https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Papp+T%C3%ADmea 2026-05-11T07:41:49Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188524 2016-03-24T22:10:19Z

<p>Papp Tímea: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> * 1.ZH [[Media:zh1_20160324.pdf|2016-03-24]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188523 2016-03-24T22:09:57Z

<p>Papp Tímea: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> * 1.ZH [[Media:zh1_20160324.pdf]]|2016-03-24]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Zh1_20160324.pdf&diff=188522 2016-03-24T22:09:43Z

<p>Papp Tímea: Papp Tímea uploaded a new version of Fájl:Zh1 20160324.pdf</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188521 2016-03-24T21:57:40Z

<p>Papp Tímea: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> * 1.ZH [[Media:zh1_20160324.pdf|2016-03-24]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188520 2016-03-24T21:51:13Z

<p>Papp Tímea: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> * 1.ZH [[:File:zh1_20160324.pdf|2016-03-24]]<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188519 2016-03-24T21:50:27Z

<p>Papp Tímea: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> * [[:File:zh1_20160324.pdf|1.ZH 2016-03-24]] megoldás nélkül<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188518 2016-03-24T21:48:29Z

<p>Papp Tímea: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> *1.ZH<br /> ** [[:File:zh1_20160324.pdf|2016-03-24]] megoldás nélkül<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188517 2016-03-24T21:47:48Z

<p>Papp Tímea: /* 1. ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> *1.ZH*<br /> ** [[:File:zh1_20160324.pdf|2016-03-24]] megoldás nélkül<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188516 2016-03-24T21:47:13Z

<p>Papp Tímea: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> ==1. ZH==<br /> ** [[:File:zh1_20160324.pdf|2016-03-24]] megoldás nélkül<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Zh1_20160324.pdf&diff=188515 2016-03-24T21:46:36Z

<p>Papp Tímea: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188514 2016-03-24T21:44:21Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188513 2016-03-24T21:29:15Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Marketing&diff=188512 2016-03-24T21:23:24Z

<p>Papp Tímea: Added image to page</p> <hr /> <div>[[File:1-zh3_2016-03-24_21-23.jpeg|thumbnail|1.zh3]]<br /> <br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Marketing<br /> | tárgykód = GT20A002 <br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-MVT<br /> | jelenlét = ZH pluszpontért <br /> | minmunka = Sok<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A002/<br /> | tárgyhonlap = <br /> http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_pos=2&amp;p_p_col_count=3&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6276<br /> }}<br /> <br /> A tárgy bemutatja a marketing fejlődésének szakaszait, a marketingorientált vállalkozás jellemzőit, és a marketing menedzsment fő feladatait. Szó van a marketing-információrendszerről, a marketingstratégiákról és taktikákról, valamint a termék-, értékesítési-, és árpolitika korszerű marketing eszközeiről.<br /> <br /> <br /> ==Tananyag==<br /> <br /> A tantárgy az alapvető közgazdasági ismeretekre épít.<br /> <br /> Témakörök: ''---Tantárgyi honlapról''<br /> *A marketing alapfogalmai<br /> *A marketing információs rendszer elemei és jellemzői<br /> *Vállalati stratégia - marketingstratégia<br /> *A fogyasztói piac jellemzői, a fogyasztói magatartás vizsgálata <br /> *A szervezeti/ipari piac és a szervezeti beszerzői magatartás<br /> *Termékpolitika <br /> *Árpolitika <br /> *Értékesítéspolitika <br /> *Kommunkációs politika<br /> *Online marketing<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhetők az előadásdiák. Amennyiben rendelkezel másmilyen segédanyaggal, kérlek töltsd fel ide, ezzel gyarapítva a lapot. Köszönjük!<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> -- [[SzatmariTamas|Szati]] - 2006.09.10.<br /> 2 zh van a tárgyból, de a második a fajsúlyosabb, 75%ban számít bele az évvégi jegybe. Van egy könyv, ami elég jól lefedi az anyagot, plusz a tanár diáival könnyen megtanulható pár óra ráfordítással. Aki tud rizsázni annak nem lesz gondja, egy-két konkrétum van csak. Nem ingyen kredit, néhol érdekes az anyag, de alapvetően engem nem fogott meg. Az első pár órán az előadó próbált katalógust vezetni, de a próbálkozása kudarcba fulladt. Inkább csak az vegye fel, akit egy kicsit legalább érdekel a dolog...<br /> <br /> -- [[FarkasGyorgy|Györke]] - 2008.02.06.<br /> Nem jó tárgy, ne vegyétek fel. Akinek már a közgáz se tetszett, annak szerintem ez se fog. Hülyeség az egész, ráadásul még meg is kell tanulni. Az, hogy most így lehúztam, annak is köszönhető, hogy pótZH-t kellett írjak belőle és évvégén csak 3-as lettem, más kétkreditest meg lazán nemtanulással nembejárással meg lehet csinálni 5-ösre. <br /> <br /> -- [[Ther|Barna]] - 2013. 12. 12.<br /> Nekem tetszett a tárgy. Igaz, hogy kell készülni pár órát az egyes ZH-k előtt de akinek van érzéke a tesztekhez annak könnyebb ez a tárgy, mint a többi kifejtős zhs kötvál. Ráadásul még érdekes és hasznos dolgokról is van szó. Én írtam pótZHt (mert nem értem rá a rendes időpontban), nem voltunk 10-n a teremben szóval másoknak is ment a tárgy. <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:1-zh3_2016-03-24_21-23.jpeg&diff=188511 2016-03-24T21:23:20Z

