<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Miskolczy+Miksa+J%C3%B3zsef</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Miskolczy+Miksa+J%C3%B3zsef"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Miskolczy_Miksa_J%C3%B3zsef"/>
	<updated>2026-05-04T01:14:39Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_1&amp;diff=204080</id>
		<title>Informatika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_1&amp;diff=204080"/>
		<updated>2023-05-25T19:29:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* KVÍZ 2.ZH-hoz */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Új_tárgy|Informatika 1 (régi)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Informatika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAB08&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB04&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB08&lt;br /&gt;
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.&lt;br /&gt;
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is &lt;br /&gt;
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; 2018 tavaszi félévtől nincs gyakorlat, az előadás jelenlétet nem ellenőrzik&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév közben 2 darab nagy zárthelyi van, mindegyiken 30 pontot lehet szerezni, ZH-ként nincs minimumkövetelmény. A pótlási héten mindkét zárthelyi pótolható vagy javítható. A pótlásra/javításra a TR-ben (neptun?) jelentkezni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félévközi jegy a 2 zárthelyi eredménye alapján kerül megállapításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 23|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|24 - 32|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|33 - 41|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|42 - 50|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|51 - 60|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Könyvek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.&lt;br /&gt;
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]&lt;br /&gt;
* http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_operacios_rendszerek/ch07s04.html&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Régebbi gyakanyagok===&lt;br /&gt;
2017 tavaszán volt utoljára gyakorlat a tárgyból. Akkor ezek voltak gyakon (megoldásokkal): &lt;br /&gt;
* [[Media:inf1_gy01_1.pdf |Első]] , [[Media:inf1_gy02_1.pdf|Második]] , [[Media:inf1_gy03_1.pdf|Harmadik]] , [[Media:inf1_gy04_1.pdf|Negyedik]] , [[Media:inf1_gy05_1.pdf|Ötödik]] , [[Media:inf1_gy06_1.pdf|Hatodik]] , [[Media:inf1_gy07_1.pdf|Hetedik]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - &#039;&#039;&#039;Nagyon hasznos!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] -  Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
* [https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5368/operacios-rendszerek-7-eloadas-utemezesi-algoritmusok Ütemezési algoritmusok feladatokkal (Videotorium)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===KVÍZ 2.ZH-hoz===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Teszt alapján összeállított kikérdező program: [[info1_2ZH_Kikérdező|Kvíz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ZH segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.&lt;br /&gt;
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. &#039;&#039;&#039;Nagyon hasznos!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadás 2020==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Számítógép Architektúrák:&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_1.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_11.pdf|11. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_12.pdf|12. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_13.pdf|13. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_14.pdf|14. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_15.pdf|15. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_16.pdf|16. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Operációs Rendszerek:&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr1.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr2.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr3.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr4.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr5.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr6.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr7.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - &#039;&#039;&#039;Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_zh_2019.pdf|2019 minta zh (első anyagrész)]] - angol nyelvű, de a magyar kurzuson egészen hasonlót irattak (2022 tavasz)&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_zh_2_2019.pdf|2019 minta zh (második anyagrész)]] - angol nyelvű, de a magyar kurzuson egészen hasonlót irattak (2022 tavasz)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi képzés&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
A tárgy ugyan már nem vizsgás, de a felkészülésnek nem rosszak ezek a feladatok.&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
* 2003/04:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
* 2005/06:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]&lt;br /&gt;
* 2006/07:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]&lt;br /&gt;
* 2007/08:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]&lt;br /&gt;
* 2009/10:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
* 2010/11:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
* 2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
* 2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---|}---&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már a rendes ZH-ra alaposan felkészülj és ott átmenj, különben a pótZH-n sokkal nehezebb dolgod lesz.&lt;br /&gt;
* ZH konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.&lt;br /&gt;
* Az első anyagrészhez van jegyzet felöltve, viszont a diasokok egyenesen pocsékok. A második témakörnél a diák egészen használhatóak. A gyakorló feladatokhoz van végeredmény is, azokat érdemes végig csinálni, mert ugyan azokat, csak más adatokkal szokták kérdezni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_1&amp;diff=204079</id>
		<title>Informatika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_1&amp;diff=204079"/>
		<updated>2023-05-25T19:22:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* KVÍZ 2.ZH-hoz */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Új_tárgy|Informatika 1 (régi)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Informatika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAB08&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB04&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB08&lt;br /&gt;
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.&lt;br /&gt;
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is &lt;br /&gt;
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; 2018 tavaszi félévtől nincs gyakorlat, az előadás jelenlétet nem ellenőrzik&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév közben 2 darab nagy zárthelyi van, mindegyiken 30 pontot lehet szerezni, ZH-ként nincs minimumkövetelmény. A pótlási héten mindkét zárthelyi pótolható vagy javítható. A pótlásra/javításra a TR-ben (neptun?) jelentkezni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félévközi jegy a 2 zárthelyi eredménye alapján kerül megállapításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 23|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|24 - 32|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|33 - 41|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|42 - 50|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|51 - 60|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Könyvek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.&lt;br /&gt;
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]&lt;br /&gt;
* http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_operacios_rendszerek/ch07s04.html&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Régebbi gyakanyagok===&lt;br /&gt;
2017 tavaszán volt utoljára gyakorlat a tárgyból. Akkor ezek voltak gyakon (megoldásokkal): &lt;br /&gt;
* [[Media:inf1_gy01_1.pdf |Első]] , [[Media:inf1_gy02_1.pdf|Második]] , [[Media:inf1_gy03_1.pdf|Harmadik]] , [[Media:inf1_gy04_1.pdf|Negyedik]] , [[Media:inf1_gy05_1.pdf|Ötödik]] , [[Media:inf1_gy06_1.pdf|Hatodik]] , [[Media:inf1_gy07_1.pdf|Hetedik]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - &#039;&#039;&#039;Nagyon hasznos!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] -  Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
* [https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5368/operacios-rendszerek-7-eloadas-utemezesi-algoritmusok Ütemezési algoritmusok feladatokkal (Videotorium)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===KVÍZ 2.ZH-hoz===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Teszt alapján összeállított kikérdező program: [[info1_2ZH_Kikérdező|Kvíz]]&lt;br /&gt;
* A kvízből hiányzó kérdések formban: https://forms.gle/d9UB6ByTkeB2y16F9&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ZH segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.&lt;br /&gt;
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. &#039;&#039;&#039;Nagyon hasznos!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadás 2020==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Számítógép Architektúrák:&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_1.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_11.pdf|11. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_12.pdf|12. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_13.pdf|13. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_14.pdf|14. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_15.pdf|15. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_16.pdf|16. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Operációs Rendszerek:&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr1.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr2.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr3.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr4.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr5.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr6.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr7.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - &#039;&#039;&#039;Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_zh_2019.pdf|2019 minta zh (első anyagrész)]] - angol nyelvű, de a magyar kurzuson egészen hasonlót irattak (2022 tavasz)&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_zh_2_2019.pdf|2019 minta zh (második anyagrész)]] - angol nyelvű, de a magyar kurzuson egészen hasonlót irattak (2022 tavasz)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi képzés&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
A tárgy ugyan már nem vizsgás, de a felkészülésnek nem rosszak ezek a feladatok.&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
* 2003/04:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
* 2005/06:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]&lt;br /&gt;
* 2006/07:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]&lt;br /&gt;
* 2007/08:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]&lt;br /&gt;
* 2009/10:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
* 2010/11:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
* 2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
* 2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---|}---&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már a rendes ZH-ra alaposan felkészülj és ott átmenj, különben a pótZH-n sokkal nehezebb dolgod lesz.&lt;br /&gt;
* ZH konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.&lt;br /&gt;
* Az első anyagrészhez van jegyzet felöltve, viszont a diasokok egyenesen pocsékok. A második témakörnél a diák egészen használhatóak. A gyakorló feladatokhoz van végeredmény is, azokat érdemes végig csinálni, mert ugyan azokat, csak más adatokkal szokták kérdezni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronikai_technol%C3%B3gia_%C3%A9s_anyagismeret_(2022-ig)&amp;diff=204060</id>
		<title>Elektronikai technológia és anyagismeret (2022-ig)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronikai_technol%C3%B3gia_%C3%A9s_anyagismeret_(2022-ig)&amp;diff=204060"/>
