<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Micskeiz</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Micskeiz"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Micskeiz"/>
	<updated>2026-05-05T15:57:09Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Virtualiz%C3%A1ci%C3%B3s_technol%C3%B3gi%C3%A1k_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1saik&amp;diff=177715</id>
		<title>Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Virtualiz%C3%A1ci%C3%B3s_technol%C3%B3gi%C3%A1k_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1saik&amp;diff=177715"/>
		<updated>2014-02-11T12:19:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Micskeiz: alap adatok átírása az új formára&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Virtualizációs technológiák és alkalmazásaik&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAV89&lt;br /&gt;
| szak = &lt;br /&gt;
| kredit = 2&lt;br /&gt;
| félév = ősz&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = Ajánlott&lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = Nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = Nincs&lt;br /&gt;
| hf = 1 db tanulmány/házi feladat&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAV89&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/virttech&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tárgyfelelős és fő előadó: [http://home.mit.bme.hu/~micskeiz/ Micskei Zoltán] &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
További előadó: Szatmári Zoltán &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Bejárás erősen ajánlott, mivel az első néhány bevezető előadást követően vegyesen vannak gyakorlatok és előadások&lt;br /&gt;
* A félév során el kell készíteni egy [http://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/virttech/hazifeladat témalistáról], vagy egyénileg hozott témából egy tanulmányt, házi feladatot, illetve ezt nagyon röviden, szóban elő kell adni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tárgyról==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a manapság egyre inkább terjedő virtualizációs technológiákat mutatja be. A különböző technológiák elméleti hátterét, illetve a gyakorlati alkalmazásait is megnézzük (főleg a [[VMware]] termékein keresztül). A félév során vegyesen vannak elméleti és gyakorlati órák, így mindig megnézhetjük, hogy a gyakorlatban mire képes egy konkrét technológia. Akinek tetszett az Operációs Rendszerek tárgy rövid virtualizációs része, annak mindenképp érdemes felvenni, mert nem csalódhat. A követelmények nem túl szigorúak, egyetlen otthon megírt tanulmányt kell leadni, és röviden utolsó órán megvédeni. Nem kevés korábbi házi megtalálható [http://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/virttech/homework/public itt].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Virtualizációs technológiák áttekintése: virtualizáció kialakulása a mainframe rendszerekben, virtuális futtatókörnyezetek, x86-os virtualizáció korlátai, számítógép virtualizáció elterjedése, út a virtualizált adatközpont felé.&lt;br /&gt;
# A számítógép virtualizáció alapjai: emuláció és szimuláció, CPU virtualizációs módszerek (trap and emulate, bináris átírás, paravirtualizáció, hardveres támogatás).&lt;br /&gt;
# A számítógép virtualizáció alapjai: második generációs hardver támogatás, memória és I/O virtualizáció (Intel VT és AMD Virtualization).&lt;br /&gt;
# Desktop virtualizációs megoldások: számítógép virtualizáció használatának lehetőségei (szoftverfejlesztés, tesztelés), virtuális gépek hardvere, virtuális hálózatkezelés, virtuális gépek csomagolása (virtual appliences), virtuális gépek szabályozása házirendekkel.&lt;br /&gt;
# Desktop virtualizácó gyakorlat: a desktop virtualizáció alapjainak bemutatása Microsoft VirtualPC és [[VMware]] Workstation használatával.&lt;br /&gt;
# Kiszolgáló oldali virtualizáció: virtualizáció típusai (Type I., Type II.), bare metal megoldások, hypervisor architektúrák összehasonlítása (monolitikus vs. mikrokernel), megoldások bemutatása: [[VMware]] ESX, Xen, Microsoft Hyper-V.&lt;br /&gt;
# Kiszolgáló oldali virtualizáció gyakorlat: [[VMware]] ESXi telepítése és használata, alapvető feladatok bemutatása (virtuális gép létrehozása, kész virtuális gép importálása, virtuális hardver szerkesztése).&lt;br /&gt;
# Operációs rendszer szintű virtualizáció: konténer alapú virtualizáció, felhasználása a szerver hosting megoldásokban, példák: Linux OpenVZ, Sun Solaris Containers.&lt;br /&gt;
# Alkalmazás és megjelenítés virtualizáció: alkalmazások csomagolása, távoli elérés, vékony kliensek, esettanulmány: Microsoft Terminal Services, [[VMware]] ThinApp.&lt;br /&gt;
# Menedzsment feladatok virtualizált környezetben:  központi menedzsment megoldások, virtuális gép sablon könyvtárak, életciklus kezelés, mentés és katasztrófavédelem. Kapcsolódó megoldások bemutatása: [[VMware]] VirtualCenter és Microsoft System Center.&lt;br /&gt;
# Menedzsment feladatok gyakorlat: [[VMware]] VirtualCenter használatán keresztül bemutatni az általános menedzsment feladatokat (több számítógép összefogása, erőforráskészletek kialakítása, live migration, központi sablon tárak).&lt;br /&gt;
# Virtualizált környezetek teljesítménye és biztonsága: virtuális gépek teljesítménymonitorozása, összehasonlítás natív rendszerekkel, virtualizációs benchmarkok, biztonsági követelmények virtualizált rendszerekben.&lt;br /&gt;
# Otthoni feladat bemutatása: az otthoni feladat bemutatása és megvédése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Terlet&amp;quot; title=&amp;quot;Terület&amp;quot; value=&amp;quot;Rendszergazdai ismeretek&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Jegy&amp;quot; title=&amp;quot;Jegy&amp;quot; value=&amp;quot;nagy házi &amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Elvrtmin.munka&amp;quot; title=&amp;quot;Elvárt min. munka&amp;quot; value=&amp;quot;bejárás&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Minimumrajrjegy&amp;quot; title=&amp;quot;Minimumra járó jegy&amp;quot; value=&amp;quot;4&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Elvrtmax.munka&amp;quot; title=&amp;quot;Elvárt max. munka&amp;quot; value=&amp;quot;kis utánaolvasás - kis munka&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
%META:FIELD{name=&amp;quot;Munkrajrjegy&amp;quot; title=&amp;quot;Munkára járó jegy&amp;quot; value=&amp;quot;5&amp;quot;}%&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HoranyiGergo|horanyi]] - 2012.08.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Micskeiz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szakdolgozat-k%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s_-_Rendszertervez%C3%A9s_%C3%A1gazat&amp;diff=177714</id>
		<title>Szakdolgozat-készítés - Rendszertervezés ágazat</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szakdolgozat-k%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9s_-_Rendszertervez%C3%A9s_%C3%A1gazat&amp;diff=177714"/>
		<updated>2014-02-11T12:11:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Micskeiz: önlab tárgyfelelős javítása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szakdolgozat és diplomaterv honlap a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéken==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/diploma/ Tanszéki honlap szakdolgozat része]&lt;br /&gt;
*Ezen belül BSc szakdolgozat készítéséhez fontos linkek:&lt;br /&gt;
** [http://www.mit.bme.hu/oktatas/diploma/tudnivalok_bsc.html Szabályzatok és általános tudnivalók]&lt;br /&gt;
** [http://www.mit.bme.hu/oktatas/diploma/hataridok_bsc.html Határidők és teendők]&lt;br /&gt;
** [http://www.mit.bme.hu/oktatas/diploma/segedletek_bsc.html Sablonok és segédletek]&lt;br /&gt;
** [http://www.mit.bme.hu/oktatas/diploma/zarovizsga_bsc.html A záróvizsga menete]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szakdolgozat, mint tárgy==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Szakdolgozat tárgy honlapja:&lt;br /&gt;
http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia411/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Szakdolgozat tárgy hivatalos adatlapja:&lt;br /&gt;
https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia411/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==MSc jelentkezés és információk==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Országos MSc jelentkezés és határidők: felvi.hu&lt;br /&gt;
http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/mikor_es_mire/Mikor_lehet_jelentkezni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Szakirányajánló: Szolgáltatásbiztos rendszertervezés szakirány&lt;br /&gt;
http://www.inf.mit.bme.hu/edu/specialization/msc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==FTSRG==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport alkalmazási területei és projektjei:&lt;br /&gt;
http://www.inf.mit.bme.hu/research/applications&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport oktatási oldalai:&lt;br /&gt;
http://www.inf.mit.bme.hu/edu&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Figyelem: több helyen tévesen még Majzik István vagy Bartha Tamás tanár úr szerepel a BSc szakdolgozat készítés tárgyfelelőseként. Valóban ők voltak korábban a tárgy felelősei, de 2014-től Ráth István vette át ezeket a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Micskeiz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_4._-_4._m%C3%A9r%C3%A9s&amp;diff=176370</id>
		<title>Mérés laboratórium 4. - 4. mérés</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_4._-_4._m%C3%A9r%C3%A9s&amp;diff=176370"/>
		<updated>2014-01-27T08:26:37Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Micskeiz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&#039;&#039;&#039;[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia315/feladat Olvasd el előtte a Windows mérés segédletét]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Mik az alrendszerek és mi a szerepük a Windowsban?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Windows NT megjelenésekor három féle programozó- és felhasználói felületet(alrendszer) nyújtott: POSIX, Win32 és OS/2 API-n keresztül is elérhették az alkalmazások az operációs rendszer hívásait. Ezt úgy valósították meg, hogy a kernel (pontosabban az Executive) egy közös, belső API-t ajánl ki, ezt használják az alrendszerek. Az alkalmazások pedig nem az Executive-ot hívják közvetlenül, hanem valamelyik alrendszeren keresztül használják annak a funkcióit.&lt;br /&gt;
A Win32 nélkul az NT nem tud futni, a másik ketto opcionális, akkor toltodik be, ha olyan alkalmazást akarunk futtatni, ami ezen szabvánnyal kompatibilis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Hogy néz ki a Windows felépítése? (ábra)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Meres4_beugro_2012-13_windows_felepitese.jpg]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mi a munkamenet (session)?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy gépre több felhasználó is be lehet jelentkezve, az ő folyamataikat ún. munkamenetekben (session) különíti el a rendszer. Az smss.exe ezen munkamenetek elindításáért és kezeléséért felelős. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A munkamenetek lehetséges fajtái:&lt;br /&gt;
* Session 0: a rendszerfolyamatok és szolgáltatások számára fenntartott munkamenet. Nincsen felhasználói felülete.&lt;br /&gt;
* Console (session 1): a helyileg bejelentkezett felhasználó munkamenete&lt;br /&gt;
* Távoli munkamenetek: kliens operációs rendszerekben a Távoli Asztal (Remote Desktop) segítségével lehet egy távoli munkamenetet nyitni a Távoli Asztal Kapcsolat (mstsc.exe) program segítségével. Ilyenkor viszont a konzol munkamenetet kijelentkezteti ideiglenesen. Szervereken alapbeállítás szerint futhat a konzol munkamenet mellett még két távoli, adminisztrációs célokra fenntartott kapcsolat. Ahol telepítve van a Terminal Services komponens, ennél több felhasználói munkamenet is futhat párhuzamosan.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Mik a szerepük a szolgáltatásoknak (service) a Windowsban? Milyen programok kapcsolódnak a kezelésükhöz?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szolgáltatások olyan folyamatok, amiket nem a felhasználó indít, hanem a rendszer indulása után a felhasználói felülettől és belépéstől függetlenül elindulnak és a háttérben futnak. Több mint 50 beépített szolgáltatás van. Saját szolgáltatásokat később más program is telepíthet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szolgáltatások a háttérben, a bejelentkezett felhasználótól függetlenül futó folyamatok. Kezelésükre a Vezérlőpult/Rendszer és karbantartás/Felügyeleti eszközök/Szolgáltatások panel való. A szolgáltatásokat parancssorból is kezelhetjük, erre szolgál pl az sc.exe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mi a leíró (handle) Windowsban, mi a szerepe?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A leíró egy referencia, amin keresztül a folyamatok a rendszer erőforrásait (pl. fájlok, registry kulcsok) elérhetik. A rendszer a leíró megnyitása előtt ellenőrzi, hogy van-e az adott folyamatnak joga hozzáférni a leíró által meghatározott objektumhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Hol tárolja a Windows a felhasználók beállításait?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Windows a felhasználók profiljait (beállításait és adatait) a Users (Felhasználók) mappában tárolja. Régebbi rendszerekben Documents and Settings volt a neve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Mi a rendszerleíró adatbázis (registry), hogyan épül fel?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rendszerleíró adatbázis (registry) a Windows központi konfigurációs adatbázisa. Mind a hardvereszközök, az operációs rendszer és az alkalmazások is itt tárol(hat)ják beállításaikat. A rendszerleíró adatbázis fa struktúrájú, a csomópontokat kulcsoknak hívják, a kulcsokhoz különböző típusú tulajdonságokat rendelhetünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A legfelső szinten a következő kulcsokat találjuk:&lt;br /&gt;
* HKEY_CLASSES_ROOT: A különböző fájlkiterjesztésekhez tartozó beállításokat és a rendszerben lévő COM komponensek listáját tárolja.&lt;br /&gt;
* HKEY_CURRENT_USER: Az aktuális felhasználó beállításainak a rendszerleíró adatbázisban tárolt része. Csak egy link a HKEY_USERS megfelelő bejegyzéseire.&lt;br /&gt;
* HKEY_LOCAL_MACHINE(HKLM): a számítógép beállításai, a detektált hardver eszközöktől kezdve a telepített szoftverek listájáig.&lt;br /&gt;
* HKEY_USERS: a rendszeren lévő felhasználók beállításai.&lt;br /&gt;
* HKEY_CURRENT_CONFIG: az aktuális hardver profil adatai.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rendszerleíró adatbázis helyileg a \Windows\System32\config könyvtárban lévő fájlokban található, szerkesztéséhez a regedit program használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Mit csinál az svchost.exe?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
SvcHost.exe (Generic HostProcess for Win32 Services): általános szolgáltatás futattó folyamat a beépített szolgáltatásoknak. Erőforrásokat takarít meg azzal, hogy nem fut minden szolgáltatás külön folyamatban. Csak beépített szolgáltatásokat futtathat, saját szolgáltatást nem lehet belerakni. Vistában már a feladatkezelő is meg tudja jeleníteni, hogy melyik svchost.exe-ben mi fut.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Milyen eszközökkel érdemes vizsgálni a számítógép teljesítményét Windows alatt?==&lt;br /&gt;
A rendszerrel kapcsolatos teljesítmény és megbízhatósági jellemzőket a Megbízhatóság- és teljesítményfigyelőben nézhetjük meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Mi a SID? Miért fontos?==&lt;br /&gt;
SID: Security IDentifier&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A biztonsági rendszer nem a felhasználók nevét, hanem egy belső azonosítót, a SID-t használja. Egy SID hasonló alakban jeleníthető meg:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
S-1-5-21-13124455-12541255-61235125-500&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A számítógép telepítéskor kap egy SID-et, a helyi felhasználók SID-je ebből generálódik, a végére a rendszer egy relatív azonosítót (RID, relative identifier) illeszt. A fenti SID például az alapértelmezett rendszergazda felhasználó SID-je, mert az ő RID-je mindig 500. A sima felhasználók RID-jét 1000-től kezdi osztani a Windows. A beépített csoportoknak fix SID-je van, például a Mindenki (Everyone) csoporté S&amp;amp;#8211;1&amp;amp;#8211;1&amp;amp;#8211;0.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Mit tartalmaz egy ACL (Access Contol List)?==&lt;br /&gt;
A DACL egy lista, ami tartalmazza, hogy ki és milyen módon férhet hozzá az objektumhoz. Két féle lista elem létezik, a megengedő és a tiltó, a tiltónak mindig magasabb prioritása van. A hozzáférési lista egy elemében (access control entry, ACE) eltárolják az elem típusát, egy flaget, ami az öröklődést befolyásolja, a SID-et, akire vonatkozik az ACE és egy hozzáférési maszkot. DACL esetén ez a maszk általános esetben az írás, olvasás, végrehajtás, tulajdonos írása, DAC írása, stb. műveletek kombinációjából áll (ez a lista bővülhet, attól függően, hogy éppen milyen típusú objektumról van szó).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ACL ACE-k listája. 2 típusa van, a DACL(discretionary access control list) és az SACL(system access control list).&lt;br /&gt;
-- [[StefanAttila]] - 2010.04.21&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Mondjon példát teljesítményszámlálókra (legalább 3 darab)!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Teljesítményfigyelőben teljesítményszámlálók (performance counter) értékeit jeleníthetjük meg. Pl: folyamathoz tartozó virtuális memória aktuális mérete, fizikai lemez írási sebessége, hálózatkihasználtság, felhasznált fizikai memória, stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Milyen beépített eseménynaplók vannak (legalább 3 darab)?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fontosabb beépített naplók:&lt;br /&gt;
* Rendszer: rendszerüzenetek, pl. elindulás, szolgáltatások problémái&lt;br /&gt;
* Biztonság: biztonsági audit napló, ki milyen objektumhoz fért hozzá, milyen jogokat használt. Csak megfelelő jogosultsággal lehet megnézni a tartalmát.&lt;br /&gt;
* Alkalmazás: az egyéb beépített és külső alkalmazások írhatják ide az üzeneteiket. A Vista óta az alkalmazások egy jelentős része (pl mentés, feladatütemező, stb.) saját naplót kapott, és az Alkalmazás- és szolgáltatásnaplók rész alatt található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Mondjon példát MMC beépülő modulokra (legalább 3 darab)!==&lt;br /&gt;
* Eseménynapló (Event viewer)&lt;br /&gt;
* Eszközkezelő (Device Manager)&lt;br /&gt;
* Feladatütemező (Task Scheduler)&lt;br /&gt;
* Helyi felhasználók és csoportok (Local Users and Groups)&lt;br /&gt;