<p>Papp Tímea: Contributed image from Special:Uploads</p> <hr /> <div>== {{int:filedesc}} ==<br /> {{Information<br /> |description=1.zh3<br /> |source={{own}}<br /> |author=[[User:Papp Tímea]]<br /> }}<br /> <br /> == {{int:license-header}} ==<br /> {{self|cc-by-sa-3.0}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=187699 2016-01-05T17:32:20Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kódolástechnika<br /> |tárgykód=VIHIAB00<br /> |régitárgykód=VIHIA209<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=van<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br /> |levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy 2015-től vizsgás.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az aláírás megszerzésének feltétele:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' van.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> *Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *Jegyzetek<br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br /> **[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br /> **[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br /> **[http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]<br /> **[[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf| Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] <br /> **[[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF| Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]<br /> **[[Media:Kódtech_sum.pdf| 2013-as ZH kivonat ]] <br /> <br /> * Segédanyagok a régi tárgyoldalról<br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br /> <br /> <br /> * Egyéb<br /> **[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br /> **[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br /> **[https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]<br /> **[http://wiki.sch.bme.hu/images/5/57/Igazhamis.zip IgazHamis kikérdező, hiba lehet benne]<br /> **[https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással<br /> * 2007<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással<br /> * 2008<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás<br /> * 2009<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás<br /> * 2010<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül<br /> * 2011<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással<br /> ***Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az &lt;math&gt;s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}&lt;/math&gt;.<br /> * 2013<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve<br /> ***Hiba: az 1. feladatban &lt;math&gt;y^4=y^2+1&lt;/math&gt; helyett &lt;math&gt;y^4=y^2+y&lt;/math&gt; van. A 4. feladat e) részében &lt;math&gt;5x^2&lt;/math&gt; van begépelve &lt;math&gt;5x^3&lt;/math&gt; helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.<br /> * 2014<br /> **[[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf |2014. 11. 24. ZH ]] megoldással<br /> ***Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3<br /> <br /> == PZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással<br /> * 2008<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással<br /> * 2011<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás nélkül<br /> * 2013<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_2013.png |2013. 12. 13. pótZH ]] megoldás nélkül<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br /> <br /> Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János|Levendovszky aranyköpéseit]].<br /> <br /> Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br /> <br /> Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br /> <br /> Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladaotk pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)<br /> <br /> == Kedvelvevő ==<br /> A hallgatók tényleges tudása és a kapott jegyük között jellemző bármelyik irányban 2-3 jegynyi különbség.<br /> Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=187645 2016-01-01T15:52:19Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kódolástechnika<br /> |tárgykód=VIHIAB00<br /> |régitárgykód=VIHIA209<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=van<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br /> |levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy 2015-től vizsgás.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az aláírás megszerzésének feltétele:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' van.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> *Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *Jegyzetek<br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br /> **[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br /> **[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br /> **[http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]<br /> **[[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf| Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] <br /> **[[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF| Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]<br /> **[[Media:Kódtech_sum.pdf| 2013-as ZH kivonat ]] <br /> <br /> * Segédanyagok a régi tárgyoldalról<br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br /> **[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br /> <br /> <br /> * Egyéb<br /> **[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br /> **[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br /> **[https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]<br /> **[http://wiki.sch.bme.hu/images/5/57/Igazhamis.zip IgazHamis kikérdező, hiba lehet benne]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással<br /> * 2007<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással<br /> * 2008<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás<br /> * 2009<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás<br /> * 2010<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül<br /> * 2011<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással<br /> ***Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az &lt;math&gt;s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}&lt;/math&gt;.<br /> * 2013<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve<br /> ***Hiba: az 1. feladatban &lt;math&gt;y^4=y^2+1&lt;/math&gt; helyett &lt;math&gt;y^4=y^2+y&lt;/math&gt; van. A 4. feladat e) részében &lt;math&gt;5x^2&lt;/math&gt; van begépelve &lt;math&gt;5x^3&lt;/math&gt; helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.<br /> * 2014<br /> **[[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf |2014. 11. 24. ZH ]] megoldással<br /> ***Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3<br /> <br /> == PZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással<br /> * 2008<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással<br /> * 2011<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás nélkül<br /> * 2013<br /> **[[Media:Kodtech_pzh_2013.png |2013. 12. 