VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Mikro- és makroökonómia

2018-07-30T19:06:26Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
|nev=Mikro- és makroökonómia
|tárgykód=GT30A001
|szak=info/villany
|kredit=4
|felev= info: 5 villany: 6
|kereszt=van
|tanszék=GTK Közgazdaságtan Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=1(+1) db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=mikmak{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT30A001/
|targyhonlap=http://kgt.bme.hu/tantargyak/bsc/BMEGT30A001}}

A tantárgy célkitűzése olyan közgazdasági ismeretek nyújtása, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdasági környezet mikro- és makroszfárájának aktuális kérdéseiben, megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tudás az alapja annak, hogy olyan termékek és eljárások szülessenek, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a vállalat és az ország számára. Ha értik a gazdasági folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saját maguk is tudják „értelmiségi módon” kedvezően befolyásolni saját környezetüket, és elősegíthetik a gazdaság fejlődését rövid és hosszú távon.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 2. infósoknak pedig 1. félévben ajánlott felvenni (2014/15 előtti mintaterv).
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban például ''Vigh László'' előadó előszeretettel ad fel az előadásain bónusz feladatokat, amik megoldásáért a leggyorsabb megoldók néhány ZH illetve vizsga bónuszpontot szerezhetnek.
*'''NagyZH:''' A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni. Ez a félév első anyagrészéből, mikroökonómiából van. A ZH felépítése:
**7 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés
**4 darab 3 pontos számítási feladat
:A két részből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az első ZH egyszer évközben és egyszer a pótlási időszakban pótolható.
*'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegy előfeltétele a legalább elégséges első ZH teljesítése, akár pótalkalmon is (pótpóton már nem). Akinek ez megvan, az a félév vége felé írhat (nem kötelező) egy második zárthelyit, melynek felépítése és pontozása azonos az első zárthelyiével, a témája pedig a félév második anyagrésze, a makroökonómia. A második ZH nem pótolható! A megajánlott jegy a két legalább elégséges szintű ZH összpontszámából adódik, a vizsga százalékos ponthatárainak megfelelően. A legkisebb megajánlható jegy változó, általában közepes, de van amikor elégségest is megajánlanak. A megajánlott jegy elfogadása nem kötelező, vizsgával felülírható.
*'''Vizsga:''' Ha elmész vizsgázni, akkor az esetleges megajánlott jegyed automatikusan törlődik. Vizsga esetén a végső jegyet csakis a vizsgán elért pontszám határozza meg. A vizsga felépítése:
**Összesen 15 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés vegyesen a mikro- és makroökonómia témakörökből
**5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés mikroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!
**5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés makroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!
:Az egyes részegységekből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az elégségeshez minimum 40%-ot kell elérni.

*'''Százalékok:'''
**0-39 : elégtelen
**40-55 : elégséges
**56-70 : közepes
**71-85 : jó
**85-100: jeles

==Mikroökonómia==

===Jegyzetetek/kidolgozások===

*[[Mikroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A mikroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.
*[[Mikroökonómia Jelölések|Jelölések]] - Jelölések, képletek
*[[Mikroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.
*[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro és makro rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.
*[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet tárgyhoz ami ''"Mikmak for dummies"'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.
* [https://www.khanacademy.org/economics-finance-domain/microeconomics KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

===Korábbi zárthelyik===

{| style="border-spacing: 1em;"
| style="vertical-align: top;" |

* 2000/01:
** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-a.pdf|2000 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal
** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-b.pdf‎|2000 ősz, B csoport]]‎ - megoldásokkal
** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-c.pdf‎|2000 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal
** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-d.pdf‎|2000 ősz, D csoport]]‎ - megoldásokkal
* 2005/06:
** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P1.pdf‎‎|2005 ősz, P1 csoport]]
** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P3.pdf‎‎|2005 ősz, P3 csoport]]
* 2006/07:
** [[Media:MikMak_ZH1_2006-D4.pdf‎‎‎|2006 ősz, D4 csoport]]‎
* 2007/08:
** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pót3.jpg‎‎|2007 ősz, pót3 csoport]]
** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pot4.jpg‎‎|2007 ősz, pót4 csoport]]
** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIC.JPG|2008 tavasz, KIC csoport]]‎ - megoldásokkal
** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIE.JPG|2008 tavasz, KIE csoport]]‎ - megoldásokkal
** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P6.JPG|2008 tavasz, P6 csoport]]‎ - megoldásokkal
** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P7.JPG|2008 tavasz, P7 csoport]]‎ - megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |

* 2010/11:
** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-a.pdf‎|2010 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal
** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-c.pdf|2010 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal
*2013/14:
** [[Média:MikMak zh1 2013tavasz A18 megoldással.jpg|2013 ősz, A18 csoport]]‎ - megoldásokkal

|}

==Makroökonómia==

===Jegyzetek/kidolgozások===

*[[Makroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A makroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.
*[[Makroökonómia jelölések|Jelölések]] - Jelölések, képletek
*[[Makroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.
*[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro- és makro-rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.
*[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet a tárgyhoz ami ''"Mikmak for dummies"'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.
*[[Media:Mikro_Makro_2013_csodajegyzet.pdf‎|Makro csodajegyzet kidolgozott ZH példákkal]] - A számolós részt egész jól lefedi, és jó pár elméleti kérdésre is rávilágít.
* [https://www.khanacademy.org/economics-finance-domain/macroeconomics KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

===Korábbi zárthelyik===
* 2005/06:
** [[Media:MikMak_ZH2_p2a.pdf‎|2005 ősz, P2 csoport]]
** [[Media:MikMak_ZH2_2005_p5a.pdf‎|2005 ősz, P5 csoport]]
* 2007/08:
** [[Media:MikMak_ZH2_2007_1a.pdf‎|2007 ősz, A1 csoport]] - megoldásokkal
* 2013/14:
** [[Media:Makro_130515_a05.pdf|2013 tavasz, A05 csoport]] - csak elmélet, megoldásokkal
* Egyéb:
** [[Media:MikMak_ZH2_Minta.pdf‎|Minta zárthelyik]] - megoldásokkal
** [[Media:Mikmak_makro_feladatsor.pdf|Makroökonómia példatár]] - rengeteg feladat, megoldásokkal
** [[Media:MikMak_Makro_gyakorlo.pdf‎|Gyakorló feladatok]] - rengeteg feladat, megoldásokkal

===MakroKikérdező===

Kiadott feladatokból kikérdező, sok új kérdés van benne ami az előzőbe nincs (2017) [[Makro_Kikérdező|KvízMakro]]

==Vizsga==

Vizsgára érdemes átnézni a mikro és makro rész típusfeladatait, mert egy biztos alapot nyújt, ami mellett jól tippelve (vagy alapos tudással) akár jó jegy is szerezhető, nem csak a ponthatáros kettes.

=== Korábbi vizsgák ===
* 2005/06:
** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_17a.pdf|2005 ősz, 17 csoport]]
** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_18a.pdf‎|2005 ősz, 18 csoport]]
** [[Media:MikMak_vizsga_2005_19.pdf|2005 ősz, 19 csoport]]
* 2006/07:
** [[Media:MikMak_vizsga_2006.pdf‎|2006 ősz, V4 csoport]]
*2011/12
**[[Media:Mikmak vizsga 2012 tavasz.PDF|2012 tavasz, AA csoport]]
* 2012/13:
**[[Media:MikMak_3_vizsga_2013_05_31_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013tavasz, 05 csoport]] - megoldásokkal
**[[Media:MikMak_4_vizsga_2013_06_14_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013 tavasz, 31 csoport]] - megoldásokkal
**[[Media:Mikmak_vizsga_2013.06.14..pdf|2013 tavasz, 32 csoport]] - megoldásokkal
* 2017/18:
**[[Media:mikmak_vizsga_v12_2018jan04.pdf|2017 ősz, V12 csoport]]

=== Kikérdező teszt ===

Korábbi kiadott feladatsorok alapján összeállított kikérdező program: [[MikMak_Kikérdező|Kvíz]]

=== All-in-one ===
Megpróbáltam összeszedni mindent amit találtam a tárgyal kapcsolatban egy mappába. Van benne banán, Andriska jegyzet és minden ami kellhet a vizsgához:
*[http://home.sch.bme.hu/~gazben/upload/Mikmak.rar Gazben MikMakMappája]

== Tippek ==

*Mindenképpen érdemes ráhajtani a megajánlott jegyre, mert fele akkora energiabefektetéssel teljesíthető általa a tárgy, vagy ugyanannyi energiával jobb jegy szerezhető. A kulcs a számolási feladatokban rejlik. Azokat érdemes oda-vissza begyakorolni. Aki érti is a számolásokat, az már IQ-ból is jópár pontot össze tud szedni az elméleti kérdésekből is. Eredőben pedig közel maxos számolásokkal és egy felemás elmélettel már szerezhető egész jó megajánlott jegy is.
*Akinek jól sikerült az első ZH-ja, annak mindenképpen érdemes elmenni a makro zárthelyit megírni a megajánlott jegyért. Próba-szerence alapon azonban nem sok remény van. A számolásokat mindenképpen érdemes jól begyakorolni a makro ZH-ra is.
*Órára sokan nem járnak be (itt nincs is RFID a gólyáknak) és Andriska (volt előadó) jegyzete alapján készülnek. A jegyzet végigolvasásával meg lehet érteni a tárgyat, sok érthető példa és ábra van benne, egyhuzamban elolvasni viszont nagyon sok, érdemes több részletben tanulmányozni, nem pedig ZH/vizsga előtti utolsó este.
*Egy "gyengébb" megajánlott jegyet nem biztos, hogy érdemes kockáztatni egy vizsgával, ugyanis aki elmegy vizsgázni, az automatikusan elveszíti a megajánlott jegyet. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgán több energiát kell befektetni adott jegyért, mintha ugyanazt a jegyet megajánlottként szeretnénk elérni.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Navigációs és helyalapú szolgáltatások és alkalmazások

2017-10-21T16:24:14Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
| név = Navigációs és helyalapú szolgáltatások
| tárgykód = VITMMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = TMIT
| jelenlét = gyakorlaton kötelező
| minmunka =
| labor = 6
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA07
| tárgyhonlap = http://www.tmit.bme.hu/vitmma07
}}

==Tárgykövetelmények==
Évközben egy zárthelyit kell teljesíteni (100 pontból 41 pont a minimum). Évközben több gyakorlat is van (6 összesen) ezeken a részvétel kötelező, illetve aktív részvétel esetén összesen 21 pont szerezhető. Ez azért fontos, mert a vizsga szintén 100 pontos így sokat számít a gyakorlaton elvégzett munka. A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll össze melyekre összesen 100 pont kapható.

==Segédanyagok==

==ZH==
*[[Média:Navi_ZH_2015osz.jpg|2015. ősz]]

==Vizsga==
*[[Média:Navi_elovizsga_15osz.jpg|2015. ősz]]

EMC és optikai átviteltechnikai mérések labor

2017-10-21T15:55:48Z

Pálvölgyi Tibor: Pálvölgyi Tibor átnevezte a(z) EMC és optikai átviteltechnikai mérések labor lapot a következő névre: Rádióátviteli mérések laboratórium 2

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Rádióátviteli mérések laboratórium 2]]

Rádióátviteli mérések laboratórium 2

2017-10-21T15:55:47Z

Pálvölgyi Tibor: Pálvölgyi Tibor átnevezte a(z) EMC és optikai átviteltechnikai mérések labor lapot a következő névre: Rádióátviteli mérések laboratórium 2

{{Tantárgy
| név = Rádióátviteli mérések laboratórium 2
| tárgykód = VIHVMB02
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 3
| kereszt =
| tanszék = SZHVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 9 db
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVM316
| tárgyhonlap =
}}

{{Lábléc - Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció}}
{{Lábléc - Szélessávú és vezeték nélküli kommunikáció szakirány}}

Rádióátviteli mérések laboratórium 2

2017-10-21T15:55:29Z

Pálvölgyi Tibor:

MSc Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció

2017-10-21T15:54:43Z

Pálvölgyi Tibor: /* Szakirányos tárgyak */

==Felsőbb matematika A==
*[[Haladó lineáris algebra]]
*[[Sztochasztika]]

==Közös tantárgyak==
*Kötelező:
**[[Hírközléselmélet]]
*Kötelezően választható (1 db):
**[[Méréselmélet]]
**[[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]]
**[[Szoftvertervezés]]
**[[Váltakozó áramú rendszerek]]

==Szakirányos tárgyak==
===1. félév===
* [[Antennák, hullámterjedés és mikrohullámú távérzékelés | Antennák, hullámterjedés és mikrohullámú távérzékelés (új, 2015-től)]]
* [[Szélessávú vezeték nélküli hírközlő és műsorszóró rendszerek | Szélessávú vezeték nélküli hírközlő és műsorszóró rendszerek (új, 2015-től)]]
* [[Mobil és vezeték nélküli hálózatok | Mobil és vezeték nélküli hálózatok (új, 2015-től)]]

===2. félév===
* [[Nagyfrekvenciás elektronika | Nagyfrekvenciás elektronika (új, 2015-től)]]
* [[Navigációs és helyalapú szolgáltatások és alkalmazások | Navigációs és helyalapú szolgáltatások és alkalmazások (új, 2015-től)]]
* [[Rádióátviteli mérések laboratórium 1]]

===3. félév===
* [[Rádióátviteli mérések laboratórium 2]]

===Régi képzés tárgyai (2015 előtti)===
* [[Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája | ''Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája (2015 előtti)'']]
* [[Műholdas rendszerek és távérzékelés| ''Műholdas rendszerek és távérzékelés (2015 előtti)'']]
* [[Szélessávú fix és mobil kommunikációs rendszerek | ''Szélessávú fix és mobil kommunikációs rendszerek (2015 előtti)'']]
* [[Műsorszóró rendszerek | ''Műsorszóró rendszerek (2015 előtti)'']]

[[Kategória:Villamosmérnök MSc]]

Rádióátviteli mérések labor

2017-10-21T15:53:19Z

Pálvölgyi Tibor: Pálvölgyi Tibor átnevezte a(z) Rádióátviteli mérések labor lapot a következő névre: Rádióátviteli mérések laboratórium 1

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Rádióátviteli mérések laboratórium 1]]

Rádióátviteli mérések laboratórium 1

2017-10-21T15:53:18Z

Pálvölgyi Tibor: Pálvölgyi Tibor átnevezte a(z) Rádióátviteli mérések labor lapot a következő névre: Rádióátviteli mérések laboratórium 1

{{Tantárgy
| név = Rádióátviteli mérések labor
| tárgykód = VIHVMA04
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = SZHVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 9 db
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVM259/
| tárgyhonlap =
}}

===Mérések===
==HIT tanszéki mérések==
*1. mérés - Mobilitás támogatás az Internet Protokollban
*2. mérés - Mobilitás menedzsment eljárások vizsgálata
*3. mérés - ATM hálózatok teljesítőképesség vizsgálata

==HVT tanszéki mérések==
*1. mérés: Analóg rádiórendszerek jellemzői és méréstechnikája
*2. mérés: Digitális QAM-jelek tulajdonságai és méréstechnikája
*3. mérés: Csatornatípusok és jellemzőik, csatornakódolás hatása
*4. mérés Mobil hírközlésben alkalmazott antennák tulajdonságainak mérése
*5. mérés Rádióhullámok terjedése épületen belüli hírközlésnél
*6. mérés Vezetett és sugárzott rádiófrekvenciás zavarkibocsátás és immunitás vizsgálata mintaberendezéseken

==Mérési tapasztalatok==
{{Lábléc - Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció}}
{{Lábléc - Szélessávú és vezeték nélküli kommunikáció szakirány}}

Rádióátviteli mérések laboratórium 1

2017-10-21T15:52:18Z

Pálvölgyi Tibor:

Nagyfrekvenciás elektronika

2017-09-15T10:59:00Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
| név = Nagyfrekvenciás elektronika
| tárgykód = VIHVMA03
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét = nincs
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = áramkörépítés
| vizsga = szóbeli javítás lehetséges
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVM169
| tárgyhonlap = http://www.ha7wen.hu/nre/
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Nagyfrdszel_jegyzet_2011_smithdiagram.pdf | Smith diagram]]
*[[Media:Nagyfrdszel_jegyzet_2011_eloadas_zhig.pdf | 2011. előadásjegyzet zh-ig]]

==Tárgykövetelmény==
Idéntől (2015/2) megváltozott a tárgy tematikája az előbbiekhez képest, az új képzés miatt. A tárgyból két zárthelyi van (7. hét és 14. hét), amelyeket teljesíteni kell a tárgyhoz. Szükséges továbbá az évközi követelmények teljesítéséhez, az előre megkapott alkatrészek segítségével egy áramkör beültetése és bemérése. A végső jegy ez alapján a három jegy alapján alakul, azonos súlyozással. (Házi feladat, 1. ZH, 2. ZH)

==Zárthelyi==

==Házi feladat==

==Tárgytapasztalatok==
{{Lábléc - Szélessávú és vezeték nélküli kommunikáció szakirány}}

Informatika 1 (régi)

2017-06-29T17:28:29Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Delete|A tárgy kifutott}}

{{Régi_tárgy|Informatika 1}}

{{Tantárgy
|nev=Informatika 1
|tárgykód=VIIIA202
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA202
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/informatika-1
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat.
*'''NagyZH:''' A félév közepén 1 darab nagy zárthelyi teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A ZH mind a számítógép architechtúrák, mind az operációs rendszerek témakörből tartalmaz kérdéseket (bár előbbiből nagyobb részben). Mindkét témakörből vannak az elméletre rákérdező igaz-hamis kérdések, melyekre jó válasz esetén +0,5 rossz válasz esetén -0,5 pont kapható. Szóval nem éri meg tippelgetni, viszont alább található rengeteg segédanyag, melyekből megtanulható ez a rész. Továbbá a ZH tartalmaz még 2-3 egyszerű számítási feladatot, melyekhez szintén számos segédanyag található lentebb. Az összesen 20 pontos zárthelyin legalább 7,5 pontot kell elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A tárgy egy írásbeli vizsgával zárul. Ez 24 pontos és legalább 37,5%-ot kell teljesíteni az elégségeshez. A vizsga egyenlő arányban tartalmaz feladatokat mindkét témakörből. Itt azonban már nincsenek igaz-hamis kérdések, hanem az elméletre kifejtős/fogalommagyarázós formában kérdeznek rá.

==Segédanyagok==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH/vizsga segédanyagok===
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth/verifikacio/peterson.swf Peterson algoritmus modellező program]
* [[Media:Info_1_full.pdf|SzArch Vizsgafeladatok-megoldásokkal]] Tanszék által kiadott vizsgafeladatok, a megoldásokban hibák előfordulhatnak.Vizsga architektúrás részéből elég sok pontot össze lehet szedni ezek ismeretében.
* [[Media:Info1_zh_2014.pdf|SzArch ellenőrző kérdések megoldásokkal]] SzArch témakor ellenőrző kérdései kidolgozva pdf formátumban.

==Nagyzárthelyi==

* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_ZH_2014ősz.pdf‎|2014/15 ősz]] - ZH opre igaz-hamis, pótZH feladatok

==Vizsgák==

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2003/04:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2005/06:
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]
* 2006/07:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/08:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/10:
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2010/11:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/13:
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből
* 2013/14:
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már az első ZH-ra illetve vizsgára alaposan felkészülj és ott átmenj, különben sokkal nehezebb dolgod lesz.
* A ZH elég jól begyakorolható. Az igaz-hamis kérdések jó részét adják a pontszámnak és szerencsére csak az ellenőrző kérdések közül kerülnek ki, vagy azoktól minimálisan különbözőek. A számítógép architektúrák rész egyéb feladatai között vannak rövidebb elméleti jellegű kérdések, melyek kilogikázhatóak, ha alaposan felkészültél az igaz-hamisra. A maradék pedig egyszerű típuspéldák közül kerül ki, azonban nagyon sok fajta típus van. Érdemes alaposan utánunk nézni. Az operációs rendszerek részből csak az anyag nagyon eleje szerepel a ZH-ban, mégis a pontszám közel harmadát adja. Ajánlott jól felkészülni ebből a kevéske anyagrészből, mert ezzel már majdnem megvan az elégséges.
* A vizsgára hatványozottan igaz, hogy az első a legkönnyebb és utána erőteljesen nehezedik. Ide már mindenképpen utána kell nézni minden számítógép architektúrás feladatnak, mert jópár előkerül és nagyon sok fajta, de szerencsére egyszerű típuspélda van. A kulcs az elmélet alapos és pontos ismerete, mert azzal egyrészt megválaszolhatók a cseles elméleti kérdések, valamint a feladatok megoldása is kilogikázható vele. az operációs rendszerek részből mindig van a főbb algoritmuscsoportokból egy-egy példa, így érdemes jól begyakorolni mindet, mert nagyon változó hogy épp melyiket adják.
* ZH/vizsga konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Jelek és rendszerek 1 (régi)

2017-06-29T17:27:15Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Delete|A tárgy kifutott}}

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|tárgykód=VIHVA109
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=3 db
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
}}

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''

'''A tárgy megszűnt, helyettesítő tárgya a [[Jelek és rendszerek 1]]!'''

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétkapuk analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát (kisZH1 és kisZH2), a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát (HFátlag), továbbá a két nagy zárthelyi eredményét (ZH1 és ZH2) átlagolják: '''FJ = ( kisZH1 + kisZH2 + HFátlag + ZH1 + ZH2) / 10'''. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek, könyvek ===

*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján. A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== Almafa.org ===

BME-sek által fejlesztett online számítási környezet, amellyel könnyen megoszthatók a számítások. Különlegessége, hogy támogatja a mértékegységeket. A nyelv a Javascript tudományos kiterjesztése (mátrixok, vektorok, komplex számok, különleges operátorok, stb.). Grafikonokat támogat. Hivatalos honlap: [http://almafa.org Almafa.org]

== Kis zárthelyik ==

A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!

===Első kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
===Második kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
===Harmadik kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle

== Első zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1_2014_osz_1_ZH_A-B.pdf|2014/15 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

|}

== Második zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. Szinuszos gerjesztésű hálózatok számítása frekvenciatartományban.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2014osz_2ZH.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}

== Házi feladat ==

A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. Ezek megoldása nem kötelező, azonban erősen ajánlott. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően! Pótbeadás nincs! Mindegyik házi értékelése 0-5 pont (be nem adott házi 0 pont) és a 2 legjobb házi átlagpontszáma beleszámít az év végi pontszámba.

Korábbi megoldások:
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!

== Tippek ==

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fizika 2 (régi)

2017-06-29T17:24:52Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Delete|A tárgy kifutott, az új tárgy lapján minden segédanyag megtalálható}}

{{Tantárgy
|nev=Fizika 2
|tárgykód=TE11AX02
|szak=villany
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX02/
|targyhonlap=http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_2_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 2''' a második féléves [[Fizika 1]] folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' ("''Hudson-Nelson''") tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek [[Matematika A3 villamosmérnököknek|Matematika A3]]-ból csak a félév végén kerülnek elő.

A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Fizika 1]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli három nagy részből áll, melyeken összesen legalább 20 pontot (40%) kell elérni:
** 4 darab 5 pontos számítási feladat (részmegoldásokra is jár pont)
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés
** 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés (részmegoldásokra is jár pont)
*'''Bónusz pontok:''' A tárgyból többféle módon is lehet bónuszpontokat szerezni, melyek hozzáadódnak a legalább elégséges vizsga pontszámához. '''FONTOS''' azonban, hogy csakis az első próbálkozás alkalmával érvényesíthetőek a bónuszpontok. Aki megbukik az első vizsgáján, az elveszíti a bónuszpontjait. Bónuszpontszerzési módok:
** A jó kisZH eredményekért (csak az 5 legjobb számít) - A pótlással szerzett pontszám NEM számít:
*** 17-19 pont között +1 pont
*** 20-22 pont között +2 pont
*** 23-25 pont között +3 pont
** Gyakorlatokon való aktív részvételért a gyakorlatvezető is adhat bónuszpontokat, azonban az erre és a kiszárthelyikre kapott összes bónuszpont maximum 5 pont lehet!
** A nagyzárthelyin elért pontszám 25%-a (minimum 3, maximum 7.5) további bónuszpontként hozzáadódik a vizsga számolós feladatokat tartalmazó részéhez. A nagyZH-ra csakis akkor jár bónuszpont, ha az elsőre meglett. A pót és pótpótZH-ra semmilyen körülmények között nem szerezhető bónuszpont.

