<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Mise1993</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Mise1993"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Mise1993"/>
	<updated>2026-04-11T20:21:15Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikro%C3%B6kon%C3%B3mia_alapfogalmak&amp;diff=163758</id>
		<title>Mikroökonómia alapfogalmak</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikro%C3%B6kon%C3%B3mia_alapfogalmak&amp;diff=163758"/>
		<updated>2013-03-25T01:59:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mise1993: /* Árrugalmasság */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{RightTOC}}&lt;br /&gt;
{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Keresleti és kínálati függvény=&lt;br /&gt;
Egy mennyiség(Q, x tengely)-ár(p, y tengely) koordináta rendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. Ha a két függvényt egyszerre ábárzoljuk egy közös koordináta rendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Egyensúlyi ár=&lt;br /&gt;
Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Túlkínálat=&lt;br /&gt;
Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Túlkereslet=&lt;br /&gt;
Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Fogyasztói többlet=&lt;br /&gt;
A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (200-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=60*120/2=3600&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Termelői többlet=&lt;br /&gt;
A termelői többlet (TT) az ár és a keresleti függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstan függvény által meghatározott háromszög.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Holtteher-veszteség=&lt;br /&gt;
Az árak minimalizálás, maximalizálása vagy adóztatás esetén jelenik meg.&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- TODO: ábra kell ide, anélkül nem lehet --&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Árrugalmasság=&lt;br /&gt;
A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;&lt;br /&gt;
\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} * \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;lt;0 paradox árhatás, Giffen javak&lt;br /&gt;
* =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet&lt;br /&gt;
* &amp;lt;1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)&lt;br /&gt;
* =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)&lt;br /&gt;
* &amp;gt;1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Giffen javak=&lt;br /&gt;
Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Keresztár rugalmasság=&lt;br /&gt;
A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha pozitív, akkor a hét termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Jövedelemrugalmasság=&lt;br /&gt;
Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például nagyobb jövedelemnél a S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Termelési függvény=&lt;br /&gt;
A termelési függvény azt mondja meg, hogyha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást kixnek választunk.&lt;br /&gt;
Hosszabb távú termelési függvénynél minden több tényező is változhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Átlagtermék=&lt;br /&gt;
Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Határtermék=&lt;br /&gt;
A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Isoquant=&lt;br /&gt;
Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Teljes költség=&lt;br /&gt;
Teljes költség (TC) megmutatja, hogy az adott kibocsátáshoz szükséges ráfordítás mennyibe került a vállalatnak. Felbontható fix és változó költségre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Fix költség=&lt;br /&gt;
Fix költség (FC) megmutatja, hogy a fix tényező ráfordítása mennyibe került a vállalatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Változó költség=&lt;br /&gt;
Változó költség (VC) megmutatja, hogy a termeléshez szükséges változó költség ráfordításnak mekkora a költsége. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Határköltség=&lt;br /&gt;
Határköltség (MC) megmutatja, hogy egy pótlólagos termékmennyiség előállítása mennyivel változtatná meg az összköltséget/ változó költséget. A teljes költség deriváltja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Átlagos költségek=&lt;br /&gt;
A fenti költségek egy darabra levetített értéke (azaz q-val osztunk). Jelei AC, AFC, AVC attól függően, melyik költséget vetítjük le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Profitmaximalizáló vállalat=&lt;br /&gt;
A profitmaximalizáló vállalat annyit termel, hogy a határköltség megegyezzen a határbevétellel (azaz a határprofit 0): MR=MC&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tökéletes verseny esetén MR=p&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Fedezeti pont=&lt;br /&gt;
Fedezeti pont: az a piaci ár, amely esetében a vállalat bevételei éppen fedezik az összes költséget, azaz a profit nulla.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Üzemszüneti pont=&lt;br /&gt;
Üzemszüneti pont: az a piaci ár, ami alatt már érdemes bezárni az üzletet és beszüntetni a termelést. Ha pl. rövidtávon negatív a profit, viszont a fix költségeket a termeléssel fedezik, akkor nem éri meg leállni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Jövőérték=&lt;br /&gt;
Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett &amp;lt;math&amp;gt;FV_t = PV_0 * (1+r)^t&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Jelenérték=&lt;br /&gt;
Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. &amp;lt;math&amp;gt;PV_0 = \frac{FV_0}{(1+r)^t}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Tökéletes verseny=&lt;br /&gt;
Sok a piaci szereplő, a piaci belépésnek nincs akadálya, nem különböztetik meg a terméket gyártó alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Monopolisztikus versens=&lt;br /&gt;
Szabad a belépés a versenyre, de kevés a piaci szereplő. A termelők termékei kis mértékben különböznek (próbálnak kiemelkedni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Oligopólium=&lt;br /&gt;
Kevés a piaci résztvevő, a cégek marketingmunkát folytatnak, reagálnak egymás lépéseire.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Monopólium=&lt;br /&gt;
Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;br /&gt;
[[Category:Villanyalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mise1993</name></author>
	</entry>
</feed>