<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=P%C3%A1l+Boldizs%C3%A1r</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=P%C3%A1l+Boldizs%C3%A1r"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/P%C3%A1l_Boldizs%C3%A1r"/>
	<updated>2026-04-04T16:31:46Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IT_rendszerek_hardveres_v%C3%A9delme_laborat%C3%B3rium&amp;diff=201723</id>
		<title>IT rendszerek hardveres védelme laboratórium</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IT_rendszerek_hardveres_v%C3%A9delme_laborat%C3%B3rium&amp;diff=201723"/>
		<updated>2022-02-14T21:06:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Új oldal, tartalma: „ {{Tantárgy | név = Az IT zavar – és terrorvédelme | tárgykód = VIHVMB01 | szak = MSc Mérnökinformatikus | kredit = 4 | félév = 3. félév (tavasz) | keresz…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Az IT zavar – és terrorvédelme&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHVMB01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 3. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| laborlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 0&lt;br /&gt;
| hf = 0&lt;br /&gt;
| vizsga = Szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMB01/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A mellékspecializáció során megismert,&lt;br /&gt;
az IT rendszerek fizikai sérülését okozó&lt;br /&gt;
jelenségek, és az ellenük alkalmazható&lt;br /&gt;
védelmi eljárások megismerése a&lt;br /&gt;
gyakorlatban. Villámok jellemzőinek&lt;br /&gt;
vizsgálata. A strukturált kábelezés EMC&lt;br /&gt;
zavarainak mérése. Rádiótelefon&lt;br /&gt;
hálózatok EMC zavarainak vizsgálata.&lt;br /&gt;
Tűz és behatolás jelző rendszer&lt;br /&gt;
elemeinek alkalmazása a gyakorlatban.&lt;br /&gt;
Primer és szekunder villámvédelem&lt;br /&gt;
működésének megismerése.&lt;br /&gt;
Elektrosztatikus kisülések mérése.&lt;br /&gt;
Rádiófrekvenciás mérések. Látogatások a témában érdekelt cégeknél.&lt;br /&gt;
T-Com, Dataplex, Liszt Ferenc repülőtér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
a./ A szorgalmi időszakban:&lt;br /&gt;
·         A laboratóriumi gyakorlatokon a részvétel kötelező. A szorgalmi időszak során legfeljebb 2 mérés pótolható a mérésvezetővel egyeztetett időpontban. Később pótlási lehetőség nincsen. &lt;br /&gt;
·         A hallgatók mérésre (a felkészülés, a végzett munka és a beadott jegyzőkönyv alapján) egy-egy osztályzatot kapnak. Az elégséges osztályzat feltétele, hogy a hallgató a mérés anyagából a mérés önálló elvégzéséhez szükséges módon felkészüljön, a mérési feladato(ka)t hiánytalanul elvégezze és a mérés eredményéről világos és áttekinthető jegyzőkönyvet készítsen. A jegyzőkönyv leadási határideje a mérés utáni 10. munkanap. A jegyzőkönyvek leadásának pótlása a pótlási hét végéig lehetséges.&lt;br /&gt;
·         A félévi jegy a mérésekre kapott osztályzatok átlaga. Az így megállapított eredmény nem javítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
c./ Elővizsga nincs&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszak során legfeljebb 2 mérés pótolható a mérésvezetővel egyeztetett időpontban. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Az_IT_zavar_%E2%80%93_%C3%A9s_terrorv%C3%A9delme&amp;diff=201722</id>
		<title>Az IT zavar – és terrorvédelme</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Az_IT_zavar_%E2%80%93_%C3%A9s_terrorv%C3%A9delme&amp;diff=201722"/>
		<updated>2022-02-14T21:03:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Az IT zavar – és terrorvédelme&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHVMB00&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 3. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 0&lt;br /&gt;
| hf = 2 db&lt;br /&gt;
| vizsga = Szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMB00/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
Az IT infrastruktúra fejlődésével a&lt;br /&gt;
rendszerek egyre összetettebb&lt;br /&gt;
felépítésűvé váltak. A bonyolult&lt;br /&gt;
felépítésű hálózatokban az egyes&lt;br /&gt;
eszközök egymásra hatása, illetve a&lt;br /&gt;
rendszeren kívüli berendezések&lt;br /&gt;
véletlen vagy szándékos zavarjelei&lt;br /&gt;
miatt a megbízható működés csak&lt;br /&gt;
gondos EMC tervezéssel valósítható&lt;br /&gt;
meg. A félév során a hallgatók megismerik a legfontosabb EMC&lt;br /&gt;
zavarokkal, illetve az EMC&lt;br /&gt;
terrorizmussal szemben kialakítható&lt;br /&gt;
védelmi megoldásokat. Az EMC&lt;br /&gt;
zavarvédelem alapelvei. Az&lt;br /&gt;
informatikai berendezések EMC&lt;br /&gt;
zavarokkal szembeni védelmét&lt;br /&gt;
biztosító rendszerek főbb típusai. Az&lt;br /&gt;
elektrosztatikus feltöltődés és az&lt;br /&gt;
elektrosztatikus kisülés (ESD).&lt;br /&gt;
Kisfrekvenciás zavarforrások az&lt;br /&gt;
informatikai berendezésekben.&lt;br /&gt;
Rádiófrekvenciás zavarforrások az&lt;br /&gt;
informatikai berendezésekben.&lt;br /&gt;
Árnyékolás, közös potenciálra hozás&lt;br /&gt;
alapelvei. A kritikus infrastruktúra&lt;br /&gt;
fogalma, hatása az IT rendszerekre.&lt;br /&gt;
Védekezés az elektromágneses fegyverek ellen. Védekezés az EMC&lt;br /&gt;
terrorizmus ellen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
a.         A szorgalmi időszakban: két kiadott házi feladat elégséges szintű teljesítése (HF kiadás 3. héten, 1. HF beadása a 8. héten, 2. HF beadása a 13. héten)&lt;br /&gt;
b.         A vizsgaidőszakban: szóbeli vizsga&lt;br /&gt;
c.         Elővizsga a pótlási héten azok részére, akik jeles házi feladatokat adtak be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A be nem adott házi feladatot utólagosan a pótlási héten be lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IT_infrastrukt%C3%BAra_k%C3%BCls%C5%91_v%C3%A9delme&amp;diff=201721</id>
		<title>IT infrastruktúra külső védelme</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IT_infrastrukt%C3%BAra_k%C3%BCls%C5%91_v%C3%A9delme&amp;diff=201721"/>
		<updated>2022-02-14T21:02:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Az IT infrastruktúra külső védelme&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHVMA00&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2. félév (Ősz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 0&lt;br /&gt;
| hf = 2 db&lt;br /&gt;
| vizsga = Szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEMA00/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
Az informatikai rendszerek hibás működését, meghibásodását és&lt;br /&gt;
adatvesztését nem csak a szoftveres&lt;br /&gt;
támadások okozhatják, hanem&lt;br /&gt;
hardveres meghibásodást okozó&lt;br /&gt;
természetes vagy mesterséges&lt;br /&gt;
események (akaratlagos hatások) is. A&lt;br /&gt;
tantárgy célja, hogy az informatikus&lt;br /&gt;
hallgatók számára áttekintő ismereteket&lt;br /&gt;
adjon a fizikai károsodást okozó&lt;br /&gt;
folyamatokról, a védekezési elvekről és&lt;br /&gt;
általánosan alkalmazható védelmi&lt;br /&gt;
megoldásokról. A védekezést már a&lt;br /&gt;
tervezés és kivitelezés során ki kell&lt;br /&gt;
alakítani, és folyamatosan fenn kell&lt;br /&gt;
tartani az üzemeltetés során.Az informatikai berendezések rendelkezésre&lt;br /&gt;
állását biztosító védelmi rendszerek főbb típusai. Megvalósított behatolás&lt;br /&gt;
jelző rendszer ismertetése. Vagyonvédelmi szabályok. Tűzjelző és oltó&lt;br /&gt;
rendszer ismertetése. Tűzvédelmi rendeletek. Robbanásveszélyes&lt;br /&gt;
környezet. A szünetmentes tápellátás típusai, jellemző felhasználási&lt;br /&gt;
területük. Informatikai központok hűtéstechnikai megoldásai. Fény és&lt;br /&gt;
mechanikai rezgés védelmi megoldások számítógépes rendszerekben. A&lt;br /&gt;
villámvédelem alapelvei. A villámvédelem gyakorlati megoldása. Az&lt;br /&gt;
épületben levő villamos, elektronikus, távközlési, adatátviteli és&lt;br /&gt;
számítástechnikai berendezések belső villámvédelme.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
a./ A szorgalmi időszakban: két kiadott házi feladat elégséges szintű teljesítése (A házi feladat kiadása a 3. héten, az első beadása a 8. héten, a másodiké a 13. héten esedékes)&lt;br /&gt;
b./ A vizsgaidőszakban: szóbeli vizsga&lt;br /&gt;
c./ Elővizsga a pótlási héten azok részére, akik jeles házi feladatokat adtak be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A be nem adott házi feladatot utólagosan a pótlási héten be lehet adni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IT_fizikai_v%C3%A9delm%C3%A9nek_alapjai&amp;diff=201719</id>
		<title>IT fizikai védelmének alapjai</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IT_fizikai_v%C3%A9delm%C3%A9nek_alapjai&amp;diff=201719"/>
		<updated>2022-02-14T21:00:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = IT fizikai védelmének alapjai&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIVEMA00&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 2 db&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEMA00/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
Az informatikai rendszerek adatvesztését nem csak a szoftveres támadások&lt;br /&gt;
okozhatják, hanem a hardveres meghibásodást okozó természetes vagy&lt;br /&gt;
mesterséges jelenségek is. A&lt;br /&gt;
tantárgy célja az informatikus&lt;br /&gt;
hallgatók számára áttekintő&lt;br /&gt;
ismereteket adni a fizikai&lt;br /&gt;
károsodást okozó folyamatokról.&lt;br /&gt;
A tantárgy keretén belül&lt;br /&gt;
ismertetjük az IT rendszert&lt;br /&gt;
érhető külső fizikai hatásokat,&lt;br /&gt;
valamint a kivédésükre szolgáló&lt;br /&gt;
berendezéseket. Tárgyaljuk&lt;br /&gt;
azokat a jelenségeket, amelyek&lt;br /&gt;
kívülről megzavarhatják a&lt;br /&gt;
számítógépes rendszer&lt;br /&gt;
működését. Bemutatjuk a tűz&lt;br /&gt;
elleni védekezés, a behatolások&lt;br /&gt;
elleni védekezés, a villámok, a&lt;br /&gt;
napkitörések hatásait az EMC,&lt;br /&gt;
az ESD jelenségeit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban a második héten kiadásra kerül két házi feladat: &lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;1. házi feladatot az 7. hétvégéig szükséges teljesíteni&amp;lt;br/&amp;gt;2. házi feladatot a 12. hétvégéig szükséges teljesíteni&amp;lt;br/&amp;gt;A szorgalmi időszak során egy zárthelyi dolgozat megírására is sor kerül.&amp;lt;br/&amp;gt;A félévközi jegy a következő módon kerül kiszámításra:&amp;lt;br/&amp;gt;20%-ban a zárthelyi érdemjegye, 40%-40%-ban a házi feladatok érdemjegye alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A be nem adott házi feladat pótlására a pótlási hét során van lehetőség. A zárthelyi dolgozat pótlására a TVSZ szerint lehetőséget biztosítunk. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IT_infrastrukt%C3%BAra_k%C3%BCls%C5%91_v%C3%A9delme&amp;diff=201718</id>
		<title>IT infrastruktúra külső védelme</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IT_infrastrukt%C3%BAra_k%C3%BCls%C5%91_v%C3%A9delme&amp;diff=201718"/>
		<updated>2022-02-14T21:00:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Az IT infrastruktúra külső védelme&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHVMA00&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 0&lt;br /&gt;
| hf = 2 db&lt;br /&gt;
| vizsga = Szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEMA00/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
Az informatikai rendszerek hibás működését, meghibásodását és&lt;br /&gt;
adatvesztését nem csak a szoftveres&lt;br /&gt;
támadások okozhatják, hanem&lt;br /&gt;
hardveres meghibásodást okozó&lt;br /&gt;
természetes vagy mesterséges&lt;br /&gt;
események (akaratlagos hatások) is. A&lt;br /&gt;
tantárgy célja, hogy az informatikus&lt;br /&gt;
hallgatók számára áttekintő ismereteket&lt;br /&gt;
adjon a fizikai károsodást okozó&lt;br /&gt;
folyamatokról, a védekezési elvekről és&lt;br /&gt;
általánosan alkalmazható védelmi&lt;br /&gt;
megoldásokról. A védekezést már a&lt;br /&gt;
tervezés és kivitelezés során ki kell&lt;br /&gt;
alakítani, és folyamatosan fenn kell&lt;br /&gt;
tartani az üzemeltetés során.Az informatikai berendezések rendelkezésre&lt;br /&gt;
állását biztosító védelmi rendszerek főbb típusai. Megvalósított behatolás&lt;br /&gt;
jelző rendszer ismertetése. Vagyonvédelmi szabályok. Tűzjelző és oltó&lt;br /&gt;
rendszer ismertetése. Tűzvédelmi rendeletek. Robbanásveszélyes&lt;br /&gt;
környezet. A szünetmentes tápellátás típusai, jellemző felhasználási&lt;br /&gt;
területük. Informatikai központok hűtéstechnikai megoldásai. Fény és&lt;br /&gt;
mechanikai rezgés védelmi megoldások számítógépes rendszerekben. A&lt;br /&gt;
villámvédelem alapelvei. A villámvédelem gyakorlati megoldása. Az&lt;br /&gt;
épületben levő villamos, elektronikus, távközlési, adatátviteli és&lt;br /&gt;
számítástechnikai berendezések belső villámvédelme.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
a./ A szorgalmi időszakban: két kiadott házi feladat elégséges szintű teljesítése (A házi feladat kiadása a 3. héten, az első beadása a 8. héten, a másodiké a 13. héten esedékes)&lt;br /&gt;
b./ A vizsgaidőszakban: szóbeli vizsga&lt;br /&gt;
c./ Elővizsga a pótlási héten azok részére, akik jeles házi feladatokat adtak be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A be nem adott házi feladatot utólagosan a pótlási héten be lehet adni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IT_fizikai_v%C3%A9delm%C3%A9nek_alapjai&amp;diff=201716</id>
		<title>IT fizikai védelmének alapjai</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IT_fizikai_v%C3%A9delm%C3%A9nek_alapjai&amp;diff=201716"/>
		<updated>2022-02-14T20:56:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Adatelemzési platformok&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIVEMA00&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 2 db&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEMA00/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
Az informatikai rendszerek adatvesztését nem csak a szoftveres támadások&lt;br /&gt;
okozhatják, hanem a hardveres meghibásodást okozó természetes vagy&lt;br /&gt;
mesterséges jelenségek is. A&lt;br /&gt;
tantárgy célja az informatikus&lt;br /&gt;
hallgatók számára áttekintő&lt;br /&gt;
ismereteket adni a fizikai&lt;br /&gt;
károsodást okozó folyamatokról.&lt;br /&gt;
A tantárgy keretén belül&lt;br /&gt;
ismertetjük az IT rendszert&lt;br /&gt;
érhető külső fizikai hatásokat,&lt;br /&gt;
valamint a kivédésükre szolgáló&lt;br /&gt;
berendezéseket. Tárgyaljuk&lt;br /&gt;
azokat a jelenségeket, amelyek&lt;br /&gt;
kívülről megzavarhatják a&lt;br /&gt;
számítógépes rendszer&lt;br /&gt;
működését. Bemutatjuk a tűz&lt;br /&gt;
elleni védekezés, a behatolások&lt;br /&gt;
elleni védekezés, a villámok, a&lt;br /&gt;
napkitörések hatásait az EMC,&lt;br /&gt;
az ESD jelenségeit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban a második héten kiadásra kerül két házi feladat: &lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;1. házi feladatot az 7. hétvégéig szükséges teljesíteni&amp;lt;br/&amp;gt;2. házi feladatot a 12. hétvégéig szükséges teljesíteni&amp;lt;br/&amp;gt;A szorgalmi időszak során egy zárthelyi dolgozat megírására is sor kerül.&amp;lt;br/&amp;gt;A félévközi jegy a következő módon kerül kiszámításra:&amp;lt;br/&amp;gt;20%-ban a zárthelyi érdemjegye, 40%-40%-ban a házi feladatok érdemjegye alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A be nem adott házi feladat pótlására a pótlási hét során van lehetőség. A zárthelyi dolgozat pótlására a TVSZ szerint lehetőséget biztosítunk. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IT_rendszerek_fizikai_v%C3%A9delme_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201714</id>
		<title>IT rendszerek fizikai védelme mellékspecializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IT_rendszerek_fizikai_v%C3%A9delme_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201714"/>
		<updated>2022-02-14T20:50:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Új oldal, tartalma: „==Bemutatkozás== A mellékspecializáció gazdatanszéke a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék, de szoros együttműködésben a Villamos Energetik…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Bemutatkozás==&lt;br /&gt;
A mellékspecializáció gazdatanszéke a Szélessávú Hírközlés és&lt;br /&gt;
Villamosságtan tanszék, de szoros együttműködésben a Villamos&lt;br /&gt;
Energetika tanszékkel.&lt;br /&gt;
A mellékspecializáció célja olyan műszaki informatikus hallgatók képzése,&lt;br /&gt;
akik ismerik az információs rendszerek hardver eszközeinek biztonsági&lt;br /&gt;
feltételrendszerét, az adatok sérülését, illetve elvesztését okozó&lt;br /&gt;
legfontosabb fizikai jelenségeket. A látens sérüléseket és a&lt;br /&gt;
roncsolódásokat okozó véletlenszerűen (természeti vagy külső hatásra)&lt;br /&gt;
előforduló, illetve szándékosan (mesterséges úton) előidézett hatások elleni&lt;br /&gt;
védelem rendszerét, a hardver követelményeket és a védekezés&lt;br /&gt;
hatásosságának ellenőrző méréseit. Egy informatikusnak – főleg olyan&lt;br /&gt;
esetben, ha például rendszergazda szerepkört tölt be – elengedhetetlenül&lt;br /&gt;
fontos tudnia azt, hogy a rendszerének a környezete milyen hatással lehet&lt;br /&gt;
magára a rendszerre, hiszen hiába ír olyan programot, ami szuper&lt;br /&gt;
biztonságos, ha a körülmények magát a rendszert támadják és okoznak&lt;br /&gt;
olyan jelenségeket, amelyekkel a program önmagában nem tud mit&lt;br /&gt;
kezdeni.&lt;br /&gt;
A mellékspecializáció keretein belül az alábbi tantárgyakat kínáljuk a&lt;br /&gt;
hallgatóinknak:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szakirányos tárgyak==&lt;br /&gt;
===1. félév===&lt;br /&gt;
* [[IT fizikai védelmének alapjai]]&lt;br /&gt;
===2. félév===&lt;br /&gt;
* [[IT infrastruktúra külső védelme]]&lt;br /&gt;
===3. félév===&lt;br /&gt;
* [[Az IT zavar – és terrorvédelme]]&lt;br /&gt;
* [[IT rendszerek hardveres védelme laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mellékspecializációért felelős oktató: Dr. Barbarics Tamás (V1.515,&lt;br /&gt;
3190, barbarics@evt.bme.hu)&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatbiztons%C3%A1g&amp;diff=201712</id>
		<title>Hálózatbiztonság</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatbiztons%C3%A1g&amp;diff=201712"/>
		<updated>2022-02-14T20:45:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Adatelemzési platformok&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMB00&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 3. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 0&lt;br /&gt;
| hf = 2 db&lt;br /&gt;
| vizsga = Szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMB00/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.crysys.hu/education/VIHIMB00&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy részletes betekintést nyújt a számítógép-hálózatok biztonsági problémáiba, azok megoldási lehetőségeibe, valamint a különböző hálózatok üzemeltetési gyakorlatában használt hálózatbiztonsági technikák és eszközök működésébe. A tárgyat elvégző hallgatók olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek, melyek a hálózatok biztonságos üzemeltetésének alapját képezik, lehetővé téve a fenyegetettségek megértését és felmérését, az alkalmas biztonsági megoldások kiválasztását, integrálását, továbbfejlesztését, és üzemeltetését, valamint új megoldások tervezését. A tárgy megalapozza továbbá a hálózatok biztonsági tesztelése (ethical hacking) módszereinek elsajátítását és alkalmazását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban:&lt;br /&gt;
2 db házi feladat (HF1, HF2) sikeres teljesítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HF1 kiadása az 3. héten, beadása a 7. héten, értékelése a 8. héten történik.&lt;br /&gt;
A határidőre beadott HF1 a 9. héten az értékelés alapján javítva ismét&lt;br /&gt;
beadható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HF2 kiadása a 7. héten, beadása a 11. héten, értékelése a 12. héten&lt;br /&gt;
történik.&lt;br /&gt;
A határidőre beadott HF2 a 13. héten az értékelés alapján javítva ismét&lt;br /&gt;
beadható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Határidőre bedott HF estében javító céllal beadott (ha a hallgató élt&lt;br /&gt;
ennek lehetőségével) változatra kapott érdemjegy érvényes.&lt;br /&gt;
Határidő után beadott HF nem javítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgaidőszakban:&lt;br /&gt;
Szóbeli vizsga (V).&lt;br /&gt;
A félévi jegy számításának módja: 0.2*HF1 + 0.2*HF2 + 0.6*V a&lt;br /&gt;
legközelebbi egészre kerekítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A VIK KTB 2014. nov. 19-i határozata értelmében: a határidőre be nem adott HF1 késedelmesen csak a 9. hétig adható be, ha a hallgató a beadási határidő lejárta előtt a késést méltányolható okkal nem menti ki, a határidőre be nem adott HF2 késedelmesen csak a 13. hétig adható be, ha a hallgató a beadási határidő lejárta előtt a késést méltányolható okkal nem menti ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beadási határidő lejárta előtt méltányolható okkal kimentett késés&lt;br /&gt;
miatt be nem adott HF a szorgalmi időszak végéig pótolható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatbiztons%C3%A1g&amp;diff=201710</id>
		<title>Hálózatbiztonság</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatbiztons%C3%A1g&amp;diff=201710"/>
		<updated>2022-02-14T20:45:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Adatelemzési platformok&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMMA05&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 3. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 0&lt;br /&gt;
| hf = 2 db&lt;br /&gt;
| vizsga = Szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMB00/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.crysys.hu/education/VIHIMB00&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy részletes betekintést nyújt a számítógép-hálózatok biztonsági problémáiba, azok megoldási lehetőségeibe, valamint a különböző hálózatok üzemeltetési gyakorlatában használt hálózatbiztonsági technikák és eszközök működésébe. A tárgyat elvégző hallgatók olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek, melyek a hálózatok biztonságos üzemeltetésének alapját képezik, lehetővé téve a fenyegetettségek megértését és felmérését, az alkalmas biztonsági megoldások kiválasztását, integrálását, továbbfejlesztését, és üzemeltetését, valamint új megoldások tervezését. A tárgy megalapozza továbbá a hálózatok biztonsági tesztelése (ethical hacking) módszereinek elsajátítását és alkalmazását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban:&lt;br /&gt;
2 db házi feladat (HF1, HF2) sikeres teljesítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HF1 kiadása az 3. héten, beadása a 7. héten, értékelése a 8. héten történik.&lt;br /&gt;
A határidőre beadott HF1 a 9. héten az értékelés alapján javítva ismét&lt;br /&gt;
beadható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HF2 kiadása a 7. héten, beadása a 11. héten, értékelése a 12. héten&lt;br /&gt;
történik.&lt;br /&gt;
A határidőre beadott HF2 a 13. héten az értékelés alapján javítva ismét&lt;br /&gt;
beadható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Határidőre bedott HF estében javító céllal beadott (ha a hallgató élt&lt;br /&gt;
ennek lehetőségével) változatra kapott érdemjegy érvényes.&lt;br /&gt;
Határidő után beadott HF nem javítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgaidőszakban:&lt;br /&gt;
Szóbeli vizsga (V).&lt;br /&gt;
A félévi jegy számításának módja: 0.2*HF1 + 0.2*HF2 + 0.6*V a&lt;br /&gt;
legközelebbi egészre kerekítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A VIK KTB 2014. nov. 19-i határozata értelmében: a határidőre be nem adott HF1 késedelmesen csak a 9. hétig adható be, ha a hallgató a beadási határidő lejárta előtt a késést méltányolható okkal nem menti ki, a határidőre be nem adott HF2 késedelmesen csak a 13. hétig adható be, ha a hallgató a beadási határidő lejárta előtt a késést méltányolható okkal nem menti ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beadási határidő lejárta előtt méltányolható okkal kimentett késés&lt;br /&gt;
miatt be nem adott HF a szorgalmi időszak végéig pótolható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatbiztons%C3%A1g&amp;diff=201708</id>
		<title>Hálózatbiztonság</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatbiztons%C3%A1g&amp;diff=201708"/>
		<updated>2022-02-14T20:44:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Adatelemzési platformok&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMMA05&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 3. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 0&lt;br /&gt;
| hf = 2 db&lt;br /&gt;
| vizsga = Szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA05/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vitmma05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy részletes betekintést nyújt a számítógép-hálózatok biztonsági problémáiba, azok megoldási lehetőségeibe, valamint a különböző hálózatok üzemeltetési gyakorlatában használt hálózatbiztonsági technikák és eszközök működésébe. A tárgyat elvégző hallgatók olyan elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek, melyek a hálózatok biztonságos üzemeltetésének alapját képezik, lehetővé téve a fenyegetettségek megértését és felmérését, az alkalmas biztonsági megoldások kiválasztását, integrálását, továbbfejlesztését, és üzemeltetését, valamint új megoldások tervezését. A tárgy megalapozza továbbá a hálózatok biztonsági tesztelése (ethical hacking) módszereinek elsajátítását és alkalmazását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban:&lt;br /&gt;
2 db házi feladat (HF1, HF2) sikeres teljesítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HF1 kiadása az 3. héten, beadása a 7. héten, értékelése a 8. héten történik.&lt;br /&gt;
A határidőre beadott HF1 a 9. héten az értékelés alapján javítva ismét&lt;br /&gt;
beadható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HF2 kiadása a 7. héten, beadása a 11. héten, értékelése a 12. héten&lt;br /&gt;
történik.&lt;br /&gt;
A határidőre beadott HF2 a 13. héten az értékelés alapján javítva ismét&lt;br /&gt;
beadható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Határidőre bedott HF estében javító céllal beadott (ha a hallgató élt&lt;br /&gt;
ennek lehetőségével) változatra kapott érdemjegy érvényes.&lt;br /&gt;
Határidő után beadott HF nem javítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgaidőszakban:&lt;br /&gt;
Szóbeli vizsga (V).&lt;br /&gt;
A félévi jegy számításának módja: 0.2*HF1 + 0.2*HF2 + 0.6*V a&lt;br /&gt;
legközelebbi egészre kerekítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A VIK KTB 2014. nov. 19-i határozata értelmében: a határidőre be nem adott HF1 késedelmesen csak a 9. hétig adható be, ha a hallgató a beadási határidő lejárta előtt a késést méltányolható okkal nem menti ki, a határidőre be nem adott HF2 késedelmesen csak a 13. hétig adható be, ha a hallgató a beadási határidő lejárta előtt a késést méltányolható okkal nem menti ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beadási határidő lejárta előtt méltányolható okkal kimentett késés&lt;br /&gt;
miatt be nem adott HF a szorgalmi időszak végéig pótolható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Biztons%C3%A1gi_protokollok&amp;diff=201707</id>
		<title>Biztonsági protokollok</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Biztons%C3%A1gi_protokollok&amp;diff=201707"/>
		<updated>2022-02-14T20:41:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Biztonsági protokollok&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA05&lt;br /&gt;
| szak = Info MSc&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1&lt;br /&gt;
| kereszt =&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat = van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 2 db&lt;br /&gt;
| levlista = bproto{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA05/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.crysys.hu/education/VIHIMA05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy célja, hogy (i) megismertesse a hallgatókkal a modern vezetékes és vezeték nélküli hálózatokban felmerülő, a hálózati kommunikáció biztonságával kapcsolatos problémákat, (ii) bemutassa a biztonsági problémák megoldására használt korszerű biztonsági protokollok elveit és gyakorlati megvalósításait, és (iii) az ismertetett protokollok részletes analízisén keresztül betekintést nyújtson a biztonsági protokollok tervezési kérdéseibe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban:&lt;br /&gt;
2 db házi feladat (HF1, HF2) és egy nagy ZH sikeres teljesítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HF1 kiadása az 3. héten, beadása a 7. héten, értékelése a 8. héten történik.&lt;br /&gt;
A határidőre beadott HF1 a 9. héten az értékelés alapján javítva ismét&lt;br /&gt;
beadható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
HF2 kiadása a 7. héten, beadása a 11. héten, értékelése a 12. héten&lt;br /&gt;
történik.&lt;br /&gt;
A határidőre beadott HF2 a 13. héten az értékelés alapján javítva ismét&lt;br /&gt;
beadható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Határidőre bedott HF estében javító céllal beadott (ha a hallgató élt&lt;br /&gt;
ennek lehetőségével) változatra kapott érdemjegy érvényes.&lt;br /&gt;
Határidő után beadott HF nem javítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félévi jegy számításának módja: 0.2*HF1 + 0.2*HF2 + 0.6*ZH a&lt;br /&gt;
legközelebbi egészre kerekítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A VIK KTB 2014. nov. 19-i határozata értelmében:&lt;br /&gt;
a határidőre be nem adott HF1 késedelmesen csak a 9. hétig adható be ha a hallgató a beadási határidő lejárta előtt a késést méltányolható okkal nem menti ki,&lt;br /&gt;
a határidőre be nem adott HF2 késedelmesen csak a 13. hétig adható be,ha a hallgató a beadási határidő lejárta előtt a késést méltányolható okkal nem menti ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beadási határidő lejárta előtt méltányolható okkal kimentett késés&lt;br /&gt;
miatt be nem adott HF a szorgalmi időszak végéig pótolható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PZH a szorgalmi időszakban, a PPZH a pótlási időszakban.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== ZH =====&lt;br /&gt;
Valamikori valamilyen [https://docs.google.com/document/d/1SmQMuSJTMyPjaT5DLF72tCkD0MLVUd6B2JrwL2SJQbc/edit?usp=sharing ZH kidolgozás], félkész.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IT_biztons%C3%A1g_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201705</id>
		<title>IT biztonság mellékspecializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IT_biztons%C3%A1g_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201705"/>
		<updated>2022-02-14T20:26:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Bemutatkozás==&lt;br /&gt;
{{#ev:youtube|nosUa3du24M|||}}&lt;br /&gt;
Az IT biztonság mellékspecializáció célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a IT rendszerek biztonsággal kapcsolatos problémáit és az azok megoldására alkalmazott korszerű módszereket és technológiákat. A mellékspecializáció a hangsúlyt a praktikus alkalmazásokra fekteti, ám azok részletes elemzésén keresztül a hallgatók betekintést nyernek az analízis módszerek és a tervezés kérdéseibe is. Olyan mérnök-informatikusok képzésére törekszünk, akik képesek a modern IT rendszerekben felmerülő biztonsági problémák azonosítására, feltárására, a problémák megoldásához szükséges praktikus tervezési és fejlesztési feladatok elvégzésére, valamint a mélyebb elméleti alapokra (pl. kriptográfiára) épülő módszerek és rendszerek megértésére és alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szakirányos tárgyak==&lt;br /&gt;
===1. félév===&lt;br /&gt;
* [[Biztonsági protokollok]]&lt;br /&gt;
===2. félév===&lt;br /&gt;
* [[Számítógép-biztonság]]&lt;br /&gt;
===3. félév===&lt;br /&gt;
* [[Hálózatbiztonság]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Önálló labor / TDK / Diplomatervezés==&lt;br /&gt;
Az önálló laboratórium és a diplomaterv témák tipikusan a CrySyS Lab kutatás-fejlesztési tevékenységéhez kapcsolódnak, vagy külső ipari partner által javasolt feladatok, s ezáltal lehetőséget teremtenek a hallgatóknak a labor kutatási és ipari fejlesztési munkáiban történő részvételre, illetve az ipari partnerekkel történő együttműködésre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az aktuális hallgatói projektjavaslatok a következő címen találhatók: http://www.crysys.hu/education/projects/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Linkek==&lt;br /&gt;
* Honlap &lt;br /&gt;
** https://www.tmit.bme.hu/inf-msc-adat-es-mediainformatika&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IT_biztons%C3%A1g_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201704</id>
		<title>IT biztonság mellékspecializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IT_biztons%C3%A1g_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201704"/>
		<updated>2022-02-14T20:25:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Bemutatkozás==&lt;br /&gt;
{{#ev:youtube|nosUa3du24M|||}}&lt;br /&gt;
Az IT biztonság mellékspecializáció célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a IT rendszerek biztonsággal kapcsolatos problémáit és az azok megoldására alkalmazott korszerű módszereket és technológiákat. A mellékspecializáció a hangsúlyt a praktikus alkalmazásokra fekteti, ám azok részletes elemzésén keresztül a hallgatók betekintést nyernek az analízis módszerek és a tervezés kérdéseibe is. Olyan mérnök-informatikusok képzésére törekszünk, akik képesek a modern IT rendszerekben felmerülő biztonsági problémák azonosítására, feltárására, a problémák megoldásához szükséges praktikus tervezési és fejlesztési feladatok elvégzésére, valamint a mélyebb elméleti alapokra (pl. kriptográfiára) épülő módszerek és rendszerek megértésére és alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szakirányos tárgyak==&lt;br /&gt;
===1. félév===&lt;br /&gt;
* [[Számítógép-biztonság]]&lt;br /&gt;
===2. félév===&lt;br /&gt;
* [[Hálózatbiztonság]]&lt;br /&gt;
===3. félév===&lt;br /&gt;
* [[Számítógép-biztonság]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Önálló labor / TDK / Diplomatervezés==&lt;br /&gt;
Az önálló laboratórium és a diplomaterv témák tipikusan a CrySyS Lab kutatás-fejlesztési tevékenységéhez kapcsolódnak, vagy külső ipari partner által javasolt feladatok, s ezáltal lehetőséget teremtenek a hallgatóknak a labor kutatási és ipari fejlesztési munkáiban történő részvételre, illetve az ipari partnerekkel történő együttműködésre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az aktuális hallgatói projektjavaslatok a következő címen találhatók: http://www.crysys.hu/education/projects/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Linkek==&lt;br /&gt;
* Honlap &lt;br /&gt;
** https://www.tmit.bme.hu/inf-msc-adat-es-mediainformatika&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adat-_%C3%A9s_multim%C3%A9diab%C3%A1ny%C3%A1szat_laborat%C3%B3rium&amp;diff=201697</id>
		<title>Adat- és multimédiabányászat laboratórium</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adat-_%C3%A9s_multim%C3%A9diab%C3%A1ny%C3%A1szat_laborat%C3%B3rium&amp;diff=201697"/>
		<updated>2022-02-14T20:04:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Adat- és multimédia-bányászat laboratórium&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMMB02&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 3. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = 70%&lt;br /&gt;
| labor= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMB02/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vitmmb02&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A laboralkalmak az adat-, szöveg- illetve médiaelemzés technológiái köré szerveződnek, a hallgatók mérnöki problémamegoldó képességét, technológiai ismereteinek bővítését segítik elő. A hallgatók a megismert technológiákat valós adatokon, médiaállományokon tesztelik, ami által azok hatékonyságát, a megoldás erősségeit és gyengeségeit egyaránt megismerik. A labort vezető oktatók az adott területen magas kompetenciával rendelkező, tapasztalt szakemberek. A laborfeladatok folyamatos technológiai aktualizálásával és kurrens problémákkal biztosítjuk, hogy a hallgató mindig az adott témában elérhető vezető technológiával ismerkedjen meg. Az egyes laboralkalmak önállóan értelmezhetők, a mellékspecializáció során elsajátítandó szakmai tartalomhoz kapcsolódnak, de az oktatott tárgyak elvégzése nem feltétele a laboralkalmak sikeres teljesítéséhez.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A laborok legalább 70%-án részt kell venni.&lt;br /&gt;
A laborok minimum 70%-át legalább elégséges szinten teljesíteni kell. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
Pótlási lehetőség nincs (ld. TVSZ 16. § 1. pontját), viszont az eredmény megállapítása a megtartott ellenőrzések hallgató számára legkedvezőbb (lefelé kerekített) maximum kétharmada alapján történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Multim%C3%A9dia_tartalmak_intelligens_feldolgoz%C3%A1sa&amp;diff=201696</id>
		<title>Multimédia tartalmak intelligens feldolgozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Multim%C3%A9dia_tartalmak_intelligens_feldolgoz%C3%A1sa&amp;diff=201696"/>
		<updated>2022-02-14T20:02:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Multimédia tartalmak intelligens feldolgozása&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMMB01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 3. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMB01/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vitmmb01&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy célkitűzése a multimédia tartalmak automatikus felhasználásához szükséges módszerek oktatása, amelyek segítségével az intelligens rendszerek kezelni, szűrni, felismerni, elemezni, rendezni tudják a multimédia állományokat. A hallgatók részletesen megismerkedhetnek a multimédia tartalmak hatékonyan indexeléséhez, kereséséhez, annotációjához, csoportosításához szükséges technikai apparátussal, hang- kép- és videofeldolgozási algoritmusokkal, platformokkal és gyakorlati alkalmazásokkal, melyek rámutatnak a közvetlen ipari alkalmazhatóság jelentőségére (pl. beszédfelismerés, képi objektumfelismerés). A félév végére a hallgatók elsajátítják azokat a módszereket, melyek alkalmasak arra, hogy a napjaink média-intenzív világában általánossá vált heterogén, zajos és hiányos multimédia tartalmakat is kezeljenek, elemezzenek és biztosítsák gyors kereshetőségüket. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban: 1 db zárthelyi és 1 nagy házi feladat. A vizsgaidőszakban: A vizsga módja: írásbeli.&lt;br /&gt;
Az aláírás feltétele a nagy házi feladat és a zárthelyi (beleértve a pótló zárthelyiket is: lásd a következő pontban) legalább elégséges szintre történő megírása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy lehetőséget biztosítunk. Azok számára, akiknek nem sikerült sem a zárthelyi, sem a pótzárthelyi: a pótlási időszakban 1 alkalmat biztosítunk egy újabb zárthelyi dolgozatra.&lt;br /&gt;
Az aláírás feltétele valamelyik zárthelyi (első vagy a pót- vagy a pótpót-zárthelyi) legalább elégséges szintre történő megírása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Multim%C3%A9dia_tartalmak_intelligens_feldolgoz%C3%A1sa&amp;diff=201695</id>
		<title>Multimédia tartalmak intelligens feldolgozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Multim%C3%A9dia_tartalmak_intelligens_feldolgoz%C3%A1sa&amp;diff=201695"/>
		<updated>2022-02-14T20:00:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Multimédia tartalmak intelligens feldolgozása&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMMA06&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 3. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vitmma06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy célkitűzése a multimédia tartalmak automatikus felhasználásához szükséges módszerek oktatása, amelyek segítségével az intelligens rendszerek kezelni, szűrni, felismerni, elemezni, rendezni tudják a multimédia állományokat. A hallgatók részletesen megismerkedhetnek a multimédia tartalmak hatékonyan indexeléséhez, kereséséhez, annotációjához, csoportosításához szükséges technikai apparátussal, hang- kép- és videofeldolgozási algoritmusokkal, platformokkal és gyakorlati alkalmazásokkal, melyek rámutatnak a közvetlen ipari alkalmazhatóság jelentőségére (pl. beszédfelismerés, képi objektumfelismerés). A félév végére a hallgatók elsajátítják azokat a módszereket, melyek alkalmasak arra, hogy a napjaink média-intenzív világában általánossá vált heterogén, zajos és hiányos multimédia tartalmakat is kezeljenek, elemezzenek és biztosítsák gyors kereshetőségüket. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban: 1 db zárthelyi és 1 nagy házi feladat. A vizsgaidőszakban: A vizsga módja: írásbeli.&lt;br /&gt;
Az aláírás feltétele a nagy házi feladat és a zárthelyi (beleértve a pótló zárthelyiket is: lásd a következő pontban) legalább elégséges szintre történő megírása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy lehetőséget biztosítunk. Azok számára, akiknek nem sikerült sem a zárthelyi, sem a pótzárthelyi: a pótlási időszakban 1 alkalmat biztosítunk egy újabb zárthelyi dolgozatra.&lt;br /&gt;
Az aláírás feltétele valamelyik zárthelyi (első vagy a pót- vagy a pótpót-zárthelyi) legalább elégséges szintre történő megírása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%B6veg-_%C3%A9s_webb%C3%A1ny%C3%A1szat&amp;diff=201693</id>
		<title>Szöveg- és webbányászat</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%B6veg-_%C3%A9s_webb%C3%A1ny%C3%A1szat&amp;diff=201693"/>
		<updated>2022-02-14T19:58:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Szöveg- és webbányászat&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMMA06&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2. félév (ősz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vitmma06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
Az elektronikus szöveges és webtartalmak mennyiségének rohamos emelkedésével kiemelt fontosságúvá vált a tartalmak hatékony feldolgozása, amihez nélkülözhetetlen a megfelelő indexelő, annotáló és elemző módszerek használata. A hallgatók elméleti és gyakorlati oktatás keretei között tanulhatják meg az információ visszakeresést, web keresést, információ kinyerést szöveges állományokból, természetes nyelvű feldolgozást, információs hálókban és közösségi hálókban való tudás feltárást. A hallgatók elsajátítják azokat a szöveg- és webbányászati módszereket, melyek segítségével megvalósíthatók a szöveg korpuszokban a keresési és különböző elemzési feladatok, mint az automatikus annotáció, kivonatolás; illetve megoldható a webes felhasználók követése, szokásainak monitorozása és számukra megfelelő ajánlattétel előállítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban: 1 db zárthelyi és 1 db nagy házi feladat&lt;br /&gt;
A vizsgaidőszakban: A vizsga módja: írásbeli&lt;br /&gt;
Az aláírás feltétele a nagy házi feladat és a zárthelyi (beleértve a pótló zárthelyiket is: lásd a következő pontban) legalább elégséges szintre történő megírása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
A zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy lehetőséget biztosítunk. Azok számára, akiknek nem sikerült sem a zárthelyi, sem a pótzárthelyi: a pótlási időszakban 1 alkalmat biztosítunk egy újabb zárthelyi dolgozatra. Az aláírás feltétele valamelyik zárthelyi (első vagy a pót- vagy a pótpót-zárthelyi) legalább elégséges szintre történő megírása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adatelemz%C3%A9si_platformok&amp;diff=201692</id>
		<title>Adatelemzési platformok</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adatelemz%C3%A9si_platformok&amp;diff=201692"/>
		<updated>2022-02-14T19:55:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Adatelemzési platformok&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMMA05&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA05/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vitmma05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
Rendszereinkből kinyerhető adatok mennyiségének növekedésével, a tárolási költségek csökkenésével egyre nagyobb az igény az adatokból kinyerhető összefüggések, tudás kiaknázására. A tárgy elsődleges célja, hogy a hallgatók készség szinten legyenek képesek adatbányászati feladatok megfogalmazására és valós adathalmazok felett ilyen problémák megoldására. Ehhez a tárgy nemcsak az adatbányászat, a gépi tanulás, az adatelemzés elvi hátterét mutatja be, hanem vizuális programozási metodikát használó adatbányászati szoftvereket, platformokat is ismertet, külön figyelmet szentel a ’big data’ elemzési feladatokra megoldást jelentő Hadoop platform bemutatására. Az elméleti hátteret alkalmazási területekhez köthetően, valós adathalmazokon végzett elemzési feladaton keresztül mutatja be. Az alkalmazási területek felölelik az üzleti élethez köthető legfontosabb adatelemzési, adatbányászati problémaköröket, mint az elvándorlás előrejelzés, marketing kampánytámogatás, kockázatbecslés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban: 1 db házi feladat és 1 db zárthelyi dolgozat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kredit-megszerzés feltétele a nagyházi feladat (beleértve a pótló nagyházit is: lásd a következő pontban) és a zárthelyi dolgozat legalább elégséges szintre történő megírása. A félévközi érdemjegy a zárthelyi és a házi feladat osztályzatainak átlaga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
Sikertelen zárthelyi egy alkalommal (pótZH vagy pót-pótZH alkalmával) pótolható. A házi feladat pótlólagos beadása a pótlási időszakban lehetséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adatelemz%C3%A9si_platformok&amp;diff=201691</id>
		<title>Adatelemzési platformok</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adatelemz%C3%A9si_platformok&amp;diff=201691"/>
		<updated>2022-02-14T19:55:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Adatelemzési platformok&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMMA05&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMMA05/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vitmma05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
Rendszereinkből kinyerhető adatok mennyiségének növekedésével, a tárolási költségek csökkenésével egyre nagyobb az igény az adatokból kinyerhető összefüggések, tudás kiaknázására. A tárgy elsődleges célja, hogy a hallgatók készség szinten legyenek képesek adatbányászati feladatok megfogalmazására és valós adathalmazok felett ilyen problémák megoldására. Ehhez a tárgy nemcsak az adatbányászat, a gépi tanulás, az adatelemzés elvi hátterét mutatja be, hanem vizuális programozási metodikát használó adatbányászati szoftvereket, platformokat is ismertet, külön figyelmet szentel a ’big data’ elemzési feladatokra megoldást jelentő Hadoop platform bemutatására. Az elméleti hátteret alkalmazási területekhez köthetően, valós adathalmazokon végzett elemzési feladaton keresztül mutatja be. Az alkalmazási területek felölelik az üzleti élethez köthető legfontosabb adatelemzési, adatbányászati problémaköröket, mint az elvándorlás előrejelzés, marketing kampánytámogatás, kockázatbecslés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban: 1 db házi feladat és 1 db zárthelyi dolgozat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kredit-megszerzés feltétele a nagyházi feladat (beleértve a pótló nagyházit is: lásd a következő pontban) és a zárthelyi dolgozat legalább elégséges szintre történő megírása. A félévközi érdemjegy a zárthelyi és a házi feladat osztályzatainak átlaga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
Sikertelen zárthelyi egy alkalommal (pótZH vagy pót-pótZH alkalmával) pótolható. A házi feladat pótlólagos beadása a pótlási időszakban lehetséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adat-_%C3%A9s_m%C3%A9diainformatika_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201688</id>
