<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Maszlag+Norbert</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Maszlag+Norbert"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Maszlag_Norbert"/>
	<updated>2026-05-16T08:06:45Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IR%C3%9C2_Kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=204134</id>
		<title>IRÜ2 Kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IR%C3%9C2_Kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=204134"/>
		<updated>2023-06-01T16:06:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Maszlag Norbert: /* Hogy néz ki tipikusan a szoftvertesztelési piramis alulról felfelé? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{kvízoldal|cím=Kikérdező|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora buffer kell a kliensnek? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 24 Mbit&lt;br /&gt;
# 2,4 Mbit&lt;br /&gt;
# 1,2 Mbit&lt;br /&gt;
# 4,8 Mbit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora jitter-buffer kell, ha 1000 felhasználónk van, akinek átlag 20%-a használja egyidejűleg a szolgáltatást? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 24000 Mbit&lt;br /&gt;
# 240 Mbit&lt;br /&gt;
# 4800 Mbit&lt;br /&gt;
# 2400 Mbit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;virtualizált alkalmazás szerver&amp;quot; nevű társbérleti (Multi tenancy) felhő IT megoldásban ... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... Mindegyik bérlő ugyanahhoz az alkalmazáshoz fér hozzá.&lt;br /&gt;
# . mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyek egyetlen közös VM-en futhatnak.&lt;br /&gt;
# ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.&lt;br /&gt;
# ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik dedikált hardveren fut.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DMZ olyan fizikai vagy logikai alhálózat, ami egy szervezet belső szolgáltatásait tartalmazza és tárja fel egy nagyobb, nem megbízható hálózatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Google App Engine fejlesztési környezet használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Platform (PaaS)&lt;br /&gt;
# Szoftver (SaaS)&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra (IaaS)&lt;br /&gt;
# Információ (IaaS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Network Management szinten a Performance Management feladatok közé tartozik... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A hálózati forgalom protokoll-hibáinak kiszűrése.&lt;br /&gt;
# A hálózati tűzfalak licensz-kezelése.&lt;br /&gt;
# A hálózati tűzfalak forgalmának és találati arányának követése.&lt;br /&gt;
# A hálózati illesztőkártyák kiugró hiba-arányának kivizsgálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PCL nem a Printer Command Language rövidítés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A QoE mércék közé tartozik/tartoznak... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Szolgáltatás minősége&lt;br /&gt;
# Csomagvesztés&lt;br /&gt;
# Szolgáltatás elérhetősége&lt;br /&gt;
# Jitter&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Service Management szintjén a Fault Management feladatai közé tartozik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatás KPl mérőszámainak begyűjtése&lt;br /&gt;
# A hálózati eszközök hibáinak kezelése&lt;br /&gt;
# A felhasználók hibabejelentéseinek kezelése&lt;br /&gt;
# A hálózati tűzfalak upgrade-je&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi kliens fizikai mozgása közben rádiós cellát válthat (roaming). Ki kezdeményeti a roamingfolyamatot, valamint ki dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon a kliens? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roaming folyamatot és a RADIUS szerver dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.&lt;br /&gt;
# Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roamingot és a kliens dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.&lt;br /&gt;
# A kliens kezdeményezi a roaming folyamatot és eldönti, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon.&lt;br /&gt;
# A kliens kezdeményezi a folyamatot és a bázisállomás dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik a kliens.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció keretein belül igénybe vett virtualizációs környezetet a felhő IT melyik rétege valósítja meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Platform (PaaS)&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra (laaS)&lt;br /&gt;
# Adatkezelés (DBaa5)&lt;br /&gt;
# Szoftver (5aa5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció melyik szolgáltatási rétegének használatára kötünk SLA szerződést, amikor egy alkalmazás-fejlesztési környezet használatát rendeljük meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Alkalmazás (AaaS)&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra (laaS)&lt;br /&gt;
# Platform (PaaS)&lt;br /&gt;
# Szoftver (SaaS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhő bróker szolgáltatások olyan vállalatok, amelyek a felhőszolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselik a felhő szolgáltatók és a felhasználók között. Jelülje meg hogy az alábbiak közül melyik nevez meg felhő bróker típust ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Felügyeleti bróker&lt;br /&gt;
# Aggregátor bróker&lt;br /&gt;
# Közvetítő bróker&lt;br /&gt;
# Arbitrázs bróker&lt;br /&gt;
# Technológiai bróker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vállalati távoli hozzáférés szoláltatás kialakításánál.. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Erős jelszavakat kell használni, és több tűzfal-lyukasztásra is szükség lehet.&lt;br /&gt;
# Nem érdemes módosítani a default hozzáférési portokat.&lt;br /&gt;
# A vállalati biztonsági policyt nem kell betartani, kivételes megoldások hozhatók.&lt;br /&gt;
# A felhasználóra bízhatjuk, milyen módszert választ, mert ő tudja, mi a legjobb neki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &amp;quot;egér-teknős-gepárd&amp;quot; jelző hármassal illetni! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Voip beszélgetés&lt;br /&gt;
# Online gaming&lt;br /&gt;
# Videochat&lt;br /&gt;
# Ilyen jellemzőkkel ellátott forgalom nem létezik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &amp;quot;elefánt-teknős-tarajos sül&amp;quot; jelző hármassal illetni! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P2P&lt;br /&gt;
# Voip&lt;br /&gt;
# Online stream&lt;br /&gt;
# Gaming&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IT infrastruktúra elemeinek közös információmodelljének (Common InformationModel - CIM) használata ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére, akár távoli üzemeltetési beavatkozásra, aktív vezérlésre is alkalmas.&lt;br /&gt;
# A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére való, de távoli üzemeltetési beavatkozást nem tesz lehetővé.&lt;br /&gt;
# A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak távoli monitorozását segíti, vezérlési, beavatkozási műveletek nem használhatják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Intelligent Platform Management interface* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IT szoftver platformok számára határoz meg közös interfészeket, amelyek virtuális gépeken futó különböző operációs rendszer (típusok, verziók konfigurációk) egységes felületű erőforrás menedzselésére szolgál&lt;br /&gt;
# II szoftver plattormok számára határoz meg közös interfészeket, állapotleíró adatok lekérdezésére&lt;br /&gt;
# IT eszközök hardver és firmware eszközei számára határoz meg közös interfészeket, amelyekkel a rendszer-adminisztrátor a rendszerek állapotát ellenőrzés alatt tarthatja és menedzselheti&lt;br /&gt;
# Adatinterfész specifikáció cperációs rendszer platformok számára, állapotleíró acatok lekérdezésére és konfigurációs beállítások távoli menedzselésére&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OpenStack környezetet (eszközöket biztosít a nyilvános vagy privát felhők menedzseléséhez) használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Platform (PaaS)&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra (laaS)&lt;br /&gt;
# Adat (DaaS)&lt;br /&gt;
# Szoftver (SaaS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SLA a konkrét szerződés a szolgáltató és az előfizető között, mely a szolgáltatási szintről való megegyezést tartalmazza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Haims&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyek nem igazak az L2 és L3 WiFi roaming folyamatokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# L2-es roaming esetén nem változik meg a kliens IP címe.