<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Mezei+M%C3%A1rton</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Mezei+M%C3%A1rton"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Mezei_M%C3%A1rton"/>
	<updated>2026-04-11T21:26:13Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=201857</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=201857"/>
		<updated>2022-03-25T13:45:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: /* Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében.” Mi ez? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=201856</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=201856"/>
		<updated>2022-03-25T13:44:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: Egyik 2021.03.23.-i ZH digitalizálása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=200672</id>
		<title>Infokommunikáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=200672"/>
		<updated>2021-03-27T18:58:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Infokommunikáció&lt;br /&gt;
|tárgykód=VITMAB03&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VITMA301&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=TMIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.tmit.bme.hu/Infokomm&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;&#039;Infokommunikáció&#039;&#039;&#039; tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:&lt;br /&gt;
*A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.&lt;br /&gt;
*Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Változás:&#039;&#039;&#039; A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előadásjegyzetek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2015_11_04.pdf|2015. ősz jegyzet (11.04-ig, a 10. előadásig)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:infokomm_jegyzet_2016.pdf|2016. tavasz jegyzet]] teli van hibákkal, ügyeljetek rá!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Gyakorlatok anyagai:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga (2016: 1.,2.,7. gyakhoz tartozó anyagok, vannak azonos példák is)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Gyakorlati anyagok(2017 Dr. Osváth László által tartott gyakorlat,ZH anyagáig,HIBÁK ELŐFORDULHATNAK):&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek leírása.pdf|1.gyak]] - Jelek Leírása&lt;br /&gt;
** [[Media:Mintavételezés_kvantálás.pdf|2.gyak]] - Mintavételezés,kvantálás&lt;br /&gt;
** [[Media:Rádiós_összeköttetés.pdf|3.gyak]] - Rádiós összeköttetés&lt;br /&gt;
** [[Media:Kódolás.pdf|4.gyak]] - Kódolás&lt;br /&gt;
** [[Media:Analóg_modulációs_eljárások.pdf|5.gyak]] - Analóg modulációs eljárások&lt;br /&gt;
** [[Media:Vegyes_feladatok_az_eddigiekből.pdf|6.gyak]] - Vegyes feladatok az eddigiekből&lt;br /&gt;
** [[Media:Digitális_alapsávi_átvitel.pdf|7.gyak]] - Digitális alapsávi átvitel&lt;br /&gt;
** [[Media:Digitális_modulációs_eljárások.pdf|8.gyak]] - Digitális modulációs eljárások&lt;br /&gt;
** [[Media:Vegyes_feladatok_zh_előtt.pdf|9.gyak]] - Vegyes feladatok zh előtt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Példa feladatok:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;2020 Koronavirus Video Edition Előadások:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{#ev:youtube|vEa-B0LY_TE|||Digitális alapsávi átvitel}}&lt;br /&gt;
{{#ev:youtube|fEgBXWQms3U|||Digitális vivős modulációk}}&lt;br /&gt;
{{#ev:youtube|cdWjAgwGJqc|||Hallás és Látás}}&lt;br /&gt;
{{#ev:youtube|qojyiR2vE7U|||Műsorszóró Rendszerek}}&lt;br /&gt;
{{#ev:youtube|Jpbaa8ErL3Q|||Cellás Mobiltelefónia}}&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Konzultációk===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Könyvek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]([http://tel.tmit.bme.hu/hirtech/Jegyzet/ online változat])&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb hasznos segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Feltétlenül szükséges ismeretek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Gyakorlati segédletek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Szemléltető táblázatok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Elméleti anyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_GSM_feladatok.pdf|GSM feladatok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokom_jegyzet_csatornakapacitás.pdf|Csatornakapacitás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:infokomm_gsm_mobil_rendszerekrol.pdf|GSM rendszer a Mobil kommunikációs rendszerek anyagából átmentve]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hasznos cikkek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése &amp;quot;konyhanyelven&amp;quot;] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)&lt;br /&gt;
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/r_tananyag.html Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nagyzárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi Híradástechnika zárthelyik&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Első ZH:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Második ZH:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Első pótZH:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Második pótZH:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://alpha.tmit.bme.hu/vitma301/hiradastechnika_peldatar.html Híradástechnika zh és vizsga példák, témák szerint lebontva, megoldásokkal] (a jelenlegi infokom. tárgyhoz nem kapcsolódó példák is vannak). A megoldások megjelenítéséhez ki kell jelölni a szöveget!&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/07 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/08 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/09 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/10 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]&lt;br /&gt;
* [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_2014_11_18_ZH.pdf|2014/15 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_2015_05_06_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - Amit kipipáltak az jó :)&lt;br /&gt;
* [[Media:infokomm_zh_2017_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:infokomm_zh_2018_tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/08 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/10 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/11 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz_mo.pdf|megoldások, hibák lehetnek benne]] 1.feladat P_atl=A^2+(A^2)/3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pótpót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/09 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/10 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/11 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsgák==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi Híradástechnika vizsgák&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1995/1996:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04.]]&lt;br /&gt;
*1996/1997:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21.]] - A csoport, megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21.]] - B csoport, megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24.]] - megoldással&lt;br /&gt;
*1997/1998:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11.]]&lt;br /&gt;