		<title>Adat- és médiainformatika mellékspecializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adat-_%C3%A9s_m%C3%A9diainformatika_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201688"/>
		<updated>2022-02-14T19:47:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Bemutatkozás==&lt;br /&gt;
{{#ev:youtube|WG79NbubwTs|||}}&lt;br /&gt;
A specializáció komplex adat-, szöveg- és médiaelemzési képzést céloz meg adatbányászat, Big Data technológiák, médiainformatikai rendszerek oktatásával. Az adatrobbanás elemző mérnökeit képezzük!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://www.tmit.bme.hu/sites/default/files/attachments/szakiranyok/M%C3%A9rn%C3%B6kinformatikusMSc_Adat_%C3%A9s_m%C3%A9diainformatika_mell%C3%A9kspec.pdf#overlay-context=inf-msc-adat-es-mediainformatika A mellékspecializáció PDF bemutatója]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szakirányos tárgyak==&lt;br /&gt;
===1. félév===&lt;br /&gt;
* [[Adatelemzési platformok]]&lt;br /&gt;
===2. félév===&lt;br /&gt;
* [[Szöveg- és webbányászat]]&lt;br /&gt;
===3. félév===&lt;br /&gt;
* [[Multimédia tartalmak intelligens feldolgozása]]&lt;br /&gt;
* [[Adat- és multimédiabányászat laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Önálló labor / TDK / Diplomatervezés==&lt;br /&gt;
Ha szeretnéd, az Adat– és médiainformatikához köthető önálló labor és diplomaterv témát is választhatsz, függetlenül a főspecializációd témájától és gazdatanszékétől. Íme néhány lehetséges tématerület:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Szignálkeresési, zenefelismerési technikák, beszédfelismerés.&lt;br /&gt;
*Cégérdekeltségek hálózatelemzése.&lt;br /&gt;
*Világjárók nyomkövetése Twitter adatok elemzésével.&lt;br /&gt;
*Youtube videó keresés találati lista javítása.&lt;br /&gt;
*Mobil applikációkhoz köthető adatbányászati megoldások.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Linkek==&lt;br /&gt;
* Honlap &lt;br /&gt;
** https://www.tmit.bme.hu/inf-msc-adat-es-mediainformatika&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adat-_%C3%A9s_m%C3%A9diainformatika_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201687</id>
		<title>Adat- és médiainformatika mellékspecializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adat-_%C3%A9s_m%C3%A9diainformatika_mell%C3%A9kspecializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=201687"/>
		<updated>2022-02-14T19:46:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Bemutatkozás==&lt;br /&gt;
{{#ev:youtube|WG79NbubwTs|||}}&lt;br /&gt;
A specializáció komplex adat-, szöveg- és médiaelemzési képzést céloz meg adatbányászat, Big Data technológiák, médiainformatikai rendszerek oktatásával. Az adatrobbanás elemző mérnökeit képezzük!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://www.tmit.bme.hu/sites/default/files/attachments/szakiranyok/M%C3%A9rn%C3%B6kinformatikusMSc_Adat_%C3%A9s_m%C3%A9diainformatika_mell%C3%A9kspec.pdf#overlay-context=inf-msc-adat-es-mediainformatika A mellékspecializáció PDF bemutatója]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szakirányos tárgyak==&lt;br /&gt;
===1. félév===&lt;br /&gt;
* [[Adatelemzési platformok]]&lt;br /&gt;
===2. félév===&lt;br /&gt;
* [[Multimédia tartalmak intelligens feldolgozása]]&lt;br /&gt;
===3. félév===&lt;br /&gt;
* [[Szöveg- és webbányászat]]&lt;br /&gt;
* [[Adat- és multimédiabányászat laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Önálló labor / TDK / Diplomatervezés==&lt;br /&gt;
Ha szeretnéd, az Adat– és médiainformatikához köthető önálló labor és diplomaterv témát is választhatsz, függetlenül a főspecializációd témájától és gazdatanszékétől. Íme néhány lehetséges tématerület:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Szignálkeresési, zenefelismerési technikák, beszédfelismerés.&lt;br /&gt;
*Cégérdekeltségek hálózatelemzése.&lt;br /&gt;
*Világjárók nyomkövetése Twitter adatok elemzésével.&lt;br /&gt;
*Youtube videó keresés találati lista javítása.&lt;br /&gt;
*Mobil applikációkhoz köthető adatbányászati megoldások.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Linkek==&lt;br /&gt;
* Honlap &lt;br /&gt;
** https://www.tmit.bme.hu/inf-msc-adat-es-mediainformatika&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_tervez%C3%A9se_%C3%A9s_integr%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=201677</id>
		<title>Mobil szolgáltatások tervezése és integrációja</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_tervez%C3%A9se_%C3%A9s_integr%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=201677"/>
		<updated>2022-02-14T19:21:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Hálózati rendszerek&amp;lt;br/&amp;gt;és szolgáltatások fejlesztése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2. félév (ősz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA02/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vihima02&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy célja a hallgatókat megismertetni az integrálódó vezetékes, vezeték nélküli és mobil hálózati környezetben történő szolgáltatásnyújtás alapvető problémáival. A tárgy áttekintést nyújt a hálózati és szolgáltatás konvergencia folyamatáról, különös tekintettel a fix-mobil konvergenciára és a fix-mobil helyettesítésre, valamint az új hálózati architektúrák és a felhasználói készülékek fejlődésének szolgáltatásfejlesztésre gyakorolt hatására. A háromrétegű NGN hálózati modell és az NGN átmenet ismertetése segít megérteni a jövőben várható új hálózati szolgáltatásokat és változásokat. A tematika része a kapcsolatvezérlési protokollok funkcióinak áttekintése, a SIP protokoll részletes bemutatása is. A tárgy áttekinti a mobil hálózat és az IMS által a felhasználók számára nyújtott szolgáltatások integrációs kérdéseit a szerverektől egészen a mobil terminálokig. A tematika része a médiaátviteli protokollok működésének, alkalmazásuk előnyeinek és hátrányainak bemutatása. Az IP Multimedia Subsystem (IMS) egy korszerű szolgáltatási architektúra és platform. A tárgy keretében a hallgatók megismerhetik az IMS architektúrát, a hitelesítés, engedélyezés, számlázás (AAA) lehetőségeit, valamint betekintést kapnak az IMS alapú alkalmazásfejlesztés és integráció lehetőségeibe is. A tematika része az IMS regisztráció és hívásfelépítés, a roaming, a média Gateway-ek és a Signaling Gateway-ek szerepének bemutatása, az egyes elemek architektúrában történő elhelyezése, kitérve az végkészülékek és a hálózati szolgáltatások integrációjának lehetőségeire&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban: 1db zárthelyi megírása &lt;br /&gt;
A vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga szóbeli javítási lehetőséggel. A zárthelyi eredménye nem számít bele a végső jegybe.&lt;br /&gt;
Elővizsga: van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban pótZH, pótlási időszakban pótpótZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_tervez%C3%A9se_%C3%A9s_integr%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=201676</id>
		<title>Mobil szolgáltatások tervezése és integrációja</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_tervez%C3%A9se_%C3%A9s_integr%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=201676"/>
		<updated>2022-02-14T19:21:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Hálózati rendszerek&amp;lt;br/&amp;gt;és szolgáltatások fejlesztése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2. félév (ősz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA02/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vihima02&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy célja a hallgatókat megismertetni az integrálódó vezetékes, vezeték nélküli és mobil hálózati környezetben történő szolgáltatásnyújtás alapvető problémáival. A tárgy áttekintést nyújt a hálózati és szolgáltatás konvergencia folyamatáról, különös tekintettel a fix-mobil konvergenciára és a fix-mobil helyettesítésre, valamint az új hálózati architektúrák és a felhasználói készülékek fejlődésének szolgáltatásfejlesztésre gyakorolt hatására. A háromrétegű NGN hálózati modell és az NGN átmenet ismertetése segít megérteni a jövőben várható új hálózati szolgáltatásokat és változásokat. A tematika része a kapcsolatvezérlési protokollok funkcióinak áttekintése, a SIP protokoll részletes bemutatása is. A tárgy áttekinti a mobil hálózat és az IMS által a felhasználók számára nyújtott szolgáltatások integrációs kérdéseit a szerverektől egészen a mobil terminálokig. A tematika része a médiaátviteli protokollok működésének, alkalmazásuk előnyeinek és hátrányainak bemutatása. Az IP Multimedia Subsystem (IMS) egy korszerű szolgáltatási architektúra és platform. A tárgy keretében a hallgatók megismerhetik az IMS architektúrát, a hitelesítés, engedélyezés, számlázás (AAA) lehetőségeit, valamint betekintést kapnak az IMS alapú alkalmazásfejlesztés és integráció lehetőségeibe is. A tematika része az IMS regisztráció és hívásfelépítés, a roaming, a média Gateway-ek és a Signaling Gateway-ek szerepének bemutatása, az egyes elemek architektúrában történő elhelyezése, kitérve az végkészülékek és a hálózati szolgáltatások integrációjának lehetőségeire&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban: 1db zárthelyi megírása &lt;br /&gt;
A vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga szóbeli javítási lehetőséggel. A zárthelyi eredménye nem számít bele a végső jegybe.&lt;br /&gt;
Elővizsga: van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban pótZH, pótlási időszakban pótpótZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
A hallgatók a félév során egy, kis csoportokban vagy önállóan elvégzendő irodalom-feldolgozási feladatot kapnak. A feladat megoldása során mélyebben elmerülnek egy, a tárgyhoz kapcsolódó témában. A feladat teljesítése szóban, a feldolgozott téma rövid bemutatásával történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_tervez%C3%A9se_%C3%A9s_integr%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=201675</id>
		<title>Mobil szolgáltatások tervezése és integrációja</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_tervez%C3%A9se_%C3%A9s_integr%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=201675"/>
		<updated>2022-02-14T19:19:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Hálózati rendszerek&amp;lt;br/&amp;gt;és szolgáltatások fejlesztése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2. félév (ősz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = 5 gyakorlaton kötelező&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA02/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vihima02&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy célja a hallgatókat megismertetni az integrálódó vezetékes, vezeték nélküli és mobil hálózati környezetben történő szolgáltatásnyújtás alapvető problémáival. A tárgy áttekintést nyújt a hálózati és szolgáltatás konvergencia folyamatáról, különös tekintettel a fix-mobil konvergenciára és a fix-mobil helyettesítésre, valamint az új hálózati architektúrák és a felhasználói készülékek fejlődésének szolgáltatásfejlesztésre gyakorolt hatására. A háromrétegű NGN hálózati modell és az NGN átmenet ismertetése segít megérteni a jövőben várható új hálózati szolgáltatásokat és változásokat. A tematika része a kapcsolatvezérlési protokollok funkcióinak áttekintése, a SIP protokoll részletes bemutatása is. A tárgy áttekinti a mobil hálózat és az IMS által a felhasználók számára nyújtott szolgáltatások integrációs kérdéseit a szerverektől egészen a mobil terminálokig. A tematika része a médiaátviteli protokollok működésének, alkalmazásuk előnyeinek és hátrányainak bemutatása. Az IP Multimedia Subsystem (IMS) egy korszerű szolgáltatási architektúra és platform. A tárgy keretében a hallgatók megismerhetik az IMS architektúrát, a hitelesítés, engedélyezés, számlázás (AAA) lehetőségeit, valamint betekintést kapnak az IMS alapú alkalmazásfejlesztés és integráció lehetőségeibe is. A tematika része az IMS regisztráció és hívásfelépítés, a roaming, a média Gateway-ek és a Signaling Gateway-ek szerepének bemutatása, az egyes elemek architektúrában történő elhelyezése, kitérve az végkészülékek és a hálózati szolgáltatások integrációjának lehetőségeire&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban: 1db zárthelyi megírása &lt;br /&gt;
A vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga szóbeli javítási lehetőséggel. A zárthelyi eredménye nem számít bele a végső jegybe.&lt;br /&gt;
Elővizsga: van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási Lehetőségek=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban pótZH, pótlási időszakban pótpótZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
A hallgatók a félév során egy, kis csoportokban vagy önállóan elvégzendő irodalom-feldolgozási feladatot kapnak. A feladat megoldása során mélyebben elmerülnek egy, a tárgyhoz kapcsolódó témában. A feladat teljesítése szóban, a feldolgozott téma rövid bemutatásával történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_vezet%C3%A9k_n%C3%A9lk%C3%BCli_alkalmaz%C3%A1sok&amp;diff=201674</id>
		<title>Integrált vezeték nélküli alkalmazások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_vezet%C3%A9k_n%C3%A9lk%C3%BCli_alkalmaz%C3%A1sok&amp;diff=201674"/>
		<updated>2022-02-14T19:16:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Integrált vezeték &amp;lt;br/&amp;gt; nélküli alkalmazások&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA03&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2. félév (ősz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| gyakorlat= van&lt;br /&gt;
| kiszh = 0&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 0&lt;br /&gt;
| vizsga = szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA03/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vihima03&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
A szorgalmi időszakban: a vizsgára bocsátás feltétele egy nagy ZH megírása. Az aláírás feltétele a ZH legalább elégséges eredménye. A ZH pontszáma 25%-ban, a vizsga eredménye 75%-ban számít be a végső eredménybe, a közelebbi egészre kerekítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Pótlási lehetőségek=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban pótZH, pótlási időszakban pótpót ZH.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_technol%C3%B3gi%C3%A1k_integr%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=201673</id>
		<title>Hálózati technológiák integrációja</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_technol%C3%B3gi%C3%A1k_integr%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=201673"/>
		<updated>2022-02-14T19:10:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Lap létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Hálózati technológiák integrációja&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA00&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = 5 gyakorlaton kötelező (70%)&lt;br /&gt;
| gyakorlat= 7&lt;br /&gt;
| kiszh = 3&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA00/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vihima00&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Leírás=&lt;br /&gt;
A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a mobil és vezetékes távközlés leglényegesebb technológiáival és azok integrálásának lehetőségeivel, illetve felvetődő problémáival. Ennek során bemutatjuk az esetleg elszigetelten már tanult technológiák összeillesztésének követelményeit és lehetőségeit, egyes kézenfekvőnek tűnő funkciók megvalósításának elemeit. Ezzel kapcsolatosan a következő felmerülő problémákat is hangsúlyosan tárgyaljuk: átviteli követelmények modellezése, számszerűsítése, a követelményeknek megfelelő megoldások tervezése az alkalmazható technológiákhoz illeszkedve.&lt;br /&gt;
A tárgyban technológiákat csak funkcionális egységek, illetve hivatkozható funkciók szintjén tárgyaljuk, nem megyünk az egyes funkciók, és a fizikai megvalósítás részleteibe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban: A gyakorlatok való részvétel kötelező, hiányzás a félév során megtartott gyakorlatok maximum 30%-áról tolerált (7 gyakorlat esetén maximum 2 mulasztható)&lt;br /&gt;
Három kiszárthelyi, melyből kettőnek a sikeres, legalább 50%-os teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A kiszárthelyik eredménye a vizsgajegybe nem számít bele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A meg nem írt, vagy sikertelen kiszárthelyik nem pótólhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201670</id>
		<title>Hálózati rendszerek és szolgáltatások fejlesztése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201670"/>
		<updated>2022-02-14T19:04:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Hálózati rendszerek&amp;lt;br/&amp;gt;és szolgáltatások fejlesztése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = 5 gyakorlaton kötelező&lt;br /&gt;
| gyakorlat= 7&lt;br /&gt;
| kiszh = 3&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA01/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vihima01&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban: A gyakoraltok való részvétel kötelező, hiányzás a félév során megtartott gyakorlatok maximum 30%-áról tolerált (7 gyakorlat esetén maximum 2 mulasztható)&lt;br /&gt;
Három kiszárthelyi, melyből kettőnek a sikeres teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A kzh-kat a hagyományos 1-től 5-ig terjedő jeggyel értékeljük, a sikeres teljesítéshez legalább elégséges (2) szükséges.&lt;br /&gt;
Vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy félévi jegyének kiszámítási módja a következő:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
0.7*V+0.1*(KZH1+kZH2)/2+0.2*HF &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
a legközelebbi egészre kerekítve (ahol V a vizsgajegy, KZH1 és KZH2 a két legjobb kiszh jegy, HF a házi feladatra kapott jegy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A meg nem írt, vagy sikertelen kiszárthelyik nem pótólhatók.&lt;br /&gt;
A házi feladat különeljárási díj megfizetése mellett a pótlási időszak végéig adható le késedelmesen.&lt;br /&gt;
A kiselőadás pótlólagos megtartására a pótlási héten, előre egyeztetett időpontban kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
A hallgatók a félév során egy, kis csoportokban vagy önállóan elvégzendő irodalom-feldolgozási feladatot kapnak. A feladat megoldása során mélyebben elmerülnek egy, a tárgyhoz kapcsolódó témában. A feladat teljesítése szóban, a feldolgozott téma rövid bemutatásával történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201669</id>
		<title>Hálózati rendszerek és szolgáltatások fejlesztése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201669"/>
		<updated>2022-02-14T19:03:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Hálózati rendszerek&amp;lt;br/&amp;gt;és szolgáltatások fejlesztése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = gyakorlaton kötelező&lt;br /&gt;
| gyakorlat= 7&lt;br /&gt;
| kiszh = 3&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA01/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vihima01&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban: A gyakoraltok való részvétel kötelező, hiányzás a félév során megtartott gyakorlatok maximum 30%-áról tolerált (7 gyakorlat esetén maximum 2 mulasztható)&lt;br /&gt;
Három kiszárthelyi, melyből kettőnek a sikeres teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A kzh-kat a hagyományos 1-től 5-ig terjedő jeggyel értékeljük, a sikeres teljesítéshez legalább elégséges (2) szükséges.&lt;br /&gt;
Vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy félévi jegyének kiszámítási módja a következő:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
0.7*V+0.1*(KZH1+kZH2)/2+0.2*HF &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
a legközelebbi egészre kerekítve (ahol V a vizsgajegy, KZH1 és KZH2 a két legjobb kiszh jegy, HF a házi feladatra kapott jegy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A meg nem írt, vagy sikertelen kiszárthelyik nem pótólhatók.&lt;br /&gt;
A házi feladat különeljárási díj megfizetése mellett a pótlási időszak végéig adható le késedelmesen.&lt;br /&gt;
A kiselőadás pótlólagos megtartására a pótlási héten, előre egyeztetett időpontban kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
A hallgatók a félév során egy, kis csoportokban vagy önállóan elvégzendő irodalom-feldolgozási feladatot kapnak. A feladat megoldása során mélyebben elmerülnek egy, a tárgyhoz kapcsolódó témában. A feladat teljesítése szóban, a feldolgozott téma rövid bemutatásával történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201668</id>
		<title>Hálózati rendszerek és szolgáltatások fejlesztése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201668"/>
		<updated>2022-02-14T19:03:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Hálózati rendszerek&amp;lt;br/&amp;gt;és szolgáltatások fejlesztése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = gyakorlaton kötelező&lt;br /&gt;
| gyakorlat= 7&lt;br /&gt;
| kiszh = 3&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA01/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vihima01&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban: A gyakoraltok való részvétel kötelező, hiányzás a félév során megtartott gyakorlatok maximum 30%-áról tolerált (7 gyakorlat esetén maximum 2 mulasztható)&lt;br /&gt;
Három kiszárthelyi, melyből kettőnek a sikeres teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A kzh-kat a hagyományos 1-től 5-ig terjedő jeggyel értékeljük, a sikeres teljesítéshez legalább elégséges (2) szükséges.&lt;br /&gt;
Vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy félévi jegyének kiszámítási módja a következő:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
0.7*V+0.1*(KZH1+kZH2)/2+0.2*HF &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
a legközelebbi egészre kerekítve (ahol V a vizsgajegy, KZH1 és KZH2 a két legjobb kiszh jegy, HF a házi feladatra kapott jegy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A meg nem írt, vagy sikertelen kiszárthelyik nem pótólhatók.&lt;br /&gt;
A házi feladat különeljárási díj megfizetése mellett a pótlási időszak végéig adható le késedelmesen.&lt;br /&gt;
A kiselőadás pótlólagos megtartására a pótlási héten, előre egyeztetett időpontban kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
A hallgatók a félév során egy, kis csoportokban vagy önállóan elvégzendő irodalom-feldolgozási feladatot kapnak. A feladat megoldása során mélyebben elmerülnek egy, a tárgyhoz kapcsolódó témában. A feladat teljesítése szóban, a feldolgozott téma rövid bemutatásával történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;br /&gt;
==2013.06.14.==&lt;br /&gt;
A vizsgán a 2009-es tételsor első 7 és második 7 tételéből kellett egy-egy tételt húzni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201667</id>
		<title>Hálózati rendszerek és szolgáltatások fejlesztése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201667"/>
		<updated>2022-02-14T19:02:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Hálózati rendszerek&amp;lt;br/&amp;gt;és szolgáltatások fejlesztése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = gyakorlaton kötelező&lt;br /&gt;
| gyakorlat= 7&lt;br /&gt;
| kiszh = 3&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA01/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima09&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban: A gyakoraltok való részvétel kötelező, hiányzás a félév során megtartott gyakorlatok maximum 30%-áról tolerált (7 gyakorlat esetén maximum 2 mulasztható)&lt;br /&gt;
Három kiszárthelyi, melyből kettőnek a sikeres teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A kzh-kat a hagyományos 1-től 5-ig terjedő jeggyel értékeljük, a sikeres teljesítéshez legalább elégséges (2) szükséges.&lt;br /&gt;
Vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy félévi jegyének kiszámítási módja a következő:&lt;br /&gt;
0.7*V+0.1*(KZH1+kZH2)/2+0.2*HF &lt;br /&gt;
a legközelebbi egészre kerekítve (ahol V a vizsgajegy, KZH1 és KZH2 a két legjobb kiszh jegy, HF a házi feladatra kapott jegy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A meg nem írt, vagy sikertelen kiszárthelyik nem pótólhatók.&lt;br /&gt;
A házi feladat különeljárási díj megfizetése mellett a pótlási időszak végéig adható le késedelmesen.&lt;br /&gt;
A kiselőadás pótlólagos megtartására a pótlási héten, előre egyeztetett időpontban kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
A hallgatók a félév során egy, kis csoportokban vagy önállóan elvégzendő irodalom-feldolgozási feladatot kapnak. A feladat megoldása során mélyebben elmerülnek egy, a tárgyhoz kapcsolódó témában. A feladat teljesítése szóban, a feldolgozott téma rövid bemutatásával történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;br /&gt;
==2013.06.14.==&lt;br /&gt;
A vizsgán a 2009-es tételsor első 7 és második 7 tételéből kellett egy-egy tételt húzni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201666</id>
		<title>Hálózati rendszerek és szolgáltatások fejlesztése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_rendszerek_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_fejleszt%C3%A9se&amp;diff=201666"/>
		<updated>2022-02-14T19:01:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Hálózati rendszerek&amp;lt;br/&amp;gt;és szolgáltatások fejlesztése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIHIMA01&lt;br /&gt;
| szak = MSc Mérnökinformatikus&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 1. félév (tavasz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = HIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = gyakorlaton kötelező&lt;br /&gt;
| gyakorlat= 7&lt;br /&gt;
| kiszh = 3&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA01/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimima09&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Követelmények=&lt;br /&gt;
Szorgalmi időszakban: A gyakoraltok való részvétel kötelező, hiányzás a félév során megtartott gyakorlatok maximum 30%-áról tolerált (7 gyakorlat esetén maximum 2 mulasztható)&lt;br /&gt;
Három kiszárthelyi, melyből kettőnek a sikeres teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A kzh-kat a hagyományos 1-től 5-ig terjedő jeggyel értékeljük, a sikeres teljesítéshez legalább elégséges (2) szükséges.&lt;br /&gt;
Vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy félévi jegyének kiszámítási módja a következő: 0.7*V+0.1*(KZH1+kZH2)/2+0.2*HF a legközelebbi egészre kerekítve (ahol V a vizsgajegy, KZH1 és KZH2 a két legjobb kiszh jegy, HF a házi feladatra kapott jegy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A meg nem írt, vagy sikertelen kiszárthelyik nem pótólhatók.&lt;br /&gt;
A házi feladat különeljárási díj megfizetése mellett a pótlási időszak végéig adható le késedelmesen.&lt;br /&gt;
A kiselőadás pótlólagos megtartására a pótlási héten, előre egyeztetett időpontban kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Segédanyagok=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Házi feladat=&lt;br /&gt;
A hallgatók a félév során egy, kis csoportokban vagy önállóan elvégzendő irodalom-feldolgozási feladatot kapnak. A feladat megoldása során mélyebben elmerülnek egy, a tárgyhoz kapcsolódó témában. A feladat teljesítése szóban, a feldolgozott téma rövid bemutatásával történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Vizsga=&lt;br /&gt;
==2013.06.14.==&lt;br /&gt;
A vizsgán a 2009-es tételsor első 7 és második 7 tételéből kellett egy-egy tételt húzni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_%C3%A9s_vezet%C3%A9kn%C3%A9lk%C3%BCli_h%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_integr%C3%A1ci%C3%B3ja_szakir%C3%A1ny&amp;diff=201663</id>
		<title>Mobil és vezetéknélküli hálózatok és szolgáltatások integrációja szakirány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_%C3%A9s_vezet%C3%A9kn%C3%A9lk%C3%BCli_h%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_integr%C3%A1ci%C3%B3ja_szakir%C3%A1ny&amp;diff=201663"/>
		<updated>2022-02-14T18:48:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Added Kozos targyak&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Bemutatkozás ==&lt;br /&gt;
A specializáció célja olyan mérnök-informatikusok képzése akik értik a mobil és vezeték nélküli hozzáférést is biztosító hálózatok kihívásait, problémáit, ismerik az ezen hálózatok megvalósításában alkalmazott korszerű technológiákat és hálózati megoldásokat, valamint alkalmazni képesek a hálózati szolgáltatások és alkalmazások tervezési és üzemeltetési módszereit, beleértve az ehhez kapcsolódó szoftvertechnológiákat és szoftverfejlesztési eszközöket, és mindezen tudás komplex felhasználásával képesek integrált hálózati szolgáltatások és alkalmazások tervezésére és fejlesztésére.&lt;br /&gt;
== Természettudományos alapismeretek ==&lt;br /&gt;
* &lt;br /&gt;
==Közös tárgyak==&lt;br /&gt;
*[[Formális módszerek]]&lt;br /&gt;
*[[Nyelvek és automaták]]&lt;br /&gt;
*[[Szoftverarchitektúrák]]&lt;br /&gt;
*[[Tömegkiszolgálás]]&lt;br /&gt;
*[[Információelmélet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakirányos tárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Hálózati rendszerek és szolgáltatások fejlesztése]]&lt;br /&gt;
* [[Hálózati technológiák integrációja]]&lt;br /&gt;
* [[Multiplatform szoftverfejlesztés]]&lt;br /&gt;
=== 2. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Integrált vezeték nélküli alkalmazások]]&lt;br /&gt;
* [[Mobil szolgáltatások tervezése és integrációja]]&lt;br /&gt;
* [[Infokommunikációs szolgáltatások laboratórium 1]]&lt;br /&gt;
=== 3. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Infokommunikációs szolgáltatások laboratórium 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vélemények ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_%C3%A9s_vezet%C3%A9kn%C3%A9lk%C3%BCli_h%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_integr%C3%A1ci%C3%B3ja_szakir%C3%A1ny&amp;diff=201659</id>
		<title>Mobil és vezetéknélküli hálózatok és szolgáltatások integrációja szakirány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_%C3%A9s_vezet%C3%A9kn%C3%A9lk%C3%BCli_h%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_integr%C3%A1ci%C3%B3ja_szakir%C3%A1ny&amp;diff=201659"/>
		<updated>2022-02-14T18:40:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Bemutatkozás ==&lt;br /&gt;
A specializáció célja olyan mérnök-informatikusok képzése akik értik a mobil és vezeték nélküli hozzáférést is biztosító hálózatok kihívásait, problémáit, ismerik az ezen hálózatok megvalósításában alkalmazott korszerű technológiákat és hálózati megoldásokat, valamint alkalmazni képesek a hálózati szolgáltatások és alkalmazások tervezési és üzemeltetési módszereit, beleértve az ehhez kapcsolódó szoftvertechnológiákat és szoftverfejlesztési eszközöket, és mindezen tudás komplex felhasználásával képesek integrált hálózati szolgáltatások és alkalmazások tervezésére és fejlesztésére.&lt;br /&gt;
== Természettudományos alapismeretek ==&lt;br /&gt;
* &lt;br /&gt;
== Közös tárgyak ==&lt;br /&gt;
*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakirányos tárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Hálózati rendszerek és szolgáltatások fejlesztése]]&lt;br /&gt;
* [[Hálózati technológiák integrációja]]&lt;br /&gt;
* [[Multiplatform szoftverfejlesztés]]&lt;br /&gt;
=== 2. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Integrált vezeték nélküli alkalmazások]]&lt;br /&gt;
* [[Mobil szolgáltatások tervezése és integrációja]]&lt;br /&gt;
* [[Infokommunikációs szolgáltatások laboratórium 1]]&lt;br /&gt;
=== 3. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Infokommunikációs szolgáltatások laboratórium 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vélemények ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_%C3%A9s_vezet%C3%A9kn%C3%A9lk%C3%BCli_h%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_integr%C3%A1ci%C3%B3ja_szakir%C3%A1ny&amp;diff=201658</id>
		<title>Mobil és vezetéknélküli hálózatok és szolgáltatások integrációja szakirány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mobil_%C3%A9s_vezet%C3%A9kn%C3%A9lk%C3%BCli_h%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_integr%C3%A1ci%C3%B3ja_szakir%C3%A1ny&amp;diff=201658"/>
		<updated>2022-02-14T18:39:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Oldal létrehozása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Bemutatkozás ==&lt;br /&gt;
A specializáció célja olyan mérnök-informatikusok képzése akik értik a mobil és vezeték nélküli hozzáférést is biztosító hálózatok kihívásait, problémáit, ismerik az ezen hálózatok megvalósításában alkalmazott korszerű technológiákat és hálózati megoldásokat, valamint alkalmazni képesek a hálózati szolgáltatások és alkalmazások tervezési és üzemeltetési módszereit, beleértve az ehhez kapcsolódó szoftvertechnológiákat és szoftverfejlesztési eszközöket, és mindezen tudás komplex felhasználásával képesek integrált hálózati szolgáltatások és alkalmazások tervezésére és fejlesztésére.&lt;br /&gt;
== Természettudományos alapismeretek ==&lt;br /&gt;
* &lt;br /&gt;
== Közös tárgyak ==&lt;br /&gt;
*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakirányos tárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Hálózati rendszerek és szolgáltatások fejlesztése]]&lt;br /&gt;
* [[Hálózati technológiák integrációja]]&lt;br /&gt;
* [[Multiplatform szoftverfejlesztés]]&lt;br /&gt;
=== 2. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Integrált vezeték nélküli alkalmazások]]&lt;br /&gt;
* [[Mobil szolgáltatások tervezése és integrációja]]&lt;br /&gt;
* [[Infokommunikációs szolgáltatások laboratórium 1]]&lt;br /&gt;
=== 3. félév ===&lt;br /&gt;
* [[Infokommunikációs szolgáltatások laboratórium 2]]&lt;br /&gt;
=== 4. félév ===&lt;br /&gt;
* &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vélemények ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201554</id>
		<title>Konzis kikérdező (Vizsga)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201554"/>
		<updated>2022-01-19T15:11:37Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Válaszok javítása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (Vizsga)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az alábbi négy mondat közül csak egyet használhatna hogyan jellemezné az SDN-t? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati protokoll, melynek segítségével az eszközök sokkal hatékonyabban tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
# Az SDN teljesen új kapcsolási alapelv, ami felgyorsítja a hálózatok működését.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy újfajta szemléletmód és technológia, amivel a hálózat funkcionalitását megadjuk.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati algoritmus, mellyel a hagyományos hálózatok korlátai túlszárnyalhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik befejezéss(ek)el igaz a következő félmondat? Az SDN infrastruktúra rétegében... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, de a nem SDN kompatibilis eszközöket a saját konfigurációs lehetőségeik szerint kell beállítani. &lt;br /&gt;
# hagyományos eszközök egyáltalán nem használhatók.&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, amit a NOS támogatni tud.&lt;br /&gt;
# kizárólag OpenFlow kompatibilis eszközök használhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# BitTorrent kliens.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy proaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A reaktív párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# Nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# Készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
# Nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy topológia-felderítő POX kontroller alkalmazás speciális LLDP csomagokat generál és kizárólag ezekre a csomagokra támaszkodik a topológia felderítése során. Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switch-hoszt linkeket.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az LLDP protokollt, de van olyan switch, ami az OpenFlow protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az OpenFlow protokollt, de van olyan switch, ami az LLDP protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switchek közötti linkeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=10s, table=0, n_packets=40, n_bytes=30000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=100, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=20s, table=0, n_packets=400, n_bytes=200000, idle_timeout=20, hard_timeout=30, idle_age=15, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=26s, table=0, n_packets=10, n_bytes=15000, idle_timeout=20, hard_timeout=40, idle_age=18, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# A 10.10.10.10-es forráscímről érkező csomagokat a kontrollerhez továbbítja.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=30s, table=0, n_packets=40, n_bytes=60000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan kevesebb, mint 5 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) koordinálatlan kapcsolódásából jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) központi irányítás melletti összekapcsolása.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) hatékony fastruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) redundáns rácsstruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy BGP router a show ip bgp utasításra visszaadott listájában szerepel a következő AS_PATH: 2546 54367 23421 6537. Mely AS-ek közötti összeköttetésekre következtet ebből? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (2546 23421), (54367 6537)&lt;br /&gt;
# (23421 6537), (2546 54367), (2546 23421)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (23421 6537)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (2546 6537)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internetet alkotó Autonóm rendszerek (AS) fokszámainak eloszlása... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Skálafüggetlen, tehát nem elhanyagolható eséllyel vannak nagy fokszámú AS-ek.&lt;br /&gt;
# Hasonló az emberek magasságának az eloszlásához.&lt;br /&gt;
# Gyors lecsengésű, tehát nincsenek benne igazán nagy fokszámú AS-ek. &lt;br /&gt;
# Egyenletes, vagyis egy fokszámtartományból egyenlő eséllyel találunk adott fokú AS-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért lehet sikeres egy ARP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hitelesnek elfogadott ARP üzenetet bárki készíthet, benne hamis információkkal.&lt;br /&gt;
# A felhasználók figyelmen kívül hagyják az ARP tanúsítványokra vonatkozó fixgyelmeztető ablakokat.&lt;br /&gt;
# Az ARP vírus Linux és Windows gépeket is meg tud fertőzni.&lt;br /&gt;
# Az ARP protokollt meg lehet kerülni, a korábbi nyíltan támadható BGP protokoll használatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miben hasonlít egymásra a WPA1 (TKIP) és WPA2 (CCMP) megoldás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindkettő a legmodernebb AES titkosítást használja.&lt;br /&gt;
# A kiküldött keretek sorszámozása egy 48 bites számlálón alapul, még akkor is, ha ennek nem minden bitje jelenik meg.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben egy javítást látunk, a WPA1 a WEP-et, a WPA2 a WPA1-et javítja ki.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben a kriptográfia műveleteket a korábbi WEP egység végzi el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra. &lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Linux rendszer indulása esetén milyen szolgáltatások indulnak el?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatások indító scriptjei egy adott futási szinthez kötött helyen tárolódnak, itt mindent indít a rendszer.&lt;br /&gt;
# Az autoexec.sh script hívja meg sorban az elindítandó parancsokat.&lt;br /&gt;
# Minden szolgáltatás elindul, ami a /sys folderben található.&lt;br /&gt;
# A Linux registry fájlban egy adott kulcson megtalálható az indítandó szolgáltatások listája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a multipath TCP-re?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy TCP folyamatot alfolyamokra bont és ezeket megpróbálja külön utakra terelni úgy, hogy a kliens és a szerver minden lehetséges interfésze között megpróbál egy folyamatot átvinni.&lt;br /&gt;
# A hálózati eszközök beállításaitól függetlenül képes megtalálni és használni a hálózatban levő többszörös útvonalakat.&lt;br /&gt;
# A multipath TCP használatához az alkalmazások kódját kis mértékben módosítani kell.&lt;br /&gt;
# Nem működik abban az esetben, ha a forrás vagy cél csak egyetlen hálózati interfésszel rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz a shortest path bridging technológiára? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóból indítva külön feszítőfát épít a hálózatban.&lt;br /&gt;
# Dinamikus Service ID-Vlan ID leképzést valósít meg, így tereli a különböző forgalmakat más-más feszítőfára.&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóban egy IS-IS példányt futtat, melyek a topológiát monitorozzák.&lt;br /&gt;
# Minden csomagot más és más feszítőfa továbbít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Melyik befejezéss(ekk)el igaz a következő félmondat? &amp;lt;br&amp;gt; A hálózatok virtualizációja...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# növelheti a hálózatok kihasználtásgát, hiszen akár egyszerre több szolgáltató használhatja ugyanazta a fizikai infrastruktúrát.&lt;br /&gt;
# egyszerűen azt jelenti, hogy egyes kapcsolókhoz és összeköttetésekhez csak adott ügyfelek férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# nem növeli a hálózatok kihasználtságát, sőt rontja, hiszen végül a csomagok úgyis a fizikai topológián és eszközön közlekednek.&lt;br /&gt;
# szükségtelen erőforráspazarlás, sokkal egyszerűbb rögtön a fizikai topológián irányítani a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel hatékony támgatásához...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az alkalmazások kódjának módosítására van szükség. &lt;br /&gt;
# a hálózatban nincs szükség extra konfigurációra, mert pl a multipath TCP megoldja a többszörös útvonalak kihúzását.&lt;br /&gt;
# lehetőség szerint minél több éldiszjunkt utat kell kialakítani a végpontok között.&lt;br /&gt;
# elengedhetetlen a drága hálózatmonitorozó eszközök használata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) a hálózati operációs rendszernek (NOS) NEM a feladata? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Alapvető hálózati szolgáltatások biztosítása (pl. topológiafelderítés).&lt;br /&gt;
# Az infrastruktúrából begyűjtött információt magasabb szintű API-n keresztül elérhetővé tenni a hálózati alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# A hálózati funkcionalitásának megadása. &lt;br /&gt;
# Az alatt lévő hálózati infrastruktúra konfigurációja és működésének monitorozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy L2 (MAC) learning switch...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eldobja a továbbítandó csomagot, ha arra kéne továbbítania, amelyről érkezett.&lt;br /&gt;
# elárasztásos továbbítás mellett dönt, ha a csomag forrás mac címe nem szerepel a karbantartott táblázatban.&lt;br /&gt;
# IP cím - ethernet cím párosokat tart karban.&lt;br /&gt;
# dönthet elárasztásos továbbítás mellett, akkor is, ha a hálózat összes gépének címe jól szerelep a táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel NEM segít...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a hálózat hibatűrésének javításában.&lt;br /&gt;
# abban az esetben, ha a forrás és a célpont fa struktúrájú hálózatban van.&lt;br /&gt;
# a hálózati forgalom biztonságának fokozásában&lt;br /&gt;
# a hálózat kihasználtságának növeléséében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire következtet az alábbi lekérdezést látva? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0 &amp;lt;br&amp;gt; eth0: error fetching interface information: Device not found &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem létezik eth0 nevű interfész.&lt;br /&gt;
# Az interfész hálózati beállításai nem megfelelőek.&lt;br /&gt;
# Az inconfig nincs telepítve.&lt;br /&gt;
# Az eth0 egy WLAN interfész, ezért ifconfiggal nem lehet lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehetett a célja annak, aki a következő utasítást használta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az eth0 interfész címének statikus konfigurálása.&lt;br /&gt;
# Az alapértelmezett átjáró 192.168.0.254-es IP címre álltása.&lt;br /&gt;
# Annak lekérdezésem hogy az eth0 interfész valóban a 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkezik-e.&lt;br /&gt;
# A 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkező eth0 interfész letiltása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM az SDN architektúra egyik rétege? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra&lt;br /&gt;
# Déli interfész&lt;br /&gt;
# OpenFlow&lt;br /&gt;
# Hálózati operációs rendszer (NOS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM képzelhető el SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal&lt;br /&gt;
# Többutas TCP&lt;br /&gt;
# Hub&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik valósítható meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
# A proaktívnál párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# Nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# Készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi NEM igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) az Internet alapegységeire, az Autonóm rendszerekre (AS,Autonomous systems)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az AS egy adminisztratív egységbe tartozó mérnökileg tervezett hálózat.&lt;br /&gt;
# A BME saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# A TMIT saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# Az AS-eknek sorszámuk van, melyet a IANA nevű szervezet regisztrál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a hasonlóságok az Internet, a Facebook és a Debian csomagfüggőségek hálózatában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindegyik spontán önszerveződéssel jött létre.&lt;br /&gt;
# Mindegyik skálafüggetlen fokszámeloszlású.&lt;br /&gt;
# Mindegyiknek az alapegységei (csomópontjai) elektonikus áramkörök.&lt;br /&gt;
# Mindegyik kifejezetten sűrű hálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM igaz a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen célt szolgál a VLAN? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Távoli számítógépek titkos elérése.&lt;br /&gt;
# Virtuális magánhálózat kialakítása az Interneten.&lt;br /&gt;
# Helyi hálózati forgalom célok szerinti elkülönítése.&lt;br /&gt;
# Nagyobb területek lefedése vezetéknélküli hálózatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az ami NEM igaz a virtuális magánhálózattal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Elsőbbségi továbbítást biztosít a nemVPN csomagokhoz képest.&lt;br /&gt;
# Titkosítással is biztosítható a magánhálózat kialakítása.&lt;br /&gt;
# Biztonsága független az alsó hálózati rétegek biztonságától.&lt;br /&gt;
# Távoli telephelyek összeköttetésérére is alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWPA TKIP algoritmus esetén miért alkalmazzuk még mindig a WEP blokkot? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Olyan megoldást kellett készíteni, ahol a régi eszközök továbbra is használhatóak maradnak.&lt;br /&gt;
# A WEP esetén nem volt gond a titkosítással csak a csoportkulcsot kellett lecserélni egyedire.&lt;br /&gt;
# A 128 bites kulcs megoldja a WEP problémáját, így a nagyobb kulccsal az továbbra is használható.&lt;br /&gt;
# AWPATKIP megjelenése időpontjában még nem volt ismert, hogy gond lenne a WEP protokollal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző NEM igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hordozható&lt;br /&gt;
# Objektum orientált&lt;br /&gt;
# Statikusan típusos&lt;br /&gt;
# Interpretált&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak egyszerű szkriptek írására használható.&lt;br /&gt;
# Utasításblokk behúzással definiálható.&lt;br /&gt;
# A kódot minden architektúrán külön fordítani kell.&lt;br /&gt;
# Változók definiálásánál meg kell adni annak típusát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nyelvi kulcsszóval definiálható üres utasításblokk? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Continue&lt;br /&gt;
# With&lt;br /&gt;
# Pass&lt;br /&gt;
# None&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra.&lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többek között milyen módon árthat a DHCP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A nem hiearchikusan kiosztott IP címek komoly terhelést okozhatnak a hálózaton.&lt;br /&gt;
# Hamis DNS szervert állíthat be a támadó az áldozat gépén. &lt;br /&gt;
# Egy már működő Windows rendszer esetében kék halált tud okozni (A Linux nem érintett).&lt;br /&gt;
# Megakadályozhatja, hogy egy Linux vagy Windows rendszer elinduljon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) az IPSEC protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kriptográfiai kulcsok egyeztetésére egy külön protokollt használunk, az IKE-t.&lt;br /&gt;
# Az IPSEC csomag minden bitje, azaz fejléce és tartalma (payload) titkosítható és hitelessége ellenőrizhető.&lt;br /&gt;
# Tunnel üzemmód esetén választható, hogy csak hitelesítés kerüljön az eredeti IP csomagra.&lt;br /&gt;
# Az AH (Authentication Header) esetén megtörténik a tartalom hitelesítése is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS (hálózati operációs rendszer) felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó program készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányban a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban. &lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként mindig eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet topológiáját akarjuk hozzávetőlegesen rekonstruálni. Milyen adatbázishoz célszerű fordulni adatért? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A BGP routerek RIB adatbázisaiban tárolt útvonalakat érdemes beszerezni.&lt;br /&gt;
# A WiFi routerek DHCP adatbázisai a megfelelő adatforrás.&lt;br /&gt;
# Az Internetes hoszt-ok ARP táblája megfelelő kiindulópont.&lt;br /&gt;
# A routerek OSPF adatbázisait célszerű lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy OpenFlow kontroller proaktív hub logikát valósít meg, és legalább 200 ms-ra van a switchektől, akkor... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Ugyanolyan lesz a sebessége, mint egy reaktív hub logikát megvalósító kontroller.&lt;br /&gt;
# Lassabb lesz, mint egy reaktív hub logikát megvalósító kontroller.&lt;br /&gt;
# A switchek minden csomag feldolgozásakor kommunikálnak a kontrollerel.&lt;br /&gt;
# A switchek tartalmaznak folyamattábla bejegyzéseket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== h1, h2 és egy POX kontroller is egy közös switch-hez kapcsolódik, mindhárom link 100 ms késleltetésű. A kontroller a forwarding.l2_learning modult futtatja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hiába indítjuk el pluszban az openflow.discovery modult, az LLDP protokollal nem lehet feltérképezni ennek a három csomópontból álló hálózatnak az egyik linkjét sem.&lt;br /&gt;
# Ha pluszban elindítjuk az ARP responder modult, akkor számottevően csökken az ARP lekérdezések száma.&lt;br /&gt;
# Ha pluszban elindítjuk az ARP responder modult, akkor számottevően csökken az ARP lekérdezések ideje.&lt;br /&gt;
# Ha pluszban elindítjuk az ARP responder modult, akkor nem változik az ARP lekérdezések ideje.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IEEE 802.1X esetén egyebek mellett milyen feladata van az Authenticator-nak? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hitelesítést biztosít a hálózati szerverek kapcsoltaihoz.&lt;br /&gt;
# Közvetíti a hitelesítési folyamatot a felhasználó és a hitelesítő között.&lt;br /&gt;
# Hitelesíti a felhasználót a nála tárolt adatok alapján.&lt;br /&gt;
# Megkerüli a hitelesítéseket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely hitelesítési eljárásokhoz nem kell feltétlenül hiteles tanúsítvány? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# PEAP-MSCHAPV2&lt;br /&gt;
# EAP-TLS&lt;br /&gt;
# EAP-TTLS-PAP&lt;br /&gt;
# EAP-TTLS-TLS&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201553</id>
		<title>Konzis kikérdező (ZH)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201553"/>