* Lemezkezelő (Disk Management)&lt;br /&gt;
* Szolgáltatások (Services)&lt;br /&gt;
* Tanúsítványok (Certificates)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Mi az MMC? ==&lt;br /&gt;
A Microsoft és más szoftvergyártók által létrehozott felügyeleti eszközök a Microsoft Management Console (MMC) eszközben találhatók és jeleníthetők meg. Ezeket az eszközöket beépülő moduloknak hívják, és általában a Windows rendszer hardver, szoftver és hálózati összetevőinek kezelésére használhatók. A Felügyeleti eszközök mappában található eszközök többsége, például a Számítógép-kezelés elem, MMC beépülő modul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az MMC nem végez felügyeleti feladatokat, csak ilyen feladatok végrehajtására alkalmas eszközöket tartalmaz. A konzolhoz elsősorban hozzáadható eszköz az úgynevezett beépülő modul. Egyéb hozzáadható eszközök az ActiveX-vezérlők, weblapokra mutató hivatkozások, mappák, feladatpultnézetek és feladatok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Windowsban megtalálható MMC beépülő modulok elérése:&lt;br /&gt;
* futtatás -&amp;gt; mmc; Ctrl + M&lt;br /&gt;
A modulokról részletes leírást találunk a modul megnyitása után a Súgóban, ezért ezeket itt nem részletezem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Források: Wikipedia, Microsoft TechNet (az angol fordításért felelősséget nem vállalok..)&lt;br /&gt;
-- [[BodaKaroly]] - 2010.04.18.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==16. Mi az lsass.exe feladata?==&lt;br /&gt;
Rendszerfolyamat. Local Security Authority Subsystem (lsass.exe): a főbb biztonsági feladatokat ez a folyamat végzi, úgymint felhasználók és jelszavak ellenőrzése, biztonsági naplózás, hozzáférések ellenőrzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==17. Hogyan férhet hozzá egy rendszergazda egy olyan könyvtárhoz, amire egy felhasználó beállította, hogy másnak ne legyen hozzáférése hozzá?==&lt;br /&gt;
Saját tulajdonba kell venni az adott könyvtárt. Ezt mindig meg lehet tenni, nem tudja letiltani a felhasználó.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
jobb gomb könyvtáron-&amp;gt;tulajdonságok-&amp;gt;biztonság-&amp;gt;speciális-&amp;gt;tulajdonos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==18. Milyen elemeket tartalmazhat a helyi biztonsági házirend (legalább 3)?==&lt;br /&gt;
* Jelszóházirend: Megadható, hogy milyen gyakran kell cserélni a jelszavakat, azok bonyolultak legyenek-e, stb&lt;br /&gt;
* Fiókzárolási házirend: Mennyi sikertelen kísérlet után legyen letiltva az adott felhasználó&lt;br /&gt;
* Naplórend: Milyen eseményeket naplózzon a rendszer a biztonsági naplóba&lt;br /&gt;
* Felhasználói jogok kiosztása: jogosultságok és fiók jogok beállítása&lt;br /&gt;
* Biztonsági beállítások: egyéb, általános biztonsági opciók&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==19. Mi a User Account Control (UAC)?==&lt;br /&gt;
A Vistában bevezetett egyik komoly biztonsági változás a felhasználói fiókok felügyelete (user account control, UAC).&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A módszer lényege, hogy a rendszergazdai jogokkal rendelkező felhasználó bejelentkezéskor kétféle hozzáférési tokent kap. Az egyik egy sima felhasználói token, amiben nincsenek benne a rendszergazdai jogosultságok, az általa indított programok általában ezt használják. Ha olyan műveletet akar végrehajtani, amihez magasabb jogosultság kell, akkor használja a rendszer a másik tokent, de ehhez a felületen először engedélyezni kell az adott műveletet. A módszer használható akkor is, ha egyáltalán nem rendszergazda felhasználóval vagyunk bejelentkezve, csak ilyenkor még jelszót is kér a rendszer.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==20. Miért jó, hogy a beépített rendszerfiókok SIDje minden rendszeren ugyanaz?==&lt;br /&gt;
Micskei Zoltán válasza alapján:&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&amp;quot;Egy lehetséges jó válasz a kérdésre: Mivel ezek minden gépen azonosak, ezért ezek segítségével lehet például egységes telepítő vagy menedzsment alkalmazásokat írni, amik előre nem ismerik a számítógép SID-jét (így nem tudják például az Administrator SID-jét se előre), de tudják ezeket a fix SID-eket használni például jogosultságok beállítására.&amp;quot;&#039;&#039;  &lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Harapeti|Harapeti]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. március 7., 15:26 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==21. Mit csinálnék akkor, ha egy driver telepítése után a rendszer nem jutna el a bejelentkező képernyőig sem, hanem mindig újraindulgat?==&lt;br /&gt;
Csökkentett módban indítás, driver uninstall.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==22. Milyen módban fut az ablakozás és a grafika? Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek?==&lt;br /&gt;
Kernel módban fut.&lt;br /&gt;
Előny: teljesítmény jobb, mert kevesebb módváltás kell. A rajzolás végén biztos kernelben lévő kódnak is kell futnia.&lt;br /&gt;
Hátrány: Ha valami hiba van az ablakozásban,  az egész rendszer crash-sel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==23. Mit tud a Program Data könyvtár?==&lt;br /&gt;
Az alkalmazások közös, nem felhasználó specifikus adatai kerülnek ide.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS&#039;&#039;&#039; [Micskei Zoltán]: ezeken kívül még legalább ennyi, itt nem szereplő beugró kérdés van kiadva a mérésvezetőknek + a mérésvezetők szoktak még évközben kérdéseket kitalálni. Úgyhogy kérlek tényleg olvassátok el a segédletet, és ami ott nem egyértelmű azt próbáljátok ki egy Windowst futtató gépen, mielőtt mérésre jöttök. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Micskeiz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=169381</id>
		<title>Intelligens rendszerfelügyelet</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=169381"/>
		<updated>2013-07-25T12:56:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Micskeiz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Intelligens rendszerfelügyelet&lt;br /&gt;
|targykod=VIMIA370&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=6&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék= MIT&lt;br /&gt;
|nagyzh= nincs&lt;br /&gt;
|kiszh= nincs&lt;br /&gt;
|vizsga= írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA370/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/|levlista= infotech-bscATsch.bme.hu }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: &amp;quot;IRF&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
=== Szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A gyakorlatok látogatása nem kötelező, ez nem feltétele az aláírásnak.&lt;br /&gt;
* 3 darab kis házi feladat teljesítése. A kis házi feladatokra 0-15 pont kapható. Az egyes kis házi feladatoknál minden részfeladatra kell beadni megoldást. Minden kis házi feladatból a pontok legalább 40%-át meg kell szerezni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatokat a tantárgy honlapján megadott linken kell feltölteni, a házi feladat leadásának időpontjánál a szerver órájának időbélyege számít. A határidő lejártával a feltöltő űrlap záródik, további leadásra nincs lehetőség.&lt;br /&gt;
* A kis házi feladatokat a szorgalmi időszak végén, az utolsó héten szóban meg kell védeni. Ekkor a javítók átbeszélik a hallgatókkal a feladatokat (ilyenkor lehet megbeszélni az értékeléseket), belekérdeznek, és összesítik, hogy mit kell esetleg pótolni vagy miért kell különeljárási díjat fizetni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatoknál nem tilos másokkal megbeszélni a feladatot, ám önállóan kell megoldani a feladatot. Házi feladat másolása fegyelmi vétség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pótlási lehetőség ====&lt;br /&gt;
* Ha valaki nem adta le a megadott határidőre valamelyik kis házi feladatát, vagy nem fogadtuk el a kis házi feladatát, akkor azt pótolnia kell. A TVSZ szerint minden házi feladat pótolható, akár több házi feladatot is lehet pótolni a félév végén, azonban pótlás leadása késedelmes leadásnak minősül, tehát különeljárási díj köteles (A különeljárási díj mértéke házi feladatonként 1800 Ft, lásd itt).&lt;br /&gt;
* Pótlás menete: pótlás esetén teljesen új házi feladatot kell megoldani, mely a pótlási hét elején kerül ki. A pótlásra nem kell külön e-mailben jelentkezni.&lt;br /&gt;
* A teljesített házi feladatok egyszer javíthatóak (javítani csak olyan házi feladatot lehet, amely el lett fogadva). A javítás hasonló a pótláshoz, egy hasonló témájú, de teljesen új házi feladat megoldását igényel. Aki javítani szeretne, az levélben jelezze Micskei Zoltánnak.&lt;br /&gt;
* Mind a pótláshoz, mind a javításhoz a feladatok a pótlási hét elején kerülnek ki a weboldalra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* A tantárgyból írásbeli vizsga van, melyre 55 pont kapható. A vizsga pontjaiból legalább 40%-ot el kell érni a tantárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A végleges jegy a vizsgára és a házi feladatokra kapott pontok összege alapján kerül megállapításra (40-54: elégséges, 55-69: közepes, 70-84: jó, 85-100: jeles).&lt;br /&gt;
* Az így megállapított jegyen, ha az legalább elégséges, akkor szóbelivel +1/-1 jegyet lehet módosítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* Az összes slide (előadás + gyakorlat) megtalálható a tárgyi oldalon szépen, struktúrálva [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/materials a tárgyi oldalon].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi ==&lt;br /&gt;
* A félév során három házi feladatot kell megoldani, Windows vagy Linux operációs rendszeren&lt;br /&gt;
* Kérdések: a feladatokkal kapcsolatos kérdéseket a [http://q2a.inf.mit.bme.hu/ Q&amp;amp;A] oldalra kell írni.&lt;br /&gt;
* Pontozás: Az egyes házi feladatokra 0-15 pontot lehet kapni, a kapott pont értelmezésében segít a következő lista:&lt;br /&gt;
** 14-15 pont: nagyon jó házi feladat;&lt;br /&gt;
** 12-13 pont: jó házi feladat, egy-két kisebb hiba volt benne, amire később érdemes lehet figyelni;&lt;br /&gt;
** 9-11 pont: súlyosabb hiba és/vagy sok kisebb hiba volt a házi feladatban, érdemes a későbbi feladatokra több figyelmet fordítani;&lt;br /&gt;
** 6-8: több súlyosabb hiba is lehetett benne, alapvetően nem jó minőségű megoldás;&lt;br /&gt;
** 0-5: a házi feladat nincs elfogadva, nagyon súlyos hibák (nem fut, a feladat valami fontos kikötését nem teljesíti stb.) vagy nagyon rossz minőségű megoldás (pl. olvashatatlan kód).&lt;br /&gt;
** Természetesen ezek csak irányelvek, minden feladat értékelése egy egyéni helyzet. Abban, hogy mi számít súlyos hibának, a következő ellenőrző lista segít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Általános információk ===&lt;br /&gt;
[https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#altalanos Általános információk a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. házi - Címtárak ===&lt;br /&gt;
* Linux: openLDAP, Python&lt;br /&gt;
* Windows: Active Directory, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf1 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. házi - Konfigurációkezelés ===&lt;br /&gt;
* Linux: sfcb, openwsman, Python&lt;br /&gt;
* Windows: WMI, WinRM, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf2 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. házi - Felügyeletre tervezés ===&lt;br /&gt;
* Linux / Windows / Mac: Java, JMX&lt;br /&gt;
* Windows: .NET, Visual Studio, StyleCop&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf3 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
* A vizsgára 90 perc áll rendelkezésre.&lt;br /&gt;
* A vizsgát egészkor kezdjük, ezért kérem mindenki érjen oda a terembe pár perccel hamarabb.&lt;br /&gt;
* A vizsga megkezdése után 30 percig nem lehet elmenni a vizsgáról.&lt;br /&gt;
* A vizsgán semmilyen segédeszközt nem lehet használni.&lt;br /&gt;
* A feladatokat alapvetően a kiadott feladatlapon kell megoldani, ezen kívül általában 1-2 üres lap szokott még kelleni.&lt;br /&gt;
* A vizsgán a személyazonosságot ellenőrizzük.&lt;br /&gt;
* A vizsgáról előző nap 12:00 óráig lehet a Neptunon lejelentkezni, utána már személyesen sem lehet lejelentkezni (9/2008 (XII.15.) sz. Rektori utasítás az oktatás szervezéséről, 7.1.49.). A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás különeljárási díj köteles.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Elméleti rész ===&lt;br /&gt;
==== 2013-as vizsga témák ====&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Modellezés&#039;&#039;&#039;: modell és metamodell fogalma, absztrakciós és metaszintek használata. Modellezési nyelv megadása. Az UML nyelv szerepe és alapelemei. IT infrastruktúra modellezése.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Címtárak&#039;&#039;&#039;: címtár fogalma, szerepe. Az LDAP felépítése (séma, objektumok), tipikus műveletek, gyakori tulajdonságok. Elemek megnevezésének módja. Az Active Directory szerepe és felépítése. Csoportházirendek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Konfigurációkezelés&#039;&#039;&#039;: konfigurációkezelés feladatai, általános architektúra. CIM szabvány célja, felépítése, leírónyelve (MOF). WBEM ajánlás elemei, protokolljai (CIM-XML, WS-Management). Megvalósítások (WMI, WinRM).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Rendszermonitorozás&#039;&#039;&#039;: monitorozás céljai és részfeladatai, adatgyűjtés megvalósításának lehetőségei, szondázás és diagnosztika. Historikus adatgyűjtés feladata és kihívásai.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Eseménykezelés&#039;&#039;&#039;: az esemény fogalma, jellemző IT események. Esemény-feldolgozás lépései. Windows Event Log és syslog.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Szolgáltatásbiztonság&#039;&#039;&#039;: szolgáltatásbiztonság és jellemzőinek definíciója. Befolyásoló tényezők és hatáslánc. Meghibásodások kategorizálása. Szolgáltatásbiztonság eszközei, analízis módszerek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Fürtözés és replikáció&#039;&#039;&#039;: fürt fogalma és fajtái. Terheléselosztó és HA fürtök fajtái. Megoldandó problémák fürtözés során. Elsődleges-másodlagos sémájú replikáció.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Virtualizáció&#039;&#039;&#039;: virtualizáció fogalma és fajtái. Szerver oldali megoldások jellegzetességei. Központi menedzsment lehetőségei (erőforráscsoportok, hibatűrés, virtuális gépek mozgatása).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Cloud computing&#039;&#039;&#039;: számítási felhők tulajdonságai. Érvek és ellenérvek. Számítási felhők ismérvei. Szolgáltatás-terminológia (XaaS). Szolgáltatásbiztonság kérdései cloud computing rendszereknél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakorlati rész ===&lt;br /&gt;
