VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Fájl:Labor2 meres6 hazi2.pdf

2017-04-05T21:43:27Z

Mendlik András: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Laboratórium 2 - 6. Mérés: Mérőerősítő kapcsolások vizsgálata

2017-04-05T21:42:22Z

Mendlik András: /* Házi feladathoz segítség */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*[[Media:Labor2_mérés6_könyv.pdf|Elektronikus áramkörök]] - A méréshez ajánlott könyv 3. és 4. fejezete.

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 6. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés6_beugró_2009.PDF|Régi beugró (2009)]]
*[[Media:Labor2_mérés6_beugró1.PDF|Régi beugró (2014)]]

*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2_mérés6_házi1.pdf‎|Kidolgozott házi feladat]]
**Az első megoldási oldal alján a statikus erősítési hiba képlete helyesen: <math> |h_e| = max(|h_1|)+max(|h_2|)-max(|h_H|)</math> A további kérdésekben is érdemes ezzel számolni (aki jó jegyet akar). -> Másvalaki: szerintem az eredeti képlet a jó, mert az ajánlott tankönyv 122. oldalán a hurokerősítés miatti hibát is hozzáadja.
**A -3 dB-es felső határfrekvencia képlete rossz. A feladat megoldásához a visszacsatolatlan erősítő törésponti frekvenciáját kell először meghatározni, amit <math>f_2</math> -ből kell visszaszámolni a -20 dB/D-os csökkenés ismeretében, és a kapott frekvenciát kell a sávjóság képletében alkalmazni.
*[[Media:Labor2_meres6_hazi2.pdf‎|Kidolgozott házi feladat 2]]

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés6_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés6_jegyzőkönyv2014.docx|Jegyzőkönyv (2014)]]

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen

-Uoffset fesz függése a tápfesz-től

**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Fájl:Infokomm GSM feladatok.pdf

2016-06-13T19:32:49Z

Mendlik András:

Infokommunikáció

2016-06-13T19:31:34Z

Mendlik András: /* Elméleti anyagok */

{{Tantárgy
|név=Infokommunikáció
|tárgykód=VITMAB03
|régitárgykód=VITMA301
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=TMIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/
|targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome
}}

Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.

A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:
*A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.
*Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.

Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.

Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötetező részt venni.
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.
*'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===

*'''Előadásjegyzetek:'''
**[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]
**[[Media:Infokomm_jegyzet_2015_11_04.pdf|2015. ősz jegyzet (11.04-ig, a 10. előadásig)]]

*'''Gyakorlatok anyagai:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz
** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga

*'''Példa feladatok:'''
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november
** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat

===Konzultációk===

* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás
* [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12

===Könyvek===

* [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]
* [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]
* [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]

==Egyéb hasznos segédanyagok==

===Feltétlenül szükséges ismeretek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]
* [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió

===Gyakorlati segédletek===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal
* [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek

===Szemléltető táblázatok===

* [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]

===Elméleti anyagok===

* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]
* [[Media:Infokomm_GSM_feladatok.pdf|GSM feladatok]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]
* [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]
* [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]
* [[Media:Infokom_jegyzet_csatornakapacitás.pdf|Csatornakapacitás]]

===Hasznos cikkek===

* [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése "konyhanyelven"] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)
* [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/r_tananyag.html Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]

==Nagyzárthelyi==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''
|szöveg=

'''Első ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]

'''Második ZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]
* [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal

'''Első pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok
* [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]

'''Második pótZH:'''

* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]
* [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]
}}

[http://alpha.tmit.bme.hu/vitma301/hiradastechnika_peldatar.html Híradástechnika zh és vizsga példák, témák szerint lebontva, megoldásokkal] (a jelenlegi infokom. tárgyhoz nem kapcsolódó példák is vannak). A megoldások megjelenítéséhez ki kell jelölni a szöveget!
===Rendes ZH===

* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/07 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással
* [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]
* [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/09 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény
* [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/10 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]
* [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)
* [[Media:Infokomm_2014_11_18_ZH.pdf|2014/15 ősz]]
* [[Media:Infokomm_2015_05_06_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - Amit kipipáltak az jó :)

===Pót ZH===

* [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/08 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|megoldások]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz_mo.pdf|megoldások, hibák lehetnek benne]] 1.feladat P_atl=A^2+(A^2)/3

===Pótpót ZH===

* [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/10 ősz]]
* [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/11 ősz]]

==Vizsgák==

{{Rejtett
|mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''
|szöveg=

*1995/1996:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04.]]
*1996/1997:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21.]] - A csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21.]] - B csoport, megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24.]] - megoldással
*1997/1998:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11.]]
*1998/1999:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09.]] - megoldással
*1999/2000:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30.]]
*2000/2001:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25.]] - megoldással
*2001/2002:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22.]] - megoldással
*2002/2003:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19.]] - megoldással
*2003/2004:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27.]] - megoldással
*2004/2005:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03.]]
*2005/2006:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22.]]
*2006/2007:
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22.]]
** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12.]]
}}
'''Infokommunikáció vizsgák:'''
*2007/08:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17.]]
*2009/10:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20.]] - megoldással
*2011/12:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20.]] - B csoport
** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény
** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03.]]
*2012/13:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_06_11.pdf|2013.06.11.]] - Kereszt - [[Media:infokomm_13_06_11_megoldas_beta.pdf | Megoldások]]
*2013/14:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_12_16.pdf|2013.12.16.]] - Elővizsga
** [[Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.|2014.01.07.]] - megoldással
** [[Media:Infokomm_vizsga_2014_01_14.pdf|2014.01.14]]
*2014/15:
** [[Media:Infokomm_2014_12_15_elovizsga.pdf|2014.12.15.]] - Elővizsga megoldással
** [[Media:Infokomm_2014_12_22.pdf|2014.12.22.]]
** [[Media:Infokomm_2015_01_13.pdf|2015.01.13.]]
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015.05.26.pdf|2015.05.26.]]
*2015/16:
** [[Media:Infokomm_vizsga_2015_12_16.pdf|2015.12.16.]] -elővizsga
** [[Media:vizsgafeladat2016.01.05..pdf|2016.01.05.]] - [[Media:megoldas_2016.01.05..pdf|részletes megoldással]]
** [[Media:infokommvizsga_2016.01.12..pdf|2016.01.12]] - [[Media:infokommvizsga_2016.01.12._megoldasok.pdf|részletes megoldással]]

==Tippek==

*A ''Marosi Gyula'' által tartott előadások látogatása fokozottan ajánlott, ugyanis ha ő állítja össze a számonkérést, akkor előszeretettel kérdez rá olyan dolgokra, amik nem szerepelnek a segédanyagokban, azonban ő előadáson elmondta. Tehát érdemes jegyzetelni és leírni minden apró megjegyzést!
*A tárgy elsőre könnyűnek tűnhet, azonban nem egy olyan félév volt, amikor a ZH ~90% körüli bukási rátát produkált. Nem szabad félvállról venni a tárgyat és időben el kell kezdeni készülni a számonkérésekre!
'''Ajánlott irodalom:'''

*A GSM hálózatok, a forgalomelmélet és a VoIP témakör logikusan, a tárgy szintjét meghaladó részletességgel le van írva '''Adamis Gusztáv: Kapcsolás- és Jelzéstechnika''' című könyvében. Ez a könyv elsősorban szakirányos tárgynál ajánlott irodalom, de itt is nagyon jól használható.

*Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés, majd a továbbiakban például szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga

2016-06-07T14:57:19Z

Mendlik András: /* 8. feladat */

__NOTOC__
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}

A 2014.06.05. vizsga feladatai.

==1. feladat==
'''
4 nyúlásmérő bélyegből álló távoli hídkapcsolást áramgenerátorosan szeretnénk táplálni. Rajzolja le a referenciafeszültséggel és ''sense'' ellenállással megvalósított kapcsolást!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_áramgenhíd.png]]
}}

==2. feladat==
'''
Hogyan valósítható meg FPGA-ban tetszőleges 5 változós logikai függvény LUT4 és multiplexerek segítségével?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]
}}

==3. feladat==
'''
Írjon 4 jellemzőt, ami alkalmassá teszi a hagyományos DSP-ket (NEM javított hagyományos DSP, NEM VLIW, hanem hagyományos DSP) a FIR szűrés alapművelete, a konvolúció gyors elvégzésére, és nem jellemző a mikrokontrollerekre!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Független címaritmetika (cirkuláris puffer támogatása)

MAC: multiply and accumulate

Hardware támogatott ciklusszervezés
Nagyobb pontosság-> a szóhossz növelése
}}

==4. feladat==
'''
Rajzolja fel egy 12 bites pipeline subranging ADC blokkvázlatát! Karikázza be a pipeline-hoz szükséges elemeket (és csak azokat)!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_pipesubadc.png]]
Bekarikázandó: második '''S/H''' és '''buffer'''
}}

==5. feladat==
'''
Rajzolja fel az R-2R létra alapú, referenciafeszülség felhasználásával áram kimenetet előállító DA átalakítót!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_R-2R-fesz-áram.png]]
}}

==6. feladat==
'''
Hogyan valósítana meg digitális potenciométert string típusú DA átalakítóval? Rajzolja fel! Minimum hány ellenállásra van szükség, ha 0,2%-os felbontást szeretnénk?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_feszkimstringdac.png]]
 
0,2% pontosság eléréséhez (a teljes skálát 500 egyenlő részre osztjuk) 9 bitre van szükségünk. Ehhez <math>2^9</math> ellenállás kell.
}}

==7. feladat==
'''
Rajzolja le a lineáris interpoláló szűrő átviteli függvényét a 0..fs,új tartományban. Az interpolálás aránya K=4. Adja meg az átvitelt fs,új/4K, fs,új/2K, fs,új/K és fs,új-fs,új/4K frekvenciákon!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_interpol.png]]
 
Az adott frekvenciákon az átvitel rendre: K, 0, 0, K
 
Ez nem a lineáris interpoláló szűrő rajza/leírása! Az sinc2 szerint változik, később berakom a helyes ábrát.
}}

==8. feladat==
'''
Egy lineárfázisú FIR aluláteresztő szűrőt milyen paraméterekkel specifikálna? Rajzolja le, jelölje a nevezetes pontokat és nevezze meg a paramétereket.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_aász.png]]
*A1: minimális erősítés áteresztéskor
*A2: maximális erősítés elnyomáskor
*f1,f2: a letörésnek ezen frekvenciák között kell megtörténnie
*ha f<f1 akkor A>A1 és ha f>f2 akkor A<A2
*Az átvitelnek felső korlátot definiálni csak elnyomáskor szabad! (magasabb fokú szűrők túllövése miatt)
}}

==9. feladat==
'''
A NiCD, LiMetal, ólom akkumulátorok közül melyekre jellemző?
* memóriaeffektus
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db)
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db)
* legkisebb önkisülés (csak 1 db)
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
* memóriaeffektus - NiCd
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db) -
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db) - LiMetal
* legkisebb önkisülés (csak 1 db) - LiMetal
}}

==10. feladat==
'''
Hogyan működik a FlexRay protokollban az átmeneti zavarok kiszűrésére alkalmazott többségi szavazásos mintavételezési rendszer?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_flexrayszavaz.png]]
 
Bitidőn belül minden node többször mintavételezi RxD-t. A legutolsó 5 mintát felhasználva többségi szavazással dönti el az eredményt. A vevő a bitidő közepén lévő szavazott értéket fogadja el bit logikai értéknek.
}}

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga

2016-06-07T14:56:10Z

Mendlik András: /* 8. feladat */

__NOTOC__
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}

A 2014.06.05. vizsga feladatai.

==1. feladat==
'''
4 nyúlásmérő bélyegből álló távoli hídkapcsolást áramgenerátorosan szeretnénk táplálni. Rajzolja le a referenciafeszültséggel és ''sense'' ellenállással megvalósított kapcsolást!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_áramgenhíd.png]]
}}

==2. feladat==
'''
Hogyan valósítható meg FPGA-ban tetszőleges 5 változós logikai függvény LUT4 és multiplexerek segítségével?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]
}}

==3. feladat==
'''
Írjon 4 jellemzőt, ami alkalmassá teszi a hagyományos DSP-ket (NEM javított hagyományos DSP, NEM VLIW, hanem hagyományos DSP) a FIR szűrés alapművelete, a konvolúció gyors elvégzésére, és nem jellemző a mikrokontrollerekre!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Független címaritmetika (cirkuláris puffer támogatása)

MAC: multiply and accumulate

Hardware támogatott ciklusszervezés
Nagyobb pontosság-> a szóhossz növelése
}}

==4. feladat==
'''
Rajzolja fel egy 12 bites pipeline subranging ADC blokkvázlatát! Karikázza be a pipeline-hoz szükséges elemeket (és csak azokat)!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_pipesubadc.png]]
Bekarikázandó: második '''S/H''' és '''buffer'''
}}

==5. feladat==
'''
Rajzolja fel az R-2R létra alapú, referenciafeszülség felhasználásával áram kimenetet előállító DA átalakítót!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_R-2R-fesz-áram.png]]
}}

==6. feladat==
'''
Hogyan valósítana meg digitális potenciométert string típusú DA átalakítóval? Rajzolja fel! Minimum hány ellenállásra van szükség, ha 0,2%-os felbontást szeretnénk?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_feszkimstringdac.png]]
 
0,2% pontosság eléréséhez (a teljes skálát 500 egyenlő részre osztjuk) 9 bitre van szükségünk. Ehhez <math>2^9</math> ellenállás kell.
}}

==7. feladat==
'''
Rajzolja le a lineáris interpoláló szűrő átviteli függvényét a 0..fs,új tartományban. Az interpolálás aránya K=4. Adja meg az átvitelt fs,új/4K, fs,új/2K, fs,új/K és fs,új-fs,új/4K frekvenciákon!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_interpol.png]]
 
Az adott frekvenciákon az átvitel rendre: K, 0, 0, K
 
Ez nem a lineáris interpoláló szűrő rajza/leírása! Az sinc2 szerint változik, később berakom a helyes ábrát.
}}

==8. feladat==
'''
Egy lineárfázisú FIR aluláteresztő szűrőt milyen paraméterekkel specifikálna? Rajzolja le, jelölje a nevezetes pontokat és nevezze meg a paramétereket.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_aász.png]]
A1: minimális erősítés áteresztéskor
A2: maximális erősítés elnyomáskor
f1,f2: a letörésnek ezen frekvenciák között kell megtörténnie
ha f<f1 akkor A>A1 és ha f>f2 akkor A<A2
Az átvitelnek felső korlátot definiálni csak elnyomáskor szabad! (magasabb fokú szűrők túllövése miatt)
}}

==9. feladat==
'''
A NiCD, LiMetal, ólom akkumulátorok közül melyekre jellemző?
* memóriaeffektus
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db)
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db)
* legkisebb önkisülés (csak 1 db)
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
* memóriaeffektus - NiCd
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db) -
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db) - LiMetal
* legkisebb önkisülés (csak 1 db) - LiMetal
}}

==10. feladat==
'''
Hogyan működik a FlexRay protokollban az átmeneti zavarok kiszűrésére alkalmazott többségi szavazásos mintavételezési rendszer?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_flexrayszavaz.png]]
 
Bitidőn belül minden node többször mintavételezi RxD-t. A legutolsó 5 mintát felhasználva többségi szavazással dönti el az eredményt. A vevő a bitidő közepén lévő szavazott értéket fogadja el bit logikai értéknek.
}}

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga

2016-06-07T14:53:28Z

Mendlik András: /* 8. feladat */

__NOTOC__
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}

A 2014.06.05. vizsga feladatai.

==1. feladat==
'''
4 nyúlásmérő bélyegből álló távoli hídkapcsolást áramgenerátorosan szeretnénk táplálni. Rajzolja le a referenciafeszültséggel és ''sense'' ellenállással megvalósított kapcsolást!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_áramgenhíd.png]]
}}

==2. feladat==
'''
Hogyan valósítható meg FPGA-ban tetszőleges 5 változós logikai függvény LUT4 és multiplexerek segítségével?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]
}}

==3. feladat==
'''
Írjon 4 jellemzőt, ami alkalmassá teszi a hagyományos DSP-ket (NEM javított hagyományos DSP, NEM VLIW, hanem hagyományos DSP) a FIR szűrés alapművelete, a konvolúció gyors elvégzésére, és nem jellemző a mikrokontrollerekre!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Független címaritmetika (cirkuláris puffer támogatása)

MAC: multiply and accumulate

Hardware támogatott ciklusszervezés
Nagyobb pontosság-> a szóhossz növelése
}}

==4. feladat==
'''
Rajzolja fel egy 12 bites pipeline subranging ADC blokkvázlatát! Karikázza be a pipeline-hoz szükséges elemeket (és csak azokat)!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_pipesubadc.png]]
Bekarikázandó: második '''S/H''' és '''buffer'''
}}

==5. feladat==
'''
Rajzolja fel az R-2R létra alapú, referenciafeszülség felhasználásával áram kimenetet előállító DA átalakítót!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_R-2R-fesz-áram.png]]
}}

==6. feladat==
'''
Hogyan valósítana meg digitális potenciométert string típusú DA átalakítóval? Rajzolja fel! Minimum hány ellenállásra van szükség, ha 0,2%-os felbontást szeretnénk?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_feszkimstringdac.png]]
 
0,2% pontosság eléréséhez (a teljes skálát 500 egyenlő részre osztjuk) 9 bitre van szükségünk. Ehhez <math>2^9</math> ellenállás kell.
}}

==7. feladat==
'''
Rajzolja le a lineáris interpoláló szűrő átviteli függvényét a 0..fs,új tartományban. Az interpolálás aránya K=4. Adja meg az átvitelt fs,új/4K, fs,új/2K, fs,új/K és fs,új-fs,új/4K frekvenciákon!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_interpol.png]]
 
Az adott frekvenciákon az átvitel rendre: K, 0, 0, K
 
Ez nem a lineáris interpoláló szűrő rajza/leírása! Az sinc2 szerint változik, később berakom a helyes ábrát.
}}

==8. feladat==
'''
Egy lineárfázisú FIR aluláteresztő szűrőt milyen paraméterekkel specifikálna? Rajzolja le, jelölje a nevezetes pontokat és nevezze meg a paramétereket.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_aász.png]]
* A1: minimális erősítés áteresztéskor
* A2: maximális erősítés elnyomáskor
* f1,f2: a letörésnek ezen frekvenciák között kell megtörténnie
* ha f<f1 akkor A>A1 és ha f>f2 akkor A<A2
* Az átvitelnek felső korlátot definiálni csak elnyomáskor szabad! (magasabb fokú szűrők túllövése miatt)
}}

==9. feladat==
'''
A NiCD, LiMetal, ólom akkumulátorok közül melyekre jellemző?
* memóriaeffektus
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db)
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db)
* legkisebb önkisülés (csak 1 db)
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
* memóriaeffektus - NiCd
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db) -
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db) - LiMetal
* legkisebb önkisülés (csak 1 db) - LiMetal
}}

==10. feladat==
'''
Hogyan működik a FlexRay protokollban az átmeneti zavarok kiszűrésére alkalmazott többségi szavazásos mintavételezési rendszer?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_flexrayszavaz.png]]
 
Bitidőn belül minden node többször mintavételezi RxD-t. A legutolsó 5 mintát felhasználva többségi szavazással dönti el az eredményt. A vevő a bitidő közepén lévő szavazott értéket fogadja el bit logikai értéknek.
}}

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga

2016-06-07T14:44:23Z

Mendlik András: /* 7. feladat */

__NOTOC__
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}

A 2014.06.05. vizsga feladatai.

==1. feladat==
'''
4 nyúlásmérő bélyegből álló távoli hídkapcsolást áramgenerátorosan szeretnénk táplálni. Rajzolja le a referenciafeszültséggel és ''sense'' ellenállással megvalósított kapcsolást!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_áramgenhíd.png]]
}}

==2. feladat==
'''
Hogyan valósítható meg FPGA-ban tetszőleges 5 változós logikai függvény LUT4 és multiplexerek segítségével?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]
}}

==3. feladat==
'''
Írjon 4 jellemzőt, ami alkalmassá teszi a hagyományos DSP-ket (NEM javított hagyományos DSP, NEM VLIW, hanem hagyományos DSP) a FIR szűrés alapművelete, a konvolúció gyors elvégzésére, és nem jellemző a mikrokontrollerekre!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Független címaritmetika (cirkuláris puffer támogatása)

MAC: multiply and accumulate

Hardware támogatott ciklusszervezés
Nagyobb pontosság-> a szóhossz növelése
}}

==4. feladat==
'''
Rajzolja fel egy 12 bites pipeline subranging ADC blokkvázlatát! Karikázza be a pipeline-hoz szükséges elemeket (és csak azokat)!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_pipesubadc.png]]
Bekarikázandó: második '''S/H''' és '''buffer'''
}}

==5. feladat==
'''
Rajzolja fel az R-2R létra alapú, referenciafeszülség felhasználásával áram kimenetet előállító DA átalakítót!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_R-2R-fesz-áram.png]]
}}

==6. feladat==
'''
Hogyan valósítana meg digitális potenciométert string típusú DA átalakítóval? Rajzolja fel! Minimum hány ellenállásra van szükség, ha 0,2%-os felbontást szeretnénk?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_feszkimstringdac.png]]
 
0,2% pontosság eléréséhez (a teljes skálát 500 egyenlő részre osztjuk) 9 bitre van szükségünk. Ehhez <math>2^9</math> ellenállás kell.
}}

==7. feladat==
'''
Rajzolja le a lineáris interpoláló szűrő átviteli függvényét a 0..fs,új tartományban. Az interpolálás aránya K=4. Adja meg az átvitelt fs,új/4K, fs,új/2K, fs,új/K és fs,új-fs,új/4K frekvenciákon!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_interpol.png]]
 
Az adott frekvenciákon az átvitel rendre: K, 0, 0, K
 
Ez nem a lineáris interpoláló szűrő rajza/leírása! Az sinc2 szerint változik, később berakom a helyes ábrát.
}}

==8. feladat==
'''
Egy lineárfázisú FIR aluláteresztő szűrőt milyen paraméterekkel specifikálna? Rajzolja le, jelölje a nevezetes pontokat és nevezze meg a paramétereket.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_aász.png]]
 
A1: minimális erősítés áteresztéskor <br\>
A2: maximális erősítés elnyomáskor <br\>
f1,f2: a letörésnek ezen frekvenciák között kell megtörténnie <br\>
ha f<f1 akkor A>A1 és ha f>f2 akkor A<A2 <br\>
Az átvitelnek felső korlátot definiálni csak elnyomáskor szabad! (magasabb fokú szűrők túllövése miatt)
}}

==9. feladat==
'''
A NiCD, LiMetal, ólom akkumulátorok közül melyekre jellemző?
* memóriaeffektus
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db)
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db)
* legkisebb önkisülés (csak 1 db)
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
* memóriaeffektus - NiCd
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db) -
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db) - LiMetal
* legkisebb önkisülés (csak 1 db) - LiMetal
}}

==10. feladat==
'''
Hogyan működik a FlexRay protokollban az átmeneti zavarok kiszűrésére alkalmazott többségi szavazásos mintavételezési rendszer?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_flexrayszavaz.png]]
 
Bitidőn belül minden node többször mintavételezi RxD-t. A legutolsó 5 mintát felhasználva többségi szavazással dönti el az eredményt. A vevő a bitidő közepén lévő szavazott értéket fogadja el bit logikai értéknek.
}}

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga

2016-06-07T14:41:21Z

Mendlik András: /* 7. feladat */

__NOTOC__
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}

A 2014.06.05. vizsga feladatai.

==1. feladat==
'''
4 nyúlásmérő bélyegből álló távoli hídkapcsolást áramgenerátorosan szeretnénk táplálni. Rajzolja le a referenciafeszültséggel és ''sense'' ellenállással megvalósított kapcsolást!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_áramgenhíd.png]]
}}

==2. feladat==
'''
Hogyan valósítható meg FPGA-ban tetszőleges 5 változós logikai függvény LUT4 és multiplexerek segítségével?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]
}}

==3. feladat==
'''
Írjon 4 jellemzőt, ami alkalmassá teszi a hagyományos DSP-ket (NEM javított hagyományos DSP, NEM VLIW, hanem hagyományos DSP) a FIR szűrés alapművelete, a konvolúció gyors elvégzésére, és nem jellemző a mikrokontrollerekre!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Független címaritmetika (cirkuláris puffer támogatása)

MAC: multiply and accumulate

Hardware támogatott ciklusszervezés
Nagyobb pontosság-> a szóhossz növelése
}}

==4. feladat==
'''
Rajzolja fel egy 12 bites pipeline subranging ADC blokkvázlatát! Karikázza be a pipeline-hoz szükséges elemeket (és csak azokat)!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_pipesubadc.png]]
Bekarikázandó: második '''S/H''' és '''buffer'''
}}

==5. feladat==
'''
Rajzolja fel az R-2R létra alapú, referenciafeszülség felhasználásával áram kimenetet előállító DA átalakítót!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_R-2R-fesz-áram.png]]
}}

==6. feladat==
'''
Hogyan valósítana meg digitális potenciométert string típusú DA átalakítóval? Rajzolja fel! Minimum hány ellenállásra van szükség, ha 0,2%-os felbontást szeretnénk?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140605_feszkimstringdac.png]]
 
0,2% pontosság eléréséhez (a teljes skálát 500 egyenlő részre osztjuk) 9 bitre van szükségünk. Ehhez <math>2^9</math> ellenállás kell.
}}

==7. feladat==
'''
Rajzolja le a lineáris interpoláló szűrő átviteli függvényét a 0..fs,új tartományban. Az interpolálás aránya K=4. Adja meg az átvitelt fs,új/4K, fs,új/2K, fs,új/K és fs,új-fs,új/4K frekvenciákon!
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_interpol.png]]
 
Az adott frekvenciákon az átvitel rendre: K, 0, 0, K
 
Ez nem a lineáris interpoláló szűrő rajza/leírása! Az sinc^2 szerint változik, később berakom a helyes ábrát.
}}

==8. feladat==
'''
Egy lineárfázisú FIR aluláteresztő szűrőt milyen paraméterekkel specifikálna? Rajzolja le, jelölje a nevezetes pontokat és nevezze meg a paramétereket.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_aász.png]]
 
A1: minimális erősítés áteresztéskor <br\>
A2: maximális erősítés elnyomáskor <br\>
f1,f2: a letörésnek ezen frekvenciák között kell megtörténnie <br\>
ha f<f1 akkor A>A1 és ha f>f2 akkor A<A2 <br\>
Az átvitelnek felső korlátot definiálni csak elnyomáskor szabad! (magasabb fokú szűrők túllövése miatt)
}}

==9. feladat==
'''
A NiCD, LiMetal, ólom akkumulátorok közül melyekre jellemző?
* memóriaeffektus
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db)
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db)
* legkisebb önkisülés (csak 1 db)
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
* memóriaeffektus - NiCd
* legnagyobb kisütőáram (csak 1 db) -
* legnagyobb cellafeszültség(csak 1 db) - LiMetal
* legkisebb önkisülés (csak 1 db) - LiMetal
}}

==10. feladat==
'''
Hogyan működik a FlexRay protokollban az átmeneti zavarok kiszűrésére alkalmazott többségi szavazásos mintavételezési rendszer?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:Bambi_Vizsga_20140605_flexrayszavaz.png]]
 
Bitidőn belül minden node többször mintavételezi RxD-t. A legutolsó 5 mintát felhasználva többségi szavazással dönti el az eredményt. A vevő a bitidő közepén lévő szavazott értéket fogadja el bit logikai értéknek.
}}

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga

2016-06-01T20:46:48Z

Mendlik András: /* 1. feladat */

__NOTOC__
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}

A 2014.05.29. vizsga A és B csoportjának feladatai.

PDF - [[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 tavasz 1. vizsga]]

==== A megoldások még nincsenek mind benne, kérlek szerkesszétek, bővítsétek! ====

===A csoport===

==1. feladat==
'''
Írja le röviden a szuperskalár architektúra lényegét. Alkalmas-e valósidejű alkalmazások futtatására?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Párhuzamosan futtatható műveletek feltérképezése futási időben. Ugró utasítás predikció.
Nem, nem kiszámítható a futási idő.

|
}}

==2. feladat==
'''
Rajzolja le, hogyan valósítható meg FPGA-ban tetszőleges 5 változós logikai függvény LUT4 és multiplexerek segítségével.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A rendkívül jól használható FPGA-s pdf-ből:

[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]

Tehát van 2 4-4 bemenetű LUT, azaz 2 db 4 változós függvény, majd a kimenetek közül egy MUX választ, amit az 5. bemenet vezérel, tehát ez egy 5 változós függvény.
}}

==3. feladat==
'''
Feldolgozóegységekben (processzor, mikrokontroller, DSP) milyen alapvető lehetőségek vannak a sebesség növelésére? Soroljon fel legalább 3-at! A javított hagyományos DSP-k ezek közül melyikben tudnak többet, mint a hagyományos DSP-k?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Sebesség növelés
* órajel növelés
* több feldolgozó egység
* pipeline

Javított hagyományos DSP
* szélesebb regiszterek
* több műveletvégző egység
* SIMD (Single Instruction Multiple Data)
}}

==4. feladat==
'''
Rajzolja fel a Szigma-Delta AD átalakító blokkvázlatát. (Nem csak a modulátorét, hanem az egészet.) Jelölje be rajta minden egyes blokk be és kimenetén, hogy analóg vagy digitális-e a jel, ha digitális, akkor mekkora a mintavételi frekvencia és a bitszám.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tantárgyi pdf 61. oldal:

[[File:bambi_vizsga_20140529_szigmadeltaadcblokk.png]]
}}

==5. feladat==
'''
Rajzoljon áram kimenetű string (lánc) DA átalakítót. N bites átalakítóhoz hány ellenállás és hány kapcsoló kell?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tantárgyi pdf 75. oldal:

[[File:bambi_vizsga_20140529_stringdac.png]]

2N-1 ellenállás és kapcsoló szükésges
}}

==6. feladat==
'''
Egy mikrokontrollerben lévő ADC THD+N-jét szeretnénk mérni. Hogyan tenné? Adja meg a mérési elrendezést, mi a gerjesztés, mit mérsz, mit számítasz. Adja meg a THD+N képletét, és a betűk jelentését.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
72. oldal:
[[File:bambi_vizsga_20140529_thdn.png]]
}}

==7. feladat==
'''
Rajzolja le a lineáris interpoláló szűrő átviteli függvényét a 0..fs,új tartományban. fs,régi és fs,új aránya K=3.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|
}}

==8. feladat==
'''
Egy lineárfázisú FIR aluláteresztő szűrőt milyen paraméterekkel specifikálna? Rajzolja le, jelölje a nevezetes pontokat és nevezze meg a paramétereket.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|
}}

==9. feladat==
'''
CAN protokoll hogyan gondoskodik arról, hogyha egy csomópont hibát érzékel, akkor az az üzenet a többi csomópont számára is hibás legyen?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|
}}

==10. feladat==
'''
FlexRay milyen busztopológiát használ, hogy hibatűrő legyen? Rajzoljon le egy ilyen topológiát, és írja le, mi biztosítja a hibatűrő viselkedést.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|
}}

===B csoport===

==1. feladat==
'''
Rajzolja fel egy DDS rendszer blokkvázlatát. Jelölje be a tipikus bitszámokat. Mekkora a kimeneti frekvencia, ha az órajel frekvenciája fc, a fázisregiszter M bites, a delta fázisregiszter tartalma pedig K? Mekkora a frekvencia felbontás?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
[[File:bambi_vizsga_20140529_dds.png]]
}}

==2. feladat==
'''
Mi az alapvető követelmény az FPGA-ban egy logikai cellával szemben?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|
}}

==3. feladat==
'''
Adjon meg az alábbi kód alapján két olyan tulajdonságot, amely DSP-kre jellemző.
MX0 = DM(I0, M1); MY0 = PM(I4, M5);
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|
}}

==4. feladat==
'''
Rajzolja le a MagAmp erősítőt tartalmazó 3 bites Bit-per-stage ADC blokkvázlatát és a MagAmp fokozat kapcsolását.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
PDF 69. oldal

[[File:bambi_vizsga_20140529_bpsadc.png]]
[[File:bambi_vizsga_20140529_magamp.png]]
}}

==5. feladat==
'''
Hány ellenállás szükséges, ha 14 bites Kelvin-Varley típusú ADC-t szeretnénk 7+7 bites felosztással, vagy lánc típusút felosztás nélkül.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Dabóczi jegyzete alapján a Kelvin-Varley osztóval 27+27=28=256 ellenállás, lánc típussal pedig 214=16384 szükséges.

Érdekesség, hogy a KV osztónál úgy érhetünk el minimális alkatrész számot, hogy egyenlően osztjuk el a biteket a két fokozat között, ahogy a feladatban is történt.
}}

==6. feladat==
'''
Mikrokontroller belső ADC-jét mérjük. Hogyan határozná meg a SINAD-ot? Mérési elrendezés, mi a gerjesztés, mit mérünk, mit számítunk. Adja meg a SINAD definícióját egy képlettel, és a betűk jelentését.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája ill. számos egyéb paramétere meghatározható. (Labor 2 7. mérés segédlete)

Mivel nekünk most a zaj és a torzulás lényeges, ezért a kimeneti adatsort Fourier-transzformáljuk (FFT/DFT). Célszerű szinuszjellel gerjeszteni, mert egyszerű a spektruma. Más periodikus jelekkel elméletben ugyanaz jön ki, de gyakorlatilag csak zavarnának a felharmonikus komponenseik. Ahhoz, hogy a hisztogramunk a tényleges helyzetet tükrözze, egész számú periódust kell mintavételezni, koherens mintavételezés szükséges, a következő összefüggés szerint:

<math>f_i=\frac{J}{M} f_s</math>, ahol M a minták száma, J a mintavett periódusoké, fi a jel frekvenciája, fs pedig a mintavételi frekvencia.

Illetve a pontos méréshez fontos még, hogy az átalakító legyen kivezérelve (FS közelében), de ne legyen túlvezérelve (ne vágja le a szinuszt).

FFT-vel meghatározzuk a spektrumot (ha a kontroller nem képes FFT-re, akkor a mintákatból Matlabban megoldható). Az alapharmonikus a jel frekvenciájánál adott '''A''' jelszintű, ez a legnagyobb tüske. A többi harmonikus a jel felharmonikusai (distortion, '''Hi''') és a zaj (noise, '''Ni'''). A SINAD számítása innen:

<math>SINAD=\frac{A}{\sqrt{\sum\limits_{N}{H_i^2}+\sum\limits_{M}{N_i^2}}}</math>

Az említett Labor 2 jegyzetben van bonyolultabb képlet is, de szerintem ez elég így.

Definíció szerint a SINAD (SIgnal-to-Noise And Distortion ratio) megadja a jelteljesítmény, valamint a zaj és a harmonikusok együttes teljesítményének az arányát.
}}

==7. feladat==
'''
Mi a hatása a DAC kimenetén a ZOH-nak, hogyan módosul a jel spektruma. Adja meg a jel spektrumát ZOH nélkül és ZOH-hal. Jelölje be az f tengelyen a karakterisztikus pontokat, pl. fs. Adja meg a ZOH átviteli függvényét.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<big>Nulladrendű tartó hatása
</big>A DA átalakító a kimenetén a diszkrét értéknek megfelelő feszültségszintet a következő mintavételi időpontig tartja. Ezt hívják nulladrendű tartónak. Ezáltal a kimenet lépcsős lesz. Ez a lépcsősség abból ered, hogy a kimenet csak adott időpillanatokban változik, tehát ez nem a kvantáló hatása. (Természetesen a kvantáló miatt is csak diszkrét feszültségszintek jelenhetnek meg, de a két hatás egymástól független.) A nulladrendű tartó hatása modellezhető úgy, hogy a diszkrét jelsorozat konvolválódik egy analóg négyszög ablakkal, melynek a szélessége a mintavételi idő. A diszkrét jel spektruma a négyszög ablak spektrumával (sinc) szorzódik. A sinc leszívási pontjai a mintavételi frekvencia egész számú többszöröseinél vannak. Megjelennek az ismétlődő spektrumok a sinc oldalhullámainak csillapításával. A sinc főhulláma az alap spektrumban is mérhető torzítást okoz. Ahol ez gond, ott általában a nulladrendű tartó átviteli függvényét kompenzálják, mielőtt a DA-ra kerülne a jel.

[[File:bambi_vizsga_20140529_zoh.png]]
}}

==8. feladat==
'''
Háromszorozó interpoláló szűrő működése. Milyen műveleteket milyen sorrendben végez. Rajzolja le a szűrő specifikációját. (fs,új; fs,régi)
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|
}}

==9. feladat==
'''
SPI rajz: 1 master, 3 slave, 1 slaveselect. Jelölje a jelvezetékek elnevezéseit az adott egység szempontjából.
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az 1 slave select jel szerintem slave eszközönként értendő, tehát összesen 3 jelre van szükség. Ha 1 közös select jel lenne, akkor az összes slave egyszerre vezérelné a ''MISO'' vonalat, ami, mivel aktív meghajtású, eltérő jelszinteknél (eltérő kiírt bitnél) keresztbehajtást okozna. Ez pedig hajlamos lenne a slave eszközök SPI interfészének elégetésére.