		<updated>2023-05-18T11:55:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* ZH-kra készülés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronikai technológia és anyagismeret&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIETAB00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=ETT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|labor=7 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETAB00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.ett.bme.hu/oktatas/vietab00&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az anyagszerkezeti és anyagtulajdonságokra, valamint ezek kapcsolatára vonatkozó alapismeret adása. Ezen belül a villamos és elektronikai ipar legfontosabb anyagairól és ezek konstrukciós és technológiai szempontból történő felhasználhatóságáról ad mérnöki szintű ismeretanyagot, valamint ezek készségszintű alkalmazását segíti elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételéhez [[Fizika 1]]-ből az aláírás megszerzése kötelező.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 7 labor van, mindegyik teljesítése kötelező, 2 labor pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 2 nagyZH-t kell teljesíteni. Mindkét zárthelyi 20 pontos, melyeken egyenként legalább 9 pontot kell megszerezni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A 2 nagyZH osztályzatából számítják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Pont !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 17|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|18 - 23|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|24 - 28|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|29 - 33|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|34 - 40|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_eloadasok_2019.zip|Összes előadás PPT-je 2019 őszi félévben]] &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_jegyzet_2015.pdf|Előadásjegyzet]] - Az előadásdiák alapján &#039;&#039;Koszoru Kristóf&#039;&#039; és &#039;&#039;Kemény Boldizsár&#039;&#039; által készített jegyzet az anyag második feléből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Segédanyagok a régi [[Elektronikai technológia]] tárgyhoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a segédanyagok a régi [[Elektronikai technológia]] tárgy segédanyagai. Nagy része lefedi a mostani anyagot is, de több olyan anyag is van bennük, ami már nem tananyag, illetve előfordulnak olyan anyagrészek is, amik régen az [[Anyagtudomány]] tárgyban tanítottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Elektronikai technológia laboratórium, 55082&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című mérési segédlet ajánlott a laborokhoz. A beugrókérdések is ebből vannak.&lt;br /&gt;
*[[Media: Ett diak 2012 0-01 bevezetes merged.pdf|Előadásdiák I]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák első fele.&lt;br /&gt;
*[[Media: Ett diak 2012 3-01 Vekonyreteg merged.pdf|Előadásdiák II]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák második fele.&lt;br /&gt;
*[[Media: ETT vizsgafealadatok 2013 öf.pdf|Vizsgafeladatok voltak]] -  Összegyűjtött, kidolgozott ZH és vizsgafeladatok gyűjteménye.&lt;br /&gt;
*[[Media: ETT vizsgaábrák 2013.pdf|Kitöltendő ábrák]] -  Kitöltendő ábrák gyűjteménye, biankó formában is.&lt;br /&gt;
*Az előadásdiák darabokra bontva. Annyival tud többet, hogy ezzel le tudod magad ellenőrizni, hogy valóban tudod-e az ábrákat, technológiai lépéseket stb. Mikor elindítod a diavetítés, akkor például egy ábránál feljön maga az ábra, de az ábra részei csak megszámozva vannak, így mielőtt nyomnál egy entert, átgondolhatod magadban, hogy mik is az egyes részek:&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media: Ett diak 2012 00 használati útmutató.ppt|Használati útmutató]] - van benne egy régi vizsgasor is&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 01 th, sm alkatrészek.ppt|1-01 TH, SM alkatrészek]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 02 hullámforrasztás.ppt|1-02 TH Hullámforrasztás]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 03 sm reflow.ppt|1-03 SM reflow]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 04 chip beültetés.ppt|2-01 Chip beültetés]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 05 si anyagok tulajdonsagok.ppt|2-02 Si anyagok tulajdonságai]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 06 szelet előállítása.ppt|2-03 Szelet előállítása]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 07 epitaxia implant diff cvd.ppt|2-04 Rétegleválasztási és adalékolási technológiák]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 08 ic litográfia.ppt|2-05 IC litográfia]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 09 vékonyréteg.ppt|3-01 Vékonyréteg]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 10 vákuumtechnika.ppt|3-02 Vákuumtechnika]] &lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 11 kerámia vastagréteg.ppt|4-01 Kerámia vastagréteg]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 12 speciális vastagréteg.ppt|4-02 Speciális vastagréteg]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 13 nyhl gyartas.ppt|5-01 NYHL gyártás I]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 14 nyhl gyártás.ppt|5-02 NYHL gyártás II]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 5-03 CAD.pdf|5-03 Számítógéppel segített tervezés]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 6-01 hutesi megoldasok.pdf|6-01 Elektronikus készülékek hűtése]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 6-02 Konstrukcio.pdf|6-02 Elektronikus készülékek konstrukciója]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 7-01Minosegbiztositas.pdf|7-01 Minőségbiztosítás és megbízhatóság]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
===ZH-kra készülés===&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_1zh_mintakérdések_kidolgozás_2018.pdf|Kidolgozott kérdések 1.]] - Az anyag első részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_teljes.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (Molnár Martin munkája, 2018).&lt;br /&gt;
* [[Media:ETA_1zh_mintakérdések_kidolgozás_2022.pdf|Kidolgozott kérdések 1.]] - Az anyag első részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_v4_2022.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (2022).&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_ZH1_eloadas_diakbol_kidolgozott_kerdesek.pdf|Kidolgozott kérdések 1.]] - Előadás diák screenshotjaival kidolgozott, az anyag első részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_v4_2022.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet (2022).&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_2zh_mintakérdések_kidolgozás_2018.pdf|Kidolgozott kérdések 2. [végleges]]] - Az anyag második részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_teljes.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (Molnár Martin munkája, 2018) + [[Media:2.zh_shortcut.pdf|átdolgozott és rövidített változat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_IIzh.pdf|Kidolgozott kérdések 2.]] - Az anyag második részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_teljes.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (Incze Tünde munkája, 2016).&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_ZH2_eloadas_diakbol_kidolgozott_kerdesek.pdf|Kidolgozott kérdések 2.]] - Előadás diák screenshotjaival kidolgozott, az anyag második részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_v4_2022.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet (2022).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
* A 2016/17 őszi félév óta új fajta zh-kat iratnak. E szerint közzétesznek ellenörző minta zh kérdéseket, amiből a négy kiválaszottt kérdés szó szerint ugyan úgy jelelnik meg a számonkérésen. Ez a pótra is igaz. Az IMSC kérdéseket pótlapon osztják ki azoknak, akik kérik.&lt;br /&gt;
* Mind a két ZH-nak meg kell lenni külön-külön legalább 9 pontosnak.&lt;br /&gt;
* A minta kérdések kidolgozva is megtalálhatóak a jegyzetek fülnél. Hogy mi tartozik az első illetve második zh-ba évről évre változik, mert nem ugyan abban a sorrenben tanítják az anyagot minden évben.&lt;br /&gt;
* Alaposan érdemes megtanulni az ábrákat, tulajdonságokat és felsorolásokat, ugyanis ha egy kérdéshez mondjuk 5 dolgot kell írni, akkor 5 helyes válasz 1 pont, 4 (esetleg 3) helyes válasz 0.5 pont, ennél kevesebb pedig 0 pont!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media: Ett_zh_20101018zh1.pdf|Régi 2010/11 ősz]] - A csoport és a hozzá tartozó [[Media: Ett_zhmegoldas20101018zh1.pdf|megoldások]] (már nem aktuális)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Útmutató a laborokhoz==&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Sikertelen labor:&#039;&#039;&#039; Abban az esetben ha sikertelen egy labor, akkor a pótlást célszerű év közben egy másik csoport mérésén, előzetes egyeztetés után megoldani. Az év végi pótlás leszervezése sokkal nehézkesebb, így azt célszerű elkerülni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok pótlása:&#039;&#039;&#039; Két labor alkalom pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugrók:&#039;&#039;&#039; Általában a segédlet végén található ellenőrző kérdésekből vannak, de néha mást is kérdeznek, így érdemes az egészet tudni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; A laborok hivatalos segédlete, amiből készülni érdemes - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Elektronikai technológia laboratórium (55082-01).&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Időtartam:&#039;&#039;&#039; A laborok hivatalosan 4x45 percet visznek igénybe, de közben nem tartanak szünetet. Tehát egy 8:15-kor kezdődő labornak 11:15-kor van vége. Persze ettől +/- fél órával eltérhetnek.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborbeosztás:&#039;&#039;&#039; A tanszéki honlapon közlik.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok helyszíne:&#039;&#039;&#039; A V1 épület előterében gyülekező, kivéve az elektromikroszkóp labort. Innét szólítják az alagsorban lévő laborokba egyesével a csoportokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! Az alábbi, egyes laborokhoz tartozó témák, segédletek, esetleg teljes laborok eltérhetnek az aktuálisan- tanszék által kiadott- segédlettől! Amennyiben eltérést tapasztalsz, szerkeszd úgy az oldalt, hogy az adott félévnek megfelelő információt tartalmazza! Ez mindannyiunk érdeke!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:green;&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A 2019 őszi félévben kiadott laborfelkészülési segédlet egyben: [[Media: ETA_labor_HU.pdf |Sillabusz 2019/20 ősz]] &lt;br /&gt;
&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==I. Nyomtatott huzalozások technológiája==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz1.pdf |Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor1_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**Nem volt vészes, 2 kérdés volt a kiadottakból, nem is szívózott senkivel. A laborvezető tök jó fej volt, az anyag mellett egy csomó kommentárt fűzött magához a laborhoz is - épp aznap volt egy kivitelezői bejárás, emiatt aktuális volt. Konkrét munka nem nagyon volt, nem lett volna rá idő, helyette végigjártuk a folyamatot, mutatott kész és félkész lemezeket stb. Laza, szemlélődős óra.&lt;br /&gt;