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

* A tantárgy hivatalos könyve: '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet, egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is.
* [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''
* [[Media:Fizika_2_v0.pdf| Fizika 2 jegyzet]] Hallgató által készített jegyzet

=== Egyéb segédanyagok ===

* [http://dept.phy.bme.hu/education/zh_vizsga_vik_bsc_feladatok_fiz_2.html Megoldásra javasolt tankönyvi feladatok]
* [[Fizika 2 - Elméleti kérdések|"Kiegészítendő mondatok" gyűjteménye]] - A ZH-kon és vizsgákon lévő kiegészítős mondatok gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''
*[[Fizika 2 - Új Igaz-Hamis kérdések|Új igaz-hamis kérdések gyűjteménye]] - Keresztféléven típusfeladat. '''''Bővítsétek!'''''
* [[Media:Fizika1_Képletek.pdf| Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz (néhol túl bonyolult formában)
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - ahol sok videó található kísérletekről.
* [[Media:Fizika1_Matematikai_osszefoglalo.pdf‎|Matematikai összefoglaló]] - 2012 őszi félévben ''Péczeli Imre'' előadó által közzétett matematikai összefoglaló a tárgyhoz.

==Zárthelyi dolgozatok==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]'''

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika2_2007_ősz_ZH.pdf‎|2007/08 ősz]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHA.pdf‎|2008/09 ősz - A csoport]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHB.pdf‎|2008/09 ősz - B csoport]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2009_ősz_ZH.pdf|2009/10 ősz]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_ZH.pdf|2010/11 ősz]] - megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2011_ősz_ZH.pdf|2011/12 ősz]] - csak kiegészítős, megoldásokkal
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_ZH.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika2_2013_ősz_ZH.pdf|2013/14 ősz]] - megoldás nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika2_2009_tavasz_PÓTZH.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika2_2010_ősz_PÓTZH.pdf|2010/11 ősz]] - csak számolós, megoldás nélkül
*[[Media:Fizika2_2012_ősz_PÓTZH.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

==Vizsgák==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top;" |

=== Rendes vizsgák ===

*2007/08:
**[[Media:Fizika2_2008-01-04_vizsga.pdf‎|2008.01.04]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika2_2008-01-11_vizsga.pdf‎|2008.01.11]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Fizika2_2009-01-08_vizsga.pdf‎|2009.01.08]] - régi típusú vizsga
**[[Media:Fizika2_2009-01-15_vizsga.pdf‎|2009.01.15]] - régi típusú vizsga

*2009/10:
**[[Media:Fizika2_2010-01-20_vizsga.pdf‎|2010.01.20]]

*2010/11:
**[[Media:Fizika2_2011-01-11_vizsga.pdf‎|2011.01.11]] - kiegészítős mondatok nélkül
**[[Media:Fizika2_2011-01-18_vizsga.pdf|2011.01.18]]

*2012/13:
**[[Media:2013.01.02.Fiz2.vizsgaZH.nem.teljes.megoldasokkal.pdf‎|2013.01.02]] - [[Fizika 2 2013. 01. 02. vzh megoldása|megoldásokkal]]
**[[Media:Fizika2_vizsga_20130109.PDF|2013.01.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika2 vizsga 20130116.pdf|2013.01.16]] - megoldások nélkül

*2013/14:
**[[Media:Fizika_2_vizsga_20131221.pdf‎|2013.12.21]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika2_vizsga_2014-01-08.pdf|2014.01.08]] - [[Media:Fizika2_vizsga_20140108_megoldas.pdf|számolós megoldások]] (hibák lehetnek benne)
**[[Media:Vill_fiz2_3v_2014_01_15.pdf‎|2014.01.15]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Fizika2_2009-06-09_vizsga.pdf‎|2009.06.09]]

*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Fizika2_2010-05-26_vizsga.pdf‎|2010.05.26]]
**[[Media:Fizika2_2010-06-02_vizsga.pdf‎|2010.06.02]]

*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Fizika2_2011.06.08_vizsga.pdf‎|2011.06.08]]

|}

== Tippek ==

*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
*Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics

== Verseny ==

A tantárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/9?v=Fizika+II. versenyt].

A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges "különleges tudás", modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Szélessávú vezeték nélküli hírközlő és műsorszóró rendszerek

2017-06-08T10:31:39Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
| név = Szélessávú vezeték nélküli hírközlő és műsorszóró rendszerek
| tárgykód = VIHVMA01
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = tavasz
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = szóbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA01/
| tárgyhonlap =
}}
==Tantárgyi tematika==
A Hírközléselmélet tantárgyban előadott elméleti alapokra építve a szélessávú vezeték nélküli hírközlő és műsorszóró rendszerek alapvető eljárásainak ismertetése az alábbi témakörök szerint.
Az első a digitális hírközlés néhány speciális kérdésével foglalkozik, így a spektrumhatékony kódolási eljárásokkal (nagy állapotszámú digitális modulációk - MQAM, folytonos fázisú modulációk – CPM, többvivős modulációs eljárások - OFDM, FBMC) kódolt modulációs rendszerekkel, kiterjesztett spektrumú rendszerekkel (konstans és változó sebességű szolgáltatások esetére is), a többszörös hozzáférésű rendszerekkel (CDMA, FDMA, TDMA, SDMA), többfelhasználós vételi eljárásokkal.
A második rész az átviteli közegek tulajdonságait ismerteti, áttekintve a földi és műholdas mikrohullámú közeg, a mobil valamint a fix telepítésű és műsorszóró (földfelszíni és műholdas) rádiócsatorna tulajdonságait (pl. WSSUS), kitérve a pont-pont, pont-többpont (pl.: MIMO) csatornákra is.
A harmadik rész speciális rendszereket, berendezéseket ismertet, így földi és műholdas műsorszóró és kommunikációs rendszereket, beleértve a DAB, DVB és DRM rendszereket, a szélessávú, fix telepítésű, vezetéknélküli hozzáférési (BFWA) hálózatokat a mobil és műsorszóró hálózatok konvergenciájának elemeivel együtt (SDR, LTE, 5G, DVB IP, DVB RCT/S/C).
A negyedik rész mélyrehatóan ismerteti a korszerű digitális műsorszóró- és kommunikációs rendszerek méréstechnikáját, részletezve az idő- és frekvenciatartománybeli jellemzőket, moduláció-analízist és bithiba-, illetve csomaghiba-arány vizsgálatokat. Ugyancsak szemléltetjük ezen rendszerek alapsávi rendszerábrázolását, modellezési és szimulációs eljárásait, adott sztochasztikus jellemzőkkel rendelkező valós és komplex jelek előállítását, a rendszerjellemzők szimulációs becslését.
A félév végére a hallgatók birtokába jutnak azon ismereteknek, melyekkel képesek lesznek a jövő szélessávú fix és mobil kommunikációs, továbbá műsorszóró rendszereinek alapvető – fizikai rétegbeli – tulajdonságainak tervezésére, modellezésére és vizsgálatára.

Előadók: dr. Bitó János és Szombathy Csaba felváltva
==Követelmények==

===2015 tavasz===
14. héten ZH, és vizsgaidőszakban szóbeli vizsga volt. A ZH és a vizsga is két külön részből állt, a két előadó anyaga képezte a két részt.
Bitó részéből ZH-n a Hírközléselmélet tárgyhoz igen hasonló teszt jellegű kérdések, a másik részből 1-2 kifejtős feladat volt.
Vizsgán tételeket adtak ki.

==Segédanyagok==
*Előadás jegyzetek
**[[Média:SzelesMobilMusor_jegyzet_2015_1.PDF | Előadásjegyzet by M. (Part 1)]]
**[[Média:SzelesMobilMusor_jegyzet_2015_2.PDF | Előadásjegyzet by M. (Part 2)]]
**[[Média:Szelessav_bito_a_tobbutas_terjedes_fizikai_modellje.pdf | Segédanyag a mobil rádiócsatornához (Bello-fv-ek stb.)]]
**[[Média:Szelessav_musorszoro_rendszerek_segedjegyzet.pdf | Szombathy anyagrészhez segédanyag (régi Műsorszóró rendszerek c. tárgyból)]]
**[[Média:Szelessav_szombathy_csatornakodolasok.pdf | Csatornakódolásokhoz segédanyag]]

==Vizsga==
*[[Media:Szelessav_vizsgakerdesek_2015_teljes.pdf|2015 tavasz]] vizsgatételek
**[[Média:Szelessav_bito_tetelkidolgozas_2015_by_M.PDF | Bitó anyagrészhez vizsgára tételkidolgozás 2015 (szkennelt) by M]]
**[[Média:Szelessav_szombathy_tetelkidolgozas_2015_by_M.PDF | Szombathy anyagrészhez vizsgára tételkidolgozás 2015 (szkennelt) by M]]

==Vélemények==
===Évközi élmények===
*Az MSc első félévének egyik legjobb tárgya, érdemes rá bejárni mindkét részre, mert anélkül a megértés szinte esélytelen. A Szombathy Csabás rész nagyon jól tanulható és ha figyelsz az órákon jól tanulható. A Szombathy-s részhez végtelen sok segédanyag van, amik még használhatóak is úgyhogy tiszta királyság :) A Bitó-s részhez egyáltalán nincs segédanyag, így ha nem voltál bent az órákon, akkor másoktól kell összegyomlálni a jegyeztet, de a megértés így nagyon nehéz lesz. (M, 2015.)
===Vizsgaélmények===
*A vizsgán vannak tételek mindkét előadótól, mindkettőből kapsz jegyet majd átlagolják és felfelé kerekítik .5-től. Ha a ZH jól sikerült akkor lehetséges, hogy még több jóindulattal adnak jegyet :) A Szombathy vizsgán kihúzod a tételt, kidolgozod és felelsz, általában jó jegyek születnek (4-5 ilyesmi) nem szokott probléma lenni vele. A Bitó-s vizsgarész idén úgy volt, hogy Bitó egyszerre feleltet több embert és ilyen Legyen Ön Is Milliomos stílusban egy idő után ad egy jegyet és ki lehet szállni vagy tovább felelni. Természetesen mind rontani mind javítani lehetséges, ha nem szállsz ki. Bitónál a tételeknek semmi értelme nincs, mivel bármiből bármit kérdez, akár egy témát jobban kiveséz, ha úgy gondolja. Nagyon mély megértését várja el az anyagnak, így érdemes nagyon alaposan készülni, de ahogy Szombathy sem ő sem a konkrét képletekre meg levezetésekre kíváncsi (ezek inkább mentőkérdések szoktak lenni), hanem az elmélyült tudásra :) Fél év fele alatt ezt nem mindenkinek egyszerű kivitelezni :) (M, 2015)
{{Lábléc - Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció}}

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra

2017-05-11T22:54:17Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
| név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek Haladó lineáris algebra
| tárgykód = TE90MX54
| szak = MSc Villamosmérnök
| kredit = 3
| félév = 1. félév (tavasz)
| kereszt = nincs
| tanszék = Algebra tanszék
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = 10-15 db
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/
}}

A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 40 pontos és 60%-ban számolási, valamint 40%-ban elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.
*'''Házi feladat:''' A félév során 10-15 darab 1-2 pontos házi feladatot kell 1-2 hetes határidőkkel megoldani. A házi feladatok leadása nem kötelező, nincs minimális követelmény, azonban pótlásra sincs lehetőség.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi kétszer 40 pontjának és a házi feladatok 20 pontra felskálázott összpontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint. Fontos, hogy ugyan a házi feladatokból nincs minimális követelmény, azonban az összpontszámnak is el kell érnie a minimális 40%-ot.

== Segédanyagok ==
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Előadásdiák]
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra]] - A Wettl jegyzethez hasonló, csak bővebb (angol)
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások gyűjteménye]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | Tematikus összefoglaló]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 2014/15 tavaszi 1-4. gyakorlat ]] - A ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza.

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]

=== Pót ZH ===

[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]

=== Pót ZH ===

[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]

== 2015 előtti számonkérések ==

2015 tavaszától megváltozott az MSc képzés mintaterve, melynek keretei között a haladó lineáris algebra egy önálló, félévközi jegyes tárgy lett. Korábban egy másik felsőbb matematika tárggyal közösen, negyedéves bontásban volt megtartva, zárthelyivel és vizsgával. Mivel a tananyag csak kismértékben változott az átszervezéskor, így a régi ZH és vizsga feladatsorok továbbra is jó alapot szolgáltatnak a felkészüléshez.

{| style="border-spacing: 1em; width: 75%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Zárthelyi ===

==== Rendes zárthelyi ====

* [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]

==== Pót zárthelyi ====

* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Vizsga ===

*2011/12 ősz:
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal
*2012/13 ősz:
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]
*2013/14 ősz:
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]
*2014/15 ősz:
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]

|}

== Vélemények ==
* A ZH-kon sok, számolás és időigényes feladat van, így könnyen ki lehet csúszni az időből. Ezen kívül szükséges az elmélet alapos ismerete is, ami hangsúlyos részét képezi a számonkéréseknek, egyes tételeknél elvárt a bizonyítások ismerete is. Összességében ez a tárgy nagyon nem ingyenkredit, így érdemes vigyázni vele, és nem alábecsülni a nehézségét.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra

2017-05-11T22:52:55Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
| név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek Haladó lineáris algebra
| tárgykód = TE90MX54
| szak = MSc Villamosmérnök
| kredit = 3
| félév = 1. félév (tavasz)
| kereszt = nincs
| tanszék = Algebra tanszék
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = 10-15 db
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/
}}

A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 40 pontos és 60%-ban számolási, valamint 40%-ban elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.
*'''Házi feladat:''' A félév során 10-15 darab 1-2 pontos házi feladatot kell 1-2 hetes határidőkkel megoldani. A házi feladatok leadása nem kötelező, nincs minimális követelmény, azonban pótlásra sincs lehetőség.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi kétszer 40 pontjának és a házi feladatok 20 pontra felskálázott összpontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint. Fontos, hogy ugyan a házi feladatokból nincs minimális követelmény, azonban az összpontszámnak is el kell érnie a minimális 40%-ot.

== Segédanyagok ==
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Előadásdiák]
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra]] - A Wettl jegyzethez hasonló, csak bővebb (angol)
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások gyűjteménye]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | Tematikus összefoglaló]]
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 2014/15 tavaszi 1-4. gyakorlat ]] - A ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza.

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]

=== Pót ZH ===

[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]

=== Pót ZH ===

[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]

== 2015 előtti számonkérések ==

2015 tavaszától megváltozott az MSc képzés mintaterve, melynek keretei között a haladó lineáris algebra egy önálló, félévközi jegyes tárgy lett. Korábban egy másik felsőbb matematika tárggyal közösen, negyedéves bontásban volt megtartva, zárthelyivel és vizsgával. Mivel a tananyag csak kismértékben változott az átszervezéskor, így a régi ZH és vizsga feladatsorok továbbra is jó alapot szolgáltatnak a felkészüléshez.

{| style="border-spacing: 1em; width: 75%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Zárthelyi ===

==== Rendes zárthelyi ====

* [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]

==== Pót zárthelyi ====

* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Vizsga ===

*2011/12 ősz:
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal
*2012/13 ősz:
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]
*2013/14 ősz:
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]
*2014/15 ősz:
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]

=== Vélemények ===
* A ZH-kon sok, számolás és időigényes feladat van, így könnyen ki lehet csúszni az időből. Ezen kívül szükséges az elmélet alapos ismerete is, ami hangsúlyos részét képezi a számonkéréseknek, egyes tételeknél elvárt a bizonyítások ismerete is. Összességében ez a tárgy nagyon nem ingyenkredit, így érdemes vigyázni vele, és nem alábecsülni a nehézségét.
|}

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Hírközléselmélet

2017-05-03T22:13:41Z

Pálvölgyi Tibor: /* Vélemények */

{{Tantárgy
| név = Hírközléselmélet
| tárgykód = VIHVMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = SZHVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 3 (2) db
| hf =
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/
| tárgyhonlap = https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=479%3Ahirkoezleselmelet-vihvm107&catid=11%3Amsc-kepzes&Itemid=18%E2%8C%A9%3Dhu&lang=hu
}}

==Követelmények==
A tárgyból 3 ZH van, a két legjobb ZH összpontszámából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie. Nem pótolható egy ZH sem.

A tárgyat [http://hvt.bme.hu/~bito/ Dr. Bitó János] tartja.

==Vélemények==
A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)

ZH-k felépítése:
*kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 7,5 pont
*feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 15*0.5 pont

A tárgy alapvetően a Bsc-s [[Infokommunikáció]] tárgyat taglalja részletesebben, azonban az anyag az infokomm kódolásos részére koncentrálódik egészen az alapoktól felépítve. Az anyag nem vészesen sok, és az előadáson készített jegyzetből viszonylag jól tanulható. A tárgy teljesítése alapvetően nem nehéz, azonban a tesztkérdések miatt a jó jegyhez azonban már alapos tudásra van szükség. Ha nem ez a kötelező közös tárgyad, szerintem jó választás másodiknak. – Tibi, 2017

==Segédanyagok==
*HIT-es (RÉGI) diasorok elérhetők [http://www.hit.bme.hu/~dallos/hirkelm/ itt]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_1.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 1)]]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_2.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 2)]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0102.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 1.-2. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0304.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 3.-4. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_05.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 5. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2010.pdf‎ | Hírközléselmélet 2010-es kézzel írt jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_mintafeladatok_2010_1zh.pdf‎ | Mintafeladatok a tesztes részből az első ZH-ra 2010]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012.pdf‎ | Hírközléselmélet első 3. Zh anyaga 2012]]

==ZH==
===2011/2012===
Mindegyiket csak emlékezetből írtam, így előfordulhat, hogy valami nem teljes.
====1. ZH====
* tesztkérdések: kb entrópiával, információval, sztochasztikus folyamatokkal stb kapcsolatos kérdések
* számolás: adott két diszkrét eloszlás. Átlagos kódszóhossz, relatív entrópia + kérdés: mennyivel csökken az átlagos szóhossz, ha az egyik eloszlását a másikéval becsüljük.

p(x1) = 1/2 , p(x2) = 1/4 , p(x3) = 1/8 , p(x4) = 1/8

p(y1) = 1/4 , p(y2) = 1/2 , p(y3) = 1/8 , p(y4) = 1/8

* kifejtős: '''csatornakapacitás és csatornakódolás (hibajavító)''' "mindent, amit eddig tanultunk" BSC, AWGN, feltételes entrópiával is, Shannon II., kódolás célja, módszere

====2. ZH====
*[[Média:Hirkozleselm 2017 2.zh Igaz-hamis megoldas.pdf|2017 2.zh - Igaz-hamis megoldás]]
*[[Média:Hirkozles_2016_2zh_acsoport.pdf | 2016 2.ZH]]
* lineáris és Hamming kód tulajdonságai
* Hamming kód és kódhatékonyság számítása
* Hamming korlát, Singleton korlát, perfekt kódm Hamming távolság
* Huffman kódolás, kódhatékonyság számítás, forráskiterjesztés hatása a kódhatékonyságra

====3. ZH====
* csatorna jellemzése (blokkvázlat), optimális vevő felépítése
* paritásmátrix, generátormátrix előállítása, beérkező kódszó legvalószínűbb értékének detektálása, ellenőrzés. Adott,hogy a kódszó eleje, vagy vége tartalmazza az üzenetet, így definiálja, hogy a paritásmátrix, végén vagy elején van az identitásmátrix.

====4. ZH====
* tesztnél: adott esetekben milyen modulációt használnánk
* tétel: dimenziótétel, sávszélesség (elméleti és gyakorlati)
* feladat: likelihood, Bayes számítás. Annak bizonyítása, hogy a becslés torzítatlan. Ha ML becslés helyett MS-t használunk akkor milyen adat kellene még, és azt hogy számolnánk ki? Adott volt egy exponenciális eloszlás.

==Régi vizsgák==
*[[Média:Hirkelm_vizsga_20060612.JPG| 2006-os HIT-es vizsga]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Hírközléselmélet

2017-05-03T22:12:39Z

Pálvölgyi Tibor: /* Vélemények */

{{Tantárgy
| név = Hírközléselmélet
| tárgykód = VIHVMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = SZHVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 3 (2) db
| hf =
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/
| tárgyhonlap = https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=479%3Ahirkoezleselmelet-vihvm107&catid=11%3Amsc-kepzes&Itemid=18%E2%8C%A9%3Dhu&lang=hu
}}

==Követelmények==
A tárgyból 3 ZH van, a két legjobb ZH összpontszámából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie. Nem pótolható egy ZH sem.

A tárgyat [http://hvt.bme.hu/~bito/ Dr. Bitó János] tartja.

==Vélemények==
A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)

ZH-k felépítése:
*kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 7,5 pont
*feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 15*0.5 pont

A tárgy alapvetően a Bsc-s [[Infokommunikáció]] tárgyat taglalja részletesebben, azonban az anyag az infokomm kódolásos és információelméleti részre koncentrálódik. Az anyag nem vészesen sok, és az előadáson készített jegyzetből viszonylag jól tanulható. A tárgy teljesítése alapvetően nem nehéz, azonban a tesztkérdések miatt a jó jegyhez azonban már alapos tudásra van szükség. Ha nem ez a kötelező közös tárgyad, szerintem jó választás másodiknak. – Tibi, 2017

==Segédanyagok==
*HIT-es (RÉGI) diasorok elérhetők [http://www.hit.bme.hu/~dallos/hirkelm/ itt]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_1.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 1)]]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_2.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 2)]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0102.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 1.-2. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0304.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 3.-4. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_05.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 5. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2010.pdf‎ | Hírközléselmélet 2010-es kézzel írt jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_mintafeladatok_2010_1zh.pdf‎ | Mintafeladatok a tesztes részből az első ZH-ra 2010]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012.pdf‎ | Hírközléselmélet első 3. Zh anyaga 2012]]

==ZH==
===2011/2012===
Mindegyiket csak emlékezetből írtam, így előfordulhat, hogy valami nem teljes.
====1. ZH====
* tesztkérdések: kb entrópiával, információval, sztochasztikus folyamatokkal stb kapcsolatos kérdések
* számolás: adott két diszkrét eloszlás. Átlagos kódszóhossz, relatív entrópia + kérdés: mennyivel csökken az átlagos szóhossz, ha az egyik eloszlását a másikéval becsüljük.

p(x1) = 1/2 , p(x2) = 1/4 , p(x3) = 1/8 , p(x4) = 1/8

p(y1) = 1/4 , p(y2) = 1/2 , p(y3) = 1/8 , p(y4) = 1/8

* kifejtős: '''csatornakapacitás és csatornakódolás (hibajavító)''' "mindent, amit eddig tanultunk" BSC, AWGN, feltételes entrópiával is, Shannon II., kódolás célja, módszere

====2. ZH====
*[[Média:Hirkozleselm 2017 2.zh Igaz-hamis megoldas.pdf|2017 2.zh - Igaz-hamis megoldás]]
*[[Média:Hirkozles_2016_2zh_acsoport.pdf | 2016 2.ZH]]
* lineáris és Hamming kód tulajdonságai
* Hamming kód és kódhatékonyság számítása
* Hamming korlát, Singleton korlát, perfekt kódm Hamming távolság
* Huffman kódolás, kódhatékonyság számítás, forráskiterjesztés hatása a kódhatékonyságra

====3. ZH====
* csatorna jellemzése (blokkvázlat), optimális vevő felépítése
* paritásmátrix, generátormátrix előállítása, beérkező kódszó legvalószínűbb értékének detektálása, ellenőrzés. Adott,hogy a kódszó eleje, vagy vége tartalmazza az üzenetet, így definiálja, hogy a paritásmátrix, végén vagy elején van az identitásmátrix.

====4. ZH====
* tesztnél: adott esetekben milyen modulációt használnánk
* tétel: dimenziótétel, sávszélesség (elméleti és gyakorlati)
* feladat: likelihood, Bayes számítás. Annak bizonyítása, hogy a becslés torzítatlan. Ha ML becslés helyett MS-t használunk akkor milyen adat kellene még, és azt hogy számolnánk ki? Adott volt egy exponenciális eloszlás.

==Régi vizsgák==
*[[Média:Hirkelm_vizsga_20060612.JPG| 2006-os HIT-es vizsga]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Hírközléselmélet

2017-05-03T21:54:44Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
| név = Hírközléselmélet
| tárgykód = VIHVMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = SZHVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 3 (2) db
| hf =
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/
| tárgyhonlap = https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=479%3Ahirkoezleselmelet-vihvm107&catid=11%3Amsc-kepzes&Itemid=18%E2%8C%A9%3Dhu&lang=hu
}}

==Követelmények==
A tárgyból 3 ZH van, a két legjobb ZH összpontszámából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie. Nem pótolható egy ZH sem.

A tárgyat [http://hvt.bme.hu/~bito/ Dr. Bitó János] tartja.

==Vélemények==
A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)

ZH-k felépítése:
*nagyfeladat (szinte mindig nyilvánvaló mi lesz) 5 pont
*kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 5 pont
*feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 10*0.5 pont

2017-től a ZH felépítése megváltozott, így a ZH-n nincs esszé feladat.

