https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=OttowVIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]2026-04-10T15:03:58ZFelhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.43.6https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164810Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T22:06:28Z<p>Ottow: /* 14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.<br />
<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>us</sub>/A<sub>uk</sub><br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
A slew rate az erősítőre jellemző maximális kimeneti jelváltozási sebesség. Ez fizikailag az erősítő belső kapacitásainak telítődésével van összefüggésben, így függ a bemenő jel amplitúdójától, frekvenciájától, az erősítő kialakításától és a tápfeszültségétől. Amennyiben egy bizonyos határfrekvenciát túllépünk az frekvencia további növekedésével fordítottan arányos lesz a kimeneten kivehető jel nagysága.<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
Amplitúdótartalék: Azon a frekvencián ahol a rendszer fázisa -180° , ott a Bode diagram 0 dB-es tengelye és a tényleges amplitúdómenet közötti távolság.<br />
Fázistartalék: A vágási frekvencián mért fázistartalék elmaradása -180°-hoz képest.<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
Ez a visszacsatolástól függ (szerintem)<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
Létezik:<br /><br />
-belső: az erősítőbe van beleépítve gyárilag<br /><br />
-külső: a megfelelő kivezetések közé tett kondenzátorral befolyásoljuk az erősítés frekvenciafüggését<br /><br />
-bemeneti kompenzálás: célja a béta frekvenciafüggővé tétele, a kompenzáló kétpólus (C, RC) a műveleti erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódik<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164809Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T22:05:29Z<p>Ottow: /* 14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.<br />
<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>us</sub>/A<sub>uk</sub><br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
A slew rate az erősítőre jellemző maximális kimeneti jelváltozási sebesség. Ez fizikailag az erősítő belső kapacitásainak telítődésével van összefüggésben, így függ a bemenő jel amplitúdójától, frekvenciájától, az erősítő kialakításától és a tápfeszültségétől. Amennyiben egy bizonyos határfrekvenciát túllépünk az frekvencia további növekedésével fordítottan arányos lesz a kimeneten kivehető jel nagysága.<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
Amplitúdótartalék: Azon a frekvencián ahol a rendszer fázisa -180° , ott a Bode diagram 0 dB-es tengelye és a tényleges amplitúdómenet közötti távolság.<br />
Fázistartalék: A vágási frekvencián mért fázistartalék elmaradása -180°-hoz képest.<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
Ez a visszacsatolástól függ (szerintem)<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
Létezik:<br />
-belső: az erősítőbe van beleépítve gyárilag<br />
-külső: a megfelelő kivezetések közé tett kondenzátorral befolyásoljuk az erősítés frekvenciafüggését<br />
-bemeneti kompenzálás: célja a béta frekvenciafüggővé tétele, a kompenzáló kétpólus (C, RC) a műveleti erősítő bemenetével párhuzamosan kapcsolódik<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164808Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:56:46Z<p>Ottow: /* 12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.<br />
<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>us</sub>/A<sub>uk</sub><br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
A slew rate az erősítőre jellemző maximális kimeneti jelváltozási sebesség. Ez fizikailag az erősítő belső kapacitásainak telítődésével van összefüggésben, így függ a bemenő jel amplitúdójától, frekvenciájától, az erősítő kialakításától és a tápfeszültségétől. Amennyiben egy bizonyos határfrekvenciát túllépünk az frekvencia további növekedésével fordítottan arányos lesz a kimeneten kivehető jel nagysága.<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
Amplitúdótartalék: Azon a frekvencián ahol a rendszer fázisa -180° , ott a Bode diagram 0 dB-es tengelye és a tényleges amplitúdómenet közötti távolság.<br />
Fázistartalék: A vágási frekvencián mért fázistartalék elmaradása -180°-hoz képest.<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
Ez a visszacsatolástól függ (szerintem)<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164807Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:54:34Z<p>Ottow: /* 11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.<br />
<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>us</sub>/A<sub>uk</sub><br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
A slew rate az erősítőre jellemző maximális kimeneti jelváltozási sebesség. Ez fizikailag az erősítő belső kapacitásainak telítődésével van összefüggésben, így függ a bemenő jel amplitúdójától, frekvenciájától, az erősítő kialakításától és a tápfeszültségétől. Amennyiben egy bizonyos határfrekvenciát túllépünk az frekvencia további növekedésével fordítottan arányos lesz a kimeneten kivehető jel nagysága.<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
Amplitúdótartalék: Azon a frekvencián ahol a rendszer fázisa -180° , ott a Bode diagram 0 dB-es tengelye és a tényleges amplitúdómenet közötti távolság.<br />
Fázistartalék: A vágási frekvencián mért fázistartalék elmaradása -180°-hoz képest.<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164806Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:49:42Z<p>Ottow: /* 10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.<br />