**Két kérdést kapott mindenki, melyek nagyrészt a beugró kérdések közül voltak, de volt 1-2 ami a sillabusz egy-egy lényegesebb részére kérdezett rá, de ezek sem voltak vészesek. A beugró után kb 30-40 percben összefoglalta a laborvezető a sillabuszban leírtakat és kiegészítette néhány ipari aktualitással. Ezután körbejártuk a V1 alagsorában lévő kis &amp;quot;mini NYHL gyártósort&amp;quot;, közben pedig részletesen ismertette és szemléltette az egyes technológiai lépéseket. Önálló munka nem volt, azonban egy 2,5-3 órás ácsorgásra készüljetek fel lelkileg!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==II. Vékonyrétegek előállítása és lézeres mintázatkialakítás== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz2.pdf |Sillabusz letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor2_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039; Vélemények&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**A foglalkozást egy nagyon kedves hölgy, Makai Dóra doktorandusz vezette. A beugró nekünk az volt, hogy le kellett rajzolni egy vákuumpárologtatót magyarázattal. Senkit nem küldött el, sokat kérdezett tőlünk, hogy hogyan képzeljük el például az olajgőzös szivattyú működését, stb. Aztán ő rápárologtatott egy Al darabkát egy üveglapra, amiből csak egy kolléga látott érdemit, ahogy a csónakból eltűnik az Al. Ez volt a kísérlet. Még beszélgettünk, aztán kérésre átmentünk Balogh Bálinthoz, aki elmagyarázta röviden a lézer működését, mutogatott ezt-azt, érdekességeket mondott, és ösztönzött minket a szakirány választására :) Negatívum, hogy tulajdonképpen semmit nem csináltunk.&lt;br /&gt;
**A sillabuszban lévő rajzokat és ábrákat (vákuumpárologtató, elektronsugaras gőzforrás és fotolitográfia folyamata) nagyon alaposan meg kell tanulni, mert előszeretettel kérik a beugróban és némelyik laborvezető akár ki is csap, ha nem tudod pontosan lerajzolni és megnevezni a részeket. A beugró összességében korrekt, csak a sillabuszban lévő anyagot kérik vissza, de azt nagyon alaposan! Ebben a laborban nemigen van önálló munka, inkább csak kicsit kibővítve összefoglalják a sillabuszban foglaltakat és bemutatnak néhány demonstrációs jellegű műveletet.&lt;br /&gt;
**A beugróban 3 kérdés volt az ellenőrző kérdésekből. Elektronsugaras gőzforrásnál, fontos tudni a feszültségek előjeleit és nagyságrendbeli értéküket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==III. Passzív hálózatok készítése vastagréteg technológiával==&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz3.pdf |Sillabusz letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor3_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A labor beugróval kezdődött, két kérdés volt. Az egyik az ellenőrző kérdésekből volt, a másik pedig a sillabusz másik részéről - Például: a paszta 3 alkotóeleme és azok szerepe. Ezután akinek Illés Balázs nem volt megelégedve a válaszával azt megkérdezte, hogy pontosan hogy gondolta, átbeszéltük. Egy hallgatót küldött el pótmérésre.&lt;br /&gt;
**A beugró kérdések nem csak az ellenőrző kérdések közül kerültek ki, de csak olyat kérdeztek, ami benne volt a sillabuszban. Érdemes alaposan átnézni az egyes technológiai lépéseket és azokról megtanulni 1-2 jellemzőt. A laboron megnézhettük hogyan is történik a szitanyomtatás illetve a hőkezelés. A labor második felében vezető ragasztó segítségével készíteni kellett egy egyszerű világító áramkört.&lt;br /&gt;
**[[Media: Ett_vastegreteglabor_2012.JPG |Vastagréteg labor]] - A labor végén meg kell oldani ezt az egyszerű számítási feladatsort.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==IV. Pásztázó elektronmikroszkópia==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; Nem volt (2019-20 őszi félév, 2021/22 őszi félév se)&lt;br /&gt;
* &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Ne  a V1-be hanem az MT épületbe menj!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Ez a labor alapvetően eltér a többitől, mind helyszínében (MT épület), mind jellegében. Beugró egyáltalán nem volt. A foglalkozás annyiból állt, hogy a laborvezető prezentációt tartott az elektronmikroszkópokról, elméletükről, típusaikról, gyakorlati problémáikról, felhasználásukról, történelmükről. Számos elektronmikroszkóppal készült képet mutatott. Ezt követően a hallgatóság kérdéseket tehetett fel. Valódi mikroszkóphasználat nem volt. Az egész laborgyakorlat 1,5 órán belül lezajlott. Annak ellenére, hogy beugróra nem került sor, érdemes átolvasni a sillabuszt, mivel a prezentáció anyagát így érthetjük meg kellő mélységeiben, illetve elvileg beugró is előfordulhatna. (2019-20 őszi félév)&lt;br /&gt;
** 2021/22-ben sem volt beugró. A labor nekünk is jóval rövidebb volt, a többihez képest. A foglalkozás elég unalmas volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==V. Moduláramkör készítése furatszerelési technológiával, kötések vizsgálata==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz5.pdf |Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor5_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A beugró után 4 embert ki is dobott, majd utána is tett még fel kérdéseket szóban. Ezekre tudtuk a válaszokat, de lehet, hogy ha valaki nem tudta volna, az is repült volna. Mind a beugrón, mind pedig a szóban elhangzott kérdésekre a válaszok megtalálhatóak a laborsegédletben, tehát nem éreztem inkorrektnek a számonkérést, csak szigorúbbnak a többi mérésen megszokottnál.&lt;br /&gt;
**Volt beugró az ellenőrző kérdésekből, illetve a mérés elején található fogalmakból. Van egy képlet a térfogatszámításra azt nálunk nem kérte inkább, hogy értsük, hogy kb mikre kell odafigyelni. Beugró után alaposan végignézte a mérésvezető a beugrókat, ahol valami hibádzott ott megkérdezte még egyszer, hogy az illető pontosan mire is gondolt. Ezek után elmagyarázta az anyagot egy bő órában sokkal részletesebben, mint a sillabusz. A mérés kb 3,5 órán át tartott, mindenki sikeresen zárta.&lt;br /&gt;
**Beugró - 2012 és 2013 ősz:&lt;br /&gt;
**#PIP technológia lépései + ábrák?&lt;br /&gt;
**#Újraömlesztéses technológia definíciója?&lt;br /&gt;
**#Furatszerelt alkatrészek forrasztásának minőségi követelményei?&lt;br /&gt;
**#Stencil definíciója?&lt;br /&gt;
**#Mit akadályoz meg a kereszttel kitakart apertúra?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==VI. Moduláramkör készítése újraömlesztéses felületszerelési (SMT) technológiával==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz4.pdf |Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor4_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A beugró kicsit parás, mert nem csak az ellenőrző kérdésekből van. Az alábbi definíciót mindenképpen érdemes tudni - Sírkő effektus: A felületi feszültségből származó erők nem egyenletesen oszlanak el a két végpont között, ennek következtében az alkatrész elfordul, vagy felemelkedik. A labor maga jó, mindenki legyártotta magának a LED-es villogóját. Mindenkinek működött, de ha nem működik az sem nagy baj.&lt;br /&gt;
**A beugró a teljes sillabusz anyagából van. Érdemes megtanulni az egyes forraszanyagok összetételét, valamint arra figyelni kell, hogy a sillabuszban az újraömlesztéses forrasztás hőprofilja kicsit hibás, így azt az előadásdiákból érdemes nagyon alaposan megtanulni a tengelyek pontos skálázásával és az egyes szakaszok neveivel együtt. A labor második felében mindenki elkészítette magának a saját USB-ről működő LED-es villogóját. Amikor a laborvezető az alkatrészek beültetésének módját magyarázza érdemes nagyon figyelni, mert azt könnyű elszúrni és akkor lehet elölről kezdeni az egészet.&lt;br /&gt;
** Egészen aranyos laborfoglalkozás volt, a vilogó elkészítése is egy kellemes feladat volt ami megtöri a sok elméletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==VII. Nyomtatott huzalozású lemez tervezése elektronikai szerelési technológiák vizsgálatára==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media:Ett_sillabusz7_2012.pdf‎|Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor7_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A beugró 3 kérdésből állt, amiből csak az első volt az ellenörző kérdésekből, a többi a kibővített leírásból volt inkább. Szóval az abban lévő fogalmakat is érdemes átolvasni. Nem tudom, hogy volt e olyan, aki egyre sem tudott válaszolni, de senkit nem küldött ki és akármeddig jutottál el meglett mindnekinek a labor. Ettől függetlenül érdemes minél többet megcsinálni, mert új dologot mutat be, ami nekem pl. eléggé érdekes volt. &lt;br /&gt;
**Beugró az ellenőrző kérdésekből volt, rajzot is kértek. Az órai feladat a PADS Logic és a PADS Layout programokkal NYÁK tervezés, melyeket valószínűleg soha nem láttál. Ez elég bonyolult feladatnak bizonyulna, ám az órán egy, a tanszéki honlapon előre közzétett útmutató PDF alapján kell végrehajtanod, ami merő unalom, mivel gondolkozni nem nagyon kell. A végén persze elmented amire jutottál, aztán dokumentációt is kell készíteni. Az sem gond ha nem érsz végig az összes feladattal (nem is igazán lehetséges) a lényeg, hogy folyamatosan dolgozz.&lt;br /&gt;
**A beugró az ellenőrző kérdésekből volt. Rendes volt, nem vágott ki senkit, de volt akinek szólt, hogy a ZH-ra ennél azért pontosabban tanulja meg. Számítógépen dolgoztunk önállóan az útmutató szerint. Az elején össznépileg segített elindulni, aztán utána minden értelemszerűen ahogy le van írva. A kérdéseket szívesen fogadta és segített, amikor kellett. Nem volt vészes.&lt;br /&gt;
** Ez volt életem leghaszontalanabb laborfoglalkozása. Az egész nem volt egy nagy IQ teszt és tárgyi tudás sem kellett hozzá. Közzétettek egy PDF-et, ami alapján végig kellett kattintgatni a tervező programot. Minden le van benne írva és neked tényleg csak a megfelelő egérhasználatot kell gyakorolni. A végére kiégett a szemem. Ha valamit benézel és utólag kell korrigálni esélyes hogy nem érsz rajta végig, de ettől függetlenül érvényes a laborod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==VIII. Lézeres technológiák a moduláramköri hordozók kialakításában==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;2017 ősztől nincs ilyen labor&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz6.pdf {{!}}Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor6_2012.pdf {{!}}Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Ellenőrző kérdéseket kérdezték tőlünk. Hatan voltunk, mindenki egyet-egyet kapott így közülük. Egyébként a másik előadó tartotta és nagyon jófej volt.&lt;br /&gt;
**Nálunk a &amp;quot;beugró&amp;quot; az volt, hogy mindenki tegyen fel a laborvezetőnek két értelmes kérdést a lézerekkel kapcsolatban. Ezután a laborvezető mindegyik kérdést részletesen megválaszolta és közben a kapcsolódó elméletet is alaposan végigtaglalta. A labor végén lehetett számológépek fedlapjára, telefonok hátlapjára mindenféle ábrákat/feliratokat gravíroztatni. Szóval érdemes már az adott tárggyal és a rágravírozandó ábra ötletével felszerelkezve érkezni a laborra.  A laborvezető gépén van egy csomó vicces/érdekes kép már eleve, amik közül lehet válogatni - BME logó, űrhajó, Batman és Superman jel, Apple logó...&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- &lt;br /&gt;
==Tippek (Régi ETT-s tapasztalatok)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ebből a tárgyból többet ér az, ha kevesebbet tudsz, de azt hibátlanul, mintha mindent, de csak nagyjából. A ZH illetve vizsga pontozása ugyanis úgy néz ki, hogy adott egy 1 pontos kérdés, amiért kérnek mondjuk 6 állítást. Ha mindent tudsz akkor 1 pont, ha 4-5 állítást akkor 0.5 pont, ha ennél kevesebbet akkor pedig 0 pont. Tehát nem érdemes felületesen tanulni, mert könnyen abba a hibába lehet esni, hogy tudod az anyag 50%-át mégis alig 1-2 pontot szerzel a számonkérésen!&lt;br /&gt;
*A diasorokban elég sok helyen, amikor valamilyen felsorolás vagy definíció van, akkor bizonyos kulcsszavak ki vannak pirossal emelve. Ha a ZH/vizsgán erre a témakörre kérdeznek rá, akkor lényegében ezeket a kulcsszavakat várják vissza (pont ennyi vonal van a válasznál), így ha ilyet találsz a diasorban, akkor fokozottan érdemes pontosan megtanulni.&lt;br /&gt;
*Az ábrákat, grafikonokat érdemes alaposan megtanulni, mert gyakran van &amp;quot;nevezd meg az ábra részeit&amp;quot; típusú feladat. Gyakran kérnek ezenkívül hőprofil rajzolást, ahol a tengelyek skálázása és a fontosabb pontok bejelölése is elvárt.&lt;br /&gt;
*A laborokat nem szabad félvállról venni, mert komolyan veszik a beugrókat és ha nagyobb gondok vannak, akkor szó nélkül kiraknak. A legtöbb laborvezető csak az ellenőrző kérdések közül kérdez, azonban van egy-két oktató, aki mélyebben is belekérdez az anyagba. Ennélfogva az ellenőrző kérdések bemagolása nem mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól.&lt;br /&gt;
*Fontos az is, hogy nemcsak a beugrónál tehetnek ki! Ha azt veszik észre, hogy egyáltalán nem figyelsz, vagy a labor közben feltett alap kérdésekre nem tudsz válaszolni, akkor van olyan laborvezető, aki a mérés kellős közepén is képes hazaküldeni.&lt;br /&gt;
--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
* Annak ellenére hogy 6 kredit, a tárgy alapvetően nem nehéz. A labor foglalkozások leginkább bemutató jellegűek amik lényege, hogy ne csak Móricka ábrákon látsd a tananyag eszközeit hanem élőben is. &lt;br /&gt;
* A zárthelyi egyáltalán nem nehéz, mivel csak az előre kiadott kérdésekből válogatnak. Ha kidolgozod magadnak, megértve egyáltalán nem nehéz rajta átmenni. Persze ha valamikek az megy, be is magolhatja az összeset, de ahhoz túl sok az információ, értve könnyebb.&lt;br /&gt;