		<updated>2022-01-19T15:11:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Válaszok javítása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (ZH)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rw-r--r-- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja és olvashatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak futtathatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod o+rw pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+xwr pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod oug=rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+x pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan csökkenő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre, míg a kisbetűket nagybetűre cseréli. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z A-Za-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcacb&amp;quot; | grep &amp;quot;a.*b&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit) &lt;br /&gt;
# acb&lt;br /&gt;
# bcacb&lt;br /&gt;
# bcacbacb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;baaa&amp;quot; | grep &amp;quot;^a*&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# baaa&lt;br /&gt;
# aaa&lt;br /&gt;
# ^a*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;a789b&amp;quot; | sed &#039;s/a\([0-9]*\)b/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# x789y&lt;br /&gt;
# x789789y&lt;br /&gt;
# ax789789yb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; !/bin/bash&amp;lt;br&amp;gt; for i in `find`; do&amp;lt;br&amp;gt;   if [ -h $i ]; then&amp;lt;br&amp;gt;    target=`ls -l $i | sed &#039;s/.*-&amp;gt;.//&#039;`&amp;lt;br&amp;gt; rm $i&amp;lt;br&amp;gt; cp $target $i&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket.&lt;br /&gt;
# Csak az aktuális könyvtárban szereplő minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az aktuális könyvtárban rekurzívan minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket és ha talál azonos nevű fájlt, akkor azt bemásolja a helyére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ traceroute www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Célhoszt nevének IP címre történő feloldására.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22      0.0.0.0:*         LISTEN    0     30979609   1248/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80    0.0.0.0:*         LISTEN    0     29630331   25210/apache2&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, ami a 22-es tcp porton figyel.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről nem elérhető secure shell szerver fut a gépen és egy lokálisan futó alkalmazás kapcsolódik egy távoli webszerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -ne ip &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő minden csomag rögzítésére.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -v -ne udp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Így semmire, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a következő “ifconfig eth1” parancsra adott válasz (részlete)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;eth1      Link encap:Ethernet  HWaddr c4:34:6b:25:58:77 &amp;lt;br&amp;gt; inet addr:152.66.244.35  Bcast:152.66.244.255  Mask:255.255.255.0 &amp;lt;br&amp;gt;inet6 addr: fe80::c634:6bff:fe25:5877/64 Scope:Link&amp;lt;br&amp;gt;UP BROADCAST RUNNING MULTICAST  MTU:1500  Metric:1&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/16 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfésznek van legalább egy felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése és inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables nat táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3 |pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez a következő konfigurációs beállítás (isc-dhcp-server: dhcpd.conf)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; HaEpUz internal subnet. &amp;lt;br&amp;gt; subnet 10.0.0.0 netmask 255.255.255.0 { &amp;lt;br&amp;gt; range 10.0.0.101 10.0.0.150; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name-servers 252.66.115.1, 8.8.8.8; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name &amp;quot;haepuz.hu&amp;quot;; &amp;lt;br&amp;gt; option routers 10.0.0.1; &amp;lt;br&amp;gt; option broadcast-address 10.0.0.255; &amp;lt;br&amp;gt; default-lease-time 600; &amp;lt;br&amp;gt; max-lease-time 7200; &amp;lt;br&amp;gt; } host client1 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4e:40:64; &amp;lt;br&amp;gt; fixed-address 10.0.0.101; &amp;lt;br&amp;gt; } host client2 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4d:20:64; &amp;lt;br&amp;gt; deny unknown-clients; &amp;lt;br&amp;gt; } ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépen a default gateway 10.0.0.1-re lesz beállítva.&lt;br /&gt;
# A kliens gépen az /etc/resolv.conf fájlba a 8.8.8.8 nameserver paraméter íródik be.&lt;br /&gt;
# Csak két kliens gépre (illetve interfészre) engedélyezzük az IPv4 cím konfigurálását erről a DHCP szerverről&lt;br /&gt;
# A kilens gép a 10.0.0.0/24-es címtartományból kap egy dinamikus címet, melynek utolsó száma 101 és 150 között lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ dig -t A @8.8.8.8 tmit.bme.hu +norecurse &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a forwarding és routing között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs különbség, egymás szinonimái.&lt;br /&gt;
# A forwarding mechanizmus felelős a forgalomirányítási táblák dinamikus feltöltéséért, míg a routing algoritmusok a legrövidebb utak számításáért.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok útvonalakat számolnak és dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok ezek alapján hoznak döntéseket.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok valamilyen előre beállított policy szerint útvonalakat számolnak végpontok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a link state és distance vector alapú routing protokollok között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Azonos nézeten dolgoznak, hatékonyságbeli különbség van köztük.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, ezért jobban skálázódnak, nagyobb hálózatban jobban használhatók.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások globális nézeten dolgoznak, így képesek meghatározni a legrövidebb utat bármely két csomópont között, míg a distance vector alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, így nem feltétlenül az optimális útvonalat határozzák meg egyes csomópontok között.&lt;br /&gt;
# A distance vector alapú algoritmusok lokális információk alapján dolgoznak, elosztottan, míg a link state alapú algoritmusok teljes képpel rendelkeznek a hálózatról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 192.168.0.0/24-es hálózat első használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.0&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1 netmask 255.255.255.0&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 192.168.0.1 eth0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 10.0.0.0/16-os hálózat utolsó használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 10.0.255.254 eth0&lt;br /&gt;
# sudo ip route add default via 10.0.255.254&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 10.0.0.254&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 10.0.255.254 netmask 255.255.0.0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítások igazak, ha egy (pl. Quagga) routerben a következő eredményt kapjuk a show ip route parancsra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; show ip route &amp;lt;br&amp;gt; Codes: K - kernel route, C - connected, S - static, R - RIP, O - OSPF,&amp;lt;br&amp;gt; I - ISIS, B - BGP, &amp;gt; - selected route, * - FIB route &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.0.0/24 [110/10] is directly connected, eth0, 00:38:17 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.0.0/24 is directly connected, eth0 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.1.0/24 [110/20] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:27 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.2.0/24 [110/30] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:23 &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.3.0/24 [110/40] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:19 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.3.0/24 is directly connected, eth1 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 127.0.0.0/8 is directly connected, lo &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot eth0 és eth1 interfészen keresztül is eléri, jelenleg a közvetlen kapcsolatot használja.&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot 40-es költségű OSPF úton ér(het)i el.&lt;br /&gt;
# 10.0.2.0/24 hálózatot nem éri el közvetlenül.&lt;br /&gt;
# 10.0.1.0/24 hálózatot a 10.0.0.2 gateway-en keresztül éri el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt routing táblájában az alábbi három bejegyzés szerepel. Ezek alapján mely állítások igazak? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination     Gateway         Genmask         Flags Metric Ref    Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0         192.168.77.1    0.0.0.0         UG    600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.0    0.0.0.0         255.255.255.0   U     600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0     0.0.0.0         255.255.255.128 U     600    0        0 eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt minden forgalmat a 192.168.77.1 felé küld.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.77.129-nek címzett forgalmat az eth0 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat az eth1 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat a default gateway felé küldi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; 2 * &amp;quot;11&amp;quot; + &amp;quot;2&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 1113&lt;br /&gt;
# &amp;quot;11112&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; 3 * &amp;quot;12&amp;quot; + &amp;quot;21&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 57&lt;br /&gt;
# 12121221&lt;br /&gt;
# &amp;quot;12121221&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Érvényes-e a következő utasítás a Python nyelvben? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [&amp;quot;12&amp;quot;, 12] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, az interpreter kivételt dob: SyntaxError: invalid syntax.&lt;br /&gt;
# Nem, Python nyelvben csak azonos típusú értékek tárolhatóak egy listában.&lt;br /&gt;
# Igen, Python nyelvben a lista bármilyen típusú értékeket tárolhat.&lt;br /&gt;
# Igen, de az azonos értékeket csak egyszer tárolódnak le: [&amp;quot;12&amp;quot;].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, c=1, b=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, 1, c=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a = b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(c=0, b=1, a=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő, kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 125.0.1.254 &amp;lt;br&amp;gt; PING 125.0.1.254 (125.0.1.254) 56(84) bytes of data. &amp;lt;br&amp;gt; &amp;gt;From 192.168.0.1 icmp_seq=1 Destination Net Unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt nincs a hálózatra csatlakoztatva.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A hoszt default GW-e nem rendelkezik route-tal a cél felé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping google.com &amp;lt;br&amp;gt; ping: unknown host google.com &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt nem képes feloldani a google.com nevet, ezért nem tudja pingelni a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállításokat megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva milyen problémára gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 8.8.8.8 &amp;lt;br&amp;gt; connect: Network unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Rosszul konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A hoszton a default GW nincs beállítva, ezért nem éri el a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan növekvő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -n&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő FORWARD lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő INPUT lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Hosztnál végződő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányba a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban.&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A INPUT -p udp --sport 53 -j ACCEPT &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez bármilyen forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő UDP forgalmat, ha a forrás port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha a forrás vagy cél port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# nslookup&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Linux hoszttal forgalmat szeretnénk route-olni annak eth0 és eth1 interfésze között. A lentiek alapján a hoszt továbbítani fogja a 192.168.0.12 felől érkező forgalmat a 16.16.16.16 felé? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 125.0.0.6 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 10.0.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 125.0.0.4 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, egyik route sem fedi le a cél IP címét.&lt;br /&gt;
# Nem, ha a net.ipv4_forward (/proc/sys/net/ipv4/ip_forward) értéke 0.&lt;br /&gt;
# Igen, mást nem is szükséges beállítani.&lt;br /&gt;
# Az iptables filter táblájának FORWARD láncában van illeszkedő szűrési szabály.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/24 dev wlan0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# Semmit, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket használná arra, hogy megállapítsa, egy hoszt képes-e kommunikálni egy másikkal? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ls&lt;br /&gt;
# ifconfig&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][-1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;[2:] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ips&amp;quot;&lt;br /&gt;
# SyntaxError: invalid syntax&lt;br /&gt;
# &amp;quot;orem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;rem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.0.0.0/8 -o eth2 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j SNAT --to-source 192.168.1.10 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.0.0.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.0/8-as tartomány.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit takar az az állítás, hogy a Python nyelv dinamikusan (és erősen típusos)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Változó típus nélkül definiálunk, de értékadás után típusa nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiáljuk, ami futás során nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típus nélkül definiálunk, ami futás közben változhat.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiálunk, ami futás során megváltozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszton az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig wlo1 | grep inet &amp;lt;br&amp;gt; inet 192.168.77.183 netmask 255.255.255.0 broadcast 192.168.77.255 &amp;lt;br&amp;gt; $ sudo tcpdump -ni wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; tcpdump: verbose output suppressed, use -v or -vv for full protocol decode &amp;lt;br&amp;gt; listening on wlo1, link-type EN10MB (Ethernet), capture size 262144 bytes &amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119732 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119759 IP 192.168.77.183.46534 &amp;gt; 74.125.195.189.443: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.122779 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A vizsgált hoszt nem kommunikál a helyi hálózaton kívüli IP címekkel.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hosztra a 74.125.195.189-es IP cím felőle érkezik be forgalom.&lt;br /&gt;
# Jelenleg csak a wlo1 interfészen kimenő vagy azon érkező csomagokat monitorozzuk.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hoszt egy távoli gép 443-as portjával kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehet a célja annak, aki a következő utasítást használta? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ telnet 216.58.214.238 80 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy távoli gépen futó HTTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Egy helyi gépen futó FTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Titkosítatlan bejelentkezés egy távoli gépre az alapértelmezett telnet porton.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzése, hogy egy távoli gépen fut-e szolgáltatás a 80-as TCP porton.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszton az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ arp -n &amp;lt;br&amp;gt; Address HWtype HWaddress Flgas Mask Iface &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 ether a0:f3:c1:ff:21:b8  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.15 ether 72:42:53:8f:55:9c  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface  &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 192.168.77.1 0.0.0.0 UG 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 0.0.0.0 255.255.255.0 U 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A 192.168.77.185-ös hosztot a wlo1 interfészen keresztül érhetjük el.&lt;br /&gt;
# A hoszt default GW MAC címe a0:f3:c1:ff:21:b8.&lt;br /&gt;
# A hoszt két eszközzel már kommunikált a wlo1 interfészen keresztül.&lt;br /&gt;
# A hoszt a helyi hálózaton található 192.168.77.25-ös hoszttal jelenleg is kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő Python utasítások közül melyik ad vissza logikai igazat, azaz True értéket? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 42 in [&amp;quot;42&amp;quot;, 42]&lt;br /&gt;
# 42 is (&amp;quot;42&amp;quot;, 42)&lt;br /&gt;
# 42&lt;br /&gt;
# &amp;quot;42&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) NEM valid utasítás(ok) az alábbiak közül a Python nyelvben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; * 2&lt;br /&gt;
# a,b = b,a&lt;br /&gt;
# a+++&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;12&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A PREROUTING -d 192.168.168.10 -p tcp --dport 2222 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j DNAT --to-destination 10.0.0.153:22 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 192.168.168.10-es cél IP címet cseréli le, ha a csomag a 2222-es tcp portra érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153-as gép minden szolgáltatása.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, melynek segítségével egy külső hálózatról elérhetővé tesszük egy belső gép 22-es tcp portját.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, egy külső hálózatról hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153 gép 22-es tcp és udp portja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre cseréli, míg a többi karaktert változatlanul hagyja. Melyik parancs(ok) oldja(k) ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z a-za-z&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek)et NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
# dig&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, igaz, azaz True értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket sorrend nélkül? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás(ok) igaz(ak) a DNS query-kre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re soha nem kaphatunk teljes választ.&lt;br /&gt;
# A recursive query-re mindig teljes választ kapunk, támogatása nem kötelező.&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re kétféle választ kaphatunk: teljes választ vagy referralt egy másik szerverre.&lt;br /&gt;
# Három különböző fajtája van: recursive, iterative és inverse.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi feladatok közül mely(ek)ben NEM nyújtana segítséget a Wireshark eszköz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalmi minták rögzítésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom beérkezési port alapú szűrésben.&lt;br /&gt;
# Egy távoli HTTP szerver válaszainak elemzésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom generálásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, hamis, azaz False értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-1]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-4]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot; ,0] [-3:-1]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [1,&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [:-2]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;CD&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;DC&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AB&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(1,2, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(&amp;quot;22&amp;quot;, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;22ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# &amp;quot;223&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket a sorrend megtartásával? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek) NEM valid sztring(ek) a Python nyelvben?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ### lorem ipsum&lt;br /&gt;
# &#039;lorem ipsum&#039;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 1 -t www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú mérésére 1 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 10 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére tetszőleges küldő gépről tetszőleges hálózaton.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére, ha a fogadó gép 10 hop távolságon belül van (és nem állít be valótlan TTL értéket).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 5 www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti átlagos/minimális/maximális körülfordulási idő mérésére egy 5 másodperces méréssel.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 5 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; for i in {1..20}; do&amp;lt;br&amp;gt;   ping -c 1 -t $i www.bme.hu &amp;gt; /dev/null &amp;lt;br&amp;gt; if [ $? ! = 1 ]; then &amp;lt;br&amp;gt; echo $i&amp;lt;br&amp;gt; break&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# 1-től növekvően az egész számokat addig, míg el nem érjük a küldő és fogadó &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát vagy 20-at, feltételezve, hogy a fogadó gép nem állít be valótlan TTL értéket.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van és a célhoszt nem állítja valótlan értékre a TTL mezőt.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven icmp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; és &amp;quot;echo reply&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven arp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő nem ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése. &lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0:0 172.10.1.10/16; ifconfig eth0:1 10.0.0.100/8&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz legalább két felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as és egy /16-os IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /16-os IPv4 címe és aktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr add 152.66.244.35/24 dev eth1; ip link set dev eth1 down&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad, az interfész inaktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész korábbi IPv4 címének törlése és egy új IPv4 cím beállítása és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip link set dev eth1 down; ip addr add 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész összes IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A FORWARD -d 10.0.0.0/24 -p tcp \ &amp;lt;br&amp;gt; -m state --state ESTABLISHED, RELATED -j ACCEPT&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez minden átmenő TCP forgalmat.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő és kimenő TCP forgalmat, ha az már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; print 2 * &amp;quot;AB&amp;quot;[:1] + &amp;quot;BA&amp;quot;[1:] * 2 &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;int&#039; and &#039;str&#039; objects.&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AABB&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AAAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;BBAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcaaa&amp;quot; | sed &#039;s/c\(a*\)/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bxaaaaaay&lt;br /&gt;
# bxaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaa&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik esetben nyújt segítséget a ping? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy link késleltetésének becslésében.&lt;br /&gt;
# Kapcsolatfelvétel sikerességének meghatározásában.&lt;br /&gt;
# Csomag várakozási sorok hosszának pontos megállapításában.&lt;br /&gt;
# Távoli hoszton lévő fájl tartalmának megjelenítésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely esetben használná az nslookup eszközt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy adott névhez tartozó IP cím meghatározásához.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott névtérhez tartozó IP címet melyik DNS szerver adja meg.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott DNS szerver ismeri-e az adott névtérhez tartozó IP címet.&lt;br /&gt;
# Annak meghatározására, hogy egy adott névnek mely cég a tulajdonosa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DNS alapú kérésirányítás előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a felhasználó számára teljesen transzparens.&lt;br /&gt;
# mivel a DNS szolgáltatás mindenütt jelen van, használatához nincs szükség plusz eszközökre.&lt;br /&gt;
# a helyi DNS feloldó automatikusan elosztja a terhelést az nslookupok által visszaadott IP címek között.&lt;br /&gt;
# hibás szerverhez nem továbbít forgalmat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik Python típusú változón nem értelmezhető az elemkijelölő [] operátor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# complex&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# string&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; #!/bin/bash &amp;lt;br&amp;gt; for i in *.hpp; do &amp;lt;br&amp;gt; mv $i &amp;quot;$(echo $i | sed &#039;s/..$/h/&#039;)&amp;quot; &amp;lt;br&amp;gt; done &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .h fájlokra az aktuális könyvtárban.&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .h fájlokra az aktuális könyvtárban és az összes alkönyvtárában.&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .hh fájlokra az aktuális könyvtárban és az összes alkönyvtárban.&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .hh fájlokra az aktuális könyvtárban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mininetes hálózatban a h1 nevű gép IP címe 10.10.10.10, mac címe aa:cc:dd:cc:ac:dc. A vele egy alhálózatban lévő h2 nevű gép IP címe 10.2.2.2, mac címe aa:bb:bb:aa:ab:ba. A h1-en kiadott &amp;quot;ping 10.2.2.2&amp;quot; parancs sikeresen lefut, de a &amp;quot;ping h2&amp;quot; nem. Milyen parancs(ok) kiadása után lehet a h1-en kiadott &amp;quot;ping h2&amp;quot; is sikeres? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# h2-n: # echo &amp;quot;10.2.2.2 h2&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/hosts&lt;br /&gt;
# h1-en: # echo &amp;quot;10.2.2.2 h2&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/hosts&lt;br /&gt;
# h2-n: # arp -s 10.10.10.10 aa:cc:dd:cc:ac:dc&lt;br /&gt;
# h1-en: # arp -s 10.2.2.2 aa:bb:bb:aa:ab:ba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing beállítások mellett melyik állítás(ok) igaz(ak), ha tudjuk, hogy a hálózatban nincs hiba és mindegyik interfész tökéletesen működik? &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; sysctl -w net.ipv4.ip_forward=1 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr del 10.0.0.4/8 dev r1-eth0 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr add 10.1.1.2/24 dev r1-eth0 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr add 10.2.12.1/24 dev r1-eth1 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr add 10.2.13.1/24 dev r1-eth2 &amp;lt;br&amp;gt; ip route add 10.1.2.0/24 via 10.2.12.2 metric 10 &amp;lt;br&amp;gt; ip route add 10.1.2.0/24 via 10.2.13.3 metric 20 &amp;lt;br&amp;gt; ip route add 10.1.3.0/24 via 10.2.13.3 &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 10.2.12.2-es célcímű csomag az r1-eth0 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
# A 10.1.1.10-es célcímű csomag az r1-eth0 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
# A 10.1.3.10-es célcímű csomag az r1-eth2 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
# A 10.1.2.2-es célcímű csomag az r1-eth2 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.20.30.0.0./8 -o eth6 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j MASQUERADE&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.20.30.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.20.30.0/8-as tartomány.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -t 3 www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti átlagos/minimális/maximális körülfordulási idő mérésére egy 3 másodperces méréssel.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére tetszőleges küldő gépről tetszőleges hálózaton.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 3 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére, ha a fogadó gép 3 hop távolságon belül van (és nem állít be valótlan TTL értéket).&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201552</id>
		<title>Konzis kikérdező (ZH)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201552"/>
		<updated>2022-01-19T14:32:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Válaszok javítása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (ZH)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rw-r--r-- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja és olvashatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak futtathatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod o+rw pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+xwr pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod oug=rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+x pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan csökkenő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre, míg a kisbetűket nagybetűre cseréli. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z A-Za-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcacb&amp;quot; | grep &amp;quot;a.*b&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit) &lt;br /&gt;
# acb&lt;br /&gt;
# bcacb&lt;br /&gt;
# bcacbacb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;baaa&amp;quot; | grep &amp;quot;^a*&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# baaa&lt;br /&gt;
# aaa&lt;br /&gt;
# ^a*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;a789b&amp;quot; | sed &#039;s/a\([0-9]*\)b/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# x789y&lt;br /&gt;
# x789789y&lt;br /&gt;
# ax789789yb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; !/bin/bash&amp;lt;br&amp;gt; for i in `find`; do&amp;lt;br&amp;gt;   if [ -h $i ]; then&amp;lt;br&amp;gt;    target=`ls -l $i | sed &#039;s/.*-&amp;gt;.//&#039;`&amp;lt;br&amp;gt; rm $i&amp;lt;br&amp;gt; cp $target $i&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket.&lt;br /&gt;
# Csak az aktuális könyvtárban szereplő minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az aktuális könyvtárban rekurzívan minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket és ha talál azonos nevű fájlt, akkor azt bemásolja a helyére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ traceroute www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Célhoszt nevének IP címre történő feloldására.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22      0.0.0.0:*         LISTEN    0     30979609   1248/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80    0.0.0.0:*         LISTEN    0     29630331   25210/apache2&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, ami a 22-es tcp porton figyel.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről nem elérhető secure shell szerver fut a gépen és egy lokálisan futó alkalmazás kapcsolódik egy távoli webszerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -ne ip &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő minden csomag rögzítésére.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -v -ne udp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Így semmire, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a következő “ifconfig eth1” parancsra adott válasz (részlete)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;eth1      Link encap:Ethernet  HWaddr c4:34:6b:25:58:77 &amp;lt;br&amp;gt; inet addr:152.66.244.35  Bcast:152.66.244.255  Mask:255.255.255.0 &amp;lt;br&amp;gt;inet6 addr: fe80::c634:6bff:fe25:5877/64 Scope:Link&amp;lt;br&amp;gt;UP BROADCAST RUNNING MULTICAST  MTU:1500  Metric:1&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/16 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfésznek van legalább egy felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése és inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables nat táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3 |pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez a következő konfigurációs beállítás (isc-dhcp-server: dhcpd.conf)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; HaEpUz internal subnet. &amp;lt;br&amp;gt; subnet 10.0.0.0 netmask 255.255.255.0 { &amp;lt;br&amp;gt; range 10.0.0.101 10.0.0.150; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name-servers 252.66.115.1, 8.8.8.8; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name &amp;quot;haepuz.hu&amp;quot;; &amp;lt;br&amp;gt; option routers 10.0.0.1; &amp;lt;br&amp;gt; option broadcast-address 10.0.0.255; &amp;lt;br&amp;gt; default-lease-time 600; &amp;lt;br&amp;gt; max-lease-time 7200; &amp;lt;br&amp;gt; } host client1 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4e:40:64; &amp;lt;br&amp;gt; fixed-address 10.0.0.101; &amp;lt;br&amp;gt; } host client2 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4d:20:64; &amp;lt;br&amp;gt; deny unknown-clients; &amp;lt;br&amp;gt; } ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépen a default gateway 10.0.0.1-re lesz beállítva.&lt;br /&gt;
# A kliens gépen az /etc/resolv.conf fájlba a 8.8.8.8 nameserver paraméter íródik be.&lt;br /&gt;
# Csak két kliens gépre (illetve interfészre) engedélyezzük az IPv4 cím konfigurálását erről a DHCP szerverről&lt;br /&gt;
# A kilens gép a 10.0.0.0/24-es címtartományból kap egy dinamikus címet, melynek utolsó száma 101 és 150 között lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ dig -t A @8.8.8.8 tmit.bme.hu +norecurse &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a forwarding és routing között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs különbség, egymás szinonimái.&lt;br /&gt;
# A forwarding mechanizmus felelős a forgalomirányítási táblák dinamikus feltöltéséért, míg a routing algoritmusok a legrövidebb utak számításáért.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok útvonalakat számolnak és dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok ezek alapján hoznak döntéseket.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok valamilyen előre beállított policy szerint útvonalakat számolnak végpontok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a link state és distance vector alapú routing protokollok között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Azonos nézeten dolgoznak, hatékonyságbeli különbség van köztük.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, ezért jobban skálázódnak, nagyobb hálózatban jobban használhatók.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások globális nézeten dolgoznak, így képesek meghatározni a legrövidebb utat bármely két csomópont között, míg a distance vector alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, így nem feltétlenül az optimális útvonalat határozzák meg egyes csomópontok között.&lt;br /&gt;
# A distance vector alapú algoritmusok lokális információk alapján dolgoznak, elosztottan, míg a link state alapú algoritmusok teljes képpel rendelkeznek a hálózatról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 192.168.0.0/24-es hálózat első használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.0&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1 netmask 255.255.255.0&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 192.168.0.1 eth0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 10.0.0.0/16-os hálózat utolsó használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 10.0.255.254 eth0&lt;br /&gt;
# sudo ip route add default via 10.0.255.254&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 10.0.0.254&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 10.0.255.254 netmask 255.255.0.0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítások igazak, ha egy (pl. Quagga) routerben a következő eredményt kapjuk a show ip route parancsra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; show ip route &amp;lt;br&amp;gt; Codes: K - kernel route, C - connected, S - static, R - RIP, O - OSPF,&amp;lt;br&amp;gt; I - ISIS, B - BGP, &amp;gt; - selected route, * - FIB route &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.0.0/24 [110/10] is directly connected, eth0, 00:38:17 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.0.0/24 is directly connected, eth0 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.1.0/24 [110/20] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:27 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.2.0/24 [110/30] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:23 &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.3.0/24 [110/40] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:19 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.3.0/24 is directly connected, eth1 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 127.0.0.0/8 is directly connected, lo &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot eth0 és eth1 interfészen keresztül is eléri, jelenleg a közvetlen kapcsolatot használja.&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot 40-es költségű OSPF úton ér(het)i el.&lt;br /&gt;
# 10.0.2.0/24 hálózatot nem éri el közvetlenül.&lt;br /&gt;
# 10.0.1.0/24 hálózatot a 10.0.0.2 gateway-en keresztül éri el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt routing táblájában az alábbi három bejegyzés szerepel. Ezek alapján mely állítások igazak? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination     Gateway         Genmask         Flags Metric Ref    Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0         192.168.77.1    0.0.0.0         UG    600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.0    0.0.0.0         255.255.255.0   U     600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0     0.0.0.0         255.255.255.128 U     600    0        0 eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt minden forgalmat a 192.168.77.1 felé küld.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.77.129-nek címzett forgalmat az eth0 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat az eth1 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat a default gateway felé küldi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; 2 * &amp;quot;11&amp;quot; + &amp;quot;2&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 1113&lt;br /&gt;
# &amp;quot;11112&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; 3 * &amp;quot;12&amp;quot; + &amp;quot;21&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 57&lt;br /&gt;
# 12121221&lt;br /&gt;
# &amp;quot;12121221&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Érvényes-e a következő utasítás a Python nyelvben? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [&amp;quot;12&amp;quot;, 12] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, az interpreter kivételt dob: SyntaxError: invalid syntax.&lt;br /&gt;
# Nem, Python nyelvben csak azonos típusú értékek tárolhatóak egy listában.&lt;br /&gt;
# Igen, Python nyelvben a lista bármilyen típusú értékeket tárolhat.&lt;br /&gt;
# Igen, de az azonos értékeket csak egyszer tárolódnak le: [&amp;quot;12&amp;quot;].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, c=1, b=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, 1, c=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a = b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(c=0, b=1, a=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő, kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 125.0.1.254 &amp;lt;br&amp;gt; PING 125.0.1.254 (125.0.1.254) 56(84) bytes of data. &amp;lt;br&amp;gt; &amp;gt;From 192.168.0.1 icmp_seq=1 Destination Net Unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt nincs a hálózatra csatlakoztatva.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A hoszt default GW-e nem rendelkezik route-tal a cél felé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping google.com &amp;lt;br&amp;gt; ping: unknown host google.com &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt nem képes feloldani a google.com nevet, ezért nem tudja pingelni a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállításokat megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva milyen problémára gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 8.8.8.8 &amp;lt;br&amp;gt; connect: Network unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Rosszul konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A hoszton a default GW nincs beállítva, ezért nem éri el a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan növekvő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -n&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő FORWARD lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő INPUT lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Hosztnál végződő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányba a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban.&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A INPUT -p udp --sport 53 -j ACCEPT &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez bármilyen forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő UDP forgalmat, ha a forrás port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha a forrás vagy cél port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# nslookup&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Linux hoszttal forgalmat szeretnénk route-olni annak eth0 és eth1 interfésze között. A lentiek alapján a hoszt továbbítani fogja a 192.168.0.12 felől érkező forgalmat a 16.16.16.16 felé? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 125.0.0.6 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 10.0.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 125.0.0.4 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, egyik route sem fedi le a cél IP címét.&lt;br /&gt;
# Nem, ha a net.ipv4_forward (/proc/sys/net/ipv4/ip_forward) értéke 0.&lt;br /&gt;
# Igen, mást nem is szükséges beállítani.&lt;br /&gt;
# Az iptables filter táblájának FORWARD láncában van illeszkedő szűrési szabály.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/24 dev wlan0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# Semmit, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket használná arra, hogy megállapítsa, egy hoszt képes-e kommunikálni egy másikkal? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ls&lt;br /&gt;
# ifconfig&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][-1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;[2:] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ips&amp;quot;&lt;br /&gt;
# SyntaxError: invalid syntax&lt;br /&gt;
# &amp;quot;orem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;rem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.0.0.0/8 -o eth2 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j SNAT --to-source 192.168.1.10 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.0.0.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.0/8-as tartomány.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit takar az az állítás, hogy a Python nyelv dinamikusan (és erősen típusos)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Változó típus nélkül definiálunk, de értékadás után típusa nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiáljuk, ami futás során nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típus nélkül definiálunk, ami futás közben változhat.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiálunk, ami futás során megváltozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszton az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig wlo1 | grep inet &amp;lt;br&amp;gt; inet 192.168.77.183 netmask 255.255.255.0 broadcast 192.168.77.255 &amp;lt;br&amp;gt; $ sudo tcpdump -ni wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; tcpdump: verbose output suppressed, use -v or -vv for full protocol decode &amp;lt;br&amp;gt; listening on wlo1, link-type EN10MB (Ethernet), capture size 262144 bytes &amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119732 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119759 IP 192.168.77.183.46534 &amp;gt; 74.125.195.189.443: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.122779 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A vizsgált hoszt nem kommunikál a helyi hálózaton kívüli IP címekkel.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hosztra a 74.125.195.189-es IP cím felőle érkezik be forgalom.&lt;br /&gt;
# Jelenleg csak a wlo1 interfészen kimenő vagy azon érkező csomagokat monitorozzuk.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hoszt egy távoli gép 443-as portjával kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehet a célja annak, aki a következő utasítást használta? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ telnet 216.58.214.238 80 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy távoli gépen futó HTTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Egy helyi gépen futó FTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Titkosítatlan bejelentkezés egy távoli gépre az alapértelmezett telnet porton.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzése, hogy egy távoli gépen fut-e szolgáltatás a 80-as TCP porton.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszton az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ arp -n &amp;lt;br&amp;gt; Address HWtype HWaddress Flgas Mask Iface &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 ether a0:f3:c1:ff:21:b8  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.15 ether 72:42:53:8f:55:9c  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface  &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 192.168.77.1 0.0.0.0 UG 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 0.0.0.0 255.255.255.0 U 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A 192.168.77.185-ös hosztot a wlo1 interfészen keresztül érhetjük el.&lt;br /&gt;
# A hoszt default GW MAC címe a0:f3:c1:ff:21:b8.&lt;br /&gt;
# A hoszt két eszközzel már kommunikált a wlo1 interfészen keresztül.&lt;br /&gt;
# A hoszt a helyi hálózaton található 192.168.77.25-ös hoszttal jelenleg is kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő Python utasítások közül melyik ad vissza logikai igazat, azaz True értéket? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 42 in [&amp;quot;42&amp;quot;, 42]&lt;br /&gt;
# 42 is (&amp;quot;42&amp;quot;, 42)&lt;br /&gt;
# 42&lt;br /&gt;
# &amp;quot;42&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) NEM valid utasítás(ok) az alábbiak közül a Python nyelvben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; * 2&lt;br /&gt;
# a,b = b,a&lt;br /&gt;
# a+++&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;12&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A PREROUTING -d 192.168.168.10 -p tcp --dport 2222 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j DNAT --to-destination 10.0.0.153:22 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 192.168.168.10-es cél IP címet cseréli le, ha a csomag a 2222-es tcp portra érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153-as gép minden szolgáltatása.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, melynek segítségével egy külső hálózatról elérhetővé tesszük egy belső gép 22-es tcp portját.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, egy külső hálózatról hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153 gép 22-es tcp és udp portja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre cseréli, míg a többi karaktert változatlanul hagyja. Melyik parancs(ok) oldja(k) ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z a-za-z&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek)et NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
# dig&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, igaz, azaz True értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket sorrend nélkül? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás(ok) igaz(ak) a DNS query-kre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re soha nem kaphatunk teljes választ.&lt;br /&gt;
# A recursive query-re mindig teljes választ kapunk, támogatása nem kötelező.&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re kétféle választ kaphatunk: teljes választ vagy referralt egy másik szerverre.&lt;br /&gt;
# Három különböző fajtája van: recursive, iterative és inverse.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi feladatok közül mely(ek)ben NEM nyújtana segítséget a Wireshark eszköz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalmi minták rögzítésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom beérkezési port alapú szűrésben.&lt;br /&gt;
# Egy távoli HTTP szerver válaszainak elemzésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom generálásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, hamis, azaz False értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-1]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-4]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot; ,0] [-3:-1]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [1,&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [:-2]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;CD&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;DC&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AB&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(1,2, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(&amp;quot;22&amp;quot;, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;22ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# &amp;quot;223&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket a sorrend megtartásával? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek) NEM valid sztring(ek) a Python nyelvben?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ### lorem ipsum&lt;br /&gt;
# &#039;lorem ipsum&#039;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 1 -t www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú mérésére 1 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 10 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére tetszőleges küldő gépről tetszőleges hálózaton.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére, ha a fogadó gép 10 hop távolságon belül van (és nem állít be valótlan TTL értéket).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 5 www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti átlagos/minimális/maximális körülfordulási idő mérésére egy 5 másodperces méréssel.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 5 ICMP ECHO&lt;br /&gt;
REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; for i in {1..20}; do&amp;lt;br&amp;gt;   ping -c 1 -t $i www.bme.hu &amp;gt; /dev/null &amp;lt;br&amp;gt; if [ $? ! = 1 ]; then &amp;lt;br&amp;gt; echo $i&amp;lt;br&amp;gt; break&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# 1-től növekvően az egész számokat addig, míg el nem érjük a küldő és fogadó &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát vagy 20-at, feltételezve, hogy a fogadó gép nem állít be valótlan TTL értéket.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van és a célhoszt nem állítja valótlan értékre a TTL mezőt.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven icmp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; és &amp;quot;echo reply&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven arp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő nem ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése. &lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80      0.0.0.0:*         LISTEN    0     27733   1207/apache2&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22    0.0.0.0:*         LISTEN    0     25941   1063/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  192.168.1.101:33580    152.66.244.65:22         ESTABLISHED    1000     673702   19474/ssh&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, és egy lokálisan futó secure shell kliens kapcsolódik egy távoli szerverhez.&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy távoli secure shell kliens kapcsolódik a lokálisan futó secure shell szerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0:0 172.10.1.10/16; ifconfig eth0:1 10.0.0.100/8&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz legalább két felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as és egy /16-os IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /16-os IPv4 címe és aktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr add 152.66.244.35/24 dev eth1; ip link set dev eth1 down&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad, az interfész inaktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész korábbi IPv4 címének törlése és egy új IPv4 cím beállítása és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip link set dev eth1 down; ip addr add 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész összes IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A FORWARD -d 10.0.0.0/24 -p tcp \ &amp;lt;br&amp;gt; -m state --state ESTABLISHED, RELATED -j ACCEPT&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez minden átmenő TCP forgalmat.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő és kimenő TCP forgalmat, ha az már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; print 2 * &amp;quot;AB&amp;quot;[:1] + &amp;quot;BA&amp;quot;[1:] * 2 &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;int&#039; and &#039;str&#039; objects.&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AABB&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AAAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;BBAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcaaa&amp;quot; | sed &#039;s/c\(a*\)/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bxaaaaaay&lt;br /&gt;
# bxaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaa&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik esetben nyújt segítséget a ping? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy link késleltetésének becslésében.&lt;br /&gt;
# Kapcsolatfelvétel sikerességének meghatározásában.&lt;br /&gt;
# Csomag várakozási sorok hosszának pontos megállapításában.&lt;br /&gt;
# Távoli hoszton lévő fájl tartalmának megjelenítésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely esetben használná az nslookup eszközt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy adott névhez tartozó IP cím meghatározásához.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott névtérhez tartozó IP címet melyik DNS szerver adja meg.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott DNS szerver ismeri-e az adott névtérhez tartozó IP címet.&lt;br /&gt;
# Annak meghatározására, hogy egy adott névnek mely cég a tulajdonosa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DNS alapú kérésirányítás előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a felhasználó számára teljesen transzparens.&lt;br /&gt;
# mivel a DNS szolgáltatás mindenütt jelen van, használatához nincs szükség plusz eszközökre.&lt;br /&gt;
# a helyi DNS feloldó automatikusan elosztja a terhelést az nslookupok által visszaadott IP címek között.&lt;br /&gt;
# hibás szerverhez nem továbbít forgalmat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik Python típusú változón nem értelmezhető az elemkijelölő [] operátor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# complex&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# string&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; #!/bin/bash &amp;lt;br&amp;gt; for i in *.hpp; do &amp;lt;br&amp;gt; mv $i &amp;quot;$(echo $i | sed &#039;s/..$/h/&#039;)&amp;quot; &amp;lt;br&amp;gt; done &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .h fájlokra az aktuális könyvtárban.&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .h fájlokra az aktuális könyvtárban és az összes alkönyvtárában.&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .hh fájlokra az aktuális könyvtárban és az összes alkönyvtárban.&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .hh fájlokra az aktuális könyvtárban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mininetes hálózatban a h1 nevű gép IP címe 10.10.10.10, mac címe aa:cc:dd:cc:ac:dc. A vele egy alhálózatban lévő h2 nevű gép IP címe 10.2.2.2, mac címe aa:bb:bb:aa:ab:ba. A h1-en kiadott &amp;quot;ping 10.2.2.2&amp;quot; parancs sikeresen lefut, de a &amp;quot;ping h2&amp;quot; nem. Milyen parancs(ok) kiadása után lehet a h1-en kiadott &amp;quot;ping h2&amp;quot; is sikeres? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# h2-n: # echo &amp;quot;10.2.2.2 h2&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/hosts&lt;br /&gt;
# h1-en: # echo &amp;quot;10.2.2.2 h2&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/hosts&lt;br /&gt;
# h2-n: # arp -s 10.10.10.10 aa:cc:dd:cc:ac:dc&lt;br /&gt;
# h1-en: # arp -s 10.2.2.2 aa:bb:bb:aa:ab:ba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing beállítások mellett melyik állítás(ok) igaz(ak), ha tudjuk, hogy a hálózatban nincs hiba és mindegyik interfész tökéletesen működik? &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; sysctl -w net.ipv4.ip_forward=1 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr del 10.0.0.4/8 dev r1-eth0 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr add 10.1.1.2/24 dev r1-eth0 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr add 10.2.12.1/24 dev r1-eth1 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr add 10.2.13.1/24 dev r1-eth2 &amp;lt;br&amp;gt; ip route add 10.1.2.0/24 via 10.2.12.2 metric 10 &amp;lt;br&amp;gt; ip route add 10.1.2.0/24 via 10.2.13.3 metric 20 &amp;lt;br&amp;gt; ip route add 10.1.3.0/24 via 10.2.13.3 &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 10.2.12.2-es célcímű csomag az r1-eth0 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
# A 10.1.1.10-es célcímű csomag az r1-eth0 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
# A 10.1.3.10-es célcímű csomag az r1-eth2 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
# A 10.1.2.2-es célcímű csomag az r1-eth2 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.20.30.0.0./8 -o eth6 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j MASQUERADE&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.20.30.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.20.30.0/8-as tartomány.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -t 3 www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti átlagos/minimális/maximális körülfordulási idő mérésére egy 3 másodperces méréssel.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére tetszőleges küldő gépről tetszőleges hálózaton.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 3 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére, ha a fogadó gép 3 hop távolságon belül van (és nem állít be valótlan TTL értéket).&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201551</id>
		<title>Konzis kikérdező (Vizsga)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201551"/>
		<updated>2022-01-19T14:32:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Válaszok javítása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (Vizsga)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az alábbi négy mondat közül csak egyet használhatna hogyan jellemezné az SDN-t? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati protokoll, melynek segítségével az eszközök sokkal hatékonyabban tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
# Az SDN teljesen új kapcsolási alapelv, ami felgyorsítja a hálózatok működését.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy újfajta szemléletmód és technológia, amivel a hálózat funkcionalitását megadjuk.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati algoritmus, mellyel a hagyományos hálózatok korlátai túlszárnyalhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik befejezéss(ek)el igaz a következő félmondat? Az SDN infrastruktúra rétegében... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, 3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, de a nem SDN kompatibilis eszközöket a saját konfigurációs lehetőségeik szerint kell beállítani. &lt;br /&gt;
# hagyományos eszközök egyáltalán nem használhatók.&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, amit a NOS támogatni tud.&lt;br /&gt;
# kizárólag OpenFlow kompatibilis eszközök használhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# BitTorrent kliens.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy proaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A reaktív párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# Nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# Készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
# Nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy topológia-felderítő POX kontroller alkalmazás speciális LLDP csomagokat generál és kizárólag ezekre a csomagokra támaszkodik a topológia felderítése során. Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switch-hoszt linkeket.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az LLDP protokollt, de van olyan switch, ami az OpenFlow protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az OpenFlow protokollt, de van olyan switch, ami az LLDP protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switchek közötti linkeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=10s, table=0, n_packets=40, n_bytes=30000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=100, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=20s, table=0, n_packets=400, n_bytes=200000, idle_timeout=20, hard_timeout=30, idle_age=15, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=26s, table=0, n_packets=10, n_bytes=15000, idle_timeout=20, hard_timeout=40, idle_age=18, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# A 10.10.10.10-es forráscímről érkező csomagokat a kontrollerhez továbbítja.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=30s, table=0, n_packets=40, n_bytes=60000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan kevesebb, mint 5 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) koordinálatlan kapcsolódásából jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) központi irányítás melletti összekapcsolása.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) hatékony fastruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) redundáns rácsstruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy BGP router a show ip bgp utasításra visszaadott listájában szerepel a következő AS_PATH: 2546 54367 23421 6537. Mely AS-ek közötti összeköttetésekre következtet ebből? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (2546 23421), (54367 6537)&lt;br /&gt;
# (23421 6537), (2546 54367), (2546 23421)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (23421 6537)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (2546 6537)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internetet alkotó Autonóm rendszerek (AS) fokszámainak eloszlása... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Skálafüggetlen, tehát nem elhanyagolható eséllyel vannak nagy fokszámú AS-ek.&lt;br /&gt;
# Hasonló az emberek magasságának az eloszlásához.&lt;br /&gt;
# Gyors lecsengésű, tehát nincsenek benne igazán nagy fokszámú AS-ek. &lt;br /&gt;
# Egyenletes, vagyis egy fokszámtartományból egyenlő eséllyel találunk adott fokú AS-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért lehet sikeres egy ARP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hitelesnek elfogadott ARP üzenetet bárki készíthet, benne hamis információkkal.&lt;br /&gt;
# A felhasználók figyelmen kívül hagyják az ARP tanúsítványokra vonatkozó fixgyelmeztető ablakokat.&lt;br /&gt;
# Az ARP vírus Linux és Windows gépeket is meg tud fertőzni.&lt;br /&gt;
# Az ARP protokollt meg lehet kerülni, a korábbi nyíltan támadható BGP protokoll használatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miben hasonlít egymásra a WPA1 (TKIP) és WPA2 (CCMP) megoldás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindkettő a legmodernebb AES titkosítást használja.&lt;br /&gt;
# A kiküldött keretek sorszámozása egy 48 bites számlálón alapul, még akkor is, ha ennek nem minden bitje jelenik meg.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben egy javítást látunk, a WPA1 a WEP-et, a WPA2 a WPA1-et javítja ki.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben a kriptográfia műveleteket a korábbi WEP egység végzi el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra. &lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Linux rendszer indulása esetén milyen szolgáltatások indulnak el?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatások indító scriptjei egy adott futési szinthez kötött helyen tárolódnak, itt mindent indít a rendszer.&lt;br /&gt;
# Az autoexec.sh script hívja meg sorban az elindítandó parancsokat.&lt;br /&gt;
# Minden szolgáltatás elindul, ami a /sys folderben található.&lt;br /&gt;
# A Linux registry fájlban egy adott kulcson megtalálható az indítandó szolgáltatások listája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a multipath TCP-re?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy TCP folyamatot alfolyamokra bont és ezeket megpróbálja külön utakra terelni úgy, hogy a kliens és a szerver minden lehetséges interfésze között megpróbál egy folyamatot átvinni.&lt;br /&gt;
# A hálózati eszközök beállításaitól függetlenül képes megtalálni és használni a hálózatban levő többszörös útvonalakat.&lt;br /&gt;
# A multipath TCP használatához az alkalmazások kódját kis mértékben módosítani kell.&lt;br /&gt;
# Nem működik abban az esetben, ha a forrás vagy cél csak egyetlen hálózati interfésszel rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz a shortest path bridging technológiára? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóból indítva külön feszítőfát épít a hálózatban.&lt;br /&gt;
# Dinamikus Service ID-Vlan ID leképzést valósít meg, így tereli a különböző forgalmakat más-más feszítőfára.&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóban egy IS-IS példányt futtat, melyek a topológiát monitorozzák.&lt;br /&gt;
# Minden csomagot más és más feszítőfa továbbít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Melyik befejezéss(ekk)el igaz a következő félmondat? &amp;lt;br&amp;gt; A hálózatok virtualizációja...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# növelheti a hálózatok kihasználtásgát, hiszen akár egyszerre több szolgáltató használhatja ugyanazta a fizikai infrastruktúrát.&lt;br /&gt;
# egyszerűen azt jelenti, hogy egyes kapcsolókhoz és összeköttetésekhez csak adott ügyfelek férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# nem növeli a hálózatok kihasználtságát, sőt rontja, hiszen végül a csomagok úgyis a fizikai topológián és eszközön közlekednek.&lt;br /&gt;
# szükségtelen erőforráspazarlás, sokkal egyszerűbb rögtön a fizikai topológián irányítani a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel hatékony támgatásához...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az alkalmazások kódjának módosítására van szükség. &lt;br /&gt;
# a hálózatban nincs szükség extra konfigurációra, mert pl a multipath TCP megoldja a többszörös útvonalak kihúzását.&lt;br /&gt;
# lehetőség szerint minél több éldiszjunkt utat kell kialakítani a végpontok között.&lt;br /&gt;
# elengedhetetlen a drága hálózatmonitorozó eszközök használata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó programok készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) a hálózati operációs rendszernek (NOS) NEM a feladata? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Alapvető hálózati szolgáltatások biztosítása (pl. topológiafelderítés).&lt;br /&gt;
# Az infrastruktúrából begyűjtött információt magasabb szintű API-n keresztül elérhetővé tenni a hálózati alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# A hálózati funkcionalitásának megadása. &lt;br /&gt;
# Az alatt lévő hálózati infrastruktúra konfigurációja és működésének monitorozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy L2 (MAC) learning switch...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eldobja a továbbítandó csomagot, ha arra kéne továbbítania, amelyről érkezett.&lt;br /&gt;
# elárasztásos továbbítás mellett dönt, ha a csomag forrás mac címe nem szerepel a karbantartott táblázatban.&lt;br /&gt;
# IP cím - ethernet cím párosokat tart karban.&lt;br /&gt;
# dönthet elárasztásos továbbítás mellett, akkor is, ha a hálózat összes gépének címe jól szerelep a táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel NEM segít...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a hálózat hibatűrésének javításában.&lt;br /&gt;
# abban az esetben, ha a forrás és a célpont fa struktúrájú hálózatban van.&lt;br /&gt;
# a hálózati forgalom biztonságának fokozásában&lt;br /&gt;
# a hálózat kihasználtságának növeléséében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire következtet az alábbi lekérdezést látva? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0 &amp;lt;br&amp;gt; eth0: error fetching interface information: Device not found &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem létezik eth0 nevű interfész.&lt;br /&gt;
# Az interfész hálózati beállításai nem megfelelőek.&lt;br /&gt;
# Az inconfig nincs telepítve.&lt;br /&gt;
# Az eth0 egy WLAN interfész, ezért ifconfiggal nem lehet lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehetett a célja annak, aki a következő utasítást használta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az eth0 interfész címének statikus konfigurálása.&lt;br /&gt;
# Az alapértelmezett átjáró 192.168.0.254-es IP címre álltása.&lt;br /&gt;
# Annak lekérdezésem hogy az eth0 interfész valóban a 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkezik-e.&lt;br /&gt;
# A 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkező eth0 interfész letiltása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM az SDN architektúra egyik rétege? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra&lt;br /&gt;
# Déli interfész&lt;br /&gt;
# OpenFlow&lt;br /&gt;
# Hálózati operációs rendszer (NOS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM képzelhető el SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal&lt;br /&gt;
# Többutas TCP&lt;br /&gt;
# Hub&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik valósítható meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
# A proaktívnál párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# Nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# Készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi NEM igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) az Internet alapegységeire, az Autonóm rendszerekre (AS,Autonomous systems)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az AS egy adminisztratív egységbe tartozó mérnökileg tervezett hálózat.&lt;br /&gt;
# A BME saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# A TMIT saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# Az AS-eknek sorszámuk van, melyet a IANA nevű szervezet regisztrál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a hasonlóságok az Internet, a Facebook és a Debian csomagfüggőségek hálózatában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindegyik spontán önszerveződéssel jött létre.&lt;br /&gt;
# Mindegyik skálafüggetlen fokszámeloszlású.&lt;br /&gt;
# Mindegyiknek az alapegységei (csomópontjai) elektonikus áramkörök.&lt;br /&gt;
# Mindegyik kifejezetten sűrű hálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM igaz a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen célt szolgál a VLAN? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Távoli számítógépek titkos elérése.&lt;br /&gt;
# Virtuális magánhálózat kialakítása az Interneten.&lt;br /&gt;
# Helyi hálózati forgalom célok szerinti elkülönítése.&lt;br /&gt;
# Nagyobb területek lefedése vezetéknélküli hálózatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az ami NEM igaz a virtuális magánhálózattal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Elsőbbségi továbbítást biztosít a nemVPN csomagokhoz képest.&lt;br /&gt;
# Titkosítással is biztosítható a magánhálózat kialakítása.&lt;br /&gt;
# Biztonsága független az alsó hálózati rétegek biztonságától.&lt;br /&gt;
# Távoli telephelyek összeköttetésérére is alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWPA TKIP algoritmus esetén miért alkalmazzuk még mindig a WEP blokkot? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Olyan megoldást kellett készíteni, ahol a régi eszközök továbbra is használhatóak maradnak.&lt;br /&gt;
# A WEP esetén nem volt gond a titkosítással csak a csoportkulcsot kellett lecserélni egyedire.&lt;br /&gt;
# A 128 bites kulcs megoldja a WEP problémáját, így a nagyobb kulccsal az továbbra is használható.&lt;br /&gt;
# AWPATKIP megjelenése időpontjában még nem volt ismert, hogy gond lenne a WEP protokollal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző NEM igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hordozható&lt;br /&gt;
# Objektum orientált&lt;br /&gt;
# Statikusan típusos&lt;br /&gt;
# Interpretált&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak egyszerű szkriptek írására használható.&lt;br /&gt;
# Utasításblokk behúzással definiálható.&lt;br /&gt;
# A kódot minden architektúrán külön fordítani kell.&lt;br /&gt;
# Változók definiálásánál meg kell adni annak típusát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nyelvi kulcsszóval definiálható üres utasításblokk? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Continue&lt;br /&gt;
# With&lt;br /&gt;
# Pass&lt;br /&gt;
# None&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra.&lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többek között milyen módon árthat a DHCP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A nem hiearchikusan kiosztott IP címek komoly terhelést okozhatnak a hálózaton.&lt;br /&gt;
# Hamis DNS szervert állíthat be a támadó az áldozat gépén. &lt;br /&gt;
# Egy már működő Windows rendszer esetében kék halált tud okozni (A Linux nem érintett).&lt;br /&gt;
# Megakadályozhatja, hogy egy Linux vagy Windows rendszer elinduljon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) az IPSEC protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# KriptográRai kulcsok egyeztetésére egy külön protokollt használunk, az IKE-t.&lt;br /&gt;
# Az IPSEC csomag minden bitje, azaz fejléce és tartalma (payload) titkosítható és hitelessége ellenőrizhető.&lt;br /&gt;
# Tunnel üzemmód esetén választható, hogy csak hitelesítés kerüljön az eredeti IP csomagra.&lt;br /&gt;
# Az AH (Authentication Header) esetén megtörténik a tartalom hitelesítése is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS (hálózati operációs rendszer) felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó program készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányban a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban. &lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként mindig eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet topológiáját akarjuk hozzávetőlegesen rekonstruálni. Milyen adatbázishoz célszerű fordulni adatért? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A BGP routerek RIB adatbázisaiban tárolt útvonalakat érdemes beszerezni.&lt;br /&gt;
# A WiFi routerek DHCP adatbázisai a megfelelő adatforrás.&lt;br /&gt;
# Az Internetes hoszt-ok ARP táblája megfelelő kiindulópont.&lt;br /&gt;
# A routerek OSPF adatbázisait célszerű lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# Az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy OpenFlow kontroller proaktív hub logikát valósít meg, és legalább 200 ms-ra van a switchektől, akkor... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Ugyan olyan lesz a sebessége, mint egy reaktív hub logikát megvalósító kontroller.&lt;br /&gt;
# Lassabb lesz, mint egy reaktív hub logikát megvalósító kontroller.&lt;br /&gt;
# A switchek minden csomag feldolgozásakor kommunikálnak a kontrollerel.&lt;br /&gt;
# A switchek tartalmaznak folyamattábla bejegyzéseket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== h1, h2 és egy POX kontroller is egy közös switch-hez kapcsolodik, mindhárom link 100 ms késleltetésű. A kontroller a forwarding.l2_learning modult futtatja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hiába indítjuk el pluszban az openflow.discovery modult, az LLDP protokollal nem lehet feltérképezni ennek a három csomópontból álló hálózatnak az egyik linkjét sem.&lt;br /&gt;
# Ha pluszban elindítjuk az ARP responder modult, akkor számottevően csökken az ARP lekérdezések száma.&lt;br /&gt;
# Ha pluszban elindítjuk az ARP responder modult, akkor számottevően csökken az ARP lekérdezések ideje.&lt;br /&gt;
# Ha pluszban elindítjuk az ARP responder modult, akkor nem változik az ARP lekérdezések ideje.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IEEE 802.1X esetén egyebek mellett milyen feladata van az Authenticator-nak? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hitelesítést biztosít a hálózati szerverek kapcsoltaihoz.&lt;br /&gt;
# Közvetíti a hitelesítési folyamatot a felhasználó és a hitelesítő között.&lt;br /&gt;
# Hitelesíti a felhasználót a nála tárolt adatok alapján.&lt;br /&gt;
# Megkerüli a hitelesítéseket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely hitelesítési eljárásokhoz nem kell feltétlenül hiteles tanúsítvány? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# PEAP-MSCHAPV2&lt;br /&gt;
# EAP-TLS&lt;br /&gt;
# EAP-TTLS-PAP&lt;br /&gt;
# EAP-TTLS-TLS&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201429</id>
		<title>Konzis kikérdező (Vizsga)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201429"/>
		<updated>2022-01-05T22:23:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Válaszok hozzáadása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (Vizsga)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az alábbi négy mondat közül csak egyet használhatna hogyan jellemezné az SDN-t? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati protokoll, melynek segítségével az eszközök sokkal hatékonyabban tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
# Az SDN teljesen új kapcsolási alapelv, ami felgyorsítja a hálózatok működését.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy újfajta szemléletmód és technológia, amivel a hálózat funkcionalitását megadjuk.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati algoritmus, mellyel a hagyományos hálózatok korlátai túlszárnyalhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik befejezéss(ek)el igaz a következő félmondat? Az SDN infrastruktúra rétegében... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, 3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, de a nem SDN kompatibilis eszközöket a saját konfigurációs lehetőségeik szerint kell beállítani. &lt;br /&gt;
# hagyományos eszközök egyáltalán nem használhatók.&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, amit a NOS támogatni tud.&lt;br /&gt;
# kizárólag OpenFlow kompatibilis eszközök használhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# BitTorrent kliens.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy proaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A reaktív párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# Nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# Készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
# Nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy topológia-felderítő POX kontroller alkalmazás speciális LLDP csomagokat generál és kizárólag ezekre a csomagokra támaszkodik a topológia felderítése során. Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switch-hoszt linkeket.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az LLDP protokollt, de van olyan switch, ami az OpenFlow protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az OpenFlow protokollt, de van olyan switch, ami az LLDP protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switchek közötti linkeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=10s, table=0, n_packets=40, n_bytes=30000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=100, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=20s, table=0, n_packets=400, n_bytes=200000, idle_timeout=20, hard_timeout=30, idle_age=15, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=26s, table=0, n_packets=10, n_bytes=15000, idle_timeout=20, hard_timeout=40, idle_age=18, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# A 10.10.10.10-es forráscímről érkező csomagokat a kontrollerhez továbbítja.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=30s, table=0, n_packets=40, n_bytes=60000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan kevesebb, mint 5 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) koordinálatlan kapcsolódásából jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) központi irányítás melletti összekapcsolása.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) hatékony fastruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) redundáns rácsstruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy BGP router a show ip bgp utasításra visszaadott listájában szerepel a következő AS_PATH: 2546 54367 23421 6537. Mely AS-ek közötti összeköttetésekre következtet ebből? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (2546 23421), (54367 6537)&lt;br /&gt;
# (23421 6537), (2546 54367), (2546 23421)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (23421 6537)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (2546 6537)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internetet alkotó Autonóm rendszerek (AS) fokszámainak eloszlása... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Skálafüggetlen, tehát nem elhanyagolható eséllyel vannak nagy fokszámú AS-ek.&lt;br /&gt;
# Hasonló az emberek magasságának az eloszlásához.&lt;br /&gt;
# Gyors lecsengésű, tehát nincsenek benne igazán nagy fokszámú AS-ek. &lt;br /&gt;
# Egyenletes, vagyis egy fokszámtartományból egyenlő eséllyel találunk adott fokú AS-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért lehet sikeres egy ARP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hitelesnek elfogadott ARP üzenetet bárki készíthet, benne hamis információkkal.&lt;br /&gt;
# A felhasználók figyelmen kívül hagyják az ARP tanúsítványokra vonatkozó fixgyelmeztető ablakokat.&lt;br /&gt;
# Az ARP vírus Linux és Windows gépeket is meg tud fertőzni.&lt;br /&gt;
# Az ARP protokollt meg lehet kerülni, a korábbi nyíltan támadható BGP protokoll használatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miben hasonlít egymásra a WPA1 (TKIP) és WPA2 (CCMP) megoldás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindkettő a legmodernebb AES titkosítást használja.&lt;br /&gt;
# A kiküldött keretek sorszámozása egy 48 bites számlálón alapul, még akkor is, ha ennek nem minden bitje jelenik meg.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben egy javítást látunk, a WPA1 a WEP-et, a WPA2 a WPA1-et javítja ki.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben a kriptográfia műveleteket a korábbi WEP egység végzi el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra. &lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Linux rendszer indulása esetén milyen szolgáltatások indulnak el?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatások indító scriptjei egy adott futési szinthez kötött helyen tárolódnak, itt mindent indít a rendszer.&lt;br /&gt;
# Az autoexec.sh script hívja meg sorban az elindítandó parancsokat.&lt;br /&gt;
# Minden szolgáltatás elindul, ami a /sys folderben található.&lt;br /&gt;
# A Linux registry fájlban egy adott kulcson megtalálható az indítandó szolgáltatások listája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a multipath TCP-re?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy TCP folyamatot alfolyamokra bont és ezeket megpróbálja külön utakra terelni úgy, hogy a kliens és a szerver minden lehetséges interfésze között megpróbál egy folyamatot átvinni.&lt;br /&gt;
# A hálózati eszközök beállításaitól függetlenül képes megtalálni és használni a hálózatban levő többszörös útvonalakat.&lt;br /&gt;
# A multipath TCP használatához az alkalmazások kódját kis mértékben módosítani kell.&lt;br /&gt;
# Nem működik abban az esetben, ha a forrás vagy cél csak egyetlen hálózati interfésszel rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz a shortest path bridging technológiára? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóból indítva külön feszítőfát épít a hálózatban.&lt;br /&gt;
# Dinamikus Service ID-Vlan ID leképzést valósít meg, így tereli a különböző forgalmakat más-más feszítőfára.&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóban egy IS-IS példányt futtat, melyek a topológiát monitorozzák.&lt;br /&gt;
# Minden csomagot más és más feszítőfa továbbít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Melyik befejezéss(ekk)el igaz a következő félmondat? &amp;lt;br&amp;gt; A hálózatok virtualizációja...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# növelheti a hálózatok kihasználtásgát, hiszen akár egyszerre több szolgáltató használhatja ugyanazta a fizikai infrastruktúrát.&lt;br /&gt;
# egyszerűen azt jelenti, hogy egyes kapcsolókhoz és összeköttetésekhez csak adott ügyfelek férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# nem növeli a hálózatok kihasználtságát, sőt rontja, hiszen végül a csomagok úgyis a fizikai topológián és eszközön közlekednek.&lt;br /&gt;
# szükségtelen erőforráspazarlás, sokkal egyszerűbb rögtön a fizikai topológián irányítani a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel hatékony támgatásához...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az alkalmazások kódjának módosítására van szükség. &lt;br /&gt;
# a hálózatban nincs szükség extra konfigurációra, mert pl a multipath TCP megoldja a többszörös útvonalak kihúzását.&lt;br /&gt;
# lehetőség szerint minél több éldiszjunkt utat kell kialakítani a végpontok között.&lt;br /&gt;
# elengedhetetlen a drága hálózatmonitorozó eszközök használata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó programok készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) a hálózati operációs rendszernek (NOS) NEM a feladata? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Alapvető hálózati szolgáltatások biztosítása (pl. topológiafelderítés).&lt;br /&gt;
# Az infrastruktúrából begyűjtött információt magasabb szintű API-n keresztül elérhetővé tenni a hálózati alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# A hálózati funkcionalitásának megadása. &lt;br /&gt;
# Az alatt lévő hálózati infrastruktúra konfigurációja és működésének monitorozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy L2 (MAC) learning switch...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eldobja a továbbítandó csomagot, ha arra kéne továbbítania, amelyről érkezett.&lt;br /&gt;
# elárasztásos továbbítás mellett dönt, ha a csomag forrás mac címe nem szerepel a karbantartott táblázatban.&lt;br /&gt;
# IP cím - ethernet cím párosokat tart karban.&lt;br /&gt;
# dönthet elárasztásos továbbítás mellett, akkor is, ha a hálózat összes gépének címe jól szerelep a táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel NEM segít...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a hálózat hibatűrésének javításában.&lt;br /&gt;
# abban az esetben, ha a forrás és a célpont fa struktúrájú hálózatban van.&lt;br /&gt;
# a hálózati forgalom biztonságának fokozásában&lt;br /&gt;
# a hálózat kihasználtságának növeléséében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire következtet az alábbi lekérdezést látva? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0 &amp;lt;br&amp;gt; eth0: error fetching interface information: Device not found &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem létezik eth0 nevű interfész.&lt;br /&gt;
# Az interfész hálózati beállításai nem megfelelőek.&lt;br /&gt;
# Az inconfig nincs telepítve.&lt;br /&gt;
# Az eth0 egy WLAN interfész, ezért ifconfiggal nem lehet lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehetett a célja annak, aki a következő utasítást használta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az eth0 interfész címének statikus konfigurálása.&lt;br /&gt;
# Az alapértelmezett átjáró 192.168.0.254-es IP címre álltása.&lt;br /&gt;
# Annak lekérdezésem hogy az eth0 interfész valóban a 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkezik-e.&lt;br /&gt;
# A 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkező eth0 interfész letiltása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM az SDN architektúra egyik rétege? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra&lt;br /&gt;
# Déli interfész&lt;br /&gt;
# OpenFlow&lt;br /&gt;
# Hálózati operációs rendszer (NOS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM képzelhető el SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal.&lt;br /&gt;
# Többutas TCP.&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik valósítható meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal.&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
# a proaktívnál párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi NEM igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) az Internet alapegységeire, az Autonóm rendszerekre (AS,Autonomous systems)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az AS egy adminisztratív egységbe tartozó mérnökileg tervezett hálózat.&lt;br /&gt;
# A BME saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# A TMIT saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# Az AS-eknek sorszámuk van, melyet a IANA nevű szervezet regisztrál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a hasonlóságok az Internet, a Facebook és a Debian csomagfüggőségek hálózatában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindegyik spontán önszerveződéssel jött létre.&lt;br /&gt;
# Mindegyik skálafüggetlen fokszámeloszlású.&lt;br /&gt;
# Mindegyiknek az alapegységei (csomópontjai) elektonikus áramkörök.&lt;br /&gt;
# Mindegyik kifejezetten sűrű hálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM igaz a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen célt szolgál a VLAN? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Távoli számítógépek titkos elérése.&lt;br /&gt;
# Virtuális magánhálózat kialakítása az Interneten.&lt;br /&gt;
# Helyi hálózati forgalom célok szerinti elkülönítése.&lt;br /&gt;
# Nagyobb területek lefedése vezetéknélküli hálózatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az ami NEM igaz a virtuális magánhálózattal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Elsőbbségi továbbítást biztosít a nemVPN csomagokhoz képest.&lt;br /&gt;
# Titkosítással is biztosítható a magánhálózat kialakítása.&lt;br /&gt;
# Biztonsága független az alsó hálózati rétegek biztonságától.&lt;br /&gt;
# Távoli telephelyek összeköttetésérére is alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWPA TKIP algoritmus esetén miért alkalmazzuk még mindig a WEP blokkot? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Olyan megoldást kellett készíteni, ahol a régi eszközök továbbra is használhatóak maradnak.&lt;br /&gt;
# A WEP esetén nem volt gond a titkosítással csak a csoportkulcsot kellett lecserélni egyedire.&lt;br /&gt;
# A 128 bites kulcs megoldja a WEP problémáját, így a nagyobb kulccsal az továbbra is használható.&lt;br /&gt;
# AWPATKIP megjelenése időpontjában még nem volt ismert, hogy gond lenne a WEP protokollal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző NEM igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hordozható&lt;br /&gt;
# Objektum orientált&lt;br /&gt;
# Statikusan típusos&lt;br /&gt;
# Interpretált&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak egyszerű szkriptek írására használható.&lt;br /&gt;
# Utasításblokk behúzással definiálható.&lt;br /&gt;
# A kódot minden architektúrán külön fordítani kell.&lt;br /&gt;
# Változók definiálásánál meg kell adni annak típusát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nyelvi kulcsszóval definiálható üres utasításblokk? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Continue&lt;br /&gt;
# With&lt;br /&gt;
# Pass&lt;br /&gt;
# None&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra.&lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többek között milyen módon árthat a DHCP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A nem hiearchikusan kiosztott IP címek komoly terhelést okozhatnak a hálózaton.&lt;br /&gt;
# Hamis DNS szervert állíthat be a támadó az áldozat gépén. &lt;br /&gt;
# Egy már működő Windows rendszer esetében kék halált tud okozni (A Linux nem érintett).&lt;br /&gt;
# Megakadályozhatja, hogy egy Linux vagy Windows rendszer elinduljon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) az IPSEC protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# KriptográRai kulcsok egyeztetésére egy külön protokollt használunk, az IKE-t.&lt;br /&gt;
# Az IPSEC csomag minden bitje, azaz fejléce és tartalma (payload) titkosítható és hitelessége ellenőrizhető.&lt;br /&gt;
# Tunnel üzemmód esetén választható, hogy csak hitelesítés kerüljön az eredeti IP csomagra.&lt;br /&gt;
# Az AH (Authentication Header) esetén megtörténik a tartalom hitelesítése is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS (hálózati operációs rendszer) felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó program készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányban a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban. &lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként mindig eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet topológiáját akarjuk hozzávetőlegesen rekonstruálni. Milyen adatbázishoz célszerű fordulni adatért? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A BGP routerek RIB adatbázisaiban tárolt útvonalakat érdemes beszerezni.&lt;br /&gt;
# A WiFi routerek DHCP adatbázisai a megfelelő adatforrás.&lt;br /&gt;
# Az Internetes hoszt-ok ARP táblája megfelelő kiindulópont.&lt;br /&gt;
# A routerek OSPF adatbázisait célszerű lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# Az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy OpenFlow kontroller proaktív hub logikát valósít meg, és legalább 200 ms-ra van a switchektől, akkor... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Ugyan olyan lesz a sebessége, mint egy reaktív hub logikát megvalósító kontroller.&lt;br /&gt;
# Lassabb lesz, mint egy reaktív hub logikát megvalósító kontroller.&lt;br /&gt;
# A switchek minden csomag feldolgozásakor kommunikálnak a kontrollerel.&lt;br /&gt;
# A switchek tartalmaznak folyamattábla bejegyzéseket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== h1, h2 és egy POX kontroller is egy közös switch-hez kapcsolodik, mindhárom link 100 ms késleltetésű. A kontroller a forwarding.l2_learning modult futtatja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hiába indítjuk el pluszban az openflow.discovery modult, az LLDP protokollal nem lehet feltérképezni ennek a három csomópontból álló hálózatnak az egyik linkjét sem.&lt;br /&gt;
# Ha pluszban elindítjuk az ARP responder modult, akkor számottevően csökken az ARP lekérdezések száma.&lt;br /&gt;
# Ha pluszban elindítjuk az ARP responder modult, akkor számottevően csökken az ARP lekérdezések ideje.&lt;br /&gt;
# Ha pluszban elindítjuk az ARP responder modult, akkor nem változik az ARP lekérdezések ideje.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IEEE 802.1X esetén egyebek mellett milyen feladata van az Authenticator-nak? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hitelesítést biztosít a hálózati szerverek kapcsoltaihoz.&lt;br /&gt;
# Közvetíti a hitelesítési folyamatot a felhasználó és a hitelesítő között.&lt;br /&gt;
# Hitelesíti a felhasználót a nála tárolt adatok alapján.&lt;br /&gt;
# Megkerüli a hitelesítéseket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely hitelesítési eljárásokhoz nem kell feltétlenül hiteles tanúsítvány? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# PEAP-MSCHAPV2&lt;br /&gt;
# EAP-TLS&lt;br /&gt;
# EAP-TTLS-PAP&lt;br /&gt;
# EAP-TTLS-TLS&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201428</id>
		<title>Konzis kikérdező (Vizsga)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201428"/>
