https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Mircse+%C3%81ron 2026-04-07T09:40:12Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&diff=185614 2015-05-05T14:12:50Z

<p>Mircse Áron: /* Költségredukció */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}<br /> <br /> == Termékek gazdaságossági rangsorát ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}<br /> # a fajlagos fedezet <br /> # reagálási szög<br /> # fedezeti részarány<br /> # teljes önköltség<br /> # szűkített önköltség <br /> # termék által termelt fedezettömeg <br /> # R-tényező <br /> # fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.<br /> <br /> == Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # Degresszív<br /> # Állandó (fix) <br /> # Alternatív<br /> # Proporcionális <br /> # Progresszív <br /> # Standard <br /> # Közvetett <br /> # Személyi <br /> # Közvetlen <br /> # Amortizációs<br /> # Önköltség <br /> # Anyagi<br /> <br /> == A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,8}}<br /> # minél kisebb készletszint. <br /> # minél gyorsabb gyártás.<br /> # minél hatékonyabb termelés. <br /> # minél több nyersanyag. <br /> # minél kisebb munkaerőhiány.<br /> # minél kevesebb munkaerő.<br /> # minél nagyobb munkaköri elégedettség.<br /> # költségek csökkenése.<br /> <br /> == Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}<br /> # biztosítások, vámok<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # adminisztratív költségek<br /> <br /> == Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}<br /> # ciklusidő csökkentése<br /> # termelési költségek csökkentése<br /> # utánrendelési idő csökkentése<br /> # termelési ráta növelése<br /> # átlagos készletszint növelése<br /> # karbantartási költség növekedése<br /> <br /> == Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb<br /> # a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van<br /> # a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza<br /> # a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti<br /> # jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal<br /> <br /> == Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen<br /> # minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás<br /> # a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti<br /> <br /> == Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges<br /> # van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez<br /> # termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti<br /> <br /> == Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti<br /> # a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}<br /> # általános célú gépek szabványos szerszámokkal<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # a menedzsment tagjai folyamatspecialisták<br /> # magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással<br /> # számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól<br /> # nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások<br /> # termékek és műveletek állandó változása<br /> # magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség<br /> # a gépek funkciók alapján csoportosítottak<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}<br /> # ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék<br /> # standard és speciális anyagok keveréke<br /> # a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva<br /> # viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség<br /> # általános célú gépek részben speciális szerszámokkal<br /> # a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva<br /> # a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}<br /> # speciális berendezés, magas fokú automatizáltság<br /> # kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások<br /> # a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)<br /> # nagyon magas fix költség, alacsony változó költség<br /> # részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # standard anyagok és alkatrészek<br /> # gyártósorok, szerelőszalagok<br /> # korlátozott számú terméktípus<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a beszerzési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}<br /> # a részegység előállításának költsége<br /> # biztosítások, vámok<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # anyag beszerzési költsége<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> <br /> == Melyek a rendelési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}<br /> # anyagveszteség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # adminisztratív költségek<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> <br /> == Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}<br /> # Közvetett, közvetlen, amortizáció<br /> # Szállítási, anyagi, energia, bér<br /> # Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás<br /> # Önköltség, teljes, változó<br /> # Anyagi, személyi, amortizációs<br /> # Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)<br /> # Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs<br /> # Alternatíva, elsüllyedt, beruházási<br /> <br /> == Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetett, közvetlen<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, állandó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, amortizációs<br /> # Állandó, változó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == A költségnem szerinti csoportosítást ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.<br /> # alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.<br /> <br /> == Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}<br /> # ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.<br /> # viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.<br /> # ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.<br /> # viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.<br /> # azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek<br /> <br /> == A pótlékoló kalkulációt ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.<br /> # a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.<br /> # a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.<br /> # a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.<br /> <br /> == A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}<br /> # jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.<br /> # megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.<br /> # megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.<br /> # számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.<br /> <br /> == A vetítési alap ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}<br /> # segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.<br /> # a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.<br /> # segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.<br /> # az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.<br /> # hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,7}}<br /> # költségváltozási tényező segítségével végezzük.<br /> # ún. R-tényező segítségével végezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációval végezzük.<br /> # ún. rezsikulcs segítségével végezzük.<br /> # költségredukcióval végezzük.<br /> # standard költségszámítással végezzük.<br /> # ún. pótlékkulcs segítségével végezzük.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # célja a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.<br /> # segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.<br /> # segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.<br /> # lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk<br /> <br /> == Az R-tényező ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.<br /> # felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.<br /> # ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.<br /> # segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.<br /> # ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.<br /> # megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.<br /> <br /> == A költségváltozási tényező megadja, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5}}<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen mértékben változik egységnyi volumenváltozás hatására<br /> <br /> == A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.<br /> # azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.<br /> # azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) relatív értékét adják meg<br /> <br /> == A fedezeti pontban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.<br /> # az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.<br /> # az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.<br /> # az összes költség megegyezik az árbevétellel.<br /> # a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.<br /> <br /> == Költségredukció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6}}<br /> # a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).<br /> # a vállalati kiadások csökkentése.<br /> # a közvetett költségek szétosztása termékekre.<br /> # lehetővé teszi a degresszív költségek egyszerű figyelembevételét költség- és nyereségfedezeti számításoknál<br /> <br /> == Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}}<br /> # pótlékoló kalkulációnak nevezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.<br /> # költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.<br /> # fedezetszámításnak nevezzük.<br /> # költségváltozásnak hívjuk.<br /> # költségredukciónak nevezzük.<br /> <br /> == Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}<br /> # mennyiségi eltérést.<br /> # ráfordítási eltérést.<br /> # intenzitási eltérést.<br /> # tervezett mennyiségi eltérést.<br /> # áreltérést.<br /> # passzív költséget.</div>

Mircse Áron https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&diff=185613 2015-05-05T14:10:53Z

