VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Fizika 2 - Új Igaz-Hamis kérdések

2014-06-17T11:04:08Z

Narancs93:

Ezen az oldalon lehet gyűjteni az igaz-hamis kérdéseket.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

1. Elektrosztatikában az elektromos térerővonalak pozitív töltésből (vagy a végtelenből)
indulnak, és negatív töltésen (vagy a végtelenben) végződnek. 
2. Az elektromos potenciál nem lehet negatív. 
3. Az elektromos feszültség a térerősség és a távolság szorzata. 
4. Az elektromos dipólus össztöltése zérus, ezért a dipólust körülvevő zárt felületre a
térerősség teljes fluxusa zérus. 
5. Az eletromos térerősség zárt felületre vett fluxusa nem lehet negatív. 
6. Elektrosztatikában egy fém felületén a töltéssűrűség mindenhol ugyanakkora. 
7. Elektrosztatikában egy fém felületén a potenciál mindenhol ugyanakkora. 
8. A Gauss-törvény szerint az elektromos erővonalak zártak. 
9. A Gauss-törvény szerint ha egy ponttöltést körülvevő gömbfelület sugarát
megkétszerezzük, a gömbfelületre számított elektromos fluxus megnégyszereződik. 
10. Az elektromos térerősség tangenciális komponense folytonosan megy át két
dielektrikum határfelületén. 
11. Sorosan kapcsolt kondenzátorok eredő kapacitása az egyes kapacitások összegével
egyenlő. 
12. Egy kondenzátor kapacitása fordítottan arányos a kondenzátorra kapcsolt
feszültséggel. 
13. A kapacitás mérhető J/V2 egységekben. 
14. Egy kondenzátor energiája egyenesen arányos az elektródákra kapcsolt feszültséggel.
15. Mágneses térben nem hat erő elektromos töltésekre. 
16. A Biot-Savart törvény szerint a B mágneses indukció vektora párhuzamos az őt
létrehozó áram irányával. 
17. A Biot-Savart törvény szerint a B mágneses indukció fordítottan arányos az
áramelemtől mért távolság köbével. 
18. Ha egy zárt görbe által határolt felületet összességében nem döf át áram, akkor a zárt
görbe mentén a mágneses térerő mindenhol zérus. 
19. A H mágneses térerő vonalmenti integrálja lehet negatív. 
20. A B mágneses indukció zárt felületre vett fluxusa mindig zérus. 
21. Paramágneses anyagok relatív mágneses permeabilitása 0 és 1 közé esik. 
22. Diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív. 
23. Gázok vagy folyadékok nem lehetnek paramágnesesek. 
24. A Curie-hőmérsékleten a paramágneses anyagok elveszítik paramágneses
tulajdonságukat. 
25. A mágneses tér energája mindig egyenlő az elektromos tér energiájával.
26. A kölcsönös induktivitás az áramerősséggel arányos. 
27. A Faraday-indukciós törvény szerint csak akkor indukálódik feszültség, ha a B
mágneses indukció időben változik. 
28. Az eltolási áram képes időben állandó mágneses teret kelteni. 
29. Vákuumban a mágneses tér energiasűrűsége arányos a mágneses indukció
négyzetével. 
30. Transzformátorok vasmagját lágyvasból készítik, hogy a hiszterézis-veszteséget
csökkentsék. 
31. Ha Young kettős-rés kísérletében fehér megvilágítást alkalmazunk, a magasabb rendű
interferenciacsíkok színesek. 
32. Ha Young kettős-rés kísérletében fehér megvilágítást alkalmazunk, a nulladrendű
interferenciacsík színes. 
33. Amikor a fény optikailag sűrűbb közegről verődik vissza, 180° fázistolást szenved. 
34. Egy diffrakciós rács felbontóképessége függ a megvilágított rácsvonalak számától. 
35. Egy csillagászati távcső felbontóképessége független a megfigyelt fény
hullámhosszától. 
36. A Fermat-elv szerint a fény még inhomogén anyagban is egyenes mentén terjed. 
37. Amikor a fény optikailag sűrűbb közegbe hatol be, a hullámhossza csökken. 
38. Ha egy polárszűrőre polarizálatlan fény esik, a polárszűrő az intenzitásnak kevesebb
mint 10%-át engedi át. 
39. A Brewster-szög mindig kisebb, mint az ugyanarra a határfelületre vonatkozó teljes
visszaverődés határszöge. 
40. Teljes visszaverődés csak akkor jöhet létre, amikor a fény sűrűbb közegből ritkább
közeg felé halad. 
41. Ha egy határfelületet Brewster-szögben világít meg egy lineárisan polarizált
fénysugár, a visszavert fény elliptikusan polarizált lesz. 
42. Ha egy fénysugár levegőből üveg felé terjed (az üvegre n=1.5), és az üveget 80°
beesési szög alatt éri, teljes visszaverődés történik. 
43. A Newton-gyűrűk jelensége lencsefelületek tesztelésére használható. 
44. Kalcitkristály belsejében egy pontszerű fényforrás elliptikus hullámfrontokat is ki tud
bocsátani. 
45. A „polarizálatlan fény“ és az „elliptikusan polarizált fény“ kifejezések ugyanazt a
jelenséget írják le. 
46. A napfény elliptikusan polarizált. 
47. Ha két polárszűrőt egymásra helyezünk, az átengedett intenzitás lehet nagyobb is,
mint a bejövő intenzitás 50%-a. 
48. Magas hőmérsékleten a lézerek pusztán a spontán emisszió jelensége alapján is
tudnak működni. 
49. Populáció-inverziót csak termodinamikai egyensúlyban lehet megvalósítani. 
50. A holográfiában a referenciahullám használata teszi lehetővé, hogy a tárgyhullám
fáziseloszlását is rögzíteni tudjuk. 

IGAZ-HAMIS(elvileg teljesen helyes megoldás,előadáson megcsináltuk) 
 1) IGAZ- (nyilvánvaló)
 2) HAMIS
 3) HAMIS,(H&N 614. oldal). 26-5ös képlet!
 4) IGAZ
 5) HAMIS (zárt felületre fluxus=Q/ε0 , Q lehet negatív)
 6) HAMIS (éleken, csúcsokon pl lehet töltés többlet)
 7) IGAZ(a fém felülete ekvipotenciális felület)
 8) HAMIS (elvileg nem zártak, pozitív töltésűről indul és negatívon végződik. HN könyv szerint ellentétben a mágneses erővonalakkal, amik zárt hurkok)
 9) HAMIS (a fluxus zárt felületre független a sugártól)
 10) IGAZ (http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell-egyenletek Határfeltételek rész)
 11) HAMIS(1/Ce=1/C1+1/C2)
 12) HAMIS (Mert ugyan C=Q/U, de a kapacitás csak geometriai paraméterektől függ.)
 13) IGAZ (http://hu.wikipedia.org/wiki/Farad :D)
 14) HAMIS(mert Q egyenesen arányos V-vel)
 15) HAMIS(a mozgó töltésekre hat,állóra nem)
 16) HAMIS(vektoriális szorzat, B merőleges I-re)
 17) HAMIS(a távolság négyzetével arányos fordítottan)
 18) HAMIS össz 0->vhol lehet h nem 0 ->ott van térerö->hamis
 19) IGAZ
 20) IGAZ(Maxwell III. http://a2lap.uw.hu/media/dok/maxwellek.pdf)
 21) HAMIS(1-nél egy kicsit nagyobb)
 22) IGAZ(http://hu.wikipedia.org/wiki/Diam%C3%A1gnesess%C3%A9g)
 23) HAMIS(de)
 24) HAMIS(Curie-hőmérséklet felett valamivel)
 25) HAMIS (rezgő kör)
 26) HAMIS (csak a geometriától függ)
 27) HAMIS (a fluxusnak kell változnia)
 28) IGAZ
 29) IGAZ (HN könyv 769 oldal, képlet az összefoglalóban)
 30) IGAZ 
 
Igaz-Hamis kérdések második fele (egyáltalán nem biztos, hogy jók - feketével írom, nézzétek át!): 
Biztos, hogy jók, mai konzultáción elmondta őket Bokor tanár úr. 

 31)IGAZ - magasabb rendnél a diffrakció miatt szétbomlik a hullám
 32)HAMIS - a nulladrendű teljesen egyenesen megy át- nem bomlik szét
 33)???IGAZ
 34)IGAZ (R=N*m)
 35)HAMIS αmin=1,22*λ/a
 36)HAMIS csak azt mondja ki, hogy az időben legrövidebb úton
 37)IGAZ a hullámhossza állandó, a frekvenciája csökken (szerintem pont hogy a frekvenciája az állandó - így van, a frekvenciája állandó, így valóban csökken a hullámhossza, tehát igaz)
 38)HAMIS kb.50%-át (pont 50 et)
 39)IGAZ - a a reflexióval történő polarizációhoz a fény egy részének be kell hatolnia az anyagba, tehát nem verődhet vissza minden
 40)IGAZ
 41)HAMIS
 42)HAMIS (40es alapján ez hamis - igazad van, fordítva olvastam a feladatot :))
 43)IGAZ
 44)???IGAZ
 45)HAMIS
 46)HAMIS a napfény polarizálatlan(lsd. előző)
 47)IGAZ, ha egy lineárisan polarizált sugarat engedünk át egy ugyanilyen szögben álló szűrőn, a teljes intenzitást átengedi, ugyanez kettőnél is fennáll
 48)???HAMIS
 49)???HAMIS
 50)???IGAZ

Fizika 2 - Új Igaz-Hamis kérdések

2014-06-17T11:03:16Z

Narancs93:

Ezen az oldalon lehet gyűjteni az igaz-hamis kérdéseket.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

