https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Mihalik+M%C3%A1rkVIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]2026-05-07T16:16:32ZFelhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.43.8https://vik.wiki/index.php?title=Mikro%C3%B6kon%C3%B3mia_alapfogalmak&diff=199760Mikroökonómia alapfogalmak2020-10-27T18:43:52Z<p>Mihalik Márk: /* Fogyasztói többlet */</p>
<hr />
<div>{{RightTOC}}<br />
{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br />
<br />
==Keresleti és kínálati függvény==<br />
Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Giffen-javak Griffen javak]) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.<br />
<br />
Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.<br />
<br />
==Egyensúlyi ár==<br />
Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.<br />
<br />
Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.<br />
<br />
== Kereslet ==<br />
Az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet értünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll.<br />
<br />
== Kínálat == <br />
Az a termék- és szolgáltatás mennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban az adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók eladni.<br />
<br />
==Túlkínálat==<br />
Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.<br />
<br />
==Túlkereslet==<br />
Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.<br />
<br />
==Fogyasztói többlet==<br />
A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.<br />
<br />
Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (400-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=280*120/2=15600.<br />
<br />
==Termelői többlet==<br />
<br />
[[File:mikmak_fttt_20190603.png|right|350px]]<br />
<br />
A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög.<br />
<br />
<br />
<br />
Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200.<br />
<br />
==Holtteherveszteség==<br />
Az árak minimalizálása, maximalizálása vagy adóztatása esetén jelenik meg.<br />
[[File:Adozas_hatasa.png]]<br />
<br />
==Árrugalmasság==<br />
A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.<br />
<br />
<math><br />
\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}<br />
</math> - ívrugalmasság<br />
<br />
<math><br />
\epsilon_P^Q = \frac{\delta Q}{\delta p} \cdot \frac{p}{Q} = Q'(p) \cdot \frac{p}{Q}<br />
</math> - pontrugalmasság<br />
<br />
* ϵ > 0 paradox árhatás, Giffen javak<br />
* ϵ = 0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet<br />
* |ϵ| < 1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)<br />
* |ϵ| = 1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)<br />
* |ϵ| > 1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)<br />
<br />
==Giffen javak==<br />
Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.<br />
<br />
Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani<br />
<br />
==Kereszt-árrugalmasság==<br />
A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.<br />
Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.<br />
<br />
== Jövedelem ==<br />
A gazdasági szereplők termelési, illetve fogyasztási döntéseik során a jövedelmet, mint választási lehetőségeiket korlátozó tényezőt veszik számba.<br />
<br />
=== Nomináljövedelem ===<br />
Egy adott időszakban a gazdasági szereplő által realizált pénzösszeg<br />
<br />
=== Reáljövedelem ===<br />
Az az árumennyiség, amennyit a gazdasági szereplő a nomináljövedelméből vásárolni tudna.<br />
<br />
==Jövedelemrugalmasság==<br />
Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék.<br />
Például nagyobb jövedelemnél az S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.<br />
<br />
==Termelési függvény==<br />
A termelési függvény azt mondja meg, hogy ha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni.<br />
Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást fixnek választjuk.<br />
Hosszabb távú termelési függvénynél minden egyéb tényező is változhat.<br />
<br />
==Átlagtermék==<br />
Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.<br />
<br />
==Határtermék==<br />
A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.<br />
<br />
==Isoquant==<br />
Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.<br />
<br />
==Teljes költség==<br />
A teljes költség (TC) megmutatja, hogy az adott kibocsátáshoz szükséges ráfordítás mennyibe került a vállalatnak. Felbontható fix és változó költségre.<br />
<br />
==Fix költség==<br />
A fix költség (FC) megmutatja, hogy a fix tényező ráfordítása mennyibe került a vállalatnak.<br />
<br />
==Változó költség==<br />
A változó költség (VC) megmutatja, hogy a termeléshez szükséges változó tényezők ráfordításának mekkora a költsége. <br />
<br />
==Határköltség==<br />
A határköltség (MC) megmutatja, hogy egy pótlólagos termékmennyiség előállítása mennyivel változtatná meg az összköltséget/változó költséget. A teljes költség deriváltja.<br />
<br />
==Átlagos költségek==<br />
A fenti költségek egy darabra levetített értéke (azaz q-val osztunk). Jelei AC, AFC, AVC attól függően, melyik költséget vetítjük le.<br />
<br />
==Profitmaximalizáló vállalat==<br />
A profitmaximalizáló vállalat annyit termel, hogy a határköltség megegyezzen a határbevétellel (azaz a határprofit 0): MR=MC.<br />
Tökéletes verseny esetén MR=p.<br />
<br />
==Fedezeti pont==<br />
Fedezeti pont: az a piaci ár, amely esetében a vállalat bevételei éppen fedezik az összes költséget, azaz a profit nulla.<br />
<br />
==Üzemszüneti pont==<br />
Üzemszüneti pont: az a piaci ár, ami alatt már érdemes bezárni az üzletet és beszüntetni a termelést. Ha pl. rövidtávon negatív a profit, viszont a fix költségeket a termeléssel fedezik, akkor nem éri meg leállni. <br />
<br />
==Jövőérték==<br />
Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 \cdot (1+r)^t</math><br />
<br />
==Jelenérték==<br />
Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{FV_t}{(1+r)^t}</math><br />
<br />
==Tökéletes verseny==<br />
Sok a piaci szereplő, a piaci belépésnek nincs akadálya, nem különböztetik meg a terméket gyártó alapján.<br />
<br />
==Monopolisztikus verseny==<br />
Szabad a belépés a versenyre, de kevés a piaci szereplő. A termelők termékei kis mértékben különböznek (próbálnak kiemelkedni).<br />
<br />
==Oligopólium==<br />
Kevés a piaci résztvevő, a cégek marketingmunkát folytatnak, reagálnak egymás lépéseire.<br />
<br />
==Monopólium==<br />
Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát.<br />
<br />
<br />
== Transzformációs ráta ==<br />
Azt méri, hogy az egyik termékcsoport mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik termékcsoport hány egységéről kell lemondani. Az egyik termék ily módon elveszített mennyisége egyben a másik termék mennyiségének növelésével járó költsége, vagyis az '''alternatív költség'''.<br />
<br />
== Határelemzés ==<br />
Az a megközelítés, amikor a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó '''pótlólagos hasznokat''' és '''pótlólagos költségeket''' mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek.<br />
<br />
== Termelői (kínálati) rezervációs ár ==<br />
Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot.<br />
<br />
== Technikai hatékonyság ==<br />
Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget.<br />
<br />
== Gazdasági hatékonyság ==<br />
Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja.<br />
<br />
== Optimális üzemméret ==<br />
A hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb.<br />
<br />
== Származékos kereslet ==<br />
A termelési tényezők iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet, mert a termelési tényezők felhasználásával előállítható termékek iránti kereslet miatt létezik. Ha a mögöttes áruk kereslete nő, a származékos kereslet is nőni fog!<br />
<br />
[[Kategória:Villamosmérnök]]<br />
[[Kategória:Mérnök informatikus]]</div>Mihalik Márk