* Ebből a tárgyból többet ér az, ha kevesebbet tudsz, de azt hibátlanul, mintha mindent, de csak nagyjából. A ZH illetve vizsga pontozása ugyanis úgy néz ki, hogy adott egy 1 pontos kérdés, amiért kérnek mondjuk 6 állítást. Ha mindent tudsz akkor 1 pont, ha 4-5 állítást akkor 0.5 pont, ha ennél kevesebbet akkor pedig 0 pont. Tehát nem érdemes felületesen tanulni, mert könnyen abba a hibába lehet esni, hogy tudod az anyag 50%-át mégis alig 1-2 pontot szerzel a számonkérésen!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tantárgyat leginkább egy Spektrumos hogyan készült műsorhoz tudnám hasonlítani. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronikai_technol%C3%B3gia_%C3%A9s_anyagismeret_(2022-ig)&amp;diff=204059</id>
		<title>Elektronikai technológia és anyagismeret (2022-ig)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronikai_technol%C3%B3gia_%C3%A9s_anyagismeret_(2022-ig)&amp;diff=204059"/>
		<updated>2023-05-18T11:52:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* ZH-kra készülés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronikai technológia és anyagismeret&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIETAB00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=ETT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|labor=7 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETAB00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.ett.bme.hu/oktatas/vietab00&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az anyagszerkezeti és anyagtulajdonságokra, valamint ezek kapcsolatára vonatkozó alapismeret adása. Ezen belül a villamos és elektronikai ipar legfontosabb anyagairól és ezek konstrukciós és technológiai szempontból történő felhasználhatóságáról ad mérnöki szintű ismeretanyagot, valamint ezek készségszintű alkalmazását segíti elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételéhez [[Fizika 1]]-ből az aláírás megszerzése kötelező.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 7 labor van, mindegyik teljesítése kötelező, 2 labor pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 2 nagyZH-t kell teljesíteni. Mindkét zárthelyi 20 pontos, melyeken egyenként legalább 9 pontot kell megszerezni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A 2 nagyZH osztályzatából számítják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Pont !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 17|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|18 - 23|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|24 - 28|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|29 - 33|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|34 - 40|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_eloadasok_2019.zip|Összes előadás PPT-je 2019 őszi félévben]] &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_jegyzet_2015.pdf|Előadásjegyzet]] - Az előadásdiák alapján &#039;&#039;Koszoru Kristóf&#039;&#039; és &#039;&#039;Kemény Boldizsár&#039;&#039; által készített jegyzet az anyag második feléből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Segédanyagok a régi [[Elektronikai technológia]] tárgyhoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a segédanyagok a régi [[Elektronikai technológia]] tárgy segédanyagai. Nagy része lefedi a mostani anyagot is, de több olyan anyag is van bennük, ami már nem tananyag, illetve előfordulnak olyan anyagrészek is, amik régen az [[Anyagtudomány]] tárgyban tanítottak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Elektronikai technológia laboratórium, 55082&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című mérési segédlet ajánlott a laborokhoz. A beugrókérdések is ebből vannak.&lt;br /&gt;
*[[Media: Ett diak 2012 0-01 bevezetes merged.pdf|Előadásdiák I]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák első fele.&lt;br /&gt;
*[[Media: Ett diak 2012 3-01 Vekonyreteg merged.pdf|Előadásdiák II]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák második fele.&lt;br /&gt;
*[[Media: ETT vizsgafealadatok 2013 öf.pdf|Vizsgafeladatok voltak]] -  Összegyűjtött, kidolgozott ZH és vizsgafeladatok gyűjteménye.&lt;br /&gt;
*[[Media: ETT vizsgaábrák 2013.pdf|Kitöltendő ábrák]] -  Kitöltendő ábrák gyűjteménye, biankó formában is.&lt;br /&gt;
*Az előadásdiák darabokra bontva. Annyival tud többet, hogy ezzel le tudod magad ellenőrizni, hogy valóban tudod-e az ábrákat, technológiai lépéseket stb. Mikor elindítod a diavetítés, akkor például egy ábránál feljön maga az ábra, de az ábra részei csak megszámozva vannak, így mielőtt nyomnál egy entert, átgondolhatod magadban, hogy mik is az egyes részek:&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media: Ett diak 2012 00 használati útmutató.ppt|Használati útmutató]] - van benne egy régi vizsgasor is&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 01 th, sm alkatrészek.ppt|1-01 TH, SM alkatrészek]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 02 hullámforrasztás.ppt|1-02 TH Hullámforrasztás]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 03 sm reflow.ppt|1-03 SM reflow]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 04 chip beültetés.ppt|2-01 Chip beültetés]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 05 si anyagok tulajdonsagok.ppt|2-02 Si anyagok tulajdonságai]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 06 szelet előállítása.ppt|2-03 Szelet előállítása]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 07 epitaxia implant diff cvd.ppt|2-04 Rétegleválasztási és adalékolási technológiák]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 08 ic litográfia.ppt|2-05 IC litográfia]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 09 vékonyréteg.ppt|3-01 Vékonyréteg]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 10 vákuumtechnika.ppt|3-02 Vákuumtechnika]] &lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 11 kerámia vastagréteg.ppt|4-01 Kerámia vastagréteg]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 12 speciális vastagréteg.ppt|4-02 Speciális vastagréteg]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 13 nyhl gyartas.ppt|5-01 NYHL gyártás I]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 14 nyhl gyártás.ppt|5-02 NYHL gyártás II]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 5-03 CAD.pdf|5-03 Számítógéppel segített tervezés]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 6-01 hutesi megoldasok.pdf|6-01 Elektronikus készülékek hűtése]]&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Ett diak 2012 6-02 Konstrukcio.pdf|6-02 Elektronikus készülékek konstrukciója]]&lt;br /&gt;
#[[Media:Ett diak 2012 7-01Minosegbiztositas.pdf|7-01 Minőségbiztosítás és megbízhatóság]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
===ZH-kra készülés===&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_1zh_mintakérdések_kidolgozás_2018.pdf|Kidolgozott kérdések 1.]] - Az anyag első részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_teljes.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (Molnár Martin munkája, 2018).&lt;br /&gt;
* [[Media:ETA_1zh_mintakérdések_kidolgozás_2022.pdf|Kidolgozott kérdések 1.]] - Az anyag első részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_v4_2022.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (2022).&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_ZH1_eloadas_diakbol_kidolgozott_kerdesek.pdf|Kidolgozott kérdések 1.]] - Előadás diák screenshotjaival kidolgozott, az anyag első részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_v4_2022.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet (2022).&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_2zh_mintakérdések_kidolgozás_2018.pdf|Kidolgozott kérdések 2. [végleges]]] - Az anyag második részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_teljes.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (Molnár Martin munkája, 2018) + [[Media:2.zh_shortcut.pdf|átdolgozott és rövidített változat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_IIzh.pdf|Kidolgozott kérdések 2.]] - Az anyag második részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_teljes.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet a kiadott diasorból (Incze Tünde munkája, 2016).&lt;br /&gt;
*[[Media:ETA_ZH2_eloadas_diakbol_kidolgozott_kerdesek.pdf|Kidolgozott kérdések 1.]] - Előadás diák screenshotjaival kidolgozott, az anyag második részét lefedő [[Media:Minta_kérdés_ETA_v4_2022.pdf|kifejtendő kérdésekhez]] jegyzet (2022).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi ==&lt;br /&gt;
* A 2016/17 őszi félév óta új fajta zh-kat iratnak. E szerint közzétesznek ellenörző minta zh kérdéseket, amiből a négy kiválaszottt kérdés szó szerint ugyan úgy jelelnik meg a számonkérésen. Ez a pótra is igaz. Az IMSC kérdéseket pótlapon osztják ki azoknak, akik kérik.&lt;br /&gt;
* Mind a két ZH-nak meg kell lenni külön-külön legalább 9 pontosnak.&lt;br /&gt;
* A minta kérdések kidolgozva is megtalálhatóak a jegyzetek fülnél. Hogy mi tartozik az első illetve második zh-ba évről évre változik, mert nem ugyan abban a sorrenben tanítják az anyagot minden évben.&lt;br /&gt;
* Alaposan érdemes megtanulni az ábrákat, tulajdonságokat és felsorolásokat, ugyanis ha egy kérdéshez mondjuk 5 dolgot kell írni, akkor 5 helyes válasz 1 pont, 4 (esetleg 3) helyes válasz 0.5 pont, ennél kevesebb pedig 0 pont!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media: Ett_zh_20101018zh1.pdf|Régi 2010/11 ősz]] - A csoport és a hozzá tartozó [[Media: Ett_zhmegoldas20101018zh1.pdf|megoldások]] (már nem aktuális)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Útmutató a laborokhoz==&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Sikertelen labor:&#039;&#039;&#039; Abban az esetben ha sikertelen egy labor, akkor a pótlást célszerű év közben egy másik csoport mérésén, előzetes egyeztetés után megoldani. Az év végi pótlás leszervezése sokkal nehézkesebb, így azt célszerű elkerülni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok pótlása:&#039;&#039;&#039; Két labor alkalom pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugrók:&#039;&#039;&#039; Általában a segédlet végén található ellenőrző kérdésekből vannak, de néha mást is kérdeznek, így érdemes az egészet tudni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; A laborok hivatalos segédlete, amiből készülni érdemes - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Elektronikai technológia laboratórium (55082-01).&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Időtartam:&#039;&#039;&#039; A laborok hivatalosan 4x45 percet visznek igénybe, de közben nem tartanak szünetet. Tehát egy 8:15-kor kezdődő labornak 11:15-kor van vége. Persze ettől +/- fél órával eltérhetnek.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborbeosztás:&#039;&#039;&#039; A tanszéki honlapon közlik.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok helyszíne:&#039;&#039;&#039; A V1 épület előterében gyülekező, kivéve az elektromikroszkóp labort. Innét szólítják az alagsorban lévő laborokba egyesével a csoportokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! Az alábbi, egyes laborokhoz tartozó témák, segédletek, esetleg teljes laborok eltérhetnek az aktuálisan- tanszék által kiadott- segédlettől! Amennyiben eltérést tapasztalsz, szerkeszd úgy az oldalt, hogy az adott félévnek megfelelő információt tartalmazza! Ez mindannyiunk érdeke!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:green;&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A 2019 őszi félévben kiadott laborfelkészülési segédlet egyben: [[Media: ETA_labor_HU.pdf |Sillabusz 2019/20 ősz]] &lt;br /&gt;
&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==I. Nyomtatott huzalozások technológiája==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz1.pdf |Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor1_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**Nem volt vészes, 2 kérdés volt a kiadottakból, nem is szívózott senkivel. A laborvezető tök jó fej volt, az anyag mellett egy csomó kommentárt fűzött magához a laborhoz is - épp aznap volt egy kivitelezői bejárás, emiatt aktuális volt. Konkrét munka nem nagyon volt, nem lett volna rá idő, helyette végigjártuk a folyamatot, mutatott kész és félkész lemezeket stb. Laza, szemlélődős óra.&lt;br /&gt;
