VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Szoftver projekt laboratórium

2017-06-23T09:32:50Z

Nagy Bálint: /* Feladatok */

{{Tantárgy
|név=Szoftver projekt laboratórium
|tárgykód=VIIIAB02
|régitárgykód=VIIIA220
|kredit=2
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=nincs
|hf=11 db
|szak=info
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB02
|levlista=szoftlab4{{kukac}}sch.bme.hu }}

{{Átnevezett tárgy|Szoftver laboratórium 4}}

A labor célja objektum orientált alkalmazás készítése UML (Unified Modeling Language) leírással, JAVA-ban megvalósítva, RUP (Rational Unified Process) processz szerint. A hallgatók 4-5 fős csoportokban dolgoznak és készítik el a dokumentumokat a megadott ütemezés szerint (a félév során 11 beadandó feladat lesz). A dokumentumokat a megadott formátumban, az összefoglalás és a programkód kivételével nyomtatott változatban kell beadni.

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Szoftvertechnológia]] tárgyból aláírás és [[A programozás alapjai 3]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

(A VIIIA220 tárgy felvételéhez [[Szoftvertechnológia]] tárgyból kredit megszerzése szükséges.)

===Szorgalmi időszakban===
*A kezdés feltétele, hogy az egyes hallgatók ''csapatokba szerveződjenek (4-5 fő)'', és ''konzultációs időpontot válasszanak'' maguknak. Ha ez explicit nem történik meg, LZ implicit módon a maradék embereket csapatokká kasztolja.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A félév során kiadott '''11 feladat leadása''' (8 dokumentáció, 3 dokumentáció+szoftver). Egy feladat leadásának feltétele ''az összes előző feladat sikeres teljesítése''. A teljesítés feltétele a 3 szoftver fázisnál (Szkeleton, Proto, Grafikus) a kapható pontok 41%-nak teljesítése (ez rendre 9, 15, 17 pontot jelent), a többi feladatnál, hogy a konzulens a feladatot elfogadja (tehát itt nincs minimum pont követelmény).
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Késedelmes leadás esetén a kapható pontok ''naponta 10%-kal csökkennek'', tehát 10 nap késés esetén már biztosan nem jár pont (de ebben az esetben is le lehet adni a feladatot, hiszen ez a többi feladat teljesítésének feltétele). Késés esetén közvetlenül a konzulensnek, vagy a tanszéken lehet leadni az anyagot.
**Ha a konzulens egy feladatot ''nem'' fogad el, úgy azt a következő hétre (a következő beadandó feladattal együtt) újra be kell adni, ilyenkor a rá kapható pont a maximális pontszám 40%-a. Pótolni egy alkalommal lehet.
*'''Kontakt órák'''
**'''Gyakorlat:''' Heti egy alkalom (nem kötelező minden csapattagnak a részvétel).

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A feladatok részletes pontozása:
# Szkeleton (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Követelmény, projekt, funkcionalitás (10 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 1. (20 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 2. (30 pont)
#* Szkeleton tervezése (20 pont)
#* Szkeleton beadása (20 pont, ''min 9 pont'')
# Proto (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Prototípus koncepciója (20 pont)
#* Részletes tervek (45 pont)
#* Prototípus beadása (35 pont, ''min 15 pont'')
# Grafikus (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Grafikus felület specifikálása (30 pont)
#* Grafikus változat beadása (40 pont, ''min 17 pont'')
#* Összefoglalás (30 pont)
*Mindhárom feladatrész 100 pontot ér. A sikeres teljesítéshez szükséges, hogy ''mindegyik ilyen blokkból a csapat legalább 41 pontot elér'' (és a ''blokkok végén található szoftver beadásra is legalább 41%-ot kap''). Ha ez a feltétel ''nem'' teljesül, az ''egyéni teljesítménytől függetlenül mindenki elégtelent kap'' a csapatban! Ha a minimum követelmények teljesülnek, úgy a Szkeleton (Sc), Proto (Pr), illetve Grafikus (Gr) feladatrészekre kapott pontok súlyozott átlagát kell venni, ahol a súlyok:
*<math>P= 0,3*Sc+0,5*Pr+0,2*Gr</math>
*Az így képzett átlag a csapat pontszáma. Ez a pontszám végül az egyes csapattagok kontribúciójának arányában oszlik el (ezt az arányt a csapat állapítja meg). Amennyiben ez az arány nem tükrözi a napló tartalmát, úgy a konzulens ezt az arányt a csapattagok részvételével (vagy akár anélkül) megváltoztathatja. A végső pontszám jegyre konvertálása az alábbi táblázat szerint működik:
:{|class="wikitable" align="center"
!P !!Jegy
|-
| 0 - 40 || 1
|-
| 41 - 54 || 2
|-
| 55 - 68 || 3
|-
| 69 - 82 || 4
|-
| 83 - 100|| 5
|}

==Jótanácsok==
* [[Szerkesztő:Madbence/Szoftver labor 4 tanácsok|Lennon tanácsai]] a tárgyhoz

=== Verzókezelés ===
Mindenképpen kell egy értelmes verzókezelő rendszer, ha dropboxon vagy haosnlón küldözgetitek, csak magatokkal toltok ki. Jelenleg (2014) működik a [https://git.sch.bme.hu kszk git verziókezelője], pár perc alatt el lehet sajátitani hozzá az alapokat: [https://www.atlassian.com/git/tutorials tutorial]

=== Doksi írás===
Érdemes olyan platformot választani, amit egyszerre mindenki tud használni, nem kell várni a másikra, illetve utólag összeollózni. Jelenleg a [https://drive.google.com Google Drive]nál nem tudok jobbat ajánlani.

=== Kommunikáció ===
Nem kell mindig találkozni, a lényeg, hogy legyen egy olyan közös csatorna, amit mindenki tud követni. Akár facebookbeszélgetés, akár levlista, a lényeg hogy mindig, mindenki kapja meg. (A kódokat viszont ne itt küldözgessétek...)

=== Kommentezés ===
Bármilyen függvényt írsz, mindig kommenteld oda, hogyan kell használni, mire szánod, mert a csapattársad nem tud olvasni a gondolataid között

=== Beadandó tartalmi követelménye ===
2017 tavaszán nekünk Goldschmidt Balázs volt a labvezünk, ezek az információk főleg tőle származnak.
* 2. Követelmény, projekt, funkcionalitás:
** Ennek a dokumentumnak a legfontosabb részei:
*** Funkciók: A feladat szövegében sok olyan részlet van, ami nincsen kifejtve, a csapatra van bízva, hogy ők hogyan képzelik el. Ebben a részben főleg az ilyen részleteket kell kifejteni, azaz úgy kell átfogalmazni a feladat szövegét, hogy abból minden egyértelmű legyen, ne lehessen részeket többféleképpen értelmezni.
*** Követelmények: Ennek összhangban kell lennie a Funkciók résszel, a szövegben főleg az igékre fókuszálva célszerű kigyűjteni ezeket. (ajánlott legalább 15-20 követelmény megfogalmazása) Ez alapján a use-case-ek meghatározása már könnyű.
*** Szótár: Mindent fontos benne meghatározni, nem szabad olyan fogalomnak maradnia a korábbi részekben, ami itt nincsen egyértelműen meghatározva. Természetesen nem csak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. A funkciók olvasása közben könnyen kigyűjthetőek ezek a fogalmak. Ajánlott, hogy több ember is olvassa át ezt, mert ekkor még a csapatban nem alakul ki egy tlejesen közös kép a feladatról, és emiatt mindenki a saját elképzelését fogalmazza meg, így fellelhetőek az olyan részek, amik nem lettek még a csapaton belül normálisan tisztázva.
** Többi rész főleg a dokumentum keretbe foglalásáért felelős, de azok kitöltése is követelmény.
* 3. Analízis modell kidolgozása 1:
** Objektum katalógus: Ennél a résznél még nem osztályokban kell gondolkodni, hanem a feladatot olvasva ki kell gyűjteni az entitásokat. Ez alapján utána könnyebben lehet az osztályokat meghatározni. Itt még nem szabad az osztályoknak, interfészeknek, öröklésnek megjelennie.
** Statikus struktúra diagram (osztály diagram), szekvencia diagram: Ezt a két részt együtt ajánlott készíteni, hiszen az osztálydiagram hibái előkerülnek a szekvenciák megfogalmazása közben és fordítva is igaz. Fontos az összhang, azaz ami megjelenik az osztálydiagramon, az legalább egy szekvencián is szerepeljen, és ami a szekvencia diagramokon rajta van, az az osztálydiagramon is kell, hogy szerepeljen. Nagyságrendileg 20 szekvenciadiagram ajánlott.
** Osztályok leírása: Jellemzően csak szöveg gyártásáról szól ez a rész az eddig elkészítettek alapján.
** State-chartok: Nálunk az hangzott el, hogy nem túl fontos, csak tényleg akkor rakjunk bele, hogyha van olyan része a feladatnak, amit jól jellemez.
* 4. Analízis modell kidolgozása 2:
** Általában az előző részt nem szokta senki sem elsőre jól megcsinálni, emiatt mégegyszer meg lehet próbálni. A labor vezetők rá fognak mutatni az előző beadandó hibáira, és legalább azokat ajánlott javítani a jó pontért. Természetesen aki az előzőt jobbra megcsinálta, annak itt kvesebb tennivalója van.
* 5. Szkeleton tervezése:
** A szekelton lényege, hogy a korábban megfogalmazott működést kellene egyszerű konzolos felületen keresztül bemutatnia, azaz nyomon kell tudni követni egy adott szekvenciát például.
** Sok (>10) use-case-t ajánlott megfogalmazni, nagyjából a program teljes működését le kellene velük fedni.
** A menüben az előtte megfogalmazott use-case-ek közül kell tudni választani, aminek hatására elindul egy szekvencia végrehajtása. Fontos, hogyha a szekvenciát valamilyen döntési feltétel van (opt, alt), akkor azt a felhasználótól meg kell kérdezni, hogy ez most igaz vagy hamis. Akár az is lehetséges, hogy a felhasználónak előre elmondjuk (kiírjuk), hogy a várt végrahajtáshoz milyen válaszokat kell adnia a megjelenő kérdésekre.
** A konzolra a függvény meghívását (a paramétereivel együtt akár) és a visszatérését is ki kell írni (identálás - tabulátorok használata erősen javasolt).
** Kommunikációs diagramok: UML2-ben objektum diagram nincsen, és ennek a résznek az lenne a lényege, hogy az objektumok közötti kapcsolatokat megjelenítse, azaz a szekvencia diagramok felülnézetét. Nálunk azt mondta Goldschmidt Balázs, hogy itt nem kell megjelennie az üzenetváltásoknak, hiszen azok a szekvencia diagramokon már szerepelnek, azaz itt csak össze kell kötni azokat az objektumokat (nem osztályokat), amik a szekvencia diagramokon szerepelnek, tehát egy szekvencia diagramhoz alapvetően tartozik egy "kommunikációs diagram" is.
* 6. Szkeleton beadása:
** Az első rész vége, tartalmaznia kell egy értékelést is, ahol a tagokra bontva megjelenik, hogy ki mekkora százalékban járúlt hozzá az első rész elkészítéséhez (aláírás javasolt a nevek mellé).
** A dokumentum többi részének a kitöltése értelemszerű.
** Ennél a résznél a program elkészítése az, amire több időt kell fordítani.
* VÁLTOZÁSOK:
** A szekelton beadását követően előszeretettel csinálnak valami módosítást a feladat kiírásában (erről emailben értesítenek mindenkit). Általában ez olyan változás, amit jól elkészített modell esetén könnyű elkészíteni. A következő dokumentum elején ezeket a változásokat meg kell jeleníteni, azaz célszerű egy összefoglalást írni a változásról, majd utána a módosított/új osztály és szekvencia diagramokat kell elhelyezni a dokumentumban.
* 7. Prototípus koncepciója:
** Nagyjából ezt a részt úgy kell elképzelni, mint a szkeleton általánosítását, azaz adott funkciók nem "bedrótozva" vannak, hanem a programunk parancsokat értelmez, és a parancsoknak megfelelő funkcionalitást hajtja végre. Gyakorlatilag ezzel a programnak a modell része majdhogynem teljesen kész lesz, csak a grafikus rész fog hozzákerülni, de az is ehhez hasonló interfészt fog használni.
** A parancsok beolvasására a konzolról célszerű egy segéd osztályt felvenni, amire jó eséllyel nem lesz már szükség a grafikus résznél.
** A parancsok definiálásának egyértelműnek kell lennie, azaz még azt is jelölni, kell, hogy a parancs paraméterezésénél milyen elválaszt karakter van, mi a paraméterek sorrendje, azok mit jelentenek.
** A use-case-ek megfogalmazása ezek alapján nem túl nehéz feladat.
** Tesztelési tervnél a program fontosabb funkcióit legalább le kell fedni. Hogyha van olyan rész, ami több esetben ugyanúgy működik és lényegében csak a megjelenítésben lesz különbség, akkor nem kell többszörösen elkészíteni az adott tesztet.
** Nem ajánlott JUnit vagy valami ehhez hasonló környezetben gondolkodni, mert csak feleslegesen elbonyolítja a helyzetet, bőven elég karakterese bemenetre és kimenetre gondolni.
* 8. Részletes tervek:
** Az előző rész részletezéséről szól ez a dokumentum.
** Az osztályok leírása nagyrészt csak copy-paste a korábban beadott leírásokból.
** Tesztek részletes terveinél az előző dokumentumban definiált nyelvnek megfelelően kell megfogalmazni. Ajánlott tesztenként külön txt-be gyűjteni (főleg a bemenetet), mert később jól fog jönni.
* 10. Prototípus beadása:
** A második blokk vége ez a doksi, úgyhogy ismét kell bele értékelést rakni.
** A dokumentum kitöltése nagyjából értelemszerű, hasonlít az előző ilyenhez.
** Tesztelési jegyzőkönyveknél ajánlott nem csak sikereseket belerakni (mindegyik definiált teszthez kell lennie sikeresnek), hanem egy-két hibás is legyen, hogy látszódjon, hogy van értelme a teszteknek, meg az azért valószínű, hogy elsőre úgysem volt hibátlan a kód, és ez látszódjon a dokumentációban is.
** Teszt bemeneteket ajánlott txt formátumban is mellékelni a beadásnál, mert a tesztelést végző csapatnak nem túl kellemes élmény lehet mindent kézzel beírni.
** A programnak működnie kell úgy is, hogy a bemenetét szöveg fájlból kapja, azaz parancssorban a mellékelt txt fájlokat beleirányítjuk. (nem fájlbeolvasó függvényekre kell gondolni)
* 11. Grafikus felület specifikációja:
** Java Swing-ben kötelező gondolkozni, JavaFX-et el kell felejteni!
** Grafikus interfésznél ajánlott szövegesen leírni, hogy a funkciót hogyan képzeljük el, és néhány (akár paint-ben készült) képpel illusztrálni.
** Felület működési elvénél meg kell fogalmazni, hogy a grafikus megjelenítésért felelős osztályok és a modell osztályok között milyen jellegű kapcsolat van. Alapvetően mindegyik osztályhoz tartozik egy csomagoló/wrapper osztály, amiben a grafikus megjelenítésért felelős kódrészek vannak, de a működésért felelős információk továbbra is a modell osztályban kell maradniuk, azaz az eddig elkészített kódrészekhez nem igazán kell hozzányúlni majd. Alapvetően kétféle megközelítés van: a garfikus rész kérdezi le a modell osztályoktól, hogy hogyan rajzolja ki magát vagy a modell osztályok szólnak, hogy változás történt és rajzold ki magad. A szekvenciáknál az elképzelt elvet be kell mutatni, hogy hogyan fog majd működni, tehát legalább 5-10 diagram kellhet a normális részletezettséghez.
* 13. Grafikus változat beadása:
** Ezzel együtt kell beadni a kész programot is.
** Ismét kell bele értékelést írni a tagok hozzájárulásáról.
* 14. Összefoglalás
** A ráfordított munkaórák alapján a korábban megadott százalékokon akár módosíthat a labvez, hogyha úgy látja, hogy a kettő nincs összhangban.
** A vélemény nem számít bele a kapott jegybe, de azért illik normálisan kitölteni.
(A leírtakért felelősséget nem vállalok, nálunk ezek az elvek voltak igazak, bár tapasztaltuk, hogy labvezenként kisebb/nagyobb eltérés volt, de nincs rá garancia, hogy nálatok is ezek igazak lesznek. Ajánlott laborra úgy menni, hogy előre megnézitek, hogy mit kell a héten csinálni, és akár az itt felsoroltak segítségével kérdéseket fogalmazzatok meg magatokban, és ezekre a kérdésekre a labvezek egyértelmű választ tudnak adni. Csak a doksiban leírt kék szövegek alapján elég nehéz a doksi elkészítése. Tényleg ajánlott figyelni a labor során, mert kellemetlen, amikor másoktól kell információmorzsákat összeszedni, mert éppenséggel senki sem figyelt kellő mértékben a laboron, vagy mindenki másra emlékszik.)

==Feladatok==
{{Rejtett
|mutatott= '''2016/17 tavasz - Vonatos'''
|szöveg=
Sheldon terepasztalt épít vonatjai számára. A terepasztal széleiről időnként vonatok indulnak. Egy vonat egy mozdonyból és valahány kocsiból áll. A kocsikban utasok ülnek, akiket a megfelelő állomásokra kell eljuttatni a megfelelő sorrendben.

A terepasztalon sínek futnak, a vonatok csak a síneken közlekedhetnek. Elágazásoknál a síneket váltók kötik össze. Egy vonat mindig abba az irányba halad tovább, amerre a váltó áll. Bizonyos helyek különlegesek a pályán, ezeken a helyeken egy alagút száját lehet felépíteni vagy megszüntetni. Egyszerre maximum csak két alagútbejárat lehet megépítve a pályán. A két bejáratot egy speciális alagút köti össze, és ha a vonat bemegy az egyik szájon, akkor a másikon jön ki. Az alagút lehet rövidebb is, mint a vonat hossza, és a vonat alagútban lévő része nem látható.

A sínek mellett különböző színű állomások lehetnek. A vonatok kocsijainak is van színe, és amikor egy vonat egy állomáson átrobog, az állomáson csak azok az utasok ugranak le, akik ugyanolyan színű kocsiban utaznak, mint amilyen az állomás színe. A kocsik azonban csak a mozdonytól kezdődő sorrendben ürülnek ki. Tehát hiába ér a vonat egy olyan állomásra, amely megegyezik az utolsó kocsi színével, az utasok nem fognak onnan leszállni, amíg a korábbi kocsik még nem ürültek ki.

A játékos a váltókat tudja állítani, illetve alagútszájakat tud építeni vagy megszüntetni. A játék célja, hogy minden utas eljusson a megfelelő állomásra anélkül, hogy a vonatok egymással összeütköznének. Ha két vonat összeütközik, a játékos veszít. Miután egy terepasztalt sikerült teljesíteni, a játék a következő pályával folytatódik.

'''Módosítás'''
# Sheldon új pályaelemet, kereszteződő síneket vásárolt. A kereszteződés egyszintű, a különböző irányokból jövő vonatok a kereszteződésben ütköznek.
# Egyes állomásokon utasok a megfelelő színű üres kocsikba (a kocsi szerelvényben elfoglalt helyzetétől függetlenül) fel tudnak szállni.
# Sheldon bővítette a vagonkészletét. Vett szeneskocsikat, amiken nem utaznak utasok, nem is tudnak felszállni. Az utasok leszállásánál az ilyen vagonokat nem vesszük figyelembe.

A változásokkal kapcsolatos modellmódosításokat már a március 27-ei, Prototípus koncepciója c. beadandó anyagban is figyelembe kell venni. Az anyagnak legyen egy 0. fejezete, ami tartalmazza a módosítással kapcsolatos szöveges elemzést, a frissített osztálydiagramot, valamint a fenti pontok sorrendjében a módosult és új szekvenciadiagramokat.
}}

==Befejezett projektek galériái==
* [[Szoftlab4_Kindergarten_galéria_2006|Kindergarten Galéria 2006]]
* [[SzgLab4Galeria2008|SnakeFarm Galéria 2008]]
* [[SzgLab4Galeria2010|Bankrabló Galéria 2010]]
* [[SzgLab4Galeria2012|Continuity Galéria 2012]]
* [[Szoftlab4_AntFarm_galéria|AntFarm Galéria 2013]]
* [[Szoftlab4_Két_Torony_galéria|Két Torony Galéria 2014]]

==Csapattoborzás==
Ha nincs csapatod, [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/szoftlab4 levlistán] érdemes szóvá tenni, a legkönnyebben ott lehet csapatot verbuválni. Mivel a csapatban mindenképpen szükség lesz jó kóderre, dokumentálóra, érdemes az ilyen jellegű igényeket is beleírni a toborzó emailekbe. Viszont azt, hogy ''szeretném elvégezni a tárgyat'', lehetőleg ne, hisz én még nem találkoztam olyan emberrel, aki azért vette föl, mert ''nem'' szeretné elvégezni. ([[Szerkesztő:Madbence|lennon]] ([[Szerkesztővita:Madbence|vita]]) 2013. január 19., 21:32 (CET))

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Szoftver projekt laboratórium

2017-06-23T09:32:32Z

Nagy Bálint: /* Feladatok */

{{Tantárgy
|név=Szoftver projekt laboratórium
|tárgykód=VIIIAB02
|régitárgykód=VIIIA220
|kredit=2
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=nincs
|hf=11 db
|szak=info
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB02
|levlista=szoftlab4{{kukac}}sch.bme.hu }}

{{Átnevezett tárgy|Szoftver laboratórium 4}}

A labor célja objektum orientált alkalmazás készítése UML (Unified Modeling Language) leírással, JAVA-ban megvalósítva, RUP (Rational Unified Process) processz szerint. A hallgatók 4-5 fős csoportokban dolgoznak és készítik el a dokumentumokat a megadott ütemezés szerint (a félév során 11 beadandó feladat lesz). A dokumentumokat a megadott formátumban, az összefoglalás és a programkód kivételével nyomtatott változatban kell beadni.

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Szoftvertechnológia]] tárgyból aláírás és [[A programozás alapjai 3]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

(A VIIIA220 tárgy felvételéhez [[Szoftvertechnológia]] tárgyból kredit megszerzése szükséges.)

===Szorgalmi időszakban===
*A kezdés feltétele, hogy az egyes hallgatók ''csapatokba szerveződjenek (4-5 fő)'', és ''konzultációs időpontot válasszanak'' maguknak. Ha ez explicit nem történik meg, LZ implicit módon a maradék embereket csapatokká kasztolja.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A félév során kiadott '''11 feladat leadása''' (8 dokumentáció, 3 dokumentáció+szoftver). Egy feladat leadásának feltétele ''az összes előző feladat sikeres teljesítése''. A teljesítés feltétele a 3 szoftver fázisnál (Szkeleton, Proto, Grafikus) a kapható pontok 41%-nak teljesítése (ez rendre 9, 15, 17 pontot jelent), a többi feladatnál, hogy a konzulens a feladatot elfogadja (tehát itt nincs minimum pont követelmény).
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Késedelmes leadás esetén a kapható pontok ''naponta 10%-kal csökkennek'', tehát 10 nap késés esetén már biztosan nem jár pont (de ebben az esetben is le lehet adni a feladatot, hiszen ez a többi feladat teljesítésének feltétele). Késés esetén közvetlenül a konzulensnek, vagy a tanszéken lehet leadni az anyagot.
**Ha a konzulens egy feladatot ''nem'' fogad el, úgy azt a következő hétre (a következő beadandó feladattal együtt) újra be kell adni, ilyenkor a rá kapható pont a maximális pontszám 40%-a. Pótolni egy alkalommal lehet.
*'''Kontakt órák'''
**'''Gyakorlat:''' Heti egy alkalom (nem kötelező minden csapattagnak a részvétel).