&lt;br /&gt;
# L3 roaming esetén megváltozik a kliens IP címe.&lt;br /&gt;
# L2 és L3 roaming esetén is megváltozik a kliens IP címe.&lt;br /&gt;
# A roaming folyamatban résztvevő szomszédos rádiós cellák SSID azonosítója megegyezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a felhő IT előnyös biztonsági tulajdonságai közé? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Technológiai naprakészség&lt;br /&gt;
# Ügyfél-koncentráció (sok ügyfél bérel erőforrást ugyanabban a felhőben)&lt;br /&gt;
# Kapcsolódás biztonsági kezdeményezésekhez&lt;br /&gt;
# Dedikált biztonsági szakértelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az authentikáció... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egyik példája, amikor egy fájlról megtudjuk, nem módosították-e illetéktelenül.&lt;br /&gt;
# Egyik módszere a retina-szkennelés.&lt;br /&gt;
# A jogosultság-kezelést jelenti.&lt;br /&gt;
# Lekérdezésével megtudható, mihez van írási, olvasási vagy végrehajtási jogunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az információs rendszerek üzemeltetésében a hibaok analízis szabály-alapú modelljének alapja egy tudásbázis, ami ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A topológia változásait automatikusan követi.&lt;br /&gt;
# Az átmeneti (transition) helyeken akkor &amp;quot;tüzel&amp;quot;, ha valamennyi bemeneten van &amp;quot;zseton&amp;quot;.&lt;br /&gt;
# Bool algebra relációkkal leírja, hogy milyen esetekben milyen összetett alarmmal kell helyettesíteni a beérkező elemi hibajeleket. Clear my choice&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az „osztott virtuális szerver” nevű társbérleti (multi tenancy) felhő IT megoldásban... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.&lt;br /&gt;
# Mindegyik bérlő dedikált alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.&lt;br /&gt;
# Mindegyik bérlő egyetlen közös alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.&lt;br /&gt;
# Mindegyik bérlő alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik dedikált szerveren fut&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== DevOps: Milyen hibát NEM tud kiszűrni statikus kód analízist végző szoftver? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kód szintaktikai hibák (code syntax)&lt;br /&gt;
# Kód szemantikai hibák (code semantics)&lt;br /&gt;
# Teszt lefedettség hiánya (code coverage)&lt;br /&gt;
# Függőségek biztonsági hibái (dependency exploits)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== DevOps: Mit jelent az &amp;quot;environmental drift&amp;quot; fogalma? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A PROD és NONPROD jellegű környezetek teljes mértékben azonosak.&lt;br /&gt;
# A PROD és NONPROD jellegű környezetek tervezett és jól dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.&lt;br /&gt;
# A PROD és NONPROD jellegű környezetek nem dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.&lt;br /&gt;
# PROD és NONPROD jellegű környezetekben az aktuálisan telepített szoftververzió eltérő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy IT szolgáltatás akkor tekintendő alapszolgáltatásnak az IT részleg oldaláról... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ha függ tőle egy másik szolgáltatás.&lt;br /&gt;
# Ha alaposan tesztelt.&lt;br /&gt;
# Ha kritikus és/vagy látható a szervezet működésében.&lt;br /&gt;
# Ha egyszerű és standard elemekből épül fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Európában 13, egyenként 5 MHz sávszélességű csatorna használható a 2,4 GHz-es ISM sávban. Hány nemátfedő 20MHz-es csatorna használható egyszerre egy adott rádiós cellában: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forgalmi méréssel kiderül egy IP-hálózati tranzakcióról, hogy méret/élettartam/jitter tekintetében „kisméretű – hosszú időtartamú – kis jitterű” jellemzőkkel rendelkezik. Legvalószínűbb, hogy a folyam... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Hosszú VoIP beszélgetés.&lt;br /&gt;
# Interaktív videokonferencia.&lt;br /&gt;
# Rövid VoIP beszélgetés.&lt;br /&gt;
# „gaming” (netes játék) forgalom.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az általam üzemeltett, vállalati telephelyek közötti VoIP szolgáltatásokban minőségromlást tapasztalok, akkor ennek kivizsgálásához a hálózatban leginkább a következő csomagszintű mérőszámokat érdemes meghatározni: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Késleltetés, jitter, csomagvesztés&lt;br /&gt;
# Késleltetés, jitter, sebesség&lt;br /&gt;
# Sebesség, csomagvesztés&lt;br /&gt;
# Elég csak a csomagvesztés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hibaok-analíz rendszerünkbe az utóbbi 5 percről az alábbi hibajel-vektor érkezett be: 1011010110. Ilyen típusú hibakódunk nincs! Mi lesz a javasolt alarm, és miért? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1011011111&lt;br /&gt;
# 1111110110&lt;br /&gt;
# 1010010110&lt;br /&gt;
# 0000010110&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogy néz ki tipikusan a szoftvertesztelési piramis alulról felfelé? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Component, unit, integration, end to end, user acceptance testing&lt;br /&gt;
# Unit, Component, integration, end to end, user acceptance testing&lt;br /&gt;
# Smoke, integration, regression, end to end, user acceptance testing&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. A fenti adatok ismeretében mekkorára méretezné a jitter-buffert? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A: 2,4 Mbit, B: 2,5 Mbit&lt;br /&gt;
# A: 2,5 Mbit, B: 2,4 Mbit&lt;br /&gt;
# A: 1,2 Mbit, B: 1,8 Mbit&lt;br /&gt;
# A: 0,6 Mbit, B: 0,625 Mbit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. Ha a hálózatban 1000 videó letöltő felhasználó van, de átlagosan csak a 20%-a használja egy időben a szolgáltatást, akkor mekkora memóriaterületet foglalna le a teljes szolgáltatás jitter-bufferének ? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 200 Mb&lt;br /&gt;
# 1000 Mb&lt;br /&gt;
# 49 Mb&lt;br /&gt;
# 1225 Mb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ITS (ITIL Service Manzgement) két fő kompanenstől élt. A szolgáltatás-támagatéstól (service support) és a szolgáltatás-háttérből iservice delivery). Mire szolgálnak e fő komponensek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások hosszú távú tervezését és fejlesztését szolgálják.&lt;br /&gt;
# A szolgáltatás-támogatás folyamatai a vállalt-menedzsment munkáját segítik, a szolgáltatás-háttér folyamatai az informatikusok napi munkáját támogatják.&lt;br /&gt;
# Szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások hosszú tévű tervezését és fejlesztését szolgálják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg, hogy az alább felsoroltak közül melyek tartoznak a hibajel-feldolgozás módszerei közé (és ne jelölje, amelyek nem)! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Trendanalízis (jelek hosszú távú elemzése)&lt;br /&gt;
# Teljesítményelemzés (performancia riport generálása)&lt;br /&gt;
# Szűrés (szűrőszabályok alkalmazása)&lt;br /&gt;
# Csomagvesztési statisztika készítése&lt;br /&gt;
# Korrelálás (korrelációs szabályok alkalmazása)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kétszintű adatközponti struktúrát alakítunk ki Top of Rack (ToR) switchekből. Mi a megoldás legnagyobbhátránya? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Tipikus eszközökkel csak relative kis méretű adatközpont alakítható ki így&lt;br /&gt;
# Speciális hűtést igényel, mert a rackekben a szerverek mellett a switcheket is el kell helyezni&lt;br /&gt;
# Hosszú kábelek alkalmazására van szükség&lt;br /&gt;
# Speciális, nagyteljesítményű switchekre van szükség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM Infrastructure as Code típusú eszköz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kubernetes&lt;br /&gt;
# Hashicorp Terraform&lt;br /&gt;
# Chef&lt;br /&gt;
# Redhat Ansible&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a HAMIS állítás? A POP3.. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Protokollban a list paranccsal kéri le a kliens a szervertől a számozott üzenetlistát.&lt;br /&gt;
# Protokoll az utolsó mail-szerver és a fogadó „user agent” között játszik szerepet.&lt;br /&gt;
# Protokollban a retr üzenettel és számukkal kéri le az üzeneteket a kliens a szervertől.&lt;br /&gt;
# Protokollban a kliens MIME-darabonként is lekérheti a szervertől az üzenet egy részét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a HAMIS állítás? A QoS egyik tipikus mércéje a... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Várakoztatási pufferméret.&lt;br /&gt;
# Rendelkezésre állás.&lt;br /&gt;
# Késleltetés.&lt;br /&gt;
# Késleltetés-ingadozás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a HAMIS állítás? Az SMTP.. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy push-filozófiájú protokoll&lt;br /&gt;
# Response 3-digites státusz kódból és szövegből áll&lt;br /&gt;
# Filozófiájában a kliens a küldő mail szerver&lt;br /&gt;
# Command egy négy karakteres ASCII sztring&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a &amp;quot;Üzenet-listák feloldása&amp;quot;? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra&lt;br /&gt;
# Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a kézbesítés? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra&lt;br /&gt;
# Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az alapvető különbség a hibajel (event) és a hibajegy (alarm) között? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A hibajel különféle eseményekről ad jelzést és nem feltétlenül kell az operátornak kezelni, a hibajegy viszont mindig kezelendő, mert megszüntetendő hibára utal&lt;br /&gt;
# A hibajel különféle eseményekről ad jelzést, a hibajegy pedig ezek megszüntetését rögzíti&lt;br /&gt;
# A hibajel jelzi a hibát, a hibajegy pedig az erről készült riport&lt;br /&gt;
# A hibajel csak jelzés, hogy hiba van, a hibajegy viszont rögzíti is a részleteit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az e-mail üzenettovábbítás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# E-mail szerverről szerverre megy&lt;br /&gt;
# E-mail szerveren belül mozog&lt;br /&gt;
# Egy új e-mail üzenetben lemásolja az üzenet törzsét és elküldi a felhasználónak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az elsődleges információ, amit megtudunk az MX rekord lekérdezésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A levelező e-mail címe&lt;br /&gt;
# A domain-hez tartozó mailszerver nevét&lt;br /&gt;
# Az MX rekord azonosítója&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi azonosít egy 5-tuple tranzakciós rekordot? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, adatkapcsolati rétegbeli protokoll&lt;br /&gt;
# Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, alkalmazás rétegbeli protokoll&lt;br /&gt;
# Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, transzport rétegbeli protokoll&lt;br /&gt;
# Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, prezentációs rétegbeli protokoll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen funkciót NEM valósítunk meg tipikusan a Continous Integration keretrendszerekben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Issue and change tracking&lt;br /&gt;
# Deployment automation&lt;br /&gt;
# Version control&lt;br /&gt;
# Developer collaboration workflow&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tevékenységet végez egy felhő IT bróker (Cloud Computing broker)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Saa5S és PaaS szolgáltatók számára közvetíti hardver alapinfrastruktúra bérbeadását.&lt;br /&gt;
# Felhő szolgáltatások értékesítésében a díjazás optimalizálását végzi.&lt;br /&gt;
# 2 vagy több felhő szolgáltató között közvetíti adatközponti erőforrások időszakos átcsoportosítását.&lt;br /&gt;
# Különböző felhő szolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselill felhő szolgáltatók és felhasználók között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire valók az Artifactory jellegű eszközök? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A lefordított software binary vagy container image-ek tárolására használhatóak&lt;br /&gt;
# Általános fájlszerverként használhatóak&lt;br /&gt;
# Verziókontrollra használhatóak&lt;br /&gt;
# Fejlesztői csapatok közötti kollaborációra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem lehet védekezni adatszivárgás ellen úgy, hogy a hordozható eszközöket felügyelet alá vonjuk és esetlegesen tíltjuk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== On Demand streaming szolgáltatásnál az egyik jellemző QoE(xperience) mérce a ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Jitter&lt;br /&gt;
# Hozzáférési sebesség&lt;br /&gt;
# Kép blokkosodása (kockásodása)&lt;br /&gt;
# Film késleltetése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Passzív monitorozásnál ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egyetlen link vizsgálatával kapunk képet a teljes hálózati szegmens működéséről&lt;br /&gt;
# Nem injektáluk forgalmat a vizsgált hálózatba&lt;br /&gt;
# Az operátor csak passzívan figyeli a monitort&lt;br /&gt;
# Időszakos adatgyűjtés történik, míg aktívnál folyamatos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tipikus mércéi a QoS-nak (Quality of Service) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Rendelkezésre állás&lt;br /&gt;
# Jitter&lt;br /&gt;
# Csomagvesztés&lt;br /&gt;
# Áteresztőképesség&lt;br /&gt;
# Késleltetés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Több számítási felhő együttműködtethetőségéhez (Cloud Interoperability) közös szabványos elemekrevan szükség. Az OCCI (Open Cloud Computing Interface) megoldása erre ez: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egységes virtualizációs formátumok és fogalmi definíciók rendszere&lt;br /&gt;
# Protokoll és API specifikáció különböző felhő IT menedzsment feladatokhoz&lt;br /&gt;
# Egy felhő bróker szolgáltatás&lt;br /&gt;
# Egy szemantikus specifikáció és egy ontológia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vannak-e a IMAP-nak előnyei POP3hoz képest? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Connected és Disconnected módok támogatása&lt;br /&gt;
# Egyszerre több kliens férhet hozzá a mailboxhoz&lt;br /&gt;
# Az IMAP hatékonyabb az időszakos kapcsolódás esetén&lt;br /&gt;
# Szerver-oldali keresés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vannak-e a POP protokollnak az SMTP-vel szemben előnyei? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az SMTP nem alkalmas és hatékony időszakos kapcsolódásra, míg a POP igen.&lt;br /&gt;
# SMTP esetén a levelezés csak egy adott gépre való belépés esetén elérhető, amíg a POP lehetőséget nyújt elméletileg tetszőleges kliensgépre letölteni a leveleket.&lt;br /&gt;
# Nincs semmilyen előnye.&lt;br /&gt;
# A POP sokkal megbízhatóbb protokoll, mint az SMTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha könnyen karbantartható és üzemeltethető szolgáltatást akarunk, akkor az inkább *NE* legyen... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Jól dokumentált&lt;br /&gt;
# Sok függőséget tartalmazó&lt;br /&gt;
# Egyszerű felépítésű&lt;br /&gt;
# Vállalaton belül szabványosnak elfogadott hardveren üzemelő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jól karbantartható IT szolgáltatás fontos ismérve, hogy ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kritikus és/vagy látható a szervezet működésében&lt;br /&gt;
# Egyetlen beszállítótól származnak az elemei&lt;br /&gt;
# Semmiképp sem függ tőle másik szolgáltatás&lt;br /&gt;
# Egyszerű és standard elemekből épül fel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szervezettől távozó kollégák email-accountját ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Úgy állítjuk be, hogy az oda érkező emaileket a felettesének továbbítjuk&lt;br /&gt;
# Mindenestől töröljük a kilépéskor&lt;br /&gt;
# Úgy állítjuk be, hogy az oda érkező emaileket a helyettesének továbbítjuk&lt;br /&gt;
# Archiváljuk és deaktiváljuk&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Maszlag Norbert</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IR%C3%9C2_Kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=204130</id>
		<title>IRÜ2 Kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IR%C3%9C2_Kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=204130"/>