<p>Mircse Áron: /* A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}<br /> <br /> == Termékek gazdaságossági rangsorát ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}<br /> # a fajlagos fedezet <br /> # reagálási szög<br /> # fedezeti részarány<br /> # teljes önköltség<br /> # szűkített önköltség <br /> # termék által termelt fedezettömeg <br /> # R-tényező <br /> # fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.<br /> <br /> == Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # Degresszív<br /> # Állandó (fix) <br /> # Alternatív<br /> # Proporcionális <br /> # Progresszív <br /> # Standard <br /> # Közvetett <br /> # Személyi <br /> # Közvetlen <br /> # Amortizációs<br /> # Önköltség <br /> # Anyagi<br /> <br /> == A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,8}}<br /> # minél kisebb készletszint. <br /> # minél gyorsabb gyártás.<br /> # minél hatékonyabb termelés. <br /> # minél több nyersanyag. <br /> # minél kisebb munkaerőhiány.<br /> # minél kevesebb munkaerő.<br /> # minél nagyobb munkaköri elégedettség.<br /> # költségek csökkenése.<br /> <br /> == Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}<br /> # biztosítások, vámok<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # adminisztratív költségek<br /> <br /> == Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}<br /> # ciklusidő csökkentése<br /> # termelési költségek csökkentése<br /> # utánrendelési idő csökkentése<br /> # termelési ráta növelése<br /> # átlagos készletszint növelése<br /> # karbantartási költség növekedése<br /> <br /> == Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb<br /> # a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van<br /> # a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza<br /> # a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti<br /> # jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal<br /> <br /> == Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen<br /> # minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás<br /> # a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti<br /> <br /> == Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges<br /> # van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez<br /> # termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti<br /> <br /> == Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti<br /> # a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}<br /> # általános célú gépek szabványos szerszámokkal<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # a menedzsment tagjai folyamatspecialisták<br /> # magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással<br /> # számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól<br /> # nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások<br /> # termékek és műveletek állandó változása<br /> # magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség<br /> # a gépek funkciók alapján csoportosítottak<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}<br /> # ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék<br /> # standard és speciális anyagok keveréke<br /> # a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva<br /> # viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség<br /> # általános célú gépek részben speciális szerszámokkal<br /> # a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva<br /> # a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}<br /> # speciális berendezés, magas fokú automatizáltság<br /> # kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások<br /> # a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)<br /> # nagyon magas fix költség, alacsony változó költség<br /> # részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # standard anyagok és alkatrészek<br /> # gyártósorok, szerelőszalagok<br /> # korlátozott számú terméktípus<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a beszerzési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}<br /> # a részegység előállításának költsége<br /> # biztosítások, vámok<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # anyag beszerzési költsége<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> <br /> == Melyek a rendelési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}<br /> # anyagveszteség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # adminisztratív költségek<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> <br /> == Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}<br /> # Közvetett, közvetlen, amortizáció<br /> # Szállítási, anyagi, energia, bér<br /> # Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás<br /> # Önköltség, teljes, változó<br /> # Anyagi, személyi, amortizációs<br /> # Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)<br /> # Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs<br /> # Alternatíva, elsüllyedt, beruházási<br /> <br /> == Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetett, közvetlen<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, állandó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, amortizációs<br /> # Állandó, változó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == A költségnem szerinti csoportosítást ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.<br /> # alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.<br /> <br /> == Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}<br /> # ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.<br /> # viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.<br /> # ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.<br /> # viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.<br /> # azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek<br /> <br /> == A pótlékoló kalkulációt ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.<br /> # a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.<br /> # a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.<br /> # a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.<br /> <br /> == A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}<br /> # jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.<br /> # megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.<br /> # megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.<br /> # számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.<br /> <br /> == A vetítési alap ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}<br /> # segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.<br /> # a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.<br /> # segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.<br /> # az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.<br /> # hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,7}}<br /> # költségváltozási tényező segítségével végezzük.<br /> # ún. R-tényező segítségével végezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációval végezzük.<br /> # ún. rezsikulcs segítségével végezzük.<br /> # költségredukcióval végezzük.<br /> # standard költségszámítással végezzük.<br /> # ún. pótlékkulcs segítségével végezzük.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # célja a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.<br /> # segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.<br /> # segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.<br /> # lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk<br /> <br /> == Az R-tényező ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.<br /> # felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.<br /> # ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.<br /> # segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.<br /> # ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.<br /> # megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.<br /> <br /> == A költségváltozási tényező megadja, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5}}<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen mértékben változik egységnyi volumenváltozás hatására<br /> <br /> == A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.<br /> # azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.<br /> # azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) relatív értékét adják meg<br /> <br /> == A fedezeti pontban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.<br /> # az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.<br /> # az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.<br /> # az összes költség megegyezik az árbevétellel.<br /> # a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.<br /> <br /> == Költségredukció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).<br /> # a vállalati kiadások csökkentése.<br /> # a közvetett költségek szétosztása termékekre.<br /> <br /> == Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}}<br /> # pótlékoló kalkulációnak nevezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.<br /> # költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.<br /> # fedezetszámításnak nevezzük.<br /> # költségváltozásnak hívjuk.<br /> # költségredukciónak nevezzük.<br /> <br /> == Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}<br /> # mennyiségi eltérést.<br /> # ráfordítási eltérést.<br /> # intenzitási eltérést.<br /> # tervezett mennyiségi eltérést.<br /> # áreltérést.<br /> # passzív költséget.</div>

Mircse Áron https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&diff=185612 2015-05-05T14:09:43Z

<p>Mircse Áron: /* A költségváltozási tényező megadja, hogy */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}<br /> <br /> == Termékek gazdaságossági rangsorát ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}<br /> # a fajlagos fedezet <br /> # reagálási szög<br /> # fedezeti részarány<br /> # teljes önköltség<br /> # szűkített önköltség <br /> # termék által termelt fedezettömeg <br /> # R-tényező <br /> # fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.<br /> <br /> == Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # Degresszív<br /> # Állandó (fix) <br /> # Alternatív<br /> # Proporcionális <br /> # Progresszív <br /> # Standard <br /> # Közvetett <br /> # Személyi <br /> # Közvetlen <br /> # Amortizációs<br /> # Önköltség <br /> # Anyagi<br /> <br /> == A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,8}}<br /> # minél kisebb készletszint. <br /> # minél gyorsabb gyártás.<br /> # minél hatékonyabb termelés. <br /> # minél több nyersanyag. <br /> # minél kisebb munkaerőhiány.<br /> # minél kevesebb munkaerő.<br /> # minél nagyobb munkaköri elégedettség.<br /> # költségek csökkenése.<br /> <br /> == Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}<br /> # biztosítások, vámok<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # adminisztratív költségek<br /> <br /> == Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}<br /> # ciklusidő csökkentése<br /> # termelési költségek csökkentése<br /> # utánrendelési idő csökkentése<br /> # termelési ráta növelése<br /> # átlagos készletszint növelése<br /> # karbantartási költség növekedése<br /> <br /> == Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb<br /> # a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van<br /> # a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza<br /> # a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti<br /> # jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal<br /> <br /> == Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen<br /> # minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás<br /> # a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti<br /> <br /> == Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges<br /> # van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez<br /> # termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti<br /> <br /> == Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti<br /> # a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}<br /> # általános célú gépek szabványos szerszámokkal<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # a menedzsment tagjai folyamatspecialisták<br /> # magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással<br /> # számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól<br /> # nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások<br /> # termékek és műveletek állandó változása<br /> # magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség<br /> # a gépek funkciók alapján csoportosítottak<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}<br /> # ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék<br /> # standard és speciális anyagok keveréke<br /> # a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva<br /> # viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség<br /> # általános célú gépek részben speciális szerszámokkal<br /> # a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva<br /> # a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}<br /> # speciális berendezés, magas fokú automatizáltság<br /> # kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások<br /> # a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)<br /> # nagyon magas fix költség, alacsony változó költség<br /> # részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # standard anyagok és alkatrészek<br /> # gyártósorok, szerelőszalagok<br /> # korlátozott számú terméktípus<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a beszerzési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}<br /> # a részegység előállításának költsége<br /> # biztosítások, vámok<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # anyag beszerzési költsége<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> <br /> == Melyek a rendelési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}<br /> # anyagveszteség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # adminisztratív költségek<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> <br /> == Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}<br /> # Közvetett, közvetlen, amortizáció<br /> # Szállítási, anyagi, energia, bér<br /> # Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás<br /> # Önköltség, teljes, változó<br /> # Anyagi, személyi, amortizációs<br /> # Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)<br /> # Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs<br /> # Alternatíva, elsüllyedt, beruházási<br /> <br /> == Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetett, közvetlen<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, állandó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, amortizációs<br /> # Állandó, változó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == A költségnem szerinti csoportosítást ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.<br /> # alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.<br /> <br /> == Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}<br /> # ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.<br /> # viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.<br /> # ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.<br /> # viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.<br /> # azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek<br /> <br /> == A pótlékoló kalkulációt ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.<br /> # a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.<br /> # a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.<br /> # a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.<br /> <br /> == A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}<br /> # jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.<br /> # megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.<br /> # megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.<br /> # számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.<br /> <br /> == A vetítési alap ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}<br /> # segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.<br /> # a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.<br /> # segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.<br /> # az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.<br /> # hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,7}}<br /> # költségváltozási tényező segítségével végezzük.<br /> # ún. R-tényező segítségével végezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációval végezzük.<br /> # ún. rezsikulcs segítségével végezzük.<br /> # költségredukcióval végezzük.<br /> # standard költségszámítással végezzük.<br /> # ún. pótlékkulcs segítségével végezzük.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # célja a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.<br /> # segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.<br /> # segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.<br /> # lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk<br /> <br /> == Az R-tényező ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.<br /> # felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.<br /> # ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.<br /> # segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.<br /> # ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.<br /> # megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.<br /> <br /> == A költségváltozási tényező megadja, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5}}<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen mértékben változik egységnyi volumenváltozás hatására<br /> <br /> == A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.<br /> # azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.<br /> # azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra<br /> <br /> == A fedezeti pontban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.<br /> # az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.<br /> # az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.<br /> # az összes költség megegyezik az árbevétellel.<br /> # a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.<br /> <br /> == Költségredukció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).<br /> # a vállalati kiadások csökkentése.<br /> # a közvetett költségek szétosztása termékekre.<br /> <br /> == Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}}<br /> # pótlékoló kalkulációnak nevezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.<br /> # költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.<br /> # fedezetszámításnak nevezzük.<br /> # költségváltozásnak hívjuk.<br /> # költségredukciónak nevezzük.<br /> <br /> == Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}<br /> # mennyiségi eltérést.<br /> # ráfordítási eltérést.<br /> # intenzitási eltérést.<br /> # tervezett mennyiségi eltérést.<br /> # áreltérést.<br /> # passzív költséget.</div>