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A feladatok részletes pontozása:
# Szkeleton (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Követelmény, projekt, funkcionalitás (10 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 1. (20 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 2. (30 pont)
#* Szkeleton tervezése (20 pont)
#* Szkeleton beadása (20 pont, ''min 9 pont'')
# Proto (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Prototípus koncepciója (20 pont)
#* Részletes tervek (45 pont)
#* Prototípus beadása (35 pont, ''min 15 pont'')
# Grafikus (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Grafikus felület specifikálása (30 pont)
#* Grafikus változat beadása (40 pont, ''min 17 pont'')
#* Összefoglalás (30 pont)
*Mindhárom feladatrész 100 pontot ér. A sikeres teljesítéshez szükséges, hogy ''mindegyik ilyen blokkból a csapat legalább 41 pontot elér'' (és a ''blokkok végén található szoftver beadásra is legalább 41%-ot kap''). Ha ez a feltétel ''nem'' teljesül, az ''egyéni teljesítménytől függetlenül mindenki elégtelent kap'' a csapatban! Ha a minimum követelmények teljesülnek, úgy a Szkeleton (Sc), Proto (Pr), illetve Grafikus (Gr) feladatrészekre kapott pontok súlyozott átlagát kell venni, ahol a súlyok:
*<math>P= 0,3*Sc+0,5*Pr+0,2*Gr</math>
*Az így képzett átlag a csapat pontszáma. Ez a pontszám végül az egyes csapattagok kontribúciójának arányában oszlik el (ezt az arányt a csapat állapítja meg). Amennyiben ez az arány nem tükrözi a napló tartalmát, úgy a konzulens ezt az arányt a csapattagok részvételével (vagy akár anélkül) megváltoztathatja. A végső pontszám jegyre konvertálása az alábbi táblázat szerint működik:
:{|class="wikitable" align="center"
!P !!Jegy
|-
| 0 - 40 || 1
|-
| 41 - 54 || 2
|-
| 55 - 68 || 3
|-
| 69 - 82 || 4
|-
| 83 - 100|| 5
|}

==Jótanácsok==
* [[Szerkesztő:Madbence/Szoftver labor 4 tanácsok|Lennon tanácsai]] a tárgyhoz

=== Verzókezelés ===
Mindenképpen kell egy értelmes verzókezelő rendszer, ha dropboxon vagy haosnlón küldözgetitek, csak magatokkal toltok ki. Jelenleg (2014) működik a [https://git.sch.bme.hu kszk git verziókezelője], pár perc alatt el lehet sajátitani hozzá az alapokat: [https://www.atlassian.com/git/tutorials tutorial]

=== Doksi írás===
Érdemes olyan platformot választani, amit egyszerre mindenki tud használni, nem kell várni a másikra, illetve utólag összeollózni. Jelenleg a [https://drive.google.com Google Drive]nál nem tudok jobbat ajánlani.

=== Kommunikáció ===
Nem kell mindig találkozni, a lényeg, hogy legyen egy olyan közös csatorna, amit mindenki tud követni. Akár facebookbeszélgetés, akár levlista, a lényeg hogy mindig, mindenki kapja meg. (A kódokat viszont ne itt küldözgessétek...)

=== Kommentezés ===
Bármilyen függvényt írsz, mindig kommenteld oda, hogyan kell használni, mire szánod, mert a csapattársad nem tud olvasni a gondolataid között

=== Beadandó tartalmi követelménye ===
2017 tavaszán nekünk Goldschmidt Balázs volt a labvezünk, ezek az információk főleg tőle származnak.
* 2. Követelmény, projekt, funkcionalitás:
** Ennek a dokumentumnak a legfontosabb részei:
*** Funkciók: A feladat szövegében sok olyan részlet van, ami nincsen kifejtve, a csapatra van bízva, hogy ők hogyan képzelik el. Ebben a részben főleg az ilyen részleteket kell kifejteni, azaz úgy kell átfogalmazni a feladat szövegét, hogy abból minden egyértelmű legyen, ne lehessen részeket többféleképpen értelmezni.
*** Követelmények: Ennek összhangban kell lennie a Funkciók résszel, a szövegben főleg az igékre fókuszálva célszerű kigyűjteni ezeket. (ajánlott legalább 15-20 követelmény megfogalmazása) Ez alapján a use-case-ek meghatározása már könnyű.
*** Szótár: Mindent fontos benne meghatározni, nem szabad olyan fogalomnak maradnia a korábbi részekben, ami itt nincsen egyértelműen meghatározva. Természetesen nem csak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. A funkciók olvasása közben könnyen kigyűjthetőek ezek a fogalmak. Ajánlott, hogy több ember is olvassa át ezt, mert ekkor még a csapatban nem alakul ki egy tlejesen közös kép a feladatról, és emiatt mindenki a saját elképzelését fogalmazza meg, így fellelhetőek az olyan részek, amik nem lettek még a csapaton belül normálisan tisztázva.
** Többi rész főleg a dokumentum keretbe foglalásáért felelős, de azok kitöltése is követelmény.
* 3. Analízis modell kidolgozása 1:
** Objektum katalógus: Ennél a résznél még nem osztályokban kell gondolkodni, hanem a feladatot olvasva ki kell gyűjteni az entitásokat. Ez alapján utána könnyebben lehet az osztályokat meghatározni. Itt még nem szabad az osztályoknak, interfészeknek, öröklésnek megjelennie.
** Statikus struktúra diagram (osztály diagram), szekvencia diagram: Ezt a két részt együtt ajánlott készíteni, hiszen az osztálydiagram hibái előkerülnek a szekvenciák megfogalmazása közben és fordítva is igaz. Fontos az összhang, azaz ami megjelenik az osztálydiagramon, az legalább egy szekvencián is szerepeljen, és ami a szekvencia diagramokon rajta van, az az osztálydiagramon is kell, hogy szerepeljen. Nagyságrendileg 20 szekvenciadiagram ajánlott.
** Osztályok leírása: Jellemzően csak szöveg gyártásáról szól ez a rész az eddig elkészítettek alapján.
** State-chartok: Nálunk az hangzott el, hogy nem túl fontos, csak tényleg akkor rakjunk bele, hogyha van olyan része a feladatnak, amit jól jellemez.
* 4. Analízis modell kidolgozása 2:
** Általában az előző részt nem szokta senki sem elsőre jól megcsinálni, emiatt mégegyszer meg lehet próbálni. A labor vezetők rá fognak mutatni az előző beadandó hibáira, és legalább azokat ajánlott javítani a jó pontért. Természetesen aki az előzőt jobbra megcsinálta, annak itt kvesebb tennivalója van.
* 5. Szkeleton tervezése:
** A szekelton lényege, hogy a korábban megfogalmazott működést kellene egyszerű konzolos felületen keresztül bemutatnia, azaz nyomon kell tudni követni egy adott szekvenciát például.
** Sok (>10) use-case-t ajánlott megfogalmazni, nagyjából a program teljes működését le kellene velük fedni.
** A menüben az előtte megfogalmazott use-case-ek közül kell tudni választani, aminek hatására elindul egy szekvencia végrehajtása. Fontos, hogyha a szekvenciát valamilyen döntési feltétel van (opt, alt), akkor azt a felhasználótól meg kell kérdezni, hogy ez most igaz vagy hamis. Akár az is lehetséges, hogy a felhasználónak előre elmondjuk (kiírjuk), hogy a várt végrahajtáshoz milyen válaszokat kell adnia a megjelenő kérdésekre.
** A konzolra a függvény meghívását (a paramétereivel együtt akár) és a visszatérését is ki kell írni (identálás - tabulátorok használata erősen javasolt).
** Kommunikációs diagramok: UML2-ben objektum diagram nincsen, és ennek a résznek az lenne a lényege, hogy az objektumok közötti kapcsolatokat megjelenítse, azaz a szekvencia diagramok felülnézetét. Nálunk azt mondta Goldschmidt Balázs, hogy itt nem kell megjelennie az üzenetváltásoknak, hiszen azok a szekvencia diagramokon már szerepelnek, azaz itt csak össze kell kötni azokat az objektumokat (nem osztályokat), amik a szekvencia diagramokon szerepelnek, tehát egy szekvencia diagramhoz alapvetően tartozik egy "kommunikációs diagram" is.
* 6. Szkeleton beadása:
** Az első rész vége, tartalmaznia kell egy értékelést is, ahol a tagokra bontva megjelenik, hogy ki mekkora százalékban járúlt hozzá az első rész elkészítéséhez (aláírás javasolt a nevek mellé).
** A dokumentum többi részének a kitöltése értelemszerű.
** Ennél a résznél a program elkészítése az, amire több időt kell fordítani.
* VÁLTOZÁSOK:
** A szekelton beadását követően előszeretettel csinálnak valami módosítást a feladat kiírásában (erről emailben értesítenek mindenkit). Általában ez olyan változás, amit jól elkészített modell esetén könnyű elkészíteni. A következő dokumentum elején ezeket a változásokat meg kell jeleníteni, azaz célszerű egy összefoglalást írni a változásról, majd utána a módosított/új osztály és szekvencia diagramokat kell elhelyezni a dokumentumban.
* 7. Prototípus koncepciója:
** Nagyjából ezt a részt úgy kell elképzelni, mint a szkeleton általánosítását, azaz adott funkciók nem "bedrótozva" vannak, hanem a programunk parancsokat értelmez, és a parancsoknak megfelelő funkcionalitást hajtja végre. Gyakorlatilag ezzel a programnak a modell része majdhogynem teljesen kész lesz, csak a grafikus rész fog hozzákerülni, de az is ehhez hasonló interfészt fog használni.
** A parancsok beolvasására a konzolról célszerű egy segéd osztályt felvenni, amire jó eséllyel nem lesz már szükség a grafikus résznél.
** A parancsok definiálásának egyértelműnek kell lennie, azaz még azt is jelölni, kell, hogy a parancs paraméterezésénél milyen elválaszt karakter van, mi a paraméterek sorrendje, azok mit jelentenek.
** A use-case-ek megfogalmazása ezek alapján nem túl nehéz feladat.
** Tesztelési tervnél a program fontosabb funkcióit legalább le kell fedni. Hogyha van olyan rész, ami több esetben ugyanúgy működik és lényegében csak a megjelenítésben lesz különbség, akkor nem kell többszörösen elkészíteni az adott tesztet.
** Nem ajánlott JUnit vagy valami ehhez hasonló környezetben gondolkodni, mert csak feleslegesen elbonyolítja a helyzetet, bőven elég karakterese bemenetre és kimenetre gondolni.
* 8. Részletes tervek:
** Az előző rész részletezéséről szól ez a dokumentum.
** Az osztályok leírása nagyrészt csak copy-paste a korábban beadott leírásokból.
** Tesztek részletes terveinél az előző dokumentumban definiált nyelvnek megfelelően kell megfogalmazni. Ajánlott tesztenként külön txt-be gyűjteni (főleg a bemenetet), mert később jól fog jönni.
* 10. Prototípus beadása:
** A második blokk vége ez a doksi, úgyhogy ismét kell bele értékelést rakni.
** A dokumentum kitöltése nagyjából értelemszerű, hasonlít az előző ilyenhez.
** Tesztelési jegyzőkönyveknél ajánlott nem csak sikereseket belerakni (mindegyik definiált teszthez kell lennie sikeresnek), hanem egy-két hibás is legyen, hogy látszódjon, hogy van értelme a teszteknek, meg az azért valószínű, hogy elsőre úgysem volt hibátlan a kód, és ez látszódjon a dokumentációban is.
** Teszt bemeneteket ajánlott txt formátumban is mellékelni a beadásnál, mert a tesztelést végző csapatnak nem túl kellemes élmény lehet mindent kézzel beírni.
** A programnak működnie kell úgy is, hogy a bemenetét szöveg fájlból kapja, azaz parancssorban a mellékelt txt fájlokat beleirányítjuk. (nem fájlbeolvasó függvényekre kell gondolni)
* 11. Grafikus felület specifikációja:
** Java Swing-ben kötelező gondolkozni, JavaFX-et el kell felejteni!
** Grafikus interfésznél ajánlott szövegesen leírni, hogy a funkciót hogyan képzeljük el, és néhány (akár paint-ben készült) képpel illusztrálni.
** Felület működési elvénél meg kell fogalmazni, hogy a grafikus megjelenítésért felelős osztályok és a modell osztályok között milyen jellegű kapcsolat van. Alapvetően mindegyik osztályhoz tartozik egy csomagoló/wrapper osztály, amiben a grafikus megjelenítésért felelős kódrészek vannak, de a működésért felelős információk továbbra is a modell osztályban kell maradniuk, azaz az eddig elkészített kódrészekhez nem igazán kell hozzányúlni majd. Alapvetően kétféle megközelítés van: a garfikus rész kérdezi le a modell osztályoktól, hogy hogyan rajzolja ki magát vagy a modell osztályok szólnak, hogy változás történt és rajzold ki magad. A szekvenciáknál az elképzelt elvet be kell mutatni, hogy hogyan fog majd működni, tehát legalább 5-10 diagram kellhet a normális részletezettséghez.
* 13. Grafikus változat beadása:
** Ezzel együtt kell beadni a kész programot is.
** Ismét kell bele értékelést írni a tagok hozzájárulásáról.
* 14. Összefoglalás
** A ráfordított munkaórák alapján a korábban megadott százalékokon akár módosíthat a labvez, hogyha úgy látja, hogy a kettő nincs összhangban.
** A vélemény nem számít bele a kapott jegybe, de azért illik normálisan kitölteni.
(A leírtakért felelősséget nem vállalok, nálunk ezek az elvek voltak igazak, bár tapasztaltuk, hogy labvezenként kisebb/nagyobb eltérés volt, de nincs rá garancia, hogy nálatok is ezek igazak lesznek. Ajánlott laborra úgy menni, hogy előre megnézitek, hogy mit kell a héten csinálni, és akár az itt felsoroltak segítségével kérdéseket fogalmazzatok meg magatokban, és ezekre a kérdésekre a labvezek egyértelmű választ tudnak adni. Csak a doksiban leírt kék szövegek alapján elég nehéz a doksi elkészítése. Tényleg ajánlott figyelni a labor során, mert kellemetlen, amikor másoktól kell információmorzsákat összeszedni, mert éppenséggel senki sem figyelt kellő mértékben a laboron, vagy mindenki másra emlékszik.)

==Feladatok==
{{Rejtett
|mutatott= 2016/17 tavasz - Vonatos
|szöveg=
Sheldon terepasztalt épít vonatjai számára. A terepasztal széleiről időnként vonatok indulnak. Egy vonat egy mozdonyból és valahány kocsiból áll. A kocsikban utasok ülnek, akiket a megfelelő állomásokra kell eljuttatni a megfelelő sorrendben.

A terepasztalon sínek futnak, a vonatok csak a síneken közlekedhetnek. Elágazásoknál a síneket váltók kötik össze. Egy vonat mindig abba az irányba halad tovább, amerre a váltó áll. Bizonyos helyek különlegesek a pályán, ezeken a helyeken egy alagút száját lehet felépíteni vagy megszüntetni. Egyszerre maximum csak két alagútbejárat lehet megépítve a pályán. A két bejáratot egy speciális alagút köti össze, és ha a vonat bemegy az egyik szájon, akkor a másikon jön ki. Az alagút lehet rövidebb is, mint a vonat hossza, és a vonat alagútban lévő része nem látható.

A sínek mellett különböző színű állomások lehetnek. A vonatok kocsijainak is van színe, és amikor egy vonat egy állomáson átrobog, az állomáson csak azok az utasok ugranak le, akik ugyanolyan színű kocsiban utaznak, mint amilyen az állomás színe. A kocsik azonban csak a mozdonytól kezdődő sorrendben ürülnek ki. Tehát hiába ér a vonat egy olyan állomásra, amely megegyezik az utolsó kocsi színével, az utasok nem fognak onnan leszállni, amíg a korábbi kocsik még nem ürültek ki.

A játékos a váltókat tudja állítani, illetve alagútszájakat tud építeni vagy megszüntetni. A játék célja, hogy minden utas eljusson a megfelelő állomásra anélkül, hogy a vonatok egymással összeütköznének. Ha két vonat összeütközik, a játékos veszít. Miután egy terepasztalt sikerült teljesíteni, a játék a következő pályával folytatódik.

'''Módosítás'''
# Sheldon új pályaelemet, kereszteződő síneket vásárolt. A kereszteződés egyszintű, a különböző irányokból jövő vonatok a kereszteződésben ütköznek.
# Egyes állomásokon utasok a megfelelő színű üres kocsikba (a kocsi szerelvényben elfoglalt helyzetétől függetlenül) fel tudnak szállni.
# Sheldon bővítette a vagonkészletét. Vett szeneskocsikat, amiken nem utaznak utasok, nem is tudnak felszállni. Az utasok leszállásánál az ilyen vagonokat nem vesszük figyelembe.

A változásokkal kapcsolatos modellmódosításokat már a március 27-ei, Prototípus koncepciója c. beadandó anyagban is figyelembe kell venni. Az anyagnak legyen egy 0. fejezete, ami tartalmazza a módosítással kapcsolatos szöveges elemzést, a frissített osztálydiagramot, valamint a fenti pontok sorrendjében a módosult és új szekvenciadiagramokat.
}}

==Befejezett projektek galériái==
* [[Szoftlab4_Kindergarten_galéria_2006|Kindergarten Galéria 2006]]
* [[SzgLab4Galeria2008|SnakeFarm Galéria 2008]]
* [[SzgLab4Galeria2010|Bankrabló Galéria 2010]]
* [[SzgLab4Galeria2012|Continuity Galéria 2012]]
* [[Szoftlab4_AntFarm_galéria|AntFarm Galéria 2013]]
* [[Szoftlab4_Két_Torony_galéria|Két Torony Galéria 2014]]

==Csapattoborzás==
Ha nincs csapatod, [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/szoftlab4 levlistán] érdemes szóvá tenni, a legkönnyebben ott lehet csapatot verbuválni. Mivel a csapatban mindenképpen szükség lesz jó kóderre, dokumentálóra, érdemes az ilyen jellegű igényeket is beleírni a toborzó emailekbe. Viszont azt, hogy ''szeretném elvégezni a tárgyat'', lehetőleg ne, hisz én még nem találkoztam olyan emberrel, aki azért vette föl, mert ''nem'' szeretné elvégezni. ([[Szerkesztő:Madbence|lennon]] ([[Szerkesztővita:Madbence|vita]]) 2013. január 19., 21:32 (CET))

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Szoftver projekt laboratórium

2017-06-23T09:32:08Z

Nagy Bálint: /* Feladatok */

{{Tantárgy
|név=Szoftver projekt laboratórium
|tárgykód=VIIIAB02
|régitárgykód=VIIIA220
|kredit=2
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=nincs
|hf=11 db
|szak=info
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB02
|levlista=szoftlab4{{kukac}}sch.bme.hu }}

{{Átnevezett tárgy|Szoftver laboratórium 4}}

A labor célja objektum orientált alkalmazás készítése UML (Unified Modeling Language) leírással, JAVA-ban megvalósítva, RUP (Rational Unified Process) processz szerint. A hallgatók 4-5 fős csoportokban dolgoznak és készítik el a dokumentumokat a megadott ütemezés szerint (a félév során 11 beadandó feladat lesz). A dokumentumokat a megadott formátumban, az összefoglalás és a programkód kivételével nyomtatott változatban kell beadni.

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Szoftvertechnológia]] tárgyból aláírás és [[A programozás alapjai 3]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

(A VIIIA220 tárgy felvételéhez [[Szoftvertechnológia]] tárgyból kredit megszerzése szükséges.)

===Szorgalmi időszakban===
*A kezdés feltétele, hogy az egyes hallgatók ''csapatokba szerveződjenek (4-5 fő)'', és ''konzultációs időpontot válasszanak'' maguknak. Ha ez explicit nem történik meg, LZ implicit módon a maradék embereket csapatokká kasztolja.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A félév során kiadott '''11 feladat leadása''' (8 dokumentáció, 3 dokumentáció+szoftver). Egy feladat leadásának feltétele ''az összes előző feladat sikeres teljesítése''. A teljesítés feltétele a 3 szoftver fázisnál (Szkeleton, Proto, Grafikus) a kapható pontok 41%-nak teljesítése (ez rendre 9, 15, 17 pontot jelent), a többi feladatnál, hogy a konzulens a feladatot elfogadja (tehát itt nincs minimum pont követelmény).
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Késedelmes leadás esetén a kapható pontok ''naponta 10%-kal csökkennek'', tehát 10 nap késés esetén már biztosan nem jár pont (de ebben az esetben is le lehet adni a feladatot, hiszen ez a többi feladat teljesítésének feltétele). Késés esetén közvetlenül a konzulensnek, vagy a tanszéken lehet leadni az anyagot.
**Ha a konzulens egy feladatot ''nem'' fogad el, úgy azt a következő hétre (a következő beadandó feladattal együtt) újra be kell adni, ilyenkor a rá kapható pont a maximális pontszám 40%-a. Pótolni egy alkalommal lehet.
*'''Kontakt órák'''
**'''Gyakorlat:''' Heti egy alkalom (nem kötelező minden csapattagnak a részvétel).

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A feladatok részletes pontozása:
# Szkeleton (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Követelmény, projekt, funkcionalitás (10 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 1. (20 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 2. (30 pont)
#* Szkeleton tervezése (20 pont)
#* Szkeleton beadása (20 pont, ''min 9 pont'')
# Proto (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Prototípus koncepciója (20 pont)
#* Részletes tervek (45 pont)
#* Prototípus beadása (35 pont, ''min 15 pont'')
# Grafikus (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Grafikus felület specifikálása (30 pont)
#* Grafikus változat beadása (40 pont, ''min 17 pont'')
#* Összefoglalás (30 pont)
*Mindhárom feladatrész 100 pontot ér. A sikeres teljesítéshez szükséges, hogy ''mindegyik ilyen blokkból a csapat legalább 41 pontot elér'' (és a ''blokkok végén található szoftver beadásra is legalább 41%-ot kap''). Ha ez a feltétel ''nem'' teljesül, az ''egyéni teljesítménytől függetlenül mindenki elégtelent kap'' a csapatban! Ha a minimum követelmények teljesülnek, úgy a Szkeleton (Sc), Proto (Pr), illetve Grafikus (Gr) feladatrészekre kapott pontok súlyozott átlagát kell venni, ahol a súlyok:
*<math>P= 0,3*Sc+0,5*Pr+0,2*Gr</math>
*Az így képzett átlag a csapat pontszáma. Ez a pontszám végül az egyes csapattagok kontribúciójának arányában oszlik el (ezt az arányt a csapat állapítja meg). Amennyiben ez az arány nem tükrözi a napló tartalmát, úgy a konzulens ezt az arányt a csapattagok részvételével (vagy akár anélkül) megváltoztathatja. A végső pontszám jegyre konvertálása az alábbi táblázat szerint működik:
:{|class="wikitable" align="center"
!P !!Jegy
|-
| 0 - 40 || 1
|-
| 41 - 54 || 2
|-
| 55 - 68 || 3
|-
| 69 - 82 || 4
|-
| 83 - 100|| 5
|}

==Jótanácsok==
* [[Szerkesztő:Madbence/Szoftver labor 4 tanácsok|Lennon tanácsai]] a tárgyhoz

=== Verzókezelés ===
Mindenképpen kell egy értelmes verzókezelő rendszer, ha dropboxon vagy haosnlón küldözgetitek, csak magatokkal toltok ki. Jelenleg (2014) működik a [https://git.sch.bme.hu kszk git verziókezelője], pár perc alatt el lehet sajátitani hozzá az alapokat: [https://www.atlassian.com/git/tutorials tutorial]

=== Doksi írás===
Érdemes olyan platformot választani, amit egyszerre mindenki tud használni, nem kell várni a másikra, illetve utólag összeollózni. Jelenleg a [https://drive.google.com Google Drive]nál nem tudok jobbat ajánlani.

=== Kommunikáció ===
Nem kell mindig találkozni, a lényeg, hogy legyen egy olyan közös csatorna, amit mindenki tud követni. Akár facebookbeszélgetés, akár levlista, a lényeg hogy mindig, mindenki kapja meg. (A kódokat viszont ne itt küldözgessétek...)