		<updated>2022-01-05T21:45:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Válaszok javítása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (Vizsga)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az alábbi négy mondat közül csak egyet használhatna hogyan jellemezné az SDN-t? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati protokoll, melynek segítségével az eszközök sokkal hatékonyabban tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
# Az SDN teljesen új kapcsolási alapelv, ami felgyorsítja a hálózatok működését.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy újfajta szemléletmód és technológia, amivel a hálózat funkcionalitását megadjuk.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati algoritmus, mellyel a hagyományos hálózatok korlátai túlszárnyalhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik befejezéss(ek)el igaz a következő félmondat? Az SDN infrastruktúra rétegében... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, 3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, de a nem SDN kompatibilis eszközöket a saját konfigurációs lehetőségeik szerint kell beállítani. &lt;br /&gt;
# hagyományos eszközök egyáltalán nem használhatók.&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, amit a NOS támogatni tud.&lt;br /&gt;
# kizárólag OpenFlow kompatibilis eszközök használhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# BitTorrent kliens.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy proaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A reaktív párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# Nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# Készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
# Nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy topológia-felderítő POX kontroller alkalmazás speciális LLDP csomagokat generál és kizárólag ezekre a csomagokra támaszkodik a topológia felderítése során. Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switch-hoszt linkeket.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az LLDP protokollt, de van olyan switch, ami az OpenFlow protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az OpenFlow protokollt, de van olyan switch, ami az LLDP protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switchek közötti linkeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=10s, table=0, n_packets=40, n_bytes=30000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=100, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=20s, table=0, n_packets=400, n_bytes=200000, idle_timeout=20, hard_timeout=30, idle_age=15, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=26s, table=0, n_packets=10, n_bytes=15000, idle_timeout=20, hard_timeout=40, idle_age=18, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# A 10.10.10.10-es forráscímről érkező csomagokat a kontrollerhez továbbítja.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=30s, table=0, n_packets=40, n_bytes=60000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan kevesebb, mint 5 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) koordinálatlan kapcsolódásából jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) központi irányítás melletti összekapcsolása.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) hatékony fastruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) redundáns rácsstruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy BGP router a show ip bgp utasításra visszaadott listájában szerepel a következő AS_PATH: 2546 54367 23421 6537. Mely AS-ek közötti összeköttetésekre következtet ebből? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (2546 23421), (54367 6537)&lt;br /&gt;
# (23421 6537), (2546 54367), (2546 23421)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (23421 6537)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (2546 6537)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internetet alkotó Autonóm rendszerek (AS) fokszámainak eloszlása... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Skálafüggetlen, tehát nem elhanyagolható eséllyel vannak nagy fokszámú AS-ek.&lt;br /&gt;
# Hasonló az emberek magasságának az eloszlásához.&lt;br /&gt;
# Gyors lecsengésű, tehát nincsenek benne igazán nagy fokszámú AS-ek. &lt;br /&gt;
# Egyenletes, vagyis egy fokszámtartományból egyenlő eséllyel találunk adott fokú AS-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért lehet sikeres egy ARP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hitelesnek elfogadott ARP üzenetet bárki készíthet, benne hamis információkkal.&lt;br /&gt;
# A felhasználók figyelmen kívül hagyják az ARP tanúsítványokra vonatkozó fixgyelmeztető ablakokat.&lt;br /&gt;
# Az ARP vírus Linux és Windows gépeket is meg tud fertőzni.&lt;br /&gt;
# Az ARP protokollt meg lehet kerülni, a korábbi nyíltan támadható BGP protokoll használatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miben hasonlít egymásra a WPA1 (TKIP) és WPA2 (CCMP) megoldás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindkettő a legmodernebb AES titkosítást használja.&lt;br /&gt;
# A kiküldött keretek sorszámozása egy 48 bites számlálón alapul, még akkor is, ha ennek nem minden bitje jelenik meg.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben egy javítást látunk, a WPA1 a WEP-et, a WPA2 a WPA1-et javítja ki.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben a kriptográfia műveleteket a korábbi WEP egység végzi el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra. &lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Linux rendszer indulása esetén milyen szolgáltatások indulnak el?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatások indító scriptjei egy adott futési szinthez kötött helyen tárolódnak, itt mindent indít a rendszer.&lt;br /&gt;
# Az autoexec.sh script hívja meg sorban az elindítandó parancsokat.&lt;br /&gt;
# Minden szolgáltatás elindul, ami a /sys folderben található.&lt;br /&gt;
# A Linux registry fájlban egy adott kulcson megtalálható az indítandó szolgáltatások listája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a multipath TCP-re?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy TCP folyamatot alfolyamokra bont és ezeket megpróbálja külön utakra terelni úgy, hogy a kliens és a szerver minden lehetséges interfésze között megpróbál egy folyamatot átvinni.&lt;br /&gt;
# A hálózati eszközök beállításaitól függetlenül képes megtalálni és használni a hálózatban levő többszörös útvonalakat.&lt;br /&gt;
# A multipath TCP használatához az alkalmazások kódját kis mértékben módosítani kell.&lt;br /&gt;
# Nem működik abban az esetben, ha a forrás vagy cél csak egyetlen hálózati interfésszel rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz a shortest path bridging technológiára? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóból indítva külön feszítőfát épít a hálózatban.&lt;br /&gt;
# Dinamikus Service ID-Vlan ID leképzést valósít meg, így tereli a különböző forgalmakat más-más feszítőfára.&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóban egy IS-IS példányt futtat, melyek a topológiát monitorozzák.&lt;br /&gt;
# Minden csomagot más és más feszítőfa továbbít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Melyik befejezéss(ekk)el igaz a következő félmondat? &amp;lt;br&amp;gt; A hálózatok virtualizációja...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# növelheti a hálózatok kihasználtásgát, hiszen akár egyszerre több szolgáltató használhatja ugyanazta a fizikai infrastruktúrát.&lt;br /&gt;
# egyszerűen azt jelenti, hogy egyes kapcsolókhoz és összeköttetésekhez csak adott ügyfelek férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# nem növeli a hálózatok kihasználtságát, sőt rontja, hiszen végül a csomagok úgyis a fizikai topológián és eszközön közlekednek.&lt;br /&gt;
# szükségtelen erőforráspazarlás, sokkal egyszerűbb rögtön a fizikai topológián irányítani a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel hatékony támgatásához...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az alkalmazások kódjának módosítására van szükség. &lt;br /&gt;
# a hálózatban nincs szükség extra konfigurációra, mert pl a multipath TCP megoldja a többszörös útvonalak kihúzását.&lt;br /&gt;
# lehetőség szerint minél több éldiszjunkt utat kell kialakítani a végpontok között.&lt;br /&gt;
# elengedhetetlen a drága hálózatmonitorozó eszközök használata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó programok készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) a hálózati operációs rendszernek (NOS) NEM a feladata? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Alapvető hálózati szolgáltatások biztosítása (pl. topológiafelderítés).&lt;br /&gt;
# Az infrastruktúrából begyűjtött információt magasabb szintű API-n keresztül elérhetővé tenni a hálózati alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# A hálózati funkcionalitásának megadása. &lt;br /&gt;
# Az alatt lévő hálózati infrastruktúra konfigurációja és működésének monitorozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy L2 (MAC) learning switch...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eldobja a továbbítandó csomagot, ha arra kéne továbbítania, amelyről érkezett.&lt;br /&gt;
# elárasztásos továbbítás mellett dönt, ha a csomag forrás mac címe nem szerepel a karbantartott táblázatban.&lt;br /&gt;
# IP cím - ethernet cím párosokat tart karban.&lt;br /&gt;
# dönthet elárasztásos továbbítás mellett, akkor is, ha a hálózat összes gépének címe jól szerelep a táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel NEM segít...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a hálózat hibatűrésének javításában.&lt;br /&gt;
# abban az esetben, ha a forrás és a célpont fa struktúrájú hálózatban van.&lt;br /&gt;
# a hálózati forgalom biztonságának fokozásában&lt;br /&gt;
# a hálózat kihasználtságának növeléséében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire következtet az alábbi lekérdezést látva? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0 &amp;lt;br&amp;gt; eth0: error fetching interface information: Device not found &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem létezik eth0 nevű interfész.&lt;br /&gt;
# Az interfész hálózati beállításai nem megfelelőek.&lt;br /&gt;
# Az inconfig nincs telepítve.&lt;br /&gt;
# Az eth0 egy WLAN interfész, ezért ifconfiggal nem lehet lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehetett a célja annak, aki a következő utasítást használta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az eth0 interfész címének statikus konfigurálása.&lt;br /&gt;
# Az alapértelmezett átjáró 192.168.0.254-es IP címre álltása.&lt;br /&gt;
# Annak lekérdezésem hogy az eth0 interfész valóban a 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkezik-e.&lt;br /&gt;
# A 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkező eth0 interfész letiltása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM az SDN architektúra egyik rétege? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra&lt;br /&gt;
# Déli interfész&lt;br /&gt;
# OpenFlow&lt;br /&gt;
# Hálózati operációs rendszer (NOS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM képzelhető el SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal.&lt;br /&gt;
# Többutas TCP.&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik valósítható meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal.&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
# a proaktívnál párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi NEM igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) az Internet alapegységeire, az Autonóm rendszerekre (AS,Autonomous systems)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az AS egy adminisztratív egységbe tartozó mérnökileg tervezett hálózat.&lt;br /&gt;
# A BME saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# A TMIT saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# Az AS-eknek sorszámuk van, melyet a IANA nevű szervezet regisztrál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a hasonlóságok az Internet, a Facebook és a Debian csomagfüggőségek hálózatában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindegyik spontán önszerveződéssel jött létre.&lt;br /&gt;
# Mindegyik skálafüggetlen fokszámeloszlású.&lt;br /&gt;
# Mindegyiknek az alapegységei (csomópontjai) elektonikus áramkörök.&lt;br /&gt;
# Mindegyik kifejezetten sűrű hálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM igaz a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen célt szolgál a VLAN? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Távoli számítógépek titkos elérése.&lt;br /&gt;
# Virtuális magánhálózat kialakítása az Interneten.&lt;br /&gt;
# Helyi hálózati forgalom célok szerinti elkülönítése.&lt;br /&gt;
# Nagyobb területek lefedése vezetéknélküli hálózatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az ami NEM igaz a virtuális magánhálózattal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Elsőbbségi továbbítást biztosít a nemVPN csomagokhoz képest.&lt;br /&gt;
# Titkosítással is biztosítható a magánhálózat kialakítása.&lt;br /&gt;
# Biztonsága független az alsó hálózati rétegek biztonságától.&lt;br /&gt;
# Távoli telephelyek összeköttetésérére is alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWPA TKIP algoritmus esetén miért alkalmazzuk még mindig a WEP blokkot? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Olyan megoldást kellett készíteni, ahol a régi eszközök továbbra is használhatóak maradnak.&lt;br /&gt;
# A WEP esetén nem volt gond a titkosítással csak a csoportkulcsot kellett lecserélni egyedire.&lt;br /&gt;
# A 128 bites kulcs megoldja a WEP problémáját, így a nagyobb kulccsal az továbbra is használható.&lt;br /&gt;
# AWPATKIP megjelenése időpontjában még nem volt ismert, hogy gond lenne a WEP protokollal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző NEM igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hordozható&lt;br /&gt;
# Objektum orientált&lt;br /&gt;
# Statikusan típusos&lt;br /&gt;
# Interpretált&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak egyszerű szkriptek írására használható.&lt;br /&gt;
# Utasításblokk behúzással definiálható.&lt;br /&gt;
# A kódot minden architektúrán külön fordítani kell.&lt;br /&gt;
# Változók definiálásánál meg kell adni annak típusát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nyelvi kulcsszóval definiálható üres utasításblokk? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Continue&lt;br /&gt;
# With&lt;br /&gt;
# Pass&lt;br /&gt;
# None&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra.&lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többek között milyen módon árthat a DHCP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A nem hiearchikusan kiosztott IP címek komoly terhelést okozhatnak a hálózaton.&lt;br /&gt;
# Hamis DNS szervert állíthat be a támadó az áldozat gépén. &lt;br /&gt;
# Egy már működő Windows rendszer esetében kék halált tud okozni (A Linux nem érintett).&lt;br /&gt;
# Megakadályozhatja, hogy egy Linux vagy Windows rendszer elinduljon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) az IPSEC protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# KriptográRai kulcsok egyeztetésére egy külön protokollt használunk, az IKE-t.&lt;br /&gt;
# Az IPSEC csomag minden bitje, azaz fejléce és tartalma (payload) titkosítható és hitelessége ellenőrizhető.&lt;br /&gt;
# Tunnel üzemmód esetén választható, hogy csak hitelesítés kerüljön az eredeti IP csomagra.&lt;br /&gt;
# Az AH (Authentication Header) esetén megtörténik a tartalom hitelesítése is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS (hálózati operációs rendszer) felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó program készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányban a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban. &lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként mindig eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet topológiáját akarjuk hozzávetőlegesen rekonstruálni. Milyen adatbázishoz célszerű fordulni adatért? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A BGP routerek RIB adatbázisaiban tárolt útvonalakat érdemes beszerezni.&lt;br /&gt;
# A WiFi routerek DHCP adatbázisai a megfelelő adatforrás.&lt;br /&gt;
# Az Internetes hoszt-ok ARP táblája megfelelő kiindulópont.&lt;br /&gt;
# A routerek OSPF adatbázisait célszerű lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# Az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201427</id>
		<title>Konzis kikérdező (ZH)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201427"/>
		<updated>2022-01-05T21:45:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Válaszok javítása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (ZH)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rw-r--r-- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja és olvashatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak futtathatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod o+rw pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+xwr pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod oug=rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+x pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan csökkenő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre, míg a kisbetűket nagybetűre cseréli. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z A-Za-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcacb&amp;quot; | grep &amp;quot;a.*b&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit) &lt;br /&gt;
# acb&lt;br /&gt;
# bcacb&lt;br /&gt;
# bcacbacb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;baaa&amp;quot; | grep &amp;quot;^a*&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# baaa&lt;br /&gt;
# aaa&lt;br /&gt;
# ^a*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;a789b&amp;quot; | sed &#039;s/a\([0-9]*\)b/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# x789y&lt;br /&gt;
# x789789y&lt;br /&gt;
# ax789789yb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; !/bin/bash&amp;lt;br&amp;gt; for i in `find`; do&amp;lt;br&amp;gt;   if [ -h $i ]; then&amp;lt;br&amp;gt;    target=`ls -l $i | sed &#039;s/.*-&amp;gt;.//&#039;`&amp;lt;br&amp;gt; rm $i&amp;lt;br&amp;gt; cp $target $i&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket.&lt;br /&gt;
# Csak az aktuális könyvtárban szereplő minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az aktuális könyvtárban rekurzívan minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket és ha talál azonos nevű fájlt, akkor azt bemásolja a helyére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ traceroute www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Célhoszt nevének IP címre történő feloldására.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22      0.0.0.0:*         LISTEN    0     30979609   1248/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80    0.0.0.0:*         LISTEN    0     29630331   25210/apache2&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, ami a 22-es tcp porton figyel.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről nem elérhető secure shell szerver fut a gépen és egy lokálisan futó alkalmazás kapcsolódik egy távoli webszerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -ne ip &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő minden csomag rögzítésére.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -v -ne udp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Így semmire, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a következő “ifconfig eth1” parancsra adott válasz (részlete)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;eth1      Link encap:Ethernet  HWaddr c4:34:6b:25:58:77 &amp;lt;br&amp;gt; inet addr:152.66.244.35  Bcast:152.66.244.255  Mask:255.255.255.0 &amp;lt;br&amp;gt;inet6 addr: fe80::c634:6bff:fe25:5877/64 Scope:Link&amp;lt;br&amp;gt;UP BROADCAST RUNNING MULTICAST  MTU:1500  Metric:1&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/16 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfésznek van legalább egy felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése és inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables nat táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3 |pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez a következő konfigurációs beállítás (isc-dhcp-server: dhcpd.conf)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; HaEpUz internal subnet. &amp;lt;br&amp;gt; subnet 10.0.0.0 netmask 255.255.255.0 { &amp;lt;br&amp;gt; range 10.0.0.101 10.0.0.150; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name-servers 252.66.115.1, 8.8.8.8; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name &amp;quot;haepuz.hu&amp;quot;; &amp;lt;br&amp;gt; option routers 10.0.0.1; &amp;lt;br&amp;gt; option broadcast-address 10.0.0.255; &amp;lt;br&amp;gt; default-lease-time 600; &amp;lt;br&amp;gt; max-lease-time 7200; &amp;lt;br&amp;gt; } host client1 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4e:40:64; &amp;lt;br&amp;gt; fixed-address 10.0.0.101; &amp;lt;br&amp;gt; } host client2 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4d:20:64; &amp;lt;br&amp;gt; deny unknown-clients; &amp;lt;br&amp;gt; } ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépen a default gateway 10.0.0.1-re lesz beállítva.&lt;br /&gt;
# A kliens gépen az /etc/resolv.conf fájlba vagy a 152.66.115.1 vagy a 8.8.8.8 (csak az egyik) nameserver paraméter íródik be.&lt;br /&gt;
# Csak két kliens gépre (illetve interfészre) engedélyezzük az IPv4 cím konfigurálását erről a DHCP szerverről&lt;br /&gt;
# A kilens gép a 10.0.0.0/24-es címtartományból kap egy dinamikus címet, melynek utolsó száma 101 és 150 között lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ dig -t A @8.8.8.8 tmit.bme.hu +norecurse &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a forwarding és routing között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs különbség, egymás szinonimái.&lt;br /&gt;
# A forwarding mechanizmus felelős a forgalomirányítási táblák dinamikus feltöltéséért, míg a routing algoritmusok a legrövidebb utak számításáért.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok útvonalakat számolnak és dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok ezek alapján hoznak döntéseket.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok valamilyen előre beállított policy szerint útvonalakat számolnak végpontok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a link state és distance vector alapú routing protokollok között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Azonos nézeten dolgoznak, hatékonyságbeli különbség van köztük.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, ezért jobban skálázódnak, nagyobb hálózatban jobban használhatók.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások globális nézeten dolgoznak, így képesek meghatározni a legrövidebb utat bármely két csomópont között, míg a distance vector alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, így nem feltétlenül az optimális útvonalat határozzák meg egyes csomópontok között.&lt;br /&gt;
# A distance vector alapú algoritmusok lokális információk alapján dolgoznak, elosztottan, míg a link state alapú algoritmusok teljes képpel rendelkeznek a hálózatról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 192.168.0.0/24-es hálózat első használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.0&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1 netmask 255.255.255.0&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 192.168.0.1 eth0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 10.0.0.0/16-os hálózat utolsó használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 10.0.255.254 eth0&lt;br /&gt;
# sudo ip route add default via 10.0.255.254&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 10.0.0.254&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 10.0.255.254 netmask 255.255.0.0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítások igazak, ha egy (pl. Quagga) routerben a következő eredményt kapjuk a show ip route parancsra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; show ip route &amp;lt;br&amp;gt; Codes: K - kernel route, C - connected, S - static, R - RIP, O - OSPF,&amp;lt;br&amp;gt; I - ISIS, B - BGP, &amp;gt; - selected route, * - FIB route &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.0.0/24 [110/10] is directly connected, eth0, 00:38:17 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.0.0/24 is directly connected, eth0 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.1.0/24 [110/20] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:27 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.2.0/24 [110/30] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:23 &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.3.0/24 [110/40] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:19 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.3.0/24 is directly connected, eth1 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 127.0.0.0/8 is directly connected, lo &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot eth0 és eth1 interfészen keresztül is eléri, jelenleg a közvetlen kapcsolatot használja.&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot 40-es költségű OSPF úton ér(het)i el.&lt;br /&gt;
# 10.0.2.0/24 hálózatot nem éri el közvetlenül.&lt;br /&gt;
# 10.0.1.0/24 hálózatot a 10.0.0.2 gateway-en keresztül éri el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt routing táblájában az alábbi három bejegyzés szerepel. Ezek alapján mely állítások igazak? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination     Gateway         Genmask         Flags Metric Ref    Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0         192.168.77.1    0.0.0.0         UG    600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.0    0.0.0.0         255.255.255.0   U     600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0     0.0.0.0         255.255.255.128 U     600    0        0 eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt minden forgalmat a 192.168.77.1 felé küld.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.77.129-nek címzett forgalmat az eth0 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat az eth1 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat a default gateway felé küldi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; 2 * &amp;quot;11&amp;quot; + &amp;quot;2&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 1113&lt;br /&gt;
# &amp;quot;11112&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; 3 * &amp;quot;12&amp;quot; + &amp;quot;21&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 57&lt;br /&gt;
# 12121221&lt;br /&gt;
# &amp;quot;12121221&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Érvényes-e a következő utasítás a Python nyelvben? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [&amp;quot;12&amp;quot;, 12] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, az interpreter kivételt dob: SyntaxError: invalid syntax.&lt;br /&gt;
# Nem, Python nyelvben csak azonos típusú értékek tárolhatóak egy listában.&lt;br /&gt;
# Igen, Python nyelvben a lista bármilyen típusú értékeket tárolhat.&lt;br /&gt;
# Igen, de az azonos értékeket csak egyszer tárolódnak le: [&amp;quot;12&amp;quot;].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, c=1, b=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, 1, c=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a = b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(c=0, b=1, a=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő, kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 125.0.1.254 &amp;lt;br&amp;gt; PING 125.0.1.254 (125.0.1.254) 56(84) bytes of data. &amp;lt;br&amp;gt; &amp;gt;From 192.168.0.1 icmp_seq=1 Destination Net Unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt nincs a hálózatra csatlakoztatva.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A hoszt default GW-e nem rendelkezik route-tal a cél felé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping google.com &amp;lt;br&amp;gt; ping: unknown host google.com &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt nem képes feloldani a google.com nevet, ezért nem tudja pingelni a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállításokat megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva milyen problémára gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 8.8.8.8 &amp;lt;br&amp;gt; connect: Network unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Rosszul konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A hoszton a default GW nincs beállítva, ezért nem éri el a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan növekvő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -n&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő FORWARD lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő INPUT lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Hosztnál végződő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányba a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban.&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A INPUT -p udp --sport 53 -j ACCEPT &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez bármilyen forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő UDP forgalmat, ha a forrás port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha a forrás vagy cél port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# nslookup&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Linux hoszttal forgalmat szeretnénk route-olni annak eth0 és eth1 interfésze között. A lentiek alapján a hoszt továbbítani fogja a 192.168.0.12 felől érkező forgalmat a 16.16.16.16 felé? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 125.0.0.6 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 10.0.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 125.0.0.4 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, egyik route sem fedi le a cél IP címét.&lt;br /&gt;
# Nem, ha a net.ipv4_forward (/proc/sys/net/ipv4/ip_forward) értéke 0.&lt;br /&gt;
# Igen, mást nem is szükséges beállítani.&lt;br /&gt;
# Nem, egy Linux hoszt nem képes route-olni az interfészei között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/24 dev wlan0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# Semmit, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket használná arra, hogy megállapítsa, egy hoszt képes-e kommunikálni egy másikkal? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ls&lt;br /&gt;
# ifconfig&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][-1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;[2:] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ips&amp;quot;&lt;br /&gt;
# SyntaxError: invalid syntax&lt;br /&gt;
# &amp;quot;orem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;rem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.0.0.0/8 -o eth2 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j SNAT --to-source 192.168.1.10 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.0.0.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.0/8-as tartomány.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit takar az az állítás, hogy a Python nyelv dinamikusan (és erősen típusos)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Változó típus nélkül definiálunk, de értékadás után típusa nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiáljuk, ami futás során nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típus nélkül definiálunk, ami futás közben változhat.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiálunk, ami futás során megváltozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszton az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig wlo1 | grep inet &amp;lt;br&amp;gt; inet 192.168.77.183 netmask 255.255.255.0 broadcast 192.168.77.255 &amp;lt;br&amp;gt; $ sudo tcpdump -ni wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; tcpdump: verbose output suppressed, use -v or -vv for full protocol decode &amp;lt;br&amp;gt; listening on wlo1, link-type EN10MB (Ethernet), capture size 262144 bytes &amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119732 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119759 IP 192.168.77.183.46534 &amp;gt; 74.125.195.189.443: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.122779 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A vizsgált hoszt nem kommunikál a helyi hálózaton kívüli IP címekkel.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hosztra a 74.125.195.189-es IP cím felőle érkezik be forgalom.&lt;br /&gt;
# Jelenleg csak a wlo1 interfészre érkező csomagokat monitorozzuk.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hoszt egy távoli gép 443-as portjával kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehet a célja annak, aki a következő utasítást használta? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ telnet 216.58.214.238 80 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy távoli gépen futó HTTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Egy helyi gépen futó FTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Titkosítatlan bejelentkezés egy távoli gépre az alapértelmezett telnet porton.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzése, hogy egy távoli gépen fut-e szolgáltatás a 80-as TCP porton.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszton az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ arp -n &amp;lt;br&amp;gt; Address HWtype HWaddress Flgas Mask Iface &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 ether a0:f3:c1:ff:21:b8  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.15 ether 72:42:53:8f:55:9c  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface  &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 192.168.77.1 0.0.0.0 UG 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 0.0.0.0 255.255.255.0 U 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A 192.168.77.185-ös hosztot a wlo1 interfészen keresztül érhetjük el.&lt;br /&gt;
# A hoszt default GW MAC címe a0:f3:c1:ff:21:b8.&lt;br /&gt;
# A hoszt két eszközzel már kommunikált a wlo1 interfészen keresztül.&lt;br /&gt;
# A hoszt a helyi hálózaton található 192.168.77.25-ös hoszttal jelenleg is kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő Python utasítások közül melyik ad vissza logikai igazat, azaz True értéket? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 42 in [&amp;quot;42&amp;quot;, 42]&lt;br /&gt;
# 42 is (&amp;quot;42&amp;quot;, 42)&lt;br /&gt;
# 42&lt;br /&gt;
# &amp;quot;42&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) NEM valid utasítás(ok) az alábbiak közül a Python nyelvben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; * 2&lt;br /&gt;
# a,b = b,a&lt;br /&gt;
# a+++&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;12&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A PREROUTING -d 192.168.168.10 -p tcp --dport 2222 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j DNAT --to-destination 10.0.0.153:22 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 192.168.168.10-es cél IP címet cseréli le, ha a csomag a 2222-es tcp portra érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153-as gép minden szolgáltatása.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, melynek segítségével egy külső hálózatról elérhetővé tesszük egy belső gép 22-es tcp portját.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, egy külső hálózatról hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153 gép 22-es tcp és udp portja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre cseréli, míg a többi karaktert változatlanul hagyja. Melyik parancs(ok) oldja(k) ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z a-za-z&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek)et NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
# dig&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, igaz, azaz True értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket sorrend nélkül? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás(ok) igaz(ak) a DNS query-kre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re soha nem kaphatunk teljes választ.&lt;br /&gt;
# A recursive query-re mindig teljes választ kapunk, támogatása nem kötelező.&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re kétféle választ kaphatunk: teljes választ vagy referralt egy másik szerverre.&lt;br /&gt;
# Három különböző fajtája van: recursive, iterative és inverse.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi feladatok közül mely(ek)ben NEM nyújtana segítséget a Wireshark eszköz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalmi minták rögzítésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom beérkezési port alapú szűrésben.&lt;br /&gt;
# Egy távoli HTTP szerver válaszainak elemzésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom generálásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, hamis, azaz False értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-1]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-4]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot; ,0] [-3:-1]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [1,&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [:-2]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;CD&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;DC&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AB&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(1,2, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(&amp;quot;22&amp;quot;, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;22ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# &amp;quot;223&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket a sorrend megtartásával? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek) NEM valid sztring(ek) a Python nyelvben?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ### lorem ipsum&lt;br /&gt;
# &#039;lorem ipsum&#039;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 1 -t www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú mérésére 1 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 10 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére tetszőleges küldő gépről tetszőleges hálózaton.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére, ha a fogadó gép 10 hop távolságon belül van (és nem állít be valótlan TTL értéket).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 5 www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti átlagos/minimális/maximális körülfordulási idő mérésére egy 5 másodperces méréssel.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 5 ICMP ECHO&lt;br /&gt;
REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; for i in {1..20}; do&amp;lt;br&amp;gt;   ping -c 1 -t $i www.bme.hu &amp;gt; /dev/null &amp;lt;br&amp;gt; if [ $? ! = 1 ]; then &amp;lt;br&amp;gt; echo $i&amp;lt;br&amp;gt; break&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# 1-től növekvően az egész számokat addig, míg el nem érjük a küldő és fogadó &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát vagy 20-at, feltételezve, hogy a fogadó gép nem állít be valótlan TTL értéket.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van és a célhoszt nem állítja valótlan értékre a TTL mezőt.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven icmp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; és &amp;quot;echo reply&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven arp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő nem ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése. &lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80      0.0.0.0:*         LISTEN    0     27733   1207/apache2&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22    0.0.0.0:*         LISTEN    0     25941   1063/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  192.168.1.101:33580    152.66.244.65:22         ESTABLISHED    1000     673702   19474/ssh&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, és egy lokálisan futó secure shell kliens kapcsolódik egy távoli szerverhez.&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy távoli secure shell kliens kapcsolódik a lokálisan futó secure shell szerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0:0 172.10.1.10/16; ifconfig eth0:1 10.0.0.100/8&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz legalább két felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as és egy /16-os IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /16-os IPv4 címe és aktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr add 152.66.244.35/24 dev eth1; ip link set dev eth1 down&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad, az interfész inaktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész korábbi IPv4 címének törlése és egy új IPv4 cím beállítása és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip link set dev eth1 down; ip addr add 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész összes IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A FORWARD -d 10.0.0.0/24 -p tcp \ &amp;lt;br&amp;gt; -m state --state ESTABLISHED, RELATED -j ACCEPT&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez minden átmenő TCP forgalmat.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő és kimenő TCP forgalmat, ha az már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; print 2 * &amp;quot;AB&amp;quot;[:1] + &amp;quot;BA&amp;quot;[1:] * 2 &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;int&#039; and &#039;str&#039; objects.&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AABB&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AAAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;BBAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcaaa&amp;quot; | sed &#039;s/c\(a*\)/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bxaaaaaay&lt;br /&gt;
# bxaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaa&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik esetben nyújt segítséget a ping? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy link késleltetésének becslésében.&lt;br /&gt;
# Kapcsolatfelvétel sikerességének meghatározásában.&lt;br /&gt;
# Csomag várakozási sorok hosszának pontos megállapításában.&lt;br /&gt;
# Távoli hoszton lévő fájl tartalmának megjelenítésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely esetben használná az nslookup eszközt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy adott névhez tartozó IP cím meghatározásához.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott névtérhez tartozó IP címet melyik DNS szerver adja meg.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott DNS szerver ismeri-e az adott névtérhez tartozó IP címet.&lt;br /&gt;
# Annak meghatározására, hogy egy adott névnek mely cég a tulajdonosa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DNS alapú kérésirányítás előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a felhasználó számára teljesen transzparens.&lt;br /&gt;
# mivel a DNS szolgáltatás mindenütt jelen van, használatához nincs szükség plusz eszközökre.&lt;br /&gt;
# a helyi DNS feloldó automatikusan elosztja a terhelést az nslookupok által visszaadott IP címek között.&lt;br /&gt;
# hibás szerverhez nem továbbít forgalmat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik Python típusú változón nem értelmezhető az elemkijelölő [] operátor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# complex&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# string&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; #!/bin/bash &amp;lt;br&amp;gt; for i in *.hpp; do &amp;lt;br&amp;gt; mv $i &amp;quot;$(echo $i | sed &#039;s/..$/h/&#039;)&amp;quot; &amp;lt;br&amp;gt; done &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .h fájlokra az aktuális könyvtárban.&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .h fájlokra az aktuális könyvtárban és az összes alkönyvtárában.&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .hh fájlokra az aktuális könyvtárban és az összes alkönyvtárban.&lt;br /&gt;
# A .hpp fájlokat átnevezi .hh fájlokra az aktuális könyvtárban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mininetes hálózatban a h1 nevű gép IP címe 10.10.10.10, mac címe aa:cc:dd:cc:ac:dc. A vele egy alhálózatban lévő h2 nevű gép IP címe 10.2.2.2, mac címe aa:bb:bb:aa:ab:ba. A h1-en kiadott &amp;quot;ping 10.2.2.2&amp;quot; parancs sikeresen lefut, de a &amp;quot;ping h2&amp;quot; nem. Milyen parancs(ok) kiadása után lehet a h1-en kiadott &amp;quot;ping h2&amp;quot; is sikeres? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# h2-n: # echo &amp;quot;10.2.2.2 h2&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/hosts&lt;br /&gt;
# h1-en: # echo &amp;quot;10.2.2.2 h2&amp;quot; &amp;gt;&amp;gt; /etc/hosts&lt;br /&gt;
# h2-n: # arp -s 10.10.10.10 aa:cc:dd:cc:ac:dc&lt;br /&gt;
# h1-en: # arp -s 10.2.2.2 aa:bb:bb:aa:ab:ba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi routing beállítások mellett melyik állítás(ok) igaz(ak), ha tudjuk, hogy a hálózatban nincs hiba és mindegyik interfész tökéletesen működik? &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; sysctl -w net.ipv4.ip_forward=1 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr del 10.0.0.4/8 dev r1-eth0 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr add 10.1.1.2/24 dev r1-eth0 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr add 10.2.12.1/24 dev r1-eth1 &amp;lt;br&amp;gt; ip addr add 10.2.13.1/24 dev r1-eth2 &amp;lt;br&amp;gt; ip route add 10.1.2.0/24 via 10.2.12.2 metric 10 &amp;lt;br&amp;gt; ip route add 10.1.2.0/24 via 10.2.13.3 metric 20 &amp;lt;br&amp;gt; ip route add 10.1.3.0/24 via 10.2.13.3 &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 10.2.12.2-es célcímű csomag az r1-eth0 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
# A 10.1.1.10-es célcímű csomag az r1-eth0 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
# A 10.1.3.10-es célcímű csomag az r1-eth2 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
# A 10.1.2.2-es célcímű csomag az r1-eth2 interfészen fog távozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.20.30.0.0./8 -o eth6 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j MASQUERADE&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.20.30.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.20.30.0/8-as tartomány.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201426</id>
		<title>Konzis kikérdező (ZH)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201426"/>
		<updated>2022-01-05T19:55:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Válaszok javítása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (ZH)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rw-r--r-- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja és olvashatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak futtathatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod o+rw pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+xwr pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod oug=rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+x pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan csökkenő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre, míg a kisbetűket nagybetűre cseréli. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z A-Za-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcacb&amp;quot; | grep &amp;quot;a.*b&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit) &lt;br /&gt;
# acb&lt;br /&gt;
# bcacb&lt;br /&gt;
# bcacbacb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;baaa&amp;quot; | grep &amp;quot;^a*&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# baaa&lt;br /&gt;
# aaa&lt;br /&gt;
# ^a*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;a789b&amp;quot; | sed &#039;s/a\([0-9]*\)b/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# x789y&lt;br /&gt;
# x789789y&lt;br /&gt;
# ax789789yb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; !/bin/bash&amp;lt;br&amp;gt; for i in `find`; do&amp;lt;br&amp;gt;   if [ -h $i ]; then&amp;lt;br&amp;gt;    target=`ls -l $i | sed &#039;s/.*-&amp;gt;.//&#039;`&amp;lt;br&amp;gt; rm $i&amp;lt;br&amp;gt; cp $target $i&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket.&lt;br /&gt;
# Csak az aktuális könyvtárban szereplő minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az aktuális könyvtárban rekurzívan minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket és ha talál azonos nevű fájlt, akkor azt bemásolja a helyére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ traceroute www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Célhoszt nevének IP címre történő feloldására.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22      0.0.0.0:*         LISTEN    0     30979609   1248/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80    0.0.0.0:*         LISTEN    0     29630331   25210/apache2&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, ami a 22-es tcp porton figyel.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről nem elérhető secure shell szerver fut a gépen és egy lokálisan futó alkalmazás kapcsolódik egy távoli webszerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -ne ip &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő minden csomag rögzítésére.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -v -ne udp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Így semmire, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a következő “ifconfig eth1” parancsra adott válasz (részlete)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;eth1      Link encap:Ethernet  HWaddr c4:34:6b:25:58:77 &amp;lt;br&amp;gt; inet addr:152.66.244.35  Bcast:152.66.244.255  Mask:255.255.255.0 &amp;lt;br&amp;gt;inet6 addr: fe80::c634:6bff:fe25:5877/64 Scope:Link&amp;lt;br&amp;gt;UP BROADCAST RUNNING MULTICAST  MTU:1500  Metric:1&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/16 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfésznek van legalább egy felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése és inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables nat táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3 |pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez a következő konfigurációs beállítás (isc-dhcp-server: dhcpd.conf)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; HaEpUz internal subnet. &amp;lt;br&amp;gt; subnet 10.0.0.0 netmask 255.255.255.0 { &amp;lt;br&amp;gt; range 10.0.0.101 10.0.0.150; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name-servers 252.66.115.1, 8.8.8.8; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name &amp;quot;haepuz.hu&amp;quot;; &amp;lt;br&amp;gt; option routers 10.0.0.1; &amp;lt;br&amp;gt; option broadcast-address 10.0.0.255; &amp;lt;br&amp;gt; default-lease-time 600; &amp;lt;br&amp;gt; max-lease-time 7200; &amp;lt;br&amp;gt; } host client1 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4e:40:64; &amp;lt;br&amp;gt; fixed-address 10.0.0.101; &amp;lt;br&amp;gt; } host client2 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4d:20:64; &amp;lt;br&amp;gt; deny unknown-clients; &amp;lt;br&amp;gt; } ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépen a default gateway 10.0.0.1-re lesz beállítva.&lt;br /&gt;
# A kliens gépen az /etc/resolv.conf fájlba vagy a 152.66.115.1 vagy a 8.8.8.8 (csak az egyik) nameserver paraméter íródik be.&lt;br /&gt;
# Csak két kliens gépre (illetve interfészre) engedélyezzük az IPv4 cím konfigurálását erről a DHCP szerverről&lt;br /&gt;
# A kilens gép a 10.0.0.0/24-es címtartományból kap egy dinamikus címet, melynek utolsó száma 101 és 150 között lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ dig -t A @8.8.8.8 tmit.bme.hu +norecurse &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a forwarding és routing között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs különbség, egymás szinonimái.&lt;br /&gt;
# A forwarding mechanizmus felelős a forgalomirányítási táblák dinamikus feltöltéséért, míg a routing algoritmusok a legrövidebb utak számításáért.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok útvonalakat számolnak és dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok ezek alapján hoznak döntéseket.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok valamilyen előre beállított policy szerint útvonalakat számolnak végpontok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a link state és distance vector alapú routing protokollok között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Azonos nézeten dolgoznak, hatékonyságbeli különbség van köztük.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, ezért jobban skálázódnak, nagyobb hálózatban jobban használhatók.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások globális nézeten dolgoznak, így képesek meghatározni a legrövidebb utat bármely két csomópont között, míg a distance vector alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, így nem feltétlenül az optimális útvonalat határozzák meg egyes csomópontok között.&lt;br /&gt;
# A distance vector alapú algoritmusok lokális információk alapján dolgoznak, elosztottan, míg a link state alapú algoritmusok teljes képpel rendelkeznek a hálózatról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 192.168.0.0/24-es hálózat első használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.0&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1 netmask 255.255.255.0&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 192.168.0.1 eth0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 10.0.0.0/16-os hálózat utolsó használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 10.0.255.254 eth0&lt;br /&gt;
# sudo ip route add default via 10.0.255.254&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 10.0.0.254&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 10.0.255.254 netmask 255.255.0.0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítások igazak, ha egy (pl. Quagga) routerben a következő eredményt kapjuk a show ip route parancsra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; show ip route &amp;lt;br&amp;gt; Codes: K - kernel route, C - connected, S - static, R - RIP, O - OSPF,&amp;lt;br&amp;gt; I - ISIS, B - BGP, &amp;gt; - selected route, * - FIB route &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.0.0/24 [110/10] is directly connected, eth0, 00:38:17 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.0.0/24 is directly connected, eth0 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.1.0/24 [110/20] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:27 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.2.0/24 [110/30] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:23 &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.3.0/24 [110/40] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:19 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.3.0/24 is directly connected, eth1 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 127.0.0.0/8 is directly connected, lo &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot eth0 és eth1 interfészen keresztül is eléri, jelenleg a közvetlen kapcsolatot használja.&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot 40-es költségű OSPF úton ér(het)i el.&lt;br /&gt;
# 10.0.2.0/24 hálózatot nem éri el közvetlenül.&lt;br /&gt;
# 10.0.1.0/24 hálózatot a 10.0.0.2 gateway-en keresztül éri el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt routing táblájában az alábbi három bejegyzés szerepel. Ezek alapján mely állítások igazak? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination     Gateway         Genmask         Flags Metric Ref    Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0         192.168.77.1    0.0.0.0         UG    600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.0    0.0.0.0         255.255.255.0   U     600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0     0.0.0.0         255.255.255.128 U     600    0        0 eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt minden forgalmat a 192.168.77.1 felé küld.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.77.129-nek címzett forgalmat az eth0 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat az eth1 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat a default gateway felé küldi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; 2 * &amp;quot;11&amp;quot; + &amp;quot;2&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 1113&lt;br /&gt;
# &amp;quot;11112&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; 3 * &amp;quot;12&amp;quot; + &amp;quot;21&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 57&lt;br /&gt;
# 12121221&lt;br /&gt;
# &amp;quot;12121221&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Érvényes-e a következő utasítás a Python nyelvben? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [&amp;quot;12&amp;quot;, 12] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, az interpreter kivételt dob: SyntaxError: invalid syntax.&lt;br /&gt;
# Nem, Python nyelvben csak azonos típusú értékek tárolhatóak egy listában.&lt;br /&gt;
# Igen, Python nyelvben a lista bármilyen típusú értékeket tárolhat.&lt;br /&gt;
# Igen, de az azonos értékeket csak egyszer tárolódnak le: [&amp;quot;12&amp;quot;].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, c=1, b=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, 1, c=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a = b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(c=0, b=1, a=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő, kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 125.0.1.254 &amp;lt;br&amp;gt; PING 125.0.1.254 (125.0.1.254) 56(84) bytes of data. &amp;lt;br&amp;gt; &amp;gt;From 192.168.0.1 icmp_seq=1 Destination Net Unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt nincs a hálózatra csatlakoztatva.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A hoszt default GW-e nem rendelkezik route-tal a cél felé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping google.com &amp;lt;br&amp;gt; ping: unknown host google.com &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt nem képes feloldani a google.com nevet, ezért nem tudja pingelni a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállításokat megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva milyen problémára gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 8.8.8.8 &amp;lt;br&amp;gt; connect: Network unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Rosszul konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A hoszton a default GW nincs beállítva, ezért nem éri el a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a hoszt a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan növekvő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -n&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő FORWARD lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő INPUT lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Hosztnál végződő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányba a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban.&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A INPUT -p udp --sport 53 -j ACCEPT &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez bármilyen forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő UDP forgalmat, ha a forrás port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha a forrás vagy cél port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# nslookup&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Linux hoszttal forgalmat szeretnénk route-olni annak eth0 és eth1 interfésze között. A lentiek alapján a hoszt továbbítani fogja a 192.168.0.12 felől érkező forgalmat a 16.16.16.16 felé? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 125.0.0.6 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 10.0.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 125.0.0.4 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, egyik route sem fedi le a cél IP címét.&lt;br /&gt;
# Nem, ha a net.ipv4_forward (/proc/sys/net/ipv4/ip_forward) értéke 0.&lt;br /&gt;
# Igen, mást nem is szükséges beállítani.&lt;br /&gt;
# Nem, egy Linux hoszt nem képes route-olni az interfészei között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/24 dev wlan0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# Semmit, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket használná arra, hogy megállapítsa, egy hoszt képes-e kommunikálni egy másikkal? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ls&lt;br /&gt;
# ifconfig&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][-1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;[2:] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ips&amp;quot;&lt;br /&gt;
# SyntaxError: invalid syntax&lt;br /&gt;
# &amp;quot;orem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;rem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.0.0.0/8 -o eth2 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j SNAT --to-source 192.168.1.10 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.0.0.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.0/8-as tartomány.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit takar az az állítás, hogy a Python nyelv dinamikusan (és erősen típusos)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Változó típus nélkül definiálunk, de értékadás után típusa nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiáljuk, ami futás során nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típus nélkül definiálunk, ami futás közben változhat.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiálunk, ami futás során megváltozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszton az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig wlo1 | grep inet &amp;lt;br&amp;gt; inet 192.168.77.183 netmask 255.255.255.0 broadcast 192.168.77.255 &amp;lt;br&amp;gt; $ sudo tcpdump -ni wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; tcpdump: verbose output suppressed, use -v or -vv for full protocol decode &amp;lt;br&amp;gt; listening on wlo1, link-type EN10MB (Ethernet), capture size 262144 bytes &amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119732 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119759 IP 192.168.77.183.46534 &amp;gt; 74.125.195.189.443: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.122779 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A vizsgált hoszt nem kommunikál a helyi hálózaton kívüli IP címekkel.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hosztra a 74.125.195.189-es IP cím felőle érkezik be forgalom.&lt;br /&gt;
# Jelenleg csak a wlo1 interfészre érkező csomagokat monitorozzuk.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hoszt egy távoli gép 443-as portjával kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehet a célja annak, aki a következő utasítást használta? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ telnet 216.58.214.238 80 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy távoli gépen futó HTTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Egy helyi gépen futó FTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Titkosítatlan bejelentkezés egy távoli gépre az alapértelmezett telnet porton.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzése, hogy egy távoli gépen fut-e szolgáltatás a 80-as TCP porton.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszton az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ arp -n &amp;lt;br&amp;gt; Address HWtype HWaddress Flgas Mask Iface &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 ether a0:f3:c1:ff:21:b8  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.15 ether 72:42:53:8f:55:9c  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface  &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 192.168.77.1 0.0.0.0 UG 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 0.0.0.0 255.255.255.0 U 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A 192.168.77.185-ös hosztot a wlo1 interfészen keresztül érhetjük el.&lt;br /&gt;
# A hoszt default GW MAC címe a0:f3:c1:ff:21:b8.&lt;br /&gt;
# A hoszt két eszközzel már kommunikált a wlo1 interfészen keresztül.&lt;br /&gt;
# A hoszt a helyi hálózaton található 192.168.77.25-ös hoszttal jelenleg is kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő Python utasítások közül melyik ad vissza logikai igazat, azaz True értéket? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 42 in [&amp;quot;42&amp;quot;, 42]&lt;br /&gt;
# 42 is (&amp;quot;42&amp;quot;, 42)&lt;br /&gt;
# 42&lt;br /&gt;
# &amp;quot;42&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) NEM valid utasítás(ok) az alábbiak közül a Python nyelvben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; * 2&lt;br /&gt;
# a,b = b,a&lt;br /&gt;
# a+++&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;12&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A PREROUTING -d 192.168.168.10 -p tcp --dport 2222 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j DNAT --to-destination 10.0.0.153:22 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 192.168.168.10-es cél IP címet cseréli le, ha a csomag a 2222-es tcp portra érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153-as gép minden szolgáltatása.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, melynek segítségével egy külső hálózatról elérhetővé tesszük egy belső gép 22-es tcp portját.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, egy külső hálózatról hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153 gép 22-es tcp és udp portja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre cseréli, míg a többi karaktert változatlanul hagyja. Melyik parancs(ok) oldja(k) ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z a-za-z&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek)et NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
# dig&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, igaz, azaz True értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket sorrend nélkül? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás(ok) igaz(ak) a DNS query-kre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re soha nem kaphatunk teljes választ.&lt;br /&gt;
# A recursive query-re mindig teljes választ kapunk, támogatása nem kötelező.&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re kétféle választ kaphatunk: teljes választ vagy referralt egy másik szerverre.&lt;br /&gt;
# Három különböző fajtája van: recursive, iterative és inverse.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi feladatok közül mely(ek)ben NEM nyújtana segítséget a Wireshark eszköz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalmi minták rögzítésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom beérkezési port alapú szűrésben.&lt;br /&gt;
# Egy távoli HTTP szerver válaszainak elemzésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom generálásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, hamis, azaz False értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-1]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-4]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot; ,0] [-3:-1]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [1,&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [:-2]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;CD&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;DC&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AB&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(1,2, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(&amp;quot;22&amp;quot;, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;22ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# &amp;quot;223&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket a sorrend megtartásával? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek) NEM valid sztring(ek) a Python nyelvben?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ### lorem ipsum&lt;br /&gt;
# &#039;lorem ipsum&#039;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 1 -t www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú mérésére 1 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 10 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére tetszőleges küldő gépről tetszőleges hálózaton.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére, ha a fogadó gép 10 hop távolságon belül van (és nem állít be valótlan TTL értéket).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 5 www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti átlagos/minimális/maximális körülfordulási idő mérésére egy 5 másodperces méréssel.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 5 ICMP ECHO&lt;br /&gt;
REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; for i in {1..20}; do&amp;lt;br&amp;gt;   ping -c 1 -t $i www.bme.hu &amp;gt; /dev/null &amp;lt;br&amp;gt; if [ $? ! = 1 ]; then &amp;lt;br&amp;gt; echo $i&amp;lt;br&amp;gt; break&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# 1-től növekvően az egész számokat addig, míg el nem érjük a küldő és fogadó &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát vagy 20-at, feltételezve, hogy a fogadó gép nem állít be valótlan TTL értéket.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van és a célhoszt nem állítja valótlan értékre a TTL mezőt.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven icmp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; és &amp;quot;echo reply&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven arp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő nem ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése. &lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80      0.0.0.0:*         LISTEN    0     27733   1207/apache2&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22    0.0.0.0:*         LISTEN    0     25941   1063/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  192.168.1.101:33580    152.66.244.65:22         ESTABLISHED    1000     673702   19474/ssh&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, és egy lokálisan futó secure shell kliens kapcsolódik egy távoli szerverhez.&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy távoli secure shell kliens kapcsolódik a lokálisan futó secure shell szerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0:0 172.10.1.10/16; ifconfig eth0:1 10.0.0.100/8&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz legalább két felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as és egy /16-os IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /16-os IPv4 címe és aktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr add 152.66.244.35/24 dev eth1; ip link set dev eth1 down&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad, az interfész inaktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész korábbi IPv4 címének törlése és egy új IPv4 cím beállítása és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip link set dev eth1 down; ip addr add 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész összes IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A FORWARD -d 10.0.0.0/24 -p tcp \ &amp;lt;br&amp;gt; -m state --state ESTABLISHED, RELATED -j ACCEPT&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez minden átmenő TCP forgalmat.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő és kimenő TCP forgalmat, ha az már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; print 2 * &amp;quot;AB&amp;quot;[:1] + &amp;quot;BA&amp;quot;[1:] * 2 &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;int&#039; and &#039;str&#039; objects.&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AABB&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AAAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;BBAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcaaa&amp;quot; | sed &#039;s/c\(a*\)/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bxaaaaaay&lt;br /&gt;
# bxaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaa&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik esetben nyújt segítséget a ping? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy link késleltetésének becslésében.&lt;br /&gt;
# Kapcsolatfelvétel sikerességének meghatározásában.&lt;br /&gt;
# Csomag várakozási sorok hosszának pontos megállapításában.&lt;br /&gt;
# Távoli hoszton lévő fájl tartalmának megjelenítésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely esetben használná az nslookup eszközt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy adott névhez tartozó IP cím meghatározásához.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott névtérhez tartozó IP címet melyik DNS szerver adja meg.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott DNS szerver ismeri-e az adott névtérhez tartozó IP címet.&lt;br /&gt;
# Annak meghatározására, hogy egy adott névnek mely cég a tulajdonosa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DNS alapú kérésirányítás előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a felhasználó számára teljesen transzparens.&lt;br /&gt;
# mivel a DNS szolgáltatás mindenütt jelen van, használatához nincs szükség plusz eszközökre.&lt;br /&gt;
# a helyi DNS feloldó automatikusan elosztja a terhelést az nslookupok által visszaadott IP címek között.&lt;br /&gt;
# hibás szerverhez nem továbbít forgalmat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik Python típusú változón nem értelmezhető az elemkijelölő [] operátor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# complex&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# string&lt;br /&gt;
# list&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201425</id>
		<title>Konzis kikérdező (Vizsga)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201425"/>
		<updated>2022-01-05T19:55:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Válaszok javítása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (Vizsga)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az alábbi négy mondat közül csak egyet használhatna hogyan jellemezné az SDN-t? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati protokoll, melynek segítségével az eszközök sokkal hatékonyabban tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
# Az SDN teljesen új kapcsolási alapelv, ami felgyorsítja a hálózatok működését.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy újfajta szemléletmód és technológia, amivel a hálózat funkcionalitását megadjuk.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati algoritmus, mellyel a hagyományos hálózatok korlátai túlszárnyalhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik befejezéss(ek)el igaz a következő félmondat? Az SDN infrastruktúra rétegében... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, 3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, de a nem SDN kompatibilis eszközöket a saját konfigurációs lehetőségeik szerint kell beállítani. &lt;br /&gt;
# hagyományos eszközök egyáltalán nem használhatók.&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, amit a NOS támogatni tud.&lt;br /&gt;
# kizárólag OpenFlow kompatibilis eszközök használhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# BitTorrent kliens.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy proaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A reaktív párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# Nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# Készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
# Nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy topológia-felderítő POX kontroller alkalmazás speciális LLDP csomagokat generál és kizárólag ezekre a csomagokra támaszkodik a topológia felderítése során. Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switch-hoszt linkeket.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az LLDP protokollt, de van olyan switch, ami az OpenFlow protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az OpenFlow protokollt, de van olyan switch, ami az LLDP protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switchek közötti linkeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=10s, table=0, n_packets=40, n_bytes=30000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=100, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=20s, table=0, n_packets=400, n_bytes=200000, idle_timeout=20, hard_timeout=30, idle_age=15, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=26s, table=0, n_packets=10, n_bytes=15000, idle_timeout=20, hard_timeout=40, idle_age=18, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# A 10.10.10.10-es forráscímről érkező csomagokat a kontrollerhez továbbítja.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=30s, table=0, n_packets=40, n_bytes=60000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan kevesebb, mint 5 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) koordinálatlan kapcsolódásából jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) központi irányítás melletti összekapcsolása.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) hatékony fastruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) redundáns rácsstruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy BGP router a show ip bgp utasításra visszaadott listájában szerepel a következő AS_PATH: 2546 54367 23421 6537. Mely AS-ek közötti összeköttetésekre következtet ebből? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (2546 23421), (54367 6537)&lt;br /&gt;
# (23421 6537), (2546 54367), (2546 23421)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (23421 6537)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (2546 6537)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internetet alkotó Autonóm rendszerek (AS) fokszámainak eloszlása... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Skálafüggetlen, tehát nem elhanyagolható eséllyel vannak nagy fokszámú AS-ek.&lt;br /&gt;
# Hasonló az emberek magasságának az eloszlásához.&lt;br /&gt;
# Gyors lecsengésű, tehát nincsenek benne igazán nagy fokszámú AS-ek. &lt;br /&gt;
# Egyenletes, vagyis egy fokszámtartományból egyenlő eséllyel találunk adott fokú AS-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért lehet sikeres egy ARP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hitelesnek elfogadott ARP üzenetet bárki készíthet, benne hamis információkkal.&lt;br /&gt;
# A felhasználók figyelmen kívül hagyják az ARP tanúsítványokra vonatkozó fixgyelmeztető ablakokat.&lt;br /&gt;
# Az ARP vírus Linux és Windows gépeket is meg tud fertőzni.&lt;br /&gt;
# Az ARP protokollt meg lehet kerülni, a korábbi nyíltan támadható BGP protokoll használatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miben hasonlít egymásra a WPA1 (TKIP) és WPA2 (CCMP) megoldás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindkettő a legmodernebb AES titkosítást használja.&lt;br /&gt;
# A kiküldött keretek sorszámozása egy 48 bites számlálón alapul, még akkor is, ha ennek nem minden bitje jelenik meg.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben egy javítást látunk, a WPA1 a WEP-et, a WPA2 a WPA1-et javítja ki.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben a kriptográfia műveleteket a korábbi WEP egység végzi el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra. &lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Linux rendszer indulása esetén milyen szolgáltatások indulnak el?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatások indító scriptjei egy adott futési szinthez kötött helyen tárolódnak, itt mindent indít a rendszer.&lt;br /&gt;
# Az autoexec.sh script hívja meg sorban az elindítandó parancsokat.&lt;br /&gt;
# Minden szolgáltatás elindul, ami a /sys folderben található.&lt;br /&gt;
# A Linux registry fájlban egy adott kulcson megtalálható az indítandó szolgáltatások listája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a multipath TCP-re?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy TCP folyamatot alfolyamokra bont és ezeket megpróbálja külön utakra terelni úgy, hogy a kliens és a szerver minden lehetséges interfésze között megpróbál egy folyamatot átvinni.&lt;br /&gt;
# A hálózati eszközök beállításaitól függetlenül képes megtalálni és használni a hálózatban levő többszörös útvonalakat.&lt;br /&gt;
# A multipath TCP használatához az alkalmazások kódját kis mértékben módosítani kell.&lt;br /&gt;
# Nem működik abban az esetben, ha a forrás vagy cél csak egyetlen hálózati interfésszel rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz a shortest path bridging technológiára? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóból indítva külön feszítőfát épít a hálózatban.&lt;br /&gt;
# Dinamikus Service ID-Vlan ID leképzést valósít meg, így tereli a különböző forgalmakat más-más feszítőfára.&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóban egy IS-IS példányt futtat, melyek a topológiát monitorozzák.&lt;br /&gt;
# Minden csomagot más és más feszítőfa továbbít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Melyik befejezéss(ekk)el igaz a következő félmondat? &amp;lt;br&amp;gt; A hálózatok virtualizációja...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# növelheti a hálózatok kihasználtásgát, hiszen akár egyszerre több szolgáltató használhatja ugyanazta a fizikai infrastruktúrát.&lt;br /&gt;
# egyszerűen azt jelenti, hogy egyes kapcsolókhoz és összeköttetésekhez csak adott ügyfelek férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# nem növeli a hálózatok kihasználtságát, sőt rontja, hiszen végül a csomagok úgyis a fizikai topológián és eszközön közlekednek.&lt;br /&gt;
# szükségtelen erőforráspazarlás, sokkal egyszerűbb rögtön a fizikai topológián irányítani a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel hatékony támgatásához...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az alkalmazások kódjának módosítására van szükség. &lt;br /&gt;
# a hálózatban nincs szükség extra konfigurációra, mert pl a multipath TCP megoldja a többszörös útvonalak kihúzását.&lt;br /&gt;
# lehetőség szerint minél több éldiszjunkt utat kell kialakítani a végpontok között.&lt;br /&gt;
# elengedhetetlen a drága hálózatmonitorozó eszközök használata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó programok készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) a hálózati operációs rendszernek (NOS) NEM a feladata? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Alapvető hálózati szolgáltatások biztosítása (pl. topológiafelderítés).&lt;br /&gt;
# Az infrastruktúrából begyűjtött információt magasabb szintű API-n keresztül elérhetővé tenni a hálózati alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# A hálózati funkcionalitásának megadása. &lt;br /&gt;
# Az alatt lévő hálózati infrastruktúra konfigurációja és működésének monitorozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy L2 (MAC) learning switch...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eldobja a továbbítandó csomagot, ha arra kéne továbbítania, amelyről érkezett.&lt;br /&gt;
# elárasztásos továbbítás mellett dönt, ha a csomag forrás mac címe nem szerepel a karbantartott táblázatban.&lt;br /&gt;
# IP cím - ethernet cím párosokat tart karban.&lt;br /&gt;
# dönthet elárasztásos továbbítás mellett, akkor is, ha a hálózat összes gépének címe jól szerelep a táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel NEM segít...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a hálózat hibatűrésének javításában.&lt;br /&gt;
# abban az esetben, ha a forrás és a célpont fa struktúrájú hálózatban van.&lt;br /&gt;
# a hálózati forgalom biztonságának fokozásában&lt;br /&gt;
# a hálózat kihasználtságának növeléséében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire következtet az alábbi lekérdezést látva? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0 &amp;lt;br&amp;gt; eth0: error fetching interface information: Device not found &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem létezik eth0 nevű interfész.&lt;br /&gt;
# Az interfész hálózati beállításai nem megfelelőek.&lt;br /&gt;
# Az inconfig nincs telepítve.&lt;br /&gt;
# Az eth0 egy WLAN interfész, ezért ifconfiggal nem lehet lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehetett a célja annak, aki a következő utasítást használta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az eth0 interfész címének statikus konfigurálása.&lt;br /&gt;
# Az alapértelmezett átjáró 192.168.0.254-es IP címre álltása.&lt;br /&gt;
# Annak lekérdezésem hogy az eth0 interfész valóban a 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkezik-e.&lt;br /&gt;
# A 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkező eth0 interfész letiltása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM az SDN architektúra egyik rétege? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra&lt;br /&gt;
# Déli interfész&lt;br /&gt;
# OpenFlow&lt;br /&gt;
# Hálózati operációs rendszer (NOS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM képzelhető el SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal.&lt;br /&gt;
# Többutas TCP.&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik valósítható meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal.&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
# a proaktívnál párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi NEM igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) az Internet alapegységeire, az Autonóm rendszerekre (AS,Autonomous systems)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az AS egy adminisztratív egységbe tartozó mérnökileg tervezett hálózat.&lt;br /&gt;
# A BME saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# A TMIT saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# Az AS-eknek sorszámuk van, melyet a IANA nevű szervezet regisztrál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a hasonlóságok az Internet, a Facebook és a Debian csomagfüggőségek hálózatában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindegyik spontán önszerveződéssel jött létre.&lt;br /&gt;
# Mindegyik skálafüggetlen fokszámeloszlású.&lt;br /&gt;
# Mindegyiknek az alapegységei (csomópontjai) elektonikus áramkörök.&lt;br /&gt;
# Mindegyik kifejezetten sűrű hálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM igaz a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen célt szolgál a VLAN? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Távoli számítógépek titkos elérése.&lt;br /&gt;
# Virtuális magánhálózat kialakítása az Interneten.&lt;br /&gt;
# Helyi hálózati forgalom célok szerinti elkülönítése.&lt;br /&gt;
# Nagyobb területek lefedése vezetéknélküli hálózatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az ami NEM igaz a virtuális magánhálózattal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Elsőbbségi továbbítást biztosít a nemVPN csomagokhoz képest.&lt;br /&gt;
# Titkosítással is biztosítható a magánhálózat kialakítása.&lt;br /&gt;
# Biztonsága független az alsó hálózati rétegek biztonságától.&lt;br /&gt;
# Távoli telephelyek összeköttetésérére is alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWPA TKIP algoritmus esetén miért alkalmazzuk még mindig a WEP blokkot? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Olyan megoldást kellett készíteni, ahol a régi eszközök továbbra is használhatóak maradnak.&lt;br /&gt;
# A WEP esetén nem volt gond a titkosítással csak a csoportkulcsot kellett lecserélni egyedire.&lt;br /&gt;
# A 128 bites kulcs megoldja a WEP problémáját, így a nagyobb kulccsal az továbbra is használható.&lt;br /&gt;
# AWPATKIP megjelenése időpontjában még nem volt ismert, hogy gond lenne a WEP protokollal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző NEM igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hordozható&lt;br /&gt;
# Objektum orientált&lt;br /&gt;
# Statikusan típusos&lt;br /&gt;
# Interpretált&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak egyszerű szkriptek írására használható.&lt;br /&gt;
# Utasításblokk behúzással definiálható.&lt;br /&gt;
# A kódot minden architektúrán külön fordítani kell.&lt;br /&gt;
# Változók definiálásánál meg kell adni annak típusát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nyelvi kulcsszóval definiálható üres utasításblokk? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Continue&lt;br /&gt;
# With&lt;br /&gt;
# Pass&lt;br /&gt;
# None&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra.&lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többek között milyen módon árthat a DHCP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A nem hiearchikusan kiosztott IP címek komoly terhelést okozhatnak a hálózaton.&lt;br /&gt;
# Hamis DNS szervert állíthat be a támadó az áldozat gépén. &lt;br /&gt;
# Egy már működő Windows rendszer esetében kék halált tud okozni (A Linux nem érintett).&lt;br /&gt;
# Megakadályozhatja, hogy egy Linux vagy Windows rendszer elinduljon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) az IPSEC protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# KriptográRai kulcsok egyeztetésére egy külön protokollt használunk, az IKE-t.&lt;br /&gt;
# Az IPSEC csomag minden bitje, azaz fejléce és tartalma (payload) titkosítható és hitelessége ellenőrizhető.&lt;br /&gt;
# Tunnel üzemmód esetén választható, hogy csak hitelesítés kerüljön az eredeti IP csomagra.&lt;br /&gt;
# Az AH (Authentication Header) esetén megtörténik a tartalom hitelesítése is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS (hálózati operációs rendszer) felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó program készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányban a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban. &lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként mindig eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet topológiáját akarjuk hozzávetőlegesen rekonstruálni. Milyen adatbázishoz célszerű fordulni adatért? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A BGP routerek RIB adatbázisaiban tárolt útvonalakat érdemes beszerezni.&lt;br /&gt;
# A WiFi routerek DHCP adatbázisai a megfelelő adatforrás.&lt;br /&gt;
# Az Internetes hoszt-ok ARP táblája megfelelő kiindulópont.&lt;br /&gt;
# A routerek OSPF adatbázisait célszerű lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# Az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.20.30.0.0./8 -o eth6 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j MASQUERADE&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.20.30.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.20.30.0/8-as tartomány.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201360</id>
		<title>Konzis kikérdező (Vizsga)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201360"/>
