reactor tervezési mintát!

==ZH-k==
===2014. ősz zh===
# Interceptor
# Acceptor-Connector
# Active Object
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!
# Mutassa be az MVVM architektúrát!
# Milyen problémát old meg a Dependency Injection és hogyan oldja meg?

===2013. ősz zh===
# Interceptor
# Acceptor-Connector
# Active Object
# Architect súlyos hibái közül 6
# Rétegelt architektúra előnyei. Mikor érdemes ilyet használni?
# a) SaaS, PaaS, IaaS. b) számítási felhők 5 jellemzője

===2011. ősz zh===
# Reactor minta (7p)
# Acceptor-Connector minta (7p)
# Active Object minta (7p)
# Hogyan osztasz meg valaimt torrenten? Mi a tracker, torrent fájl, darab (piece)? (7p)
# Milyen mérőszámai vannak a teljesítménynek, részletezze. (6p)
# Mire jók a réteges architektúrák, mikor használjuk, mikor nem? (6p)

===2010. ősz zh===
# Ismertesse a Komponens Konfigurátor tervezési mintát! (6p)
# Ismertesse az Acceptor - Connector tervezési mintát! (6p)
# Milyen módosításokat kell végezni egy hagyományos egyprocesszoros környezetben működő 32 bites Linux alá fejlesztett alkalmazáson, hogy szimmetrikus multiprocesszoros rendszerekben is működőképes legyen? Hogyan befolyásolja a fent végzett portolás az alkalmazás teljesítményét? (5p)
# Mi az MPI kommunikátor és miért érdemes alkalmazni? Mik az MPI kommunikációs primitívjei? (6p)
# A sorbanállási modell esetén milyen erőforrásokat különböztetünk meg és hogyan alakul a kiszolgálási idejük a várakozási sor függvényében? (6p)
# Mikor érdemes és mikor nem érdemes háromrétegű architektúrát használni? Melyek a háromrétegű architektúra előnyei és hátrányai? (6p)
# Soroljon fel SaaS 5 előnyét és 5 hátrányát! (5p)

===2010. ősz pótzh===
# Ismertesse az Interceptor tervezési mintát! (7p)
# Ismertesse a Reaktor tervezési mintát! (7p)
# Mi a különbség a cache koherens és a nem cache koherens NUMA architektúra között? Melyik skálázhatóbb, mi a kiterjesztett skálázhatóság ára? (7p)
# Mi a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni a válaszidőt? (7p)
# Mikor érdemes rétegzett architektúrát használni? Melyek a rétegzett architektúra előnyei és hátrányai? (7p)
# Mikor érdemes SaaS megközelítést alkalmazni? (5p)

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Fájl:Szoftarch web architekturak 2014.pdf

2014-12-02T07:36:32Z

Pardavi Balázs: MsUpload

MsUpload

Szoftverarchitektúrák

2014-12-02T07:33:33Z

Pardavi Balázs: /* Kis ZH-k */

{{Tantárgy
| név = Szoftverarchitektúrák
| tárgykód = VIAUM105
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév = őszi
| kereszt =
| tanszék = AAIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = 2 db
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 nagy beadandó
| vizsga = nincs
| levlista = infomsc{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM105/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM105
}}

==Hasznos linkek==
* SaaS előadáson mutatott illusztráció: [http://www.silverlighthack.com/post/2011/02/27/IaaS-PaaS-and-SaaS-Terms-Explained-and-Defined.aspx link]

==Jegyzet==
* [[Szoftverarchitektúrák - Jegyzet | Jegyzet]]
* [[Media:SZOFTARCH_kivonat_v11.pdf | Bővebb jegyzet (PDF)]]

==Kis ZH-k==
===1. Kis ZH, 2010 ősz===
* Röviden foglalja össze, hogy milyen architektúrák léteznek, említsen meg 3-at! (3p)
* Mutassa be az Active Object tervezési mintát! (7p)

===2. Kis ZH, 2010 ősz===
* Csoportosítsa a P2P hálózatokat legalább 2 csoportosítás szerint! Fejtse ki a csoportosítás szempontjait. (6p)
* Mi a kapcsolat a felsorolt elemek között? Hol használjuk? 1-1 mondatban jellemezze az alábbiakat felhasználás szempontból: Platform szoftver, IaaS, SaaS, PaaS! (4p)

===1. Kis ZH, 2014 ősz===
* Röviden foglalja össze, a Filters & Pipelines architektúra típus lényegét!
* Mutassa be a Reactor tervezési mintát!

==ZH-k==
===2014. ősz zh===
# Interceptor
# Acceptor-Connector
# Active Object
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!
# Mutassa be az MVVM architektúrát!
# Milyen problémát old meg a Dependency Injection és hogyan oldja meg?

===2013. ősz zh===
# Interceptor
# Acceptor-Connector
# Active Object
# Architect súlyos hibái közül 6
# Rétegelt architektúra előnyei. Mikor érdemes ilyet használni?
# a) SaaS, PaaS, IaaS. b) számítási felhők 5 jellemzője

===2011. ősz zh===
# Reactor minta (7p)
# Acceptor-Connector minta (7p)
# Active Object minta (7p)
# Hogyan osztasz meg valaimt torrenten? Mi a tracker, torrent fájl, darab (piece)? (7p)
# Milyen mérőszámai vannak a teljesítménynek, részletezze. (6p)
# Mire jók a réteges architektúrák, mikor használjuk, mikor nem? (6p)

===2010. ősz zh===
# Ismertesse a Komponens Konfigurátor tervezési mintát! (6p)
# Ismertesse az Acceptor - Connector tervezési mintát! (6p)
# Milyen módosításokat kell végezni egy hagyományos egyprocesszoros környezetben működő 32 bites Linux alá fejlesztett alkalmazáson, hogy szimmetrikus multiprocesszoros rendszerekben is működőképes legyen? Hogyan befolyásolja a fent végzett portolás az alkalmazás teljesítményét? (5p)
# Mi az MPI kommunikátor és miért érdemes alkalmazni? Mik az MPI kommunikációs primitívjei? (6p)
# A sorbanállási modell esetén milyen erőforrásokat különböztetünk meg és hogyan alakul a kiszolgálási idejük a várakozási sor függvényében? (6p)
# Mikor érdemes és mikor nem érdemes háromrétegű architektúrát használni? Melyek a háromrétegű architektúra előnyei és hátrányai? (6p)
# Soroljon fel SaaS 5 előnyét és 5 hátrányát! (5p)

===2010. ősz pótzh===
# Ismertesse az Interceptor tervezési mintát! (7p)
# Ismertesse a Reaktor tervezési mintát! (7p)
# Mi a különbség a cache koherens és a nem cache koherens NUMA architektúra között? Melyik skálázhatóbb, mi a kiterjesztett skálázhatóság ára? (7p)
# Mi a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni a válaszidőt? (7p)
# Mikor érdemes rétegzett architektúrát használni? Melyek a rétegzett architektúra előnyei és hátrányai? (7p)
# Mikor érdemes SaaS megközelítést alkalmazni? (5p)

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Szoftverarchitektúrák

2014-12-02T07:33:16Z

Pardavi Balázs: /* Kis ZH-k */

{{Tantárgy
| név = Szoftverarchitektúrák
| tárgykód = VIAUM105
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév = őszi
| kereszt =
| tanszék = AAIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = 2 db
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 nagy beadandó
| vizsga = nincs
| levlista = infomsc{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM105/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM105
}}