=== Kommentezés ===
Bármilyen függvényt írsz, mindig kommenteld oda, hogyan kell használni, mire szánod, mert a csapattársad nem tud olvasni a gondolataid között

=== Beadandó tartalmi követelménye ===
2017 tavaszán nekünk Goldschmidt Balázs volt a labvezünk, ezek az információk főleg tőle származnak.
* 2. Követelmény, projekt, funkcionalitás:
** Ennek a dokumentumnak a legfontosabb részei:
*** Funkciók: A feladat szövegében sok olyan részlet van, ami nincsen kifejtve, a csapatra van bízva, hogy ők hogyan képzelik el. Ebben a részben főleg az ilyen részleteket kell kifejteni, azaz úgy kell átfogalmazni a feladat szövegét, hogy abból minden egyértelmű legyen, ne lehessen részeket többféleképpen értelmezni.
*** Követelmények: Ennek összhangban kell lennie a Funkciók résszel, a szövegben főleg az igékre fókuszálva célszerű kigyűjteni ezeket. (ajánlott legalább 15-20 követelmény megfogalmazása) Ez alapján a use-case-ek meghatározása már könnyű.
*** Szótár: Mindent fontos benne meghatározni, nem szabad olyan fogalomnak maradnia a korábbi részekben, ami itt nincsen egyértelműen meghatározva. Természetesen nem csak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. A funkciók olvasása közben könnyen kigyűjthetőek ezek a fogalmak. Ajánlott, hogy több ember is olvassa át ezt, mert ekkor még a csapatban nem alakul ki egy tlejesen közös kép a feladatról, és emiatt mindenki a saját elképzelését fogalmazza meg, így fellelhetőek az olyan részek, amik nem lettek még a csapaton belül normálisan tisztázva.
** Többi rész főleg a dokumentum keretbe foglalásáért felelős, de azok kitöltése is követelmény.
* 3. Analízis modell kidolgozása 1:
** Objektum katalógus: Ennél a résznél még nem osztályokban kell gondolkodni, hanem a feladatot olvasva ki kell gyűjteni az entitásokat. Ez alapján utána könnyebben lehet az osztályokat meghatározni. Itt még nem szabad az osztályoknak, interfészeknek, öröklésnek megjelennie.
** Statikus struktúra diagram (osztály diagram), szekvencia diagram: Ezt a két részt együtt ajánlott készíteni, hiszen az osztálydiagram hibái előkerülnek a szekvenciák megfogalmazása közben és fordítva is igaz. Fontos az összhang, azaz ami megjelenik az osztálydiagramon, az legalább egy szekvencián is szerepeljen, és ami a szekvencia diagramokon rajta van, az az osztálydiagramon is kell, hogy szerepeljen. Nagyságrendileg 20 szekvenciadiagram ajánlott.
** Osztályok leírása: Jellemzően csak szöveg gyártásáról szól ez a rész az eddig elkészítettek alapján.
** State-chartok: Nálunk az hangzott el, hogy nem túl fontos, csak tényleg akkor rakjunk bele, hogyha van olyan része a feladatnak, amit jól jellemez.
* 4. Analízis modell kidolgozása 2:
** Általában az előző részt nem szokta senki sem elsőre jól megcsinálni, emiatt mégegyszer meg lehet próbálni. A labor vezetők rá fognak mutatni az előző beadandó hibáira, és legalább azokat ajánlott javítani a jó pontért. Természetesen aki az előzőt jobbra megcsinálta, annak itt kvesebb tennivalója van.
* 5. Szkeleton tervezése:
** A szekelton lényege, hogy a korábban megfogalmazott működést kellene egyszerű konzolos felületen keresztül bemutatnia, azaz nyomon kell tudni követni egy adott szekvenciát például.
** Sok (>10) use-case-t ajánlott megfogalmazni, nagyjából a program teljes működését le kellene velük fedni.
** A menüben az előtte megfogalmazott use-case-ek közül kell tudni választani, aminek hatására elindul egy szekvencia végrehajtása. Fontos, hogyha a szekvenciát valamilyen döntési feltétel van (opt, alt), akkor azt a felhasználótól meg kell kérdezni, hogy ez most igaz vagy hamis. Akár az is lehetséges, hogy a felhasználónak előre elmondjuk (kiírjuk), hogy a várt végrahajtáshoz milyen válaszokat kell adnia a megjelenő kérdésekre.
** A konzolra a függvény meghívását (a paramétereivel együtt akár) és a visszatérését is ki kell írni (identálás - tabulátorok használata erősen javasolt).
** Kommunikációs diagramok: UML2-ben objektum diagram nincsen, és ennek a résznek az lenne a lényege, hogy az objektumok közötti kapcsolatokat megjelenítse, azaz a szekvencia diagramok felülnézetét. Nálunk azt mondta Goldschmidt Balázs, hogy itt nem kell megjelennie az üzenetváltásoknak, hiszen azok a szekvencia diagramokon már szerepelnek, azaz itt csak össze kell kötni azokat az objektumokat (nem osztályokat), amik a szekvencia diagramokon szerepelnek, tehát egy szekvencia diagramhoz alapvetően tartozik egy "kommunikációs diagram" is.
* 6. Szkeleton beadása:
** Az első rész vége, tartalmaznia kell egy értékelést is, ahol a tagokra bontva megjelenik, hogy ki mekkora százalékban járúlt hozzá az első rész elkészítéséhez (aláírás javasolt a nevek mellé).
** A dokumentum többi részének a kitöltése értelemszerű.
** Ennél a résznél a program elkészítése az, amire több időt kell fordítani.
* VÁLTOZÁSOK:
** A szekelton beadását követően előszeretettel csinálnak valami módosítást a feladat kiírásában (erről emailben értesítenek mindenkit). Általában ez olyan változás, amit jól elkészített modell esetén könnyű elkészíteni. A következő dokumentum elején ezeket a változásokat meg kell jeleníteni, azaz célszerű egy összefoglalást írni a változásról, majd utána a módosított/új osztály és szekvencia diagramokat kell elhelyezni a dokumentumban.
* 7. Prototípus koncepciója:
** Nagyjából ezt a részt úgy kell elképzelni, mint a szkeleton általánosítását, azaz adott funkciók nem "bedrótozva" vannak, hanem a programunk parancsokat értelmez, és a parancsoknak megfelelő funkcionalitást hajtja végre. Gyakorlatilag ezzel a programnak a modell része majdhogynem teljesen kész lesz, csak a grafikus rész fog hozzákerülni, de az is ehhez hasonló interfészt fog használni.
** A parancsok beolvasására a konzolról célszerű egy segéd osztályt felvenni, amire jó eséllyel nem lesz már szükség a grafikus résznél.
** A parancsok definiálásának egyértelműnek kell lennie, azaz még azt is jelölni, kell, hogy a parancs paraméterezésénél milyen elválaszt karakter van, mi a paraméterek sorrendje, azok mit jelentenek.
** A use-case-ek megfogalmazása ezek alapján nem túl nehéz feladat.
** Tesztelési tervnél a program fontosabb funkcióit legalább le kell fedni. Hogyha van olyan rész, ami több esetben ugyanúgy működik és lényegében csak a megjelenítésben lesz különbség, akkor nem kell többszörösen elkészíteni az adott tesztet.
** Nem ajánlott JUnit vagy valami ehhez hasonló környezetben gondolkodni, mert csak feleslegesen elbonyolítja a helyzetet, bőven elég karakterese bemenetre és kimenetre gondolni.
* 8. Részletes tervek:
** Az előző rész részletezéséről szól ez a dokumentum.
** Az osztályok leírása nagyrészt csak copy-paste a korábban beadott leírásokból.
** Tesztek részletes terveinél az előző dokumentumban definiált nyelvnek megfelelően kell megfogalmazni. Ajánlott tesztenként külön txt-be gyűjteni (főleg a bemenetet), mert később jól fog jönni.
* 10. Prototípus beadása:
** A második blokk vége ez a doksi, úgyhogy ismét kell bele értékelést rakni.
** A dokumentum kitöltése nagyjából értelemszerű, hasonlít az előző ilyenhez.
** Tesztelési jegyzőkönyveknél ajánlott nem csak sikereseket belerakni (mindegyik definiált teszthez kell lennie sikeresnek), hanem egy-két hibás is legyen, hogy látszódjon, hogy van értelme a teszteknek, meg az azért valószínű, hogy elsőre úgysem volt hibátlan a kód, és ez látszódjon a dokumentációban is.
** Teszt bemeneteket ajánlott txt formátumban is mellékelni a beadásnál, mert a tesztelést végző csapatnak nem túl kellemes élmény lehet mindent kézzel beírni.
** A programnak működnie kell úgy is, hogy a bemenetét szöveg fájlból kapja, azaz parancssorban a mellékelt txt fájlokat beleirányítjuk. (nem fájlbeolvasó függvényekre kell gondolni)
* 11. Grafikus felület specifikációja:
** Java Swing-ben kötelező gondolkozni, JavaFX-et el kell felejteni!
** Grafikus interfésznél ajánlott szövegesen leírni, hogy a funkciót hogyan képzeljük el, és néhány (akár paint-ben készült) képpel illusztrálni.
** Felület működési elvénél meg kell fogalmazni, hogy a grafikus megjelenítésért felelős osztályok és a modell osztályok között milyen jellegű kapcsolat van. Alapvetően mindegyik osztályhoz tartozik egy csomagoló/wrapper osztály, amiben a grafikus megjelenítésért felelős kódrészek vannak, de a működésért felelős információk továbbra is a modell osztályban kell maradniuk, azaz az eddig elkészített kódrészekhez nem igazán kell hozzányúlni majd. Alapvetően kétféle megközelítés van: a garfikus rész kérdezi le a modell osztályoktól, hogy hogyan rajzolja ki magát vagy a modell osztályok szólnak, hogy változás történt és rajzold ki magad. A szekvenciáknál az elképzelt elvet be kell mutatni, hogy hogyan fog majd működni, tehát legalább 5-10 diagram kellhet a normális részletezettséghez.
* 13. Grafikus változat beadása:
** Ezzel együtt kell beadni a kész programot is.
** Ismét kell bele értékelést írni a tagok hozzájárulásáról.
* 14. Összefoglalás
** A ráfordított munkaórák alapján a korábban megadott százalékokon akár módosíthat a labvez, hogyha úgy látja, hogy a kettő nincs összhangban.
** A vélemény nem számít bele a kapott jegybe, de azért illik normálisan kitölteni.
(A leírtakért felelősséget nem vállalok, nálunk ezek az elvek voltak igazak, bár tapasztaltuk, hogy labvezenként kisebb/nagyobb eltérés volt, de nincs rá garancia, hogy nálatok is ezek igazak lesznek. Ajánlott laborra úgy menni, hogy előre megnézitek, hogy mit kell a héten csinálni, és akár az itt felsoroltak segítségével kérdéseket fogalmazzatok meg magatokban, és ezekre a kérdésekre a labvezek egyértelmű választ tudnak adni. Csak a doksiban leírt kék szövegek alapján elég nehéz a doksi elkészítése. Tényleg ajánlott figyelni a labor során, mert kellemetlen, amikor másoktól kell információmorzsákat összeszedni, mert éppenséggel senki sem figyelt kellő mértékben a laboron, vagy mindenki másra emlékszik.)

==Feladatok==
{{Rejtett
|mutatott= 2016/17 tavasz - Vonatos
|szöveg=
Sheldon terepasztalt épít vonatjai számára. A terepasztal széleiről időnként vonatok indulnak. Egy vonat egy mozdonyból és valahány kocsiból áll. A kocsikban utasok ülnek, akiket a megfelelő állomásokra kell eljuttatni a megfelelő sorrendben.

A terepasztalon sínek futnak, a vonatok csak a síneken közlekedhetnek. Elágazásoknál a síneket váltók kötik össze. Egy vonat mindig abba az irányba halad tovább, amerre a váltó áll. Bizonyos helyek különlegesek a pályán, ezeken a helyeken egy alagút száját lehet felépíteni vagy megszüntetni. Egyszerre maximum csak két alagútbejárat lehet megépítve a pályán. A két bejáratot egy speciális alagút köti össze, és ha a vonat bemegy az egyik szájon, akkor a másikon jön ki. Az alagút lehet rövidebb is, mint a vonat hossza, és a vonat alagútban lévő része nem látható.

A sínek mellett különböző színű állomások lehetnek. A vonatok kocsijainak is van színe, és amikor egy vonat egy állomáson átrobog, az állomáson csak azok az utasok ugranak le, akik ugyanolyan színű kocsiban utaznak, mint amilyen az állomás színe. A kocsik azonban csak a mozdonytól kezdődő sorrendben ürülnek ki. Tehát hiába ér a vonat egy olyan állomásra, amely megegyezik az utolsó kocsi színével, az utasok nem fognak onnan leszállni, amíg a korábbi kocsik még nem ürültek ki.

A játékos a váltókat tudja állítani, illetve alagútszájakat tud építeni vagy megszüntetni. A játék célja, hogy minden utas eljusson a megfelelő állomásra anélkül, hogy a vonatok egymással összeütköznének. Ha két vonat összeütközik, a játékos veszít. Miután egy terepasztalt sikerült teljesíteni, a játék a következő pályával folytatódik.

Módosítás
# Sheldon új pályaelemet, kereszteződő síneket vásárolt. A kereszteződés egyszintű, a különböző irányokból jövő vonatok a kereszteződésben ütköznek.
# Egyes állomásokon utasok a megfelelő színű üres kocsikba (a kocsi szerelvényben elfoglalt helyzetétől függetlenül) fel tudnak szállni.
# Sheldon bővítette a vagonkészletét. Vett szeneskocsikat, amiken nem utaznak utasok, nem is tudnak felszállni. Az utasok leszállásánál az ilyen vagonokat nem vesszük figyelembe.

A változásokkal kapcsolatos modellmódosításokat már a március 27-ei, Prototípus koncepciója c. beadandó anyagban is figyelembe kell venni. Az anyagnak legyen egy 0. fejezete, ami tartalmazza a módosítással kapcsolatos szöveges elemzést, a frissített osztálydiagramot, valamint a fenti pontok sorrendjében a módosult és új szekvenciadiagramokat.
}}

==Befejezett projektek galériái==
* [[Szoftlab4_Kindergarten_galéria_2006|Kindergarten Galéria 2006]]
* [[SzgLab4Galeria2008|SnakeFarm Galéria 2008]]
* [[SzgLab4Galeria2010|Bankrabló Galéria 2010]]
* [[SzgLab4Galeria2012|Continuity Galéria 2012]]
* [[Szoftlab4_AntFarm_galéria|AntFarm Galéria 2013]]
* [[Szoftlab4_Két_Torony_galéria|Két Torony Galéria 2014]]

==Csapattoborzás==
Ha nincs csapatod, [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/szoftlab4 levlistán] érdemes szóvá tenni, a legkönnyebben ott lehet csapatot verbuválni. Mivel a csapatban mindenképpen szükség lesz jó kóderre, dokumentálóra, érdemes az ilyen jellegű igényeket is beleírni a toborzó emailekbe. Viszont azt, hogy ''szeretném elvégezni a tárgyat'', lehetőleg ne, hisz én még nem találkoztam olyan emberrel, aki azért vette föl, mert ''nem'' szeretné elvégezni. ([[Szerkesztő:Madbence|lennon]] ([[Szerkesztővita:Madbence|vita]]) 2013. január 19., 21:32 (CET))

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Szoftver projekt laboratórium

2017-06-23T09:31:05Z

Nagy Bálint:

{{Tantárgy
|név=Szoftver projekt laboratórium
|tárgykód=VIIIAB02
|régitárgykód=VIIIA220
|kredit=2
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=nincs
|hf=11 db
|szak=info
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB02
|levlista=szoftlab4{{kukac}}sch.bme.hu }}

{{Átnevezett tárgy|Szoftver laboratórium 4}}

A labor célja objektum orientált alkalmazás készítése UML (Unified Modeling Language) leírással, JAVA-ban megvalósítva, RUP (Rational Unified Process) processz szerint. A hallgatók 4-5 fős csoportokban dolgoznak és készítik el a dokumentumokat a megadott ütemezés szerint (a félév során 11 beadandó feladat lesz). A dokumentumokat a megadott formátumban, az összefoglalás és a programkód kivételével nyomtatott változatban kell beadni.

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Szoftvertechnológia]] tárgyból aláírás és [[A programozás alapjai 3]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

(A VIIIA220 tárgy felvételéhez [[Szoftvertechnológia]] tárgyból kredit megszerzése szükséges.)

===Szorgalmi időszakban===
*A kezdés feltétele, hogy az egyes hallgatók ''csapatokba szerveződjenek (4-5 fő)'', és ''konzultációs időpontot válasszanak'' maguknak. Ha ez explicit nem történik meg, LZ implicit módon a maradék embereket csapatokká kasztolja.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A félév során kiadott '''11 feladat leadása''' (8 dokumentáció, 3 dokumentáció+szoftver). Egy feladat leadásának feltétele ''az összes előző feladat sikeres teljesítése''. A teljesítés feltétele a 3 szoftver fázisnál (Szkeleton, Proto, Grafikus) a kapható pontok 41%-nak teljesítése (ez rendre 9, 15, 17 pontot jelent), a többi feladatnál, hogy a konzulens a feladatot elfogadja (tehát itt nincs minimum pont követelmény).
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Késedelmes leadás esetén a kapható pontok ''naponta 10%-kal csökkennek'', tehát 10 nap késés esetén már biztosan nem jár pont (de ebben az esetben is le lehet adni a feladatot, hiszen ez a többi feladat teljesítésének feltétele). Késés esetén közvetlenül a konzulensnek, vagy a tanszéken lehet leadni az anyagot.
**Ha a konzulens egy feladatot ''nem'' fogad el, úgy azt a következő hétre (a következő beadandó feladattal együtt) újra be kell adni, ilyenkor a rá kapható pont a maximális pontszám 40%-a. Pótolni egy alkalommal lehet.
*'''Kontakt órák'''
**'''Gyakorlat:''' Heti egy alkalom (nem kötelező minden csapattagnak a részvétel).

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A feladatok részletes pontozása:
# Szkeleton (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Követelmény, projekt, funkcionalitás (10 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 1. (20 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 2. (30 pont)
#* Szkeleton tervezése (20 pont)
#* Szkeleton beadása (20 pont, ''min 9 pont'')
# Proto (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Prototípus koncepciója (20 pont)
#* Részletes tervek (45 pont)
#* Prototípus beadása (35 pont, ''min 15 pont'')
# Grafikus (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Grafikus felület specifikálása (30 pont)
#* Grafikus változat beadása (40 pont, ''min 17 pont'')
#* Összefoglalás (30 pont)
*Mindhárom feladatrész 100 pontot ér. A sikeres teljesítéshez szükséges, hogy ''mindegyik ilyen blokkból a csapat legalább 41 pontot elér'' (és a ''blokkok végén található szoftver beadásra is legalább 41%-ot kap''). Ha ez a feltétel ''nem'' teljesül, az ''egyéni teljesítménytől függetlenül mindenki elégtelent kap'' a csapatban! Ha a minimum követelmények teljesülnek, úgy a Szkeleton (Sc), Proto (Pr), illetve Grafikus (Gr) feladatrészekre kapott pontok súlyozott átlagát kell venni, ahol a súlyok:
*<math>P= 0,3*Sc+0,5*Pr+0,2*Gr</math>
*Az így képzett átlag a csapat pontszáma. Ez a pontszám végül az egyes csapattagok kontribúciójának arányában oszlik el (ezt az arányt a csapat állapítja meg). Amennyiben ez az arány nem tükrözi a napló tartalmát, úgy a konzulens ezt az arányt a csapattagok részvételével (vagy akár anélkül) megváltoztathatja. A végső pontszám jegyre konvertálása az alábbi táblázat szerint működik:
:{|class="wikitable" align="center"
!P !!Jegy
|-
| 0 - 40 || 1
|-
| 41 - 54 || 2
|-
| 55 - 68 || 3
|-
| 69 - 82 || 4
|-
| 83 - 100|| 5
|}

==Jótanácsok==
* [[Szerkesztő:Madbence/Szoftver labor 4 tanácsok|Lennon tanácsai]] a tárgyhoz

=== Verzókezelés ===
Mindenképpen kell egy értelmes verzókezelő rendszer, ha dropboxon vagy haosnlón küldözgetitek, csak magatokkal toltok ki. Jelenleg (2014) működik a [https://git.sch.bme.hu kszk git verziókezelője], pár perc alatt el lehet sajátitani hozzá az alapokat: [https://www.atlassian.com/git/tutorials tutorial]

=== Doksi írás===
Érdemes olyan platformot választani, amit egyszerre mindenki tud használni, nem kell várni a másikra, illetve utólag összeollózni. Jelenleg a [https://drive.google.com Google Drive]nál nem tudok jobbat ajánlani.

=== Kommunikáció ===
Nem kell mindig találkozni, a lényeg, hogy legyen egy olyan közös csatorna, amit mindenki tud követni. Akár facebookbeszélgetés, akár levlista, a lényeg hogy mindig, mindenki kapja meg. (A kódokat viszont ne itt küldözgessétek...)

=== Kommentezés ===
Bármilyen függvényt írsz, mindig kommenteld oda, hogyan kell használni, mire szánod, mert a csapattársad nem tud olvasni a gondolataid között

=== Beadandó tartalmi követelménye ===
2017 tavaszán nekünk Goldschmidt Balázs volt a labvezünk, ezek az információk főleg tőle származnak.
* 2. Követelmény, projekt, funkcionalitás:
** Ennek a dokumentumnak a legfontosabb részei:
*** Funkciók: A feladat szövegében sok olyan részlet van, ami nincsen kifejtve, a csapatra van bízva, hogy ők hogyan képzelik el. Ebben a részben főleg az ilyen részleteket kell kifejteni, azaz úgy kell átfogalmazni a feladat szövegét, hogy abból minden egyértelmű legyen, ne lehessen részeket többféleképpen értelmezni.
*** Követelmények: Ennek összhangban kell lennie a Funkciók résszel, a szövegben főleg az igékre fókuszálva célszerű kigyűjteni ezeket. (ajánlott legalább 15-20 követelmény megfogalmazása) Ez alapján a use-case-ek meghatározása már könnyű.
*** Szótár: Mindent fontos benne meghatározni, nem szabad olyan fogalomnak maradnia a korábbi részekben, ami itt nincsen egyértelműen meghatározva. Természetesen nem csak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. A funkciók olvasása közben könnyen kigyűjthetőek ezek a fogalmak. Ajánlott, hogy több ember is olvassa át ezt, mert ekkor még a csapatban nem alakul ki egy tlejesen közös kép a feladatról, és emiatt mindenki a saját elképzelését fogalmazza meg, így fellelhetőek az olyan részek, amik nem lettek még a csapaton belül normálisan tisztázva.
** Többi rész főleg a dokumentum keretbe foglalásáért felelős, de azok kitöltése is követelmény.
* 3. Analízis modell kidolgozása 1:
** Objektum katalógus: Ennél a résznél még nem osztályokban kell gondolkodni, hanem a feladatot olvasva ki kell gyűjteni az entitásokat. Ez alapján utána könnyebben lehet az osztályokat meghatározni. Itt még nem szabad az osztályoknak, interfészeknek, öröklésnek megjelennie.
** Statikus struktúra diagram (osztály diagram), szekvencia diagram: Ezt a két részt együtt ajánlott készíteni, hiszen az osztálydiagram hibái előkerülnek a szekvenciák megfogalmazása közben és fordítva is igaz. Fontos az összhang, azaz ami megjelenik az osztálydiagramon, az legalább egy szekvencián is szerepeljen, és ami a szekvencia diagramokon rajta van, az az osztálydiagramon is kell, hogy szerepeljen. Nagyságrendileg 20 szekvenciadiagram ajánlott.
** Osztályok leírása: Jellemzően csak szöveg gyártásáról szól ez a rész az eddig elkészítettek alapján.
** State-chartok: Nálunk az hangzott el, hogy nem túl fontos, csak tényleg akkor rakjunk bele, hogyha van olyan része a feladatnak, amit jól jellemez.
* 4. Analízis modell kidolgozása 2:
** Általában az előző részt nem szokta senki sem elsőre jól megcsinálni, emiatt mégegyszer meg lehet próbálni. A labor vezetők rá fognak mutatni az előző beadandó hibáira, és legalább azokat ajánlott javítani a jó pontért. Természetesen aki az előzőt jobbra megcsinálta, annak itt kvesebb tennivalója van.
* 5. Szkeleton tervezése:
** A szekelton lényege, hogy a korábban megfogalmazott működést kellene egyszerű konzolos felületen keresztül bemutatnia, azaz nyomon kell tudni követni egy adott szekvenciát például.
** Sok (>10) use-case-t ajánlott megfogalmazni, nagyjából a program teljes működését le kellene velük fedni.
** A menüben az előtte megfogalmazott use-case-ek közül kell tudni választani, aminek hatására elindul egy szekvencia végrehajtása. Fontos, hogyha a szekvenciát valamilyen döntési feltétel van (opt, alt), akkor azt a felhasználótól meg kell kérdezni, hogy ez most igaz vagy hamis. Akár az is lehetséges, hogy a felhasználónak előre elmondjuk (kiírjuk), hogy a várt végrahajtáshoz milyen válaszokat kell adnia a megjelenő kérdésekre.
** A konzolra a függvény meghívását (a paramétereivel együtt akár) és a visszatérését is ki kell írni (identálás - tabulátorok használata erősen javasolt).
** Kommunikációs diagramok: UML2-ben objektum diagram nincsen, és ennek a résznek az lenne a lényege, hogy az objektumok közötti kapcsolatokat megjelenítse, azaz a szekvencia diagramok felülnézetét. Nálunk azt mondta Goldschmidt Balázs, hogy itt nem kell megjelennie az üzenetváltásoknak, hiszen azok a szekvencia diagramokon már szerepelnek, azaz itt csak össze kell kötni azokat az objektumokat (nem osztályokat), amik a szekvencia diagramokon szerepelnek, tehát egy szekvencia diagramhoz alapvetően tartozik egy "kommunikációs diagram" is.
* 6. Szkeleton beadása:
** Az első rész vége, tartalmaznia kell egy értékelést is, ahol a tagokra bontva megjelenik, hogy ki mekkora százalékban járúlt hozzá az első rész elkészítéséhez (aláírás javasolt a nevek mellé).
** A dokumentum többi részének a kitöltése értelemszerű.
** Ennél a résznél a program elkészítése az, amire több időt kell fordítani.
* VÁLTOZÁSOK:
** A szekelton beadását követően előszeretettel csinálnak valami módosítást a feladat kiírásában (erről emailben értesítenek mindenkit). Általában ez olyan változás, amit jól elkészített modell esetén könnyű elkészíteni. A következő dokumentum elején ezeket a változásokat meg kell jeleníteni, azaz célszerű egy összefoglalást írni a változásról, majd utána a módosított/új osztály és szekvencia diagramokat kell elhelyezni a dokumentumban.
* 7. Prototípus koncepciója:
** Nagyjából ezt a részt úgy kell elképzelni, mint a szkeleton általánosítását, azaz adott funkciók nem "bedrótozva" vannak, hanem a programunk parancsokat értelmez, és a parancsoknak megfelelő funkcionalitást hajtja végre. Gyakorlatilag ezzel a programnak a modell része majdhogynem teljesen kész lesz, csak a grafikus rész fog hozzákerülni, de az is ehhez hasonló interfészt fog használni.
** A parancsok beolvasására a konzolról célszerű egy segéd osztályt felvenni, amire jó eséllyel nem lesz már szükség a grafikus résznél.
** A parancsok definiálásának egyértelműnek kell lennie, azaz még azt is jelölni, kell, hogy a parancs paraméterezésénél milyen elválaszt karakter van, mi a paraméterek sorrendje, azok mit jelentenek.
** A use-case-ek megfogalmazása ezek alapján nem túl nehéz feladat.
** Tesztelési tervnél a program fontosabb funkcióit legalább le kell fedni. Hogyha van olyan rész, ami több esetben ugyanúgy működik és lényegében csak a megjelenítésben lesz különbség, akkor nem kell többszörösen elkészíteni az adott tesztet.
** Nem ajánlott JUnit vagy valami ehhez hasonló környezetben gondolkodni, mert csak feleslegesen elbonyolítja a helyzetet, bőven elég karakterese bemenetre és kimenetre gondolni.
* 8. Részletes tervek:
** Az előző rész részletezéséről szól ez a dokumentum.
** Az osztályok leírása nagyrészt csak copy-paste a korábban beadott leírásokból.
** Tesztek részletes terveinél az előző dokumentumban definiált nyelvnek megfelelően kell megfogalmazni. Ajánlott tesztenként külön txt-be gyűjteni (főleg a bemenetet), mert később jól fog jönni.
* 10. Prototípus beadása:
** A második blokk vége ez a doksi, úgyhogy ismét kell bele értékelést rakni.
** A dokumentum kitöltése nagyjából értelemszerű, hasonlít az előző ilyenhez.
** Tesztelési jegyzőkönyveknél ajánlott nem csak sikereseket belerakni (mindegyik definiált teszthez kell lennie sikeresnek), hanem egy-két hibás is legyen, hogy látszódjon, hogy van értelme a teszteknek, meg az azért valószínű, hogy elsőre úgysem volt hibátlan a kód, és ez látszódjon a dokumentációban is.
** Teszt bemeneteket ajánlott txt formátumban is mellékelni a beadásnál, mert a tesztelést végző csapatnak nem túl kellemes élmény lehet mindent kézzel beírni.
** A programnak működnie kell úgy is, hogy a bemenetét szöveg fájlból kapja, azaz parancssorban a mellékelt txt fájlokat beleirányítjuk. (nem fájlbeolvasó függvényekre kell gondolni)
* 11. Grafikus felület specifikációja:
** Java Swing-ben kötelező gondolkozni, JavaFX-et el kell felejteni!
** Grafikus interfésznél ajánlott szövegesen leírni, hogy a funkciót hogyan képzeljük el, és néhány (akár paint-ben készült) képpel illusztrálni.
** Felület működési elvénél meg kell fogalmazni, hogy a grafikus megjelenítésért felelős osztályok és a modell osztályok között milyen jellegű kapcsolat van. Alapvetően mindegyik osztályhoz tartozik egy csomagoló/wrapper osztály, amiben a grafikus megjelenítésért felelős kódrészek vannak, de a működésért felelős információk továbbra is a modell osztályban kell maradniuk, azaz az eddig elkészített kódrészekhez nem igazán kell hozzányúlni majd. Alapvetően kétféle megközelítés van: a garfikus rész kérdezi le a modell osztályoktól, hogy hogyan rajzolja ki magát vagy a modell osztályok szólnak, hogy változás történt és rajzold ki magad. A szekvenciáknál az elképzelt elvet be kell mutatni, hogy hogyan fog majd működni, tehát legalább 5-10 diagram kellhet a normális részletezettséghez.
* 13. Grafikus változat beadása:
** Ezzel együtt kell beadni a kész programot is.
** Ismét kell bele értékelést írni a tagok hozzájárulásáról.
* 14. Összefoglalás
** A ráfordított munkaórák alapján a korábban megadott százalékokon akár módosíthat a labvez, hogyha úgy látja, hogy a kettő nincs összhangban.
** A vélemény nem számít bele a kapott jegybe, de azért illik normálisan kitölteni.
(A leírtakért felelősséget nem vállalok, nálunk ezek az elvek voltak igazak, bár tapasztaltuk, hogy labvezenként kisebb/nagyobb eltérés volt, de nincs rá garancia, hogy nálatok is ezek igazak lesznek. Ajánlott laborra úgy menni, hogy előre megnézitek, hogy mit kell a héten csinálni, és akár az itt felsoroltak segítségével kérdéseket fogalmazzatok meg magatokban, és ezekre a kérdésekre a labvezek egyértelmű választ tudnak adni. Csak a doksiban leírt kék szövegek alapján elég nehéz a doksi elkészítése. Tényleg ajánlott figyelni a labor során, mert kellemetlen, amikor másoktól kell információmorzsákat összeszedni, mert éppenséggel senki sem figyelt kellő mértékben a laboron, vagy mindenki másra emlékszik.)

==Feladatok==
{{Rejtett
|mutatott= 2016/17 tavasz
|szöveg=
Sheldon terepasztalt épít vonatjai számára. A terepasztal széleiről időnként vonatok indulnak. Egy vonat egy mozdonyból és valahány kocsiból áll. A kocsikban utasok ülnek, akiket a megfelelő állomásokra kell eljuttatni a megfelelő sorrendben.

A terepasztalon sínek futnak, a vonatok csak a síneken közlekedhetnek. Elágazásoknál a síneket váltók kötik össze. Egy vonat mindig abba az irányba halad tovább, amerre a váltó áll. Bizonyos helyek különlegesek a pályán, ezeken a helyeken egy alagút száját lehet felépíteni vagy megszüntetni. Egyszerre maximum csak két alagútbejárat lehet megépítve a pályán. A két bejáratot egy speciális alagút köti össze, és ha a vonat bemegy az egyik szájon, akkor a másikon jön ki. Az alagút lehet rövidebb is, mint a vonat hossza, és a vonat alagútban lévő része nem látható.

A sínek mellett különböző színű állomások lehetnek. A vonatok kocsijainak is van színe, és amikor egy vonat egy állomáson átrobog, az állomáson csak azok az utasok ugranak le, akik ugyanolyan színű kocsiban utaznak, mint amilyen az állomás színe. A kocsik azonban csak a mozdonytól kezdődő sorrendben ürülnek ki. Tehát hiába ér a vonat egy olyan állomásra, amely megegyezik az utolsó kocsi színével, az utasok nem fognak onnan leszállni, amíg a korábbi kocsik még nem ürültek ki.

A játékos a váltókat tudja állítani, illetve alagútszájakat tud építeni vagy megszüntetni. A játék célja, hogy minden utas eljusson a megfelelő állomásra anélkül, hogy a vonatok egymással összeütköznének. Ha két vonat összeütközik, a játékos veszít. Miután egy terepasztalt sikerült teljesíteni, a játék a következő pályával folytatódik.

Módosítás
# Sheldon új pályaelemet, kereszteződő síneket vásárolt. A kereszteződés egyszintű, a különböző irányokból jövő vonatok a kereszteződésben ütköznek.
# Egyes állomásokon utasok a megfelelő színű üres kocsikba (a kocsi szerelvényben elfoglalt helyzetétől függetlenül) fel tudnak szállni.
# Sheldon bővítette a vagonkészletét. Vett szeneskocsikat, amiken nem utaznak utasok, nem is tudnak felszállni. Az utasok leszállásánál az ilyen vagonokat nem vesszük figyelembe.

A változásokkal kapcsolatos modellmódosításokat már a március 27-ei, Prototípus koncepciója c. beadandó anyagban is figyelembe kell venni. Az anyagnak legyen egy 0. fejezete, ami tartalmazza a módosítással kapcsolatos szöveges elemzést, a frissített osztálydiagramot, valamint a fenti pontok sorrendjében a módosult és új szekvenciadiagramokat.
}}

==Befejezett projektek galériái==
* [[Szoftlab4_Kindergarten_galéria_2006|Kindergarten Galéria 2006]]
* [[SzgLab4Galeria2008|SnakeFarm Galéria 2008]]
* [[SzgLab4Galeria2010|Bankrabló Galéria 2010]]
* [[SzgLab4Galeria2012|Continuity Galéria 2012]]
* [[Szoftlab4_AntFarm_galéria|AntFarm Galéria 2013]]
* [[Szoftlab4_Két_Torony_galéria|Két Torony Galéria 2014]]

==Csapattoborzás==
Ha nincs csapatod, [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/szoftlab4 levlistán] érdemes szóvá tenni, a legkönnyebben ott lehet csapatot verbuválni. Mivel a csapatban mindenképpen szükség lesz jó kóderre, dokumentálóra, érdemes az ilyen jellegű igényeket is beleírni a toborzó emailekbe. Viszont azt, hogy ''szeretném elvégezni a tárgyat'', lehetőleg ne, hisz én még nem találkoztam olyan emberrel, aki azért vette föl, mert ''nem'' szeretné elvégezni. ([[Szerkesztő:Madbence|lennon]] ([[Szerkesztővita:Madbence|vita]]) 2013. január 19., 21:32 (CET))

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Szoftver projekt laboratórium

2017-06-23T09:24:22Z

Nagy Bálint: /* Jótanácsok */

{{Tantárgy
|név=Szoftver projekt laboratórium
|tárgykód=VIIIAB02
|régitárgykód=VIIIA220
|kredit=2
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=nincs
|hf=11 db
|szak=info
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB02
|levlista=szoftlab4{{kukac}}sch.bme.hu }}

{{Átnevezett tárgy|Szoftver laboratórium 4}}

A labor célja objektum orientált alkalmazás készítése UML (Unified Modeling Language) leírással, JAVA-ban megvalósítva, RUP (Rational Unified Process) processz szerint. A hallgatók 4-5 fős csoportokban dolgoznak és készítik el a dokumentumokat a megadott ütemezés szerint (a félév során 11 beadandó feladat lesz). A dokumentumokat a megadott formátumban, az összefoglalás és a programkód kivételével nyomtatott változatban kell beadni.

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Szoftvertechnológia]] tárgyból aláírás és [[A programozás alapjai 3]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

(A VIIIA220 tárgy felvételéhez [[Szoftvertechnológia]] tárgyból kredit megszerzése szükséges.)

===Szorgalmi időszakban===
*A kezdés feltétele, hogy az egyes hallgatók ''csapatokba szerveződjenek (4-5 fő)'', és ''konzultációs időpontot válasszanak'' maguknak. Ha ez explicit nem történik meg, LZ implicit módon a maradék embereket csapatokká kasztolja.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A félév során kiadott '''11 feladat leadása''' (8 dokumentáció, 3 dokumentáció+szoftver). Egy feladat leadásának feltétele ''az összes előző feladat sikeres teljesítése''. A teljesítés feltétele a 3 szoftver fázisnál (Szkeleton, Proto, Grafikus) a kapható pontok 41%-nak teljesítése (ez rendre 9, 15, 17 pontot jelent), a többi feladatnál, hogy a konzulens a feladatot elfogadja (tehát itt nincs minimum pont követelmény).
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Késedelmes leadás esetén a kapható pontok ''naponta 10%-kal csökkennek'', tehát 10 nap késés esetén már biztosan nem jár pont (de ebben az esetben is le lehet adni a feladatot, hiszen ez a többi feladat teljesítésének feltétele). Késés esetén közvetlenül a konzulensnek, vagy a tanszéken lehet leadni az anyagot.
**Ha a konzulens egy feladatot ''nem'' fogad el, úgy azt a következő hétre (a következő beadandó feladattal együtt) újra be kell adni, ilyenkor a rá kapható pont a maximális pontszám 40%-a. Pótolni egy alkalommal lehet.
*'''Kontakt órák'''
**'''Gyakorlat:''' Heti egy alkalom (nem kötelező minden csapattagnak a részvétel).

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A feladatok részletes pontozása:
# Szkeleton (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Követelmény, projekt, funkcionalitás (10 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 1. (20 pont)
#* Analízis modell kidolgozása 2. (30 pont)
#* Szkeleton tervezése (20 pont)
#* Szkeleton beadása (20 pont, ''min 9 pont'')
# Proto (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Prototípus koncepciója (20 pont)
#* Részletes tervek (45 pont)
#* Prototípus beadása (35 pont, ''min 15 pont'')
# Grafikus (összesen 100 pont, ''min 41 pont'')
#* Grafikus felület specifikálása (30 pont)
#* Grafikus változat beadása (40 pont, ''min 17 pont'')
#* Összefoglalás (30 pont)
*Mindhárom feladatrész 100 pontot ér. A sikeres teljesítéshez szükséges, hogy ''mindegyik ilyen blokkból a csapat legalább 41 pontot elér'' (és a ''blokkok végén található szoftver beadásra is legalább 41%-ot kap''). Ha ez a feltétel ''nem'' teljesül, az ''egyéni teljesítménytől függetlenül mindenki elégtelent kap'' a csapatban! Ha a minimum követelmények teljesülnek, úgy a Szkeleton (Sc), Proto (Pr), illetve Grafikus (Gr) feladatrészekre kapott pontok súlyozott átlagát kell venni, ahol a súlyok:
*<math>P= 0,3*Sc+0,5*Pr+0,2*Gr</math>
*Az így képzett átlag a csapat pontszáma. Ez a pontszám végül az egyes csapattagok kontribúciójának arányában oszlik el (ezt az arányt a csapat állapítja meg). Amennyiben ez az arány nem tükrözi a napló tartalmát, úgy a konzulens ezt az arányt a csapattagok részvételével (vagy akár anélkül) megváltoztathatja. A végső pontszám jegyre konvertálása az alábbi táblázat szerint működik:
:{|class="wikitable" align="center"
!P !!Jegy
|-
| 0 - 40 || 1
|-
| 41 - 54 || 2
|-
| 55 - 68 || 3
|-
| 69 - 82 || 4
|-
| 83 - 100|| 5
|}

==Jótanácsok==
* [[Szerkesztő:Madbence/Szoftver labor 4 tanácsok|Lennon tanácsai]] a tárgyhoz

=== Verzókezelés ===
Mindenképpen kell egy értelmes verzókezelő rendszer, ha dropboxon vagy haosnlón küldözgetitek, csak magatokkal toltok ki. Jelenleg (2014) működik a [https://git.sch.bme.hu kszk git verziókezelője], pár perc alatt el lehet sajátitani hozzá az alapokat: [https://www.atlassian.com/git/tutorials tutorial]

=== Doksi írás===
Érdemes olyan platformot választani, amit egyszerre mindenki tud használni, nem kell várni a másikra, illetve utólag összeollózni. Jelenleg a [https://drive.google.com Google Drive]nál nem tudok jobbat ajánlani.

=== Kommunikáció ===
Nem kell mindig találkozni, a lényeg, hogy legyen egy olyan közös csatorna, amit mindenki tud követni. Akár facebookbeszélgetés, akár levlista, a lényeg hogy mindig, mindenki kapja meg. (A kódokat viszont ne itt küldözgessétek...)

=== Kommentezés ===
Bármilyen függvényt írsz, mindig kommenteld oda, hogyan kell használni, mire szánod, mert a csapattársad nem tud olvasni a gondolataid között

=== Beadandó tartalmi követelménye ===
2017 tavaszán nekünk Goldschmidt Balázs volt a labvezünk, ezek az információk főleg tőle származnak.
* 2. Követelmény, projekt, funkcionalitás:
** Ennek a dokumentumnak a legfontosabb részei:
*** Funkciók: A feladat szövegében sok olyan részlet van, ami nincsen kifejtve, a csapatra van bízva, hogy ők hogyan képzelik el. Ebben a részben főleg az ilyen részleteket kell kifejteni, azaz úgy kell átfogalmazni a feladat szövegét, hogy abból minden egyértelmű legyen, ne lehessen részeket többféleképpen értelmezni.
*** Követelmények: Ennek összhangban kell lennie a Funkciók résszel, a szövegben főleg az igékre fókuszálva célszerű kigyűjteni ezeket. (ajánlott legalább 15-20 követelmény megfogalmazása) Ez alapján a use-case-ek meghatározása már könnyű.
*** Szótár: Mindent fontos benne meghatározni, nem szabad olyan fogalomnak maradnia a korábbi részekben, ami itt nincsen egyértelműen meghatározva. Természetesen nem csak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. A funkciók olvasása közben könnyen kigyűjthetőek ezek a fogalmak. Ajánlott, hogy több ember is olvassa át ezt, mert ekkor még a csapatban nem alakul ki egy tlejesen közös kép a feladatról, és emiatt mindenki a saját elképzelését fogalmazza meg, így fellelhetőek az olyan részek, amik nem lettek még a csapaton belül normálisan tisztázva.
** Többi rész főleg a dokumentum keretbe foglalásáért felelős, de azok kitöltése is követelmény.
* 3. Analízis modell kidolgozása 1:
** Objektum katalógus: Ennél a résznél még nem osztályokban kell gondolkodni, hanem a feladatot olvasva ki kell gyűjteni az entitásokat. Ez alapján utána könnyebben lehet az osztályokat meghatározni. Itt még nem szabad az osztályoknak, interfészeknek, öröklésnek megjelennie.
** Statikus struktúra diagram (osztály diagram), szekvencia diagram: Ezt a két részt együtt ajánlott készíteni, hiszen az osztálydiagram hibái előkerülnek a szekvenciák megfogalmazása közben és fordítva is igaz. Fontos az összhang, azaz ami megjelenik az osztálydiagramon, az legalább egy szekvencián is szerepeljen, és ami a szekvencia diagramokon rajta van, az az osztálydiagramon is kell, hogy szerepeljen. Nagyságrendileg 20 szekvenciadiagram ajánlott.
** Osztályok leírása: Jellemzően csak szöveg gyártásáról szól ez a rész az eddig elkészítettek alapján.
** State-chartok: Nálunk az hangzott el, hogy nem túl fontos, csak tényleg akkor rakjunk bele, hogyha van olyan része a feladatnak, amit jól jellemez.
* 4. Analízis modell kidolgozása 2:
** Általában az előző részt nem szokta senki sem elsőre jól megcsinálni, emiatt mégegyszer meg lehet próbálni. A labor vezetők rá fognak mutatni az előző beadandó hibáira, és legalább azokat ajánlott javítani a jó pontért. Természetesen aki az előzőt jobbra megcsinálta, annak itt kvesebb tennivalója van.
* 5. Szkeleton tervezése:
** A szekelton lényege, hogy a korábban megfogalmazott működést kellene egyszerű konzolos felületen keresztül bemutatnia, azaz nyomon kell tudni követni egy adott szekvenciát például.
** Sok (>10) use-case-t ajánlott megfogalmazni, nagyjából a program teljes működését le kellene velük fedni.
** A menüben az előtte megfogalmazott use-case-ek közül kell tudni választani, aminek hatására elindul egy szekvencia végrehajtása. Fontos, hogyha a szekvenciát valamilyen döntési feltétel van (opt, alt), akkor azt a felhasználótól meg kell kérdezni, hogy ez most igaz vagy hamis. Akár az is lehetséges, hogy a felhasználónak előre elmondjuk (kiírjuk), hogy a várt végrahajtáshoz milyen válaszokat kell adnia a megjelenő kérdésekre.
** A konzolra a függvény meghívását (a paramétereivel együtt akár) és a visszatérését is ki kell írni (identálás - tabulátorok használata erősen javasolt).
** Kommunikációs diagramok: UML2-ben objektum diagram nincsen, és ennek a résznek az lenne a lényege, hogy az objektumok közötti kapcsolatokat megjelenítse, azaz a szekvencia diagramok felülnézetét. Nálunk azt mondta Goldschmidt Balázs, hogy itt nem kell megjelennie az üzenetváltásoknak, hiszen azok a szekvencia diagramokon már szerepelnek, azaz itt csak össze kell kötni azokat az objektumokat (nem osztályokat), amik a szekvencia diagramokon szerepelnek, tehát egy szekvencia diagramhoz alapvetően tartozik egy "kommunikációs diagram" is.
* 6. Szkeleton beadása:
** Az első rész vége, tartalmaznia kell egy értékelést is, ahol a tagokra bontva megjelenik, hogy ki mekkora százalékban járúlt hozzá az első rész elkészítéséhez (aláírás javasolt a nevek mellé).
** A dokumentum többi részének a kitöltése értelemszerű.
** Ennél a résznél a program elkészítése az, amire több időt kell fordítani.
* VÁLTOZÁSOK:
** A szekelton beadását követően előszeretettel csinálnak valami módosítást a feladat kiírásában (erről emailben értesítenek mindenkit). Általában ez olyan változás, amit jól elkészített modell esetén könnyű elkészíteni. A következő dokumentum elején ezeket a változásokat meg kell jeleníteni, azaz célszerű egy összefoglalást írni a változásról, majd utána a módosított/új osztály és szekvencia diagramokat kell elhelyezni a dokumentumban.
* 7. Prototípus koncepciója:
** Nagyjából ezt a részt úgy kell elképzelni, mint a szkeleton általánosítását, azaz adott funkciók nem "bedrótozva" vannak, hanem a programunk parancsokat értelmez, és a parancsoknak megfelelő funkcionalitást hajtja végre. Gyakorlatilag ezzel a programnak a modell része majdhogynem teljesen kész lesz, csak a grafikus rész fog hozzákerülni, de az is ehhez hasonló interfészt fog használni.
** A parancsok beolvasására a konzolról célszerű egy segéd osztályt felvenni, amire jó eséllyel nem lesz már szükség a grafikus résznél.
** A parancsok definiálásának egyértelműnek kell lennie, azaz még azt is jelölni, kell, hogy a parancs paraméterezésénél milyen elválaszt karakter van, mi a paraméterek sorrendje, azok mit jelentenek.
** A use-case-ek megfogalmazása ezek alapján nem túl nehéz feladat.
** Tesztelési tervnél a program fontosabb funkcióit legalább le kell fedni. Hogyha van olyan rész, ami több esetben ugyanúgy működik és lényegében csak a megjelenítésben lesz különbség, akkor nem kell többszörösen elkészíteni az adott tesztet.
** Nem ajánlott JUnit vagy valami ehhez hasonló környezetben gondolkodni, mert csak feleslegesen elbonyolítja a helyzetet, bőven elég karakterese bemenetre és kimenetre gondolni.
* 8. Részletes tervek:
** Az előző rész részletezéséről szól ez a dokumentum.
** Az osztályok leírása nagyrészt csak copy-paste a korábban beadott leírásokból.
** Tesztek részletes terveinél az előző dokumentumban definiált nyelvnek megfelelően kell megfogalmazni. Ajánlott tesztenként külön txt-be gyűjteni (főleg a bemenetet), mert később jól fog jönni.
* 10. Prototípus beadása:
** A második blokk vége ez a doksi, úgyhogy ismét kell bele értékelést rakni.
** A dokumentum kitöltése nagyjából értelemszerű, hasonlít az előző ilyenhez.
** Tesztelési jegyzőkönyveknél ajánlott nem csak sikereseket belerakni (mindegyik definiált teszthez kell lennie sikeresnek), hanem egy-két hibás is legyen, hogy látszódjon, hogy van értelme a teszteknek, meg az azért valószínű, hogy elsőre úgysem volt hibátlan a kód, és ez látszódjon a dokumentációban is.
** Teszt bemeneteket ajánlott txt formátumban is mellékelni a beadásnál, mert a tesztelést végző csapatnak nem túl kellemes élmény lehet mindent kézzel beírni.
** A programnak működnie kell úgy is, hogy a bemenetét szöveg fájlból kapja, azaz parancssorban a mellékelt txt fájlokat beleirányítjuk. (nem fájlbeolvasó függvényekre kell gondolni)
* 11. Grafikus felület specifikációja:
** Java Swing-ben kötelező gondolkozni, JavaFX-et el kell felejteni!
** Grafikus interfésznél ajánlott szövegesen leírni, hogy a funkciót hogyan képzeljük el, és néhány (akár paint-ben készült) képpel illusztrálni.
** Felület működési elvénél meg kell fogalmazni, hogy a grafikus megjelenítésért felelős osztályok és a modell osztályok között milyen jellegű kapcsolat van. Alapvetően mindegyik osztályhoz tartozik egy csomagoló/wrapper osztály, amiben a grafikus megjelenítésért felelős kódrészek vannak, de a működésért felelős információk továbbra is a modell osztályban kell maradniuk, azaz az eddig elkészített kódrészekhez nem igazán kell hozzányúlni majd. Alapvetően kétféle megközelítés van: a garfikus rész kérdezi le a modell osztályoktól, hogy hogyan rajzolja ki magát vagy a modell osztályok szólnak, hogy változás történt és rajzold ki magad. A szekvenciáknál az elképzelt elvet be kell mutatni, hogy hogyan fog majd működni, tehát legalább 5-10 diagram kellhet a normális részletezettséghez.
* 13. Grafikus változat beadása:
** Ezzel együtt kell beadni a kész programot is.
** Ismét kell bele értékelést írni a tagok hozzájárulásáról.
* 14. Összefoglalás
** A ráfordított munkaórák alapján a korábban megadott százalékokon akár módosíthat a labvez, hogyha úgy látja, hogy a kettő nincs összhangban.
** A vélemény nem számít bele a kapott jegybe, de azért illik normálisan kitölteni.
(A leírtakért felelősséget nem vállalok, nálunk ezek az elvek voltak igazak, bár tapasztaltuk, hogy labvezenként kisebb/nagyobb eltérés volt, de nincs rá garancia, hogy nálatok is ezek igazak lesznek. Ajánlott laborra úgy menni, hogy előre megnézitek, hogy mit kell a héten csinálni, és akár az itt felsoroltak segítségével kérdéseket fogalmazzatok meg magatokban, és ezekre a kérdésekre a labvezek egyértelmű választ tudnak adni. Csak a doksiban leírt kék szövegek alapján elég nehéz a doksi elkészítése. Tényleg ajánlott figyelni a labor során, mert kellemetlen, amikor másoktól kell információmorzsákat összeszedni, mert éppenséggel senki sem figyelt kellő mértékben a laboron, vagy mindenki másra emlékszik.)

==Befejezett projektek galériái==
* [[Szoftlab4_Kindergarten_galéria_2006|Kindergarten Galéria 2006]]
* [[SzgLab4Galeria2008|SnakeFarm Galéria 2008]]
* [[SzgLab4Galeria2010|Bankrabló Galéria 2010]]
* [[SzgLab4Galeria2012|Continuity Galéria 2012]]
* [[Szoftlab4_AntFarm_galéria|AntFarm Galéria 2013]]
* [[Szoftlab4_Két_Torony_galéria|Két Torony Galéria 2014]]

==Csapattoborzás==
Ha nincs csapatod, [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/szoftlab4 levlistán] érdemes szóvá tenni, a legkönnyebben ott lehet csapatot verbuválni. Mivel a csapatban mindenképpen szükség lesz jó kóderre, dokumentálóra, érdemes az ilyen jellegű igényeket is beleírni a toborzó emailekbe. Viszont azt, hogy ''szeretném elvégezni a tárgyat'', lehetőleg ne, hisz én még nem találkoztam olyan emberrel, aki azért vette föl, mert ''nem'' szeretné elvégezni. ([[Szerkesztő:Madbence|lennon]] ([[Szerkesztővita:Madbence|vita]]) 2013. január 19., 21:32 (CET))

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Algoritmuselmélet (2014)

2017-06-23T07:28:52Z

Nagy Bálint: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Algoritmuselmélet
|tárgykód=VISZAB01
|szak=info
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|vizsga=írásbeli
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/
|levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu
}}

{{Új tárgy|Algoritmuselmélet (régi)}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

'''Megjegyzés'''

A [https://www.vik.bme.hu/document/107/original/BSc%20MI%20helyettesites%20VIK%20v1.1.pdf tantárgyhelyettesítési táblázat] szerint: A VISZA213 régi tantárgyat a VISZAB01 új tantárgy felvételével és kreditjeinek megszerzésével kell teljesíteni abban az esetben, ha a VISZA110 teljesítése a helyettesítő VISZAA01 teljesítésével történt. Mivel tantárgyhelyettesítés szempontjából a Bevezetés a számításelméletbe 2 és az Algoritmuselmélet tantárgyak egységes tematikus blokkot képeznek, ezért vagy mindkettőt a régi (VISZA110 és a VISZA213 ), vagy mindkettőt az új (VISZAA01 és VISZAB01) tantárgyakkal kell teljesíteni.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs
*'''Kontakt órák'''
**'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra.
**'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' Írásbeli. Legalább elégséges jegyen az eredményhirdetéskor lehetőség van szóbeli vizsgával egy jegyet módosítani.

===Félévvégi jegy===
<math>0.4 * {ZH} + 0.6 * {V}</math>

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!% !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - || 5
|}

==Segédanyagok==

*'''Előadáshoz'''
**A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.
**[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz
**[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!
**[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott
**[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról
**[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point
**[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]
**[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''
**[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel
**[http://cs.bme.hu/nya/ Nyelvek és automaták]: Nagyrészt fedi az új tárgyat

*'''Gyakorlathoz'''
**[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott
**'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''
**'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)

*'''Vizsgához'''
**[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]
**[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel írt elméleti összefoglalója vizsgára - 2015 őszi félév]]
***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!

==Videó==
2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)

==ZH==
7 feladatból áll, mindegyik feladat 10 pontos, a maximum pontot 60-nak tekintik, így biztosítva az IMSC pont megszerzésének a lehetőségét. (2017 tavasz)
*2017 tavasz
** [[Media:Algel_zh_20170403.jpg|2017.04.03 ZH (7. feladat iMSC-s)]]
** [[Media:Algel_PZH_1617-2.pdf|2017.04.21 PZH]]
** [[Media:Algel_ppzh_20150515.jpg|2017.05.15 PPZH]]

*2016 tavasz
** [[Media:Algel_ZH_20160411.pdf|2016.04.11 ZH]]

{{Rejtett
|mutatott=Régi képzés
|szöveg=
*2015 tavasz
** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]
** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]
*2014
** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]
** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]
** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]
** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]

*2013
** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)
** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)

*2012
** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással

*2011
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül

*2010
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)
}}

==Vizsga==
7 feladatból áll, mindegyik feladat 10 pontos, a maximum pontot 60-nak tekintik, így biztosítva az IMSC pont megszerzésének a lehetőségét. (2017 tavasz)
*2016-17 tavasz
**[[Media:algel_vizsga_2017-05-25.pdf | 2017.05.25. vizsga]]
**[[Media:Algel_vizsga_2017-06-01.pdf | 2017.06.01. vizsga]]
*2016-17 ősz
**[https://vik.wiki/images/b/bf/Algel_vizsga_20170105_uj.jpg 2017.01.05. vizsga]
*2015-16 tavasz
**[[Media:Algel_vizsga_20160601_uj.pdf | 2016.06.01. vizsga]] [https://docs.google.com/document/d/1ZDBkX6zOi-b53pEMreV--rjusQUgJmt-ynzhnP4CJMg/edit?usp=sharing Megoldás]
**[[Media:Algel_vizsga_20160608_uj.pdf | 2016.06.08. vizsga]]
{{Rejtett
|mutatott=Régi képzés
|szöveg=
*2015-16 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_14.jpg | 2016.01.14. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_21.pdf | 2016.01.21. vizsga]]

*2014-15 tavasz
**[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]
**[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)
**[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)

*2014-15 ősz
**[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül

*2013-14 tavasz
**[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül

*2013-14 ősz
**[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül

*2012-13 tavasz
**[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
**[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)

*2012-13 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül

*2011-12 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással
**[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással
}}

==Tippek==

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/algel Hivatalos oldal]

[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala

[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)

[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala

[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala

[[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]

[https://www.youtube.com/watch?v=EH6h7WA7sDw Hátizsák probléma megoldó videó] és [https://github.com/gazben/knapsack C++ implementáció]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

Algoritmuselmélet (2014)

2017-06-23T07:28:38Z

Nagy Bálint: /* ZH */

{{Tantárgy
|nev=Algoritmuselmélet
|tárgykód=VISZAB01
|szak=info
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|vizsga=írásbeli
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/
|levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu
}}

{{Új tárgy|Algoritmuselmélet (régi)}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

'''Megjegyzés'''

A [https://www.vik.bme.hu/document/107/original/BSc%20MI%20helyettesites%20VIK%20v1.1.pdf tantárgyhelyettesítési táblázat] szerint: A VISZA213 régi tantárgyat a VISZAB01 új tantárgy felvételével és kreditjeinek megszerzésével kell teljesíteni abban az esetben, ha a VISZA110 teljesítése a helyettesítő VISZAA01 teljesítésével történt. Mivel tantárgyhelyettesítés szempontjából a Bevezetés a számításelméletbe 2 és az Algoritmuselmélet tantárgyak egységes tematikus blokkot képeznek, ezért vagy mindkettőt a régi (VISZA110 és a VISZA213 ), vagy mindkettőt az új (VISZAA01 és VISZAB01) tantárgyakkal kell teljesíteni.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs
*'''Kontakt órák'''
**'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra.
**'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' Írásbeli. Legalább elégséges jegyen az eredményhirdetéskor lehetőség van szóbeli vizsgával egy jegyet módosítani.

===Félévvégi jegy===
<math>0.4 * {ZH} + 0.6 * {V}</math>

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!% !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - || 5
|}

==Segédanyagok==

*'''Előadáshoz'''
**A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.
**[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz
**[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!
**[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott
**[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról
**[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point
**[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]
**[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''
**[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel
**[http://cs.bme.hu/nya/ Nyelvek és automaták]: Nagyrészt fedi az új tárgyat

*'''Gyakorlathoz'''
**[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott
**'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''
**'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)

*'''Vizsgához'''
**[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]
**[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel írt elméleti összefoglalója vizsgára - 2015 őszi félév]]
***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!

==Videó==
2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)

==ZH==
7 feladatból áll, mindegyik feladat 10 pontos, a maximum pontot 60-nak tekintik, így biztosítva az IMSC pont megszerzésének a lehetőségét. (2017 tavasz)
*2017 tavasz
** [[Media:Algel_zh_20170403.jpg|2017.04.03 ZH (7. feladat iMSC-s)]]
** [[Media:Algel_PZH_1617-2.pdf|2017.04.21 PZH]]
** [[Media:Algel_ppzh_20150515.jpg|2017.05.15 PPZH]]

*2016 tavasz
** [[Media:Algel_ZH_20160411.pdf|2016.04.11 ZH]]

{{Rejtett
|mutatott=Régi képzés
|szöveg=
*2015 tavasz
** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]
** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]
*2014
** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]
** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]
** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]
** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]

*2013
** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)
** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)

*2012
** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással

*2011
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül

*2010
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)
}}

==Vizsga==
*2016-17 tavasz
**[[Media:algel_vizsga_2017-05-25.pdf | 2017.05.25. vizsga]]
**[[Media:Algel_vizsga_2017-06-01.pdf | 2017.06.01. vizsga]]
*2016-17 ősz
**[https://vik.wiki/images/b/bf/Algel_vizsga_20170105_uj.jpg 2017.01.05. vizsga]
*2015-16 tavasz
**[[Media:Algel_vizsga_20160601_uj.pdf | 2016.06.01. vizsga]] [https://docs.google.com/document/d/1ZDBkX6zOi-b53pEMreV--rjusQUgJmt-ynzhnP4CJMg/edit?usp=sharing Megoldás]
**[[Media:Algel_vizsga_20160608_uj.pdf | 2016.06.08. vizsga]]
{{Rejtett
|mutatott=Régi képzés
|szöveg=
*2015-16 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_14.jpg | 2016.01.14. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_21.pdf | 2016.01.21. vizsga]]

*2014-15 tavasz
**[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]
**[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)
**[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)

*2014-15 ősz
**[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül

*2013-14 tavasz
**[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül

*2013-14 ősz
**[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül

*2012-13 tavasz
**[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
**[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)

*2012-13 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül

*2011-12 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással
**[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással
}}

==Tippek==

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/algel Hivatalos oldal]

[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala

[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)

[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala

[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala

[[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]

[https://www.youtube.com/watch?v=EH6h7WA7sDw Hátizsák probléma megoldó videó] és [https://github.com/gazben/knapsack C++ implementáció]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

Algoritmuselmélet (2014)

2017-06-23T07:26:21Z

Nagy Bálint: /* Félévvégi jegy */

{{Tantárgy
|nev=Algoritmuselmélet
|tárgykód=VISZAB01
|szak=info
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|vizsga=írásbeli
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/
|levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu
}}

{{Új tárgy|Algoritmuselmélet (régi)}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

'''Megjegyzés'''

A [https://www.vik.bme.hu/document/107/original/BSc%20MI%20helyettesites%20VIK%20v1.1.pdf tantárgyhelyettesítési táblázat] szerint: A VISZA213 régi tantárgyat a VISZAB01 új tantárgy felvételével és kreditjeinek megszerzésével kell teljesíteni abban az esetben, ha a VISZA110 teljesítése a helyettesítő VISZAA01 teljesítésével történt. Mivel tantárgyhelyettesítés szempontjából a Bevezetés a számításelméletbe 2 és az Algoritmuselmélet tantárgyak egységes tematikus blokkot képeznek, ezért vagy mindkettőt a régi (VISZA110 és a VISZA213 ), vagy mindkettőt az új (VISZAA01 és VISZAB01) tantárgyakkal kell teljesíteni.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs
*'''Kontakt órák'''
**'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra.
**'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' Írásbeli. Legalább elégséges jegyen az eredményhirdetéskor lehetőség van szóbeli vizsgával egy jegyet módosítani.

===Félévvégi jegy===
<math>0.4 * {ZH} + 0.6 * {V}</math>

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!% !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - || 5
|}

==Segédanyagok==

*'''Előadáshoz'''
**A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.
**[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz
**[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!
**[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott
**[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról
**[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point
**[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]
**[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''
**[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel
**[http://cs.bme.hu/nya/ Nyelvek és automaták]: Nagyrészt fedi az új tárgyat

*'''Gyakorlathoz'''
**[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott
**'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''
**'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)

*'''Vizsgához'''
**[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]
**[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel írt elméleti összefoglalója vizsgára - 2015 őszi félév]]
***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!

==Videó==
2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)

==ZH==
*2017 tavasz
** [[Media:Algel_zh_20170403.jpg|2017.04.03 ZH (7. feladat iMSC-s)]]
** [[Media:Algel_PZH_1617-2.pdf|2017.04.21 PZH]]
** [[Media:Algel_ppzh_20150515.jpg|2017.05.15 PPZH]]

*2016 tavasz
** [[Media:Algel_ZH_20160411.pdf|2016.04.11 ZH]]

{{Rejtett
|mutatott=Régi képzés
|szöveg=
*2015 tavasz
** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]
** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]
*2014
** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]
** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]
** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]
** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]

*2013
** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)
** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)

*2012
** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással

*2011
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül

*2010
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)
}}

==Vizsga==
*2016-17 tavasz
**[[Media:algel_vizsga_2017-05-25.pdf | 2017.05.25. vizsga]]
**[[Media:Algel_vizsga_2017-06-01.pdf | 2017.06.01. vizsga]]
*2016-17 ősz
**[https://vik.wiki/images/b/bf/Algel_vizsga_20170105_uj.jpg 2017.01.05. vizsga]
*2015-16 tavasz
**[[Media:Algel_vizsga_20160601_uj.pdf | 2016.06.01. vizsga]] [https://docs.google.com/document/d/1ZDBkX6zOi-b53pEMreV--rjusQUgJmt-ynzhnP4CJMg/edit?usp=sharing Megoldás]
**[[Media:Algel_vizsga_20160608_uj.pdf | 2016.06.08. vizsga]]
{{Rejtett
|mutatott=Régi képzés
|szöveg=
*2015-16 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_14.jpg | 2016.01.14. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_21.pdf | 2016.01.21. vizsga]]

*2014-15 tavasz
**[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]
**[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)
**[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)

*2014-15 ősz
**[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül

*2013-14 tavasz
**[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül

*2013-14 ősz
**[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül

*2012-13 tavasz
**[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
**[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)

*2012-13 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül

*2011-12 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással
**[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással
}}

==Tippek==

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/algel Hivatalos oldal]

[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala

[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)

[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala

[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala

[[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]

[https://www.youtube.com/watch?v=EH6h7WA7sDw Hátizsák probléma megoldó videó] és [https://github.com/gazben/knapsack C++ implementáció]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

Algoritmuselmélet (2014)

2017-06-23T07:23:46Z

Nagy Bálint: /* Félévvégi jegy */

{{Tantárgy
|nev=Algoritmuselmélet
|tárgykód=VISZAB01
|szak=info
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|vizsga=írásbeli
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/
|levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu
}}

{{Új tárgy|Algoritmuselmélet (régi)}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

'''Megjegyzés'''

A [https://www.vik.bme.hu/document/107/original/BSc%20MI%20helyettesites%20VIK%20v1.1.pdf tantárgyhelyettesítési táblázat] szerint: A VISZA213 régi tantárgyat a VISZAB01 új tantárgy felvételével és kreditjeinek megszerzésével kell teljesíteni abban az esetben, ha a VISZA110 teljesítése a helyettesítő VISZAA01 teljesítésével történt. Mivel tantárgyhelyettesítés szempontjából a Bevezetés a számításelméletbe 2 és az Algoritmuselmélet tantárgyak egységes tematikus blokkot képeznek, ezért vagy mindkettőt a régi (VISZA110 és a VISZA213 ), vagy mindkettőt az új (VISZAA01 és VISZAB01) tantárgyakkal kell teljesíteni.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs
*'''Kontakt órák'''
**'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra.
**'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' Írásbeli. Legalább elégséges jegyen az eredményhirdetéskor lehetőség van szóbeli vizsgával egy jegyet módosítani.

===Félévvégi jegy===
<math>0.4 * {ZH} + 0.6 * {V}</math>

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - || 5
|}

==Segédanyagok==

*'''Előadáshoz'''
**A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.
**[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz
**[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!
**[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott
**[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról
**[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point
**[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]
**[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''
**[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel
**[http://cs.bme.hu/nya/ Nyelvek és automaták]: Nagyrészt fedi az új tárgyat

*'''Gyakorlathoz'''
**[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott
**'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''
**'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)

*'''Vizsgához'''
**[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]
**[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel írt elméleti összefoglalója vizsgára - 2015 őszi félév]]
***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!

==Videó==
2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)

==ZH==
*2017 tavasz
** [[Media:Algel_zh_20170403.jpg|2017.04.03 ZH (7. feladat iMSC-s)]]
** [[Media:Algel_PZH_1617-2.pdf|2017.04.21 PZH]]
** [[Media:Algel_ppzh_20150515.jpg|2017.05.15 PPZH]]

*2016 tavasz
** [[Media:Algel_ZH_20160411.pdf|2016.04.11 ZH]]

{{Rejtett
|mutatott=Régi képzés
|szöveg=
*2015 tavasz
** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]
** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]
*2014
** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]
** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]
** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]
** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]

*2013
** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)
** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)

*2012
** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással

*2011
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül

*2010
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)
}}

==Vizsga==
*2016-17 tavasz
**[[Media:algel_vizsga_2017-05-25.pdf | 2017.05.25. vizsga]]
**[[Media:Algel_vizsga_2017-06-01.pdf | 2017.06.01. vizsga]]
*2016-17 ősz
**[https://vik.wiki/images/b/bf/Algel_vizsga_20170105_uj.jpg 2017.01.05. vizsga]
*2015-16 tavasz
**[[Media:Algel_vizsga_20160601_uj.pdf | 2016.06.01. vizsga]] [https://docs.google.com/document/d/1ZDBkX6zOi-b53pEMreV--rjusQUgJmt-ynzhnP4CJMg/edit?usp=sharing Megoldás]
**[[Media:Algel_vizsga_20160608_uj.pdf | 2016.06.08. vizsga]]
{{Rejtett
|mutatott=Régi képzés
|szöveg=
*2015-16 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_14.jpg | 2016.01.14. vizsga ]]
**[[Media:Algel_vizsga_2016_01_21.pdf | 2016.01.21. vizsga]]

*2014-15 tavasz
**[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]
**[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)
**[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)

*2014-15 ősz
**[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül

*2013-14 tavasz
**[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül

*2013-14 ősz
**[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül

*2012-13 tavasz
**[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
**[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)

*2012-13 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül

*2011-12 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással
**[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással
}}

==Tippek==

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/algel Hivatalos oldal]

[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala

[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)

[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala

[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala

[[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]

[https://www.youtube.com/watch?v=EH6h7WA7sDw Hátizsák probléma megoldó videó] és [https://github.com/gazben/knapsack C++ implementáció]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

Adatbázisok laboratórium

2017-03-11T18:50:57Z

Nagy Bálint: /* Szorgalmi időszakban */

{{Tantárgy
|nev=Adatbázisok laboratórium
|tárgykód=VITMAB02
|régitárgykód=VITMA308
|szak=info
|kredit=2
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=TMIT
|labor=5 db
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=nincs
|hf=5 db
|levlista=szoftlab5{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA308/
|targyhonlap=https://www.db.bme.hu/targyak/szoftver-laboratorium-5}}

{{Átnevezett tárgy|Szoftver laboratórium 5}}

== Követelmények ==
=== Előtanulmányi rend ===
[[Adatbázisok]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== Szorgalmi időszakban ===
*Az órákon önálló munka folyik.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az öt '''laborgyakorlat''' teljesítése. A laborra otthon az előzetesen kiadott segédanyagokból kell készülni, ezt a laborvezetők '''beugró''' formájában ellenőrzik, és elégtelen felkészülés esetén megtagadhatják a részvételt.
**A '''kiadott feladatok''' elkészítése és feltöltése a portálra. A feladatokat tipikusan otthon kell elkészíteni és feltölteni a portálra a kért forrásfájlokat és a jegyzőkönyvet a labor kezdőidőpontjától számított <strike>4 napon belül</strike> 7 napon belül (2016/17 tavaszi félév). Többféle témájú feladatsor van, mindenki egyfélét dolgoz ki a félév során.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten. Ennek során újra meg kell írni egy beugrót, majd a pótolandó laborhoz tartozó, a hallgató témájától eltérő témájú feladatsort kell megoldani és feltölteni, szintén <strike>4 napos határidővel</strike> 7 napos határidővel (2016/17 tavaszi félév).

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
A jegyet az öt laborra kapott jegyek közül a legjobb négy átlaga adja.

==A tárgyról==

* Leírások, jegyzőkönyv minta, letölthető Oracle 10g kliens: [http://db.bme.hu/info/szglab5/]
* Házi feladat feltöltés és eredmények: [https://db.bme.hu/szglab5/]

==Általános hirdetések ==

Az aktuális csoport- és terembeosztás az első oktatási hét végétől
tekinthető meg a következő weblapon (laboradmin): https://db.bme.hu/szglab5/

2009-ben próba jelleggel bevezetésre került egy tárgyi levelező lista, ahol csak és kizárólag ezzel a tárggyal kapcsolatban lehet kérdezni a tárgyat hallgató diákoktól, illetve a technikai részekért felelős kollégáktól.
* A levlista címe: konzi.adatlabor@db.bme.hu
* Mindenki automatikusan felkerül erre a levlistára
* Az archívum a https://db.bme.hu/lists oldalon érhető el bejelentkezés után (ehhez jelszó emlékeztetőt kell kérni)

Adatbázis laborokon a leadási határidő <strike>4 naptári nap, nem 4 munkanap</strike> 7 naptári nap (2016/17 tavaszi félévtől). Késésnél minden megkezdett 24 óra 1 jegy levonást jelent.

==Laborok==

* [[Adatbázisok laboratórium - 1. Oracle|1. labor — Oracle]]
* [[Adatbázisok laboratórium - 2. SQL|2. labor — SQL]]
* [[Adatbázisok laboratórium - 3. JDBC|3. labor — JDBC]]
* [[Adatbázisok laboratórium - 4. XSQL|4. labor — XSQL és XSLT]]
* [[Adatbázisok laboratórium - 5. SOA| 5. labor — SOA]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Adatbázisok laboratórium

2017-03-11T18:49:59Z

Nagy Bálint:

{{Tantárgy
|nev=Adatbázisok laboratórium
|tárgykód=VITMAB02
|régitárgykód=VITMA308
|szak=info
|kredit=2
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=TMIT
|labor=5 db
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=nincs
|hf=5 db
|levlista=szoftlab5{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA308/
|targyhonlap=https://www.db.bme.hu/targyak/szoftver-laboratorium-5}}

{{Átnevezett tárgy|Szoftver laboratórium 5}}

== Követelmények ==
=== Előtanulmányi rend ===
[[Adatbázisok]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== Szorgalmi időszakban ===
*Az órákon önálló munka folyik.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az öt '''laborgyakorlat''' teljesítése. A laborra otthon az előzetesen kiadott segédanyagokból kell készülni, ezt a laborvezetők '''beugró''' formájában ellenőrzik, és elégtelen felkészülés esetén megtagadhatják a részvételt.
**A '''kiadott feladatok''' elkészítése és feltöltése a portálra. A feladatokat tipikusan otthon kell elkészíteni és feltölteni a portálra a kért forrásfájlokat és a jegyzőkönyvet a labor kezdőidőpontjától számított <strike>4 napon</strike> 7 napon (2016/17 tavaszi félév) belül. Többféle témájú feladatsor van, mindenki egyfélét dolgoz ki a félév során.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten. Ennek során újra meg kell írni egy beugrót, majd a pótolandó laborhoz tartozó, a hallgató témájától eltérő témájú feladatsort kell megoldani és feltölteni, szintén <strike>4 napos</strike> 7 napos(2016/17 tavaszi félév) határidővel.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
A jegyet az öt laborra kapott jegyek közül a legjobb négy átlaga adja.

==A tárgyról==

* Leírások, jegyzőkönyv minta, letölthető Oracle 10g kliens: [http://db.bme.hu/info/szglab5/]
* Házi feladat feltöltés és eredmények: [https://db.bme.hu/szglab5/]

==Általános hirdetések ==

Az aktuális csoport- és terembeosztás az első oktatási hét végétől
tekinthető meg a következő weblapon (laboradmin): https://db.bme.hu/szglab5/

2009-ben próba jelleggel bevezetésre került egy tárgyi levelező lista, ahol csak és kizárólag ezzel a tárggyal kapcsolatban lehet kérdezni a tárgyat hallgató diákoktól, illetve a technikai részekért felelős kollégáktól.
* A levlista címe: konzi.adatlabor@db.bme.hu
* Mindenki automatikusan felkerül erre a levlistára
* Az archívum a https://db.bme.hu/lists oldalon érhető el bejelentkezés után (ehhez jelszó emlékeztetőt kell kérni)

Adatbázis laborokon a leadási határidő <strike>4 naptári nap, nem 4 munkanap</strike> 7 naptári nap (2016/17 tavaszi félévtől). Késésnél minden megkezdett 24 óra 1 jegy levonást jelent.

==Laborok==

* [[Adatbázisok laboratórium - 1. Oracle|1. labor — Oracle]]
* [[Adatbázisok laboratórium - 2. SQL|2. labor — SQL]]
* [[Adatbázisok laboratórium - 3. JDBC|3. labor — JDBC]]
* [[Adatbázisok laboratórium - 4. XSQL|4. labor — XSQL és XSLT]]
* [[Adatbázisok laboratórium - 5. SOA| 5. labor — SOA]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Számvitel kikérdező

2017-02-28T19:39:20Z

Nagy Bálint:

{{Kvízoldal
|cím=Számvitel kvíz tesztek alapján
}}

== A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A forrásszámlák… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek
# tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek

== Az eszközszámlák… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek
# tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek

== Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# Jegyzett tőke
# Beruházási hitel
# Adózott eredmény
# Pénztár

== Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Pénztár
# Rövid lejáratú hitelek
# Áruk
# Vevőkövetelés

== Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Áruk
# Rövid lejáratú hitelek
# Pénztár
# Vevőkövetelés

== Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Melyik nem gazdasági esemény? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről
# Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását
# Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse
# Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte

== A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel
# készpénzért vásárolunk árut
# a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára
# a vevő készpénzben fizet nekünk

== A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)
# átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)
# a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)
# a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)

== A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az 2. Áruk (készlet) számla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# árut adunk el
# árut vásárolunk

== A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# az eredményünk csökken
# a vagyonunk nő
# az eredményünk nő
# a vagyonunk csökken

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# készpénzért árut vásárolunk
# a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá
# a vevő átutalja tartozását
# törlesztjük szállítói tartozásunkat

== Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# a vagyonunk csökken
# az eredményünk csökken
# a vagyonunk nő
# a vagyonunk nagysága nem változik

== Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)
# árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)
# szállítói tartozás rendezése

== A szállítói tartozás rendezése... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# hatással van az eredményre
# növeli a vagyont
# csökkenti a vagyont

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# gépkocsit vásárolunk hitelbe
# törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé
# készpénzért anyagot vásárolunk
# 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé
# vevőnk átutalja tartozását
# szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük
# 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk

== Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# az eredményünk csökken
# a vagyonunk nő
# az eredményünk nő
# a vagyonunk csökken

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# árut vásárolunk készpénzért
# törlesztjük szállítói tartozásunkat
# a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá
# árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# átutaljuk a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét
# törlesztjük szállítói tartozásunkat
# átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat
# árut vásárolunk készpénzért

== Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# árubeszerzés készpénzért
# hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)
# áruértékesítés készpénzért

== Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# a vagyonunk nagysága nem változik
# az eredményünk nő
# a vagyonunk nő

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk
# gépkocsit vásárolunk készpénzért
# gépkocsit vásárolunk hitelbe
# törlesztjük szállítói tartozásunkat

== Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)
# szállítói tartozás rendezése
# áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}
# beruházási hitelt veszünk fel
# a vevő átutalja tartozását
# 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk
# készpénzért gépkocsit vásárolunk

== Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# 1
# 2
# legalább 3

== Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az ÁFA nem eredménytényező. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az ÁFA mindig eredménytényező. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft
# a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft

== Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft
# a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft

== Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft
# a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft

== Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
#a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft
#a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft

== A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# elsüllyedt költségekről
# közvetlen költségekről
# anyagjellegű költségekről
# személyi jellegű költségekről

== A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetett költségekre igaz, hogy: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni
# a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel
# a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel
# az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük

== A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Költségviselők lehetnek: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# termékek
# termelőüzem
# vállalatirányítás
# szolgáltatások

== A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A bérelszámolás csökkenti... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# a vállalati vagyont
# az eredményt
# a pénzeszközöket

== A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# a pénzeszközöket
# a vállalati vagyont
# az eredményt

== A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# értékcsökkenési leírás
# anyagjellegű költség
# közvetett költség
# személyi jellegű költség

== A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# a számviteli alapelveket
# a számlarendet
# az eszközök és források értékelési szabályzatát
# a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat

== Nem része a számviteli politikának: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# a fordulónapi értékhelyesbítés
# az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
# az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat

== Beruházásként kell nyilvántartani... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}
# a felújítást
# az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig
# a tervszerű, megelőző karbantartást
# a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást

== Beruházásként kell nyilvánítani... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# a bővítést
# a felújítást
# a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat
# a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást

== Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# a földterület, telek, erdő után
# az immateriális javak után
# a kisértékű tárgyi eszközök után
# a készletek után

== Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}
# az üzembe nem helyezett beruházás után
# az ingatlanok után
# a nullára leírt tárgyi eszközök után
# a képzőművészeti alkotások után

== Karbantartásnak minősül... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# a felújítás, korszerűsítés
# a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás
# a tervszerű, megelőző javítások
# a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás

== Karbantartásnak minősül... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}
# a tervszerű, megelőző javítások
# a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás
# a felújítás, korszerűsítés
# a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák

== Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét
# az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg
# olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető
# nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását

== Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra
# akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál
# az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra
# az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg

== Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen
# a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét
# nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását
# az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra

== A maradványérték sosem lehet nulla. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# 5. Értékcsökkenési leírás
# 8. Egyéb ráfordítások

== Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A terven felüli értékcsökkenést: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# ráfordításként kell elszámolni
# költségként kell elszámolni

== Mi a bruttó érték? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége
# az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték
# a bekerülési érték

== A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# 96.100 eFt
# 96.350 eFt
# 121.350 eFt

== Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# költség
# ráfordítás
# kiadás

== Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# bevétel
# hozam
# árbevétel

== Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# hozam
# árbevétel
# bevétel

== Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# ráfordítás
# kiadás
# költség

== Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# hozam
# bevétel
# árbevétel

== Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# kiadás
# ráfordítás
# költség

== Melyik forgalom illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# kiadás
# költség
# egyik sem
# ráfordítás

== Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# hozam
# árbevétel
# bevétel

== Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# költség
# kiadás
# ráfordítás

== Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# ráfordítás
# kiadás
# költség

== Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# költség
# ráfordítás
# kiadás

== Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# ráfordítás
# költség
# kiadás

== Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Összköltséges
# Forgalmi

== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Összköltséges
# Forgalmi

== Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény
# Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény

== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A szabad cash flow az a likvid pénzeszköz, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

Fájl:Szamvitel 2 teszt 2017.pdf

2017-02-28T19:35:18Z

Nagy Bálint:

Számvitel

2017-02-28T19:34:54Z

Nagy Bálint: /* Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz + 2017 tavasz) */

{{Tantárgy
| név = Számvitel
| tárgykód = GT35A002
| kredit = 2
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = nincs
| minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751
}}

==Követelmények==
A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:
*A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.
**Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.
**Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)
*Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.

===Az értékelés ponthatárai===
*00 – 24 pont (1) elégtelen
*25 – 31 pont (2) elégséges
*32 – 38 pont (3) közepes
*39 – 44 pont (4) jó
*45 – 50 pont (5) jeles

===Pótlási lehetőségek===
A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.

==Tananyag röviden==
*Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész
*Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész
*Könyvelési egyszeregy
*Könyvelésmódszertan
*Adózási alapok, ÁFA elszámolása
*Költségek nyilvántartása
*Nyitástól a zárásig
*Mérlegtételek értékelése
*A számvitel nem tűri a pongyolaságot!
*Eredmény kimutatása
*A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása
*A számok minden titkot kifecsegnek

==Segédanyagok==
===Előadások anyaga (2016 ősz)===
*[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]
*[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]
*[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]
*[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]
*[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]
*[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]
*[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]
*[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]
*[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]
*[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]

===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz + 2017 tavasz)===
*[[Media:Szamvitel_1_teszt_2017.pdf|1. teszt]]
*[[Media:Szamvitel_2_teszt_2017.pdf|2. teszt]]
*[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]
*[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]
*[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]
*[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]
*[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]
*[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]
*[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]
*[[Media:10. teszt.pdf|10. teszt]]
*[[Media:Extra teszt.pdf|Extra teszt]]
**a 2016. tavaszi kurzusnak volt ilyen teszt, de az őszinek nem
**időrendben az 5. és a 6. teszt között szerepelt
**kérdései a kikérdezőben is megtalálhatóak

===Kikérdező===
A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel kikérdező|ITT]] található. Hibák előfordulhatnak benne!

==Segédanyagok (régi)==
===Gyakorló tesztek===

Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket

[[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]
{{Rejtett
|mutatott=A kérdéssorok témakörönként
|szöveg=
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]
* <del>[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]</del>
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]
}}

===Előadás===
Régebbi diák, de még használhatóak.

*[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]
*[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]
És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).
A pdf-ben az első oldal az "otthoni tanulás" pdf kidolgozása.

===Gyakorló feladatok, kidolgozások===
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]

Megoldott gyakorló feladatok:
*[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]

===Egyéb===
*[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig
*[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)
*[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]
*[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]
*[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]

Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]

===ZH===

*[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]
*[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]

==Vélemények==

=== 2010 ősz ===

A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.

Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.

A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.

=== 2014 tavasz ===

Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni.

Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.

=== 2016 tavasz ===

Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.

1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Számvitel kikérdező

2017-02-23T19:30:20Z

Nagy Bálint:

{{Kvízoldal
|cím=Számvitel kvíz tesztek alapján
}}

== A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A forrásszámlák… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek
# tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek

== Az eszközszámlák… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek
# tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek

== Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# Jegyzett tőke
# Beruházási hitel
# Adózott eredmény
# Pénztár

== Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Pénztár
# Rövid lejáratú hitelek
# Áruk
# Vevőkövetelés

== Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Áruk
# Rövid lejáratú hitelek
# Pénztár
# Vevőkövetelés

== Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Melyik nem gazdasági esemény? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről
# Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását
# Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse
# Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte

== A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel
# készpénzért vásárolunk árut
# a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára
# a vevő készpénzben fizet nekünk

== A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)
# átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)
# a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)
# a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)

== A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az 2. Áruk (készlet) számla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# árut adunk el
# árut vásárolunk

== A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# az eredményünk csökken
# a vagyonunk nő
# az eredményünk nő
# a vagyonunk csökken

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# készpénzért árut vásárolunk
# a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá
# a vevő átutalja tartozását
# törlesztjük szállítói tartozásunkat

== Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# a vagyonunk csökken
# az eredményünk csökken
# a vagyonunk nő
# a vagyonunk nagysága nem változik

== Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)
# árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)
# szállítói tartozás rendezése

== A szállítói tartozás rendezése... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# hatással van az eredményre
# növeli a vagyont
# csökkenti a vagyont

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# gépkocsit vásárolunk hitelbe
# törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé
# készpénzért anyagot vásárolunk
# 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé
# vevőnk átutalja tartozását
# szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük
# 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk

== Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# az eredményünk csökken
# a vagyonunk nő
# az eredményünk nő
# a vagyonunk csökken

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# árut vásárolunk készpénzért
# törlesztjük szállítói tartozásunkat
# a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá
# árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# átutaljuk a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét
# törlesztjük szállítói tartozásunkat
# átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat
# árut vásárolunk készpénzért

== Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# árubeszerzés készpénzért
# hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)
# áruértékesítés készpénzért

== Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# a vagyonunk nagysága nem változik
# az eredményünk nő
# a vagyonunk nő

== A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk
# gépkocsit vásárolunk készpénzért
# gépkocsit vásárolunk hitelbe
# törlesztjük szállítói tartozásunkat

== Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)
# szállítói tartozás rendezése
# áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)

== Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}
# 1
# 2
# legalább 3

== Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az ÁFA nem eredménytényező. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az ÁFA mindig eredménytényező. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft
# a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft

== Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft
# a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft

== Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft
# a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft

== Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
#a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft
#a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft

== A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# elsüllyedt költségekről
# közvetlen költségekről
# anyagjellegű költségekről
# személyi jellegű költségekről

== A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetett költségekre igaz, hogy: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni
# a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel
# a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel
# az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük

== A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Költségviselők lehetnek: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# termékek
# termelőüzem
# vállalatirányítás
# szolgáltatások

== A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A bérelszámolás csökkenti... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# a vállalati vagyont
# az eredményt
# a pénzeszközöket

== A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# a pénzeszközöket
# a vállalati vagyont
# az eredményt

== A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# értékcsökkenési leírás
# anyagjellegű költség
# közvetett költség
# személyi jellegű költség

== A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# a számviteli alapelveket
# a számlarendet
# az eszközök és források értékelési szabályzatát
# a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat

== Nem része a számviteli politikának: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# a fordulónapi értékhelyesbítés
# az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
# az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat

== Beruházásként kell nyilvántartani... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}
# a felújítást
# az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig
# a tervszerű, megelőző karbantartást
# a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást

== Beruházásként kell nyilvánítani... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# a bővítést
# a felújítást
# a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat
# a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást

== Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# a földterület, telek, erdő után
# az immateriális javak után
# a kisértékű tárgyi eszközök után
# a készletek után

== Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}
# az üzembe nem helyezett beruházás után
# az ingatlanok után
# a nullára leírt tárgyi eszközök után
# a képzőművészeti alkotások után

== Karbantartásnak minősül... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# a felújítás, korszerűsítés
# a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás
# a tervszerű, megelőző javítások
# a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás

== Karbantartásnak minősül... ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}
# a tervszerű, megelőző javítások
# a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás
# a felújítás, korszerűsítés
# a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák

== Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét
# az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg
# olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető
# nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását

== Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra
# akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál
# az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra
# az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg

== Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen
# a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét
# nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását
# az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra

== A maradványérték sosem lehet nulla. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# 5. Értékcsökkenési leírás
# 8. Egyéb ráfordítások

== Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A terven felüli értékcsökkenést: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# ráfordításként kell elszámolni
# költségként kell elszámolni

== Mi a bruttó érték? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége
# az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték
# a bekerülési érték

== A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# 96.100 eFt
# 96.350 eFt
# 121.350 eFt

== Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# költség
# ráfordítás
# kiadás

== Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# bevétel
# hozam
# árbevétel

== Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# hozam
# árbevétel
# bevétel

== Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# ráfordítás
# kiadás
# költség

== Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# hozam
# bevétel
# árbevétel

== Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# kiadás
# ráfordítás
# költség

== Melyik forgalom illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# kiadás
# költség
# egyik sem
# ráfordítás

== Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# hozam
# árbevétel
# bevétel

== Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# költség
# kiadás
# ráfordítás

== Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# ráfordítás
# kiadás
# költség

== Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# költség
# ráfordítás
# kiadás

== Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# ráfordítás
# költség
# kiadás

== Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Összköltséges
# Forgalmi

== Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Összköltséges
# Forgalmi

== Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény
# Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény
# Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény

== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A szabad cash flow az a likvid pénzeszköz, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

== A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

Számvitel

2017-02-23T19:28:38Z

Nagy Bálint: /* Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz + 2017 tavasz) */

{{Tantárgy
| név = Számvitel
| tárgykód = GT35A002
| kredit = 2
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = nincs
| minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751
}}

==Követelmények==
A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:
*A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.
**Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.
**Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)
*Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.

===Az értékelés ponthatárai===
*00 – 24 pont (1) elégtelen
*25 – 31 pont (2) elégséges
*32 – 38 pont (3) közepes
*39 – 44 pont (4) jó
*45 – 50 pont (5) jeles

===Pótlási lehetőségek===
A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.

==Tananyag röviden==
*Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész
*Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész
*Könyvelési egyszeregy
*Könyvelésmódszertan
*Adózási alapok, ÁFA elszámolása
*Költségek nyilvántartása
*Nyitástól a zárásig
*Mérlegtételek értékelése
*A számvitel nem tűri a pongyolaságot!
*Eredmény kimutatása
*A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása
*A számok minden titkot kifecsegnek

==Segédanyagok==
===Előadások anyaga (2016 ősz)===
*[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]
*[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]
*[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]
*[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]
*[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]
*[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]
*[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]
*[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]
*[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]
*[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]

===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz + 2017 tavasz)===
*[[Media:Szamvitel_1_teszt_2017.pdf|1. teszt]]
*[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]
*[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]
*[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]
*[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]
*[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]
*[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]
*[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]
*[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]
*[[Media:10. teszt.pdf|10. teszt]]
*[[Media:Extra teszt.pdf|Extra teszt]]
**a 2016. tavaszi kurzusnak volt ilyen teszt, de az őszinek nem
**időrendben az 5. és a 6. teszt között szerepelt
**kérdései a kikérdezőben is megtalálhatóak

===Kikérdező===
A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel kikérdező|ITT]] található. Hibák előfordulhatnak benne!

==Segédanyagok (régi)==
===Gyakorló tesztek===

Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket

[[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]
{{Rejtett
|mutatott=A kérdéssorok témakörönként
|szöveg=
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]
* <del>[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]</del>
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]
}}

===Előadás===
Régebbi diák, de még használhatóak.

*[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]
*[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]
És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).
A pdf-ben az első oldal az "otthoni tanulás" pdf kidolgozása.

===Gyakorló feladatok, kidolgozások===
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]

Megoldott gyakorló feladatok:
*[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]

===Egyéb===
*[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig
*[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)
*[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]
*[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]
*[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]

Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]

===ZH===

*[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]
*[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]

==Vélemények==

=== 2010 ősz ===

A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.

Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.

A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.

=== 2014 tavasz ===

Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni.

Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.

=== 2016 tavasz ===

Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.

1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Számvitel

2017-02-23T19:27:41Z

Nagy Bálint: /* Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz + 2017 tavasz) */

{{Tantárgy
| név = Számvitel
| tárgykód = GT35A002
| kredit = 2
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = nincs
| minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751
}}

==Követelmények==
A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:
*A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.
**Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.
**Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)
*Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.

===Az értékelés ponthatárai===
*00 – 24 pont (1) elégtelen
*25 – 31 pont (2) elégséges
*32 – 38 pont (3) közepes
*39 – 44 pont (4) jó
*45 – 50 pont (5) jeles

===Pótlási lehetőségek===
A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.

==Tananyag röviden==
*Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész
*Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész
*Könyvelési egyszeregy
*Könyvelésmódszertan
*Adózási alapok, ÁFA elszámolása
*Költségek nyilvántartása
*Nyitástól a zárásig
*Mérlegtételek értékelése
*A számvitel nem tűri a pongyolaságot!
*Eredmény kimutatása
*A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása
*A számok minden titkot kifecsegnek

==Segédanyagok==
===Előadások anyaga (2016 ősz)===
*[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]
*[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]
*[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]
*[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]
*[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]
*[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]
*[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]
*[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]
*[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]
*[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]

===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz + 2017 tavasz)===
*[[Fájl:Szamvitel 1teszt 2017|bélyegkép|1. teszt]]
*[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]
*[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]
*[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]
*[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]
*[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]
*[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]
*[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]
*[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]
*[[Media:10. teszt.pdf|10. teszt]]
*[[Media:Extra teszt.pdf|Extra teszt]]
**a 2016. tavaszi kurzusnak volt ilyen teszt, de az őszinek nem
**időrendben az 5. és a 6. teszt között szerepelt
**kérdései a kikérdezőben is megtalálhatóak

===Kikérdező===
A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel kikérdező|ITT]] található. Hibák előfordulhatnak benne!