*1998/1999:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09.]] - megoldással&lt;br /&gt;
*1999/2000:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30.]]&lt;br /&gt;
*2000/2001:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25.]] - megoldással&lt;br /&gt;
*2001/2002:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22.]] - megoldással&lt;br /&gt;
*2002/2003:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19.]] - megoldással&lt;br /&gt;
*2003/2004:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27.]] - megoldással&lt;br /&gt;
*2004/2005:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03.]]&lt;br /&gt;
*2005/2006:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22.]]&lt;br /&gt;
*2006/2007:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12.]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Infokommunikáció vizsgák:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17.]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20.]] - megoldással&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20.]] - B csoport&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03.]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_06_11.pdf|2013.06.11.]] - Kereszt - [[Media:infokomm_13_06_11_megoldas_beta.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_12_16.pdf|2013.12.16.]] - Elővizsga&lt;br /&gt;
** [[Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.|2014.01.07.]] - megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2014_01_14.pdf|2014.01.14]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_2014_12_15_elovizsga.pdf|2014.12.15.]] - Elővizsga megoldással&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_2014_12_22.pdf|2014.12.22.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_2015_01_13.pdf|2015.01.13.]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015.05.26.pdf|2015.05.26.]]&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015_12_16.pdf|2015.12.16.]] -elővizsga&lt;br /&gt;
** [[Media:vizsgafeladat2016.01.05..pdf|2016.01.05.]] - [[Media:megoldas_2016.01.05..pdf|részletes megoldással]]&lt;br /&gt;
** [[Media:infokommvizsga_2016.01.12..pdf|2016.01.12]] - [[Media:infokommvizsga_2016.01.12._megoldasok.pdf|részletes megoldással]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Infokom_vizsga_2016.06.07.pdf|2016.06.07]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgyat érdemes a negyedik félévben felvenni, mert Elektronika 2-ből már hivatkoznak rá (modulációk), illetve Labor 2-ből mérések is kapcsolódnak hozzá.&lt;br /&gt;
*A &#039;&#039;Marosi Gyula&#039;&#039; által tartott előadások látogatása fokozottan ajánlott, ugyanis ha ő állítja össze a számonkérést, akkor előszeretettel kérdez rá olyan dolgokra, amik nem szerepelnek a segédanyagokban, azonban ő előadáson elmondta. Tehát érdemes jegyzetelni és leírni minden apró megjegyzést!&lt;br /&gt;
*A tárgy elsőre könnyűnek tűnhet, azonban nem egy olyan félév volt, amikor a ZH ~90% körüli bukási rátát produkált. Nem szabad félvállról venni a tárgyat és időben el kell kezdeni készülni a számonkérésekre!&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom:&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A GSM hálózatok, a forgalomelmélet és a VoIP témakör logikusan, a tárgy szintjét meghaladó részletességgel le van írva &#039;&#039;&#039;Adamis Gusztáv: Kapcsolás- és Jelzéstechnika&#039;&#039;&#039; című könyvében. Ez a könyv elsősorban szakirányos tárgynál ajánlott irodalom, de itt is nagyon jól használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: &#039;&#039;Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!&#039;&#039;, illetve &#039;&#039;Aisberg: Most már értem a televíziót!&#039;&#039; A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés, majd a továbbiakban például szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jr2_pzh_20201109_jav.pdf&amp;diff=199790</id>
		<title>Fájl:Jr2 pzh 20201109 jav.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jr2_pzh_20201109_jav.pdf&amp;diff=199790"/>
		<updated>2020-11-11T13:46:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=199789</id>
		<title>Jelek és rendszerek 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=199789"/>
		<updated>2020-11-11T13:45:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: /* Pót ZH - 2020/21*/&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAB01&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. &amp;lt;del&amp;gt;Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.&amp;lt;/del&amp;gt; Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;UPDATE!! 2018 ősztől:&#039;&#039;&#039; Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében &#039;&#039;Dr. Gyimóthy Szabolcs&#039;&#039; előadásainak felvételei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier-transzformáció ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzetek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami &amp;quot;kikerült a tananyagból&amp;quot;, az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek tankönyv===&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgához segítség ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de &#039;&#039;&#039;NEM TELJES!&#039;&#039;&#039; Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi &amp;quot;érdekességek&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult &#039;&#039;Gódor András&#039;&#039; készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], &#039;&#039;Bíró Tamás&#039;&#039; munkája&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Modulációs témakör ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.&lt;br /&gt;
* A radarlab-os honlapról lementett &amp;quot;rövid&amp;quot; elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt:  [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán:  [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]&lt;br /&gt;
* Továbbá néhány hasznos képlet:  [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nemlineáris hálózatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Oktatóvideók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ANDI ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, &#039;&#039;&#039;teljesen jogtisztán&#039;&#039;&#039; használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; mappába&lt;br /&gt;
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;mount c c:\ANDI&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;c:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;ANDI.exe&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Configurate&#039;&#039;&#039; menüpont és ott minden &#039;&#039;&#039;DIR&#039;&#039;&#039;-t át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; -re.&lt;br /&gt;
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: &#039;&#039;&#039;graph editor&#039;&#039;&#039; -&amp;gt; &#039;&#039;&#039;insert&#039;&#039;&#039;, majd írd be pl hogy: &#039;&#039;i d o&#039;&#039; (&#039;&#039;&#039;i&#039;&#039;&#039;:input &#039;&#039;&#039;d&#039;&#039;&#039;:delay &#039;&#039;&#039;o&#039;&#039;&#039;:output &#039;&#039;&#039;l&#039;&#039;&#039;:line &#039;&#039;&#039;m&#039;&#039;&#039;:erősítő) aztán nyomj egy &#039;&#039;&#039;escape&#039;&#039;&#039; -t.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a &#039;&#039;&#039;Text Editor&#039;&#039;&#039;-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a &#039;&#039;&#039;Network: valamirandomakármi;&#039;&#039;&#039; legyen írva. &#039;&#039;&#039;Escape&#039;&#039;&#039;, majd újra &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; és mennie kell.&lt;br /&gt;
# Lépés:  Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a &#039;&#039;&#039;graph&#039;&#039;&#039;-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön &#039;&#039;&#039;legalább 10-15 órát&#039;&#039;&#039; igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első házi, folytonos időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - &#039;&#039;&#039;40 MB!&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második házi, diszkrét időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:File:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:File:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:50%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== KisZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== PótPót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik  diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régi vizsgafeladatsorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.&lt;br /&gt;
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Célszerű időrendben hátrafelé haladni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/04 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]&lt;br /&gt;
*2006/07:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]&lt;br /&gt;
*2006/07 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
*2007/08 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]&lt;br /&gt;
*2008/09 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]&lt;br /&gt;
*2011/12 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]&lt;br /&gt;
*2014/15 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]&lt;br /&gt;
*2018/19/20&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gondolatok a szóbeliről ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tapasztalatok a levlistáról&#039;&#039;&#039;: Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Barbarics&#039;&#039;: Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Reichardt&#039;&#039;: Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Pávó&#039;&#039;: Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Horváth Zoltán&#039;&#039;:  Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Gyimóthy&#039;&#039;: Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bilicz&#039;&#039;: Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bokor&#039;&#039;: Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Veszely&#039;&#039;: Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039;: Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.&lt;br /&gt;
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198401</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198401"/>
		<updated>2020-01-06T20:05:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók: &lt;br /&gt;
*Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.&lt;br /&gt;
*Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.&lt;br /&gt;
*Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Digitális technika 1&#039;&#039;&#039; kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a &amp;quot;hagyományos&amp;quot; informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.   &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2015/2016. őszi félév===&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hatodik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Maga a vizsga 2 részből áll. Az első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen a 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alább összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198400</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198400"/>
		<updated>2020-01-06T20:03:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók: &lt;br /&gt;
*Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.&lt;br /&gt;
*Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.&lt;br /&gt;
*Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Digitális technika 1&#039;&#039;&#039; kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a &amp;quot;hagyományos&amp;quot; informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.   &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2015/2016. őszi félév===&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hatodik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Maga a vizsga 2 részből áll. Az első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen a 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198399</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198399"/>
		<updated>2020-01-06T20:02:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók: &lt;br /&gt;
*Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.&lt;br /&gt;
*Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.&lt;br /&gt;
*Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Digitális technika 1&#039;&#039;&#039; kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a &amp;quot;hagyományos&amp;quot; informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.   &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2015/2016. őszi félév===&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hatodik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az vizsga első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198285</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198285"/>
		<updated>2020-01-04T18:45:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók: &lt;br /&gt;
*Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.&lt;br /&gt;
*Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.&lt;br /&gt;
*Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Digitális technika 1&#039;&#039;&#039; kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a &amp;quot;hagyományos&amp;quot; informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.   &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2015/2016. őszi félév===&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hatodik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198280</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=198280"/>
		<updated>2020-01-04T13:27:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Mezei Márton: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók: &lt;br /&gt;
*Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.&lt;br /&gt;
*Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.&lt;br /&gt;
*Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Digitális technika 1&#039;&#039;&#039; kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a &amp;quot;hagyományos&amp;quot; informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva.   &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2015/2016. őszi félév===&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hatodik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, azt elküldik a mérésről.&lt;br /&gt;
*Beugrón arra számítsatok, hogy gyakorlatos nehézségű feladatokat kell megoldani eléggé gyorsan, sokan időhiány miatt bukták el. Elmélet kevés szokott lenni.(2014)&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Mezei Márton</name></author>
	</entry>
</feed>