==Segédanyagok==
*HIT-es (RÉGI) diasorok elérhetők [http://www.hit.bme.hu/~dallos/hirkelm/ itt]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_1.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 1)]]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_2.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 2)]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0102.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 1.-2. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0304.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 3.-4. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_05.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 5. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2010.pdf‎ | Hírközléselmélet 2010-es kézzel írt jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_mintafeladatok_2010_1zh.pdf‎ | Mintafeladatok a tesztes részből az első ZH-ra 2010]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012.pdf‎ | Hírközléselmélet első 3. Zh anyaga 2012]]

==ZH==
===2011/2012===
Mindegyiket csak emlékezetből írtam, így előfordulhat, hogy valami nem teljes.
====1. ZH====
* tesztkérdések: kb entrópiával, információval, sztochasztikus folyamatokkal stb kapcsolatos kérdések
* számolás: adott két diszkrét eloszlás. Átlagos kódszóhossz, relatív entrópia + kérdés: mennyivel csökken az átlagos szóhossz, ha az egyik eloszlását a másikéval becsüljük.

p(x1) = 1/2 , p(x2) = 1/4 , p(x3) = 1/8 , p(x4) = 1/8

p(y1) = 1/4 , p(y2) = 1/2 , p(y3) = 1/8 , p(y4) = 1/8

* kifejtős: '''csatornakapacitás és csatornakódolás (hibajavító)''' "mindent, amit eddig tanultunk" BSC, AWGN, feltételes entrópiával is, Shannon II., kódolás célja, módszere

====2. ZH====
*[[Média:Hirkozleselm 2017 2.zh Igaz-hamis megoldas.pdf|2017 2.zh - Igaz-hamis megoldás]]
*[[Média:Hirkozles_2016_2zh_acsoport.pdf | 2016 2.ZH]]
* lineáris és Hamming kód tulajdonságai
* Hamming kód és kódhatékonyság számítása
* Hamming korlát, Singleton korlát, perfekt kódm Hamming távolság
* Huffman kódolás, kódhatékonyság számítás, forráskiterjesztés hatása a kódhatékonyságra

====3. ZH====
* csatorna jellemzése (blokkvázlat), optimális vevő felépítése
* paritásmátrix, generátormátrix előállítása, beérkező kódszó legvalószínűbb értékének detektálása, ellenőrzés. Adott,hogy a kódszó eleje, vagy vége tartalmazza az üzenetet, így definiálja, hogy a paritásmátrix, végén vagy elején van az identitásmátrix.

====4. ZH====
* tesztnél: adott esetekben milyen modulációt használnánk
* tétel: dimenziótétel, sávszélesség (elméleti és gyakorlati)
* feladat: likelihood, Bayes számítás. Annak bizonyítása, hogy a becslés torzítatlan. Ha ML becslés helyett MS-t használunk akkor milyen adat kellene még, és azt hogy számolnánk ki? Adott volt egy exponenciális eloszlás.

==Régi vizsgák==
*[[Média:Hirkelm_vizsga_20060612.JPG| 2006-os HIT-es vizsga]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Hírközléselmélet

2017-02-28T13:17:57Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
| név = Hírközléselmélet
| tárgykód = VIHVMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = SZHVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 4(2) db
| hf =
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/
| tárgyhonlap = https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=479%3Ahirkoezleselmelet-vihvm107&catid=11%3Amsc-kepzes&Itemid=18%E2%8C%A9%3Dhu&lang=hu
}}

==Követelmények==
A tárgyból 3 ZH van, a két legjobb ZH összpontszámából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie. Nem pótolható egy ZH sem.

A tárgyat [http://hvt.bme.hu/~bito/ Dr. Bitó János] tartja.

==Vélemények==
A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)

ZH-k felépítése:
*nagyfeladat (szinte mindig nyilvánvaló mi lesz) 5 pont
*kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 5 pont
*feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 10*0.5 pont

2017-től a ZH felépítése megváltozott, így a ZH-n nincs esszé feladat.

==Segédanyagok==
*HIT-es (RÉGI) diasorok elérhetők [http://www.hit.bme.hu/~dallos/hirkelm/ itt]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_1.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 1)]]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_2.PDF | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév (Part 2)]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0102.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 1.-2. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_0304.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 3.-4. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012_05.pdf‎ | Hírközléselmélet 2012-es tavaszi jegyzet 5. előadás]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2010.pdf‎ | Hírközléselmélet 2010-es kézzel írt jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_mintafeladatok_2010_1zh.pdf‎ | Mintafeladatok a tesztes részből az első ZH-ra 2010]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_2012.pdf‎ | Hírközléselmélet első 3. Zh anyaga 2012]]

==ZH==
===2011/2012===
Mindegyiket csak emlékezetből írtam, így előfordulhat, hogy valami nem teljes.
====1. ZH====
* tesztkérdések: kb entrópiával, információval, sztochasztikus folyamatokkal stb kapcsolatos kérdések
* számolás: adott két diszkrét eloszlás. Átlagos kódszóhossz, relatív entrópia + kérdés: mennyivel csökken az átlagos szóhossz, ha az egyik eloszlását a másikéval becsüljük.

p(x1) = 1/2 , p(x2) = 1/4 , p(x3) = 1/8 , p(x4) = 1/8

p(y1) = 1/4 , p(y2) = 1/2 , p(y3) = 1/8 , p(y4) = 1/8

* kifejtős: '''csatornakapacitás és csatornakódolás (hibajavító)''' "mindent, amit eddig tanultunk" BSC, AWGN, feltételes entrópiával is, Shannon II., kódolás célja, módszere

====2. ZH====
*[[Média:Hirkozles_2016_2zh_acsoport.pdf | 2016 2.ZH]]
* lineáris és Hamming kód tulajdonságai
* Hamming kód és kódhatékonyság számítása
* Hamming korlát, Singleton korlát, perfekt kódm Hamming távolság
* Huffman kódolás, kódhatékonyság számítás, forráskiterjesztés hatása a kódhatékonyságra

====3. ZH====
* csatorna jellemzése (blokkvázlat), optimális vevő felépítése
* paritásmátrix, generátormátrix előállítása, beérkező kódszó legvalószínűbb értékének detektálása, ellenőrzés. Adott,hogy a kódszó eleje, vagy vége tartalmazza az üzenetet, így definiálja, hogy a paritásmátrix, végén vagy elején van az identitásmátrix.

====4. ZH====
* tesztnél: adott esetekben milyen modulációt használnánk
* tétel: dimenziótétel, sávszélesség (elméleti és gyakorlati)
* feladat: likelihood, Bayes számítás. Annak bizonyítása, hogy a becslés torzítatlan. Ha ML becslés helyett MS-t használunk akkor milyen adat kellene még, és azt hogy számolnánk ki? Adott volt egy exponenciális eloszlás.

==Régi vizsgák==
*[[Média:Hirkelm_vizsga_20060612.JPG| 2006-os HIT-es vizsga]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Villamosmérnök BSc záróvizsga

2016-12-19T18:42:36Z

Pálvölgyi Tibor: /* Tavaszi féléves záróvizsgák */

==Ismertető==
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi is három részből áll:
*Matematika (1/3 súllyal)
*Jelek és rendszerek, Elektrotechnika (1/3 súllyal)
*Digitális technika, Méréstechnika és Elektronika (1/3 súllyal)
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].

A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:
*Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a szóbeli védésnek feltétele az abszolutórium megszerzése. Ez lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon történik meg, elvileg automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írni egy levelet a KTH-s ügyintéződnek, ha zárható vagy.
*Érdemes naponta nézegetni a http://www.vik.bme.hu/ híreit, az írásbeli beosztása is ide kerül ki.
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.
*A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!
*Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, irasd rá a tanulmányi átlagodat is és minél hamarabb töltsd fel a felvi-re.

==Szóbelik a különböző szakirányokon==
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek]]
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikáció]]
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló ->kb. 1 időszelet, S kapcsoló -> áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt.
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Elektronika]]
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos Energetika]]

==Korábbi feladatsorok==

[http://vik.hk/msc-probafelveteli-zarovizsga-feladatsorok A feladatsorok megtalálhatók itt is.]
{| style="border-spacing: 1em; width:90%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
===Őszi féléves záróvizsgák===

*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Tavaszi féléves záróvizsgák===

*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2016maj.pdf | 2016 május]] - [[Media:Vill_zv_2016maj_mo.pdf | Megoldások]]
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Más szakok felvételi vizsgái ===
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]

|}

=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===

* 2011 május:
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.
* 2012 január:
** Elektronika 1. feladat: UBE0 = 600 mV-al kell számolni.
* 2013 május:
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h1=0,5% lenne.

== Részletes kidolgozások ==

*2012 január:
**[[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]
*2012 május:
**[[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]
*2013 január:
**[[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]
*2014 január:
**[[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]
*2014 május:
**[[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]

==Segédanyagok==
===Matematika===
*'''Thomas-féle kalkulus 3. kötet''' - Oldalszámok: 65-190, 200-201, 257-321, 338-341, 347-359, 370-375, 410-411
*[[Media:Záróvizsga_Matek_mintapéldák.pdf|Matematika mintapéldák]]
* Egyéb segítség:
**[[Media:Záróvizsga_Matematika_egyenes_és_sík.pdf‎|Egyenes és sík]]
**[[Media:Vill_ZV_Matek_Összefoglaló.PDF|Összefoglaló]] - Hibák lehetnek benne!

===Jelek és rendszerek===
*'''Fodor György: Hálózatok és rendszerek''' - Oldalszámok: 159-233, 233-366, 381-565, a *-gal jelölt részek kivételével
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]
* Egyéb segítség:
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]

===Elektrotechnika===
*Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők módszere, hálózatág feszültségesés viszonyai, [https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli forrás]
**Villamos gépek mágneses mezői, váltakozóáramú tekercselések - Villamos energetika I. jegyzet (12-55. oldal)
**A háromfázisú vektorok módszere - Dr. Retter Gyula: Az egységes gépelmélet, 1.1.-1-5. fejezet (15-40. oldal)
**Egyfázisú transzformátorok alapjai - Dr. Retter Gyula: Az egységes gépelmélet, 9.1. fejezet (287-298. oldal)
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]

===Digitális technika===
*'''Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''' - Oldalszámok: 139-215 oldal
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák]]

===Méréstechnika===
*'''Zoltán István: Méréstechnika'''
*[[Media:Záróvizsga_Méréstechnika_mintapéldák.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]
*[[Media:Méréstech_MSC_felvételi_segédlet.pdf‎|Sujbert László által írt segédlet]]

===Elektronika===
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika]]

==Tippek==

*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Vill zv 2016maj mo.pdf

2016-12-19T18:42:02Z

Pálvölgyi Tibor:

Fájl:Vill zv 2016maj.pdf

2016-12-19T18:41:27Z

Pálvölgyi Tibor:

Mérnöki menedzsment

2016-12-19T18:17:42Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
| név = Mérnöki menedzsment
| tárgykód = VITMMB03
| szak = msc villany és infó
| kredit = 4
| félév = 2, 4
| kereszt = van (ősszel magyarul, tavasszal angolul indul a tárgy)
| tanszék = TMIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMB03
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/foswiki/bin/view/VITMM112
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Mernokimenedzsment_jegyzet_2011osz.pdf | 2011.ősz előadásjegyzet]]
*Összefoglaló 2010 [[Media:Mernokimenedzsment_osszefoglalo_2010.pdf | pdf]] [[Media:Mernokimenedzsment_osszefoglalo_2010.docx | docx]]
*Számonkérések kidolgozása 2011.12.20-ig (néhány kérdés hiányzik) [[Media:Mernokimenedzsment_kidolgozas_2011.pdf | pdf]] [[Media:Mernokimenedzsment_kidolgozas_2011.docx | docx]]
*2014-es kidolgozás: [[:File:Mernokimenedzsment_osszefoglalo_2014.pdf| pdf]] [[:File:Mernokimenedzsment_osszefoglalo_2014.docx| docx]]
==ZH==
{{Rejtett | mutatott='''2010. őszi mintazh''' | szöveg=
#Ismertesse, hogy mit értünk mérnöki menedzsmenten, mint diszciplínán! A szakterület innovációjának menedzsmentje beletartozik-e? Miért? (3 pont)
# Mit foglal magába egy vállalati jövőkép bővebb változata (cégfilozófia), tömören ismertesse az összetevőket! (3 pont)
# Egy műszaki termék éves eladási száma 40 ezer. Egyik termékfejlesztő egy új terméket tervez a meglevő termék lecserélésére, azonban ennek az eladási száma bizonytalan (világpiactól függ). Ha a világpiac kedvezően alakul (melynek esélye 20%), akkor az éves eladási szám 100 ezer lesz; kedvezőtlen esetben pedig 20 ezer lesz. Csupán az eladások szempontjából mi lesz a cégvezetőség döntése arról, hogy bevezessék-e az új terméket vagy maradjon-e a régi? Válaszát indokolja! (3 pont)
# Mit értünk elektronikus hírközlésen? (1 pont)
# Mit jelentenek a SWOT egyes betűi (magyarul)? (1 pont)
# Mi a különbség a DSS és GDSS között? (1 pont)
# Mi az a WBS a projekteknél? (1 pont)
# Melyek a vezetői hatalom forrásai? (1 pont)
# Melyik az a tudásfajta, amelyik nem megfogható, hanem az egyén személyes tudását tartalmazza? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2010. őszi zh A csoport''' | szöveg=
# Ismertesse, hogy mit értünk mérnöki menedzsmenten, mint diszciplínán! A szakterület innovációjának menedzsmentje beletartozik-e? Miért? (3 pont)
# Ismertesse a Balanced Scorecard (BSC) módszer négy szempontját, mit mutat meg a stratégiai térkép? (3 pont)
# Ismertesse az innováció komplex modelljét! (3 pont)
# Mit értünk szakmai kompetencián? (1 pont)
# Mi az ügyvezetés három dimenziója? (1 pont)
# Mi a különbség a DSS és GDSS között? (1 pont)
# Mit ad meg a vezetői hatalom három forrása együttesen és metszetében? (1 pont)
# Mit értünk a tudástranszfer sűrűségén? (1 pont)
# Lehet-e cég feltaláló? Indokolja a választ! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2010. őszi zh B csoport''' | szöveg=
# Ismertesse az információs társadalom intelligens infrastruktúrájának rétegeit és változási trendjeiket! (3 pont)
# Mit foglal magába egy vállalati jövőkép bővebb változata (cégfilozófia), tömören ismertesse az összetevőket! (3 pont)
# Ismertesse az innováció fogalmát és alapeseteit az Oslo kézikönyv szerint! (3 pont)
# Sorolja fel az ICT egyes korszakait egy-egy jellemzőjükkel! (1 pont)
# Mi a Pareto módszer? (1 pont)
# Egy vállalatnál el kell dönteni, hogy a bevételből az egyes részlegek mekkora összeget kapjanak. Milyen ennek a döntésnek a döntési logikája? (1 pont)
# A vállalatok transzformációjában, átalakításában melyik lépések jelenti az áttörést, a "visszafordíthatatlanságot"? (1 pont)
# Vállalatoknál kinek a feladata a tudás kodifikációjának tervezése és irányítása? (1 pont)
# Mi a szabadalmi helyzet, ha valakinek munkaköréhez tartozik, hogy új dolgokat kutasson és hozzon létre? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2010. őszi pótzh''' | szöveg=
# Ismertesse az egyéni és szervezeti szakmai kompetencia összetevőit! (3 pont)
# Ismertesse a SWOT módszert, célját, komponenseit! (3 pont)
# Ismertesse az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) alapításának célját és indokait! (3 pont)
# Mi az EU szóhasználata magyarul és angolul a távközlés fogalmára? (1 pont)
# Az ICT menedzserek kötelező üzleti prioritásai mire vonatkoznak? Soroljon fel legalább négyet! (Gartner felmérés) (1 pont)
# Mi van a BCG portfólió mátrix két tengelyén? Hol helyezkedik el a mátrixban a "fejős tehén"? (1 pont)
# Létezik-e mindig kritikus út a projektek ütemezésénél? Ha igen, hogyan lehet ezt belátni? Ha nem, akkor mutasson ellenpéldát! (1 pont)
# Melyik a két alapvető tudásmenedzsment megközelítés? (1 pont)
# Milyen innovációs intézmények működnek a BME-n? Soroljon fel legalább hármat! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2010. őszi pótpótzh''' | szöveg=
# Ismertesse Bono hat gondolkodó kalap módszerét! (3 pont)
# Ismertesse a tantárgyban megismert döntési logikákat! (3 pont)
# Melyek az innovatív vállalat tulajdonságai, főbb típusai? (3 pont)
# Melyek a munkahelyi sikeresség legfőbb elemei (USA felmérés)? (1 pont)
# Mit jelent az ügyvezetés dualitása? (1 pont)
# Sorolja fel a Balanced Scorecard (BSC) módszer négy szempontját! (1 pont)
# Nem kritikus úton lévő tevékenység tD időt csúszik egy projektben. Mennyit fog csúszni az egész projekt, ha:
#* tD kisebb, mint a tevékenységhez tartozó tartalékidő?
#* tD nagyobb, mint a tevékenységhez tartozó tartalékidő? (1 pont)
# Hogyan hívják azt a szervezetekre jellemző tudást, mely független azoktól, akik létrehozták és szervezeti stabilitása van? (1 pont)
# Mely szervezet adja ki a Magyar Innovációs Nagydíjat, milyen vállalatnak ítélik oda? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011.01.04. zh pótlás''' | szöveg=
# Adja meg a stratégia definícióját, beleértve öt fő attribútumát! (3 pont)
# Ismertesse az AHP döntési módszert! (3 pont)
# Ismertesse a tudásháromszöget! (3 pont)
# Sorolja fel az információs értéklánc integrációjának legalább négy korlátját! (1 pont)
# Sorolja fel az EIT ICT laboratóriumának legalább négy tematikus területét! (1 pont)
# Állítsa helyes sorrendbe az alábbi stratégiaalkotási lépéseket! (Az a - e megfelelő sorrendjének megadásával)
#*a) SWOT analízis b) jövőkép c) üzleti stratégia d) stratégiai állásfoglalás e) funkcionális stratégia (1 pont)
#Miket tartalmaz a projekt alapító dokumentum? (1 pont)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció globális feladataiból! (1 pont)
# Milyen információforrásokból lehet felépíteni egy technológiai elemzést? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011. őszi zh A csoport''' | szöveg=
# Ismertesse a vezetői tevékenység összetevőit, a vezetők 7 sapkáját! (3 pont)
# Mutasson egy példát egy olyan többszempontú döntési problémára, amely kiválasztásos típusú döntési logikával rendelkezik! Ismertesse, hogy milyen módszerrel és hogyan oldaná ezt meg! (3 pont)
# Ismertesse az innovációs menedzser feladatait! (3 pont)
# Mit értünk szinergián? (1 pont)
# Mi a sikeresség 2x2 komponense, adja meg betűrövidítésüket is! (1 pont)
# Sorolja fel a projektmenedzsment alkalmazásának legalább négy területét! (1 pont)
# Mi az adaptív vállalati kultúra célja, és mi Ön szerint a két legfontosabb ismérve? (1 pont)
# Mit nevezünk tacit tudásnak? (1 pont)
# Mit véd a forma mintaoltalom? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011. őszi zh b csoport''' | szöveg=
# Ismertesse Bono hat gondolkodó kalap módszerét! (3 pont)
# Ismertesse a Critical Path Method lényegét! (3 pont)
# Melyek a természetes stratégiák, és mi szerint rendezzük őket? (3 pont)
# Mi az alapja a távközlés, az informatika és a média konvergenciájának? (1 pont)
# Mit jelent az ügyvezetés dualitása? (1 pont)
# Mi a Gantt-diagram? Mik a hátrányai? (1 pont)
# Mi a vezetői döntés hatékony megvalósításának feltétele? (1 pont)
# Ábrázolja a tudáskonverzió körfolyamatát, és nevezze meg elemeit! (1 pont)
# Mit jelent a Delphi módszer? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011. őszi pótzh''' | szöveg=
# Ismertesse az ügyvezetés három dimenzióját! (3 pont)
# Ismertesse a MAUT döntési módszert! (3 pont)
# Ismertesse az innováció komplex modelljét! (1 pont)
# Sorolja fel az információs társadalom intelligens infrastruktúrájának rétegeit! (1 pont)
# Mi a PEST/STEP módszer? (1 pont)
# Soroljon fel legalább négy csoportos döntéstámogatási módszert! (1 pont)
# Soroljon fel logikai sorrendben legalább négyet a vállalatok átalakításának lépései közül! (1 pont)
# Mi a különbség az emberi és a beágyazott tudás között? (1 pont)
# Mi a különbség a találmány és a szabadalom között? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011. őszi pótpótzh''' | szöveg=
# Tömören ismertesse az ügyvezetés legalább hat jellegzetességét! (3 pont)
# Ismertesse a PERT projektmenedzsment időtervezési módszert! (3 pont)
# Ismertesse a BME-n folyó innovációs tevékenységet! (3 pont)
# Sorolja fel az ICT egyes korszakait egy-egy jellemzőjükkel! (1 pont)
# Mi a főtt béka effektus mondanivalója? (1 pont)
# Mi van a BCG portfólió mátrix két tengelyén? Hol helyezkedik el a mátrixban a "fejős tehén"? (1 pont)
# A vállalatok transzformációjában, átalakításában melyik lépés jelenti az áttörést, a "visszafordíthatatlanságot"? (1 pont)
# Mit nevezünk explicit tudásnak? (1 pont)
# Sorolja fel a tudásháromszög elemeit! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2013. őszi zh A csoport''' | szöveg=
# Soroljon fel legalább négyet az IT menedzserek alapvető üzleti prioritásai közül, és fejtsen ki közülük legalább kettőt! (3 pont)
# Ismertesse a játékelméletben használatos nyeregpontot! (3 pont)
# Ismertesse a termékfejlesztés lehetséges céljait, eredményeit és típusait! (3 pont)
# Mi az alapja a távközlés, az informatika és a média konvergenciájának? (1 pont)
# Mi és minek a része a horizontális stratégia? (1 pont)
# A diplomamunka melyik projekt fajtába sorolható? (1 pont)
# Melyek a vezetői hatalom forrásai? (1 pont)
# Melyek az innováció információforrásai? (1 pont)
# Mit értünk franchise-on? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2013. őszi zh B csoport''' | szöveg=
# Ismertesse a szervezetek vezetésének értelmezését, céljait, feladatait és erőforrásait! (3 pont)
# Mi a különbség a játékelméletben a tiszta és a kevert stratégia között? Az előző definíción túl mennyiben lesz más a játék "megoldása" (azaz melyiknél mit értünk a játék megoldása alatt)? (3 pont)
# Ismertesse a termék életciklus menedzselésének legalább két szakaszát! (3 pont)
# Mit jelent az ügyvezetés dualitása? (1 pont)
# Sorolja fel a természetes versenystratégiákat a BCG mátrix alapján! (1 pont)
# Miért van plusz költség vonzata egy projekt határidőből való kicsúszásának? (1 pont)
# Jellemezze az adaptív vállalati kultúrát legalább 4 ismérvével! (1 pont)
# Sorolja fel a bevételnövelés módjait! (1 pont)
# Mit értünk használati mintaoltalmon? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2013. őszi zh angol''' | szöveg=
# List at least four mandatory business priorities of IT managers and give details about two of them! (3 points)
# Explain in details the saddle point applied in game theory! (3 points)
# Explain in details the aims and types of product development! (3 points)
# What is the basis of convergence of telecoms, IT and media? (1 point)
# What and whose part is horizontal strategy? (1 point)
# What kind of project type is the final project at a university? (1 point)
# What are the sources of managerial power? (1 point)
# What are the information sources of innovation? (1 point)
# What do we mean by franchise? (1 point)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2013. őszi pótzh''' | szöveg=
# Ábrázolja a stratégiai piramist az egyes rétegeinek megfelelő sorrendű megnevezésével, és részletezze az egyes rétegeket! (3 pont)
# Ismertesse a játékelméletben a Nash-féle egyensúlypontot! (3 pont)
# Ismertesse a hype-görbe módszertant! (3 pont)
# Mit jelent az ügyvezetés korlátozott racionalitása? (1 pont)
# Mi az, és minek a része a vertikális stratégia? (1 pont)
# A kooperatív játékelméletben hol érhető tetten a versengés és hol (kik között figyelhető meg) kooperáció? (1 pont)
# Mit ad meg a vezetői hatalom három forrása együttesen és metszetében? (1 pont)
# Mit jelent a sztárok termék életfázis a BCG mátrixban? (1 pont)
# Mit jelent a földrajzi eredetjelző? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014. őszi zh A csoport''' | szöveg=
# Tömören ismertesse a vezetői tevékenység hét összetevőjét (hét sapkáját)! (3 pont)
# Hasonlítsa össze a tudásmenedzsment tantárgyunkban megismert kodifikációs és perszonalizációs megközelítéseit! (3 pont)
# Ismertesse a tantárgyban megismert árképzési formákat! (3 pont)
# Mi a főtt béka effektus mondanivalója? (1 pont)
# Sorolja fel a Balanced Scorecard (BSC) módszer lépéseit! (1 pont)
# Soroljon fel legalább 4 vezetési helyzetet! (1 pont)
# Sorolja fel a vezetési stílusokat a munkatárs támogatása és irányítása szerint! (1 pont)
# Sorolja fel a termék életciklus időbeli fázisait! (1 pont)
# Mit értünk franchise-on? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014. őszi zh B csoport''' | szöveg=
# Ismertesse az MAUT döntési módszert! (3 pont)
# Ismertesse a vezetői készségeket! (3 pont)
# Ismertesse az innováció fogalmát és alapeseteit az Oslo kézikönyv szerint! (3 pont)
# Mit értünk szinergián? (1 pont)
# Sorolja fel a Balanced Scorecard (BSC) módszer négy szempontját! (1 pont)
# Mi az a projektmenedzsmentben megismert WBS? (1 pont)
# Sorolja fel az egyéni kompetencia összetevőit! (1 pont)
# Mit jelent a döglött kutyák termék életfázis a BCG mátrixban? (1 pont)
# Mi a védjegy? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014. őszi pótzh''' | szöveg=
# Ismertesse a stratégia megvalósításának piramisát! (3 pont)
# Ismertesse a tudásátvitel lehetséges útjait! (3 pont)
# Mit értünk a fogyasztó árérzékenységén? Hogyan jellemezzük? (3 pont)
# Az ICT menedzserek kötelező üzleti prioritásai mire vonatkoznak? A hat közül soroljon fel legalább négyet (a tantárgyban ismertetett Gartner felmérés alapján)! (1 pont)
# Mit értünk a stratégia megalapozottságán? (1 pont)
# Mi a Gantt diagram? Mik az előnyei és hátrányai? (1 pont)
# Sorolja fel a szervezeti kultúra dimenzióit Hofstede szerint! (1 pont)
# Sorolja fel a tudásháromszög elemeit! (1 pont)
# Sorolja fel a tantárgyban megismert vásárlói magatartás típusokat! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2015. őszi zh A csoport''' | szöveg=
# Ismertesse a portfólió elemzés BCG módszerét, adja meg célját, rajzolja fel a BCG mátrixot, abban helyezze el legalább a fejős tehenet! (3 pont)
# Ismertesse a vezetői hatalom forrásait, összefüggésüket és szerepüket a döntések hatékony megvalósításában! (3 pont)
# Hogyan történik, és mik a lényeges elemei egy termék piaci bevezetésének? (3 pont)
# Melyek a munkahelyi sikeresség legfőbb elemei (a tantárgyban ismertetett USA felmérés alapján)? (1 pont)
# Sorolja fel a tantárgyban megismert stratégiai módszereket! (1 pont)
# Mit értünk a CPM hálótervezési technikában kritikus úton? (1 pont)
# Mit értünk akvizíción a vállalatok kapcsolataiban? (1 pont)
# Ábrázolja a tudáskonverzió körfolyamatát, és nevezze meg elemeit! (1 pont)
# Mit értünk kereslet-orientált árképzésen? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2015. őszi zh B csoport''' | szöveg=
# Mit foglal magába a cégstratégia? Tömören ismertesse az összetevőit! (3 pont)
# A vezetőknek fontos feladataik vannak munkatársaik menedzselésében. Ismertessen e feladatok közül legalább hármat! (3 pont)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció alapesetei közül, és fejtsen ki legalább kettőt! (3 pont)
# Mi az ügyvezetés lényege tömören? (1 pont)
# Sorolja fel a természetes versenystratégiákat a BCG mátrix alapján! (1 pont)
# Mit értünk erőforrás simításon? (1 pont)
# Adja meg a szakmai kompetencia három összetevőjét! (1 pont)
# Hogy hívják azt a szervezetekre jellemző tudást, mely független azoktól, akik létrehozták és szervezeti stabilitása van? (1 pont)
# Adjon meg legalább két piaci szegmentáció típust piac-termék diagramjával együtt! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2015. őszi zh C csoport''' | szöveg=
# Ismertessen egy üzleti alapstratégiát a versenyelőny típusa szerinti osztályozásból! (3 pont)
# Ismertesse a projektmenedzsment költségterv készítésének módjait! (3 pont)
# Imsertesse a tudásháromszöget! (3 pont)
# Soroljon fel legalább 4 tipikus érdekcsoportot egy vállalat piaci környezetében! (1 pont)
# Hol találkozott a SWOT betűszóval a tantárgy tananyagában? Mit jelentenek egyes betűi (angolul és magyarul)? (1 pont)
# Melyek a vezetői hatalom forrásai? (1 pont)
# A vállalatok transzformációjában, átalakításában melyik lépés jelenti az áttörést, a "visszafordíthatatlanságot"? Miért? (1 pont)
# Mit értünk tudástérképen? (1 pont)
# Sorolja fel a tantárgyban megismert vásárlói magatartás típusokat! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016. tavaszi zh A csoport angol''' | szöveg=
# List at least four mandatory business priorities of IT managers and give details about two of them! (3 points)
# Explain in details the Gantt-diagram time planning technique! (3 points)
# Explain in details the methods to increase revenue! (3 points)
# What do we mean by synergy? (1 point)
# Draw the layers of the strategic pyramid in logical order! (1 point)
# The duration of a job is 1 month in optimistic case, 5 months in pessimistic case and most likely 1,5 month. What is the expected duration of the job in case of PERT projectmanagement method? (1 point)
# List at least 4 steps of corporate transformation in logical order! (1 point)
# List at least 4 basic types of innovation with examples! (1 point)
# When is a price non-elastic? (1 point)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016. tavaszi zh B csoport angol''' | szöveg=
# Explain at least 6 characteristics of management! (3 points)
# The most common nmistake in network planning in projectmanagement is that we do not realize that some activities can be executed in a paralel way (eg. activities A and B are drawn in chain instead of in paralel). Why is this mistake a problem? Can it happen that after the network planning when we are doing the resource planning the network of the activities has to be modified? If yes, why? If not, why not? (3 points)
# List at least 4 phases of the product development in logical order and explain in details at least 2 of them! (3 points)
# What does the limited rationality of management mean? (1 point)
# Which questions should be answered by the mission of the company? (1 point)
# What are the sources of managerial power? (1 point)
# Which step means the breakthrough in the transformation of companies? Why? (1 point)
# Give the open innovation chain model! (1 point)
# What dows the geographical indication mean in intellectual property rights? (1 point)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016. tavaszi pótzh angol''' | szöveg=
# Explain in details Edward de Bono's six thinking caps method! (3 points)
# Explain in details the managerial styles classified according to the classical types! (3 points)
# Give detailed description of product pricing and price calculation methods! (3 points)
# List at least 4 mandatory business priorities of the IT/ICT professionals, managers! (1 point)
# What are measured along the axes of the BCG portfolio matrix? Where is the cash cow in the matrix? (1 point)
# List at least four managerial situations! (1 point)
# What do we mean by tacit type of knowledge? (1 point)
# List the elements of the knowledge triangle! (1 point)
# What do we mean by franchise? (1 point)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016. ősz zh A csoport''' | szöveg=
# Ismertesse a Porter féle öt-erős ágazati versenyanalízis modellt! (3 pont)
# Imertesse a PERT projektmenedzsment időtervezési módszert! (3 pont)
# Ismertesse az innováció fogalmát és alapeseteit az Oslo kézikönyv szerint! (3 pont)
# Mi a főtt béka effektus mondanivalója? (1 pont)
# Sorolja fel a Balanced Scorecard (BSC) módszer négy szempontját! (1 pont)
# Mit értunk a CPM hálótervezési technikában kritikus tevékenységen? (1 pont)
# Melyek a vezetői hatalom forrásai? (1 pont)
# Mit nevezünk tacit tudásnak? (1 pont)
# Sorolja fel a tudásháromszög elemeit! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016. ősz zh B csoport''' | szöveg=
# Ismertesse az üzleti alapstratégiák versenyelőny típusa szerinti osztályozását! (3 pont)
# Soroljon fel legalább 4 ellentétpárt a növekvő illetve hanyatló vállalkozásokra vonatkozóan! (3 pont)
# Ismertesse a Nemzeti Innovációs Hivatal tevékenységét! (3 pont)
# Mit értünk egy feladat delegálásán? (1 pont)
# Kinek szól egy vállalkozás küldetése? (1 pont)
# Ön egy kis cégnél mérnöki tevékenységet folytat, ahol összesen 8 mérnök dolgozik (Önnel együtt). Egy féléves projektnél a projektterv alapján a 17. héten 11 mérnökre lenne egyszerre szüksége. Hogyan tudná áthidalni ezt a problémát? (1 pont)
# Soroljon fel legalább 4 vállalati életciklus fázist egy-egy jellemzőjével, a fázisok logikai sorrendjében! (1 pont)
# Mit értünk kodifikáción a tudásmenedzsmentben? (1 pont)
# Milyen innovációs intézmények működnek a BME-n? Soroljon fel legalább hármat! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016. ősz zh C csoport''' | szöveg=
# Mit foglal magába egy vállalati jövőkép bővebb változata, tömören ismertesse az összetevőket! (3 pont)
# Ismertesse a MAUT döntési módszert! (3 pont)
# Ismertesse a szervezeti kultúráról a tantárgyban tanultakat! (3 pont)
# Soroljon fel Vogelauer munkastílus elemzésében szereplő legalább 2 vizsgált tulajdonságpárt! (1 pont)
# Mi jellemező a fókuszált költségminimáló stratégiára (terjedelem, differenciáltság, orientáció, tipikus előfordulás)? (1 pont)
# Nem kritikus úton lévő tevékenység tD időt csúszik egy projektben. Mennyit fog csúszni az egész projekt, ha:
#* a) tD kisebb, mint a tevékenységhez tartozó tartalékidő?
#* b) tD nagyobb, mint a tevékenységhez tartozó tartalékidő? (1 pont)
# Mit értünk akvizíción a vállalatok kapcsolataiban? (1 pont)
# Ismertessen egy a munkatárs támogatása és irányítása szerinti vezetési stílust! (1 pont)
# Tudásátvitel lehetséges útjai közül melyik az, ami a kollégiumi tanulószobákban zajlik, amikor felsőbb évesek átadják tapasztalataikat az alsóbb évfolyamosoknak? Miért? (1 pont)
}}

