https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Magyar+Tam%C3%A1sVIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]2026-05-01T03:41:17ZFelhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.43.8https://vik.wiki/index.php?title=Hibaanalitika&diff=197218Hibaanalitika2019-06-24T14:36:02Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Hibaanalitika<br />
| tárgykód = VIETMA00<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt =<br />
| tanszék = ETT<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 1 db<br />
| hf = <br />
| vizsga = szóbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETMA00<br />
| tárgyhonlap = http://ett.bme.hu/oktatas/vietma00<br />
}}<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Jelenlét:''' Nincs kötelező jelenlét.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. <br />
*'''Vizsga:''' A tárgy vizsgával zárul, azonban az utolsó órán Dr. Gordon Péter elővizsgát szokott tartani. Az utolsó előtti órán gyorstalpaló óra szokott lenni az egész féléves anyagról.<br />
<br />
== ZH ==<br />
<br />
== ZV ==<br />
* [[Média:Hibaan_ZV_2019.pdf| '''ZV gyorstalpaló''' ]]<br />
== Vélemények ==<br />
*A ZH általában a megértésről szól, nem pedig a diák bemagolásáról. 2017-ben a ZH menete: 30 perces felkészülési idő 2-es csoportokban,(bármit lehet használni) utánna önállóan válaszolni a ZH kérdésekre(60 perc).Elővizsga: 60 perc ezúttal egyedül, végig mindent használva.<br />
{{Lábléc - Mikro- és nanoelektronika szakirány}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Hibaan_ZV_2019.pdf&diff=197217Fájl:Hibaan ZV 2019.pdf2019-06-24T14:34:50Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Hibaanalitika&diff=196841Hibaanalitika2019-06-03T14:01:24Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Hibaanalitika<br />
| tárgykód = VIETMA00<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt =<br />
| tanszék = ETT<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 1 db<br />
| hf = <br />
| vizsga = szóbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETMA00<br />
| tárgyhonlap = http://ett.bme.hu/oktatas/vietma00<br />
}}<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Jelenlét:''' Nincs kötelező jelenlét.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. <br />
*'''Vizsga:''' A tárgy vizsgával zárul, azonban az utolsó órán Dr. Gordon Péter elővizsgát szokott tartani. Az utolsó előtti órán gyorstalpaló óra szokott lenni az egész féléves anyagról.<br />
<br />
== ZH ==<br />
<br />
== Vélemények ==<br />
*A ZH általában a megértésről szól, nem pedig a diák bemagolásáról. 2017-ben a ZH menete: 30 perces felkészülési idő 2-es csoportokban,(bármit lehet használni) utánna önállóan válaszolni a ZH kérdésekre(60 perc).Elővizsga: 60 perc ezúttal egyedül, végig mindent használva.<br />
{{Lábléc - Mikro- és nanoelektronika szakirány}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Halad%C3%B3_line%C3%A1ris_algebra&diff=196731Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra2019-05-28T13:29:58Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek<br>Haladó lineáris algebra<br />
| tárgykód = TE90MX54<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 3<br />
| félév = 1. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| tanszék = Algebra tanszék<br />
| jelenlét = nem kötelező<br />
| minmunka = <br />
| labor = nincs<br />
| kiszh = nincs<br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf =<br />
| vizsga = nincs<br />
| levlista = <br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/<br />
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/<br />
}}<br />
<br />
A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.<br />
<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 50 pontos számolási, valamint elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.<br />
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi pontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Előadásdiák]<br />
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)<br />
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra]] - A Wettl jegyzethez hasonló, csak bővebb (angol)<br />
*[[Média:SVD.pdf | SVD segédlet]]<br />
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások gyűjteménye]]<br />
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | Tematikus összefoglaló]]<br />
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 2014/15 tavaszi 1-4. gyakorlat ]] - A ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza.<br />
<br />
== Házi feladatok (korábbi tematikában volt)==<br />
=== Néhány megoldott HF 2016/17 tavaszáról ===<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_elso.pdf|Első]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_masodik.pdf|Második]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_harmadik.pdf|Harmadik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_negyedik.pdf|Negyedik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_otodik.pdf|Ötödik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_hatodik.pdf|Hatodik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_hetedik.pdf|Hetedik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_nyolcadik.pdf|Nyolcadik]]<br />
<br />
== Első zárthelyi ==<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2017tavasz_ZH1.pdf|2016/17 tavasz]]<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2017tavasz_pótZH1.pdf|2016/17 tavasz]]<br />
<br />
== Második zárthelyi ==<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2019tavasz_ZH2.pdf|2018/19 tavasz]]<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2017tavasz_pótZH2.pdf|2016/17 tavasz]]<br />
== 2015 előtti számonkérések ==<br />
<br />
2015 tavaszától megváltozott az MSc képzés mintaterve, melynek keretei között a haladó lineáris algebra egy önálló, félévközi jegyes tárgy lett. Korábban egy másik felsőbb matematika tárggyal közösen, negyedéves bontásban volt megtartva, zárthelyivel és vizsgával. Mivel a tananyag csak kismértékben változott az átszervezéskor, így a régi ZH és vizsga feladatsorok továbbra is jó alapot szolgáltatnak a felkészüléshez.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 75%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
=== Zárthelyi ===<br />
<br />
==== Rendes zárthelyi ====<br />
<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]<br />
<br />
==== Pót zárthelyi ====<br />
<br />
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal<br />
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
=== Vizsga ===<br />
<br />
*2011/12 ősz:<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal<br />
*2012/13 ősz:<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]<br />
*2013/14 ősz:<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]<br />
*2014/15 ősz:<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Vélemények ==<br />
* A ZH-kon sok, számolás és időigényes feladat van, így könnyen ki lehet csúszni az időből. Ezen kívül szükséges az elmélet alapos ismerete is, ami hangsúlyos részét képezi a számonkéréseknek, egyes tételeknél elvárt a bizonyítások ismerete is. Összességében ez a tárgy nagyon nem ingyenkredit, így érdemes vigyázni vele, és nem alábecsülni a nehézségét.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Technol%C3%B3giai_folyamatmodellez%C3%A9s&diff=195833Technológiai folyamatmodellezés2019-01-18T11:24:23Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Technológiai<br>folyamatmodellezés<br />
| tárgykód = VIETM241<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 2<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = ETT<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh =<br />
| nagyzh = <br />
| hf = 1 db<br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM241<br />
| tárgyhonlap =<br />
}}<br />
<br />
== Segítség a Házi feladathoz ==<br />
*A szimulációs programokhoz (COMSOL, ANSYS) gyakran találhatóak tutorialok az interneten, vagy a programcsomag részeként. A tárgyban kiadott házi feladat többnyire legalább részben előfordul ezek egyikében, így ezeket érdemes nézegetni.<br />
<br />
*[[Media:tfm_hf_prezi_2017.pdf | Egy 2017-es HF prezentációja]]<br />
<br />
== Jegyzet ==<br />
*[[Media:tfm_jegyzet_2016_kommentezett.zip | Hivatalos jegyzet kommentekkel kiegészítve 2016]]: A tárgyhoz tartozó jegyzet szerintem kicsit foghíjas, ezért ahogy időm engedte igyekeztem kommentekkel kiegészíteni, helyenként javítani. Fejlesszétek bátran! (A jelszó a 2016-os tárgy tanszéki honlapon használt jelszavával egyezik meg.) -- Droti<br />
<br />
== ZH ==<br />
*[[Media:TFM ZH 2018 ősz.pdf | 2018 ősz]]<br />
<br />
== Tapasztalatok ==<br />
2018: ZH-n és vizsgán is egyaránt szeretik, ha tudod a képleteket a sok szöveg mellett. Tanulni a hivatalos jegyzetből érdemes, bár a kérdések hasonlítanak a felrakott ZH sor(ok)hoz.<br />
{{Lábléc - Elektronikai technológia és minőségbiztosítás szakirány}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Technol%C3%B3giai_folyamatmodellez%C3%A9s&diff=195832Technológiai folyamatmodellezés2019-01-18T11:20:20Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Technológiai<br>folyamatmodellezés<br />
| tárgykód = VIETM241<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 2<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = ETT<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh =<br />
| nagyzh = <br />
| hf = 1 db<br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM241<br />
| tárgyhonlap =<br />
}}<br />
<br />
== Segítség a Házi feladathoz ==<br />
*A szimulációs programokhoz (COMSOL, ANSYS) gyakran találhatóak tutorialok az interneten, vagy a programcsomag részeként. A tárgyban kiadott házi feladat többnyire legalább részben előfordul ezek egyikében, így ezeket érdemes nézegetni.<br />
<br />
*[[Media:tfm_hf_prezi_2017.pdf | Egy 2017-es HF prezentációja]]<br />
<br />
== Jegyzet ==<br />
*[[Media:tfm_jegyzet_2016_kommentezett.zip | Hivatalos jegyzet kommentekkel kiegészítve 2016]]: A tárgyhoz tartozó jegyzet szerintem kicsit foghíjas, ezért ahogy időm engedte igyekeztem kommentekkel kiegészíteni, helyenként javítani. Fejlesszétek bátran! (A jelszó a 2016-os tárgy tanszéki honlapon használt jelszavával egyezik meg.) -- Droti<br />
<br />
== ZH ==<br />
*[[Media:TFM ZH 2018 ősz.pdf | 2018 ősz]]<br />
<br />
{{Lábléc - Elektronikai technológia és minőségbiztosítás szakirány}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Technol%C3%B3giai_folyamatmodellez%C3%A9s&diff=195831Technológiai folyamatmodellezés2019-01-18T11:19:51Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>Tantárgy<br />
| név = Technológiai<br>folyamatmodellezés<br />
| tárgykód = VIETM241<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 2<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = ETT<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh =<br />
| nagyzh = <br />
| hf = 1 db<br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM241<br />
| tárgyhonlap =<br />
}}<br />
<br />
== Segítség a Házi feladathoz ==<br />
*A szimulációs programokhoz (COMSOL, ANSYS) gyakran találhatóak tutorialok az interneten, vagy a programcsomag részeként. A tárgyban kiadott házi feladat többnyire legalább részben előfordul ezek egyikében, így ezeket érdemes nézegetni.<br />
<br />
*[[Media:tfm_hf_prezi_2017.pdf | Egy 2017-es HF prezentációja]]<br />
<br />
== Jegyzet ==<br />
*[[Media:tfm_jegyzet_2016_kommentezett.zip | Hivatalos jegyzet kommentekkel kiegészítve 2016]]: A tárgyhoz tartozó jegyzet szerintem kicsit foghíjas, ezért ahogy időm engedte igyekeztem kommentekkel kiegészíteni, helyenként javítani. Fejlesszétek bátran! (A jelszó a 2016-os tárgy tanszéki honlapon használt jelszavával egyezik meg.) -- Droti<br />
<br />
== ZH ==<br />
*[[Media:TFM ZH 2018 ősz.pdf | 2018 ősz]]<br />
<br />
{{Lábléc - Elektronikai technológia és minőségbiztosítás szakirány}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:TFM_ZH_2018_%C5%91sz.pdf&diff=195830Fájl:TFM ZH 2018 ősz.pdf2019-01-18T11:16:24Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Vill%C3%A1mv%C3%A9delem&diff=194195Villámvédelem2018-06-07T10:43:03Z<p>Magyar Tamás: /* Házi feladat */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Villámvédelem<br />
| tárgykód = VIVEJV63<br />
| szak = <br />
| kredit = 4<br />
| félév = <br />
| kereszt = <br />
| tanszék = VET<br />
| jelenlét = nem kötelező<br />
| minmunka = kis utánaolvasás - kis munka<br />
| labor = <br />
| kiszh = nincs<br />
| nagyzh = nincs<br />
| hf = van<br />
| vizsga = van<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VINF9063/<br />
| tárgyhonlap = <br />
}}<br />
<br />
==Általános==<br />
* '''Jelszó a ZIP fájlokhoz''': villamea illetve vil1am<br />
<br />
==Jegyzet==<br />
<br />
[[Media:Villamvedelem_jegyzet.pdf|Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem felülvizsgálók tankönyve]]<br />
<br />
==Házi feladat==<br />
<br />
* Lényegében a házi egyszerű, kiszámolod a hurkot a mediánsíkban (csak a villám útjával párhuzamos vezetékek hossza és távolsága számít), majd a képletekbe behelyettesítve megkapod az eredményt.<br><br />
<br />
'''Kidolgozási minták'''<br />
<br />
* [[Media:Villamvedelem_HF_Sipos-Takats.docx|loop52_minta]]<br />
* [[Media:Villamvedelem_hf_loop45.pdf|loop45_minta]]<br />
* [[Media:Villamvedelem_HF_loop37.pdf|loop37_minta]]<br />
<br />
==Vizsgák==<br />
<br />
'''Minden kérdés 1 pont. Ponthatárok: 0-4 pont: 1, 5-6 pont: 2, 7 pont: 3, 8 pont: 4, 9-10 pont: 5'''<br><br />
'''A 6. feladatban mindenhol: G: földelési pont, X: villám becsapási helye'''<br />
<br />
===2004. január 6.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionizálásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X G<br />
-+--------+------+------+--------+<br />
^| |<---->|<---->| |<br />
|| | 10 m 10 m | |<br />
20 m|| | | |<br />
|| 20 m | | 20 m |<br />
v|<------>| |<------>|<br />
-+--------+-------------+--------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mitől függ az árnyékolt kábel belsejében keletkező túlfeszültség?<br />
<li>Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?<br />
<li>Miért sérül meg különösen gyakran a telefax, a telefon üzenetrögzítő, a távközlése hálózatra kapcsolt számítógép és a kábelantennára csatlakozó televízió?<br />
<li>Milyen elven lehet mérni a levezetőn folyó villámáramot?<br />
</ol><br />
<br />
===2004. január 13.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?<br />
<li>Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?<br />
<li>Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?<br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?<br />
</ol><br />
<br />
===2004. december 17.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?<br />
<li>Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?<br />
<li>Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
</ol><br />
<br />
===2005. december===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?<br />
<li>Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?<br />
<li>Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén!<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását? <br />
</ol><br />
<br />
===2006. január 3.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen fizikai folyamatok idézik elő a töltések szétválását a zivatarfelhőben? Milyen töltéseloszlás alakul ki?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?<br />
<li>Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?<br />
<li>Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?<br />
<li>Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén! (G: földelési pont, X: becsapási pont)<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
+--------+------------+------------+-<br />
| | | |^<br />
| | | ||<br />
| | | || 12 m<br />
| 12 m | 18 m | 18 m ||<br />
|<------>|<---------->|<---------->|v<br />
+--------+------------+------------+-<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását? ''(decemberben is volt!)''<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses villámimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik? _(decemberben is volt!)<br />
</ol><br />
<br />
===2006. január 31.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar? (+főnszél)<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?*<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terénke határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritásást?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát! (olyan, mint az előző vizsgákban)<br />
<li>Milvel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?*<br />
<li>Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?<br />
<li>Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?*<br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helyemghatározás elve villámcspások regisztrálásakor?<br />
</ol><br />
<br />
Most azt mondták, hogy a kidolgozott kérdések között több hibás is van, és a vizsgakérdések között ezek közül is megtalálható pár.<br />
<br />
===2009. június 15.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos illetve a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület, és hogy lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Mi a réshatás, és milyen rombolást idéz elő?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát:<br />
<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<br />
(a bal alsóban tényleg nincs földelés!)<br><br />
<li>Mi a földelési ellenállás, és hogyan lehet mérni?Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
<li>Mi az elektomágneses villámimpulzus elleni zónás védelem elvi felépítése?Hogyan működik a tálcás elrendezés?<br />
<li>Milyen biológiai hatások idézik elő a halálos villámcsapást?Milyen égési sérüléseket okoz a villám?<br />
</ol><br />
<br />
===2010. december 14.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott áramutak esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G G<br />
+-------------+---------------+-<br />
| |^ |^<br />
| ||7,8 m ||<br />
| |v ||<br />
| X|-- ||<br />
| |^ || 15,6 m<br />
| ||7,8 m ||<br />
| 23,4 m |v 23,4 m ||<br />
|<----------->|<------------->|v<br />
+-------------+---------------+-<br />
G</pre><br />
<li>Milyen elven lehet mérni a vezetőn folyó villámáramot?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
<li>Mi az elektromágneses villámimpulzus elleni több-lépcsős védelem elve? Mi a szerepe a soros impedanciáknak illetve a közbeeső vezetékszakaszok hosszának?<br />
<li>Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?<br />
</ol><br />
<br />
===2015. június 08.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Hogyan fejlődik ki egy villámcsapás lefelé haladó előkisülésből? Hogyan jelenik meg ez a Boys-féle felvételen?<br />
<li>Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?<br />
<li>Milyen a vonzási tere egy távvezeték védendő áramvezetőjének és egy felfogórúddal védett kerek toronynak?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt és miért?<br />
<li>Mi a réshatása és milyen rombolást idéz elő?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megjelölt becsapási pont és a levezetők esetén!<br />
<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
9 m<br />
X+----+<br />
| \<br />
8 m | \<br />
+-------------+ \<br />
^| | \ 30 m <br />
|| | \ <br />
18 m|| | \ <br />
|| 27 m | 30 m \ 12 m<br />
v|<----------> |<---------->\<------><br />
G+-------------+-------------+------+G<br />
</pre><br />
<li>Milyen hatások következtében keletkezik túlfeszültség az épület belsejében villámcsapás alkalmával?<br />
<li>A vezetékek nyomvonalának kialakításával hogyan lehet csökkenteni az épületben keletkező túlfeszültségeket?<br />
<li>Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?<br />
<br />
===2016. december 13.===<br />
<br />
[[File:Villamvedelem vizsga 20161213.jpg|none|bélyegkép|Vizsga_2016_12_13]]<br />
<br />
===2018. június 5.===<br />
<br />
[[Media:Villámvédelem_vizsga2_2018tavasz.pdf|Vizsga_2018_06_05]]<br />
<br />
===Minta a számolós példákhoz===<br />
<br />
[[Media:Villamvedelem-szamolos.pdf|Számolási példák]]<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
<br />
* '''A kiadott lista''': http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/villved/kerdesek.htm<br />
* '''A kidolgozás''': [[Media:Villamvedelem_vizsga_full.pdf|Villamvedelem_vizsga_full.pdf]]<br />
<br />
==Vélemények==<br />
===Noémi, 2007. 09. 03., info2003@===<br />
<br />
Nincs katalógus, van oktatási segédanyag a weben (www.vet.bme.hu), de van egy kötelez&#245; nagyházi és szorgalmi feladat is. A szorgalmit megéri megcsinálni, mert a vizsgaeredményeden +2 pontot javíthatsz vele (max. vizsgapontszám 10), van egy kötelez&#245; labor is, ami bemutató jelleg&#251;. Csak végig kell nézni, zh-ról nem esett szó.<br />
<br />
===Márta Zsolt - 2009.06.19.===<br />
<br />
A tárgy könnyűnek tűnik elsőre, a házi sem nehéz(interntről levadászható), viszont a vizsgán eléggé lepontoznak, ha látják, hogy vmit nem teljesen értessz/felszínes a tudásod.Szóbeli javításnál nagyon belekérdez, és szükséges tudni gimis fizika anyagot is.Az előadások érdekesek tudnak lenni, mikor mesél a bácsi a történetéről, a laborok jók, az anyag is érdekes, csak megvan az oka, hogy miért 5 kredit. Akit érdekel a villanytan IS, és a villám/villámvédelem is az vegye fel, de akinek nem megy a villany, az hanyagolja.<br />
<br />
===Paudics Péter - 2013.01.21.===<br />
<br />
A házi feladatot a kidolgozási minták alapján pár óra alatt meg lehet csinálni. Ha villanyos vagy és hallgattál már EMT-t, akkor azok nélkül is simán. A kidolgozott tételsor alapján - ha megérti az ember és szán rá egy kis időt - jó jegy szerezhető. Az előadó nagyon rendes, a tárgy egyszerűen teljesíthető. Azt még érdemes tudni, hogy egy előre megadott időpontban meg kell jelenni a nagyfesz. laborban, ez az aláírás feltétele a házi mellett.<br />
<br />
===Matolcs - 2014. 12. 14.===<br />
<br />
A tárgy még mindig könnyen teljesíthető, a tételsorok a régiek nem változott semmi. Van az utolsó órán elővizsga, ami pont ugyanolyan, mint egy rendes vizsga, de ha nem sikerül nem számít bukott vizsgaalkalomnak. Labor idén is volt a tárgyból egyszer, de erről külön mail-t is kaptunk. Igazi all-in-one tárgy, ingyenkreditnek is jó és elég érdekes is a téma.<br />
<br />
===Fazekas Attila - 2015. 06. 08.===<br />
<br />
A tárgy nem igényel komolyabb erőfeszítést. Aki szeretne átlagot húzni, annak ajánlani tudom a villámvédelmet.Az előadó nagyon jó, leköti a hallgatóság figyelmét.Ha részt veszel az órákon akkor plusz pontokat tudsz szerezni a vizsgára, melynek felépítése nagyon egyszerű. A kiadott tételsorból kiválasztanak 9 kérdést, és adnak egy rajzot. Pár nap felkészüléssel jó jegy szerezhető. Nem bántam meg, hogy hallgattam ezt a tárgyat. 3 nap készüléssel jelesre vizsgáztam, tényleg nem igényel nagy erőfeszítést.<br />
[[Category:Valaszthato]]</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Villamvedelem_HF_loop37.pdf&diff=194194Fájl:Villamvedelem HF loop37.pdf2018-06-07T10:42:22Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Vill%C3%A1mv%C3%A9delem&diff=194193Villámvédelem2018-06-07T10:23:12Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Villámvédelem<br />
| tárgykód = VIVEJV63<br />
| szak = <br />
| kredit = 4<br />
| félév = <br />
| kereszt = <br />
| tanszék = VET<br />
| jelenlét = nem kötelező<br />
| minmunka = kis utánaolvasás - kis munka<br />
| labor = <br />
| kiszh = nincs<br />
| nagyzh = nincs<br />
| hf = van<br />
| vizsga = van<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VINF9063/<br />