<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>us</sub>/A<sub>uk</sub><br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
A slew rate az erősítőre jellemző maximális kimeneti jelváltozási sebesség. Ez fizikailag az erősítő belső kapacitásainak telítődésével van összefüggésben, így függ a bemenő jel amplitúdójától, frekvenciájától, az erősítő kialakításától és a tápfeszültségétől. Amennyiben egy bizonyos határfrekvenciát túllépünk az frekvencia további növekedésével fordítottan arányos lesz a kimeneten kivehető jel nagysága.<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164805Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:41:51Z<p>Ottow: /* 9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.<br />
<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>us</sub>/A<sub>uk</sub><br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
Frekvenciakompenzálást akkor kell alkalmaznunk ha a visszacsatolt erősítő gerjed, nincs elég stabilitási tartaléka, vagy előírt az erősítés frekvenciamenete. A belső kompenzálás be van integrálva, így azon módosítani nem tudunk, amennyiben megfelel a céljainknak használhatjuk. Külső kompenzálásnál a megfelelő két láb közé egyetlen megfelelő kapacitást téve az erősítő frekvenciamenete a legkedvezőbbre állítható adott hurokerősítés mellett.<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164804Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:34:23Z<p>Ottow: /* 7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.<br />
<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>us</sub>/A<sub>uk</sub><br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164803Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:32:16Z<p>Ottow: /* 6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.<br />
<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
A kivezérelhetőség az eszköz lineáris működésének határait jellemzi, a kimeneti feszültség/áram maximális értékével.<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164802Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:29:57Z<p>Ottow: /* 5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
A szimmetrikus erősítővel szemben követelmény, hogy csak a földeletlen bemeneti pontok közé jutó feszültséget erősítse, a bemenetek közös jelre való erősítése pedig elhanyagolható legyen.(Érthetően: ha az egyik bemeneten pl. 5 V van, a másikon pedig 6 V akkor ugyan olyan feszültség jelenjen meg a kimeneten mintha 0 illetve 1 V-ot adtunk volna rá) A közös feszültségelnyomási tényező egy ennek a teljesülésére vonatkozó arányszám, melyet dB-ben szokás megadni.<br />
<br />
E<sub>ku</sub>=A<sub>uss</sub>/A<sub>usk</sub> [dB]<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164801Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:13:08Z<p>Ottow: /* 3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
A nyílthurkú feszültségerősítés az üresjárásban, szimmetrikus jellel mért, visszacsatolás nélküli erősítés.<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164800Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:04:12Z<p>Ottow: /* 2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
Munkaponti bemeneti áramnak a teljes bemeneti áramok átlagát nevezzük.<br />
<br />
I<sub>b</sub>=(I<sub>b</sub><sup>+</sup>+I<sub>b</sub><sup>-</sup>)/2<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_6._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&diff=164799Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései2013-04-21T21:01:39Z<p>Ottow: /* 1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 2}}<br />
<br />
{{Csonk}}<br />
<br />
==1. Mit nevezünk bemeneti ofszet feszültségnek és ofszet áramnak? ==<br />
Azt a bemeneten lévő feszültséget/áramot ami ahhoz kell, hogy a kimeneten ténylegesen nulla feszültség legyen. Oka: a műveleti erősítőn belül a munkapontok eltolódása (pl. hőmérséklet ingadozás miatt).<br />
<br />
==2. Mit nevezünk munkaponti bemeneti áramnak? ==<br />
<br />
==3. Mit nevezünk nyílthurkú feszültségerősítésnek? ==<br />
<br />
==4. Mit nevezünk hurokerősítésnek? ==<br />
<br />
==5. Mit nevezünk közös feszültségelnyomási tényezőnek? ==<br />
<br />
==6. Mit nevezünk kivezérelhetőségnek? ==<br />
<br />
==7. Hogyan függnek össze a műveleti erősítő A us , A uk és E ku paraméterei?==<br />
<br />
==8. Miért nem lehet A us -t és A uk -t közvetlenül mérni? ==<br />
<br />
==9. Mikor célszerű belső és mikor külső kompenzálású műveleti erősítőt használni?==<br />
<br />
==10. Mitől függ egy műveleti erősítő slew rate-je? ==<br />
<br />
==11. Mit nevezünk amplitúdó- és fázistartaléknak? ==<br />
<br />
==12. Hogyan módosítja egy erősítő frekvenciamenetét a negatív visszacsatolás?==<br />
<br />
==13. Mit nevezünk maximális lapos amplitúdó karakterisztikának? ==<br />
<br />
==14. Milyen módszereket ismer visszacsatolt erősítők frekvenciakompenzálására?==<br />
<br />
[[Category:Villanyalap]]</div>Ottowhttps://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontroller_laborat%C3%B3rium&diff=164619Mikrokontroller laboratórium2013-04-16T22:40:14Z<p>Ottow: </p>
<hr />
<div>{{GlobalTemplate|Villanyszak|Bscbeagyucarlab}}<br />
<br />
Mivel a kiadott telepítési útmutatóban kiadott OpenOCD elérési út rossz, gondoltam kiteszem [http://www.freddiechopin.pl/en/download/category/4-openocd ide].<br />
<br />
<br />
-- [[DormanP]] - 2009.06.09.<br />
<br />
<br />
[[Category:Villanyszak]]</div>Ottow