==Vizsga==
* Lásd még: [[Mérnöki menedzsment - vizsgakérdések témakörönként szétválogatva]]
{{Rejtett | mutatott='''2010.12.14.''' | szöveg=
# Egy webfejlesztő cég 2 design-t (D1 és D2) készít egy informatikai honlaphoz. A cég érdeke, hogy a honlap látogatottság minél nagyobb legyen (ugyanis az a bevétellel egyenesen arányos). A látogatottságot egy külső tényező is befolyásolja: két nagy informatikai cég fuzionálása megtörténik-e vagy sem. Ebben a kockázatos döntési pontban még nem lehet tudni, hogy létrejön-e a fúzió, de azt lehet tudni, hogy a fúzió 75%-os valószínűséggel megtörténik. D1-es design a fúzió esetén 400 ezer, fúzió nélküli esetben 100 ezer látogatót vonz. D2-es design a fúzió esetén 200 ezer, fúzió nélküli esetben 400 ezer látogatót vonz. Melyik design-t érdemes alkalmazni az informatikai honlaphoz és miért? (3 pont)
# Ismertesse az innovációk elfogadási folyamatát! (3 pont)
# Ismertesse a szabályozás eszközrendszerét! (3 pont)
# Mi az EIT, és mi a célja? (1 pont)
# Mi a sikeres vezetői team összeállításának kulcsa? (1 pont)
# Mit jelent a földrajzi árujelző? (1 pont)
# Melyek a szabályozó hatóságok tevékenységi körei? Az alábbiak közül melyik(ek) a kakukktojás(ok)? (1 pont)
#* Szabályalkotás, jogszabály alkotás, jogszabály előkészítés, szabályalkotás, törvényhozás.
# Mi a technológiai semlegesség elve az infokommunikáció szabályozásában? (1 pont)
# Mit jelent a másodlagos spektrum kereskedelem haszonbérleti formája? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2010.12.21.''' | szöveg=
# Ismertesse az információs értékláncot, korlátait és integrációját! (3 pont)
# Ismertesse az MTA tudománypolitikáját! (3 pont)
# Ismertesse a frekvenciagazdálkodás nemzetközi szabályozási rendszerét! (3 pont)
# Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT) hol van a székhelye, mikor alakult (+-1év), és milyen formában foglalkozik ICT témákkal? (1 pont)
# Van-e valaki egy vállalkozás ügyvezetője, vezérigazgatója, első számú operatív vezetője fölött? Ha van, ki az? (1 pont)
# Mi a vállalkozás alapítói kelepce? (1 pont)
# Mit véd a forma mintaoltalom? (1 pont)
# Az ex-ante és ex-post szabályozás között mi a különbség? (1 pont)
# Mit értünk rádióhullámon a frekvenciagazdálkodásban? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011.01.04.''' | szöveg=
# Adja meg a stratégia definícióját, beleértve öt fő attribútumát! (3 pont)
# Ismertesse az AHP döntési módszert! (3 pont)
# Ismertesse az informatikai biztonság összetevőit, biztonsági technikáit, mechanizmusait! (3 pont)
# Sorolja fel az információs értéklánc integrációjának legalább négy korlátját! (1 pont)
# Sorolja fel az EIT ICT laboratóriumainak legalább négy tematikus területét! (1 pont)
# Miket tartalmaz a projekt alapító dokumentum? (1 pont)
# Milyen információforrásokból lehet felépíteni egy technológiai elemzést! (1 pont)
# Mivel és mikor kezdődött, illetve mi a legutóbbi három fejezete a távközlés liberalizációnak az EU-ban? (1 pont)
# A rádióhullámok mely kategóriáját szabályozza a frekvenciagazdálkodás? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011.01.11.''' | szöveg=
# Mit foglal magába a vállalati stratégia? Tömören ismertesse az összetevőket! (3 pont)
# Tervezze meg az ábrán megadott mérnöki feladat ütemtervét, azaz töltse ki a hiányzó részeket (jelmagyarázat az ábra jobb felső sarkában látható)! Adja meg a kritikus utat is! (3 pont)
#* ábra: [[File:Mernokimenedzsment_vizsga_20110111.jpg]]
# Ismertesse a tantárgyban megismert vásárlói magatartás típusokat! (3 pont)
# Mi az alapja a távközlés, az informatika és a média konvergenciájának? (1 pont)
# Sorolja fel az ügyvezetés legalább négy jellegzetességét! (1 pont)
# Mit jelentenek a SWOT egyes betűi (angolul és magyarul)? (1 pont)
# Gyógyszerek esetében hány évig védhető a hatóanyag szabadalommal? (1 pont)
# Mi a digitális átállás, és mikor van a határnapja az Európai Unióban? (1 pont)
# Sorolja fel a rádiószabályozás engedélyezési módjait! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011.01.18.''' | szöveg=
# Ismertesse a szervezeti célok sikeres megvalósításának összetevőit, összefüggésüket és a menedzsment team kívánatos képességét! (3 pont)
# Ismertesse a tantárgyban ismertetett döntési logikákat! (3 pont)
# Ismertesse az NGN-t és referencia architektúra síkjait! (3 pont)
# Sorolja fel az információs társadalom intelligens infrastruktúrájának rétegeit! (1 pont)
# Mi az ügyvezetés három dimenziója! (1 pont)
# Melyek igazak az alábbi állítások közül? (indoklás nélkül) (1 pont)
#* Az üzleti szegmens több piaci szegmensből állhat.
#* Piaci szegmens meghatározott ügyfélkör és termékkör metszete.
#* Az üzleti szegmens homogén üzleti stratégiájú piaci szegmensek együttese.
# Tudásátvitel lehetséges útjai közül melyik az, ami a wiki oldalakon (pl.: Sch wiki) zajlik, amikor a felsőbb évesek leírják tapasztalataikat az alsóbb évfolyamosoknak? Miért? (1 pont)
# Az ex-ante és ex-post szabályozás között mi a különbség? (1 pont)
# Mit törekszik megakadályozni a frekvenciagazdálkodás? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011.12.15.''' | szöveg=
# Ismertesse a Balanced Scorecard (BSC) módszer négy szempontját, mit mutat meg a stratégiai térkép? (3 pont)
# Ismertesse a PERT projektmenedzsment időtervezési módszert! (3 pont)
# Ismertesse az infokommunikáció szabályozástól való elvárásokat! (3 pont)
# Mi az Európai Unió szóhasználata magyarul és angolul a távközlés fogalomra? (1 pont)
# Mi a főtt béka effektus mondanivalója? (1 pont)
# Mit nevezünk explicit tudásnak? (1 pont)
# Melyek az innovációt ösztönző tényezők? (1 pont)
# Mi a különbség az ex-ante és ex-post szabályozás között? (1 pont)
# Mely két fő területre terjednek ki a frekvenciagazdálkodás feladatai? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2011.12.20.''' | szöveg=
# Ismertesse Vogelauer munkastílus elemzési módszerét! (3 pont)
# Ismertesse az AHP döntési módszert! (3 pont)
# Ismertesse a szabályozás eszközeit! (3 pont)
# Mit jelent az ügyvezetés korlátozott racionalitása? (1p)
# Sorolja fel Edward de Bono legalább 4 gondolkodó kalapjának színét és a hozzátartozó megközelítéseket! (1 pont)
# Mi az a WBS a projekteknél? (1 pont)
# A vállalatok átalakításának alábbi lépéseit helyezze sorrendbe! (1 pont)
#* A változás halaszthatatlanságának érzékeltetése
#* Vezetési struktúra jövőképhez igazítása
#* A változtatás jövőképének kommunikálása
#* Eredmények megszilárdítása, további változások elérése
#* Gyors sikerek elérése
# Ismertesse a nyílt innovációs láncot! (1 pont)
# Mi a technológiai semlegesség elve az infokommunikáció szabályozásában? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2012.01.06.''' | szöveg=
# Ismertesse az információs társadalom intelligens infrastruktúrájának rétegeit és változási trendjeiket! (3 pont)
# Ismertesse a tantárgyban megismert projektirányítási módszertanokat! (3 pont)
# Ismertesse az Európai Unió 2002-es elektronikus hírközlés szabályozási csomagját! (3 pont)
# Sorolja fel az ügyvezetés legalább 4 jellegzetességét! (1 pont)
# Mit értünk üzleti szegmensen? (1 pont)
# Soroljon fel legalább négy vezetési helyzetet! (1 pont)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció alapesetei közül, és adjon mindegyikre egy-egy példát! (1 pont)
# Sorolja fel az infokommunikáció fejlődésének időszakait! (1 pont)
# Mit értünk rádióinterferencián? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2012.01.13.''' | szöveg=
# Mit foglal magába egy vállalati jövőkép bővebb változata, tömören ismertesse az összetevőket! (3 pont)
# Ismertesse a projektmenedzsment költségterv készítésének 2 módját! (3 pont)
# Hogyan történik a szolgáltatók piaci együttműködésének szabályozása az infokommunikációban? (3 pont)
# Sorolja fel az EIT ICT laboratóriumainak legalább 4 tematikus területét! (1 pont)
# Ábrázolja a stratégiai piramist az egyes rétegeinek megfelelő sorrendű megnevezésével! (1 pont)
# Soroljon fel legalább négyet a vállalatok átalakításának tipikus hibáiból! (1 pont)
# Sorolja fel a tudás megszerzésének legalább 4 módját! (1 pont)
# Mi az ársapka szabályozás lényege? (1 pont)
# Milyen típusú árverések elméletének és eljárásának kidolgozásáért nyert 1994-ben Harsányi János magyar származású tudós közgazdasági Nobel díjat? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2012.01.20.''' | szöveg=
# Adja meg a stratégia általános definícióját, beleértve öt fő jellemzőjét! (3 pont)
# Ismertesse a vezetővé válás folyamatát! (3 pont)
# Ismertesse a piacra lépés szabályozását (engedélyezést) az infokommunikációban! (3 pont)
# Mi az EIT, és mi a célja? (1 pont)
# Sorolja fel Vogelauer munkastílus elemzésében szereplő legalább 4 vizsgált tulajdonságot! (1 pont)
# Mit értünk erőforrás simításon? (1 pont)
# Mit értünk kodifikáción? (1 pont)
# Mit jelent a földrajzi eredetjelző? (1 pont)
# A rádióhullámok mely kategóriáját szabályozza a frekvenciagazdálkodás? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2012.05.24.''' | szöveg=
# Miért van szükség stratégiára? Fejtse ki néhány mondattal! (3 pont)
# Ismertesse a Gantt-diagram időtervezési technikát! (3 pont)
# Ismertesse az infokommunikációban alkalmazott árszabályozást! (3 pont)
# Mit értünk szinergián? (1 pont)
# Mit értünk üzleti szegmensen? (1 pont)
# Az alábbi állítások növekvő (N) vagy hanyatló (H) vállalatra érvényesek? (1 pont)
#* A vállalatvezetőség irányítja a szervezetet. N vagy H?
#* Minden tilos, kivéve, amit engedélyeznek. N vagy H?
# Soroljon fel az innovációs menedzser feladataiból legalább négyet! (1 pont)
# Sorolja fel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság legalább 4 feladatát! (1 pont)
# Sorolja fel a rádiószabályozás engedélyezési módjait! (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2013.12.19.''' | szöveg=
# Mit foglal magába a cégstratégia? Tömören ismertesse az összetevőit! (3 pont)
# Rövid magyarázattal mutassa meg, hogy mennyiben különbözik a nemkooperatív mátrixjáték és a bimátrixjáték megoldása! (3 pont)
# Sorolja fel a termékfejlesztés folyamatának legalább négy elemét logikai sorrendben, és részletezzen közülük legalább kettőt! (3 pont)
# Soroljon fel legalább 4 tipikus érdekcsoportot egy vállalat piaci környezetében! (1 pont)
# Hol találkozott a SWOT betűszóval a tantárgy tananyagában? Mit jelentenek egyes betűi (angolul és magyarul)? (1 pont)
# Soroljon fel logikai sorrendben legalább négyet a vállalatok átalakításának lépései közül! (1 pont)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció alapesetei közül, és adjon mindegyikre egy-egy példát! (1 pont)
# Mikor rugalmatlan egy termék ára? (1 pont)
# Hol kell teljesülnie a Nemzetközi Rádiószabályzat követelményeinek? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014.01.03.''' | szöveg=
# Ismertesse a Porter-féle öt-erős ágazati versenyanalízis modellt! (3 pont)
# Leggyakoribb hiba a projektek hálótervezésénél, hogy nem veszik észre azt, hogy bizonyos tevékenységek párhuzamosíthatók. Pl. A-t és B-t egymás után rajzolják, amikor egyszerre is végre lehetne hajtani. Miért gond ez a jellegű hiba? A hálótervezés után erőforrás tervezésnél előfordulhat-e, hogy módosítani kell a tevékenység hálót? Ha igen: miért? Ha nem: miért nem? (3 pont)
# Ismertesse a jelentős piaci erő (JPE) fogalmát és elemzésének folyamatát az infokommunikáció szabályozásában! (3 pont)
# Soroljon legalább négyet a vezető tevékenység összetevői (a vezetők 7 sapkája) közül! (1 pont)
# Sorolja fel a projektháromszög elemeit! (1 pont)
# A vállalatok transzformációjában, átalakításában melyik lépés jelenti az áttörést, a "visszafordíthatatlanságot"? (1 pont)
# Ismertesse a zárt innovációs láncot! (1 pont)
# Sorolja fel a vásárlók értékének elemeit! (1 pont)
# Hol kell teljesülnie az európai rádiószabályozás követelményeinek? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014.01.10.''' | szöveg=
# Ismertesse az üzleti alapstratégiák versenyelőny típusa szerinti osztályozását! (3 pont)
# Egy kooperációs játékban mikor elérhető és mikor elfogadható egy adott koalíció számára egy x=(x1, ... , xn) kifizetés-vektor? (3 pont)
# Ismertesse a hype-görbe módszertant! (3 pont)
# Sorolja fel az ügyvezetés három dimenzióját! (1 pont)
# Sorolja fel a Porter-féle öt-erős ágazati modell elemeit! (1 pont)
# Soroljon fel legalább négy tevékenységek közötti kapcsolattípust a projektmenedzsmentben! (1 pont)
# Mi a különbség az emberi és a beágyazott tudás között? (1 pont)
# Sorolja fel a tantárgyban megismert vásárlói magatartás típusokat! (1 pont)
# Mit értünk ex-ante szabályozáson? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014.01.17.''' | szöveg=
# Adja meg a stratégia általános definícióját, beleértve öt fő jellemzőjét! (3 pont)
# Diplomamunka elkészítésével kapcsolatban soroljon fel minimum 3 kritikus és 3 nem kritikus sikerkritériumot és indokolja választását! (3 pont)
# Ismertesse a piacra lépés szabályozását (engedélyezést) az infokommunikációban! (3 pont)
# Sorolja fel a digitális konvergencia fázisait! (1 pont)
# Állítsa helyes sorrendbe az alábbi stratégia-alkotási lépéseket: a., SWOT, b., jövőkép, c., üzleti stratégia, d., stratégiai állásfoglalás, e., funkcionális stratégia (1 pont)
# Soroljon fel legalább négyet a vállalatok átalakításának tipikus hibáiból! (1 pont)
# Sorolja fel a tudásháromszög elemeit! (1 pont)
# Sorolja fel a BCG mátrix termék életfázisait és jelentésüket! (1 pont)
# Mi a különbség az engedélymentesség és a regisztráció között a rádiószabályozásban? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014.01.24.''' | szöveg=
# Tömören ismertesse a vezetői tevékenység hét összetevőjét (7 sapka)! (3 pont)
# Ismertesse a Gantt-diagram időtervezési technikát! (3 pont)
# Ismertesse a bevételnövelés módjait! (3 pont)
# Mit jelent az ügyvezetésben a korlátozott racionalitás? (1 pont)
# Ábrázolja a stratégiai piramist az egyes rétegeinek megfelelő sorrendű megnevezéssel! (1 pont)
# Soroljon fel legalább 4 vezetői készséget! (1 pont)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció globális feladataiból! (1 pont)
# Mi a különbség a találmány és a szabadalom között? (1 pont)
# Mit és hogyan mér a Herfindahl-Hirschmann index? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014.06.06. angol''' | szöveg=
# Explain in details the steps of the Balanced Scorecard (BSC) method! (3 points)
# Explain in details the hype cycle method! (3 points)
# Explain in details the international regulation system of frequency management! (3 points)
# Where did you meet the SWOT acronym in the subject and what do its letters mean? (1 point)
# List the genecric business strategies according to the type of the competitive advantage! (1 point)
# Explain in details one of the classical types of the managerial styles! (1 point)
# What does the "cash cows" life phase mean int the BCG matrix? (1 point)
# What do we mean by ex post regulation? (1 point)
# What do we mean by significant market power (SMP) in the infocommunications regulation? (1 point)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014.06.13. angol''' | szöveg=
# Explain in details the steps of CPM! (3 points)
# Explain the procedure and the elements of preparing a business plan! (3 points)
# Explain in details the procedure of market entry in infocommunications! (3 points)
# What and whose part is vertical strategy? (1 point)
# List the decision theory paradoxes learnt in the subject! (1 point)
# List the managerial styles according to the classical classification! (1 point)
# What are the information sources of innovation? (1 point)
# What do we mean by ex ante regulation? (1 point)
# Where should the mandatory requirements of the Radio Regulations be fulfilled? (1 point)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2014.12.18.''' | szöveg=
# Ismertesse a PERT projektmenedzsment időtervezési módszert! (3 pont)
# Ismertesse a vezetési stílusokat a klasszikus osztályozás szerint! (3 pont)
# Hogyan történik a szolgáltatók piaci együttműködésének szabályozása az infokommunikációban? (3 pont)
# Ábrázolja a stratégiai piramist az egyes rétegeinek megfelelő sorrendű megnevezéssel! (1 pont)
# Mi van a BCG portfólió mátrix két tengelyén? Hol helyezkedik el a mátrixban a "fejős tehén"? (1 pont)
# Soroljon fel logikai sorrendben legalább négyet a vállalatok átalakításának lépései közül! (1 pont)
# Milyen K+F+I forrásokat ismer (hazai, EU-s)? Soroljon fel legalább négyet! (1 pont)
# Sorolja fel, hogy az infokommunikáció fejlődésének egyes időszakaiban milyen volt a tipikus ágazati szabályozás! (1 pont)
# Mit értünk rádióinterferencián? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2015.01.07.''' | szöveg=
# Ismertesse a CPM projektmenedzsment időtervezési technika lépéseit! (3 pont)
# Ismertesse a szakmai kompetenciáról a tantárgyban tanultakat! (3 pont)
# Részletezze a piaci mechanizmus korlátait, hiányosságait! (3 pont)
# Soroljon fel legalább 4 tipikus érdekcsoportot egy vállalat piaci környezetében! (1 pont)
# Állítsa helyes sorrendbe az alábbi stratégia-alkotási lépéseket! (Az a-e betűk megfelelő sorrendjének megadásával) a) SWOT analízis, b) jövőkép, c) üzleti stratégia, d) stratégiai állásfoglalás, e) funkcionális stratégia. (1 pont)
# Melyek a vezetői hatalom forrásai? (1 pont)
# Mit nevezünk explicit tudásnak? (1 pont)
# Sorolja fel a tantárgyban megismert árképzési formákat! (1 pont)
# Mi a rádióinterferencia? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2015.01.14.''' | szöveg=
# Milyen következménye lehet annak, ha egy projekt nem készül el határidőre? A vállalat szempontjából rövid és hosszú távon miért fontos a projekt lezárása? (3 pont)
# Ismertesse a vezetés pilléreit, a ,,6 Dimenziót"! (3 pont)
# Ismertesse a tantárgyban megismert vásárlói magatartás típusokat! (3 pont)
# Az ICT menedzserek kötelező üzleti prioritásai mire vonatkoznak? A 6 közül soroljon fel legalább 4-et (a tantárgyban ismertetett Gartner felmérés alapján)! (1 pont)
# Sorolja fel a Porter-féle öt-erős ágazati modell elemeit! (1 pont)
# Ábrázolja a tudáskonverzió körfolyamatát, és nevezze meg elemeit! (1 pont)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció alapesetei közül, és adjon mindegyikre egy-egy példát! (1 pont)
# Mi a védjegy? (1 pont)
# Mit értünk ex-post szabályozáson? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2015.01.21.''' | szöveg=
# Miért van szükség stratégiára? Fejtse ki néhány kulcsszóval és gondolattal! (3 pont)
# Ismertesse a BME-n folyó innovációs tevékenységeket! (3 pont)
# Ismertesse a szabadalom fogalmát és jellemzőit, a szabadalmi bejelentés és fenntartás körülményeit! (3 pont)
# Mit jelent az ügyvezetés korlátozott racionalitása? (1 pont)
# Soroljon fel logikai sorrendben legalább 4 stratégiai tervezési lépést! (1 pont)
# A vállalatok transzformációjában, átalakításában melyik lépés jelenti az áttörést, a "visszafordíthatatlanságot"? Miért? (1 pont)
# Mit nevezünk tacit tudásnak? (1 pont)
# Sorolja fel a BCG-mátrix termék életfázisait és jelentésüket! (1 pont)
# Mit és hogyan mér a Herfindahl-Hirschmann index? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2015.01.28.''' | szöveg=
# Ismertesse Vogelauer munkastílus elemzési módszerét! (3 pont)
# A kodifikáció ismertetése nélkül mutassa be, hogy mi a kodifikációs tudásmenedzsment célja a vállalatoknál, és milyen módon tudják ezt elérni! (3 pont)
# Mit tud a franchise-ról? Fejtse ki részletesen! (3 pont)
# Mit jelent az ügyvezetés dualitása? (1 pont)
# Sorolja fel a természetes versenystratégiákat a BCG mátrix alapján! (1 pont)
# Soroljon fel logikai sorrendben legalább négyet a vállalatok átalakításának lépései közül! (1 pont)
# Sorolja fel az egyéni kompetencia összetevőit! (1 pont)
# Ábrázolja a tudáskonverzió körfolyamatát, és nevezze meg elemeit! (1 pont)
# Mik a jogi eszközei a frekvenciagazdálkodás magyar nemzeti szabályozásának? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2015.06.03.''' | szöveg=
# Ismertesse az AHP döntési módszert! (3 pont)
# Ismertesse a tudásteremtés és konverzió körfolyamatát, és adjon legalább egy-egy példát az egyes fázisokra! (3 pont)
# Ismertesse a piacra lépés szabályozását (engedélyezést) az infokommunikációban! (3 pont)
# Mit értünk üzleti szegmensen? (1 pont)
# Hogyan lehet rövidíteni a projektmenedzsmentben megismert kritikus utat? (1 pont)
# Sorolja fel a vezetési stílusokat a klasszikus osztályozás szerint! (1 pont)
# Sorolja fel a tantárgyban megismert árképzési formákat! (1 pont)
# Mi a technológiai semlegesség elve az infokommunikáció szabályozásában? (1 pont)
# Hol kell teljesülnie a Nemzeti Rádiószabályzat követelményeinek? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2015.12.18.''' | szöveg=
# Ismertesse az AHP döntési módszert! (3 pont)
# Soroljon fel logikai sorrendben legalább négyet a vállalatok átalakításának lépései közül, és fejtsen ki legalább kettőt! (3 pont)
# Ismertesse a piacra lépés szabályozását (engedélyezést) az infokommunikációban! (3 pont)
# Mi az, és minek a része a horizontális stratégia? (1 pont)
# Mi a Gantt-diagram? Mik az előnyei és hátrányai? (1 pont)
# Mit nevezünk explicit tudásnak? (1 pont)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció alapesetei közül, és adjon mindegyikre egy-egy példát! (1 pont)
# Mit jelent a földrajzi eredetjelző? (1 pont)
# Mi a különbség az engedélymentesség és a regisztráció között a rádiószabályozásban? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016.01.06.''' | szöveg=
# Mi a CPM? Ismertesse lépéseit! (3 pont)
# Ismertesse az innovációk elfogadási folyamatát! (3 pont)
# Mi a szabadalom és a használati mintaoltalom, és mi a hasonlóság és a különbség közöttük? (3 pont)
# Állítsa helyes logikai sorrendbe az alábbi stratégia-alkotási lépéseket (Az a-e megfelelő sorrendjének megadásával): a) SWOT analízis b) jövőkép c) üzleti stratégia d) stratégiai állásfoglalás e) funkcionális stratégia. (1 pont)
# Soroljon fel legalább 4 vezetési helyzetet! (1 pont)
# Ismertessen egy klasszikus osztályozás szerinti vezetési stílust! (1 pont)
# Mit jelent a döglött kutyák termék életfázis a BCG mátrixban? (1 pont)
# Időben hogyan változik a szektor specifikus, a verseny- és a biztonságszabályozás? (1 pont)
# Egy ország területén hol kell teljesülnie a Nemzetközi Rádiószabályzat követelményeinek? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016.01.13.''' | szöveg=
# Ábrázolja a stratégiai piramist az egyes rétegek megfelelő sorrendű megnevezésével, és részletezze az egyes rétegek tartalmát! (3 pont)
# Ismertesse a szakmai vezetői készségeket! (3 pont)
# Ismertesse a vásárlók értékének meghatározását! (3 pont)
# Mit értünk szinergián? (1 pont)
# Sorolja fel a versenyelőny típusa szerinti alapstratégiákat! (1 pont)
# Sorolja fel a vezetési stílusokat a klasszikus osztályzás szerint! (1 pont)
# Sorolja fel a tudásháromszög elemeit! (1 pont)
# Mit értünk piacszegmentáláson? (1 pont)
# Mi a technológiai semlegesség elve az infokommunikációs szabályozásban? (1 pont)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016.06.03. angol''' | szöveg=
# Explain in details the AHP multi-criteria decision model! (3 points)
# Compare the codification and personalisation approaches of knowledge management! (3 points)
# How does the regulation of cooperation among service providers happen in infocommunications? (3 points)
# What is and whose part is vertical strategy? (1 point)
# What is the Gantt-diagram? What are its advantages and disadvantages? (1 point)
# List at least 4 features of managerial culture! (1 point)
# What does the "cash cow" life phase mean in the BCG matrix? (1 point)
# What and how measures the Herfindahl-Hirschmann index? (1 point)
# What is the lower and upper frequency limites of frequency management? (1 point)
}}
{{Rejtett | mutatott='''2016.12.13.''' | szöveg=
# Ismertesse a szervezetek vezetésének értelmezését, céljait, feladatait és erőforrásait! (3 pont)
# Ismertesse a tantárgyban megtanult döntési logikákat! (3 pont)
# Ismertesse a BCG mátrix elemeit a forgalom, a fajlagos költség, a profit és a vevők szempontjából (3 pont)
# Soroljon fel legalább 4 tipikus érdekcsoportot egy vállalat piaci környezetében (1 pont)
# Sorolja fel a versenyelőny típusa szerinti alapstratégiákat (1 pont)
# Soroljon fel logikai sorrendben legalább négyet a vállalatok átalakításának lépései közül (1 pont)
# Soroljon fel legalább négyet az innováció globális feladataiból? (1 pont)
# Sorolja fel a tantárgyban megismert vásárlói magatartás típusokat! (1 pont)
# Sorolja fel, hogy az infokommunikáció fejlődésének egyes időszakaiban milyen volt a tipikus ágazati szabályozás (1 pont)
}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Villamosmérnök BSc záróvizsga