==Hasznos linkek==
* SaaS előadáson mutatott illusztráció: [http://www.silverlighthack.com/post/2011/02/27/IaaS-PaaS-and-SaaS-Terms-Explained-and-Defined.aspx link]

==Jegyzet==
* [[Szoftverarchitektúrák - Jegyzet | Jegyzet]]
* [[Media:SZOFTARCH_kivonat_v11.pdf | Bővebb jegyzet (PDF)]]

==Kis ZH-k==
===1. Kis ZH, 2010 ősz===
* Röviden foglalja össze, hogy milyen architektúrák léteznek, említsen meg 3-at! (3p)
* Mutassa be az Active Object tervezési mintát! (7p)

===2. Kis ZH, 2010 ősz===
* Csoportosítsa a P2P hálózatokat legalább 2 csoportosítás szerint! Fejtse ki a csoportosítás szempontjait. (6p)
* Mi a kapcsolat a felsorolt elemek között? Hol használjuk? 1-1 mondatban jellemezze az alábbiakat felhasználás szempontból: Platform szoftver, IaaS, SaaS, PaaS! (4p)

===1. Kis ZH, 2014 ősz===
* Röviden foglalja össze, a Filters & Pipelines architektúra típus lényegét! (3p)
* Mutassa be a Reactor tervezési mintát! (7p)

==ZH-k==
===2014. ősz zh===
# Interceptor
# Acceptor-Connector
# Active Object
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!
# Mutassa be az MVVM architektúrát!
# Milyen problémát old meg a Dependency Injection és hogyan oldja meg?

===2013. ősz zh===
# Interceptor
# Acceptor-Connector
# Active Object
# Architect súlyos hibái közül 6
# Rétegelt architektúra előnyei. Mikor érdemes ilyet használni?
# a) SaaS, PaaS, IaaS. b) számítási felhők 5 jellemzője

===2011. ősz zh===
# Reactor minta (7p)
# Acceptor-Connector minta (7p)
# Active Object minta (7p)
# Hogyan osztasz meg valaimt torrenten? Mi a tracker, torrent fájl, darab (piece)? (7p)
# Milyen mérőszámai vannak a teljesítménynek, részletezze. (6p)
# Mire jók a réteges architektúrák, mikor használjuk, mikor nem? (6p)

===2010. ősz zh===
# Ismertesse a Komponens Konfigurátor tervezési mintát! (6p)
# Ismertesse az Acceptor - Connector tervezési mintát! (6p)
# Milyen módosításokat kell végezni egy hagyományos egyprocesszoros környezetben működő 32 bites Linux alá fejlesztett alkalmazáson, hogy szimmetrikus multiprocesszoros rendszerekben is működőképes legyen? Hogyan befolyásolja a fent végzett portolás az alkalmazás teljesítményét? (5p)
# Mi az MPI kommunikátor és miért érdemes alkalmazni? Mik az MPI kommunikációs primitívjei? (6p)
# A sorbanállási modell esetén milyen erőforrásokat különböztetünk meg és hogyan alakul a kiszolgálási idejük a várakozási sor függvényében? (6p)
# Mikor érdemes és mikor nem érdemes háromrétegű architektúrát használni? Melyek a háromrétegű architektúra előnyei és hátrányai? (6p)
# Soroljon fel SaaS 5 előnyét és 5 hátrányát! (5p)

===2010. ősz pótzh===
# Ismertesse az Interceptor tervezési mintát! (7p)
# Ismertesse a Reaktor tervezési mintát! (7p)
# Mi a különbség a cache koherens és a nem cache koherens NUMA architektúra között? Melyik skálázhatóbb, mi a kiterjesztett skálázhatóság ára? (7p)
# Mi a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni a válaszidőt? (7p)
# Mikor érdemes rétegzett architektúrát használni? Melyek a rétegzett architektúra előnyei és hátrányai? (7p)
# Mikor érdemes SaaS megközelítést alkalmazni? (5p)

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Szoftverarchitektúrák

2014-12-02T07:30:38Z

Pardavi Balázs: /* ZH-k */

{{Tantárgy
| név = Szoftverarchitektúrák
| tárgykód = VIAUM105
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév = őszi
| kereszt =
| tanszék = AAIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = 2 db
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 nagy beadandó
| vizsga = nincs
| levlista = infomsc{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM105/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM105
}}

==Hasznos linkek==
* SaaS előadáson mutatott illusztráció: [http://www.silverlighthack.com/post/2011/02/27/IaaS-PaaS-and-SaaS-Terms-Explained-and-Defined.aspx link]

==Jegyzet==
* [[Szoftverarchitektúrák - Jegyzet | Jegyzet]]
* [[Media:SZOFTARCH_kivonat_v11.pdf | Bővebb jegyzet (PDF)]]

==Kis ZH-k==
===1. Kis ZH 2010 ősz===
* Röviden foglalja össze, hogy milyen architektúrák léteznek, említsen meg 3-at! (3p)
* Mutassa be az Active Object tervezési mintát! (7p)
===2. Kis ZH 2010 ősz===
* Csoportosítsa a P2P hálózatokat legalább 2 csoportosítás szerint! Fejtse ki a csoportosítás szempontjait. (6p)
* Mi a kapcsolat a felsorolt elemek között? Hol használjuk? 1-1 mondatban jellemezze az alábbiakat felhasználás szempontból: Platform szoftver, IaaS, SaaS, PaaS! (4p)

Régi adatok régi lapon :S

==ZH-k==
===2014. ősz zh===
# Interceptor
# Acceptor-Connector
# Active Object
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!
# Mutassa be az MVVM architektúrát!
# Milyen problémát old meg a Dependency Injection és hogyan oldja meg?

===2013. ősz zh===
# Interceptor
# Acceptor-Connector
# Active Object
# Architect súlyos hibái közül 6
# Rétegelt architektúra előnyei. Mikor érdemes ilyet használni?
# a) SaaS, PaaS, IaaS. b) számítási felhők 5 jellemzője

===2011. ősz zh===
# Reactor minta (7p)
# Acceptor-Connector minta (7p)
# Active Object minta (7p)
# Hogyan osztasz meg valaimt torrenten? Mi a tracker, torrent fájl, darab (piece)? (7p)
# Milyen mérőszámai vannak a teljesítménynek, részletezze. (6p)
# Mire jók a réteges architektúrák, mikor használjuk, mikor nem? (6p)

===2010. ősz zh===
# Ismertesse a Komponens Konfigurátor tervezési mintát! (6p)
# Ismertesse az Acceptor - Connector tervezési mintát! (6p)
# Milyen módosításokat kell végezni egy hagyományos egyprocesszoros környezetben működő 32 bites Linux alá fejlesztett alkalmazáson, hogy szimmetrikus multiprocesszoros rendszerekben is működőképes legyen? Hogyan befolyásolja a fent végzett portolás az alkalmazás teljesítményét? (5p)
# Mi az MPI kommunikátor és miért érdemes alkalmazni? Mik az MPI kommunikációs primitívjei? (6p)
# A sorbanállási modell esetén milyen erőforrásokat különböztetünk meg és hogyan alakul a kiszolgálási idejük a várakozási sor függvényében? (6p)
# Mikor érdemes és mikor nem érdemes háromrétegű architektúrát használni? Melyek a háromrétegű architektúra előnyei és hátrányai? (6p)
# Soroljon fel SaaS 5 előnyét és 5 hátrányát! (5p)

===2010. ősz pótzh===
# Ismertesse az Interceptor tervezési mintát! (7p)
# Ismertesse a Reaktor tervezési mintát! (7p)
# Mi a különbség a cache koherens és a nem cache koherens NUMA architektúra között? Melyik skálázhatóbb, mi a kiterjesztett skálázhatóság ára? (7p)
# Mi a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni a válaszidőt? (7p)
# Mikor érdemes rétegzett architektúrát használni? Melyek a rétegzett architektúra előnyei és hátrányai? (7p)
# Mikor érdemes SaaS megközelítést alkalmazni? (5p)

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

InfElm HOWTO

2014-10-20T17:27:12Z

Pardavi Balázs: /* Ajánlott könyvek */

{{GlobalTemplate|Infoalap|InfElmKedvcsinalo}}

==Ajánlott könyvek==

'''Információ''' és kódelmélet ([http://www.typotex.hu/ Typotex]) - Györfi László, Győri Sándor, Vajda István

==Main.SzaMa==
Végre meglátod, hogy miért kellett volna megtanulni azt a sok értelmetlen dolgot valszámból, meg tökiből. Egy kis belátást nyersz abba, hogy hogyan varászolják a tömörítőprogik kisebbé a fájlokat. Bálint előadását mindenképpen érdemes meghallgatni.

==Gáb==

Töki2. Beseggeled, kapsz egy hármast, mire hazaérsz,
elfelejted. Kicsit ambivalens a tárgy, szerintem vannak nagyon érdekes
részei (hang, kép- és videótömörítés) és totálisan érdektelenek, mint
a nemtommilyen entrópia tulajdonságai. Tanulni könyvből érdemes (meg
másból nem is lehet, hacsak az ember nem olyan elvetemült, hogy
bejár). Az infoszájtos összefoglalókat inkább hanyagoljátok.

==Karesz==

Hááát... Ez mondjuk már kevésbé jött be nekem. A könyvet kell tudni. 1000 millió képlet. Van akinek bejön, nekem nem. Egyebet nem tudok mondani.

==Percze Dániel==

Angolul angolul angolul!! Vetier Andrásnál, Queuing néven. Nem bánjátok meg:) Gyakorlatias, könnyű vizsga, more practice, more overview, less theory... and language practice, of course!

Megjegyzés: A Queuing az maga a töki angol megfelelője ha jól tudom, és nem az információelméleté. (Captain)

==Tóth Márton==

Vegre egy ''infos'' targy. Szialaci tartja => olyan, mint a ToKi, csak kicsit
kevesbe szaraz az anyag. Tobbek kozott olyanokat is lead, hogy jpeg tomorites,
mpeg tomorites, LZW algoritmus (zip), tehat amit hasznal is az ember.
Szialaci sok vizsgalehetoseget ad, ezert ezzel lehet a vizsgaidoszakot
finomhangolni. (Ebbol kifolyolag az utolso ket napon kellett levizsgaztatnia
kb 130 embert)
Orara nem erdemes bejarni, lenyegeben felmasolja a jegyzetet a tablara.

==Boromissza Gergely==

Töki++ SziaLacival. Szerintem óralátogatás nem sokat ér, könyvet mondja el,
könyvben minden benne van, ami vizsgára kell. Kicsit durvább, mint a töki,
számonkérés hasonló, példás ZH, ami nem vészes és tételes vizsga...
Könyv: Kódelmélet (aminek az első fele kell és majd köv. félévben a második)

==Mitcsenkov Attila==

[[SziaLaci]] tartotta nekünk is, én szerettem, bár helyenként eléggé elszállt a
matematika része a dolognak...
A jegyzetet vegyétek meg, következő félévre is kelleni fog, és jó is.
Vizsga a szokásos, 2 tétel, 1-3-4-5 az elérhető jegy.
Hasonlít a tökire, bár kevesebb a Markov-lánc. :)

==Arwen==

Olyan, mint a töki. Egyesek szerint könnyebb, szerintem
ugyanolyan, csak van benne pár érdekes rész, kép meg hang meg
videotömörítés. Nekünk ezek egy részét Laczay Bálint tartotta, azokra az
órákra érdemes bemenni, nagyon szemléletes előadások voltak képekkel,
vetítéssel stb. A többi ugyanaz mint a könyv, bár sok mindent megértettem,
nem biztos hogy kevésbé boldogultam volna vele ha nem járok be. Ugyanúgy be
kell vágni 40 tételt, ugyanúgy baromi sok seggelés.

==Geri==

Én A tökivel ugyanazon félévben csináltam(infelm egyenes, töki kereszt),
hamarabb vizsgáztam belőle, mint tökiből. A zh-ra nem tanultam szinte semmit,
úgy álltam a tárgyhoz, hogy mivel az előadás nyolckor volt, így nem járok be,
s hagyom az egészet a keresztre. Ehhez képest a zh-pontszámot levitték 15 pontra(pont ennyim volt. :-D)
így vizsgáztam belőle.
Elsőre sikerült elrontanom egy nagyon egyszerű képletet, ami sajnos egyest eredményezett,
másodjára egy hasonlóan egyszerű tétellel átmentem. Amire figyeljetek oda tehát, hogy a rövidebb
tételeket teljesen hibátlanul tudjátok!

-- [[AdamO|adamo]] - 2005.05.15.

[[Category:Infoalap]]

Sztochasztika I.

2014-10-20T17:26:10Z

Pardavi Balázs:

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Sztochasztika 1 ''Felsőbb matematika informatikusoknak D''
| tárgykód = TE90MX43
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista = felmath@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX43/
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Sztochasztika1_jegyzet_2011_ronyai.pdf | Rónyai jegyzet 2011]]
** Megjegyzés: Ugyanaz, mint a jegyzet, csak a lényeg, tételek ki vannak emelve.

==Zárthelyi==
*2009. ősz [[Media:Sztochasztika1_zh_2009osz.png | zh]], [[Media:Sztochasztika1_zh_2009osz_mo.png | megoldások]]
*[[Media:Sztochasztika1_zh_2010tavasz.pdf | 2010. tavasz zh]]
*[[Media:Sztochasztika1_zh_2010osz.jpg | 2010. ősz zh]]
*[[Media:Sztochasztika1_zh_2011osz.jpg | 2011. ősz zh]]
*[[Media:Sztochasztika1_zh_2011osz_pot.jpg | 2011. ősz pótzh]]
*[[Media:Sztochasztika1_zh_2012tavasz.jpg | 2012. tavasz zh]]
*[[Media:Sztochasztika1_zh_2013tavasz.pdf | 2013. tavasz zh]]
*[[Media:Sztochasztika1_zh_2013osz.jpg | 2013. ősz zh]]

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Analízis II. (MSc)

2014-10-20T17:25:52Z

Pardavi Balázs:

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Analízis 2 ''Felsőbb matematika informatikusoknak B''
| tárgykód = TE90MX41
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista = felmath@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX41/
| tárgyhonlap =
}}

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Információelmélet

2014-10-20T17:24:26Z

Pardavi Balázs:

{{Tantárgy
|nev=Információelmélet
|targykod=BMEVISZM101
|szak=Infó MSc
|kredit=4
|tanszék=VIK SZIT
|felev=1 (ősz), 2 (tavasz)
|kereszt=?
|kiszh=nincs
|nagyzh=4 db
|vizsga=van
|hf=nincs
|tad=
|tárgyhonlap = http://www.cs.bme.hu/~oti/infelm/}}
==A tárgyról==
* [[InfElm HOWTO|Kedvcsináló újoncoknak]]
* [[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához|Ajánlott rövidítés]]: infelm
* [http://www.szit.bme.hu/~marti/infelm/ SZIT tárgyi oldal]

==Miből érdemes tanulni?==
* [[InfElmMiVoltAzOran|a legfontosabb címszavak, amik az órán voltak]]
* [[InfElmKidolgozas|tételsor kidolgozás]]
* [http://www.crysys.hu/courses/kodolastechnika/bscinfkod.pdf jogvédett, de elektronikus formában elérhető anyag]

szvsz a vizsgára nem árt átnézni a könyvet, mert csak a kidologzásokból max bemagolni lehet, megérteni nem. a könyvben kb. 70-80 oldal az anyag kb. sztem, ha a bizonyításokat nem olvassuk el. -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.12.26.

==ZH==
* '''dátum:''' 2007. márc. 27. (óra idején és helyén: KA51 10:00-12:00)
* '''A zh-ra készülendő:''' [[InfElmZh]]
* *ZH eredmények 2009-10 őszi félév*: Neu Gergely honlapján: [http://aurora.mlhci.sztaki.hu/~neug/files/infelm.xls itt]

==Vizsga==
* [[InfElmTetelParok|2006/2007 tavaszi tételpárok frissítve]]
* [[InfElmVizsga|Vizsgatételek kidolgozása]]
* [http://www.szit.bme.hu/~gyorfi/infelmvk.htm Vizsgatételek Laci lapján]

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Tárgyalás- és előadástechnika

2014-10-20T17:19:32Z

Pardavi Balázs:

{{Tantárgy
| név = Tárgyalás- és előadástechnika
| tárgykód = BMEGT41A010
| kredit = 2
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = nincs
| minmunka = diák átolvasása
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = opcionális
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT41A010/
| tárgyhonlap = http://www.filozofia.bme.hu/targyak/targyalas_es_eloadas
}}

==Jegyzetek==
===1. zh anyaga===
* [[Média:Targyalas_2014_Tárgyalástechnika1.pdf|Tárgyalástechnika 1.]]
* [[Média:Targyalas_2014_zh_kerdesek.pdf|ZH kérdések kidolgozva]]

==Meggyőzéstechnika alapjai*==

(A tárgy fut ''Meggyőzéstechnika alapjai KG'' és ''Meggyőzéstechnika alapjai MM'' címen is, közgazdászok és műszaki managerek számára. A tematika ugyanaz, az órák is általában ugyanakkor, ugyanott, ugyanazon előadó által vannak megtartva.)

Tárgy honlapja: http://www.filozofia.bme.hu/Members/bviktor/meggyozestechnika

Egész érdekes tárgy. Többek közt megtanulod hogy hogyan, hányszor és hányféleképpen b*sznak át nap mint nap. Leginkább pszichológiáról és szociológiáról van szó, de nem kell megijedni, mérnököknek is emészthető és érdekes tálalásban. Az előadó kifejezetten jó arc, egykor informatikusként végzett itt a BME-n. Elvileg van katalógus, de mivel a legtöbbször elfelejti megiratni, ezért évvégén nem veszi komolyan [a 2006. tavaszi félévben egyáltalán nem is volt -- [[PallosPeter|Peti]]]. Lehet írni esszét egy előre kiválasztott témáról (félév közben be kell adni a tervezetet), amihez érdemes kicsit utánaolvasgatni, de azért nem vészes. Ha van egy jó ötleted, mindenképp érdemes ezt választani, viszont arra ne utazz, hogy össze copy-paste-eled, mert mint említettem a csávó infós volt, és elég jó technikái vannak ennek kiszűrésére. A másik lehetőség egy félév végi zh, amihez pár fogalmat kell megtanulni, viszont könnyebb elrontani, mivel teszt szerű és kombinált lehetőségek vannak (pl. a és b, c kivételével mind,...).

-- [[GyengeAdamBalazs|kenéz]] - 2005.12.16.

Jó tárgy, vagy esszét írsz, aminek a témáját leadod az 5. héten, vagy
vizsgázol. A vizsga feleletválasztós teszt (A, B, C, D vagy E válasz).
Az órák 50%-án bent kell lenni, de ezt nem igazán ellenőrzik (tehát
nincs katalógus).

Az anyag összesen 6 ppt, egyik sem túl hosszú. Leginkább
kommunikációról és szociálpszichológiáról szól. A vizsgasorok a
félévben nem sokat változnak, tehát ha egyen nem szereztél jó jegyet,
megnézed a dolgozatodat, ahol ott lesz a helyes megoldás, akkor
legközelebb, amikor ugyanaz, vagy nagyon hasonló kérdés jön, már tudni
fogod a választ.

Amúgy maga a tárgy érdekes, jók az előadások, a srác érdekes dolgokról
beszél, jó hangulatú előadásokat tart, életszerű, aktuális példákkal,
sok videóval, miegymással.

-- [[CorradiGergely|Gergő]] - info2002, 2007.01.28.

==Vizsgával kapcsolatos tudnivalók==

'''Tipikus vizsgakérdések:'''
* Mik a jellemzői a hosszútávú memóriának? (definíciós slide-ok nagyjából szó szerint)
* Ki(k)nek a nevéhez fűződik a ...? (elővizsgán a 20-ból csak 1 ilyen kérdés volt)
* Milyen esetekben alkalmazunk heurisztikus feldolgozást?
* Milyen elméletekkel magyarázható az attitűdváltozás a reklámszövegíró verseny esetén? (ha konkrét esettanulmányra hivatkozik, kérésre elmondja, hogy miről szólt a dolog)
* 1 kérdés volt a döntéspszichológiából, amire órán már nem maradt idő, és a fóliákat kellett elolvasni házi feladatként.

A tesztre csak bejárással nem lehet felkészülni, a fóliákat kell elolvasni, és meg kell érteni a rajtuk taláható fogalmakat. A kérdéseket úgy teszi fel, hogy inkább alkalmazni kell megtanulni a definíciókat, és alig kell magolni. Ez alól kivétel volt a nevekre vonatkozó feladat.

Minden kérdésnél egy 4 elemű listából kell kiválasztani a helyes válaszok halmazát a standard Multiple Choice teszt szabályai szerint:
* A - 1, 2, 3. állítás igaz
* B - 1, 3. igaz
* C - 2, 4. igaz
* D - csak a 4. igaz
* E - mind igaz

Könnyen megállapítható, hogy a helyes döntés általában azon múlik, hogy meg tudjuk-e válaszolni a 2. kérdést. Ugyanis, ha erre nem tudunk válaszolni, nem tudunk dönteni az A-B vagy a C-D párok között.
Az elővizsgán azt tapasztaltam, hogy a 2. kérdés gyakran nehezebb a többinél. Mondjuk lehet, hogy csak azért tűnt így, mert a helyes döntés szempontjából ez volt a releváns kérdés, így ezzel töltöttem el a legtöbb időt. A kérdéssor hiányában objektíven nem tudok nyilatkozni.

A vizsga úgy folyt, hogy első körben egyesével kivetítette a fóliákat, gondolhozhattunk a válaszokon, és jegyzeteket készítehettünk. Második körben rövid idő véglegesíteni kellett, hogy melyik választ Xeljük. A kérdésekre az eredeti tervek szerint 1 perc jutott volna az első körben, és körülbelül fél perc a második körben. Ezzel szemben bő 1 óra hosszáig tartott a vizsga. A válaszadás sorrendje kötött volt, de kérésre tovább fenthagyta a projektoron a feladatot.

Az értékelés adaptív. Alapelvként a következőket mondta el:
* Az ötösök aránya legalább 10%,
* Az egyesek aránya legfeljebb 40%,
* A ponthatárok lineárisan nőnek.
Az idei elővizsga eredmények: egyenletes eloszlás, minden jegy kb. 20% gyakorisággal fordult elő. Az esszékre 8 db 5-ös, 3 db 4-es született, ilyen módon tehát sokkal könnyebb jó jegyet szerezni, mint vizsgával. 90%-os bejárással és a fóliák kétszeri elolvasásával csak 4-est sikerült szereztem, egy közismereti tárgytól kevesebb macerát vártam volna. De az előadások miatt mindenképpen érdemes volt bejárni.

-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.05.17.

* {{InLineFileLink|Valaszthato|TargyTechKomm|meggyozes.zip|meggyozes.zip}}: Fóliák, 2006. tavasz

==Binzberger Viktor levele - 2007.03.29.==

Sziasztok!

Mint oktató írok a tárgyamról szóló weblappal kapcsolatban:

https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/TargyTechKomm

A leírás szerintem alapvetően jól reprezentálja a tárgyat, és
örülök a pozitív értékelésnek is, de fel szeretném hívni a
figyelmeteket arra, hogy a tematika, a powerpointok, a tárgy weblapja és
a vizsgakérdések is megváltoztak azóta. Tekintve, hogy nekem nincsen
jogosultságom a változtatásra, kérnélek, hogy az alábbi módosítási
javaslatokat továbbítsátok valakinek, akinek van!

Elsőként, az új weblap itt található: 
http://www.filozofia.bme.hu/Members/bviktor/meggyozestechnika

Itt fent vannak az új powerpointok és az értékelés részletes
szempontjai is, ráadásul ezek félévente változnak: azt javaslom, hogy
inkább irányítsátok ide az olvasót, mintsem hogy a Wikiben kelljen
követnetek a változásokat!

Az adaptív értékelést többet nem vállalom, mert az első vizsga így
mindig valamelyest (10%-al) könnyebb lett, de még lehet, hogy meggondolom
magam és mégis ez lesz.
Ha gondoljátok, belinkelhetitek az elmúlt féléves vizsgastatisztikákat is: 
http://www.filozofia.bme.hu/%7Ebviktor/meggyozes/stats.php

A vizsgasorok kérdéseit is frissítettem: a lapon szereplő kérdések
jól reprezentálják a kérdések jellegét, de konkrétan ezek a
kérdések már nem szerepelnek köztük.

Az esszékről azt írja Peti: "Az esszékre 8 db 5-ös, 3 db 4-es
született, ilyen módon tehát sokkal könnyebb jó jegyet szerezni, mint
vizsgával." Ez így valamelyest igaz, de azok az esszéírók, akik jó
jegyet kaptak, végül esetleg jóval több időt töltöttek vele, mint
átlagban azok, akik a vizsgára készültek. Továbbá sok elégtelen is
szokott születni a plagizálás miatt (a dolgozatok mintegy fele-harmada),
de azokat nem rakom ki a weblapra.

Üdv: Binzberger Viktor

==2007/08 őszi félév==

===da, 2007. 12. 12.===

Ebben a félévben Kertész Gergely tartotta az előadásokat. A tematika is érdekes, kifejezetten érdemes bejárni, az előadó is nagyon jó. Élvezetesen mondja el az anyagot, legtöbbször voltak videók, kisfilmek illusztrálandó az elmondottakat; egyik alkalommal 20 percben elemeztük például a TV2 Napló c. műsorának egy interjúját (Sváby András - Orbán Viktor).
Vannak fóliák, érdemes bejárni, mert az az érdekes, ami az órán elhangzik, többször próbált interaktivitásra buzdítani az oktató. Lehet írni egy esszét (5 oldal körüli) elmúlt fél év valamely publikus témájáról (bármiről), arra ad megajánlott jegyet. Ha időben elkészíted, még segít is hogy mit kell esetleg módosítani egy ötös eléréséhez.

===palacsint, 2008. 01. 28.===

Én is a Kertész Gergely csoportjában voltam idén, bár a Neptunban eredetileg Binzberger Viktor neve szerepelt. A tárgyról a véleményem két részre osztanám.

Az első fele az előadások, amelyek nagyon jók és érdekesek. Volt vita abortusz és halálbüntetés témában, jó pár órán keresztül elemeztünk videofelvételeket politika vitákról, reklámokról, de volt újságcikkelemzés is. Ki mit mond, hogyan mondja, miért mondja, valójában kinek is szól az az üzenet, és mit is a hallgatóság mely rétegének mit is fog ez jelenteni. Hasznosnak éreztem az ott töltött időt.

A vizsgaanyag pár PPT meg a Miskolci Egyetem weblapján lévő jegyzetből kell elolvasni-megtanulni három fejezetet (szumma 70 oldal kb.).

A másik fél a számonkérés, ami nekem nagyon nem jött be. Peti korábbi írása a vizsga menetére most is megállja a helyét. Kinyomtatva sokkal jobb lenne, akkor nem kellene addig malmozni, amíg a többiek gondolkodnak, lehetne a kérdés mellé jegyzetelni, stb. A második körnek semmi értelme, túl gyorsan végigmennek a kérdések, ha rájön az ember, hogy tényleg elnézte és újra át akarja gondolni: nincs idő rá. Ha jegyzetelek minden pontról valamit, akkor amíg újra összenézem a kivetítővel: elmegy egy csomó idő.

A publikus elővizsga-ZH eredményeket elnézve 70-80 emberből egy ember kapott ötöst, négyes nem volt, a többi jegy meg zömmel kettes-hármas.

Összességében megérte elvégezni a tárgyat, de más közismeretikhez képest nagyon munkás lenne jó jegyet szerezni belőle (vagy talán esszét kellene inkább írni...).

%META:FORM{name="KozismeretiForm"}%
%META:FIELD{name="Trgy" title="Tárgy" value="Tárgyalástechnika-kommunikáció == Meggyőzéstechnika alapjai"}%
%META:FIELD{name="Trgykd" title="Tárgykód" value="GT419044"}%
%META:FIELD{name="Tanszk" title="Tanszék" value="Filozófia és Tudománytörténet"}%
%META:FIELD{name="Elad" title="Előadó" value="Binzberger Viktor"}%
%META:FIELD{name="Kreditszm" title="Kreditszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="raszm" title="Óraszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="Tmakr" title="Témakör" value="pszichológia"}%
%META:FIELD{name="raijelenlt" title="Órai jelenlét" value="ajánlott"}%
%META:FIELD{name="Jegy" title="Jegy" value="vizsga, esszé"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmin.munka" title="Elvárt min. munka" value="bejárás"}%
%META:FIELD{name="Minimumrajrjegy" title="Minimumra járó jegy" value="3"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmax.munka" title="Elvárt max. munka" value="semmi"}%
%META:FIELD{name="Munkrajrjegy" title="Munkára járó jegy" value=""}%

[[Category:Valaszthato]]

Fájl:Targyalas 2014 zh kerdesek.pdf

2014-10-20T17:17:49Z

Pardavi Balázs: MsUpload

MsUpload

Fájl:Targyalas 2014 Tárgyalástechnika1.pdf

2014-10-20T17:17:48Z

Pardavi Balázs: MsUpload

MsUpload

Tárgyalás- és előadástechnika

2014-10-20T17:11:47Z

Pardavi Balázs:

{{Tantárgy
| név = Tárgyalás- és előadástechnika
| tárgykód = BMEGT41A010
| kredit = 2
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = nincs
| minmunka = diák átolvasása
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = opcionális
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT41A010/
| tárgyhonlap = http://www.filozofia.bme.hu/targyak/targyalas_es_eloadas
}}

=Meggyőzéstechnika alapjai*=

(A tárgy fut ''Meggyőzéstechnika alapjai KG'' és ''Meggyőzéstechnika alapjai MM'' címen is, közgazdászok és műszaki managerek számára. A tematika ugyanaz, az órák is általában ugyanakkor, ugyanott, ugyanazon előadó által vannak megtartva.)

Tárgy honlapja: http://www.filozofia.bme.hu/Members/bviktor/meggyozestechnika

Egész érdekes tárgy. Többek közt megtanulod hogy hogyan, hányszor és hányféleképpen b*sznak át nap mint nap. Leginkább pszichológiáról és szociológiáról van szó, de nem kell megijedni, mérnököknek is emészthető és érdekes tálalásban. Az előadó kifejezetten jó arc, egykor informatikusként végzett itt a BME-n. Elvileg van katalógus, de mivel a legtöbbször elfelejti megiratni, ezért évvégén nem veszi komolyan [a 2006. tavaszi félévben egyáltalán nem is volt -- [[PallosPeter|Peti]]]. Lehet írni esszét egy előre kiválasztott témáról (félév közben be kell adni a tervezetet), amihez érdemes kicsit utánaolvasgatni, de azért nem vészes. Ha van egy jó ötleted, mindenképp érdemes ezt választani, viszont arra ne utazz, hogy össze copy-paste-eled, mert mint említettem a csávó infós volt, és elég jó technikái vannak ennek kiszűrésére. A másik lehetőség egy félév végi zh, amihez pár fogalmat kell megtanulni, viszont könnyebb elrontani, mivel teszt szerű és kombinált lehetőségek vannak (pl. a és b, c kivételével mind,...).

-- [[GyengeAdamBalazs|kenéz]] - 2005.12.16.

Jó tárgy, vagy esszét írsz, aminek a témáját leadod az 5. héten, vagy
vizsgázol. A vizsga feleletválasztós teszt (A, B, C, D vagy E válasz).
Az órák 50%-án bent kell lenni, de ezt nem igazán ellenőrzik (tehát
nincs katalógus).

Az anyag összesen 6 ppt, egyik sem túl hosszú. Leginkább
kommunikációról és szociálpszichológiáról szól. A vizsgasorok a
félévben nem sokat változnak, tehát ha egyen nem szereztél jó jegyet,
megnézed a dolgozatodat, ahol ott lesz a helyes megoldás, akkor
legközelebb, amikor ugyanaz, vagy nagyon hasonló kérdés jön, már tudni
fogod a választ.

Amúgy maga a tárgy érdekes, jók az előadások, a srác érdekes dolgokról
beszél, jó hangulatú előadásokat tart, életszerű, aktuális példákkal,
sok videóval, miegymással.

-- [[CorradiGergely|Gergő]] - info2002, 2007.01.28.

==Vizsgával kapcsolatos tudnivalók==

'''Tipikus vizsgakérdések:'''
* Mik a jellemzői a hosszútávú memóriának? (definíciós slide-ok nagyjából szó szerint)
* Ki(k)nek a nevéhez fűződik a ...? (elővizsgán a 20-ból csak 1 ilyen kérdés volt)
* Milyen esetekben alkalmazunk heurisztikus feldolgozást?
* Milyen elméletekkel magyarázható az attitűdváltozás a reklámszövegíró verseny esetén? (ha konkrét esettanulmányra hivatkozik, kérésre elmondja, hogy miről szólt a dolog)
* 1 kérdés volt a döntéspszichológiából, amire órán már nem maradt idő, és a fóliákat kellett elolvasni házi feladatként.

A tesztre csak bejárással nem lehet felkészülni, a fóliákat kell elolvasni, és meg kell érteni a rajtuk taláható fogalmakat. A kérdéseket úgy teszi fel, hogy inkább alkalmazni kell megtanulni a definíciókat, és alig kell magolni. Ez alól kivétel volt a nevekre vonatkozó feladat.

Minden kérdésnél egy 4 elemű listából kell kiválasztani a helyes válaszok halmazát a standard Multiple Choice teszt szabályai szerint:
* A - 1, 2, 3. állítás igaz
* B - 1, 3. igaz
* C - 2, 4. igaz
* D - csak a 4. igaz
* E - mind igaz

Könnyen megállapítható, hogy a helyes döntés általában azon múlik, hogy meg tudjuk-e válaszolni a 2. kérdést. Ugyanis, ha erre nem tudunk válaszolni, nem tudunk dönteni az A-B vagy a C-D párok között.
Az elővizsgán azt tapasztaltam, hogy a 2. kérdés gyakran nehezebb a többinél. Mondjuk lehet, hogy csak azért tűnt így, mert a helyes döntés szempontjából ez volt a releváns kérdés, így ezzel töltöttem el a legtöbb időt. A kérdéssor hiányában objektíven nem tudok nyilatkozni.

A vizsga úgy folyt, hogy első körben egyesével kivetítette a fóliákat, gondolhozhattunk a válaszokon, és jegyzeteket készítehettünk. Második körben rövid idő véglegesíteni kellett, hogy melyik választ Xeljük. A kérdésekre az eredeti tervek szerint 1 perc jutott volna az első körben, és körülbelül fél perc a második körben. Ezzel szemben bő 1 óra hosszáig tartott a vizsga. A válaszadás sorrendje kötött volt, de kérésre tovább fenthagyta a projektoron a feladatot.

Az értékelés adaptív. Alapelvként a következőket mondta el:
* Az ötösök aránya legalább 10%,
* Az egyesek aránya legfeljebb 40%,
* A ponthatárok lineárisan nőnek.
Az idei elővizsga eredmények: egyenletes eloszlás, minden jegy kb. 20% gyakorisággal fordult elő. Az esszékre 8 db 5-ös, 3 db 4-es született, ilyen módon tehát sokkal könnyebb jó jegyet szerezni, mint vizsgával. 90%-os bejárással és a fóliák kétszeri elolvasásával csak 4-est sikerült szereztem, egy közismereti tárgytól kevesebb macerát vártam volna. De az előadások miatt mindenképpen érdemes volt bejárni.

-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.05.17.

* {{InLineFileLink|Valaszthato|TargyTechKomm|meggyozes.zip|meggyozes.zip}}: Fóliák, 2006. tavasz

==Binzberger Viktor levele - 2007.03.29.==

Sziasztok!

Mint oktató írok a tárgyamról szóló weblappal kapcsolatban:

https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Valaszthato/TargyTechKomm

A leírás szerintem alapvetően jól reprezentálja a tárgyat, és
örülök a pozitív értékelésnek is, de fel szeretném hívni a
figyelmeteket arra, hogy a tematika, a powerpointok, a tárgy weblapja és
a vizsgakérdések is megváltoztak azóta. Tekintve, hogy nekem nincsen
jogosultságom a változtatásra, kérnélek, hogy az alábbi módosítási
javaslatokat továbbítsátok valakinek, akinek van!

Elsőként, az új weblap itt található: 
http://www.filozofia.bme.hu/Members/bviktor/meggyozestechnika

Itt fent vannak az új powerpointok és az értékelés részletes
szempontjai is, ráadásul ezek félévente változnak: azt javaslom, hogy
inkább irányítsátok ide az olvasót, mintsem hogy a Wikiben kelljen
követnetek a változásokat!

Az adaptív értékelést többet nem vállalom, mert az első vizsga így
mindig valamelyest (10%-al) könnyebb lett, de még lehet, hogy meggondolom
magam és mégis ez lesz.
Ha gondoljátok, belinkelhetitek az elmúlt féléves vizsgastatisztikákat is: 
http://www.filozofia.bme.hu/%7Ebviktor/meggyozes/stats.php

A vizsgasorok kérdéseit is frissítettem: a lapon szereplő kérdések
jól reprezentálják a kérdések jellegét, de konkrétan ezek a
kérdések már nem szerepelnek köztük.

Az esszékről azt írja Peti: "Az esszékre 8 db 5-ös, 3 db 4-es
született, ilyen módon tehát sokkal könnyebb jó jegyet szerezni, mint
vizsgával." Ez így valamelyest igaz, de azok az esszéírók, akik jó
jegyet kaptak, végül esetleg jóval több időt töltöttek vele, mint
átlagban azok, akik a vizsgára készültek. Továbbá sok elégtelen is
szokott születni a plagizálás miatt (a dolgozatok mintegy fele-harmada),
de azokat nem rakom ki a weblapra.

Üdv: Binzberger Viktor

==2007/08 őszi félév==

===da, 2007. 12. 12.===

Ebben a félévben Kertész Gergely tartotta az előadásokat. A tematika is érdekes, kifejezetten érdemes bejárni, az előadó is nagyon jó. Élvezetesen mondja el az anyagot, legtöbbször voltak videók, kisfilmek illusztrálandó az elmondottakat; egyik alkalommal 20 percben elemeztük például a TV2 Napló c. műsorának egy interjúját (Sváby András - Orbán Viktor).
Vannak fóliák, érdemes bejárni, mert az az érdekes, ami az órán elhangzik, többször próbált interaktivitásra buzdítani az oktató. Lehet írni egy esszét (5 oldal körüli) elmúlt fél év valamely publikus témájáról (bármiről), arra ad megajánlott jegyet. Ha időben elkészíted, még segít is hogy mit kell esetleg módosítani egy ötös eléréséhez.

===palacsint, 2008. 01. 28.===

Én is a Kertész Gergely csoportjában voltam idén, bár a Neptunban eredetileg Binzberger Viktor neve szerepelt. A tárgyról a véleményem két részre osztanám.

Az első fele az előadások, amelyek nagyon jók és érdekesek. Volt vita abortusz és halálbüntetés témában, jó pár órán keresztül elemeztünk videofelvételeket politika vitákról, reklámokról, de volt újságcikkelemzés is. Ki mit mond, hogyan mondja, miért mondja, valójában kinek is szól az az üzenet, és mit is a hallgatóság mely rétegének mit is fog ez jelenteni. Hasznosnak éreztem az ott töltött időt.

A vizsgaanyag pár PPT meg a Miskolci Egyetem weblapján lévő jegyzetből kell elolvasni-megtanulni három fejezetet (szumma 70 oldal kb.).

A másik fél a számonkérés, ami nekem nagyon nem jött be. Peti korábbi írása a vizsga menetére most is megállja a helyét. Kinyomtatva sokkal jobb lenne, akkor nem kellene addig malmozni, amíg a többiek gondolkodnak, lehetne a kérdés mellé jegyzetelni, stb. A második körnek semmi értelme, túl gyorsan végigmennek a kérdések, ha rájön az ember, hogy tényleg elnézte és újra át akarja gondolni: nincs idő rá. Ha jegyzetelek minden pontról valamit, akkor amíg újra összenézem a kivetítővel: elmegy egy csomó idő.

A publikus elővizsga-ZH eredményeket elnézve 70-80 emberből egy ember kapott ötöst, négyes nem volt, a többi jegy meg zömmel kettes-hármas.

Összességében megérte elvégezni a tárgyat, de más közismeretikhez képest nagyon munkás lenne jó jegyet szerezni belőle (vagy talán esszét kellene inkább írni...).

%META:FORM{name="KozismeretiForm"}%
%META:FIELD{name="Trgy" title="Tárgy" value="Tárgyalástechnika-kommunikáció == Meggyőzéstechnika alapjai"}%
%META:FIELD{name="Trgykd" title="Tárgykód" value="GT419044"}%
%META:FIELD{name="Tanszk" title="Tanszék" value="Filozófia és Tudománytörténet"}%
%META:FIELD{name="Elad" title="Előadó" value="Binzberger Viktor"}%
%META:FIELD{name="Kreditszm" title="Kreditszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="raszm" title="Óraszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="Tmakr" title="Témakör" value="pszichológia"}%
%META:FIELD{name="raijelenlt" title="Órai jelenlét" value="ajánlott"}%
%META:FIELD{name="Jegy" title="Jegy" value="vizsga, esszé"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmin.munka" title="Elvárt min. munka" value="bejárás"}%
%META:FIELD{name="Minimumrajrjegy" title="Minimumra járó jegy" value="3"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmax.munka" title="Elvárt max. munka" value="semmi"}%
%META:FIELD{name="Munkrajrjegy" title="Munkára járó jegy" value=""}%

[[Category:Valaszthato]]

Mérnök leszek

2014-10-20T17:09:21Z

Pardavi Balázs:

{{Tantárgy
|nev=Mérnök leszek
|targykod=GT52A400
|szak=info/villany
|kredit=2
|tanszék=GTK EPT
|felev=1 (mindkét szak)
|kereszt=?
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT52A400
|tárgyhonlap = http://moodle.appi.bme.hu/}}

A '''Mérnök leszek''' egy szemléletformáló tárgy, melynek célja az elsőévesek beilleszkedésének segítése, a hallgatói kultúra fejlesztése. A hallgatói szocializáció folyamatának elősegítése, alkalmazkodás az egyetemi követelményekhez. A tanulással és a teljesítménnyel kapcsolatos viselkedésmódok, és a tudás prezentációjának tartalmi és formai fejlesztése.

Főbb témakörök:
* Belépés az egyetemre
* A tanulás új világa
* Tudás reprezentációja
* A mérnöki karrier kezdete

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Az előadások 70%-án kötelező részt venni!
*'''ZH:''' Két ZH van, mindegyik pótolható, a legalább elégséges félévközi jegy megszerzésének feltétele a jelenléti követelményeken túl mindkét ZH sikeres (legalább 40%-os) teljesítése.
*'''Félévközi jegy:''' A két ZH százalékos átlagának alapján

40-59% : elégséges (2)
60-69% : közepes (3)
70-79% : jó (4)
80-100%: jeles (5)

A zárthelyik során az előadásokon bemutatásra kerülő prezentációk anyagát, valamint az előadásokon elhangzó egyéb tartalmakat kérik számon.