Az adott egység szempontjából szokás MISO helyett SO-nak, mint ''Serial Output'', és MOSI helyett hasonlóan SI-nek nevezni a vezetékeket '''a slave egységen''', a masteren pedig értelemszerűen '''fordítva''', a feladat így kéri.
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slave.png]]

Ellenben, ha tényleg csak egy slave select van, lehetséges, hogy '''daisy chain'''-ben vannak a slave-ek, tehát a MISO a masterről megy az egyik outputjára, az ő inputjára a következő outputja és így tovább. Így tényleg csak egy select kell és működőképes a rendszer, de a vadonban nem láttam még olyan eszközt, ahol ennek értelme is lenne.

[[File:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slavev2.png]]
}}

==10. feladat==
'''
FlexRay hogyan biztosítja a byte szintű órajel szinkronizációt?
'''
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
FlexRay diasor #20

[[File:bambi_vizsga_20140529_flexraybitsync.png]]
}}

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Laboratórium 2 - ZH, 2004 tavasz

2016-05-09T13:11:48Z

Mendlik András: /* 10. Állapotteres szabályozás */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Erősítő kapcsolás==

Adott az alábbi kapcsolás:

[[File:Labor2_ZH_2004_ábra1.jpg|400px]]

Az elemek értékei: C = 68 nF, R1 = 16 kOhm, R2 = 190 kOhm, R3 = 18 kOhm

Határozza meg a kapcsolás feszültségerősítését 10 kHz-es bemenőfeszültség esetén!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

<math> A_u=-\frac{R_2}{|R_1+\frac{1}{j\omega C}|} </math>

<math> \left| \frac{1}{j\omega C} \right| =\frac{1}{2\pi fC}=234 \; \Omega</math>

<math> 234 \; \Omega << R_1</math>

<math> A_{u,10kHz}=-\frac{190k}{16k}=-11,87</math>

}}

Határozza meg R3 optimális értékét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

<math> R_3=R_1 \times R_2 = 14,757 \; k\Omega </math>

}}

==2. NYÁK tervezés==
A NYÁK-tervező programok milyen nézetben (alul/felül) ábrázolják a NYÁK-rétegeket? (A legalsó réteget honnan látja a tervező: felülről, a felső réteg felől, vagy alulról?)

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

Általában felülnézetből. Néhány program lehetőséget ad arra, hogy az elkészült NYÁK-ot forgassuk és minden irányból megszemléljük.

}}

Mi a Gerber-file?

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

A gyártósorok közvetlen vezérlésére szolgáló fájltípus. Ez az egyik legelterjedtebb fájltípus erre a célra.

}}

Soroljon fel három NYÁK-tervezési ökölszabályt!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

*A vezetékeink legyenek 8 mil-nél vastagabbak.
*A tápvezetékek legyenek a jelvezetékeknél 4-5-ször vastagabbak.
*Lehetőleg ne használjunk 0,6 mm-nél vékonyabb furatokat.
*A furatok szélesebbek legyenek, mint a beléjük helyezendő alkatrészlábak (0,1-0,2 mm-rel).
*A panel széléhez 1 raszternél közelebb ne tegyünk furatot.
*A vezetéket ne derékszögben, hanem csak 135°-ban hajlítsuk.
*Használjunk szabványos furatátmérőket.

}}

Mi a via és a pin?

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

*Via: Két vezetékezési réteg között fémes kontaktust teremtő furat.
*Pin: Pinnek nevezzük egy huzalozás végpontját a kapcsolási rajzon és a huzalozási rajzon egyaránt. Általában ez egy alkatrészláb szokott lenni, de lehet akár egy mérőpont is.

}}

==3. Hálózati szűrő==

Egy hálózati szűrő kapcsolási rajza az alábbi ábrán látható:

[[File:Labor2_ZH_2004_ábra2.jpg|350px]]

Adja meg a szűrő aszimmetrikus zavarjelre vonatkozó érvényes modelljét! Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását aszimmetrikus zavarjelekre!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

* Aszimmetrikus <math>\longrightarrow</math> közös módusú
* <math>C_x</math> rövidre van zárva
* A két tekercs párhuzamosan van kapcsolva, vasmagjuk közös <math>\longrightarrow</math> 1db L induktivitású, dupla vezetékvastagságú tekercsként modellezhető
* A két <math>C_y</math> az <math>U_{szOUT}</math> és a föld közé párhuzamosan van kapcsolva <math>\longrightarrow</math> <math> 2 \cdot C_y</math>

:<math>A_{uk}= \frac{\frac{1}{s2C_y}}{\frac{1}{s2C_y}+sL} = \frac{1}{1+s^22C_yL}</math>

:Tehát a szűrő aszimmetrikus zavarjelekre vonatkozó csillapítása:

:<math> \frac{1}{A_{uk}}=1+s^22C_yL </math>

}}

==4. Hall-szondás árammérő==

Írja le a váltakozó áramú árammérő lakatfogó és egyenáramon is használható Hall-szondás árammérő lakatfogó működési elvét!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

A lakatfogó egy olyan áramváltónak tekinthető, melynek primer tekercse 1 menetszámú. Ez az a vezeték melynek áramát mérni szeretnénk. A szekunder tekercs pedig egy zárt, de egy ponton nyitható vasmagra van csévélve. Az I áram a vezetékre koncentrikus H mágneses térerősséget kelt, ami közegben azonos irányú B mágneses indukciót hoz létre, amely a szekunder tekercsben feszültséget indukál - RAJZ!

<math> \frac{N_2}{N_1}=\frac{I_1}{I_2} \longrightarrow N_2=\frac{I_1}{I_2} \longrightarrow I_1=N_2 \cdot I_2</math>

A Hall-szondás műszer azon elven alapszik, hogyha egy félvezetőben áram folyik, arra merőlegesen pedig mágneses tér van, akkor mindezekre merőlegesen a szonda két lapja között feszültség esik - RAJZ! A Hall-feszültség: <math> U \sim B\cdot I </math>

}}

==5-6. Mérőerősítő==

Az alábbi ábrán egy mérőerősítő elvi kapcsolási rajza látható.

[[File:Labor2_ZH_2004_ábra3.jpg|350px]]

Az ellenállások adatai:

:<math>R_{11} = R_{12} = 10 \; k\Omega</math>

:<math>R_{21} = R_{22} = 490 \; k\Omega</math>

:<math>h = 0,1 \%</math> - Az ellenállások tűrése

Az erősítő adatai:

:<math>A_{us0} = 100 \; {V \over mV}</math>

:<math>E_{kv,min} = 100 \;dB</math>

:<math>f_2 = 10 \; MHz</math> - Az egységnyi erősítéshez tartozó határfrekvencia

:<math>\varphi = 45^{\circ}</math> - Fázistartalék

Határozza meg a fenti kapcsolás:
*(a) eredő szimmetrikus feszültségerősítését
*(b) az erősítés statikus hibáját
*(c) közös feszültségerősítését
*(d) eredő (-3 dB-es) felső határfrekvenciáját!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

Eredő szimmetrikus feszültségerősítés:

<math> A_U = - \frac{R_{21}}{R_{11}} = -49 </math>

Erősítés statikus hibája:

<math> h_S=|h_{R_1}|+|h_{R_2}|+|h_H|=2\cdot 0,001+\frac{1}{H_o} = 0,002+0,00001 = 0,00201</math>

<math> H_o = A_o \cdot {\beta}_o = 10^5 \cdot \frac{R_{21}}{R_{21}+R_{11}} \longrightarrow \frac{1}{H_o} \approx 10^{-5} </math>

Közös feszültségerősítés:

<math> E_{Uk} = 100 \; dB </math>

<math> A_{Us} = 10^5 = 20 \cdot \log_{10} \left( 10^5 \right) \; dB= 100 \; dB</math>

<math>E_{Uk} = A_{Us} - A_{Uk} \longrightarrow A_{Uk} = A_{Us} - E_{Uk} = 100 \; dB - 100 \; dB = 0 \; dB</math>

Eredő (-3 dB-es) felső határfrekvencia:

<math> f_e = f_2 \cdot (1+H_o) \approx 10 \; MHz \cdot 10^5 = 1 \; THz </math>

}}

Határozza meg a domináns pólus törésponti frekvenciáját úgy, hogy a visszacsatolt erősítő amplitudómenete maximálisan lapos legyen!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

<math> Q=\frac{1}{\sqrt{2}}</math>

<math> \frac{\omega_2}{\omega_1}=2 \cdot H_o \longrightarrow \omega_1=\frac{\omega_2}{2 \cdot H_o} = 51 \; \frac{rad}{s} </math>

}}

Határozza meg az erősítő kimeneti feszültségének várható szélső értékeit, ha az erősítő előzőleg ki lett ofszetelve, és az erősítő bemeneteire a következő feszültségeket kapcsoljuk:

<math>U_1 = 998 \; mV</math>

<math>U_2 = 1002 \; mV </math>

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

<math> U_{min}=\left( \frac{U_2-U_1}{2} \right) \cdot A_{Us} \cdot (1-|h_S|) + \left( \frac{U_2+U_1}{2} \right) \cdot A_{Uk} \approx 200,598 \; V </math>

<math> U_{max}=\left( \frac{U_2-U_1}{2} \right) \cdot A_{Us} \cdot (1 + |h_S|) + \left( \frac{U_2+U_1}{2} \right) \cdot A_{Uk} \approx 201,402 \; V </math>

}}

==7. A/D átalakító==

Adja meg egy A/D átalakító SINAD paraméterének számítási módját az idő és frekvenciatartományban!

Definiálja az összefüggésben szereplő mennyiségeket! Hasonlítsa össze a két számítási módszert!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

Időtartomány:

<math> SINAD = 10 \cdot \log_{10} \left( \frac{ \frac{A2}{2} }{ e_{RMS}^2 } \right)</math>

<math> e_{RMS}^2 = \frac{1}{M} \cdot \sum_{n=0}^{M-1} \left[ y(n) - x(n) \right]^2 </math>

Frekvenciatartomány (J - alapharmonikus):

<math> SINAD = 10 \cdot \log_{10} \left( \frac{|Y[J]|^2}{\sum_{k=1, k=J}^{M/2-1}\limits \left(Y[k] \right)^2+\frac{1}{2} \cdot |Y[M/2]|^2} \right)</math>

}}

==8. Fáziszárt hurok==

Fáziszárt hurkok esetében mit értünk befogási és követési tartomány alatt? Rajzoljon fel egy mérési elrendezést, amellyel meghatározhatja a befogási és követési tartományt!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

[[File:Labor2_ZH_2004_ábra4.jpg|300px]]

<math>2 \Delta \omega_H</math> - '''Követési tartomány''' (HOLD-IN): Az a frekvenciatartomány, amelyen belül a PLL követni képes a bemeneti jel fázisát, miközben a bemeneti frekvencia az <math>\omega_0</math> frekvenciától távolodik. Ezt a követési tartományt a hurokelemek telítésbe jutása korlátozza.

<math>2 \Delta \omega_P</math> - '''Befogási tartomány''' (PULL-IN): Az a frekvencia tartomány, amelyen belülre kerülve a PLL képes elérni a fáziszárt állapotot.

[[File:Labor2_ZH_2004_ábra5.jpg|500px]]

}}

==9. Szemábra==

Mit értünk szemábra alatt? Rajzoljon le egy tipikus szemábrát! Mitől "szűkül" be egy szemábra?

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

Amennyiben az átviteli csatorna nem ideális, az elemi jel időfüggvénye torzulni fog. Ennek eredménye, hogy az egyes mintavételi helyeken nem csak az adott elemi jelnek lesznek hozzájárulása.

Az ISI és a zaj az oszcilloszkópon láthatóvá tehető, ha a vett jelet 1/Tb vízszintes eltérítési sebességgel ábrázoljuk.

Torzítatlan jelalak esetén a vett jel valamennyi Tb időtartamú szakaszát egymásra rajzoljuk, akkor nyitott szemet kapunk. Torzított esetben nem pontosan a +1 és -1 ponton halad át a jel, így a szem beszűkül, nehezebb lesz a jel detektálása.

[[File:Labor2_ZH_2004_ábra6.jpg|900px]]

}}

==10. Állapotteres szabályozás==

Adott egy folytonos idejű szakasz állapotteres leírása:

[[File:Labor2_ZH_2004_ábra7.jpg|500px]]

A szakaszt <math>u=-Kx</math> állapot-visszacsatolással kompenzáljuk, ahol K = [2 4]. Adja meg a szakasz és a zárt szabályozási kör sajátértékeit (pólusait)! Stabil-e a szakasz, illetve a zárt rendszer?

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

A szakasz karakterisztikus egyenlete:

<math> \varphi (s) = det [sI-A] = \left[ \begin{array}{cc} s+1 & -2 \\ -1 & s \end{array} \right]</math> <math>= s^2+s-2=(s-1)\cdot(s+2)=0 </math>

Melynek gyökei a szakasz pólusai (sajátértékek), azaz <math>s_1=1</math> és <math>s_2=-2</math>. Mivel <math>s_1</math> valós része pozitív, ezért a szakasz instabil.

A zárt rendszer állapotegyenlete <math>u=-Kx</math> behelyettesítés után:

<math> \dot{x}=(A-B K)\cdot x </math>

<math> y= C \cdot x </math>

A zárt rendszer sajátértékeit az (A-BK) mátrix sajátértékei adják:

<math> (A-BK)= \left[ \begin{array}{cc} -3 & -2 \\ 1 & 0 \end{array} \right] </math>

<math> \varphi_c(s) = det[sI-(A-B K)] = \left[ \begin{array}{cc} s+3 & 2 \\ -1 & s \end{array} \right] =s^2+3s+2=(s+1)(s+2) </math>.

Azaz a pólusok -1 és -2, melyek negatív valós résszel rendelkeznek, így a rendszer stabil.

}}

==11. Hőmérséklet-szabályozás==

Vázolja fel a digitális hőmérséklet-szabályozási kör blokkvázlatát! Tüntesse fel a jelek elnevezését, jellegét és dimenzióját!

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=

[[File:Labor2_ZH_2014_ábra8.JPG|600px]]

A jelek elnevezései és dimenziói:
*<math>r</math> - Alapjel <math>[C^{\circ}]</math>
*<math>u</math> - Vezérlőjel <math>[V]</math>
*<math>u_{k}</math> - Korlátozott vezérlőjel <math>[V]</math>
*<math>\vartheta</math> - Hőmérséklet <math>[C^{\circ}]</math>

}}

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Gazdaságpolitika

2016-04-30T21:13:18Z

Mendlik András:

{{Tantárgy
|nev=Gazdaságpolitika
|kredit=2
|tárgykód=BMEGT35A003
|tanszék=GTK-ÜTI
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|jelenlét= nem kötelező
|minmunka=semmi
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A003/
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6545
}}

Kimondottan kellemes tárgy, nem túl nehéz, aki képben van a gazdasági eseményekkel és van is véleménye a témáról, az könnyen tud bejárás nélkül is 4-es 5-öst kapni. Ha érdekel a téma, érdemes bejárni, mert az óraszámhoz képest átfogó ismereteket szerezhet a hallgató a modern piacgazdaság működéséről. Az órákon sok történet, összefüggés elhangzik, ezek szintén érdekesek. Az előadó láthatóan arra próbálja rávenni a hallgatókat, hogy tudatosan szemléljék a körülöttük lévő világot, és próbáljanak saját véleményt is alkotni róla.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Nem kötelező az órai részvétel.
*'''NagyZH:''' A 14. héten van 1 db ZH a tárgyból. Mindenki kap egy A4-es lapot, amin van 3 vagy 4 cím. Egyikről kell írni egy fogalmazást. Mindig van 1-2 cím, ami válsággal illetve válsággazdaságtannal kapcsolatos.

==Tematika (nem teljes)==

A tárgyhonlapon megtalálhatóak az előadások diái.

* Szemelvények a gazdaságtörténelemből
* Globalizáció, előnyök és hátrányok
* Főbb gazdaságpolitikai eszmék (monetarizmus, keynesianizmus stb.)
* Európa gazdasága a II.vh után
* IMF-Világbank-EU alapítása és szervezetei, feladata
* Magyarország gazdasága a szocializmusban
* Magyarország gazdasága a rendszerváltás idején
* Magyarország gazdasága napjainkban
* Válságok a világgazdaság történetében (kiemelten a 2008-as válság)

==Segédanyagok==

* [[Media:GazdPol.pdf|Kidolgozott tételek]] - Nem szükséges a tárgy teljesítéshez, de akit érdekel a téma annak érdekes olvasnivaló.
* Az utóbbi években előforduló címek (bővítendő):
** IMF-EU és Magyarország 2008-2012
** Magyar egészségügy és oktatás a rendszerváltás után
** 1-1 Előadáson tárgyalt ország gazdasági rendszerének bemutatása (pl: Japán, Franciaország, USA)
** Nyugdíj- és egészségügyi gazdaságpolitikai döntések Magyarországon
** USA - Németország - Szingapúr gazdaságpolitikai dilemmái
** Magyarország gazdaságpolitikai gondjainak különböző értékhordozójú magyarázatai
*2013.05.14 ZH:
**1. Stabilizációs gazdaságpolitikák. Fogalmak, definíciók, ország esetek. \Tárgyszerűséget maximalizáló esszé feladat\
**2. EU-IMF-Magyarország 2008-2013 \Szubjektivitást minimalizáló esszé feladat\
**3. Globalizáció, szuperkapitalizmus, nemzeti gazdaságpolitikák. Új fejlemények a gazdasági és pénzügyi világválság idején. \Objektivitást maximalizáló esszé feladat.\
**4. Japán, Franciaország, és Ausztria hasonlóságai a gazdasági politikai döntések formálásában. \Kreativitást maximalizáló feladat\

==Vélemények==

===2007/2008===

*Ez a tárgyat nekem a már leköszönt Veress József tartotta. Nagyon színvonalas előadásaiban az elmúlt évtizedekben előfordult gazdaságpolitikai eseményeket mutatta be, és rávilágított az ezek mögött megbúvó összefüggésekre. Rendszeresen hozott be nagyobb gazdasági eseményekről szóló újságcikk fénymásolatot, és elmesélte hogy mi minek lett a következménye. Katalógust nem vezetett, és mondta is hogy nincs megsértődve, ha valaki nem jár be az óráira (habár ismétlem megérte, mert érdekes volt). A számonkérés félév végén egy másfél oldalas esszét kell írni a 4-ből egy kiválasztott témában (itt az órán elhangzott egy-két összefüggést kellett elemezni, a saját véleményed szerint). Kettest senkinek sem adott, akinek nem lett meg hármas az a vizsgaidőszakban újraírhatta. Asszem 4 alkalom volt és akár mind a 4-re be lehetett menni. Végezetül idézet : "Hármast arra az esszére adok, amitől a kutyák nem vesznek meg. Négyest az kap, aki tovább lát Fekete Pákónál" - Bensfregen, 2008 tavasz

===2011/2012===

*Ebben a félévben sem változott sokat az eddig elhangzottakhoz képest. A ZH-n 3 kérdés, ebből egyet kell választani. Általában valamilyen globalizációs, vagy válsággal kapcsolatos kérdés van benne. A ZH-hoz a Tanár Úr által is ajánlott '''Inside Job''' c. filmet érdemes megnézni. Egyrészt mert érdekes, másrészt, mert segíti a ZH megírását, ha válsággal kapcsolatban kell kifejteni valamit.