2016-12-15T16:59:15Z

Pálvölgyi Tibor: /* Őszi féléves záróvizsgák */

==Ismertető==
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi is három részből áll:
*Matematika (1/3 súllyal)
*Jelek és rendszerek, Elektrotechnika (1/3 súllyal)
*Digitális technika, Méréstechnika és Elektronika (1/3 súllyal)
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].

A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:
*Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a szóbeli védésnek feltétele az abszolutórium megszerzése. Ez lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon történik meg, elvileg automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írni egy levelet a KTH-s ügyintéződnek, ha zárható vagy.
*Érdemes naponta nézegetni a http://www.vik.bme.hu/ híreit, az írásbeli beosztása is ide kerül ki.
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.
*A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!
*Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, irasd rá a tanulmányi átlagodat is és minél hamarabb töltsd fel a felvi-re.

==Szóbelik a különböző szakirányokon==
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek]]
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikáció]]
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló ->kb. 1 időszelet, S kapcsoló -> áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt.
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Elektronika]]
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos Energetika]]

==Korábbi feladatsorok==

[http://vik.hk/msc-probafelveteli-zarovizsga-feladatsorok A feladatsorok megtalálhatók itt is.]
{| style="border-spacing: 1em; width:90%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
===Őszi féléves záróvizsgák===

*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Tavaszi féléves záróvizsgák===

*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Más szakok felvételi vizsgái ===
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]

|}

=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===

* 2011 május:
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.
* 2012 január:
** Elektronika 1. feladat: UBE0 = 600 mV-al kell számolni.
* 2013 május:
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h1=0,5% lenne.

== Részletes kidolgozások ==

*2012 január:
**[[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]
*2012 május:
**[[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]
*2013 január:
**[[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]
*2014 január:
**[[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]
*2014 május:
**[[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]

==Segédanyagok==
===Matematika===
*'''Thomas-féle kalkulus 3. kötet''' - Oldalszámok: 65-190, 200-201, 257-321, 338-341, 347-359, 370-375, 410-411
*[[Media:Záróvizsga_Matek_mintapéldák.pdf|Matematika mintapéldák]]
* Egyéb segítség:
**[[Media:Záróvizsga_Matematika_egyenes_és_sík.pdf‎|Egyenes és sík]]
**[[Media:Vill_ZV_Matek_Összefoglaló.PDF|Összefoglaló]] - Hibák lehetnek benne!

===Jelek és rendszerek===
*'''Fodor György: Hálózatok és rendszerek''' - Oldalszámok: 159-233, 233-366, 381-565, a *-gal jelölt részek kivételével
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]
* Egyéb segítség:
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]

===Elektrotechnika===
*Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők módszere, hálózatág feszültségesés viszonyai, [https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli forrás]
**Villamos gépek mágneses mezői, váltakozóáramú tekercselések - Villamos energetika I. jegyzet (12-55. oldal)
**A háromfázisú vektorok módszere - Dr. Retter Gyula: Az egységes gépelmélet, 1.1.-1-5. fejezet (15-40. oldal)
**Egyfázisú transzformátorok alapjai - Dr. Retter Gyula: Az egységes gépelmélet, 9.1. fejezet (287-298. oldal)
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]

===Digitális technika===
*'''Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''' - Oldalszámok: 139-215 oldal
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák]]

===Méréstechnika===
*'''Zoltán István: Méréstechnika'''
*[[Media:Záróvizsga_Méréstechnika_mintapéldák.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]
*[[Media:Méréstech_MSC_felvételi_segédlet.pdf‎|Sujbert László által írt segédlet]]

===Elektronika===
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika]]

==Tippek==

*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Vill zv 2016jan mo.pdf

2016-12-15T16:58:36Z

Pálvölgyi Tibor:

Fájl:Vill zv 2016jan.pdf

2016-12-15T16:57:56Z

Pálvölgyi Tibor:

Laboratórium 1

2016-06-14T10:27:37Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
|nev=Laboratórium 1
|tárgykód=VIMIAC05
|régitárgykód=VIMIA304
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=MIT
|labor=11+1 alkalom
|kiszh=laborbeugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=minden laborra
|levlista=labor1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA304/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/
}}

A tárgy elsődleges célja a hallgatók szakma-specifikus gyakorlati ismereteinek és készségeinek fejlesztése. Ennek érdekében a hallgatók előzetes felkészülést, és a végrehajtás során intenzív közreműködést igénylő feladatokat oldanak meg, amelynek keretében:
*Ismereteket szereznek, illetve mélyítenek el a szakmájuk szempontjából fontos anyagokra, alkatrészekre, berendezésekre és mérőeszközökre vonatkozóan.
*Elsajátítják a mérések megtervezésének, összeállításának és végrehajtásának alapvető módszereit, valamint az alaplabor eszközeinek használatát.
*Gyakorolják a mérési eredmények kiértékelési módszereit, illetve eljárásait, és megismerik a mérések dokumentálásának valamint a mérési eredmények további felhasználásának legfontosabb szabályait.

A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb elektrotechnikai, elektronikai, illetve digitális technikai problémákhoz kapcsolódó mérési feladatok önálló megtervezésére és kivitelezésére.
*A mérési eredmények helyességének/megfelelőségének megítélésére.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Méréstechnika]] és [[Elektronika 1]] című tárgyak teljesítése.
*'''Jelenlét:''' Minden mérésen kötelező részt venni.
*'''Labormérések:''' Minden mérés elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető. A 4. méréstől kezdve minden mérésre házi feladatot is kell készíteni. A 4-11 mérések esetén a végzett munkát a mérésvezető osztályzattal értékeli: <math> JEGY=0.4*B+0.3*M+0.3*J </math>, ahol B - Beugró és házi, M - mérés, J - jegyzőkönyv.
*'''Pótlási lehetőségek:''' Az előírt 11 mérésből a félév során maximum 2 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget, függetlenül attól, hogy elégtelen eredménnyel zárult mérés, vagy pedig távolmaradás miatt válik a pótlás szükségessé. Az első három mérésre alapvetően építenek a további mérések, ezért ezeket a 3. mérés hetének végéig pótolni kell.
*'''NagyZH:''' A ZH alkalmával olyan feladatokat kell megoldani, amelyek lefedik a mérések anyagát, és a laborgyakorlatok során megszerzett, vagy ott elmélyített ismereteket kérnek számon. (Mérési módszerek, egyszerűbb kapcsolási rajzok, műszerek összekötésével kapcsolatos feladatok, stb.)
*'''Ellenőrző mérés:''' Ennek keretében a hallgató abban a laboratóriumban, ahol a gyakorlatokat is végezte, az elvégzett 11 mérés anyagából egy gyakorlati feladatot kap, amelyet adott idő alatt el kell végeznie, arról rövid jegyzőkönyvet kell készítenie. Semmilyen segédeszköz/jegyzet nem használható. A mérésvezető a mérés végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, és a munka színvonala, a mérési jegyzőkönyv tartalma, valamint a kérdésekre adott válasz alapján osztályzatot ad.
*'''Félévközi jegy:'''
**A félévközi jegy számításának módja (kerekítés szabályai szerint): <math> JEGY=0.6*F+0.2*EM+0.2*ZH </math>
**F - Az eredményesen elvégzett 4-11 gyakorlatokon kapott osztályzatok számtani átlaga.
**EM - Az ellenőrző mérés osztályzata.
**ZH - A zárthelyi dolgozatra kapott osztályzat.
**A félévközi osztályzat elégtelen, ha a hallgató nem végezte el eredményesen mind a 11 mérést, vagy EM és ZH közül bármelyik elégtelen.

== Mérési segédanyagok ==

* [[Laboratórium 1 - 1. Mérés: Műszerismertetők|1. Mérés: Műszerismertetők]]
* [[Laboratórium 1 - 2. Mérés: Alapmérések|2. Mérés: Alapmérések]]
* [[Laboratórium 1 - 3. Mérés: Digitális alapeszközök|3. Mérés: Digitális alapeszközök]]
* [[Laboratórium 1 - 4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis|4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis]]
* [[Laboratórium 1 - 5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis|5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis]]
* [[Laboratórium 1 - 6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata|6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata|7. Mérés: Négypólusok vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata|8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata|9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata|10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 11. Mérés: Programozható perifériák mérése|11. Mérés: Programozható perifériák mérése]]
* [[Laboratórium 1 - Ellenőrző mérés|Ellenőrző mérés]] - Laborkészüléshez is találhatók itt hasznos dolgok!

== Nagyzárthelyi ==

*[[Media:Labor1_mintaZH.pdf|Minta ZH]] - [[Laboratórium 1 - Minta ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2004ősz_ZH.pdf‎|2004 őszi ZH]] - Részben helyes megoldásokkal
*[[Media:Labor1_2005ősz_ZH.pdf‎|2005 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2005 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2006ősz_ZH.PDF|2006 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2006 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2007 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2008ősz_ZH.PDF|2008 őszi ZH]] és [[Media:Labor1_2008ősz_pótZH.pdf|2008 őszi pótZH]] - [[Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Laboratórium 1 - 2009 őszi ZH megoldások|2009 őszi ZH megoldások]]
*[[Laboratórium 1 - 2010 őszi ZH megoldások|2010 őszi ZH megoldások]]
*[[Media:Labor1_ZH_2005_2010.pdf|2005-2010 ZH gyűjtemény]] (frissített verzió)
*[[Media:Labor1_ZH_2013_12_06.pdf| 2013 őszi ZH ]]
*[[Media:Labor1_2013_pzh.pdf‎| 2013 őszi PótZh]]
*[[Media:Labor1_2014_zh.pdf‎| 2014 őszi Zh]]
*[[Media:Labor1__2015_zh.pdf.pdf| 2015 őszi ZH]]

== Egyéb segédanyagok ==

*Az aktuális mérési segédanyagok elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet tanszéki honlapon].
*A tárgyhoz szükséges könyv: '''Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Hallgatói segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez'''.
*A tárgyhoz szükséges műszerismertető: '''Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Műszerismertető segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez'''.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}

Laboratórium 1

2016-06-14T10:26:05Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
|nev=Laboratórium 1
|tárgykód=VIMIAC05
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=MIT
|labor=11+1 alkalom
|kiszh=laborbeugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=minden laborra
|levlista=labor1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA304/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/
}}

A tárgy elsődleges célja a hallgatók szakma-specifikus gyakorlati ismereteinek és készségeinek fejlesztése. Ennek érdekében a hallgatók előzetes felkészülést, és a végrehajtás során intenzív közreműködést igénylő feladatokat oldanak meg, amelynek keretében:
*Ismereteket szereznek, illetve mélyítenek el a szakmájuk szempontjából fontos anyagokra, alkatrészekre, berendezésekre és mérőeszközökre vonatkozóan.
*Elsajátítják a mérések megtervezésének, összeállításának és végrehajtásának alapvető módszereit, valamint az alaplabor eszközeinek használatát.
*Gyakorolják a mérési eredmények kiértékelési módszereit, illetve eljárásait, és megismerik a mérések dokumentálásának valamint a mérési eredmények további felhasználásának legfontosabb szabályait.