1. Elektrosztatikában az elektromos térerővonalak pozitív töltésből (vagy a végtelenből)
indulnak, és negatív töltésen (vagy a végtelenben) végződnek. 
2. Az elektromos potenciál nem lehet negatív. 
3. Az elektromos feszültség a térerősség és a távolság szorzata. 
4. Az elektromos dipólus össztöltése zérus, ezért a dipólust körülvevő zárt felületre a
térerősség teljes fluxusa zérus. 
5. Az eletromos térerősség zárt felületre vett fluxusa nem lehet negatív. 
6. Elektrosztatikában egy fém felületén a töltéssűrűség mindenhol ugyanakkora. 
7. Elektrosztatikában egy fém felületén a potenciál mindenhol ugyanakkora. 
8. A Gauss-törvény szerint az elektromos erővonalak zártak. 
9. A Gauss-törvény szerint ha egy ponttöltést körülvevő gömbfelület sugarát
megkétszerezzük, a gömbfelületre számított elektromos fluxus megnégyszereződik. 
10. Az elektromos térerősség tangenciális komponense folytonosan megy át két
dielektrikum határfelületén. 
11. Sorosan kapcsolt kondenzátorok eredő kapacitása az egyes kapacitások összegével
egyenlő. 
12. Egy kondenzátor kapacitása fordítottan arányos a kondenzátorra kapcsolt
feszültséggel. 
13. A kapacitás mérhető J/V2
egységekben. 
14. Egy kondenzátor energiája egyenesen arányos az elektródákra kapcsolt feszültséggel.
15. Mágneses térben nem hat erő elektromos töltésekre. 
16. A Biot-Savart törvény szerint a B mágneses indukció vektora párhuzamos az őt
létrehozó áram irányával. 
17. A Biot-Savart törvény szerint a B mágneses indukció fordítottan arányos az
áramelemtől mért távolság köbével. 
18. Ha egy zárt görbe által határolt felületet összességében nem döf át áram, akkor a zárt
görbe mentén a mágneses térerő mindenhol zérus. 
19. A H mágneses térerő vonalmenti integrálja lehet negatív. 
20. A B mágneses indukció zárt felületre vett fluxusa mindig zérus. 
21. Paramágneses anyagok relatív mágneses permeabilitása 0 és 1 közé esik. 
22. Diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív. 
23. Gázok vagy folyadékok nem lehetnek paramágnesesek. 
24. A Curie-hőmérsékleten a paramágneses anyagok elveszítik paramágneses
tulajdonságukat. 
25. A mágneses tér energája mindig egyenlő az elektromos tér energiájával.
26. A kölcsönös induktivitás az áramerősséggel arányos. 
27. A Faraday-indukciós törvény szerint csak akkor indukálódik feszültség, ha a B
mágneses indukció időben változik. 
28. Az eltolási áram képes időben állandó mágneses teret kelteni. 
29. Vákuumban a mágneses tér energiasűrűsége arányos a mágneses indukció
négyzetével. 
30. Transzformátorok vasmagját lágyvasból készítik, hogy a hiszterézis-veszteséget
csökkentsék. 
31. Ha Young kettős-rés kísérletében fehér megvilágítást alkalmazunk, a magasabb rendű
interferenciacsíkok színesek. 
32. Ha Young kettős-rés kísérletében fehér megvilágítást alkalmazunk, a nulladrendű
interferenciacsík színes. 
33. Amikor a fény optikailag sűrűbb közegről verődik vissza, 180° fázistolást szenved. 
34. Egy diffrakciós rács felbontóképessége függ a megvilágított rácsvonalak számától. 
35. Egy csillagászati távcső felbontóképessége független a megfigyelt fény
hullámhosszától. 
36. A Fermat-elv szerint a fény még inhomogén anyagban is egyenes mentén terjed. 
37. Amikor a fény optikailag sűrűbb közegbe hatol be, a hullámhossza csökken. 
38. Ha egy polárszűrőre polarizálatlan fény esik, a polárszűrő az intenzitásnak kevesebb
mint 10%-át engedi át. 
39. A Brewster-szög mindig kisebb, mint az ugyanarra a határfelületre vonatkozó teljes
visszaverődés határszöge. 
40. Teljes visszaverődés csak akkor jöhet létre, amikor a fény sűrűbb közegből ritkább
közeg felé halad. 
41. Ha egy határfelületet Brewster-szögben világít meg egy lineárisan polarizált
fénysugár, a visszavert fény elliptikusan polarizált lesz. 
42. Ha egy fénysugár levegőből üveg felé terjed (az üvegre n=1.5), és az üveget 80°
beesési szög alatt éri, teljes visszaverődés történik. 
43. A Newton-gyűrűk jelensége lencsefelületek tesztelésére használható. 
44. Kalcitkristály belsejében egy pontszerű fényforrás elliptikus hullámfrontokat is ki tud
bocsátani. 
45. A „polarizálatlan fény“ és az „elliptikusan polarizált fény“ kifejezések ugyanazt a
jelenséget írják le. 
46. A napfény elliptikusan polarizált. 
47. Ha két polárszűrőt egymásra helyezünk, az átengedett intenzitás lehet nagyobb is,
mint a bejövő intenzitás 50%-a. 
48. Magas hőmérsékleten a lézerek pusztán a spontán emisszió jelensége alapján is
tudnak működni. 
49. Populáció-inverziót csak termodinamikai egyensúlyban lehet megvalósítani. 
50. A holográfiában a referenciahullám használata teszi lehetővé, hogy a tárgyhullám
fáziseloszlását is rögzíteni tudjuk. 

IGAZ-HAMIS(elvileg teljesen helyes megoldás,előadáson megcsináltuk) 
 1) IGAZ- (nyilvánvaló)
 2) HAMIS
 3) HAMIS,(H&N 614. oldal). 26-5ös képlet!
 4) IGAZ
 5) HAMIS (zárt felületre fluxus=Q/ε0 , Q lehet negatív)
 6) HAMIS (éleken, csúcsokon pl lehet töltés többlet)
 7) IGAZ(a fém felülete ekvipotenciális felület)
 8) HAMIS (elvileg nem zártak, pozitív töltésűről indul és negatívon végződik. HN könyv szerint ellentétben a mágneses erővonalakkal, amik zárt hurkok)
 9) HAMIS (a fluxus zárt felületre független a sugártól)
 10) IGAZ (http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell-egyenletek Határfeltételek rész)
 11) HAMIS(1/Ce=1/C1+1/C2)
 12) HAMIS (Mert ugyan C=Q/U, de a kapacitás csak geometriai paraméterektől függ.)
 13) IGAZ (http://hu.wikipedia.org/wiki/Farad :D)
 14) HAMIS(mert Q egyenesen arányos V-vel)
 15) HAMIS(a mozgó töltésekre hat,állóra nem)
 16) HAMIS(vektoriális szorzat, B merőleges I-re)
 17) HAMIS(a távolság négyzetével arányos fordítottan)
 18) HAMIS össz 0->vhol lehet h nem 0 ->ott van térerö->hamis
 19) IGAZ
 20) IGAZ(Maxwell III. http://a2lap.uw.hu/media/dok/maxwellek.pdf)
 21) HAMIS(1-nél egy kicsit nagyobb)
 22) IGAZ(http://hu.wikipedia.org/wiki/Diam%C3%A1gnesess%C3%A9g)
 23) HAMIS(de)
 24) HAMIS(Curie-hőmérséklet felett valamivel)
 25) HAMIS (rezgő kör)
 26) HAMIS (csak a geometriától függ)
 27) HAMIS (a fluxusnak kell változnia)
 28) IGAZ
 29) IGAZ (HN könyv 769 oldal, képlet az összefoglalóban)
 30) IGAZ 
Igaz-Hamis kérdések második fele (egyáltalán nem biztos, hogy jók - feketével írom, nézzétek át!): 
Biztos, hogy jók, mai konzultáción elmondta őket Bokor tanár úr. 
 31)IGAZ - magasabb rendnél a diffrakció miatt szétbomlik a hullám
 32)HAMIS - a nulladrendű teljesen egyenesen megy át- nem bomlik szét
 33)???IGAZ
 34)IGAZ (R=N*m)
 35)HAMIS αmin=1,22*λ/a
 36)HAMIS csak azt mondja ki, hogy az időben legrövidebb úton
 37)IGAZ a hullámhossza állandó, a frekvenciája csökken (szerintem pont hogy a frekvenciája az állandó - így van, a frekvenciája állandó, így valóban csökken a hullámhossza, tehát igaz)
 38)HAMIS kb.50%-át (pont 50 et)
 39)IGAZ - a a reflexióval történő polarizációhoz a fény egy részének be kell hatolnia az anyagba, tehát nem verődhet vissza minden
 40)IGAZ
 41)HAMIS
 42)HAMIS (40es alapján ez hamis - igazad van, fordítva olvastam a feladatot :))
 43)IGAZ
 44)???IGAZ
 45)HAMIS
 46)HAMIS a napfény polarizálatlan(lsd. előző)
 47)IGAZ, ha egy lineárisan polarizált sugarat engedünk át egy ugyanilyen szögben álló szűrőn, a teljes intenzitást átengedi, ugyanez kettőnél is fennáll
 48)???HAMIS
 49)???HAMIS
 50)???IGAZ

Fizika 2 - Új Igaz-Hamis kérdések

2014-06-17T10:59:50Z

Narancs93:

Ezen az oldalon lehet gyűjteni az igaz-hamis kérdéseket.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