===2012/2013===
*A tárgy lebonyolítása semmit se változott az előző évekhez képest. Én azért vettem fel, mert hallottam, hogy jók az előadások, és érdekelt is a téma. Nem csalódtam, valóban szemléletformáló és egyben informatív is a tárgy. A 13 tanórát leszámítva egyetlen egy percet nem foglalkoztam a tárggyal, és 5-ös lettem.

===2013/2014===
*Idén sem változott semmit a tárgy. Ugyan a téma érdekelt volna, nem tudtam bejárni az előadásokra mert ütközött egy másik órámmal. ZH előtt egy napot foglalkoztam a tárgyal: Megnéztem a "Bennfentesek" című filmet, közben jegyzeteltem a fontosabb dolgokat. ZH előtt átolvastam a jegyzetet valamint a Wikipédia [http://hu.wikipedia.org/wiki/Globaliz%C3%A1ci%C3%B3 "Globalizáció"] és [http://hu.wikipedia.org/wiki/A_2008-ban_kirobbant_gazdas%C3%A1gi_vil%C3%A1gv%C3%A1ls%C3%A1g "A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság"] oldalakat. Így sikerült a ZH négyesre.

===2014/2015===

*A helyzet változatlan. Nagyon jó a téma, érdemes bejárnia annak akit érdekel, hogy mi folyik körülötte. Az előadó napra kész, nagyon tisztán látó, képben van a dolgokkal. Sajnos nem tudtam bejárni, mert óraütközésem volt. A zh-ra nem kifejezetten készültem. Érdemes elolvasni a globalizációt és a 2008-as gazdasági világválságot, továbbá Magyarország gazdaságpolitikáját. Sokan ajánlják a Bennfentesek c. filmet, azt én is megnéztem 2-szer, kijegyzeteltem belőle a lényeget, és zh-n másfél oldalt tudtam írni róla. Alapjában véve könnyen teljesíthető tárgy, és úgy gondolom valamivel többet ad az embernek mint például egy ergonómia.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Fájl:Labor2 méré5 méréshez pár tipp.docx

2016-04-26T21:55:54Z

Mendlik András: Mendlik András uploaded a new version of Fájl:Labor2 méré5 méréshez pár tipp.docx

MsUpload

Laboratórium 2 - 4. Mérés: Villamos teljesítmény mérése

2016-04-25T16:58:34Z

Mendlik András: /* Házi feladathoz segítség */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Oda kell figyelni, hogy a teljesítménymérő hátulján van egy OUTPUT kapcsoló, amivel lehet változtatni, hogy az OUTPUT1 (banándugós kimenet) vagy az OUTPUT2 (normál konnektor) adja ki a kimenetet. Ha a műszer azt írja hogy zérus a kimenő feszültség, akkor valószínűleg rossz állásban van a kapcsoló.
*A generátort csak letekert állásban lehet ki/be kapcsolni, de néha még így is szikrázik
*Figyelj oda, hogy mit mérsz. Ha egy soros RC-t kérnek akkor a panelon lévő ellenállást beleveszed a Z impedanciába, tehát külső ellenállást (RC-BOX) kell alkalmazni. Ez egyébként a lenti jegyzőkönyvben szépen ki van fejtve.
*Figyelni kell, mert ha például egy soros LR tag összteljesítménye (hatásos, meddő, látszólagos) a kérdés, akkor nem azokat a képleteket kell alkalmazni a háromvoltmérős módszernél, mint ami az ellenőrző kérdéseknél van. Azok ugyanis csak a Z impedancia teljesítményeit határozzák meg, az R teljesítményei nélkül!
*Amikor a lámpa karakterisztikáját megméritek és az eredményt ábrázoljátok diagramokon, akkor még véletlenül se kössétek a mért pontokat össze! Ezért egy jeggyel rosszabbat is kaphattok. Illesszetek rá egyenest úgy, hogy az R a lehető legjobban közelítsen az 1-hez.

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés4_ellenőrző_feladatok.PDF|Ellenőrző feladatok kidolgozása]] - Nem teljes, hibák előfordulhatnak benne!
*Kérdezték még:
**Hall-szondás árammérő és az árammérő lakatfogó mérési elvei.
*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2_mérés4_házi1.pdf|Kidolgozott házi feladat]] - '''Hibák vannak benne!'''
**A fi előjele rossz! Helyesen fi = feszfázisszög - áramfázisszög, és mivel a feszültség fázisszöge nulla, így fi = - áramfázisszög.
**Mivel eleve a feszültség effektív értéke volt megadva, így kapásból az áram effektív értékét kapjuk, tehát nem kell leosztani plusz lépésként gyök kettővel.
**Amikor meddő teljesítményt számoltok, ne az Ueff*Ieff*sin(fi) képletet alkalmazzátok, hanem az Ueff*Ieff képlettel számoljatok - azaz konjugáljátok I-t és annak vegyétek a képzetes részét! Így biztosan helyes előjelet kaptok.

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzokonyv2013.docx|Jegyzőkönyv (2013), a fenti bővítése friss és hasznos infókkal]]

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 4. Mérés: Villamos teljesítmény mérése

2016-04-15T09:25:44Z

Mendlik András: /* Beugró kérdések */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Oda kell figyelni, hogy a teljesítménymérő hátulján van egy OUTPUT kapcsoló, amivel lehet változtatni, hogy az OUTPUT1 (banándugós kimenet) vagy az OUTPUT2 (normál konnektor) adja ki a kimenetet. Ha a műszer azt írja hogy zérus a kimenő feszültség, akkor valószínűleg rossz állásban van a kapcsoló.
*A generátort csak letekert állásban lehet ki/be kapcsolni, de néha még így is szikrázik
*Figyelj oda, hogy mit mérsz. Ha egy soros RC-t kérnek akkor a panelon lévő ellenállást beleveszed a Z impedanciába, tehát külső ellenállást (RC-BOX) kell alkalmazni. Ez egyébként a lenti jegyzőkönyvben szépen ki van fejtve.
*Figyelni kell, mert ha például egy soros LR tag összteljesítménye (hatásos, meddő, látszólagos) a kérdés, akkor nem azokat a képleteket kell alkalmazni a háromvoltmérős módszernél, mint ami az ellenőrző kérdéseknél van. Azok ugyanis csak a Z impedancia teljesítményeit határozzák meg, az R teljesítményei nélkül!
*Amikor a lámpa karakterisztikáját megméritek és az eredményt ábrázoljátok diagramokon, akkor még véletlenül se kössétek a mért pontokat össze! Ezért egy jeggyel rosszabbat is kaphattok. Illesszetek rá egyenest úgy, hogy az R a lehető legjobban közelítsen az 1-hez.

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés4_ellenőrző_feladatok.PDF|Ellenőrző feladatok kidolgozása]] - Nem teljes, hibák előfordulhatnak benne!
*Kérdezték még:
**Hall-szondás árammérő és az árammérő lakatfogó mérési elvei.
*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2_mérés4_házi1.pdf|Kidolgozott házi feladat]] - '''Hibák vannak benne!'''
**A fi előjele rossz! Helyesen fi = feszfázisszög - áramfázisszög, és mivel a feszültség fázisszöge nulla, így fi = - áramfázisszög.
**Mivel eleve a feszültség effektív értéke volt megadva, így kapásból az áram effektív értékét kapjuk, tehát nem kell leosztani plusz lépésként gyök kettővel.
**Amikor látszólagos teljesítményt számoltok, ne az Ueff*Ieff*sin(fi) képletet alkalmazzátok, hanem az Ueff*Ieff képlettel számoljatok - azaz konjugáljátok I-t és annak vegyétek a képzetes részét! Így biztosan helyes előjelet kaptok.

