<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Momo2828</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Momo2828"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Momo2828"/>
	<updated>2026-05-17T09:42:47Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_-_Lehets%C3%A9ges_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=174932</id>
		<title>Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_-_Lehets%C3%A9ges_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=174932"/>
		<updated>2014-01-12T18:10:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Momo2828: /* JAVA */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szoftvertechnológia}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing| Google Docs-segédlet (Lehetséges vizsgakérdések)] Wikis változata. Innentől szerkesszük itt, köszi! (&amp;lt;sub&amp;gt;Hint az ilyen doksik Wikis átalakításához: docx-ben letölt, [http://www.microsoft.com/en-us/download/details.aspx?id=12298 Microsoft Office Word Add-in For MediaWiki] felrak, majd MediaWiki-formátumban elmentés (txt), majd annak Wikire történő bemásolása, némi korrekciók, és kész.&amp;lt;/sub&amp;gt;) --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 15., 20:48 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==UML/CLASS==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Late binding&#039;&#039;&#039;: probléma: több ugyanolyan nevű függvény → objektumhoz kötődik runtime a függvény!&lt;br /&gt;
* UML diagram elemek: vizuális relációk:&lt;br /&gt;
** kapcsolat (connection)&lt;br /&gt;
** tartalmazás (containment)&lt;br /&gt;
** vizuális kapcsolás (közelség, visual attachment)&lt;br /&gt;
* UML 3 kiterjesztő mechanizmus&lt;br /&gt;
** korlátozás (constraints)&lt;br /&gt;
** sztereotípia (speciális név-érték/tagged value/ pár (bool))&lt;br /&gt;
** tagged value (név-érték pár)&lt;br /&gt;
* Osztálydiagrammra standard sztereotípiák&lt;br /&gt;
** utility - az osztály minden változója és metódusa statikus (osztály szkóp)&lt;br /&gt;
** metaclass - olyan osztály, amelynek példányai osztályok&lt;br /&gt;
** interface, enumeration&lt;br /&gt;
* Class attribútum property(tulajdonság) módosítók:&lt;br /&gt;
** readOnly, subsets, union, redefines, ordered, unique, valami expression&lt;br /&gt;
* Class collection types:&lt;br /&gt;
** Set, OrderedSet, Bag, Sequence&lt;br /&gt;
* Class metódus property(tulajdonság) módosítók:&lt;br /&gt;
** query, redefines, ordered, unique, oper-constraint(kényszer)&lt;br /&gt;
* Operációk konkurenciája (konkurenciaszemantikák, concurrency semantics):&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;szekvenciális/sorrendi (sequential)&#039;&#039;&#039; - elméletileg nem lehet, hogy más hívja meg az operációt, nem fordulhat elő konkurencia (&#039;&#039;&amp;quot;callers must coordinate outside the object so that only one flow is in the object at a time.&amp;quot;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;őrzött (guarded)&#039;&#039;&#039; - jöhet ilyen hívás, előfordulhat konkurencia, de megoldott a kezelése; pl. ha befejezte a működését, csak akkor jöhet a következő (&#039;&#039;&amp;quot;multiple calls from concurrent threads may occur simultaneously to one instance, but only one is allowed to commence. Others are blocked.&amp;quot;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;konkurens (concurrent)&#039;&#039;&#039; - bejöhet hívás, azonnal lekezelődik, nem jó, mert félbeszakíthat folyamatokat (&#039;&#039;&amp;quot;multiple calls from concurrent threads may occur simultaneously to one object on any concurrent operation, and all may proceed concurrently with correct semantics&amp;quot;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Active Object&#039;&#039;&#039;: saját szála van az objektumnak.&lt;br /&gt;
* Mi az a &#039;&#039;&#039;classifier&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** osztályszerű: osztálynak kinéző dolgok felett metaosztály(class, interface, datatype..)&lt;br /&gt;
* UML diagramon mi a role, asszociáció?&lt;br /&gt;
** CLASSIFIER!&lt;br /&gt;
* UML class diagramon az &#039;&#039;&#039;asszociáció&#039;&#039;&#039;nál mi a &amp;quot;&#039;&#039;&#039;/&#039;&#039;&#039;&amp;quot;?&lt;br /&gt;
** AZ ASSZOCIÁCIÓ LE VAN SZÁRMAZTATVA!&lt;br /&gt;
* Mit jelent, ha egy &#039;&#039;&#039;pont&#039;&#039;&#039; van az &#039;&#039;&#039;asszociáció valamelyik végén&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** OWNERSHIP! Ki birtokolja az osztályt.&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet UML class-szal ábrázolni, hogy valami &#039;&#039;&#039;tartalmaz&#039;&#039;&#039; valamit?&lt;br /&gt;
** karika, benne plus sign, inner class, tagváltozó, aggregáció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==UML/PACKAGE,Component, Composite Structure, Deployment, Use Case==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Milyen package importokat ismer?&lt;br /&gt;
** import: fölötte lévő import/access is látja;&lt;br /&gt;
** access: fölötte lévő import/access NEM LÁTJA!! //megj.: merge: több package-ben lévő dolgokat valahogy egyesítem&lt;br /&gt;
* Components vs Class&lt;br /&gt;
** komponensek csak interfészen keresztül érhető el, komponens önállóan kezelhető (class nem!)&lt;br /&gt;
* Milyen fajtái vannak a komponenseknek?&lt;br /&gt;
** telepítendő (deployment): az installáláshoz szükségesek&lt;br /&gt;
** fejlesztés során keletkező (work product): felhasználónak nem szabad kiadni&lt;br /&gt;
** execution: runtime jön létre (pl. fájl)&lt;br /&gt;
* Milyen connectorokat ismer component világban? &lt;br /&gt;
** assembly: komponenseket összekötő konnektor, elvárt, megkövetelt interfészek megfelelnek (sima vonal)&lt;br /&gt;
** delegation connector: bonyolult dolgot zár be &amp;quot;dobozba&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;&amp;amp;lt;delegate&amp;amp;gt;&amp;amp;gt; sztereotípia? szaggatott vonal!&lt;br /&gt;
* Kompozit struktúrák esetén mit nevezünk kollaborációnak?&lt;br /&gt;