1. Elektrosztatikában az elektromos térerővonalak pozitív töltésből (vagy a végtelenből)
indulnak, és negatív töltésen (vagy a végtelenben) végződnek.
2. Az elektromos potenciál nem lehet negatív.
3. Az elektromos feszültség a térerősség és a távolság szorzata.
4. Az elektromos dipólus össztöltése zérus, ezért a dipólust körülvevő zárt felületre a
térerősség teljes fluxusa zérus.
5. Az eletromos térerősség zárt felületre vett fluxusa nem lehet negatív.
6. Elektrosztatikában egy fém felületén a töltéssűrűség mindenhol ugyanakkora.
7. Elektrosztatikában egy fém felületén a potenciál mindenhol ugyanakkora.
8. A Gauss-törvény szerint az elektromos erővonalak zártak.
9. A Gauss-törvény szerint ha egy ponttöltést körülvevő gömbfelület sugarát
megkétszerezzük, a gömbfelületre számított elektromos fluxus megnégyszereződik.
10. Az elektromos térerősség tangenciális komponense folytonosan megy át két
dielektrikum határfelületén.
11. Sorosan kapcsolt kondenzátorok eredő kapacitása az egyes kapacitások összegével
egyenlő.
12. Egy kondenzátor kapacitása fordítottan arányos a kondenzátorra kapcsolt
feszültséggel.
13. A kapacitás mérhető J/V2
egységekben.
14. Egy kondenzátor energiája egyenesen arányos az elektródákra kapcsolt feszültséggel.
15. Mágneses térben nem hat erő elektromos töltésekre.
16. A Biot-Savart törvény szerint a B mágneses indukció vektora párhuzamos az őt
létrehozó áram irányával.
17. A Biot-Savart törvény szerint a B mágneses indukció fordítottan arányos az
áramelemtől mért távolság köbével.
18. Ha egy zárt görbe által határolt felületet összességében nem döf át áram, akkor a zárt
görbe mentén a mágneses térerő mindenhol zérus.
19. A H mágneses térerő vonalmenti integrálja lehet negatív.
20. A B mágneses indukció zárt felületre vett fluxusa mindig zérus.
21. Paramágneses anyagok relatív mágneses permeabilitása 0 és 1 közé esik.
22. Diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.
23. Gázok vagy folyadékok nem lehetnek paramágnesesek.
24. A Curie-hőmérsékleten a paramágneses anyagok elveszítik paramágneses
tulajdonságukat.
25. A mágneses tér energája mindig egyenlő az elektromos tér energiájával.
26. A kölcsönös induktivitás az áramerősséggel arányos.
27. A Faraday-indukciós törvény szerint csak akkor indukálódik feszültség, ha a B
mágneses indukció időben változik.
28. Az eltolási áram képes időben állandó mágneses teret kelteni.
29. Vákuumban a mágneses tér energiasűrűsége arányos a mágneses indukció
négyzetével.
30. Transzformátorok vasmagját lágyvasból készítik, hogy a hiszterézis-veszteséget
csökkentsék. 31. Ha Young kettős-rés kísérletében fehér megvilágítást alkalmazunk, a magasabb rendű
interferenciacsíkok színesek.
32. Ha Young kettős-rés kísérletében fehér megvilágítást alkalmazunk, a nulladrendű
interferenciacsík színes.
33. Amikor a fény optikailag sűrűbb közegről verődik vissza, 180° fázistolást szenved.
34. Egy diffrakciós rács felbontóképessége függ a megvilágított rácsvonalak számától.
35. Egy csillagászati távcső felbontóképessége független a megfigyelt fény
hullámhosszától.
36. A Fermat-elv szerint a fény még inhomogén anyagban is egyenes mentén terjed.
37. Amikor a fény optikailag sűrűbb közegbe hatol be, a hullámhossza csökken.
38. Ha egy polárszűrőre polarizálatlan fény esik, a polárszűrő az intenzitásnak kevesebb
mint 10%-át engedi át.
39. A Brewster-szög mindig kisebb, mint az ugyanarra a határfelületre vonatkozó teljes
visszaverődés határszöge.
40. Teljes visszaverődés csak akkor jöhet létre, amikor a fény sűrűbb közegből ritkább
közeg felé halad.
41. Ha egy határfelületet Brewster-szögben világít meg egy lineárisan polarizált
fénysugár, a visszavert fény elliptikusan polarizált lesz.
42. Ha egy fénysugár levegőből üveg felé terjed (az üvegre n=1.5), és az üveget 80°
beesési szög alatt éri, teljes visszaverődés történik.
43. A Newton-gyűrűk jelensége lencsefelületek tesztelésére használható.
44. Kalcitkristály belsejében egy pontszerű fényforrás elliptikus hullámfrontokat is ki tud
bocsátani.
45. A „polarizálatlan fény“ és az „elliptikusan polarizált fény“ kifejezések ugyanazt a
jelenséget írják le.
46. A napfény elliptikusan polarizált.
47. Ha két polárszűrőt egymásra helyezünk, az átengedett intenzitás lehet nagyobb is,
mint a bejövő intenzitás 50%-a.
48. Magas hőmérsékleten a lézerek pusztán a spontán emisszió jelensége alapján is
tudnak működni.
49. Populáció-inverziót csak termodinamikai egyensúlyban lehet megvalósítani.
50. A holográfiában a referenciahullám használata teszi lehetővé, hogy a tárgyhullám
fáziseloszlását is rögzíteni tudjuk.

IGAZ-HAMIS(elvileg teljesen helyes megoldás,előadáson megcsináltuk)
1) IGAZ- (nyilvánvaló)
2) HAMIS
3) HAMIS,(H&N 614. oldal). 26-5ös képlet!
4) IGAZ
5) HAMIS (zárt felületre fluxus=Q/ε0 , Q lehet negatív)
6) HAMIS (éleken, csúcsokon pl lehet töltés többlet)
7) IGAZ(a fém felülete ekvipotenciális felület)
8) HAMIS (elvileg nem zártak, pozitív töltésűről indul és negatívon végződik. HN könyv szerint ellentétben a mágneses erővonalakkal, amik zárt hurkok)
9) HAMIS (a fluxus zárt felületre független a sugártól)
10) IGAZ (http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell-egyenletek Határfeltételek rész)
11) HAMIS(1/Ce=1/C1+1/C2)
12) HAMIS (Mert ugyan C=Q/U, de a kapacitás csak geometriai paraméterektől függ.)
13) IGAZ (http://hu.wikipedia.org/wiki/Farad :D)
14) HAMIS(mert Q egyenesen arányos V-vel)
15) HAMIS(a mozgó töltésekre hat,állóra nem)
16) HAMIS(vektoriális szorzat, B merőleges I-re)
17) HAMIS(a távolság négyzetével arányos fordítottan)
18) HAMIS össz 0->vhol lehet h nem 0 ->ott van térerö->hamis
19) IGAZ
20) IGAZ(Maxwell III. http://a2lap.uw.hu/media/dok/maxwellek.pdf)
21) HAMIS(1-nél egy kicsit nagyobb)
22) IGAZ(http://hu.wikipedia.org/wiki/Diam%C3%A1gnesess%C3%A9g)
23) HAMIS(de)
24) HAMIS(Curie-hőmérséklet felett valamivel)
25) HAMIS (rezgő kör)
26) HAMIS (csak a geometriától függ)
27) HAMIS (a fluxusnak kell változnia)
28) IGAZ
29) IGAZ (HN könyv 769 oldal, képlet az összefoglalóban)
30) IGAZ
Igaz-Hamis kérdések második fele (egyáltalán nem biztos, hogy jók - feketével írom, nézzétek át!):
Biztos, hogy jók, mai konzultáción elmondta őket Bokor tanár úr.
31)IGAZ - magasabb rendnél a diffrakció miatt szétbomlik a hullám
32)HAMIS - a nulladrendű teljesen egyenesen megy át- nem bomlik szét
33)???IGAZ
34)IGAZ (R=N*m)
35)HAMIS αmin=1,22*λ/a
36)HAMIS csak azt mondja ki, hogy az időben legrövidebb úton
37)IGAZ a hullámhossza állandó, a frekvenciája csökken (szerintem pont hogy a frekvenciája az állandó - így van, a frekvenciája állandó, így valóban csökken a hullámhossza, tehát igaz)
38)HAMIS kb.50%-át (pont 50 et)
39)IGAZ - a a reflexióval történő polarizációhoz a fény egy részének be kell hatolnia az anyagba, tehát nem verődhet vissza minden
40)IGAZ
41)HAMIS
42)HAMIS (40es alapján ez hamis - igazad van, fordítva olvastam a feladatot :))
43)IGAZ
44)???IGAZ
45)HAMIS
46)HAMIS a napfény polarizálatlan(lsd. előző)
47)IGAZ, ha egy lineárisan polarizált sugarat engedünk át egy ugyanilyen szögben álló szűrőn, a teljes intenzitást átengedi, ugyanez kettőnél is fennáll
48)???HAMIS
49)???HAMIS
50)???IGAZ

Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf

2014-05-08T18:58:36Z

Narancs93: Narancs93 feltöltötte a(z) „Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Matematika A3 villamosmérnököknek

2014-03-05T07:38:41Z

Narancs93: /* Elméleti összefoglalók */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|targykod=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

== Segédanyagok ==

=== Elméleti összefoglalók ===

* [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.
* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni
* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat
* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek

=== Gyakorló feladatok ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül
* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is
* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel
* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával

===Egyéb segédanyagok===

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''
* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!
* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Vizsgák ==

===Írásbeli vizsga===

{| style="border-spacing: 1em; width: 50%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2005/06:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal

*2006/07:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/08:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/09:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]

*2010/11:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

*2011/12:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]

*2012/13:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]

*2013/14:
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]

|}

=== Szóbeli vizsga ===

*2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

*2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

*[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.

{{Doboz|tartalom={{Lábléc||tárgy1=[[Elektrotechnika]]|tárgy2=[[Fizika 2]]|tárgy3=[[Informatika 1]]|tárgy4=[[Jelek és rendszerek 2]]|tárgy5=[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]|tárgy6=[[Matematika A4]]}}|cím=További tárgyak ebben a félévben|keretszín=#78964B |háttérszín=#F2FDE3}}
[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf

2014-01-17T10:41:39Z

Narancs93: Narancs93 feltöltötte a(z) „Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf

2014-01-14T15:39:18Z

Narancs93: Narancs93 feltöltötte a(z) „Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf

2014-01-12T18:10:44Z

Narancs93: Narancs93 feltöltötte a(z) „Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Matematika A3 villamosmérnököknek

2014-01-12T14:06:27Z

Narancs93: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|targykod=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, de a legtöbb gyakvezér nem ellenőrzi. Azonban nem érdemes ellógni a gyakorlatokat, mert nagyon hasznosak és nélkülük elég nehezen lehet levizsgázni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike mindig elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, mely felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-a második zárhelyi anyagából, 20%-a pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! Amennyiben az írásbeli meghaladja a 40%-ot de nem éri el az 55%-ot kötelező szóbelizni. Legalább 55%-os írásbelivel megajánlott kettes, legalább 70%-os írásbelivel megajánlott hármas szerezhető. Ettől jobb érdemjegyért mindenképpen szóbelizni kell. A szóbeli előadónként változó, van aki a jeles érdemjegyért egy-egy egyszerű bizonyítást is kér.

