https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=N%C3%A1dor+Roland+Viktor 2026-05-04T19:10:07Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_2._ZH/Rendszermodellez%C3%A9s&diff=196716 2019-05-25T09:15:02Z

<p>Nádor Roland Viktor: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo 2. ZH kikérdező|pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A specifikáció... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> # ...informális, ha többféle értelmezése is lehetséges.<br /> # ...deklaratív, ha nem írja le az elvárt kimeneteket, csak az előállítás módját.<br /> # ...mindig szöveges dokumentum.<br /> # ...nemfunkcionális, ha teljesítmény jellegű követelményeket ír le.<br /> <br /> == Viselkedésmodell absztrakciója során... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> # ...információ vész el.<br /> # ...a lehetséges megvalósítások száma csökken.<br /> # ...elveszhetnek lehetséges lefutási utak.<br /> # ...megjelenhetnek eddig végrehajthatatlan lefutási utak.<br /> <br /> == A futásidejű monitor... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # ...csak a rendszer kimeneteit figyeli.<br /> # ...bemeneti és kimeneti invariánsokat ellenőriz futás közben.<br /> # ...helyettesíti a tesztelést, hiszen képes megakadályozni a hibás működést futás közben.<br /> # ...része a specifikáció alapján elkészült rendszernek.<br /> <br /> == A tesztfedettség... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # ...az elvárt és tapasztalt kimenet egyezőségének mértéke.<br /> # ...0 és 1 közötti érték.<br /> # ...új tesztesetek elkészítésével növelhető.<br /> # ...ha eléri az 1 értéket, akkor garantáltan nincs hiba a modellben / kódban.<br /> <br /> == A modellellenőrzés... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # ...a modell szúróprobaszerű vizsgálata bizonyos inputokra.<br /> # ...matematikailag bizonyítja a modell helyességét.<br /> # ...kisebb számításigényű, mint egy tesztkészlet futtatása, hiszen nem kell ténylegesen végrehajtani a modellt.<br /> # ...képes példát mutatni rá, ha egy adott követelmény nem teljesül a modellben.<br /> <br /> == A folyamatban egy elemi tevékenység vizitációs száma... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # ...a tevékenység átbocsátása és átbocsátóképessége közti arány.<br /> # ...a tevékenység átbocsátása és az egész folyamat átbocsátása közti arány.<br /> # ...kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.<br /> # ...egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.<br /> <br /> == A rendre XP és XQ átbocsátóképességű P és Q elemi tevékenységekből tetszőleges vezérlési elemekkel összeállított folyamat átbocsátóképessége... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # ...min(XP, XQ), ha P és Q egy fork-join blokk két ága.<br /> # ...(XP + XQ), amennyiben szabad a döntés P és Q között.<br /> # ...mindig P és Q közül a szűk keresztmetszet átbocsátóképességével egyezik.<br /> # ...mindenképpen min(XP, XQ).<br /> <br /> == Hallgatók lábméretét és a két Rendszermodellezés ZH-n elért összpontszámát vizsgáljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Ha a két változót párhuzamos koordináta diagramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a töröttvonalak párhuzamosak egymással, akkor mindenki ugyanannyi pontot ért el, mint amekkora a lábmérete.<br /> # Ha a két változót párhuzamos koordináta diagramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a töröttvonalak párhuzamosak egymással, akkor a lábméret lineárisan függ a ZH összpontszámtól.<br /> # Ha a lábméretet és a ZH összpontszámot hisztogramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a két hisztogram pontosan ugyanúgy néz ki, akkor mindenki ugyanannyi pontot ért el, mint amekkora a lábmérete.<br /> # Ha a lábméretet és a ZH összpontszámot hisztogramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a két hisztogram pontosan ugyanúgy néz ki, akkor a lábméret lineárisan függ a ZH összpontszámtól.<br /> <br /> == A szimuláció... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # ...elvégezhető az informatikai rendszer megvalósítása nélkül is.<br /> # ...helyettesíti a tesztelést, mivel minden lehetséges rendszerállapotot biztosan lefed.<br /> # ...célja lehet a rendszer logikai helyességének vizsgálata.<br /> # ...nem támogatja osztott erőforrásokért versengő folyamatok modellezését.<br /> <br /> == Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> # ...felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache tervezésre, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb kérések kiszolgálása.