Mircse Áron https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&diff=185611 2015-05-05T14:07:18Z

<p>Mircse Áron: /* Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}<br /> <br /> == Termékek gazdaságossági rangsorát ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}<br /> # a fajlagos fedezet <br /> # reagálási szög<br /> # fedezeti részarány<br /> # teljes önköltség<br /> # szűkített önköltség <br /> # termék által termelt fedezettömeg <br /> # R-tényező <br /> # fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.<br /> <br /> == Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # Degresszív<br /> # Állandó (fix) <br /> # Alternatív<br /> # Proporcionális <br /> # Progresszív <br /> # Standard <br /> # Közvetett <br /> # Személyi <br /> # Közvetlen <br /> # Amortizációs<br /> # Önköltség <br /> # Anyagi<br /> <br /> == A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,8}}<br /> # minél kisebb készletszint. <br /> # minél gyorsabb gyártás.<br /> # minél hatékonyabb termelés. <br /> # minél több nyersanyag. <br /> # minél kisebb munkaerőhiány.<br /> # minél kevesebb munkaerő.<br /> # minél nagyobb munkaköri elégedettség.<br /> # költségek csökkenése.<br /> <br /> == Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}<br /> # biztosítások, vámok<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # adminisztratív költségek<br /> <br /> == Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}<br /> # ciklusidő csökkentése<br /> # termelési költségek csökkentése<br /> # utánrendelési idő csökkentése<br /> # termelési ráta növelése<br /> # átlagos készletszint növelése<br /> # karbantartási költség növekedése<br /> <br /> == Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb<br /> # a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van<br /> # a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza<br /> # a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti<br /> # jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal<br /> <br /> == Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen<br /> # minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás<br /> # a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti<br /> <br /> == Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges<br /> # van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez<br /> # termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti<br /> <br /> == Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti<br /> # a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}<br /> # általános célú gépek szabványos szerszámokkal<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # a menedzsment tagjai folyamatspecialisták<br /> # magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással<br /> # számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól<br /> # nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások<br /> # termékek és műveletek állandó változása<br /> # magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség<br /> # a gépek funkciók alapján csoportosítottak<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}<br /> # ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék<br /> # standard és speciális anyagok keveréke<br /> # a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva<br /> # viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség<br /> # általános célú gépek részben speciális szerszámokkal<br /> # a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva<br /> # a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}<br /> # speciális berendezés, magas fokú automatizáltság<br /> # kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások<br /> # a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)<br /> # nagyon magas fix költség, alacsony változó költség<br /> # részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # standard anyagok és alkatrészek<br /> # gyártósorok, szerelőszalagok<br /> # korlátozott számú terméktípus<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a beszerzési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}<br /> # a részegység előállításának költsége<br /> # biztosítások, vámok<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # anyag beszerzési költsége<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> <br /> == Melyek a rendelési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}<br /> # anyagveszteség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # adminisztratív költségek<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> <br /> == Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}<br /> # Közvetett, közvetlen, amortizáció<br /> # Szállítási, anyagi, energia, bér<br /> # Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás<br /> # Önköltség, teljes, változó<br /> # Anyagi, személyi, amortizációs<br /> # Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)<br /> # Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs<br /> # Alternatíva, elsüllyedt, beruházási<br /> <br /> == Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetett, közvetlen<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, állandó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, amortizációs<br /> # Állandó, változó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == A költségnem szerinti csoportosítást ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.<br /> # alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.<br /> <br /> == Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}<br /> # ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.<br /> # viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.<br /> # ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.<br /> # viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.<br /> # azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek<br /> <br /> == A pótlékoló kalkulációt ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.<br /> # a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.<br /> # a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.<br /> # a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.<br /> <br /> == A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}<br /> # jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.<br /> # megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.<br /> # megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.<br /> # számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.<br /> <br /> == A vetítési alap ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}<br /> # segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.<br /> # a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.<br /> # segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.<br /> # az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.<br /> # hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,7}}<br /> # költségváltozási tényező segítségével végezzük.<br /> # ún. R-tényező segítségével végezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációval végezzük.<br /> # ún. rezsikulcs segítségével végezzük.<br /> # költségredukcióval végezzük.<br /> # standard költségszámítással végezzük.<br /> # ún. pótlékkulcs segítségével végezzük.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # célja a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.<br /> # segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.<br /> # segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.<br /> # lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk<br /> <br /> == Az R-tényező ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.<br /> # felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.<br /> # ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.<br /> # segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.<br /> # ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.<br /> # megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.<br /> <br /> == A költségváltozási tényező megadja, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.<br /> <br /> == A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.<br /> # azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.<br /> # azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra<br /> <br /> == A fedezeti pontban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.<br /> # az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.<br /> # az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.<br /> # az összes költség megegyezik az árbevétellel.<br /> # a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.<br /> <br /> == Költségredukció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).<br /> # a vállalati kiadások csökkentése.<br /> # a közvetett költségek szétosztása termékekre.<br /> <br /> == Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}}<br /> # pótlékoló kalkulációnak nevezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.<br /> # költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.<br /> # fedezetszámításnak nevezzük.<br /> # költségváltozásnak hívjuk.<br /> # költségredukciónak nevezzük.<br /> <br /> == Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}<br /> # mennyiségi eltérést.<br /> # ráfordítási eltérést.<br /> # intenzitási eltérést.<br /> # tervezett mennyiségi eltérést.<br /> # áreltérést.<br /> # passzív költséget.</div>

Mircse Áron https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&diff=185610 2015-05-05T14:06:14Z