13. pótZH ]] megoldás nélkül<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]<br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br /> <br /> Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János|Levendovszky aranyköpéseit]].<br /> <br /> Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br /> <br /> Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br /> <br /> Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladaotk pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)<br /> <br /> == Kedvelvevő ==<br /> A hallgatók tényleges tudása és a kapott jegyük között jellemző bármelyik irányban 2-3 jegynyi különbség.<br /> Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=184127 2015-01-19T20:30:01Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> == A mikrokernel alapú operációs rendszerek erőforrásigényesebbek, ugyanakkor védettek az eszközmeghajtók és a nem alapvető kernel szolgáltatások hibáitól, mivel azok eltérő védelmi szinten futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Személyi számítógép (PC) felhasználásával nem lehet beágyazott rendszert építeni, ahhoz speciális hardver és operációs rendszer kell (pl. nem Linux vagy Windows). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az alkalmazástól függ, nem az alkalmazott SW vagy HW komponensektől. <br /> }}<br /> <br /> == A hálózati tárolóeszközök (SAN) fájlszintű, több felhasználó számára használható fájlelérést tesznek lehetővé hálózaton keresztül ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A SAN blokk szintű, és többnyire csak egy kliens férhet hozzá egy időben. <br /> }}<br /> <br /> == Egy 6 db 1TB-os merevlemezből álló RAID 6 tömb esetén az elérhető hasznos tárolóterület 5 TB, mivel 1TB szolgál a paritás információ tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A RAID6 esetén 2 paritás van, ezért csak 4T lesz elérhető.<br /> }}<br /> <br /> == A UNIX operációs rendszer könyvtárstruktúrája a ciklikus gráf struktúrájú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == A félvezető alapú merevlemezek (SSD) gyorsabbak és megbízhatóbbak a mágneses elven működő merevlemezeknél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az SSD-től függő, technológia kérdés, és ezen kívül még a felhasználás jellegétől is függ (sok írás pl.). <br /> }}<br /> <br /> == A konvencionális (mágneses elven működő) merevlemez esetén a blokkok elérési ideje függ a fejek és a blokk aktuális fizikai pozíciójától, és a tányérok fordulatszámától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A fájl a permanens táron az adattárolás fizikai egysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A fájl a logikai egység, a blokk a fizikai egység.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX folyamatnak van szülő folyamata kivéve az init-et ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az előadáson ismertetett tény.<br /> }}<br /> <br /> == A folyamatokat a UNIX operációs rendszerekben a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Felfüggesztés lehetséges.<br /> }}<br /> <br /> == UNIX operációs rendszereken a kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Hamis, mivel a folyamat kontextusa nem változik.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX forráskódja nyílt, ezért bárki tanulmányozhatja, javíthatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Vannak zárt forráskódú változatok is.<br /> }}<br /> <br /> == Windowsban az ablakozást és grafikát megvalósító komponens azért került kernel módba, hogy megbízhatóbb legyen a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Pont hogy így kevésbé megbízható. Ez a megoldás a teljesítményt növeli.<br /> }}<br /> <br /> == A lágy valós idejő rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Lehet más is, pl. statikus, stb.<br /> }}<br /> <br /> == A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Alkalmazástól függ.<br /> }}<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A preemptív ütemezők esetén a futó feladattól egy másik feladat elveheti a futás jogát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, egy nem futó feladat nem tudja elvenni senkitől a futás jogát. Azt az ütemező veszi el.<br /> }}<br /> <br /> == A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, addig használja a CPU-t, amíg akarja.<br /> }}<br /> <br /> == A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> A batch feladatok ütemezését végzi a hosszú távú ütemező.<br /> }}<br /> <br /> == A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. <br /> }}<br /> <br /> == A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. A folyamat a program egy végrehajtás alatt álló példánya. <br /> }}<br /> <br /> == Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Ez is végzi, azon kívül rengeteg más megszakítás.<br /> }}<br /> <br /> == Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Valamint kivétel, ami sem nem hardware, sem nem szoftver. <br /> }}<br /> <br /> == A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrában a processzorok egy összefüggő fizikai memória területet látnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Van más megoldás is, CACHE ürítése DMA-kor, CACHE-elés részleges vagy teljes tiltása.<br /> }}<br /> <br /> == Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a folyamatok közötti hozzáférést kezeli, felhasználótól függetlenül.<br /> }}<br /> <br /> == Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek garantálják,hogy a felhasználói feladatok valós időben lefutnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, csak egyes operációs rendszer szolgáltatásokra adnak garanciát. <br /> }}<br /> <br /> == Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejő rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számra látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a Windows API publikus, az NT API változhat a kiadások között.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Hamis, mivel az u-terület a folyamat címterében van. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Hamis, jelzést más, pl. a felhasználó és a kernel is küldhet. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Minden igaz, kivéve az, hogy részben Assembly nyelven van írva.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A dinamikusan beszerkesztett programkönyvtárak (pl. Windows DLL) több program számára is elérhetőek (code sharing) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hitelesítés során azt vizsgáljuk, hogy a rendszerhez intézett kérést valójában ki küldte, a következő fázisban az engedélyezés során azt vizsgáljuk, hogy a hitelesített személy mit tehet a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A holtpont meglétének szükséges feltétele, hogy a rendszerben ne legyen ú.n. &quot;erőszakos erőforrás elvétel&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> A 4 feltétel közül az egyik feltétele. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A mutex lényegében egy bináris szemafornak tekinthető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A nem blokkoló hívás esetén az eredmények (tényleges visszatérési érték) és a mellékhatások a hívás visszatérése után jelentkeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hívás visszatérési érték csupán a hívásra vonatkozó státuszinformáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX két tradicionális alapváltozata a BSD és a System V. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A virtuális memória alkalmazása esetén egy program végrehajtásához nem szükséges a teljes programkód betöltése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Ez az egyik oka, a virtuális memória alkalmazásának. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == Az általános célú operációs rendszerekben logikai címet a központi egység (CPU) generálja a folyamat futása közben, majd ezeket képzi le az MMU (ha van) fizikai címekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az RPC hívás során a hívó fél passzívan várakozik a hívás lefuttatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Preemptív ütemezést alkalmazó operációs rendszerekben bizonyos operációs rendszer feladatok nem szakíthatók meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) hasonló funkciót látnak el, mint a UNIX-ban a daemonok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A biztonság fogalma a sértetlenség és a bizalmasság fogalmak egy időben történő megvalósulását jelenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Még a rendelkezésre állásnak is meg kell valósulnia.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén 0 értékkel tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Hamis, mivel szülő esetén a gyerek PID5jét adja vissza. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A kemény processzor affinitás megadása azért szükséges SMP rendszerekben, mert egyébként a CACHE koherencia fenntartása miatt csökkenne a teljesítmény. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Az affinitásra ezért van szükségünk, hogy a CACHE találati arány magas legyen. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == A postaláda mindig megszűnik az őt létrehozó felhasználói folyamat terminálódása során. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Lehet OS szintű postaláda..<br /> }}<br /> <br /> == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Bárki olvashatja, nem itt tárolják a jelszavat.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 4 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 4 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható (pl. egy for ciklussal) hibamentesen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, mert holtponthoz vezethet ez a megoldás. A 4 példányt egyetlen kérésben kell lefoglalni.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazható a lock bit. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, mert a lock bit csak közös memóriában képzelhető el, az meg nincs folyamatok esetén. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra alkalmazható a heap. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak egy folyamat kontextusában futó szálak esetén. <br /> }}<br /> <br /> <br /> == Többszintű prioritásos sorokat használó ütemező esetén egy szinten mindig RR (körforgó) ütemezést alkalmaznak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Leggyakrabban azt használják, de lehet például FIFO, vagy akármi más is. <br /> }}</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=184126 2015-01-19T20:00:36Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> == A hálózati tárolóeszközök (SAN) fájlszintű, több felhasználó számára használható fájlelérést tesznek lehetővé hálózaton keresztül ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A SAN blokk szintű, és többnyire csak egy kliens férhet hozzá egy időben. <br /> }}<br /> <br /> == Egy 6 db 1TB-os merevlemezből álló RAID 6 tömb esetén az elérhető hasznos tárolóterület 5 TB, mivel 1TB szolgál a paritás információ tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A RAID6 esetén 2 paritás van, ezért csak 4T lesz elérhető.<br /> }}<br /> <br /> == A UNIX operációs rendszer könyvtárstruktúrája a ciklikus gráf struktúrájú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == A félvezető alapú merevlemezek (SSD) gyorsabbak és megbízhatóbbak a mágneses elven működő merevlemezeknél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az SSD-től függő, technológia kérdés, és ezen kívül még a felhasználás jellegétől is függ (sok írás pl.). <br /> }}<br /> <br /> == A konvencionális (mágneses elven működő) merevlemez esetén a blokkok elérési ideje függ a fejek és a blokk aktuális fizikai pozíciójától, és a tányérok fordulatszámától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A fájl a permanens táron az adattárolás fizikai egysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A fájl a logikai egység, a blokk a fizikai egység.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX folyamatnak van szülő folyamata kivéve az init-et ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az előadáson ismertetett tény.<br /> }}<br /> <br /> == A folyamatokat a UNIX operációs rendszerekben a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Felfüggesztés lehetséges.<br /> }}<br /> <br /> == UNIX operációs rendszereken a kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Hamis, mivel a folyamat kontextusa nem változik.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX forráskódja nyílt, ezért bárki tanulmányozhatja, javíthatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Vannak zárt forráskódú változatok is.<br /> }}<br /> <br /> == Windowsban az ablakozást és grafikát megvalósító komponens azért került kernel módba, hogy megbízhatóbb legyen a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Pont hogy így kevésbé megbízható. Ez a megoldás a teljesítményt növeli.<br /> }}<br /> <br /> == A lágy valós idejő rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Lehet más is, pl. statikus, stb.<br /> }}<br /> <br /> == A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Alkalmazástól függ.<br /> }}<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A preemptív ütemezők esetén a futó feladattól egy másik feladat elveheti a futás jogát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, egy nem futó feladat nem tudja elvenni senkitől a futás jogát. Azt az ütemező veszi el.<br /> }}<br /> <br /> == A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, addig használja a CPU-t, amíg akarja.<br /> }}<br /> <br /> == A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> A batch feladatok ütemezését végzi a hosszú távú ütemező.<br /> }}<br /> <br /> == A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. <br /> }}<br /> <br /> == A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. A folyamat a program egy végrehajtás alatt álló példánya. <br /> }}<br /> <br /> == Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Ez is végzi, azon kívül rengeteg más megszakítás.