** egy meghatározott funkcionalitás megvalósításához szükséges együttműködő elemek&lt;br /&gt;
* Deployment diagram elemei?&lt;br /&gt;
** artifact /komponenshez termék/,&lt;br /&gt;
** node /logikai erőforrás/,&lt;br /&gt;
** device /fizikai erőforrás/,&lt;br /&gt;
** executionEnvironment /végrehajtási környezet/&lt;br /&gt;
* Milyen Use Case kapcsolatokat (relációkat) ismer?&lt;br /&gt;
** asszociáció&lt;br /&gt;
** include - mindenféleképpen kiegészítjük bizonyos funkcionalitásokkal,&lt;br /&gt;
** extend - bizonyos körülmények között egészítjük csak ki a megcélzott elemet&lt;br /&gt;
* Mikor használjuk use case-ben actor-jelölésnek a pálcikaember helyett a doboz/&amp;amp;lt;&amp;amp;lt;actor&amp;amp;gt;&amp;amp;gt; sztereotípiás jelölést?&lt;br /&gt;
** Ha egy actoron belül el tudunk képzelni egy másik actort /pl.: tetrisben egy elem, amelyik esik lefele, lehet, hogy nem esik lefele, hanem egy actor ejti lefele. Ekkor lehet azt mondani, hogy egy &amp;quot;belső actor&amp;quot; lépteti folyamatosan/&lt;br /&gt;
* Mi a különbség Use Case include és extend sztereotípia között? &lt;br /&gt;
* Use Case tulajdonságok (propertyk)?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==UML/Szekvencia, Kommunikáció, Interaction Overview==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi a különbség üzenet és jel között interakció-diagrammokon?&lt;br /&gt;
** üzenettel operációt hajtatunk végre, jellel állapotváltozást jelzünk.&lt;br /&gt;
* Milyen Event-ek vannak Interaction diagramokon?&lt;br /&gt;
** ExecutionEvent,&lt;br /&gt;
** CreationEvent,&lt;br /&gt;
** DestructionEvent,&lt;br /&gt;
** MessageEvent&lt;br /&gt;
* Milyen 2 fontos elvet ismer interakció-diagrammokon eseménysorozat értelemben?&lt;br /&gt;
** Compositional: összemerge-ölök különböző eseménysorozatokat.&lt;br /&gt;
** Átlapoló szemantika: ugyanúgy összemerge-ölök, de egy eseménysoron belül a sorozat sorrendje változatlan!&lt;br /&gt;
* Mire jó az Interaction Overview Diagram?&lt;br /&gt;
** magasszintű kép, ahol egy-egy doboz lehet akármilyen interakció, és időzítési előírás is lehet közöttük.&lt;br /&gt;
* Milyen dobozok lehetnek szekvenciadiagramon? Mit jelentenek?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_01.UML-Beyond_UML_Model structure.png|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==UML/State machine, Activity, Beyond UML==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Állapotdiagramon milyen kompozit állapotokat ismer?&lt;br /&gt;
** TODO&lt;br /&gt;
* Mik az állapotdiagram elemei?&lt;br /&gt;
** alaktivitások (procedúra), döntések, fork és join, úszósávok, object-action flow&lt;br /&gt;
* Mi az Eclipse Modeling Framework(EMF)?&lt;br /&gt;
** Modellező eszköz (pl. UML-hez hasonló (MOF) diagramokat lehet csinálni), kódgeneráló is!&lt;br /&gt;
* Mi az XMI?&lt;br /&gt;
** XML Metadata Interchange: XML-ben leírt UML/MOF diagram&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==JAVA==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Singleton vs static class:&lt;br /&gt;
** static classban csak static metódusok lehetnek!&lt;br /&gt;
* Class nem lehet static, csak INNER CLASS!!!!!!!!!&lt;br /&gt;
* Array length-je megmondja, mekkora a MÉRETE! Nem azt, hogy mennyi értelmes adat van benne!&lt;br /&gt;
* Nézd meg a String == és equalsTo miket csinál!&lt;br /&gt;
** pl null, stb..&lt;br /&gt;
* Mit vár a Thread.sleep()?&lt;br /&gt;
** long-ot!!!!&lt;br /&gt;
* Thread-ek között hogyan lehet kommunikálni, honnan öröklődik ez?&lt;br /&gt;
** Object.notify(), .notifyAll() és .wait()&lt;br /&gt;
* Thread osztály metódusai?&lt;br /&gt;
** isAlive(), join(), resume(), suspend(), stop(), start(), sleep(), destroy(), yield(), &lt;br /&gt;
* Multitasking 2 fajtája?&lt;br /&gt;
** process-based&lt;br /&gt;
** thread-based&lt;br /&gt;
* Hogy lehet meghívni az ős egy attribútumát/függvényét?&lt;br /&gt;
** super.attrName / super.function()&lt;br /&gt;
* Object class-ban mik final-ok?&lt;br /&gt;
** getClass(), notify(), notifyAll(), wait()&lt;br /&gt;
* Lehet egy osztály final ÉS abstract?&lt;br /&gt;
** NEM!!!&lt;br /&gt;
* Milyen típusai vannak a szálaknak?&lt;br /&gt;
** Daemon és nem daemon (daemon gyakorlatilag háttérben futó szál)&lt;br /&gt;
* Milyen synchronized-ok vannak?&lt;br /&gt;
** blokk: &amp;lt;code&amp;gt;synchronized (o) { ... }&amp;lt;/code&amp;gt; ahol &amp;lt;code&amp;gt;o&amp;lt;/code&amp;gt; valami Object (vagy abból leszármazott, int/long/double/etc nem)&lt;br /&gt;
** method: &amp;lt;code&amp;gt;public synchronized void foo() { ... }&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** Egyszerre csak 1 szál tartózkodhat az adott objektum (methodnál this) synchronized blokkjában/methodjában, a többi blokkol addig&lt;br /&gt;
* Mi az az atomi művelet?&lt;br /&gt;
** Guarded :) ha valaki módosítja, akkor más metódus nem lát inkonzisztens állapotot. primitív adattípusokra, kivéve long és double&lt;br /&gt;
* Mikor lehet a wait(...), notify(),notifyAll() függvényeket meghívni?&lt;br /&gt;
** Ha az objektum monitorának birtokában vagyunk.&lt;br /&gt;
* Mi a különbség early (static) binding és late binding között? &lt;br /&gt;
** TODO&lt;br /&gt;
* Mikor mit jelent a final?&lt;br /&gt;
** osztály előtt: nem lehet leszármaztatni&lt;br /&gt;
** metódus előtt: nem lehet felüldefiniálni leszármazottban;&lt;br /&gt;
** változó előtt: nem lehet neki értéket adni (csak &amp;lt;code&amp;gt;public final int i = 7;&amp;lt;/code&amp;gt; vagy konstruktorban)&lt;br /&gt;
* Mikor mit jelent az abstract?&lt;br /&gt;
** Osztály előtt: nem lehet példányosítani, &amp;lt;small&amp;gt;van benne legalább 1 olyan metódus, amely abstract (nem implementált),&amp;lt;/small&amp;gt; jav.: NEM KÖTELEZŐ, HOGY LEGYEN BENNE ABSZTRAKT METÓDUS&lt;br /&gt;
** Metódus előtt: leszármazottnak implementálni kell.&lt;br /&gt;
* Mit jelent, hogy a változó statikus/dinamikus része?&lt;br /&gt;