		<updated>2021-12-22T01:35:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Új kérdések feltöltése.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (Vizsga)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az alábbi négy mondat közül csak egyet használhatna hogyan jellemezné az SDN-t? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati protokoll, melynek segítségével az eszközök sokkal hatékonyabban tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
# Az SDN teljesen új kapcsolási alapelv, ami felgyorsítja a hálózatok működését.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy újfajta szemléletmód és technológia, amivel a hálózat funkcionalitását megadjuk.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati algoritmus, mellyel a hagyományos hálózatok korlátai túlszárnyalhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik befejezéss(ek)el igaz a következő félmondat? Az SDN infrastruktúra rétegében... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1, 3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, de a nem SDN kompatibilis eszközöket a saját konfigurációs lehetőségeik szerint kell beállítani. &lt;br /&gt;
# hagyományos eszközök egyáltalán nem használhatók.&lt;br /&gt;
# bármilyen eszköz használható, amit a NOS támogatni tud.&lt;br /&gt;
# kizárólag OpenFlow kompatibilis eszközök használhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy proaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A reaktív párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# Nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# Készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
# Nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy topológia-felderítő POX kontroller alkalmazás speciális LLDP csomagokat generál és kizárólag ezekre a csomagokra támaszkodik a topológia felderítése során. Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switch-hoszt linkeket.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az LLDP protokollt, de van olyan switch, ami az OpenFlow protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az OpenFlow protokollt, de van olyan switch, ami az LLDP protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switchek közötti linkeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=10s, table=0, n_packets=40, n_bytes=30000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=100, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=20s, table=0, n_packets=400, n_bytes=200000, idle_timeout=20, hard_timeout=30, idle_age=15, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 8s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan több mint 2 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=26s, table=0, n_packets=10, n_bytes=15000, idle_timeout=20, hard_timeout=40, idle_age=18, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# A 10.10.10.10-es forráscímről érkező csomagokat a kontrollerhez továbbítja.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés... &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; cookie=0x0, duration=30s, table=0, n_packets=40, n_bytes=60000, idle_timeout=15, hard_timeout=35, idle_age=5, priority=65535, tcp, in_port=1, vlan_tci=0x0000, dl_src=00:00:00:00:00:01, dl_dst=00:00:00:00:00:02, nw_src=10.0.0.1, nw_dst=10.0.0.2, nw_tos=0, tp_src=1111, tp_dst=2222 actions=output:2&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 8s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 4s múlva.&lt;br /&gt;
# Átlagosan kevesebb, mint 5 kbps forgalmat továbbított.&lt;br /&gt;
# 15s múlva még aktív lesz, ha csak egyetlen illeszkedő csomag érkezik pont 1s múlva.&lt;br /&gt;
# Általa továbbított csomagok átlagos hossza kisebb mint 1000 byte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) koordinálatlan kapcsolódásából jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) központi irányítás melletti összekapcsolása.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) hatékony fastruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
# Autonóm hálózatok (AS, Autonomous systems) redundáns rácsstruktúrába szervezésével jött létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy BGP router a show ip bgp utasításra visszaadott listájában szerepel a következő AS_PATH: 2546 54367 23421 6537. Mely AS-ek közötti összeköttetésekre következtet ebből? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (2546 23421), (54367 6537)&lt;br /&gt;
# (23421 6537), (2546 54367), (2546 23421)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (23421 6537)&lt;br /&gt;
# (2546 54367), (54367 23421), (2546 6537)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni, hogy...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
# az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internetet alkotó Autonóm rendszerek (AS) fokszámainak eloszlása... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Skálafüggetlen, tehát nem elhanyagolható eséllyel vannak nagy fokszámú AS-ek.&lt;br /&gt;
# Hasonló az emberek magasságának az eloszlásához.&lt;br /&gt;
# Gyors lecsengésű, tehát nincsenek benne igazán nagy fokszámú AS-ek. &lt;br /&gt;
# Egyenletes, vagyis egy fokszámtartományból egyenlő eséllyel találunk adott fokú AS-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miért lehet sikeres egy ARP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hitelesnek elfogadott ARP üzenetet bárki készíthet, benne hamis információkkal.&lt;br /&gt;
# A felhasználók figyelmen kívül hagyják az ARP tanúsítványokra vonatkozó fixgyelmeztető ablakokat.&lt;br /&gt;
# Az ARP vírus Linux és Windows gépeket is meg tud fertőzni.&lt;br /&gt;
# Az ARP protokollt meg lehet kerülni, a korábbi nyíltan támadható BGP protokoll használatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Miben hasonlít egymásra a WPA1 (TKIP) és WPA2 (CCMP) megoldás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindkettő a legmodernebb AES titkosítást használja.&lt;br /&gt;
# A kiküldött keretek sorszámozása egy 48 bites számlálón alapul, még akkor is, ha ennek nem minden bitje jelenik meg.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben egy javítást látunk, a WPA1 a WEP-et, a WPA2 a WPA1-et javítja ki.&lt;br /&gt;
# Mindkét esetben a kriptográfia műveleteket a korábbi WEP egység végzi el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra. &lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Linux rendszer indulása esetén milyen szolgáltatások indulnak el?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatások indító scriptjei egy adott futési szinthez kötött helyen tárolódnak, itt mindent indít a rendszer.&lt;br /&gt;
# Az autoexec.sh script hívja meg sorban az elindítandó parancsokat.&lt;br /&gt;
# Minden szolgáltatás elindul, ami a /sys folderben található.&lt;br /&gt;
# A Linux registry fájlban egy adott kulcson megtalálható az indítandó szolgáltatások listája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítés igaz a multipath TCP-re?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy TCP folyamatot alfolyamokra bont és ezeket megpróbálja külön utakra terelni úgy, hogy a kliens és a szerver minden lehetséges interfésze között megpróbál egy folyamatot átvinni.&lt;br /&gt;
# A hálózati eszközök beállításaitól függetlenül képes megtalálni és használni a hálózatban levő többszörös útvonalakat.&lt;br /&gt;
# A multipath TCP használatához az alkalmazások kódját kis mértékben módosítani kell.&lt;br /&gt;
# Nem működik abban az esetben, ha a forrás vagy cél csak egyetlen hálózati interfésszel rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz a shortest path bridging technológiára? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóból indítva külön feszítőfát épít a hálózatban.&lt;br /&gt;
# Dinamikus Service ID-Vlan ID leképzést valósít meg, így tereli a különböző forgalmakat más-más feszítőfára.&lt;br /&gt;
# Minden kapcsolóban egy IS-IS példányt futtat, melyek a topológiát monitorozzák.&lt;br /&gt;
# Minden csomagot más és más feszítőfa továbbít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Melyik befejezéss(ekk)el igaz a következő félmondat? &amp;lt;br&amp;gt; A hálózatok virtualizációja...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# növelheti a hálózatok kihasználtásgát, hiszen akár egyszerre több szolgáltató használhatja ugyanazta a fizikai infrastruktúrát.&lt;br /&gt;
# egyszerűen azt jelenti, hogy egyes kapcsolókhoz és összeköttetésekhez csak adott ügyfelek férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# nem növeli a hálózatok kihasználtságát, sőt rontja, hiszen végül a csomagok úgyis a fizikai topológián és eszközön közlekednek.&lt;br /&gt;
# szükségtelen erőforráspazarlás, sokkal egyszerűbb rögtön a fizikai topológián irányítani a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel hatékony támgatásához...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# az alkalmazások kódjának módosítására van szükség. &lt;br /&gt;
# a hálózatban nincs szükség extra konfigurációra, mert pl a multipath TCP megoldja a többszörös útvonalak kihúzását.&lt;br /&gt;
# lehetőség szerint minél több éldiszjunkt utat kell kialakítani a végpontok között.&lt;br /&gt;
# elengedhetetlen a drága hálózatmonitorozó eszközök használata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye, hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó programok készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikers &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) a hálózati operációs rendszernek (NOS) NEM a feladata? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Alapvető hálózati szolgáltatások biztosítása (pl. topológiafelderítés).&lt;br /&gt;
# Az infrastruktúrából begyűjtött információt magasabb szintű API-n keresztül elérhetővé tenni a hálózati alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# A hálózati funkcionalitásának megadása. &lt;br /&gt;
# Az alatt lévő hálózati infrastruktúra konfigurációja és működésének monitorozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy L2 (MAC) learning switch...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eldobja a továbbítandó csomagot, ha arra kéne továbbítania, amelyről érkezett.&lt;br /&gt;
# elárasztásoso továbbítás mellett dönt, ha a csomag forrás mac címe nem szerepel a karbantartott táblázatban.&lt;br /&gt;
# IP cím - ethernet cím párosokat tart karban.&lt;br /&gt;
# dönthet elárasztásos továbbítás mellett, akkor is, ha a hálózat összes gépének címe jól szerelep a táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többutas hálózati átvitel NEM segít...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a hálózat hibatűrésének javításában.&lt;br /&gt;
# abban az esetben, ha a forrás és a célpont fa struktúrájú hálózatban van.&lt;br /&gt;
# a hálózati forgalom biztonságának fokozásában&lt;br /&gt;
# a hálózat kihasználtságának növeléséében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire következtet az alábbi lekérdezést látva? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0 &amp;lt;br&amp;gt; eth0: error fetching interface information: Device not found &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem létezik eth0 nevű interfész.&lt;br /&gt;
# Az interfész hálózati beállításai nem megfelelőek.&lt;br /&gt;
# Az inconfig nincs telepítve.&lt;br /&gt;
# Az eth0 egy WLAN interfész, ezért ifconfiggal nem lehet lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehetett a célja annak, aki a következő utasítást használta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az eth0 interfész címének statikus konfigurálása.&lt;br /&gt;
# Az alapértelmezett átjáró 192.168.0.254-es IP címre álltása.&lt;br /&gt;
# Annak lekérdezésem hogy az eth0 interfész valóban a 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkezik-e.&lt;br /&gt;
# A 192.168.0.254/24-es IP címmel rendelkező eth0 interfész letiltása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM az SDN architektúra egyik rétege? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra&lt;br /&gt;
# Déli interfész&lt;br /&gt;
# OpenFlow&lt;br /&gt;
# Hálózati operációs rendszer (NOS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM képzelhető el SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal.&lt;br /&gt;
# Többutas TCP.&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik valósítható meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Tűzfal.&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# Legrövidebb útválasztás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy reaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller&lt;br /&gt;
közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
# a proaktívnál párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül mi NEM igaz az Internetre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját az IANA nevű szervezet felügyeli.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiája mérnöki tervezés és optimalizáció eredménye.&lt;br /&gt;
# Az Internet spontán önszerveződéssel jött létre a különböző hálózatok lokális döntései nyomán.&lt;br /&gt;
# Az Internet topológiáját a BGP protokoll segítségével lehet központilag megadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) az Internet alapegységeire, az Autonóm rendszerekre (AS,Autonomous systems)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az AS egy adminisztratív egységbe tartozó mérnökileg tervezett hálózat.&lt;br /&gt;
# A BME saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# A TMIT saját hálózata egy AS.&lt;br /&gt;
# Az AS-eknek sorszámuk van, melyet a IANA nevű szervezet regisztrál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a hasonlóságok az Internet, a Facebook és a Debian csomagfüggőségek hálózatában? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Mindegyik spontán önszerveződéssel jött létre.&lt;br /&gt;
# Mindegyik skálafüggetlen fokszámeloszlású.&lt;br /&gt;
# Mindegyiknek az alapegységei (csomópontjai) elektonikus áramkörök.&lt;br /&gt;
# Mindegyik kifejezetten sűrű hálózat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM igaz a TCP SYN COOKIE védelem esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépeken nem szükséges módosítani a TCP vermet, csak a szerver oldalon.&lt;br /&gt;
# Használata során a kapcsolatfelépítések ideje megnőhet.&lt;br /&gt;
# A szerver csökkentett időablakokkal dolgozik, hogy minél hamarabb lezárja a kapcsolatokat.&lt;br /&gt;
# Sok TCP opció nem használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen célt szolgál a VLAN? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Távoli számítógépek titkos elérése.&lt;br /&gt;
# Virtuális magánhálózat kialakítása az Interneten.&lt;br /&gt;
# Helyi hálózati forgalom célok szerinti elkülönítése.&lt;br /&gt;
# Nagyobb területek lefedése vezetéknélküli hálózatokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az ami NEM igaz a virtuális magánhálózattal kapcsolatban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Elsőbbségi továbbítást biztosít a nemVPN csomagokhoz képest.&lt;br /&gt;
# Titkosítással is biztosítható a magánhálózat kialakítása.&lt;br /&gt;
# Biztonsága független az alsó hálózati rétegek biztonságától.&lt;br /&gt;
# Távoli telephelyek összeköttetésérére is alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== AWPA TKIP algoritmus esetén miért alkalmazzuk még mindig a WEP blokkot? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Olyan megoldást kellett készíteni, ahol a régi eszközök továbbra is használhatóak maradnak.&lt;br /&gt;
# A WEP esetén nem volt gond a titkosítással csak a csoportkulcsot kellett lecserélni egyedire.&lt;br /&gt;
# A 128 bites kulcs megoldja a WEP problémáját, így a nagyobb kulccsal az továbbra is használható.&lt;br /&gt;
# AWPATKIP megjelenése időpontjában még nem volt ismert, hogy gond lenne a WEP protokollal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző NEM igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hordozható&lt;br /&gt;
# Objektum orientált&lt;br /&gt;
# Statikusan típusos&lt;br /&gt;
# Interpretált&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik jellemző igaz a Python nyelvre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak egyszerű szkriptek írására használható.&lt;br /&gt;
# Utasításblokk behúzással definiálható.&lt;br /&gt;
# A kódot minden architektúrán külön fordítani kell.&lt;br /&gt;
# Változók definiálásánál meg kell adni annak típusát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nyelvi kulcsszóval definiálható üres utasításblokk? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Continue&lt;br /&gt;
# With&lt;br /&gt;
# Pass&lt;br /&gt;
# None&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) igaz(ak) a 802.1X protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az Authenticator akár tanúsítvány segítségével is hitelesítheti a felhasználót.&lt;br /&gt;
# A RADIUS-t mint de facto szabvány használjuk a hozzáférési pont és a hitelesítő közötti kommunikációra.&lt;br /&gt;
# A 802.1X protokoll használható vezetékes és vezetéknélküli&lt;br /&gt;
hálózatok esetén is.&lt;br /&gt;
# A hitelesítés lehet jelszó alapú is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többek között milyen módon árthat a DHCP támadás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A nem hiearchikusan kiosztott IP címek komoly terhelést okozhatnak a hálózaton.&lt;br /&gt;
# Hamis DNS szervert állíthat be a támadó az áldozat gépén. &lt;br /&gt;
# Egy már működő Windows rendszer esetében kék halált tud okozni (A Linux nem érintett).&lt;br /&gt;
# Megakadályozhatja, hogy egy Linux vagy Windows rendszer elinduljon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás(ok) NEM igaz(ak) az IPSEC protokoll esetén? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# KriptográRai kulcsok egyeztetésére egy külön protokollt használunk, az IKE-t.&lt;br /&gt;
# Az IPSEC csomag minden bitje, azaz fejléce és tartalma (payload) titkosítható és hitelessége ellenőrizhető.&lt;br /&gt;
# Tunnel üzemmód esetén választható, hogy csak hitelesítés kerüljön az eredeti IP csomagra.&lt;br /&gt;
# Az AH (Authentication Header) esetén megtörténik a tartalom hitelesítése is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NOS (hálózati operációs rendszer) felett futó hálózati alkalmazások akár magas szintű programozási nyelven is megírhatók. Ennek előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# moduláris, újrahasznosítható kód hozható létre.&lt;br /&gt;
# a magas szintű képességek kihasználásával sokkal gyorsabban futó program készítése lehetséges.&lt;br /&gt;
# a hálózat hatékonysága növelhető.&lt;br /&gt;
# a magas szintű programozási elemek használatával a hibalehetőségek száma csökkenthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két hoszt közötti traceroute esetén az egyik irányban a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban. &lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként mindig eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet topológiáját akarjuk hozzávetőlegesen&lt;br /&gt;
rekonstruálni. Milyen adatbázishoz célszerű fordulni adatért? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A BGP routerek RIB adatbázisaiban tárolt útvonalakat érdemes beszerezni.&lt;br /&gt;
# A WiFi routerek DHCP adatbázisai a megfelelő adatforrás.&lt;br /&gt;
# Az Internetes hoszt-ok ARP táblája megfelelő kiindulópont.&lt;br /&gt;
# A routerek OSPF adatbázisait célszerű lekérdezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Internet egy kisvilág tulajdonságú hálózat. Ez azt jeleni,&lt;br /&gt;
hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az átmérője exponenciálisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője konstans.&lt;br /&gt;
# Az átmérője lineárisan nő a csomóponszám függvényében.&lt;br /&gt;
# Az átmérője logaritmikusan nő a csomópontszám függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.20.30.0.0./8 -o eth6 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j MASQUERADE&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.20.30.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 10.20.30.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth6 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.20.30.0/8-as tartomány.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201359</id>
		<title>Konzis kikérdező (ZH)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201359"/>
		<updated>2021-12-22T01:34:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Új kérdések feltöltése.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (ZH)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rw-r--r-- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja és olvashatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak futtathatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod o+rw pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+xwr pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod oug=rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+x pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan csökkenő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre, míg a kisbetűket nagybetűre cseréli. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z A-Za-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcacb&amp;quot; | grep &amp;quot;a.*b&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit) &lt;br /&gt;
# acb&lt;br /&gt;
# bcacb&lt;br /&gt;
# bcacbacb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;baaa&amp;quot; | grep &amp;quot;^a*&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# baaa&lt;br /&gt;
# aaa&lt;br /&gt;
# ^a*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;a789b&amp;quot; | sed &#039;s/a\([0-9]*\)b/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# x789y&lt;br /&gt;
# x789789y&lt;br /&gt;
# ax789789yb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; !/bin/bash&amp;lt;br&amp;gt; for i in `find`; do&amp;lt;br&amp;gt;   if [ -h $i ]; then&amp;lt;br&amp;gt;    target=`ls -l $i | sed &#039;s/.*-&amp;gt;.//&#039;`&amp;lt;br&amp;gt; rm $i&amp;lt;br&amp;gt; cp $target $i&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket.&lt;br /&gt;
# Csak az aktuális könyvtárban szereplő minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az aktuális könyvtárban rekurzívan minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket és ha talál azonos nevű fájlt, akkor azt bemásolja a helyére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ traceroute www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Célhoszt nevének IP címre történő feloldására.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22      0.0.0.0:*         LISTEN    0     30979609   1248/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80    0.0.0.0:*         LISTEN    0     29630331   25210/apache2&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, ami a 22-es tcp porton figyel.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről nem elérhető secure shell szerver fut a gépen és egy lokálisan futó alkalmazás kapcsolódik egy távoli webszerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -ne ip &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő minden csomag rögzítésére.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -v -ne udp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Így semmire, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a következő “ifconfig eth1” parancsra adott válasz (részlete)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;eth1      Link encap:Ethernet  HWaddr c4:34:6b:25:58:77 &amp;lt;br&amp;gt; inet addr:152.66.244.35  Bcast:152.66.244.255  Mask:255.255.255.0 &amp;lt;br&amp;gt;inet6 addr: fe80::c634:6bff:fe25:5877/64 Scope:Link&amp;lt;br&amp;gt;UP BROADCAST RUNNING MULTICAST  MTU:1500  Metric:1&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/16 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfésznek van legalább egy felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése és inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables nat táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3 |pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez a következő konfigurációs beállítás (isc-dhcp-server: dhcpd.conf)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; HaEpUz internal subnet. &amp;lt;br&amp;gt; subnet 10.0.0.0 netmask 255.255.255.0 { &amp;lt;br&amp;gt; range 10.0.0.101 10.0.0.150; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name-servers 252.66.115.1, 8.8.8.8; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name &amp;quot;haepuz.hu&amp;quot;; &amp;lt;br&amp;gt; option routers 10.0.0.1; &amp;lt;br&amp;gt; option broadcast-address 10.0.0.255; &amp;lt;br&amp;gt; default-lease-time 600; &amp;lt;br&amp;gt; max-lease-time 7200; &amp;lt;br&amp;gt; } host client1 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4e:40:64; &amp;lt;br&amp;gt; fixed-address 10.0.0.101; &amp;lt;br&amp;gt; } host client2 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4d:20:64; &amp;lt;br&amp;gt; deny unknown-clients; &amp;lt;br&amp;gt; } ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépen a default gateway 10.0.0.1-re lesz beállítva.&lt;br /&gt;
# A kliens gépen az /etc/resolv.conf fájlba vagy a 152.66.115.1 vagy a 8.8.8.8 (csak az egyik) nameserver paraméter íródik be.&lt;br /&gt;
# Csak két kliens gépre (illetve interfészre) engedélyezzük az IPv4 cím konfigurálását erről a DHCP szerverről&lt;br /&gt;
# A kilens gép a 10.0.0.0/24-es címtartományból kap egy dinamikus címet, melynek utolsó száma 101 és 150 között lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ dig -t A @8.8.8.8 tmit.bme.hu +norecurse &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a forwarding és routing között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs különbség, egymás szinonimái.&lt;br /&gt;
# A forwarding mechanizmus felelős a forgalomirányítási táblák dinamikus feltöltéséért, míg a routing algoritmusok a legrövidebb utak számításáért.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok útvonalakat számolnak és dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok ezek alapján hoznak döntéseket.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok valamilyen előre beállított policy szerint útvonalakat számolnak végpontok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a link state és distance vector alapú routing protokollok között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Azonos nézeten dolgoznak, hatékonyságbeli különbség van köztük.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, ezért jobban skálázódnak, nagyobb hálózatban jobban használhatók.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások globális nézeten dolgoznak, így képesek meghatározni a legrövidebb utat bármely két csomópont között, míg a distance vector alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, így nem feltétlenül az optimális útvonalat határozzák meg egyes csomópontok között.&lt;br /&gt;
# A distance vector alapú algoritmusok lokális információk alapján dolgoznak, elosztottan, míg a link state alapú algoritmusok teljes képpel rendelkeznek a hálózatról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 192.168.0.0/24-es hálózat első használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.0&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1 netmask 255.255.255.0&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 192.168.0.1 eth0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítások igazak, ha egy (pl. Quagga) routerben a következő eredményt kapjuk a show ip route parancsra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; show ip route &amp;lt;br&amp;gt; Codes: K - kernel route, C - connected, S - static, R - RIP, O - OSPF,&amp;lt;br&amp;gt; I - ISIS, B - BGP, &amp;gt; - selected route, * - FIB route &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.0.0/24 [110/10] is directly connected, eth0, 00:38:17 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.0.0/24 is directly connected, eth0 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.1.0/24 [110/20] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:27 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.2.0/24 [110/30] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:23 &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.3.0/24 [110/40] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:19 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.3.0/24 is directly connected, eth1 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 127.0.0.0/8 is directly connected, lo &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot eth0 és eth1 interfészen keresztül is eléri, jelenleg a közvetlen kapcsolatot használja.&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot 40-es költségű OSPF úton ér(het)i el.&lt;br /&gt;
# 10.0.2.0/24 hálózatot nem éri el közvetlenül.&lt;br /&gt;
# 10.0.1.0/24 hálózatot a 10.0.0.2 gateway-en keresztül éri el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt routing táblájában az alábbi három bejegyzés szerepel. Ezek alapján mely állítások igazak? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination     Gateway         Genmask         Flags Metric Ref    Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0         192.168.77.1    0.0.0.0         UG    600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.0    0.0.0.0         255.255.255.0   U     600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0     0.0.0.0         255.255.255.128 U     600    0        0 eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt minden forgalmat a 192.168.77.1 felé küld.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.77.129-nek címzett forgalmat az eth0 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat az eth1 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat a default gateway felé küldi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; 2 * &amp;quot;11&amp;quot; + &amp;quot;2&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 1113&lt;br /&gt;
# &amp;quot;11112&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; 3 * &amp;quot;12&amp;quot; + &amp;quot;21&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 57&lt;br /&gt;
# 12121221&lt;br /&gt;
# &amp;quot;12121221&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Érvényes-e a következő utasítás a Python nyelvben? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [&amp;quot;12&amp;quot;, 12] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, az interpreter kivételt dob: SyntaxError: invalid syntax.&lt;br /&gt;
# Nem, Python nyelvben csak azonos típusú értékek tárolhatóak egy listában.&lt;br /&gt;
# Igen, Python nyelvben a lista bármilyen típusú értékeket tárolhat.&lt;br /&gt;
# Igen, de az azonos értékeket csak egyszer tárolódnak le: [&amp;quot;12&amp;quot;].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, c=1, b=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, 1, c=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a = b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(c=0, b=1, a=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrs beállítására.&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő, kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 125.0.1.254 &amp;lt;br&amp;gt; PING 125.0.1.254 (125.0.1.254) 56(84) bytes of data. &amp;lt;br&amp;gt; &amp;gt;From 192.168.0.1 icmp_seq=1 Destination Net Unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A host nincs a hálózatra csatlakoztatva.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a host a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A host default GW-e nem rendelkezik route-tal a cél felé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping google.com &amp;lt;br&amp;gt; ping: unknown host google.com &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A host nem képes feloldani a google.com nevet, ezért nem tudja pingelni a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállításokat megakadályozzák, hogy a host a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva milyen problémára gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 8.8.8.8 &amp;lt;br&amp;gt; connect: Network unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Rosszul konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A hoston a default GW nincs beállítva, ezért nem éri el a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a host a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan növekvő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -n&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő FORWARD lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő INPUT lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Hosztnál végződő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két host közötti traceroute esetén az egyik irányba a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban.&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A INPUT -p udp --sport 53 -j ACCEPT &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez bármilyen forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő UDP forgalmat, ha a forrás port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha a forrás vagy cél port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# nslookup&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
# dig&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Linux hosttal forgalmat szeretnénk route-olni annak eth0 és eth1 interfésze között. A lentiek alapján a host továbbítani fogja a 192.168.0.12 felől érkező forgalmat a 16.16.16.16 felé? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 125.0.0.6 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 10.0.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 125.0.0.4 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, egyik route sem fedi le a cél IP címét.&lt;br /&gt;
# Nem, ha a net.ipv5ó4_forward (/proc/sys/net/ipv4/ip_forward) értéke 0.&lt;br /&gt;
# Igen, mást nem is szükséges beállítani.&lt;br /&gt;
# Nem, egy Linux host nem képes route-olni az interfészei között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/24 dev wlan0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# Semmit, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket használná arra, hogy megállapítsa, egy host képes-e kommunikálni egy másikkal? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ls&lt;br /&gt;
# ipconfig&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][-1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;[2:] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ips&amp;quot;&lt;br /&gt;
# SyntaxError: invalid syntax&lt;br /&gt;
# &amp;quot;orem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;rem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.0.0.0/8 -o eth2 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j SNAT --to-source 192.168.1.10 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.0.0.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.0/8-as tartomány.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit takar az az állítás, hogy a Python nyelv dinamikusan (és erősen típusos)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Változó típus nélkül definiálunk, de értékadás után típusa nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiáljuk, ami futás során nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típus nélkül definiálunk, ami futás közben változhat.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiálunk, ami futás során megváltozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoston az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig wlo1 | grep inet &amp;lt;br&amp;gt; inet 192.168.77.183 netmask 255.255.255.0 broadcast 192.168.77.255 &amp;lt;br&amp;gt; $ sudo tcpdump -ni wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; tcpdump: verbose output suppressed, use -v or -vv for full protocol decode &amp;lt;br&amp;gt; listening on wlo1, link-type EN10MB (Ethernet), capture size 262144 bytes &amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119732 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119759 IP 192.168.77.183.46534 &amp;gt; 74.125.195.189.443: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.122779 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A vizsgált host nem kommunikál a helyi hálózaton kívüli IP címekkel.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hostra a 74.125.195.189-es IP cím felőle érkezik be forgalom.&lt;br /&gt;
# Jelenleg csak a wlo1 interfészre érkező csomagokat monitorozzuk.&lt;br /&gt;
# A vizsgált host egy távoli gép 443-as portjával kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehet a célja annak, aki a következő utasítást használta? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ telnet 216.58.214.238 80 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy távoli gépen futó HTTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Egy helyi gépen futó FTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Titkosítatlan bejelentkezés egy távoli gépre az alapértelmezett telnet porton.&lt;br /&gt;
# SSH bejelentkezés egy távoli gépre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoston az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ arp -n &amp;lt;br&amp;gt; Address HWtype HWaddress Flgas Mask Iface &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 ether a0:f3:c1:ff:21:b8  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.15 ether 72:42:53:8f:55:9c  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface  &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 192.168.77.1 0.0.0.0 UG 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 0.0.0.0 255.255.255.0 U 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A 192.168.77.185-ös hostot a wlo1 interfészen keresztül érhetjük el.&lt;br /&gt;
# A host default GW MAC címe 72:42:53:8f:55:9c.&lt;br /&gt;
# A host két eszközzel már kommunikált a wlo1 interfészen keresztül.&lt;br /&gt;
# A host a helyi hálózaton található 192.168.77.25-ös hosttal jelenleg is kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő Python utasítások közül melyik ad vissza logikai igazat, azaz True értéket? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 42 in [&amp;quot;42&amp;quot;, 42]&lt;br /&gt;
# 42 is (&amp;quot;42&amp;quot;, 42)&lt;br /&gt;
# 42&lt;br /&gt;
# &amp;quot;42&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) NEM valid utasítás(ok) az alábbiak közül a Python nyelvben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; * 2&lt;br /&gt;
# a,b = b,a&lt;br /&gt;
# a+++&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;12&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A PREROUTING -d 192.168.168.10 -p tcp --dport 2222 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j DNAT --to-destination 10.0.0.153:22 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 192.168.168.10-es cél IP címet cseréli le, ha a csoma a 2222-es tcp portra érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153-as gép minden szolgáltatása.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, melynek segítségével egy külső hálózatról elérhetőveé tesszük  egy belső gép 22-es tcp portját.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, egy külső hálózatról hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153 gép 22-es tcp és udp portja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre cseréli, míg a többi karaktert változatlanul hagyja. Melyik parancs(ok) oldja(k) ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z a-za-z&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek)et NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
# dig&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, igaz, azaz True értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket sorrend nélkül? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás(ok) igaz(ak) a DNS queary-kre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re soha nem kaphatunk teljes választ.&lt;br /&gt;
# A recursive query-re mindig teljes választ kapunk, támogatása nem kötelező.&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re kétféle választ kaphatunk: teljes választ vagy referralt egy másik szerverre.&lt;br /&gt;
# Három különböző fajtája van: recursive, iterative és inverse.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi feladatok közül mely(ek)ben NEM nyújtana segítséget a Wireshark eszköz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalmi minták rögzítésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom beérkezési port alapú szűrésben.&lt;br /&gt;
# Egy távoli HTTP szerver válaszainak elemzésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom generálásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, hamis, azaz False értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-1]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-4]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot; ,0] [-3:-1]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [1,&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [:-2]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;CD&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;DC&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AB&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(1,2, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(&amp;quot;22&amp;quot;, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;22ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# &amp;quot;223&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket a sorrend megtartásával? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek) NEM valid sztring(ek) a Python nyelvben?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ### lorem ipsum&lt;br /&gt;
# &#039;lorem ipsum&#039;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 1 -t www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú mérésére 1 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 10 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére tetszőleges küldő gépről tetszőleges hálózaton.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére, ha a fogadó gép 10 hop távolságon belül van (és nem állít be valótlan TTL értéket).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 5 www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti átlagos/minimális/maximális körülfordulási idő mérésére egy 5 másodperces méréssel.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 5 ICMP ECHO&lt;br /&gt;
REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; for i in {1..20}; do&amp;lt;br&amp;gt;   ping -c 1 -t $i www.bme.hu &amp;gt; /dev/null &amp;lt;br&amp;gt; if [ $? ! = 1 ]; then &amp;lt;br&amp;gt; echo $i&amp;lt;br&amp;gt; break&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# 1-től növekvően az egész számokat addig, míg el nem érjük a küldő és fogadó &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát vagy 20-at, feltételezve, hogy a fogadó gép nem állít be valótlan TTL értéket.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van és a célhoszt nem állítja valótlan értékre a TTL mezőt.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven icmp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; és &amp;quot;echo reply&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven arp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő nem&lt;br /&gt;
ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése. &lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ARP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80      0.0.0.0:*         LISTEN    0     27733   1207/apache2&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22    0.0.0.0:*         LISTEN    0     25941   1063/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  192.168.1.101:33580    152.66.244.65:22         ESTABLISHED    1000     673702   19474/ssh&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, és egy lokálisan futó secure shell kliens kapcsolódik egy távoli szerverhez.&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy távoli secure shell kliens kapcsolódik a lokálisan futó secure shell szerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0:0 172.10.1.10/16; ifconfig eth0:1 10.0.0.100/8&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz legalább két felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as és egy /16-os IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /16-os IPv4 címe és aktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr add 152.66.244.35/24 dev eth1; ip link set dev eth1 down&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad, az interfész inaktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész korábbi IPv4 címének törlése és egy új IPv4 cím beállítása és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip link set dev eth1 down; ip addr add 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész összes IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A FORWARD -d 10.0.0.0/24 -p tcp \ &amp;lt;br&amp;gt; -m state --state ESTABLISHED, RELATED -j ACCEPT&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez minden átmenő TCP forgalmat.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő és kimenő TCP forgalmat, ha az már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; print 2 * &amp;quot;AB&amp;quot;[:1] + &amp;quot;BA&amp;quot;[1:] * 2 &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;int&#039; and &#039;str&#039; objects.&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AABB&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AAAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;BBAA&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő kódrészlet? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcaaa&amp;quot; | sed &#039;s/c\(a*\)/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# bxaaaaaay&lt;br /&gt;
# bxaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaaaaay&lt;br /&gt;
# bcaaa&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik esetben nyújt segítséget a ping? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy link késleltetésének becslésében.&lt;br /&gt;
# Kapcsolatfelvétel sikerességének meghatározásában.&lt;br /&gt;
# Csomag várakozási sorok hosszának pontos megállapításában.&lt;br /&gt;
# Távoli hoszton lévő fájl tartalmának megjelenítésében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely esetben használná az nslookup eszközt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy adott névhez tartozó IP cím meghatározásához.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott névtérhez tartozó IP címet melyik DNS szerver adja meg.&lt;br /&gt;
# Annak ellenőrzéséhez, hogy egy adott DNS szerver ismeri-e az adott névtérhez tartozó IP címet.&lt;br /&gt;
# Annak meghatározására, hogy egy adott névnek mely cég a tulajdonosa.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DNS alapú kérésirányítás előnye(i), hogy... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|1,3pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# a felhasználó számára teljesen transzparens.&lt;br /&gt;
# mivel a DNS szolgáltatás mindenütt jelen van, használatához nincs szükség plusz eszközökre.&lt;br /&gt;
# a helyi DNS feloldó automatikusan elosztja a terhelést az nslookupok által visszaadott IP címek között.&lt;br /&gt;
# hibás szerverhez nem továbbít forgalmat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik Python típusú változón nem értelmezhető az elemkijelölő [] operátor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# complex&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# string&lt;br /&gt;
# list&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201350</id>
		<title>Konzis kikérdező (ZH)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(ZH)&amp;diff=201350"/>