<p>Mircse Áron: /* A vetítési alap */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}<br /> <br /> == Termékek gazdaságossági rangsorát ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}<br /> # a fajlagos fedezet <br /> # reagálási szög<br /> # fedezeti részarány<br /> # teljes önköltség<br /> # szűkített önköltség <br /> # termék által termelt fedezettömeg <br /> # R-tényező <br /> # fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.<br /> <br /> == Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # Degresszív<br /> # Állandó (fix) <br /> # Alternatív<br /> # Proporcionális <br /> # Progresszív <br /> # Standard <br /> # Közvetett <br /> # Személyi <br /> # Közvetlen <br /> # Amortizációs<br /> # Önköltség <br /> # Anyagi<br /> <br /> == A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,8}}<br /> # minél kisebb készletszint. <br /> # minél gyorsabb gyártás.<br /> # minél hatékonyabb termelés. <br /> # minél több nyersanyag. <br /> # minél kisebb munkaerőhiány.<br /> # minél kevesebb munkaerő.<br /> # minél nagyobb munkaköri elégedettség.<br /> # költségek csökkenése.<br /> <br /> == Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}<br /> # biztosítások, vámok<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # adminisztratív költségek<br /> <br /> == Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}<br /> # ciklusidő csökkentése<br /> # termelési költségek csökkentése<br /> # utánrendelési idő csökkentése<br /> # termelési ráta növelése<br /> # átlagos készletszint növelése<br /> # karbantartási költség növekedése<br /> <br /> == Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb<br /> # a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van<br /> # a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza<br /> # a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti<br /> # jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal<br /> <br /> == Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen<br /> # minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás<br /> # a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti<br /> <br /> == Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges<br /> # van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez<br /> # termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti<br /> <br /> == Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti<br /> # a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}<br /> # általános célú gépek szabványos szerszámokkal<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # a menedzsment tagjai folyamatspecialisták<br /> # magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással<br /> # számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól<br /> # nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások<br /> # termékek és műveletek állandó változása<br /> # magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség<br /> # a gépek funkciók alapján csoportosítottak<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}<br /> # ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék<br /> # standard és speciális anyagok keveréke<br /> # a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva<br /> # viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség<br /> # általános célú gépek részben speciális szerszámokkal<br /> # a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva<br /> # a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}<br /> # speciális berendezés, magas fokú automatizáltság<br /> # kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások<br /> # a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)<br /> # nagyon magas fix költség, alacsony változó költség<br /> # részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # standard anyagok és alkatrészek<br /> # gyártósorok, szerelőszalagok<br /> # korlátozott számú terméktípus<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a beszerzési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}<br /> # a részegység előállításának költsége<br /> # biztosítások, vámok<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # anyag beszerzési költsége<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> <br /> == Melyek a rendelési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}<br /> # anyagveszteség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # adminisztratív költségek<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> <br /> == Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}<br /> # Közvetett, közvetlen, amortizáció<br /> # Szállítási, anyagi, energia, bér<br /> # Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás<br /> # Önköltség, teljes, változó<br /> # Anyagi, személyi, amortizációs<br /> # Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)<br /> # Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs<br /> # Alternatíva, elsüllyedt, beruházási<br /> <br /> == Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetett, közvetlen<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, állandó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, amortizációs<br /> # Állandó, változó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == A költségnem szerinti csoportosítást ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.<br /> # alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.<br /> <br /> == Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}<br /> # ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.<br /> # viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.<br /> # ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.<br /> # viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.<br /> # azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek<br /> <br /> == A pótlékoló kalkulációt ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.<br /> # a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.<br /> # a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.<br /> # a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.<br /> <br /> == A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}<br /> # jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.<br /> # megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.<br /> # megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.<br /> # számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.<br /> <br /> == A vetítési alap ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}<br /> # segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.<br /> # a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.<br /> # segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.<br /> # az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.<br /> # hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}<br /> # költségváltozási tényező segítségével végezzük.<br /> # ún. R-tényező segítségével végezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációval végezzük.<br /> # ún. rezsikulcs segítségével végezzük.<br /> # költségredukcióval végezzük.<br /> # standard költségszámítással végezzük.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # célja a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.<br /> # segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.<br /> # segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.<br /> # lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk<br /> <br /> == Az R-tényező ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.<br /> # felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.<br /> # ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.<br /> # segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.<br /> # ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.<br /> # megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.<br /> <br /> == A költségváltozási tényező megadja, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.<br /> <br /> == A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.<br /> # azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.<br /> # azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra<br /> <br /> == A fedezeti pontban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.<br /> # az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.<br /> # az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.<br /> # az összes költség megegyezik az árbevétellel.<br /> # a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.<br /> <br /> == Költségredukció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).<br /> # a vállalati kiadások csökkentése.<br /> # a közvetett költségek szétosztása termékekre.<br /> <br /> == Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}}<br /> # pótlékoló kalkulációnak nevezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.<br /> # költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.<br /> # fedezetszámításnak nevezzük.<br /> # költségváltozásnak hívjuk.<br /> # költségredukciónak nevezzük.<br /> <br /> == Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}<br /> # mennyiségi eltérést.<br /> # ráfordítási eltérést.<br /> # intenzitási eltérést.<br /> # tervezett mennyiségi eltérést.<br /> # áreltérést.<br /> # passzív költséget.</div>

Mircse Áron https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&diff=185609 2015-05-05T14:02:11Z

<p>Mircse Áron: /* Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}<br /> <br /> == Termékek gazdaságossági rangsorát ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}<br /> # a fajlagos fedezet <br /> # reagálási szög<br /> # fedezeti részarány<br /> # teljes önköltség<br /> # szűkített önköltség <br /> # termék által termelt fedezettömeg <br /> # R-tényező <br /> # fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.<br /> <br /> == Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # Degresszív<br /> # Állandó (fix) <br /> # Alternatív<br /> # Proporcionális <br /> # Progresszív <br /> # Standard <br /> # Közvetett <br /> # Személyi <br /> # Közvetlen <br /> # Amortizációs<br /> # Önköltség <br /> # Anyagi<br /> <br /> == A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,8}}<br /> # minél kisebb készletszint. <br /> # minél gyorsabb gyártás.<br /> # minél hatékonyabb termelés. <br /> # minél több nyersanyag. <br /> # minél kisebb munkaerőhiány.<br /> # minél kevesebb munkaerő.<br /> # minél nagyobb munkaköri elégedettség.<br /> # költségek csökkenése.<br /> <br /> == Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}<br /> # biztosítások, vámok<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # adminisztratív költségek<br /> <br /> == Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}<br /> # ciklusidő csökkentése<br /> # termelési költségek csökkentése<br /> # utánrendelési idő csökkentése<br /> # termelési ráta növelése<br /> # átlagos készletszint növelése<br /> # karbantartási költség növekedése<br /> <br /> == Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb<br /> # a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van<br /> # a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza<br /> # a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti<br /> # jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal<br /> <br /> == Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen<br /> # minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás<br /> # a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti<br /> <br /> == Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges<br /> # van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez<br /> # termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti<br /> <br /> == Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti<br /> # a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}<br /> # általános célú gépek szabványos szerszámokkal<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # a menedzsment tagjai folyamatspecialisták<br /> # magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással<br /> # számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól<br /> # nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások<br /> # termékek és műveletek állandó változása<br /> # magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség<br /> # a gépek funkciók alapján csoportosítottak<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}<br /> # ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék<br /> # standard és speciális anyagok keveréke<br /> # a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva<br /> # viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség<br /> # általános célú gépek részben speciális szerszámokkal<br /> # a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva<br /> # a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}<br /> # speciális berendezés, magas fokú automatizáltság<br /> # kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások<br /> # a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)<br /> # nagyon magas fix költség, alacsony változó költség<br /> # részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # standard anyagok és alkatrészek<br /> # gyártósorok, szerelőszalagok<br /> # korlátozott számú terméktípus<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a beszerzési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}<br /> # a részegység előállításának költsége<br /> # biztosítások, vámok<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # anyag beszerzési költsége<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> <br /> == Melyek a rendelési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}<br /> # anyagveszteség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # adminisztratív költségek<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> <br /> == Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}<br /> # Közvetett, közvetlen, amortizáció<br /> # Szállítási, anyagi, energia, bér<br /> # Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás<br /> # Önköltség, teljes, változó<br /> # Anyagi, személyi, amortizációs<br /> # Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)<br /> # Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs<br /> # Alternatíva, elsüllyedt, beruházási<br /> <br /> == Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetett, közvetlen<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, állandó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, amortizációs<br /> # Állandó, változó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == A költségnem szerinti csoportosítást ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.<br /> # alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.<br /> <br /> == Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}<br /> # ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.<br /> # viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.<br /> # ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.<br /> # viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.<br /> # azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek<br /> <br /> == A pótlékoló kalkulációt ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.<br /> # a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.<br /> # a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.<br /> # a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.<br /> <br /> == A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}<br /> # jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.<br /> # megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.<br /> # megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.<br /> # számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.<br /> <br /> == A vetítési alap ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.<br /> # a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.<br /> # segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.<br /> # az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}<br /> # költségváltozási tényező segítségével végezzük.<br /> # ún. R-tényező segítségével végezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációval végezzük.<br /> # ún. rezsikulcs segítségével végezzük.<br /> # költségredukcióval végezzük.<br /> # standard költségszámítással végezzük.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # célja a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.<br /> # segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.<br /> # segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.<br /> # lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk<br /> <br /> == Az R-tényező ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.<br /> # felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.<br /> # ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.<br /> # segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.<br /> # ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.<br /> # megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.<br /> <br /> == A költségváltozási tényező megadja, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.<br /> <br /> == A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.<br /> # azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.<br /> # azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra<br /> <br /> == A fedezeti pontban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.<br /> # az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.<br /> # az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.<br /> # az összes költség megegyezik az árbevétellel.<br /> # a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.<br /> <br /> == Költségredukció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).<br /> # a vállalati kiadások csökkentése.<br /> # a közvetett költségek szétosztása termékekre.<br /> <br /> == Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}}<br /> # pótlékoló kalkulációnak nevezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.<br /> # költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.<br /> # fedezetszámításnak nevezzük.<br /> # költségváltozásnak hívjuk.<br /> # költségredukciónak nevezzük.<br /> <br /> == Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}<br /> # mennyiségi eltérést.<br /> # ráfordítási eltérést.<br /> # intenzitási eltérést.<br /> # tervezett mennyiségi eltérést.<br /> # áreltérést.<br /> # passzív költséget.</div>