<br /> # ...felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert fordított arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt.<br /> # ...benchmarkokat használhatunk a teljesítménytesztek kiváltására.<br /> # ...benchmarkokat használhatunk arra, hogy egy rendszer áteresztőképességét becsüljük adott felhasználószám mellett.<br /> <br /> == 1000 mért adatpontot összesítve... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # ...a módusz lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> # ...a medián lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> # ...az átlag lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> # ...az első kvartilis lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> <br /> ==Hallgatók lábméretét, szemszínét és képzési fokát (BSc, MSc, PhD) vizsgáljuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> #A lábméret egy rendezett kategorikus változó.<br /> #A szemszín egy rendezett kategorikus változó.<br /> #A képzés foka egy rendezett kategorikus változó.<br /> #A képzés foka numerikus változó.<br /> <br /> ==A specifikáció és az implementáció...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #…egy fejlesztési lépés/lépéssorozat bemenete illetve kimenete.<br /> #…közül a specifikációban van több információtartalom, az a konkrétabb.<br /> #…lehet például egy szöveges leírás és egy azonos jelentésű állapotgép.<br /> #…kapcsolata mindig kölcsönösen egyértelmű, azaz egy specifikációhoz egy implementáció létezik, és fordítva.<br /> <br /> ==Finomítással...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}<br /> #…részletezhetjük a modell működését.<br /> #…részletezhetjük a modell felépítését.<br /> #…részletezhetjük a modell által kezelt adatokat.<br /> #…eszköztől függően akár elkészíthetjük a specifikációnak szánt modell egy implementációját.<br /> <br /> ==A tesztesetek megadásához szükséges...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #…tesztbemenet.<br /> #…tesztfedettségi arány.<br /> #…elvárt kimenet vagy tesztorákulum.<br /> #…futásidejű monitor.<br /> <br /> ==A holtpont...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #…egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.<br /> #…előfordulhat úgy, hogy a rendszer folyamatai egymásra várakoznak.<br /> #…és a végtelen ciklus között fontos különbség, hogy a végtelen ciklusban történhet állapotváltozás, míg a holtpontban nem.<br /> #…determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő.<br /> <br /> ==Egy erőforrás kihasználtsága...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #…nemnegatív.<br /> #…mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál.<br /> #…kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.<br /> #…egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.<br /> <br /> ==Egy folyamat átbocsátási rátája...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> #…nemnegatív.<br /> #…mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál.<br /> #…kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.<br /> #…egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.<br /> <br /> ==Egyensúlyi helyzetben lévő teljesítménymodell esetén...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> #…az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsátóképességet.<br /> #…időegységenként ugyanannyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik.<br /> #…az átbocsátási ráta és az átbocsátóképesség mindig megegyezik.<br /> #…a Little-törvény mindenképpen fennáll.<br /> <br /> ==A folyamatszimuláció és a teljesítménymodellezés esetén...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #…különbség, hogy a szimuláció az erőforrásfoglalások becslése alapján futási eseteket becsül meg, míg a teljesítménymodellen végzett számítások általános összefüggéseket állapítanak meg sok futási eset átlagáról.<br /> #…hasonlóság, hogy mindkét módszer figyelembe veszi az egy tevékenység elvégzésére alkalmas erőforrások számát.<br /> #…hasonlóság, hogy mindkettő támogatja a hierarchikus modelleket (tehát pl. egy összetett tevékenység takarhat több kisebb elemi lépést, különböző erőforrásigényekkel).<br /> #…a két kifejezés pontosan ugyanazt a rendszermodellezési lépést jelöli (az egyik az elérendő cél, a másik a felhasznált technika neve), és ugyanazokban az esetekben alkalmazhatóak.<br /> <br /> ==Vizuális elemzésnél...