**Két kérdést kapott mindenki, melyek nagyrészt a beugró kérdések közül voltak, de volt 1-2 ami a sillabusz egy-egy lényegesebb részére kérdezett rá, de ezek sem voltak vészesek. A beugró után kb 30-40 percben összefoglalta a laborvezető a sillabuszban leírtakat és kiegészítette néhány ipari aktualitással. Ezután körbejártuk a V1 alagsorában lévő kis &amp;quot;mini NYHL gyártósort&amp;quot;, közben pedig részletesen ismertette és szemléltette az egyes technológiai lépéseket. Önálló munka nem volt, azonban egy 2,5-3 órás ácsorgásra készüljetek fel lelkileg!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==II. Vékonyrétegek előállítása és lézeres mintázatkialakítás== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz2.pdf |Sillabusz letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor2_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039; Vélemények&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**A foglalkozást egy nagyon kedves hölgy, Makai Dóra doktorandusz vezette. A beugró nekünk az volt, hogy le kellett rajzolni egy vákuumpárologtatót magyarázattal. Senkit nem küldött el, sokat kérdezett tőlünk, hogy hogyan képzeljük el például az olajgőzös szivattyú működését, stb. Aztán ő rápárologtatott egy Al darabkát egy üveglapra, amiből csak egy kolléga látott érdemit, ahogy a csónakból eltűnik az Al. Ez volt a kísérlet. Még beszélgettünk, aztán kérésre átmentünk Balogh Bálinthoz, aki elmagyarázta röviden a lézer működését, mutogatott ezt-azt, érdekességeket mondott, és ösztönzött minket a szakirány választására :) Negatívum, hogy tulajdonképpen semmit nem csináltunk.&lt;br /&gt;
**A sillabuszban lévő rajzokat és ábrákat (vákuumpárologtató, elektronsugaras gőzforrás és fotolitográfia folyamata) nagyon alaposan meg kell tanulni, mert előszeretettel kérik a beugróban és némelyik laborvezető akár ki is csap, ha nem tudod pontosan lerajzolni és megnevezni a részeket. A beugró összességében korrekt, csak a sillabuszban lévő anyagot kérik vissza, de azt nagyon alaposan! Ebben a laborban nemigen van önálló munka, inkább csak kicsit kibővítve összefoglalják a sillabuszban foglaltakat és bemutatnak néhány demonstrációs jellegű műveletet.&lt;br /&gt;
**A beugróban 3 kérdés volt az ellenőrző kérdésekből. Elektronsugaras gőzforrásnál, fontos tudni a feszültségek előjeleit és nagyságrendbeli értéküket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==III. Passzív hálózatok készítése vastagréteg technológiával==&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz3.pdf |Sillabusz letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor3_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A labor beugróval kezdődött, két kérdés volt. Az egyik az ellenőrző kérdésekből volt, a másik pedig a sillabusz másik részéről - Például: a paszta 3 alkotóeleme és azok szerepe. Ezután akinek Illés Balázs nem volt megelégedve a válaszával azt megkérdezte, hogy pontosan hogy gondolta, átbeszéltük. Egy hallgatót küldött el pótmérésre.&lt;br /&gt;
**A beugró kérdések nem csak az ellenőrző kérdések közül kerültek ki, de csak olyat kérdeztek, ami benne volt a sillabuszban. Érdemes alaposan átnézni az egyes technológiai lépéseket és azokról megtanulni 1-2 jellemzőt. A laboron megnézhettük hogyan is történik a szitanyomtatás illetve a hőkezelés. A labor második felében vezető ragasztó segítségével készíteni kellett egy egyszerű világító áramkört.&lt;br /&gt;
**[[Media: Ett_vastegreteglabor_2012.JPG |Vastagréteg labor]] - A labor végén meg kell oldani ezt az egyszerű számítási feladatsort.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==IV. Pásztázó elektronmikroszkópia==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; Nem volt (2019-20 őszi félév, 2021/22 őszi félév se)&lt;br /&gt;
* &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Ne  a V1-be hanem az MT épületbe menj!&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Ez a labor alapvetően eltér a többitől, mind helyszínében (MT épület), mind jellegében. Beugró egyáltalán nem volt. A foglalkozás annyiból állt, hogy a laborvezető prezentációt tartott az elektronmikroszkópokról, elméletükről, típusaikról, gyakorlati problémáikról, felhasználásukról, történelmükről. Számos elektronmikroszkóppal készült képet mutatott. Ezt követően a hallgatóság kérdéseket tehetett fel. Valódi mikroszkóphasználat nem volt. Az egész laborgyakorlat 1,5 órán belül lezajlott. Annak ellenére, hogy beugróra nem került sor, érdemes átolvasni a sillabuszt, mivel a prezentáció anyagát így érthetjük meg kellő mélységeiben, illetve elvileg beugró is előfordulhatna. (2019-20 őszi félév)&lt;br /&gt;
** 2021/22-ben sem volt beugró. A labor nekünk is jóval rövidebb volt, a többihez képest. A foglalkozás elég unalmas volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==V. Moduláramkör készítése furatszerelési technológiával, kötések vizsgálata==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz5.pdf |Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor5_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A beugró után 4 embert ki is dobott, majd utána is tett még fel kérdéseket szóban. Ezekre tudtuk a válaszokat, de lehet, hogy ha valaki nem tudta volna, az is repült volna. Mind a beugrón, mind pedig a szóban elhangzott kérdésekre a válaszok megtalálhatóak a laborsegédletben, tehát nem éreztem inkorrektnek a számonkérést, csak szigorúbbnak a többi mérésen megszokottnál.&lt;br /&gt;
**Volt beugró az ellenőrző kérdésekből, illetve a mérés elején található fogalmakból. Van egy képlet a térfogatszámításra azt nálunk nem kérte inkább, hogy értsük, hogy kb mikre kell odafigyelni. Beugró után alaposan végignézte a mérésvezető a beugrókat, ahol valami hibádzott ott megkérdezte még egyszer, hogy az illető pontosan mire is gondolt. Ezek után elmagyarázta az anyagot egy bő órában sokkal részletesebben, mint a sillabusz. A mérés kb 3,5 órán át tartott, mindenki sikeresen zárta.&lt;br /&gt;
**Beugró - 2012 és 2013 ősz:&lt;br /&gt;
**#PIP technológia lépései + ábrák?&lt;br /&gt;
**#Újraömlesztéses technológia definíciója?&lt;br /&gt;
**#Furatszerelt alkatrészek forrasztásának minőségi követelményei?&lt;br /&gt;
**#Stencil definíciója?&lt;br /&gt;
**#Mit akadályoz meg a kereszttel kitakart apertúra?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==VI. Moduláramkör készítése újraömlesztéses felületszerelési (SMT) technológiával==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz4.pdf |Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor4_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A beugró kicsit parás, mert nem csak az ellenőrző kérdésekből van. Az alábbi definíciót mindenképpen érdemes tudni - Sírkő effektus: A felületi feszültségből származó erők nem egyenletesen oszlanak el a két végpont között, ennek következtében az alkatrész elfordul, vagy felemelkedik. A labor maga jó, mindenki legyártotta magának a LED-es villogóját. Mindenkinek működött, de ha nem működik az sem nagy baj.&lt;br /&gt;
**A beugró a teljes sillabusz anyagából van. Érdemes megtanulni az egyes forraszanyagok összetételét, valamint arra figyelni kell, hogy a sillabuszban az újraömlesztéses forrasztás hőprofilja kicsit hibás, így azt az előadásdiákból érdemes nagyon alaposan megtanulni a tengelyek pontos skálázásával és az egyes szakaszok neveivel együtt. A labor második felében mindenki elkészítette magának a saját USB-ről működő LED-es villogóját. Amikor a laborvezető az alkatrészek beültetésének módját magyarázza érdemes nagyon figyelni, mert azt könnyű elszúrni és akkor lehet elölről kezdeni az egészet.&lt;br /&gt;
** Egészen aranyos laborfoglalkozás volt, a vilogó elkészítése is egy kellemes feladat volt ami megtöri a sok elméletet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==VII. Nyomtatott huzalozású lemez tervezése elektronikai szerelési technológiák vizsgálatára==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media:Ett_sillabusz7_2012.pdf‎|Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor7_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A beugró 3 kérdésből állt, amiből csak az első volt az ellenörző kérdésekből, a többi a kibővített leírásból volt inkább. Szóval az abban lévő fogalmakat is érdemes átolvasni. Nem tudom, hogy volt e olyan, aki egyre sem tudott válaszolni, de senkit nem küldött ki és akármeddig jutottál el meglett mindnekinek a labor. Ettől függetlenül érdemes minél többet megcsinálni, mert új dologot mutat be, ami nekem pl. eléggé érdekes volt. &lt;br /&gt;
**Beugró az ellenőrző kérdésekből volt, rajzot is kértek. Az órai feladat a PADS Logic és a PADS Layout programokkal NYÁK tervezés, melyeket valószínűleg soha nem láttál. Ez elég bonyolult feladatnak bizonyulna, ám az órán egy, a tanszéki honlapon előre közzétett útmutató PDF alapján kell végrehajtanod, ami merő unalom, mivel gondolkozni nem nagyon kell. A végén persze elmented amire jutottál, aztán dokumentációt is kell készíteni. Az sem gond ha nem érsz végig az összes feladattal (nem is igazán lehetséges) a lényeg, hogy folyamatosan dolgozz.&lt;br /&gt;
**A beugró az ellenőrző kérdésekből volt. Rendes volt, nem vágott ki senkit, de volt akinek szólt, hogy a ZH-ra ennél azért pontosabban tanulja meg. Számítógépen dolgoztunk önállóan az útmutató szerint. Az elején össznépileg segített elindulni, aztán utána minden értelemszerűen ahogy le van írva. A kérdéseket szívesen fogadta és segített, amikor kellett. Nem volt vészes.&lt;br /&gt;
** Ez volt életem leghaszontalanabb laborfoglalkozása. Az egész nem volt egy nagy IQ teszt és tárgyi tudás sem kellett hozzá. Közzétettek egy PDF-et, ami alapján végig kellett kattintgatni a tervező programot. Minden le van benne írva és neked tényleg csak a megfelelő egérhasználatot kell gyakorolni. A végére kiégett a szemem. Ha valamit benézel és utólag kell korrigálni esélyes hogy nem érsz rajta végig, de ettől függetlenül érvényes a laborod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==VIII. Lézeres technológiák a moduláramköri hordozók kialakításában==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;2017 ősztől nincs ilyen labor&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Segédlet:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_sillabusz6.pdf {{!}}Sillabusz letöltése]] &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Beugró:&#039;&#039;&#039; [[Media: ETT_labor6_2012.pdf {{!}}Ellenőrző kérdések letöltése ]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vélemények:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Ellenőrző kérdéseket kérdezték tőlünk. Hatan voltunk, mindenki egyet-egyet kapott így közülük. Egyébként a másik előadó tartotta és nagyon jófej volt.&lt;br /&gt;
**Nálunk a &amp;quot;beugró&amp;quot; az volt, hogy mindenki tegyen fel a laborvezetőnek két értelmes kérdést a lézerekkel kapcsolatban. Ezután a laborvezető mindegyik kérdést részletesen megválaszolta és közben a kapcsolódó elméletet is alaposan végigtaglalta. A labor végén lehetett számológépek fedlapjára, telefonok hátlapjára mindenféle ábrákat/feliratokat gravíroztatni. Szóval érdemes már az adott tárggyal és a rágravírozandó ábra ötletével felszerelkezve érkezni a laborra.  A laborvezető gépén van egy csomó vicces/érdekes kép már eleve, amik közül lehet válogatni - BME logó, űrhajó, Batman és Superman jel, Apple logó...&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- &lt;br /&gt;
==Tippek (Régi ETT-s tapasztalatok)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ebből a tárgyból többet ér az, ha kevesebbet tudsz, de azt hibátlanul, mintha mindent, de csak nagyjából. A ZH illetve vizsga pontozása ugyanis úgy néz ki, hogy adott egy 1 pontos kérdés, amiért kérnek mondjuk 6 állítást. Ha mindent tudsz akkor 1 pont, ha 4-5 állítást akkor 0.5 pont, ha ennél kevesebbet akkor pedig 0 pont. Tehát nem érdemes felületesen tanulni, mert könnyen abba a hibába lehet esni, hogy tudod az anyag 50%-át mégis alig 1-2 pontot szerzel a számonkérésen!&lt;br /&gt;
*A diasorokban elég sok helyen, amikor valamilyen felsorolás vagy definíció van, akkor bizonyos kulcsszavak ki vannak pirossal emelve. Ha a ZH/vizsgán erre a témakörre kérdeznek rá, akkor lényegében ezeket a kulcsszavakat várják vissza (pont ennyi vonal van a válasznál), így ha ilyet találsz a diasorban, akkor fokozottan érdemes pontosan megtanulni.&lt;br /&gt;