Mircse Áron https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_4._ZH&diff=185608 2015-05-05T13:25:00Z

<p>Mircse Áron: /* A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}<br /> <br /> {{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}<br /> <br /> == Termékek gazdaságossági rangsorát ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}<br /> # a fajlagos fedezet <br /> # reagálási szög<br /> # fedezeti részarány<br /> # teljes önköltség<br /> # szűkített önköltség <br /> # termék által termelt fedezettömeg <br /> # R-tényező <br /> # fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.<br /> <br /> == Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # Degresszív<br /> # Állandó (fix) <br /> # Alternatív<br /> # Proporcionális <br /> # Progresszív <br /> # Standard <br /> # Közvetett <br /> # Személyi <br /> # Közvetlen <br /> # Amortizációs<br /> # Önköltség <br /> # Anyagi<br /> <br /> == A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,8}}<br /> # minél kisebb készletszint. <br /> # minél gyorsabb gyártás.<br /> # minél hatékonyabb termelés. <br /> # minél több nyersanyag. <br /> # minél kisebb munkaerőhiány.<br /> # minél kevesebb munkaerő.<br /> # minél nagyobb munkaköri elégedettség.<br /> # költségek csökkenése.<br /> <br /> == Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}<br /> # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt<br /> # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer<br /> # (Q,s) rendszerként is ismeretes<br /> # (S, R) rendszernek is nevezik<br /> # meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre<br /> # a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet<br /> # a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik<br /> # akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken<br /> # minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére<br /> <br /> == Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}<br /> # biztosítások, vámok<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # adminisztratív költségek<br /> <br /> == Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # ciklusidő<br /> # átlagos készletszint<br /> # kibocsátási ráta<br /> # utánrendelési idő<br /> # teljesítménybérben dolgozók bére<br /> # karbantartás költsége<br /> <br /> == Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}<br /> # ciklusidő csökkentése<br /> # termelési költségek csökkentése<br /> # utánrendelési idő csökkentése<br /> # termelési ráta növelése<br /> # átlagos készletszint növelése<br /> # karbantartási költség növekedése<br /> <br /> == Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb<br /> # a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van<br /> # a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza<br /> # a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti<br /> # jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal<br /> <br /> == Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen<br /> # minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás<br /> # a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti<br /> <br /> == Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb<br /> # gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges<br /> # van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez<br /> # termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti<br /> <br /> == Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}<br /> # a termék mindig jelen van a rendszerben<br /> # a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti<br /> # a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés<br /> # a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél<br /> # elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞<br /> # valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására<br /> # a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}<br /> # általános célú gépek szabványos szerszámokkal<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # a menedzsment tagjai folyamatspecialisták<br /> # magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással<br /> # számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól<br /> # nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások<br /> # termékek és műveletek állandó változása<br /> # magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség<br /> # a gépek funkciók alapján csoportosítottak<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}<br /> # ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék<br /> # standard és speciális anyagok keveréke<br /> # a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva<br /> # viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség<br /> # általános célú gépek részben speciális szerszámokkal<br /> # a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva<br /> # a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik<br /> <br /> == Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}<br /> # speciális berendezés, magas fokú automatizáltság<br /> # kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások<br /> # a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)<br /> # nagyon magas fix költség, alacsony változó költség<br /> # részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre<br /> # néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva<br /> # standard anyagok és alkatrészek<br /> # gyártósorok, szerelőszalagok<br /> # korlátozott számú terméktípus<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}<br /> # a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok<br /> # először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi<br /> # a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie<br /> # szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése<br /> # szervízhálózat megszervezése<br /> # egyedi, esetleg kissorozatgyártás<br /> # költségcsökkentés és automatizálás jellemző<br /> # a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség<br /> # a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása<br /> # a cél a minél több vásárló meghódítása<br /> <br /> == Melyek a beszerzési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}<br /> # a részegység előállításának költsége<br /> # biztosítások, vámok<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # anyag beszerzési költsége<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # mennyiségi veszteségből adódó költségek<br /> <br /> == Melyek a rendelési költség összetevői? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}<br /> # anyagveszteség<br /> # gépek átállításának költségei<br /> # alkatrész beszerzésének költsége<br /> # termékelőállítással járó költség<br /> # a tétel átvételével kapcsolatos költségek<br /> # átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama<br /> # technikai és fizikai avulás költségei<br /> # adminisztratív költségek<br /> # késve szállítás többletköltsége<br /> <br /> == Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}<br /> # Közvetett, közvetlen, amortizáció<br /> # Szállítási, anyagi, energia, bér<br /> # Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás<br /> # Önköltség, teljes, változó<br /> # Anyagi, személyi, amortizációs<br /> # Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)<br /> # Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs<br /> # Alternatíva, elsüllyedt, beruházási<br /> <br /> == Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetett, közvetlen<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, állandó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}<br /> # Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás<br /> # Anyagi, bér<br /> # Közvetlen, fix<br /> # Önköltség, változó<br /> # Amortizáció, bér<br /> # Proporcionális, amortizációs<br /> # Állandó, változó<br /> # Közvetett, fix<br /> <br /> == A költségnem szerinti csoportosítást ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.<br /> # gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.<br /> # alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.<br /> # gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.<br /> <br /> == Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.<br /> # viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.<br /> # ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.<br /> # viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.<br /> <br /> == A pótlékoló kalkulációt ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}<br /> # az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.<br /> # a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.<br /> # a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.<br /> # a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.<br /> # a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.<br /> <br /> == A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}<br /> # jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.<br /> # megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.<br /> # megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.<br /> # számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.<br /> <br /> == A vetítési alap ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.<br /> # a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.<br /> # segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.<br /> # az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}<br /> # költségváltozási tényező segítségével végezzük.<br /> # ún. R-tényező segítségével végezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációval végezzük.<br /> # ún. rezsikulcs segítségével végezzük.<br /> # költségredukcióval végezzük.<br /> # standard költségszámítással végezzük.<br /> <br /> == Pótlékoló kalkuláció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # célja a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.<br /> # segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.<br /> # segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.<br /> # lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk<br /> <br /> == Az R-tényező ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}<br /> # ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.<br /> # felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.<br /> # ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.<br /> # segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.<br /> # ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.<br /> # megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.<br /> <br /> == A költségváltozási tényező megadja, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.<br /> # egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.<br /> <br /> == A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.<br /> # azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).<br /> # a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.<br /> # azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra<br /> <br /> == A fedezeti pontban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}<br /> # az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.<br /> # az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.<br /> # az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.<br /> # az összes költség megegyezik az árbevétellel.<br /> # a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.<br /> <br /> == Költségredukció ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}<br /> # a vállalat fix költségeink csökkentése.<br /> # a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.<br /> # a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).<br /> # a vállalati kiadások csökkentése.<br /> # a közvetett költségek szétosztása termékekre.<br /> <br /> == Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}}<br /> # pótlékoló kalkulációnak nevezzük.<br /> # egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.<br /> # költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.<br /> # fedezetszámításnak nevezzük.<br /> # költségváltozásnak hívjuk.<br /> # költségredukciónak nevezzük.<br /> <br /> == Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}<br /> # mennyiségi eltérést.<br /> # ráfordítási eltérést.<br /> # intenzitási eltérést.<br /> # tervezett mennyiségi eltérést.<br /> # áreltérést.<br /> # passzív költséget.</div>

