<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Muzslai+L%C3%A1szl%C3%B3</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Muzslai+L%C3%A1szl%C3%B3"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Muzslai_L%C3%A1szl%C3%B3"/>
	<updated>2026-04-23T00:34:00Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mobil-_%C3%A9s_webes_szoftverek_web_kikerdezo&amp;diff=205097</id>
		<title>Mobil- és webes szoftverek web kikerdezo</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mobil-_%C3%A9s_webes_szoftverek_web_kikerdezo&amp;diff=205097"/>
		<updated>2023-12-14T18:03:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Muzslai László: Ha egy HTML elemet csak fullHD felbontáson szeretnénk elrejteni, akkor az alábbiak közül melyik CSS osztályt tegyük az elemre? javítás&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Mobil- és webes szoftverek}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Mobil-és webes szoftverek web kikérdező}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy változónak nem adunk meg értéket, akkor az null lesz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy input mezőt melyik attribútummal lehet kötelezően kitölthetővé tenni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# mustfill&lt;br /&gt;
# pattern&lt;br /&gt;
# req&lt;br /&gt;
# required&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy HTML elemen azt szeretnénk megadni, hogy minden felbontáson 4 oszlop széles legyen, azt melyik osztállyal tehetjük meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# col-sm-4&lt;br /&gt;
# col-4&lt;br /&gt;
# col-lg-4&lt;br /&gt;
# col-xl-4&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik(ek) block elem(ek)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# p&lt;br /&gt;
# a&lt;br /&gt;
# div&lt;br /&gt;
# span&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A var-ral létrehozott változók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak a blokkon belül láthatóak.&lt;br /&gt;
# csak a függvényen belül láthatóak.&lt;br /&gt;
# mindig mindenhonnan láthatóak.&lt;br /&gt;
# var-ral nem lehet változót létrehozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Statikus kiszolgálással csak statikus weboldalt lehet készíteni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lehet-e HTML oldalt validálni, hogy megfelel-e a szabványnak? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bootstrap griddel készíthető reszponzív design. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik metódus tipikusan nem idempotens? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TRACE&lt;br /&gt;
# GET&lt;br /&gt;
# HEAD&lt;br /&gt;
# POST&lt;br /&gt;
# PUT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mivel tudunk a DOM-ből összetett selector alapján elemeket lekérdezni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# document.getElementById()&lt;br /&gt;
# document.getElements()&lt;br /&gt;
# document.getElement()&lt;br /&gt;
# document.querySelector()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan tudunk egy gomb (btn) kattintás eseményre feliratkozni ha több eseménykezelőt is támogatni kell? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# btn.click = function() { ... }&lt;br /&gt;
# btn.AddEventListener( &amp;quot;click&amp;quot;, function() {...})&lt;br /&gt;
# document.AddEventListener( btn, &amp;quot;click&amp;quot; function() {...} )&lt;br /&gt;
# btn.onclick = function() { ... }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy HTML elemet csak fullHD felbontáson szeretnénk elrejteni, akkor az alábbiak közül melyik CSS osztályt tegyük az elemre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# d-flex d-xl-none&lt;br /&gt;
# d-flex d-none&lt;br /&gt;
# d-none d-xl-flex&lt;br /&gt;
# d-sm-none d-xl-flex&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik előre definiált bootstrap osztállyal tudjuk a bal oldali padding méretét megváltoztatni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# pl-2&lt;br /&gt;
# mt-2&lt;br /&gt;
# ml-2&lt;br /&gt;
# pt-2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a flex-direction értékét column-ra állítjuk, akkor a flex-end szerinti igazítás mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az elemeket lentre rendezzük&lt;br /&gt;
# Az elemeket jobbra rendezzük&lt;br /&gt;
# Az elemeket balra rendezzük&lt;br /&gt;
# Az elemeket fentre rendezzük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tulajdonság beállításával tudjuk a flexboxos elemeket több sorossá tenni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# display&lt;br /&gt;
# Nem lehet&lt;br /&gt;
# flex-wrap&lt;br /&gt;
# flex&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Inline elembe tehetünk-e inline elemet? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A JavaScriptben létezik a függvény overload. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A document.ready eseményben fel tudunk-e iratkozni a később, dinamikusan JavaScriptből létrehozott elemek click eseményére? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem, mert a documentum ready esemény lefutásakor még nem létezik az elem így nem tudunk rá selectort írni.&lt;br /&gt;
# Igen, az on függvénnyel, ha két paramétert adunk meg neki.&lt;br /&gt;
# Igen, ha az egyik őséhez regisztráljuk be az eseménykezelőt és az on függvénynek megadjuk még egy selectort második paraméterként.&lt;br /&gt;
# Nem, a jQuery on függvényével csak az oldal betöltődésekor létező elemekre lehet feliratkozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A div #ul selector melyik elemre fog illeszkedni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A div leszármazottjai közül az id=&amp;quot;ul&amp;quot; attibútummal rendelkezőre&lt;br /&gt;
# Arra a div-re amin a class=&amp;quot;ul&amp;quot; rajta van&lt;br /&gt;
# Arra a div-re ahol az id=&amp;quot;ul&amp;quot;&lt;br /&gt;
# Csak a div közvetlen leszármazottjaira amiknek az id-ja &amp;quot;ul&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A div#content selector melyik elemre fog illeszkedni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Arra a div-re amin a class=&amp;quot;content&amp;quot; rajta van&lt;br /&gt;
# Arra a div-re ahol az id=&amp;quot;content&amp;quot;&lt;br /&gt;
# Annak a divnek az összes leszármazottjára, ahol az id=&amp;quot;content&amp;quot;&lt;br /&gt;
# Annak a divnek a gyerekeire, aminek az id-ja &amp;quot;content&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lesz a 2020 + &#039;január&#039; + 1 kifejezés értéke? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem lehet kiértékelni, mert numbert és stringet nem lehet összeadni&lt;br /&gt;
# 2020január1&lt;br /&gt;
# NaN&lt;br /&gt;
# 2021január&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan tud jQuery-vel feliratkozni az ul tagek összes li-jének a &#039;click&#039; eseményre úgy, hogy a dinamikusan (pl: JavaScriptből) létrehozott li-kre is lefusson az eseménykezelő? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem lehet így feliratkozni&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;ul&amp;quot;).on(&amp;quot;click&amp;quot;, &amp;quot;li&amp;quot;, function( e ) { ... } )&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;ul&amp;quot;).on(&amp;quot;click&amp;quot;, function( e ) { ... } )&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;li&amp;quot;).on(&amp;quot;click&amp;quot;, function( e ) { ... })&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik(ek) truthy(k)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 123&lt;br /&gt;
# undefined&lt;br /&gt;
# false&lt;br /&gt;
# {}&lt;br /&gt;
# null&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &#039;0&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy JavaScript függvényt kevesebb paraméterrel hívunk meg, akkor ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kihagyott paraméterek értéke undefined lesz.&lt;br /&gt;
# A kihagyott paraméter értéke &#039;&#039; (üres string) lesz.&lt;br /&gt;
# A kihagyott paraméterek értéke null lesz.&lt;br /&gt;
# Hibát fogunk kapni, hogy ennyi paraméterrel nem létezik függvény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy !important-al megadott szabályt nem lehet felülírni, mert az a legerősebb szabály. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítások igazak az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A readonly vagy disabled attribútummal ellátott input nem szerkeszthető a böngészőben.&lt;br /&gt;
# A disabled attribútummal ellátott input nem jelenik meg a böngészőben.&lt;br /&gt;
# A disabled attribútummal ellátott input értékét a kliens felküldi a szerverre.&lt;br /&gt;
# A readonly attibútummal ellátott input értékét a kliens felküldi a szerverre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Inline elemekre a width segítségével lehet megadni szélességet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha fájlt szeretnénk feltölteni egy input taggel, akkor mit kell beállítani? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A form tagen a type=&amp;quot;multipart/form-data&amp;quot;-t&lt;br /&gt;
# A form tagen az encType=&amp;quot;multipart/form-data&amp;quot;-t&lt;br /&gt;
# Az inputon a type=&amp;quot;file&amp;quot;-t&lt;br /&gt;
# A form tagen a type=&amp;quot;file&amp;quot;-t&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bootstrap grid hány oszlopot definiál alapértelmezés szerint? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
# 10&lt;br /&gt;
# 12&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy HTML-ben inline megadott stílust CSS-ből csak !important szabállyal lehet felüldefiniálni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A let-tel létrehozott változók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak a blokkon belül láthatóak.&lt;br /&gt;
# csak a függvényen belül láthatóak.&lt;br /&gt;
# mindig mindenhonnan láthatóak.&lt;br /&gt;
# let-tel nem lehet változót létrehozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mivel tudunk a DOM-ből tag alapján elemeket lekérdezni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# document.getElementsByTagName()&lt;br /&gt;
# window.getElementsByTagName()&lt;br /&gt;
# document.getElementsByName()&lt;br /&gt;
# document.querySelector()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nem típus a JavaScriptben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Undefined&lt;br /&gt;
# Boolean&lt;br /&gt;
# Integer&lt;br /&gt;
# Number&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen attribútummal adhatjuk meg egy egysoros szöveges beviteli mező maximális hosszát? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# maxlength&lt;br /&gt;
# length&lt;br /&gt;
# maximum&lt;br /&gt;
# max&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A JSON.parse() ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a teljes objektumot létre fogja hozni, függetlenül attól, hogy van-e benne függvény.&lt;br /&gt;
# sztringgé alakítja a megkapott objektumot.&lt;br /&gt;
# nem fogja létrehozni a JSON stringben szereplő függvényeket.&lt;br /&gt;
# hibát fog dobni, ha a JSON sztring-ben szerepel függvény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan tudunk feliratkozni jQuery-vel egy ID-val azonosított elem &#039;submit&#039; eseményére? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;form&amp;quot;).on(&amp;quot;submit&amp;quot;, function() { ... })&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;myForm&amp;quot;).submit(function() { ... } )&lt;br /&gt;
# $(document).submit(function() { ... } )&lt;br /&gt;
# $(myForm).on(&amp;quot;submit&amp;quot;, function() { ... })&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JavaScriptben vannak public és private változók. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy position: absolute pozícionált kép mihez képest abszolút? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ahhoz a legközelebbi szülőhöz képest, ami relative pozícionált.&lt;br /&gt;
# Mindig body-hoz képest.&lt;br /&gt;
# A legközelebbi szülőhöz képest, amin a position: static.&lt;br /&gt;
# A közvetlen szülőhöz képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A const-tal létrehozott változóknak kötelező a létrehozáskor értéket adni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bootstrap gridben egy konkrét tartalmi elem több oszlopon is átnyúlhat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan köthetünk össze HTML-ben egy címkét és egy szövegdobozt úgy, hogy a címkére kattintva a szövegdobozba kerüljön a kurzor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A label for attribútumával és az input id attribútumával&lt;br /&gt;
# Az input for attribútumával és a label id attribútumával&lt;br /&gt;
# Ha egymás után következnek, akkor automatikusan össze lesznek kötve&lt;br /&gt;
# HTML-ben ez nem lehetséges, csak JavaScriptben&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Muzslai László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=203945</id>
		<title>Operációs rendszerek ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=203945"/>
		<updated>2023-04-30T00:11:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Muzslai László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&#039;&#039; Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|Operációs rendszerek}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)&lt;br /&gt;
|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a &amp;quot;fut&amp;quot;. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX cron középtávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&amp;gt;FK állapotátmenetet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF végrehajthat F-&amp;gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&amp;gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeBSD Linux disztribúció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows 10 OS telefonon is működik(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows alapú(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;lapok tárba fagyasztása&amp;quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A strucc-algoritmus a holtpont &amp;quot;kezelésének&amp;quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer forráskódja lehet néhány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Muzslai László</name></author>
	</entry>
</feed>