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #…két folytonos numerikus változó kapcsolatának vizsgálatára használhatunk párhuzamos koordináta diagramot.<br /> #…ha két változó doboz diagramjának (boxplotjának) alakja tökéletesen megegyezik, akkor a változók értékei egyenes arányosságban állnak egymással.<br /> #…a doboz diagramról a konkrét értékek előfordulási száma explicite leolvasható.<br /> #…egy folytonos változó minden hisztogramjáról ugyanaz az információ olvasható le.<br /> <br /> ==Ha a rendszer felépítését vagy terhelését megváltoztatva az átbocsátása megnő...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #…miközben egy adott tevékenységének átbocsátása nem változik, akkor a tevékenység vizitációs száma csökken.<br /> #…de az átbocsátóképessége változatlan, akkor a kihasználtság csökken.<br /> #…akkor (egyensúlyi helyzetet feltételezve) az érkezési ráta is megnőtt.<br /> #…akkor a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma csökken, változatlan válaszidőt feltételezve.<br /> <br /> ==Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> #…benchmarkokból kiolvasható a vizsgált rendszer jövőben várható érkezési rátája.<br /> #…szimulációval megállapítható a különféle terheléseknél várható teljesítmény, és az erőforrások kihasználtságát 40-60% közé érdemes tervezni.<br /> #…felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache méretezésére, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb néhány kérés kiszolgálása.<br /> #…felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert egyenes arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt.<br /> <br /> ==Adatfolyamháló finomításakor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #…halmazfinomítással bővíthetjük a kommunikációs csatornák tokenkészletét, a csatornára illeszkedő csomópontokat hozzáigazítva.<br /> #…a csomópontok (mint önálló viselkedésmodellek) belső működését finomíthatjuk.<br /> #…a csomópontokat kiválthatjuk egy összetett részhálóval.<br /> #…egy viselkedésmodellel leírt rendszerből származtathatjuk a specifikációját.<br /> <br /> ==A jólstrukturált folyamatmodell...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> #…mindig determinisztikus, hiszen nem tartalmazhat elágazást.<br /> #…minden fork-ot szimmetrikusan lezár join-nal, így a folyamat ágai nem fognak két join-nál kölcsönösen egymásra várva deadlockba ragadni.<br /> #…mindig teljesen specifikált a jólstrukturált blokkokból való építkezés miatt.<br /> #…csak olyan ciklust tartalmazhat, amelynek egyetlen kilépési pontja van.<br /> <br /> ==A követelmények...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> #…a megvalósítandó rendszerrel szembeni elvárások.<br /> #…néha többféleképpen értelmezhetőek, ha informálisan vannak megadva.<br /> #…nemfunkcionális jellegű állítások, míg funkcionális feltételek csak az alacsonyabb szintű specifikációkban fogalmazhatóak meg.<br /> #…a modellezés vagy fejlesztés során szerzett tapasztalatok alapján iteratíve pontosíthatóak.<br /> <br /> ==A tesztelés során az orákulum és a referencia között...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #…hasonlóság, hogy mindkettő a tesztelt rendszer kimenetének ellenőrzésére szolgál.<br /> #…különbség, hogy deklaratív követelmények esetén referencia nem mindig adható meg, csak tesztorákulum.<br /> #…kapcsolat, hogy a referenciából szükség szerint mindig készíthető vele azonos jelentésű orákulum, amely egyszerűen a referenciával való egyezőséget vizsgálja.<br /> #…különbség, hogy a referencia tesztbemenet nélkül ellenőrzi a működést, míg az orákulum mellé tesztbemenetet is meg kell adni.<br /> <br /> ==A tesztfedettség...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> #…0 és 1 közötti érték.<br /> #…mérésének célja, hogy becslést kapjunk a tesztkészlet minőségéről, teljességéről.<br /> #…növelhető a tesztorákulum megengedőbbé tételével.<br /> #…növelhető új tesztek felvételével.<br /> <br /> ==A modellellenőrzés...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #…célja, hogy matematikai precizitással igazolja a specifikáció teljesülését.<br /> #…a rendszert futási időben figyelve detektálja, ha az eltér a specifikációtól.<br /> #…statikus elemzés, mivel (pl. a teszteléssel ellentétben) nem szükséges hozzá végrehajtani vagy szimulálni a modellt.<br /> #…a modell összes lehetséges viselkedését kimerítően elemzi.<br /> <br /> ==A végtelen ciklus (livelock) ...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #…jólstrukturált folyamatmodell esetén is előfordulhat.<br /> #…nem fordulhat elő, ha a folyamatmodell teljesen specifikált.<br /> #…esetén a rendszer a modelltől való eltérés nélkül nem képes elhagyni egy adott állapotot, és nem képes input/output viselkedést mutatni.<br /> #…esetén a rendszer a modelltől való eltérés nélkül nem képes elhagyni az állapottér egy bizonyos részét (pl. ciklus), de azon belül képes lehet állapotváltozásra.<br /> <br /> ==A modellező eszközök...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #…egy modell különböző részeit különböző konkrét szintaxisszal is megjeleníthetik.<br /> #…mindig grafikus konkrét szintaxissal dolgoznak, mivel szöveges szintaxisa csak a kódgenerátoroknak és programozási nyelveknek van.<br /> #…abban különböznek a kódgenerátoroktól, hogy a modellező eszközök nem dolgoznak konkrét szintaxissal, míg a kódgenerátorok grafikus konkrét szintaxissal dolgoznak.<br /> #…a strukturális helyességet az absztrakt szintaxison végzett statikus ellenőrzésekkel vizsgálhatják, akár szerkesztés közben is.<br /> <br /> ==A medián...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #...megegyezik egy második kvartilissel, és az 50%-os kvantilissel.<br /> #...mindenképpen nagyobb, mint a módusz, és kisebb, mint az átlag.<br /> #...explicite fel van tüntetve a doboz diagramon (boxplot).<br /> #...csak páratlan sok adat esetén definiált.<br /> <br /> ==Az informatikai rendszer infrastruktúra terhelésének időbeli változása...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> #...a Zipf-törvénnyel modellezhető jól.<br /> #...befolyással lehet a rendszer kihasználtságára.<br /> #...befolyással lehet a rendszer átbocsátási rátájára.<br /> #...befolyással lehet a rendszer átbocsátóképességére.<br /> <br /> ==A fájlszerver egyensúlyi helyzetében lévő teljesítménymodelljében...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> #...a kihasználtság mindig 100%-os.<br /> #...a Little-törvény mindig teljesül.<br /> #...az átbocsátóképesség mindig nagyobb vagy egyenlő, mint az érkezési ráta.<br /> #...az összes fájlra azonos gyakorisággal érkezik kérés.<br /> <br /> ==Kizárólagos erőforrás esetén...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> #...az átbocsátási ráta és az érkezési ráta hányadosa mindig 1.<br /> #...az átbocsátási ráta és az átlagos erőforrás-használati idő szorzata mindig 1.<br /> #...az adott pillanatban az erőforrást használó folyamatpéldányok száma mindig pontosan 1.<br /> #...az erőforrás kihasználtsága mindig 1.<br /> <br /> ==A folyamatban egy adott tevékenység vizitációs száma...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> #...a Zipf-törvény miatt mindig fordítottan arányos a tevékenység átbocsátóképességével.<br /> #...Little-tövény értelmében arányos a tevékenység átbocsátási rátájának és az átlagos végrehajtási idejének szorzatával.<br /> #...egyensúlyi helyzetben megegyezik a tevékenység és az egész folyamat érkezési rátáinak hányadosával.<br /> #...egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.<br /> <br /> ==A modell statikus vizsgálata...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #...alkalmazható viselkedésmodellek esetén.<br /> #...ellenőrizhet szintaktikai szabályokat.<br /> #...kereshet hibamintákat a modellben.<br /> #...tesztorákulumot igényel, és attól statikus, hogy közben nem módosítjuk a rendszermodellt.<br /> <br /> ==A tesztelés célja...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=0|pontozás=-}}<br /> #...szintaktikai szabályok ellenőrzése.<br /> #...meggyőződni a tesztorákulum működésének helyességéről.<br /> #...formális matematikai eszközökkel igazolni a megvalósítás helyességét.<br /> #...a fedettségi értékek kiszámítása.<br /> <br /> ==Egyetlen folytonos numerikus változó ábrázolására célszerűen alkalmazható...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #...a boxplot.<br /> #...az oszlopdiagram.<br /> #...a hisztogram.<br /> #...a scatterplot (pontfelhő / pont-pont diagram).<br /> <br /> ==Egy numerikus változó 55 adatpontból számított középértékei közül...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #...az átlag lehet kisebb, mint a medián.<br /> #...a medián lehet kisebb, mint a módusz.<br /> #...lehet egyszerre több módusz érték.<br /> #...lehet egyszerre több medián érték.<br /> <br /> ==Egy változó 95 adatpontból számított középértékei közül...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #...folytonos numerikus változó esetén a medián közvetlenül leolvasható a boxplotról.