** List x = new ArrayList();&lt;br /&gt;
*** egyenlőségjel bal oldala a statikus rész, ő lehet absztrakt is (tehát interfész is, mint a List is az);&lt;br /&gt;
*** jobb oldal a dinamikus, nem lehet absztrakt/interfész!!&lt;br /&gt;
* Lehet konstruktor static?&lt;br /&gt;
** NEM!!!!!&lt;br /&gt;
* Mit nevezünk kiterjesztésnek JAVA nyelvben?&lt;br /&gt;
** ha egy vagy több interfészt valósít meg egy osztály&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== JUnit: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* @Before, @Test, @After&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet jelölni, hogy pl. IOException-t várok?&lt;br /&gt;
** test függvény előtt &amp;lt;code&amp;gt;@Test(expected=IOException.class)&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet parametrizált teszteket csinálni?&lt;br /&gt;
** osztály előtt: &amp;lt;code&amp;gt;@RunWith(Parameterized.class)&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  @RunWith(value = Parameterized.class)&lt;br /&gt;
  public class JunitTest6 {&lt;br /&gt;
     private int number;&lt;br /&gt;
     public JunitTest6(int number) {&lt;br /&gt;
        this.number = number;&lt;br /&gt;
     }&lt;br /&gt;
     @Parameters&lt;br /&gt;
     public static Collection&amp;lt;Object[]&amp;gt; data() {&lt;br /&gt;
       Object[][] data = new Object[][] { { 1 }, { 2 }, { 3 }, { 4 } };&lt;br /&gt;
       return Arrays.asList(data);&lt;br /&gt;
     }&lt;br /&gt;
     @Test&lt;br /&gt;
     public void pushTest() {&lt;br /&gt;
       System.out.println(&amp;quot;Parameterized Number is : &amp;quot; + number);&lt;br /&gt;
     }&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;lt;code&amp;gt;assertEquals(elvárt, aktuális);&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Milyen kimenetelei lehetnek a tesztnek?&lt;br /&gt;
** pass: megfelel,&lt;br /&gt;
** failure: nem az elvárt eredményt kapjuk valamilyen tesztre,&lt;br /&gt;
** error: Exception dobódik, és nem kezelődik le&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet vizsgálni, hogy egy teszt tovább fut bizonyos időnél(pl 1 mp)?&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;@Test(timeout=1000)&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Főbb függvények?&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;assertTrue(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertFalse(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertNull(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertNotNull(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertSame(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertNotSame(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertEquals(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertNotEquals(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;fail([String msg])&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Bevezetés==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Evolution of engineering discipline:&lt;br /&gt;
** production+craft → commercial;&lt;br /&gt;
** commercial+science → professional engineering&lt;br /&gt;
* Mi a szoftverkészítés 4P-je?&lt;br /&gt;
** People, Problem, Process, Product&lt;br /&gt;
* Milyen minőségi képeket ismer?&lt;br /&gt;
** transzcendentális, felhasználói, gyártás, termék, értékarányosság&lt;br /&gt;
* ICOM-modellnél mi az input, kontrol(vezérlés), erőforrások, kimenet?&lt;br /&gt;
** input: követelmények,&lt;br /&gt;
** kontrol: {pénz,szabványok},&lt;br /&gt;
** erőforrás: {csapat,eszközök},&lt;br /&gt;
** kimenet: {kód,dokumentáció}&lt;br /&gt;
* A vízesés modellben hogyan lehet visszalépni?&lt;br /&gt;
** Az előzőre mindig + Validation → specification &amp;amp;&amp;amp; M → R&lt;br /&gt;
* Prototípus modellnél mik az egyes fázisok / hogyan lehet visszalépni?&lt;br /&gt;
** Requirement → Specification → Quick design → Implementation → Evaluation.&lt;br /&gt;
** Evaluation → Requirement&lt;br /&gt;
* CMM-ben milyen Maturity (érettségi) szinteket ismer?&lt;br /&gt;
** (1)Kezdetleges&lt;br /&gt;
** (2)Ismétlődő&lt;br /&gt;
** (3)Definiált&lt;br /&gt;
** (4)Menedzselt&lt;br /&gt;
** (5)Optimalizált&lt;br /&gt;
* Spirál modellben milyen síknegyedek vannak jobbról balra körbe?&lt;br /&gt;
** Követelmények meghatározása, kockázatelemzés, engineering (technológia), kiértékelés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==RUP==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Milyen &#039;&#039;&#039;workflow-hoz&#039;&#039;&#039; milyen &#039;&#039;&#039;modell&#039;&#039;&#039; tartozik?&lt;br /&gt;
** Követelmények: Use Case Model,&lt;br /&gt;
** Analízis: Analízis model,&lt;br /&gt;
** Tervezés: Tervezési model,&lt;br /&gt;
** Implementation: Implementation diagram,&lt;br /&gt;
** Deployment: Deployment diagram&lt;br /&gt;
* Az egyes modellek milyen UML diagrammokat tartalmaznak?&lt;br /&gt;
** Use Case: {Use Case, Sequence};&lt;br /&gt;
** Analízis: {static structure diagram, sequence};&lt;br /&gt;
** Tervezési modell: {static structure, kommunikációs, állapotdiagram, activity};&lt;br /&gt;
** Implementációs modell: {komponens, szekvencia};&lt;br /&gt;
** Deployment: {Deployment, sequence}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_02.RUP_Structuring the process.png|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Milyen típusú use case-ek&#039;&#039;&#039; vannak?&lt;br /&gt;
** Event based, actor based&lt;br /&gt;
* Milyen &#039;&#039;&#039;dimenziói&#039;&#039;&#039; vannak a &#039;&#039;&#039;use case-formátumoknak&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** (1) Leírás részletezettsége (magas szintű/kiterjesztett)&lt;br /&gt;
** (2) Fogalmi/valóságos&lt;br /&gt;
** (3) Prioritás (elsőrendű/másodrendű/opcionális)&lt;br /&gt;
* Miben különbözik a magas szintű (high level) és a kiterjesztett (expanded) use-case ?&lt;br /&gt;
** A leírás részletezettségében&lt;br /&gt;
*** magas szintű: név, aktorok, cél, áttekintés, referencia&lt;br /&gt;
*** kiterjesztett: eseményfolyam, elő- és utófeltételek, kiterjesztési pontok, relációk, aktivitás és use-case diagram, referenciák)&lt;br /&gt;
* Miben különbözik a lényeges (essential) és a valóságos (real) use-case ?&lt;br /&gt;
** A technológia függőségében&lt;br /&gt;
*** lényeges: eszköz, implementációfüggetlen&lt;br /&gt;
*** valóságos: implementáció (ablakok, mezők, triggerek)&lt;br /&gt;
* Hogyan rangsorolunk use case-eket (iterációknak)?&lt;br /&gt;
** (1) időben kritikus&lt;br /&gt;
** (2) kockázatosak&lt;br /&gt;
** (3) alapvető kutatást igénylők&lt;br /&gt;
** (4) alkalmazás szempontjából legfontosabbak&lt;br /&gt;
** (5) üzleti élet szempontjából fontosak&lt;br /&gt;
* Fogalmi modellnél mi a &#039;&#039;&#039;térképész elv&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** Használjuk a területen alkalmazott neveket!&lt;br /&gt;
** ne kreáljunk olyan dolgokat, amik nincsenek ott!&lt;br /&gt;
** Lényegtelen részleteket hagyjuk ki!&lt;br /&gt;
* Mik a &#039;&#039;&#039;mutátorok&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** típusok amik megváltoztathatják a típusukat vagy szerepüket&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Interakció diagramon&#039;&#039;&#039; mik a &#039;&#039;&#039;felelősségek&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Doing&#039;&#039;&#039; (csinálni valamit): valamit önmagában, más objektumok tevékenységeinek irányítása/koordinálása, más objektumokban művelet kezdeményezése&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Knowing about&#039;&#039;&#039; (valamiről tudni): private encapsulated data, kapcsolódó objektumok, dolgok amiket ki tud számolni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==V&amp;amp;V==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Review definíciók?&lt;br /&gt;
** Review, Review item, Audit, Walkthrough (az anyag készítője bemutatja a munkáját, Inspection (reviewereknek kiosztanak anyagot, ők jelentést tesznek róla, majd ezt egy bizottság megvitatja a szerző jelenlétében. Pl. egyetemi diplomavédés)&lt;br /&gt;
* Kik a meeting szereplői?&lt;br /&gt;
** Koordinátor (felelős a meetingért),&lt;br /&gt;
** Lead reader (anyag működésével tisztában van),&lt;br /&gt;
** jegyzőkönyvvezető,&lt;br /&gt;
** megbízó képviselői&lt;br /&gt;
* Mit kell tenni, ha hibát találunk a meetingen?&lt;br /&gt;
** (1) kijelölni egy felelős személyt&lt;br /&gt;
** (2) meghatározni, mi a teendő&lt;br /&gt;
** (3) problémák osztályozása&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet becsülni, hogy mennyi hiba van a programban?&lt;br /&gt;
** elrejtünk hibákat, mennyit találnak meg..&lt;br /&gt;
* Konformanciatesztelés vs hibadetektálás?&lt;br /&gt;
** Konformanciatesztelés: a szoftvernek bizonyos feltételeknek kell eleget tennie,&lt;br /&gt;
** hibadetektálás: program futása közben tesztelünk&lt;br /&gt;
* Mi az a Pareto-elv?&lt;br /&gt;
** 80-20 szabály: a programhibák 80%-ért a program 20%-a okolható&lt;br /&gt;
* Integrációs tesztre milyen stratégiák vannak?&lt;br /&gt;
** top-down (GUI-menüt rakom először össze, a még nem ismert funkcióknak &amp;quot;not yet implemented&amp;quot; - ez a test stub),&lt;br /&gt;
** bottom-up (legózás)&lt;br /&gt;
* Funkcionalitás teszt esetei?&lt;br /&gt;
** funkcionális teszt,&lt;br /&gt;
** biztonsági teszt, &lt;br /&gt;
** mennyiségi teszt (hatalmas adattal elárasztás)&lt;br /&gt;
* Megbízhatósági teszt esetei?&lt;br /&gt;
** integritási (kibírja-e hiba nélkül?),&lt;br /&gt;
** struktúra (ismerem a program belsejét, erre alapozva végzek idétlen teszteket),&lt;br /&gt;
** stresszteszt&lt;br /&gt;
* Teljesítménytesztek?&lt;br /&gt;
** benchmark (összehasonlítás referenciaszoftverrel),&lt;br /&gt;
** contention (stressz teszt alfaja, több actor versenyez ugyanazokért az adatokért),&lt;br /&gt;
** load-teszt (működési limit környékén működés),&lt;br /&gt;
** teljesítményprofil&lt;br /&gt;
* Támogatottság-teszt?&lt;br /&gt;
** hogyan konfigurálható/installálható&lt;br /&gt;
* Tesztmértékek?&lt;br /&gt;
** követelmény-alapozott,&lt;br /&gt;
** kód-alapozott,&lt;br /&gt;
** hibaanalízis&lt;br /&gt;
* Mi jellemző a tesztstratégiákra?&lt;br /&gt;
** Megmondja az általános megközelítést,&lt;br /&gt;
** milyen technikákat/eszközöket használunk,&lt;br /&gt;
** mi a teszt sikeressége,&lt;br /&gt;
** hogyan teszteljük a számunkra külső dolgokkal (tesztsegédprogramok)&lt;br /&gt;
* Milyen teszteseteket ismer?&lt;br /&gt;
** White-box: minden lehetséges döntési ágon, minden lehetséges adattal végigmegyünk (gyakorlatilag biztosan lehetetlen), ismerjük a szoftver belső szerkezetét;&lt;br /&gt;
** Black-box test: !!ekvivalencia-osztályozás!!: tudunk azonosítani bizonyos tevékenységeket,&lt;br /&gt;
** boundary value(határérték) tesztelés: ekvivalencia osztály határok tesztelése,&lt;br /&gt;
** speciálisérték-tesztelés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Design==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Informatikai szemléletben mi köré szoktunk absztrakciót húzni(absztrakció típusai)?&lt;br /&gt;
** funkcionalitás, adat, kontroll&lt;br /&gt;
* Mi az, hogy afferens/efferens egy adatáramlás?&lt;br /&gt;
** Afferens: az adat felfelé halad (arra halad, amerre bonyolultabb/összetettebb problémák vannak, amelyből szétszedtem kisebb problémákra);&lt;br /&gt;
** efferens: fordítva&lt;br /&gt;
* Mi a fan-out/fan-in szám?&lt;br /&gt;
** Fan-out: egy modult hány részre szedem szét,&lt;br /&gt;
** fan-in: modult hányan hívnak fentről&lt;br /&gt;
* Mi a vezérlési/döntési hatáskör? / Mi a döntési hasítás?&lt;br /&gt;