*Az ábrákat, grafikonokat érdemes alaposan megtanulni, mert gyakran van &amp;quot;nevezd meg az ábra részeit&amp;quot; típusú feladat. Gyakran kérnek ezenkívül hőprofil rajzolást, ahol a tengelyek skálázása és a fontosabb pontok bejelölése is elvárt.&lt;br /&gt;
*A laborokat nem szabad félvállról venni, mert komolyan veszik a beugrókat és ha nagyobb gondok vannak, akkor szó nélkül kiraknak. A legtöbb laborvezető csak az ellenőrző kérdések közül kérdez, azonban van egy-két oktató, aki mélyebben is belekérdez az anyagba. Ennélfogva az ellenőrző kérdések bemagolása nem mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól.&lt;br /&gt;
*Fontos az is, hogy nemcsak a beugrónál tehetnek ki! Ha azt veszik észre, hogy egyáltalán nem figyelsz, vagy a labor közben feltett alap kérdésekre nem tudsz válaszolni, akkor van olyan laborvezető, aki a mérés kellős közepén is képes hazaküldeni.&lt;br /&gt;
--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
* Annak ellenére hogy 6 kredit, a tárgy alapvetően nem nehéz. A labor foglalkozások leginkább bemutató jellegűek amik lényege, hogy ne csak Móricka ábrákon látsd a tananyag eszközeit hanem élőben is. &lt;br /&gt;
* A zárthelyi egyáltalán nem nehéz, mivel csak az előre kiadott kérdésekből válogatnak. Ha kidolgozod magadnak, megértve egyáltalán nem nehéz rajta átmenni. Persze ha valamikek az megy, be is magolhatja az összeset, de ahhoz túl sok az információ, értve könnyebb.&lt;br /&gt;
* Ebből a tárgyból többet ér az, ha kevesebbet tudsz, de azt hibátlanul, mintha mindent, de csak nagyjából. A ZH illetve vizsga pontozása ugyanis úgy néz ki, hogy adott egy 1 pontos kérdés, amiért kérnek mondjuk 6 állítást. Ha mindent tudsz akkor 1 pont, ha 4-5 állítást akkor 0.5 pont, ha ennél kevesebbet akkor pedig 0 pont. Tehát nem érdemes felületesen tanulni, mert könnyen abba a hibába lehet esni, hogy tudod az anyag 50%-át mégis alig 1-2 pontot szerzel a számonkérésen!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tantárgyat leginkább egy Spektrumos hogyan készült műsorhoz tudnám hasonlítani. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:ETA_ZH2_eloadas_diakbol_kidolgozott_kerdesek.pdf&amp;diff=204058</id>
		<title>Fájl:ETA ZH2 eloadas diakbol kidolgozott kerdesek.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:ETA_ZH2_eloadas_diakbol_kidolgozott_kerdesek.pdf&amp;diff=204058"/>
		<updated>2023-05-18T11:39:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:ETA_ZH1_eloadas_diakbol_kidolgozott_kerdesek.pdf&amp;diff=204057</id>
		<title>Fájl:ETA ZH1 eloadas diakbol kidolgozott kerdesek.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:ETA_ZH1_eloadas_diakbol_kidolgozott_kerdesek.pdf&amp;diff=204057"/>
		<updated>2023-05-18T11:39:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=203665</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=203665"/>
		<updated>2023-02-07T16:16:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh1_2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh2_2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.&lt;br /&gt;
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203664</id>
		<title>Jelek és rendszerek 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203664"/>
		<updated>2023-02-07T16:13:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAB01&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. &amp;lt;del&amp;gt;Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.&amp;lt;/del&amp;gt; Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;UPDATE!! 2018 ősztől:&#039;&#039;&#039; Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében &#039;&#039;Dr. Gyimóthy Szabolcs&#039;&#039; előadásainak felvételei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier-transzformáció ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzetek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami &amp;quot;kikerült a tananyagból&amp;quot;, az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek tankönyv===&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példatár ===&lt;br /&gt;
* [https://bmeedu-my.sharepoint.com/:b:/g/personal/krisztina_kiraly_edu_bme_hu/EV6HxpyUkZtIi7XcgH7-fBMB5AZKPJVYrXgu-xMggSsfAw?e=HPUByX Dr. Fodor György (szerk.): Villamosságtan példatár]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgához segítség ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de &#039;&#039;&#039;NEM TELJES!&#039;&#039;&#039; Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi &amp;quot;érdekességek&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult &#039;&#039;Gódor András&#039;&#039; készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], &#039;&#039;Bíró Tamás&#039;&#039; munkája&lt;br /&gt;
*[[Media:JR2_kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Modulációs témakör ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.&lt;br /&gt;
* A radarlab-os honlapról lementett &amp;quot;rövid&amp;quot; elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt:  [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán:  [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]&lt;br /&gt;
* Továbbá néhány hasznos képlet:  [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nemlineáris hálózatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Oktatóvideók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ANDI ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, &#039;&#039;&#039;teljesen jogtisztán&#039;&#039;&#039; használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Egyszerűbb telepítés =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; mappába&lt;br /&gt;
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;mount c c:\ANDI&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;c:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;ANDI.exe&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Configurate&#039;&#039;&#039; menüpont és ott minden &#039;&#039;&#039;DIR&#039;&#039;&#039;-t át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; -re.&lt;br /&gt;
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: &#039;&#039;&#039;graph editor&#039;&#039;&#039; -&amp;gt; &#039;&#039;&#039;insert&#039;&#039;&#039;, majd írd be pl hogy: &#039;&#039;i d o&#039;&#039; (&#039;&#039;&#039;i&#039;&#039;&#039;:input &#039;&#039;&#039;d&#039;&#039;&#039;:delay &#039;&#039;&#039;o&#039;&#039;&#039;:output &#039;&#039;&#039;l&#039;&#039;&#039;:line &#039;&#039;&#039;m&#039;&#039;&#039;:erősítő) aztán nyomj egy &#039;&#039;&#039;escape&#039;&#039;&#039; -t.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a &#039;&#039;&#039;Text Editor&#039;&#039;&#039;-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a &#039;&#039;&#039;Network: valamirandomakármi;&#039;&#039;&#039; legyen írva. &#039;&#039;&#039;Escape&#039;&#039;&#039;, majd újra &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; és mennie kell.&lt;br /&gt;
# Lépés:  Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a &#039;&#039;&#039;graph&#039;&#039;&#039;-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)&lt;br /&gt;
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;code&amp;gt;[autoexec]&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT o .&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT c .\ANDI\&amp;lt;br&amp;gt;o:&amp;lt;br&amp;gt;CD ANDI&amp;lt;br&amp;gt;ANDI.EXE&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/code&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít &#039;&#039;&#039;&amp;quot;C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe&amp;quot; -conf &amp;quot;dosbox.conf&amp;quot;&#039;&#039;&#039;, és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).&lt;br /&gt;
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;c&#039;&#039;&#039;onfigurate -&amp;gt; elérési utakat át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;-re, pl. &#039;&#039;&#039;C:\HELP&#039;&#039;&#039; (a DATA pedig &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;), majd write config&lt;br /&gt;
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön &#039;&#039;&#039;legalább 10-15 órát&#039;&#039;&#039; igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első házi, folytonos időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - &#039;&#039;&#039;40 MB!&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második és harmadik házi, diszkrét időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2021_zier_blanka_alexandra_matlabnelkul.pdf|Zier Blanka Alexandra Matlab nélküli munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Vélemény: A házi feladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmiképp ne építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni, és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi feladatot ettől függetlenül szerintem érdemes elkészíteni, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek, mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:50%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== KisZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_kiszh2_2022.pdf|2022/23 ősz]] - 1. KisZH (Horváth Zoltán)&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:2._kisZH_(2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek_2_Zh_2022_ősz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20221109_jav.pdf|2022/23 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== PótPót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik  diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régi vizsgafeladatsorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.&lt;br /&gt;
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Célszerű időrendben hátrafelé haladni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/04 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]&lt;br /&gt;
*2006/07:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]&lt;br /&gt;
*2006/07 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
*2007/08 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]&lt;br /&gt;
*2008/09 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]&lt;br /&gt;
*2011/12 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]&lt;br /&gt;
*2014/15 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]&lt;br /&gt;
*2018/19/20&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2021/22&lt;br /&gt;
** [[Media: Jelek2_vizsga_2021-01-04.pdf|2022.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gondolatok a szóbeliről ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tapasztalatok a levlistáról&#039;&#039;&#039;: Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Barbarics&#039;&#039;: Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Reichardt&#039;&#039;: Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Pávó&#039;&#039;: Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Horváth Zoltán&#039;&#039;:  Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Gyimóthy&#039;&#039;: Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bilicz&#039;&#039;: Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bokor&#039;&#039;: Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Veszely&#039;&#039;: Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039;: Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.&lt;br /&gt;
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203663</id>
		<title>Jelek és rendszerek 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203663"/>
		<updated>2023-02-07T16:11:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* Régi vizsgafeladatsorok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAB01&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. &amp;lt;del&amp;gt;Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.&amp;lt;/del&amp;gt; Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;UPDATE!! 2018 ősztől:&#039;&#039;&#039; Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében &#039;&#039;Dr. Gyimóthy Szabolcs&#039;&#039; előadásainak felvételei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier-transzformáció ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzetek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami &amp;quot;kikerült a tananyagból&amp;quot;, az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek tankönyv===&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példatár ===&lt;br /&gt;
* [https://bmeedu-my.sharepoint.com/:b:/g/personal/krisztina_kiraly_edu_bme_hu/EV6HxpyUkZtIi7XcgH7-fBMB5AZKPJVYrXgu-xMggSsfAw?e=HPUByX Dr. Fodor György (szerk.): Villamosságtan példatár]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgához segítség ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de &#039;&#039;&#039;NEM TELJES!&#039;&#039;&#039; Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi &amp;quot;érdekességek&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult &#039;&#039;Gódor András&#039;&#039; készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], &#039;&#039;Bíró Tamás&#039;&#039; munkája&lt;br /&gt;
*[[Media:JR2_kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Modulációs témakör ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.&lt;br /&gt;
* A radarlab-os honlapról lementett &amp;quot;rövid&amp;quot; elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt:  [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán:  [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]&lt;br /&gt;
* Továbbá néhány hasznos képlet:  [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nemlineáris hálózatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Oktatóvideók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ANDI ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, &#039;&#039;&#039;teljesen jogtisztán&#039;&#039;&#039; használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Egyszerűbb telepítés =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; mappába&lt;br /&gt;
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;mount c c:\ANDI&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;c:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;ANDI.exe&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Configurate&#039;&#039;&#039; menüpont és ott minden &#039;&#039;&#039;DIR&#039;&#039;&#039;-t át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; -re.&lt;br /&gt;
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: &#039;&#039;&#039;graph editor&#039;&#039;&#039; -&amp;gt; &#039;&#039;&#039;insert&#039;&#039;&#039;, majd írd be pl hogy: &#039;&#039;i d o&#039;&#039; (&#039;&#039;&#039;i&#039;&#039;&#039;:input &#039;&#039;&#039;d&#039;&#039;&#039;:delay &#039;&#039;&#039;o&#039;&#039;&#039;:output &#039;&#039;&#039;l&#039;&#039;&#039;:line &#039;&#039;&#039;m&#039;&#039;&#039;:erősítő) aztán nyomj egy &#039;&#039;&#039;escape&#039;&#039;&#039; -t.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a &#039;&#039;&#039;Text Editor&#039;&#039;&#039;-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a &#039;&#039;&#039;Network: valamirandomakármi;&#039;&#039;&#039; legyen írva. &#039;&#039;&#039;Escape&#039;&#039;&#039;, majd újra &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; és mennie kell.&lt;br /&gt;
# Lépés:  Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a &#039;&#039;&#039;graph&#039;&#039;&#039;-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)&lt;br /&gt;
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;code&amp;gt;[autoexec]&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT o .&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT c .\ANDI\&amp;lt;br&amp;gt;o:&amp;lt;br&amp;gt;CD ANDI&amp;lt;br&amp;gt;ANDI.EXE&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/code&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít &#039;&#039;&#039;&amp;quot;C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe&amp;quot; -conf &amp;quot;dosbox.conf&amp;quot;&#039;&#039;&#039;, és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).&lt;br /&gt;
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;c&#039;&#039;&#039;onfigurate -&amp;gt; elérési utakat át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;-re, pl. &#039;&#039;&#039;C:\HELP&#039;&#039;&#039; (a DATA pedig &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;), majd write config&lt;br /&gt;
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön &#039;&#039;&#039;legalább 10-15 órát&#039;&#039;&#039; igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első házi, folytonos időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - &#039;&#039;&#039;40 MB!&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második és harmadik házi, diszkrét időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2021_zier_blanka_alexandra_matlabnelkul.pdf|Zier Blanka Alexandra Matlab nélküli munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Vélemény: A házi feladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmiképp ne építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni, és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi feladatot ettől függetlenül szerintem érdemes elkészíteni, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek, mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:50%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== KisZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_kiszh2_2022.pdf|2022/23 ősz]] - 1. KisZH (Horváth Zoltán)&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:2._kisZH_(2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek_2_Zh_2022_ősz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20221109_jav.pdf|2022/23 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== PótPót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik  diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régi vizsgafeladatsorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.&lt;br /&gt;
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Célszerű időrendben hátrafelé haladni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/04 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]&lt;br /&gt;
*2006/07:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]&lt;br /&gt;
*2006/07 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
*2007/08 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]&lt;br /&gt;
*2008/09 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]&lt;br /&gt;
*2011/12 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]&lt;br /&gt;
*2014/15 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]&lt;br /&gt;
*2018/19/20&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2021/22&lt;br /&gt;
** [[Media: Jelek2_vizsga_2021-01-04.pdf|2022.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gondolatok a szóbeliről ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tapasztalatok a levlistáról&#039;&#039;&#039;: Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Barbarics&#039;&#039;: Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Reichardt&#039;&#039;: Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Pávó&#039;&#039;: Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Horváth Zoltán&#039;&#039;:  Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Gyimóthy&#039;&#039;: Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bilicz&#039;&#039;: Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bokor&#039;&#039;: Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Veszely&#039;&#039;: Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039;: Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.&lt;br /&gt;
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203662</id>
		<title>Jelek és rendszerek 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203662"/>
		<updated>2023-02-07T16:09:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAB01&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. &amp;lt;del&amp;gt;Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.&amp;lt;/del&amp;gt; Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;UPDATE!! 2018 ősztől:&#039;&#039;&#039; Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében &#039;&#039;Dr. Gyimóthy Szabolcs&#039;&#039; előadásainak felvételei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier-transzformáció ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzetek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami &amp;quot;kikerült a tananyagból&amp;quot;, az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek tankönyv===&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példatár ===&lt;br /&gt;
* [https://bmeedu-my.sharepoint.com/:b:/g/personal/krisztina_kiraly_edu_bme_hu/EV6HxpyUkZtIi7XcgH7-fBMB5AZKPJVYrXgu-xMggSsfAw?e=HPUByX Dr. Fodor György (szerk.): Villamosságtan példatár]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgához segítség ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de &#039;&#039;&#039;NEM TELJES!&#039;&#039;&#039; Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi &amp;quot;érdekességek&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult &#039;&#039;Gódor András&#039;&#039; készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], &#039;&#039;Bíró Tamás&#039;&#039; munkája&lt;br /&gt;
*[[Media:JR2_kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Modulációs témakör ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.&lt;br /&gt;
* A radarlab-os honlapról lementett &amp;quot;rövid&amp;quot; elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt:  [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán:  [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]&lt;br /&gt;
* Továbbá néhány hasznos képlet:  [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nemlineáris hálózatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Oktatóvideók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ANDI ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, &#039;&#039;&#039;teljesen jogtisztán&#039;&#039;&#039; használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Egyszerűbb telepítés =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; mappába&lt;br /&gt;
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;mount c c:\ANDI&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;c:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;ANDI.exe&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Configurate&#039;&#039;&#039; menüpont és ott minden &#039;&#039;&#039;DIR&#039;&#039;&#039;-t át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; -re.&lt;br /&gt;
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: &#039;&#039;&#039;graph editor&#039;&#039;&#039; -&amp;gt; &#039;&#039;&#039;insert&#039;&#039;&#039;, majd írd be pl hogy: &#039;&#039;i d o&#039;&#039; (&#039;&#039;&#039;i&#039;&#039;&#039;:input &#039;&#039;&#039;d&#039;&#039;&#039;:delay &#039;&#039;&#039;o&#039;&#039;&#039;:output &#039;&#039;&#039;l&#039;&#039;&#039;:line &#039;&#039;&#039;m&#039;&#039;&#039;:erősítő) aztán nyomj egy &#039;&#039;&#039;escape&#039;&#039;&#039; -t.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a &#039;&#039;&#039;Text Editor&#039;&#039;&#039;-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a &#039;&#039;&#039;Network: valamirandomakármi;&#039;&#039;&#039; legyen írva. &#039;&#039;&#039;Escape&#039;&#039;&#039;, majd újra &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; és mennie kell.&lt;br /&gt;
# Lépés:  Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a &#039;&#039;&#039;graph&#039;&#039;&#039;-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)&lt;br /&gt;
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;code&amp;gt;[autoexec]&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT o .&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT c .\ANDI\&amp;lt;br&amp;gt;o:&amp;lt;br&amp;gt;CD ANDI&amp;lt;br&amp;gt;ANDI.EXE&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/code&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít &#039;&#039;&#039;&amp;quot;C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe&amp;quot; -conf &amp;quot;dosbox.conf&amp;quot;&#039;&#039;&#039;, és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).&lt;br /&gt;
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;c&#039;&#039;&#039;onfigurate -&amp;gt; elérési utakat át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;-re, pl. &#039;&#039;&#039;C:\HELP&#039;&#039;&#039; (a DATA pedig &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;), majd write config&lt;br /&gt;