Mircse Áron https://vik.wiki/index.php?title=Mikro%C3%B6kon%C3%B3mia_t%C3%ADpusfeladatok&diff=184890 2015-03-22T17:19:53Z

<p>Mircse Áron: /* Árbevétel, profit */</p> <hr /> <div>{{RightTOC}}<br /> {{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> A feladatok könyebb megértéséhez először olvasd el az [[Mikroökonómia alapfogalmak|alapfogalmakat]]<br /> <br /> =Piaci egyensúly=<br /> Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Mennyi az egyensúlyi ár?<br /> <br /> <br /> A keresleti (Q=400-4p) és kínálati (Q=6p-250) függvények metszete adja az egyensúlyi árat és mennyiséget. Az egyenletrendszer megoldva megkapjuk, hogy p=65 és Q=140<br /> <br /> =Fogyasztói többlet=<br /> Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Mennyi a fogyasztói többlet?<br /> <br /> <br /> Ha ismerjük az egyensúlyi árat, akkor ez egy egyszerű háromszög területszámítása: az ár (mint konstans függvény) és a keresleti függvény közé eső kis háromszög. Az egyensúlyi ár 65, egyensúlyi mennyiség 140, az y tengelyt pedig 100-nál metszi a keresleti függvény, így (100-65) * 140 / 2 = 2450<br /> <br /> =Túlkínálat/Hiány=<br /> Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Ha a piaci ár 80/darab lenne, akkor mit tudnánk mondani a túlkínálatról?<br /> <br /> <br /> Az előző feladat alapján tudjuk, hogy nem az egyensúlyi áron megy az árucsere. Számoljuk ki a keresleti és kínálati függvényt a p=80 érték esetén.<br /> <br /> Keresleti: Q = 400 - 4p = 80<br /> <br /> Kínálati: Q = 6p - 250 = 230<br /> <br /> Ez azt jelenti, hogy többet kínálunk, mint amit megvesznek, így túlkínálat van, melynek értéke 230 - 80 = 150<br /> <br /> =Adóztatás=<br /> Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Az állam t=20 mennyiségi adót vet ki, amit a termelőknek kell befizetniük. Mennyivel nő a a piaci ár?<br /> <br /> <br /> Természetesen drágábban fogják adni az árut, így a kínálati függvény Q=6(p-20)-250=6p-370 lesz. Ezzel újra ki kell számolni az egyensúlyi árat, amire p=77 jön ki, tehát 12 egységgel növekedett az ár.<br /> <br /> =Holtteher-veszteség=<br /> Előző feladat során kialakuló holtteher veszteség kiszámolásának módja:&lt;br /&gt;<br /> Kiszámoljuk (p-k visszahelyettesítésével az eredeti kínálati függvénybe) Q-t és Q*-ot, ezek különbsége adja a háromszög magasságát, ma-t.&lt;br /&gt;<br /> Q=6(77-20)-250=92 és Q*=6(65)-250=140&lt;br /&gt;<br /> Különbségük 48.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;<br /> Megvizsgáljuk, hogy Q mely p pontokban metszi S1 és S2 függvényeket, a kettő különbsége adja a háromszög alapját, a-t.&lt;br /&gt;<br /> 92=6p-250 =&gt; p=57 és 92=6(p-20)-250 =&gt; p=77&lt;br /&gt;<br /> Különbségük 20.&lt;br /&gt;<br /> A holtteher veszteség pedig: &lt;math&gt;T=a*ma/2&lt;/math&gt; tehát esetünkben T=20*48/2=480<br /> {| class=&quot;wikitable&quot; border=&quot;0&quot;<br /> | [[Fájl:Adozas_hatasa.png]]<br /> |}<br /> &lt;!--Bocsi, nem tudtam máshogy balra igazítani a nyomorult képet--&gt;<br /> <br /> =Árrugalmasság=<br /> Egy kompetitív (tökéletes versenyző) piacon a keresleti és kínálati függvények a következők: Q=400-4p és Q=6p-250. Határozza meg a piaci kereslet árrugalmasságát (abszulút értékben) ha az ár 80-ról 65-re csökken.<br /> <br /> <br /> Ehhez az árrugalmasság képletét kell tudni, ami &lt;math&gt;\epsilon = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} * \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}&lt;/math&gt;. A két árat ismerjük (80 és 65), a két mennyiséget pedig a keresleti és kínálati függvényekkel meg tudjuk határozni (egyszerű behelyettesítés ez is, a kapott értékek közül a kisebbet kell venni, így 80 és 140 jön ki). Most már tudunk mindent a feladathoz, &lt;math&gt;| \epsilon | = 2,64&lt;/math&gt;<br /> <br /> =Fedezeti pont=<br /> Egy tökéletesen versenyző iparág egy vállalatának rövid távú költségfüggvénye &lt;math&gt;TC(q) = 5q^2 + 50q + 405&lt;/math&gt;. A határköltsége &lt;math&gt;MC = 10q + 50&lt;/math&gt;. Mekkora piaci ár esetén termel a vállalat éppen fedezeti ponton?<br /> <br /> <br /> Ehhez tudni kell, hogy a fedezeti költség a határköltség és az átlagos költség metszéspontja. A határköltséget ismerjük (egyébként a költségfüggvény deriváltja), az átlagköltség pedig a &lt;math&gt;AC = \frac{TC}{Q}&lt;/math&gt;, azaz átlagosan egy termék mennyibe kerül.<br /> <br /> Innen már triviális a megoldás: MC=AC<br /> <br /> &lt;math&gt;10q + 50 = \frac{5q^2 + 50q + 405}{q}&lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;q = \pm 9&lt;/math&gt;. Mivel darabszámot keresünk csak a pozitív megoldás kell. A megoldáshoz ki kell számolni az árat, amit az MC függvénybe helyettesítve kaphatunk meg. &lt;math&gt;p = MC = 10q + 50 = 140&lt;/math&gt;<br /> <br /> =Vállalatok száma=<br /> Egy tökéletesen versenyző iparág egy vállalatának rövid távú költségfüggvénye &lt;math&gt;TC(q) = 5q^2 + 50q + 405&lt;/math&gt;. A határköltsége &lt;math&gt;MC = 10q + 50&lt;/math&gt;. A keresleti függvény &lt;math&gt;Q=1825-5p&lt;/math&gt;. Ha minden vállalat fedezeti pontban termel (és a költségfüggvények megegyeznek), akkor hány vállalat van az iparágban?<br /> <br /> <br /> Tudjuk, hogy p=140 (az előző feladat alapján), a keresleti függvény pedig Q=1825-5p, így kijön, hogy Q=1125 tehát az összes vállalat együtt ennyit termel. Az előző feladat alapjn tudjuk, hogy egy vállalat 9-et termel, így n=Q/q=1125/9=125 vállalat van.<br /> <br /> =Teljes költség, profit=<br /> Egy tökéletesen versenyző iparág egy vállalatának rövid távú költségfüggvénye &lt;math&gt;TC(q) = 5q^2 + 50q + 405&lt;/math&gt;. A határköltsége &lt;math&gt;MC = 10q + 50&lt;/math&gt;. Mekkora az összbevétele, teljes költsége, profitja?<br /> <br /> <br /> Az előző feladatokból tudjuk, hogy p=140 és q=9. Ekkor az összebvétele: TR = pq = 1260. Teljes költsége &lt;math&gt;TC(q) = 5q^2 + 50q + 405 = 1260 &lt;/math&gt;. Ez azt jelenti, hogy nincs profitja, mert TR-TC=0<br /> <br /> =Befektetések=<br /> Önnek 16 millió Ft-ért ajánlanak egy olyan ingatlant, amely évi 900 ezer Ft tiszta jövedelmet biztosít, és három év múlva 24 millió Ft-ért eladható. Megvásárolná-e az ingatlant, ha a piaci kamatláb 20%?