| tárgyhonlap = <br />
}}<br />
<br />
==Általános==<br />
* '''Jelszó a ZIP fájlokhoz''': villamea illetve vil1am<br />
<br />
==Jegyzet==<br />
<br />
[[Media:Villamvedelem_jegyzet.pdf|Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem felülvizsgálók tankönyve]]<br />
<br />
==Házi feladat==<br />
<br />
* Lényegében a házi egyszerű, kiszámolod a hurkot a mediánsíkban (csak a villám útjával párhuzamos vezetékek hossza és távolsága számít), majd a képletekbe behelyettesítve megkapod az eredményt.<br><br />
<br />
'''Kidolgozási minták'''<br />
<br />
* [[Media:Villamvedelem_HF_Sipos-Takats.docx|loop52_minta]]<br />
* [[Media:Villamvedelem_hf_loop45.pdf|loop45_minta]]<br />
<br />
==Vizsgák==<br />
<br />
'''Minden kérdés 1 pont. Ponthatárok: 0-4 pont: 1, 5-6 pont: 2, 7 pont: 3, 8 pont: 4, 9-10 pont: 5'''<br><br />
'''A 6. feladatban mindenhol: G: földelési pont, X: villám becsapási helye'''<br />
<br />
===2004. január 6.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionizálásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X G<br />
-+--------+------+------+--------+<br />
^| |<---->|<---->| |<br />
|| | 10 m 10 m | |<br />
20 m|| | | |<br />
|| 20 m | | 20 m |<br />
v|<------>| |<------>|<br />
-+--------+-------------+--------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mitől függ az árnyékolt kábel belsejében keletkező túlfeszültség?<br />
<li>Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?<br />
<li>Miért sérül meg különösen gyakran a telefax, a telefon üzenetrögzítő, a távközlése hálózatra kapcsolt számítógép és a kábelantennára csatlakozó televízió?<br />
<li>Milyen elven lehet mérni a levezetőn folyó villámáramot?<br />
</ol><br />
<br />
===2004. január 13.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?<br />
<li>Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?<br />
<li>Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?<br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?<br />
</ol><br />
<br />
===2004. december 17.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?<br />
<li>Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?<br />
<li>Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
</ol><br />
<br />
===2005. december===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?<br />
<li>Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?<br />
<li>Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén!<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását? <br />
</ol><br />
<br />
===2006. január 3.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen fizikai folyamatok idézik elő a töltések szétválását a zivatarfelhőben? Milyen töltéseloszlás alakul ki?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?<br />
<li>Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?<br />
<li>Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?<br />
<li>Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén! (G: földelési pont, X: becsapási pont)<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
+--------+------------+------------+-<br />
| | | |^<br />
| | | ||<br />
| | | || 12 m<br />
| 12 m | 18 m | 18 m ||<br />
|<------>|<---------->|<---------->|v<br />
+--------+------------+------------+-<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását? ''(decemberben is volt!)''<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses villámimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik? _(decemberben is volt!)<br />
</ol><br />
<br />
===2006. január 31.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar? (+főnszél)<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?*<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terénke határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritásást?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát! (olyan, mint az előző vizsgákban)<br />
<li>Milvel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?*<br />
<li>Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?<br />
<li>Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?*<br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helyemghatározás elve villámcspások regisztrálásakor?<br />
</ol><br />
<br />
Most azt mondták, hogy a kidolgozott kérdések között több hibás is van, és a vizsgakérdések között ezek közül is megtalálható pár.<br />
<br />
===2009. június 15.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos illetve a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület, és hogy lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Mi a réshatás, és milyen rombolást idéz elő?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát:<br />
<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<br />
(a bal alsóban tényleg nincs földelés!)<br><br />
<li>Mi a földelési ellenállás, és hogyan lehet mérni?Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
<li>Mi az elektomágneses villámimpulzus elleni zónás védelem elvi felépítése?Hogyan működik a tálcás elrendezés?<br />
<li>Milyen biológiai hatások idézik elő a halálos villámcsapást?Milyen égési sérüléseket okoz a villám?<br />
</ol><br />
<br />
===2010. december 14.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott áramutak esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G G<br />
+-------------+---------------+-<br />
| |^ |^<br />
| ||7,8 m ||<br />
| |v ||<br />
| X|-- ||<br />
| |^ || 15,6 m<br />
| ||7,8 m ||<br />
| 23,4 m |v 23,4 m ||<br />
|<----------->|<------------->|v<br />
+-------------+---------------+-<br />
G</pre><br />
<li>Milyen elven lehet mérni a vezetőn folyó villámáramot?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
<li>Mi az elektromágneses villámimpulzus elleni több-lépcsős védelem elve? Mi a szerepe a soros impedanciáknak illetve a közbeeső vezetékszakaszok hosszának?<br />
<li>Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?<br />
</ol><br />
<br />
===2015. június 08.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Hogyan fejlődik ki egy villámcsapás lefelé haladó előkisülésből? Hogyan jelenik meg ez a Boys-féle felvételen?<br />
<li>Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?<br />
<li>Milyen a vonzási tere egy távvezeték védendő áramvezetőjének és egy felfogórúddal védett kerek toronynak?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt és miért?<br />
<li>Mi a réshatása és milyen rombolást idéz elő?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megjelölt becsapási pont és a levezetők esetén!<br />
<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
9 m<br />
X+----+<br />
| \<br />
8 m | \<br />
+-------------+ \<br />
^| | \ 30 m <br />
|| | \ <br />
18 m|| | \ <br />
|| 27 m | 30 m \ 12 m<br />
v|<----------> |<---------->\<------><br />
G+-------------+-------------+------+G<br />
</pre><br />
<li>Milyen hatások következtében keletkezik túlfeszültség az épület belsejében villámcsapás alkalmával?<br />
<li>A vezetékek nyomvonalának kialakításával hogyan lehet csökkenteni az épületben keletkező túlfeszültségeket?<br />
<li>Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?<br />
<br />
===2016. december 13.===<br />
<br />
[[File:Villamvedelem vizsga 20161213.jpg|none|bélyegkép|Vizsga_2016_12_13]]<br />
<br />
===2018. június 5.===<br />
<br />
[[Media:Villámvédelem_vizsga2_2018tavasz.pdf|Vizsga_2018_06_05]]<br />
<br />
===Minta a számolós példákhoz===<br />
<br />
[[Media:Villamvedelem-szamolos.pdf|Számolási példák]]<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
<br />
* '''A kiadott lista''': http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/villved/kerdesek.htm<br />
* '''A kidolgozás''': [[Media:Villamvedelem_vizsga_full.pdf|Villamvedelem_vizsga_full.pdf]]<br />
<br />
==Vélemények==<br />
===Noémi, 2007. 09. 03., info2003@===<br />
<br />
Nincs katalógus, van oktatási segédanyag a weben (www.vet.bme.hu), de van egy kötelez&#245; nagyházi és szorgalmi feladat is. A szorgalmit megéri megcsinálni, mert a vizsgaeredményeden +2 pontot javíthatsz vele (max. vizsgapontszám 10), van egy kötelez&#245; labor is, ami bemutató jelleg&#251;. Csak végig kell nézni, zh-ról nem esett szó.<br />
<br />
===Márta Zsolt - 2009.06.19.===<br />
<br />
A tárgy könnyűnek tűnik elsőre, a házi sem nehéz(interntről levadászható), viszont a vizsgán eléggé lepontoznak, ha látják, hogy vmit nem teljesen értessz/felszínes a tudásod.Szóbeli javításnál nagyon belekérdez, és szükséges tudni gimis fizika anyagot is.Az előadások érdekesek tudnak lenni, mikor mesél a bácsi a történetéről, a laborok jók, az anyag is érdekes, csak megvan az oka, hogy miért 5 kredit. Akit érdekel a villanytan IS, és a villám/villámvédelem is az vegye fel, de akinek nem megy a villany, az hanyagolja.<br />
<br />
===Paudics Péter - 2013.01.21.===<br />
<br />
A házi feladatot a kidolgozási minták alapján pár óra alatt meg lehet csinálni. Ha villanyos vagy és hallgattál már EMT-t, akkor azok nélkül is simán. A kidolgozott tételsor alapján - ha megérti az ember és szán rá egy kis időt - jó jegy szerezhető. Az előadó nagyon rendes, a tárgy egyszerűen teljesíthető. Azt még érdemes tudni, hogy egy előre megadott időpontban meg kell jelenni a nagyfesz. laborban, ez az aláírás feltétele a házi mellett.<br />
<br />
===Matolcs - 2014. 12. 14.===<br />
<br />
A tárgy még mindig könnyen teljesíthető, a tételsorok a régiek nem változott semmi. Van az utolsó órán elővizsga, ami pont ugyanolyan, mint egy rendes vizsga, de ha nem sikerül nem számít bukott vizsgaalkalomnak. Labor idén is volt a tárgyból egyszer, de erről külön mail-t is kaptunk. Igazi all-in-one tárgy, ingyenkreditnek is jó és elég érdekes is a téma.<br />
<br />
===Fazekas Attila - 2015. 06. 08.===<br />
<br />
A tárgy nem igényel komolyabb erőfeszítést. Aki szeretne átlagot húzni, annak ajánlani tudom a villámvédelmet.Az előadó nagyon jó, leköti a hallgatóság figyelmét.Ha részt veszel az órákon akkor plusz pontokat tudsz szerezni a vizsgára, melynek felépítése nagyon egyszerű. A kiadott tételsorból kiválasztanak 9 kérdést, és adnak egy rajzot. Pár nap felkészüléssel jó jegy szerezhető. Nem bántam meg, hogy hallgattam ezt a tárgyat. 3 nap készüléssel jelesre vizsgáztam, tényleg nem igényel nagy erőfeszítést.<br />
[[Category:Valaszthato]]</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=194192Jelek és rendszerek 12018-06-07T10:17:00Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div><br />
<br />
{{Tantárgy<br />
|nev=Jelek és rendszerek 1<br />
|tárgykód=VIHVAA00<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=2<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=3 db<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|hf=3 db<br />
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]<br />
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/<br />
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/<br />
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php<br />
}}<br />
<br />
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br />
<br />
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. <br/><br />
'''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.'''<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br />
*# Kétkapuk analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br />
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. <br />
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!<br />
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:<br />
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math> <br />
Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.<br />
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/<br />
<br />
===Jegyzetek, könyvek ===<br />
<br />
*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''<br />
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''<br />
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!<br />
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.<br />
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br />
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br />
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br />
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása<br />
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.<br />
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.<br />
*[http://nanoelsim.evt.bme.hu/?page_id=37 Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br />
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által<br />
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)<br />
<br />
== Számítógépes segédprogramok ==<br />
<br />
=== Matlab ===<br />
<p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p><br />
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]<br />
<br />
=== Wolfram Mathematica ===<br />
<br />
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br />
<br />
=== Wolfram Alpha ===<br />
<br />
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br />
<br />
=== MAPLE ===<br />
<br />
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br />
<br />
== Kis zárthelyik ==<br />
<br />
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br />
<br />
===Első kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br />
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br />
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br />
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH<br />
<br />
===Második kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br />
===Harmadik kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br />
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br />
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH<br />
<br />
== Zárthelyik ==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
=== Rendes ZH ===<br />
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br />
*2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]<br />
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf|A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf|megoldás]]<br />
*2017/18 tavasz - [[:File:JR1_zh_20180412_feladat.pdf|A és B]] csoport [[:File:JR1_zh_20180412_jav.pdf|megoldás]]<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]<br />
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]<br />
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]<br />
|}<br />
<br />
== Régi zárthelyik ==<br />
<br />
'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:<br />
<br />
=== Első Zárthelyi ===<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
==== Rendes ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br />
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
==== Pót ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
|}<br />
<br />
=== Második Zárthelyi ===<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
==== Rendes ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br />
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
==== Pót ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
|}<br />
<br />
== Házi feladat ==<br />
<br />
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!<br />
<br />
Régi házi feladatok:<br />
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br />
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br />
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br />
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]<br />
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]<br />
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport'''<br />
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)''<br />
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással<br />
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással<br />
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással<br />
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br />
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.<br />
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br />
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br />
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br />
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Vill%C3%A1mv%C3%A9delem&diff=194191Villámvédelem2018-06-07T10:11:39Z<p>Magyar Tamás: /* 2018. június 5. */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Villámvédelem<br />
| tárgykód = VIVEJV63<br />
| szak = <br />
| kredit = 4<br />
| félév = <br />
| kereszt = <br />
| tanszék = VET<br />
| jelenlét = nem kötelező<br />
| minmunka = kis utánaolvasás - kis munka<br />
| labor = <br />
| kiszh = nincs<br />
| nagyzh = nincs<br />
| hf = van<br />
| vizsga = van<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VINF9063/<br />
| tárgyhonlap = <br />
}}<br />
<br />
==Általános==<br />
* '''Jelszó a ZIP fájlokhoz''': villamea illetve vil1am<br />
<br />
==Jegyzet==<br />
<br />
[[Media:Villamvedelem_jegyzet.pdf|Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem felülvizsgálók tankönyve]]<br />
<br />
==Házi feladat==<br />
<br />
* Lényegében a házi egyszerű, kiszámolod a hurkot a mediánsíkban (csak a villám útjával párhuzamos vezetékek hossza és távolsága számít), majd a képletekbe behelyettesítve megkapod az eredményt.<br><br />
<br />
'''Kidolgozási minták'''<br />
<br />
* [[Media:Villamvedelem_HF_Sipos-Takats.docx|loop52_minta]]<br />
* [[Media:Villamvedelem_hf_loop45.pdf|loop45_minta]]<br />
<br />
==Vizsgák==<br />
<br />
'''Minden kérdés 1 pont. Ponthatárok: 0-5 pont: 1, 6 pont: 2, 7 pont: 3, 8 pont: 4, 9-10 pont: 5'''<br><br />
'''A 6. feladatban mindenhol: G: földelési pont, X: villám becsapási helye'''<br />
<br />
===2004. január 6.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionizálásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X G<br />
-+--------+------+------+--------+<br />
^| |<---->|<---->| |<br />
|| | 10 m 10 m | |<br />
20 m|| | | |<br />
|| 20 m | | 20 m |<br />
v|<------>| |<------>|<br />
-+--------+-------------+--------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mitől függ az árnyékolt kábel belsejében keletkező túlfeszültség?<br />
<li>Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?<br />
<li>Miért sérül meg különösen gyakran a telefax, a telefon üzenetrögzítő, a távközlése hálózatra kapcsolt számítógép és a kábelantennára csatlakozó televízió?<br />
<li>Milyen elven lehet mérni a levezetőn folyó villámáramot?<br />
</ol><br />
<br />
===2004. január 13.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?<br />
<li>Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?<br />
<li>Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?<br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?<br />
</ol><br />
<br />
===2004. december 17.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?<br />
<li>Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?<br />
<li>Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
</ol><br />
<br />
===2005. december===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?<br />
<li>Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?<br />
<li>Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén!<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását? <br />
</ol><br />
<br />
===2006. január 3.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen fizikai folyamatok idézik elő a töltések szétválását a zivatarfelhőben? Milyen töltéseloszlás alakul ki?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?<br />
<li>Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?<br />
<li>Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?<br />
<li>Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén! (G: földelési pont, X: becsapási pont)<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
+--------+------------+------------+-<br />
| | | |^<br />
| | | ||<br />
| | | || 12 m<br />
| 12 m | 18 m | 18 m ||<br />
|<------>|<---------->|<---------->|v<br />
+--------+------------+------------+-<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását? ''(decemberben is volt!)''<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses villámimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik? _(decemberben is volt!)<br />
</ol><br />
<br />
===2006. január 31.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar? (+főnszél)<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?*<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terénke határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritásást?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát! (olyan, mint az előző vizsgákban)<br />
<li>Milvel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?*<br />
<li>Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?<br />
<li>Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?*<br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helyemghatározás elve villámcspások regisztrálásakor?<br />
</ol><br />
<br />
Most azt mondták, hogy a kidolgozott kérdések között több hibás is van, és a vizsgakérdések között ezek közül is megtalálható pár.<br />
<br />
===2009. június 15.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos illetve a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület, és hogy lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Mi a réshatás, és milyen rombolást idéz elő?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát:<br />
<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<br />
(a bal alsóban tényleg nincs földelés!)<br><br />
<li>Mi a földelési ellenállás, és hogyan lehet mérni?Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
<li>Mi az elektomágneses villámimpulzus elleni zónás védelem elvi felépítése?Hogyan működik a tálcás elrendezés?<br />
<li>Milyen biológiai hatások idézik elő a halálos villámcsapást?Milyen égési sérüléseket okoz a villám?<br />
</ol><br />
<br />
===2010. december 14.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott áramutak esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G G<br />
+-------------+---------------+-<br />
| |^ |^<br />
| ||7,8 m ||<br />
| |v ||<br />
| X|-- ||<br />
| |^ || 15,6 m<br />
| ||7,8 m ||<br />
| 23,4 m |v 23,4 m ||<br />
|<----------->|<------------->|v<br />
+-------------+---------------+-<br />
G</pre><br />
<li>Milyen elven lehet mérni a vezetőn folyó villámáramot?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
<li>Mi az elektromágneses villámimpulzus elleni több-lépcsős védelem elve? Mi a szerepe a soros impedanciáknak illetve a közbeeső vezetékszakaszok hosszának?<br />
<li>Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?<br />
</ol><br />
<br />
===2015. június 08.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Hogyan fejlődik ki egy villámcsapás lefelé haladó előkisülésből? Hogyan jelenik meg ez a Boys-féle felvételen?<br />
<li>Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?<br />
<li>Milyen a vonzási tere egy távvezeték védendő áramvezetőjének és egy felfogórúddal védett kerek toronynak?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt és miért?<br />
<li>Mi a réshatása és milyen rombolást idéz elő?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megjelölt becsapási pont és a levezetők esetén!<br />
<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
9 m<br />
X+----+<br />
| \<br />
8 m | \<br />
+-------------+ \<br />
^| | \ 30 m <br />
|| | \ <br />
18 m|| | \ <br />
|| 27 m | 30 m \ 12 m<br />
v|<----------> |<---------->\<------><br />
G+-------------+-------------+------+G<br />
</pre><br />
<li>Milyen hatások következtében keletkezik túlfeszültség az épület belsejében villámcsapás alkalmával?<br />
<li>A vezetékek nyomvonalának kialakításával hogyan lehet csökkenteni az épületben keletkező túlfeszültségeket?<br />
<li>Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?<br />
<br />
===2016. december 13.===<br />
<br />
[[File:Villamvedelem vizsga 20161213.jpg|none|bélyegkép|Vizsga_2016_12_13]]<br />
<br />
===2018. június 5.===<br />
<br />
[[Media:Villámvédelem_vizsga2_2018tavasz.pdf|Vizsga_2018_06_05]]<br />
<br />
===Minta a számolós példákhoz===<br />
<br />
[[Media:Villamvedelem-szamolos.pdf|Számolási példák]]<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
<br />
* '''A kiadott lista''': http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/villved/kerdesek.htm<br />
* '''A kidolgozás''': [[Media:Villamvedelem_vizsga_full.pdf|Villamvedelem_vizsga_full.pdf]]<br />
<br />
==Vélemények==<br />
===Noémi, 2007. 09. 03., info2003@===<br />
<br />
Nincs katalógus, van oktatási segédanyag a weben (www.vet.bme.hu), de van egy kötelez&#245; nagyházi és szorgalmi feladat is. A szorgalmit megéri megcsinálni, mert a vizsgaeredményeden +2 pontot javíthatsz vele (max. vizsgapontszám 10), van egy kötelez&#245; labor is, ami bemutató jelleg&#251;. Csak végig kell nézni, zh-ról nem esett szó.<br />
<br />
===Márta Zsolt - 2009.06.19.===<br />
<br />
A tárgy könnyűnek tűnik elsőre, a házi sem nehéz(interntről levadászható), viszont a vizsgán eléggé lepontoznak, ha látják, hogy vmit nem teljesen értessz/felszínes a tudásod.Szóbeli javításnál nagyon belekérdez, és szükséges tudni gimis fizika anyagot is.Az előadások érdekesek tudnak lenni, mikor mesél a bácsi a történetéről, a laborok jók, az anyag is érdekes, csak megvan az oka, hogy miért 5 kredit. Akit érdekel a villanytan IS, és a villám/villámvédelem is az vegye fel, de akinek nem megy a villany, az hanyagolja.<br />
<br />
===Paudics Péter - 2013.01.21.===<br />
<br />
A házi feladatot a kidolgozási minták alapján pár óra alatt meg lehet csinálni. Ha villanyos vagy és hallgattál már EMT-t, akkor azok nélkül is simán. A kidolgozott tételsor alapján - ha megérti az ember és szán rá egy kis időt - jó jegy szerezhető. Az előadó nagyon rendes, a tárgy egyszerűen teljesíthető. Azt még érdemes tudni, hogy egy előre megadott időpontban meg kell jelenni a nagyfesz. laborban, ez az aláírás feltétele a házi mellett.<br />
<br />
===Matolcs - 2014. 12. 14.===<br />
<br />
A tárgy még mindig könnyen teljesíthető, a tételsorok a régiek nem változott semmi. Van az utolsó órán elővizsga, ami pont ugyanolyan, mint egy rendes vizsga, de ha nem sikerül nem számít bukott vizsgaalkalomnak. Labor idén is volt a tárgyból egyszer, de erről külön mail-t is kaptunk. Igazi all-in-one tárgy, ingyenkreditnek is jó és elég érdekes is a téma.<br />
<br />
===Fazekas Attila - 2015. 06. 08.===<br />
<br />
A tárgy nem igényel komolyabb erőfeszítést. Aki szeretne átlagot húzni, annak ajánlani tudom a villámvédelmet.Az előadó nagyon jó, leköti a hallgatóság figyelmét.Ha részt veszel az órákon akkor plusz pontokat tudsz szerezni a vizsgára, melynek felépítése nagyon egyszerű. A kiadott tételsorból kiválasztanak 9 kérdést, és adnak egy rajzot. Pár nap felkészüléssel jó jegy szerezhető. Nem bántam meg, hogy hallgattam ezt a tárgyat. 3 nap készüléssel jelesre vizsgáztam, tényleg nem igényel nagy erőfeszítést.<br />
[[Category:Valaszthato]]</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Vill%C3%A1mv%C3%A9delem_vizsga2_2018tavasz.pdf&diff=194190Fájl:Villámvédelem vizsga2 2018tavasz.pdf2018-06-07T10:11:20Z<p>Magyar Tamás: Magyar Tamás uploaded a new version of Fájl:Villámvédelem vizsga2 2018tavasz.pdf</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Vill%C3%A1mv%C3%A9delem&diff=194189Villámvédelem2018-06-07T10:05:14Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Villámvédelem<br />
| tárgykód = VIVEJV63<br />
| szak = <br />
| kredit = 4<br />
| félév = <br />
| kereszt = <br />
| tanszék = VET<br />
| jelenlét = nem kötelező<br />
| minmunka = kis utánaolvasás - kis munka<br />
| labor = <br />
| kiszh = nincs<br />
| nagyzh = nincs<br />
| hf = van<br />
| vizsga = van<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VINF9063/<br />
| tárgyhonlap = <br />
}}<br />
<br />
==Általános==<br />
* '''Jelszó a ZIP fájlokhoz''': villamea illetve vil1am<br />
<br />
==Jegyzet==<br />
<br />
[[Media:Villamvedelem_jegyzet.pdf|Dr. Horváth Tibor: Villámvédelem felülvizsgálók tankönyve]]<br />
<br />
==Házi feladat==<br />
<br />
* Lényegében a házi egyszerű, kiszámolod a hurkot a mediánsíkban (csak a villám útjával párhuzamos vezetékek hossza és távolsága számít), majd a képletekbe behelyettesítve megkapod az eredményt.<br><br />
<br />
'''Kidolgozási minták'''<br />
<br />
* [[Media:Villamvedelem_HF_Sipos-Takats.docx|loop52_minta]]<br />
* [[Media:Villamvedelem_hf_loop45.pdf|loop45_minta]]<br />
<br />
==Vizsgák==<br />
<br />
'''Minden kérdés 1 pont. Ponthatárok: 0-5 pont: 1, 6 pont: 2, 7 pont: 3, 8 pont: 4, 9-10 pont: 5'''<br><br />
'''A 6. feladatban mindenhol: G: földelési pont, X: villám becsapási helye'''<br />
<br />
===2004. január 6.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionizálásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X G<br />
-+--------+------+------+--------+<br />
^| |<---->|<---->| |<br />
|| | 10 m 10 m | |<br />
20 m|| | | |<br />
|| 20 m | | 20 m |<br />
v|<------>| |<------>|<br />
-+--------+-------------+--------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mitől függ az árnyékolt kábel belsejében keletkező túlfeszültség?<br />
<li>Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?<br />
<li>Miért sérül meg különösen gyakran a telefax, a telefon üzenetrögzítő, a távközlése hálózatra kapcsolt számítógép és a kábelantennára csatlakozó televízió?<br />
<li>Milyen elven lehet mérni a levezetőn folyó villámáramot?<br />
</ol><br />
<br />
===2004. január 13.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?<br />
<li>Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?<br />
<li>Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?<br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?<br />
</ol><br />
<br />
===2004. december 17.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?<br />
<li>Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?<br />
<li>Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapási pont és levezetők esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
</ol><br />
<br />
===2005. december===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Mi a szerepe a zivataroknak az ionoszféra keletkezésében? Mit jelent a "szép idő áram", és milyen nagyságrendű?<br />
<li>Mi jellemzi a fotonok által előidézett gerjesztést ill. ionozást? Milyen töltéshordozók keletkeznek természetes levegőben?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Mit jelent egy földi tárgy vonzási tere? Hogyan alakul ez egyedülálló rúd esetén pozitív és negatív villámra?<br />
<li>Milyen környezeti hatások és hogyan befolyásolják az épületek besorolását magasság és környezet szerint?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén!<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Milyen jellegzetes nyomot hagy a villám élő fán illetve fából készült szerkezeti elemeken?<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses viharimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan mérhető? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását? <br />
</ol><br />
<br />
===2006. január 3.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen fizikai folyamatok idézik elő a töltések szétválását a zivatarfelhőben? Milyen töltéseloszlás alakul ki?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan indul meg a villám előkisülése a felhő belsejében?<br />
<li>Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?<br />
<li>Mivel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?<br />
<li>Milyen hőhatás keletkezik a villámhárító vezetőben a becsapási ponton és a villámáram levezetésekor? Melyik villámparamétertől függenek?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott becsapódási pont és levezetők esetén! (G: földelési pont, X: becsapási pont)<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
+--------+------------+------------+-<br />
| | | |^<br />
| | | ||<br />
| | | || 12 m<br />
| 12 m | 18 m | 18 m ||<br />
|<------>|<---------->|<---------->|v<br />
+--------+------------+------------+-<br />
G G</pre><br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helymeghatározás elve villámcsapások regisztrálásakor?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását? ''(decemberben is volt!)''<br />
<li>Milyen védelmi eszközöket hasnzálnak az elektromágneses villámimpulzus elleni védelemben? Milyenek a tulajdonságaik és jelleggörbéik? _(decemberben is volt!)<br />
</ol><br />
<br />
===2006. január 31.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar? (+főnszél)<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos és a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?*<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terénke határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritásást?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt, és miért?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát! (olyan, mint az előző vizsgákban)<br />
<li>Milvel jellemezhető a villámcsapásnak és következményeinek kockázata? Milyen összetevői vannak?*<br />
<li>Hogyan kerülje el villámcsapást a szabadban tartózkodó ember? Hová kell elhelyezkedni magas fa közelében?<br />
<li>Miért működik rosszul a több-lépcsős túlfeszültségvéelmi rendszer, ha a fokozatok között nincs soros ellenállás és kicsi a távolság?*<br />
<li>Mi az iránymérésen és az időmérésen alapuló helyemghatározás elve villámcspások regisztrálásakor?<br />
</ol><br />
<br />
Most azt mondták, hogy a kidolgozott kérdések között több hibás is van, és a vizsgakérdések között ezek közül is megtalálható pár.<br />
<br />
===2009. június 15.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Milyen a zivatarok eloszlása a nap illetve az év folyamán?<br />
<li>Milyen tulajdonságok jellemzik a pamatos illetve a csatornakisülést?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Hogyan függ az orientációs távolság a villámáramtól? Milyen fizikai folyamatra vezethető vissza ez az összefüggés?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület, és hogy lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Mi a réshatás, és milyen rombolást idéz elő?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát:<br />
<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G X<br />
-+--------+------------+<br />
^| | |<br />
|| | |<br />
12 m|| | |<br />
|| 12 m | 18 m | 18 m<br />
v|<------>|<---------->|<---------->|<br />
-+--------+------------+------------+<br />
G G</pre><br />
<br />
(a bal alsóban tényleg nincs földelés!)<br><br />
<li>Mi a földelési ellenállás, és hogyan lehet mérni?Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
<li>Mi az elektomágneses villámimpulzus elleni zónás védelem elvi felépítése?Hogyan működik a tálcás elrendezés?<br />
<li>Milyen biológiai hatások idézik elő a halálos villámcsapást?Milyen égési sérüléseket okoz a villám?<br />
</ol><br />
<br />
===2010. december 14.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Milyen törvényszerűségei vannak az ütközési ionozásnak? Hogyan fejlődik ki az elektronlavina?<br />
<li>Hogyan magyarázza a gömbvillámot a mágneses örvény elmélet?<br />
<li>Milyen függvénnyel lehet leírni egy pontszerű felfogó és a sík föld vonzási terének határoló görbéjét? Hogyan lehet figyelembe venni a villám polaritását?<br />
<li>Mi az egyenértékű terület és hogyan lehet egyszerű módszerrel meghatározni?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megadott áramutak esetén.<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
G G<br />
+-------------+---------------+-<br />
| |^ |^<br />
| ||7,8 m ||<br />
| |v ||<br />
| X|-- ||<br />
| |^ || 15,6 m<br />
| ||7,8 m ||<br />
| 23,4 m |v 23,4 m ||<br />
|<----------->|<------------->|v<br />
+-------------+---------------+-<br />
G</pre><br />
<li>Milyen elven lehet mérni a vezetőn folyó villámáramot?<br />
<li>Mi a földelési ellenállás és hogyan lehet mérni? Hogyan mérjük a talaj fajlagos ellenállását?<br />
<li>Mi az elektromágneses villámimpulzus elleni több-lépcsős védelem elve? Mi a szerepe a soros impedanciáknak illetve a közbeeső vezetékszakaszok hosszának?<br />
<li>Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?<br />
</ol><br />
<br />
===2015. június 08.===<br />
<br />
<ol><br />
<li>Hogyan alakul ki a hőzivatar és a domborzati zivatar?<br />
<li>Hogyan fejlődik ki egy villámcsapás lefelé haladó előkisülésből? Hogyan jelenik meg ez a Boys-féle felvételen?<br />
<li>Hol keletkeznek felfelé haladó villámok és hogyan lehet őket a villámpálya alapján megkülönböztetni a lefelé csapó villámtól?<br />
<li>Milyen a vonzási tere egy távvezeték védendő áramvezetőjének és egy felfogórúddal védett kerek toronynak?<br />
<li>Mit kell figyelembe venni a tető villámvédelmi besorolásakor? Milyen anyagok együttes használata idézi elő a legnagyobb veszélyt és miért?<br />
<li>Mi a réshatása és milyen rombolást idéz elő?<br />
<li>Számítsa ki az áramutak eredő hosszát a megjelölt becsapási pont és a levezetők esetén!<br />
<br />
<pre style="line-height:10px;"><br />
9 m<br />
X+----+<br />
| \<br />
8 m | \<br />
+-------------+ \<br />
^| | \ 30 m <br />
|| | \ <br />
18 m|| | \ <br />
|| 27 m | 30 m \ 12 m<br />
v|<----------> |<---------->\<------><br />
G+-------------+-------------+------+G<br />
</pre><br />
<li>Milyen hatások következtében keletkezik túlfeszültség az épület belsejében villámcsapás alkalmával?<br />
<li>A vezetékek nyomvonalának kialakításával hogyan lehet csökkenteni az épületben keletkező túlfeszültségeket?<br />
<li>Milyen fokozott veszélyeket okoznak a fémből készült járművek az embert érő villámcsapás szempontjából?<br />
<br />
===2016. december 13.===<br />
<br />
[[File:Villamvedelem vizsga 20161213.jpg|none|bélyegkép|Vizsga_2016_12_13]]<br />
<br />
===2018. június 5.===<br />
<br />
[[Media:Villámvédelem_vizsga2_2018tavasz.pdf|Vizsga_2018_06_05]]<br />
===Minta a számolós példákhoz===<br />
<br />
[[Media:Villamvedelem-szamolos.pdf|Számolási példák]]<br />
<br />
===Ellenőrző kérdések===<br />
<br />
* '''A kiadott lista''': http://www.vet.bme.hu/okt/val/nt/villved/kerdesek.htm<br />
* '''A kidolgozás''': [[Media:Villamvedelem_vizsga_full.pdf|Villamvedelem_vizsga_full.pdf]]<br />
<br />
==Vélemények==<br />
===Noémi, 2007. 09. 03., info2003@===<br />
<br />
Nincs katalógus, van oktatási segédanyag a weben (www.vet.bme.hu), de van egy kötelez&#245; nagyházi és szorgalmi feladat is. A szorgalmit megéri megcsinálni, mert a vizsgaeredményeden +2 pontot javíthatsz vele (max. vizsgapontszám 10), van egy kötelez&#245; labor is, ami bemutató jelleg&#251;. Csak végig kell nézni, zh-ról nem esett szó.<br />
<br />
===Márta Zsolt - 2009.06.19.===<br />
<br />
A tárgy könnyűnek tűnik elsőre, a házi sem nehéz(interntről levadászható), viszont a vizsgán eléggé lepontoznak, ha látják, hogy vmit nem teljesen értessz/felszínes a tudásod.Szóbeli javításnál nagyon belekérdez, és szükséges tudni gimis fizika anyagot is.Az előadások érdekesek tudnak lenni, mikor mesél a bácsi a történetéről, a laborok jók, az anyag is érdekes, csak megvan az oka, hogy miért 5 kredit. Akit érdekel a villanytan IS, és a villám/villámvédelem is az vegye fel, de akinek nem megy a villany, az hanyagolja.<br />
<br />
===Paudics Péter - 2013.01.21.===<br />
<br />
A házi feladatot a kidolgozási minták alapján pár óra alatt meg lehet csinálni. Ha villanyos vagy és hallgattál már EMT-t, akkor azok nélkül is simán. A kidolgozott tételsor alapján - ha megérti az ember és szán rá egy kis időt - jó jegy szerezhető. Az előadó nagyon rendes, a tárgy egyszerűen teljesíthető. Azt még érdemes tudni, hogy egy előre megadott időpontban meg kell jelenni a nagyfesz. laborban, ez az aláírás feltétele a házi mellett.<br />
<br />
===Matolcs - 2014. 12. 14.===<br />
<br />
A tárgy még mindig könnyen teljesíthető, a tételsorok a régiek nem változott semmi. Van az utolsó órán elővizsga, ami pont ugyanolyan, mint egy rendes vizsga, de ha nem sikerül nem számít bukott vizsgaalkalomnak. Labor idén is volt a tárgyból egyszer, de erről külön mail-t is kaptunk. Igazi all-in-one tárgy, ingyenkreditnek is jó és elég érdekes is a téma.<br />
<br />
===Fazekas Attila - 2015. 06. 08.===<br />
<br />
A tárgy nem igényel komolyabb erőfeszítést. Aki szeretne átlagot húzni, annak ajánlani tudom a villámvédelmet.Az előadó nagyon jó, leköti a hallgatóság figyelmét.Ha részt veszel az órákon akkor plusz pontokat tudsz szerezni a vizsgára, melynek felépítése nagyon egyszerű. A kiadott tételsorból kiválasztanak 9 kérdést, és adnak egy rajzot. Pár nap felkészüléssel jó jegy szerezhető. Nem bántam meg, hogy hallgattam ezt a tárgyat. 3 nap készüléssel jelesre vizsgáztam, tényleg nem igényel nagy erőfeszítést.<br />
[[Category:Valaszthato]]</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Vill%C3%A1mv%C3%A9delem_vizsga2_2018tavasz.pdf&diff=194188Fájl:Villámvédelem vizsga2 2018tavasz.pdf2018-06-07T10:02:57Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3&diff=194092Fizika 32018-06-01T14:59:47Z<p>Magyar Tamás: /* ZH */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Fizika 3<br />
| tárgykód = TE11MX01;TE11MX33<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = Fizika Tanszék<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf =<br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11MX01/<br />
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_3_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_mesterszak<br />
}}<br />
<br />
==Jegyzetek==<br />
*Videóanyagok az előadásokról:<br />
**Orosz László 2012. tavasz [http://www.youtube.com/gulyasakos ideiglenes előadásvideók], [http://www.youtube.com/playlist?list=PL09142AAB4801E077&feature=plcp lejátszási lista]<br />
*Kugler Sándor előadások 2012 tavasz<br />
**[[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas1-2.pdf | 1-2]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas3-4.pdf | 3-4]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas5.pdf | 5]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas6.pdf | 6]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas7.pdf | 7]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas8-10.pdf | 8-10]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas11-12.pdf | 11-12]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2009_eloadas1-8.pdf | 2009. 1-8. előadás kézzel jegyzetelt anyaga (Sas Peti)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_1996_apagyi.pdf | Apagyi kvantummechanika jegyzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_kvantumfizika.pdf | Kvantumfizikai összefoglaló (2006)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_perturbacio_andai.pdf | Perturbációszámítás Andaitól]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_napelemek_mizsei.pdf | Mizsei János Napelemek c. jegyzetéből néhány oldal (energiaszintek, Fermi-Dirac eloszlás, kristályszerkezet, sávdiagramok, stb.)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_gyakorlofeladatok.ppt | Gyakorlófeladatok]]<br />
*Fizika körülöttünk e-learning jegyzet mérnököknek<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Kvantummechanika Kvantummechanika]<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Szil%C3%A1rdtestfizika Szilárdtestfizika]<br />
*[http://www.mhhe.com/physsci/chemistry/essentialchemistry/flash/hybrv18.swf sp hibridpályákról animáció]<br />
*[http://www.chem.elte.hu/departments/elmkem/szalay/szalay_files/altkem/ Általános kémia, többelektronos rendszerekhez kis segítség, ha kell másik szemszög. Ábrák, magyarázatok.]<br />
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulations/category/physics/quantum-phenomena Kvantummechanikai interaktív animáció gyűjtemény]<br />
*Kitekintés: [http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser Nagy Gergely cikke kvantummechanikai kísérletekről]<br />
<br />
*[[Media:Fizika3_elméleti_kisolgozas_ZH1_2016.pdf|kidolgozás]] vegyes 1.ZH-hoz, hibák lehetnek <br />
*[[Media:Fizika3_ZH1_2015_kidolgozas.pdf| 2015 1. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
*[[Media:Fizika_3_2_ZH_kidolgozás.pdf|2016 tavasz 2. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
<br />
===Orosz féle jegyzetek===<br />
'''Kézzel írt előadásvázlat és munkafüzet:'''<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom.PDF | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika.pdf | Kvantummechanika munkafüzet]] <small>(A 11. oldal helyén a Szilárdtestfizika 11. oldala van)</small><br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika.pdf | Szilárdtestfizika munkafüzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő füzet]] (A perturbáció számítás alapjai, Az elektronspin Pauli-féle elmélete, Kételektronos rendszerek)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_nyomtathato.pdf | Kiegészítő füzet nyomtatáshoz]] (Kiegészítő füzet - rajzok, levezetések - nyomtatásban jobban látszó verzió. Itt-ott tűntek el halvány piros jelölések, de tanulható.<br />
<br />
'''Ezekhez tartozó jegyzetek:''' <br />
(A munkafüzetekhez Orosz által írt magyarázatok)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom_jegyzet.pdf | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika_jegyzet.pdf | Kvantummechanika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika_jegyzet.pdf | Szilárdtestfizika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_jegyzet.pdf | Kiegészítő füzethez jegyzet]]<br />
<br />
*''[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_munkafuzet.pdf | A munkafüzet és a kiadott gépelt jegyzet egybeszerkesztve. Nyomtatás után a bal oldalon a munkafüzet egy oldala szerepel, jobb oldalon pedig a hozzá tartozó jegyzet.]]''<br />
<br />
==ZH==<br />
*<small>[[Média:Fizika3_zh_2008_atomfizika.pdf | 2008 atomfizika zh megoldással]]</small><br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2009.pdf | 2009. tavasz 1.zh]] -- [[Média:Fizika3_zh1_2009_mo.pdf | megoldása]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2010.pdf | 2010. tavasz 2.zh]]<br />
<br />
*A 2010. november 11-i zh Orosz László Tanár Úr által nov. 10-én megadott témakörei:<br />
*#Az első három gyakorlat anyaga.<br />
*#Jegyzet: Kvantummechanika 3.-51. oldal, kivéve 28,29,30,31,32 oldalak (alagúteffektus számolások) <br />
*#Kérdések : 1.-68. oldal, kivéve 1,2,3 és 43,44,45,46,47 oldalak<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2011.pdf | 2011. tavasz 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2011.pdf | 2011. tavasz 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2011_mo.pdf | 2011. zh megoldások]]<br />
**2011 tavaszán 40% súllyal számított bele a vizsgajegybe a ZH jegy, ami rosszul sikerült ZH-k után gyakorlatilag lehetetlenné tette a 3-asnál jobb jegy megszerzését. Ha valaki jó jegyet akar, akkor év közben is vegye igencsak komolyan ezt a fincsi kis tárgyat.<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - órán írt kísérleti zh - Kugler Sándor 1.zh | szöveg=<br />
#Lehetséges-e kvantumszámok alábbi kombinációja: (3,-2,1, 1/2)<br />
#Operátor fogalma<br />
#Stern-Gerlock kisérlet mit bizonyít?<br />
#Időfüggetlen 1 dimenziós Schrödinger-egyenlet<br />
#Fotoeffektus lényege<br />
#Mi az a zéruspont energia? Értéke?<br />
#Mi az állapotfüggvény fizikai jelentése?<br />
#Mi a de Broglie elmélet? Képlet!<br />
#Mi a Bohr-modell legfőbb hibája?<br />
#Milyen tulajdonságú függvényekre hatnak az operátorok?<br />
#Mivel kapcsolatos a Dulong-Petit név?<br />
#Boltzmann-faktor, melyik betű mit jelent?<br />
#Milyen értékeket vehetnek fel a kvantumszámok 2p állapotban?<br />
#Hogyan függ a potenciálgödörben lévő részecske energiája a kvantumszámtól?<br />
#Helyre és impulzusra vonatkozó Heisenberg-féle felcserélési törvény. Melyik betű mit jelent?<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - minta zh - Mihály György 2.zh | szöveg=<br />
#Adja meg a Winer-Seitz cella definícióját!<br />
#Adja meg a reciprok rács definícióját!<br />
#Rajzolja fel egy köbös rácsban az (1, 0, 2) Miller-index-szel jellemzett kristálysíkot!<br />
#Milyen információt hordoz a Debey-Scherrer módszerrel felvett diffrakciós kép?<br />
#Rajzolja fel az egydimenziós atomlánc w(q) diszperziós relációját!<br />
#Milyen impulzus tartozik egy k hullámhosszal jellemzett fononhoz?<br />
#Ábrázolja a szabad elektronok diszperziós relációját redukált zóna-képben!<br />
#Adja meg a szoros kötésű közelítés kiinduló feltevéseit! <br />
#Rajzolja fel a Fermi-felületet 2 dimenziós négyzetrácsra szoros kötésű közelítésben a sáv alján, közepén és tetején!<br />
#Milyen anyagi paramétertől függ a Schottky-gát vastagsága?<br />
}}<br />
*2012. tavasz<br />
**az eddigiektől eltérően nem voltak számolós feladatok<br />
**10 darab mondatkiegészítős feladat = közös rész a másik kurzussal<br />
**15 darab (elvileg) az ellenőrzőkérdések közül, ahol volt bőven operátorosdi, levezetősdi<br />
<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2016_tavasz.pdf|2016 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_minta_2017.PNG|2017 tavasz 1. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh2_minta_2017.PNG|2017 tavasz 2. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh2_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 2.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_potzh1_teszt_2018tavasz.pdf|2018 tavasz 1. pótZH teszt]], [[Media:2018_tavasz_pótzh1.pdf|scannelt verzió megoldásokkal]]<br />
*2018 2. ZH [[Media:fizika3_zh2_teszt_2018tavasz.pdf|teszt]], [[Media:Fizika3_2zhAcsop_kifejtos_2018tavasz.jpg|A csoport kifejtős]], [[Media:Fizika3_2zhDcsop_kifejtos_2018tavasz.jpg|D csoport kifejtős]]<br />
<br />
==Vizsgakérdések==<br />
===Orosz által kiadott kérdéssorok===<br />
<small>Egyszerű számítási példaként is jelentkezhetnek.</small><br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_orosz.pdf | Orosz tanárúr honlapjáról az ellenőrző kérdések]]<br />
**(Ezekből vannak a minimumkérdések is, de azok itt nincsenek megjelölve.)<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2009_orosz.PDF | Plusz kérdések Orosztól (2009. tavasz)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2011_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő anyaghoz kérdések (Laser, perturbáció, stb.) - (2011.01.06)]]<br />
<br />
===Kérdés kidolgozások===<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_kvantummechanika_sapi.pdf | Kvantummechanika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_szilardtestfizika_sapi.doc | Szilárdtestfizika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
** 23. kérdésnél az effektív tömeg reciproka van megadva a végén - mint ahogy az a 21. kérdésnél látszik <br />
** 24. kérdésnél szerintem nem a szabad elektronállapotokra felírt görbéket kérdezni, hanem a bloch állapotok szerintit, tehát a 16. oldal tetején a jobb oldali ábrákat (Chris)<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009.PDF | 34. tételig kidolgozás 2009]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_minimumkerdesek.pdf | minimumkérdések kidolgozása 2009]]<br />
<br />
Nem tanácsos a vizsgára kizárólag ezekből a kérdéskidolgozásokból készülni, mert ezek alapján nem lehet megérteni az anyagot, anélkül pedig lehetetlen megtanulni. Ezen kívül mindegyik kidolgozásban (régi és újak) sok hibát találtam, tehát csak óvatosan. Készülés közben inkább olvasd el a kérdést és próbálj meg magadtól válaszolni rá, ha meg még nem megy, akkor a hivatalos anyagban nézz utána. -- [[NagymanyaiMate|Máté]] - 2011.06.10.<br />
<br />
==Vizsga==<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 05. 28.''' | szöveg=<br />
*10 db minimálkérdés volt az ellenőrző kérdésekből, ezek 3 pontot érnek, és 6 db 5 pontos egyéni feladat volt, szintén az ellenőrző kérdésekből. A minimálkérdésekből 15 pontot minimum el kell érni.<br />
*A minimálkérdések sorszámai: 10, 21 (feladat formájában, adott energiájú és tömegű részecskének kiszámolni a deBroglie hullámhosszát), 39 (degeneráltság definíciója), 55, a hely és impulzus közti határozatlansági reláció értelmezése és fizikai tartalma, Szilárdtestfizika: 3, 13, 23, 61<br />
*+ Egy elektron állapotfüggvénye az x<0 tartományban : fí0. Az x>0 tartományban: pszí=(exp(j*0.6*pi)/gyök(2))*exp(-2*x). Határozza meg, hogy mekkora valószínűséggel tartózkodik az elektron az x>0 tartományban! Megjegyzés: A helyes megoldás a következő: x>0 esetén integrálni a kifejezés négyzetét (pszí^2) x=0-tól végtelenig.<br />
**mármint pszí * pszí konjugáltat. ''lacci''<br />
*Volt egy olyan feladat is, amelyben az elektronszerkezetet ábrázoló blokkdiagramban pöttyökkel be voltak jelölve az egyes pályaállapotokban (a blokkdiagram négyzeteiben) található elektronok, kb. 4 db. Ez alapján kellett kiszámolni a termodinamikai valószínűséget. (Az én sejtésem az, hogy ezt kombinatorikai ismeretekkel kellett volna megoldani.) <br />
**a termodinamikai valószínűségnél benne van a jegyzetben, a W értékét kérdezték (produktum d alatt n az összes szintre) ''lacci''<br />
*Egyéni feladatok: Ismertesse a rezonáns alagúteffektust!, 62, 73 (itt vektorábra is), 88, Szilárdtestfizika: 16 feladat formájában: Rajzolja be a Fermi-szintnek megfelelő Brillouin-zóna határait a megadott ábrába, (amin voltak atomok, négyzet, benne rombusz...) a megadott energia diagram alapán (ez pedig E1...E5 görbe alakú energiafüggvényeket ábrázolt...) Ebből a feladatból ennyire emlékszem, aki többre, javítsa!<br />
** igazából 2D sávátfedéses sávábrát kellett rajzolni. (hasonlóan ahhoz, ami a jegyzetben volt, meg amit pótlási héten vettünk) ''lacci''<br />
*Tanulság: A szilárdtestfizika kb. 30-40%-ban van benne a tananyagban, de annak nagy része a szilárdtestfizika anyag elejéből (kb. szilárdtestfizika 25. kérdésig). A szilárdtestfizika anyag többi részéből 1-2 kérdés van.<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 06. 11.''' | szöveg=<br />
#Ismertesse azt a kísérletet, amely megmutatja, hogy a fotonnak jól meghatározott impulzusa van! - Compton - effektus (13. kérdés)<br />
#Hidrogén atom elektronjának energiája: -3,4eV. Mennyi az elektron de-Broglie hullámhossza?<br />
#Adott Pszi(x) állapotfüggvény az [-a;a] tartományon: j*x/10. Mekkora valószínűséggel található meg az elektron ebben a tartományban?<br />
#Egy oszcillátor második energiaszintje: 6eV. Mennyi az alapállapoti energiája?<br />
#Mutassa meg, hogy egy önadjungált operátornak a sajátértékei valósak!<br />
#Hidrogén atom főkvantumszáma: n=3. Mutassa be az állapotait, a többi kvantumszám lehetséges értékeit, és azoknak a fizikai mennyiségeknek az értékeit, amelyek stabilak!<br />
#Adja meg az elektronok energia szerinti eloszlásfüggvényét szabad elektrongáz esetén. (117. kérdés) Definiálja a Fermi-szintet T=0K-re!<br />
#Írja fel az elektron Bloch állapotát megadó hullámfüggvényt!<br />
#Rajzolja fel egy p-n átmenet sávszerkezetét megadó ábrát. Értelmezze a fellépőfizikai jelenséget! (64. kérdés)<br />
#Parabolikus sávszél esetén hogyan használható az effektív tömeg fogalma a vezetési sávban lévő elektronok dinamikájának leírására szolgáló egyszerű modellalkotás esetén? (1 dimenziós modell). (25. kérdés)<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#44. Ismertesse a hideg-emisszió (téremisszió) jelenségét!<br />
#47. Sorolja fel a kvantummechanika posztulátumait!<br />
#66. Adja meg két dinamikai változó között fennálló ún. határozatlansági relációt. Értelmezze ennek fizikai tartalmát!<br />
#H atomnak adott két energiaszintje: A=-13,6eV; B=-1,51eV. Változnak ezek az értékek, és hogyan, ha B nagyságú mágneses térbe kerül az atom? (89. Adja meg egy B mágneses térbe helyezett H atom energiaszintjeit.)<br />
#X (khi) spin-pálya állapot? Ha Sz= h_vonás/2 és a valószínűsége: 1/4 illetve ha Sz= -h_vonás/2 és a valószínűsége: 3/4.<br />
#Rajzoljon egy olyan sávszerkezet ábrát, ahol sávátfedés van!<br />
}}<br />
<br />
'''2010. tavasz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_2010.pdf | Összegyűjtött vizsgakérdések]]<br />
<br />
'''2010. ősz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20110112.doc | 2011. 01. 12.]]<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 13.''' | szöveg=<br />
[[Fizika 3 - Vizsga, 2011.01.13.| megoldásokkal együtt]]<br />
<br />
#Mekkora annak a fotonnak a hullámhossza, amely képes ionizálni a H atomot?<br />
#Ha egy 1 eV energiájú foton ütközik egy szabad állapotban lévő elektronnal, akkor maximum mennyi energiát adhat át neki?<br />
#Egy harmonikus lin oszc. csak 2eV értékű értékű energiaadagokat vehet fel, meg kellett adni a 5 eV értékhez tartozó állapot matematikai alakját.<br />
#Definiálni kellet volna a valószínűségi áramsűrűséget...<br />
#Hogy értelmezzük a kvantummechanikai mérés átlagértékét?<br />
#Larmor körfrekvencia és ciklotron körfreki képlete kellett<br />
#KM 45. Transzmissziós tényező grafikonja<br />
#Kiválasztási szabályok általános formulája<br />
#Állapotsűrűség függvény felrajzolása és T=0, T>0 esetén a betöltötséget is ábrázolni kell a grafikonon<br />
#Pauli mátrixok?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#A kvantummechanika axiómái<br />
#kszi(1)antiszimmetrikus és kszi(1)szimmetrikus dolog volt, de pontosat nem tudok<br />
#energiaszintek perturbációszámítás szerinti elsőrendű közelítése kétszeresen degenerált esetben<br />
#Kicserélődési energia matematikai alakja<br />
#Bloch állapotokat kellett felírni...<br />
#Lazító és kötő molekula pályák szilíciumkristály esetén LCAO közelítésben<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 19.''' | szöveg=<br />
#Adott volt az e- de-Broglie hullámhossza 1.22nm 5. pályán keringett.Kérdés Mekkora a távolsága a magtól (sugara)?<br />
#Adja meg az energiaszintek perturbáció számítás szerinti elsőrendű közelítését degenerált állapotok esetén!<br />
#Adja meg az x Sˆ , y Sˆ és z Sˆ spinmátrixok Pauli-féle alakját!<br />
#Adja meg a szabadelektrongáz fajhőjét és magyarázatát!<br />
#Írja fel a H2 molekula időfüggetlen Schrödinger egyenletét!<br />
#Adott volt a lin harmonikus oszcillátor alapállapoti energiéja 1 eV meg egy hullámfüggvény (általános képlet) a mért érték 2 ev kérdés az volt mekkora valószínűséggel mérünk 3 eV-ot<br />
#Adja meg az ún. rezonancia görbét kétállapotú rendszer időfüggő perturbációja esetén!<br />
#Bloch tétel és fizikai tartalma<br />
#Be kellett bizonyitani hogy px operátor lineáris<br />
#Meg volt adva egy állapotfüggvény, mikor reguláris?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#Adott volt a potenciál doboz benne 6 buborék ami az állapot sűrűságet ábrázolta. Az alapállapoti energia E1 1,5 eV az ábra alapján meg kellett adni az állapot energiáját.<br />
#Idő és enerdia közt fennálló határozatlansági reláció.<br />
#Adja meg az ún. „kicserélődési energia” matematikai alakját a Hidrogén molekula ion esetén!<br />
#Adja meg a He atom első gerjesztett állapotának az energiáját (elsőrendű perturbáció számításban) spin-pálya kölcsönhatás elhanyagolása esetén.<br />
#Hideg emisszió tér emisszió jelenségét kellett leirni.<br />
#Eloszlásfüggvényt kellett megadni bozonok esetében fotongáznál!<br />
}}<br />
==Vizsga 2018-tól==<br />
*[[Média:Fizika_vizsga1_tavasz.pdf| 2018. vizsga1]]<br />
<br />
<br />
==Angol kurzus==<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2009_angol.pdf | 2009. zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2012_angol.pdf | 2012. 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2012_angol.pdf | 2012. 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1pot_2012_angol.pdf | 2012. 1.pótzh]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120525_angol.pdf | 2012.05.25. vizsga]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120601_angol.pdf | 2012.06.01. vizsga]]<br />
<br />
==Tanácsok==<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2010.pdf | Hogyan érdemes nekiindulni a tárgynak, miből lehet tanulni? (plusz néhány nem egyértelmű kérdés megtárgyalása..) 2010.]]<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2011.pdf | Tanácsok az első zhra, 2011. évi tapasztalatok]]<br />
*2018 tavasz: Tudtommal egy ideje már Mihály György tartja a tárgyat. 2018-tól a ZH-kon 4 kifejtős (nagyon hasonló a korábbi kifejtős feladatokhoz) és 20 darab tesztkérdés van. A teszten összesen 40 jó válaszlehetőség volt, a jó válasz bejelölése +1.5, a rosszé -1.5 pont, és előfordulhat olyan egy kérdésnél, hogy mind a 4 válasz jó vagy mind a 4 rossz. Az előadásokon van katalógus, és aki ott van bizonyos százalék felett, az plusz pontokat kap a végső jegyéhez. Ha mindkét ZH meg van legalább 50%-ra, lehet megajánlott jegyet kapni a két ZH százalék átlaga alapján. Ponthatár közelében egyébként jól lehet az előadóval egyezkedni, könnyen ad egy-két pontot ajándékba. :)<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=194091Jelek és rendszerek 12018-06-01T14:22:04Z<p>Magyar Tamás: /* Pót ZH */</p>
<hr />
<div><br />
<br />
{{Tantárgy<br />
|nev=Jelek és rendszerek 1<br />
|tárgykód=VIHVAA00<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=2<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=3 db<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|hf=3 db<br />
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]<br />
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/<br />
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/<br />
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php<br />
}}<br />
<br />
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br />
<br />
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. <br/><br />
'''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.'''<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br />
*# Kétkapuk analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br />
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. <br />
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!<br />
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:<br />
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math> <br />
Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.<br />
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/<br />
<br />
===Jegyzetek, könyvek ===<br />
<br />
*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''<br />
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''<br />
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!<br />
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.<br />
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br />
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br />
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br />
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása<br />
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.<br />
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.<br />
*[http://nanoelsim.evt.bme.hu/?page_id=37 Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br />
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által<br />
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)<br />
<br />
== Számítógépes segédprogramok ==<br />
<br />
=== Matlab ===<br />
<p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p><br />
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]<br />
<br />
=== Wolfram Mathematica ===<br />
<br />
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br />
<br />
=== Wolfram Alpha ===<br />
<br />
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br />
<br />
=== MAPLE ===<br />
<br />
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br />
<br />
== Kis zárthelyik ==<br />
<br />
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br />
<br />
===Első kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br />
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br />
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br />
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH<br />
<br />
===Második kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br />
===Harmadik kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br />
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br />
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH<br />
<br />
== Zárthelyik ==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
=== Rendes ZH ===<br />
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br />
*2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]<br />
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf|A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf|megoldás]]<br />
*2017/18 tavasz - [[:File:JR1_zh_20180412_feladat.pdf|A és B]] csoport [[:File:JR1_zh_20180412_jav.pdf|megoldás]]<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]<br />
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]<br />
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]<br />
|}<br />
<br />
== Régi zárthelyik ==<br />
<br />
'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:<br />
<br />
=== Első Zárthelyi ===<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
==== Rendes ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br />
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
==== Pót ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
|}<br />
<br />
=== Második Zárthelyi ===<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
==== Rendes ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br />
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
==== Pót ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
|}<br />
<br />
== Házi feladat ==<br />
<br />
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!<br />
<br />
Régi házi feladatok:<br />
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br />
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br />
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br />
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]<br />
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]<br />
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport'''<br />
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)''<br />
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással<br />
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással<br />
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br />
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.<br />
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br />
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br />
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br />
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=194090Jelek és rendszerek 12018-06-01T14:21:49Z<p>Magyar Tamás: /* Pót ZH */</p>
<hr />
<div><br />
<br />
{{Tantárgy<br />
|nev=Jelek és rendszerek 1<br />
|tárgykód=VIHVAA00<br />
|szak=villany<br />
|kredit=6<br />
|felev=2<br />
|kereszt=van<br />
|tanszék=HVT<br />
|kiszh=3 db<br />
|nagyzh=1 db<br />
|vizsga=írásbeli és szóbeli<br />
|hf=3 db<br />
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]<br />
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/<br />
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/<br />
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php<br />
}}<br />
<br />
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br />
<br />
A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az időtartományban, valamint szinuszos gerjesztés esetén a frekvenciatartományban. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. <br/><br />
'''Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.'''<br />
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br />
*# Kétkapuk analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br />
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br />
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. <br />
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!<br />
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:<br />
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math> <br />
Ahol KZH<sub>x</sub> a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.<br />
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen.<br />
*'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos "kiskérdés" van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)<br />
<br />
==Segédanyagok==<br />
<br />
Tanulmányi portál: https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/<br />
<br />
===Jegyzetek, könyvek ===<br />
<br />
*'''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek'''''<br />
*'''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár'''''<br />
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. '''Hibák előfordulhatnak benne!''' Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!<br />
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.<br />
*'''Jelek és rendszerek tankönyv:''' Ez az informatikusok könyve. Nekünk a "Hálózatok és rendszerek" könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br />
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br />
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br />
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br />
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br />
*'''Dajer-Vamosz jegyzet''' - ''Szabó Zsolt'' 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.<br/>A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére '''hibák előfordulhatnak benne!''' Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek<br />
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása<br />
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br />
<br />
=== Egyéb segédanyagok ===<br />
<br />
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.<br />
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.<br />
*[http://nanoelsim.evt.bme.hu/?page_id=37 Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br />
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. '''Vigyázat:''' A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.<br />
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által<br />
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)<br />
<br />
== Számítógépes segédprogramok ==<br />
<br />
=== Matlab ===<br />
<p style="color:red;"> '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' </p><br />
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br />Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]<br />Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]]<br />Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]<br />
<br />
=== Wolfram Mathematica ===<br />
<br />
Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''<br />[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br />
<br />
=== Wolfram Alpha ===<br />
<br />
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br />Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br />
<br />
=== MAPLE ===<br />
<br />
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br />[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]<br />Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br />
<br />
== Kis zárthelyik ==<br />
<br />
A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!<br />
<br />
===Első kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br />
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle<br />
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle<br />
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH<br />
<br />
===Második kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br />
===Harmadik kisZH===<br />
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br />
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle<br />
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH<br />
<br />
== Zárthelyik ==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
=== Rendes ZH ===<br />
*[[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br />
*2015/16 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf|A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf|B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf|megoldás]]<br />
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf|A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf|megoldás]]<br />
*2017/18 tavasz - [[:File:JR1_zh_20180412_feladat.pdf|A és B]] csoport [[:File:JR1_zh_20180412_jav.pdf|megoldás]]<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]<br />
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]<br />
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media::JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]<br />
|}<br />
<br />
== Régi zárthelyik ==<br />
<br />
'''Fontos:''' Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:<br />
<br />
=== Első Zárthelyi ===<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
==== Rendes ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF|2006/07 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal <br />
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf|2010/11 kereszt]] - A csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf|2011/12 tavasz]] - A csoport<br />
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
==== Pót ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]<br />
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
|}<br />
<br />
=== Második Zárthelyi ===<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
==== Rendes ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]<br />
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width:50%;" |<br />
<br />
==== Pót ZH ====<br />
<br />
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF|2010/11 tavasz]] - B csoport<br />
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br />
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br />
|}<br />
<br />
== Házi feladat ==<br />
<br />
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!<br />
<br />
Régi házi feladatok:<br />
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)<br />
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)<br />
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)<br />
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. '''VIGYÁZAT:''' Nem teljeskörű megoldások!!!<br />
<br />
== Vizsga ==<br />
<br />
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]<br />
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]<br />
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- '''A és B csoport'''<br />
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- ''(csak egy csoport volt)''<br />
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással<br />
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással<br />
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással<br />
<br />
== Tippek ==<br />
<br />
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.<br />
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól "pofonegyszerű", viszont ha magadtól akarsz rájönni a "trükkökre", akkor vért fogsz izzadni.<br />
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...<br />
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.<br />
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.<br />
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=V%C3%A1ltakoz%C3%B3_%C3%A1ram%C3%BA_rendszerek&diff=194089Váltakozó áramú rendszerek2018-06-01T14:19:08Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Váltakozó áramú<br>rendszerek<br />
| tárgykód = VIVEM111;VIVEMA13<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = VET<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh =<br />
| nagyzh = 4 db<br />
| hf = <br />
| vizsga = nincs<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEM111/<br />
| tárgyhonlap = http://vet.bme.hu/?q=tantargyak/valtakozo-aramu-rendszerek<br />
}}<br />
==A tárgy célkitűzése==<br />
A tantárgy célja a váltakozó áramú áramkörök és hálózatok, valamint a villamos-energia átalakítók állandósult és átmeneti állapotaira, a villamos szigetelések állapotára, változásaira vonatkozó alapismeretek rendszerezése, célirányos, magas szintű bővítése annak érdekében, hogy a hallgatók az adott tárgykörben rendelkezzenek az elméleti alapokon nyugvó alkalmazási készséggel.<br />
==Követelmény==<br />
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező, a diasorok és a jegyzet felkerülnek a tárgyhonlapra.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során négy zárthelyit kell teljesíteni. Külön-külön minimum 48 %-ra, azaz 12 pontra kell teljesíteni őket, és csak 2 darab zárthelyi pótolható.<br />
**Az első ZH-t a VET tanszék, Villamos Művek és Környezet Csoport tartja. A ZH kérdések, az ellenőrzők közül kerülnek ki.<br />
**A második ZH-t a VET tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport tartja. A ZH kérdések, az előadás anyagai közül kerülnek ki.<br />
**A harmadik ZH-t VET tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport tartja. A ZH kérdések, az előadás anyaga és a gyakorlati példák.<br />
**A negyedik ZH-t a VET tanszék, Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport tartja. A ZH-n minden segédeszköz használható (így laptop is), kivéve az egymással való kommunikációt! - ''2017-ben ez a feature megszűnt és valószínűleg így is marad :(''<br />
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a négy ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:<br />
**50 - 59 Elégséges<br />
**60 - 69 Közepes<br />
**70 - 84 Jó<br />
**85 - 100 Jeles<br />
<br />
==ZH (2018-tól)==<br />
===2018 tavasz===<br />
*1. ZH: [[Media:var_szigeteles_zh1_2018tavasz.pdf|szigetelések]], [[Media:var_parkvektor_zh1_2018tavasz.pdf| Park-vektor részben megoldásokkal]] (régi 3.és 4. zh)<br />
*[[Media:var_park_zh1pot_2018tavasz.pdf| 1. pótZH]] Park-vektoros része<br />
*2. ZH: [[Media:var_vm_zh2_2018tavasz.pdf| VM rész]],[[Media:Vár_ZH4_2018tavasz_.pdf| VM rész Igaz-Hamis kérdései(emlékezetből)]] ;[[Media:var_magnes_zh2_2018tavasz.pdf| mágneses rész]] (régi 1. és 2. zh)<br />
* [[2. ppzh]] Park vektor<br />
<br />
==1. Zárthelyi==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |<br />
<br />
=== Segédanyagok ===<br />
*[[Media:VAR_ellkerdes1zh_2016.pdf | 2016 ellenőrző kérdések]]<br />
*[[Media:VAR_ellkerdes1zh_kidolgozas_2016.pdf| 2016 ellenőrző kérdések kidolgozása]]<br />
*[[Media:VAR_1zh_Tananyag_feladatgyujtemeny.pdf | Feladatgyyűjtemény]]<br />
*[[Media:ValtakozoAramuRendszerek_1zh_VM.pdf | Jegyzet]]<br />
*[[Media:VAR_1zh_eloadasanyagok.pdf | 2016 előadásanyagok]]<br />
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |<br />
<br />
=== Előző zárthelyik===<br />
*[[Media:VAR_1zh_2015_05_14_minta.pdf | 2015 1.ZH minta]]<br />
*[[Media:VAR_1zh_2015_05_19_Aminta.pdf | 2015 1.pZH A csoport]]<br />
*[[Media:VAR_1zh_2015_05_19_Bminta.pdf | 2015 1.pZH B csoport]]<br />
*[[Media:Var_1zh_2016.pdf| 2016 1.ZH]]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
*[[Media:Var_01a_RLC_1f.pdf | Var_01a_RLC_1f]]<br />
*[[Media:Var_01b_RLCsimu.pdf | Var_01b_RLCsimu]]<br />
*[[Media:Var_01b_RLCsimu_Doc.pdf | Var_01b_RLCsimu_Doc]]<br />
*[[Media:Var_01b_RLCsimu_fazor.pdf | Var_01b_RLCsimu_fazor]]<br />
*[[Media:Var_01c_3fAC.pdf | Var_01c_3fAC]]<br />
*[[Media:Var_02a_RLC_tranz.pdf | Var_02a_RLC_tranz]]<br />
*[[Media:Var_02b_RLC_tranz.pdf | Var_02b_RLC_tranz]]<br />
*[[Media:Var_02c_RLCsimu2_rz.pdf | Var_02c_RLCsimu2_rz]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 20%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
*[[Media:Var_02c_RLCsimu2_rz_Doc.pdf | Var_02c_RLCsimu2_rz_Doc]]<br />
*[[Media:Var_03a_04kV_abc.pdf | Var_03a_04kV_abc]]<br />
*[[Media:Var_03b_04kV_012.pdf | Var_03b_04kV_012]]<br />
*[[Media:Var_03c_04kV_eredmény.pdf | Var_03c_04kV_eredmény]]<br />
*[[Media:Var_03d_egyszeru_3fN.pdf | Var_03d_egyszeru_3fN]]<br />
<br />
*[[Media:Var_1zhminta.pdf | 1. zh minta tanszéki honlapról]]<br />
*[[Media:Var_1zh_feladatsor.pdf | 1. zh korábbi évből]]<br />
*[[Media:Var_1zh_megoldas.pdf | 1. zh korábbi évből megoldás]]<br />
|}<br />
==2. Zárthelyi==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |<br />
<br />
=== Segédanyagok ===<br />
*[[Media:Var_10_11ea_magneses_ter_alap.pdf | A mágneses tér alapfogalmai]]<br />
*[[Media:Var_12_13ea_ferromagneses_anyagok.pdf | A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai]]<br />
*[[Media:Var_14ea_magneses_ter_energiaja.pdf | Mágneses tér energiája]]<br />
*[[Media:Var_15ea_szupravezetok.pdf | Szupravezetők]]<br />
<br />
*Kidolgozások:<br />
**[[Media:Var_3zh_ellenorzokerdesekkidolgozva.pdf | 1]], [[Media:Var_2zh_ultimatekidolgozas.pdf | 2]], [[Media:VÁR_zh2_all_kidolg_imi.pdf | 3]], [[Media:VÁR_2zh_kidolgozas.pdf | 4]]<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Előző zárthelyik===<br />
*[[Media:Var_2zh_2016.jpg | 2016 2.ZH]]<br />
*[[Media:VÁR_ZH2017_mágnesség.pdf | 2017 4.ZH]]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
<br />
<br />
|}<br />
==3. Zárthelyi==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Segédanyagok ===<br />
*[[Media:Var_07_9ea_Park_Vektor.pdf | A Park-vektoros számítási módszer elve]]<br />
*Kidolgozások:<br />
**[[Media:VÁR_3zh.pdf | 1]], [[Media:VÁR_3ZH_Kidolgozas.pdf | 2]], [[Media:VÁR_ÁGYÚ.pdf | 3]], [[Media:VET2.ZHkidolgozas.pdf | 4]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Előző zárthelyik===<br />
*[[Media:var_3zh_Bcsoport2015.jpg |2015 3.ZH]], [[Media:var_3zh_Bcsoport2015megoldas.jpg | Megoldás]]<br />
*[[Media:var_3zh_2015.jpg | 2015 3.pZH]]<br />
*[[Media:Var_3zh_2016.jpg| 2016 3.ZH]]<br />
<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
<br />
|}<br />
==4. Zárthelyi==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Segédanyagok ===<br />
*[[Media:Var_4zh_ellenorzokerdesek.pdf | 4. zh ellenőrző kérdések (2013 tavasz)]]<br />
*[[Media:Var_4zh_ellenorzokerdesekkidolgozva.pdf | 4. zh ellenőrző kérdések kidolgozva]]<br />
*[[Media:var_4_zh_Ellenorzo_kerdesek_2016.pdf | 4. zh ellenőrző kérdések (2016 tavasz)]]<br />
*[[Media:var_4zh_2016_ea.pdf | 4. zh előadásanyagok (2016 tavasz)]]<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Előző zárthelyik===<br />
*[[Media:Villvar_2016_4zh_acsoport.jpg | 2016 4.ZH A csoport]]<br />
*[[Media:Villvar_2016_4zh_bcsoport.pdf | 2016 4.ZH B csoport]]<br />
<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
*[[Media:Var_16ea_igenybevetlre_meretezes.pptx | A villamos igénybevételre méretezés alapjai]]<br />
*[[Media:Var_17es_szigetelo_folyamatai.ppt | A szigetelésekben végbemenő fizikai folyamatok]]<br />
*[[Media:Var_18ea_nagyfesz_merestechnika.ppt | Nagyfeszültségű méréstechnika]]<br />
<br />
<br />
|}<br />
==Vélemények==<br />
*<br />
<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=V%C3%A1ltakoz%C3%B3_%C3%A1ram%C3%BA_rendszerek&diff=194088Váltakozó áramú rendszerek2018-06-01T14:18:28Z<p>Magyar Tamás: /* ZH (2018-tól) */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Váltakozó áramú<br>rendszerek<br />
| tárgykód = VIVEM111;VIVEMA13<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = VET<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh =<br />
| nagyzh = 4 db<br />
| hf = <br />
| vizsga = nincs<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEM111/<br />
| tárgyhonlap = http://vet.bme.hu/?q=tantargyak/valtakozo-aramu-rendszerek<br />
}}<br />
==A tárgy célkitűzése==<br />
A tantárgy célja a váltakozó áramú áramkörök és hálózatok, valamint a villamos-energia átalakítók állandósult és átmeneti állapotaira, a villamos szigetelések állapotára, változásaira vonatkozó alapismeretek rendszerezése, célirányos, magas szintű bővítése annak érdekében, hogy a hallgatók az adott tárgykörben rendelkezzenek az elméleti alapokon nyugvó alkalmazási készséggel.<br />
==Követelmény==<br />
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező, a diasorok és a jegyzet felkerülnek a tárgyhonlapra.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során négy zárthelyit kell teljesíteni. Külön-külön minimum 48 %-ra, azaz 12 pontra kell teljesíteni őket, és csak 2 darab zárthelyi pótolható.<br />
**Az első ZH-t a VET tanszék, Villamos Művek és Környezet Csoport tartja. A ZH kérdések, az ellenőrzők közül kerülnek ki.<br />
**A második ZH-t a VET tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport tartja. A ZH kérdések, az előadás anyagai közül kerülnek ki.<br />
**A harmadik ZH-t VET tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport tartja. A ZH kérdések, az előadás anyaga és a gyakorlati példák.<br />
**A negyedik ZH-t a VET tanszék, Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport tartja. A ZH-n minden segédeszköz használható (így laptop is), kivéve az egymással való kommunikációt! - ''2017-ben ez a feature megszűnt és valószínűleg így is marad :(''<br />
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a négy ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:<br />
**50 - 59 Elégséges<br />
**60 - 69 Közepes<br />
**70 - 84 Jó<br />
**85 - 100 Jeles<br />
<br />
==ZH (2018-tól)==<br />
===2018 tavasz===<br />
*1. ZH: [[Media:var_szigeteles_zh1_2018tavasz.pdf|szigetelések]], [[Media:var_parkvektor_zh1_2018tavasz.pdf| Park-vektor részben megoldásokkal]] (régi 3.és 4. zh)<br />
*[[Media:var_park_zh1pot_2018tavasz.pdf| 1. pótZH]] Park-vektoros része<br />
*2. ZH: [[Media:var_vm_zh2_2018tavasz.pdf| VM rész]],[[Media:Vár_ZH4_2018tavasz_.pdf| VM rész Igaz-Hamis kérdései]] ;[[Media:var_magnes_zh2_2018tavasz.pdf| mágneses rész]] (régi 1. és 2. zh)<br />
* [[2. ppzh]] Park vektor<br />
<br />
==1. Zárthelyi==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |<br />
<br />
=== Segédanyagok ===<br />
*[[Media:VAR_ellkerdes1zh_2016.pdf | 2016 ellenőrző kérdések]]<br />
*[[Media:VAR_ellkerdes1zh_kidolgozas_2016.pdf| 2016 ellenőrző kérdések kidolgozása]]<br />
*[[Media:VAR_1zh_Tananyag_feladatgyujtemeny.pdf | Feladatgyyűjtemény]]<br />
*[[Media:ValtakozoAramuRendszerek_1zh_VM.pdf | Jegyzet]]<br />
*[[Media:VAR_1zh_eloadasanyagok.pdf | 2016 előadásanyagok]]<br />
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |<br />
<br />
=== Előző zárthelyik===<br />
*[[Media:VAR_1zh_2015_05_14_minta.pdf | 2015 1.ZH minta]]<br />
*[[Media:VAR_1zh_2015_05_19_Aminta.pdf | 2015 1.pZH A csoport]]<br />
*[[Media:VAR_1zh_2015_05_19_Bminta.pdf | 2015 1.pZH B csoport]]<br />
*[[Media:Var_1zh_2016.pdf| 2016 1.ZH]]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
*[[Media:Var_01a_RLC_1f.pdf | Var_01a_RLC_1f]]<br />
*[[Media:Var_01b_RLCsimu.pdf | Var_01b_RLCsimu]]<br />
*[[Media:Var_01b_RLCsimu_Doc.pdf | Var_01b_RLCsimu_Doc]]<br />
*[[Media:Var_01b_RLCsimu_fazor.pdf | Var_01b_RLCsimu_fazor]]<br />
*[[Media:Var_01c_3fAC.pdf | Var_01c_3fAC]]<br />
*[[Media:Var_02a_RLC_tranz.pdf | Var_02a_RLC_tranz]]<br />
*[[Media:Var_02b_RLC_tranz.pdf | Var_02b_RLC_tranz]]<br />
*[[Media:Var_02c_RLCsimu2_rz.pdf | Var_02c_RLCsimu2_rz]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 20%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
*[[Media:Var_02c_RLCsimu2_rz_Doc.pdf | Var_02c_RLCsimu2_rz_Doc]]<br />
*[[Media:Var_03a_04kV_abc.pdf | Var_03a_04kV_abc]]<br />
*[[Media:Var_03b_04kV_012.pdf | Var_03b_04kV_012]]<br />
*[[Media:Var_03c_04kV_eredmény.pdf | Var_03c_04kV_eredmény]]<br />
*[[Media:Var_03d_egyszeru_3fN.pdf | Var_03d_egyszeru_3fN]]<br />
<br />
*[[Media:Var_1zhminta.pdf | 1. zh minta tanszéki honlapról]]<br />
*[[Media:Var_1zh_feladatsor.pdf | 1. zh korábbi évből]]<br />
*[[Media:Var_1zh_megoldas.pdf | 1. zh korábbi évből megoldás]]<br />
|}<br />
==2. Zárthelyi==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 25%;" |<br />
<br />
=== Segédanyagok ===<br />
*[[Media:Var_10_11ea_magneses_ter_alap.pdf | A mágneses tér alapfogalmai]]<br />
*[[Media:Var_12_13ea_ferromagneses_anyagok.pdf | A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai]]<br />
*[[Media:Var_14ea_magneses_ter_energiaja.pdf | Mágneses tér energiája]]<br />
*[[Media:Var_15ea_szupravezetok.pdf | Szupravezetők]]<br />
<br />
*Kidolgozások:<br />
**[[Media:Var_3zh_ellenorzokerdesekkidolgozva.pdf | 1]], [[Media:Var_2zh_ultimatekidolgozas.pdf | 2]], [[Media:VÁR_zh2_all_kidolg_imi.pdf | 3]], [[Media:VÁR_2zh_kidolgozas.pdf | 4]]<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Előző zárthelyik===<br />
*[[Media:Var_2zh_2016.jpg | 2016 2.ZH]]<br />
*[[Media:VÁR_ZH2017_mágnesség.pdf | 2017 4.ZH]]<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
<br />
<br />
|}<br />
==3. Zárthelyi==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Segédanyagok ===<br />
*[[Media:Var_07_9ea_Park_Vektor.pdf | A Park-vektoros számítási módszer elve]]<br />
*Kidolgozások:<br />
**[[Media:VÁR_3zh.pdf | 1]], [[Media:VÁR_3ZH_Kidolgozas.pdf | 2]], [[Media:VÁR_ÁGYÚ.pdf | 3]], [[Media:VET2.ZHkidolgozas.pdf | 4]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Előző zárthelyik===<br />
*[[Media:var_3zh_Bcsoport2015.jpg |2015 3.ZH]], [[Media:var_3zh_Bcsoport2015megoldas.jpg | Megoldás]]<br />
*[[Media:var_3zh_2015.jpg | 2015 3.pZH]]<br />
*[[Media:Var_3zh_2016.jpg| 2016 3.ZH]]<br />
<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
<br />
|}<br />
==4. Zárthelyi==<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Segédanyagok ===<br />
*[[Media:Var_4zh_ellenorzokerdesek.pdf | 4. zh ellenőrző kérdések (2013 tavasz)]]<br />
*[[Media:Var_4zh_ellenorzokerdesekkidolgozva.pdf | 4. zh ellenőrző kérdések kidolgozva]]<br />
*[[Media:var_4_zh_Ellenorzo_kerdesek_2016.pdf | 4. zh ellenőrző kérdések (2016 tavasz)]]<br />
*[[Media:var_4zh_2016_ea.pdf | 4. zh előadásanyagok (2016 tavasz)]]<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Előző zárthelyik===<br />
*[[Media:Villvar_2016_4zh_acsoport.jpg | 2016 4.ZH A csoport]]<br />
*[[Media:Villvar_2016_4zh_bcsoport.pdf | 2016 4.ZH B csoport]]<br />
<br />
<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |<br />
<br />
=== Régi anyagok ===<br />
*[[Media:Var_16ea_igenybevetlre_meretezes.pptx | A villamos igénybevételre méretezés alapjai]]<br />
*[[Media:Var_17es_szigetelo_folyamatai.ppt | A szigetelésekben végbemenő fizikai folyamatok]]<br />
*[[Media:Var_18ea_nagyfesz_merestechnika.ppt | Nagyfeszültségű méréstechnika]]<br />
<br />
<br />
|}<br />
==Vélemények==<br />
*<br />
<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:V%C3%A1r_ZH4_2018tavasz_.pdf&diff=194087Fájl:Vár ZH4 2018tavasz .pdf2018-06-01T14:17:11Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=194086Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz2018-06-01T12:47:41Z<p>Magyar Tamás: Visszavontam Magyar Tamás (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 194083)</p>
<hr />
<div>{{vissza|Befektetések}} <br />
<br />
{{Kvízoldal<br />
|cím=Befektetések - 1. ZH<br/>Feleletválasztás<br />
|pontozás=+<br />
}}<br />
<br />
== Az eladási piaci ajánlat adója megadja ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# az eladni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br />
# az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó eladni.<br />
# azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br />
# az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br />
<br />
== Az vételi piaci ajánlat adója megadja ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# a venni kívánt mennyiséget és a piaci árat, amelyen kereskedni kíván.<br />
# az eladni kívánt mennyiséget és egy minimális árat, amelyen hajlandó vásárolni.<br />
# azt az árat, amelyen vásárolni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).<br />
# a vásárolni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.<br />
<br />
== A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# a bid ár.<br />
# az ask ár.<br />
# a spread.<br />
# a tick.<br />
<br />
== A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# a bid ár.<br />
# az ask ár.<br />
# a spread.<br />
# a tick.<br />
<br />
== A tőzsdén a legalacsonyabb árú eladási limit ajánlat ára és a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára közötti különbség ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# a bid ár.<br />
# a spread.<br />
# az ask ár.<br />
# a tick.<br />
<br />
== A specialisták sosem felelnek ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# a piac fair működéséért.<br />
# egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).<br />
# az átláthatóságért.<br />
# a részvények kibocsátásáért.<br />
<br />
== A határidő kötés esetén ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br />
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br />
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.<br />
# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).<br />
<br />
== A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br />
# Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br />
# Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br />
# Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.<br />
<br />
== A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.<br />
# az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.<br />
# az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.<br />
# a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.<br />
<br />
== A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# az időben egyenletes eloszlás.<br />
# a folytonos árak.<br />
# hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.<br />
# hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br />
<br />
== A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# az időben egyenletes eloszlás.<br />
# diszkrét árak.<br />
# a napon belül egyenletes tranzakció eloszlás.<br />
# hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.<br />
<br />
== Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.<br />
# tartalmazza a befektetett tőke költségét is.<br />
# tartalmazza a tulajdonos munkabérét.<br />
# egyik fenti sem igaz.<br />
<br />
== Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br />
# mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.<br />
# a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.<br />
# a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.<br />
<br />
== A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.<br />
# csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).<br />
# állandó.<br />
# csökkenő ütemben, nő.<br />
<br />
== A közömbösségi görbék alakja kockázat semleges egyének esetén: ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# növekedő.<br />
# vízszintes.<br />
# csökkenő.<br />
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br />
<br />
== A közömbösségi görbék alakja kockázatkerülő egyének esetén: ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# növekedő.<br />