==Segédanyagok (régi)==
===Gyakorló tesztek===

Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket

[[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]
{{Rejtett
|mutatott=A kérdéssorok témakörönként
|szöveg=
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]
* <del>[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]</del>
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]
}}

===Előadás===
Régebbi diák, de még használhatóak.

*[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]
*[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]
És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).
A pdf-ben az első oldal az "otthoni tanulás" pdf kidolgozása.

===Gyakorló feladatok, kidolgozások===
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]

Megoldott gyakorló feladatok:
*[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]

===Egyéb===
*[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig
*[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)
*[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]
*[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]
*[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]

Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]

===ZH===

*[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]
*[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]

==Vélemények==

=== 2010 ősz ===

A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.

Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.

A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.

=== 2014 tavasz ===

Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni.

Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.

=== 2016 tavasz ===

Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.

1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Fájl:Szamvitel 1 teszt 2017.pdf

2017-02-23T19:26:01Z

Nagy Bálint:

Számvitel

2017-02-23T19:25:40Z

Nagy Bálint: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Számvitel
| tárgykód = GT35A002
| kredit = 2
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = nincs
| minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751
}}

==Követelmények==
A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:
*A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.
**Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.
**Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)
*Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.

===Az értékelés ponthatárai===
*00 – 24 pont (1) elégtelen
*25 – 31 pont (2) elégséges
*32 – 38 pont (3) közepes
*39 – 44 pont (4) jó
*45 – 50 pont (5) jeles

===Pótlási lehetőségek===
A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.

==Tananyag röviden==
*Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész
*Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész
*Könyvelési egyszeregy
*Könyvelésmódszertan
*Adózási alapok, ÁFA elszámolása
*Költségek nyilvántartása
*Nyitástól a zárásig
*Mérlegtételek értékelése
*A számvitel nem tűri a pongyolaságot!
*Eredmény kimutatása
*A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása
*A számok minden titkot kifecsegnek

==Segédanyagok==
===Előadások anyaga (2016 ősz)===
*[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]
*[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]
*[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]
*[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]
*[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]
*[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]
*[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]
*[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]
*[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]
*[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]

===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz + 2017 tavasz)===

*[[Media:szamvitel_1 teszt_2017.pdf|1. teszt]]
*[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]
*[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]
*[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]
*[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]
*[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]
*[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]
*[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]
*[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]
*[[Media:10. teszt.pdf|10. teszt]]
*[[Media:Extra teszt.pdf|Extra teszt]]
**a 2016. tavaszi kurzusnak volt ilyen teszt, de az őszinek nem
**időrendben az 5. és a 6. teszt között szerepelt
**kérdései a kikérdezőben is megtalálhatóak

===Kikérdező===
A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel kikérdező|ITT]] található. Hibák előfordulhatnak benne!

==Segédanyagok (régi)==
===Gyakorló tesztek===

Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket

[[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]
{{Rejtett
|mutatott=A kérdéssorok témakörönként
|szöveg=
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]
* <del>[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]</del>
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]
* [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]
}}

===Előadás===
Régebbi diák, de még használhatóak.

*[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]
*[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]
*[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]
És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).
A pdf-ben az első oldal az "otthoni tanulás" pdf kidolgozása.

===Gyakorló feladatok, kidolgozások===
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]

Megoldott gyakorló feladatok:
*[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]
*[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]
*[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]

===Egyéb===
*[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig
*[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)
*[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]
*[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]
*[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]

Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]

===ZH===

*[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]
*[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]

==Vélemények==

=== 2010 ősz ===

A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.

Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.

A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.

=== 2014 tavasz ===

Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni.

Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.

=== 2016 tavasz ===

Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.

1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Szoftver projekt laboratórium

2017-01-31T08:59:40Z

Nagy Bálint:

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

2017-01-26T16:27:55Z

Nagy Bálint:

{{Tantárgy
|nev=Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
|tárgykód=GT20A001
|szak=info/villany
|kredit=4
|felev=2014/15 előtt info: 2, villany: 4 2014/15-től info: 4, villany: 5
|kereszt=van
|tanszék=GTK ÜTI
|kiszh=nincs
|nagyzh=4 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showKurzus&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=4752
}}

A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladatának és működésének alapelveivel. A tárgy keretében röviden bemutatásra kerülnek a gazdálkodás- és szervezéstudomány legfontosabb részterületei és aktuális problémái. Ezt követően a vállalkozásgazdaságtan alapjaival foglalkozik és az alábbi fő témaköröket tárgyalja:
*üzleti vállalkozás célja
*termelő és szolgáltató folyamatok
*termelésirányítás
*költséggazdálkodás
*befektetés és finanszírozás

== Követelmények ==

*'''Előtanulmányi rend:''' Nincs.
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban némelyik előadó előszeretettel ad fel bónusz csoportos feladatokat az előadásokon, amikért extra ZH pontokat lehet szerezni (maximum 15).
*'''NagyZH:''' A félév során összesen 4 darab, egyenként 25 pontos nagyZH van, melyek mindegyike 1-1 fő tématerület lezárásaként kerül megírásra az előadások ideje alatt. Nincs minimum követelmény külön-külön az egyes ZH eredményekre, az elégséges egyetlen feltétele, hogy a szumma pontszám legalább 50 legyen. Mindegyik ZH 20 perces, és különböző felépítésű (lásd lentebb).
*'''Félévközi jegy:''' A végső jegy a négy ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:
**50 - 55,9 Elégséges
**56 - 68,9 Közepes
**69 - 80,9 Jó
**81-100 Jeles

== Nagyzárthelyik ==

{| style="border-spacing: 1em; width="60%"
|- style="vertical-align: top;"
| style="width="50% |

=== 1. Zárthelyi ===
Vállalkozásgazdaságtan

Felépítése:
*20 igaz-hamis kérdés (25 pont)

Régebbi zárthelyik:
* [[MenVallGazdZH20070327|2006/07 tavasz]]
* [[MenVallGazdZH20090227|2008/09 tavasz]]

|

=== 3. Zárthelyi ===
Minőség- és megbízhatóságmenedzsment

Felépítése:
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)
*2-3 kis kérdés (4-6 pont)
*1 nagy kérdés (5 pont)

|- style="vertical-align: top;"
|

=== 2. Zárthelyi ===
Termelésgazdaságtan, -menedzsment

Felépítése:
*3 feleletválasztós (6 pont)
*6 igaz-hamis (6 pont)
*2 kis kérdés (6 pont)
*1 nagy kérdés (esszé vagy számolás) (7 pont)

Régebbi zárthelyik:
* [[MenVallGazdZH20070511|2006/07 tavasz]]

|

=== 4. Zárthelyi ===
Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok

Felépítése:
*3 feleletválasztós (6 pont)
*5 kis számításos feladat (10 pont)
*1 nagy számításos feladat (9 pont)

|}

== Segédanyagok ==

===Jegyzetek===

*[http://www.typotex.hu/book/6926/kovesi_janos_menedzsment_es_vallalkozas-gazdasagtan Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan (2015)] - A tárgyhoz tartozó '''új''' hivatalos könyv.
*[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan (2006)]] - A tárgyhoz tartozó '''régi''' hivatalos könyv.
*[[Média:Menval_of_zh234.pdf|Kérdések és válaszok gyors összefoglaló (2013)]] - Az 1. ZH kivételével a kiadott kérdések és válaszok gyors összefoglalója. Az aktuális kérdéssor mindig elérhető a tárgyhonlapon.

{| style="border-spacing: 1em; width="100%"
|- style="vertical-align: top;"
| style="width="50% |

=== Vállalkozásgazdaságtan ===

*2015/2016/2:
**Előadás diái: [[:File:Vallgazd_dia_2015-16-2_1.pdf|1.]] [[:File:Vallgazd_dia_2015-16-2_2.pdf |2.]] [[:File:Vallgazd_dia_2015-16-2_3.pdf|3.]]
**[[:File:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2.pdf|Felkészülést segítő kérdések]]
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]
*2012 tavaszi előadásdiák: [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|1.]] [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|2.]] [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|3.]]

| style="width="50% |

=== Menedzsment alapok ===

*2015/2016/2:
**[[:File:Vallgazd_dia_2015-16-2_4.pdf|Előadás diái]]
**[[:File:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2_2.pdf|Kiadott felkészülést segítő "kérdések"]] (részletek a tankönyvből)
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]
*[[Média:MEV_ZH2_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):
**[[Media:MEV_ZH2_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!
**[[Media:MEV_ZH2_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]
**[[Media:MEV_ZH2_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH|Feleletválasztós kvíz]]
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]
*[[Média:menval_2zh_jegyzet.pdf|Sidel jegyzet]]
*[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadásdiák (2012 tavasz)]]

|- style="vertical-align: top;"
| style="width="50% |

=== Minőség- és megbízhatóságmenedzsment ===

*2015/2016/2:
**[[:File:Vallgazd_dia_2015-16-2_5.pdf|Előadás diái]]
**[[:File:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-3.pdf|Kiadott felkészülést segítő "kérdések"]] (részletek a tankönyvből)
*2013 tavaszi előadásdiák: [[Média:MEV_minoseg_1_2013tav.pdf|1.]] [[Média:MEV_minoseg_2_2013tav.pdf|2.]] [[Média:MEV_minoseg_3_2013tav.pdf|3.]] [[Média:MEV_minoseg_4_2013tav.pdf|4.]]
*[[Média:MEV_ZH3_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):
**[[Media:MEV_ZH3_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!
**[[Media:MEV_ZH3_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]
**[[Media:MEV_ZH3_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH|Feleletválasztós kvíz]]
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]

| style="width="50% |

=== Termelésgazdaságtan, -menedzsment ===

*2015/2016/2:
**[[:File:Vallgazd_dia_2015-16-2_6.pdf|Előadás diái]]
**[[:File:Vallgazd_szampelda_2015-16-2.pdf|Számolásos feladatok megoldásokkal]]
*[[Média:MEV_ZH4KERDESEK_2014.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):
**[[Media:MEV_ZH4_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!
**[[Media:MEV_ZH4_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]
**[[Media:MEV_ZH4_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH|Feleletválasztós kvíz]]
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]
*[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolós feladatok]] - Részletes levezetésekkel
*2012 tavaszi előadásdiák: [[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|1.]] [[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_2.pdf|2.]]

|}

== Tippek ==

*Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia, mivel kérdések 90%-a ki van adva, válaszokkal együtt. Érdemes felkészülni, mert könnyen szerezhető jó jegy. A kikérdezők használata sokat segít!
*Érdemes bejárni előadásokra, mert néha előfordul, hogy valamilyen csoportos feladatot adnak ki előadás alatt és aki részt vesz a "játékban", az akár 2-3 extra pontot is szerezhet.
*Ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyért, akkor érdemes bemenni megtekintésre, főleg év végén, mert ilyen esetben elég barátiak.
*Az elégségest a közepestől csupán 6 pont választja el. Ha úgy jönne ki a lépés, érdemes alaposabban felkészülni az utolsó ZH-ra.
*A számolós példáknál ajánlott a képleteket is leírni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Szoftver projekt laboratórium

2017-01-26T15:44:49Z

Nagy Bálint:

Kódolástechnika

2017-01-19T12:17:05Z

Nagy Bálint: /* Jegy */

{{Tantárgy
|nev=Kódolástechnika
|tárgykód=VIHIAB00
|régitárgykód=VIHIA209
|szak=info
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=van
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/
|levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}

A tárgy 2015-től vizsgás.

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*Az aláírás megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' van.

=== Jegy ===
*Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).

== Segédanyagok ==

*Jegyzetek
**[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]]
**[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]
**[http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]
**[[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf| Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF| Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]
**[[Media:Kódtech_sum.pdf| 2013-as ZH kivonat ]]

* Segédanyagok a régi tárgyoldalról
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]]

* Egyéb
**[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]
**[https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]
**[http://wiki.sch.bme.hu/images/5/57/Igazhamis.zip IgazHamis kikérdező, hiba lehet benne]
**[https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]
**[https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet]

== ZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással
* 2007
**[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás
***Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)
* 2009
**[[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás
* 2010
**[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás
***Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.
*** 4/d-re a megoldás: 3-szor
* 2011
**[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással
***Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az <math>s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}</math>.
* 2013
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve
***Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math> van. A 4. feladat e) részében <math>5x^2</math> van begépelve <math>5x^3</math> helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.
**[[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás
* 2014
**[[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf |2014. 11. 24. ZH ]] megoldással
***Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3
**[[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg |2014. 11. 24. ZH ]] 5ös feladat hosszabb megoldással
* 2016
**[[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg |2016. 11. 16. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf |2016. 11. 16. ZH ]]hivatalos megoldással

== PZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással
* 2011
**[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]
**[[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás
***Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS
* 2013
**[[Media:Kodtech_pzh_2013.png |2013. 12. 13. pótZH ]]
**[[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf |2013. 12. 13. pótZH ]] megoldás
***5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -> n-k=6 és t=(n-k)/2 -> t=3

== Vizsga ==

*2016
**[https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól]
**[https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 vizsga kidolgozás]
**[[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20 vizsga]]
***[[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | 2016.01.20 vizsga megoldás]]
**[[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13 vizsga]]
***[[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | 2016.01.13 kidolgozás]]
*2016/2017 tanév
**[[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19]] megoldással

== Tippek ==

Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.

Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)

== Kedvcsináló ==
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János|Levendovszky aranyköpéseit]].

Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.

Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.

Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladaotk pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)

== Kedvelvevő ==
A hallgatók tényleges tudása és a kapott jegyük között jellemző bármelyik irányban 2-3 jegynyi különbség.
Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Adatbázisok

2017-01-19T12:14:14Z

Nagy Bálint:

{{Tantárgy
|tárgykód=VITMAB00
|régitárgykód=VITMA311
|nev=Adatbázisok
|szak=info
|kredit=5
|felev=3 (régi: 5)
|tanszék=TMIT
|kiszh=6 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAB00/
|targyhonlap=https://www.db.bme.hu/targyak/adatbazisok
|levlista=adatb{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
Az új tárgy felvételéhez [[Bevezetés a számításelméletbe II. | Bevezetés a számításelméletbe 2]], a régi tárgy felvételéhez [[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok'''on való részvétel, max. egyről lehet hiányozni. A gyakorlatok elején '''kisZH'''-t kell írni, ezek eredménye csak visszajelzés, hogy felkészültél-e, nem számít bele a jegybe.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A gyakorlatok és a kisZH-k nem pótolhatók.
**A nagyZH pótlása még nem tisztázott. Ami biztos, hogy ''a pótalkalmon szerzett aláírással nem számíthatóak be a bónuszpontok!''
*** <s>Sándor szerint a nagyZh '''''egyszer''''' pótolható: vagy félév közben, vagy pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében).</s>
*** A HK által kért dékáni állásfoglalás szerint a nagyZh egyszer pótolható szorgalmi időszakban, majd különeljárási díj fejében a pótlási héten mégegyszer. [http://vik.hk/hirek/tvsz-ertelmezes-potlasok-rendjerol [forrás<nowiki>]</nowiki>] [https://www.kth.bme.hu/document/1439/original/TVSZ_ertelmezes_X_20151027.pdf [TVSZ-értelmezés<nowiki>]</nowiki>]
*'''Elővizsga:''' nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' szóbeli, aminek a megkezdéséhez egy 15 perces írásbeli ''beugrón'' kell átesni. A sikeres beugró után tételt kell húzni (ez kb megegyezik az adatbázisok jegyzet tartalomjegyzékével), a felkészülésre kb. 15 perc áll rendelkezésre. Lehetőség szerint – de nem törvényszerűen – a hallgatók a gyakorlatvezetőiknél szóbeliznek, akik a teljes tananyagból tetszőleges sorrendben is tesznek fel kérdéseket, hogy a hallgató felkészültségéről meggyőződjenek.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.
**Akik félév közben min. 4-es ZH-t írtak, azok a beugró alól mentesülnek.

===Félévvégi jegy===
*A jegy megegyezik a szóbeli vizsgára kapott osztályzattal.

== Segédanyagok ==
=== Gyakorlatok ===
# [[Adatbázisok_-_EK_modellezés_gyakorlat|EK modellezés]]
# [[Adatbázisok_-_Relációs_lekérdezések_gyakorlat|Relációs lekérdezések]]
# [[Adatbázisok_-_Normalizálás_gyakorlat|Normalizálás]]
# [[Adatbázisok_-_Fizikai_szervezés_gyakorlat|Fizikai szervezés]]
# [[Adatbázisok_-_Relációs_lekérdezések_optimalizálása_gyakorlat|Relációs lekérdezések optimalizálása]]
# [[Adatbázisok_-_Tranzakciókezelés_gyakorlat|Tranzakciókezelés]]

=== Gyakorlópéldák különböző témakörökben ===
* [[Adatbázisok_-_EK_modellezés_feladatok|EK modellezés]]
* Relációs tervezés
** [http://pts.szit.bme.hu/ Szabó Péter] 2001-ben készített egy segédanyagot a relációs tervezés témakörébe tartozó feladatokkal és megoldásaikkal. A dokumentum apróbb javításokkal letölthető innen: [[Média:adatb_relacios_peldak.pdf|adatb_relacios_peldak.pdf]].
** [[Média:adatb_relacios_konyvtaros_feladat.doc|adatb_relacios_konyvtaros_feladat.doc]]: Szama-féle könyvtáras példa explained
* Hálós adatmodell
** [http://coronet.iicm.tugraz.at/wbtmaster/allcoursescontent/netlib/library.htm Grazi Műszaki Egyetem – hálós modell (angol)]
** [[Média:adatb_halos_gyakorlas.pdf|Háló adatmodell gyakorló feladatok]]

=== Külső linkek ===
* [http://www.agt.bme.hu/szakm/adatb/adatb.htm BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék – Adatbáziskezelés és szervezés] (nem mindig precíz definíciókkal, de sok példával magyaráz)
* [http://www.inf.u-szeged.hu/sites/default/files/db-ea1.pdf Szegedi Tudományegyetem – Adatbázisok előadási jegyzet]
* [http://web.cecs.pdx.edu/~maier/TheoryBook/TRD.html David Maier: The Theory of Relational Databases] a mélyebb ismeretekre vágyóknak ajánlott :)
* [http://phlonx.com/resources/nf3/ Normalizálás érthetően elmagyarázva]

== Zh ==
'''A tanári gárda kérésére újabb zárthelyiket ne töltsünk fel wikire.'''

A zárthelyi sikeres teljesítéséhez szükséges a használt definíciók és elvek pontos ismerete és gyakorlott használata, ennek megfelelően rendszeres tanulás nélkül 1-2 nap intenzív felkészülés nem szokott elég lenni rá. A 10. heti zárthelyi jellemzően szorosan követi más tárgyak számonkéréseit, házi feladat leadásait, ezért érdemes időben nekilátni a felkészülésnek.
A zárthelyi hasonló a Bevezetés a számításelméletbe 1-2. tárgyak írásbeli számonkéréseihez.
4-es vagy 5-ös zárthelyi beugrómentességet garantál a vizsgán, ekkor elég a szóbeli vizsga időpontjában megjelenni. Ez a kedvezmény a pótlási alkalmakra nem vonatkozik, azokon osztályzat helyett csak GO/NO GO eredmény érhető el.
A pótlási alkalmakon (pót zh, aláírás-pótló vizsga) számon kért anyag megegyezik a zh anyagával, az aláírás-pótló vizsga díjköteles.

Az alábbiak nagyon megtévesztőek tudnak lenni szerintem (2015 ősz tapasztalata szerint), sokkal jobban rá megy az elméletre a feladatsor, egyáltalán nem gyakorlati érzetű. Tényleg inkább BSZ jellegű feladatsorra kell számítani, ezek gyakorlásnak elmennek (lévén más nincs, a jegyzettel is ugyanez a gond), de az elméletet érdemes nagyon alaposan átnézni hozzá.

A tárgyhonlapon elérhető egy [https://www.db.bme.hu/targyak/adatbazisok/segedanyagok minta zh] feladatsor és megoldókulcs.

Feladatsorok:

* [[Media:adatb_zh_1996-04-16.pdf | zh 1996. 04. 16. ]]
* [[Media:adatb_zh_1996-04-16_megoldokulcs.pdf | zh 1996. 04. 16. megoldókulcs ]]
* [[Media:adatb_zh_2000-04-25.pdf | zh 2000. 04. 25. ]]
* [[Media:adatb_zh_2000-11-17.pdf | zh 2000. 11. 17. ]]
* [[Media:adatb_zh_2000-11-17_megoldokulcs.pdf | zh 2000. 11. 17. megoldókulcs ]]
* [[Media:adatb_zh_2001-11-16.pdf | zh 2001. 11. 16. ]]
* [[Media:adatb_zh_2002-11-15_a.pdf | zh 2002. 11. 15. A csoport ]]
* [[Media:adatb_zh_2002-11-15_a_megoldokulcs.pdf | zh 2002. 11. 15. A csoport megoldókulcs ]]
* [[Media:adatb_zh_2002-11-15_b.pdf | zh 2002. 11. 15. B csoport ]]
* [[Media:adatb_zh_2002-11-15_b_megoldokulcs.pdf | zh 2002. 11. 15. B csoport megoldókulcs ]]
* [[Media:adatb_zh_2003-11-21.pdf | zh 2003. 11. 21. ]]
* [[Media:adatb_zh_2004-06-02.pdf | zh 2004. 06. 02. ]]
* [[Media:adatb_zh_2004-11-19.pdf | zh 2004. 11. 19. ]]
* [[Media:adatb_zh_2004-11-19_megoldokulcs.pdf | zh 2004. 11. 19. megoldókulcs ]]
* [[Media:adatb_zh_2004-11-30.pdf | zh 2004. 11. 30. ]]
* [[Media:adatb_zh_2005-04-19.pdf | zh 2005. 04. 19. ]]
* [[Media:adatb_zh_2005-05-03.pdf | zh 2005. 05. 03. ]]
* [[Media:adatb_zh_2005-05-03_megoldokulcs.pdf | zh 2005. 05. 03. megoldókulcs ]]
* [[Media:adatb_zh_2006-11-20.pdf | zh 2006. 11. 20. ]]
* [[Media:adatb_zh_2006-11-20_megoldokulcs.pdf | zh 2006. 11. 20. megoldókulcs ]]
* [[Media:adatb_zh_2007-04-25.pdf | zh 2007. 04. 25. ]]

== Vizsga ==
* [[Média:adatb_mintabeugro.docx|Mintabeugró]]
* [[Adatbázisok BSc záróvizsga|BSc záróvizsga]]

'''A tanári gárda kérésére a beugrókat ne töltsük fel wikire.'''

A tárgyból hetente több vizsgaalkalom van. A 2010/2011-es tanévben az őszi félévben összesen 12, a tavaszi félévben 8 vizsgaalkalom volt. Az utolsó vizsgák mindig teltházasak. Mivel az utóbbi időben várólisták vannak minden alkalomra, nem lehet azzal trükközni, hogy más foglalja neked a helyet az utolsó alkalmakon. Ezért érdemes a vizsgáidat jó előre, megfelelően ütemezni. A vizsga a Bevezetés a számításelméletbe 1-2. tantárgyak vizsgáihoz hasonló felkészülést igényel, az anyag mennyisége azonban – ez nyilván szubjektív – nagyobb egy BSz tárgynál, és beugró is van. Jellemzően ugyan a beugró okozza a bukásokat, de a szóbelin is meg lehet bukni. Ugyanakkor ritka a közepesnél rosszabb osztályzat.
A vizsgán nem szükséges alkalmi öltözetben megjelenni, persze az igényesség és ápoltság elvárt :-).

== Tippek ==
=== Régi képzés tippek ===
A BSc képzésen a TMIT tartja a tárgyat, nincs keresztfélév ([https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/287.html csak vizsgakurzus van]), az Adatbázisok [https://www.vik.bme.hu/files/00002166.pdf aláírásra épülő] Szoftver laboratórium 5. pedig nem indul keresztféléven. Mivel a tárgy legkorábban az 5. félévben vehető fel, ezért – ha ekkor nem sikerül aláírást szerezned a tárgyból –, csak a 7. félévben vehető fel újra, így a 8.-ban lehet elvégezni a labort, ami a többi tárgy időre történő teljesítése esetén is fél év csúszást eredményez.

Aláírás hiányában, nyomós indok nélkül, a Szoftver laboratórium 5. méltányossági kérelemmel sem vehető fel. Ezeket a kérvényeket a dékáni hivatal eddig elutasította.

A tárgy anyagának jelentős része szerepel a BSc képzés záróvizsgájában. A tárgy teljesítése nem szükséges a szakirányra bekerüléshez és a Szakdolgozat-készítés tárgy felvételéhez.

=== Általános tippek ===
Az Adatbázisok oktatásának filozófiájáról bővebben a levelezőlista archívumában olvashattok:

* https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/info99/2003-03/msg00029.html
* https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/info99/2003-03/msg00060.html
* https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/info2008/2010-11/msg00319.html
* https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/info2008/2010-11/msg00333.html

=== Miből érdemes tanulni? ===
* Bejárni az előadásokra és a gyakorlatokra, óráról-órára megérteni az ott elhangzottakat
* Gajdos Sándor: Adatbázisok (jegyzet, megvásárolható az I épület könyvtárában)
* A téma iránt mélyebben érdeklődők számára hasznosak lehetnek az alábbi könyvek. A tárgy teljesítéséhez nem szükségesek.
** Ullman–Widom: Adatbázisrendszerek – alapvetés, 2. kiadás, Panem, 2008.
** Garcia-Molina–Ullman–Widom: Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem, 2001.
* [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/adatbazis/dbea.html Katona Gyula diasorai (2005)], [[Média:Adatbazisok_2005_Katona_Gyula_eloadasok.pdf | Katona Gyula előadásai (4 dia/oldal) ]], [[Média:Adatbazisok_2005_Katona_Gyula_eloadasok_1_per_oldal.pdf | Katona Gyula előadásai (1 dia/oldal) ]]

== Kedvcsináló ==

Interjú Gajdos Sándorral: [http://www.impulzus.com/blog/2014/11/27/gajdos-sandor/ Impulzus blog]
=== TMIT, Gajdos Sándor (Ötéves és BSc képzés) ===

==== Tóth Márton ====
Nekunk beharangoztak, hogy huuuu de neheeeeeez ez a targy, es ehhez meg Gajdos is hozzatesz egy lapattal. Hat ezt annyira tem tapasztaltam, de az ellenkezojet se mondanam. Ebben az volt a jo, hogy mindenki besz@rt tole, es tanult mint a guzu, ugyhogy azt kell, hogy mondjam, hogy "Ez a felev legnehezebb targya" :-)
Lenyegeben csak a konyvet kell tudni, de azt nagyon, illetve meg azt a nehany felmondatot, ami nincs benne a konyvben, de oran elmondjak (Gajdos szerette ezeket kerdezni a vizsgan).

==== Percze Dániel ====
Gajdoshoz érdemes bejárni, szerintem jó előadásokat tart. Szerintem nehéz zh, húzós vizsga. Pszichikailag. Mottó: never give up. Azért egy sikeres Gajdos-vizsga után érzi az ember, hogy azért itt letett valamit az asztalra:))

==== Boromissza Gergely ====
Óralátogatás véleményem szerint kötelező. Élvezhetőek az órák, és sokkal részletesebben mondják el, mint ami a jegyzetben benne van, és persze számon is kérik. Jegyzetből önmagában megérteni szerintem az anyagot ZH-ra nehéz. ZH példamegoldás. Az anyagot érteni kell, Gajdos tanár úr nem csinál 2 egyforma ZH-t, úgyhogy előző ZH-kat érdemes átnézni, de bemagolni kár, mert úgyis totál más feladatok lesznek... Vizsga tételszerűségekből áll, de nincs előre tételsor, minden kell, persze szóbeli! (Megéri első alkalommal menni, mert rendesebbek akkor)

==== Szabó Csaba (2012) ====
A tárgyat sokan a BSc legnehezebb tárgyának tulajdonítják, nagyrészt igazuk is van, de azért nem lehetetlen. 2012-ben új jegyzetet adtak ki, melyből jól lehet tanulni, de érdemes előadásra bejárni, mert sokkal jobban meg lehet úgy érteni az anyagot. Gyakorlat kéthetente van, azokra érdemes felkészülve menni, mert csak akkor van értelme rászánni azt a 2 órát.
ZH-ra úgy érdemes felkészülni, hogy témakörönként átolvasod az előadás jegyzetedet (ha van...), majd a könyvet olvasva meg is érted (!!!) az anyagot. Ezután még egyszer végigcsinálod a gyakorlat anyagát (a plusz feladatokat is), addig csinálod amíg meg nem tudod oldani, majd a könyv végén lévő példákat is megoldod magadtól és nem egyből a megoldást nézed meg. Néha sokkal többet ér fél óra gondolkodás egy feladaton, mint 5 példa átnézése megoldással együtt. Vizsgán a beugrót könnyen elronthatja az is aki biztos a tudásában, előfordul hogy elnézünk valamit.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Bevezető fizika

2015-11-24T17:09:07Z

Nagy Bálint: /* Fizika 1 0. zárthelyi */

{{Tantárgy
| név = Bevezető fizika
| tárgykód = TE11AX12
| szak =
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = TTK Fizika Tanszék
| jelenlét = kötelező
| minmunka = gyakorlati példák
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX12/
| tárgyhonlap = http://omg.phy.bme.hu/hu/index.php/bevfiz
}}

== Ismertető ==
*Ez egy '''felkészítő tárgy''', melynek felvétele erősen ajánlott annak, akinek nem sikerült az első félév regisztrációs hetén megírt fizika szintfelmérő. Ugyanis ha az nem sikerült, akkor választhatsz: vagy elvégzed ezt a tárgyat, vagy később 0. ZH-t kell írni Fizika 1-ből. Ha az előbbit választod akkor 1 féléven keresztül, heti egy órában felkészítenek az egyetemi szintű fizika oktatásra, azaz újra leadják a teljes középiskolai fizika anyagot, eléggé gyorsan. Viszont ha elvégzed a tárgyat, akkor nem kell 0. ZH-t írnod Fizika 1-ből, ami azért könnyebbség, mert így két ZH-ban kérik számon ugyanazt az anyagot, nem egyben.
*Mivel ez egy különálló tárgy, ezért az elvégzése véglegesen kiváltja a Fizika 1 0.ZH-ját, tehát a Fizika 1 többszöri felvétele esetén sem kell 0.ZH-t írnod.
*A tárgy felkészítő tárgynak számít, de beszámítható a szabvál tárgyak közé.

==Követelmények==
=== A szorgalmi időszakban ===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**'''Két ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A két ZH-ból az egyik pótolható a pótlási héten.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A két ZH (ZHx) átlaga (A) adja ki a jegyet:
*<math>A= \frac{ZH_1+ZH_2}{2}</math>
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
|-
! A !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100 || 5
|}

==Számonkérések==
===Fizika 1 0. zárthelyi===
* [[Media:Bevfiz_2010_zh_0I.pdf |0zh2010-I.pdf]]: Fizika 0.ZH (Informatikusoknak) 2010.02.11.
* [[Media:Bevfiz_2010_0V.pdf |0zh2010-V.pdf]]: Fizika 0.ZH (Villamosmérnököknek) 2010.02.11.
* [[Media:Fizika-felmérő-2015-javutm.pdf |Fizika-felmérő-2015-javutm.pdf]]: Fizika Szintfelmérő/0.ZH 2015.09.02.
Az anyag ugyanaz volt mindkét szakon, ezért kerülhetett ide a Villamosmérnökök 0.zh-ja is.

===1. zárthelyi===
* [[Media:Bev_fiz1zh_igaz_hamis.doc |2010 ősz - 1.ZH igaz/hamis]] - megoldással
* [[Media:Bevfiz_zh_pot1zh.pdf |Bevfiz1pot.pdf]]: 1.pót
* [[Media:Bevfiz_info_2013_1zh.pdf |2013 ősz - 1.ZH feladatok megoldása]]

===2. zárthelyi===
* [[Media:2ZH_info_a.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatsor(1)]] - igaz/hamis megoldással
* [[Media:2ZH_info_b.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatsor(2)]]
* [[Media:2ZH_mo_a.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] - 1-5
* [[Media:2ZH_mo_b.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] - 6-10
* [[Media:Bevfiz_zh_2011_pot2.pdf |2011 ősz - 2. ZH pót]]
* [[Media:Bevfiz_ZH2_2012osz_feladat.pdf |2012 ősz - 2. ZH feladatok]]
* [[Media:Bevfiz_ZH2_2012osz_megoldas.pdf |2012 ősz - 2. ZH megoldások]]
* [[Media:2ZH_info_mo.pdf |2013 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] jelszó: info

==Segédanyagok==
*Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. (ebből adják a feladatokat): [[Media:Bevfiz_tk_drs1.PDF |drs1.pdf]] [[Media:Bevfiz_tk_drs2.pdf |drs2.pdf]]
*[[Media:Bevfiz_jegyzet_200809_feladatok.pdf |2008/2009-es tematikában előírt feladatok]]
*[[Media:Bevfiz_jegyzet_200809.pdf |kézzel írt jegyzet (elmélet/gyakorlat)]]
*[[Media:Bevfiz_jegyzet_tematika_200809.doc |2008/2009-es tematika]]
*Középiskolai tematikus fizika képletgyűjtemény: [[Media:Bevfiz_jegyzet_kepletgy.pdf |Kepletgy.pdf]]
*Neten talált anyag a Kirchhoff törvényekről. Elég szájbarágós.: [[Media:Bevfiz_jegyzet_Kirchhoff.pdf |Kirchhoff.pdf]]
*A tárgy oktatása során gyakorlaton előforduló feladatok, eredmények és jelenlétellenőrzés: http://fizipedia.bme.hu/index.php/Bevezet%C5%91_Fizika_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak
*Érettségi feladatsorok, megoldásokkal: http://matfiz.p8.hu/erettsegi/erettsegi.html
*Interaktív gyakorlófelület: https://alfa.bme.hu/
*[http://www.phy.bme.hu/~vidagy/bevfiz/info/index.html Vida György gyakorlatvezető által kidolgozott feladatok]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Bevezető fizika

2015-11-24T17:08:28Z

Nagy Bálint: /* Fizika 1 0. zárthelyi */

{{Tantárgy
| név = Bevezető fizika
| tárgykód = TE11AX12
| szak =
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = TTK Fizika Tanszék
| jelenlét = kötelező
| minmunka = gyakorlati példák
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX12/
| tárgyhonlap = http://omg.phy.bme.hu/hu/index.php/bevfiz
}}

== Ismertető ==
*Ez egy '''felkészítő tárgy''', melynek felvétele erősen ajánlott annak, akinek nem sikerült az első félév regisztrációs hetén megírt fizika szintfelmérő. Ugyanis ha az nem sikerült, akkor választhatsz: vagy elvégzed ezt a tárgyat, vagy később 0. ZH-t kell írni Fizika 1-ből. Ha az előbbit választod akkor 1 féléven keresztül, heti egy órában felkészítenek az egyetemi szintű fizika oktatásra, azaz újra leadják a teljes középiskolai fizika anyagot, eléggé gyorsan. Viszont ha elvégzed a tárgyat, akkor nem kell 0. ZH-t írnod Fizika 1-ből, ami azért könnyebbség, mert így két ZH-ban kérik számon ugyanazt az anyagot, nem egyben.
*Mivel ez egy különálló tárgy, ezért az elvégzése véglegesen kiváltja a Fizika 1 0.ZH-ját, tehát a Fizika 1 többszöri felvétele esetén sem kell 0.ZH-t írnod.
*A tárgy felkészítő tárgynak számít, de beszámítható a szabvál tárgyak közé.

==Követelmények==
=== A szorgalmi időszakban ===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**'''Két ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A két ZH-ból az egyik pótolható a pótlási héten.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A két ZH (ZHx) átlaga (A) adja ki a jegyet:
*<math>A= \frac{ZH_1+ZH_2}{2}</math>
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
|-
! A !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100 || 5
|}

==Számonkérések==
===Fizika 1 0. zárthelyi===
* [[Media:Bevfiz_2010_zh_0I.pdf |0zh2010-I.pdf]]: Fizika 0.ZH (Informatikusoknak) 2010.02.11.
* [[Media:Bevfiz_2010_0V.pdf |0zh2010-V.pdf]]: Fizika 0.ZH (Villamosmérnököknek) 2010.02.11.
* [[Media:Fizika-felmérő-2015-javutm.pdf]]: Fizika Szintfelmérő/0.ZH 2015.09.02.
Az anyag ugyanaz volt mindkét szakon, ezért kerülhetett ide a Villamosmérnökök 0.zh-ja is.

===1. zárthelyi===
* [[Media:Bev_fiz1zh_igaz_hamis.doc |2010 ősz - 1.ZH igaz/hamis]] - megoldással
* [[Media:Bevfiz_zh_pot1zh.pdf |Bevfiz1pot.pdf]]: 1.pót
* [[Media:Bevfiz_info_2013_1zh.pdf |2013 ősz - 1.ZH feladatok megoldása]]

===2. zárthelyi===
* [[Media:2ZH_info_a.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatsor(1)]] - igaz/hamis megoldással
* [[Media:2ZH_info_b.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatsor(2)]]
* [[Media:2ZH_mo_a.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] - 1-5
* [[Media:2ZH_mo_b.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] - 6-10
* [[Media:Bevfiz_zh_2011_pot2.pdf |2011 ősz - 2. ZH pót]]
* [[Media:Bevfiz_ZH2_2012osz_feladat.pdf |2012 ősz - 2. ZH feladatok]]
* [[Media:Bevfiz_ZH2_2012osz_megoldas.pdf |2012 ősz - 2. ZH megoldások]]
* [[Media:2ZH_info_mo.pdf |2013 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] jelszó: info

==Segédanyagok==
*Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. (ebből adják a feladatokat): [[Media:Bevfiz_tk_drs1.PDF |drs1.pdf]] [[Media:Bevfiz_tk_drs2.pdf |drs2.pdf]]
*[[Media:Bevfiz_jegyzet_200809_feladatok.pdf |2008/2009-es tematikában előírt feladatok]]
*[[Media:Bevfiz_jegyzet_200809.pdf |kézzel írt jegyzet (elmélet/gyakorlat)]]
*[[Media:Bevfiz_jegyzet_tematika_200809.doc |2008/2009-es tematika]]
*Középiskolai tematikus fizika képletgyűjtemény: [[Media:Bevfiz_jegyzet_kepletgy.pdf |Kepletgy.pdf]]
*Neten talált anyag a Kirchhoff törvényekről. Elég szájbarágós.: [[Media:Bevfiz_jegyzet_Kirchhoff.pdf |Kirchhoff.pdf]]
*A tárgy oktatása során gyakorlaton előforduló feladatok, eredmények és jelenlétellenőrzés: http://fizipedia.bme.hu/index.php/Bevezet%C5%91_Fizika_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak
*Érettségi feladatsorok, megoldásokkal: http://matfiz.p8.hu/erettsegi/erettsegi.html
*Interaktív gyakorlófelület: https://alfa.bme.hu/
*[http://www.phy.bme.hu/~vidagy/bevfiz/info/index.html Vida György gyakorlatvezető által kidolgozott feladatok]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Bevezető fizika

2015-11-24T17:07:32Z

Nagy Bálint: /* Fizika 1 0. zárthelyi */

{{Tantárgy
| név = Bevezető fizika
| tárgykód = TE11AX12
| szak =
| kredit = 2
| félév =
| kereszt =
| tanszék = TTK Fizika Tanszék
| jelenlét = kötelező
| minmunka = gyakorlati példák
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX12/
| tárgyhonlap = http://omg.phy.bme.hu/hu/index.php/bevfiz
}}

== Ismertető ==
*Ez egy '''felkészítő tárgy''', melynek felvétele erősen ajánlott annak, akinek nem sikerült az első félév regisztrációs hetén megírt fizika szintfelmérő. Ugyanis ha az nem sikerült, akkor választhatsz: vagy elvégzed ezt a tárgyat, vagy később 0. ZH-t kell írni Fizika 1-ből. Ha az előbbit választod akkor 1 féléven keresztül, heti egy órában felkészítenek az egyetemi szintű fizika oktatásra, azaz újra leadják a teljes középiskolai fizika anyagot, eléggé gyorsan. Viszont ha elvégzed a tárgyat, akkor nem kell 0. ZH-t írnod Fizika 1-ből, ami azért könnyebbség, mert így két ZH-ban kérik számon ugyanazt az anyagot, nem egyben.
*Mivel ez egy különálló tárgy, ezért az elvégzése véglegesen kiváltja a Fizika 1 0.ZH-ját, tehát a Fizika 1 többszöri felvétele esetén sem kell 0.ZH-t írnod.
*A tárgy felkészítő tárgynak számít, de beszámítható a szabvál tárgyak közé.

==Követelmények==
=== A szorgalmi időszakban ===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**'''Két ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A két ZH-ból az egyik pótolható a pótlási héten.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A két ZH (ZHx) átlaga (A) adja ki a jegyet:
*<math>A= \frac{ZH_1+ZH_2}{2}</math>
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
|-
! A !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100 || 5
|}

==Számonkérések==
===Fizika 1 0. zárthelyi===
* [[Media:Bevfiz_2010_zh_0I.pdf |0zh2010-I.pdf]]: Fizika 0.ZH (Informatikusoknak) 2010.02.11.
* [[Media:Bevfiz_2010_0V.pdf |0zh2010-V.pdf]]: Fizika 0.ZH (Villamosmérnököknek) 2010.02.11.
* [[:File:Fizika-felmérő-2015-javutm.pdf]]: Fizika Szintfelmérő/0.ZH 2015.09.02.
Az anyag ugyanaz volt mindkét szakon, ezért kerülhetett ide a Villamosmérnökök 0.zh-ja is.

===1. zárthelyi===
* [[Media:Bev_fiz1zh_igaz_hamis.doc |2010 ősz - 1.ZH igaz/hamis]] - megoldással
* [[Media:Bevfiz_zh_pot1zh.pdf |Bevfiz1pot.pdf]]: 1.pót
* [[Media:Bevfiz_info_2013_1zh.pdf |2013 ősz - 1.ZH feladatok megoldása]]

===2. zárthelyi===
* [[Media:2ZH_info_a.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatsor(1)]] - igaz/hamis megoldással
* [[Media:2ZH_info_b.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatsor(2)]]
* [[Media:2ZH_mo_a.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] - 1-5
* [[Media:2ZH_mo_b.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] - 6-10
* [[Media:Bevfiz_zh_2011_pot2.pdf |2011 ősz - 2. ZH pót]]
* [[Media:Bevfiz_ZH2_2012osz_feladat.pdf |2012 ősz - 2. ZH feladatok]]
* [[Media:Bevfiz_ZH2_2012osz_megoldas.pdf |2012 ősz - 2. ZH megoldások]]
* [[Media:2ZH_info_mo.pdf |2013 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] jelszó: info

==Segédanyagok==
*Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. (ebből adják a feladatokat): [[Media:Bevfiz_tk_drs1.PDF |drs1.pdf]] [[Media:Bevfiz_tk_drs2.pdf |drs2.pdf]]
*[[Media:Bevfiz_jegyzet_200809_feladatok.pdf |2008/2009-es tematikában előírt feladatok]]
*[[Media:Bevfiz_jegyzet_200809.pdf |kézzel írt jegyzet (elmélet/gyakorlat)]]
*[[Media:Bevfiz_jegyzet_tematika_200809.doc |2008/2009-es tematika]]
*Középiskolai tematikus fizika képletgyűjtemény: [[Media:Bevfiz_jegyzet_kepletgy.pdf |Kepletgy.pdf]]
*Neten talált anyag a Kirchhoff törvényekről. Elég szájbarágós.: [[Media:Bevfiz_jegyzet_Kirchhoff.pdf |Kirchhoff.pdf]]
*A tárgy oktatása során gyakorlaton előforduló feladatok, eredmények és jelenlétellenőrzés: http://fizipedia.bme.hu/index.php/Bevezet%C5%91_Fizika_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak
*Érettségi feladatsorok, megoldásokkal: http://matfiz.p8.hu/erettsegi/erettsegi.html
*Interaktív gyakorlófelület: https://alfa.bme.hu/
*[http://www.phy.bme.hu/~vidagy/bevfiz/info/index.html Vida György gyakorlatvezető által kidolgozott feladatok]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Fizika-felmérő-2015-javutm.pdf

2015-11-24T17:06:16Z

Nagy Bálint: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Digitális technika (2014)

2015-11-08T18:43:21Z

Nagy Bálint: /* ZH */

{{Egyértelműsítő|Digitális technika}}
{{Tantárgy
|név=Digitális technika
|tárgykód=VIMIAA01
|szak=info
|kredit=7
|félév=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=van
|hf=2 db
|levlista=?
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA01/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiaa01}}

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
Nincs.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Max. 2-ről lehet hiányozni)
**A '''laborok''' legalább 70%-án való részvétel. (Max. 2-ről lehet hiányozni)
**'''Egy nagyZH''' megírása.
**'''40 pont elérése''' a számonkérésekből:
***'''NagyZH:''' 60 pont
***'''Házi feladatok:''' két otthon megoldandó feladat, egyenként 15 pontért.
***'''Labor:''' Laboronként jelenléttől és részvételtől függően 0, 0.5 vagy 1 pont.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A nagyZH pótolható.
**A két házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.
**A 14. héten és a póthéten lehetőség van 1-1 labor pótlására.

=== A vizsgaidőszakban ===
Írásbeli vizsga.

===Félévvégi jegy===
*Félévközi pontszám: <math>\left\lceil{\frac {ZH + HF_1 + HF_2 + Labor} 4}\right\rceil, ha~ZH + HF_1 + HF_2 + Labor \geq 40</math>
*Az osztályzat megállapítása 75%-ban az írásbeli vizsga és 25%-ban a félévközi pontszám alapján történik. Az elégséges osztályzathoz a vizsgadolgozat minimum 40%-os teljesítése szükséges.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 79 || 4
|-
|80 - 100|| 5
|}

==Jegyzet==
A tárgyhoz még nem érhető el hivatalos jegyzet, de az előadás diái megtalálhatóak a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiaa01/jegyzetek tárgy honlapján].

==ZH==
* minta ZH (2014): [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/ZH/mintaZH14osz_v1.pdf mintaZH14osz_v1.pdf], [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/ZH/mintaZH14osz_v1m.pdf megoldás]
* minta ZH (2015): [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/ZH/mintaZH15osz_v1.pdf mintaZH15osz_v1.pdf], [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/ZH/mintaZH15osz_v1m.pdf megoldás]

==Vizsga==
* minta vizsga [[:File:Vizsga_minta_v2_m.pdf]], [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/vizsga/Vizsga_minta_v2_m.pdf hivatalos]
* 2015.01.06 [[:File:digit1_vizsga1.pdf]] (kézzel gépelt)
* 2015.01.13.
* 2015.01.27.

==Házi feladat==
A félév során két házi feladat kerül kiadásra, amelyekkel 2×15 pont érhető el.

*2015/2016 ősz:
**1. házi feladat: [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF1/vimiaa01_hf1_2015.pdf feladatkiírás], [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF1/vimiaa01_hf1_2015_segedlet.pdf segédletek], [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF1/vimiaa01_hf1_2015_cimlap.docx címlap], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[:File:Digit_hf1_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]]
**2. házi feladat: [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF2/vimiaa01_hf2_2015.pdf feladatkiírás], [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF2/vimiaa01_hf2_2015_segedlet.pdf segédletek], [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF2/vimiaa01_hf2_2015_cimlap.docx címlap]

*2014/2015 ősz:
**1. házi feladat: [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF1/vimiaa01_hf1_2014.pdf feladatkiírás], [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF1/vimiaa01_hf1_2014_segedlet.pdf segédletek]
**2. házi feladat: [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF2/vimiaa01_hf2_2014.pdf feladatkiírás], [http://home.mit.bme.hu/~rtamas/vimiaa01/HF2/vimiaa01_hf2_2014_segedlet.pdf segédletek]

Szorgalmi feladatból is kiadnak 12 darabot, amikből még plusz 24 pont elérhető.

==Kedvcsináló==

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}