Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása

2014-05-21T19:05:18Z

Majonez: /* 3. Kérdés: */

<div class="noautonum">{{RightTOC}}</div>

{{vissza|Informatika 1}}

Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza.

A 2012/2013 tavaszi félévében kiadott [[Media:Info1_Ellenőrző_kérdések_2012ősz.pdf‎|kérdéssor]] megtalálható a wikin. Az aktuális legfrissebb kérdéssor pedig elérhető a tanszéki [https://www.iit.bme.hu/informatika-1 honlapon].

Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket.

Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a [[Media:Info1 archellkrd.doc|.doc fájlból]] átültetni ide. 2012 őszén konzultáción megoldották az első 10 oldal feladatait: [[Media:Info1 konzi 20121003.pdf|Ellenőrzötten helyes megoldások]]. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen.

'''A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:'''

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Kérdés....
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 3.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 4.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 5.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 6.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|}

'''Magyarázat:'''
#
#
#
#
#
#

== 1. oldal kérdései ==

==== 1. Kérdés: ====
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó '''alapelveket'''!

[[Fájl:Info1 kérdések kép1.jpg|600px]]

*Belső programtárolás, programvezérlés
*Utasítás és adat azonos közegen és formában (értelmezés algoritmus illetve PC szerint)
*Szekvenciális utasítás végrehajtás
*Egydimenziós lineáris címzésű memória
*Bináris számábrázolás
*ÁBRÁN: szaggatott: vezérlés, folytonos: adat

==== 2. Kérdés: ====
Mi '''különbözteti''' meg egymástól a memóriában tárolt '''utasításokat és adatokat''' egymástól?

*Semmi, ugyanabban a memóriában ugyanolyan formában (binárisan) van jelen mindkettő, DE:
**Az utasítások programmal módosíthatók.
**Az adattípusok műveletekhez rendeltek.
**A PC dönti el, hogy melyikről van szó (tehát az értelmezés az algoritmusba van beépítve).
**Szegmensszervezés esetén az utasítás a kódszegmensben, az adat az adat- és extraszegmensekben van.

==== 3. Kérdés: ====
Sorolja fel milyen tényezőktől függ egy számítógép teljesítménye!

*Az alkalmazott áramkörök sebességétől és a számítógép architektúrájától (szervezésétől).
*Funkcionális egységek belső felépítésétől (CPU, memória, IO):
**Adatszélesség.
**Utasítás párhuzamosítás (Queue) / Gépi ciklusok párhuzamosítása (Pipeline).
**Műveletvégzés sebessége (pl. speciális ALU (pl. kombinációs hálózat)).
**Memória sebessége, architektúrája (pl. hierarchikus memória alkalmazása (pl. cache alkalmazása)).
*Funkcionális egységek külső kapcsolódásától.
*Utasításkészlettől (RISC/CISC).
*Perifériáktól (DMA, Co-Processzor, stb.)

== 2. oldal kérdései ==

==== 1. Kérdés: ====

==== 2. Kérdés: ====

== 3. oldal kérdései ==

Neumann-alapelvnek megfelelő számítógépekre vonatkozó alábbi kijelentések közül jelölje x-szel az igaz állítás(oka)t és - jellel a hamis(ak)at!

''A pontozásnál minden jó jelölés +0,5 pont, minden hibás jelölés -0,5 pont. Kihagyott kérdés 0 pont. Adott feladatnál az eredő pontszám >=0''

==== 1. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésűek, és a hely alapján egyértelműen azonosíthatók.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|A CPU egy - már meglévő - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében mindig huzalozott vezérlő egységet tartalmaz.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása előnyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró utasításra).
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"|A RISC elvű processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran mikroprogramozott vezérlőegységet alkalmaznak.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következő fokozatok (elemi műveletvégzők) között négy átmeneti tárolót kell alkalmazni.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra.
#Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem.
#Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés.
#Nincs mert minden utasítás tartalmazza a következő utasítás címét.
#RISC esetén nincsenek összetett utasítások, és amúgy is többnyire huzalozott vezérlőegységet alkalmaznak.
#Egy is elég.

==== 2. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|A be és kimenő adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben tárolja.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|DMA vezérlő alkalmazása esetén a ki/bemenő adatok a ALU-n keresztül olvashatók be/írhatók ki a memóriába.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést a ko-processzor végzi.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következő utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"|A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek helyének felszabadítása (keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli ki a memóriában.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Inkább regiszterekben.
#A DMA vezérlő közvetlen adatátviteli kapcsolatot teremt a periféria és a memória között.
#Az operációs rendszer végzi.
#Indirekt a címzés, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím.
#Pascalnál a hívott program feladata
#A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki.

==== 3. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és a memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a tárolás formátuma különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|A CISC elvű számítógépekben az utasítások nem azonos méretűek és rendszerint több óraciklus alatt hajthatók végre, s ez előnyös a pipe line alkalmazásánál.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"|A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a memóriában találhatók.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|A térbeli és az időbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások tárolására használhatnak.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Lásd első oldal első feladat.
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#A RISC előnyös a pipe-line alkalmazásához.
#ENTER x,y az y-adik szubrutinba (szintre) lép be, x Byte helyet foglal le (a globális veremből) a lokális változóknak. A LEAVE lebontja a lefoglalt helyet.
#RISC-nél kizárólag regiszterekben, memóriában sosem.
#Adat esetén is használnak.

==== 4. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Ez a harward architektúrára igaz, a Neumann-ra nem.

== 4. oldal kérdései ==

'''34. Kérdés'''

C nyelvű függvény esetén a bemenő paraméterek helyének felszabadítása a hívó program feladata. Miért?

* A nem rögzített paraméterszámú függvények (pl. printf) miatt bizonyos esetekben csak a hívó program tudja hogy hány paramétert kell felszabadítani.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása