https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Mla25 VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu] 2026-05-28T10:30:00Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=182239 Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések 2014-06-18T06:52:02Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A dinamikusan beszerkesztett programkönyvtárak (pl. Windows DLL) több program számára is elérhetőek (code sharing) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hitelesítés során azt vizsgáljuk, hogy a rendszerhez intézett kérést valójában ki küldte, a következő fázisban az engedélyezés során azt vizsgáljuk, hogy a hitelesített személy mit tehet a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A holtpont meglétének szükséges feltétele, hogy a rendszerben ne legyen ú.n. &quot;erőszakos erőforrás elvétel&quot;. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mutex lényegében egy bináris szemafornak tekinthető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A nem blokkoló hívás esetén az eredmények (tényleges visszatérési érték) és a mellékhatások a hívás visszatérése után jelentkeznek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A hívás visszatérési érték csupán a hívásra vonatkozó státuszinformáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A többprocesszoros rendszerekben alkalmazott u.n. self-scheduling megoldás lényegében azt jelenti, hogy minden processzor a saját munkáját ütemezi a rendszerben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszert az alkalmazás indítja el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője prioritásos, és egy prioritási szinten egy feladat (task) futtatható csak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX két tradicionális alapváltozata a BSD és a System V. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A virtuális memória alkalmazása esetén egy program végrehajtásához nem szükséges a teljes programkód betöltése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az általános célú operációs rendszerekben logikai címet a központi egység (CPU) generálja a folyamat futása közben, majd ezeket képzi le az MMU (ha van) fizikai címekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az RPC hívás során a hívó fél passzívan várakozik a hívás lefuttatására. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Preemptív ütemezést alkalmazó operációs rendszerekben bizonyos operációs rendszer feladatok nem szakíthatók meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szolgáltatások (service) hasonló funkciót látnak el, mint a UNIX-ban a daemonok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A biztonság fogalma a sértetlenség és a bizalmasság fogalmak egy időben történő megvalósulását jelenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás sikeres végrehajtás esetén 0 értékkel tér vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kemény processzor affinitás megadása azért szükséges SMP rendszerekben, mert egyébként a CACHE koherencia fenntartása miatt csökkenne a teljesítmény. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A postaláda mindig megszűnik az őt létrehozó felhasználói folyamat terminálódása során. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A UNIX operációs rendszerekben csak a rendszergazda jogosultsággal olvasható és írható a /etc/passwd file. Így védik a jelszavakat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy többpéldányos erőforrásból egy folyamatnak 4 példányra van szüksége a futáshoz. Ebben az esetben a 4 erőforrás egymás után egyenként lefoglalható (pl. egy for ciklussal) hibamentesen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok között megvalósuló kölcsönös kizárás megvalósítására alkalmazható a lock bit. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Két tetszőleges szál közötti kommunikációra alkalmazható a heap. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Többszintű prioritásos sorokat használó ütemező esetén egy szinten mindig RR (körforgó) ütemezést alkalmaznak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=182238 Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések 2014-06-18T06:19:51Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Opre igaz-hamis<br /> }}<br /> <br /> == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A folyamatok operációs rendszer szintű támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás működés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználók indítják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A UNIX-szerű operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> == Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == &quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&quot; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő működést lehetővé tevő kiegészítés. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távú ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezésű memóriakezelést használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban működnek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Folyamatok nem hajthatnak végre I/O műveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A RAID 0 esetén a rendszer addig működőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis<br /> <br /> <br /> == A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} <br /> # igaz<br /> # hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=%C3%89rzelmek_logik%C3%A1ja_-_Kv%C3%ADz_-_2._ZH&diff=180387 Érzelmek logikája - Kvíz - 2. ZH 2014-04-17T11:03:49Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Érzelmek logikája ZH2 kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A standard intelligenciateszt mérési pontossága: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # kb. +/- 1,6 pont<br /> # kb. +/- 3 pont<br /> # kb. +/- 4,2 pont<br /> # nem határozható meg<br /> <br /> == Az alábbi négy állítás közül csak egy igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy a tanult szellemi képességeket mérjék.<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy azok a lehető legjobban lefedjék a szellemi értékek összes területeit<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy összességében az intelligencia legáltalánosabb fogalmát mérjék.<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy eredményük a lehető legjobban közelítse az adott kulturális környezet megítélését.<br /> <br /> == Melyik kérdés olyan, hogy bizonyos IQ-tesztekbe bekerült és bizonyosakba nem? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ki írta az országod himnuszát?<br /> # Mi a másodfokú egyenlet megoldóképlete?<br /> # Hol található a lakhelyedhez legközelebbi adóhivatal?<br /> # Egy kosárban van öt tojás. Hogyan tudunk öt embernek adni egy-egy tojást úgy, hogy a kosárban is maradjon egy?<br /> <br /> == Melyik szinten lévő emberekre jellemző leginkább, hogy pontosan ismerik a szakmai szabályokat és a tipikus kivételeket: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Tanuló<br /> # Szakértő<br /> # Nagymester<br /> # A maga szintjén mindegyikre jellemző ez.<br /> <br /> == A hipnózis-szimulánsok többnyire min buknak le: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Másképp gondolkodnak, mint az igazi hipnotizáltak.<br /> # Az égő gyertya érintésére felszisszennek a fájdalomtól, noha azt a szuggesztiót kapták, hogy nem érzékelik a fájdalmat.<br /> # Másfajta agyi elektromos mintázatokat produkálnak, mint az igazi hipnotizáltak.<br /> # Az utólagos interjú során bevallják, hogy csak megjátszották a hipnózist.<br /> <br /> == A kecskerímes kísérletben melyik szópár volt erotikával kapcsolatosként címkézve: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # bábel kever<br /> # szegényeknek lopja<br /> # sajkák dokkolása<br /> # haján kalász<br /> <br /> == Körülbelül mennyi, a szakmájával kapcsolatos kognitív sémát ismer egy-egy szakma szakértője? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # néhány ezret<br /> # néhány tízezret<br /> # néhány százezret<br /> # néhány milliót<br /> <br /> == Az alábbi négy állítás közül az egyik téves: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A haladó szinten lévő tanuló sok mindenről tudja, hogy még nem tudja.<br /> # A szakértő szinten lévő ember nagyjából tudja, hogy mit nem tud, és azt is, hogy azt honnan tudja.<br /> # A nagymester szinte mindig tudja, mi a helyes, de azt általában nem tudja, hogy ezt honnan tudja.<br /> # Egy nagymester gyorsabban és logikusabban old meg egy szakmai problémát, mint egy átlagos szakértő.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A transzlogikát éber állapotban csak nagy nehézségekkel vagyunk képesek alkalmazni.<br /> # A placebo gyógyító hatása függ a fogyasztói árától is.<br /> # Többféle EQ-teszt is létezik, de lényegében mindegyik ugyanazt a képességet méri.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Ha egy formális logikai rendszerben található egy ellentmondás, akkor abban a rendszerben bármilyen állítás levezethető.<br /> # Az emberek nagymértékben egyetértenek abban, hogy kit mennyire tartanak érzelmileg intelligensnek, de az indoklások erősen szórnak arról, hogy miért.<br /> # A céltáblás kísérletben igen rövid ideig felvillanó „Az apát megölni nem bűn” felirat a férfiak esetében nem befolyásolta a találati arányt.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ahhoz, hogy a rövididejű memóriából eltároljunk valamit a hosszúidejű memóriába, minimum 2-3 másodperc szükséges.<br /> # Annál, aki képes nagymesterré válni, ötvenezer kognitív séma elsajátításához nagyjából kétszer annyi idő szükséges, mint ötezeréhez.<br /> # Az emberek 24 éves kor alatt a legintelligensebbek a környezet megítélése szerint.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Extremisztán világában hasznos és célravezető tulajdonság a szkeptikusság.<br /> # A transzlogikát éber állapotban csak nagy nehézségekkel vagyunk képesek alkalmazni.<br /> # A kognitív sémák mennyisége a felidézési kísérletek alapján jól becsülhető.<br /> <br /> == A standard intelligenciateszt mérési tartománya: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # kb. 70-135 pont<br /> # kb. 75-125 pont<br /> # az átlag körül a kétszeres szórásnyi intervallum<br /> # nem határozható meg<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az emberek nagymértékben egyetértenek abban, hogy kit mennyire tartanak érzelmileg intelligensnek, de az indoklások igen erősen szórnak.<br /> # Egy nagymesternek körülbelül egy decimális nagyságrenddel több kognitív sémája van az adott szakterülettel kapcsolatban, mint egy átlagos szakértőnek.<br /> # A rénszarvasos kísérletben, amikor a populáció meghaladta a környezet eltartó képességét, akkor a rénszarvasok minden esetben kihaltak.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A hipnózist csak szimuláló személyek EEG-mintázatai és az igazi, mély hipnózisban lévő személyek EEG mintázatai lényegében azonosak.<br /> # A népdalokban egy virág mindig valamiféle női dolgot szimbolizál.<br /> # Az aktív és a passzív szókincs növelése egyaránt a logisztikus görbét követi.<br /> <br /> [[Category:Gazdhuman]]</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=%C3%89rzelmek_logik%C3%A1ja&diff=180386 Érzelmek logikája 2014-04-17T10:56:00Z <p>Mla25: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Az érzelmek logikája<br /> | tárgykód = BMEVITMAK48<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = TMIT<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = kis utánaolvasás<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAK48/<br /> | tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/foswiki/bin/view/VITMAK48/WebHome<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése, hogy a hallgatók ismerkedjenek meg az érzelmek alapvető működési mechanizmusaival és ezek hatásával a gondolkodásra, beleértve a tisztán racionális gondolkodást is. Emellett a kurzus célja az alapvető „pszichológiai műveltség” megszerzése is. Csak a tavaszi félévben indul.<br /> <br /> A tantárgy nagyobb témakörei:<br /> *Pszichológiai alapismeretek. Az érzelmek szerkezete, a motivációk természete.<br /> *Az érzelmek szerepe a gondolkodásban. A jókedv és a rosszkedv előnyei. Az intelligencia és az érzelmi intelligencia fogalma, mérése (IQ, EQ). A kreativitás.<br /> *Az érzelmek szerepe az üzleti életben. Viselkedés-gazdaságtan. Üzleti képességek és a profi üzleti döntéshozók.<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Nem kötelező az órák látogatása.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 nagyzárthelyit kell megírni. Mindkettő 12 darab 1 pontos tesztkérdésből áll, és legalább 3 pontot el kell érni mindkettőn. Minden kérdéshez tartozik 3-4 válaszlehetőség. A helyes válasz +1 pont, a kérdés kihagyása 0 pont, a helytelen válasz pedig -1 pont. Csak az egyik zárthelyi pótolható.