A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb elektrotechnikai, elektronikai, illetve digitális technikai problémákhoz kapcsolódó mérési feladatok önálló megtervezésére és kivitelezésére.
*A mérési eredmények helyességének/megfelelőségének megítélésére.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Méréstechnika]] és [[Elektronika 1]] című tárgyak teljesítése.
*'''Jelenlét:''' Minden mérésen kötelező részt venni.
*'''Labormérések:''' Minden mérés elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető. A 4. méréstől kezdve minden mérésre házi feladatot is kell készíteni. A 4-11 mérések esetén a végzett munkát a mérésvezető osztályzattal értékeli: <math> JEGY=0.4*B+0.3*M+0.3*J </math>, ahol B - Beugró és házi, M - mérés, J - jegyzőkönyv.
*'''Pótlási lehetőségek:''' Az előírt 11 mérésből a félév során maximum 2 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget, függetlenül attól, hogy elégtelen eredménnyel zárult mérés, vagy pedig távolmaradás miatt válik a pótlás szükségessé. Az első három mérésre alapvetően építenek a további mérések, ezért ezeket a 3. mérés hetének végéig pótolni kell.
*'''NagyZH:''' A ZH alkalmával olyan feladatokat kell megoldani, amelyek lefedik a mérések anyagát, és a laborgyakorlatok során megszerzett, vagy ott elmélyített ismereteket kérnek számon. (Mérési módszerek, egyszerűbb kapcsolási rajzok, műszerek összekötésével kapcsolatos feladatok, stb.)
*'''Ellenőrző mérés:''' Ennek keretében a hallgató abban a laboratóriumban, ahol a gyakorlatokat is végezte, az elvégzett 11 mérés anyagából egy gyakorlati feladatot kap, amelyet adott idő alatt el kell végeznie, arról rövid jegyzőkönyvet kell készítenie. Semmilyen segédeszköz/jegyzet nem használható. A mérésvezető a mérés végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, és a munka színvonala, a mérési jegyzőkönyv tartalma, valamint a kérdésekre adott válasz alapján osztályzatot ad.
*'''Félévközi jegy:'''
**A félévközi jegy számításának módja (kerekítés szabályai szerint): <math> JEGY=0.6*F+0.2*EM+0.2*ZH </math>
**F - Az eredményesen elvégzett 4-11 gyakorlatokon kapott osztályzatok számtani átlaga.
**EM - Az ellenőrző mérés osztályzata.
**ZH - A zárthelyi dolgozatra kapott osztályzat.
**A félévközi osztályzat elégtelen, ha a hallgató nem végezte el eredményesen mind a 11 mérést, vagy EM és ZH közül bármelyik elégtelen.

== Mérési segédanyagok ==

* [[Laboratórium 1 - 1. Mérés: Műszerismertetők|1. Mérés: Műszerismertetők]]
* [[Laboratórium 1 - 2. Mérés: Alapmérések|2. Mérés: Alapmérések]]
* [[Laboratórium 1 - 3. Mérés: Digitális alapeszközök|3. Mérés: Digitális alapeszközök]]
* [[Laboratórium 1 - 4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis|4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis]]
* [[Laboratórium 1 - 5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis|5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis]]
* [[Laboratórium 1 - 6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata|6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata|7. Mérés: Négypólusok vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata|8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata|9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata|10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 11. Mérés: Programozható perifériák mérése|11. Mérés: Programozható perifériák mérése]]
* [[Laboratórium 1 - Ellenőrző mérés|Ellenőrző mérés]] - Laborkészüléshez is találhatók itt hasznos dolgok!

== Nagyzárthelyi ==

*[[Media:Labor1_mintaZH.pdf|Minta ZH]] - [[Laboratórium 1 - Minta ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2004ősz_ZH.pdf‎|2004 őszi ZH]] - Részben helyes megoldásokkal
*[[Media:Labor1_2005ősz_ZH.pdf‎|2005 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2005 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2006ősz_ZH.PDF|2006 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2006 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2007 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2008ősz_ZH.PDF|2008 őszi ZH]] és [[Media:Labor1_2008ősz_pótZH.pdf|2008 őszi pótZH]] - [[Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Laboratórium 1 - 2009 őszi ZH megoldások|2009 őszi ZH megoldások]]
*[[Laboratórium 1 - 2010 őszi ZH megoldások|2010 őszi ZH megoldások]]
*[[Media:Labor1_ZH_2005_2010.pdf|2005-2010 ZH gyűjtemény]] (frissített verzió)
*[[Media:Labor1_ZH_2013_12_06.pdf| 2013 őszi ZH ]]
*[[Media:Labor1_2013_pzh.pdf‎| 2013 őszi PótZh]]
*[[Media:Labor1_2014_zh.pdf‎| 2014 őszi Zh]]
*[[Media:Labor1__2015_zh.pdf.pdf| 2015 őszi ZH]]

== Egyéb segédanyagok ==

*Az aktuális mérési segédanyagok elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet tanszéki honlapon].
*A tárgyhoz szükséges könyv: '''Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Hallgatói segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez'''.
*A tárgyhoz szükséges műszerismertető: '''Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Műszerismertető segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez'''.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}

Számvitel

2016-05-17T17:04:47Z

Pálvölgyi Tibor: /* Vélemények */

{{Tantárgy
| név = Számvitel
| tárgykód = GT35A002
| kredit = 2
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = ?
| minmunka = ?
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5811
}}

==Tananyag==
A félév során érintett főbb témakörök:
*A számbavétel kialakulása, fejlődése.
*A számbavétel hagyományos témakörei.
*A Könyvelés eszköztára és módszerei.
*Könyvelés technikai alapjainak gyakorlása
*Beszámolás és könyvvezetés. A számviteli beszámolók általános kérdései.
*Eredménykimutatás kétféle megközelítésben.
*Költségek csoportosítása. Költségkimutatások. Költség elszámolási technikák.
*Néhány kiemelt vagyon- és forráselem értelmezése, struktúrája, elszámolási szabályai.

A ZH-k során számológép használható.

==Segédanyagok==

'''Laáb Ágnes féle tesztes számonkérés. Rózsa Ildikónál gyakorlati feladatos a ZH.'''

-- [[BalamberDavid]] - 2010.12.15.

===Gyakorló tesztek===

Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket

[[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]
{{Rejtett
|mutatott=A kérdéssorok témakörönként
|szöveg=
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]
* <del>[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]</del>
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]
}}

===Előadás===
Régebbi diák, de még használhatóak.

*[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]
*[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]
És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).
A pdf-ben az első oldal az "otthoni tanulás" pdf kidolgozása.

===Gyakorló feladatok, kidolgozások===
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]

Megoldott gyakorló feladatok:
*[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]

===Egyéb===
*[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig
*[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)
*[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]
*[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]
*[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]

Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]

==ZH==

*[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]
*[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]

==Vélemények==

=== 2010 ősz ===

A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.

Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.

A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.

=== 2014 tavasz ===

Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni.

Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.

=== 2016 tavasz ===

Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.

1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Laboratórium 2 - 8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás

2016-04-09T07:45:23Z

Pálvölgyi Tibor: /* Beugró kérdések */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Mérésvezetői útmutató - <del>Hasznos segédanyag. Házihoz és beugróhoz is vannak benne leírások.</del> '''Oktatói kérésre eltávolítva, szigorúan belsős anyag''' A tárgy oktatója rendszeresen nézi a wikit, így minden egyes újra kirakást a kérésére el fogunk távolítani. 
'''A dokumentum bármilyen formában történő közzététele szigorúan tilos, ennek megsértése felelősségrevonással jár!'''

* Érdemes otthon átnézni, hogy a mérésen használt programok hogy is működnek. Nagyon sok idő elmegy azzal, hogyha ott bogarászod mit is kell beállítani. Téves beállítás esetén pedig sok idő újra lemérni mindent.
* A vizsgálandó szakasz időállandója általában másodperc nagyságrendű. Tehát a gerjesztő négyszögjel frekvenciáját érdemes 0.5 Hz-től lefelé tekergetni és nem kHz-es tartományban vizsgálódni. Érdemes előre végiggondolni, hogy milyen időalappal és skálázással várjuk a jelet, mert 50 mHz-en már perc nagyságrendet kell várni mire kirajzol valamit a szkóp. Ha pedig eltekergetsz valamilyen beállítást akkor újra kezdi a rajzolgatást. Ha megvan a tökéletes beállítás, akkor érdemes meg STOP-olni a képet, hogy nehogy elállítsátok miközben méricskéltek rajta.

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_beugró8_2014.jpg|Beugró (2014)]]
*[[Media:Labor2_beugró8_v2_2014.jpg|Beugró (2014)]]
*[[Media:Beugro1.jpg|Beugró (2016) – 1. oldal]]
*[[Media:Labor2_08_beugro_2016_2.jpg|Beugró (2016) – 2. oldal]]
*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2_mérés8_házi1.pdf‎|Kidolgozott házi feladat]]

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés8_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Fájl:Labor2 08 beugro 2016 2.jpg

2016-04-09T07:43:15Z

Pálvölgyi Tibor:

Fájl:Beugro1.jpg

2016-04-09T07:42:04Z

Pálvölgyi Tibor:

Labor_2_08_Beugro_2016_1

Fájl:Beugro1.jpg

2016-04-09T07:41:13Z

Pálvölgyi Tibor: Beugro_2016_1

Beugro_2016_1

Épített környezetünk fotós szemmel

2016-04-07T10:10:03Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
| név = Épített környezetünk fotós szemmel
| tárgykód = BMEEPUI0905
| kredit = 2
| tanszék = Urbanisztika (Építész)
| jelenlét = nem kötelező
| hf = 10 db
}}

Ez egy két kredites építész tárgy. Minden órát más-más előadó tart, és a fotózás különböző területeit tárgyalják végig. Néha kicsit bullshitnek tűnhet a téma VIK-es szemmel, de sokszor érdekes/használható amiket mondanak. A házi feladat nem mindig épületfotó, van hogy a Dunáról kell egy képet, vagy csak küldj be egy régi képedet. A fotókat mindig e-mailben kell beküldeni az első órán megadott címre.

== Vélemények ==
=== [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]], 2012 ősz ===
A félév során 10 db házit kellett beküldeni, amiket a következő órán mindig végignéztünk. A jegy a beküldött képektől függ, ha értesz egy picit a fotózáshoz simán lehet 4-es, 5-öst szerezni belőle. Én 2 alkalommal nem adtam le házit, többször az utolsó pillanatban küldtem be valami alig illeszkedő képet és 4-est kaptam rá év végén. Szinte az összes előadáson bent voltam (érdekesek voltak), de volt ami annyira művészire sikerült, hogy nem bírtam végig.
=== 2014/15 tavasz ===
Én egy előadáson sem voltam bent, ismerős mindig elmondta hogy mi a feladat, 10-ből hármat nem küldtem be mert annyira elvont dologról kellet hogy szóljon, így is négyest kaptam. ingyenkredit kategória

=== 2015/16 ősz ===
Németországi félévem alatt teljesítettem a tárgyat, így egyszer sem tudtam bent lenni. A házikat ismerős mondta meg. Kb. a házik felét küldtem be és kaptam egy hármast, szóval valóban ingyenkredit. - Tibi

[[Category:Valaszthato]]

Laboratórium 1

2016-03-20T15:05:41Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
|nev=Laboratórium 1
|tárgykód=VIMIA304
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=MIT
|labor=11+1 alkalom
|kiszh=laborbeugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=minden laborra
|levlista=labor1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA304/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/
}}

A tárgy elsődleges célja a hallgatók szakma-specifikus gyakorlati ismereteinek és készségeinek fejlesztése. Ennek érdekében a hallgatók előzetes felkészülést, és a végrehajtás során intenzív közreműködést igénylő feladatokat oldanak meg, amelynek keretében:
*Ismereteket szereznek, illetve mélyítenek el a szakmájuk szempontjából fontos anyagokra, alkatrészekre, berendezésekre és mérőeszközökre vonatkozóan.
*Elsajátítják a mérések megtervezésének, összeállításának és végrehajtásának alapvető módszereit, valamint az alaplabor eszközeinek használatát.
*Gyakorolják a mérési eredmények kiértékelési módszereit, illetve eljárásait, és megismerik a mérések dokumentálásának valamint a mérési eredmények további felhasználásának legfontosabb szabályait.

A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb elektrotechnikai, elektronikai, illetve digitális technikai problémákhoz kapcsolódó mérési feladatok önálló megtervezésére és kivitelezésére.
*A mérési eredmények helyességének/megfelelőségének megítélésére.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Méréstechnika]] és [[Elektronika 1]] című tárgyak teljesítése.
*'''Jelenlét:''' Minden mérésen kötelező részt venni.
*'''Labormérések:''' Minden mérés elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető. A 4. méréstől kezdve minden mérésre házi feladatot is kell készíteni. A 4-11 mérések esetén a végzett munkát a mérésvezető osztályzattal értékeli: <math> JEGY=0.4*B+0.3*M+0.3*J </math>, ahol B - Beugró és házi, M - mérés, J - jegyzőkönyv.
*'''Pótlási lehetőségek:''' Az előírt 11 mérésből a félév során maximum 2 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget, függetlenül attól, hogy elégtelen eredménnyel zárult mérés, vagy pedig távolmaradás miatt válik a pótlás szükségessé. Az első három mérésre alapvetően építenek a további mérések, ezért ezeket a 3. mérés hetének végéig pótolni kell.
*'''NagyZH:''' A ZH alkalmával olyan feladatokat kell megoldani, amelyek lefedik a mérések anyagát, és a laborgyakorlatok során megszerzett, vagy ott elmélyített ismereteket kérnek számon. (Mérési módszerek, egyszerűbb kapcsolási rajzok, műszerek összekötésével kapcsolatos feladatok, stb.)
*'''Ellenőrző mérés:''' Ennek keretében a hallgató abban a laboratóriumban, ahol a gyakorlatokat is végezte, az elvégzett 11 mérés anyagából egy gyakorlati feladatot kap, amelyet adott idő alatt el kell végeznie, arról rövid jegyzőkönyvet kell készítenie. Semmilyen segédeszköz/jegyzet nem használható. A mérésvezető a mérés végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, és a munka színvonala, a mérési jegyzőkönyv tartalma, valamint a kérdésekre adott válasz alapján osztályzatot ad.
*'''Félévközi jegy:'''
**A félévközi jegy számításának módja (kerekítés szabályai szerint): <math> JEGY=0.6*F+0.2*EM+0.2*ZH </math>
**F - Az eredményesen elvégzett 4-11 gyakorlatokon kapott osztályzatok számtani átlaga.
**EM - Az ellenőrző mérés osztályzata.
**ZH - A zárthelyi dolgozatra kapott osztályzat.
**A félévközi osztályzat elégtelen, ha a hallgató nem végezte el eredményesen mind a 11 mérést, vagy EM és ZH közül bármelyik elégtelen.

== Mérési segédanyagok ==

* [[Laboratórium 1 - 1. Mérés: Műszerismertetők|1. Mérés: Műszerismertetők]]
* [[Laboratórium 1 - 2. Mérés: Alapmérések|2. Mérés: Alapmérések]]
* [[Laboratórium 1 - 3. Mérés: Digitális alapeszközök|3. Mérés: Digitális alapeszközök]]
* [[Laboratórium 1 - 4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis|4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis]]
* [[Laboratórium 1 - 5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis|5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis]]
* [[Laboratórium 1 - 6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata|6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata|7. Mérés: Négypólusok vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata|8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata|9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata|10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata]]
* [[Laboratórium 1 - 11. Mérés: Programozható perifériák mérése|11. Mérés: Programozható perifériák mérése]]
* [[Laboratórium 1 - Ellenőrző mérés|Ellenőrző mérés]] - Laborkészüléshez is találhatók itt hasznos dolgok!

== Nagyzárthelyi ==

*[[Media:Labor1_mintaZH.pdf|Minta ZH]] - [[Laboratórium 1 - Minta ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2004ősz_ZH.pdf‎|2004 őszi ZH]] - Részben helyes megoldásokkal
*[[Media:Labor1_2005ősz_ZH.pdf‎|2005 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2005 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2006ősz_ZH.PDF|2006 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2006 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2007 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Media:Labor1_2008ősz_ZH.PDF|2008 őszi ZH]] és [[Media:Labor1_2008ősz_pótZH.pdf|2008 őszi pótZH]] - [[Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások|Megoldások]]
*[[Laboratórium 1 - 2009 őszi ZH megoldások|2009 őszi ZH megoldások]]
*[[Laboratórium 1 - 2010 őszi ZH megoldások|2010 őszi ZH megoldások]]
*[[Media:Labor1_ZH_2005_2010.pdf|2005-2010 ZH gyűjtemény]] (frissített verzió)
*[[Media:Labor1_ZH_2013_12_06.pdf| 2013 őszi ZH ]]
*[[Media:Labor1_2013_pzh.pdf‎| 2013 őszi PótZh]]
*[[Media:Labor1_2014_zh.pdf‎| 2014 őszi Zh]]
*[[Media:Labor1__2015_zh.pdf.pdf| 2015 őszi ZH]]

== Egyéb segédanyagok ==

*Az aktuális mérési segédanyagok elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet tanszéki honlapon].
*A tárgyhoz szükséges könyv: '''Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Hallgatói segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez'''.
*A tárgyhoz szükséges műszerismertető: '''Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Műszerismertető segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez'''.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Laboratórium 2

2016-03-20T15:05:19Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
|nev=Laboratórium 2
|tárgykód=VIMIA305
|szak=villany
|kredit=4
|felev=6
|kereszt=nincs
|tanszék=MIT
|labor=11+1 alkalom
|kiszh=laborbeugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=minden laborra
|levlista=labor2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA305/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia305
}}

A tárgy keretében folyó képzés elsődleges célja – a [[Laboratórium 1]] című tárgy folytatásaként - a hallgatók szakma-specifikus gyakorlati ismereteinek elmélyítése és ilyenirányú készségeinek további fejlesztése. Ennek érdekében a hallgatók előzetes felkészülést, és a végrehajtás során intenzív közreműködést igénylő feladatokat oldanak meg, amelynek keretében:
*További ismereteket szereznek, illetve mélyítenek el a szakmájuk szempontjából fontos anyagokra, alkatrészekre, berendezésekre, rendszerekre, illetve fejlesztő-, valamint mérőeszközeikre vonatkozóan.
*Bővítik ismereteiket a mérések megtervezése, összeállítása és végrehajtása, valamint a laboratóriumban rendelkezésre álló eszközök használata terén.
*Gyakorolják a mérési eredmények kiértékelési módszereit, illetve eljárásait, és bővítik az összetettebb mérések dokumentálásával, valamint a mérési eredmények további felhasználásával kapcsolatos ismereteiket.

A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Az előtanulmányaikkal megalapozott, szakma-specifikus problémákhoz kapcsolódó, összetettebb mérési feladatok önálló megtervezésére és kivitelezésére,
*A mérési eredmények helyességének/megfelelőségének megítélésére, és mindezek dokumentálására.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Laboratórium 1]] című tárgy teljesítése, valamint a [[Szabályozástechnika]] és az [[Elektronika 2]] című tárgyakból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' Minden mérésen kötelező részt venni.
*'''Labormérések:''' Minden mérés elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető. A 4. méréstől kezdve minden mérésre házi feladatot is kell készíteni. A 4-11 mérések esetén a végzett munkát a mérésvezető osztályzattal értékeli: <math> JEGY=0.4*B+0.3*M+0.3*J </math>, ahol B - Beugró és házi, M - mérés, J - jegyzőkönyv.
*'''Pótlási lehetőségek:''' Az előírt 11 mérésből a félév során maximum 2 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget, függetlenül attól, hogy elégtelen eredménnyel zárult mérés, vagy pedig távolmaradás miatt válik a pótlás szükségessé. Az első három mérésre alapvetően építenek a további mérések, ezért ezeket a 3. mérés hetének végéig pótolni kell.
*'''NagyZH:''' A ZH alkalmával olyan feladatokat kell megoldani, amelyek lefedik a mérések anyagát, és a laborgyakorlatok során megszerzett, vagy ott elmélyített ismereteket kérnek számon. (Mérési módszerek, egyszerűbb kapcsolási rajzok, műszerek összekötésével kapcsolatos feladatok, stb.)
*'''Ellenőrző mérés:''' Ennek keretében a hallgató abban a laboratóriumban, ahol a gyakorlatokat is végezte, az elvégzett 4.-11. mérés anyagából egy gyakorlati feladatot kap, amelyet adott idő alatt el kell végeznie, arról rövid jegyzőkönyvet kell készítenie. Semmilyen segédeszköz/jegyzet nem használható. A mérésvezető a mérés végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, és a munka színvonala, a mérési jegyzőkönyv tartalma, valamint a kérdésekre adott válasz alapján osztályzatot ad.
*'''Félévközi jegy:'''
**A félévközi jegy számításának módja (kerekítés szabályai szerint): <math> JEGY=0.6*F+0.2*EM+0.2*ZH </math>
**F - Az eredményesen elvégzett 4-11 gyakorlatokon kapott osztályzatok számtani átlaga.
**EM - Az ellenőrző mérés osztályzata.
**ZH - A zárthelyi dolgozatra kapott osztályzat.
**A félévközi osztályzat elégtelen, ha a hallgató nem végezte el eredményesen mind a 11 mérést, vagy EM és ZH közül bármelyik elégtelen.

== Hivatalos segédanyagok ==

* Az aktuális mérési segédanyagok elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia305/jegyzet tanszéki honlapon].
* A tárgyhoz szükséges könyv: '''''Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Hallgatói segédlet a Laboratórium 2 című tárgy méréseihez'''''.
* A tárgyhoz szükséges műszerismertető: '''''Szűcs László: Műszerismertető segédlet a Laboratórium 2 című tárgy méréseihez'''''.

''''' Ezek az aloldalak már nagyjából fullosak, de még hiányzik pár apróság! Ide írjátok a laborokról szerzett tapasztalataitokat - Mire kell figyelni, mik a gyakori hibák amiket nem kéne újból elkövetni, tippek-trükkök. A beugró kérdések nagyjából fullosak, de néhol van egy-két problémás kérdés. az adott témák zsenijeit szeretném arra kérni, hogy NE tartsák magukban a tudást! ;) '''''

* [[Laboratórium 2 - 1. Mérés: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése|1. Mérés: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése]]
* [[Laboratórium 2 - 2. Mérés: Nyomtatott áramkör tervezés|2. Mérés: Nyomtatott áramkör tervezés]]
* [[Laboratórium 2 - 3. Mérés: EMC alapjelenségek mérése|3. Mérés: EMC alapjelenségek mérése]]
* [[Laboratórium 2 - 4. Mérés: Villamos teljesítmény mérése|4. Mérés: Villamos teljesítmény mérése]]
* [[Laboratórium 2 - 5. Mérés: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata|5. Mérés: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata]]
* [[Laboratórium 2 - 6. Mérés: Mérőerősítő kapcsolások vizsgálata|6. Mérés: Mérőerősítő kapcsolások vizsgálata]]
* [[Laboratórium 2 - 7. Mérés: A/D D/A átalakítók vizsgálata|7. Mérés: A/D D/A átalakítók vizsgálata]]
* [[Laboratórium 2 - 8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás|8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás]]
* [[Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata|9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata]]
* [[Laboratórium 2 - 10. Mérés: 900 MHz-es FSK adatátviteli berendezés mérése|10. Mérés: 900 MHz-es FSK adatátviteli berendezés mérése]]
* [[Laboratórium 2 - 11. Mérés: Logikai vezérlők alkalmazástechnikája|11. Mérés: Logikai vezérlők alkalmazástechnikája]]
* [[Media:Labor2_jegyzokonyvek_2013.pdf|Jegyzőkönyvek (2013)]] - '''''Ellenőrző mérés felkészüléshez'''''

== Nagyzárthelyi ==

*[[Laboratórium 2 - ZH, 2004 tavasz|2004 tavasz]] - Megoldásokkal
*[[Media:Labor2_ZH_2005.PDF|2005 tavasz]] - Megoldásokkal
*[[Media:Labor2_ZH_2006.PDF|2006 tavasz]] - Megoldásokkal
*[[media:Labor2_ZH_2007_tavasz.pdf|2007 tavasz]]
*[[Media:Labor2_2008pótZH.PDF‎|2008 tavasz]] - pótZH
*[[Media:Labor2_2010ZH.pdf‎|2010 tavasz]]
*[[Media:Labor2_2014ZH.pdf‎|2014 tavasz]]

== Tippek ==
===2015. tavaszi félév===
A félév beugrói, ZH-ra gyakorlás közben felmerült kérdések és váláaszaik, valamint az ellenőrző mérés tapasztalatai
[[Media:lab2_beugrokeszhkesem_2015tavasz.xlsx‎|XLSX formátumban letöltés itt]]
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Informatika 1 (régi)

2016-02-09T11:36:45Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Régi_tárgy|Informatika 1}}

{{Tantárgy
|nev=Informatika 1
|tárgykód=VIIIA202
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA202
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/informatika-1
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat.
*'''NagyZH:''' A félév közepén 1 darab nagy zárthelyi teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A ZH mind a számítógép architechtúrák, mind az operációs rendszerek témakörből tartalmaz kérdéseket (bár előbbiből nagyobb részben). Mindkét témakörből vannak az elméletre rákérdező igaz-hamis kérdések, melyekre jó válasz esetén +0,5 rossz válasz esetén -0,5 pont kapható. Szóval nem éri meg tippelgetni, viszont alább található rengeteg segédanyag, melyekből megtanulható ez a rész. Továbbá a ZH tartalmaz még 2-3 egyszerű számítási feladatot, melyekhez szintén számos segédanyag található lentebb. Az összesen 20 pontos zárthelyin legalább 7,5 pontot kell elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A tárgy egy írásbeli vizsgával zárul. Ez 24 pontos és legalább 37,5%-ot kell teljesíteni az elégségeshez. A vizsga egyenlő arányban tartalmaz feladatokat mindkét témakörből. Itt azonban már nincsenek igaz-hamis kérdések, hanem az elméletre kifejtős/fogalommagyarázós formában kérdeznek rá.