		<updated>2021-12-21T19:48:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Javítás&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (ZH)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rw-r--r-- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja és olvashatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Mit jelent ez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, mindenki más csak olvashatja.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t user nevű felhasználó írhatja és olvashatja, bela csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, más nem férhet a file-hoz.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak olvashatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# pelda.txt file-t bela nevű felhasználó írhatja, olvashatja, futtathatja, a user csoportba tartozó felhasználók csak futtathatják, mások nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ls -l parancs eredményeként a következőt kapjuk: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; -rwxr----- 1 bela user 7 Oct 24 19:19 pelda.txt&amp;lt;/p&amp;gt; Melyik parancs nem eredményezi azt, hogy a user csoport végrehajtási jogot kapjon a példa file-ra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# chmod a+rx pelda&lt;br /&gt;
# chmod ug+x pelda&lt;br /&gt;
# chmod o+rw pelda&lt;br /&gt;
# chmod u+xwr pelda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan csökkenő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 –r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre, míg a kisbetűket nagybetűre cseréli. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z A-Za-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;bcacb&amp;quot; | grep &amp;quot;a.*b&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit) &lt;br /&gt;
# acb&lt;br /&gt;
# bcacb&lt;br /&gt;
# bcacbacb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;baaa&amp;quot; | grep &amp;quot;^a*&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# baaa&lt;br /&gt;
# aaa&lt;br /&gt;
# ^a*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ echo &amp;quot;a789b&amp;quot; | sed &#039;s/a\([0-9]*\)b/x\1\1y/&#039; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# (semmit)&lt;br /&gt;
# x789y&lt;br /&gt;
# x789789y&lt;br /&gt;
# ax789789yb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; !/bin/bash&amp;lt;br&amp;gt; for i in `find`; do&amp;lt;br&amp;gt;   if [ -h $i ]; then&amp;lt;br&amp;gt;    target=`ls -l $i | sed &#039;s/.*-&amp;gt;.//&#039;`&amp;lt;br&amp;gt; rm $i&amp;lt;br&amp;gt; cp $target $i&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket.&lt;br /&gt;
# Csak az aktuális könyvtárban szereplő minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az aktuális könyvtárban rekurzívan minden szimbolikus link helyére bemásolja azt a fájlt, amelyre az mutatott.&lt;br /&gt;
# Az adott könyvtár alatt rekurzívan törli az összes szimbolikus linket és ha talál azonos nevű fájlt, akkor azt bemásolja a helyére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ traceroute www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú késleltetés mérésére.&lt;br /&gt;
# Célhoszt nevének IP címre történő feloldására.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti útvonal felderítésére.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22      0.0.0.0:*         LISTEN    0     30979609   1248/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80    0.0.0.0:*         LISTEN    0     29630331   25210/apache2&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, ami a 22-es tcp porton figyel.&lt;br /&gt;
# Egy kívülről nem elérhető secure shell szerver fut a gépen és egy lokálisan futó alkalmazás kapcsolódik egy távoli webszerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -ne ip &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő minden csomag rögzítésére.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem IP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i eth0 -ne udp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Így semmire, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő csak az interfésznek címzett csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő nem UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# eth0 interfészen bejövő és kimenő UDP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a következő “ifconfig eth1” parancsra adott válasz (részlete)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;eth1      Link encap:Ethernet  HWaddr c4:34:6b:25:58:77 &amp;lt;br&amp;gt; inet addr:152.66.244.35  Bcast:152.66.244.255  Mask:255.255.255.0 &amp;lt;br&amp;gt;inet6 addr: fe80::c634:6bff:fe25:5877/64 Scope:Link&amp;lt;br&amp;gt;UP BROADCAST RUNNING MULTICAST  MTU:1500  Metric:1&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és inaktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/24 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész a 152.66.244.35/16 IPv4 címmel van felkonfigurálva és aktív állapotban van.&lt;br /&gt;
# eth1 interfésznek van legalább egy felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész IPv4 címének törlése és inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mire használható az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrés beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit eredményez a következő konfigurációs beállítás (isc-dhcp-server: dhcpd.conf)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; HaEpUz internal subnet. &amp;lt;br&amp;gt; subnet 10.0.0.0 netmask 255.255.255.0 { &amp;lt;br&amp;gt; range 10.0.0.101 10.0.0.150; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name-servers 252.66.115.1, 8.8.8.8; &amp;lt;br&amp;gt; option domain-name &amp;quot;haepuz.hu&amp;quot;; &amp;lt;br&amp;gt; option routers 10.0.0.1; &amp;lt;br&amp;gt; option broadcast-address 10.0.0.255; &amp;lt;br&amp;gt; default-lease-time 600; &amp;lt;br&amp;gt; max-lease-time 7200; &amp;lt;br&amp;gt; } host client1 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4e:40:64; &amp;lt;br&amp;gt; fixed-address 10.0.0.101; &amp;lt;br&amp;gt; } host client2 { &amp;lt;br&amp;gt;  hardware ethernet 02:00:01:4d:20:64; &amp;lt;br&amp;gt; deny unknown-clients; &amp;lt;br&amp;gt; } ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kliens gépen a default gateway 10.0.0.1-re lesz beállítva.&lt;br /&gt;
# A kliens gépen az /etc/resolv.conf fájlba vagy a 152.66.115.1 vagy a 8.8.8.8 (csak az egyik) nameserver paraméter íródik be.&lt;br /&gt;
# Csak két kliens gépre (illetve interfészre) engedélyezzük az IPv4 cím konfigurálását erről a DHCP szerverről&lt;br /&gt;
# A kilens gép a 10.0.0.0/24-es címtartományból kap egy dinamikus címet, melynek utolsó száma 101 és 150 között lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ dig -t A @8.8.8.8 tmit.bme.hu +norecurse &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó IPv4 rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, root DNS szerverhez fordul.&lt;br /&gt;
# Lekéri a Google névszerverétől a tmit.bme.hu névhez tartozó összes rekordot; ha nincs információja, üres választ ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a forwarding és routing között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs különbség, egymás szinonimái.&lt;br /&gt;
# A forwarding mechanizmus felelős a forgalomirányítási táblák dinamikus feltöltéséért, míg a routing algoritmusok a legrövidebb utak számításáért.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok útvonalakat számolnak és dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok ezek alapján hoznak döntéseket.&lt;br /&gt;
# A routing algoritmusok dinamikusan konfigurálják a forgalomirányítási táblákat, míg a forwarding algoritmusok valamilyen előre beállított policy szerint útvonalakat számolnak végpontok között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség a link state és distance vector alapú routing protokollok között? Melyik állítás helyes? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Azonos nézeten dolgoznak, hatékonyságbeli különbség van köztük.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, ezért jobban skálázódnak, nagyobb hálózatban jobban használhatók.&lt;br /&gt;
# A link state alapú megoldások globális nézeten dolgoznak, így képesek meghatározni a legrövidebb utat bármely két csomópont között, míg a distance vector alapú megoldások lokális nézeten dolgoznak, így nem feltétlenül az optimális útvonalat határozzák meg egyes csomópontok között.&lt;br /&gt;
# A distance vector alapú algoritmusok lokális információk alapján dolgoznak, elosztottan, míg a link state alapú algoritmusok teljes képpel rendelkeznek a hálózatról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt eth0 interfészén a default gateway-t szeretnénk beállítani. Azt tudjuk, hogy a gateway a 192.168.0.0/24-es hálózat első használható IP címén található. Melyik parancs végzi el helyesen a konfigurációt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.0&lt;br /&gt;
# sudo route add default gw 192.168.0.1 netmask 255.255.255.0&lt;br /&gt;
# sudo route add -net 0.0.0.0 netmask 0.0.0.0 gw 192.168.0.1 eth0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítások igazak, ha egy (pl. Quagga) routerben a következő eredményt kapjuk a show ip route parancsra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; show ip route &amp;lt;br&amp;gt; Codes: K - kernel route, C - connected, S - static, R - RIP, O - OSPF,&amp;lt;br&amp;gt; I - ISIS, B - BGP, &amp;gt; - selected route, * - FIB route &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.0.0/24 [110/10] is directly connected, eth0, 00:38:17 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.0.0/24 is directly connected, eth0 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.1.0/24 [110/20] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:27 &amp;lt;br&amp;gt; O&amp;gt;* 10.0.2.0/24 [110/30] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:23 &amp;lt;br&amp;gt; O   10.0.3.0/24 [110/40] via 10.0.0.2, eth0, 00:37:19 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 10.0.3.0/24 is directly connected, eth1 &amp;lt;br&amp;gt; C&amp;gt;* 127.0.0.0/8 is directly connected, lo &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot eth0 és eth1 interfészen keresztül is eléri, jelenleg a közvetlen kapcsolatot használja.&lt;br /&gt;
# 10.0.3.0/24 hálózatot 40-es költségű OSPF úton ér(het)i el.&lt;br /&gt;
# 10.0.2.0/24 hálózatot nem éri el közvetlenül.&lt;br /&gt;
# 10.0.1.0/24 hálózatot a 10.0.1.1 gateway-en keresztül éri el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoszt routing táblájában az alábbi három bejegyzés szerepel. Ezek alapján mely állítások igazak? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination     Gateway         Genmask         Flags Metric Ref    Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0         192.168.77.1    0.0.0.0         UG    600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.0    0.0.0.0         255.255.255.0   U     600    0        0 eth0 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0     0.0.0.0         255.255.255.128 U     600    0        0 eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hoszt minden forgalmat a 192.168.77.1 felé küld.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.77.16-nak címzett forgalmat az eth0 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat az eth1 interfészén küldi ki.&lt;br /&gt;
# A hoszt a 192.168.0.130-nak címzett forgalmat a default gateway felé küldi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; 2 * &amp;quot;11&amp;quot; + &amp;quot;2&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 1113&lt;br /&gt;
# &amp;quot;11112&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; 3 * &amp;quot;12&amp;quot; + &amp;quot;21&amp;quot; &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# 57&lt;br /&gt;
# 12121221&lt;br /&gt;
# &amp;quot;12121221&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Érvényes-e a következő utasítás a Python nyelvben? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [&amp;quot;12&amp;quot;, 12] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, az interpreter kivételt dob: SyntaxError: invalid syntax.&lt;br /&gt;
# Nem, Python nyelvben csak azonos típusú értékek tárolhatóak egy listában.&lt;br /&gt;
# Igen, Python nyelvben a lista bármilyen típusú értékeket tárolhat.&lt;br /&gt;
# Igen, de az azonos értékeket csak egyszer tárolódnak le: [&amp;quot;12&amp;quot;].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(0, c=1, b=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával: &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(c=0, b=1, a=2)?&amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(a, b=3, *args, **kwargs): &amp;lt;br&amp;gt; print a + b &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;c&#039; is not defined.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblája? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Csomagszűrs beállítására.&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Bejövő, kimenő forgalom szűrési szabályainak beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 125.0.1.254 &amp;lt;br&amp;gt; PING 125.0.1.254 (125.0.1.254) 56(84) bytes of data. &amp;lt;br&amp;gt; &amp;gt;From 192.168.0.1 icmp_seq=1 Destination Net Unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A host nincs a hálózatra csatlakoztatva.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a host a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A host default GW-e nem rendelkezik route-tal a cél felé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva mire gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping google.com &amp;lt;br&amp;gt; ping: unknown host google.com &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A host nem képes feloldani a google.com nevet, ezért nem tudja pingelni a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállításokat megakadályozzák, hogy a host a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
# Rosszult konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbit látva milyen problémára gyanakodna? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping 8.8.8.8 &amp;lt;br&amp;gt; connect: Network unreachable &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Rosszul konfigurált NAT okozza a hibát.&lt;br /&gt;
# A hoston a default GW nincs beállítva, ezért nem éri el a célt.&lt;br /&gt;
# A tűzfal beállítások megakadályozzák, hogy a host a helyi hálózaton kívüli elemekkel kommunikáljon.&lt;br /&gt;
# A default GW nem ismer route-ot a célhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jelszó file-t szeretnénk a harmadik oszlopa szerint numerikusan növekvő sorrendbe rendezni. Melyik parancs oldja ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -r&lt;br /&gt;
# cat /etc/passwd | sort -t: -k3 -n&lt;br /&gt;
# echo /etc/passwd | sort -t: -n -k3 -r&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való az iptables filter táblájában lévő FORWARD lánc? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Címfordítás beállítására.&lt;br /&gt;
# Routing beállításokra.&lt;br /&gt;
# Átmenő forgalom szűrésének beállítására.&lt;br /&gt;
# Portforwarding beállítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat-e, hogy két host közötti traceroute esetén az egyik irányba a traceroute több bejegyzést sorol fel, mint a másikban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igen, mert a traceroute futásonként eltérő eredményt ad.&lt;br /&gt;
# Igen, mivel lehet, hogy a forgalom az egyik irányban más utat jár be, mint a másikban.&lt;br /&gt;
# Nem.&lt;br /&gt;
# A traceroute nem is adja meg a két végpont közötti hopok számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A INPUT -p udp --sport 53 -j ACCEPT &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez bármilyen forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő UDP forgalmat, ha a forrás port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha a forrás vagy cél port 53.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő UDP forgalmat, ha az DNS lekérésre vonatkozik (és a forrás port 53).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# nslookup&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy Linux hosttal forgalmat szeretnénk route-olni annak eth0 és eth1 interfésze között. A lentiek alapján a host továbbítani fogja a 192.168.0.12 felől érkező forgalmat a 16.16.16.16 felé? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Kernel IP routing table &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 125.0.0.6 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 10.0.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 125.0.0.4 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.0.0 0.0.0.0 0.0.0.0 UG 0 0 0 eth0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem, egyik route sem fedi le a cél IP címét.&lt;br /&gt;
# Nem, ha a net.ipv5ó4_forward (/proc/sys/net/ipv4/ip_forward) értéke 0.&lt;br /&gt;
# Igen, mást nem is szükséges beállítani.&lt;br /&gt;
# Nem, egy Linux host nem képes route-olni az interfészei között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr del 152.66.244.35/24 dev wlan0 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész IPv4 címének beállítása és aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# Semmit, mert nem jó a paraméterezés.&lt;br /&gt;
# wlan0 interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi eszközök közül melyiket használná arra, hogy megállapítsa, egy host képes-e kommunikálni egy másikkal? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ls&lt;br /&gt;
# ipconfig&lt;br /&gt;
# ping&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0][-1] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki az alábbiak közül a Python interpreter a következő utasításra? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;gt;&amp;gt;&amp;gt; &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;[2:] &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ips&amp;quot;&lt;br /&gt;
# SyntaxError: invalid syntax&lt;br /&gt;
# &amp;quot;orem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;rem ipsum&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A POSTROUTING -s 10.0.0.0/8 -o eth2 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j SNAT --to-source 192.168.1.10 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen érkezett.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT táblához, ami a 10.0.0.0/8-as címeket cseréli le, ha a csomag az eth2 interfészen kerül majd kiküldésre.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a NAT tábla POSTROUTING láncának elejéhez, melynek segítségével a 10.0.0.0/8-as belső hálózatról kijutunk a külső hálózatra.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.0/8-as tartomány.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit takar az az állítás, hogy a Python nyelv dinamikusan (és erősen típusos)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Változó típus nélkül definiálunk, de értékadás után típusa nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiáljuk, ami futás során nem változhat meg.&lt;br /&gt;
# Változót típus nélkül definiálunk, ami futás közben változhat.&lt;br /&gt;
# Változót típusával együtt definiálunk, ami futás során megváltozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoston az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig wlo1 | grep inet &amp;lt;br&amp;gt; inet 192.168.77.183 netmask 255.255.255.0 broadcast 192.168.77.255 &amp;lt;br&amp;gt; $ sudo tcpdump -ni wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; tcpdump: verbose output suppressed, use -v or -vv for full protocol decode &amp;lt;br&amp;gt; listening on wlo1, link-type EN10MB (Ethernet), capture size 262144 bytes &amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119732 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.119759 IP 192.168.77.183.46534 &amp;gt; 74.125.195.189.443: ...&amp;lt;br&amp;gt; 11:41:47.122779 IP 74.125.195.189.443 &amp;gt; 192.168.77.183.46534: ...&amp;lt;br&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A vizsgált host nem kommunikál a helyi hálózaton kívüli IP címekkel.&lt;br /&gt;
# A beérkező forgalom a vizsgált host 86-os portjára érkezik.&lt;br /&gt;
# A vizsgált hostra a 74.125.195.189-es IP cím felőle érkezik be forgalom.&lt;br /&gt;
# Jelenleg csak a wlo1 interfészre érkező csomagokat monitorozzuk.&lt;br /&gt;
# A vizsgált host egy távoli gép 443-as portjával kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lehet a célja annak, aki a következő utasítást használta? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ telnet 216.58.214.238 80 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy távoli gépen futó HTTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Egy helyi gépen futó FTP szerver ellenőrzése.&lt;br /&gt;
# Titkosítatlan bejelentkezés egy távoli gépre az alapértelmezett telnet porton.&lt;br /&gt;
# SSH bejelentkezés egy távoli gépre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hoston az alábbi lekérdezéseket végezzük el. Ezek alapján melyik állítás(ok) igaz(ak)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ arp -n &amp;lt;br&amp;gt; Address HWtype HWaddress Flgas Mask Iface &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 ether a0:f3:c1:ff:21:b8  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.15 ether 72:42:53:8f:55:9c  C wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; $ route -n &amp;lt;br&amp;gt; Destination Gateway Genmask Flags Metric Ref Use Iface  &amp;lt;br&amp;gt; 0.0.0.0 192.168.77.1 0.0.0.0 UG 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt; 192.168.77.1 0.0.0.0 255.255.255.0 U 600 0 0 wlo1 &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A 192.168.77.185-ös hostot a wlo1 interfészen keresztül érhetjük el.&lt;br /&gt;
# A host default GW MAC címe 72:42:53:8f:55:9c.&lt;br /&gt;
# A host két eszközzel már kommunikált a wlo1 interfészen keresztül.&lt;br /&gt;
# A host a helyi hálózaton található 192.168.77.25-ös hosttal jelenleg is kommunikál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő Python utasítások közül melyik ad vissza logikai igazat, azaz True értéket? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 42 in [&amp;quot;42&amp;quot;, 42]&lt;br /&gt;
# 42 is (&amp;quot;42&amp;quot;, 42)&lt;br /&gt;
# 42&lt;br /&gt;
# &amp;quot;42&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) NEM valid utasítás(ok) az alábbiak közül a Python nyelvben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; * 2&lt;br /&gt;
# a,b = b,a&lt;br /&gt;
# a+++&lt;br /&gt;
# print &amp;quot;12&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -t nat -A PREROUTING -d 192.168.168.10 -p tcp --dport 2222 \ &amp;lt;br&amp;gt; -j DNAT --to-destination 10.0.0.153:22 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, ami a 192.168.168.10-es cél IP címet cseréli le, ha a csoma a 2222-es tcp portra érkezett.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, kívülről hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153-as gép minden szolgáltatása.&lt;br /&gt;
# Egy új címfordítási szabály hozzáadása a nat táblához, melynek segítségével egy külső hálózatról elérhetőveé tesszük  egy belső gép 22-es tcp portját.&lt;br /&gt;
# Port forwarding beállítása, egy külső hálózatról hozzáférhetővé válik a 10.0.0.153 gép 22-es tcp és udp portja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy szűrőt szeretnénk írni, ami a standard bemenetetét a kimenetre másolja úgy, hogy közben a nagybetűket kisbetűre cseréli, míg a többi karaktert változatlanul hagyja. Melyik parancs(ok) oldja(k) ezt meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# tr A-Za-z a-za-z&lt;br /&gt;
# tr a-z A-Z&lt;br /&gt;
# tr a-zA-Z A-Za-z&lt;br /&gt;
# tr A-Z a-z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek)et NEM használná arra, hogy feltérképezze, egy interfészen milyen forgalom érkezik be? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# traceroute&lt;br /&gt;
# tcpdump&lt;br /&gt;
# Wireshark&lt;br /&gt;
# dig&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, igaz, azaz True értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket sorrend nélkül? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítás(ok) igaz(ak) a DNS queary-kre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re soha nem kaphatunk teljes választ.&lt;br /&gt;
# A recursive query-re mindig teljes választ kapunk, támogatása nem kötelező.&lt;br /&gt;
# Az iterative query-re kétféle választ kaphatunk: teljes választ vagy referralt egy másik szerverre.&lt;br /&gt;
# Három különböző fajtája van: recursive, iterative és inverse.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi feladatok közül mely(ek)ben NEM nyújtana segítséget a Wireshark eszköz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalmi minták rögzítésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom beérkezési port alapú szűrésben.&lt;br /&gt;
# Egy távoli HTTP szerver válaszainak elemzésében.&lt;br /&gt;
# Hálózati forgalom generálásában.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201349</id>
		<title>Konzis kikérdező (Vizsga)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201349"/>
		<updated>2021-12-21T19:48:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Kérdések feltöltése.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (Vizsga)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, hamis, azaz False értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-1]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot; ,0] [-3:-1]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [1,&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [:-2]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;CD&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;DC&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AB&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(1,2, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(&amp;quot;22&amp;quot;, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;22ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# &amp;quot;223&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket a sorrend megtartásával? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek) NEM valid sztring(ek) a Python nyelvben?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ### lorem ipsum&lt;br /&gt;
# &#039;lorem ipsum&#039;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 1 -t www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú mérésére 1 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 10 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére tetszőleges küldő gépről tetszőleges hálózaton.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére, ha a fogadó gép 10 hop távolságon belül van (és nem állít be valótlan TTL értéket).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; for i in {1..20}; do&amp;lt;br&amp;gt;   ping -c 1 -t $i www.bme.hu &amp;gt; /dev/null &amp;lt;br&amp;gt; if [ $? ! = 1 ]; then &amp;lt;br&amp;gt; echo $i&amp;lt;br&amp;gt; break&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# 1-től növekvően az egész számokat addig, míg el nem érjük a küldő és fogadó &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát vagy 20-at, feltételezve, hogy a fogadó gép nem állít be valótlan TTL értéket.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van és a célhoszt nem állítja valótlan értékre a TTL mezőt.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven icmp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; és &amp;quot;echo reply&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80      0.0.0.0:*         LISTEN    0     27733   1207/apache2&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22    0.0.0.0:*         LISTEN    0     25941   1063/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  192.168.1.101:33580    152.66.244.65:22         ESTABLISHED    1000     673702   19474/ssh&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, és egy lokálisan futó secure shell kliens kapcsolódik egy&lt;br /&gt;
távoli szerverhez.&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy távoli secure shell kliens kapcsolódik a lokálisan futó secure shell szerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0:0 172.10.1.10/16; ifconfig eth0:1 10.0.0.100/8&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz legalább két felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as és egy /16-os IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /16-os IPv4 címe és aktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr add 152.66.244.35/24 dev eth1; ip link set dev eth1 down&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad, az interfész inaktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész korábbi IPv4 címének törlése és egy új IPv4 cím beállítása és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip link set dev eth1 down; ip addr add 152.66.244.35/16 dev eth1 &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész egy IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész összes IPv4 címének törlése és az interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire való a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ iptables -A FORWARD -d 10.0.0.0/24 -p tcp \ &amp;lt;br&amp;gt; -m state --state ESTABLISHED, RELATED -j ACCEPT&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Engedélyez minden átmenő TCP forgalmat.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi az átmenő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő TCP forgalmat, ha az (tipikusan kívülről érkezik) a 10.0.0.0/24 hálózatba és már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
# Engedélyezi a bejövő és kimenő TCP forgalmat, ha az már felépített (vagy felépítés alatt álló) kapcsolathoz tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az alábbi négy mondat közül csak egyet használhatna hogyan jellemezné az SDN-t? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati protokoll, melynek segítségével az eszközök sokkal hatékonyabban tudnak kommunikálni.&lt;br /&gt;
# Az SDN teljesen új kapcsolási alapelv, ami felgyorsítja a hálózatok működését.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy újfajta szemléletmód és technológia, amivel a hálózat funkcionalitását megadjuk.&lt;br /&gt;
# Az SDN egy új hálózati algoritmus, mellyel a hagyományos hálózatok korlátai túlszárnyalhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik befejezéss(ek)el igaz a következő félmondat? Az SDN infrastruktúra rétegében? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Bármilyen eszköz használható, de a nem SDN kompatibilis eszközöket a saját konfigurációs lehetőségeik szerint kell beállítani. &lt;br /&gt;
# Hagyományos eszközök egyáltalán nem használhatók.&lt;br /&gt;
# Bármilyen eszköz használható, amit a NOS támogatni tud.&lt;br /&gt;
# Kizárólag OpenFlow kompatibilis eszközök használhatók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely(ek) valósítható(k) meg SDN alkalmazásként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Új TCP verzió saját torlódásvezérlési mechanizmussal.&lt;br /&gt;
# Terhelés elosztó.&lt;br /&gt;
# ARP responder.&lt;br /&gt;
# MAC learning switch.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy sikeres &amp;quot;ping www.bme.hu&amp;quot; parancs után a &amp;quot;ping 10.0.0.1&amp;quot; parancs kiadása esetén az első körülfordulási idő nagyobb a későbbieknél. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy a forrásgépnek az első ping csomag kiküldése előtt ...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy OpenFlow kontrollerrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DHCP szerverrel.&lt;br /&gt;
# Kommunikálnia kell egy DNS szerverrel.&lt;br /&gt;
# ARP feloldást kell végeznie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy proaktív logikájú kontrolleralkalmazás... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A reaktív párjánál nagyobb csomagkésleltetést eredményez(het).&lt;br /&gt;
# Nem tudja a csomagok IP címét figyelembe venni.&lt;br /&gt;
# Készíthető POX-ban.&lt;br /&gt;
# Nem működik megfelelően, ha a kapcsolók és a kontroller közti kapcsolat átmenetileg megszakad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy topológia-felderítő POX kontroller alkalmazás speciális LLDP csomagokat generál és kizárólag ezekre a csomagokra támaszkodik a topológia felderítése során. Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switch-hoszt linkeket.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az LLDP protokollt, de van olyan switch, ami az OpenFlow protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az alkalmazás pontatlan eredményt ad, ha a hálózatban minden switch ismeri az OpenFlow protokollt, de van olyan switch, ami az LLDP protokollt nem.&lt;br /&gt;
# Az LLDP csomagokkal a kontroller fel tudja deríteni a switchek közötti linkeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi OpenFlow folyambejegyzés...==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
#&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201348</id>
		<title>Konzis kikérdező (Vizsga)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Konzis_kik%C3%A9rdez%C5%91_(Vizsga)&amp;diff=201348"/>
		<updated>2021-12-21T19:14:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Létrehozás&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Hálózatok építése és üzemeltetése}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Konzis kikérdezők (Vizsga)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely Python utasítás(ok) értékelődik(értékelődnek) ki logikai, hamis, azaz False értékként? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &amp;quot;None&amp;quot;&lt;br /&gt;
# [0, False, None, (), {}]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékekkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [-1]&amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;C&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;D&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot; ,0] [-3:-1]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# [1, &amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [1,&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;]&lt;br /&gt;
# [&amp;quot;0&amp;quot;, &amp;quot;1&amp;quot;, 0]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen értékkel tér vissza az alábbiak közül a következő Python utasítás? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; &amp;quot;ABCD&amp;quot; [:-2]&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;CD&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;DC&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;AB&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(1,2, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;1ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit ír ki a következő Python függvény az alábbi paraméter listával? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; magic_function(&amp;quot;22&amp;quot;, z = 3) &amp;lt;br&amp;gt; def magic_function(x, y=&amp;quot;ab&amp;quot;, *args, **kwargs): print x + y &amp;lt;/p&amp;gt;==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &amp;quot;22ab&amp;quot;&lt;br /&gt;
# TypeError: cannot concatenate &#039;str&#039; and &#039;int&#039; objects&lt;br /&gt;
# NameError: name &#039;z&#039; is not defined&lt;br /&gt;
# &amp;quot;223&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi Python típusok közül mely(ek) tárol(nak) elemeket a sorrend megtartásával? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# set&lt;br /&gt;
# dictionary&lt;br /&gt;
# tuple&lt;br /&gt;
# list&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely(ek) NEM valid sztring(ek) a Python nyelvben?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ### lorem ipsum&lt;br /&gt;
# &#039;lorem ipsum&#039;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;lorem ipsum&amp;quot;&amp;quot;&amp;quot;&lt;br /&gt;
# &amp;quot;lorem ipsum&amp;quot; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ping -c 1 -t www.bme.hu &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti egyirányú mérésére 1 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő mérésére 10 ICMP ECHO REQUEST-REPLY üzenet párral.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére tetszőleges küldő gépről tetszőleges hálózaton.&lt;br /&gt;
# Célhoszt elérhetőségének tesztelésére, ha a fogadó gép 10 hop távolságon belül van (és nem állít be valótlan TTL értéket).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit csinál az alábbi shell script? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; for i in {1..20}; do&amp;lt;br&amp;gt;   ping -c 1 -t $i www.bme.hu &amp;gt; /dev/null &amp;lt;br&amp;gt; if [ $? ! = 1 ]; then &amp;lt;br&amp;gt; echo $i&amp;lt;br&amp;gt; break&amp;lt;br&amp;gt; fi&amp;lt;br&amp;gt; done&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Küldő és fogadó gépek közti körülfordulási idő.&lt;br /&gt;
# 1-től növekvően az egész számokat addig, míg el nem érjük a küldő és fogadó &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát vagy 20-at, feltételezve, hogy a fogadó gép nem állít be valótlan TTL értéket.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van és a célhoszt nem állítja valótlan értékre a TTL mezőt.&lt;br /&gt;
# Célhoszt &amp;quot;hop&amp;quot;-ban mért távolságát, ha 20 hop-on belül van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(k)re használható a következő parancs? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ tcpdump -i any -ven icmp &amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; és &amp;quot;echo reply&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Bármelyik interfészen bejövő ICMP &amp;quot;echo request&amp;quot; csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# Csak az any nevű interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése.&lt;br /&gt;
# A loopback interfészt kivéve bármelyik interfészen bejövő és kimenő ICMP csomagok rögzítése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== “netstat -aputne” parancs eredményeként a következőt kaptuk:  &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt;Proto Recv-Q Send-Q  Local Address   Foreign Address   State     User  Inode      PID/Program name&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  127.0.0.1:80      0.0.0.0:*         LISTEN    0     27733   1207/apache2&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  0.0.0.0:22    0.0.0.0:*         LISTEN    0     25941   1063/sshd&amp;lt;br&amp;gt;tcp        0      0  192.168.1.101:33580    152.66.244.65:22         ESTABLISHED    1000     673702   19474/ssh&amp;lt;br&amp;gt; &amp;lt;/p&amp;gt;Mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy kívülről elérhető secure shell szerver fut a gépen, és egy lokálisan futó secure shell kliens kapcsolódik egy&lt;br /&gt;
távoli szerverhez.&lt;br /&gt;
# Két kívülről elérhető szolgáltatás fut a gépen: egy secure shell szerver és egy webszerver.&lt;br /&gt;
# Egy lokálisan elérhető secure shell szerver és egy kívülről nem elérhető webszerver fut a gépen.&lt;br /&gt;
# Egy távoli secure shell kliens kapcsolódik a lokálisan futó secure shell szerverhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ifconfig eth0:0 172.10.1.10/16; ifconfig eth0:1 10.0.0.100/8&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz legalább két felkonfigurált IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /8-as és egy /16-os IPv4 címe.&lt;br /&gt;
# eth0 interfésznek lesz egy /16-os IPv4 címe és aktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi(ke)t eredményez a következő parancs? Melyik állítás(ok) helyes(ek)? &amp;lt;p style = &amp;quot;font-family:consolas&amp;quot;&amp;gt; $ ip addr add 152.66.244.35/24 dev eth1; ip link set dev eth1 down&amp;lt;/p&amp;gt; ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad, az interfész inaktív állapotba kerül.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész inaktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész kap egy IPv4 címet, ha volt másik IPv4 címe, akkor az is megmarad.&lt;br /&gt;
# eth1 interfész korábbi IPv4 címének törlése és egy új IPv4 cím beállítása és az interfész aktív állapotba kapcsolása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
# &lt;br /&gt;
#&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se_%C3%A9s_%C3%BCzemeltet%C3%A9se&amp;diff=201347</id>
		<title>Hálózatok építése és üzemeltetése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se_%C3%A9s_%C3%BCzemeltet%C3%A9se&amp;diff=201347"/>
		<updated>2021-12-21T19:12:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: Vizsga kikérdező hozzáadása.&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Hálózatok építése és üzemeltetése&lt;br /&gt;
|tárgykód=VITMAC00&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|félév=5&lt;br /&gt;
|kereszt=&lt;br /&gt;
|tanszék=TMIT&lt;br /&gt;
|jelenlét=&lt;br /&gt;
|minmunka=&lt;br /&gt;
|labor=&lt;br /&gt;
|kiszh=&lt;br /&gt;
|nagyzh= 1&lt;br /&gt;
|hf=&lt;br /&gt;
|vizsga= írásbeli&lt;br /&gt;
|levlista=&lt;br /&gt;
|tárgyhonlap=https://www.tmit.bme.hu/vitmac00&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja különböző méretű és típusú IT hálózatok és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges ismeretek bemutatása. A hallgatók megismerik különböző hálózati eszközök belső felépítését, működését és az ebből adódó lehetőségeket és kényszereket. A tantárgy gyakorlat orientáltan mutatja be a különböző hálózati platformokat, az alapvető hálózati funkciókat és szoftver eszközöket, melyek elengedhetetlenek az IT hálózatok üzemeltetése során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A szorgalmi időszakban:&#039;&#039;&#039; 1 db ZH megírása&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A vizsgaidőszakban:&#039;&#039;&#039; írásbeli vizsga&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
[https://www.tmit.bme.hu/vitmac00-2016 Diasorok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kikérdezők ==&lt;br /&gt;
* [[Konzis kikérdező (ZH)]]&lt;br /&gt;
* [[Konzis kikérdező (Vizsga)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH egy Google Forms alapú teszt GO / NO-GO kimenettel. Tehát, ha megvan megvan, mehetsz vizsgára. Az itt elért pontszám független az érdemjegyhez.&lt;br /&gt;
2019/20-ban a sikerhez 50% elérése volt szükséges az alábbi vizsgafeladaton.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2019/2020===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM&#039;&#039;&#039;: A ZH-n kijelölt válaszok közül nem mind helyes! A feladatokra kapott pontszám erre a vizsgára: 21/40 volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[:Media:HaEpUz_ZH_2019_1.png|HaEpUz_ZH_2019_1.png]]: Első két feladat.&lt;br /&gt;
* [[:Media:HaEpUz_ZH_2019_2.pdf|HaEpUz_ZH_2019_2.pdf]]: Első két feladat.&lt;br /&gt;
* [[:Media:Hálózatok építése és üzemeltetése ZH-1.pdf|HaEpUz_ZH_2021_1zh.pdf]]: Helyes megoldásokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2019/2020===&lt;br /&gt;
A vizsga a ZH-hoz hasonlóan Google Forms alapon megy végbe. A feladatokra több helyes válasz is elfogadott. Négy válaszlehetőség van. Az értékelés bináris és egy feladat egy pontot ér. A pontszám csak akkor szerezhető meg, ha csak a jó válaszok vannak megjelölve, ellen esetben 0 pont jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM&#039;&#039;&#039;: A vizsgán kijelölt válaszok közül nem mind helyes! A feladatokra kapott pontszám erre a vizsgára: 28/50 volt.&lt;br /&gt;
* [[:Media:HaEpUz_vizsga_2020_1.png|HaEpUz_vizsga_2020_1.png]] - Első két feladat.&lt;br /&gt;
* [[:Media:HaEpUz_vizsga_2020_2.pdf|HaEpUz_vizsga_2020_2.pdf]] - Összes további feladat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2016=== &lt;br /&gt;
A vizsga a ZH-hoz hasonlóan tesztes (ABCD). Ahol több helyes válasz is lehet, azt a kérdés száma mellett kis ♣ szimbólum jelzi. Esetenként előfordul olyan kérdés is, ahol mind a négy válasz jó. Egy adott alkalommal minden résztvevő ugyanazokat a kérdéseket kapja meg, csupán a feltevés sorrendje változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://docs.google.com/document/d/1Qu7tKvD_YjCHtGT7YXe2yIflJ2UcZFupUkqa2xl8EeA/edit Egy vizsga a 2016-17-es évből]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes elmenni a ZH előtti napon konzultációra, ha van. Nálunk (2016-17) az itt felbukkanó kérdések és válaszok tették ki a számonkérés kétharmadát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kedvcsináló==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se_%C3%A9s_%C3%BCzemeltet%C3%A9se&amp;diff=201345</id>
		<title>Hálózatok építése és üzemeltetése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se_%C3%A9s_%C3%BCzemeltet%C3%A9se&amp;diff=201345"/>
		<updated>2021-12-21T18:16:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Pál Boldizsár: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Hálózatok építése és üzemeltetése&lt;br /&gt;
|tárgykód=VITMAC00&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|félév=5&lt;br /&gt;
|kereszt=&lt;br /&gt;
|tanszék=TMIT&lt;br /&gt;
|jelenlét=&lt;br /&gt;
|minmunka=&lt;br /&gt;
|labor=&lt;br /&gt;
|kiszh=&lt;br /&gt;
|nagyzh= 1&lt;br /&gt;
|hf=&lt;br /&gt;
|vizsga= írásbeli&lt;br /&gt;
|levlista=&lt;br /&gt;
|tárgyhonlap=https://www.tmit.bme.hu/vitmac00&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja különböző méretű és típusú IT hálózatok és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges ismeretek bemutatása. A hallgatók megismerik különböző hálózati eszközök belső felépítését, működését és az ebből adódó lehetőségeket és kényszereket. A tantárgy gyakorlat orientáltan mutatja be a különböző hálózati platformokat, az alapvető hálózati funkciókat és szoftver eszközöket, melyek elengedhetetlenek az IT hálózatok üzemeltetése során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A szorgalmi időszakban:&#039;&#039;&#039; 1 db ZH megírása&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A vizsgaidőszakban:&#039;&#039;&#039; írásbeli vizsga&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; van&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
[https://www.tmit.bme.hu/vitmac00-2016 Diasorok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kikérdezők ==&lt;br /&gt;
* [[Konzis kikérdező]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH egy Google Forms alapú teszt GO / NO-GO kimenettel. Tehát, ha megvan megvan, mehetsz vizsgára. Az itt elért pontszám független az érdemjegyhez.&lt;br /&gt;
2019/20-ban a sikerhez 50% elérése volt szükséges az alábbi vizsgafeladaton.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2019/2020===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM&#039;&#039;&#039;: A ZH-n kijelölt válaszok közül nem mind helyes! A feladatokra kapott pontszám erre a vizsgára: 21/40 volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[:Media:HaEpUz_ZH_2019_1.png|HaEpUz_ZH_2019_1.png]]: Első két feladat.&lt;br /&gt;
* [[:Media:HaEpUz_ZH_2019_2.pdf|HaEpUz_ZH_2019_2.pdf]]: Első két feladat.&lt;br /&gt;
* [[:Media:Hálózatok építése és üzemeltetése ZH-1.pdf|HaEpUz_ZH_2021_1zh.pdf]]: Helyes megoldásokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2019/2020===&lt;br /&gt;
A vizsga a ZH-hoz hasonlóan Google Forms alapon megy végbe. A feladatokra több helyes válasz is elfogadott. Négy válaszlehetőség van. Az értékelés bináris és egy feladat egy pontot ér. A pontszám csak akkor szerezhető meg, ha csak a jó válaszok vannak megjelölve, ellen esetben 0 pont jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM&#039;&#039;&#039;: A vizsgán kijelölt válaszok közül nem mind helyes! A feladatokra kapott pontszám erre a vizsgára: 28/50 volt.&lt;br /&gt;
* [[:Media:HaEpUz_vizsga_2020_1.png|HaEpUz_vizsga_2020_1.png]] - Első két feladat.&lt;br /&gt;
* [[:Media:HaEpUz_vizsga_2020_2.pdf|HaEpUz_vizsga_2020_2.pdf]] - Összes további feladat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2016=== &lt;br /&gt;
A vizsga a ZH-hoz hasonlóan tesztes (ABCD). Ahol több helyes válasz is lehet, azt a kérdés száma mellett kis ♣ szimbólum jelzi. Esetenként előfordul olyan kérdés is, ahol mind a négy válasz jó. Egy adott alkalommal minden résztvevő ugyanazokat a kérdéseket kapja meg, csupán a feltevés sorrendje változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://docs.google.com/document/d/1Qu7tKvD_YjCHtGT7YXe2yIflJ2UcZFupUkqa2xl8EeA/edit Egy vizsga a 2016-17-es évből]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes elmenni a ZH előtti napon konzultációra, ha van. Nálunk (2016-17) az itt felbukkanó kérdések és válaszok tették ki a számonkérés kétharmadát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kedvcsináló==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Pál Boldizsár</name></author>
	</entry>
</feed>