A vizsgában két féle gyakorlati feladat lesz, az alábbi témákból:&lt;br /&gt;
* Modellezés&lt;br /&gt;
* Szolgáltatásbiztonság, diagnosztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgák ===&lt;br /&gt;
* [[IRFMintaVizsga200892|IRF vizsga elmélet kidolgozások 2008/2009 tavasz-tól 2013-ig]]&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090527|IRF vizsga 2009.05.27.]]&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090603|IRF vizsga 2009.06.03.]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFvizsga_megoldas_20100531.pdf‎|IRF vizsga 2010.05.31 + megoldás (hivatalos)]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2011.pdf|Minta vizsga 2011 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2012.pdf|Minta vizsga 2012 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2013.pdf|Minta vizsga 2013 megoldás nélkül (2012-estől alig különbözik) ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
* Az egyes házi feladat kiadás utáni gyakorlatokon az aktuális házi feladatról szól a gyakorlat, tehát nagyon érdemes rá elmenni. Nagyon sok időt spórol meg a házi feladat elkészítésében, illetve ott helyben lehet kérdezni az tanároktól ha valamit nem értünk/elakadtunk.&lt;br /&gt;
* A házikat érdemes időben elkezdeni. Ha vasárnap este van a leadási határidő, akkor már szombat reggel is késő elkezdeni. Érdemes már hét elején ismerkedni a technológiákkal.&lt;br /&gt;
* Nem szabad 1-nél több házit hagyni pótlási hétre, mert azt már sokat nem tudják befejezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* Sok hasznos ismeretet tanít meg a tárgy gyakorlati úton. Ez egy jó irány, a legeredményesebb amerikai egyetemek a teljes képzés során legalább ennyi otthoni feladattal dolgoznak. Tényleg úgy lehet (és úgy is érdemes) a legtöbbet tanulni, hogy egy hozzáértő ember személyre szabottan mond véleményt a munkáidról&lt;br /&gt;
* Egy tárgy ahol megtanítják a Python és PowerShell scripteket. Míg egyetemen erre nem biztos hogy sok szükségünk van, munka során lehet találkozunk velük és akkor viszont nagyon jól fog jönni, hogy IRF-ből már kellett ilyen script nyelveket házit írni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb anyagok/linkek ==&lt;br /&gt;
* 2009-es témakör kidolgozások, &#039;&#039;&#039;ELAVULT!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaModellezes|Modellezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaITFolyamatkezeles|IT folyamatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFelhasznaloKezeles|Felhasználó kezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCimtarak|Címtárak]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEngedelyezes|Engedélyezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaAzonossagKezeles|Azonosságkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaKonfiguracioKezeles|Konfigurációkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCMDB|Konfigurációkezelő adatbázisok (CMDB)]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaRendszerMonitorozas|Rendszermonitorozás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEsemenyKezeles|Eseménykezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasiSzintek|Szolgáltatási szintek]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaVirtualizacio|Virtualizáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaProblemaKezeles|Incidens-, probléma-, változáskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaTelepitesKezeles|Kiadás és telepítéskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasBiztonsag|Szolgáltatásbiztonság]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFurtozes|Fürtözés és replikáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaMentes|Mentés és archiválás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCloud|Cloud computing]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaJegyzetV2|Vizsgára összefoglaló jegyzet]]&lt;br /&gt;
** [[F%C3%A1jl:IRF_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_2013.docx]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Micskeiz</name></author>
	</entry>
</feed>