==Segédanyagok==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH/vizsga segédanyagok===
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth/verifikacio/peterson.swf Peterson algoritmus modellező program]
* [[Media:Info_1_full.pdf|SzArch Vizsgafeladatok-megoldásokkal]] Tanszék által kiadott vizsgafeladatok, a megoldásokban hibák előfordulhatnak.Vizsga architektúrás részéből elég sok pontot össze lehet szedni ezek ismeretében.
* [[Media:Info1_zh_2014.pdf|SzArch ellenőrző kérdések megoldásokkal]] SzArch témakor ellenőrző kérdései kidolgozva pdf formátumban.

==Nagyzárthelyi==

* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_ZH_2014ősz.pdf‎|2014/15 ősz]] - ZH opre igaz-hamis, pótZH feladatok

==Vizsgák==

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2003/04:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2005/06:
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]
* 2006/07:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/08:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/10:
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2010/11:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/13:
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből
* 2013/14:
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már az első ZH-ra illetve vizsgára alaposan felkészülj és ott átmenj, különben sokkal nehezebb dolgod lesz.
* A ZH elég jól begyakorolható. Az igaz-hamis kérdések jó részét adják a pontszámnak és szerencsére csak az ellenőrző kérdések közül kerülnek ki, vagy azoktól minimálisan különbözőek. A számítógép architektúrák rész egyéb feladatai között vannak rövidebb elméleti jellegű kérdések, melyek kilogikázhatóak, ha alaposan felkészültél az igaz-hamisra. A maradék pedig egyszerű típuspéldák közül kerül ki, azonban nagyon sok fajta típus van. Érdemes alaposan utánunk nézni. Az operációs rendszerek részből csak az anyag nagyon eleje szerepel a ZH-ban, mégis a pontszám közel harmadát adja. Ajánlott jól felkészülni ebből a kevéske anyagrészből, mert ezzel már majdnem megvan az elégséges.
* A vizsgára hatványozottan igaz, hogy az első a legkönnyebb és utána erőteljesen nehezedik. Ide már mindenképpen utána kell nézni minden számítógép architektúrás feladatnak, mert jópár előkerül és nagyon sok fajta, de szerencsére egyszerű típuspélda van. A kulcs az elmélet alapos és pontos ismerete, mert azzal egyrészt megválaszolhatók a cseles elméleti kérdések, valamint a feladatok megoldása is kilogikázható vele. az operációs rendszerek részből mindig van a főbb algoritmuscsoportokból egy-egy példa, így érdemes jól begyakorolni mindet, mert nagyon változó hogy épp melyiket adják.
* ZH/vizsga konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Informatika 1

2016-02-09T11:36:00Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Új_tárgy|Informatika 1 (régi)}}

{{Tantárgy
|nev=Informatika 1
|tárgykód=VIIIAB04
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=3 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB04
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/informatika-1
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat.
*'''NagyZH:''' A félév közben 3 darab nagy zárthelyi van, mindegyiken 20 pontot lehet szerezni, ZH-ként nincs minimumkövetelmény. A pótlási héten a 3 közül egyet lehet pótolni vagy javítani.

A félévközi jegy a három zárthelyi eredménye alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint:
0-23 pont : 1
24-32 pont: 2
33-41 pont: 3
42-50 pont: 4
51-60 pont: 5

==Segédanyagok==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH segédanyagok===
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]

==Régi ZH-k==

* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal

==Régi vizsgák==

A tárgy ugyan már nem vizsgás, de a felkészülésnek nem rosszak ezek a feladatok.

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2003/04:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2005/06:
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]
* 2006/07:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/08:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/10:
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2010/11:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/13:
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből
* 2013/14:
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már a rendes ZH-ra alaposan felkészülj és ott átmenj, különben a pótZH-n sokkal nehezebb dolgod lesz.
* ZH konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Informatika 2

2016-02-06T13:32:53Z

Pálvölgyi Tibor: /* Követelmények */

{{Tantárgy
|nev=Informatika 2
|tárgykód=VIAUA203
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=AAIT
|labor=7 számítógépes gyakorlat
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=1 db
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203
}}

Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.

A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.

A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A régi tanterv szerint haladóknak [[A programozás alapjai 2]] című tárgy felvétele, az új tanterv szerint haladóknak pedig a teljesítése.
*'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 számítógépes gyakorlatot kell teljesíteni. Ezek elején beugró van. Az aláírás megszerzéséhez legalább 5 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Csak egy számítógépes gyakorlat pótolható!
*'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladat kiadása a 3. héten, beadása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra maximum 10 pontot lehet kapni. A pótlási héten egy lehetőség van pótbeadásra.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A ZH anyaga az előadásokon elhangzott első 2 témakör (adatbázisok, formális nyelvek első fele). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 15-öt kell elérni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 75 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~30 pont), formális nyelvek (~20 pont) és számítógép-hálózatok (~20 pont). Témakörönként 3-5 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 28 pontot.
*'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Gyors képlet a végső pontszám számításához: Házi pontszám + ZH pontszám fele + Vizsgapontszám
**45 - 58 Elégséges
**59 - 72 Közepes
**73 - 86 Jó
**87-100 Jeles

== Segédanyagok ==

===Tanszéki jegyzetek===

* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.

===Régebbi segédanyagok===

'''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!

== Számítógépes laborok ==

Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.

A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!

'''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!

#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]]
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]]
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]]
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]]
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]]
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]]
#Házi feladat bemutatása

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi anyaga a teljes '''adatbázisok''' témakör és az '''automaták és nyelvek''' témakör első része. Ezenkívűl előfordulhat még kérdés a webes szabványokról is. 
Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is! 
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk István'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.

'''Figyelem:''' 2012/13 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal

|}

== Vizsgák ==

A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.

Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is! 
Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni. 
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!

A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.

'''Figyelem:''' 2012/13 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2001/02:
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]
*2003/04 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]
*2004/05 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]
*2005/06 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]
*2005/06:
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]
*2007/08 - vizsgakurzus:
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]
*2007/08:
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2008/09:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből
*2009/10:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]
*2011/12:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből
*2012/13:
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/2014:
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből
*2014/2015:
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]
|}

== Tippek ==

*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Villamos energetika

2016-02-06T13:29:39Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
|nev=Villamos energetika
|tárgykód=VIVEA207
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=VET
|kiszh=7 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli beugróval és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|labor=3 alkalom
|levlista=villenerg{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA207
|targyhonlap=http://vet.bme.hu/tantargyak/villamos-energetika
}}

A tantárgy célja a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos azon alapismeretek oktatása, amely minden villamosmérnöknek szükséges és egyben megalapozás azok részére, akik a Villamosenergia-rendszerek vagy a Energiaátalakító rendszerek szakirányon folytatják a tanulmányaikat.
Betekintés nyújt a villamosenergetika fő területein (termelés, szállítás, szolgáltatás, környezeti hatások) megnyilvánuló paradigmaváltásba, a modern technológiákba és eljárásokba. A tárgy fontos ismereteket ad a villamosenergetika-rendszerek működése és üzemeltetése témakörben is.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] tárgy aláírásának megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A 7-ből 5 gyakorlaton, és mindhárom laboron kötelező részt venni. Egy labor pótlására van lehetőség.
*'''KisZH:''' Minden gyakorlat elején 10 perces kiszárthelyit kell írni. A legjobb három eredménye számít. Csak 0-ást vagy 5-öst lehet szerezni. Az aláírás feltétele legalább két 5-ös kisZH. Pótlási lehetőség nincs. A kisZH feladatai az előre kiadott segédletből kerülnek ki, csak más számokkal.
*'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. Két pótlási lehetőség van. A ZH 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll. Elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat! Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez. Az első feladat 10 darab 1 pontos kiskérdésből áll, melyek a gyakorlatok beugrókérdései közül kerülnek ki, csak más számokkal. Ezekből legalább 4 pontot kell szerezni különben automatikusan elégtelen a dolgozat.
*'''Vizsga:''' Írásbeli vizsga szóbeli kiegészítés lehetőségével. Ha az írásbeli eredménye legalább elégséges, akkor a vizsgaeredmény legfeljebb egy jeggyel változtatható a szóbelin. Az írásbeli feladatkiosztása és pontrendszere azonos a zárthelyiével. Legalább négyes zárthelyivel (a rendes ZH-n) lehetőség van a pótlási héten elővizsgázni.
*'''Végső jegy:''' Ha a vizsga elégtelen, akkor a végső jegy automatikusan elégtelen. A végső jegyet a vizsgajegy 70%-a, a nagyzárthelyire kapott jegy 30%-a.

==Segédanyagok==

===Hasznos anyagok===

*'''''Horváth István: Villamosművek feladatgyűjtemény''''' - A tárgyhoz ajánlott irodalom. A vizsga számolós példái ebből vannak!
*[[Media:villenerg_jegyzet_képletgyűjtemény.pdf|Képletgyűjtemény]] - Kézzel írt, szkennelt. Nem fedi le a teljes anyagot!
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátorok.pdf|Helyettesítőképek]] - A transzformátorok zérus sorrendű helyettesítőképei. A ZH/vizsga 10 beugró kérdése között gyakran feltűnik 1-1 ezek közül.
*A tárgyhoz általában kiadnak egy ellenőrző kérdéssort is:
** [[Media:villenerg_vizsga_vizsgakérdéskidolgozás.pdf|2004]] - Egész jól lefedi a teljes anyagot. Számos ZH/vizsga feladat megoldási elve is megtalálható benne.
** [[Media:villenerg_vizsga_tételkérdéskidolgozás.pdf|2007]] - Kézzel írt, scannelt.
** [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|2010]] - ZH/vizsgakészüléshez erősen ajánlott, gyakran kérnek számon ezekhez kísértetiesen hasonló feladatokat. A végén van hibajegyzék is.
** [[Media:villenerg_vizsga_2011_ellenörzőkérdések.pdf|2011]] - Csak a kérdéssor.

===Előadás/gyakorlat jegyzetek===

*2011/12 tavaszi félév előadásainak kézzel írt jegyzete (15 - ZH konzultáció, 21 - Vizsga konzultáció):
:Ha valakinek van kedve, bontsa szét ezt a kupacot, külön-külön egymás alá pakolva az előadásokat és melléjük írva, hogy melyik miről szól. Előre is köszi ;)

:[[Media:villenerg_jegyzet_előadás_1_2012.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_2_2012.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_3_2012.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_4_2012.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_5_2012.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_6_2012.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_7_2012.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_8_2012.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_9_2012.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_10_2012.pdf|10]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_11_2012.pdf|11]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_12_2012.pdf|12]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_13_2012.pdf|13]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_14_2012.pdf|14]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_15_2012.pdf|15]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_16_2012.pdf|16]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_17_2012.pdf|17]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_18_2012.pdf|18]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_19_2012.pdf|19]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_20_2012.pdf|20]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_21_2012.pdf|21]]

*Kézzel írt gyakorlatjegyzetek:
**'''2009''': [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_2.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_4.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_7.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_8.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_9.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_10.pdf|10]]
**'''2012''': [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_2.pdf|2]][[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_7.pdf|7]]

===Egyéb segédanyagok===

Ezek a jegyzetek, nem konkrétan ehhez a tárgyhoz készültek, de szorosan kapcsolódnak a tárgy tematikájához. Van köztük egy-két elég hasznos anyag is:
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek.pdf|Elektrotechnika jegyzet]] - Részben elektrotechnikás anyagok vannak benne, de jól összefoglalja az ott tanultakat.
*[[Media:villenerg_jegyzet_hasznosjegyzet.pdf|Összefoglaló jegyzet]] - Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők, hálózatág feszültségesés viszonyai.
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek_mágnesesmezők.pdf|Villamosgépek]] - Villamos gépek mágneses mezeje, váltakozóáramú tekercselések.
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátor.pdf|Transzformátorok]] - Egyfázisú transzformátorok alapjai.
*[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Parkvektor]] - A háromfázisú vektorok módszere.

== Nagyzárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:villenerg_zh_20070427.pdf|2006/07 tavasz]] - [[Media:villenerg_zh_20070427_megoldások.pdf|Nem hivatalos megoldás]]
*[[Media:villenerg_zh_20100414.pdf|2009/10 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:villenerg_zh_20110411_Acsoport_megoldással.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2012_tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:villenerg_zh_20070521_pzh.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:villenerg_zh_20080519_pzhAcsoport_megoldásokkal.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_pótZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_PZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:villenerg_zh_2010519_Acsoport_megoldással.pdf|2009/10 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2013tavasz_pózpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótpótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

=== Kis ZH ===
A beugrókérdések változhatnak, az aktuális feladatsorok mindig elérhető a tanszéki honlapon.

Nem mindegyik feladatsorban voltak megoldások. Itt gyűjtöttük össze a megoldással nem rendelkező feladatsorok megoldásait:

*[[Media:Villenerg kisZH 4 megoldas.pdf|4. Beugró megoldások]]
*[[Media:Villenerg kisZH 5 megoldas.pdf|5. Beugró megoldások]]

==Laborok==

Az NTB és a VMK labor elején beugrót kell írni. A beugrókérdések ettől eltérőek is lehetnek, de azért iránymutatásnak jók.

Ezek megtanulása viszont nem mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!

VGH laboron nem szokott beugró lenni, de azért nem árt tájékozódni, nem változott-e a rendszer.

===2012/13 tavasz===

*[[Media:Villenerg NTB Labor 2013 ellenőrző kérdések.pdf|NTB]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva
*[[Media:Villamos_energetika_VMK_Labor_ellenőrző_kérdések.pdf‎|VMK]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:90%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2007/08:
**[[Media:villenerg_vizsga_20080605.pdf|2008.06.05]] - nem hivatalos megoldással
*2008/09:
**[[Media:villenerg_vizsga_20090618.pdf|2009.06.18]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva
*2009/10:
**[[Media:villenerg_vizsga_20100603.pdf|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:villenerg_vizsga_20100610.pdf|2010.06.10]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva
*2010/11
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Acsoport.pdf|2011.05.27]] - A csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Bcsoport.pdf|2011.05.27]] - B csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]
*2011/12:
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Acsoport.pdf|2012.05.25]] - A csoport megoldással
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Bcsoport.pdf|2012.05.25]] - B csoport megoldással
*2012/13:
**[[Média:Villenerg_2013.05.22_elővizsga.pdf‎|2013.05.22]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_2013.05.27_vizsga.pdf‎|2013.05.27]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_20130610.pdf|2013.06.10]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.17.pdf|2013.06.17]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.21.pdf|2013.06.21]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2013/14:
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.21.pdf|2014.05.21]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.28.pdf|2014.05.28]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.06.02.pdf|2014.06.02]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Villenerg_vizsga_2014.06.06.pdf|2014.06.06]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* A ZH/vizsga beugró feladatának kérdései a hivatalos kiírással ellentétben, nem csak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseiből kerülnek ki. A legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldjátok az összes 2012 tavasz utáni ZH és vizsga beugró feladatot. Ha ez megvan, akkor jó eséllyel már nem érhet nagy meglepetés.
* A ZH-ban eléggé sablon feladatok vannak. Mindenképpen érdemes előtte átnézni a régi, hivatalos megoldásokkal ellátott feladatsorokat.
* Az "elővizsga" elsőre jó választásnak tűnhet, azonban semmi sem garantálja, hogy könnyebben teljesíthető lenne, mint az összes többi vizsga. Sőt volt olyan év is, amikor az elővizsga nehezebb volt, mint némelyik utána következő vizsga.
* A vizsgákra a legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldod a régi, hivatalos megoldásokkal rendelkező ZH és vizsgasorokat. Évről évre előfordul, hogy ismételődnek a feladatok minimális változtatással, de ami sokkal fontosabb, hogy egy-egy hivatalos megoldásból el lehet lesni a trükköket, amik segítségével már könnyen megoldható egy új, de hasonló feladat.
* Ha valamit nagyon nem értesz, akkor érdemes lehet a segédanyagok között található régi ellenőrző kérdéssorok kidolgozásai között kutakodni. Sok hasznos elméleti anyag és feladatkidolgozás fellelhető bennük.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Infokommunikáció

2016-02-06T13:26:59Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
|nev=Infokommunikáció
|tárgykód=VITMA301
|régi tárgykód=VITMA301
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=TMIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/
|targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome
}}

Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.

A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:
*A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.
*Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.

Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.

Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötetező részt venni.
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.
*'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===

*'''Előadásjegyzetek:'''
**[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2015_11_04.pdf|2015. ősz jegyzet (11.04-ig, a 10. előadásig)]]

*'''Gyakorlatok anyagai:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz
** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga

*'''Példa feladatok:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat

===Konzultációk===

* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12

===Könyvek===

* [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]
* [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]

==Egyéb hasznos segédanyagok==

===Feltétlenül szükséges ismeretek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió

===Gyakorlati segédletek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek

===Szemléltető táblázatok===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]

===Elméleti anyagok===

* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_csatornakapacitás.pdf|Csatornakapacitás]]

===Hasznos cikkek===

* [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése "konyhanyelven"] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/r_tananyag.html Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]

==Nagyzárthelyi==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''
|szöveg=

'''Első ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]

'''Második ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal

'''Első pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok
* [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]

'''Második pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
}}

[http://alpha.tmit.bme.hu/vitma301/hiradastechnika_peldatar.html Híradástechnika zh és vizsga példák, témák szerint lebontva, megoldásokkal] (a jelenlegi infokom. tárgyhoz nem kapcsolódó példák is vannak). A megoldások megjelenítéséhez ki kell jelölni a szöveget!
===Rendes ZH===

* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/07 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással
* [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/09 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény
* [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/10 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)
* [[Media:Infokomm_2014_11_18_ZH.pdf|2014/15 ősz]]

===Pót ZH===

* [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/08 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|megoldások]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz_mo.pdf|megoldások, hibák lehetnek benne]] 1.feladat P_atl=A^2+(A^2)/3

===Pótpót ZH===

* [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/11 ősz]]

==Vizsgák==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''
|szöveg=

*1995/1996:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04.]]
*1996/1997:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21.]] - A csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21.]] - B csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24.]] - megoldással
*1997/1998:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11.]]
*1998/1999:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09.]] - megoldással
*1999/2000:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30.]]
*2000/2001:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25.]] - megoldással
*2001/2002:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22.]] - megoldással
*2002/2003:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19.]] - megoldással
*2003/2004:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27.]] - megoldással
*2004/2005:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03.]]
*2005/2006:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22.]]
*2006/2007:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12.]]
}}
'''Infokommunikáció vizsgák:'''
*2007/08:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17.]]
*2009/10:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20.]] - megoldással
*2011/12:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20.]] - B csoport
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény
** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03.]]
*2012/13:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_06_11.pdf|2013.06.11.]] - Kereszt - [[Media:infokomm_13_06_11_megoldas_beta.pdf | Megoldások]]
*2013/14:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_12_16.pdf|2013.12.16.]] - Elővizsga
** [[Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.|2014.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_vizsga_2014_01_14.pdf|2014.01.14]]
*2014/15:
** [[Media:Infokomm_2014_12_15_elovizsga.pdf|2014.12.15.]] - Elővizsga megoldással
** [[Media:Infokomm_2014_12_22.pdf|2014.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_2015_01_13.pdf|2015.01.13.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015.05.26.pdf|2015.05.26.]]
*2015/16:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015_12_16.pdf|2015.12.16.]] -elővizsga
** [[Media:vizsgafeladat2016.01.05..pdf|2016.01.05.]] - [[Media:megoldas_2016.01.05..pdf|részletes megoldással]]
** [[Media:infokommvizsga_2016.01.12..pdf|2016.01.12]] - [[Media:infokommvizsga_2016.01.12._megoldasok.pdf|részletes megoldással]]

==Tippek==

*A ''Marosi Gyula'' által tartott előadások látogatása fokozottan ajánlott, ugyanis ha ő állítja össze a számonkérést, akkor előszeretettel kérdez rá olyan dolgokra, amik nem szerepelnek a segédanyagokban, azonban ő előadáson elmondta. Tehát érdemes jegyzetelni és leírni minden apró megjegyzést!
*A tárgy elsőre könnyűnek tűnhet, azonban nem egy olyan félév volt, amikor a ZH ~90% körüli bukási rátát produkált. Nem szabad félvállról venni a tárgyat és időben el kell kezdeni készülni a számonkérésekre!
'''Ajánlott irodalom:'''

*A GSM hálózatok, a forgalomelmélet és a VoIP témakör logikusan, a tárgy szintjét meghaladó részletességgel le van írva '''Adamis Gusztáv: Kapcsolás- és Jelzéstechnika''' című könyvében. Ez a könyv elsősorban szakirányos tárgynál ajánlott irodalom, de itt is nagyon jól használható.

*Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés, majd a továbbiakban például szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Mikroelektronika

2016-02-06T13:22:28Z

Pálvölgyi Tibor: /*Új tanrend*/

{{Tantárgy
|nev=Mikroelektronika
|tárgykód=VIEEAB00
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|labor=5 alkalom
|kiszh=laborbeugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=mikroel{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEAB00/
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/
}}

A mai elektronika és informatika elképzelhetetlen a nagybonyolultságú integrált áramkörök nélkül. Felépítésükre, a bennük megvalósítható alkatrészekre és áramkörökre vonatkozó alapvető ismeretekkel minden villamosmérnöknek rendelkeznie kell. Ugyancsak ismerniük kell a tervezés leg-elemibb eljárásait – legalább azon a minimál szinten, ami az IC tervező specialistával való együttműködéshez szükséges. Látniuk kell továbbá a hallgatóknak, hogy hogyan kapcsolódik a rendszer szintű tervezés és az igen nagy összetettségű integrált áramkörök tervezése.
A Mikroelektronika tárgy feladata a fent vázolt ismeretek közlése. A tárgy különleges hangsúlyt helyez a kapcsolódó gyakorlati ismeretekre. Számítási módszerek gyakoroltatása, kész megoldások esettanulmány-szerű analízise szolgálja ezt a célt. Ugyancsak ezt szolgálják a számítógépes laborgyakorlatok, amelyek során az IC tervezés egyes elemi lépéseit, módszereit próbálják ki a hallgatók.

A tárgy lényeges feladata, hogy az absztrakt elektronikus működés és a fizikai valóság közötti összefüggéseket megismertesse. Ennek érdekében részletesen tárgyalja a fő IC elemek (dióda, tranzisztor, stb) fizikai működését. Kitér az új fizikai dimenziókat nyitó MEMS és MOEMS elemek fizikájára, amelyekben az elektromos működés a mechanikai és optikai hatásokkal kombináltan jelentkezik. Végül érinti a nanoelektronika fejlődési trendjét is.

A Mikroelektronika tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 1]] és [[Elektronika 2]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' 
A régi tanterv haladóknak az [[Elektronika 1]] című tárgyból az aláírás megszerzése kötelező. 
Az új tanterv szerint haladóknak a [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése kötelező.
*'''Labor:''' A félév során 5 labor teljesítése szükséges, melyek közül egynek a pótlására van lehetőség. A laborok elején beugrót kell írni.
*'''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyZH sikeres teljesítése szükséges, a legkiválóbban teljesítők megajánlott jegyet kaphatnak.

*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===
* [http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=19 Tanulmányi rendszer] - Felhasználónév: A neptunkódod. Jelszó: Születési dátum ''ééééhhnn'' formátumban.
* [http://bme.ysolt.net/Torlesre_kerulo_anyagok/S5_Mikroelektronika/Elektronika_I.pdf Székely Vladimir - Elektronika I. félvezető eszközök] - A tárgyhoz ajánlott irodalom.
* [http://model.com/content/modelsim-pe-student-edition-hdl-simulation ModelSim] - Hasznos program a tárgyhoz, diákoknak ingyenes.
* [[Media:mikroel_ZH_összefoglaló.pdf|ZH összefoglaló]] - A diák megtanulása után érdemes összefoglalásként átolvasni.
* [[Media:mikroel_ZH_szampeldak.pdf|Diákból kigyűjtött számpéldák]]

===Laborsegédanyagok===

* [[Media:mikroel_silabusz_1meres.pdf|1. Labor]] - Integrált áramköri technológia és tisztaszobás munkavégzés
* [[Media:mikroel_silabusz_2meres.pdf|2. Labor]] - Termikus laboratórium + [[Media:mikroel_silabusz_3meres_kieg.pdf|Kiegészítés]] - Integrált áramkörök termikus viselkedéséhez kapcsolódó alapfogalmak + [[Media:2. labor.pdf|Ellenőrző kérdések válaszai kigyűjtve]]
* [[Media:mikroel_silabusz_3meres.pdf|3. Labor]] - Áramkör szimulációs laboratórium
* [[Media:mikroel_silabusz_4-5meres.pdf|4. és 5. Labor]] - Bevezetés a Verilog alapú digitális tervezésbe

== Zárthelyi ==

== Régi első zárthelyi ==

* [[Media:mikroel_ZH1_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH1_2011ősz.ppt|2011/12 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]]
* [[Media:mikroel_pótZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]] - PótZH
* [[Media:Mikroelektronika_2013ősz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]]

== Régi második zárthelyi ==

* [[Media:mikroel_ZH2_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH2_2009ősz.doc|2009/10 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH2_2010ősz.doc|2010/11 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH2_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]]
* A 2012/13-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es csak a kifejtős rész volt csak más
* A 2013/14-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es

[[Media:mikroel_ZH2_megoldások.pdf|Eddigi összes 2. ZH megoldása]] - 2008-tól 2013-ig

==Laborgyakorlatok==

''Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, elavultak lehetnek.''

* '''1. Labor:''' Nincs beugró. Ezen a laboron megismerkedünk a tisztaszobás munkavégzés menetével, valamint a tisztaszoba felépítésével és működési elvével.
* '''2. Labor:''' A beugró a kiadott segédletből van. Ezen a laboron a THERMAN hőmérséklet szimulációs programmal ismerkedünk meg.
* '''3. Labor:''' A beugró a kiadott segédletből van, azzal a különbséggel, hogy a MOS tranzisztor transzfer karakterisztikájánál kérhetnek kiürítéses/telítéses pMOS illetve nMOS karakterisztikát is.
* '''4. Labor:''' Nincs beugró. Ezen a laboron verilogban programozunk egy fpga áramkört. A kiadott laborsegédlethez egy rövidebb nemhivatalos [[Media:mikroel_labor_3meres_beugro.doc|összefoglaló]].
* '''5. Labor:''' Van beugró. Ezen a laboron egy fokkal bonyolultabb Verilog kódokat nézünk át.

==Tippek==

*A tárgy oktatói nagyon korrektek, maximálisan azon vannak, hogy a lehető legtöbb jó jegy szülessen. A ZH feladatok elégé sablonosak, évről évre nagyon sok ismétlődik, szóval a zárthelyik előtt fokozottan érdemes végigoldani a korábbi évek ZH sorait.
*A számonkérésekben nem csak az előadás anyagából vannak kérdések, hanem a laborsegédletekből is, így azokat is ajánlott áttanulmányozni.
*Az órák elsőre unalmasnak hathatnak, de akit kicsit is érdekel a téma annak mindenképpen érdemes bejárni, mert elég alaposan áttárgyalják az alapokat valamint számos ipari példát is hoznak.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Sablon:Kezdőlap - Villanyos tantárgyi oldalak

2016-02-06T13:12:06Z

Pálvölgyi Tibor: /*Új tanrend - 4. félév*/

; 1. félév
: [[A számítástudomány alapjai | A számítástudomány alapjai]]
: [[A programozás alapjai 1]]
: [[Bevezető Fizika|Bevezető fizika]]
: [[Bevezető Matematika|Bevezető matematika]]
: [[Digitális technika 1]]
: [[Fizika 1| Fizika 1]]
: [[Matematika_A1a_-_Analízis|Matematika A1 - Analízis]]
: [[Mérnök leszek]]
; 2. félév
: [[A programozás alapjai 2]]
: [[Digitális technika 2]]
: [[Fizika 2]]
: [[Jelek és rendszerek 1| Jelek és rendszerek 1]]
: [[Matematika_A2f_-_Vektorfüggvények|Matematika A2 - Vektorfüggvények]]

; 3. félév
: [[Elektronika 1]]
: [[Elektronikai technológia és anyagismeret]]
: [[Elektrotechnika]]
: [[Jelek és rendszerek 2]]
: [[Matematika A3 villamosmérnököknek]]
: [[Matematika A4 - Valószínűségszámítás]]

; 4. félév
: [[Infokommunikáció]]
: [[Informatika 1]] [[Informatika 1 (régi)|(régi)]]
: [[Informatika 2]]
: [[Méréstechnika]]
: [[Mikroelektronika]]
: [[Szabályozástechnika]]
: [[Villamos energetika]]

; 5. félév
: [[Elektromágneses terek alapjai]]
: [[Elektronika 2]]
: [[Laboratórium 1]]
: [[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]]

; 6. félév
: [[Mikro- és makroökonómia]]
: [[Laboratórium 2]]
: [[Üzleti jog]]

; 7. félév
: [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|Záróvizsga]]

;Régi tanterv tárgyai:
: [[Anyagtudomány]]
: [[Elektronikai technológia]]
: [[Fizika 2 (régi)|Fizika 2 (régi)]]

<noinclude>[[Category:Kezdőlap sablonok]]</noinclude>

Jelek és rendszerek 1

2016-01-10T18:15:55Z

Pálvölgyi Tibor: /* Követelmények */

{{Új_tárgy|Jelek és rendszerek 1 (régi)}}

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|tárgykód=VIHVAA00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|hf=3 db
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
}}

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. 
'''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.'''
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétkapuk analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. Az vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)

==Segédanyagok==

===Jegyzetek, könyvek ===

*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján. A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

== Kis zárthelyik ==

A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!

===Első kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle
===Második kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
===Harmadik kisZH===
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle

== Zárthelyik ==
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
=== Rendes ZH ===
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

=== Pót ZH ===

|}

== Régi zárthelyik ==

'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:

=== Első Zárthelyi ===

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |
==== Rendes ZH ====

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

==== Pót ZH ====

*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}

=== Második Zárthelyi ===

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

==== Rendes ZH ====

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

==== Pót ZH ====

*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal
|}

== Házi feladat ==

A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!

Régi házi feladatok:
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!

== Vizsga ==

*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]

== Tippek ==

*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

A számítástudomány alapjai

2016-01-10T18:13:50Z

Pálvölgyi Tibor: /* A számtudra már nem épül a jelek */

{{Tantárgy
|nev=A számítástudomány alapjai
|tárgykód=VISZAA02
|régitárgykód=VISZA105
|szak=villany
|kredit=4
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=szóbeli
|hf=nincs
|levlista=szamtud{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA105/
|targyhonlap=http://www.cs.bme.hu/~kiskat/sza/index.html
}}

'''A számítástudomány alapjai''' fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. A tárgy kreditjére a [[Jelek és rendszerek 1]] épül. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, különösen a vizsgához a feladatmegoldásban szerzett rutin és az elmélet alapos ismerete is elvárt.

==Követelmények==

*'''Jelenlét''': Mivel első féléves tárgy, így a jelenlétellenőrzés módja RFID. Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel.

*'''NagyZH''': A félév során két ZH van. Mindkét zárthelyi 6 darab egyenként 10 pontos feladatból áll. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-n külön-külön el kell érni 30%-ot, és a két ZH átlagában 40%-ot. A feladatok között általában mindig van 1-2 "ingyenfeladat", melyek valamilyen alaptételre/algoritmusra van kihegyezve. Érdemes ezeket a típuspéldákat jól begyakorolni, mert könnyen lehet általuk extra 10 pontokhoz jutni!
Legfeljebb az egyik ZH-t lehet pótolni, de azt szükség esetén kétszer is (pótpót ZH). Az új eredmény mindig felülírja az alábbit, ugyanakkor a megszerzett aláírás a sikertelen javítás esetén sem vész el, ilyenkor az aláírás megszerzéséhez szükséges pontszám lesz a ZH eredménye.

*'''Vizsga''': A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 19 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül kell egyet körülbelül fél óra alatt egy papíron kidolgozni. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény '''minden fogalom és tétel pontos ismerete!''' A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. '''FONTOS:''' Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt. Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat.

==Segédanyagok==

===Tételkidolgozás, gyakorló feladatok===

* [http://easymath.hu/index.php/tananyag/bme/szamitastudomanyalapjai Oktató videók - Papp Márton] - A megújult számtud (VISZAA02) tételsorát követő, zh- és vizsgafelkészülést segítő oktató videók. Minden fogalom, tétel és algoritmus, amit a vizsgára tudni kell, részletes magyarázattal és példákkal. A zh-n szereplő anyagrészekhez gyakorló példák, megoldással és részletes magyarázattal. Kérdések a videókkal kapcsolatban: szamtudkorrep@gmail.com

===ZH/Vizsga jegyzetek és segédanyagok===

Ezen segédanyagok a régi [[A számítástudomány alapjai (régi)|számtudhoz]] készültek, így több témakör kikerült az új tematikából, pl. az absztrakt algebra.

A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tételsort, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek. Az aktuális tételsor mindig elérhető a tanszéki honlapon! '''FONTOS:''' A vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a tételsorban szereplő összes fogalom, tétel és definíció pontos ismerete!
* '''''Katona-Recski-Szabó: A számítástudomány alapjai''''' - A tárgy hivatalos könyve, ami teljes mértékben lefedi a tananyagot.
* [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/NESZ.pdf Fleiner Tamás jegyzete] - Nem csak ehhez a tárgyhoz készült, így kicsit keresgélni kell benne az anyagrészeket, de mindent lefed, amire a vizsgán szükséged lehet.
* [http://cs.bme.hu/sza/anim.html Animációk gyűjteménye] - Számos algoritmus és fogalom bemutatása animációval. Érdemes áttanulmányozni!
*[[Media:szamtud_vizsga_tetelek_2009.pdf|Tételkidolgozás (2009)]] - Kondor Máté András munkája. '''VIGYÁZAT:''' Több dolog is van benne, ami hibás vagy nem elfogadott a tanszék részéről - Például: prím szám vs. felbonthatatlan szám
*[[Media:Szamtud tétel kidolgozás 2013 ősz Eke Máté.pdf|Tételkidolgozás (2013)]] - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne. '''FIGYELEM:''' Ez csak egy célirányos vázlat, amit akkor célszerű használni, ha már elsajátították az anyagot. Számos rész a Fleiner-jegyzetből van véve csak egyszerűbben, rövidebben megfogalmazva. Ha csak pusztán ebből készültök, az nem biztos, hogy elég lesz a vizsgára.
*[[A számítástudomány alapjai - Segédanyagok a vizsgához|Szerkeszthető tételsor]] - Tételek, fogalmas, definíciók és algoritmusok a tételsor szerint csoportosítva. Hibák előfordulhatnak benne! '''Szerkesszétek, bővítsétek!'''

===Gyakorló feladatok===
*[[A számítástudomány alapjai - Régi ZH feladatok vegyesen|Régi ZH feladatok vegyesen]] - Nagy részüknél megoldás is van!
*[[Média:Szamtud_Láng_Csabáné_Számelmélet_példatár.PDF|Láng Csabáné: Számelmélet példatár]] - Itt csak a számelmélet témakörhöz vannak gyakorló példák.
*[[Média:Szamtud_Feladatok_a_tárgyhonlapról.PDF|Gyakorló feladatok a tárgyhonlapról]] - Megoldások nélkül. Néhány régi ZH feladatsor is van a végén.
*[[Média:Szamtud_vizsga_régi_feladatsorok.PDF|Régi vizsgafeladatsorok]] – Ugyan ma már a vizsga csak szóbeli, de a ZH-k előtti gyakorlásra teljesen alkalmasak ezek a feladatok is.
*Témakörök szerint csoportosított feladatok megoldásokkal együtt:
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet1_Alapfogalmak.PDF|Kisfüzet 1 - Alapfogalmak]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet2_Sikbarajzolhatosag.PDF|Kisfüzet 2 - Síkbarajzolhatóság]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet3_Szinezesek.PDF|Kisfüzet 3 - Színezések]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet4_Bonyolultsagelmelet.PDF|Kisfüzet 4 - Bonyolultságelmélet]]
*[[A számítástudomány alapjai - Ismert NP teljes problémák|Ismert NP teljes problémák]]

===Drótos Márton 2011 őszi gyakorlati anyagai===

#[[Media:Számtud_DM_gyak _1.pdf|Ismerkedés a tárggyal]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_1.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak _2.pdf|Hányféleképpen?]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_2.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_3.pdf|Rendezések, valamint gráfok alapfogalmai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_3.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_4.pdf|Fák, utak és körök]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_4.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_5.pdf|Legrövidebb utak]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_5.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_6.pdf|Maximális folyam, valamint minimális vágat]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_6.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_7.pdf|Összefüggőség, valamint páros gráfok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_7.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_8.pdf|Görög betűk, valamint színezés alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_8.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_9.pdf|Gráfok színezése, síkbrajzolhatósága, duálisa és PERT]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_9.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_10.pdf|P?NP]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_10.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_11.pdf|Számelmélet alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_11.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_12.pdf|Lineáris kongruenciák, valamint absztrakt algebra]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_12.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_13.pdf|Gyűrűk, testek és csoportok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_13.pdf|megoldások]]

==Első zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud_zh1_1998tavasz_A_csoport.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_1999tavasz.PDF|1998/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2003tavasz_megoldokulcs.PDF|2002/03 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2010osz.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ZH1_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2003tavasz.PDF|2002/03 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pZH1_2013osz_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:szamtud_pzh1_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Számtud 2012ősz ppZH 1.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

==Második zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud_zh2_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]] – megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] -megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud_ppzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Számtud_2012ősz_ppZH_2.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Tippek ==

*Jó eséllyel ebből a tárgyból írjátok életetek első zárthelyiét. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy gimiben elég volt doga előtti este átfutni az anyagot, mert úgyis csont nélkül 5-öst írok... Sajnos az ilyen hozzáállás szokott általában egyenes út lenni a 0 pontos bukáshoz. A számtud önmagában is egy nehéz tárgy, szóval a ZH-ra tényleg kell jópár nap alapos felkészülés, hogy magabiztosan meg lehessen írni.
*A gyakorlatvezetők nagyon segítőkészek. Érdemes hétről-hétre tanulni és mindig rákérdezni azokra a részekre, amiket nem értesz.
*A vizsgán sajnos tényleg komolyan veszik, hogyha belefutsz egy olyan alapdefinícióba, fogalomba vagy algoritmus leírásába, amit nem tudsz 100%-osan egzaktul hibátlanul kimondani (nem szó szerint, hanem hibátlanul), akkor kapásból megbuktatnak. A magolás sem megoldás, ugyanis gyakran tesznek fel nagyon egyszerű példakérdéseket, hogy "nah akkor mutasd be ezt és ezt ezen a gráfon", így nagyon hamar kiderül, ha mégsem érted az adott fogalmat/tételt/algoritmust.
*A tételek bizonyítása nem szükséges feltétele az elégségesnek. Ha úgy érzed, hogy amúgy is nehezen döcög a tárgy, akkor inkább a fogalmakra/definíciókra/algoritmusokra fordítsd az idődet és ne a bizonyításokkal vesződj. Érdemes azonban megjegyezni, hogy már tételenként 1-2 alap bizonyítás simán dobhat 1-2 jegyet az elégséges vizsgán. A jeleshez, azonban az anyag ténylegesen beható ismerete szükséges és elvárt az összes, előadáson bemutatott bizonyítás ismerete.
*A vizsgáról ajánlott időben lejelentkezni, ha tudod hogy úgysem mész el. Nagyon kevés férőhely van és a TOP időpontok sajnos nagyon hamar betelnek. Ne vedd el mástól a lehetőséget, mert elég kellemetlen, amikor valaki 2 nappal a vizsga előtt áll neki készülni és 1 nappal előtte jön rá, hogy ezt bizony tényleg nem lehet megtanulni 2 nap alatt. Úgy kalkulálj, hogy erre a vizsgára minimum 4-5 napot készülni kell.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Jelek és rendszerek 2

2015-11-11T07:41:06Z

Pálvölgyi Tibor:

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|tárgykód=VIHVAB01
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

'''2015 őszétől a régi és az új tanterv szerint haladók számára is az új tanterv tárgya indul. Figyelem: A tárgy tematikája jelentősen változott a régi tantervhez képest, de korábban aláírással rendelkezőknek is az új tárgyból indul vizsgakurzus.'''

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Előadásvideók ===

*[http://bme.videotorium.hu/hu/search/advanced?name=Jelek&uploaddatefrom=&uploaddatefromyear=&uploaddatefrommonth=&uploaddatefromday=&uploaddateto=&uploaddatetoyear=&uploaddatetomonth=&uploaddatetoday=&createdatefrom=&createdatefromyear=&createdatefrommonth=&createdatefromday=&createdateto=&createdatetoyear=&createdatetomonth=&createdatetoday=&organization=83&ortelius=&keywords=Dr.+Gyim%C3%B3thy+Szabolcs+&languages=&contributorname=&contributorjob= Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

=== Jegyzetek ===

*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.

== Számítógépes segédprogramok ==

=== Matlab ===

A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 ?

*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] ? J13

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]

|}

[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, béta verzió, még lehetnek hibák és még bővülni fog! :)

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
* ''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

== Verseny ==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fizika 1

2015-09-06T18:22:46Z

Pálvölgyi Tibor: /* Követelmények */

{{Tantárgy
|nev=Fizika 1 (régi)
|targykod=TE11AX01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=2
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

{{Tantárgy
|nev=Fizika 1 (új)
|targykod=TE11AX21
|szak=villany
|kredit=4
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 1''' tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.

A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni.

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a ''Hudson-Nelson''-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.

* '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* ''Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)''
* ''Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)''
* ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)''
* [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&request=Halpern%2C+Alvin+M&find_code=WRD&adjacent=N&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat]
* [[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye.
* [[Media:Fizika_1_v2.pdf |Fizika 1]] - 2014-es, oktató által lektorált jegyzet
'''''Bővítsétek!'''''

=== Egyéb segédanyagok ===

* [[Media:Fizika1-jegyzet_előadások_alapján.pdf|Előadásjegyzet]] - A 2011/2012-es tavaszi félévben ''Dr. Barócsi Attila'' és ''Dr. Péczeli Imre'' előadók előadásai alapján készítette ''Bányai Tamás''. '''Nagyon jól használható!'''
* [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz.
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - Sok videó itt található a tárgyhoz kapcsolódó kísérletekről.
* [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika''
* [[Media:fizika1_gyakmegoldasok.pdf|Gyakorlatok megoldásai]] - Oroszlány László gyakorlatvezető készítette (2013 ősz)

==Korábbi ZH-k ==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]'''

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/10 tavasz]] - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül
*[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/12 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_zh_2013_tavasz.PDF|2012/13 tavasz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]] - megoldások nélkül

== Vizsgák ==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top;" |

=== Rendes vizsgák ===

*2007/08:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.05.29.pdf‎|2008.05.29]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.06.05.pdf‎|2008.06.05]] - régi típusú vizsga, megoldások nélkül
*2009/10:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF‎|2010.06.10]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf‎|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal
*2010/11:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf‎|2011.06.15]] - megoldásokkal
*2011/12:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF‎|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül
*2012/13:
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130529.PDF|2013.05.29]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2013_06_05.pdf|2013.06.05]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130612.PDF|2013.06.12]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.17.pdf‎|2008.01.17]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.31.pdf‎|2008.01.31]] - részben megoldásokkal
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF‎|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf‎|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf‎|2012.01.18]] - megoldások nélkül

|}

==Tippek==

*Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul.
*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
*Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/5?v=Fizika+I. versenyt].

A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}

Fizika 1

2015-09-06T18:22:12Z

Pálvölgyi Tibor: /* Követelmények */

{{Tantárgy
|nev=Fizika 1 (régi)
|targykod=TE11AX01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=2
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

{{Tantárgy
|nev=Fizika 1 (új)
|targykod=TE11AX21
|szak=villany
|kredit=4
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 1''' tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.

A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:'''
**'''Régi:''' [[Matematika A1 - Analízis]] tárgyból az aláírás megszerzése kötelező. 
**'''Új:''' Nincs
*'''Jelenlét:''' Első féléves tárgyként az ellenőrzés módja RFID. Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni.

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a ''Hudson-Nelson''-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.

* '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* ''Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)''
* ''Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)''
* ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)''
* [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&request=Halpern%2C+Alvin+M&find_code=WRD&adjacent=N&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat]
* [[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye.
* [[Media:Fizika_1_v2.pdf |Fizika 1]] - 2014-es, oktató által lektorált jegyzet
'''''Bővítsétek!'''''

=== Egyéb segédanyagok ===

* [[Media:Fizika1-jegyzet_előadások_alapján.pdf|Előadásjegyzet]] - A 2011/2012-es tavaszi félévben ''Dr. Barócsi Attila'' és ''Dr. Péczeli Imre'' előadók előadásai alapján készítette ''Bányai Tamás''. '''Nagyon jól használható!'''
* [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz.
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - Sok videó itt található a tárgyhoz kapcsolódó kísérletekről.
* [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika''
* [[Media:fizika1_gyakmegoldasok.pdf|Gyakorlatok megoldásai]] - Oroszlány László gyakorlatvezető készítette (2013 ősz)

==Korábbi ZH-k ==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]'''

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/10 tavasz]] - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül
*[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/12 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_zh_2013_tavasz.PDF|2012/13 tavasz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]] - megoldások nélkül

== Vizsgák ==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top;" |

=== Rendes vizsgák ===

*2007/08:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.05.29.pdf‎|2008.05.29]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.06.05.pdf‎|2008.06.05]] - régi típusú vizsga, megoldások nélkül
*2009/10:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF‎|2010.06.10]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf‎|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal
*2010/11:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf‎|2011.06.15]] - megoldásokkal
*2011/12:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF‎|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül
*2012/13:
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130529.PDF|2013.05.29]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2013_06_05.pdf|2013.06.05]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fiz1_vizsga_20130612.PDF|2013.06.12]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top;" |

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2007/08 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.17.pdf‎|2008.01.17]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.31.pdf‎|2008.01.31]] - részben megoldásokkal
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF‎|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül
*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf‎|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf‎|2012.01.18]] - megoldások nélkül

|}

==Tippek==

*Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul.
*Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
*A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
*A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
*Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
*Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
*Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/5?v=Fizika+I. versenyt].

A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}

Matematika A4 - Valószínűségszámítás

2015-09-06T17:19:55Z

Pálvölgyi Tibor:

'''A tárgy az új tantervben vizsgás lett, így a követelmények jelentősen megváltoztak 2015/16 őszétől!'''
{{Tantárgy
|nev=Matematika A4 - Valószínűségszámítás
|targykod=TE90AX51
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Sztochasztikai Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli
|hf=opcionális
|levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX51/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html
}}

A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.

A tananyag két fő részből áll:
* Diszkrét eloszlású valószínűségi változók
* Folytonos eloszlású valószínűségi változók

A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 20 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 10 pontosra (50%-ra)''' kell teljesíteni! Mindkét ZH pótolható, illetve az egyik pótpótolható.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli. Az elégségeshez legalább 30 pontot el kell érni a 60-ból. Ha ez a feltétel teljesül, akkor tekintjük a két zh és vizsga eredményeinek összegét, amiből az osztályzat az alábbi táblázat alapján születik: 

50 ponttól 2, elégséges 
62 ponttól 3, közepes 
74 ponttól 4, jó 
86 ponttól 5, jeles. 

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

* [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)
* '''''[http://wiki.sch.bme.hu/images/6/64/Dr._Ferenczy_Mikl%C3%B3s_VAL%C3%93SZ%C3%8DN%C5%B0S%C3%89GSZ%C3%81M%C3%8DT%C3%81S.pdf Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai (1998)]''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.
*[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei
*[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!

=== 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===

A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!

Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.

*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók
*[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi

=== 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===
A 2013/2014-es tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek
*[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség

=== 2014/2015 őszi félév kisZH-k ===
A 2014/2015-ös őszi félév kisZH-i,szigorúan példa jelleggel.

*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 1.jpg‎| 1. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 2.jpg| 2. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 3.jpg| 3. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 4.jpg| 4. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 5.jpg| 5. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 6.jpg| 6. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 7.jpg| 7. kisZH]]
*-
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 9.jpg| 9. kisZH]]
*[[Media:MatekA4 kiszh 2014 10.jpg| 10. kisZH]]

== Zárthelyik ==

== Régi ZH-k ==
A tárgy követelményei jelentősen megváltoztak, így a korábbi ZH-k nem mérvadóak a mostani ZH-k nehézsége illetve felépítése szempontjából, de feladatok gyakorlására még jól jöhetnek.

=== Első zárthelyi ===

Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

==== Rendes ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4-2015-1ZH_Ferenczi.JPG| 2014/15 kereszt]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]

|}

=== Második zárthelyi ===

A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.

További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

==== Rendes ZH ====

*[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal
*[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]
*[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]
*[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]
*[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal
*[[Media:MatekA4_2014_ősz_ZH2-ABC.jpg|2014/2015 ősz]] - A, B és C csoport
*[[Media:MatekA4_2015_tavasz_ZH2.JPG|2014/2015 kereszt]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

==== Pót ZH ====

*[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport
*[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]
*[[Media:VALSZAM-Pot2014.jpg‎| 2014/15 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:VALSZAM-Pot2015.JPG| 2014/15 kereszt]]

|}

== Tippek ==

*Az első ZH a "könnyebbik". Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.
*A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot "ki kellett logikázni", akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai "megérzésekre" kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.
*A második ZH a "nehezebbik". Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.
*A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}