<br /> <br /> <br /> Megjegyzés: könnyű belezavarodni az &quot;ezer ezer&quot; típusú számokba.<br /> <br /> Jelenérték: &lt;math&gt;PV_0 = 16&lt;/math&gt; millió Ft<br /> <br /> Kamatláb: r=0,2<br /> <br /> Gondoljuk végig, mennyit kapunk az ingatlanért: minden évben 0,9 milliót, majd az utolsó évben 24,9 milliót. Számoljuk ki, mennyi pénzt kellett volna a bankba rakni, hogy pont ennyi pénzünk legyen. Ehhez a &lt;math&gt;FV_t = PV_0 * (1+r)^t&lt;/math&gt; képlet módosítását használjuk.<br /> <br /> &lt;math&gt;PV_1 = 0,9 / 1,2 = 0,75&lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;PV_2 = 0,9 / 1,2^2 = 0,625&lt;/math&gt;<br /> <br /> &lt;math&gt;PV_3 = 24,9 / 1,2^3 = 14,409&lt;/math&gt;<br /> <br /> Ez így összesen 15,784 millió, tehát ennyit érne most az a pénz, amit összesen kapnék érte. Ez azt jelenti, hogy a ház megvételén 0,215 milliót buknánk, tehát nem éri meg megvenni.<br /> <br /> =Termelési függvény=<br /> Egy vállalat termelési függvénye &lt;math&gt;Q = 10 * \sqrt{KL}&lt;/math&gt;. A rövid távon rendelkezésre álló tőke K=4, egységnyi munka ára 10, egységnyi tőke 50. Mekkora összköltséggel állítható elő 80 egységnyi termék?<br /> <br /> <br /> Mivel a feladatból ismerjük K értékét, egyszerűen behelyettesítünk: &lt;math&gt;80 = 20 * \sqrt{L}&lt;/math&gt;, ebből L=16.<br /> <br /> Az összköltség &lt;math&gt;TC = L * P_L + K * P_K&lt;/math&gt;. Innen már ismerünk minden változót, TC=360<br /> <br /> =Határköltség=<br /> Egy termék piaci keresleti függvénye Q=150-0,3p. Ha a termelés határköltsége (MC) minden output szinten 120, és nincsenek externális költségek, akkor mennyi lesz a hatékony output mennyisége?<br /> <br /> <br /> MC=p, különben veszteséges lenne vagy pedig nem lennének hajlandóak megvenni az emberek. Rendezzük át a keresleti függvényt: p=500 - 3,33Q. Ebből felhasználva a p=MC összefüggést Q=114<br /> <br /> =Monopolhelyzet=<br /> Egy monopólium határbevétele MR=50 – Q. A teljes költség képlete TC = 20Q. Kínálati görbéje Q = 100 – 2p. Mennyi a vállalat optimális termelése? Mennyi a profitja?<br /> <br /> <br /> Tudjuk, hogy a teljes költség deriváltja a határköltség, tehát MC=20. Monopol helyzetben MR=MC, tehát 50-Q=20, ebből Q=30 az optimális termelés. A kínáltai függvényből ki tudjuk számolni, hogy p=35 az ár.<br /> <br /> A profit a teljes bevétel és teljes költség különbsége, azaz TR - TC = p*Q - 20Q = 450.<br /> <br /> =Hasznosság=<br /> Egy fogyasztó hasznosság függvénye U=(x+4)(y+2). Mekkora a fogyasztó maximális hasznossági szintje, ha x ára 10, y ára 5 és a jövedelme 600?<br /> <br /> <br /> Ehhez a következő képletet kell alkalmazni &lt;math&gt;\frac{MU_x}{MU_y} = \frac{P_x}{P_y}&lt;/math&gt;, ahol &lt;math&gt;MU_x = y+2&lt;/math&gt; és &lt;math&gt;MU_y = x+4&lt;/math&gt;. Ezeket visszahelyettesítve &lt;math&gt;\frac{y+2}{x+4}=\frac{10}{5}&lt;/math&gt;, amiből &lt;math&gt;y=2x+6&lt;/math&gt;.<br /> <br /> Innen már egyszerű behelyettesítés: &lt;math&gt;600=10x+5y=10x+5(2x+6)=20x+30&lt;/math&gt;. Az egyenletet megoldva x=28,5 és y=63.<br /> <br /> U=(28,5+4)(63+2)=2112,5<br /> <br /> =Jószágkombináció=<br /> Egy fogyasztó hasznosság függvénye U=(x+4)(y+2). Hogyan változik az optimális jószágkombináció, ha jövedelme 50%-al nő? (x ára 10, y ára 5 volt a növekedés előtt)<br /> <br /> <br /> I=600+300=900<br /> Előző feladat alapján: 900=20x+30, ebből x=43,5 és y=93<br /> <br /> =Jövedelemrugalmasság=<br /> A vizsgált jövedelemtartományban (előző két feladat eredményei) mennyi x és y jövedelemrugalmassága?<br /> <br /> <br /> A szokásos rugalmasság-számítást kell itt alkalmazni: &lt;math&gt;\epsilon_x = \frac{x_2 - x_1}{I_2 - I_1} * \frac{I_1 + I_2}{x_1 + x_2} = 1,042&lt;/math&gt;. Hasonlóan y-ra is ki kell számolni, &lt;math&gt;\epsilon_y = 0,962&lt;/math&gt;<br /> <br /> =Fogyasztó jövedelme=<br /> Egy fogyasztó hasznossági függvénye U=xy+20. A fogyasztó haszonmaximalizáló választása: x-ből 50db, y-ból 90 db. Az y ára 100. Határozza meg a fogyasztó jövedelmét.<br /> <br /> <br /> &lt;math&gt;MRS = \frac{y}{x} = \frac{p_x}{p_y}&lt;/math&gt; Ebbe behelyettesítve &lt;math&gt;\frac{90}{50} = \frac{p_x}{100}&lt;/math&gt;, ahonnan &lt;math&gt;p_x=180&lt;/math&gt;.<br /> <br /> &lt;math&gt;I=90*100+50*180=18000&lt;/math&gt;<br /> <br /> =Árbevétel, profit=<br /> Egy vállalkozó első évi tevékenységére vonatkozó adatok a következők: ez éves árbevétel 30 millió forint volt, a számlákkal igazolható különböző pénzügyi kiadásai együttesen 20 millió forintot tettek ki. A kiadások fedezetként saját megtakarításaiból 3 millió forintot használt fel. Amennyiben nem vállalkozó lenne, akkor tanult szakmájában évente 2,2 millió forintot kereshetne. A gazdaságra jellemző banki kamat 10 százalék. Határozza meg a vállalkozás normál és gazdasági profitját.<br /> <br /> <br /> Ehhez tudni kellene, hogy a sok-sok bevétel és kiadás hogyan kapcsolódik egymáshoz. Ehhez használható az alábbi táblázat:<br /> {| style=&quot;text-align:center;border: solid 1px&quot; border=&quot;1&quot;<br /> | colspan=&quot;4&quot; | Bevétel<br /> |-<br /> | rowspan=&quot;2&quot; | Explicit&lt;br /&gt;költségek || colspan=&quot;2&quot; | Implicit költségek || rowspan=&quot;2&quot; | Gazdasági profit<br /> |-<br /> | Elszámolható || Alternatív<br /> |-<br /> | colspan=&quot;2&quot; | || Normálprofit<br /> |-<br /> | colspan=&quot;2&quot; | Számviteli költségek || colspan=&quot;2&quot; | Számviteli profit<br /> |}<br /> <br /> * Éves árbevétel: 30 millió forint. Szó szerint benne van.<br /> * Explicit költség: 20 millió (számával igazolható)<br /> * Implicit költség: 3+2,2 millió<br /> * Elszámolható: 3 millió (számával igazolható-saját ktg)<br /> * Alternatív: 2,2 millió<br /> * Gazdasági profit: 4,8 millió. (bevétel - (implicit + explicit))<br /> * Számviteli költség: 23 millió forint. (számlával igazolható kiadások)<br /> * Normálprofit: 2,2 millió<br /> * Számviteli profit: 30-23=7 millió forint (Árbevétel-számviteli költség)<br /> <br /> [[Kategória:Villamosmérnök]]<br /> [[Kategória:Mérnök informatikus]]</div>