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzokonyv2013.docx|Jegyzőkönyv (2013), a fenti bővítése friss és hasznos infókkal]]

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 4. Mérés: Villamos teljesítmény mérése

2016-04-15T09:24:29Z

Mendlik András: /* Beugró kérdések */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Oda kell figyelni, hogy a teljesítménymérő hátulján van egy OUTPUT kapcsoló, amivel lehet változtatni, hogy az OUTPUT1 (banándugós kimenet) vagy az OUTPUT2 (normál konnektor) adja ki a kimenetet. Ha a műszer azt írja hogy zérus a kimenő feszültség, akkor valószínűleg rossz állásban van a kapcsoló.
*A generátort csak letekert állásban lehet ki/be kapcsolni, de néha még így is szikrázik
*Figyelj oda, hogy mit mérsz. Ha egy soros RC-t kérnek akkor a panelon lévő ellenállást beleveszed a Z impedanciába, tehát külső ellenállást (RC-BOX) kell alkalmazni. Ez egyébként a lenti jegyzőkönyvben szépen ki van fejtve.
*Figyelni kell, mert ha például egy soros LR tag összteljesítménye (hatásos, meddő, látszólagos) a kérdés, akkor nem azokat a képleteket kell alkalmazni a háromvoltmérős módszernél, mint ami az ellenőrző kérdéseknél van. Azok ugyanis csak a Z impedancia teljesítményeit határozzák meg, az R teljesítményei nélkül!
*Amikor a lámpa karakterisztikáját megméritek és az eredményt ábrázoljátok diagramokon, akkor még véletlenül se kössétek a mért pontokat össze! Ezért egy jeggyel rosszabbat is kaphattok. Illesszetek rá egyenest úgy, hogy az R a lehető legjobban közelítsen az 1-hez.

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés4_ellenőrző_feladatok.PDF|Ellenőrző feladatok kidolgozása]] - Nem teljes, hibák előfordulhatnak benne!
*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.
*Hall-szondás árammérő és az árammérő lakatfogó mérési elvei.

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2_mérés4_házi1.pdf|Kidolgozott házi feladat]] - '''Hibák vannak benne!'''
**A fi előjele rossz! Helyesen fi = feszfázisszög - áramfázisszög, és mivel a feszültség fázisszöge nulla, így fi = - áramfázisszög.
**Mivel eleve a feszültség effektív értéke volt megadva, így kapásból az áram effektív értékét kapjuk, tehát nem kell leosztani plusz lépésként gyök kettővel.
**Amikor látszólagos teljesítményt számoltok, ne az Ueff*Ieff*sin(fi) képletet alkalmazzátok, hanem az Ueff*Ieff képlettel számoljatok - azaz konjugáljátok I-t és annak vegyétek a képzetes részét! Így biztosan helyes előjelet kaptok.

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzokonyv2013.docx|Jegyzőkönyv (2013), a fenti bővítése friss és hasznos infókkal]]

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 4. Mérés: Villamos teljesítmény mérése

2016-04-15T09:20:55Z

Mendlik András: /* Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Oda kell figyelni, hogy a teljesítménymérő hátulján van egy OUTPUT kapcsoló, amivel lehet változtatni, hogy az OUTPUT1 (banándugós kimenet) vagy az OUTPUT2 (normál konnektor) adja ki a kimenetet. Ha a műszer azt írja hogy zérus a kimenő feszültség, akkor valószínűleg rossz állásban van a kapcsoló.
*A generátort csak letekert állásban lehet ki/be kapcsolni, de néha még így is szikrázik
*Figyelj oda, hogy mit mérsz. Ha egy soros RC-t kérnek akkor a panelon lévő ellenállást beleveszed a Z impedanciába, tehát külső ellenállást (RC-BOX) kell alkalmazni. Ez egyébként a lenti jegyzőkönyvben szépen ki van fejtve.
*Figyelni kell, mert ha például egy soros LR tag összteljesítménye (hatásos, meddő, látszólagos) a kérdés, akkor nem azokat a képleteket kell alkalmazni a háromvoltmérős módszernél, mint ami az ellenőrző kérdéseknél van. Azok ugyanis csak a Z impedancia teljesítményeit határozzák meg, az R teljesítményei nélkül!
*Amikor a lámpa karakterisztikáját megméritek és az eredményt ábrázoljátok diagramokon, akkor még véletlenül se kössétek a mért pontokat össze! Ezért egy jeggyel rosszabbat is kaphattok. Illesszetek rá egyenest úgy, hogy az R a lehető legjobban közelítsen az 1-hez.

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés4_ellenőrző_feladatok.PDF|Ellenőrző feladatok kidolgozása]] - Nem teljes, hibák előfordulhatnak benne!
*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2_mérés4_házi1.pdf|Kidolgozott házi feladat]] - '''Hibák vannak benne!'''
**A fi előjele rossz! Helyesen fi = feszfázisszög - áramfázisszög, és mivel a feszültség fázisszöge nulla, így fi = - áramfázisszög.
**Mivel eleve a feszültség effektív értéke volt megadva, így kapásból az áram effektív értékét kapjuk, tehát nem kell leosztani plusz lépésként gyök kettővel.
**Amikor látszólagos teljesítményt számoltok, ne az Ueff*Ieff*sin(fi) képletet alkalmazzátok, hanem az Ueff*Ieff képlettel számoljatok - azaz konjugáljátok I-t és annak vegyétek a képzetes részét! Így biztosan helyes előjelet kaptok.

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzokonyv2013.docx|Jegyzőkönyv (2013), a fenti bővítése friss és hasznos infókkal]]

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 4. Mérés: Villamos teljesítmény mérése

2016-04-15T09:17:13Z

Mendlik András: /* Házi feladathoz segítség */

{{Vissza|Laboratórium 2}}

== Gondolatok a mérésről, tippek és tapasztalatok ==

*Oda kell figyelni, hogy a teljesítménymérő hátulján van egy OUTPUT kapcsoló, amivel lehet változtatni, hogy az OUTPUT1 (banándugós kimenet) vagy az OUTPUT2 (normál konnektor) adja ki a kimenetet. Ha a műszer azt írja hogy zérus a kimenő feszültség, akkor valószínűleg rossz állásban van a kapcsoló.
*A generátort csak letekert állásban lehet ki/be kapcsolni, de néha még így is szikrázik
*Figyelj oda, hogy mit mérsz. Ha egy soros RC-t kérnek akkor a panelon lévő ellenállást beleveszed a Z impedanciába, tehát külső ellenállást (RC-BOX) kell alkalmazni. Ez egyébként a lenti jegyzőkönyvben szépen ki van fejtve.
*Figyelni kell, mert ha például egy soros LR tag összteljesítménye (hatásos, meddő, látszólagos) a kérdés, akkor nem azokat a képleteket kell alkalmazni a háromvoltmérős módszernél, mint ami az ellenőrző kérdéseknél van. Azok ugyanis csak a Z impedancia teljesítményeit határozzák meg, az R teljesítményei nélkül!

*Ide jöhet minden tipp és tapasztalat a mérésről:
**Mire érdemes figyelni
**Necces mérések bővebb leírása
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni

== Beugró kérdések ==

*[[Laboratórium 2 - 4. Mérés ellenőrző kérdései|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - '''''Szerkesszétek, bővítsétek!'''''
*[[Media:Labor2_mérés4_ellenőrző_feladatok.PDF|Ellenőrző feladatok kidolgozása]] - Nem teljes, hibák előfordulhatnak benne!
*Ide lehet gyűjteni olyan azokat a beugrókérdéseket, amik nem az ellenőrző kérdések közül kerültek ki.

== Házi feladathoz segítség ==

*[[Media:Labor2_mérés4_házi1.pdf|Kidolgozott házi feladat]] - '''Hibák vannak benne!'''
**A fi előjele rossz! Helyesen fi = feszfázisszög - áramfázisszög, és mivel a feszültség fázisszöge nulla, így fi = - áramfázisszög.
**Mivel eleve a feszültség effektív értéke volt megadva, így kapásból az áram effektív értékét kapjuk, tehát nem kell leosztani plusz lépésként gyök kettővel.
**Amikor látszólagos teljesítményt számoltok, ne az Ueff*Ieff*sin(fi) képletet alkalmazzátok, hanem az Ueff*Ieff képlettel számoljatok - azaz konjugáljátok I-t és annak vegyétek a képzetes részét! Így biztosan helyes előjelet kaptok.

*Ide lehet felrakni régi házi feladat megoldásokat
*Tipikus hibákra figyelemfelhívás és esetleg megoldási javaslat
*Mire érdemes figyelni
*Egyéb segédanyagok

== Ellenőrző mérés ==

*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzőkönyv1.docx|Jegyzőkönyv (2011)]]
*[[Media:Labor2_mérés4_jegyzokonyv2013.docx|Jegyzőkönyv (2013), a fenti bővítése friss és hasznos infókkal]]

*Ide jöhetnek kitöltött jegyzőkönyvek
*Ide lehet gyűjteni:
**Milyen feladatot adtak az ellenőrző mérésen
**Mire érdemes figyelni
**Hibák, amiket nem kéne elkövetni és megoldási javaslat/trükk

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Elektronika 1

2015-06-02T12:16:25Z

Mendlik András:

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|targykod=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=6
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [http://bme.videotorium.hu/hu/search/all?q=elektronika+1 Előadásvideók]
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal

|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

*2014/15:
**[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]

|}

==Tippek==

*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Elektronika1 PZH 2015 04 10.pdf

2015-06-02T12:14:17Z

Mendlik András: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Elektronika1 PPZH 2015 05 20.pdf

2015-06-02T12:14:16Z

Mendlik András: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Elektronika 1

2015-06-02T12:11:43Z

Mendlik András:

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|targykod=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=6
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [http://bme.videotorium.hu/hu/search/all?q=elektronika+1 Előadásvideók]
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal
|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

*2014/15:
**[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]

|}

==Tippek==

*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Elektronika1 vizsga 2015 05 27.pdf

2015-06-02T12:10:47Z

Mendlik András: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Elektronika1 elovizsga 2015 05 22.pdf

2015-06-02T12:10:46Z

Mendlik András: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload