https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Par%C3%B3czi+Gerg%C5%91 2026-05-15T14:10:56Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=189538 2016-06-02T06:41:06Z

<p>Paróczi Gergő: /* RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. */</p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> == A modern Linux operációs rendszerek taszk alapú ütemezőt használnak, a taszk lehet folyamat vagy szál az alkalmazástól függően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatók meg (pl. uC/OS-II). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Hardver emuláció segítségével lehetőség van arra, hogy a virtuális gép más utasításkészletet használjon, mint a gazda gép. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == CPU virtualizáció esetén tiszta emuláció használatával jó teljesítményt lehet elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Hardveres virtualizáció használata esetén a vendég operációs rendszer ring 0 védelmi szinten fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Virtualizáció során az összes virtuális gép ugyanazt a közös fizikai memória címtartományt látja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Windows esetén a felhasználói folyamatok a teljes virtuális címtartományukat írhatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows a folyamat munkakészletéből kikerülő fizikai memórialapok tartalmát automatikusan törli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az összes 32 bites Windows verzió legfeljebb 4 GB fizikai memóriát tud használni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A fájlrendszer interfész segítségével folyamatok közötti kommunikáció megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az inode címtábla csak direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A UNIX alatt is betűkkel (C, D, …) jelöljük az egyes meghajtókat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az inode a fájlok tartalmát tároló blokk neve. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A strace parancs már futó folyamatok nyomkövetésére is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az exec() rendszerhívás célja új folyamat indítása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Kernel módban és kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamatok adminisztratív adatai a kernel címterében vannak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotba a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A futó (RUNNING) állapotban lévő task csak a yield rendszerhívással kerülhet át futásra kész (READY) állapotba. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A mai rendszerek a védett és a felhasználói mód mellett egy ún. VFS futási módot is tartalmaznak a virtualizáció támogatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Elvárás, hogy a modern ütemezők komplexitása O(n), vagy inkább O(1) legyen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejű operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejű működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A valós idejű operációs rendszerek garantálják az alkalmazások valós idejű működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Folyamatok között kölcsönös kizárás nem valósítható meg lock bit felhasználásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> (nincs közös memória)<br /> }}<br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 3 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 3 erőforrás példányt egyenként lefoglalva holtpont állhat elő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A JAVA-ban a “synchronized void myMethod()” deklarációjú metódus újrahívható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra nem alkalmazható a halom (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendszerhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) felhasználói bejelentkezés nélkül futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows tervezésénél a hordozhatóság fontos szempont volt, az operációs rendszer ma is többféle CPU architektúrát támogat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az engedélyezés (authorization) feladatának elvégzése előfeltétel a hitelesítés (authentication) elvégzéséhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == UNIX alatt alapértelmezés szerint felhasználói adatokat tartalmazó /etc/passwd fájlt csak a root tudja olvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windowsos hozzáférési jogosultsági listákban szereplő ACE-k metszete határozza meg az eredményt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövidtávú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az exec() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén nem tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A System V osztott memórián keresztüli adatcserét a kernel végzi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Sun RPC technológia része egy programkód-generátor (rpcgen), amely az interfész leírást bináris programkóddá fordítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A RAID0 megvéd a tipikus véletlen HDD vagy SSD hibák által okozott azonnali rendszerleállástól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az iSCSI target egy TCP/IP hálózaton keresztül elérhető blokk szintű permanens tár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A trap and emulate CPU virtualizációs módszer működéséhez processzor támogatás is kell. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Hardveres virtualizáció használata esetén a vendég operációs rendszer ring 1 védelmi szinten fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == CPU paravirtualizációhoz nem kell módosítani a vendég operációs rendszer forrását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik, a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek taszk (feladat) alapú ütemezőt használnak. A taszk lehet folyamat vagy szál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az SRTF ütemező az SJF ütemező preemptív változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az SRTF és a SJF ütemezők prioritásos ütemezők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A RR ütemező kiküszöböli a FIFO ütemezőben tapasztalható konvoj hatást, de erőforrás igényesebb algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows XP-ben befezetett Prefetch az alkalmazások indulását segít gyorsítani. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows biztonsági alrendszere a hozzáférési listák elemeiben a felhasználók login nevét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Kernel módú folyamatoknál nem kell prioritást számítani, mivel az ütemező nem preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Sun RPC rpcgen program feladata C programkód készítése a szerver interfész leírásból. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós idejű beágyazott operációs rendszer, amely C és assembly programozási nyelven készült. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfigurációs folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás nem valósítható meg lock bit felhasználásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> (nincs közös memória)<br /> }}<br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 3 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 3 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható hibamentesen (pl. egy for ciklussal). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A mikrokernel alapú operációs rendszerek erőforrásigényesebbek, ugyanakkor védettek az eszközmeghajtók és a nem alapvető kernel szolgáltatások hibáitól, mivel azok eltérő védelmi szinten futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Személyi számítógép (PC) felhasználásával nem lehet beágyazott rendszert építeni, ahhoz speciális hardver és operációs rendszer kell (pl. nem Linux vagy Windows). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az alkalmazástól függ, nem az alkalmazott SW vagy HW komponensektől. <br /> }}<br /> <br /> == A hálózati tárolóeszközök (SAN) fájlszintű, több felhasználó számára használható fájlelérést tesznek lehetővé hálózaton keresztül ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A SAN blokk szintű, és többnyire csak egy kliens férhet hozzá egy időben. <br /> }}<br /> <br /> == Egy 6 db 1TB-os merevlemezből álló RAID 6 tömb esetén az elérhető hasznos tárolóterület 5 TB, mivel 1TB szolgál a paritás információ tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A RAID6 esetén 2 paritás van, ezért csak 4T lesz elérhető.<br /> }}<br /> <br /> == A UNIX operációs rendszer könyvtárstruktúrája aciklikus gráf struktúrájú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == A félvezető alapú merevlemezek (SSD) gyorsabbak és megbízhatóbbak a mágneses elven működő merevlemezeknél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az SSD-től függő, technológia kérdés, és ezen kívül még a felhasználás jellegétől is függ (sok írás pl.). <br /> }}<br /> <br /> == A konvencionális (mágneses elven működő) merevlemez esetén a blokkok elérési ideje függ a fejek és a blokk aktuális fizikai pozíciójától, és a tányérok fordulatszámától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A fájl a permanens táron az adattárolás fizikai egysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A fájl a logikai egység, a blokk a fizikai egység.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX folyamatnak van szülő folyamata kivéve az init-et ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az előadáson ismertetett tény.<br /> }}<br /> <br /> == A folyamatokat a UNIX operációs rendszerekben a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Felfüggesztés lehetséges.<br /> }}<br /> <br /> == UNIX operációs rendszereken a kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Hamis, mivel a folyamat kontextusa nem változik.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX forráskódja nyílt, ezért bárki tanulmányozhatja, javíthatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Vannak zárt forráskódú változatok is.<br /> }}<br /> <br /> == Windowsban az ablakozást és grafikát megvalósító komponens azért került kernel módba, hogy megbízhatóbb legyen a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Pont hogy így kevésbé megbízható. Ez a megoldás a teljesítményt növeli.<br /> }}<br /> <br /> == A lágy valós idejő rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Lehet más is, pl. statikus, stb.<br /> }}<br /> <br /> == A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Alkalmazástól függ.<br /> }}<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A preemptív ütemezők esetén a futó feladattól egy másik feladat elveheti a futás jogát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, egy nem futó feladat nem tudja elvenni senkitől a futás jogát. Azt az ütemező veszi el.<br /> }}<br /> <br /> == A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, addig használja a CPU-t, amíg akarja.<br /> }}<br /> <br /> == A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> A batch feladatok ütemezését végzi a hosszú távú ütemező.<br /> }}<br /> <br /> == A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. <br /> }}<br /> <br /> == A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. A folyamat a program egy végrehajtás alatt álló példánya. <br /> }}<br /> <br /> == Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Ez is végzi, azon kívül rengeteg más megszakítás.<br /> }}<br /> <br /> == Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Valamint kivétel, ami sem nem hardware, sem nem szoftver. <br /> }}<br /> <br /> == A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrában a processzorok egy összefüggő fizikai memória területet látnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Van más megoldás is, CACHE ürítése DMA-kor, CACHE-elés részleges vagy teljes tiltása.<br /> }}<br /> <br /> == Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a folyamatok közötti hozzáférést kezeli, felhasználótól függetlenül.<br /> }}<br /> <br /> == Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek garantálják,hogy a felhasználói feladatok valós időben lefutnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, csak egyes operációs rendszer szolgáltatásokra adnak garanciát. <br /> }}<br /> <br /> == Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejő rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számra látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a Windows API publikus, az NT API változhat a kiadások között.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Hamis, mivel az u-terület a folyamat címterében van. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Hamis, jelzést más, pl. a felhasználó és a kernel is küldhet. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Minden igaz, kivéve az, hogy részben Assembly nyelven van írva.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A dinamikusan beszerkesztett programkönyvtárak (pl. Windows DLL) több program számára is elérhetőek (code sharing) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hitelesítés során azt vizsgáljuk, hogy a rendszerhez intézett kérést valójában ki küldte, a következő fázisban az engedélyezés során azt vizsgáljuk, hogy a hitelesített személy mit tehet a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A holtpont meglétének szükséges feltétele, hogy a rendszerben ne legyen ú.n. &quot;erőszakos erőforrás elvétel&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> A 4 feltétel közül az egyik feltétele. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A mutex lényegében egy bináris szemafornak tekinthető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A nem blokkoló hívás esetén az eredmények (tényleges visszatérési érték) és a mellékhatások a hívás visszatérése után jelentkeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hívás visszatérési érték csupán a hívásra vonatkozó státuszinformáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX két tradicionális alapváltozata a BSD és a System V. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A virtuális memória alkalmazása esetén egy program végrehajtásához nem szükséges a teljes programkód betöltése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Ez az egyik oka, a virtuális memória alkalmazásának. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == Az általános célú operációs rendszerekben logikai címet a központi egység (CPU) generálja a folyamat futása közben, majd ezeket képzi le az MMU (ha van) fizikai címekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az RPC hívás során a hívó fél passzívan várakozik a hívás lefuttatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Preemptív ütemezést alkalmazó operációs rendszerekben bizonyos operációs rendszer feladatok nem szakíthatók meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) hasonló funkciót látnak el, mint a UNIX-ban a daemonok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A biztonság fogalma a sértetlenség és a bizalmasság fogalmak egy időben történő megvalósulását jelenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Még a rendelkezésre állásnak is meg kell valósulnia.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén 0 értékkel tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Hamis, mivel szülő esetén a gyerek PID5jét adja vissza. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A kemény processzor affinitás megadása azért szükséges SMP rendszerekben, mert egyébként a CACHE koherencia fenntartása miatt csökkenne a teljesítmény. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Az affinitásra ezért van szükségünk, hogy a CACHE találati arány magas legyen. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A postaláda mindig megszűnik az őt létrehozó felhasználói folyamat terminálódása során. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Lehet OS szintű postaláda..<br /> }}<br /> <br /> == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Bárki olvashatja, nem itt tárolják a jelszavat.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 4 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 4 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható (pl. egy for ciklussal) hibamentesen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, mert holtponthoz vezethet ez a megoldás. A 4 példányt egyetlen kérésben kell lefoglalni.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazható a lock bit. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, mert a lock bit csak közös memóriában képzelhető el, az meg nincs folyamatok esetén. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra alkalmazható a heap. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak egy folyamat kontextusában futó szálak esetén. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == Többszintű prioritásos sorokat használó ütemező esetén egy szinten mindig RR (körforgó) ütemezést alkalmaznak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Leggyakrabban azt használják, de lehet például FIFO, vagy akármi más is. <br /> }}</div>

Paróczi Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=189537 2016-06-02T05:30:35Z

<p>Paróczi Gergő: /* RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. */</p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> == A modern Linux operációs rendszerek taszk alapú ütemezőt használnak, a taszk lehet folyamat vagy szál az alkalmazástól függően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatók meg (pl. uC/OS-II). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Hardver emuláció segítségével lehetőség van arra, hogy a virtuális gép más utasításkészletet használjon, mint a gazda gép. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == CPU virtualizáció esetén tiszta emuláció használatával jó teljesítményt lehet elérni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Hardveres virtualizáció használata esetén a vendég operációs rendszer ring 0 védelmi szinten fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Virtualizáció során az összes virtuális gép ugyanazt a közös fizikai memória címtartományt látja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Windows esetén a felhasználói folyamatok a teljes virtuális címtartományukat írhatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows a folyamat munkakészletéből kikerülő fizikai memórialapok tartalmát automatikusan törli. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az összes 32 bites Windows verzió legfeljebb 4 GB fizikai memóriát tud használni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A fájlrendszer interfész segítségével folyamatok közötti kommunikáció megvalósítható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az inode címtábla csak direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A UNIX alatt is betűkkel (C, D, …) jelöljük az egyes meghajtókat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az inode a fájlok tartalmát tároló blokk neve. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A strace parancs már futó folyamatok nyomkövetésére is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az exec() rendszerhívás célja új folyamat indítása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Kernel módban és kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamatok adminisztratív adatai a kernel címterében vannak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotba a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A futó (RUNNING) állapotban lévő task csak a yield rendszerhívással kerülhet át futásra kész (READY) állapotba. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A mai rendszerek a védett és a felhasználói mód mellett egy ún. VFS futási módot is tartalmaznak a virtualizáció támogatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Elvárás, hogy a modern ütemezők komplexitása O(n), vagy inkább O(1) legyen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejű operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejű működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A valós idejű operációs rendszerek garantálják az alkalmazások valós idejű működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Folyamatok között kölcsönös kizárás nem valósítható meg lock bit felhasználásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> (nincs közös memória)<br /> }}<br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 3 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 3 erőforrás példányt egyenként lefoglalva holtpont állhat elő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A JAVA-ban a “synchronized void myMethod()” deklarációjú metódus újrahívható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra nem alkalmazható a halom (heap). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendszerhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) felhasználói bejelentkezés nélkül futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows tervezésénél a hordozhatóság fontos szempont volt, az operációs rendszer ma is többféle CPU architektúrát támogat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az engedélyezés (authorization) feladatának elvégzése előfeltétel a hitelesítés (authentication) elvégzéséhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == UNIX alatt alapértelmezés szerint felhasználói adatokat tartalmazó /etc/passwd fájlt csak a root tudja olvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windowsos hozzáférési jogosultsági listákban szereplő ACE-k metszete határozza meg az eredményt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövidtávú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az exec() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén nem tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A System V osztott memórián keresztüli adatcserét a kernel végzi. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Sun RPC technológia része egy programkód-generátor (rpcgen), amely az interfész leírást bináris programkóddá fordítja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A RAID0 megvéd a tipikus véletlen HDD vagy SSD hibák által okozott azonnali rendszerleállástól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az iSCSI target egy TCP/IP hálózaton keresztül elérhető blokk szintű permanens tár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A trap and emulate CPU virtualizációs módszer működéséhez processzor támogatás is kell. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Hardveres virtualizáció használata esetén a vendég operációs rendszer ring 1 védelmi szinten fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == CPU paravirtualizációhoz nem kell módosítani a vendég operációs rendszer forrását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik, a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek taszk (feladat) alapú ütemezőt használnak. A taszk lehet folyamat vagy szál. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az SRTF ütemező az SJF ütemező preemptív változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az SRTF és a SJF ütemezők prioritásos ütemezők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A RR ütemező kiküszöböli a FIFO ütemezőben tapasztalható konvoj hatást, de erőforrás igényesebb algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows XP-ben befezetett Prefetch az alkalmazások indulását segít gyorsítani. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Windows biztonsági alrendszere a hozzáférési listák elemeiben a felhasználók login nevét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Kernel módú folyamatoknál nem kell prioritást számítani, mivel az ütemező nem preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A Sun RPC rpcgen program feladata C programkód készítése a szerver interfész leírásból. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós idejű beágyazott operációs rendszer, amely C és assembly programozási nyelven készült. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfigurációs folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás nem valósítható meg lock bit felhasználásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> (nincs közös memória)<br /> }}<br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 3 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 3 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható hibamentesen (pl. egy for ciklussal). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A mikrokernel alapú operációs rendszerek erőforrásigényesebbek, ugyanakkor védettek az eszközmeghajtók és a nem alapvető kernel szolgáltatások hibáitól, mivel azok eltérő védelmi szinten futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Személyi számítógép (PC) felhasználásával nem lehet beágyazott rendszert építeni, ahhoz speciális hardver és operációs rendszer kell (pl. nem Linux vagy Windows). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az alkalmazástól függ, nem az alkalmazott SW vagy HW komponensektől. <br /> }}<br /> <br /> == A hálózati tárolóeszközök (SAN) fájlszintű, több felhasználó számára használható fájlelérést tesznek lehetővé hálózaton keresztül ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A SAN blokk szintű, és többnyire csak egy kliens férhet hozzá egy időben. <br /> }}<br /> <br /> == Egy 6 db 1TB-os merevlemezből álló RAID 6 tömb esetén az elérhető hasznos tárolóterület 5 TB, mivel 1TB szolgál a paritás információ tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A RAID6 esetén 2 paritás van, ezért csak 4T lesz elérhető.<br /> }}<br /> <br /> == A UNIX operációs rendszer könyvtárstruktúrája aciklikus gráf struktúrájú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == A félvezető alapú merevlemezek (SSD) gyorsabbak és megbízhatóbbak a mágneses elven működő merevlemezeknél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az SSD-től függő, technológia kérdés, és ezen kívül még a felhasználás jellegétől is függ (sok írás pl.). <br /> }}<br /> <br /> == A konvencionális (mágneses elven működő) merevlemez esetén a blokkok elérési ideje függ a fejek és a blokk aktuális fizikai pozíciójától, és a tányérok fordulatszámától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A fájl a permanens táron az adattárolás fizikai egysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A fájl a logikai egység, a blokk a fizikai egység.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX folyamatnak van szülő folyamata kivéve az init-et ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az előadáson ismertetett tény.<br /> }}<br /> <br /> == A folyamatokat a UNIX operációs rendszerekben a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Felfüggesztés lehetséges.<br /> }}<br /> <br /> == UNIX operációs rendszereken a kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Hamis, mivel a folyamat kontextusa nem változik.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX forráskódja nyílt, ezért bárki tanulmányozhatja, javíthatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Vannak zárt forráskódú változatok is.<br /> }}<br /> <br /> == Windowsban az ablakozást és grafikát megvalósító komponens azért került kernel módba, hogy megbízhatóbb legyen a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Pont hogy így kevésbé megbízható. Ez a megoldás a teljesítményt növeli.<br /> }}<br /> <br /> == A lágy valós idejő rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Lehet más is, pl. statikus, stb.<br /> }}<br /> <br /> == A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Alkalmazástól függ.<br /> }}<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A preemptív ütemezők esetén a futó feladattól egy másik feladat elveheti a futás jogát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, egy nem futó feladat nem tudja elvenni senkitől a futás jogát. Azt az ütemező veszi el.<br /> }}<br /> <br /> == A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, addig használja a CPU-t, amíg akarja.<br /> }}<br /> <br /> == A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> A batch feladatok ütemezését végzi a hosszú távú ütemező.<br /> }}<br /> <br /> == A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. <br /> }}<br /> <br /> == A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. A folyamat a program egy végrehajtás alatt álló példánya. <br /> }}<br /> <br /> == Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Ez is végzi, azon kívül rengeteg más megszakítás.<br /> }}<br /> <br /> == Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Valamint kivétel, ami sem nem hardware, sem nem szoftver. <br /> }}<br /> <br /> == A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrában a processzorok egy összefüggő fizikai memória területet látnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Van más megoldás is, CACHE ürítése DMA-kor, CACHE-elés részleges vagy teljes tiltása.<br /> }}<br /> <br /> == Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a folyamatok közötti hozzáférést kezeli, felhasználótól függetlenül.<br /> }}<br /> <br /> == Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek garantálják,hogy a felhasználói feladatok valós időben lefutnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, csak egyes operációs rendszer szolgáltatásokra adnak garanciát. <br /> }}<br /> <br /> == Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejő rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számra látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a Windows API publikus, az NT API változhat a kiadások között.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Hamis, mivel az u-terület a folyamat címterében van. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Hamis, jelzést más, pl. a felhasználó és a kernel is küldhet. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Minden igaz, kivéve az, hogy részben Assembly nyelven van írva.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A dinamikusan beszerkesztett programkönyvtárak (pl. Windows DLL) több program számára is elérhetőek (code sharing) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hitelesítés során azt vizsgáljuk, hogy a rendszerhez intézett kérést valójában ki küldte, a következő fázisban az engedélyezés során azt vizsgáljuk, hogy a hitelesített személy mit tehet a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A holtpont meglétének szükséges feltétele, hogy a rendszerben ne legyen ú.n. &quot;erőszakos erőforrás elvétel&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> A 4 feltétel közül az egyik feltétele. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A mutex lényegében egy bináris szemafornak tekinthető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A nem blokkoló hívás esetén az eredmények (tényleges visszatérési érték) és a mellékhatások a hívás visszatérése után jelentkeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hívás visszatérési érték csupán a hívásra vonatkozó státuszinformáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX két tradicionális alapváltozata a BSD és a System V. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A virtuális memória alkalmazása esetén egy program végrehajtásához nem szükséges a teljes programkód betöltése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Ez az egyik oka, a virtuális memória alkalmazásának. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == Az általános célú operációs rendszerekben logikai címet a központi egység (CPU) generálja a folyamat futása közben, majd ezeket képzi le az MMU (ha van) fizikai címekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az RPC hívás során a hívó fél passzívan várakozik a hívás lefuttatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Preemptív ütemezést alkalmazó operációs rendszerekben bizonyos operációs rendszer feladatok nem szakíthatók meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) hasonló funkciót látnak el, mint a UNIX-ban a daemonok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A biztonság fogalma a sértetlenség és a bizalmasság fogalmak egy időben történő megvalósulását jelenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Még a rendelkezésre állásnak is meg kell valósulnia.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén 0 értékkel tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Hamis, mivel szülő esetén a gyerek PID5jét adja vissza. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A kemény processzor affinitás megadása azért szükséges SMP rendszerekben, mert egyébként a CACHE koherencia fenntartása miatt csökkenne a teljesítmény. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Az affinitásra ezért van szükségünk, hogy a CACHE találati arány magas legyen. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A postaláda mindig megszűnik az őt létrehozó felhasználói folyamat terminálódása során. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Lehet OS szintű postaláda..<br /> }}<br /> <br /> == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Bárki olvashatja, nem itt tárolják a jelszavat.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 4 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 4 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható (pl. egy for ciklussal) hibamentesen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, mert holtponthoz vezethet ez a megoldás. A 4 példányt egyetlen kérésben kell lefoglalni.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazható a lock bit. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, mert a lock bit csak közös memóriában képzelhető el, az meg nincs folyamatok esetén. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra alkalmazható a heap. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak egy folyamat kontextusában futó szálak esetén. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == Többszintű prioritásos sorokat használó ütemező esetén egy szinten mindig RR (körforgó) ütemezést alkalmaznak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Leggyakrabban azt használják, de lehet például FIFO, vagy akármi más is. <br /> }}</div>

Paróczi Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Fizika2_Vizsga_2009.05.29.&diff=185906 2015-05-28T22:50:58Z

<p>Paróczi Gergő: /* Igaz-hamis */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika2Vizsga20090529}}<br /> <br /> <br /> ==Igaz-hamis==<br /> <br /> Egy az egyben a [https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/Fizika2Vizsga20080613 2008.06.13.] feladatsor feladatai lettek visszaadva.<br /> <br /> 1 Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.<br /> 2 A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolút érték négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.<br /> 3 De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck állandó és az elektron impulzusának hányadosa.<br /> 4 A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inerciarendszerben ugyanaz.<br /> 5 A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.<br /> 6 A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.<br /> 7 A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.<br /> 8 A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.<br /> 9 Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront és két azonos energiájú foton távozik.<br /> 10 A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.<br /> 11 A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.<br /> 12 A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.<br /> 13 Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.<br /> 14 Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.<br /> 15 Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.<br /> <br /> 1 '''Igaz'''<br /> 2 '''Igaz'''<br /> 3 '''Igaz'''<br /> 4 '''Igaz'''<br /> 5 '''Igaz'''<br /> 6 '''Hamis'''<br /> 7 '''Hamis'''<br /> 8 '''Hamis'''<br /> 9 '''Igaz'''<br /> 10 '''Igaz'''<br /> 11 '''Igaz'''<br /> 12 '''Igaz'''<br /> 13 '''Igaz'''<br /> 14 '''Igaz'''<br /> 15 '''Igaz'''<br /> <br /> ==Feladatok==<br /> <br /> A hiányzó szavakat aláhúzással (_) jelöltem.<br /> <br /> ===1, Egy 3cm sugarú, cm-ként 15 menetű, hosszú tekercsben 4A áram folyik. Ennek a tekercsnek a közepébe helyezünk egy 1000 menetű, 60&amp;#937; ellenállású másik tekercset. Mennyi töltés fog áthaladni a második tekercsen, ha az elsőben a 4A-es áram irányát ellenkezőjére változtatjuk?===<br /> <br /> '''Megoldás:'''<br /> Mivel megfordul az áram iránya, ezért a fluxus pontosan az ellenkezőjévé változik. <br /> A Faraday-féle indukciós törvényt alkalmazva a feladatra:<br /> <br /> &lt;math&gt;Q = \int I(t)dt; R = \frac {U}{I} =&gt; I = \frac{U}{R} ; U = U_e = \frac {-d\phi}{dt}&lt;/math&gt; tehát<br /> <br /> &lt;math&gt;Q = \int \frac{U_e}{R}dt = - \int \frac {d\phi}{dt} \cdot \frac {1}{R}dt = - \frac {1}{R} \int \frac{d\phi}{dt}dt = \frac {\phi_1 - \phi_2}{R}&lt;/math&gt;<br /> <br /> A fluxust ki tudjuk számolni, hiszen minden szükséges adatot ismerünk:<br /> <br /> &lt;math&gt;H = \frac {NI}{l} , \frac {N}{l} = \frac {15}{cm} , B = \mu_0\frac {NI}{l}&lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;\phi = B \cdot A = Br^2\pi&lt;/math&gt; ezért:<br /> <br /> &lt;math&gt;\sum Q = \frac {2Br^2 \pi N_2}{R_2} = 7,1 \cdot 10^{-4}C&lt;/math&gt;<br /> <br /> Ezzel a feladatot megoldottuk.<br /> <br /> -- [[VigBeatrix|Bejja]] - 2009.06.04.<br /> <br /> ===2, Alfa-részecske nyalábot egymillió volt feszültséggel gyorsítunk fel, utána a részecskék 1,5T indukciójú mágneses erőtérbe kerülnek. A részecskék sebessége merőleges a mágneses erőtér irányára. Mekkora erő hat a részecskékre?===<br /> <br /> '''Megoldás:'''<br /> <br /> Alfa részecske([http://en.wikipedia.org/wiki/Alpha_particle link]): &lt;math&gt;^4He&lt;/math&gt; atommag, tehát két proton, két neutron, vagyis:<br /> <br /> &lt;math&gt; m_{\alpha} = 4\cdot1,672\cdot10^{-27} [kg] = 6,6\cdot10^{-27} [kg] &lt;/math&gt;<br /> <br /> illetve<br /> <br /> &lt;math&gt; q_{\alpha} = 2\cdot1.602\cdot10^{-19} [C] = 3,204\cdot10^{-19} [C] &lt;/math&gt;<br /> <br /> A gyorsító feszültség: &lt;math&gt; U = 10^6 [V]&lt;/math&gt;, továbbá: &lt;math&gt; B = 1,5 [T] &lt;/math&gt;<br /> <br /> A számítás:<br /> <br /> &lt;math&gt; \frac{1}{2}m_{\alpha}v^2=q_{\alpha}U \Rightarrow v=\sqrt{\frac{2q_{\alpha}U}{m_{\alpha}}} \approx 9,853\cdot 10^6 [\frac{m}{sec}] &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt; F_{Lorentz} = q_{\alpha}v\times B&lt;/math&gt;, de &lt;math&gt;B\perp v \Rightarrow F_{Lorentz} = q_{\alpha}vB = 4,73\cdot10^{-12} [N]&lt;/math&gt;<br /> <br /> -- [[SerfozoDavid|Serf]] - 2009.06.04.<br /> <br /> ===3, Adjuk meg a teljes energia értékét egy 0,6c sebességű elektron esetén (c a vákumbeli fénysebesség)!===<br /> <br /> '''Megoldás:''' lásd [https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/Fizika2Vizsga20080528 2008.05.28.] feladatsor 8. feladata:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> E=\frac{mc^2}{\sqrt{1-\frac{v^2}{c^2}}} =<br /> \frac{9.1 \cdot 10^{-31} \cdot (3 \cdot 10^8)^2}{\sqrt{1 - 0.6^2}} =<br /> 1.02375 \cdot 10^{-13}[J] = 0.640[MeV]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> _Megjegyzés_: Ne feledkezzünk el a J -&gt; MeV átváltásról! &lt;math&gt;1J = 6.24150974\cdot10^{18}eV&lt;/math&gt;<br /> <br /> (Google: &quot;1.02375*10^(-13)J in MeV&quot; -&gt; 1.02375 * (10^(-13)) * J = 0.63897456 megaelectron volts)<br /> <br /> ===4, Térbeli potenciálgödörben az elektron legkisebb energiája 2_. Milyen hullámhosszú fénnyel lehet első gerjesztett állapotba hozni?===<br /> <br /> A konkrét számadatok nincsenek meg, de a következő formulát használjuk:<br /> <br /> &lt;math&gt;E=h \cdot f&lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;f = \frac{c}{\lambda}&lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;E=h \cdot \frac{c}{\lambda}&lt;/math&gt;<br /> <br /> Ebből &lt;math&gt;E&lt;/math&gt; adott, &lt;math&gt;h&lt;/math&gt; a Planck-állandó, &lt;math&gt;c&lt;/math&gt; a fénysebesség értéke (ami &lt;math&gt; 3 \cdot 10^8 &lt;/math&gt;), így már csak &lt;math&gt;\lambda&lt;/math&gt; értékét kell meghatározzuk.<br /> <br /> ===5, Hány osztás van azon az optikai rácson, amelyikkel a harmadrendű elhajlási képen meg tudjuk különböztetni a 600nm és a 601nm hullámhosszúságú fényhez tartozó vonalakat? (Nem egész pontosan így szólt a kérdés, de biztosan az optikai rács felbontóképességére vonatkozik.)===<br /> <br /> Optikai rács felbontóképessége:<br /> <br /> &lt;math&gt;F=\frac{\lambda}{\Delta\lambda} = m\cdot N \Rightarrow \frac{600+601}{2\cdot |600-601|} = 3\cdot N \Rightarrow N\approx 200&lt;/math&gt;<br /> <br /> <br /> -- [[SerfozoDavid|Serf]] - 2009.06.04.<br /> <br /> ===6, Határozzuk meg 1g tiszta rádium egy nap alatt elbomlott mennyiségét. A rádium felezési ideje 1620év.===<br /> <br /> '''Megoldás:''' lásd [https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/Fizika2Vizsga20080528 2008.05.28.] feladatsor 5. feladata:<br /> <br /> &lt;math&gt; \lambda = \frac{\ln2}{T_{1/2}}, N=N_0e^{-\lambda t} &lt;/math&gt;<br /> &lt;math&gt;<br /> m_0 - m = m_0 - m_0e^{-\frac{\ln2}{T_{1/2}} t} = 1 - 1e^{-\frac{\ln2}{1620 \cdot 365}1} = 1.172\cdot10^{-6} [g]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ===7, A fotoeffektus küszöbértéke _ _ _ hullámhossznak felel meg. Mekkora a _ az elektron kiszabadításához szükséges minimális energiája az adott fém esetén?===<br /> <br /> Ismét a következő formulát használjuk:<br /> <br /> &lt;math&gt;E=h \cdot f&lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;f = \frac{c}{\lambda}&lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;E=h \cdot \frac{c}{\lambda}&lt;/math&gt;<br /> <br /> Ebből &lt;math&gt;E&lt;/math&gt;-t kell meghatározzuk, &lt;math&gt;h&lt;/math&gt; a Planck-állandó, &lt;math&gt;c&lt;/math&gt; a fénysebesség értéke (ami &lt;math&gt; 3 \cdot 10^8 &lt;/math&gt;), a &lt;math&gt;\lambda&lt;/math&gt; értékét pedig megkaptuk.<br /> <br /> ===8, Hidrogén atom esetén mekkora a pálya_ és az x tengely (a mágneses _ iránya) által bezárt minimális szög, ha a mellékkvantumszám 3?===<br /> <br /> '''Megoldás:''' lásd [https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/Fizika2Vizsga20080528 2008.05.28.] feladatsor 6. feladata:<br /> <br /> &lt;math&gt; L=\hbar \sqrt{l(l+1)} &lt;/math&gt;<br /> \[<br /> \cos \theta = \frac{L_z}{L} = \frac{l\hbar}{\sqrt{l(l+1)}\hbar} = \frac{3}{\sqrt{12}} \; \Rightarrow \; \theta = 30^\circ<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ==Nagyobb képletekkel ugyanez==<br /> <br /> [[nagyban|itt]]<br /> <br /> ==Kifejtős kérdések:==<br /> <br /> # Bohr-féle atommodell - [http://hu.wikipedia.org/wiki/Bohr-f%C3%A9le_atommodell wikipedia cikk]<br /> <br /> * modell alapjai:<br /> 1 Az elektron a proton körül körpályán mozog a klasszikus mechanika törvényei szerint.<br /> 1 A klasszikus elmélettel szemben az elektronok csak bizonyos megengedett &lt;math&gt;r_n&lt;/math&gt; sugarú pályákon mozoghatnak, s ezeken nem sugároznak. Minthogy ezeken a pályákon az &lt;math&gt;E_n&lt;/math&gt; energia állandó, az elektron elektron ezeken a pályákon stacionárius állapotban van.<br /> 1 A megengedett pályák azok, amelyeken az elektron &lt;math&gt;mrv&lt;/math&gt; impulzusnyomatéka a &lt;math&gt;2\pi&lt;/math&gt;-vel osztott Planck-állandó egész számú többszöröse.<br /> 1 A stacionárius állapotok közötti átmenetek úgy mennek végbe, hogz az elektron &quot;valahogyan&quot; átugrik az egyik állapotból a másikba. Ekkor az atom elektromágneses hullámokat bocsát ki vagy nyel el. A két energiaállapot energiája közti különbség egyenlő a kibocsátott (elnyelt) sugárzás energiakvantumával: &lt;math&gt;hf=E_{v}-E_{k}&lt;/math&gt;<br /> * pályasugár: &lt;math&gt;v_n = \frac{\varepsilon_0h^2n^2}{\pi m Z e^2} \quad (n=1,2,\dots)&lt;/math&gt;<br /> * energiaállapot és levezetése<br /> ** &lt;math&gt;E = K + U&lt;/math&gt;<br /> ** &lt;math&gt;U = -\left(\frac{1}{4\pi\varepsilon_0}\right)\frac{(Ze)(e)}{r}&lt;/math&gt;<br /> ** &lt;math&gt;E = \frac{1}{2}mv^2 - \left(\frac{1}{4\pi\varepsilon_0}\right) \frac{(Ze)(e)}{r}&lt;/math&gt;<br /> ** energiaállapotok: &lt;math&gt;E_n = -\frac{mZ^2e^4}{8\varepsilon_0^2h^2n^2} \quad (n=1,2,3,\dots)&lt;/math&gt;<br /> <br /> <br /> 1 Faraday féle indukciós törvény<br /> Ha a mágneses mező fluxusa időben változik, akkor elektromos mező keletkezik. A mezőben felvett tetszőleges A felület menti elektromos örvényerősség arányos a felület g határgörbéje által körülfogott &lt;math&gt;\Phi &lt;/math&gt; mágneses fluxus változásának sebességével &lt;math&gt; O_E=\frac{-\Delta\Phi}{\Delta t} &lt;/math&gt;<br /> <br /> # Fényelektromos hullám és mikrorendszer kölcsönhatása - elméleti kidolgozásban ennyi van leírva. Ezekről kell tudni.<br /> * A tétel így szól: A LASER. Elektromágneses hullám és mikrorendszer kölcsönhatása: foton abszorpció, spontán emisszió, indukált emisszó, termikus egyensúlyi egyenlet, természetes benépesedés és populáció inverzió.<br /> Rubin (szilárdtest)lézer: optikai pumpálás, indukált emisszió, üregrezonátor, impulzus üzemmód.<br /> He-Ne gázlézer, folytonos üzem. A lézerfény tulajdonságai és felhasználása.<br /> <br /> Pop.inv.: Létre kell, hozni az atomokban, a szintek fordított benépesítését, a pop invet, hogy indukált emissziót idézhessünk elő. Ezt pl. fényenergiával gerjesztéssel érhetjük el, ez az optikai pumpálás.<br /> Rubin lézer: Al2O3 rács 0.05% króm szennyezést tartalmaz. Xenon lámpa körúlveszi a rubin rudat, amiért az elektronok magasabb energia szintre kerülnek. Itt az energiasáv képes befogadni az összes elektront, ezért idepumpálhatjuk őket. Innen az elektronok szinte azonnal egy lejjebbi energiaszintre kerülnek, a felszabaduló energia a kristályrács energiáját növeli. Erről a metastabil szintről kb. ezred mp alatt alapra kerülnek, de ekkor az emittált fotonok, továbbiakat indukálnak, egy bemenőből 2 kijövő lesz. Az egészet tükrök közé, így csak az irányban emittáltak jutnak ki.<br /> He-Ne lézer: Néhány száz Pa nyomáson 6:1 arányban. Ködfénykisülés miatt eletkrtonoktól gerjesztődnek. Vörös fényű.<br /> Párhuzamos, koherens, nagy intenzitásúak.<br /> Impulzusüzem: 10-9 sec időtartamnál 1010 W teljesítmény is lehet.<br /> Használni pl. holográfia, ipar, stb stb.<br /> <br /> # Relativitáselmélet: nyugalmi hossz és mozgási hossz mérése<br /> <br /> L = Lo(sqrt(1-v^2/c^2)) Lo=nyugalmi hossz, L=mozgási hossz<br /> A nyugalmi hosszat &amp;#8222;méterrúddal&amp;#8221; mérjük.<br /> Mozgási hossz méréséhez x tengely mentén szinkronizált órák kellenek és például x1 <br /> helyen mérik a rúd végének megjelenését (t1) az összes többi óra a rúd elejének megjelenését méri. Legyen x2 az a hely, ahol t2=t1. Ezután x2 és x1 távolságát &amp;#8222;méterrúd-dal&amp;#8221; lemérjük. Ez lesz a mozgási hossz.<br /> Nyugalmi hossz: a hosszmeghatározás eredménye olyan inerciarendszerben, amelyben <br /> a tárgy nyugalomban van (méterrudas módszerrel).<br /> <br /> Sajátidő vagy sajátidőintervallum: két esemény időtartam mérésének eredménye <br /> olyan inerciarendszerben, amelyben a két esemény azonos helyen ment végbe (egyet-<br /> len órával mérünk).<br /> <br /> # Alfa-bomlás és Gamow-modell ismertetése<br /> * Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból. Az alfa-részecske a hélium leggyakoribb izotópjának, a hélium-4 izotópnak az atommagja, rendkívül stabil atommag. Mivel az alfa-részecske két protonból és két neutronból áll, az atommag tömegszáma 4-gyel, rendszáma kettővel csökken alfa-bomlás során.<br /> * Gamow modell: A cikk kiemelte, hogy a hélium és hidrogén jelenlegi szintje az univerzumban (amelyet akkor is és most is 99%-ra becsültek) azokkal a reakciókkal magyarázható, amelyek a &amp;#8222;Ősrobbanás&amp;#8221; során következtek be. Ez a dolgozat alátámasztotta a ősrobbanás-elméletet, de nem magyarázta meg a héliumnál nehezebb elemek jelenlétét (ezt később Fred Hoyle tette meg).<br /> * via [http://hu.wikipedia.org/wiki/George_Gamow Wikipédia]<br /> # (plusz feladat) p-n átmenet - [http://hu.wikipedia.org/wiki/P-n_%C3%A1tmenet wikipedia cikk]<br /> <br /> <br /> -- [[JamborAttila]] - 2009.06.03.<br /> <br /> -- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2009.06.03.<br /> <br /> -- [[VigBeatrix|Bejja]] - 2009.06.04.<br /> <br /> -- [[SerfozoDavid|Serf]] - 2009.06.04.<br /> <br /> -- [[TothTamas|Tommey]] - 2009.06.18.<br /> <br /> -- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Paróczi Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Fizika2_Vizsga_2009.06.05.&diff=185905 2015-05-28T22:42:27Z

<p>Paróczi Gergő: /* Igaz-Hamis */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika2Vizsga20090605}}<br /> <br /> <br /> ==Igaz-Hamis==<br /> <br /> 1 A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.<br /> 2 A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.<br /> 3 A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.<br /> 4 A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.<br /> 5 A hologram készítésének elvét Gábor Dénes - magyar származású Nobel-díjas fizikus dolgozta ki elektron nyaláb(??)<br /> 6 A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.<br /> 7 Az atommag átmérője néhány Angström.<br /> 8 A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.<br /> 9 A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.<br /> 10 Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.<br /> 11 A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.<br /> 12 A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.<br /> 13 Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.<br /> 14 Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.<br /> 15 A mágneses térerősség különböző anyagok határfelületére vett tangenciális komponense folytonosan meg(??????) (????)ramok vannak.<br /> <br /> 1 &lt;b&gt;Igaz&lt;/b&gt;<br /> 2 &lt;b&gt;Hamis&lt;/b&gt;<br /> 3 &lt;b&gt;Igaz&lt;/b&gt;<br /> 4 &lt;b&gt;Hamis&lt;/b&gt;<br /> 5 &lt;b&gt;Igaz&lt;/b&gt;<br /> 6 &lt;b&gt;Igaz&lt;/b&gt;<br /> 7 &lt;b&gt;Hamis&lt;/b&gt;<br /> 8 &lt;b&gt;Hamis&lt;/b&gt;<br /> 9 &lt;b&gt;Igaz&lt;/b&gt;<br /> 10 &lt;b&gt;Igaz&lt;/b&gt;<br /> 11 &lt;b&gt;Igaz&lt;/b&gt;<br /> 12 &lt;b&gt;Hamis&lt;/b&gt;<br /> 13 &lt;b&gt;Igaz&lt;/b&gt;<br /> 14 &lt;b&gt;Hamis&lt;/b&gt;<br /> 15 &lt;b&gt;Igaz&lt;/b&gt;<br /> <br /> ==Feladatok==<br /> <br /> ===1) Határozzuk meg a 0,12 Vs/m&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt; indukciójú homogén mágneses erőteret előállító elektromágnes 400 cm&lt;sup&gt;3&lt;/sup&gt; térfogatú belsejében tárolt mágneses energiát!===<br /> <br /> Mágneses tér energia sűrűsége:<br /> &lt;math&gt;<br /> u_b=\frac{1}{2}HB=\frac{1}{2\mu_0}B^2=\frac{1}{2 \cdot 4\pi \cdot 10^{-7}} \cdot 0.12^2=5729.57 \frac{J}{m^3}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Energia:<br /> &lt;math&gt;<br /> E=u_b \cdot V = 5729.57 \cdot 4 \cdot 10^{-4} = 2.2918 J<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ===2) Egy elektron 1000V potenciálkülönbséggel felgyorsítunk és sebességére merőleges homogén mágneses térbe irányítunk. A mágneses tér erőssége 947,5 A/m. Határozzuk meg a pálya görbületi sugarát! ===<br /> <br /> Az elektron mozgási energiája a következőképpen számítható ki: &lt;math&gt;\frac{1}{2}m_{e}v^2=q_{e}U&lt;/math&gt;<br /> <br /> Így az elektron sebessége:<br /> &lt;math&gt;<br /> v=\sqrt{\frac{2q_{e}U}{m_{e}}} \approx 1,87\cdot10^7 \frac{m}{s}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Az elektron voltaképpen körpályán mozog, a pályájának görbületi sugarát pedig az <br /> &lt;math&gt;<br /> r=\frac{m_{e}v_{e}}{q_{e}B}=\frac{m_{e}\sqrt{\frac{2q_{e}U}{m_{e}}}}{q_{e}\mu_{0}H}\approx 9 cm<br /> &lt;/math&gt;<br /> képlettel határozhatjuk meg.<br /> <br /> (&lt;math&gt;m_{e}=9,1\cdot10^{-31} kg;\quad \left| q_{e} \right| = 1,6\cdot10^{-19} C&lt;/math&gt;)<br /> <br /> ===3) Egy 10 cm sugarú réz korong másodpercenként 20 fordulatot tesz a síkjára merőleges homogén mágneses erőtérben. Ha a középpontja és a széle között az indukált elektromotor erő 3,14 mV, mekkora a mágneses erőtér erőssége?===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> 3,14\cdot10^{-3} = \int_{0}^{R} vBdr = \int_{0}^{R} rwBdr = \frac{R^{2}wB}{2} = \frac{R^{2}2\pi f B}{2} = B \cdot(0,1m)^2\cdot \pi \cdot20 \frac{1}{s} \Rightarrow H = 3980,89 \frac{A}{m}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ===4) 2 cm sugarú kör alakú vezetőt a síkjára merőleges 0,2Vs/m&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt; indukciójú mágneses erőtérbe helyezünk. A körvezető ellenállása 1&amp;#937;. Mekkora töltésmennyiség áramlik át a körevezetőn, ha azt 90°-kal elfordítjuk?===<br /> <br /> &lt;math&gt;\phi_2 = 0&lt;/math&gt;, mivel akkor a vezető párhuzamos lesz az indukcióra.<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> Q=\int Idt=\int_{(1)}^{(2)} \frac{U_{e}}{R}dt=-\int_{(1)}^{(2)} \frac{d\phi}{dt}\frac{1}{R}dt=-\frac{1}{R}\int_{(1)}^{(2)}d\phi=-\frac{1}{R}[\phi]_{(1)}^{(2)}= \frac{\phi_1 - \phi_2}{R} =<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> = \frac{BA}{R} - 0 = \frac{0,2\cdot0,02^2\pi}{1} = 2,51\cdot10^{-4} C<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;(I=\frac{dQ}{dt};\quad I=\frac{U_{e}}{R};\quad U_{e}=\frac{d\phi}{dt};\quad \phi=\int Bda)&lt;/math&gt;<br /> <br /> ===5) Egy adótorony 100km távolságra sugároz 126kW teljesítménnyel veszteségmentes terjedést feltételezve, mekkora lesz a teljesítménysűrűség? - Lehetséges válaszok: &lt;math&gt;10^{-3}\frac{W}{m^2}; 10^{-6}\frac{W}{m^2}; 10^{-3}\frac{W}{m^9}; 1\frac{W}{m^2}&lt;/math&gt;===<br /> <br /> &lt;math&gt; r = 100 km ; P = 126 kW ; S = ?&lt;/math&gt;<br /> <br /> A terjedés minden irányban azonos intenzitással történik, a teljesítményt gömbfelületre számoljuk.<br /> <br /> &lt;math&gt;S = \frac{P}{A}= \frac{P}{4 \pi \cdot r^2}= \frac{126 000}{4 \pi \cdot (100 000)^2}= 1.0026 \cdot 10^-6 \frac{W}{m^2}&lt;/math&gt;<br /> <br /> ===6) 9 cm sugarú homorú tükör elé 1,8 cm távolságban egy 1 cm magas tárgyat helyezünk. A tárgy képe: a tükör előtt vagy mögött, illetve valós vagy látszólagos lesz-e? (Minden válasznak része volt, hogy a képtáv 3 cm, illetve a kép magassága 1,67 cm.)===<br /> <br /> &lt;math&gt;r = 9 cm; t = 1,8 cm &lt;/math&gt;<br /> <br /> A fókusztávolság kiszámítható: &lt;math&gt; f = \frac{r}{2} = 4.5 cm &lt;/math&gt;<br /> <br /> A tárgy a fókuszpont és a tükör között helyezkedik el =&gt; Látszólagos kép keletkezik a tükör mögött [http://www.freeweb.hu/hmika/Fizika/Html/HomorTuk.htm ezen] oldal szerint.<br /> <br /> <br /> <br /> ===7) Radioaktív izotóp kezdeti aktivitása (bomlási sebessége) 5 mCi, 48 óra múlva az észlelt aktivitás 4 mCi. Határozzuk meg az izotóp felezési idejét!===<br /> <br /> Tudjuk, hogy &lt;math&gt; N = N_0\cdot e^{-(\ln 2 / T_{1/2})t} &lt;/math&gt; és hogy &lt;math&gt; \frac{dN}{dt} = \big( \frac{dN}{dt} \big)_0\cdot e^{-(\ln 2 / T_{1/2})t} &lt;/math&gt;<br /> <br /> Vezessük be a kezdeti aktivitásra a &lt;math&gt;(dN/dt)_0 = A_0 &lt;/math&gt; jelölést &lt;math&gt; \Rightarrow A = A_0\cdot e^{-(\ln 2 / T_{1/2})t} &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ezekből:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> T_{1/2} = \frac{(\ln 2)t}{\ln \big(\frac{A}{A_0}\big)} = \frac{(\ln 2)48h}{\ln\frac{5mCi}{4mCi}} = 149h<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ===8) Az 1 g tömegű részecske 1 mm/s sebességgel mozog. Számítsuk ki a részecskéhez rendelt de Broglie-hullám hullámhosszát!===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> p = \frac{h}{\lambda} \Rightarrow mv = 0,001\cdot0,001 Ns \Rightarrow \lambda = \frac{6,6\cdot10^{-34}}{10^{-6}} = 6,6\cdot10^{-28} m<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ==Elméleti feladatok==<br /> 1 Pozitron bomlás<br /> <br /> &lt;math&gt; \beta &lt;/math&gt; bomlás: proton neutronná alakul át, közben pozitzont és elektron neutrínót bocsájt ki<br /> <br /> 1 Csepp modell<br /> <br /> Alapötlet (1936): a maganyag hasonlít a folyadékra, mert a nukleáris kölcsönhatás és a Van der Waals kölcsönhatás hasonló jellegű.<br /> Minden atommagnak ugyanaz a sűrűsége (mint ahogy a folyadékcseppnek sem függ a sűrűsége a méretétől).<br /> -<br /> A többletenergia miatt a csepp gyorsan változtatja alakját, váltakozva lapos, ill megnyúlt formát vesz fel. Amikor a csepp már annyira megnyúlik, hogy &amp;#8222;nyak&amp;#8221; alakulhat ki rajta, akkor az elektrosztatikus taszítás következtében az atommag promptneutronok kibocsátásával két egyenlőtlen töredékre hasad.<br /> <br /> 1 Rubin lézer<br /> <br /> Egy gerjesztett állapotú atom, ha elhalad mellette egy foton, az egy h*f energiájú fotont fog emmitálni, amely azonos polaritású, és azonos irányú az eredeti fotonhoz képest, ezzel beindítva a láncreakciót. Az alacsonyabb szinten lévő atomok viszont elnyelik a fotonokat, és újra gerjesztett állapotba kerülnek. Fenn kell tartani a gerjesztett állapotot, pl intenzív fénypulzálással. Gerjeszteni pulzáló rubinlézerrel lehet. (Egy cső egyik végén tükör van, a másik részén féláteresztő tükör, közötte található a gerjesztett rubin)<br /> <br /> 1 Speciális relativitás elméletben órák szinkronizálása<br /> <br /> Nem szinkronizálhatjuk az órákat oly módon, hogy azonos pontból egyszerre elindítjuk, majd a helyükre visszük őket, mert az idődiletáció miatt elveszthetik szinkronitásukat. Szinkronizáláshoz Einstein azt javasolja, hogy a fénysebesség állandóságát kell használni. Miután az órákat a megfelelő helyen elhelyeztük, egy villanólámpa &amp;#8211; az órák között középen &amp;#8211; felvillan és jeleket küld a két irányba. A fényjeleknek ugyanakkora időre van szükségük az egyenlő utak megtételére. Az órákat úgy kell beállítani, hogy a fényjelek beérkezésekor ugyanazt az időt mutassák.<br /> <br /> 1 Első Maxwell egyenlet (mágneses tér, és áram kapcsolata)<br /> <br /> Ez tulajdonképpen a gerjesztési törvény Maxwell által kiegészített változata. (Ő találta ki az eltolási áram fogalmát, és így teljessé tette a gerjesztési törvényt.)<br /> <br /> Differenciális alak:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> rot \underline{H} = \underline{j}_v + \frac{{\partial}\underline{D}}{{\partial}t} <br /> &lt;/math&gt; <br /> <br /> <br /> Szavakkal megfogalmazva: A mágneses térerősség rotációja megegyezik a vezetési áramsűrűség és az eltolási áramsűrűség összegével. Megjegyzés: az eltolási áramsűrűség az az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.<br /> <br /> Integrális alak:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{g} \underline{H} ds = \int\limits_A \left(\underline{j}_v + \frac{{\partial}\underline{D}}{{\partial}t} \right)\mathrm{d}A<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Szavakkal: A mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja megegyezik a zárt görbe fölé feszített A felületen átmenő áramok előjeles összegével, vagyis az áramsűrűség felületre vett integráljával. Az áramsűrűség az eltolási áramsűrűség és a vezetési áramsűrűség összege.<br /> <br /> Az egész lényege: Az elektromos áram mágneses teret gerjeszt maga körül. Ebből következik, hogy ha van áram, akkor van mágneses tér is. Viszont áram esetében a vezetési áram és az eltolási áram összege sohasem nulla, mivel együtt a kettő egy zárt áramkört alkot. Más szóval: ahol van vezetési áram, ott nincs eltolási áram, és ahol eltolási áram van, ott pedig vezetési nincs. Azaz a generált mágneses tér rotációja sohasem lesz 0, tehát a mágneses tér örvényes lesz.<br /> <br /> 1 Atomreaktor működése (*csak kiegészítő kérdés, plusz pontokért)<br /> <br /> -- [[PatoImre|E-my]] - 2009.06.09.<br /> -- [[TothTamas|Tommey]] - 2009.06.18.<br /> -- [[kir21384id|VelinszkyLaci]] - 2009.06.18.<br /> -- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.24.<br /> <br /> Maxwell-egyenletet kijavítottam. Nem az 1. volt felírva (ami a mágneses tér és áram kapcsolatát írja le), hanem a 4., azaz a Gauss-tétel, ami az eltolási vektor forrásáról szól.<br /> <br /> -- [[JuhaszGyula|Gyuszi999]] - 2011.06.01.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Paróczi Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Fizika2_Vizsga_2011.05.27&diff=185904 2015-05-28T22:34:04Z

<p>Paróczi Gergő: /* Igaz-hamis kérdések: */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika2Vizsga20110527}}<br /> <br /> <br /> ==Feladatok==<br /> <br /> ===1. Egy ferromágneses anyagot 2000 A/m és 5000 A/m erősségű mágneses térbe helyezve a mágneses indukció 0 T és 2 T. A hiszterézis a két érték között lineárisan változik. Határozzuk meg az anyag mágnesezettségi vektorát 3500 A/m erősségű mágneses térben.===<br /> &lt;math&gt;<br /> B(H = 3500) = \frac{2-0}{5000-2000} \cdot \left( H-2000 \right) = \frac{2}{3000} \cdot \left( H-2000 \right) = \frac{2}{3000} \cdot \left( 3500-2000 \right) = 1 [T]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> B = \mu_0H + M \; \Rightarrow \; M = B(3500) - \mu_0H = 1 - 4\pi \cdot 10^{-7} \cdot 3500 = 0.9956 [T]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===2. Egy elektron 1000V potenciálkülönbséggel felgyorsítunk és sebességére merőleges homogén mágneses térbe irányítunk. A mágneses tér erőssége 947,5 A/m. Határozzuk meg a pálya görbületi sugarát! ===<br /> <br /> Az elektron mozgási energiája a következőképpen számítható ki: &lt;math&gt;\frac{1}{2}m_{e}v^2=q_{e}U&lt;/math&gt;<br /> <br /> Így az elektron sebessége:<br /> &lt;math&gt;<br /> v=\sqrt{\frac{2q_{e}U}{m_{e}}} \approx 1,87\cdot10^7 \frac{m}{s}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Az elektron voltaképpen körpályán mozog, a pályájának görbületi sugarát pedig az <br /> &lt;math&gt;<br /> r=\frac{m_{e}v_{e}}{q_{e}B}=\frac{m_{e}\sqrt{\frac{2q_{e}U}{m_{e}}}}{q_{e}\mu_{0}H}\approx 9 cm<br /> &lt;/math&gt;<br /> képlettel határozhatjuk meg.<br /> <br /> (&lt;math&gt;m_{e}=9,1\cdot10^{-31} kg;\quad \left| q_{e} \right| = 1,6\cdot10^{-19} C&lt;/math&gt;)<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===3. Legalább hány osztás van azon a rácson, amelyikkel a harmadrendű elhajlási képben külön látjuk a 600nm és a 601nm hullámhosszúságú vonalakat?===<br /> <br /> Optikai rács felbontóképessége:<br /> <br /> &lt;math&gt;F=\frac{\lambda}{\Delta\lambda} = m\cdot N \Rightarrow \frac{600+601}{2\cdot |600-601|} = 3\cdot N \Rightarrow N\approx 200&lt;/math&gt;<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===4. Mekkora a rés szélessége, ha a 633 nm hullámhosszúságú lézerfényre az első diffrakciós minimum +/- 12°?===<br /> &lt;math&gt;<br /> m\lambda=a\sin\theta \; \Rightarrow \; a = \frac{m\lambda}{\sin\theta} = \frac{1\cdot6,33\cdot10^{-9}}{\sin12^\circ} = 3.0[\mu m]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===5. 2 cm sugarú kör alakú vezetőt a síkjára merőleges 0,2Vs/m&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt; indukciójú mágneses erőtérbe helyezünk. A körvezető ellenállása 1&amp;#937;. Mekkora töltésmennyiség áramlik át a körvezetőn, ha azt 90°-kal elfordítjuk?===<br /> <br /> &lt;math&gt;\phi_2 = 0&lt;/math&gt;, mivel akkor a vezető párhuzamos lesz az indukcióra.<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> Q=\int Idt=\int_{(1)}^{(2)} \frac{U_{e}}{R}dt=-\int_{(1)}^{(2)} \frac{d\phi}{dt}\frac{1}{R}dt=-\frac{1}{R}\int_{(1)}^{(2)}d\phi=-\frac{1}{R}[\phi]_{(1)}^{(2)}= \frac{\phi_1 - \phi_2}{R} =<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> = \frac{BA}{R} - 0 = \frac{0,2\cdot0,02^2\pi}{1} = 2,51\cdot1^{-4} C<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;(I=\frac{dQ}{dt};\quad I=\frac{U_{e}}{R};\quad U_{e}=\frac{d\phi}{dt};\quad \phi=\int Bda)&lt;/math&gt;<br /> <br /> <br /> ===6. Egymástól 40 cm távolságban lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3&amp;#8226;10-9 C/m2 és 7&amp;#8226;10-9 C/m2. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség (abszolút) értéke? ( &lt;math&gt; \epsilon_0 = 8,85*10^{12} \frac{As}{Vm} &lt;/math&gt; )===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> E_1=\frac{\omega_1}{2\epsilon_0} = \frac{3\cdot10^{-9}}{2\epsilon_0} ; E_2=\frac{\omega_2}{2\epsilon_0} = \frac{7\cdot10^{-9}}{2\epsilon_0}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> E = E_2 - E_1 = \frac{4\cdot10^{-9}}{2\epsilon_0} = \frac{4\cdot10^{-9}}{\frac{2}{4\pi \cdot k}} = \frac{4\pi \cdot 9\cdot10^{9} \cdot 4\cdot10^{-9}}{2} = 72\pi \frac{N}{C}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> U = U_2-U_1 = \int_{r_1}^{r_2} E \mathrm{d}r = E \int_{r_1}^{r_2} 1 \mathrm{d}r = E(r_2-r_1) = E\cdot d = 72\pi \cdot 0.4 \approx 90.4 V<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===7. A fotoeffektus küszöbértéke kálium esetén 577nm hullámhossznak felel meg. Mekkora a fénykvantumnak az elektron kiszabadításához szükséges minimális energiája az adott fém esetén?===<br /> <br /> &lt;math&gt; E=h \cdot f ; f = \frac{c}{\lambda} &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ebből &lt;math&gt;E&lt;/math&gt;-t kell meghatározzuk, &lt;math&gt;h&lt;/math&gt; a Planck-állandó ( &lt;math&gt; 6,6\cdot10^{-34} &lt;/math&gt; ), &lt;math&gt;c&lt;/math&gt; a fénysebesség értéke (ami &lt;math&gt;3 \cdot 10^8&lt;/math&gt;), a &lt;math&gt;\lambda&lt;/math&gt; értékét pedig megkaptuk.<br /> <br /> &lt;math&gt; E=h \cdot \frac{c}{\lambda} = \frac{6,6\cdot10^{-34} \cdot 3\cdot10^8}{5,77\cdot10^{-7}} = 3,43 \cdot 10^{-19} J \approx 2,15 eV &lt;/math&gt;<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===8. Az 1 g tömegű részecske 1 mm/s sebességgel mozog. Számítsuk ki a részecskéhez rendelt de Broglie-hullám hullámhosszát!===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> p = \frac{h}{\lambda} \Rightarrow mv = 0,001\cdot0,001 Ns \Rightarrow \lambda = \frac{6,6\cdot10^{-34}}{10^{-6}} = 6,6\cdot10^{-28} m<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ----<br /> <br /> ==Igaz-hamis kérdések:==<br /> <br /> 1 A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.<br /> 2 A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.<br /> 3 A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.<br /> 4 Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.<br /> 5 Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.<br /> 6 Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.<br /> 7 Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.<br /> 8 A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.<br /> 9 Curie hőmérséklete felett a ferromágneses anyagok mágneses permeabilitása ugrásszerűen lecsökken.<br /> 10 Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.<br /> 11 A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.<br /> 12 Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.<br /> 13 LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk. A detektor az intenzitás eloszlásban elhajlási csúcsokat mér. A jelenség He hullám természetével értelmezhető.<br /> 14 Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.<br /> 15 A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.<br /> <br /> '''1 - I''', '''2- I''', 3 - H, '''4 - I''', 5 - H, '''6 - I''', '''7 - I''', '''8 - I''', '''9- I''', 10 - H, '''11 - I''', '''12 - I''', '''13 - I''', 14 - H, '''15 - I'''<br /> <br /> ==Kifejtős==<br /> '''1 Ismertesse az elektroszatikus potenciál fogalmát, és adja meg a rávonatkozó képletet.'''<br /> <br /> V = U/q Elektromos potenciál energiája elosztva a töltésmennyiséggel.<br /> V = - integrál[C](E*dl) 8e, l aláhúzva) =&gt; C-&gt; tetszőleges nyomvonal téró potenciáltól r-ig<br /> E = -gradv (E aláhúzva)<br /> Mértékegysége a volt (joule/coloumb)<br /> <br /> (2 pont a fenti szöveg)<br /> <br /> '''2 Mutassa ki, hogy fémfelületem a térerősség a görbületi sugárral fordítottan arányos!'''<br /> <br /> %ATTACHURL%/abra.jpg <br /> &lt;math&gt; U = k \frac{Q_1}{a} = k \frac{Q_2}{b} &lt;/math&gt; --&gt; &lt;math&gt; \frac{Q_1}{Q2} = \frac{a}{b} &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt; \omega_1=\frac{Q_1}{4*\pi*a^2} &lt;/math&gt; és &lt;math&gt; \omega_2=\frac{Q_2}{4*\pi*b^2}&lt;/math&gt; --&gt; &lt;math&gt; \frac{\omega_1}{\omega_2} = \frac{\frac{Q_1}{a^2}}{\frac{Q_2}{b^2}} = \frac{Q_1}{Q_2} * \frac{b^2}{a^2} = \frac{a}{b} * \frac{b^2}{a^2} = \frac{b}{a} &lt;/math&gt; tehát &lt;math&gt; \frac{\omega_1}{\omega_2} = \frac{b}{a} &lt;/math&gt;<br /> <br /> <br /> +<br /> <br /> <br /> E ~ &lt;math&gt; \omega &lt;/math&gt;<br /> <br /> (Régebbi jegyzetben találtam, valaki majd bütykölje meg, hogy értelmes kinézete legyen. :))<br /> <br /> <br /> <br /> '''3 Ismertesse a rubin lézer működési elvét!'''<br /> <br /> Egy gerjesztett állapotú atom, ha elhalad mellette egy foton, az egy h*f energiájú fotont fog emmitálni, amely azonos polaritású, és azonos irányú az eredeti fotonhoz képest, ezzel beindítva a láncreakciót. Az alacsonyabb szinten lévő atomok viszont elnyelik a fotonokat, és újra gerjesztett állapotba kerülnek. Fenn kell tartani a gerjesztett állapotot, pl intenzív fénypulzálással. Gerjeszteni pulzáló rubinlézerrel lehet. (Egy cső egyik végén tükör van, a másik részén féláteresztő tükör, közötte található a gerjesztett rubin)<br /> <br /> (ez a szöveg így, kb. egy az egyben 1 pontort ért! - Tommy)<br /> <br /> '''4 Írja fel a dielektrikumokra vonatkozó anyagegyenletet (D, E, P kapcsolata)!'''<br /> <br /> A dielektrikum elektromosan szigetelő anyag.<br /> D = epszilon0 * E + P (D, E, P aláhúzva)<br /> epszilon0 -&gt; permittivitás<br /> E -&gt; elektromos térerősség<br /> P -&gt; polarizációja a közegnek<br /> <br /> (2,5 pont a fenti szöveg)<br /> <br /> '''5 Ismertesse az II. Maxvell egyenletet (villamos tér és a mágneses indukció vektor kapcsolata)'''<br /> <br /> <br /> Differenciális alak:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> rot \underline{E} = -\frac{{\partial}\underline{B}}{{\partial}t} <br /> &lt;/math&gt; <br /> <br /> <br /> Szavakkal megfogalmazva: Az elektromos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor idő szerinti deriváltjának ellentettjével.<br /> <br /> Integrális alak:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{} \underline{E} ds = -\frac{\partial}{{\partial}t}\int\limits_A \underline{B} \mathrm{d}A<br /> &lt;/math&gt;<br /> Szavakkal: Az elektromos térerősség zárt görbére vett integrálja megegyezik a mágneses indukcióvektornak a görbe által meghatározott felületre vett felületi integráljának az idő szerinti deriváltjának az ellentettjével.<br /> <br /> Az egész lényege: Időben változó mágneses tér elektromos teret hoz létre. Ez az elektromos tér NEM KONZERVATÍV, mert örvényes (E rotációja nem 0).<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> -- [[HorvathEva|Évi]] - 2011.05.27.<br /> <br /> -- [[JuhaszGyula|Gyuszi999]] - 2011.05.27.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Paróczi Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Fizika2_Vizsga_2011.06.03.&diff=185903 2015-05-28T22:30:40Z

<p>Paróczi Gergő: /* Igaz-Hamis */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika2Vizsga20110603}}<br /> <br /> <br /> ==Feladatok==<br /> <br /> ===1. Egy fémet 300 nm hullámhosszú fénnyel gerjesztve a leggyorsabb elektron kinetikus energiája 1.125 eV. Határozzuk meg a fém kilépési munkáját.===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> hf = h\frac{c}{\lambda} = 6.626\cdot10^{-34}\frac{3\cdot10^8}{300\cdot10^{-9}} = 6.626\cdot10^{-19} [J] = 4.125 [eV]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> hf=W_{ki} + K \; \Rightarrow \; W_{ki} = hf - K = 4.125 - 1.125 = 3 [eV]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===2. Egy homogén mágneses térbe belőtt részecske körpályán mozog. Hányszorosára kell növelni a mágneses indukciót, hogy a keringési idő 4x-es legyen?===<br /> * Lorentz erő: &lt;math&gt;F = qv \times B&lt;/math&gt;, mivel körpályán mozog, ezért &lt;math&gt;v&lt;/math&gt; és &lt;math&gt;B&lt;/math&gt; merőleges egymásra &lt;math&gt;F=qvB&lt;/math&gt;<br /> * Newton 2. törvénye: &lt;math&gt;F = ma = ma_{cp} = m\frac{v^2}{r} &lt;/math&gt;<br /> * a 2 egyenlet összerakva: &lt;math&gt; m\frac{v^2}{r} = qvB \; \Rightarrow \; m\frac{v}{r} = qB \; \Rightarrow \; r = \frac{mv}{qB} &lt;/math&gt;<br /> * Keringési idő: &lt;math&gt; T = \frac{2\pi r}{v} = \frac{2\pi mv}{qBv} = \frac{2\pi m}{qB} &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;T&lt;/math&gt; fordítottan arányos &lt;math&gt;B&lt;/math&gt;-vel, azaz B-t 1/4-edére kell venni. (és nem függ a részecske sebességétől)<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===3. Homogén mágneses térbe a B indukció irányához képest &lt;math&gt;\alpha&lt;/math&gt; szög alatt belövünk egy elektront. A kialakuló csavarpálya menetemelkedése megegyezik a kör átmérőjével. Mekkora &lt;math&gt;\tan \alpha&lt;/math&gt;?===<br /> <br /> V-nek van X (&lt;math&gt;V_{x}&lt;/math&gt;) és Y (&lt;math&gt;V_{Y}&lt;/math&gt;) irányú összetevője.<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> F_{L}=QvB=\frac{mV_{x}^2}{r} \Rightarrow r=\frac{mV_{x}}{QB};\quad V_{x}=\frac{QBr}{m};\quad T=\frac{2\pi r}{V_{x}}=\frac{2\pi r}{\frac{QBr}{m}}=\frac{2\pi m}{QB}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> A feladat szövege alapján &lt;math&gt;2r=V_{y}T&lt;/math&gt; azaz &lt;math&gt;\frac{2mV_{x}}{QB}=V_{y}\frac{2\pi m}{QB}&lt;/math&gt;<br /> <br /> Egyszerűsítve: <br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \tan \alpha = \frac{V_{y}}{V_{x}}= \frac{1}{\pi} = 0.32<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> --<br /> <br /> Szerintem lehet egyszerűbben:<br /> <br /> Elég annyi, hogy tudjuk, hogy az x irányú mozgás közmozgás, valamilyen r sugárral, Vx kerületi sebességgel. Ekkor a periódusidő:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> T = \frac{2r\pi}{V_{x}}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Azt kérték, hogy a menetemelkedés legyen 2r, azaz egy periódus alatt az y irányú magasság ennyit növekedjen, tehát:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> V_{y} T := 2r \; \Rightarrow\ V_{y} \frac{2r\pi}{V_{x}} = 2r<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> És innen már adódik a válasz. -- [[JuhaszGyula|Gyuszi999]] - 2011.06.04.<br /> <br /> <br /> ===4. Vegyünk egy küllős fémtárcsát és forgassuk homogén mágneses erőtérben az erővonalakkal párhuzamos tengely körül. Mekkora feszültség mérhető a tárcsa tengelye és pereme között? A tárcsa sugara 30 cm, a mágneses indukció 0,5 T, a fordulatszám 3000/perc.===<br /> <br /> Unipoláris dinamó: <br /> <br /> &lt;math&gt;U_e = \int_{0}^{R} Edr = \int_{0}^{R} vBdr = \int_{0}^{R} rwBdr = \frac{R^{2}wB}{2} = \frac{R^{2}2\pi f B}{2} = 0,5T \cdot(0,3m)^{2}\cdot \pi \cdot50 \frac{1}{s} = 7,1 V&lt;/math&gt;<br /> <br /> --<br /> <br /> ===5. Mekkora legyen legalább az optikai rács rácsállandója, hogy a 600 nm hullámhosszú fény ötödrendű főmaximuma megfigyelhető lehessen?===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> m\lambda = d sin\theta<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> m=5 ;\quad \lambda=600\cdot10^{-9} m;\quad sin\theta=1<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> d= 3\mu m<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> --<br /> ===6. Egyedülálló rézgömböt 0,2 &lt;math&gt; \mu m&lt;/math&gt; hullámhosszú monokromatikus fénnyel világítunk meg. Mekkora a maximális potenciálra töltődik fel a rézgömb a foto-elektoronok kilépése révén? Az elektron kilépési munkája 4.47 eV.===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> hf = h\frac{c}{\lambda} = 6.62\cdot10^{-34}\frac{3\cdot10^8}{2\cdot10^{-7}} = 9.93\cdot10^{-19} [J] = 6.206 [eV]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Megint a kilépési egyenletet fogjuk használni, de most picit módosítunk rajta. A lényeg, hogy az elektronok mikor elmennek, elektronhiány lesz a gömb felületén, tehát a gömb pozitívvá válik, és a potenciálja is nő. A mozgási energia és a potenciál közötti kapcsolat az, hogy amennyi energia elhasználódott az elektronok mozgási energiájára, annyi energia &quot;használódott el&quot; a gömb feltöltésére is. Tehát:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \frac{1}{2}mv^{2} = qU<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Vegyük észre, hogy q az elektron töltése. qU energia Joule-ban van számítva, de az átváltás annyi, hogy leosztunk az elektron töltésével. Tehát ha q*U értékét meghatározzuk eV-ban, akkor azzal rögtön meg is határoztuk a kérdéses feszültséget.<br /> <br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> hf=W_{ki} + qU \; \Rightarrow \; qU= hf - W_{ki} = 6.206 - 4.47 = 1.736 [eV] \; \Rightarrow \; U = 1.736 V <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> --<br /> <br /> ===7. Adja meg a hullámhosszúság változást, ha egy foton egy kezdetben álló elektron 45° szögben szóródik. Compton hullámhossz 0.00242 nm.===<br /> <br /> * Compton eltolódás: &lt;math&gt;\lambda-\lambda_0 = \frac{h}{mc}(1-\cos\theta)&lt;/math&gt;<br /> * Compton hullámhossz: &lt;math&gt;\lambda_{c} = \frac{h}{mc} = 0,00243nm&lt;/math&gt;<br /> <br /> <br /> -- [[BerenyiKristof]] - 2011.06.03.<br /> <br /> ===8. Egy elektron z-irányú impulzusa pontosan meghatározott. Milyen hibával tudjuk meghatározni a z koordinátáját?===<br /> <br /> ==Igaz-Hamis==<br /> 1 A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.<br /> 2 A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.<br /> 3 A fotoeffektus annál hamarabb bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása.<br /> 4 A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.<br /> 5 Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.<br /> 6 A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.<br /> 7 A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.<br /> 8 A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciával.<br /> 9 Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.<br /> 10 A polarizáció vektora megadja az adott anyag egységnyi térfogatra vonatkoztatott eredő villamos dipólnyomatékát.<br /> 11 Három azonos, egy irányba terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.<br /> 12 Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.<br /> 13 Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.<br /> 14 Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.<br /> 15 A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.<br /> <br /> 1 - H, '''2- I''', 3 - H, '''4 - I''', 5 - H, 6 - H, '''7 - I''', '''8 - I''', '''9- I''', '''10 - I''', 11 - H, 12 - H, 13 - H, '''14 - I''', '''15 - I'''<br /> <br /> ==Elméleti kérdések==<br /> <br /> ===1. Mondja ki a töltésekre vonatkozó folytonossági egyenletet! (3p)===<br /> <br /> Az áramsűrűség vektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületből egységnyi idő alatt távozó töltés mennyiségét, azaz:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{(A)} \underline{j} d\underline{A} = - \frac{{\partial}Q}{{\partial}t}<br /> &lt;/math&gt; <br /> <br /> Ezt átrendezve kapjuk a folytonossági egyenlet integrális alakját:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{(A)} \underline{j} d\underline{A} + \frac{{\partial}Q}{{\partial}t} = 0<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> A differenciális alak levezetése:<br /> <br /> Első körben: adott térfogaton belül elhelyezkedő össztöltést felírhatjuk úgy, hogy a térfogatra integráljuk a belül lévő térfogati töltéssűrűséget, azaz:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> Q = \int_{V} \rho dV <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ezen kívül az áramsűrűség felületi integráljából tudunk csinálni a felületen belüli térfogatra vonatkozó térfogati integrált úgy, hogy az áramsűrűség helyett a divergenciáját integráljuk, azaz:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{(A)} \underline{j} d\underline{A} = \int_{V} div \underline{j} dV <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ha a kapott összefüggéseket beírjuk az integrális alakba, akkor ezt kapjuk:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \int_{V} div \underline{j} dV = \int_{V} -\frac{{\partial}\rho}{{\partial}t} dV <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ebből:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> div \underline{j} = - \frac{{\partial}\rho}{{\partial}t}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Átrendezve:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> div \underline{j} + \frac{{\partial}\rho}{{\partial}t} = 0<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> És ez a differenciális alak. Az egész lényege az, hogy töltés nem keletkezhet a semmiből, és nem tűnhet el (töltésmegmaradás). Pl. ha elérjük, hogy egy anyagot ionizálva keletkezzen valamennyi pozitív töltés, akkor negatív töltést is készítettünk, hiszen pl. a &quot;leszedett&quot; elektronok negatív töltést alkotnak.<br /> <br /> Egyenáram esetén:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \frac{{\partial}Q}{{\partial}t} = 0 \; \Rightarrow \; \frac{{\partial}\rho}{{\partial}t} = 0<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ebből következik, hogy ilyenkor:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> div \underline{j} = 0<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> <br /> ===2. Maxwell I. egyenlete (mágneses tér, és áram kapcsolata) (3p)===<br /> <br /> Ez tulajdonképpen a gerjesztési törvény Maxwell által kiegészített változata. (Ő találta ki az eltolási áram fogalmát, és így teljessé tette a gerjesztési törvényt.)<br /> <br /> Differenciális alak:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> rot \underline{H} = \underline{j}_{vezetesi} + \underline{j}_{eltolasi} = \underline{j}_v + \frac{{\partial}\underline{D}}{{\partial}t} <br /> &lt;/math&gt; <br /> <br /> <br /> Szavakkal megfogalmazva: A mágneses térerősség rotációja megegyezik a vezetési áramsűrűség és az eltolási áramsűrűség összegével. Megjegyzés: az eltolási áramsűrűség az az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.<br /> <br /> Integrális alak:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{g} \underline{H} ds = \int\limits_A \left(\underline{j}_v + \frac{{\partial}\underline{D}}{{\partial}t} \right)\mathrm{d}A<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Szavakkal: A mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja megegyezik a zárt görbe fölé feszített A felületen átmenő áramok előjeles összegével, vagyis az áramsűrűség felületre vett integráljával. Az áramsűrűség az eltolási áramsűrűség és a vezetési áramsűrűség összege.<br /> <br /> Az egész lényege: Az elektromos áram mágneses teret gerjeszt maga körül. Ebből következik, hogy ha van áram, akkor van mágneses tér is. Viszont áram esetében a vezetési áram és az eltolási áram összege sohasem nulla, mivel együtt a kettő egy zárt áramkört alkot. Más szóval: ahol van vezetési áram, ott nincs eltolási áram, és ahol eltolási áram van, ott pedig vezetési nincs. Azaz a generált mágneses tér rotációja sohasem lesz 0, tehát a mágneses tér örvényes lesz.<br /> <br /> <br /> ===3. Mágneses dipólus===<br /> 1 Mágneses dipólus definíciója (1p)<br /> 1 Mágneses dipólnyomaték (2p)<br /> <br /> ===4. A kvantummechanikában mi az állapotfüggvény fizikai tartalma? (3p)===<br /> <br /> A kvantummechanikai állapotfüggvény tulajdonságai:<br /> <br /> * egyértékű függvény<br /> * folytonos<br /> * a deriváltja is folytonos (azaz maga az állapotfüggvény reguláris)<br /> * négyzetesen integrálható, azaz abszolút értékének négyzete integrálható<br /> <br /> <br /> A függvény abszolút értékének négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg, azaz<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> {|\psi(\underline{r},t)|}^{2} dV <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> megadja a részecske megtalálásának valószínűségét kis dV térfogatban.<br /> <br /> Nyilván a teljes térre:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \int_{V} {|\psi(\underline{r},t)|}^{2} dV = 1<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ez azt jelenti, hogy a részecske valahol biztosan megtalálható a térben.<br /> <br /> <br /> ===5. Compton effektus===<br /> 1 Fizikai jelenség (1p)<br /> 1 Fizikai modell (1p)<br /> 1 Modellt leíró egyenletek (1p)<br /> <br /> -- [[HorvathEva|Évi]] - 2011.06.03.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Paróczi Gergő https://vik.wiki/index.php?title=Fizika2_Vizsga_2011.06.03.&diff=185902 2015-05-28T22:28:48Z

<p>Paróczi Gergő: /* Igaz-Hamis */</p> <hr /> <div>{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika2Vizsga20110603}}<br /> <br /> <br /> ==Feladatok==<br /> <br /> ===1. Egy fémet 300 nm hullámhosszú fénnyel gerjesztve a leggyorsabb elektron kinetikus energiája 1.125 eV. Határozzuk meg a fém kilépési munkáját.===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> hf = h\frac{c}{\lambda} = 6.626\cdot10^{-34}\frac{3\cdot10^8}{300\cdot10^{-9}} = 6.626\cdot10^{-19} [J] = 4.125 [eV]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> hf=W_{ki} + K \; \Rightarrow \; W_{ki} = hf - K = 4.125 - 1.125 = 3 [eV]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===2. Egy homogén mágneses térbe belőtt részecske körpályán mozog. Hányszorosára kell növelni a mágneses indukciót, hogy a keringési idő 4x-es legyen?===<br /> * Lorentz erő: &lt;math&gt;F = qv \times B&lt;/math&gt;, mivel körpályán mozog, ezért &lt;math&gt;v&lt;/math&gt; és &lt;math&gt;B&lt;/math&gt; merőleges egymásra &lt;math&gt;F=qvB&lt;/math&gt;<br /> * Newton 2. törvénye: &lt;math&gt;F = ma = ma_{cp} = m\frac{v^2}{r} &lt;/math&gt;<br /> * a 2 egyenlet összerakva: &lt;math&gt; m\frac{v^2}{r} = qvB \; \Rightarrow \; m\frac{v}{r} = qB \; \Rightarrow \; r = \frac{mv}{qB} &lt;/math&gt;<br /> * Keringési idő: &lt;math&gt; T = \frac{2\pi r}{v} = \frac{2\pi mv}{qBv} = \frac{2\pi m}{qB} &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;T&lt;/math&gt; fordítottan arányos &lt;math&gt;B&lt;/math&gt;-vel, azaz B-t 1/4-edére kell venni. (és nem függ a részecske sebességétől)<br /> <br /> ----<br /> <br /> ===3. Homogén mágneses térbe a B indukció irányához képest &lt;math&gt;\alpha&lt;/math&gt; szög alatt belövünk egy elektront. A kialakuló csavarpálya menetemelkedése megegyezik a kör átmérőjével. Mekkora &lt;math&gt;\tan \alpha&lt;/math&gt;?===<br /> <br /> V-nek van X (&lt;math&gt;V_{x}&lt;/math&gt;) és Y (&lt;math&gt;V_{Y}&lt;/math&gt;) irányú összetevője.<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> F_{L}=QvB=\frac{mV_{x}^2}{r} \Rightarrow r=\frac{mV_{x}}{QB};\quad V_{x}=\frac{QBr}{m};\quad T=\frac{2\pi r}{V_{x}}=\frac{2\pi r}{\frac{QBr}{m}}=\frac{2\pi m}{QB}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> A feladat szövege alapján &lt;math&gt;2r=V_{y}T&lt;/math&gt; azaz &lt;math&gt;\frac{2mV_{x}}{QB}=V_{y}\frac{2\pi m}{QB}&lt;/math&gt;<br /> <br /> Egyszerűsítve: <br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \tan \alpha = \frac{V_{y}}{V_{x}}= \frac{1}{\pi} = 0.32<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> --<br /> <br /> Szerintem lehet egyszerűbben:<br /> <br /> Elég annyi, hogy tudjuk, hogy az x irányú mozgás közmozgás, valamilyen r sugárral, Vx kerületi sebességgel. Ekkor a periódusidő:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> T = \frac{2r\pi}{V_{x}}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Azt kérték, hogy a menetemelkedés legyen 2r, azaz egy periódus alatt az y irányú magasság ennyit növekedjen, tehát:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> V_{y} T := 2r \; \Rightarrow\ V_{y} \frac{2r\pi}{V_{x}} = 2r<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> És innen már adódik a válasz. -- [[JuhaszGyula|Gyuszi999]] - 2011.06.04.<br /> <br /> <br /> ===4. Vegyünk egy küllős fémtárcsát és forgassuk homogén mágneses erőtérben az erővonalakkal párhuzamos tengely körül. Mekkora feszültség mérhető a tárcsa tengelye és pereme között? A tárcsa sugara 30 cm, a mágneses indukció 0,5 T, a fordulatszám 3000/perc.===<br /> <br /> Unipoláris dinamó: <br /> <br /> &lt;math&gt;U_e = \int_{0}^{R} Edr = \int_{0}^{R} vBdr = \int_{0}^{R} rwBdr = \frac{R^{2}wB}{2} = \frac{R^{2}2\pi f B}{2} = 0,5T \cdot(0,3m)^{2}\cdot \pi \cdot50 \frac{1}{s} = 7,1 V&lt;/math&gt;<br /> <br /> --<br /> <br /> ===5. Mekkora legyen legalább az optikai rács rácsállandója, hogy a 600 nm hullámhosszú fény ötödrendű főmaximuma megfigyelhető lehessen?===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> m\lambda = d sin\theta<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> m=5 ;\quad \lambda=600\cdot10^{-9} m;\quad sin\theta=1<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> d= 3\mu m<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> --<br /> ===6. Egyedülálló rézgömböt 0,2 &lt;math&gt; \mu m&lt;/math&gt; hullámhosszú monokromatikus fénnyel világítunk meg. Mekkora a maximális potenciálra töltődik fel a rézgömb a foto-elektoronok kilépése révén? Az elektron kilépési munkája 4.47 eV.===<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> hf = h\frac{c}{\lambda} = 6.62\cdot10^{-34}\frac{3\cdot10^8}{2\cdot10^{-7}} = 9.93\cdot10^{-19} [J] = 6.206 [eV]<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Megint a kilépési egyenletet fogjuk használni, de most picit módosítunk rajta. A lényeg, hogy az elektronok mikor elmennek, elektronhiány lesz a gömb felületén, tehát a gömb pozitívvá válik, és a potenciálja is nő. A mozgási energia és a potenciál közötti kapcsolat az, hogy amennyi energia elhasználódott az elektronok mozgási energiájára, annyi energia &quot;használódott el&quot; a gömb feltöltésére is. Tehát:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \frac{1}{2}mv^{2} = qU<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Vegyük észre, hogy q az elektron töltése. qU energia Joule-ban van számítva, de az átváltás annyi, hogy leosztunk az elektron töltésével. Tehát ha q*U értékét meghatározzuk eV-ban, akkor azzal rögtön meg is határoztuk a kérdéses feszültséget.<br /> <br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> hf=W_{ki} + qU \; \Rightarrow \; qU= hf - W_{ki} = 6.206 - 4.47 = 1.736 [eV] \; \Rightarrow \; U = 1.736 V <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> --<br /> <br /> ===7. Adja meg a hullámhosszúság változást, ha egy foton egy kezdetben álló elektron 45° szögben szóródik. Compton hullámhossz 0.00242 nm.===<br /> <br /> * Compton eltolódás: &lt;math&gt;\lambda-\lambda_0 = \frac{h}{mc}(1-\cos\theta)&lt;/math&gt;<br /> * Compton hullámhossz: &lt;math&gt;\lambda_{c} = \frac{h}{mc} = 0,00243nm&lt;/math&gt;<br /> <br /> <br /> -- [[BerenyiKristof]] - 2011.06.03.<br /> <br /> ===8. Egy elektron z-irányú impulzusa pontosan meghatározott. Milyen hibával tudjuk meghatározni a z koordinátáját?===<br /> <br /> ==Igaz-Hamis==<br /> 1 A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.<br /> 2 A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.<br /> 3 A fotoeffektus annál hamarabb bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása.<br /> 4 A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.<br /> 5 Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.<br /> 6 A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.<br /> 7 A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.<br /> 8 A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciával.<br /> 9 Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.<br /> 10 A polarizáció vektora megadja az adott anyag egységnyi térfpgatra vonatkoztatott eredő villamos dipólnyomatékát.<br /> 11 Három azonos, egy irányba terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.<br /> 12 Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.<br /> 13 Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.<br /> 14 Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.<br /> 15 A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.<br /> <br /> 1 - H, '''2- I''', 3 - H, '''4 - I''', 5 - H, 6 - H, '''7 - I''', '''8 - I''', '''9- I''', '''10 - I''', 11 - H, 12 - H, 13 - H, '''14 - I''', '''15 - I'''<br /> <br /> ==Elméleti kérdések==<br /> <br /> ===1. Mondja ki a töltésekre vonatkozó folytonossági egyenletet! (3p)===<br /> <br /> Az áramsűrűség vektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületből egységnyi idő alatt távozó töltés mennyiségét, azaz:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{(A)} \underline{j} d\underline{A} = - \frac{{\partial}Q}{{\partial}t}<br /> &lt;/math&gt; <br /> <br /> Ezt átrendezve kapjuk a folytonossági egyenlet integrális alakját:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{(A)} \underline{j} d\underline{A} + \frac{{\partial}Q}{{\partial}t} = 0<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> A differenciális alak levezetése:<br /> <br /> Első körben: adott térfogaton belül elhelyezkedő össztöltést felírhatjuk úgy, hogy a térfogatra integráljuk a belül lévő térfogati töltéssűrűséget, azaz:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> Q = \int_{V} \rho dV <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ezen kívül az áramsűrűség felületi integráljából tudunk csinálni a felületen belüli térfogatra vonatkozó térfogati integrált úgy, hogy az áramsűrűség helyett a divergenciáját integráljuk, azaz:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{(A)} \underline{j} d\underline{A} = \int_{V} div \underline{j} dV <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ha a kapott összefüggéseket beírjuk az integrális alakba, akkor ezt kapjuk:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \int_{V} div \underline{j} dV = \int_{V} -\frac{{\partial}\rho}{{\partial}t} dV <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ebből:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> div \underline{j} = - \frac{{\partial}\rho}{{\partial}t}<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Átrendezve:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> div \underline{j} + \frac{{\partial}\rho}{{\partial}t} = 0<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> És ez a differenciális alak. Az egész lényege az, hogy töltés nem keletkezhet a semmiből, és nem tűnhet el (töltésmegmaradás). Pl. ha elérjük, hogy egy anyagot ionizálva keletkezzen valamennyi pozitív töltés, akkor negatív töltést is készítettünk, hiszen pl. a &quot;leszedett&quot; elektronok negatív töltést alkotnak.<br /> <br /> Egyenáram esetén:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \frac{{\partial}Q}{{\partial}t} = 0 \; \Rightarrow \; \frac{{\partial}\rho}{{\partial}t} = 0<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ebből következik, hogy ilyenkor:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> div \underline{j} = 0<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> <br /> ===2. Maxwell I. egyenlete (mágneses tér, és áram kapcsolata) (3p)===<br /> <br /> Ez tulajdonképpen a gerjesztési törvény Maxwell által kiegészített változata. (Ő találta ki az eltolási áram fogalmát, és így teljessé tette a gerjesztési törvényt.)<br /> <br /> Differenciális alak:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> rot \underline{H} = \underline{j}_{vezetesi} + \underline{j}_{eltolasi} = \underline{j}_v + \frac{{\partial}\underline{D}}{{\partial}t} <br /> &lt;/math&gt; <br /> <br /> <br /> Szavakkal megfogalmazva: A mágneses térerősség rotációja megegyezik a vezetési áramsűrűség és az eltolási áramsűrűség összegével. Megjegyzés: az eltolási áramsűrűség az az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.<br /> <br /> Integrális alak:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \oint_{g} \underline{H} ds = \int\limits_A \left(\underline{j}_v + \frac{{\partial}\underline{D}}{{\partial}t} \right)\mathrm{d}A<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Szavakkal: A mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja megegyezik a zárt görbe fölé feszített A felületen átmenő áramok előjeles összegével, vagyis az áramsűrűség felületre vett integráljával. Az áramsűrűség az eltolási áramsűrűség és a vezetési áramsűrűség összege.<br /> <br /> Az egész lényege: Az elektromos áram mágneses teret gerjeszt maga körül. Ebből következik, hogy ha van áram, akkor van mágneses tér is. Viszont áram esetében a vezetési áram és az eltolási áram összege sohasem nulla, mivel együtt a kettő egy zárt áramkört alkot. Más szóval: ahol van vezetési áram, ott nincs eltolási áram, és ahol eltolási áram van, ott pedig vezetési nincs. Azaz a generált mágneses tér rotációja sohasem lesz 0, tehát a mágneses tér örvényes lesz.<br /> <br /> <br /> ===3. Mágneses dipólus===<br /> 1 Mágneses dipólus definíciója (1p)<br /> 1 Mágneses dipólnyomaték (2p)<br /> <br /> ===4. A kvantummechanikában mi az állapotfüggvény fizikai tartalma? (3p)===<br /> <br /> A kvantummechanikai állapotfüggvény tulajdonságai:<br /> <br /> * egyértékű függvény<br /> * folytonos<br /> * a deriváltja is folytonos (azaz maga az állapotfüggvény reguláris)<br /> * négyzetesen integrálható, azaz abszolút értékének négyzete integrálható<br /> <br /> <br /> A függvény abszolút értékének négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg, azaz<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> {|\psi(\underline{r},t)|}^{2} dV <br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> megadja a részecske megtalálásának valószínűségét kis dV térfogatban.<br /> <br /> Nyilván a teljes térre:<br /> <br /> &lt;math&gt;<br /> \int_{V} {|\psi(\underline{r},t)|}^{2} dV = 1<br /> &lt;/math&gt;<br /> <br /> Ez azt jelenti, hogy a részecske valahol biztosan megtalálható a térben.<br /> <br /> <br /> ===5. Compton effektus===<br /> 1 Fizikai jelenség (1p)<br /> 1 Fizikai modell (1p)<br /> 1 Modellt leíró egyenletek (1p)<br /> <br /> -- [[HorvathEva|Évi]] - 2011.06.03.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Paróczi Gergő