== Részletes tematika ==

A '''Matematika A3''' tananyaga három fő részből áll:
* '''Differenciálegyenletek''', ezen belül
** Kvadratúrával, integrálással megoldható differenciálegyenletek
** Első- és másodrendű differenciálegyenletek
** Egzakt és azzá tehető differenciálegyenletek
** Lineáris differenciálegyenletek, és -rendszerek
** Laplace-transzformáció és alkalmazása
* '''Komplex függvénytan'''
** Rövid ismétlés, a komplex tér tulajdonságai
** Komplex függvények és deriválásuk
** Cauchy–Riemann-feltételek, holomorf és reguláris tulajdonság definiálása
** Komplex vonalintegrálás fogalma
** Cauchy-féle integrálformulák, reziduumtétel
** Holomorf és meromorf függvények, illetve Taylor-sor és Laurent-sor
* '''Vektoranalízis'''
** Térgörbék és felületek definiálása, értelmezése és leírása
** Ívhossz-számítás, görbület, torzió, felületszámítás
** Vektor-vektor függvények, vektormezők, deriválás, integrálás
** Nabla operátor, derivált tenzor, rotáció, divergencia
** Integrálátalakító tételek, potenciálelmélet

== Segédanyagok ==

* [[:Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf| 2013-as előadások és gyakorlatok]] Előadó: Simon András, gyakorlatvezető: Molnár Zoltán. Ha hibát találsz, akkor írj: https://www.facebook.com/lajos.seyler vagy lajos.seyler@gmail.com

=== Gyakorláshoz ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf| Gyakorló feladatok]] a differenciálegyenletek és a komplex integrálás témakörökhöz

* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎| Gyakorló feladatok]] a komplex deriválás és a vektoranalízis témakörökhöz

=== Hasznos összefoglalók ===

* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János] gyakvezér honlapja, sok hasznos anyaggal

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására (''Nem tananyag, csak érdekesség'')

* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]], mely tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat

* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos dolgok is

=== Laplace transzformáció ===

[http://www.math.bme.hu/~sereny/ Serény György] előadó honlapjáról néhány hasznos anyag:

* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!

* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Néhány alkalmazás 1]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf| Néhány alkalmazás 2]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE]] használati útmutató a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎| Fontosabb Laplace transzformáltakat]] tartalmazó táblázat

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/2014 ősz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/2014 ősz]] - megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Vizsgák ==

=== Írásbeli vizsga ===

Alább a régi wikiről összeszedett, rendszerezett régi vizsgafeladatsorok találhatók.

''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''

*2005/2006:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02.]] - megoldásokkal

*2006/2007:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/2008:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/2009:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/2010:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]] - megoldások nélkül

*2010/2011:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]] - megoldások nélkül

*2011/2012:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]] - megoldások nélkül

*2012/2013:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldások nélkül
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]] - megoldások nélkül
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldások nélkül

*2013/2014
**[[Media:Matek3_vizsga_2014.01.02.pdf|2014.01.02]] - [[:Media:MatekA3_vizsga_2014.01.02_megoldas.PDF|megoldások]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2014.01.08.pdf|2014.01.08]] - megoldások nélkül

=== Szóbeli vizsga ===

2012/2013 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok#Komplex_k.C3.B6rintegr.C3.A1lok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

[[MatA3Szobeli2|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf

2014-01-12T14:03:34Z

Narancs93: Narancs93 feltöltötte a(z) „Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Matematika A3 villamosmérnököknek

2014-01-12T13:58:29Z

Narancs93: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|targykod=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, de a legtöbb gyakvezér nem ellenőrzi. Azonban nem érdemes ellógni a gyakorlatokat, mert nagyon hasznosak és nélkülük elég nehezen lehet levizsgázni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike mindig elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, mely felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-a második zárhelyi anyagából, 20%-a pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! Amennyiben az írásbeli meghaladja a 40%-ot de nem éri el az 55%-ot kötelező szóbelizni. Legalább 55%-os írásbelivel megajánlott kettes, legalább 70%-os írásbelivel megajánlott hármas szerezhető. Ettől jobb érdemjegyért mindenképpen szóbelizni kell. A szóbeli előadónként változó, van aki a jeles érdemjegyért egy-egy egyszerű bizonyítást is kér.

== Részletes tematika ==

A '''Matematika A3''' tananyaga három fő részből áll:
* '''Differenciálegyenletek''', ezen belül
** Kvadratúrával, integrálással megoldható differenciálegyenletek
** Első- és másodrendű differenciálegyenletek
** Egzakt és azzá tehető differenciálegyenletek
** Lineáris differenciálegyenletek, és -rendszerek
** Laplace-transzformáció és alkalmazása
* '''Komplex függvénytan'''
** Rövid ismétlés, a komplex tér tulajdonságai
** Komplex függvények és deriválásuk
** Cauchy–Riemann-feltételek, holomorf és reguláris tulajdonság definiálása
** Komplex vonalintegrálás fogalma
** Cauchy-féle integrálformulák, reziduumtétel
** Holomorf és meromorf függvények, illetve Taylor-sor és Laurent-sor
* '''Vektoranalízis'''
** Térgörbék és felületek definiálása, értelmezése és leírása
** Ívhossz-számítás, görbület, torzió, felületszámítás
** Vektor-vektor függvények, vektormezők, deriválás, integrálás
** Nabla operátor, derivált tenzor, rotáció, divergencia
** Integrálátalakító tételek, potenciálelmélet

== Segédanyagok ==

* [[:Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf| 2013-as előadások és gyakorlatok]] Előadó: Simon András, gyakorlatvezető: Molnár Zoltán

=== Gyakorláshoz ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf| Gyakorló feladatok]] a differenciálegyenletek és a komplex integrálás témakörökhöz

* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎| Gyakorló feladatok]] a komplex deriválás és a vektoranalízis témakörökhöz

=== Hasznos összefoglalók ===

* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János] gyakvezér honlapja, sok hasznos anyaggal

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására (''Nem tananyag, csak érdekesség'')

* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]], mely tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat

* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos dolgok is

=== Laplace transzformáció ===

[http://www.math.bme.hu/~sereny/ Serény György] előadó honlapjáról néhány hasznos anyag:

* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!

* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Néhány alkalmazás 1]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf| Néhány alkalmazás 2]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE]] használati útmutató a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎| Fontosabb Laplace transzformáltakat]] tartalmazó táblázat

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/2014 ősz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/2014 ősz]] - megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Vizsgák ==

=== Írásbeli vizsga ===

Alább a régi wikiről összeszedett, rendszerezett régi vizsgafeladatsorok találhatók.

''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''

*2005/2006:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02.]] - megoldásokkal

*2006/2007:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/2008:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/2009:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/2010:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]] - megoldások nélkül

*2010/2011:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]] - megoldások nélkül

*2011/2012:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]] - megoldások nélkül

*2012/2013:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldások nélkül
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]] - megoldások nélkül
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldások nélkül

*2013/2014
**[[Media:Matek3_vizsga_2014.01.02.pdf|2014.01.02]] - [[:Media:MatekA3_vizsga_2014.01.02_megoldas.PDF|megoldások]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2014.01.08.pdf|2014.01.08]] - megoldások nélkül

=== Szóbeli vizsga ===

2012/2013 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok#Komplex_k.C3.B6rintegr.C3.A1lok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

[[MatA3Szobeli2|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

[[Category:Villanyalap]]

Matematika A3 villamosmérnököknek

2014-01-12T13:57:27Z

Narancs93: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3 villamosmérnököknek
|targykod=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, de a legtöbb gyakvezér nem ellenőrzi. Azonban nem érdemes ellógni a gyakorlatokat, mert nagyon hasznosak és nélkülük elég nehezen lehet levizsgázni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike mindig elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, mely felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-a második zárhelyi anyagából, 20%-a pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! Amennyiben az írásbeli meghaladja a 40%-ot de nem éri el az 55%-ot kötelező szóbelizni. Legalább 55%-os írásbelivel megajánlott kettes, legalább 70%-os írásbelivel megajánlott hármas szerezhető. Ettől jobb érdemjegyért mindenképpen szóbelizni kell. A szóbeli előadónként változó, van aki a jeles érdemjegyért egy-egy egyszerű bizonyítást is kér.

== Részletes tematika ==

A '''Matematika A3''' tananyaga három fő részből áll:
* '''Differenciálegyenletek''', ezen belül
** Kvadratúrával, integrálással megoldható differenciálegyenletek
** Első- és másodrendű differenciálegyenletek
** Egzakt és azzá tehető differenciálegyenletek
** Lineáris differenciálegyenletek, és -rendszerek
** Laplace-transzformáció és alkalmazása
* '''Komplex függvénytan'''
** Rövid ismétlés, a komplex tér tulajdonságai
** Komplex függvények és deriválásuk
** Cauchy–Riemann-feltételek, holomorf és reguláris tulajdonság definiálása
** Komplex vonalintegrálás fogalma
** Cauchy-féle integrálformulák, reziduumtétel
** Holomorf és meromorf függvények, illetve Taylor-sor és Laurent-sor
* '''Vektoranalízis'''
** Térgörbék és felületek definiálása, értelmezése és leírása
** Ívhossz-számítás, görbület, torzió, felületszámítás
** Vektor-vektor függvények, vektormezők, deriválás, integrálás
** Nabla operátor, derivált tenzor, rotáció, divergencia
** Integrálátalakító tételek, potenciálelmélet

== Segédanyagok ==

* [[:Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf| 2013-as előadások (Simon András) és gyakorlatok (Molnár Zoltán)]]

=== Gyakorláshoz ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf| Gyakorló feladatok]] a differenciálegyenletek és a komplex integrálás témakörökhöz

* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎| Gyakorló feladatok]] a komplex deriválás és a vektoranalízis témakörökhöz

=== Hasznos összefoglalók ===

* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János] gyakvezér honlapja, sok hasznos anyaggal

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására (''Nem tananyag, csak érdekesség'')

* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]], mely tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat

* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos dolgok is

=== Laplace transzformáció ===

[http://www.math.bme.hu/~sereny/ Serény György] előadó honlapjáról néhány hasznos anyag:

* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!

* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Néhány alkalmazás 1]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf| Néhány alkalmazás 2]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE]] használati útmutató a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎| Fontosabb Laplace transzformáltakat]] tartalmazó táblázat

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/2014 ősz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/2014 ősz]] - megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Vizsgák ==

=== Írásbeli vizsga ===

Alább a régi wikiről összeszedett, rendszerezett régi vizsgafeladatsorok találhatók.

''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''

*2005/2006:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02.]] - megoldásokkal

*2006/2007:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/2008:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/2009:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/2010:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]] - megoldások nélkül

*2010/2011:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]] - megoldások nélkül

*2011/2012:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]] - megoldások nélkül

*2012/2013:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldások nélkül
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]] - megoldások nélkül
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldások nélkül

*2013/2014
**[[Media:Matek3_vizsga_2014.01.02.pdf|2014.01.02]] - [[:Media:MatekA3_vizsga_2014.01.02_megoldas.PDF|megoldások]]
**[[Media:Matek3_vizsga_2014.01.08.pdf|2014.01.08]] - megoldások nélkül

=== Szóbeli vizsga ===

2012/2013 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok#Komplex_k.C3.B6rintegr.C3.A1lok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.

[[MatA3Szobeli2|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Matek3 eloadasjegyzet 2013 seyler lajos.pdf

2014-01-12T13:56:29Z

Narancs93: MsUpload

MsUpload

Fájl:Jelek2 hf1 2013 Seyler Lajos.pdf

2013-12-12T20:47:38Z

Narancs93: Narancs93 feltöltötte a(z) „Fájl:Jelek2 hf1 2013 Seyler Lajos.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Jelek és rendszerek 2

2013-12-09T22:49:00Z

Narancs93: /* Első házi, folytonos időből */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|targykod=VIHVA200
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=nincs
|hf=2 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
|levlista=jelek2{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

=== Jegyzetek ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és Rendszerek 2/Veszely konzultacio 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]

* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]

* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

== Számítógépes segédprogramok ==

=== MATLAB ===

A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].

[[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MatLab útmutató, hivatalos]] (eredetileg a [[Szabályozástechnika|SzebTechhez]])

[[Media:jelek2_jegyzet-Horvath-szamitogeplabor-2010.pdf|Számítógéplabor-jegyzet]]

=== Wolfram Mathematica ===

''„Ez a világ legjobb programja”'' -- Anonymous.

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát.

Fizetős program.

[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)

Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)

[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]]

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [https://www.dropbox.com/s/80y16va2rzz3kot/ANDI.zip ANDI.zip] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]]

*[[Media:Jelek2_hf1_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]]

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy friss vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''

*2003/2004 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]

*2006/2007:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]

*2006/2007 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]

*2007/2008:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]

*2007/2008 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]

*2008/2009:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]

*2008/2009 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]

*2009/2010:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

*2010/2011:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]

*2010/2011 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]

*2011/2012:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]

*2011/2012 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]

*2012/2013:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

*2012/2013 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek 2 vizsgák ismert hibái]] rovatban!

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Róla nem tudok sokat mondani, szerintem korrekt, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

== Verseny ==

Van verseny is a tárgyból, itt a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos adatlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Jelek2 hf1 2013 Seyler Lajos.pdf

2013-12-09T22:48:29Z

Narancs93: MsUpload

MsUpload

Fájl:Jelek2 hf2 2013 Seyler Lajos.pdf

2013-12-09T22:15:59Z

Narancs93: Narancs93 feltöltötte a(z) „Fájl:Jelek2 hf2 2013 Seyler Lajos.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Fájl:Jelek2 hf2 2013 Seyler Lajos.pdf

2013-12-09T22:14:35Z

Narancs93: Narancs93 feltöltötte a(z) „Fájl:Jelek2 hf2 2013 Seyler Lajos.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Jelek és rendszerek 2

2013-12-09T09:40:58Z

Narancs93: /* Második házi, diszkrét időből */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|targykod=VIHVA200
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=nincs
|hf=2 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
|levlista=jelek2{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

=== Jegyzetek ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és Rendszerek 2/Veszely konzultacio 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]

* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]

* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

== Számítógépes segédprogramok ==

=== MATLAB ===

A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].

[[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MatLab útmutató, hivatalos]] (eredetileg a [[Szabályozástechnika|SzebTechhez]])

[[Media:jelek2_jegyzet-Horvath-szamitogeplabor-2010.pdf|Számítógéplabor-jegyzet]]

=== Wolfram Mathematica ===

''„Ez a világ legjobb programja”'' -- Anonymous.

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát.

Fizetős program.

[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)

Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)

[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]]

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [https://www.dropbox.com/s/80y16va2rzz3kot/ANDI.zip ANDI.zip] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]]

*[[Media:Jelek2_hf1_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]]

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy friss vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''

*2003/2004 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]

*2006/2007:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]

*2006/2007 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]

*2007/2008:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]

*2007/2008 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]

*2008/2009:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]

*2008/2009 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]

*2009/2010:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

*2010/2011:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]

*2010/2011 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]

*2011/2012:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]

*2011/2012 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]

*2012/2013:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

*2012/2013 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek 2 vizsgák ismert hibái]] rovatban!

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Róla nem tudok sokat mondani, szerintem korrekt, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

== Verseny ==

Van verseny is a tárgyból, itt a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos adatlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

[[Category:Villanyalap]]

Jelek és rendszerek 2

2013-12-09T09:40:03Z

Narancs93: /* Második házi, diszkrét időből */

{{Tantárgy
|nev=Jelek és rendszerek 2
|targykod=VIHVA200
|kredit=6
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=nincs
|hf=2 db
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&Itemid=35&lang=hu
|levlista=jelek2{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!
*'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

=== Jegyzetek ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv===
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

=== Vizsgához segítség ===

*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és Rendszerek 2/Veszely konzultacio 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája

=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]

* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]

* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

== Számítógépes segédprogramok ==

=== MATLAB ===

A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].

[[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MatLab útmutató, hivatalos]] (eredetileg a [[Szabályozástechnika|SzebTechhez]])

[[Media:jelek2_jegyzet-Horvath-szamitogeplabor-2010.pdf|Számítógéplabor-jegyzet]]

=== Wolfram Mathematica ===

''„Ez a világ legjobb programja”'' -- Anonymous.

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát.

Fizetős program.

[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)

Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)

[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]]

=== ANDI ===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:
# Lépés: [https://www.dropbox.com/s/80y16va2rzz3kot/ANDI.zip ANDI.zip] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
## Parancs: '''c:'''
## Parancs: '''ANDI.exe'''
# Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
# Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
# Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

== Házi feladatok ==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!

=== Első házi, folytonos időből ===

*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]]

*[[Media:Jelek2_hf1_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] - '''40 MB!'''

*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]]

*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]]

=== Második házi, diszkrét időből ===

*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]

*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[:File:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

== Vizsgák ==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

=== Régi vizsgafeladatsorok ===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)

==== Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal ====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy friss vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''

*2003/2004 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]

*2006/2007:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]

*2006/2007 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]

*2007/2008:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]

*2007/2008 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]

*2008/2009:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]

*2008/2009 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]

*2009/2010:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]

*2010/2011:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]

*2010/2011 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]

*2011/2012:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]

*2011/2012 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]

*2012/2013:
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]

*2012/2013 - kereszt:
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek 2 vizsgák ismert hibái]] rovatban!

==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]

*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]

=== Gondolatok a szóbeliről ===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

* ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
* ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
* ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
* ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
* ''Gyimóthy'': Róla nem tudok sokat mondani, szerintem korrekt, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
* ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
* ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

== Verseny ==

Van verseny is a tárgyból, itt a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos adatlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Jelek2 hf2 2013 Seyler Lajos.pdf

2013-12-09T09:39:08Z

Narancs93: MsUpload

MsUpload

Digitális technika 2 (régi)

2013-11-29T18:24:28Z

Narancs93: /* Korábbi megoldások */

{{Tantárgy
|nev=Digitális technika 2
|targykod=VIIIA106
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=1 db
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA106/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit2
}}

[[Kategória:Villanyalap]]
[[Kategória:Digitális technika 2]]

A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.

Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy, melyek közül az előbbiek [[#Régi és új Digit2|a tantárgy átalakítása előtt]] a [[Digitális technika 1]]-hez tartoztak. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmabla gate array).

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!
*'''Házi feladat:''' A félév során 6 darab egyenként 5 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez összesen legalább 20 pontot kell összegyűjteni az elérhető 30-ból. A házi feladatok összpontszáma alapján a vizsgán plusz pontokat lehet szerezni!
*'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.
*'''Végső jegy:''' Legalább elégséges vizsga esetén a vizsgapontszámhoz még hozzáadódnak a házi feladatok pluszpontjai. A végső jegy az így kapott összpontszám alapján számítódik a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett. A házi feladatok összpontszáma alapján kapható pluszpontok: (összpontszám-20)/2 a kerekítés szabályai szerint!

== Régi és új Digit2 ==

2012 tavasza óta létezik az új {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}} tárgykódú Digitális technika 2 a régi {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}} tárgykódú, azonos nevű Digitális technika 2 helyett. A változás oka, hogy konszolidálták a [[Digitális technika 1]] (régen: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}, most: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} és a Digitális technika 2 tananyagát. Lényegében az történt, hogy a Digit1 anyagából az aritmetikai áramkörök és a számlálók átkerültek a Digit2 tananyagába. Így lett a 7-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}-ből ill. az 5-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}}-ból két darab 6-6-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} ill. {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}}. A többi tananyag majdnem változatlan maradt.

Még régebben létezett {{Tantárgyi adatlap|VIFO1013}} tárgykódú 8 kredites egységes tárgy Digitális technika néven.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a tárgy régebbi anyagai között ne keressetek számlálókat és aritmetikai áramköröket, azok a régebbi [[Digitális technika 1]] tananyagok között lesznek.

== Könyvek, jegyzetek, segédanyagok ==

=== Hivatalos tárgyhonlap ===

A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai (szóval minden, ami jó) elérhető a [https://www.iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon]. Az anyagokhoz a felhasználónév '''digit2''' a jelszó pedig '''viiia106''' (a tárgykód).

=== Hivatalos segédlet ===

'''Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)'''

Nagyon ajánlott a hivatalos segédlet forgatása, anélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos benne az entrópiáját növelő jelöléseket elhelyezni (vagyis nem tartalmazhat plusz információt semmilyen formában).

A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.

=== Hardvertervezés ===

* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]]: 2006-ban a Digitális technika 2-höz írt könyv, illetve jegyzet, itt szkennelt állapotban letölthető.

=== Assembly-programozás ===

* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek–Diós: Assembly programozás]]: kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly programozás jegyzet]] ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.
* [[Media:Intel_8085_assembly_cheat_sheet.pdf|8085 assembly cheat sheet]] avagy referencialap. Nagyon tömören vannak leírva az utasítások, opkódok, stb.
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 utasításkészlet az IIT honlapjáról]]
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] (Java-alapú)
* [http://topcat.iit.bme.hu/~fercsi/tools/i8085sim/ Online 8085 szimulátor az IIT honlapján]

=== Egyebek ===

* Valaki készített egy többé-kevésbé érthető magyarázatot a [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|komplemens szorzás]] műveletéről.
* A régi-régi [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|VIFO1013-as Digit2-ről összegyűjtött gyakanyag]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Interruptok leírása]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Jegyzet a különböző tárolókról és számlálókról]]
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Régebbi leírás a számlálókról]]

== Házi feladat ==

Az elmúlt két félévben a házi feladatok tipikusan egy formát követtek. Egy féléven belül gyakorlatilag csak a számokat írták át a különböző hallgatóknak, és a félévek között is csak keveset változtattak a sablonon.

=== Az első rész tipikus leírása ===

Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni

# Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát
# Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van kb. három ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem szoftveresen átkapcsolható egy megadott I/O-címre történő írással
# Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését
# Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket
# Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át
# Fel kell rajzolni a ready-logikát

=== A második rész tipikus leírása ===

Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.

=== Segédanyagok ===

Érdemes a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] a segédanyagokat, gyakanyagokat böngészni mindkét rész megoldásához.

* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]

Az IIT a [http://sirkan.iit.bme.hu/digit/own/BMEVIIIA106/hf_ut.pdf következőket javasolja] a házi feladat sikeres elkészítéséhez:

<blockquote>
* A rajzok, táblázatok elkészítésekor vonalzóval meghúzott egyenes vonalakat használjunk. Rajzsablon használata segíthet, de nem kötelező.
* A blokkvázlatnak tartalmaznia kell az összes felhasznált memória áramkört valamint a vezérlésükhöz szükséges blokkokat. Ne feledkezzen meg a sín és a leválasztott jelek egyértelmű elnevezéséről. A jelek neveit a blokkvázlaton is jelölni kell.
* Ügyeljünk a logikai jelek egyértelmű elnevezésére. Az egyes elnevezéseknek a teljes megoldás minden feladatában összhangban kell lenniük. A rendszersín jeleit a feladat szövege tartalmazza, ezek használata kötelező.
* A memória áramkörök bekötése az összes jel egyértelmű megadását jelenti memória áramkörönként külön-külön.
* Ready logika tervezésekor ügyeljen a feladat követelményeiben leírtak pontos betartására (pl.: csak írás, csak olvasás, ütemek száma). Ne feledkezzen meg a megfelelőkapukimenet típusok jelöléséről (csak ahol szükséges).
* Buszmeghajtó áramkör használatakor egyértelműen jelölni kell a meghajtó két oldalát, a jel elnevezéseknek itt is összhangban kell lenni a többi feladatban használt elnevezésekkel.
</blockquote>

A második feladathoz:

<blockquote>
* A konkrét paraméterek (címek, konstansok) és külső függvények használata során a tanult assembly direktívák használata kötelező.
* Ügyeljen a részfeladatok szövegében megfogalmazott követelmények maradéktalan betartására. (pl.: regiszterek megfelelő mentése)
* Szubrutin készítésekor ne feledkezzen meg a rutin elejéről és végéről. (címke, visszatérés)
* Ügyeljen az egyes rutinok visszatérési értékeinek megfelelő előállítására.
* A programot érdemes szimulátorban is kipróbálni, ehhez segítség a tárgy honlapján található.
* Az egyes programrészeket kommenttel kell ellátni. A komment legyen jól érthető világosan és egyszerűen megfogalmazott.
* A program elkészítése során törekedjünk az egyszerűségre. A leírt kód legyen jól áttekinthető, érthető. Kerüljük a nyakatekert bonyolult megoldásokat.
* Más forrásból származó programkód bemásolása nem megengedett!
</blockquote>

=== Korábbi megoldások ===

* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf| 2013 tavasz, teljes hf (DM)]]
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2013 tavasz, teljes megoldás (Szabó Norbert)]]
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|2013 tavasz, teljes házifeladat megoldás (Szvoboda Márk)]]
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Egy 2008-as házifeladatbeadás (Nagy Ádám Richárd).]]
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Egy másik teljes házifeladatbeadás (Szendrei Béla).]]
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|2 db hasonló első házifeladatrész megoldása (by Ace Techs).]]
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár 2012-es assembly-feladat megoldása.]]

== Vizsgák==

A vizsga csak írásbeli, de ezen belül egy rövidebb beugróból és egy hosszabb, több feladatból álló feladatmegoldós részből áll. A kettőt egyszerre kapja meg a vizsgázó, de a beugrót fél óra után be kell adnia. Ezt hamar kijavítják, és amennyiben nem éri el a 60%-ot, az írásbeli dolgozat többi részét nem javítják ki. Mivel nem kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből. Az írásbeli részen biztosan kell memóriát illeszteni, valamilyen perifériát bekötni és felprogramozni a segédlet alapján, és újabban számlálókat vagy egyszerű aritmetikai áramköröket használni.

Az IIT hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.

=== Ellenőrző kérdések ===

Az IIT kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán se kell izgulnia.

Linkek:
* A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|2012 tavaszi V3 jelzésű változata]] az új VIIIA106 tárgykódú digit2-höz.
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások az aktuális feladatsorhoz]] (még nincs összegyűjtve)
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|2012 előtti V2 jelzésű változata]] a régi ötkredites digit2-höz.
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások a régebbi feladatsorhoz]]
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|A beugróban gyakran ismételt kérdések]]

=== Korábbi vizsgasorok ===

* [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2006-05-31_Kalmar.jpg|2006 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2008-04-18.pdf|2008 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, IO-illesztés megoldásai]]
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, memóriaillesztés megoldásai]]
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010. január 5.-i vizsgabeugró]]
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010. január 13.-i vizsgabeugró]]
* [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.JPG|2011 nyári vizsgabeugró]]
* [[Media:digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.jpg|2012 nyári vizsgabeugró]]

== Verseny ==

A Digitális technika 1 és 2 anyagából egy közösen van verseny Kozma László Digitális Technika Verseny néven. [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A 2012. évi tavaszi verseny a vik.hk. oldalon.]

Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek.

== Tippek ==

'''Házi feladathoz''' nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel a gyakvezeknek!

'''Vizsgához''' jól jön, ha ismeritek a segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet, de talán érdemes behajtani a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát. Továbbá jól lehet tanulni az előadásjegyzetből, a leadott anyag és a vizsgán visszakérdezett dolgok nagyon jól fedik egymást, sokkal jobban, mint mondjuk a segédlet vagy egy tetszőleges könyv anyaga, ezért érdemes előadásra is bejárni.

== Kedvcsináló ==

Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mert kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg, ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.

== Kapcsolódó anyagok ==

A tárgy épül a [[Digitális technika 1]] anyagára, és erre épül az [[Informatika 1]] anyaga.

A [[:Kategória:Digitális technika 2]] oldalon vannak felsorolva a tárgyhoz kapcsolódó oldalak és fájlok.

Jelek és rendszerek 1

2013-06-19T14:40:38Z

Narancs93: /* Korábbi megoldások */

{{Tantargy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|targykod=VIHVA109
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=3 db
|levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
}}

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétpólusok analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.

==Segédanyagok==

*Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

== Számítógépes segédprogramok ==

=== MATLAB ===

A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]] MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]] Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

== Kis zárthelyik ==

A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!

*[[Media: Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media: Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
*[[Media: Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]

== Első zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

== Második zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása.

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport

== Házi feladat ==
=== Korábbi megoldások ===
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)

[[Category:Villanyalap]]

Jelek és rendszerek 1

2013-06-19T14:40:05Z

Narancs93: /* Korábbi megoldások */

{{Tantargy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|targykod=VIHVA109
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=3 db
|levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
}}

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétpólusok analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.

==Segédanyagok==

*Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

== Számítógépes segédprogramok ==

=== MATLAB ===

A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]] MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]] Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

== Kis zárthelyik ==

A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!

*[[Media: Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media: Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
*[[Media: Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]

== Első zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

== Második zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása.

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport

== Házi feladat ==
=== Korábbi megoldások ===
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)
*[[:File:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)

[[Category:Villanyalap]]

Jelek és rendszerek 1

2013-06-19T14:39:30Z

Narancs93: /* Korábbi megoldások */

{{Tantargy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|targykod=VIHVA109
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=3 db
|levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
}}

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétpólusok analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.

==Segédanyagok==

*Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

== Számítógépes segédprogramok ==

=== MATLAB ===

A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]] MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]] Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

== Kis zárthelyik ==

A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!

*[[Media: Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media: Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
*[[Media: Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]

== Első zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

== Második zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása.

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport

== Házi feladat ==
=== Korábbi megoldások ===
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)
*[[:File:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)

[[Category:Villanyalap]]

Jelek és rendszerek 1

2013-06-19T14:38:54Z

Narancs93: /* Korábbi megoldások */

{{Tantargy
|nev=Jelek és rendszerek 1
|targykod=VIHVA109
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=3 db
|levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/
|targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1:bsc-kepzes&id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&Itemid=35&lang=hu
}}

A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.

A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Kétpólusok analízise
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise
*'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.
*'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!
*'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.

==Segédanyagok==

*Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét
*[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=8%3Amunkatarsak&id=66%3Areichardt-andras&lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató

== Számítógépes segédprogramok ==

=== MATLAB ===

A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]] MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]] Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]

=== Wolfram Mathematica ===

Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

=== Wolfram Alpha ===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

=== MAPLE ===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

== Kis zárthelyik ==

A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!

*[[Media: Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]
*[[Media: Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]
*[[Media: Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]

== Első zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

== Második zárthelyi ==

'''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.

A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása.

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport

=== Pót ZH ===

*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport

== Házi feladat ==
=== Korábbi megoldások ===
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)
*[[:File:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf]]

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Jelek1 1-2.hazi 2013tavasz 4,5pont.pdf

2013-06-19T14:38:11Z

Narancs93: MsUpload

MsUpload

Fájl:Digit2 hazi 2013tavasz Seyler Lajos.pdf

2013-06-02T22:24:14Z

Narancs93: Narancs93 feltöltötte a(z) „Fájl:Digit2 hazi 2013tavasz Seyler Lajos.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Digitális technika 2 (régi)

2013-06-01T16:22:28Z

Narancs93: /* Korábbi megoldások */

{{Tantargy
|nev=Digitális technika 2
|targykod=VIIIA106
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=1 db
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA106/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit2
}}

[[Kategória:Villanyalap]]
[[Kategória:Digitális technika 2]]

A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.

Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy, melyek közül az előbbiek [[#Régi és új Digit2|a tantárgy átalakítása előtt]] a [[Digitális technika 1]]-hez tartoztak. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmabla gate array).

== Követelmények ==

* Egy két részből álló házi feladatot kell elkészíteni.
** Az első részben memóriákat és egy I/O egységet kell a 8085-öshöz illeszteni.
** A második részben egy memóriaterületet ellenőrző assembly-programot kell megírni.
* Írásbeli vizsga van egy beugróval. Egyszerre kell mind a kettőt megírni, de a beugrót fél óra után be kell adni, és el kell rajta érni 60%-ot, hogy a teljes vizsgát kijavítsák. A beugró rövid, sokszor elméleti kérdésekből áll.

== Régi és új Digit2 ==

2012 tavasza óta létezik az új {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}} tárgykódú Digitális technika 2 a régi {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}} tárgykódú, azonos nevű Digitális technika 2 helyett. A változás oka, hogy konszolidálták a [[Digitális technika 1]] (régen: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}, most: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} és a Digitális technika 2 tananyagát. Lényegében az történt, hogy a Digit1 anyagából az aritmetikai áramkörök és a számlálók átkerültek a Digit2 tananyagába. Így lett a 7-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}-ből ill. az 5-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}}-ból két darab 6-6-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} ill. {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}}. A többi tananyag majdnem változatlan maradt.

Még régebben létezett {{Tantárgyi adatlap|VIFO1013}} tárgykódú 8 kredites egységes tárgy Digitális technika néven.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a tárgy régebbi anyagai között ne keressetek számlálókat és aritmetikai áramköröket, azok a régebbi [[Digitális technika 1]] tananyagok között lesznek.

== Könyvek, jegyzetek, segédanyagok ==

=== Hivatalos tárgyhonlap ===

A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai (szóval minden, ami jó) elérhető a [https://www.iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon]. Az anyagokhoz a felhasználónév '''digit2''' a jelszó pedig '''viiia106''' (a tárgykód).

=== Hivatalos segédlet ===

'''Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)'''

Nagyon ajánlott a hivatalos segédlet forgatása, anélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos benne az entrópiáját növelő jelöléseket elhelyezni (vagyis nem tartalmazhat plusz információt semmilyen formában).

A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.

=== Hardvertervezés ===

* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]]: 2006-ban a Digitális technika 2-höz írt könyv, illetve jegyzet, itt szkennelt állapotban letölthető.

=== Assembly-programozás ===

* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek–Diós: Assembly programozás]]: kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly programozás jegyzet]] ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.
* [[Media:Intel_8085_assembly_cheat_sheet.pdf|8085 assembly cheat sheet]] avagy referencialap. Nagyon tömören vannak leírva az utasítások, opkódok, stb.
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 utasításkészlet az IIT honlapjáról]]
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] (Java-alapú)
* [http://topcat.iit.bme.hu/~fercsi/tools/i8085sim/ Online 8085 szimulátor az IIT honlapján]

=== Egyebek ===

* Valaki készített egy többé-kevésbé érthető magyarázatot a [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|komplemens szorzás]] műveletéről.
* A régi-régi [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|VIFO1013-as Digit2-ről összegyűjtött gyakanyag]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Interruptok leírása]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Jegyzet a különböző tárolókról és számlálókról]]
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Régebbi leírás a számlálókról]]

== Házi feladat ==

Az elmúlt két félévben a házi feladatok tipikusan egy formát követtek. Egy féléven belül gyakorlatilag csak a számokat írták át a különböző hallgatóknak, és a félévek között is csak keveset változtattak a sablonon.

=== Az első rész tipikus leírása ===

Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni

# Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát
# Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van kb. három ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem szoftveresen átkapcsolható egy megadott I/O-címre történő írással
# Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését
# Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket
# Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át
# Fel kell rajzolni a ready-logikát

=== A második rész tipikus leírása ===

Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.

=== Segédanyagok ===

Érdemes a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] a segédanyagokat, gyakanyagokat böngészni mindkét rész megoldásához.

* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]

Az IIT a [http://sirkan.iit.bme.hu/digit/own/BMEVIIIA106/hf_ut.pdf következőket javasolja] a házi feladat sikeres elkészítéséhez:

<blockquote>
* A rajzok, táblázatok elkészítésekor vonalzóval meghúzott egyenes vonalakat használjunk. Rajzsablon használata segíthet, de nem kötelező.
* A blokkvázlatnak tartalmaznia kell az összes felhasznált memória áramkört valamint a vezérlésükhöz szükséges blokkokat. Ne feledkezzen meg a sín és a leválasztott jelek egyértelmű elnevezéséről. A jelek neveit a blokkvázlaton is jelölni kell.
* Ügyeljünk a logikai jelek egyértelmű elnevezésére. Az egyes elnevezéseknek a teljes megoldás minden feladatában összhangban kell lenniük. A rendszersín jeleit a feladat szövege tartalmazza, ezek használata kötelező.
* A memória áramkörök bekötése az összes jel egyértelmű megadását jelenti memória áramkörönként külön-külön.
* Ready logika tervezésekor ügyeljen a feladat követelményeiben leírtak pontos betartására (pl.: csak írás, csak olvasás, ütemek száma). Ne feledkezzen meg a megfelelőkapukimenet típusok jelöléséről (csak ahol szükséges).
* Buszmeghajtó áramkör használatakor egyértelműen jelölni kell a meghajtó két oldalát, a jel elnevezéseknek itt is összhangban kell lenni a többi feladatban használt elnevezésekkel.
</blockquote>

A második feladathoz:

<blockquote>
* A konkrét paraméterek (címek, konstansok) és külső függvények használata során a tanult assembly direktívák használata kötelező.
* Ügyeljen a részfeladatok szövegében megfogalmazott követelmények maradéktalan betartására. (pl.: regiszterek megfelelő mentése)
* Szubrutin készítésekor ne feledkezzen meg a rutin elejéről és végéről. (címke, visszatérés)
* Ügyeljen az egyes rutinok visszatérési értékeinek megfelelő előállítására.
* A programot érdemes szimulátorban is kipróbálni, ehhez segítség a tárgy honlapján található.
* Az egyes programrészeket kommenttel kell ellátni. A komment legyen jól érthető világosan és egyszerűen megfogalmazott.
* A program elkészítése során törekedjünk az egyszerűségre. A leírt kód legyen jól áttekinthető, érthető. Kerüljük a nyakatekert bonyolult megoldásokat.
* Más forrásból származó programkód bemásolása nem megengedett!
</blockquote>

=== Korábbi megoldások ===

* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_Seyler_Lajos.pdf|2013 tavaszi teljes házifeladatbeadás (Seyler Lajos)]]
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2013 tavasz, teljes megoldás (Szabó Norbert)]]
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Egy 2008-as házifeladatbeadás (Nagy Ádám Richárd).]]
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Egy másik teljes házifeladatbeadás (Szendrei Béla).]]
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|2 db hasonló első házifeladatrész megoldása (by Ace Techs).]]
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár 2012-es assembly-feladat megoldása.]]

== Vizsgák==

A vizsga csak írásbeli, de ezen belül egy rövidebb beugróból és egy hosszabb, több feladatból álló feladatmegoldós részből áll. A kettőt egyszerre kapja meg a vizsgázó, de a beugrót fél óra után be kell adnia. Ezt hamar kijavítják, és amennyiben nem éri el a 60%-ot, az írásbeli dolgozat többi részét nem javítják ki. Mivel nem kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből. Az írásbeli részen biztosan kell memóriát illeszteni, valamilyen perifériát bekötni és felprogramozni a segédlet alapján, és újabban számlálókat vagy egyszerű aritmetikai áramköröket használni.

Az IIT hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.

=== Ellenőrző kérdések ===

Az IIT kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán se kell izgulnia.

Linkek:
* A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|2012 tavaszi V3 jelzésű változata]] az új VIIIA106 tárgykódú digit2-höz.
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások az aktuális feladatsorhoz]] (még nincs összegyűjtve)
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|2012 előtti V2 jelzésű változata]] a régi ötkredites digit2-höz.
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások a régebbi feladatsorhoz]]
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|A beugróban gyakran ismételt kérdések]]

=== Korábbi vizsgasorok ===

* [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2006-05-31_Kalmar.jpg|2006 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2008-04-18.pdf|2008 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, IO-illesztés megoldásai]]
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, memóriaillesztés megoldásai]]
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010. január 5.-i vizsgabeugró]]
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010. január 13.-i vizsgabeugró]]
* [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.JPG|2011 nyári vizsgabeugró]]
* [[Media:digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.jpg|2012 nyári vizsgabeugró]]

== Verseny ==

A Digitális technika 1 és 2 anyagából egy közösen van verseny Kozma László Digitális Technika Verseny néven. [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A 2012. évi tavaszi verseny a vik.hk. oldalon.]

Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek.

== Tippek ==

'''Házi feladathoz''' nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel a gyakvezeknek!

'''Vizsgához''' jól jön, ha ismeritek a segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet, de talán érdemes behajtani a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát. Továbbá jól lehet tanulni az előadásjegyzetből, a leadott anyag és a vizsgán visszakérdezett dolgok nagyon jól fedik egymást, sokkal jobban, mint mondjuk a segédlet vagy egy tetszőleges könyv anyaga, ezért érdemes előadásra is bejárni.

== Kedvcsináló ==

Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mert kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg, ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.

== Kapcsolódó anyagok ==

A tárgy épül a [[Digitális technika 1]] anyagára, és erre épül az [[Informatika 1]] anyaga.

A [[:Kategória:Digitális technika 2]] oldalon vannak felsorolva a tárgyhoz kapcsolódó oldalak és fájlok.

Digitális technika 2 (régi)

2013-06-01T16:21:50Z

Narancs93: /* Korábbi megoldások */

{{Tantargy
|nev=Digitális technika 2
|targykod=VIIIA106
|szak=villany
|kredit=6
|felev=2
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=írásbeli beugróval
|hf=1 db
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA106/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/digit2
}}

[[Kategória:Villanyalap]]
[[Kategória:Digitális technika 2]]

A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.

Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy, melyek közül az előbbiek [[#Régi és új Digit2|a tantárgy átalakítása előtt]] a [[Digitális technika 1]]-hez tartoztak. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmabla gate array).

== Követelmények ==

* Egy két részből álló házi feladatot kell elkészíteni.
** Az első részben memóriákat és egy I/O egységet kell a 8085-öshöz illeszteni.
** A második részben egy memóriaterületet ellenőrző assembly-programot kell megírni.
* Írásbeli vizsga van egy beugróval. Egyszerre kell mind a kettőt megírni, de a beugrót fél óra után be kell adni, és el kell rajta érni 60%-ot, hogy a teljes vizsgát kijavítsák. A beugró rövid, sokszor elméleti kérdésekből áll.

== Régi és új Digit2 ==

2012 tavasza óta létezik az új {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}} tárgykódú Digitális technika 2 a régi {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}} tárgykódú, azonos nevű Digitális technika 2 helyett. A változás oka, hogy konszolidálták a [[Digitális technika 1]] (régen: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}, most: {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} és a Digitális technika 2 tananyagát. Lényegében az történt, hogy a Digit1 anyagából az aritmetikai áramkörök és a számlálók átkerültek a Digit2 tananyagába. Így lett a 7-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA104}}-ből ill. az 5-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA108}}-ból két darab 6-6-kredites {{Tantárgyi adatlap|VIIIA105}} ill. {{Tantárgyi adatlap|VIIIA106}}. A többi tananyag majdnem változatlan maradt.

Még régebben létezett {{Tantárgyi adatlap|VIFO1013}} tárgykódú 8 kredites egységes tárgy Digitális technika néven.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a tárgy régebbi anyagai között ne keressetek számlálókat és aritmetikai áramköröket, azok a régebbi [[Digitális technika 1]] tananyagok között lesznek.

== Könyvek, jegyzetek, segédanyagok ==

=== Hivatalos tárgyhonlap ===

A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai (szóval minden, ami jó) elérhető a [https://www.iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon]. Az anyagokhoz a felhasználónév '''digit2''' a jelszó pedig '''viiia106''' (a tárgykód).

=== Hivatalos segédlet ===

'''Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)'''

Nagyon ajánlott a hivatalos segédlet forgatása, anélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos benne az entrópiáját növelő jelöléseket elhelyezni (vagyis nem tartalmazhat plusz információt semmilyen formában).

A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.

=== Hardvertervezés ===

* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]]: 2006-ban a Digitális technika 2-höz írt könyv, illetve jegyzet, itt szkennelt állapotban letölthető.

=== Assembly-programozás ===

* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek–Diós: Assembly programozás]]: kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly programozás jegyzet]] ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.
* [[Media:Intel_8085_assembly_cheat_sheet.pdf|8085 assembly cheat sheet]] avagy referencialap. Nagyon tömören vannak leírva az utasítások, opkódok, stb.
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 utasításkészlet az IIT honlapjáról]]
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] (Java-alapú)
* [http://topcat.iit.bme.hu/~fercsi/tools/i8085sim/ Online 8085 szimulátor az IIT honlapján]

=== Egyebek ===

* Valaki készített egy többé-kevésbé érthető magyarázatot a [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|komplemens szorzás]] műveletéről.
* A régi-régi [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|VIFO1013-as Digit2-ről összegyűjtött gyakanyag]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Interruptok leírása]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Jegyzet a különböző tárolókról és számlálókról]]
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Régebbi leírás a számlálókról]]

== Házi feladat ==

Az elmúlt két félévben a házi feladatok tipikusan egy formát követtek. Egy féléven belül gyakorlatilag csak a számokat írták át a különböző hallgatóknak, és a félévek között is csak keveset változtattak a sablonon.

=== Az első rész tipikus leírása ===

Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni

# Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát
# Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van kb. három ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem szoftveresen átkapcsolható egy megadott I/O-címre történő írással
# Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését
# Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket
# Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át
# Fel kell rajzolni a ready-logikát

=== A második rész tipikus leírása ===

Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.

=== Segédanyagok ===

Érdemes a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] a segédanyagokat, gyakanyagokat böngészni mindkét rész megoldásához.

* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése (IIT-s anyag)]]

Az IIT a [http://sirkan.iit.bme.hu/digit/own/BMEVIIIA106/hf_ut.pdf következőket javasolja] a házi feladat sikeres elkészítéséhez:

<blockquote>
* A rajzok, táblázatok elkészítésekor vonalzóval meghúzott egyenes vonalakat használjunk. Rajzsablon használata segíthet, de nem kötelező.
* A blokkvázlatnak tartalmaznia kell az összes felhasznált memória áramkört valamint a vezérlésükhöz szükséges blokkokat. Ne feledkezzen meg a sín és a leválasztott jelek egyértelmű elnevezéséről. A jelek neveit a blokkvázlaton is jelölni kell.
* Ügyeljünk a logikai jelek egyértelmű elnevezésére. Az egyes elnevezéseknek a teljes megoldás minden feladatában összhangban kell lenniük. A rendszersín jeleit a feladat szövege tartalmazza, ezek használata kötelező.
* A memória áramkörök bekötése az összes jel egyértelmű megadását jelenti memória áramkörönként külön-külön.
* Ready logika tervezésekor ügyeljen a feladat követelményeiben leírtak pontos betartására (pl.: csak írás, csak olvasás, ütemek száma). Ne feledkezzen meg a megfelelőkapukimenet típusok jelöléséről (csak ahol szükséges).
* Buszmeghajtó áramkör használatakor egyértelműen jelölni kell a meghajtó két oldalát, a jel elnevezéseknek itt is összhangban kell lenni a többi feladatban használt elnevezésekkel.
</blockquote>

A második feladathoz:

<blockquote>
* A konkrét paraméterek (címek, konstansok) és külső függvények használata során a tanult assembly direktívák használata kötelező.
* Ügyeljen a részfeladatok szövegében megfogalmazott követelmények maradéktalan betartására. (pl.: regiszterek megfelelő mentése)
* Szubrutin készítésekor ne feledkezzen meg a rutin elejéről és végéről. (címke, visszatérés)
* Ügyeljen az egyes rutinok visszatérési értékeinek megfelelő előállítására.
* A programot érdemes szimulátorban is kipróbálni, ehhez segítség a tárgy honlapján található.
* Az egyes programrészeket kommenttel kell ellátni. A komment legyen jól érthető világosan és egyszerűen megfogalmazott.
* A program elkészítése során törekedjünk az egyszerűségre. A leírt kód legyen jól áttekinthető, érthető. Kerüljük a nyakatekert bonyolult megoldásokat.
* Más forrásból származó programkód bemásolása nem megengedett!
</blockquote>

=== Korábbi megoldások ===

* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|2013 tavasz, teljes megoldás (Szabó Norbert)]]
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Egy 2008-as házifeladatbeadás (Nagy Ádám Richárd).]]
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Egy másik teljes házifeladatbeadás (Szendrei Béla).]]
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|2 db hasonló első házifeladatrész megoldása (by Ace Techs).]]
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár 2012-es assembly-feladat megoldása.]]
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_Seyler_Lajos.pdf|2013 tavaszi teljes házifeladatbeadás.]]

== Vizsgák==

A vizsga csak írásbeli, de ezen belül egy rövidebb beugróból és egy hosszabb, több feladatból álló feladatmegoldós részből áll. A kettőt egyszerre kapja meg a vizsgázó, de a beugrót fél óra után be kell adnia. Ezt hamar kijavítják, és amennyiben nem éri el a 60%-ot, az írásbeli dolgozat többi részét nem javítják ki. Mivel nem kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből. Az írásbeli részen biztosan kell memóriát illeszteni, valamilyen perifériát bekötni és felprogramozni a segédlet alapján, és újabban számlálókat vagy egyszerű aritmetikai áramköröket használni.

Az IIT hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.

=== Ellenőrző kérdések ===

Az IIT kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán se kell izgulnia.

Linkek:
* A kérdéssor aktuális verziója a [http://iit.bme.hu/digit2 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|2012 tavaszi V3 jelzésű változata]] az új VIIIA106 tárgykódú digit2-höz.
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások az aktuális feladatsorhoz]] (még nincs összegyűjtve)
* A kérdéssor [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|2012 előtti V2 jelzésű változata]] a régi ötkredites digit2-höz.
** [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|Megoldások a régebbi feladatsorhoz]]
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|A beugróban gyakran ismételt kérdések]]

=== Korábbi vizsgasorok ===

* [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2006-05-31_Kalmar.jpg|2006 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2008-04-18.pdf|2008 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, IO-illesztés megoldásai]]
* [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|2009 nyári vizsga, memóriaillesztés megoldásai]]
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010. január 5.-i vizsgabeugró]]
* [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010. január 13.-i vizsgabeugró]]
* [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010 nyári vizsga]]
* [[Media:digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.JPG|2011 nyári vizsgabeugró]]
* [[Media:digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.jpg|2012 nyári vizsgabeugró]]

== Verseny ==

A Digitális technika 1 és 2 anyagából egy közösen van verseny Kozma László Digitális Technika Verseny néven. [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A 2012. évi tavaszi verseny a vik.hk. oldalon.]

Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek.

== Tippek ==

'''Házi feladathoz''' nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel a gyakvezeknek!

'''Vizsgához''' jól jön, ha ismeritek a segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet, de talán érdemes behajtani a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát. Továbbá jól lehet tanulni az előadásjegyzetből, a leadott anyag és a vizsgán visszakérdezett dolgok nagyon jól fedik egymást, sokkal jobban, mint mondjuk a segédlet vagy egy tetszőleges könyv anyaga, ezért érdemes előadásra is bejárni.

== Kedvcsináló ==

Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mert kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg, ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.

== Kapcsolódó anyagok ==

A tárgy épül a [[Digitális technika 1]] anyagára, és erre épül az [[Informatika 1]] anyaga.

A [[:Kategória:Digitális technika 2]] oldalon vannak felsorolva a tárgyhoz kapcsolódó oldalak és fájlok.

Fájl:Digit2 hazi 2013tavasz Seyler Lajos.pdf

2013-06-01T16:19:06Z

Narancs93: MsUpload

MsUpload