<br /> #...folytonos numerikus változó esetén az átlag közvetlenül leolvasható a boxplotról.<br /> #...diszkrét numerikus változó esetén az átlag mindig kiszámítható a hisztogram alapján.<br /> #...kategorikus változó esetén a módusz közvetlenül leolvasható az oszlopdiagramról.<br /> <br /> ==A kódgenerátor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #...inputja lehet szöveges szintaxissal adott modell.<br /> #...inputja lehet grafikus szintaxissal adott modell.<br /> #...outputja lehet egy program forráskódja mint szövegfájl.<br /> #...abban különbözik a fordítóprogramoktól, hogy hatékonyabb programot eredményez.<br /> <br /> ==A formális verifikáció egyik fajtája, a modellellenőrzés...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #...alkalmazható viselkedésmodellek esetén.<br /> #...hátránya, hogy soha nem tud ellenpéldát adni.<br /> #...előnye, hogy a tesztelésnél általában kisebb számításigényű.<br /> #...előnye, hogy lehetséges viselkedéseket kimerítően elemzi.<br /> <br /> ==A folyamatmodell...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}<br /> #...valamely döntési (decision) csomópontját elhagyó vezérlési élek őrfeltételhez köthetőek.<br /> #...teljesen specifikált, ha minden döntésnél legalább egy kimenő vezérlési él engedélyezett.<br /> #...determinisztikus, ha minden döntésnél legfeljebb egy kimenő vezérlési él engedélyezett.<br /> #...lehet egyszerre jólstrukturált és nemdeterminisztikus.<br /> <br /> ==A tesztfedettség...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #...mindig 0 és 1 közé eső szám.<br /> #...a tesztorákulum hatékonyságát jellemzi.<br /> #...a tesztelt rendszer által sikeresen teljesített tesztek arányszámával egyezik.<br /> #...azt jellemzi, hogy a tesztelt rendszer adott modelljének mekkora részét próbálja ki legalább egyszer a tesztkészlet.<br /> <br /> ==A tesztkészlet...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=0|pontozás=-}}<br /> #...mindig egyetlen inputsorozatból áll.<br /> #...csak statikus elemzésnél használatos.<br /> #...összeállítása során célszerű minél alacsonyabb tesztfedettségre törekedni.<br /> #...csak olyan követelményt ellenőrizhet, amelyik minden adott inputsorozat esetén kizárólag egy kimeneti szekvenciát fogad el.<br /> <br /> ==Ha adott 101 adatpont, amelyből 100 egymáshoz közeli értékű és 1 nagymértékben kiugró (extreme outlier) adatpontunk van, akkor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #...a medián érzéketlen arra, hogy mennyire nagy a kiugró érték.<br /> #...az átlag érzéketlen arra, hogy mennyire nagy a kiugró érték.<br /> #...a módusz (feltéve hogy egyértelmű) érzéketlen arra, hogy mennyire nagy a kiugró érték.<br /> #...a boxploton a kiugró értéket le fogja fedni a &quot;doboz&quot;.<br /> <br /> ==Ha a diagramon ábrázolt változókat tekintve több adatpont egybeesik, akkor az overplotting probléma...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> #...nehezen értelmezhetővé teheti a boxplotot.<br /> #...nehezen értelmezhetővé teheti a scatterplotot (pontfelhő / pont-pont diagram).<br /> #...például átlátszóság használatával elkerülhető.<br /> #...például a hisztogram bin (intervallum) szélességének megfelelő megválasztásával elkerülhető.<br /> <br /> ==Ha ismert az egyensúlyi helyzetben lévő folyamat átlagos végrehajtási ideje és az egyszerre végrehajtás alatt álló folyamatpéldányok átlagos száma, akkor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #...alsó becslés adható a folyamat átbocsátóképességére.<br /> #...felső becslés adható a folyamat átbocsátóképességére.<br /> #...meghatározható az érkezési ráta és az átbocsátás.<br /> #...meghatározható a kihasználtság.<br /> <br /> ==A fájlszerver egyensúlyi helyzetében lévő teljesítménymodelljében...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #...az átbocsátási ráta és az érkezési ráta hányadosa mindig 1.<br /> #...az átbocsátási ráta és az átlagos végrehajtási idő szorzata mindig 1.<br /> #...az egyszerre végrehajtás alatt álló folyamatpéldányok száma átlagosan 1.<br /> #...a folyamat kihasználtsága mindig 1.<br /> <br /> ==Egy teljesítménymodellben előfordulhat, hogy egy részfolyamat...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> #...vizitációs száma negatív.<br /> #...vizitációs száma 1-nél nagyobb.<br /> #...kihasználtsága negatív.<br /> #...kihasználtsága 1-nél nagyobb.<br /> <br /> ==A kódgenerátor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> #...célja, hogy a modell helyességét statikus elemzéssel vizsgálja.<br /> #...szövegfájlként képes program forráskódját előállítani.<br /> #...inputja mindig folyamatmodell.<br /> #...inputja mindig típusgráf.<br /> <br /> ==A Little-törvény alkalmazásakor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}<br /> #...azt feltételezzük, hogy a beérkezési ráta nem nagyobb, mint az átbocsátóképesség.<br /> #...meghatározhatjuk a rendszerben egyidejűleg tartózkodó kérések átlagos számát, a valóságban azonban ez időnként ennél nagyobb értéket is felvehet.<br /> #...ha a rendszerben töltött idő azonos átbocsátás mellett nő, akkor nagyobb N (átlagos átlapolódási fok) értékre számítunk.<br /> #...ha az átbocsátás csökken, attól a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma nőhet is, a válaszidő esetleges változásától függően.<br /> <br /> ==Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> #...felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache tervezésre, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb kérések kiszolgálása.<br /> #...felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert fordított arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt.<br /> #...gyakran alkalmazott egyszerűsítő feltételezés, hogy az elvégzendő munkamennyiség (összes foglaltsági idő) a terheléssel (beérkező kérések száma) arányos.<br /> #...gyakran alkalmazott egyszerűsítő feltételezés, hogy a kapacitással (erőforráspéldányok számával) arányos az átbocsátóképesség.<br /> <br /> ==A deadlock vagy holtpont...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #...és a livelock között fontos különbség, hogy a livelockban történhet állapotváltozás, míg a deadlockban nem.<br /> #...egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.<br /> #...teljesen specifikált és jólstrukturált folyamatban nem fordulhat elő.<br /> #...előállhat úgy, hogy egy olyan ciklusba lépünk be, amelynek a kilépési feltétele sose fog teljesülni.<br /> <br /> ==A tesztelés során...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> #...a tesztbemenenet egy olyan gép, program vagy mechanizmus, melynek feladata a kapott input vizsgálata a specifikáció vagy követelmények szempontjából.<br /> #...mindig elég a tesztbemeneteket megadni, hiszen a kimeneteket úgy is kiszámítja a tesztelt rendszer.<br /> #...végrehajtjuk a rendszert vagy a modelljét ill. szimuláljuk a működését, ezért számít dinamikus ellenőrzésnek.<br /> #...nem módosítjuk a rendszermodellt, ezért számít statikus ellenőrzésnek.<br /> <br /> ==A tesztfedettség...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #...annak mértéke, hogy a teszteléskor a modell vagy szoftver mekkora részét próbáljuk ki.<br /> #...csak egyetlen tesztesetre számítható.<br /> #...lehet nagyobb, mint 1, ha a folyamatban van ciklus.<br /> #...lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet/utasítás fedettség azt is jelenti, hogy minden lehetséges bemenetsorozatot leteszteltünk.<br /> <br /> ==Egy folytonos változó jellemző értékeit doboz diagrammal (boxplottal) és hisztogrammal is ábrázoljuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #A boxplotról mindig közvetlenül leolvasható az első kvartilis.<br /> #A boxplotról mindig közvetlenül leolvasható a 40. percentilis.<br /> #A boxplotról mindig közvetlenül leolvasható a módusz.<br /> #Minden információ, amely a doboz diagramról könnyen leolvasható, a hisztogramról is könnyen leolvasható, emiatt tekintjük a doboz diagramot a hisztogram egyfajta absztrakciójának.<br /> <br /> ==Egy numerikus változó 99 adatpontból számított középértékei közül...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> #...az átlag lehet nagyobb, mint a medián.<br /> #...a medián lehet nagyobb, mint a módusz.<br /> #...lehet egyszerre több medián érték.<br /> #...lehet egyszerre több módusz érték.<br /> <br /> ==A tesztfedettség...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #...annak mértéke, hogy a teszteléskor a modell mekkora részét futtatjuk.<br /> #...csak egyetlen tesztesetre számítható.<br /> #...lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség mindig 100%-os állapotátfedést is eredményez.<br /> #...lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség azt is jelenti, hogy minden lehetséges bemenetsorozatot leteszteltünk.<br /> <br /> ==A livelock...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #...és a deadlock között fontos különbség, hogy a livelockban történhet állapotváltozás, míg a deadlockban nem.<br /> #...egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.<br /> #...jólstrukturált folyamatban nem fordulhat elő.<br /> #...előállhat úgy, hogy egy olyan ciklusba lépünk be, amelynek a kilépési feltétele sose fog teljesülni.<br /> <br /> ==Tesztelni...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}<br /> #...csak programkódot vagy belőle származó modellt lehet.<br /> #...modellek közül csak a végrehajthatóakat lehet.<br /> #...funckinális és nem funkcionális követelményeket is lehet.<br /> #...csak specifikáció vagy követelmények ismeretében lehet.<br /> <br /> ==A tesztelés során...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #...az orákulum egy olyan gép, program vagy mechanizmus, melynek feladata a kapott kimenet vizsgálata a specifikáció vagy követelmény szempontjából.<br /> #...a referencia egy olyan gép, program vagy mechanzimus, melynek feladata a kapott kimenet vizsgálata a specifikáció vagy követelmények szempontjából.<br /> #...mindig elég a tesztbemeneteket megadni, hiszen a kimeneteket úgy is kiszámíthatja a tesztelt rendszer.<br /> #...nem módosítjuk a rendszermodellt, ezért számít statikus ellenőrzésnek.<br /> <br /> ==Egy tesztorákulum...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> #...mellé mindig kell tesztbemenetet is adni, míg a referencia tesztbemenet nélkül is ellenőrizni a helyes működést.<br /> #...mindig pontosan megmondja, hogy mi az elvárt kimenet.<br /> #...mindig készíthető a tesztesethez, ha készíthető hozzá referencia.<br /> #...minden esetben felhasználja a rendszernek adott tesztbemenetet.<br /> <br /> ==Eddigi mért értékeink 101, 101, 101, 103, 106, 110, 111, 115. Hozzátehetünk ehhez a számhalmazhoz egy pozitív elemet úgy, hogy...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> #...a medián 105 legyen.<br /> #...a módusz nagyobb legyen, mint a medián.<br /> #...a medián nagyobb legyen, mint az átlag.<br /> #...az átlag nagyobb legyen, mint 115.<br /> <br /> == A tesztfedettség... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # ...ha eléri az 1 értéket, akkor granatáltan nincs hiba a modellben/kódban.<br /> # ...lehetséges értelmezései közül a 100%-os állapotfedés mindig 100%-os átmenet fedettség is eredményez.<br /> # ...az elvárt és a tapasztalt kimenet egyezőségének mértéke.<br /> # ...új tesztesetek elkészítésével növelhető.<br /> <br /> ==A deadlock...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> #...csak folyamatmodelleken értelmezett fogalom.<br /> #...jólstrukturált, teljesen specifikált folyamatban nem fordulhat elő.<br /> #...olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.<br /> #...determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő.<br /> <br /> ==Egy numerikus változó... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}<br /> #...mindig egyértelműen származtatható egy vele azonos átlagú nominális változóból.<br /> #...értékének eloszlását szokás párhuzamos koordináta diagramon, más néven oszlopdiagramon ábrázolni.<br /> #...másik numerikus változóhoz való viszonyának ábrázolására használható pont-pont diagram, más néven scatterplot.<br /> #...olyan változó, melyen értelmezhetők az alapvető aritmetikai műveletek.<br /> <br /> ==Ha egy egyensúlyi helyzetben lévő rendszer teljesítménymérése során másodpercenként átlagolt érkezési és átbocsátási ráta adataink vannak,...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> #...a két jellemző közti összefüggést vizsgálhatjuk párhuzamos koordináta diagramon.<br /> #...külön-külön dobozdiagramon ábrázolva a két adatsort, a mért adatpárok közti összefüggések leolvashatóak.<br /> #...a kihasználtság becsülhető ezekből az értékekből, ha ismerjük az átbocsátóképességet.<br /> #...kellő számú mérésnél lineáris regresszióval érdemes közelíteni a két jellemző közti összefüggést.<br /> <br /> ==Viselkedésmodellek ellenőrzésekor a vizsgált rendszer a követelményt biztosan...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #...teljesíti, ha formális helyességbizonyítással ellenőrizzük egy követelmény teljesülését, és nem találunk hibát.<br /> #...nem teljesíti, ha formális helyességbizonyítással ellenőrizzük egy követelmény helyességét, és hibát találunk.<br /> #...nem teljesíti, ha egy a követelményt helyesen ellenőrző teszteset hibát mutat ki.<br /> #...teljesíti, ha egy a követelményt helyesen ellenőrző teszteset nem mutat ki hibát.</div>

Nádor Roland Viktor