		<updated>2023-06-01T15:44:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Maszlag Norbert: /* A felhő bróker szolgáltatások olyan vállalatok, amelyek a felhőszolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselik a felhő szolgáltatók és a felhasználók között. Jelülje meg hogy az alábbiak közül melyik nevez meg felhő bróker típust */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{kvízoldal|cím=Kikérdező|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora buffer kell a kliensnek? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 24 Mbit&lt;br /&gt;
# 2,4 Mbit&lt;br /&gt;
# 1,2 Mbit&lt;br /&gt;
# 4,8 Mbit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora jitter-buffer kell, ha 1000 felhasználónk van, akinek átlag 20%-a használja egyidejűleg a szolgáltatást? (A késleltetés nem elhanyagolható) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 24000 Mbit&lt;br /&gt;
# 240 Mbit&lt;br /&gt;
# 4800 Mbit&lt;br /&gt;
# 2400 Mbit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;virtualizált alkalmazás szerver&amp;quot; nevű társbérleti (Multi tenancy) felhő IT megoldásban ... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ... Mindegyik bérlő ugyanahhoz az alkalmazáshoz fér hozzá.&lt;br /&gt;
# . mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyek egyetlen közös VM-en futhatnak.&lt;br /&gt;
# ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.&lt;br /&gt;
# ... Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik dedikált hardveren fut.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DMZ olyan fizikai vagy logikai alhálózat, ami egy szervezet belső szolgáltatásait tartalmazza és tárja fel egy nagyobb, nem megbízható hálózatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Google App Engine fejlesztési környezet használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Platform (PaaS)&lt;br /&gt;
# Szoftver (SaaS)&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra (IaaS)&lt;br /&gt;
# Információ (IaaS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Network Management szinten a Performance Management feladatok közé tartozik... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A hálózati forgalom protokoll-hibáinak kiszűrése.&lt;br /&gt;
# A hálózati tűzfalak licensz-kezelése.&lt;br /&gt;
# A hálózati tűzfalak forgalmának és találati arányának követése.&lt;br /&gt;
# A hálózati illesztőkártyák kiugró hiba-arányának kivizsgálása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PCL nem a Printer Command Language rövidítés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A QoE mércék közé tartozik/tartoznak... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Szolgáltatás minősége&lt;br /&gt;
# Csomagvesztés&lt;br /&gt;
# Szolgáltatás elérhetősége&lt;br /&gt;
# Jitter&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Service Management szintjén a Fault Management feladatai közé tartozik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatás KPl mérőszámainak begyűjtése&lt;br /&gt;
# A hálózati eszközök hibáinak kezelése&lt;br /&gt;
# A felhasználók hibabejelentéseinek kezelése&lt;br /&gt;
# A hálózati tűzfalak upgrade-je&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A WiFi kliens fizikai mozgása közben rádiós cellát válthat (roaming). Ki kezdeményeti a roamingfolyamatot, valamint ki dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon a kliens? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roaming folyamatot és a RADIUS szerver dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.&lt;br /&gt;
# Az aktuális bázisállomás kezdeményezi a roamingot és a kliens dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik.&lt;br /&gt;
# A kliens kezdeményezi a roaming folyamatot és eldönti, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódjon.&lt;br /&gt;
# A kliens kezdeményezi a folyamatot és a bázisállomás dönti el, hogy melyik szomszédos bázisállomáshoz kapcsolódik a kliens.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció keretein belül igénybe vett virtualizációs környezetet a felhő IT melyik rétege valósítja meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Platform (PaaS)&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra (laaS)&lt;br /&gt;
# Adatkezelés (DBaa5)&lt;br /&gt;
# Szoftver (5aa5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhő IT (Cloud Computing) konstrukció melyik szolgáltatási rétegének használatára kötünk SLA szerződést, amikor egy alkalmazás-fejlesztési környezet használatát rendeljük meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Alkalmazás (AaaS)&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra (laaS)&lt;br /&gt;
# Platform (PaaS)&lt;br /&gt;
# Szoftver (SaaS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhő bróker szolgáltatások olyan vállalatok, amelyek a felhőszolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselik a felhő szolgáltatók és a felhasználók között. Jelülje meg hogy az alábbiak közül melyik nevez meg felhő bróker típust ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Felügyeleti bróker&lt;br /&gt;
# Aggregátor bróker&lt;br /&gt;
# Közvetítő bróker&lt;br /&gt;
# Arbitrázs bróker&lt;br /&gt;
# Technológiai bróker&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vállalati távoli hozzáférés szoláltatás kialakításánál.. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Erős jelszavakat kell használni, és több tűzfal-lyukasztásra is szükség lehet.&lt;br /&gt;
# Nem érdemes módosítani a default hozzáférési portokat.&lt;br /&gt;
# A vállalati biztonsági policyt nem kell betartani, kivételes megoldások hozhatók.&lt;br /&gt;
# A felhasználóra bízhatjuk, milyen módszert választ, mert ő tudja, mi a legjobb neki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &amp;quot;egér-teknős-gepárd&amp;quot; jelző hármassal illetni! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Voip beszélgetés&lt;br /&gt;
# Online gaming&lt;br /&gt;
# Videochat&lt;br /&gt;
# Ilyen jellemzőkkel ellátott forgalom nem létezik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adjon meg egy példát, milyen típusú forgalmat lehet &amp;quot;elefánt-teknős-tarajos sül&amp;quot; jelző hármassal illetni! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# P2P&lt;br /&gt;
# Voip&lt;br /&gt;
# Online stream&lt;br /&gt;
# Gaming&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IT infrastruktúra elemeinek közös információmodelljének (Common InformationModel - CIM) használata ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére, akár távoli üzemeltetési beavatkozásra, aktív vezérlésre is alkalmas.&lt;br /&gt;
# A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak kicserélésére való, de távoli üzemeltetési beavatkozást nem tesz lehetővé.&lt;br /&gt;
# A különböző gyártóktól származó berendezések üzemeltetési adatainak távoli monitorozását segíti, vezérlési, beavatkozási műveletek nem használhatják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Intelligent Platform Management interface* ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# IT szoftver platformok számára határoz meg közös interfészeket, amelyek virtuális gépeken futó különböző operációs rendszer (típusok, verziók konfigurációk) egységes felületű erőforrás menedzselésére szolgál&lt;br /&gt;
# II szoftver plattormok számára határoz meg közös interfészeket, állapotleíró adatok lekérdezésére&lt;br /&gt;
# IT eszközök hardver és firmware eszközei számára határoz meg közös interfészeket, amelyekkel a rendszer-adminisztrátor a rendszerek állapotát ellenőrzés alatt tarthatja és menedzselheti&lt;br /&gt;
# Adatinterfész specifikáció cperációs rendszer platformok számára, állapotleíró acatok lekérdezésére és konfigurációs beállítások távoli menedzselésére&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OpenStack környezetet (eszközöket biztosít a nyilvános vagy privát felhők menedzseléséhez) használata a felhő IT (Cloud Computing) melyik szolgáltatási rétegében történik? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Platform (PaaS)&lt;br /&gt;
# Infrastruktúra (laaS)&lt;br /&gt;
# Adat (DaaS)&lt;br /&gt;
# Szoftver (SaaS)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SLA a konkrét szerződés a szolgáltató és az előfizető között, mely a szolgáltatási szintről való megegyezést tartalmazza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Haims&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyek nem igazak az L2 és L3 WiFi roaming folyamatokra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# L2-es roaming esetén nem változik meg a kliens IP címe.&lt;br /&gt;
# L3 roaming esetén megváltozik a kliens IP címe.&lt;br /&gt;
# L2 és L3 roaming esetén is megváltozik a kliens IP címe.&lt;br /&gt;
# A roaming folyamatban résztvevő szomszédos rádiós cellák SSID azonosítója megegyezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik NEM tartozik a felhő IT előnyös biztonsági tulajdonságai közé? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Technológiai naprakészség&lt;br /&gt;
# Ügyfél-koncentráció (sok ügyfél bérel erőforrást ugyanabban a felhőben)&lt;br /&gt;
# Kapcsolódás biztonsági kezdeményezésekhez&lt;br /&gt;
# Dedikált biztonsági szakértelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az authentikáció... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egyik példája, amikor egy fájlról megtudjuk, nem módosították-e illetéktelenül.&lt;br /&gt;
# Egyik módszere a retina-szkennelés.&lt;br /&gt;
# A jogosultság-kezelést jelenti.&lt;br /&gt;
# Lekérdezésével megtudható, mihez van írási, olvasási vagy végrehajtási jogunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az információs rendszerek üzemeltetésében a hibaok analízis szabály-alapú modelljének alapja egy tudásbázis, ami ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A topológia változásait automatikusan követi.&lt;br /&gt;
# Az átmeneti (transition) helyeken akkor &amp;quot;tüzel&amp;quot;, ha valamennyi bemeneten van &amp;quot;zseton&amp;quot;.&lt;br /&gt;
# Bool algebra relációkkal leírja, hogy milyen esetekben milyen összetett alarmmal kell helyettesíteni a beérkező elemi hibajeleket. Clear my choice&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az „osztott virtuális szerver” nevű társbérleti (multi tenancy) felhő IT megoldásban... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Mindegyik bérlő dedikált alkalmazáshoz fér hozzá, amelyik szeparált VM-en fut.&lt;br /&gt;
# Mindegyik bérlő dedikált alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.&lt;br /&gt;
# Mindegyik bérlő egyetlen közös alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik osztott VM-en fut.&lt;br /&gt;
# Mindegyik bérlő alkalmazás szerverhez fér hozzá, amelyik dedikált szerveren fut&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== DevOps: Milyen hibát NEM tud kiszűrni statikus kód analízist végző szoftver? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kód szintaktikai hibák (code syntax)&lt;br /&gt;
# Kód szemantikai hibák (code semantics)&lt;br /&gt;
# Teszt lefedettség hiánya (code coverage)&lt;br /&gt;
# Függőségek biztonsági hibái (dependency exploits)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== DevOps: Mit jelent az &amp;quot;environmental drift&amp;quot; fogalma? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A PROD és NONPROD jellegű környezetek teljes mértékben azonosak.&lt;br /&gt;
# A PROD és NONPROD jellegű környezetek tervezett és jól dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.&lt;br /&gt;
# A PROD és NONPROD jellegű környezetek nem dokumentált aspektusokban eltérőek egymástól.&lt;br /&gt;
# PROD és NONPROD jellegű környezetekben az aktuálisan telepített szoftververzió eltérő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy IT szolgáltatás akkor tekintendő alapszolgáltatásnak az IT részleg oldaláról... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ha függ tőle egy másik szolgáltatás.&lt;br /&gt;
# Ha alaposan tesztelt.&lt;br /&gt;
# Ha kritikus és/vagy látható a szervezet működésében.&lt;br /&gt;
# Ha egyszerű és standard elemekből épül fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Európában 13, egyenként 5 MHz sávszélességű csatorna használható a 2,4 GHz-es ISM sávban. Hány nemátfedő 20MHz-es csatorna használható egyszerre egy adott rádiós cellában: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 3&lt;br /&gt;
# 5&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Forgalmi méréssel kiderül egy IP-hálózati tranzakcióról, hogy méret/élettartam/jitter tekintetében „kisméretű – hosszú időtartamú – kis jitterű” jellemzőkkel rendelkezik. Legvalószínűbb, hogy a folyam... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Hosszú VoIP beszélgetés.&lt;br /&gt;
# Interaktív videokonferencia.&lt;br /&gt;
# Rövid VoIP beszélgetés.&lt;br /&gt;
# „gaming” (netes játék) forgalom.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az általam üzemeltett, vállalati telephelyek közötti VoIP szolgáltatásokban minőségromlást tapasztalok, akkor ennek kivizsgálásához a hálózatban leginkább a következő csomagszintű mérőszámokat érdemes meghatározni: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Késleltetés, jitter, csomagvesztés&lt;br /&gt;
# Késleltetés, jitter, sebesség&lt;br /&gt;
# Sebesség, csomagvesztés&lt;br /&gt;
# Elég csak a csomagvesztés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hibaok-analíz rendszerünkbe az utóbbi 5 percről az alábbi hibajel-vektor érkezett be: 1011010110. Ilyen típusú hibakódunk nincs! Mi lesz a javasolt alarm, és miért? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 1011011111&lt;br /&gt;
# 1111110110&lt;br /&gt;
# 1010010110&lt;br /&gt;
# 0000010110&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogy néz ki tipikusan a szoftvertesztelési piramis alulról felfelé? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Component, unit, integration, end to end, user acceptance testing&lt;br /&gt;
# Unit, Component, integration, end to end, user acceptance testing&lt;br /&gt;
# Smoke, integration, regression, end to end, user acceptance testing&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. A fenti adatok ismeretében mekkorára méretezné a jitter-buffert? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A: 2,4 Mbit, B: 2,5 Mbit&lt;br /&gt;
# A: 2,5 Mbit, B: 2,4 Mbit&lt;br /&gt;
# A: 1,2 Mbit, B: 1,8 Mbit&lt;br /&gt;
# A: 0,6 Mbit, B: 0,625 Mbit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. Ha a hálózatban 1000 videó letöltő felhasználó van, de átlagosan csak a 20%-a használja egy időben a szolgáltatást, akkor mekkora memóriaterületet foglalna le a teljes szolgáltatás jitter-bufferének ? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 200 Mb&lt;br /&gt;
# 1000 Mb&lt;br /&gt;
# 49 Mb&lt;br /&gt;
# 1225 Mb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ITS (ITIL Service Manzgement) két fő kompanenstől élt. A szolgáltatás-támagatéstól (service support) és a szolgáltatás-háttérből iservice delivery). Mire szolgálnak e fő komponensek? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások hosszú távú tervezését és fejlesztését szolgálják.&lt;br /&gt;
# A szolgáltatás-támogatás folyamatai a vállalt-menedzsment munkáját segítik, a szolgáltatás-háttér folyamatai az informatikusok napi munkáját támogatják.&lt;br /&gt;
# Szolgáltatás-támogatás folyamatai az IT szolgáltatások napi támogatását, a szolgáltatás-háttér folyamatai az IT szolgáltatások hosszú tévű tervezését és fejlesztését szolgálják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg, hogy az alább felsoroltak közül melyek tartoznak a hibajel-feldolgozás módszerei közé (és ne jelölje, amelyek nem)! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Trendanalízis (jelek hosszú távú elemzése)&lt;br /&gt;
# Teljesítményelemzés (performancia riport generálása)&lt;br /&gt;
# Szűrés (szűrőszabályok alkalmazása)&lt;br /&gt;
# Csomagvesztési statisztika készítése&lt;br /&gt;
# Korrelálás (korrelációs szabályok alkalmazása)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kétszintű adatközponti struktúrát alakítunk ki Top of Rack (ToR) switchekből. Mi a megoldás legnagyobbhátránya? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Tipikus eszközökkel csak relative kis méretű adatközpont alakítható ki így&lt;br /&gt;
# Speciális hűtést igényel, mert a rackekben a szerverek mellett a switcheket is el kell helyezni&lt;br /&gt;
# Hosszú kábelek alkalmazására van szükség&lt;br /&gt;
# Speciális, nagyteljesítményű switchekre van szükség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik NEM Infrastructure as Code típusú eszköz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Kubernetes&lt;br /&gt;
# Hashicorp Terraform&lt;br /&gt;
# Chef&lt;br /&gt;
# Redhat Ansible&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a HAMIS állítás? A POP3.. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Protokollban a list paranccsal kéri le a kliens a szervertől a számozott üzenetlistát.&lt;br /&gt;
# Protokoll az utolsó mail-szerver és a fogadó „user agent” között játszik szerepet.&lt;br /&gt;
# Protokollban a retr üzenettel és számukkal kéri le az üzeneteket a kliens a szervertől.&lt;br /&gt;
# Protokollban a kliens MIME-darabonként is lekérheti a szervertől az üzenet egy részét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a HAMIS állítás? A QoS egyik tipikus mércéje a... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Várakoztatási pufferméret.&lt;br /&gt;
# Rendelkezésre állás.&lt;br /&gt;
# Késleltetés.&lt;br /&gt;
# Késleltetés-ingadozás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a HAMIS állítás? Az SMTP.. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egy push-filozófiájú protokoll&lt;br /&gt;
# Response 3-digites státusz kódból és szövegből áll&lt;br /&gt;
# Filozófiájában a kliens a küldő mail szerver&lt;br /&gt;
# Command egy négy karakteres ASCII sztring&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a &amp;quot;Üzenet-listák feloldása&amp;quot;? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra&lt;br /&gt;
# Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a kézbesítés? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Amikor a listacímre küldött levél megsokszorozódik és így kerül továbbításra&lt;br /&gt;
# Amikor az email a fogadó mailbox-ába kerül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az alapvető különbség a hibajel (event) és a hibajegy (alarm) között? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A hibajel különféle eseményekről ad jelzést és nem feltétlenül kell az operátornak kezelni, a hibajegy viszont mindig kezelendő, mert megszüntetendő hibára utal&lt;br /&gt;
# A hibajel különféle eseményekről ad jelzést, a hibajegy pedig ezek megszüntetését rögzíti&lt;br /&gt;
# A hibajel jelzi a hibát, a hibajegy pedig az erről készült riport&lt;br /&gt;
# A hibajel csak jelzés, hogy hiba van, a hibajegy viszont rögzíti is a részleteit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az e-mail üzenettovábbítás? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# E-mail szerverről szerverre megy&lt;br /&gt;
# E-mail szerveren belül mozog&lt;br /&gt;
# Egy új e-mail üzenetben lemásolja az üzenet törzsét és elküldi a felhasználónak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az elsődleges információ, amit megtudunk az MX rekord lekérdezésekor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A levelező e-mail címe&lt;br /&gt;
# A domain-hez tartozó mailszerver nevét&lt;br /&gt;
# Az MX rekord azonosítója&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi azonosít egy 5-tuple tranzakciós rekordot? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, adatkapcsolati rétegbeli protokoll&lt;br /&gt;
# Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, alkalmazás rétegbeli protokoll&lt;br /&gt;
# Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, transzport rétegbeli protokoll&lt;br /&gt;
# Forrás IP cím, cél IP cím, forrás port, cél port, prezentációs rétegbeli protokoll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen funkciót NEM valósítunk meg tipikusan a Continous Integration keretrendszerekben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Lssue and change tracking&lt;br /&gt;
# Deployment aulomalion&lt;br /&gt;
# Version control&lt;br /&gt;
# Developer collaboration workflow&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tevékenységet végez egy felhő IT bróker (Cloud Computing broker)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Saa5S és PaaS szolgáltatók számára közvetíti hardver alapinfrastruktúra bérbeadását.&lt;br /&gt;
# Felhő szolgáltatások értékesítésében a díjazás optimalizálását végzi.&lt;br /&gt;
# 2 vagy több felhő szolgáltató között közvetíti adatközponti erőforrások időszakos átcsoportosítását.&lt;br /&gt;
# Különböző felhő szolgáltatások használatát, teljesítmény konfigurációját menedzselill felhő szolgáltatók és felhasználók között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mire valók az Artifactory jellegű eszközök? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A lefordított software binary vagy container image-ek tárolására használhatóak&lt;br /&gt;
# Általános fájlszerverként használhatóak&lt;br /&gt;
# Verziókontrollra használhatóak&lt;br /&gt;
# Fejlesztői csapatok közötti kollaborációra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem lehet védekezni adatszivárgás ellen úgy, hogy a hordozható eszközöket felügyelet alá vonjuk és esetlegesen tíltjuk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== On Demand streaming szolgáltatásnál az egyik jellemző QoE(xperience) mérce a ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Jitter&lt;br /&gt;
# Hozzáférési sebesség&lt;br /&gt;
# Kép blokkosodása (kockásodása)&lt;br /&gt;
# Film késleltetése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Passzív monitorozásnál ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egyetlen link vizsgálatával kapunk képet a teljes hálózati szegmens működéséről&lt;br /&gt;
# Nem injektáluk forgalmat a vizsgált hálózatba&lt;br /&gt;
# Az operátor csak passzívan figyeli a monitort&lt;br /&gt;
# Időszakos adatgyűjtés történik, míg aktívnál folyamatos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tipikus mércéi a QoS-nak (Quality of Service) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,5|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Rendelkezésre állás&lt;br /&gt;
# Jitter&lt;br /&gt;
# Csomagvesztés&lt;br /&gt;
# Áteresztőképesség&lt;br /&gt;
# Késleltetés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Több számítási felhő együttműködtethetőségéhez (Cloud Interoperability) közös szabványos elemekrevan szükség. Az OCCI (Open Cloud Computing Interface) megoldása erre ez: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Egységes virtualizációs formátumok és fogalmi definíciók rendszere&lt;br /&gt;
# Protokoll és API specifikáció különböző felhő IT menedzsment feladatokhoz&lt;br /&gt;
# Egy felhő bróker szolgáltatás&lt;br /&gt;
# Egy szemantikus specifikáció és egy ontológia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vannak-e a IMAP-nak előnyei POP3hoz képest? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Connected és Disconnected módok támogatása&lt;br /&gt;
# Egyszerre több kliens férhet hozzá a mailboxhoz&lt;br /&gt;
# Az IMAP hatékonyabb az időszakos kapcsolódás esetén&lt;br /&gt;
# Szerver-oldali keresés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vannak-e a POP protokollnak az SMTP-vel szemben előnyei? Ha igen, válassza ki azt/azokat! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az SMTP nem alkalmas és hatékony időszakos kapcsolódásra, míg a POP igen.&lt;br /&gt;
# SMTP esetén a levelezés csak egy adott gépre való belépés esetén elérhető, amíg a POP lehetőséget nyújt elméletileg tetszőleges kliensgépre letölteni a leveleket.&lt;br /&gt;
# Nincs semmilyen előnye.&lt;br /&gt;
# A POP sokkal megbízhatóbb protokoll, mint az SMTP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha könnyen karbantartható és üzemeltethető szolgáltatást akarunk, akkor az inkább *NE* legyen... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Jól dokumentált&lt;br /&gt;
# Sok függőséget tartalmazó&lt;br /&gt;
# Egyszerű felépítésű&lt;br /&gt;
# Vállalaton belül szabványosnak elfogadott hardveren üzemelő&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Maszlag Norbert</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200884</id>
		<title>Opre vizsga kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Opre_vizsga_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200884"/>
		<updated>2021-05-26T18:13:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Maszlag Norbert: /* A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&#039;&#039; Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|Operációs rendszerek.}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)&lt;br /&gt;
|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX cron középtávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&amp;gt;FK állapotátmenetet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF végrehajthat F-&amp;gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&amp;gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== .A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendsterben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos OS-ek egyben multi-programozottak is (?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeBSD Linux disztribúció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows 10 OS telefonon is működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett vánria egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint windows alapú(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal (?) egy további keretet a taszk számára(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows PowerShell egy grafikus parancsértelmező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az UNIX ps parancs fájlok listázására szolgál. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az UNIX X11 egy kijelzőszerver protokoll, amely Windows alatt is elérhető a megfelelő alkalmazás telepítése után. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ablakkezelő feladata az alkalmazásablakok elhelyezésének és megjelenésének vezérlése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bash egy karakteres parancsértelmező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb előre (SJF) ütemező a gyakorlatban nehezen alkalmazható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezők nem szálakat, hanem folyamatokat ütemeznek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó ütemezés képes elkerülni a kiéheztetést. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SJF tekinthető priorításos ütemezőnek is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszer kernelek alapvetően eseményvezérelt működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek alapértelmezett módon a kemény affinitást alkalmazzák a többprocesszoros ütemezésben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az átlagos várakozási idő kisebb az átlagos körülfordulási időnél. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív taszkok túl nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válhatnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SJF ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kiéheztetés jelensége preemptív ütemezőkben nem alakulhat ki, hiszen megszakíthatják a CPU-t sokáig használó taszk futását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj-hatás a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal elkerülhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows ütemezője képes elkerülni taszkok kiéheztetését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező prioritásos és preemptiv. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elterjedt operációs rendszerekben nincs lehetőség a taszkokat felfüggesztett állapotokba helyezni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál olyan taszk, amely más szálakkal közösen osztozhat egy folyamat virtuális memóriatartományán, vermén (stack) és halomján (heap). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az I/O-intenzív taszkok kontextusváltásainak száma jellemzően nagyobb a CPU-intenzív taszkokénál. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Dinamikus többszintű ütemezők esetén az I/O-intenzív taszkok átlagos körülfordulási ideje kisebb, mint az átlagos várakozási idejük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== FCFS (FIFO) ütemezés esetén jelentkezhet a konvoj-hatás, ami pl. preemptív prioritásos ütemezésre váltással kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk futásra kész állapotban eltöltött ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alkalmazások által használt összes memória mérete sosem haladhatja meg a fizikai memória méretének kétszeresét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerben több laptábla van, mint ahány kerettábla található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha magas a laphiba gyakorisága, akkor a rendszerben a memória-intenzív taszkok sok időt töltenek el várakozó állapotban. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba gyakoriság a fizikai memória méretének növelésével mindig csökken. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek alapvetően előretekintő lapozást alkalmaznak, mivel az képes előre jósolni, hogy mely lapokra lesz szükség a jövőben, így csökkenti a laphibák számát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok memóriatartományát egymástól szeparálni kell, hogy ne zavarják egymás működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat, hogy több különböző taszkhoz tartozó virtuális memóriacím ugyanarra a fizikai címre képződik le. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A virtuális és fizikai memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok használatát is figyelembe veszi. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok már elindulásukkor lefoglalják a számukra szükséges teljes memóriatartományt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés a laphibák túlzott gyakorisága, amely a rendszer kis mértékű teljesítményromlásával jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az újabb esély (SC) lapcsere algoritmus a lapok módosítását is figyelembe veszi. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel jellemzően akkor szabadít fel egy használatban lévő fizikai memóriakeretet, amikor arra egy új igény teljesítése miatt van szükség. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszerben jellemzően több laptábla van, mint kerettábla. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibák száma nagyon sok párhuzamosan működő taszk esetén lineárisan függ a multiprogramozás fokától. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CPU a cserehelyen (swap) levő adatokhoz közvetlenül nem fér hozzá. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A malloc () rendszerhívás azonnal lefoglalja a taszk által igényelt teljes memóriát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A copy-on-write technika lehetővé teszi, hogy két taszk ugyanazt a fizikai memóriát használja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az osztott memória PRAM modell szerint működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Aszinkron adatátvitel alatt a küldőnek nem kell megvárnia az adatok fogadását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az RPC kommunikációs rendszer rpcgen programja interfész leírásából forráskódot generál. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A POSIX osztott memória az egyik leggyorsabb kommunikációs forma, amely egy gépen belüli két tetszőleges szál között használható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell szerint írás-írás ütközés esetén valamelyik írás eredménye található majd a memóriában, harmadik érték nem alakulhat ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy taszk nem tud belépni a kritikus szakaszba, akkor mindig várakozó állapotba kerül. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A foglalva várakozás a holtpont kialakulásának szükséges és elégséges feltétele. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Létezik optimista zárolás hardveres megvalósítását támogató, széles körben elterjedt CPU ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy aszimmetrikus kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció általában rontja programjaink teljesítményét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szuperblokk a fájlrendszer metaadatait tartalmazza, és jellemzően több példányban tárolják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az UNIX fájlrendszerekben található fájlok többsége direkt blokkcímekkel elérhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A leggyorsabb adattároló rendszer a merevlemezes meghajtó (HDD). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriaalapú permanens tárolók (SSD-k) élettartama jellemzően 5 év körüli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID0 megbízhatósága jobb, de teljesítménye gyengébb a RAID1-nél. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az NTFS fájlrendszer 8+3 karakteres fájlneveket használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott zárolás (advisory locking) esetén az OS nem biztosít eszközöket a zárolás megvalósítására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX fájlrendszerekben található fájlok jelentős része direkt blokkcímekkel elérhető a többszörös indirekciót alkalmazó index címtáblában. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A blokkgyorsítótár a fizikai memóriát használja a diszkműveletek gyorsítására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Ceph alapját képező RADOS tárolási rendszer képes az adatok tárolási redundanciát futásidőben, leállás nélkül megváltoztatni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1/2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows FAT láncolt listás adatblokk allokációt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows 10 alatt a felhasználó saját fájljai a \Windows könyvtárban találhatók. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID6 megbízhatósága jobb a RAID1-nél. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows 10 alatt a telepített felhasználói programok a \Windows könyvtárba kerülnek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem szükséges biztonsági mentés akkor, ha az adatokat megfelelően redundáns tárolórendszerben helyezzük el, hiszen az véd a rendszerhiba miatti adatvesztés ellen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott (advisory) zárolás esetén egy taszk figyelmen kívül hagyhatja egy fájl zárolását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban futó eljárásait tartalmazó programkönyvtárak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelben lényegesen kevesebb védett módban futó programrész található, mint a monolitikus kernelekben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UNIX rendszerekben a felhasználói programok által kiadott rendszerhívások jellemzően a libc rendszerkönyvtár közreműködésével hajtódnak végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== „Bare-metal” virtualizáció esetén a vendég OS ütemezője dönt a CPU kiosztásáról a virtuális gépek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== „Binary translation” CPU virtualizáció esetén a virtuális gép monitor (VMM) futásidőben cseréli le a taszkok programkódjának egyes utasításait. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IEEE POSIX operációs rendszerek felhasználói és programozói interfészeit szabványosítja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak eljárásai védett módban működnek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A moduláris felépítésű kernelek akár működésük közben (futásidőben) is képesek lehetnek egyes kernelmodulok betöltésére vagy eltávolítására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernel koncepció egyik célja a védett módban futó kernel részek méretének csökkentése, ezért leglényegesebb előnyük a működési hatékonyságuk növekedése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX rendszerek indulásakor alapvetően az init folyamat helyezi üzembe az OS magasabb szintű szolgáltatásait. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetők. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek jellemzően többszintű ütemezést használnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások meghívása minden esetben üzemmódváltással jár együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok közös memórián keresztül kommunikálnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A IaaS egy olyan megoldás, amely felhasználói módban futó szolgáltatásokat virtualizál. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer forráskódja akár több tízmillió programsorból is állhat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszerben a felhasználói alkalmazások védett módban működnek, felettük a felhasználói módban működő kernel gyakorol felügyeletet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Beágyazott operációs rendszerekben esetenként az OS és az alkalmazás nem különül el, egyetlen végrehajtható fájlba fordul. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A systemd egy sysinit alternatíva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy moduláris kernel nem lehet monolitikus. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UNIX rendszerben új folyamatot egy már létező megkettőzésével hozhatunk létre(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszerek minden esetben modellezhetők egy irányított fával(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden valósidejű operációs rendszer mikrokernelt alkalmaz a hatékonyság érdekében(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol az egyes kernel taszkok üzenetváltással kommunikálnak(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyes kijelzőszerverek (pl. az X11) lehetővé teszik a grafikus felhasználói felület hálózaton keresztüli elérését(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az iSCSI (internet SCSI) fájlokon elvégzett műveletek hálózati átviteli protokollja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció általában a teljesítmény javulását okozza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszerek képesek párhuzamosan több alkalmazást működtetni még akkor is, ha csak egymagos processzor (egy végrehajtó egység) található a számítógépben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok állapotátmeneti gráfjában a V -&amp;gt; F állapotba mutathat él. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX fork() rendszerhívás elindít egy új programkódot egy új folyamatban. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendzserekben csak a taszkváltás (átütemezés) jár kontextusváltással. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó (RR) ütemezés preemptiv, de nem prioritásos. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek többprocesszoros környezetben jellemzően lokális ütemezési sorokat használnak a FK taszkok nyilvántartására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az osztott memória PRAM modell szerint működik, a rajta végrehajtott műveletek nem keverednek, ezért használata során nem kell a kölcsönös kizárással foglalkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás során IP címmel és portszámmal hivatkozhatunk a távoli eljárásra a programunkban(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Intel Haswell tranzakciós memóriája egy optimista zárolást megvalósító eszköz(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hardvertámogatás nélkül is megvalósítható kölcsönös kizárás taszkok között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszerekben találhatók olyan bejegyzések, amelyek nem adatokat tároló fájlok és nem könyvtárak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A biztonsági mentés visszaállításához előbb mindig telepítenünk kell az operációs rendszert, hiszen azon tud csak futni a mentést visszaállító szoftver(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID 5 egy kijelölt tárolót (partíciót, diszket) használ a paritás tárolására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel adatstruktúrák egy része a fájlrendszeri interfészen keresztül hozzáférhető Linux alatt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerprogramok védett módban futnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Különálló folyamatokban található szálak is kommunikálhatnak egymással PRAM modell szerint az OS szolgáltatásait felhasználva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás (RPC) egy szimmetrikus, üzenetalapú kommunikációs megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás (RPC) megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljárásaihoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A postaláda (mailbox) a PRAM modell szerint működik, hiszen mindenki ugyanahhoz az adattárolóhoz fér hozzá. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM (pipelined RAM) modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sok olvasó és kevés író esetén a szemafor nem a legalkalmasabb szinkronizációs eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer kernele felügyeli a felhasználói módban futó taszkok működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;lapok tárba fagyasztása&amp;quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A strucc-algoritmus a holtpont &amp;quot;kezelésének&amp;quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Maszlag Norbert</name></author>
	</entry>
</feed>