<br /> }}<br /> <br /> == Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Valamint kivétel, ami sem nem hardware, sem nem szoftver. <br /> }}<br /> <br /> == A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrában a processzorok egy összefüggő fizikai memória területet látnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Van más megoldás is, CACHE ürítése DMA-kor, CACHE-elés részleges vagy teljes tiltása.<br /> }}<br /> <br /> == Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a folyamatok közötti hozzáférést kezeli, felhasználótól függetlenül.<br /> }}<br /> <br /> == Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek garantálják,hogy a felhasználói feladatok valós időben lefutnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, csak egyes operációs rendszer szolgáltatásokra adnak garanciát. <br /> }}<br /> <br /> == Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejő rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számra látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a Windows API publikus, az NT API változhat a kiadások között.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A dinamikusan beszerkesztett programkönyvtárak (pl. Windows DLL) több program számára is elérhetőek (code sharing) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hitelesítés során azt vizsgáljuk, hogy a rendszerhez intézett kérést valójában ki küldte, a következő fázisban az engedélyezés során azt vizsgáljuk, hogy a hitelesített személy mit tehet a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A holtpont meglétének szükséges feltétele, hogy a rendszerben ne legyen ú.n. &quot;erőszakos erőforrás elvétel&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mutex lényegében egy bináris szemafornak tekinthető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A nem blokkoló hívás esetén az eredmények (tényleges visszatérési érték) és a mellékhatások a hívás visszatérése után jelentkeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hívás visszatérési érték csupán a hívásra vonatkozó státuszinformáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX két tradicionális alapváltozata a BSD és a System V. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A virtuális memória alkalmazása esetén egy program végrehajtásához nem szükséges a teljes programkód betöltése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az általános célú operációs rendszerekben logikai címet a központi egység (CPU) generálja a folyamat futása közben, majd ezeket képzi le az MMU (ha van) fizikai címekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az RPC hívás során a hívó fél passzívan várakozik a hívás lefuttatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Preemptív ütemezést alkalmazó operációs rendszerekben bizonyos operációs rendszer feladatok nem szakíthatók meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) hasonló funkciót látnak el, mint a UNIX-ban a daemonok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A biztonság fogalma a sértetlenség és a bizalmasság fogalmak egy időben történő megvalósulását jelenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén 0 értékkel tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kemény processzor affinitás megadása azért szükséges SMP rendszerekben, mert egyébként a CACHE koherencia fenntartása miatt csökkenne a teljesítmény. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A postaláda mindig megszűnik az őt létrehozó felhasználói folyamat terminálódása során. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 4 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 4 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható (pl. egy for ciklussal) hibamentesen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazható a lock bit. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra alkalmazható a heap. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Többszintű prioritásos sorokat használó ütemező esetén egy szinten mindig RR (körforgó) ütemezést alkalmaznak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=184125 2015-01-19T19:57:04Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> == A hálózati tárolóeszközök (SAN) fájlszintű, több felhasználó számára használható fájlelérést tesznek lehetővé hálózaton keresztül ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A SAN blokk szintű, és többnyire csak egy kliens férhet hozzá egy időben. <br /> }}<br /> <br /> == Egy 6 db 1TB-os merevlemezből álló RAID 6 tömb esetén az elérhető hasznos tárolóterület 5 TB, mivel 1TB szolgál a paritás információ tárolására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A RAID6 esetén 2 paritás van, ezért csak 4T lesz elérhető.<br /> }}<br /> <br /> == A UNIX operációs rendszer könyvtárstruktúrája a ciklikus gráf struktúrájú. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == A félvezető alapú merevlemezek (SSD) gyorsabbak és megbízhatóbbak a mágneses elven működő merevlemezeknél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az SSD-től függő, technológia kérdés, és ezen kívül még a felhasználás jellegétől is függ (sok írás pl.). <br /> }}<br /> <br /> == A konvencionális (mágneses elven működő) merevlemez esetén a blokkok elérési ideje függ a fejek és a blokk aktuális fizikai pozíciójától, és a tányérok fordulatszámától. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A fájl a permanens táron az adattárolás fizikai egysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> A fájl a logikai egység, a blokk a fizikai egység.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX folyamatnak van szülő folyamata kivéve az init-et ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Az előadáson ismertetett tény.<br /> }}<br /> <br /> == A folyamatokat a UNIX operációs rendszerekben a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Felfüggesztés lehetséges.<br /> }}<br /> <br /> == UNIX operációs rendszereken a kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Hamis, mivel a folyamat kontextusa nem változik.<br /> }}<br /> <br /> == Minden UNIX forráskódja nyílt, ezért bárki tanulmányozhatja, javíthatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Vannak zárt forráskódú változatok is.<br /> }}<br /> <br /> == Windowsban az ablakozást és grafikát megvalósító komponens azért került kernel módba, hogy megbízhatóbb legyen a rendszer. <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Pont hogy így kevésbé megbízható. Ez a megoldás a teljesítményt növeli.<br /> }}<br /> <br /> == A lágy valós idejő rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Lehet más is, pl. statikus, stb.<br /> }}<br /> <br /> == A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Alkalmazástól függ.<br /> }}<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A preemptív ütemezők esetén a futó feladattól egy másik feladat elveheti a futás jogát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, egy nem futó feladat nem tudja elvenni senkitől a futás jogát. Azt az ütemező veszi el.<br /> }}<br /> <br /> == A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, addig használja a CPU-t, amíg akarja.<br /> }}<br /> <br /> == A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> A batch feladatok ütemezését végzi a hosszú távú ütemező.<br /> }}<br /> <br /> == A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. <br /> }}<br /> <br /> == A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. A folyamat a program egy végrehajtás alatt álló példánya. <br /> }}<br /> <br /> == Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Ez is végzi, azon kívül rengeteg más megszakítás.<br /> }}<br /> <br /> == Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Valamint kivétel, ami sem nem hardware, sem nem szoftver. <br /> }}<br /> <br /> == A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrában a processzorok egy összefüggő fizikai memória területet látnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Van más megoldás is, CACHE ürítése DMA-kor, CACHE-elés részleges vagy teljes tiltása.<br /> }}<br /> <br /> == Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a folyamatok közötti hozzáférést kezeli, felhasználótól függetlenül.<br /> }}<br /> <br /> == Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek garantálják,hogy a felhasználói feladatok valós időben lefutnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, csak egyes operációs rendszer szolgáltatásokra adnak garanciát. <br /> }}<br /> <br /> == Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejő rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számra látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a Windows API publikus, az NT API változhat a kiadások között.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A dinamikusan beszerkesztett programkönyvtárak (pl. Windows DLL) több program számára is elérhetőek (code sharing) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hitelesítés során azt vizsgáljuk, hogy a rendszerhez intézett kérést valójában ki küldte, a következő fázisban az engedélyezés során azt vizsgáljuk, hogy a hitelesített személy mit tehet a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A holtpont meglétének szükséges feltétele, hogy a rendszerben ne legyen ú.n. &quot;erőszakos erőforrás elvétel&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mutex lényegében egy bináris szemafornak tekinthető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A nem blokkoló hívás esetén az eredmények (tényleges visszatérési érték) és a mellékhatások a hívás visszatérése után jelentkeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hívás visszatérési érték csupán a hívásra vonatkozó státuszinformáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX két tradicionális alapváltozata a BSD és a System V. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A virtuális memória alkalmazása esetén egy program végrehajtásához nem szükséges a teljes programkód betöltése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az általános célú operációs rendszerekben logikai címet a központi egység (CPU) generálja a folyamat futása közben, majd ezeket képzi le az MMU (ha van) fizikai címekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az RPC hívás során a hívó fél passzívan várakozik a hívás lefuttatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Preemptív ütemezést alkalmazó operációs rendszerekben bizonyos operációs rendszer feladatok nem szakíthatók meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) hasonló funkciót látnak el, mint a UNIX-ban a daemonok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A biztonság fogalma a sértetlenség és a bizalmasság fogalmak egy időben történő megvalósulását jelenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén 0 értékkel tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kemény processzor affinitás megadása azért szükséges SMP rendszerekben, mert egyébként a CACHE koherencia fenntartása miatt csökkenne a teljesítmény. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A postaláda mindig megszűnik az őt létrehozó felhasználói folyamat terminálódása során. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 4 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 4 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható (pl. egy for ciklussal) hibamentesen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazható a lock bit. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra alkalmazható a heap. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Többszintű prioritásos sorokat használó ütemező esetén egy szinten mindig RR (körforgó) ütemezést alkalmaznak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=184124 2015-01-19T19:39:04Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> ==Windowsban az ablakozást és grafikát megvalósító komponens azért került kernel módba, hogy megbízhatóbb legyen a rendszer. <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Pont hogy így kevésbé megbízható. Ez a megoldás a teljesítményt növeli.<br /> }}<br /> <br /> == A lágy valós idejő rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Lehet más is, pl. statikus, stb.<br /> }}<br /> <br /> == A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Alkalmazástól függ.<br /> }}<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A preemptív ütemezők esetén a futó feladattól egy másik feladat elveheti a futás jogát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, egy nem futó feladat nem tudja elvenni senkitől a futás jogát. Azt az ütemező veszi el.<br /> }}<br /> <br /> == A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, addig használja a CPU-t, amíg akarja.<br /> }}<br /> <br /> == A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> A batch feladatok ütemezését végzi a hosszú távú ütemező.<br /> }}<br /> <br /> == A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. <br /> }}<br /> <br /> == A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció. A folyamat a program egy végrehajtás alatt álló példánya. <br /> }}<br /> <br /> == Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Ez is végzi, azon kívül rengeteg más megszakítás.<br /> }}<br /> <br /> == Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Valamint kivétel, ami sem nem hardware, sem nem szoftver. <br /> }}<br /> <br /> == A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrában a processzorok egy összefüggő fizikai memória területet látnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Van más megoldás is, CACHE ürítése DMA-kor, CACHE-elés részleges vagy teljes tiltása.<br /> }}<br /> <br /> == Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a folyamatok közötti hozzáférést kezeli, felhasználótól függetlenül.<br /> }}<br /> <br /> == Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek garantálják,hogy a felhasználói feladatok valós időben lefutnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Nem, csak egyes operációs rendszer szolgáltatásokra adnak garanciát. <br /> }}<br /> <br /> == Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Definíció.<br /> }}<br /> <br /> == Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejő rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számra látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Csak a Windows API publikus, az NT API változhat a kiadások között.<br /> }}<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A dinamikusan beszerkesztett programkönyvtárak (pl. Windows DLL) több program számára is elérhetőek (code sharing) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hitelesítés során azt vizsgáljuk, hogy a rendszerhez intézett kérést valójában ki küldte, a következő fázisban az engedélyezés során azt vizsgáljuk, hogy a hitelesített személy mit tehet a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A holtpont meglétének szükséges feltétele, hogy a rendszerben ne legyen ú.n. &quot;erőszakos erőforrás elvétel&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mutex lényegében egy bináris szemafornak tekinthető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A nem blokkoló hívás esetén az eredmények (tényleges visszatérési érték) és a mellékhatások a hívás visszatérése után jelentkeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hívás visszatérési érték csupán a hívásra vonatkozó státuszinformáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX két tradicionális alapváltozata a BSD és a System V. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A virtuális memória alkalmazása esetén egy program végrehajtásához nem szükséges a teljes programkód betöltése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az általános célú operációs rendszerekben logikai címet a központi egység (CPU) generálja a folyamat futása közben, majd ezeket képzi le az MMU (ha van) fizikai címekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az RPC hívás során a hívó fél passzívan várakozik a hívás lefuttatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Preemptív ütemezést alkalmazó operációs rendszerekben bizonyos operációs rendszer feladatok nem szakíthatók meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) hasonló funkciót látnak el, mint a UNIX-ban a daemonok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A biztonság fogalma a sértetlenség és a bizalmasság fogalmak egy időben történő megvalósulását jelenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén 0 értékkel tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kemény processzor affinitás megadása azért szükséges SMP rendszerekben, mert egyébként a CACHE koherencia fenntartása miatt csökkenne a teljesítmény. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A postaláda mindig megszűnik az őt létrehozó felhasználói folyamat terminálódása során. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 4 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 4 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható (pl. egy for ciklussal) hibamentesen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazható a lock bit. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra alkalmazható a heap. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Többszintű prioritásos sorokat használó ütemező esetén egy szinten mindig RR (körforgó) ütemezést alkalmaznak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=184123 2015-01-19T19:19:37Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> == A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Alkalmazástól függ.<br /> }}<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A preemptív ütemezők esetén a futó feladattól egy másik feladat elveheti a futás jogát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrában a processzorok egy összefüggő fizikai memória területet látnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek garantálják,hogy a felhasználói feladatok valós időben lefutnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejő rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számra látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A dinamikusan beszerkesztett programkönyvtárak (pl. Windows DLL) több program számára is elérhetőek (code sharing) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hitelesítés során azt vizsgáljuk, hogy a rendszerhez intézett kérést valójában ki küldte, a következő fázisban az engedélyezés során azt vizsgáljuk, hogy a hitelesített személy mit tehet a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A holtpont meglétének szükséges feltétele, hogy a rendszerben ne legyen ú.n. &quot;erőszakos erőforrás elvétel&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mutex lényegében egy bináris szemafornak tekinthető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A nem blokkoló hívás esetén az eredmények (tényleges visszatérési érték) és a mellékhatások a hívás visszatérése után jelentkeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hívás visszatérési érték csupán a hívásra vonatkozó státuszinformáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX két tradicionális alapváltozata a BSD és a System V. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A virtuális memória alkalmazása esetén egy program végrehajtásához nem szükséges a teljes programkód betöltése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az általános célú operációs rendszerekben logikai címet a központi egység (CPU) generálja a folyamat futása közben, majd ezeket képzi le az MMU (ha van) fizikai címekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az RPC hívás során a hívó fél passzívan várakozik a hívás lefuttatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Preemptív ütemezést alkalmazó operációs rendszerekben bizonyos operációs rendszer feladatok nem szakíthatók meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) hasonló funkciót látnak el, mint a UNIX-ban a daemonok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A biztonság fogalma a sértetlenség és a bizalmasság fogalmak egy időben történő megvalósulását jelenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén 0 értékkel tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kemény processzor affinitás megadása azért szükséges SMP rendszerekben, mert egyébként a CACHE koherencia fenntartása miatt csökkenne a teljesítmény. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A postaláda mindig megszűnik az őt létrehozó felhasználói folyamat terminálódása során. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 4 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 4 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható (pl. egy for ciklussal) hibamentesen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazható a lock bit. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra alkalmazható a heap. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Többszintű prioritásos sorokat használó ütemező esetén egy szinten mindig RR (körforgó) ütemezést alkalmaznak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis</div>

Papp Tímea https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=184122 2015-01-19T19:18:45Z

<p>Papp Tímea: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> == A valós idejű rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számára látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg=<br /> Alkalmazástól függ.<br /> }}<br /> <br /> == A Windows 7 kerneljének rendhívásai újrahívhatóak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A preemptív ütemezők esetén a futó feladattól egy másik feladat elveheti a futás jogát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A kooperatív ütemezés során a futó feladat lemond a futás jogáról, ha a CPU-ra más feladatnak szüksége van. == <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A hosszú távú ütemezés során az interaktív feladatok közül választjuk ki az egy időben futtatott feladatokat, míg a többit nem engedjük be a rendszerbe az erőforrások korlátossága miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A rövid távú ütemezés feladata a futó folyamat kiválasztása a futásra kész feladatok közül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A feladat (folyamat vagy szál) és a program fogalmak azonosak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszerekben az időzítő (timer)megszakítás végzi a feladatok ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy megszakítás lehet hardver vagy szoftver megszakítás.== <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == A modern operációs rendszerek megszakítás vezéreltek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrában a processzorok egy összefüggő fizikai memória területet látnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == CACHE koherens DMA támogatás még egyprocesszoros rendszerben is szükséges feltétele a DMA-val történő helyes adatátvitelhez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az MMU feladata a felhasználók jogosultságainak megfelelően a memória hozzáférések engedélyezése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Felhasználói módban futó feladat nem érheti el direkt módon a perifériákat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek garantálják,hogy a felhasználói feladatok valós időben lefutnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Kemény valós idejű rendszerek egy rendszer specifikus, megadott időkorláton belül válaszolnak, vagy hibásnak tekinthetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Lágy valós idejű rendszerek mindig prioritásos ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}<br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Valós idejő rendszerek emberi léptékekkel gyorsak, a felhasználó számra látszólag azonnal válaszolnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A dinamikusan beszerkesztett programkönyvtárak (pl. Windows DLL) több program számára is elérhetőek (code sharing) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hitelesítés során azt vizsgáljuk, hogy a rendszerhez intézett kérést valójában ki küldte, a következő fázisban az engedélyezés során azt vizsgáljuk, hogy a hitelesített személy mit tehet a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A holtpont meglétének szükséges feltétele, hogy a rendszerben ne legyen ú.n. &quot;erőszakos erőforrás elvétel&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mutex lényegében egy bináris szemafornak tekinthető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A nem blokkoló hívás esetén az eredmények (tényleges visszatérési érték) és a mellékhatások a hívás visszatérése után jelentkeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hívás visszatérési érték csupán a hívásra vonatkozó státuszinformáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX két tradicionális alapváltozata a BSD és a System V. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A virtuális memória alkalmazása esetén egy program végrehajtásához nem szükséges a teljes programkód betöltése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az általános célú operációs rendszerekben logikai címet a központi egység (CPU) generálja a folyamat futása közben, majd ezeket képzi le az MMU (ha van) fizikai címekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az RPC hívás során a hívó fél passzívan várakozik a hívás lefuttatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Preemptív ütemezést alkalmazó operációs rendszerekben bizonyos operációs rendszer feladatok nem szakíthatók meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) hasonló funkciót látnak el, mint a UNIX-ban a daemonok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A biztonság fogalma a sértetlenség és a bizalmasság fogalmak egy időben történő megvalósulását jelenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén 0 értékkel tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kemény processzor affinitás megadása azért szükséges SMP rendszerekben, mert egyébként a CACHE koherencia fenntartása miatt csökkenne a teljesítmény. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A postaláda mindig megszűnik az őt létrehozó felhasználói folyamat terminálódása során. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 4 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 4 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható (pl. egy for ciklussal) hibamentesen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazható a lock bit. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra alkalmazható a heap. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Többszintű prioritásos sorokat használó ütemező esetén egy szinten mindig RR (körforgó) ütemezést alkalmaznak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis</div>

Papp Tímea