Mircse Áron https://vik.wiki/index.php?title=Mikro-_%C3%A9s_makro%C3%B6kon%C3%B3mia&diff=184866 2015-03-19T14:54:50Z

<p>Mircse Áron: /* Korábbi zárthelyik */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Mikro- és makroökonómia<br /> |targykod=GT30A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=2014/15 előtt info: 1, villany: 2 &lt;br&gt;2014/15-től info: 5, villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=GTK Közgazdaságtan Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1(+1) db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=mikmak{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT30A001/<br /> |targyhonlap=http://vighlaszlo.com}}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése olyan közgazdasági ismeretek nyújtása, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdasági környezet mikro- és makroszfárájának aktuális kérdéseiben, megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tudás az alapja annak, hogy olyan termékek és eljárások szülessenek, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a vállalat és az ország számára. Ha értik a gazdasági folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saját maguk is tudják „értelmiségi módon” kedvezően befolyásolni saját környezetüket, és elősegíthetik a gazdaság fejlődését rövid és hosszú távon.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 2. infósoknak pedig 1. félévben ajánlott felvenni.<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban például ''Vigh László'' előadó előszeretettel ad fel az előadásain bónusz feladatokat, amik megoldásáért a leggyorsabb megoldók néhány ZH illetve vizsga bónuszpontot szerezhetnek.<br /> *'''NagyZH:''' A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni. Ez a félév első anyagrészéből, mikroökonómiából van.&lt;br/&gt;A ZH felépítése:<br /> **11 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés<br /> **6 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés - A számítás levezetését is kérik!<br /> :A két részből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az első ZH egyszer évközben és egyszer a pótlási időszakban pótolható.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegy előfeltétele a legalább elégséges első ZH. Akinek ez megvan az a félév vége felé írhat (nem kötelező) egy második zárthelyit, melynek felépítése és pontozása azonos az első zárthelyiével, a témája pedig a félév második anyagrésze, a makroökonómia. A második ZH nem pótolható! A megajánlott jegy a két legalább elégséges szintű ZH összpontszámából adódik, a vizsga százalékos ponthatárainak megfelelően. A legkisebb megajánlható jegy változó, általában közepes, de van amikor elégségest is megajánlanak. A megajánlott jegy elfogadása nem kötelező, vizsgával felülírható.<br /> *'''Vizsga:''' Ha elmész vizsgázni, akkor az esetleges megajánlott jegyed automatikusan törlődik. Vizsga esetén a végső jegyet csakis a vizsgán elért pontszám határozza meg.&lt;br/&gt;A vizsga felépítése:<br /> **Összesen 15 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés vegyesen a mikro- és makroökonómia témakörökből<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés mikroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés makroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> :Az egyes részegységekből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az elégségeshez minimum 40%-ot kell elérni.<br /> <br /> ==Mikroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Mikroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A mikroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Mikroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro és makro rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2000/01:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-a.pdf|2000 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-b.pdf‎|2000 ősz, B csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-c.pdf‎|2000 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-d.pdf‎|2000 ősz, D csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P1.pdf‎‎|2005 ősz, P1 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P3.pdf‎‎|2005 ősz, P3 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2006-D4.pdf‎‎‎|2006 ősz, D4 csoport]]‎ <br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pót3.jpg‎‎|2007 ősz, pót3 csoport]] <br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pot4.jpg‎‎|2007 ősz, pót4 csoport]]<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIC.JPG|2008 tavasz, KIC csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIE.JPG|2008 tavasz, KIE csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P6.JPG|2008 tavasz, P6 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P7.JPG|2008 tavasz, P7 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2010/11:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-a.pdf‎|2010 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-c.pdf|2010 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> ** [[Média:MikMak zh1 2013tavasz A18 megoldással.jpg|2013 ősz, A18 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Makroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Makroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A makroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Makroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro- és makro-rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet a tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> *[[Media:Mikro_Makro_2013_csodajegyzet.pdf‎|Makro csodajegyzet kidolgozott ZH példákkal]] - A számolós részt egész jól lefedi, és jó pár elméleti kérdésre is rávilágít.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_p2a.pdf‎|2005 ősz, P2 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2005_p5a.pdf‎|2005 ősz, P5 csoport]]<br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2007_1a.pdf‎|2007 ősz, A1 csoport]] - megoldásokkal<br /> * 2013/14:<br /> ** [[Media:Makro_130515_a05.pdf|2013 tavasz, A05 csoport]] - csak elmélet, megoldásokkal<br /> * Egyéb:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_Minta.pdf‎|Minta zárthelyik]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_makro_feladatsor.pdf|Makroökonómia példatár]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_Makro_gyakorlo.pdf‎|Gyakorló feladatok]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgára érdemes átnézni a mikro és makro rész típusfeladatait, mert egy biztos alapot nyújt, ami mellett jól tippelve (vagy alapos tudással) akár jó jegy is szerezhető, nem csak a ponthatáros kettes.<br /> <br /> === Korábbi vizsgák ===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_17a.pdf|2005 ősz, 17 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_18a.pdf‎|2005 ősz, 18 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2005_19.pdf|2005 ősz, 19 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2006.pdf‎|2006 ősz, V4 csoport]]<br /> *2011/12<br /> **[[Media:Mikmak vizsga 2012 tavasz.PDF|2012 tavasz, AA csoport]]<br /> * 2012/13:<br /> **[[Media:MikMak_3_vizsga_2013_05_31_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013tavasz, 05 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MikMak_4_vizsga_2013_06_14_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013 tavasz, 31 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mikmak_vizsga_2013.06.14..pdf|2013 tavasz, 32 csoport]] - megoldásokkal<br /> <br /> === Kikérdező teszt ===<br /> <br /> Korábbi kiadott feladatsorok alapján összeállított kikérdező program: [[MikMak_Kikérdező|Kvíz]]<br /> <br /> === All-in-one ===<br /> Megpróbáltam összeszedni mindent amit találtam a tárgyal kapcsolatban egy mappába. Van benne banán, Andriska jegyzet és minden ami kellhet a vizsgához:<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~gazben/upload/Mikmak.rar Gazben MikMakMappája]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Mindenképpen érdemes ráhajtani a megajánlott jegyre, mert fele akkora energiabefektetéssel teljesíthető általa a tárgy, vagy ugyanannyi energiával jobb jegy szerezhető. A kulcs a számolási feladatokban rejlik. Azokat érdemes oda-vissza begyakorolni. Aki érti is a számolásokat, az már IQ-ból is jópár pontot össze tud szedni az elméleti kérdésekből is. Eredőben pedig közel maxos számolásokkal és egy felemás elmélettel már szerezhető egész jó megajánlott jegy is.<br /> *Akinek jól sikerült az első ZH-ja, annak mindenképpen érdemes elmenni a makro zárthelyit megírni a megajánlott jegyért. Próba-szerence alapon azonban nem sok remény van. A számolásokat mindenképpen érdemes jól begyakorolni a makro ZH-ra is.<br /> *Órára sokan nem járnak be (itt nincs is RFID a gólyáknak) és Andriska (volt előadó) jegyzete alapján készülnek. A jegyzet végigolvasásával meg lehet érteni a tárgyat, sok érthető példa és ábra van benne, egyhuzamban elolvasni viszont nagyon sok, érdemes több részletben tanulmányozni, nem pedig ZH/vizsga előtti utolsó este.<br /> *Egy &quot;gyengébb&quot; megajánlott jegyet nem biztos, hogy érdemes kockáztatni egy vizsgával, ugyanis aki elmegy vizsgázni, az automatikusan elveszíti a megajánlott jegyet. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgán több energiát kell befektetni adott jegyért, mintha ugyanazt a jegyet megajánlottként szeretnénk elérni.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Mircse Áron