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két ZH összpontszámából számítódik:<br /> **Elégtelen: 0-5 pont<br /> **Elégséges: 6-9 pont<br /> **Közepes: 10-13 pont<br /> **Jó: 14-17 pont<br /> **Jeles: 18-24 pont<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> ===1. Zárthelyi===<br /> <br /> * [[Érzelmek logikája - Első ZH, 2012|2011/2012 tavasz]] - Megoldásokkal<br /> <br /> * [[Érzelmek logikája - Első ZH, 2013.03.14.|2012/2013 tavasz]] - Megoldásokkal<br /> <br /> ===2. Zárthelyi===<br /> * [[Érzelmek logikája - Második ZH, 2013.04.25.|2012/2013 tavasz]] - Megoldásokkal<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> Kikérdező a második ZH-hoz:<br /> *[[ÉrzelmekZH2-kvíz | Második ZH kvíz]]<br /> <br /> A kurzusok anyagai a TMIT honlapján:<br /> * [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMAK48/TantargyKurzus2012tavasz 2012 tavaszi kurzus]<br /> * [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMAK48/TantargyKurzus2013tavasz 2013 tavaszi kurzus]<br /> * [http://hu.scribd.com/doc/65342103/Az-erzelmek-logikaja-Mer%C5%91-Laszlo Érzelmek logikája - a könyv - online (Scribd)]<br /> * [http://ria.nop.hu/Az%20erzelmek%20logikaja%20(Mero%20Laszlo).PDF Érzelmek logikája könyv PDF verzió]<br /> <br /> == Tapasztalatok ==<br /> <br /> === 2011/2012 ===<br /> <br /> *A tárgy első meghirdetésének alkalmával hallgattam a tárgyat. Az előadások látogatása nem kötelező, de szerintem érdekes dolgokról beszélt az előadó. Az előadásokat ''Dr. Mérő László'' tartotta, aki matematikus és pszichológus is egyben. Képes volt a mi &quot;kocka&quot; szemszögünkből elmagyarázni a dolgokat. A kettes megszerzéséhez, elég a józan gondolkodás és a jó tippelés is. A ZH-kon célszerű olyan mellé ülni, aki olvasta a könyvet, mert könnyen lehet információt átadni. Aki átnézte alaposabban a diasorokat, az könnyen megszerezhette a hármast is. A négyes/ötös jegyhez azonban már el kellett olvasni egy 100-150 oldalas könyvet. Ha nekifekszik az ember, maximum egy hosszú délután alatt átnyálazható. A könyv maga tényleg érdekes, hétköznapi nyelven magyarázza el a dolgokat, és tele van tényleg érdekes kísérletekkel. Aki kicsit is érdeklődik az érdekes pszichológiai kísérletek iránt és elolvassa a könyvet, annak szinte garantált az ötös. Összefoglalva ingyenkötválkredit, de a könyv nélkül hármasnál nemigen lehet jobb jegyet szerezni. [[szerkesztő:david14|ED]], 2012 tavasz<br /> <br /> <br /> [[Category:Gazdhuman]]</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=%C3%89rzelmek_logik%C3%A1ja_-_Kv%C3%ADz_-_2._ZH&diff=180385 Érzelmek logikája - Kvíz - 2. ZH 2014-04-17T10:52:49Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Érzelmek logikája ZH2 kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A standard intelligenciateszt mérési pontossága: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # kb. +/- 1,6 pont<br /> # kb. +/- 3 pont<br /> # kb. +/- 4,2 pont<br /> # nem határozható meg<br /> <br /> == Az alábbi négy állítás közül csak egy igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy a tanult szellemi képességeket mérjék.<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy azok a lehető legjobban lefedjék a szellemi értékek összes területeit<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy összességében az intelligencia legáltalánosabb fogalmát mérjék.<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy eredményük a lehető legjobban közelítse az adott kulturális környezet megítélését.<br /> <br /> == Melyik kérdés olyan, hogy bizonyos IQ-tesztekbe bekerült és bizonyosakba nem? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ki írta az országod himnuszát?<br /> # Mi a másodfokú egyenlet megoldóképlete?<br /> # Hol található a lakhelyedhez legközelebbi adóhivatal?<br /> # Egy kosárban van öt tojás. Hogyan tudunk öt embernek adni egy-egy tojást úgy, hogy a kosárban is maradjon egy?<br /> <br /> == Melyik szinten lévő emberekre jellemző leginkább, hogy pontosan ismerik a szakmai szabályokat és a tipikus kivételeket: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Tanuló<br /> # Szakértő<br /> # Nagymester<br /> # A maga szintjén mindegyikre jellemző ez.<br /> <br /> == A hipnózis-szimulánsok többnyire min buknak le: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Másképp gondolkodnak, mint az igazi hipnotizáltak.<br /> # Az égő gyertya érintésére felszisszennek a fájdalomtól, noha azt a szuggesztiót kapták, hogy nem érzékelik a fájdalmat.<br /> # Másfajta agyi elektromos mintázatokat produkálnak, mint az igazi hipnotizáltak.<br /> # Az utólagos interjú során bevallják, hogy csak megjátszották a hipnózist.<br /> <br /> == Körülbelül mennyi, a szakmájával kapcsolatos kognitív sémát ismer egy-egy szakma szakértője? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # néhány ezret<br /> # néhány tízezret<br /> # néhány százezret<br /> # néhány milliót<br /> <br /> == Az alábbi négy állítás közül az egyik téves: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A haladó szinten lévő tanuló sok mindenről tudja, hogy még nem tudja.<br /> # A szakértő szinten lévő ember nagyjából tudja, hogy mit nem tud, és azt is, hogy azt honnan tudja.<br /> # A nagymester szinte mindig tudja, mi a helyes, de azt általában nem tudja, hogy ezt honnan tudja.<br /> # Egy nagymester gyorsabban és logikusabban old meg egy szakmai problémát, mint egy átlagos szakértő.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A transzlogikát éber állapotban csak nagy nehézségekkel vagyunk képesek alkalmazni.<br /> # A placebo gyógyító hatása függ a fogyasztói árától is.<br /> # Többféle EQ-teszt is létezik, de lényegében mindegyik ugyanazt a képességet méri.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Ha egy formális logikai rendszerben található egy ellentmondás, akkor abban a rendszerben bármilyen állítás levezethető.<br /> # Az emberek nagymértékben egyetértenek abban, hogy kit mennyire tartanak érzelmileg intelligensnek, de az indoklások erősen szórnak arról, hogy miért.<br /> # A céltáblás kísérletben igen rövid ideig felvillanó „Az apát megölni nem bűn” felirat a férfiak esetében nem befolyásolta a találati arányt.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ahhoz, hogy a rövididejű memóriából eltároljunk valamit a hosszúidejű memóriába, minimum 2-3 másodperc szükséges.<br /> # Annál, aki képes nagymesterré válni, ötvenezer kognitív séma elsajátításához nagyjából kétszer annyi idő szükséges, mint ötezeréhez.<br /> # Az emberek 24 éves kor alatt a legintelligensebbek a környezet megítélése szerint.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Extremisztán világában hasznos és célravezető tulajdonság a szkeptikusság.<br /> # A transzlogikát éber állapotban csak nagy nehézségekkel vagyunk képesek alkalmazni.<br /> # A kognitív sémák mennyisége a felidézési kísérletek alapján jól becsülhető.<br /> <br /> == A standard intelligenciateszt mérési tartománya: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # kb. 70-135 pont<br /> # kb. 75-125 pont<br /> # az átlag körül a kétszeres szórásnyi intervallum<br /> # nem határozható meg<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az emberek nagymértékben egyetértenek abban, hogy kit mennyire tartanak érzelmileg intelligensnek, de az indoklások igen erősen szórnak.<br /> # Egy nagymesternek körülbelül egy decimális nagyságrenddel több kognitív sémája van az adott szakterülettel kapcsolatban, mint egy átlagos szakértőnek.<br /> # A rénszarvasos kísérletben, amikor a populáció meghaladta a környezet eltartó képességét, akkor a rénszarvasok minden esetben kihaltak.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A hipnózist csak szimuláló személyek EEG-mintázatai és az igazi, mély hipnózisban lévő személyek EEG mintázatai lényegében azonosak.<br /> # A népdalokban egy virág mindig valamiféle női dolgot szimbolizál.<br /> # Az aktív és a passzív szókincs növelése egyaránt a logisztikus görbét követi.<br /> <br /> [[Category:Gazdhuman]]</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=%C3%89rzelmek_logik%C3%A1ja_-_Kv%C3%ADz_-_2._ZH&diff=180384 Érzelmek logikája - Kvíz - 2. ZH 2014-04-17T10:51:50Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Érzelmek logikája ZH2 kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A standard intelligenciateszt mérési pontossága: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # kb. +/- 1,6 pont<br /> # kb. +/- 3 pont<br /> # kb. +/- 4,2 pont<br /> # nem határozható meg<br /> <br /> == Az alábbi négy állítás közül csak egy igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy a tanult szellemi képességeket mérjék.<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy azok a lehető legjobban lefedjék a szellemi értékek összes területeit<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy összességében az intelligencia legáltalánosabb fogalmát mérjék.<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy eredményük a lehető legjobban közelítse az adott kulturális környezet megítélését.<br /> <br /> == Melyik kérdés olyan, hogy bizonyos IQ-tesztekbe bekerült és bizonyosakba nem? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ki írta az országod himnuszát?<br /> # Mi a másodfokú egyenlet megoldóképlete?<br /> # Hol található a lakhelyedhez legközelebbi adóhivatal?<br /> # Egy kosárban van öt tojás. Hogyan tudunk öt embernek adni egy-egy tojást úgy, hogy a kosárban is maradjon egy?<br /> <br /> == Melyik szinten lévő emberekre jellemző leginkább, hogy pontosan ismerik a szakmai szabályokat és a tipikus kivételeket: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Tanuló<br /> # Szakértő<br /> # Nagymester<br /> # A maga szintjén mindegyikre jellemző ez.<br /> <br /> == A hipnózis-szimulánsok többnyire min buknak le: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Másképp gondolkodnak, mint az igazi hipnotizáltak.<br /> # Az égő gyertya érintésére felszisszennek a fájdalomtól, noha azt a szuggesztiót kapták, hogy nem érzékelik a fájdalmat.<br /> # Másfajta agyi elektromos mintázatokat produkálnak, mint az igazi hipnotizáltak.<br /> # Az utólagos interjú során bevallják, hogy csak megjátszották a hipnózist.<br /> <br /> == Körülbelül mennyi, a szakmájával kapcsolatos kognitív sémát ismer egy-egy szakma szakértője? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # néhány ezret<br /> # néhány tízezret<br /> # néhány százezret<br /> # néhány milliót<br /> <br /> == Az alábbi négy állítás közül az egyik téves: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A haladó szinten lévő tanuló sok mindenről tudja, hogy még nem tudja.<br /> # A szakértő szinten lévő ember nagyjából tudja, hogy mit nem tud, és azt is, hogy azt honnan tudja.<br /> # A nagymester szinte mindig tudja, mi a helyes, de azt általában nem tudja, hogy ezt honnan tudja.<br /> # Egy nagymester gyorsabban és logikusabban old meg egy szakmai problémát, mint egy átlagos szakértő.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A transzlogikát éber állapotban csak nagy nehézségekkel vagyunk képesek alkalmazni.<br /> # A placebo gyógyító hatása függ a fogyasztói árától is.<br /> # Többféle EQ-teszt is létezik, de lényegében mindegyik ugyanazt a képességet méri.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Ha egy formális logikai rendszerben található egy ellentmondás, akkor abban a rendszerben bármilyen állítás levezethető.<br /> # Az emberek nagymértékben egyetértenek abban, hogy kit mennyire tartanak érzelmileg intelligensnek, de az indoklások erősen szórnak arról, hogy miért.<br /> # A céltáblás kísérletben igen rövid ideig felvillanó „Az apát megölni nem bűn” felirat a férfiak esetében nem befolyásolta a találati arányt.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ahhoz, hogy a rövididejű memóriából eltároljunk valamit a hosszúidejű memóriába, minimum 2-3 másodperc szükséges.<br /> # Annál, aki képes nagymesterré válni, ötvenezer kognitív séma elsajátításához nagyjából kétszer annyi idő szükséges, mint ötezeréhez.<br /> # Az emberek 24 éves kor alatt a legintelligensebbek a környezet megítélése szerint.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Extremisztán világában hasznos és célravezető tulajdonság a szkeptikusság.<br /> # A transzlogikát éber állapotban csak nagy nehézségekkel vagyunk képesek alkalmazni.<br /> # A kognitív sémák mennyisége a felidézési kísérletek alapján jól becsülhető.<br /> <br /> == A standard intelligenciateszt mérési tartománya: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # kb. 70-135 pont<br /> # kb. 75-125 pont<br /> # az átlag körül a kétszeres szórásnyi intervallum<br /> # nem határozható meg<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az emberek nagymértékben egyetértenek abban, hogy kit mennyire tartanak érzelmileg intelligensnek, de az indoklások igen erősen szórnak.