** vezérlési: maga a modul, és mindenki, aki alá tartozik;&lt;br /&gt;
** döntési: azon modulok, akiket érint az adott modul döntése.&lt;br /&gt;
** döntési hasítás: ha a döntési hatáskör nagyobb, mint a vezérlési&lt;br /&gt;
* Mik a dimenziói a csatolásnak?&lt;br /&gt;
** Mit kommunikálunk? Milyen nagy a kapcsolat? Mennyi ideig tart a kapcsolat?&lt;br /&gt;
* Mik a csatolás dimenziói?&lt;br /&gt;
** kapcsolat tárgya, kapcsolat mérete, kapcsolat ideje&lt;br /&gt;
* A kapcsolat tárgya alapján hogyan lehet csoportosítani a csatolásokat?&lt;br /&gt;
** laza csatolás (primitív adat/tömbje),&lt;br /&gt;
** stamp csatolás (összetett adatok, record, struct),&lt;br /&gt;
** control csatolás (vezérlést adunk át),&lt;br /&gt;
** közös adat (nem tudjuk, kinek a kezében van, bárki hozzáférhet),&lt;br /&gt;
** tartalmi jellegű csatolás (a másik programrészletet, mint erőforrást kezelem -.-)&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet osztályozni a csatolást az időtartam alapján?&lt;br /&gt;
** writing, compiling, linking, loading, running&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet a kohéziót osztályozni?&lt;br /&gt;
** ↓ /egyre gyengébb/ funkcionális (oszthatatlan; pl. sqrt() függvény),&lt;br /&gt;
** szekvenciális (több funkcionális egymás után),&lt;br /&gt;
** kommunikációs (egy adatszerkezeten műveleteket végzünk, a kohézió itt az, hogy egy adatszerkezeten dolgoznak),&lt;br /&gt;
** procedurális (printf: double és String is elfogad, de a két paraméternek nincs köze egymáshoz. típusfüggő switch),&lt;br /&gt;
** temporális(időbeliség tart össze),&lt;br /&gt;
** logikai,&lt;br /&gt;
** véletlenszerű&lt;br /&gt;
* Ha több helyről öröklünk, mi vonatkozik az invariánsokra?&lt;br /&gt;
** az invariáns a többszörös öröklésekből származó kondíciók ÉS-kapcsolata&lt;br /&gt;
* Mi a redeklarációs szabály?&lt;br /&gt;
** Az előfeltételnek a leszármazottban gyengébbnek (vagy egyenlőnek) kell lennie, az utófeltételnek erősebbnek (vagy egyenlőnek).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Design/Software architectures==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Milyen főbb kategóriáit ismeri a szoftverarchitekturális mintáknak? &lt;br /&gt;
** Adatfolyam-szerkezetek → Batch, Pipes and filters&lt;br /&gt;
** Call-and-return-rendszerek → Main program és szubrutin, OO rendszerek, hierarchikusan rétegelt&lt;br /&gt;
** Adatközpontú rendszerek → adatbázisok, Hypertext rendszerek, Blackboards&lt;br /&gt;
** Virtuális gép → Interpreter, Rule-based system&lt;br /&gt;
** Független komponensek → Communicating processes, esemény-alapú rendszerek&lt;br /&gt;
* Mi a BPEL? Milyen fajtái vannak?&lt;br /&gt;
** Business Process Execution Language → le lehet írni üzleti folyamatokat vele.&lt;br /&gt;
** 2 fajtája:&lt;br /&gt;
*** orchestration &amp;amp; choreography.&lt;br /&gt;
**** Orchestration (orkesztráció): centralizált folyamatvégrehajtás.  Egy központ ismeri a teljes folyamatot, az kér szolgáltatást az együttműködőktől, akik csak a saját dolgukat végzik.&lt;br /&gt;
**** Choreography (koreográfia): folyamatot küldhetek másnak, aki továbbküldheti stb. a folyamat nincs központosítva, minden résztvevő a dolgát elvégezve az általa ismert következő résztvevő(ke)t aktivizálja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Agilis==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mik a Scrum alappillérei?&lt;br /&gt;
** átláthatóság (business világ és fejlesztői világ között),&lt;br /&gt;
** folyamatos felülvizsgálat,&lt;br /&gt;
** Adaptáció (eltérést gyorsan fel kell számolni)&lt;br /&gt;
* mit jelent a grooming?&lt;br /&gt;
** a termék tulajdonságainak folyamatos finomítása&lt;br /&gt;
* Milyen szerepek vannak a scrumban egy sprintben? &lt;br /&gt;
** pigs (életükkel fizetnek a projektért)&lt;br /&gt;
*** product owner: ügyfél, product backlog felügyelete, átveszi/elfogadja a munkát&lt;br /&gt;
*** scrummaster: adminisztrátor, felel a projektért&lt;br /&gt;
*** team: 5-9 ember, önszervező, önvezérlő&lt;br /&gt;
** chickens (csak hozzájárulnak a projekt sikeréhez)&lt;br /&gt;
*** stakeholders (érdekeltek)&lt;br /&gt;
*** managers&lt;br /&gt;
* Milyen események vannak a Scrumban?&lt;br /&gt;
** sprint tervezés, áttekintés, visszatekintés és napi Scrum-meeting&lt;br /&gt;
* Milyen termékek vannak Scrumban?&lt;br /&gt;
** Product backlog (user story-k összegyűjtése/wishlist/ → product owner a felelős érte),&lt;br /&gt;
** sprint backlog (a product backlogból elfogadott kívánságok/user story-k),&lt;br /&gt;
** burndown chart (Y:work remaining, X: time; naponta megnézzük, mennyi munka van még hátra, ebből tudunk becsülni, mikor készül el/mikor lesz 0 a work remaining)&lt;br /&gt;
* Milyen elemei vannak egy XP projectnek?&lt;br /&gt;
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_03.XP_project.png|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Management==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Milyen típusú projekt planek vannak?&lt;br /&gt;
** long term, short term&lt;br /&gt;
* Mi a projektmenedzsment feladata?&lt;br /&gt;
** felelősségvállalás, erőforrás újraosztása, ütemezés, követelményeken lazítani, oktatásra küldeni a munkatársakat&lt;br /&gt;
* Milyen erőforrások vannak?&lt;br /&gt;
** emberek, szoftver, hardver&lt;br /&gt;
* Mit kell menedzselni?&lt;br /&gt;
** idő, információ, szervezet, minőség, pénz&lt;br /&gt;
* Hogyan kell ütemezni egy projektet?&lt;br /&gt;
** DIAGRAM → requirements, Identify activities, Identify dependencies...&lt;br /&gt;
* Mik a kockázatmenedzsment lépései?&lt;br /&gt;
** Kockzatok azonosítása, kockázatok elemzése, kockázattervezés, kockázatok monitorozása&lt;br /&gt;
* Milyen mérések/becslések vannak?&lt;br /&gt;
** a fejlesztéshez mennyi erőfeszítés kell?,&lt;br /&gt;
** mértékek (LOC - Lines of Code, FPA - funkciópontelemzés),&lt;br /&gt;
** komplexitás (hogyan mérjük, hogy mennyire bonyolult valami?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==CM==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi a 3 nézete a CM-nek?&lt;br /&gt;
** Change Request Management: változások kezelése,&lt;br /&gt;
** Configuration Management: különböző dokumentumok/kódok egy programmá állnak össze,&lt;br /&gt;
** Mérések&lt;br /&gt;
* Milyen elemeket kell azonosítani?&lt;br /&gt;
** configuration item, communication (email ..), dokumentáció, implementáció&lt;br /&gt;
* Miért felelős a Change Request Management?&lt;br /&gt;
** hogyan kezeljük a változásokat,&lt;br /&gt;
** Change Control Board - változáskezelő bizottság,&lt;br /&gt;
** defect management - mikor, hogyan, ki, milyen prioritással kezeli a problémákat&lt;br /&gt;
* Miért felelős a Build management?&lt;br /&gt;
** Milyen alapanyagokból hogyan rakjuk össze a programot&lt;br /&gt;
* Mi az a baseline?&lt;br /&gt;
** pillanatkép a projektről. Ha valami változtatás történik, azt deltának hívjuk.&lt;br /&gt;
* Release management definíciók?&lt;br /&gt;
** verzió: funcionálisan különböző,&lt;br /&gt;
** variáns: funkcionalitásban nem különbözik,&lt;br /&gt;
** release: verzió, amit kiad a team;&lt;br /&gt;
** revision: verzió+variáns&lt;br /&gt;
* Mivel kell foglalkozni source-szinten egy projekt életciklusában?&lt;br /&gt;
** Backup, change logs, együttműködés (több verzió egy source-ra), helyileg eltérő file-ok, branching&lt;br /&gt;
* Milyen delta-kezeléseket ismer?&lt;br /&gt;
** reverse delta: a legújabb verzió van elmentve, a változások (delták) ehhez viszonyulnak;&lt;br /&gt;
** forward delta: az első verzió az alap, ehhez jönnek a delták (tehát a legújabb verzió sok-sok delta után derül ki, hogy micsoda... nem praktikus, bár a commit-ok gyorsabbak lehetnek);&lt;br /&gt;
** skip-delta&lt;br /&gt;
* Mi a szótára a VC-nek? (Version Control)&lt;br /&gt;
** working copy,&lt;br /&gt;
** repository,&lt;br /&gt;
** check-out: r → wc (kezelt elem kiemelése felhasználásra a közös tárból),&lt;br /&gt;
** check-in/commit: wc → r (kezelt elem visszahelyezése a közös tárba),&lt;br /&gt;
** update: wc szinkronizálása a repo-val&lt;br /&gt;
* Milyen metodikákat ismer konkurens hozzáféréshez?&lt;br /&gt;
** lock-modify-unlock, copy-modify-merge&lt;br /&gt;
* Mi az a branch?&lt;br /&gt;
** fastruktúrába szedett verziók változása az idő során.&lt;br /&gt;
** trunk: a fővonal,&lt;br /&gt;
** tag: pillanatkép&lt;br /&gt;
* Lock-modify-unlock&lt;br /&gt;
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_04.Lock_modify_unlock.png|400px]]&lt;br /&gt;
* Copy-modify-merge&lt;br /&gt;
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_05.Copy_modify_merge.png|400px]]&lt;br /&gt;
* Three-way merge algorithm&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;A&#039; = A = A&#039;&#039; → A* = A&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;A&#039; = A != A&#039;&#039; → A* = A&#039;&#039;&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;A&#039; != A = A&#039;&#039; → A* = A&#039;&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;A&#039; != A != A&#039;&#039;&amp;lt;/code&amp;gt; → &amp;lt;code&amp;gt;conflict {A, A&#039;, A&#039;&#039;}&amp;lt;/code&amp;gt; → &amp;lt;code&amp;gt;A* manual resolve&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_06.Three_way_algorithm.png|400px]]&lt;br /&gt;
* CM / Version Control - Subversion – working copy vs. repository&lt;br /&gt;
** &lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &lt;br /&gt;
| unchanged&lt;br /&gt;
| changed&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| current&lt;br /&gt;
| commit -&lt;br /&gt;
update -&lt;br /&gt;
| commit publish&lt;br /&gt;
update -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| out of date&lt;br /&gt;
| commit -&lt;br /&gt;
update reread&lt;br /&gt;
| commit out of date error&lt;br /&gt;
update - merge&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mire szolgál a verziókezelésben alkalmazott „modify-update-merge” stratégia ? Röviden írja le a működésének lényegét ! (3 pont)&lt;br /&gt;
** mire: termékekhez történő konkurens hozzáférés szabályozása&lt;br /&gt;
** lényeg: párh. check-out, check-in-kor összefésülés, konfliktusfelold.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Momo2828</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Dokumentumszerkeszt%C3%A9s&amp;diff=173639</id>
		<title>Dokumentumszerkesztés</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Dokumentumszerkeszt%C3%A9s&amp;diff=173639"/>
		<updated>2013-12-16T14:28:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Momo2828: /* Félévvégi jegy */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Szabvál&lt;br /&gt;
|nev=Dokumentumszerkesztés&lt;br /&gt;
|kredit=2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHIJV47&lt;br /&gt;
|tanszék=HIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=9+1 db&lt;br /&gt;
|jelenlét=kötelező&lt;br /&gt;
|minmunka=jelenlét + házik&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIJV47/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://dokszerk.sr.hu/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ismertető ==&lt;br /&gt;
*A tárgy célja betekintést adni a dokumentumszerkesztés művészetébe, hogy a hallgatók színvonalas, nyomdatechnikailag megfelelő munkákat készíthessenek. A kurzus végére a hallgatóknak képesnek kell lenniük kulturált megjelenésű dokumentumok megírására az általuk választott szövegtördelő alkalmazásban.&lt;br /&gt;
*A tárgy heti 1 laborból áll, ahol a választott szövegszerkesztővel kell különböző feladatokat végrehajtani.&lt;br /&gt;
*A három választható szerkesztő: LaTeX, MS Word, OpenOffice.org Writer, a választás a megfelelő kurzus felvételével történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*A min. elégséges &#039;&#039;&#039;félévvégi jegy&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Nagy házi feladat&#039;&#039;&#039; leadása. Egy nagyságrendileg 10-20 oldalas formázatlan &amp;quot;szépirodalmi mű&amp;quot; megformázását jelenti. A laborvezető határozza meg, mely laborok anyagainak kell szerepelnie benne.&lt;br /&gt;