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön &#039;&#039;&#039;legalább 10-15 órát&#039;&#039;&#039; igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első házi, folytonos időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - &#039;&#039;&#039;40 MB!&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második és harmadik házi, diszkrét időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2021_zier_blanka_alexandra_matlabnelkul.pdf|Zier Blanka Alexandra Matlab nélküli munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Vélemény: A házi feladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmiképp ne építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni, és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi feladatot ettől függetlenül szerintem érdemes elkészíteni, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek, mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:50%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== KisZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_kiszh2_2022.pdf|2022/23 ősz]] - 1. KisZH (Horváth Zoltán)&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:2._kisZH_(2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek_2_Zh_2022_ősz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20221109_jav.pdf|2022/23 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== PótPót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik  diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régi vizsgafeladatsorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.&lt;br /&gt;
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Célszerű időrendben hátrafelé haladni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/04 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]&lt;br /&gt;
*2006/07:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]&lt;br /&gt;
*2006/07 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
*2007/08 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]&lt;br /&gt;
*2008/09 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]&lt;br /&gt;
*2011/12 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]&lt;br /&gt;
*2014/15 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]&lt;br /&gt;
*2018/19/20&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2021/22&lt;br /&gt;
** [[Media: Jelek2_vizsga_2021-01-04.pdf|2022.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gondolatok a szóbeliről ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tapasztalatok a levlistáról&#039;&#039;&#039;: Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Barbarics&#039;&#039;: Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Reichardt&#039;&#039;: Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Pávó&#039;&#039;: Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Horváth Zoltán&#039;&#039;:  Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Gyimóthy&#039;&#039;: Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bilicz&#039;&#039;: Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bokor&#039;&#039;: Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Veszely&#039;&#039;: Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039;: Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.&lt;br /&gt;
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203591</id>
		<title>Jelek és rendszerek 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203591"/>
		<updated>2023-01-25T13:22:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAB01&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. &amp;lt;del&amp;gt;Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.&amp;lt;/del&amp;gt; Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;UPDATE!! 2018 ősztől:&#039;&#039;&#039; Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében &#039;&#039;Dr. Gyimóthy Szabolcs&#039;&#039; előadásainak felvételei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier-transzformáció ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzetek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami &amp;quot;kikerült a tananyagból&amp;quot;, az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek tankönyv===&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példatár ===&lt;br /&gt;
* [https://bmeedu-my.sharepoint.com/:b:/g/personal/krisztina_kiraly_edu_bme_hu/EV6HxpyUkZtIi7XcgH7-fBMB5AZKPJVYrXgu-xMggSsfAw?e=HPUByX Dr. Fodor György (szerk.): Villamosságtan példatár]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgához segítség ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de &#039;&#039;&#039;NEM TELJES!&#039;&#039;&#039; Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi &amp;quot;érdekességek&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult &#039;&#039;Gódor András&#039;&#039; készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], &#039;&#039;Bíró Tamás&#039;&#039; munkája&lt;br /&gt;
*[[Media:JR2_kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Modulációs témakör ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.&lt;br /&gt;
* A radarlab-os honlapról lementett &amp;quot;rövid&amp;quot; elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt:  [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán:  [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]&lt;br /&gt;
* Továbbá néhány hasznos képlet:  [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nemlineáris hálózatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Oktatóvideók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ANDI ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, &#039;&#039;&#039;teljesen jogtisztán&#039;&#039;&#039; használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Egyszerűbb telepítés =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; mappába&lt;br /&gt;
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;mount c c:\ANDI&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;c:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;ANDI.exe&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Configurate&#039;&#039;&#039; menüpont és ott minden &#039;&#039;&#039;DIR&#039;&#039;&#039;-t át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; -re.&lt;br /&gt;
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: &#039;&#039;&#039;graph editor&#039;&#039;&#039; -&amp;gt; &#039;&#039;&#039;insert&#039;&#039;&#039;, majd írd be pl hogy: &#039;&#039;i d o&#039;&#039; (&#039;&#039;&#039;i&#039;&#039;&#039;:input &#039;&#039;&#039;d&#039;&#039;&#039;:delay &#039;&#039;&#039;o&#039;&#039;&#039;:output &#039;&#039;&#039;l&#039;&#039;&#039;:line &#039;&#039;&#039;m&#039;&#039;&#039;:erősítő) aztán nyomj egy &#039;&#039;&#039;escape&#039;&#039;&#039; -t.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a &#039;&#039;&#039;Text Editor&#039;&#039;&#039;-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a &#039;&#039;&#039;Network: valamirandomakármi;&#039;&#039;&#039; legyen írva. &#039;&#039;&#039;Escape&#039;&#039;&#039;, majd újra &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; és mennie kell.&lt;br /&gt;
# Lépés:  Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a &#039;&#039;&#039;graph&#039;&#039;&#039;-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)&lt;br /&gt;
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;code&amp;gt;[autoexec]&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT o .&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT c .\ANDI\&amp;lt;br&amp;gt;o:&amp;lt;br&amp;gt;CD ANDI&amp;lt;br&amp;gt;ANDI.EXE&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/code&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít &#039;&#039;&#039;&amp;quot;C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe&amp;quot; -conf &amp;quot;dosbox.conf&amp;quot;&#039;&#039;&#039;, és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).&lt;br /&gt;
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;c&#039;&#039;&#039;onfigurate -&amp;gt; elérési utakat át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;-re, pl. &#039;&#039;&#039;C:\HELP&#039;&#039;&#039; (a DATA pedig &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;), majd write config&lt;br /&gt;
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön &#039;&#039;&#039;legalább 10-15 órát&#039;&#039;&#039; igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első házi, folytonos időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - &#039;&#039;&#039;40 MB!&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második és harmadik házi, diszkrét időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2021_zier_blanka_alexandra_matlabnelkul.pdf|Zier Blanka Alexandra Matlab nélküli munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Vélemény: A házi feladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmiképp ne építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni, és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi feladatot ettől függetlenül szerintem érdemes elkészíteni, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek, mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:50%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== KisZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:2._kisZH_(2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek_2_Zh_2022_ősz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20221109_jav.pdf|2022/23 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== PótPót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik  diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régi vizsgafeladatsorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.&lt;br /&gt;
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Célszerű időrendben hátrafelé haladni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/04 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]&lt;br /&gt;
*2006/07:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]&lt;br /&gt;
*2006/07 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
*2007/08 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]&lt;br /&gt;
*2008/09 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]&lt;br /&gt;
*2011/12 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]&lt;br /&gt;
*2014/15 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]&lt;br /&gt;
*2018/19/20&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2021/22&lt;br /&gt;
** [[Media: Jelek2_vizsga_2021-01-04.pdf|2022.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2022/23&lt;br /&gt;
** [[Media: JR2_vizsga_2023-01-10.pdf|2023.01.10]]&lt;br /&gt;
** [[Media: JR2_vizsga_2023-01-17.pdf|2023.01.17]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gondolatok a szóbeliről ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tapasztalatok a levlistáról&#039;&#039;&#039;: Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Barbarics&#039;&#039;: Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Reichardt&#039;&#039;: Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Pávó&#039;&#039;: Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Horváth Zoltán&#039;&#039;:  Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Gyimóthy&#039;&#039;: Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bilicz&#039;&#039;: Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bokor&#039;&#039;: Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Veszely&#039;&#039;: Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039;: Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.&lt;br /&gt;
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=203314</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=203314"/>
		<updated>2022-12-19T17:02:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2022_tavasz_1.vizsga.pdf| 2022 tavasz 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2022_tavasz_3.vizsga.pdf| 2022 tavasz 3. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.&lt;br /&gt;
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_2022_tavasz_3.vizsga.pdf&amp;diff=203313</id>
		<title>Fájl:JR1 2022 tavasz 3.vizsga.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_2022_tavasz_3.vizsga.pdf&amp;diff=203313"/>
		<updated>2022-12-19T16:59:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: File uploaded with MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;File uploaded with MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_2022_tavasz_1.vizsga.pdf&amp;diff=203312</id>
		<title>Fájl:JR1 2022 tavasz 1.vizsga.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_2022_tavasz_1.vizsga.pdf&amp;diff=203312"/>
		<updated>2022-12-19T16:59:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Miskolczy Miksa József: File uploaded with MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;File uploaded with MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Miskolczy Miksa József</name></author>
	</entry>
</feed>