<br /> # Egy nagymesternek körülbelül egy decimális nagyságrenddel több kognitív sémája van az adott szakterülettel kapcsolatban, mint egy átlagos szakértőnek.<br /> # A rénszarvasos kísérletben, amikor a populáció meghaladta a környezet eltartó képességét, akkor a rénszarvasok minden esetben kihaltak.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A hipnózist csak szimuláló személyek EEG-mintázatai és az igazi, mély hipnózisban lévő személyek EEG mintázatai lényegében azonosak.<br /> # A népdalokban egy virág mindig valamiféle női dolgot szimbolizál.<br /> # Az aktív és a passzív szókincs növelése egyaránt a logisztikus görbét követi.<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=%C3%89rzelmek_logik%C3%A1ja_-_Kv%C3%ADz_-_2._ZH&diff=180383 Érzelmek logikája - Kvíz - 2. ZH 2014-04-17T10:43:25Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Érzelmek logikája ZH2 kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A standard intelligenciateszt mérési pontossága: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # kb. +/- 1,6 pont<br /> # kb. +/- 3 pont<br /> # kb. +/- 4,2 pont<br /> # nem határozható meg<br /> <br /> == Az alábbi négy állítás közül csak egy igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy a tanult szellemi képességeket mérjék.<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy azok a lehető legjobban lefedjék a szellemi értékek összes területeit<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy összességében az intelligencia legáltalánosabb fogalmát mérjék.<br /> # Az intelligenciatesztek kérdéseit úgy állították össze, hogy eredményük a lehető legjobban közelítse az adott kulturális környezet megítélését.<br /> <br /> == Melyik kérdés olyan, hogy bizonyos IQ-tesztekbe bekerült és bizonyosakba nem? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ki írta az országod himnuszát?<br /> # Mi a másodfokú egyenlet megoldóképlete?<br /> # Hol található a lakhelyedhez legközelebbi adóhivatal?<br /> # Egy kosárban van öt tojás. Hogyan tudunk öt embernek adni egy-egy tojást úgy, hogy a kosárban is maradjon egy?<br /> <br /> == Melyik szinten lévő emberekre jellemző leginkább, hogy pontosan ismerik a szakmai szabályokat és a tipikus kivételeket: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Tanuló<br /> # Szakértő<br /> # Nagymester<br /> # A maga szintjén mindegyikre jellemző ez.<br /> <br /> == A hipnózis-szimulánsok többnyire min buknak le: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Másképp gondolkodnak, mint az igazi hipnotizáltak.<br /> # Az égő gyertya érintésére felszisszennek a fájdalomtól, noha azt a szuggesztiót kapták, hogy nem érzékelik a fájdalmat.<br /> # Másfajta agyi elektromos mintázatokat produkálnak, mint az igazi hipnotizáltak.<br /> # Az utólagos interjú során bevallják, hogy csak megjátszották a hipnózist.<br /> <br /> == Körülbelül mennyi, a szakmájával kapcsolatos kognitív sémát ismer egy-egy szakma szakértője? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # néhány ezret<br /> # néhány tízezret<br /> # néhány százezret<br /> # néhány milliót<br /> <br /> == Az alábbi négy állítás közül az egyik téves: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A haladó szinten lévő tanuló sok mindenről tudja, hogy még nem tudja.<br /> # A szakértő szinten lévő ember nagyjából tudja, hogy mit nem tud, és azt is, hogy azt honnan tudja.<br /> # A nagymester szinte mindig tudja, mi a helyes, de azt általában nem tudja, hogy ezt honnan tudja.<br /> # Egy nagymester gyorsabban és logikusabban old meg egy szakmai problémát, mint egy átlagos szakértő.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A transzlogikát éber állapotban csak nagy nehézségekkel vagyunk képesek alkalmazni.<br /> # A placebo gyógyító hatása függ a fogyasztói árától is.<br /> # Többféle EQ-teszt is létezik, de lényegében mindegyik ugyanazt a képességet méri.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik igaz: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Ha egy formális logikai rendszerben található egy ellentmondás, akkor abban a rendszerben bármilyen állítás levezethető.<br /> # Az emberek nagymértékben egyetértenek abban, hogy kit mennyire tartanak érzelmileg intelligensnek, de az indoklások erősen szórnak arról, hogy miért.<br /> # A céltáblás kísérletben igen rövid ideig felvillanó „Az apát megölni nem bűn” felirat a férfiak esetében nem befolyásolta a találati arányt.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Ahhoz, hogy a rövididejű memóriából eltároljunk valamit a hosszúidejű memóriába, minimum 2-3 másodperc szükséges.<br /> # Annál, aki képes nagymesterré válni, ötvenezer kognitív séma elsajátításához nagyjából kétszer annyi idő szükséges, mint ötezeréhez.<br /> # Az emberek 24 éves kor alatt a legintelligensebbek a környezet megítélése szerint.<br /> <br /> == Az alábbi állítások közül melyik hamis: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Extremisztán világában hasznos és célravezető tulajdonság a szkeptikusság.<br /> # A transzlogikát éber állapotban csak nagy nehézségekkel vagyunk képesek alkalmazni.<br /> # A kognitív sémák mennyisége a felidézési kísérletek alapján jól becsülhető.<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=%C3%89rzelmek_logik%C3%A1ja_-_Kv%C3%ADz_-_2._ZH&diff=180382 Érzelmek logikája - Kvíz - 2. ZH 2014-04-17T10:33:38Z <p>Mla25: Új oldal, tartalma: „&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt; &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt; {{Infobox |class=kviz-infobox |cím={{{cím|Érzelmek logikája ZH2 kvíz}}} |keretszín=#6E6F97 …”</p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Érzelmek logikája ZH2 kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A standard intelligenciateszt mérési pontossága: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # kb. +/- 1,6 pont<br /> # kb. +/- 3 pont<br /> # kb. +/- 4,2 pont<br /> # nem határozható meg<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174574 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T16:59:12Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Fizika1 # Vizsga kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat arról nevezetes, hogy a legjobb hatásfokú hőerőgép modellje. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Coriolis erő merőleges a test sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A fajhőviszony nem lehet egynél kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gyorsulás nagysága független az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A harmonikus rezgőmozgás rezgésideje a rezgő tömeg négyzetgyökével arányos. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan második főtétele szerint zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A kapacitás arányos a kondenzátoron lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen, körmozgásából származó sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka a teljesítmény-idő görbe alatti terület. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A nyomás ideális gázban megegyezik a parciális nyomások összegével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika harmadik főtétele szerint nulla K nem érhető el véges számú lépésben. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a l egnagyobb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont lendülete függ az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál a rendszerrel közölt hőmennyiség 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál nincs hő közlés. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Állóhullámok csomópontjai fél hullámhosszanként követik egymást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ekvipartíció törvénye szerint gázkeverékben a kripton atomok átlagban lassúbbak a héliumatomoknál. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az északi féltekén leejtett test a függőlegestől keletre térül el. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz a gáz molekulák méretét elhanyagoljuk. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpontra lineáris rugó, sebességgel arányos csillapítás, és harmonikus gerjesztő erő hat. Állandósult esetben a gerjesztett tömegpont fáziskésésben van a gerjesztett erőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Idő független centrális erők konzervatív erők. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat hatásfoka függ a fajhőviszonytól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Izochor folyamat esetén a gázzal közölt hő teljes egészében a belső energia megváltozására fordítódik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A belső energia megváltozása csak a végső és a kezdeti állapottól függ. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A felületi hőtágulási együttható jó közelítéssel a lineáris hőtágulási együttható háromszorosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gázok állandó nyomáson mért fajhője kisebb az állandó térfogaton mért fajhőnél. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gravitációs erőtér örvényes. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőmérséklet extenzív állapothatározó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan harmadik főtétele szerint az abszolút nulla fok véges számú lépésben elérhető. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullám intenzitása arányos a hullám terjedési sebességével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullámhossz a hullámszám 2 (PÍ)-szerese. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A lebegés frekvenciája a két frekvencia különbségének fele. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A mentőautó szirénáját távolodás közben magasabban halljuk, mint ha állna a levegőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén, feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség a megtett út és az eltelt idő hányadosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség abszolút értékének időszerinti integrálja megadja az elmozdulást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ a gravitációs gyorsulástól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlenségi nyomaték a súlytalanság állapotában zérus. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A teljesítmény mérhető kg*m/s^3 egységben ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika második főtétele szerint energia nem juthat melegebb testről hidegebbre. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegközéppont koordinátái mindig pozitív számok. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont mechanikai energiája gravitációs erőtérben állandó, mert a gravitációs erőtér rendelkezik potenciális energia függvénnyel. A potenciális energia gradiense a tömegpont helyén pontosan a tömegpontra ható gravitációs erőt adja meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus folyamat során a gázzal mechanikai kölcsönhatás nem történik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a fémek felületén a villamos potenciál állandó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz részecskéi között vonzóerő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az inercia rendszerben a magára hagyott test körpályán is mozoghat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az oxigén molekula termodinamikai szabadsági foka magas hőmérsékleten akár 7 is lehet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ugyanakkora tömegű és sugarú gömbhéj és tömör gömb közül a tömörnek nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka. A gömbök anyaga acél, illetve alumínium. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Bolygómozgásnál a bolygó sebessége nem változik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy nyílt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy test teljes hőmérsékleti kisugárzása arányos a test abszolút hőmérsékleteinek abszolút hatványával. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpont harmonikus rezgőmozgást végez, ha a tömegpontra ható erők eredője arányos az egyensúlyi helyzettől való kitéréssel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egydimenziós rezgőmozgást végző pontszerű testre csak konzervatív erők hatnak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Inercia rendszerben a magára hagyott test nyugalomban van. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Lejtőn csúszás nélkül gördülő henger talajjal érintkező pontjának a talajhoz képesti relatív sebessége megegyezik egy kerületi pontjának kerületi sebességével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Matematikai inga mozgása során az ingára ható erők eredője minden pillanatban érintőirányú. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Newton 3. axiómája szerint az erő és a reakcióerő összege zérus, ezért nincs gyorsulás. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer perdülete (impulzusnyomatéka) állandó, ha a belső erők eredő forgatónyomatéka nulla. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer perdülete állandó, ha a pontrendszerre időben változatlan forgatónyomaték hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer tömegközéppontjának mozgását a belső erő (a tömegpontok egymásra hatása) jelentősen befolyásolják. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer tömegközéppontjának sebessége belső erők segítségével is változtatható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Harmonikus rezgő mozgás esetén a tömegpontra konzervatív erőtér hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A harmonikus rezgőmozgást végző tömegpontra ható erők eredője mindig az egyensúlyi helyzet felé mutat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullámszám a hullámhossz reciprokának 2*PÍ-szerese. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Elektrosztatikus térbe helyezett fémtestben az elektrosztratikus térerősség nulla. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Transzverzális hullám esetén a közeg pontjai a terjedési irányra merőleges rezgést végeznek. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya minden testre ugyanannyi. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatika Gauss tétele szerint vákuumban dielektrosztatikus tér zárt felületre vett integrálja megegyezik a zárt felületen belül lévő össztöltésmennyiség és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A fehérzajban a jel intenzitása a vizsgált tartományban minden frekvencián egyforma. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Coulomb-törvény szerint a pozitív töltések taszítják egymást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Kis csillapítású sebességgel arányos csillapított rezgőmozgás esetén nem periodikus a mozgás; de ha lineáris rugót tartalmaz, akkor egyenlő időközönként lesz nulla a kitérés. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Elektrosztatikus térbe helyezett fémtest esetén az elektrosztatikus tér erővonalai merőlegesek a fémtest felületére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpontrendszer összimpulzusa állandó, ha a ráható külső erők eredője nulla. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Kismértékben eltérő frekvenciájú hullámok találkozásakor tapasztaljuk a lebegés jelenségét. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus folyamat során a gázzal közölt hőmennyiség nulla. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikus tér egységnyi pozitív töltésen végzett munkája csak a munkavégzés kezdeti- és végpontjától függ. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont gyorsulásának nagysága független az inerciarendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A belső energiát egyértelműen meghatározzák az állapotjelzők. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az m tömegpont adott P pontra vonatkoztatott impulzusmomentuma a P pont helyvektorának és az m tömegpontimpulzusának skaláris szorzata. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az entrópia két rendszer egyesítésénél kiegyenlítődik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hang terjedési sebessége megadja, hogy egyik helyről a másikra milyen sebességgel jutnak el a levegőt alkotó részecskék. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az inercia (tehetetlenségi) erők két test kölcsönhatásának eredményeként jelentkeznek. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Állandó térfogaton az ideális gáz hőmérsékletét 300 Celsius fokról 600-ra növelve nyomása megkétszereződik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy zárt rendszer entrópiája nem növekedhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Termodinamikai egyensúly esetén egy rendszer minden alrendszerében azonos a hőmérséklet és az entrópia. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174573 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T16:00:19Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Fizika1 # Vizsga kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat arról nevezetes, hogy a legjobb hatásfokú hőerőgép modellje. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Coriolis erő merőleges a test sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A fajhőviszony nem lehet egynél kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gyorsulás nagysága független az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A harmonikus rezgőmozgás rezgésideje a rezgő tömeg négyzetgyökével arányos. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan második főtétele szerint zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A kapacitás arányos a kondenzátoron lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen, körmozgásából származó sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka a teljesítmény-idő görbe alatti terület. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A nyomás ideális gázban megegyezik a parciális nyomások összegével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika harmadik főtétele szerint nulla K nem érhető el véges számú lépésben. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a l egnagyobb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont lendülete függ az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál a rendszerrel közölt hőmennyiség 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál nincs hő közlés. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Állóhullámok csomópontjai fél hullámhosszanként követik egymást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ekvipartíció törvénye szerint gázkeverékben a kripton atomok átlagban lassúbbak a héliumatomoknál. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az északi féltekén leejtett test a függőlegestől keletre térül el. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz a gáz molekulák méretét elhanyagoljuk. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpontra lineáris rugó, sebességgel arányos csillapítás, és harmonikus gerjesztő erő hat. Állandósult esetben a gerjesztett tömegpont fáziskésésben van a gerjesztett erőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Idő független centrális erők konzervatív erők. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat hatásfoka függ a fajhőviszonytól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Izochor folyamat esetén a gázzal közölt hő teljes egészében a belső energia megváltozására fordítódik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A belső energia megváltozása csak a végső és a kezdeti állapottól függ. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A felületi hőtágulási együttható jó közelítéssel a lineáris hőtágulási együttható háromszorosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gázok állandó nyomáson mért fajhője kisebb az állandó térfogaton mért fajhőnél. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gravitációs erőtér örvényes. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőmérséklet extenzív állapothatározó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan harmadik főtétele szerint az abszolút nulla fok véges számú lépésben elérhető. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullám intenzitása arányos a hullám terjedési sebességével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullámhossz a hullámszám 2 (PÍ)-szerese. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A lebegés frekvenciája a két frekvencia különbségének fele. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A mentőautó szirénáját távolodás közben magasabban halljuk, mint ha állna a levegőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén, feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség a megtett út és az eltelt idő hányadosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség abszolút értékének időszerinti integrálja megadja az elmozdulást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ a gravitációs gyorsulástól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlenségi nyomaték a súlytalanság állapotában zérus. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A teljesítmény mérhető kg*m/s^3 egységben ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika második főtétele szerint energia nem juthat melegebb testről hidegebbre. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegközéppont koordinátái mindig pozitív számok. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont mechanikai energiája gravitációs erőtérben állandó, mert a gravitációs erőtér rendelkezik potenciális energia függvénnyel. A potenciális energia gradiense a tömegpont helyén pontosan a tömegpontra ható gravitációs erőt adja meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus folyamat során a gázzal mechanikai kölcsönhatás nem történik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a fémek felületén a villamos potenciál állandó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz részecskéi között vonzóerő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az inercia rendszerben a magára hagyott test körpályán is mozoghat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az oxigén molekula termodinamikai szabadsági foka magas hőmérsékleten akár 7 is lehet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ugyanakkora tömegű és sugarú gömbhéj és tömör gömb közül a tömörnek nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka. A gömbök anyaga acél, illetve alumínium. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Bolygómozgásnál a bolygó sebessége nem változik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy nyílt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy test teljes hőmérsékleti kisugárzása arányos a test abszolút hőmérsékleteinek abszolút hatványával. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpont harmonikus rezgőmozgást végez, ha a tömegpontra ható erők eredője arányos az egyensúlyi helyzettől való kitéréssel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egydimenziós rezgőmozgást végző pontszerű testre csak konzervatív erők hatnak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Inercia rendszerben a magára hagyott test nyugalomban van. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Lejtőn csúszás nélkül gördülő henger talajjal érintkező pontjának a talajhoz képesti relatív sebessége megegyezik egy kerületi pontjának kerületi sebességével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Matematikai inga mozgása során az ingára ható erők eredője minden pillanatban érintőirányú. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Newton 3. axiómája szerint az erő és a reakcióerő összege zérus, ezért nincs gyorsulás. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer perdülete (impulzusnyomatéka) állandó, ha a belső erők eredő forgatónyomatéka nulla. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer perdülete állandó, ha a pontrendszerre időben változatlan forgatónyomaték hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer tömegközéppontjának mozgását a belső erő (a tömegpontok egymásra hatása) jelentősen befolyásolják. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer tömegközéppontjának sebessége belső erők segítségével is változtatható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174572 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:49:42Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Fizika1 # Vizsga kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat arról nevezetes, hogy a legjobb hatásfokú hőerőgép modellje. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Coriolis erő merőleges a test sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A fajhőviszony nem lehet egynél kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gyorsulás nagysága független az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A harmonikus rezgőmozgás rezgésideje a rezgő tömeg négyzetgyökével arányos. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan második főtétele szerint zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A kapacitás arányos a kondenzátoron lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen, körmozgásából származó sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka a teljesítmény-idő görbe alatti terület. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A nyomás ideális gázban megegyezik a parciális nyomások összegével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika harmadik főtétele szerint nulla K nem érhető el véges számú lépésben. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a l egnagyobb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont lendülete függ az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál a rendszerrel közölt hőmennyiség 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál nincs hő közlés. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Állóhullámok csomópontjai fél hullámhosszanként követik egymást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ekvipartíció törvénye szerint gázkeverékben a kripton atomok átlagban lassúbbak a héliumatomoknál. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az északi féltekén leejtett test a függőlegestől keletre térül el. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz a gáz molekulák méretét elhanyagoljuk. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpontra lineáris rugó, sebességgel arányos csillapítás, és harmonikus gerjesztő erő hat. Állandósult esetben a gerjesztett tömegpont fáziskésésben van a gerjesztett erőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Idő független centrális erők konzervatív erők. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat hatásfoka függ a fajhőviszonytól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Izochor folyamat esetén a gázzal közölt hő teljes egészében a belső energia megváltozására fordítódik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A belső energia megváltozása csak a végső és a kezdeti állapottól függ. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A felületi hőtágulási együttható jó közelítéssel a lineáris hőtágulási együttható háromszorosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gázok állandó nyomáson mért fajhője kisebb az állandó térfogaton mért fajhőnél. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gravitációs erőtér örvényes. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőmérséklet extenzív állapothatározó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan harmadik főtétele szerint az abszolút nulla fok véges számú lépésben elérhető. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullám intenzitása arányos a hullám terjedési sebességével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullámhossz a hullámszám 2 (PÍ)-szerese. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A lebegés frekvenciája a két frekvencia különbségének fele. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A mentőautó szirénáját távolodás közben magasabban halljuk, mint ha állna a levegőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén, feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség a megtett út és az eltelt idő hányadosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség abszolút értékének időszerinti integrálja megadja az elmozdulást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ a gravitációs gyorsulástól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlenségi nyomaték a súlytalanság állapotában zérus. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A teljesítmény mérhető kg*m/s^3 egységben ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika második főtétele szerint energia nem juthat melegebb testről hidegebbre. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegközéppont koordinátái mindig pozitív számok. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont mechanikai energiája gravitációs erőtérben állandó, mert a gravitációs erőtér rendelkezik potenciális energia függvénnyel. A potenciális energia gradiense a tömegpont helyén pontosan a tömegpontra ható gravitációs erőt adja meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus folyamat során a gázzal mechanikai kölcsönhatás nem történik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a fémek felületén a villamos potenciál állandó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz részecskéi között vonzóerő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az inercia rendszerben a magára hagyott test körpályán is mozoghat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az oxigén molekula termodinamikai szabadsági foka magas hőmérsékleten akár 7 is lehet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ugyanakkora tömegű és sugarú gömbhéj és tömör gömb közül a tömörnek nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka. A gömbök anyaga acél, illetve alumínium. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Bolygómozgásnál a bolygó sebessége nem változik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy nyílt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy test teljes hőmérsékleti kisugárzása arányos a test abszolút hőmérsékleteinek abszolút hatványával. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpont harmonikus rezgőmozgást végez, ha a tömegpontra ható erők eredője arányos az egyensúlyi helyzettől való kitéréssel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egydimenziós rezgőmozgást végző pontszerű testre csak konzervatív erők hatnak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Inercia rendszerben a magára hagyott test nyugalomban van. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Lejtőn csúszás nélkül gördülő henger talajjal érintkező pontjának a talajhoz képesti relatív sebessége megegyezik egy kerületi pontjának kerületi sebességével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Matematikai inga mozgása során az ingára ható erők eredője minden pillanatban érintőirányú. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Newton 3. axiómája szerint az erő és a reakcióerő összege zérus, ezért nincs gyorsulás. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer perdülete (impulzusnyomatéka) állandó, ha a belső erők eredő forgatónyomatéka nulla. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer perdülete állandó, ha a pontrendszerre időben változatlan forgatónyomaték hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer tömegközéppontjának mozgását a belső erő (a tömegpontok egymásra hatása) jelentősen befolyásolják. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer tömegközéppontjának sebessége belső erők segítségével is változtatható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&diff=174570 Fizika I. 2014-01-08T15:48:17Z <p>Mla25: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Fizika 1i<br /> | tárgykód = TE11AX03<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = van<br /> | tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = ifizika1@sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/<br /> | tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br /> **'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.<br /> **A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)<br /> **A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br /> **Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag! <br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 55 || 2<br /> |-<br /> |55 - 70 || 3<br /> |-<br /> |70 - 85 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> *Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br /> ===Előadás===<br /> [[Fizika_I.Tematika|Tematika]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br /> **[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> *[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]<br /> *[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]<br /> *[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]<br /> *[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból<br /> <br /> ==0. ZH==<br /> <br /> *Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).<br /> * A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> ''Nincs anyag egyelőre. :(''<br /> <br /> ==NagyZH==<br /> *[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]<br /> *Előző évek ZH-i:<br /> **2012/13 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br /> **2010/11 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]<br /> **2010/11 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br /> **2009/10 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **2007/08 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> **2007/08 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]<br /> *[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]<br /> *[[Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis | Keresztféléves igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]], [[Media:Fizika1i_keresztkerdesek_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> *[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2012/13 tavasz (jelszó: info)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-07-megold.pdf | 2013.06.07]] - Figyelem! A négyes feladat megoldása a.), nem c.)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | 2013.06.03]], [[Fizika 1 vizsga, 2013.06.03. | feladatok kidolgozása]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]], [[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> ***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]<br /> **2011/12 tavasz (jelszó: info)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]<br /> **2011/12 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]<br /> **2010/11 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]<br /> **2010/11 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]<br /> **2009/10 tavasz<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]<br /> **2008/09 tavasz<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]<br /> **2008/09 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]<br /> **2007/08 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]<br /> **2006/07 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]<br /> <br /> == Angol kurzus (Bokor Nándor) ==<br /> Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.<br /> <br /> Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.<br /> <br /> === KisZH ===<br /> 5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.<br /> KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.<br /> <br /> === Plusz házi ===<br /> Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)<br /> <br /> === ZH ===<br /> A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.<br /> <br /> [[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.<br /> <br /> [[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> <br /> ===kopy===<br /> Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.<br /> <br /> -- kopy - 2013.05.26<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.<br /> <br /> Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.<br /> Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.<br /> <br /> -- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13<br /> <br /> ===gerbazs===<br /> <br /> A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.<br /> <br /> A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.<br /> <br /> A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.<br /> <br /> Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.<br /> <br /> -- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.<br /> <br /> ===titcar===<br /> ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)<br /> <br /> -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.<br /> <br /> ===zslevi===<br /> Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: &quot;Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni.&quot;). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )<br /> <br /> <br /> Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.<br /> <br /> -- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.<br /> <br /> ==Kapcsolódó tárgyak==<br /> ===Előkövetelmény===<br /> [[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===Ráépülő===<br /> [[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174568 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:46:42Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat arról nevezetes, hogy a legjobb hatásfokú hőerőgép modellje. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Coriolis erő merőleges a test sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A fajhőviszony nem lehet egynél kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gyorsulás nagysága független az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A harmonikus rezgőmozgás rezgésideje a rezgő tömeg négyzetgyökével arányos. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan második főtétele szerint zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A kapacitás arányos a kondenzátoron lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen, körmozgásából származó sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka a teljesítmény-idő görbe alatti terület. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A nyomás ideális gázban megegyezik a parciális nyomások összegével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika harmadik főtétele szerint nulla K nem érhető el véges számú lépésben. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a l egnagyobb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont lendülete függ az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál a rendszerrel közölt hőmennyiség 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál nincs hő közlés. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Állóhullámok csomópontjai fél hullámhosszanként követik egymást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ekvipartíció törvénye szerint gázkeverékben a kripton atomok átlagban lassúbbak a héliumatomoknál. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az északi féltekén leejtett test a függőlegestől keletre térül el. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz a gáz molekulák méretét elhanyagoljuk. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpontra lineáris rugó, sebességgel arányos csillapítás, és harmonikus gerjesztő erő hat. Állandósult esetben a gerjesztett tömegpont fáziskésésben van a gerjesztett erőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Idő független centrális erők konzervatív erők. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat hatásfoka függ a fajhőviszonytól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Izochor folyamat esetén a gázzal közölt hő teljes egészében a belső energia megváltozására fordítódik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A belső energia megváltozása csak a végső és a kezdeti állapottól függ. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A felületi hőtágulási együttható jó közelítéssel a lineáris hőtágulási együttható háromszorosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gázok állandó nyomáson mért fajhője kisebb az állandó térfogaton mért fajhőnél. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gravitációs erőtér örvényes. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőmérséklet extenzív állapothatározó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan harmadik főtétele szerint az abszolút nulla fok véges számú lépésben elérhető. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullám intenzitása arányos a hullám terjedési sebességével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullámhossz a hullámszám 2 (PÍ)-szerese. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A lebegés frekvenciája a két frekvencia különbségének fele. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A mentőautó szirénáját távolodás közben magasabban halljuk, mint ha állna a levegőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén, feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség a megtett út és az eltelt idő hányadosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség abszolút értékének időszerinti integrálja megadja az elmozdulást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ a gravitációs gyorsulástól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlenségi nyomaték a súlytalanság állapotában zérus. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A teljesítmény mérhető kg*m/s^3 egységben ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika második főtétele szerint energia nem juthat melegebb testről hidegebbre. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegközéppont koordinátái mindig pozitív számok. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont mechanikai energiája gravitációs erőtérben állandó, mert a gravitációs erőtér rendelkezik potenciális energia függvénnyel. A potenciális energia gradiense a tömegpont helyén pontosan a tömegpontra ható gravitációs erőt adja meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus folyamat során a gázzal mechanikai kölcsönhatás nem történik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a fémek felületén a villamos potenciál állandó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz részecskéi között vonzóerő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az inercia rendszerben a magára hagyott test körpályán is mozoghat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az oxigén molekula termodinamikai szabadsági foka magas hőmérsékleten akár 7 is lehet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ugyanakkora tömegű és sugarú gömbhéj és tömör gömb közül a tömörnek nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka. A gömbök anyaga acél, illetve alumínium. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Bolygómozgásnál a bolygó sebessége nem változik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy nyílt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy test teljes hőmérsékleti kisugárzása arányos a test abszolút hőmérsékleteinek abszolút hatványával. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpont harmonikus rezgőmozgást végez, ha a tömegpontra ható erők eredője arányos az egyensúlyi helyzettől való kitéréssel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egydimenziós rezgőmozgást végző pontszerű testre csak konzervatív erők hatnak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Inercia rendszerben a magára hagyott test nyugalomban van. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Lejtőn csúszás nélkül gördülő henger talajjal érintkező pontjának a talajhoz képesti relatív sebessége megegyezik egy kerületi pontjának kerületi sebességével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Matematikai inga mozgása során az ingára ható erők eredője minden pillanatban érintőirányú. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Newton 3. axiómája szerint az erő és a reakcióerő összege zérus, ezért nincs gyorsulás. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer perdülete (impulzusnyomatéka) állandó, ha a belső erők eredő forgatónyomatéka nulla. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer perdülete állandó, ha a pontrendszerre időben változatlan forgatónyomaték hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer tömegközéppontjának mozgását a belső erő (a tömegpontok egymásra hatása) jelentősen befolyásolják. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Tömegpontrendszer tömegközéppontjának sebessége belső erők segítségével is változtatható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174567 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:43:34Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat arról nevezetes, hogy a legjobb hatásfokú hőerőgép modellje. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Coriolis erő merőleges a test sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A fajhőviszony nem lehet egynél kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gyorsulás nagysága független az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A harmonikus rezgőmozgás rezgésideje a rezgő tömeg négyzetgyökével arányos. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan második főtétele szerint zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A kapacitás arányos a kondenzátoron lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen, körmozgásából származó sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka a teljesítmény-idő görbe alatti terület. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A nyomás ideális gázban megegyezik a parciális nyomások összegével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika harmadik főtétele szerint nulla K nem érhető el véges számú lépésben. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a l egnagyobb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont lendülete függ az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál a rendszerrel közölt hőmennyiség 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál nincs hő közlés. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Állóhullámok csomópontjai fél hullámhosszanként követik egymást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ekvipartíció törvénye szerint gázkeverékben a kripton atomok átlagban lassúbbak a héliumatomoknál. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az északi féltekén leejtett test a függőlegestől keletre térül el. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz a gáz molekulák méretét elhanyagoljuk. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpontra lineáris rugó, sebességgel arányos csillapítás, és harmonikus gerjesztő erő hat. Állandósult esetben a gerjesztett tömegpont fáziskésésben van a gerjesztett erőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Idő független centrális erők konzervatív erők. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat hatásfoka függ a fajhőviszonytól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Izochor folyamat esetén a gázzal közölt hő teljes egészében a belső energia megváltozására fordítódik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A belső energia megváltozása csak a végső és a kezdeti állapottól függ. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A felületi hőtágulási együttható jó közelítéssel a lineáris hőtágulási együttható háromszorosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A forgó Földön a vízszintesen mozgó testre északi féltekén mindig balra, a délin pedig mindig jobbra irányuló oldalsó eltérítő erő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gázok állandó nyomáson mért fajhője kisebb az állandó térfogaton mért fajhőnél. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gravitációs erőtér örvényes. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőmérséklet extenzív állapothatározó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan harmadik főtétele szerint az abszolút nulla fok véges számú lépésben elérhető. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullám intenzitása arányos a hullám terjedési sebességével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hullámhossz a hullámszám 2 (PÍ)-szerese. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A lebegés frekvenciája a két frekvencia különbségének fele. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A mentőautó szirénáját távolodás közben magasabban halljuk, mint ha állna a levegőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka szempontjából mindegy, azaz a munka ugyanaz az érték lesz, ha a tömegpont nyugalomból v sebességre gyorsítunk, vagy a v sebességről megállítunk egy egyenes mentén, feltéve, hogy ugyanakkora útszakaszon történik mindez. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség a megtett út és az eltelt idő hányadosa. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebesség abszolút értékének időszerinti integrálja megadja az elmozdulást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ a gravitációs gyorsulástól. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlen tömeg és a súlyos (súlyból számolt) tömeg értéke a földön megegyezik, de a holdon már a súlyos tömeg kisebb, mert ott a gravitációs gyorsulás is kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tehetetlenségi nyomaték a súlytalanság állapotában zérus. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A teljesítmény mérhető kg*m/s^3 egységben ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika második főtétele szerint energia nem juthat melegebb testről hidegebbre. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegközéppont koordinátái mindig pozitív számok. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont mechanikai energiája gravitációs erőtérben állandó, mert a gravitációs erőtér rendelkezik potenciális energia függvénnyel. A potenciális energia gradiense a tömegpont helyén pontosan a tömegpontra ható gravitációs erőt adja meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus folyamat során a gázzal mechanikai kölcsönhatás nem történik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a fémek felületén a villamos potenciál állandó. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az elektrosztatikában a potenciál állandó fémes vezetők felületén és a térerősség zérus azok belsejében. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis, vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz részecskéi között vonzóerő hat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az inercia rendszerben a magára hagyott test körpályán is mozoghat. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az oxigén molekula termodinamikai szabadsági foka magas hőmérsékleten akár 7 is lehet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ugyanakkora tömegű és sugarú gömbhéj és tömör gömb közül a tömörnek nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka. A gömbök anyaga acél, illetve alumínium. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Bolygómozgásnál a bolygó sebessége nem változik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy nyílt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy test teljes hőmérsékleti kisugárzása arányos a test abszolút hőmérsékleteinek abszolút hatványával. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpont harmonikus rezgőmozgást végez, ha a tömegpontra ható erők eredője arányos az egyensúlyi helyzettől való kitéréssel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egydimenziós rezgőmozgást végző pontszerű testre csak konzervatív erők hatnak. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás nő, akkor a sebesség is mindig nő (gondoljon a gyorsulás grafikus jelentésére is). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174566 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:33:31Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat arról nevezetes, hogy a legjobb hatásfokú hőerőgép modellje. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Coriolis erő merőleges a test sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A fajhőviszony nem lehet egynél kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gyorsulás nagysága független az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A harmonikus rezgőmozgás rezgésideje a rezgő tömeg négyzetgyökével arányos. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan második főtétele szerint zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A kapacitás arányos a kondenzátoron lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen, körmozgásából származó sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka a teljesítmény-idő görbe alatti terület. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A nyomás ideális gázban megegyezik a parciális nyomások összegével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika harmadik főtétele szerint nulla K nem érhető el véges számú lépésben. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a l egnagyobb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont lendülete függ az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál a rendszerrel közölt hőmennyiség 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál nincs hő közlés. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Állóhullámok csomópontjai fél hullámhosszanként követik egymást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ekvipartíció törvénye szerint gázkeverékben a kripton atomok átlagban lassúbbak a héliumatomoknál. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az északi féltekén leejtett test a függőlegestől keletre térül el. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz a gáz molekulák méretét elhanyagoljuk. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpontra lineáris rugó, sebességgel arányos csillapítás, és harmonikus gerjesztő erő hat. Állandósult esetben a gerjesztett tömegpont fáziskésésben van a gerjesztett erőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Idő független centrális erők konzervatív erők. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Izochor folyamat esetén a gázzal közölt hő teljes egészében a belső energia megváltozására fordítódik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A belső energia megváltozása csak a végső és a kezdeti állapottól függ. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174565 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:32:32Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat arról nevezetes, hogy a legjobb hatásfokú hőerőgép modellje. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Carnot-féle körfolyamat megfordítható, de ekkor a hasznos munka mindig negatív, azaz munkát kell befektetni hozzá. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Coriolis erő merőleges a test sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A fajhőviszony nem lehet egynél kisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A gyorsulás nagysága független az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A harmonikus rezgőmozgás rezgésideje a rezgő tömeg négyzetgyökével arányos. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A hőtan második főtétele szerint zárt rendszer entrópiája nem csökkenhet. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A kapacitás arányos a kondenzátoron lévő feszültséggel. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A körmozgás szögsebesség vektora mindig merőleges egy adott pont ezen, körmozgásából származó sebességére. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A munka a teljesítmény-idő görbe alatti terület. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A nyomás ideális gázban megegyezik a parciális nyomások összegével. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A sebességnek soha nincs pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet mindkettő (érintőleges és normális). ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamika harmadik főtétele szerint nulla K nem érhető el véges számú lépésben. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a l egnagyobb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A tömegpont lendülete függ az inercia rendszer megválasztásától. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál a rendszerrel közölt hőmennyiség 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Adiabatikus állapotváltozásnál nincs hő közlés. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Állóhullámok csomópontjai fél hullámhosszanként követik egymást. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ekvipartíció törvénye szerint gázkeverékben a kripton atomok átlagban lassúbbak a héliumatomoknál. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az északi féltekén leejtett test a függőlegestől keletre térül el. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Az ideális gáz a gáz molekulák méretét elhanyagoljuk. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Egy tömegpontra lineáris rugó, sebességgel arányos csillapítás, és harmonikus gerjesztő erő hat. Állandósult esetben a gerjesztett tömegpont fáziskésésben van a gerjesztett erőhöz képest. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Idő független centrális erők konzervatív erők. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Izochor folyamat esetén a gázzal közölt hő teljes egészében a belső energia megváltozására fordítódik. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Merev test perdülete állandó, ha a rá ható erők eredő forgatónyomatéka 0. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Párhuzamos tengelyek esetén mindig TKP-on átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A belső energia megváltozása csak a végső és a kezdeti állapottól függ. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174564 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:25:57Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Carnot körfolyamat arról nevezetes, hogy a legjobb hatásfokú hőerőgép modellje. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174563 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:24:09Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174562 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:23:04Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> <br /> == A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&diff=174561 Fizika I. 2014-01-08T15:19:18Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Fizika 1i<br /> | tárgykód = TE11AX03<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = van<br /> | tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = ifizika1@sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/<br /> | tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br /> **'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.<br /> **A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)<br /> **A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br /> **Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag! <br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 55 || 2<br /> |-<br /> |55 - 70 || 3<br /> |-<br /> |70 - 85 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> *Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br /> ===Előadás===<br /> [[Fizika_I.Tematika|Tematika]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br /> **[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> *[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]<br /> *[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]<br /> *[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]<br /> *[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból<br /> <br /> ==0. ZH==<br /> <br /> *Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).<br /> * A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> ''Nincs anyag egyelőre. :(''<br /> <br /> ==NagyZH==<br /> *[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]<br /> *Előző évek ZH-i:<br /> **2012/13 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br /> **2010/11 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]<br /> **2010/11 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br /> **2009/10 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **2007/08 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> **2007/08 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]<br /> *[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]], [[Media:Fizika1i_keresztkerdesek_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> *[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2012/13 tavasz (jelszó: info)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-07-megold.pdf | 2013.06.07]] - Figyelem! A négyes feladat megoldása a.), nem c.)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | 2013.06.03]], [[Fizika 1 vizsga, 2013.06.03. | feladatok kidolgozása]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]], [[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> ***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]<br /> **2011/12 tavasz (jelszó: info)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]<br /> **2011/12 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]<br /> **2010/11 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]<br /> **2010/11 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]<br /> **2009/10 tavasz<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]<br /> **2008/09 tavasz<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]<br /> **2008/09 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]<br /> **2007/08 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]<br /> **2006/07 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]<br /> <br /> == Angol kurzus (Bokor Nándor) ==<br /> Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.<br /> <br /> Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.<br /> <br /> === KisZH ===<br /> 5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.<br /> KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.<br /> <br /> === Plusz házi ===<br /> Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)<br /> <br /> === ZH ===<br /> A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.<br /> <br /> [[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.<br /> <br /> [[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> <br /> ===kopy===<br /> Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.<br /> <br /> -- kopy - 2013.05.26<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.<br /> <br /> Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.<br /> Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.<br /> <br /> -- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13<br /> <br /> ===gerbazs===<br /> <br /> A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.<br /> <br /> A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.<br /> <br /> A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.<br /> <br /> Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.<br /> <br /> -- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.<br /> <br /> ===titcar===<br /> ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)<br /> <br /> -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.<br /> <br /> ===zslevi===<br /> Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: &quot;Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni.&quot;). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )<br /> <br /> <br /> Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.<br /> <br /> -- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.<br /> <br /> ==Kapcsolódó tárgyak==<br /> ===Előkövetelmény===<br /> [[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===Ráépülő===<br /> [[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174560 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:18:33Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>== A Carnot féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis&diff=174559 Fizika1i kereszt kviz igazhamis 2014-01-08T15:15:42Z <p>Mla25: Új oldal, tartalma: „&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt; &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt; {{Infobox |class=kviz-infobox |cím={{{cím|Kvíz}}} |keretszín=#6E6F97 |háttérszín=#EBEBF5 |…”</p> <hr /> <div>&lt;div id=&quot;vw-quiz-canvas&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-infobox&quot; style=&quot;&quot;&gt;<br /> {{Infobox<br /> |class=kviz-infobox<br /> |cím={{{cím|Kvíz}}}<br /> |keretszín=#6E6F97<br /> |háttérszín=#EBEBF5<br /> |tartalom=<br /> {{Infobox-táblázat|<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|Kvízek [[Segítség:Kvíz|használata]], [[VIKWiki:Kvíz|fejlesztése.]]