*A tárgyból szoktak adni &#039;&#039;&#039;kis házi feladatok&#039;&#039;&#039;at is. Gyakorlatilag az órai munkát kell feltölteni, de ha az óra végéig nincs kész, akkor lesz belőle házi feladat. Ezeket nem kötelező beadni, azonban míg a &#039;&#039;LaTeX&#039;&#039; kurzuson nem számítanak bele a félévvégi jegybe, addig a &#039;&#039;Word&#039;&#039; kurzuson igen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A kis házi feladatok nem pótolhatók.&lt;br /&gt;
**A nagy házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Word kurzus:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A félévvégi jegyet a 9 darab kis házira kapott jegyek közül a legjobb 6 átlaga és a nagy házi feladatra kapott jegy számtani közepe adja.&lt;br /&gt;
**&amp;lt;math&amp;gt;J= [0,5*\frac{\sum_{i=1}^6 kHF_i}{6} + 0,5*nHF]&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;A félév sikeres teljesítéséhez a kisházikat nem muszáj beadni (csak így az átlaguk 1-es lesz, és így a tárgyból max. 3-as szerezhető), viszont a nagyházit kötelező megcsinálni, annak elmulasztása automatikus félévvégi 1-es.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;LaTeX kurzus&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A félévvégi jegyet csak, s kizárólag a nagy házi feladatra adott jegy adja. A házi értékelésével kapcsolatban itt egy részlet:&lt;br /&gt;
**&amp;quot;a 4-es (jó) jegy jó osztályzatot jelent. Nem rosszat. Ötöst (jelest) az érdemel, akinek a házi feladatát kiraknám a tanszéki vitrinbe, büszkén nyilvánossá tenném, okulásul másoknak&amp;quot;&lt;br /&gt;
**Kétes jegy esetén az órai részvétel, az órákon való pontos megjelenést veszik figyelembe.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;OpenOffice kurzus:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**N/A&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Word===&lt;br /&gt;
*A kurzus [http://dokszerk.sr.hu/ honlapja]&lt;br /&gt;
*Órán levetített fóliák (2013 ősz):&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_01_bevezeto_2013.pdf | Bevezető előadás]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_02_alapismeretek_2013.pdf | Alapismeretek]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_03_formazas_2013.pdf | Formázás]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_04_javitas_2013.pdf | Javítás]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_05_torespontok_2013.pdf | Töréspontok]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_06_stilusok_2013.pdf | Stílusok és képek]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_07_matematikai_2013.pdf | Matematikai szedés]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_08_mezoutasitasok_2013.pdf | Mezőutasítások]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_09_kepalairas_2013.pdf | Képaláírás és jegyzékek]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_10_diplomakeszites_2013.pdf | Diplomakészítés (NHF kiadás)]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_11_fajlformatumok_2013.pdf | Fájlformátumok]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_12_kordokumentumok_2013.pdf | Kördokumentumok]]&lt;br /&gt;
# [[Media:Dokszerk_Word_folia_13_makrok_2013.pdf | Makrók és eszköztárak]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===LaTeX===&lt;br /&gt;
* [http://mcl.hu/~jeneyg/foliak.pdf Órán levetített fóliák]&lt;br /&gt;
* [http://mcl.hu/~jeneyg/kinezet.pdf Tipográfiai összefoglaló]&lt;br /&gt;
* [http://www.math.bme.hu/latex/ http://www.math.bme.hu/latex/]&lt;br /&gt;
* [[LatexPeldak|Hogyan írjunk képleteket Wikin]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===OpenOffice===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kedvcsináló==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===LaTeX ajánló===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Én 2008. első félévében vettem fel. Jeney Gábor tartotta, teljesen korrekt, nem halad túl gyorsan, az alapoktól kezdve mondja el a dolgokat. Szívesen segít általános, nem konkrétan az óra anyagához tartozó LaTeX-es kérdésekben is. Az órán érdemes laptopot használni, mert a későbbi doksikat úgy is azon fogod írni, jobb, ha azt szokod meg. Aki nem laptopozott, az urál alatt fordított. A hiányzásra és a késésekre érdemes figyelni, mert katalógus van. Évközbeni házi megírása opcionális, lehet tanulni az ott elkövetett hibákból. A nagyházit az évközi házik megírása nélkül is lehet abszolválni, de azért érdemes átnézni előtte a diákat. Miután megcsináltad a tárgyat, nem nagyon lesz kedved többet elindítani WYSIWYG szövegszerkesztőket (word és társai) :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[CsuzdyCsabaDavid|Csaba]] - 2009.01.14.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az órák úgy zajlanak, hogy a fazon (Kontra Gergely) felír egy webcímet a táblára, ahonnan leszedheted a slide-okat, majd azt gépen olvasgathatod. Ha valamit nem értesz, jelentkezel, akkor morogva odacammog, és többnyire fogalma sincs arról amit kérdezel.&lt;br /&gt;
Tehát az &amp;quot;előadó&amp;quot; rém gyenge, az anyag viszont nagyon jó és hasznos! A diplomamunkát úgyis [http://hu.wikipedia.org/wiki/LaTeX LaTeX]-ben illik írni, úgyhogy jó ha mielőbb megtanulja az ember. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Csak néhány óráról lehet hiányozni, és a félév során be kell adni 4-5 fél óra alatt összedobható kisházit, meg egy kicsit hosszabb nagyházit. Ha ezek mind megvannak, akkor szinte garantált az 5-ös, ha nagyon nem vagy szimpatikus és sokat hiányoztál akkor esetleg 4-es. Ha nem teljesítettél mindent, akkor viszont nem engednek át.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Letölthető anyagok [http://www.passwd.hu/~preko/latex/ itt].&lt;br /&gt;
Jeney Gábor csak jegyet írt be, az órákat nekünk Kontra Gergely tartotta, így minden kritika rá vonatkozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PrekopcsakZoltan|Preko]] - 2005.05.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
most osszel azzal kezdte az eloado latex elejen, hogy atmehetunk masikra&lt;br /&gt;
(Word, OO), meg aki azokat vette fel az is johet latexre. Szoval meg&lt;br /&gt;
lehet beszelni. Gep nem biztos hogy lesz eleg, de laptopon is lehet&lt;br /&gt;
csinalni a peldakat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- Tamas, @info2003, 2007. 02. 02.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Én 2005 tavaszán hallgattam. Nekünk Jeney tartotta. Ő végig magyarázza az órát, vagyis végig megy a slide-okon szóban is. A példáknál vár egy kicsit, hogy begépeld, kipróbáld. Ha gond van, nem megy akkor lehet kérdezni. Idén nem kellett évközben házikat csinálni (nem járt érte se előny, se hátrány, de ha gyakorolni akartál akkor kijavította.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hiányozni max 4-et lehet, a házi megírása nem olyan vészes ha legalább az órán figyeltél ha már beültél. (Egyébként aki netezett vagy ilyesmi azokra nem szólt rá...)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tárgy ha egy kicsit is igényes vagy a szöveg formátumára amit kiadsz a kezed közül akkor érdekes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(A tárgynak egyébként van Word-os kurzusa is, targy felvételnél nem árt vigyazni.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HorvathJanos|Jano]] - 2005.05.24&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2006 tavaszán hallgattam. Jeney tartotta, jól elmondta a dolgokat, volt 1-2 egész érdekes dolog, alapvetően nagyjából: hogyan csináljunk igényes dokumentumot, ha matematikai képletekkel, hivatkozásokkal is van dolgunk (meg úgy általában is).&lt;br /&gt;
vannak kisházik, nem kötelező jelleggel (ha megcsinálod, kijavítja, ha nem semmi hátrányod nincs, tehát gyakorolásra jó) meg egy nagyházi, amire a jegy is jár. Ezt kb. ha bent vagy órán (max 4szer lehet hiányozni) és odafigyelsz valamennyire, 4-5 óra alatt meg lehet csinálni, és ha nem cisnálsz iszonyú nagy hülyeségeket, akkor a 4-5 a várható érdemjegy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.05.26.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Word ajánló===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem a teljesen kezdő szintről indul, így annak sem unalmas, aki már valamennyire járatos a Word funkcióiban. &lt;br /&gt;
Be kell járni. Van katalógus. Észreveszi, ha nem annyi ember van a papíron, mint a teremben &lt;br /&gt;
Minden órán ad házit, amit be kell adni emailben következő óráig. Nem túl bonyolult feladat, és óra vége előtt 10 perccel adja fel, így aki ügyes, az óra végéig el is küldi neki, és akkor nincs vele gond hét közben. &lt;br /&gt;
Év végén be kell adni nagyházit, de ez sem túl megerőltető, pár óra alatt össze lehet hozni egy igényes doksit. &lt;br /&gt;
Mindenki ötöst kapott, aki évközben adott be házikat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2013-as tapasztalat: aki csak kreditet akar, annak tulajdonképp ingyen van. Az ötösért már meg kell szenvedni, és nem is a nehézség, hanem a pepecselés miatt, ugyanis az ötöshoz csak stílussal lehet formázni. (Tehát ha egy szót dőlt betűsre teszel, az már nem legit.) Viszont négyesre könnyen teljesíthető, ha az első beadandókat jól megcsinálod és ráfekszel a nagyházira, és rászánsz min. egy teljes napot vagy kettőt, akkor zsebben min. a négyes. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. december 12., 10:06 (UTC)&lt;br /&gt;
===Open Office ajánló===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Én Open Office kurzuson voltam idén (2006) tavasszal, Zsíros Attila tartotta. A követelmény nem volt túl vészes, be kellett járni órára (3 hiányzás volt a max), illetve volt egy nagyházi.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Az órák nem voltak rosszak, sok érdekes dolgot meg lehetett tudni az igényes dokumentum előállításáról, de igazából mindenki azt csinált, amit akart. Komolyabb munka készítéséhez mindenesetre a leadott anyag nagyon hasznos lehet, főleg olyanoknak, akik ezzel a témával még egyáltalán nem foglalkoztak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házifeladat az órai anyag alapján körülbelül másfél óra alatt előállítható (tárgy honlapján azt hiszem 24 óra van rá előirányozva...), amire ha nincsenek benne komolyabb hibák, akkor biztos az ötös. Ha valaki egész biztosra akar menni, akkor a leadási határidő előtt küldhet  a srácnak dokumentumot, amit ő szívesen értékel a tanult szempontok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vagyis minimális munkával jó jegyet lehet szerezni egy három kredites tárgyból,a mi még hasznos is - a hülyének is megéri...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[LuxAndras|Luxa]] - 2006.05.13.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2009 tavasz: hasonlóképp Zsíros Attila tartotta, azt mondta, lehet hogy most indult utoljára a kurzus, majd még meglátja, hogy folytatja-e ősszel, vagy lesz-e aki vigye tovább. Amúgy közepesen érdekesek voltak a laborok, viszont annál hasznosabbak, volt katalógus, x hiányzás lehetett, de nem veszi túl szigorúan. A nagyházi a 7 darab kisházi egymásután végrehajtása, cserébe ha a kisházikat külön-külön adod be, ő visszaküldi, hogy mik voltak a hibáid, ha csak a nagyházit egyben, akkor azonnal osztályoz (legalábbis ezt mondta, én kisházikkal kaptam ötöst:P) Megéri felvenni/bejárni/rászánni azt a pár órát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[EszenyiViktor|dög]] - 2009.04.30.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Momo2828</name></author>
	</entry>
</feed>