== Előadások témái ==
# Bevezetés
# Az egyetem története
# Az egyetemi viselkedés etikája
# A tanulás új világa
# A tanulás folyamatának mérnöki megközelítése
# A tanulás empirikus vizsgálatainak feldolgozása
# Teljesítmény és személyiség
# A tudás reprezentálása I.
# A tudás reprezentálása II.
# A mérnöki karrier I.
# A mérnöki karrier II.
# A mérnöki karrier III.

== Jegyzetek ==
[[:Media:mérnökleszek_jegyzet_2014_ősz.docx |Gedai Bence jegyzete]] - Nem ellenőrzött!

== Első ZH ==

== Második ZH ==

==Tippek==

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Mérnök leszek

2014-10-20T17:03:39Z

Pardavi Balázs: /* Követelmények */

{{Tantárgy
|nev=Mérnök leszek
|targykod=GT52A400
|szak=info/villany
|kredit=2
|tanszék=GTK EPT
|felev=1 (mindkét szak)
|kereszt=?
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT52A400}}

A '''Mérnök leszek''' egy szemléletformáló tárgy, melynek célja az elsőévesek beilleszkedésének segítése, a hallgatói kultúra fejlesztése. A hallgatói szocializáció folyamatának elősegítése, alkalmazkodás az egyetemi követelményekhez. A tanulással és a teljesítménnyel kapcsolatos viselkedésmódok, és a tudás prezentációjának tartalmi és formai fejlesztése.

Főbb témakörök:
* Belépés az egyetemre
* A tanulás új világa
* Tudás reprezentációja
* A mérnöki karrier kezdete

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Az előadások 70%-án kötelező részt venni!
*'''ZH:''' Két ZH van, mindegyik pótolható, a legalább elégséges félévközi jegy megszerzésének feltétele a jelenléti követelményeken túl mindkét ZH sikeres (legalább 40%-os) teljesítése.
*'''Félévközi jegy:''' A két ZH százalékos átlagának alapján

40-59% : elégséges (2)
60-69% : közepes (3)
70-79% : jó (4)
80-100%: jeles (5)

A zárthelyik során az előadásokon bemutatásra kerülő prezentációk anyagát, valamint az előadásokon elhangzó egyéb tartalmakat kérik számon.

== Jegyzetek ==
[[:Media:mérnökleszek_jegyzet_2014_ősz.docx |Gedai Bence jegyzete]] - Nem ellenőrzött!

== Első ZH ==

== Második ZH ==

==Tippek==

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Szerkesztő:Pardavi Balázs

2014-10-19T20:53:27Z

Pardavi Balázs:

[https://korok.sch.bme.hu/profile/show/virid/27010 VIR Profil]

Szerkesztő:Pardavi Balázs

2014-10-19T20:52:28Z

Pardavi Balázs: Új oldal, tartalma: „[https://korok.sch.bme.hu/profile/show/virid/27010?4|VIR Profil]”

[https://korok.sch.bme.hu/profile/show/virid/27010?4|VIR Profil]

Analízis (MSc)

2014-10-19T13:15:47Z

Pardavi Balázs: /* Segédanyagok */

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Analízis 1 ''Felsőbb matematika informatikusoknak A''
| tárgykód = TE90MX40
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = Sztochasztika Tanszék
| jelenlét =
| minmunka = bejárás
| labor = 0
| kiszh = 0
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/
| tárgyhonlap = ne is keresd
}}

==Segédanyagok==
* [[Média:felmath_anal1_ultimate_help.zip|Sok-sok feladat ZH-felkészüléshez]]
* [[Média:Anal1_kepletgyujtemeny_2013.10.25_jav.pdf‎|Zárthelyin használható képletgyűjtemény]]

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Analízis (MSc)

2014-10-19T13:14:29Z

Pardavi Balázs: /* Segédanyagok */

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Analízis 1 ''Felsőbb matematika informatikusoknak A''
| tárgykód = TE90MX40
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = Sztochasztika Tanszék
| jelenlét =
| minmunka = bejárás
| labor = 0
| kiszh = 0
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/
| tárgyhonlap = ne is keresd
}}

==Segédanyagok==
* [[:File:felmath_anal1_ultimate_help.zip|Sok-sok feladat ZH-felkészüléshez]]
* [[Média:Anal1_kepletgyujtemeny_2013.10.25_jav.pdf‎|Zárthelyin használható képletgyűjtemény]]

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Analízis (MSc)

2014-10-19T13:13:59Z

Pardavi Balázs: /* Segédanyagok */

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Analízis 1 ''Felsőbb matematika informatikusoknak A''
| tárgykód = TE90MX40
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = Sztochasztika Tanszék
| jelenlét =
| minmunka = bejárás
| labor = 0
| kiszh = 0
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/
| tárgyhonlap = ne is keresd
}}

==Segédanyagok==
[[:File:felmath_anal1_ultimate_help.zip|Sok-sok feladat ZH-felkészüléshez]]\\
[[Média:Anal1_kepletgyujtemeny_2013.10.25_jav.pdf‎|Zárthelyin használható képletgyűjtemény]]

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Analízis (MSc)

2014-10-19T13:13:46Z

Pardavi Balázs:

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Analízis 1 ''Felsőbb matematika informatikusoknak A''
| tárgykód = TE90MX40
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = Sztochasztika Tanszék
| jelenlét =
| minmunka = bejárás
| labor = 0
| kiszh = 0
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/
| tárgyhonlap = ne is keresd
}}

==Segédanyagok==
[[:File:felmath_anal1_ultimate_help.zip|Sok-sok feladat ZH-felkészüléshez]]
[[Média:Anal1_kepletgyujtemeny_2013.10.25_jav.pdf‎|Zárthelyin használható képletgyűjtemény]]

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Fájl:Felmath anal1 ultimate help.zip

2014-10-19T13:12:23Z

Pardavi Balázs: MsUpload

MsUpload

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika

2014-09-15T09:34:43Z

Pardavi Balázs:

A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.

{{Tantárgy
| név = Sztochasztika ''Felsőbb matematika villamosmérnököknek A / B''
| tárgykód = TE90MX30 / TE90MX38
| szak = villany MSc
| kredit = 6
| félév =
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf = hetente
| vizsga = írásbeli
| levlista = felmath@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX30/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html
}}

{{Tantárgy
| név = Sztochasztika 2 ''Felsőbb matematika informatikusoknak A / D''
| tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf = hetente
| vizsga = írásbeli
| levlista = felmath@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html
}}

== Segédanyagok ==
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]
*[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]
*[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| "Kis" összefoglaló a tételekhez]]
*Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg
**[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]
*Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg
**[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]
*[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)
*[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]
*[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)

== Gyakorló feladatsorok ==
<div style="column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;">
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]
*[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]
</div>

== Házi feladat ==
* 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]
* 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]
* 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]

== Zárthelyi ==
* 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]
* 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]
* 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]
* 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]
* 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]
* 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]

== Vizsga ==
=== 2014. ===
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]
=== 2013. ===
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]
* 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]
* 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]
=== 2012. ===
* [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]
* 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]
=== 2011. ===
* 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]
* 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]
* 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]
=== 2010. ===
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]
* [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]
* 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Analízis (MSc)

2014-09-15T09:34:13Z

Pardavi Balázs:

A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.

{{Tantárgy
| név = Analízis 1 ''Felsőbb matematika informatikusoknak A''
| tárgykód = TE90MX40
| szak = info MSc
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = Sztochasztika Tanszék
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista = felmath@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
[[Média:Anal1_kepletgyujtemeny_2013.10.25_jav.pdf‎|Zárthelyin használható képletgyűjtemény]]

{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}