|style=text-align: center;}}<br /> {{Infobox-táblázatcím|Statisztika|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Átlagteljesítmény|-|id=vw-quiz-stat-average}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Eddigi kérdések|0|id=vw-quiz-stat-allquestions}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Kapott pontok|0|id=vw-quiz-stat-goodanswers}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Alapbeállított pontozás|({{{pontozás|+}}})|id=vw-quiz-defaultscoringmethod}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-check-all|style=text-align: center;}}<br /> <br /> {{Infobox-táblázatcím|Beállítások|keretszín=#6E6F97}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Minden kérdés látszik|-|id=vw-quiz-conf-showall}}<br /> {{Infobox-táblázatsor|Véletlenszerű sorrend|-|id=vw-quiz-conf-ordering}}<br /> {{Infobox-táblázatsor-címnélkül|-|id=vw-quiz-stat-reset|style=text-align: center;}}<br /> }}<br /> }}<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;div id=&quot;vw-quiz-content&quot; style=&quot;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> &lt;includeonly&gt;[[Kategória:Kvíz]]&lt;/includeonly&gt;</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&diff=174558 Fizika I. 2014-01-08T15:14:20Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Fizika 1i<br /> | tárgykód = TE11AX03<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = van<br /> | tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = ifizika1@sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/<br /> | tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br /> **'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.<br /> **A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)<br /> **A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br /> **Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag! <br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 55 || 2<br /> |-<br /> |55 - 70 || 3<br /> |-<br /> |70 - 85 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> *Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br /> ===Előadás===<br /> [[Fizika_I.Tematika|Tematika]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br /> **[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> *[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]<br /> *[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]<br /> *[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]<br /> *[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból<br /> <br /> ==0. ZH==<br /> <br /> *Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).<br /> * A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> ''Nincs anyag egyelőre. :(''<br /> <br /> ==NagyZH==<br /> *[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]<br /> *Előző évek ZH-i:<br /> **2012/13 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br /> **2010/11 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]<br /> **2010/11 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br /> **2009/10 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **2007/08 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> **2007/08 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]<br /> *[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]<br /> *[[Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis | Keresztféléves igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]], [[Media:Fizika1i_keresztkerdesek_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> *[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2012/13 tavasz (jelszó: info)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-07-megold.pdf | 2013.06.07]] - Figyelem! A négyes feladat megoldása a.), nem c.)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | 2013.06.03]], [[Fizika 1 vizsga, 2013.06.03. | feladatok kidolgozása]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]], [[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> ***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]<br /> **2011/12 tavasz (jelszó: info)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]<br /> **2011/12 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]<br /> **2010/11 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]<br /> **2010/11 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]<br /> **2009/10 tavasz<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]<br /> **2008/09 tavasz<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]<br /> **2008/09 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]<br /> **2007/08 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]<br /> **2006/07 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]<br /> <br /> == Angol kurzus (Bokor Nándor) ==<br /> Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.<br /> <br /> Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.<br /> <br /> === KisZH ===<br /> 5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.<br /> KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.<br /> <br /> === Plusz házi ===<br /> Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)<br /> <br /> === ZH ===<br /> A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.<br /> <br /> [[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.<br /> <br /> [[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> <br /> ===kopy===<br /> Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.<br /> <br /> -- kopy - 2013.05.26<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.<br /> <br /> Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.<br /> Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.<br /> <br /> -- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13<br /> <br /> ===gerbazs===<br /> <br /> A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.<br /> <br /> A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.<br /> <br /> A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.<br /> <br /> Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.<br /> <br /> -- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.<br /> <br /> ===titcar===<br /> ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)<br /> <br /> -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.<br /> <br /> ===zslevi===<br /> Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: &quot;Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni.&quot;). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )<br /> <br /> <br /> Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.<br /> <br /> -- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.<br /> <br /> ==Kapcsolódó tárgyak==<br /> ===Előkövetelmény===<br /> [[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===Ráépülő===<br /> [[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div> Mla25 https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&diff=174557 Fizika I. 2014-01-08T15:12:52Z <p>Mla25: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Fizika 1i<br /> | tárgykód = TE11AX03<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = van<br /> | tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = ifizika1@sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/<br /> | tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br /> **'''0. ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.<br /> **A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)<br /> **A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br /> **Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag! <br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 55 || 2<br /> |-<br /> |55 - 70 || 3<br /> |-<br /> |70 - 85 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> *Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br /> ===Előadás===<br /> [[Fizika_I.Tematika|Tematika]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br /> **[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> *[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]<br /> *[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]<br /> *[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]<br /> *[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból<br /> <br /> ==0. ZH==<br /> <br /> *Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).<br /> * A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> ''Nincs anyag egyelőre. :(''<br /> <br /> ==NagyZH==<br /> *[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]<br /> *Előző évek ZH-i:<br /> **2012/13 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br /> **2010/11 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]<br /> **2010/11 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]<br /> **2009/10 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **2007/08 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> **2007/08 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]<br /> *[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]<br /> *[[Fizika1#_kviz_igazhamis | Keresztféléves igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]], [[Media:Fizika1i_keresztkerdesek_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> *[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2012/13 tavasz (jelszó: info)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-07-megold.pdf | 2013.06.07]] - Figyelem! A négyes feladat megoldása a.), nem c.)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | 2013.06.03]], [[Fizika 1 vizsga, 2013.06.03. | feladatok kidolgozása]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]], [[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> ***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]<br /> **2011/12 tavasz (jelszó: info)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]<br /> **2011/12 ősz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]<br /> **2010/11 tavasz<br /> ***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]<br /> **2010/11 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]<br /> **2009/10 tavasz<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]<br /> **2008/09 tavasz<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]<br /> **2008/09 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]<br /> **2007/08 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]<br /> **2006/07 ősz (kereszt)<br /> ***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]<br /> ***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]<br /> <br /> == Angol kurzus (Bokor Nándor) ==<br /> Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.<br /> <br /> Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.<br /> <br /> === KisZH ===<br /> 5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.<br /> KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.<br /> <br /> === Plusz házi ===<br /> Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)<br /> <br /> === ZH ===<br /> A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.<br /> <br /> [[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.<br /> <br /> [[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> <br /> ===kopy===<br /> Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.<br /> <br /> -- kopy - 2013.05.26<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.<br /> <br /> Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.<br /> Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.<br /> <br /> -- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13<br /> <br /> ===gerbazs===<br /> <br /> A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.<br /> <br /> A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.<br /> <br /> A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.<br /> <br /> Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.<br /> <br /> -- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.<br /> <br /> ===titcar===<br /> ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)<br /> <br /> -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.<br /> <br /> ===zslevi===<br /> Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: &quot;Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni.&quot;). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )<br /> <br /> <br /> Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.<br /> <br /> -- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.<br /> <br /> ==Kapcsolódó tárgyak==<br /> ===Előkövetelmény===<br /> [[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===Ráépülő===<br /> [[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div> Mla25