# vízszintes.<br />
# csökkenő.<br />
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br />
<br />
== A közömbösségi görbék alakja kockázat kedvelő egyének esetén: ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# növekedő.<br />
# vízszintes.<br />
# csökkenő.<br />
# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.<br />
<br />
== Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# a racionális befektetők.<br />
# a kockázatkerülés.<br />
# a hasznosságmaximalizálás.<br />
# a homogén várakozások.<br />
<br />
== A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.<br />
# a portfólió elemei szórásainak maximuma.<br />
# a portfólió elemei szórásainak minimuma.<br />
# zérus.<br />
<br />
== Az önkéntes csere ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# nem termelőtevékenység, a jólétet nem növeli.<br />
# is termelőtevékenység, a dolgok létezése ugyanis kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük.<br />
# csak kereskedő segítségével történhet meg.<br />
# során egyenlő értékek cserélnek gazdát.<br />
<br />
== A kockázatmentes befektetésért is jár reálhozam ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# hiszen ilyen nem is létezik, minden befektetés kockázatos kicsit.<br />
# ha a gazdaság recesszióban van, hiszen ekkor mindenki a kockázatmentes eszközöket keresi.<br />
# a pozitív időpreferencia miatt.<br />
# és ennek a mértéke a jegybanki alapkamat.<br />
<br />
== Az emberek hasznosságfüggvénye egy termék fogyasztásának növelésével ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# emelkedő ütemben, de azért nem exponenciálisan nő.<br />
# csökkenő ütemben nő, telítődés után csökken.<br />
# csökkenő ütemben nő, de sosem csökken.<br />
# exponenciálisa nő.<br />
<br />
== Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.<br />
# a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.<br />
# a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.<br />
# egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.<br />
<br />
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# sok befektető van akik árelfogadóak.<br />
# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.<br />
# az informáltság nem teljesen tökéletes.<br />
# tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.<br />
<br />
== Sharpe modelljében ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.<br />
# kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.<br />
# kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).<br />
# kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.<br />
<br />
== Sharpe modelljében ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# minden befektető azonos portfóliót tart.<br />
# minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.<br />
# a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.<br />
# egyik fenti sem igaz.<br />
<br />
== Sharpe modelljében a teljes kockázat ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.<br />
# nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.<br />
# szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.<br />
# egyik fenti sem helyes.<br />
<br />
== Az értékpapírpiaci egyenesen található ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# minden hatékony portfólió.<br />
# a piaci portfólió.<br />
# az Apple részvény.<br />
# az a, b és c válaszok mindegyike igaz.<br />
<br />
== A béták ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.<br />
# stabilak, de csak nehezen mérhetőek.<br />
# stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.<br />
# folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.<br />
<br />
== A tőzsdén beérkező ajánlatok prioritása általában ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# first come, first served.<br />
# last come, first served.<br />
# jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között first come, first served.<br />
# jobb árú ajánlatok (olcsóbb eladási és drágább vételi) prioritást élveznek, azonos árúak között last come, first served.<br />
<br />
== X részvény piaci ára ma 100 dollár. Határidő ügylettel egy évvel későbbre szeretnénk rá eladási ügyletet kötni. A határidő ár ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# attól függ, hogy az eladó és a vevő milyen véleményen van a részvény következő egy éves teljesítményéről.<br />
# minden esetben 100 dollárnál kevesebb.<br />
# szintén pontosan 100 dollár.<br />
# a kockázatmentes hozam mértékétől függ.<br />
<br />
== Az NYSE-n ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# kizárólag kizárólag hagyományos, személyes kapcsolatot igénylő kereskedés folyik.<br />
# kizárólag elektronikus kereskedést használnak.<br />
# vegyesen elektronikus és teljesen ajánlatvezérelt (fast) és hagyományos (slow) piac működik.<br />
# egyik fenti állítás sem igaz.<br />
<br />
== Az E-Mini piacán kibontakozó áresés a ... tevékenysége nyomán tevődött át a NYSE-n kereskedett SPY árára. ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# noise traderek<br />
# high-frequency traderek<br />
# fundamental traderek<br />
# arbitrazsőrök<br />
<br />
== Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: <math>P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}</math>, ahol <math>I_t</math> változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, <math>S</math> pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# <math>+{S^2 \over 4}</math><br />
# <math>-{S^2 \over 4}</math><br />
# <math>+{S^2 \over 2}</math><br />
# <math>-{S^2 \over 2}</math><br />
<br />
== A reál kamatláb ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége.<br />
# pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege.<br />
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege.<br />
# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége.<br />
<br />
== A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# -sal körülbelül megegyezik.<br />
# -t jelentősen meghaladja.<br />
# -hoz képest jelentősen alacsonyabb.<br />
# -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel.<br />
<br />
== Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem.<br />
# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.<br />
# mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek.<br />
# a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen.<br />
<br />
== Egy pénzügyi döntésnél ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.<br />
# a lehetséges kimenetek sosem ismertek.<br />
# mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk.<br />
# a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők.<br />
<br />
== A közömbösségi görbéket a ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
# a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
# a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
# a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
<br />
== A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# minél nagyobb az elemek közötti korreláció.<br />
# minél kevesebb elemű a portfólió.<br />
# minél kisebb az elemek közötti korreláció.<br />
# minél kockázatosabbak a portfólió elemei.<br />
<br />
== A közömbösségi görbéken jobb haladva ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő.<br />
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő.<br />
# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken.<br />
# egyik fenti sem igaz.<br />
<br />
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat.<br />
# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.<br />
# az informáltság tökéletes.<br />
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.<br />
<br />
== A homogén várakozások hipotézise ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# következik a teljes informáltságból.<br />
# azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben.<br />
# azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja.<br />
# több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le.<br />
<br />
== A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik.<br />
# szisztematikus és piaci kockázatra oszlik.<br />
# egyedi és piaci kockázatra oszlik.<br />
# egyik fenti állítás sem helyes.<br />
<br />
== A tőkepiaci egyenesen található ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# minden hatékony portfólió.<br />
# a piaci portfólió.<br />
# az Apple részvény.<br />
# az a, b és c mindegyike igaz.<br />
<br />
== A tőkepiaci egyenest a ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
# variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
<br />
== A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# a hatékony portfóliónál érinti.<br />
# a piaci portfóliónál érinti.<br />
# a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti.<br />
# metszi.<br />
<br />
== Az értékpapírpiaci egyenest a ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
# variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.<br />
<br />
== A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=+}}<br />
# nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki.<br />
# teljesen állandóak és pontosan mérhetőek.<br />
# annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek.<br />
# bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak.<br />
<br />
== A NYSE-n ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# közvetlenül csak a tőzsdetagok kereskedhetnek.<br />
# követlenül csak a floor brokerek kereskedhetnek.<br />
# közvetlenül csak a specialisták kereskedhetnek.<br />
# egy egyszerű regisztráció után bárki közvetlenül kereskedhet.<br />
<br />
== Az immediate or candel (IOC) ajánlatok ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# vagy teljes egészében azonnal teljesülnek, vagy egyáltalán nem teljesülnek.<br />
# részben azonnal teljesülhetnek, de a fennmaradó, azonnal nem teljesíthető rész automatikusan visszavonásra kerül.<br />
# is bekerülnek a könyvbe, de csak egyben teljesülhetnek.<br />
# bekerülnek a könyvbe, de az első őket érintő (akár részleges) kötés után visszavonódnak.<br />
<br />
== Az SPY ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# egy tőzsdén kereskedett határidő szerződés (futures constact)<br />
# egy részvény.<br />
# egy ETF<br />
# egy kötvény.<br />
<br />
== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolják az árakat.<br />
# az adóknak és a törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra.<br />
# az informáltság nem teljesen tökéletes.<br />
# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.<br />
<br />
== A hatékony portfóliók ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, míg adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.<br />
# adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, és adott hozamszinten a legkisebb kockázatot nyújtják.<br />
# adott kockázati szinten a legnagyobb hozamot, és adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.<br />
# adott kockázati szinten a legkisebb hozamot, míg adott hozamszinten a legnagyobb kockázatot nyújtják.<br />
<br />
== Markowitz olyan befektetőknek állít össze portfóliókat, akik ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.<br />
# a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.<br />
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.<br />
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását kívánatosnak tartják.<br />
<br />
== Sharpe-modelljében a befektetők ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# a várt hozamot kívánatosnak, a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.<br />
# a várt hozamot nemkívánatosnak, a hozadék szórását kívánatosnak tartják.<br />
# mind a várt hozamot, mind a hozadék szórását nemkívánatosnak tartják.<br />
# egyik sem helyes Sharpe-modelljére.<br />
<br />
== A Sharpe-modelljében a várható hozamok ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# a szórással arányosak.<br />
# a varianciával arányosak.<br />
# a bétával arányosak.<br />
# a diverzifikálható kockázattal arányosak.<br />
<br />
== A béta azt méri, hogy ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br />
# a befektetési lehetőségek hozamai mennyire mozognak együtt egymással.<br />
# egy adott befektetési lehetőség hozamait mekkora mértékben magyarázzák a piaci portfólió teljesítmények.<br />
# az adott befektetési lehetőség hozamai mennyire nagyok.<br />
# egyik fenti sem igaz.<br />
<br />
== Két, kockázatos elemből álló portfólió elemei között a korreláció értéke -1. Ekkor ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br />
# biztosan összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió.<br />
# gyakran összeállítható (megfelelő súlyokkal) kockázatmentes portfólió, de ehhez még más feltételek teljesülése is szükséges.<br />
# sem állítható össze kockázatmentes portfólió.<br />
# a portfólió kockázata nagyobb lesz, mint az elemeké külön-külön.<br />
<br />
== Az egyenetlen kereskedés egyik lehetséges hatása ... ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br />
# portfólión belüli autokorreláció.<br />
# egy részvény hozamai között pozitív autokorreláció.<br />
# pozitív keresztkorreláció két részvény hozamai között.<br />
# egyik fenti sem.</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3&diff=194085Fizika 32018-06-01T12:46:48Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Fizika 3<br />
| tárgykód = TE11MX01;TE11MX33<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = Fizika Tanszék<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf =<br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11MX01/<br />
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_3_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_mesterszak<br />
}}<br />
<br />
==Jegyzetek==<br />
*Videóanyagok az előadásokról:<br />
**Orosz László 2012. tavasz [http://www.youtube.com/gulyasakos ideiglenes előadásvideók], [http://www.youtube.com/playlist?list=PL09142AAB4801E077&feature=plcp lejátszási lista]<br />
*Kugler Sándor előadások 2012 tavasz<br />
**[[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas1-2.pdf | 1-2]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas3-4.pdf | 3-4]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas5.pdf | 5]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas6.pdf | 6]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas7.pdf | 7]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas8-10.pdf | 8-10]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas11-12.pdf | 11-12]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2009_eloadas1-8.pdf | 2009. 1-8. előadás kézzel jegyzetelt anyaga (Sas Peti)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_1996_apagyi.pdf | Apagyi kvantummechanika jegyzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_kvantumfizika.pdf | Kvantumfizikai összefoglaló (2006)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_perturbacio_andai.pdf | Perturbációszámítás Andaitól]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_napelemek_mizsei.pdf | Mizsei János Napelemek c. jegyzetéből néhány oldal (energiaszintek, Fermi-Dirac eloszlás, kristályszerkezet, sávdiagramok, stb.)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_gyakorlofeladatok.ppt | Gyakorlófeladatok]]<br />
*Fizika körülöttünk e-learning jegyzet mérnököknek<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Kvantummechanika Kvantummechanika]<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Szil%C3%A1rdtestfizika Szilárdtestfizika]<br />
*[http://www.mhhe.com/physsci/chemistry/essentialchemistry/flash/hybrv18.swf sp hibridpályákról animáció]<br />
*[http://www.chem.elte.hu/departments/elmkem/szalay/szalay_files/altkem/ Általános kémia, többelektronos rendszerekhez kis segítség, ha kell másik szemszög. Ábrák, magyarázatok.]<br />
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulations/category/physics/quantum-phenomena Kvantummechanikai interaktív animáció gyűjtemény]<br />
*Kitekintés: [http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser Nagy Gergely cikke kvantummechanikai kísérletekről]<br />
<br />
*[[Media:Fizika3_elméleti_kisolgozas_ZH1_2016.pdf|kidolgozás]] vegyes 1.ZH-hoz, hibák lehetnek <br />
*[[Media:Fizika3_ZH1_2015_kidolgozas.pdf| 2015 1. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
*[[Media:Fizika_3_2_ZH_kidolgozás.pdf|2016 tavasz 2. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
<br />
===Orosz féle jegyzetek===<br />
'''Kézzel írt előadásvázlat és munkafüzet:'''<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom.PDF | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika.pdf | Kvantummechanika munkafüzet]] <small>(A 11. oldal helyén a Szilárdtestfizika 11. oldala van)</small><br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika.pdf | Szilárdtestfizika munkafüzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő füzet]] (A perturbáció számítás alapjai, Az elektronspin Pauli-féle elmélete, Kételektronos rendszerek)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_nyomtathato.pdf | Kiegészítő füzet nyomtatáshoz]] (Kiegészítő füzet - rajzok, levezetések - nyomtatásban jobban látszó verzió. Itt-ott tűntek el halvány piros jelölések, de tanulható.<br />
<br />
'''Ezekhez tartozó jegyzetek:''' <br />
(A munkafüzetekhez Orosz által írt magyarázatok)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom_jegyzet.pdf | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika_jegyzet.pdf | Kvantummechanika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika_jegyzet.pdf | Szilárdtestfizika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_jegyzet.pdf | Kiegészítő füzethez jegyzet]]<br />
<br />
*''[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_munkafuzet.pdf | A munkafüzet és a kiadott gépelt jegyzet egybeszerkesztve. Nyomtatás után a bal oldalon a munkafüzet egy oldala szerepel, jobb oldalon pedig a hozzá tartozó jegyzet.]]''<br />
<br />
==ZH==<br />
*<small>[[Média:Fizika3_zh_2008_atomfizika.pdf | 2008 atomfizika zh megoldással]]</small><br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2009.pdf | 2009. tavasz 1.zh]] -- [[Média:Fizika3_zh1_2009_mo.pdf | megoldása]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2010.pdf | 2010. tavasz 2.zh]]<br />
<br />
*A 2010. november 11-i zh Orosz László Tanár Úr által nov. 10-én megadott témakörei:<br />
*#Az első három gyakorlat anyaga.<br />
*#Jegyzet: Kvantummechanika 3.-51. oldal, kivéve 28,29,30,31,32 oldalak (alagúteffektus számolások) <br />
*#Kérdések : 1.-68. oldal, kivéve 1,2,3 és 43,44,45,46,47 oldalak<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2011.pdf | 2011. tavasz 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2011.pdf | 2011. tavasz 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2011_mo.pdf | 2011. zh megoldások]]<br />
**2011 tavaszán 40% súllyal számított bele a vizsgajegybe a ZH jegy, ami rosszul sikerült ZH-k után gyakorlatilag lehetetlenné tette a 3-asnál jobb jegy megszerzését. Ha valaki jó jegyet akar, akkor év közben is vegye igencsak komolyan ezt a fincsi kis tárgyat.<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - órán írt kísérleti zh - Kugler Sándor 1.zh | szöveg=<br />
#Lehetséges-e kvantumszámok alábbi kombinációja: (3,-2,1, 1/2)<br />
#Operátor fogalma<br />
#Stern-Gerlock kisérlet mit bizonyít?<br />
#Időfüggetlen 1 dimenziós Schrödinger-egyenlet<br />
#Fotoeffektus lényege<br />
#Mi az a zéruspont energia? Értéke?<br />
#Mi az állapotfüggvény fizikai jelentése?<br />
#Mi a de Broglie elmélet? Képlet!<br />
#Mi a Bohr-modell legfőbb hibája?<br />
#Milyen tulajdonságú függvényekre hatnak az operátorok?<br />
#Mivel kapcsolatos a Dulong-Petit név?<br />
#Boltzmann-faktor, melyik betű mit jelent?<br />
#Milyen értékeket vehetnek fel a kvantumszámok 2p állapotban?<br />
#Hogyan függ a potenciálgödörben lévő részecske energiája a kvantumszámtól?<br />
#Helyre és impulzusra vonatkozó Heisenberg-féle felcserélési törvény. Melyik betű mit jelent?<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - minta zh - Mihály György 2.zh | szöveg=<br />
#Adja meg a Winer-Seitz cella definícióját!<br />
#Adja meg a reciprok rács definícióját!<br />
#Rajzolja fel egy köbös rácsban az (1, 0, 2) Miller-index-szel jellemzett kristálysíkot!<br />
#Milyen információt hordoz a Debey-Scherrer módszerrel felvett diffrakciós kép?<br />
#Rajzolja fel az egydimenziós atomlánc w(q) diszperziós relációját!<br />
#Milyen impulzus tartozik egy k hullámhosszal jellemzett fononhoz?<br />
#Ábrázolja a szabad elektronok diszperziós relációját redukált zóna-képben!<br />
#Adja meg a szoros kötésű közelítés kiinduló feltevéseit! <br />
#Rajzolja fel a Fermi-felületet 2 dimenziós négyzetrácsra szoros kötésű közelítésben a sáv alján, közepén és tetején!<br />
#Milyen anyagi paramétertől függ a Schottky-gát vastagsága?<br />
}}<br />
*2012. tavasz<br />
**az eddigiektől eltérően nem voltak számolós feladatok<br />
**10 darab mondatkiegészítős feladat = közös rész a másik kurzussal<br />
**15 darab (elvileg) az ellenőrzőkérdések közül, ahol volt bőven operátorosdi, levezetősdi<br />
<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2016_tavasz.pdf|2016 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_minta_2017.PNG|2017 tavasz 1. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh2_minta_2017.PNG|2017 tavasz 2. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh2_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 2.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_potzh1_teszt_2018tavasz.pdf|2018 tavasz 1. pótZH teszt]], [[Media:2018_tavasz_pótzh1.pdf|scannelt, jobb verzió megoldásokkal]]<br />
*2018 2. ZH [[Media:fizika3_zh2_teszt_2018tavasz.pdf|teszt]], [[Media:Fizika3_2zhAcsop_kifejtos_2018tavasz.jpg|A csoport kifejtős]], [[Media:Fizika3_2zhDcsop_kifejtos_2018tavasz.jpg|D csoport kifejtős]]<br />
<br />
==Vizsgakérdések==<br />
===Orosz által kiadott kérdéssorok===<br />
<small>Egyszerű számítási példaként is jelentkezhetnek.</small><br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_orosz.pdf | Orosz tanárúr honlapjáról az ellenőrző kérdések]]<br />
**(Ezekből vannak a minimumkérdések is, de azok itt nincsenek megjelölve.)<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2009_orosz.PDF | Plusz kérdések Orosztól (2009. tavasz)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2011_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő anyaghoz kérdések (Laser, perturbáció, stb.) - (2011.01.06)]]<br />
<br />
===Kérdés kidolgozások===<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_kvantummechanika_sapi.pdf | Kvantummechanika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_szilardtestfizika_sapi.doc | Szilárdtestfizika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
** 23. kérdésnél az effektív tömeg reciproka van megadva a végén - mint ahogy az a 21. kérdésnél látszik <br />
** 24. kérdésnél szerintem nem a szabad elektronállapotokra felírt görbéket kérdezni, hanem a bloch állapotok szerintit, tehát a 16. oldal tetején a jobb oldali ábrákat (Chris)<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009.PDF | 34. tételig kidolgozás 2009]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_minimumkerdesek.pdf | minimumkérdések kidolgozása 2009]]<br />
<br />
Nem tanácsos a vizsgára kizárólag ezekből a kérdéskidolgozásokból készülni, mert ezek alapján nem lehet megérteni az anyagot, anélkül pedig lehetetlen megtanulni. Ezen kívül mindegyik kidolgozásban (régi és újak) sok hibát találtam, tehát csak óvatosan. Készülés közben inkább olvasd el a kérdést és próbálj meg magadtól válaszolni rá, ha meg még nem megy, akkor a hivatalos anyagban nézz utána. -- [[NagymanyaiMate|Máté]] - 2011.06.10.<br />
<br />
==Vizsga==<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 05. 28.''' | szöveg=<br />
*10 db minimálkérdés volt az ellenőrző kérdésekből, ezek 3 pontot érnek, és 6 db 5 pontos egyéni feladat volt, szintén az ellenőrző kérdésekből. A minimálkérdésekből 15 pontot minimum el kell érni.<br />
*A minimálkérdések sorszámai: 10, 21 (feladat formájában, adott energiájú és tömegű részecskének kiszámolni a deBroglie hullámhosszát), 39 (degeneráltság definíciója), 55, a hely és impulzus közti határozatlansági reláció értelmezése és fizikai tartalma, Szilárdtestfizika: 3, 13, 23, 61<br />
*+ Egy elektron állapotfüggvénye az x<0 tartományban : fí0. Az x>0 tartományban: pszí=(exp(j*0.6*pi)/gyök(2))*exp(-2*x). Határozza meg, hogy mekkora valószínűséggel tartózkodik az elektron az x>0 tartományban! Megjegyzés: A helyes megoldás a következő: x>0 esetén integrálni a kifejezés négyzetét (pszí^2) x=0-tól végtelenig.<br />
**mármint pszí * pszí konjugáltat. ''lacci''<br />
*Volt egy olyan feladat is, amelyben az elektronszerkezetet ábrázoló blokkdiagramban pöttyökkel be voltak jelölve az egyes pályaállapotokban (a blokkdiagram négyzeteiben) található elektronok, kb. 4 db. Ez alapján kellett kiszámolni a termodinamikai valószínűséget. (Az én sejtésem az, hogy ezt kombinatorikai ismeretekkel kellett volna megoldani.) <br />
**a termodinamikai valószínűségnél benne van a jegyzetben, a W értékét kérdezték (produktum d alatt n az összes szintre) ''lacci''<br />
*Egyéni feladatok: Ismertesse a rezonáns alagúteffektust!, 62, 73 (itt vektorábra is), 88, Szilárdtestfizika: 16 feladat formájában: Rajzolja be a Fermi-szintnek megfelelő Brillouin-zóna határait a megadott ábrába, (amin voltak atomok, négyzet, benne rombusz...) a megadott energia diagram alapán (ez pedig E1...E5 görbe alakú energiafüggvényeket ábrázolt...) Ebből a feladatból ennyire emlékszem, aki többre, javítsa!<br />
** igazából 2D sávátfedéses sávábrát kellett rajzolni. (hasonlóan ahhoz, ami a jegyzetben volt, meg amit pótlási héten vettünk) ''lacci''<br />
*Tanulság: A szilárdtestfizika kb. 30-40%-ban van benne a tananyagban, de annak nagy része a szilárdtestfizika anyag elejéből (kb. szilárdtestfizika 25. kérdésig). A szilárdtestfizika anyag többi részéből 1-2 kérdés van.<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 06. 11.''' | szöveg=<br />
#Ismertesse azt a kísérletet, amely megmutatja, hogy a fotonnak jól meghatározott impulzusa van! - Compton - effektus (13. kérdés)<br />
#Hidrogén atom elektronjának energiája: -3,4eV. Mennyi az elektron de-Broglie hullámhossza?<br />
#Adott Pszi(x) állapotfüggvény az [-a;a] tartományon: j*x/10. Mekkora valószínűséggel található meg az elektron ebben a tartományban?<br />
#Egy oszcillátor második energiaszintje: 6eV. Mennyi az alapállapoti energiája?<br />
#Mutassa meg, hogy egy önadjungált operátornak a sajátértékei valósak!<br />
#Hidrogén atom főkvantumszáma: n=3. Mutassa be az állapotait, a többi kvantumszám lehetséges értékeit, és azoknak a fizikai mennyiségeknek az értékeit, amelyek stabilak!<br />
#Adja meg az elektronok energia szerinti eloszlásfüggvényét szabad elektrongáz esetén. (117. kérdés) Definiálja a Fermi-szintet T=0K-re!<br />
#Írja fel az elektron Bloch állapotát megadó hullámfüggvényt!<br />
#Rajzolja fel egy p-n átmenet sávszerkezetét megadó ábrát. Értelmezze a fellépőfizikai jelenséget! (64. kérdés)<br />
#Parabolikus sávszél esetén hogyan használható az effektív tömeg fogalma a vezetési sávban lévő elektronok dinamikájának leírására szolgáló egyszerű modellalkotás esetén? (1 dimenziós modell). (25. kérdés)<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#44. Ismertesse a hideg-emisszió (téremisszió) jelenségét!<br />
#47. Sorolja fel a kvantummechanika posztulátumait!<br />
#66. Adja meg két dinamikai változó között fennálló ún. határozatlansági relációt. Értelmezze ennek fizikai tartalmát!<br />
#H atomnak adott két energiaszintje: A=-13,6eV; B=-1,51eV. Változnak ezek az értékek, és hogyan, ha B nagyságú mágneses térbe kerül az atom? (89. Adja meg egy B mágneses térbe helyezett H atom energiaszintjeit.)<br />
#X (khi) spin-pálya állapot? Ha Sz= h_vonás/2 és a valószínűsége: 1/4 illetve ha Sz= -h_vonás/2 és a valószínűsége: 3/4.<br />
#Rajzoljon egy olyan sávszerkezet ábrát, ahol sávátfedés van!<br />
}}<br />
<br />
'''2010. tavasz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_2010.pdf | Összegyűjtött vizsgakérdések]]<br />
<br />
'''2010. ősz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20110112.doc | 2011. 01. 12.]]<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 13.''' | szöveg=<br />
[[Fizika 3 - Vizsga, 2011.01.13.| megoldásokkal együtt]]<br />
<br />
#Mekkora annak a fotonnak a hullámhossza, amely képes ionizálni a H atomot?<br />
#Ha egy 1 eV energiájú foton ütközik egy szabad állapotban lévő elektronnal, akkor maximum mennyi energiát adhat át neki?<br />
#Egy harmonikus lin oszc. csak 2eV értékű értékű energiaadagokat vehet fel, meg kellett adni a 5 eV értékhez tartozó állapot matematikai alakját.<br />
#Definiálni kellet volna a valószínűségi áramsűrűséget...<br />
#Hogy értelmezzük a kvantummechanikai mérés átlagértékét?<br />
#Larmor körfrekvencia és ciklotron körfreki képlete kellett<br />
#KM 45. Transzmissziós tényező grafikonja<br />
#Kiválasztási szabályok általános formulája<br />
#Állapotsűrűség függvény felrajzolása és T=0, T>0 esetén a betöltötséget is ábrázolni kell a grafikonon<br />
#Pauli mátrixok?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#A kvantummechanika axiómái<br />
#kszi(1)antiszimmetrikus és kszi(1)szimmetrikus dolog volt, de pontosat nem tudok<br />
#energiaszintek perturbációszámítás szerinti elsőrendű közelítése kétszeresen degenerált esetben<br />
#Kicserélődési energia matematikai alakja<br />
#Bloch állapotokat kellett felírni...<br />
#Lazító és kötő molekula pályák szilíciumkristály esetén LCAO közelítésben<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 19.''' | szöveg=<br />
#Adott volt az e- de-Broglie hullámhossza 1.22nm 5. pályán keringett.Kérdés Mekkora a távolsága a magtól (sugara)?<br />
#Adja meg az energiaszintek perturbáció számítás szerinti elsőrendű közelítését degenerált állapotok esetén!<br />
#Adja meg az x Sˆ , y Sˆ és z Sˆ spinmátrixok Pauli-féle alakját!<br />
#Adja meg a szabadelektrongáz fajhőjét és magyarázatát!<br />
#Írja fel a H2 molekula időfüggetlen Schrödinger egyenletét!<br />
#Adott volt a lin harmonikus oszcillátor alapállapoti energiéja 1 eV meg egy hullámfüggvény (általános képlet) a mért érték 2 ev kérdés az volt mekkora valószínűséggel mérünk 3 eV-ot<br />
#Adja meg az ún. rezonancia görbét kétállapotú rendszer időfüggő perturbációja esetén!<br />
#Bloch tétel és fizikai tartalma<br />
#Be kellett bizonyitani hogy px operátor lineáris<br />
#Meg volt adva egy állapotfüggvény, mikor reguláris?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#Adott volt a potenciál doboz benne 6 buborék ami az állapot sűrűságet ábrázolta. Az alapállapoti energia E1 1,5 eV az ábra alapján meg kellett adni az állapot energiáját.<br />
#Idő és enerdia közt fennálló határozatlansági reláció.<br />
#Adja meg az ún. „kicserélődési energia” matematikai alakját a Hidrogén molekula ion esetén!<br />
#Adja meg a He atom első gerjesztett állapotának az energiáját (elsőrendű perturbáció számításban) spin-pálya kölcsönhatás elhanyagolása esetén.<br />
#Hideg emisszió tér emisszió jelenségét kellett leirni.<br />
#Eloszlásfüggvényt kellett megadni bozonok esetében fotongáznál!<br />
}}<br />
==Vizsga 2018-tól==<br />
*[[Média:Fizika_vizsga1_tavasz.pdf| 2018. vizsga1]]<br />
<br />
<br />
==Angol kurzus==<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2009_angol.pdf | 2009. zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2012_angol.pdf | 2012. 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2012_angol.pdf | 2012. 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1pot_2012_angol.pdf | 2012. 1.pótzh]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120525_angol.pdf | 2012.05.25. vizsga]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120601_angol.pdf | 2012.06.01. vizsga]]<br />
<br />
==Tanácsok==<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2010.pdf | Hogyan érdemes nekiindulni a tárgynak, miből lehet tanulni? (plusz néhány nem egyértelmű kérdés megtárgyalása..) 2010.]]<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2011.pdf | Tanácsok az első zhra, 2011. évi tapasztalatok]]<br />
*2018 tavasz: Tudtommal egy ideje már Mihály György tartja a tárgyat. 2018-tól a ZH-kon 4 kifejtős (nagyon hasonló a korábbi kifejtős feladatokhoz) és 20 darab tesztkérdés van. A teszten összesen 40 jó válaszlehetőség volt, a jó válasz bejelölése +1.5, a rosszé -1.5 pont, és előfordulhat olyan egy kérdésnél, hogy mind a 4 válasz jó vagy mind a 4 rossz. Az előadásokon van katalógus, és aki ott van bizonyos százalék felett, az plusz pontokat kap a végső jegyéhez. Ha mindkét ZH meg van legalább 50%-ra, lehet megajánlott jegyet kapni a két ZH százalék átlaga alapján. Ponthatár közelében egyébként jól lehet az előadóval egyezkedni, könnyen ad egy-két pontot ajándékba. :)<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3_-_vizsga_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=194084Fizika 3 - vizsga feleletválasztós kvíz2018-06-01T12:45:32Z<p>Magyar Tamás: Eltávolította a lap teljes tartalmát</p>
<hr />
<div></div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Befektet%C3%A9sek_-_1._ZH_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=194083Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz2018-06-01T12:44:59Z<p>Magyar Tamás: Eltávolította a lap teljes tartalmát</p>
<hr />
<div></div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3_-_vizsga_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=194082Fizika 3 - vizsga feleletválasztós kvíz2018-06-01T12:43:21Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{vissza|Fizika 3}} <br />
<br />
{{Kvízoldal<br />
|cím=Fizika 3 - viszga<br/>Feleletválasztás<br />
|pontozás=+/-<br />
}}<br />
<br />
== A termikus neutronokkal végzett (rugalmas és rugalmatlan) szóráskísérletek alkalmasak a==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# kristályok szerkezetének meghatározása<br />
# felületfizikai mérésekre<br />
# mágneses rendeződés kumutatására<br />
# kontrasztképzésre (izotópok alkalmazásával az atomi szórási tényezők kiátlagolására.<br />
<br />
== A(z) .......... a diszkrét transzlációs szimmetria által megengedett szimmetria==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# 6-fogáású forgási szimmetria<br />
# 5-fogáású forgási szimmetria<br />
# 4-fogáású forgási szimmetria<br />
# 3-fogáású forgási szimmetria<br />
<br />
== A diszkrét transzlációs szimmetriából következi a(z)==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# kvázi-impulzus megmaradása<br />
# impulzus-momentum megmaradása<br />
# energia-megmaradás<br />
# Bragg-törvény<br />
<br />
== A fzikai mennyiségeket leíró polár- és az axiál-vektorok castolódásának feltétele a(z)==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# inverziós szimmetria<br />
# inverziós szimmetria hiánya<br />
# síkra tükrözési szimmetria<br />
# síkra tükrözési szimmetria hiánya<br />
<br />
==A rácsrezgések w(q) diszperziós reláció mérésére alkalmas eljárás:==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# neutron-diffrakció (rugalmas neutron szórás)<br />
# rugalmatlan neutron szórás<br />
# elektron-diffrakció<br />
# rugalmatlan elektron-diffrakció<br />
<br />
== Az elektron hullámszerű terjedését bizonyítja az elektronmikroszkóppal történő==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# képalkotás<br />
# hologram készítés<br />
# kristályszerkezet-meghatározás<br />
# "dark-field image" készítés<br />
<br />
==A foton impulzusa:==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# ℏk<br />
# \frac {hv} {c}<br />
# \frac {h} {λ}<br />
# \frac {ℏv} {c}<br />
<br />
== Az atomok lineáris láncával modellezett 1 dimenziós kristály récsrezgéseinek w(q) diszperziós relációja rendelkezik az alábbi tulajdonsággal ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# lineárisan indul<br />
# minden információt tartalmaz az első Brillouin-zóna<br />
# tetszóleges reciprok rácsvektorral eltolva megismétlődik<br />
# a Brillouin-zóna határán minimuma van<br />
<br />
==A <math> =\frac p^2 2m + \frac 1 2 kx^2</math>Hamilton-operátorral leírt harmonikus oszcillátorban a k rugóállandó növelésekor ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# az impulzus Δp szórása nő<br />
# a hely Δx szórása csökken<br />
# a hely Δx szórása nő<br />
# az impulzus Δp szórása csökken<br />
<br />
== Kristályok szerkezetvizsgálatára alkalmas sugárforrás a<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# Röntgen-cső<br />
# Szinkrotron-nyaláb<br />
# Szabad-elektron lézer sugárzása<br />
# Rubin-lézer sugárzása<br />
<br />
==A kristályrácsokat definiáló a_1, a_2 és a_3 bázisvektrok<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# az impulzus Δp szórása nő<br />
# a hely Δx szórása csökken<br />
# a hely Δx szórása nő<br />
# az impulzus Δp szórása csökken<br />
<br />
== Az atomok lineáris láncával modellezett 1 dimenziós kristály récsrezgéseinek w(q) diszperziós relációja rendelkezik az alábbi tulajdonsággal ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# lineárisan indul<br />
# minden információt tartalmaz az első Brillouin-zóna<br />
# tetszóleges reciprok rácsvektorral eltolva megismétlődik<br />
# a Brillouin-zóna határán minimuma van<br />
<br />
==A H=\frac p^2 2m + \frac 1 2 kx^2 Hamilton-operátorral leírt harmonikus oszcillátorban a k rugóállandó növelésekor ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# az impulzus Δp szórása nő<br />
# a hely Δx szórása csökken<br />
# a hely Δx szórása nő<br />
# az impulzus Δp szórása csökken<br />
<br />
== Az atomok lineáris láncával modellezett 1 dimenziós kristály récsrezgéseinek w(q) diszperziós relációja rendelkezik az alábbi tulajdonsággal ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# lineárisan indul<br />
# minden információt tartalmaz az első Brillouin-zóna<br />
# tetszóleges reciprok rácsvektorral eltolva megismétlődik<br />
# a Brillouin-zóna határán minimuma van<br />
<br />
==A H=\frac p^2 2m + \frac 1 2 kx^2 Hamilton-operátorral leírt harmonikus oszcillátorban a k rugóállandó növelésekor ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# az impulzus Δp szórása nő<br />
# a hely Δx szórása csökken<br />
# a hely Δx szórása nő<br />
# az impulzus Δp szórása csökken<br />
<br />
== Az atomok lineáris láncával modellezett 1 dimenziós kristály récsrezgéseinek w(q) diszperziós relációja rendelkezik az alábbi tulajdonsággal ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# lineárisan indul<br />
# minden információt tartalmaz az első Brillouin-zóna<br />
# tetszóleges reciprok rácsvektorral eltolva megismétlődik<br />
# a Brillouin-zóna határán minimuma van<br />
<br />
==A H=\frac p^2 2m + \frac 1 2 kx^2 Hamilton-operátorral leírt harmonikus oszcillátorban a k rugóállandó növelésekor ==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# az impulzus Δp szórása nő<br />
# a hely Δx szórása csökken<br />
# a hely Δx szórása nő<br />
# az impulzus Δp szórása csökken</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3_-_vizsga_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=194080Fizika 3 - vizsga feleletválasztós kvíz2018-06-01T12:16:28Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{vissza|Fizika 3}} <br />
<br />
{{Kvízoldal<br />
|cím=Fizika 3 - viszga<br/>Feleletválasztás<br />
|pontozás=+/-<br />
}}<br />
<br />
== A termikus neutronokkal végzett (rugalmas és rugalmatlan) szóráskísérletek alkalmasak a==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br />
# kristályok szerkezetének meghatározása<br />
# felületfizikai mérésekre<br />
# mágneses rendeződés kumutatására<br />
# kontrasztképzésre (izotópok alkalmazásával az atomi szórási tényezők kiátlagolására.</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3_-_vizsga_feleletv%C3%A1laszt%C3%B3s_kv%C3%ADz&diff=194079Fizika 3 - vizsga feleletválasztós kvíz2018-06-01T12:14:56Z<p>Magyar Tamás: Új oldal, tartalma: „{{vissza|Fizika 3}} {{Kvízoldal |cím=Fizika 3 - viszga<br/>Feleletválasztás |pontozás=+/- }} == A termikus neutronokkal végzett (rugalmas és rugalmatlan) szó…”</p>
<hr />
<div>{{vissza|Fizika 3}} <br />
<br />
{{Kvízoldal<br />
|cím=Fizika 3 - viszga<br/>Feleletválasztás<br />
|pontozás=+/-<br />
}}<br />
<br />
== A termikus neutronokkal végzett (rugalmas és rugalmatlan) szóráskísérletek alkalmasak a==<br />
<br />
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br />
# kristályok szerkezetének meghatározása<br />
# felületfizikai mérésekre<br />
# mágneses rendeződés kumutatására<br />
# kontrasztképzésre (izotópok alkalmazásával az atomi szórási tényezők kiátlagolására.</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3&diff=194069Fizika 32018-06-01T11:59:42Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Fizika 3<br />
| tárgykód = TE11MX01;TE11MX33<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = Fizika Tanszék<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf =<br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11MX01/<br />
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_3_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_mesterszak<br />
}}<br />
<br />
==Jegyzetek==<br />
*Videóanyagok az előadásokról:<br />
**Orosz László 2012. tavasz [http://www.youtube.com/gulyasakos ideiglenes előadásvideók], [http://www.youtube.com/playlist?list=PL09142AAB4801E077&feature=plcp lejátszási lista]<br />
*Kugler Sándor előadások 2012 tavasz<br />
**[[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas1-2.pdf | 1-2]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas3-4.pdf | 3-4]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas5.pdf | 5]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas6.pdf | 6]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas7.pdf | 7]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas8-10.pdf | 8-10]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas11-12.pdf | 11-12]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2009_eloadas1-8.pdf | 2009. 1-8. előadás kézzel jegyzetelt anyaga (Sas Peti)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_1996_apagyi.pdf | Apagyi kvantummechanika jegyzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_kvantumfizika.pdf | Kvantumfizikai összefoglaló (2006)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_perturbacio_andai.pdf | Perturbációszámítás Andaitól]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_napelemek_mizsei.pdf | Mizsei János Napelemek c. jegyzetéből néhány oldal (energiaszintek, Fermi-Dirac eloszlás, kristályszerkezet, sávdiagramok, stb.)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_gyakorlofeladatok.ppt | Gyakorlófeladatok]]<br />
*Fizika körülöttünk e-learning jegyzet mérnököknek<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Kvantummechanika Kvantummechanika]<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Szil%C3%A1rdtestfizika Szilárdtestfizika]<br />
*[http://www.mhhe.com/physsci/chemistry/essentialchemistry/flash/hybrv18.swf sp hibridpályákról animáció]<br />
*[http://www.chem.elte.hu/departments/elmkem/szalay/szalay_files/altkem/ Általános kémia, többelektronos rendszerekhez kis segítség, ha kell másik szemszög. Ábrák, magyarázatok.]<br />
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulations/category/physics/quantum-phenomena Kvantummechanikai interaktív animáció gyűjtemény]<br />
*Kitekintés: [http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser Nagy Gergely cikke kvantummechanikai kísérletekről]<br />
<br />
*[[Media:Fizika3_elméleti_kisolgozas_ZH1_2016.pdf|kidolgozás]] vegyes 1.ZH-hoz, hibák lehetnek <br />
*[[Media:Fizika3_ZH1_2015_kidolgozas.pdf| 2015 1. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
*[[Media:Fizika_3_2_ZH_kidolgozás.pdf|2016 tavasz 2. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
<br />
===Orosz féle jegyzetek===<br />
'''Kézzel írt előadásvázlat és munkafüzet:'''<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom.PDF | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika.pdf | Kvantummechanika munkafüzet]] <small>(A 11. oldal helyén a Szilárdtestfizika 11. oldala van)</small><br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika.pdf | Szilárdtestfizika munkafüzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő füzet]] (A perturbáció számítás alapjai, Az elektronspin Pauli-féle elmélete, Kételektronos rendszerek)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_nyomtathato.pdf | Kiegészítő füzet nyomtatáshoz]] (Kiegészítő füzet - rajzok, levezetések - nyomtatásban jobban látszó verzió. Itt-ott tűntek el halvány piros jelölések, de tanulható.<br />
<br />
'''Ezekhez tartozó jegyzetek:''' <br />
(A munkafüzetekhez Orosz által írt magyarázatok)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom_jegyzet.pdf | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika_jegyzet.pdf | Kvantummechanika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika_jegyzet.pdf | Szilárdtestfizika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_jegyzet.pdf | Kiegészítő füzethez jegyzet]]<br />
<br />
*''[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_munkafuzet.pdf | A munkafüzet és a kiadott gépelt jegyzet egybeszerkesztve. Nyomtatás után a bal oldalon a munkafüzet egy oldala szerepel, jobb oldalon pedig a hozzá tartozó jegyzet.]]''<br />
<br />
==ZH==<br />
*<small>[[Média:Fizika3_zh_2008_atomfizika.pdf | 2008 atomfizika zh megoldással]]</small><br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2009.pdf | 2009. tavasz 1.zh]] -- [[Média:Fizika3_zh1_2009_mo.pdf | megoldása]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2010.pdf | 2010. tavasz 2.zh]]<br />
<br />
*A 2010. november 11-i zh Orosz László Tanár Úr által nov. 10-én megadott témakörei:<br />
*#Az első három gyakorlat anyaga.<br />
*#Jegyzet: Kvantummechanika 3.-51. oldal, kivéve 28,29,30,31,32 oldalak (alagúteffektus számolások) <br />
*#Kérdések : 1.-68. oldal, kivéve 1,2,3 és 43,44,45,46,47 oldalak<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2011.pdf | 2011. tavasz 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2011.pdf | 2011. tavasz 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2011_mo.pdf | 2011. zh megoldások]]<br />
**2011 tavaszán 40% súllyal számított bele a vizsgajegybe a ZH jegy, ami rosszul sikerült ZH-k után gyakorlatilag lehetetlenné tette a 3-asnál jobb jegy megszerzését. Ha valaki jó jegyet akar, akkor év közben is vegye igencsak komolyan ezt a fincsi kis tárgyat.<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - órán írt kísérleti zh - Kugler Sándor 1.zh | szöveg=<br />
#Lehetséges-e kvantumszámok alábbi kombinációja: (3,-2,1, 1/2)<br />
#Operátor fogalma<br />
#Stern-Gerlock kisérlet mit bizonyít?<br />
#Időfüggetlen 1 dimenziós Schrödinger-egyenlet<br />
#Fotoeffektus lényege<br />
#Mi az a zéruspont energia? Értéke?<br />
#Mi az állapotfüggvény fizikai jelentése?<br />
#Mi a de Broglie elmélet? Képlet!<br />
#Mi a Bohr-modell legfőbb hibája?<br />
#Milyen tulajdonságú függvényekre hatnak az operátorok?<br />
#Mivel kapcsolatos a Dulong-Petit név?<br />
#Boltzmann-faktor, melyik betű mit jelent?<br />
#Milyen értékeket vehetnek fel a kvantumszámok 2p állapotban?<br />
#Hogyan függ a potenciálgödörben lévő részecske energiája a kvantumszámtól?<br />
#Helyre és impulzusra vonatkozó Heisenberg-féle felcserélési törvény. Melyik betű mit jelent?<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - minta zh - Mihály György 2.zh | szöveg=<br />
#Adja meg a Winer-Seitz cella definícióját!<br />
#Adja meg a reciprok rács definícióját!<br />
#Rajzolja fel egy köbös rácsban az (1, 0, 2) Miller-index-szel jellemzett kristálysíkot!<br />
#Milyen információt hordoz a Debey-Scherrer módszerrel felvett diffrakciós kép?<br />
#Rajzolja fel az egydimenziós atomlánc w(q) diszperziós relációját!<br />
#Milyen impulzus tartozik egy k hullámhosszal jellemzett fononhoz?<br />
#Ábrázolja a szabad elektronok diszperziós relációját redukált zóna-képben!<br />
#Adja meg a szoros kötésű közelítés kiinduló feltevéseit! <br />
#Rajzolja fel a Fermi-felületet 2 dimenziós négyzetrácsra szoros kötésű közelítésben a sáv alján, közepén és tetején!<br />
#Milyen anyagi paramétertől függ a Schottky-gát vastagsága?<br />
}}<br />
*2012. tavasz<br />
**az eddigiektől eltérően nem voltak számolós feladatok<br />
**10 darab mondatkiegészítős feladat = közös rész a másik kurzussal<br />
**15 darab (elvileg) az ellenőrzőkérdések közül, ahol volt bőven operátorosdi, levezetősdi<br />
<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2016_tavasz.pdf|2016 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_minta_2017.PNG|2017 tavasz 1. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh2_minta_2017.PNG|2017 tavasz 2. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh2_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 2.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_potzh1_teszt_2018tavasz.pdf|2018 tavasz 1. pótZH teszt]], [[Media:2018_tavasz_pótzh1.pdf|scannelt, jobb verzió megoldásokkal]]<br />
*2018 2. ZH [[Media:fizika3_zh2_teszt_2018tavasz.pdf|teszt]], [[Media:Fizika3_2zhAcsop_kifejtos_2018tavasz.jpg|A csoport kifejtős]], [[Media:Fizika3_2zhDcsop_kifejtos_2018tavasz.jpg|D csoport kifejtős]]<br />
<br />
==Vizsgakérdések==<br />
===Orosz által kiadott kérdéssorok===<br />
<small>Egyszerű számítási példaként is jelentkezhetnek.</small><br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_orosz.pdf | Orosz tanárúr honlapjáról az ellenőrző kérdések]]<br />
**(Ezekből vannak a minimumkérdések is, de azok itt nincsenek megjelölve.)<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2009_orosz.PDF | Plusz kérdések Orosztól (2009. tavasz)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2011_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő anyaghoz kérdések (Laser, perturbáció, stb.) - (2011.01.06)]]<br />
<br />
===Kérdés kidolgozások===<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_kvantummechanika_sapi.pdf | Kvantummechanika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_szilardtestfizika_sapi.doc | Szilárdtestfizika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
** 23. kérdésnél az effektív tömeg reciproka van megadva a végén - mint ahogy az a 21. kérdésnél látszik <br />
** 24. kérdésnél szerintem nem a szabad elektronállapotokra felírt görbéket kérdezni, hanem a bloch állapotok szerintit, tehát a 16. oldal tetején a jobb oldali ábrákat (Chris)<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009.PDF | 34. tételig kidolgozás 2009]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_minimumkerdesek.pdf | minimumkérdések kidolgozása 2009]]<br />
<br />
Nem tanácsos a vizsgára kizárólag ezekből a kérdéskidolgozásokból készülni, mert ezek alapján nem lehet megérteni az anyagot, anélkül pedig lehetetlen megtanulni. Ezen kívül mindegyik kidolgozásban (régi és újak) sok hibát találtam, tehát csak óvatosan. Készülés közben inkább olvasd el a kérdést és próbálj meg magadtól válaszolni rá, ha meg még nem megy, akkor a hivatalos anyagban nézz utána. -- [[NagymanyaiMate|Máté]] - 2011.06.10.<br />
<br />
==Vizsga==<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 05. 28.''' | szöveg=<br />
*10 db minimálkérdés volt az ellenőrző kérdésekből, ezek 3 pontot érnek, és 6 db 5 pontos egyéni feladat volt, szintén az ellenőrző kérdésekből. A minimálkérdésekből 15 pontot minimum el kell érni.<br />
*A minimálkérdések sorszámai: 10, 21 (feladat formájában, adott energiájú és tömegű részecskének kiszámolni a deBroglie hullámhosszát), 39 (degeneráltság definíciója), 55, a hely és impulzus közti határozatlansági reláció értelmezése és fizikai tartalma, Szilárdtestfizika: 3, 13, 23, 61<br />
*+ Egy elektron állapotfüggvénye az x<0 tartományban : fí0. Az x>0 tartományban: pszí=(exp(j*0.6*pi)/gyök(2))*exp(-2*x). Határozza meg, hogy mekkora valószínűséggel tartózkodik az elektron az x>0 tartományban! Megjegyzés: A helyes megoldás a következő: x>0 esetén integrálni a kifejezés négyzetét (pszí^2) x=0-tól végtelenig.<br />
**mármint pszí * pszí konjugáltat. ''lacci''<br />
*Volt egy olyan feladat is, amelyben az elektronszerkezetet ábrázoló blokkdiagramban pöttyökkel be voltak jelölve az egyes pályaállapotokban (a blokkdiagram négyzeteiben) található elektronok, kb. 4 db. Ez alapján kellett kiszámolni a termodinamikai valószínűséget. (Az én sejtésem az, hogy ezt kombinatorikai ismeretekkel kellett volna megoldani.) <br />
**a termodinamikai valószínűségnél benne van a jegyzetben, a W értékét kérdezték (produktum d alatt n az összes szintre) ''lacci''<br />
*Egyéni feladatok: Ismertesse a rezonáns alagúteffektust!, 62, 73 (itt vektorábra is), 88, Szilárdtestfizika: 16 feladat formájában: Rajzolja be a Fermi-szintnek megfelelő Brillouin-zóna határait a megadott ábrába, (amin voltak atomok, négyzet, benne rombusz...) a megadott energia diagram alapán (ez pedig E1...E5 görbe alakú energiafüggvényeket ábrázolt...) Ebből a feladatból ennyire emlékszem, aki többre, javítsa!<br />
** igazából 2D sávátfedéses sávábrát kellett rajzolni. (hasonlóan ahhoz, ami a jegyzetben volt, meg amit pótlási héten vettünk) ''lacci''<br />
*Tanulság: A szilárdtestfizika kb. 30-40%-ban van benne a tananyagban, de annak nagy része a szilárdtestfizika anyag elejéből (kb. szilárdtestfizika 25. kérdésig). A szilárdtestfizika anyag többi részéből 1-2 kérdés van.<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 06. 11.''' | szöveg=<br />
#Ismertesse azt a kísérletet, amely megmutatja, hogy a fotonnak jól meghatározott impulzusa van! - Compton - effektus (13. kérdés)<br />
#Hidrogén atom elektronjának energiája: -3,4eV. Mennyi az elektron de-Broglie hullámhossza?<br />
#Adott Pszi(x) állapotfüggvény az [-a;a] tartományon: j*x/10. Mekkora valószínűséggel található meg az elektron ebben a tartományban?<br />
#Egy oszcillátor második energiaszintje: 6eV. Mennyi az alapállapoti energiája?<br />
#Mutassa meg, hogy egy önadjungált operátornak a sajátértékei valósak!<br />
#Hidrogén atom főkvantumszáma: n=3. Mutassa be az állapotait, a többi kvantumszám lehetséges értékeit, és azoknak a fizikai mennyiségeknek az értékeit, amelyek stabilak!<br />
#Adja meg az elektronok energia szerinti eloszlásfüggvényét szabad elektrongáz esetén. (117. kérdés) Definiálja a Fermi-szintet T=0K-re!<br />
#Írja fel az elektron Bloch állapotát megadó hullámfüggvényt!<br />
#Rajzolja fel egy p-n átmenet sávszerkezetét megadó ábrát. Értelmezze a fellépőfizikai jelenséget! (64. kérdés)<br />
#Parabolikus sávszél esetén hogyan használható az effektív tömeg fogalma a vezetési sávban lévő elektronok dinamikájának leírására szolgáló egyszerű modellalkotás esetén? (1 dimenziós modell). (25. kérdés)<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#44. Ismertesse a hideg-emisszió (téremisszió) jelenségét!<br />
#47. Sorolja fel a kvantummechanika posztulátumait!<br />
#66. Adja meg két dinamikai változó között fennálló ún. határozatlansági relációt. Értelmezze ennek fizikai tartalmát!<br />
#H atomnak adott két energiaszintje: A=-13,6eV; B=-1,51eV. Változnak ezek az értékek, és hogyan, ha B nagyságú mágneses térbe kerül az atom? (89. Adja meg egy B mágneses térbe helyezett H atom energiaszintjeit.)<br />
#X (khi) spin-pálya állapot? Ha Sz= h_vonás/2 és a valószínűsége: 1/4 illetve ha Sz= -h_vonás/2 és a valószínűsége: 3/4.<br />
#Rajzoljon egy olyan sávszerkezet ábrát, ahol sávátfedés van!<br />
}}<br />
<br />
'''2010. tavasz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_2010.pdf | Összegyűjtött vizsgakérdések]]<br />
<br />
'''2010. ősz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20110112.doc | 2011. 01. 12.]]<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 13.''' | szöveg=<br />
[[Fizika 3 - Vizsga, 2011.01.13.| megoldásokkal együtt]]<br />
<br />
#Mekkora annak a fotonnak a hullámhossza, amely képes ionizálni a H atomot?<br />
#Ha egy 1 eV energiájú foton ütközik egy szabad állapotban lévő elektronnal, akkor maximum mennyi energiát adhat át neki?<br />
#Egy harmonikus lin oszc. csak 2eV értékű értékű energiaadagokat vehet fel, meg kellett adni a 5 eV értékhez tartozó állapot matematikai alakját.<br />
#Definiálni kellet volna a valószínűségi áramsűrűséget...<br />
#Hogy értelmezzük a kvantummechanikai mérés átlagértékét?<br />
#Larmor körfrekvencia és ciklotron körfreki képlete kellett<br />
#KM 45. Transzmissziós tényező grafikonja<br />
#Kiválasztási szabályok általános formulája<br />
#Állapotsűrűség függvény felrajzolása és T=0, T>0 esetén a betöltötséget is ábrázolni kell a grafikonon<br />
#Pauli mátrixok?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#A kvantummechanika axiómái<br />
#kszi(1)antiszimmetrikus és kszi(1)szimmetrikus dolog volt, de pontosat nem tudok<br />
#energiaszintek perturbációszámítás szerinti elsőrendű közelítése kétszeresen degenerált esetben<br />
#Kicserélődési energia matematikai alakja<br />
#Bloch állapotokat kellett felírni...<br />
#Lazító és kötő molekula pályák szilíciumkristály esetén LCAO közelítésben<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 19.''' | szöveg=<br />
#Adott volt az e- de-Broglie hullámhossza 1.22nm 5. pályán keringett.Kérdés Mekkora a távolsága a magtól (sugara)?<br />
#Adja meg az energiaszintek perturbáció számítás szerinti elsőrendű közelítését degenerált állapotok esetén!<br />
#Adja meg az x Sˆ , y Sˆ és z Sˆ spinmátrixok Pauli-féle alakját!<br />
#Adja meg a szabadelektrongáz fajhőjét és magyarázatát!<br />
#Írja fel a H2 molekula időfüggetlen Schrödinger egyenletét!<br />
#Adott volt a lin harmonikus oszcillátor alapállapoti energiéja 1 eV meg egy hullámfüggvény (általános képlet) a mért érték 2 ev kérdés az volt mekkora valószínűséggel mérünk 3 eV-ot<br />
#Adja meg az ún. rezonancia görbét kétállapotú rendszer időfüggő perturbációja esetén!<br />
#Bloch tétel és fizikai tartalma<br />
#Be kellett bizonyitani hogy px operátor lineáris<br />
#Meg volt adva egy állapotfüggvény, mikor reguláris?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#Adott volt a potenciál doboz benne 6 buborék ami az állapot sűrűságet ábrázolta. Az alapállapoti energia E1 1,5 eV az ábra alapján meg kellett adni az állapot energiáját.<br />
#Idő és enerdia közt fennálló határozatlansági reláció.<br />
#Adja meg az ún. „kicserélődési energia” matematikai alakját a Hidrogén molekula ion esetén!<br />
#Adja meg a He atom első gerjesztett állapotának az energiáját (elsőrendű perturbáció számításban) spin-pálya kölcsönhatás elhanyagolása esetén.<br />
#Hideg emisszió tér emisszió jelenségét kellett leirni.<br />
#Eloszlásfüggvényt kellett megadni bozonok esetében fotongáznál!<br />
}}<br />
==Vizsga 2018-tól==<br />
*[[Fizika 3 - vizsga_feleletválasztós_kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br />
*[[Média:Fizika_vizsga1_tavasz.pdf| 2018. vizsga1]]<br />
<br />
<br />
==Angol kurzus==<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2009_angol.pdf | 2009. zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2012_angol.pdf | 2012. 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2012_angol.pdf | 2012. 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1pot_2012_angol.pdf | 2012. 1.pótzh]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120525_angol.pdf | 2012.05.25. vizsga]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120601_angol.pdf | 2012.06.01. vizsga]]<br />
<br />
==Tanácsok==<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2010.pdf | Hogyan érdemes nekiindulni a tárgynak, miből lehet tanulni? (plusz néhány nem egyértelmű kérdés megtárgyalása..) 2010.]]<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2011.pdf | Tanácsok az első zhra, 2011. évi tapasztalatok]]<br />
*2018 tavasz: Tudtommal egy ideje már Mihály György tartja a tárgyat. 2018-tól a ZH-kon 4 kifejtős (nagyon hasonló a korábbi kifejtős feladatokhoz) és 20 darab tesztkérdés van. A teszten összesen 40 jó válaszlehetőség volt, a jó válasz bejelölése +1.5, a rosszé -1.5 pont, és előfordulhat olyan egy kérdésnél, hogy mind a 4 válasz jó vagy mind a 4 rossz. Az előadásokon van katalógus, és aki ott van bizonyos százalék felett, az plusz pontokat kap a végső jegyéhez. Ha mindkét ZH meg van legalább 50%-ra, lehet megajánlott jegyet kapni a két ZH százalék átlaga alapján. Ponthatár közelében egyébként jól lehet az előadóval egyezkedni, könnyen ad egy-két pontot ajándékba. :)<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika_vizsga1_tavasz.pdf&diff=194068Fájl:Fizika vizsga1 tavasz.pdf2018-06-01T11:57:09Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3&diff=194067Fizika 32018-06-01T11:38:19Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>[[:File:2018_tavasz_pótzh1.pdf]]{{Tantárgy<br />
| név = Fizika 3<br />
| tárgykód = TE11MX01;TE11MX33<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = Fizika Tanszék<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf =<br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11MX01/<br />
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_3_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_mesterszak<br />
}}<br />
<br />
==Jegyzetek==<br />
*Videóanyagok az előadásokról:<br />
**Orosz László 2012. tavasz [http://www.youtube.com/gulyasakos ideiglenes előadásvideók], [http://www.youtube.com/playlist?list=PL09142AAB4801E077&feature=plcp lejátszási lista]<br />
*Kugler Sándor előadások 2012 tavasz<br />
**[[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas1-2.pdf | 1-2]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas3-4.pdf | 3-4]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas5.pdf | 5]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas6.pdf | 6]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas7.pdf | 7]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas8-10.pdf | 8-10]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas11-12.pdf | 11-12]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2009_eloadas1-8.pdf | 2009. 1-8. előadás kézzel jegyzetelt anyaga (Sas Peti)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_1996_apagyi.pdf | Apagyi kvantummechanika jegyzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_kvantumfizika.pdf | Kvantumfizikai összefoglaló (2006)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_perturbacio_andai.pdf | Perturbációszámítás Andaitól]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_napelemek_mizsei.pdf | Mizsei János Napelemek c. jegyzetéből néhány oldal (energiaszintek, Fermi-Dirac eloszlás, kristályszerkezet, sávdiagramok, stb.)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_gyakorlofeladatok.ppt | Gyakorlófeladatok]]<br />
*Fizika körülöttünk e-learning jegyzet mérnököknek<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Kvantummechanika Kvantummechanika]<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Szil%C3%A1rdtestfizika Szilárdtestfizika]<br />
*[http://www.mhhe.com/physsci/chemistry/essentialchemistry/flash/hybrv18.swf sp hibridpályákról animáció]<br />
*[http://www.chem.elte.hu/departments/elmkem/szalay/szalay_files/altkem/ Általános kémia, többelektronos rendszerekhez kis segítség, ha kell másik szemszög. Ábrák, magyarázatok.]<br />
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulations/category/physics/quantum-phenomena Kvantummechanikai interaktív animáció gyűjtemény]<br />
*Kitekintés: [http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser Nagy Gergely cikke kvantummechanikai kísérletekről]<br />
<br />
*[[Media:Fizika3_elméleti_kisolgozas_ZH1_2016.pdf|kidolgozás]] vegyes 1.ZH-hoz, hibák lehetnek <br />
*[[Media:Fizika3_ZH1_2015_kidolgozas.pdf| 2015 1. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
*[[Media:Fizika_3_2_ZH_kidolgozás.pdf|2016 tavasz 2. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
<br />
===Orosz féle jegyzetek===<br />
'''Kézzel írt előadásvázlat és munkafüzet:'''<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom.PDF | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika.pdf | Kvantummechanika munkafüzet]] <small>(A 11. oldal helyén a Szilárdtestfizika 11. oldala van)</small><br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika.pdf | Szilárdtestfizika munkafüzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő füzet]] (A perturbáció számítás alapjai, Az elektronspin Pauli-féle elmélete, Kételektronos rendszerek)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_nyomtathato.pdf | Kiegészítő füzet nyomtatáshoz]] (Kiegészítő füzet - rajzok, levezetések - nyomtatásban jobban látszó verzió. Itt-ott tűntek el halvány piros jelölések, de tanulható.<br />
<br />
'''Ezekhez tartozó jegyzetek:''' <br />
(A munkafüzetekhez Orosz által írt magyarázatok)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom_jegyzet.pdf | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika_jegyzet.pdf | Kvantummechanika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika_jegyzet.pdf | Szilárdtestfizika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_jegyzet.pdf | Kiegészítő füzethez jegyzet]]<br />
<br />
*''[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_munkafuzet.pdf | A munkafüzet és a kiadott gépelt jegyzet egybeszerkesztve. Nyomtatás után a bal oldalon a munkafüzet egy oldala szerepel, jobb oldalon pedig a hozzá tartozó jegyzet.]]''<br />
<br />
==ZH==<br />
*<small>[[Média:Fizika3_zh_2008_atomfizika.pdf | 2008 atomfizika zh megoldással]]</small><br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2009.pdf | 2009. tavasz 1.zh]] -- [[Média:Fizika3_zh1_2009_mo.pdf | megoldása]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2010.pdf | 2010. tavasz 2.zh]]<br />
<br />
*A 2010. november 11-i zh Orosz László Tanár Úr által nov. 10-én megadott témakörei:<br />
*#Az első három gyakorlat anyaga.<br />
*#Jegyzet: Kvantummechanika 3.-51. oldal, kivéve 28,29,30,31,32 oldalak (alagúteffektus számolások) <br />
*#Kérdések : 1.-68. oldal, kivéve 1,2,3 és 43,44,45,46,47 oldalak<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2011.pdf | 2011. tavasz 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2011.pdf | 2011. tavasz 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2011_mo.pdf | 2011. zh megoldások]]<br />
**2011 tavaszán 40% súllyal számított bele a vizsgajegybe a ZH jegy, ami rosszul sikerült ZH-k után gyakorlatilag lehetetlenné tette a 3-asnál jobb jegy megszerzését. Ha valaki jó jegyet akar, akkor év közben is vegye igencsak komolyan ezt a fincsi kis tárgyat.<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - órán írt kísérleti zh - Kugler Sándor 1.zh | szöveg=<br />
#Lehetséges-e kvantumszámok alábbi kombinációja: (3,-2,1, 1/2)<br />
#Operátor fogalma<br />
#Stern-Gerlock kisérlet mit bizonyít?<br />
#Időfüggetlen 1 dimenziós Schrödinger-egyenlet<br />
#Fotoeffektus lényege<br />
#Mi az a zéruspont energia? Értéke?<br />
#Mi az állapotfüggvény fizikai jelentése?<br />
#Mi a de Broglie elmélet? Képlet!<br />
#Mi a Bohr-modell legfőbb hibája?<br />
#Milyen tulajdonságú függvényekre hatnak az operátorok?<br />
#Mivel kapcsolatos a Dulong-Petit név?<br />
#Boltzmann-faktor, melyik betű mit jelent?<br />
#Milyen értékeket vehetnek fel a kvantumszámok 2p állapotban?<br />
#Hogyan függ a potenciálgödörben lévő részecske energiája a kvantumszámtól?<br />
#Helyre és impulzusra vonatkozó Heisenberg-féle felcserélési törvény. Melyik betű mit jelent?<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - minta zh - Mihály György 2.zh | szöveg=<br />
#Adja meg a Winer-Seitz cella definícióját!<br />
#Adja meg a reciprok rács definícióját!<br />
#Rajzolja fel egy köbös rácsban az (1, 0, 2) Miller-index-szel jellemzett kristálysíkot!<br />
#Milyen információt hordoz a Debey-Scherrer módszerrel felvett diffrakciós kép?<br />
#Rajzolja fel az egydimenziós atomlánc w(q) diszperziós relációját!<br />
#Milyen impulzus tartozik egy k hullámhosszal jellemzett fononhoz?<br />
#Ábrázolja a szabad elektronok diszperziós relációját redukált zóna-képben!<br />
#Adja meg a szoros kötésű közelítés kiinduló feltevéseit! <br />
#Rajzolja fel a Fermi-felületet 2 dimenziós négyzetrácsra szoros kötésű közelítésben a sáv alján, közepén és tetején!<br />
#Milyen anyagi paramétertől függ a Schottky-gát vastagsága?<br />
}}<br />
*2012. tavasz<br />
**az eddigiektől eltérően nem voltak számolós feladatok<br />
**10 darab mondatkiegészítős feladat = közös rész a másik kurzussal<br />
**15 darab (elvileg) az ellenőrzőkérdések közül, ahol volt bőven operátorosdi, levezetősdi<br />
<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2016_tavasz.pdf|2016 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_minta_2017.PNG|2017 tavasz 1. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh2_minta_2017.PNG|2017 tavasz 2. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh2_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 2.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_potzh1_teszt_2018tavasz.pdf|2018 tavasz 1. pótZH teszt]], [[Media:2018_tavasz_pótzh1.pdf|scannelt, jobb verzió megoldásokkal]]<br />
*2018 2. ZH [[Media:fizika3_zh2_teszt_2018tavasz.pdf|teszt]], [[Media:Fizika3_2zhAcsop_kifejtos_2018tavasz.jpg|A csoport kifejtős]], [[Media:Fizika3_2zhDcsop_kifejtos_2018tavasz.jpg|D csoport kifejtős]]<br />
<br />
==Vizsgakérdések==<br />
===Orosz által kiadott kérdéssorok===<br />
<small>Egyszerű számítási példaként is jelentkezhetnek.</small><br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_orosz.pdf | Orosz tanárúr honlapjáról az ellenőrző kérdések]]<br />
**(Ezekből vannak a minimumkérdések is, de azok itt nincsenek megjelölve.)<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2009_orosz.PDF | Plusz kérdések Orosztól (2009. tavasz)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2011_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő anyaghoz kérdések (Laser, perturbáció, stb.) - (2011.01.06)]]<br />
<br />
===Kérdés kidolgozások===<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_kvantummechanika_sapi.pdf | Kvantummechanika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_szilardtestfizika_sapi.doc | Szilárdtestfizika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
** 23. kérdésnél az effektív tömeg reciproka van megadva a végén - mint ahogy az a 21. kérdésnél látszik <br />
** 24. kérdésnél szerintem nem a szabad elektronállapotokra felírt görbéket kérdezni, hanem a bloch állapotok szerintit, tehát a 16. oldal tetején a jobb oldali ábrákat (Chris)<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009.PDF | 34. tételig kidolgozás 2009]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_minimumkerdesek.pdf | minimumkérdések kidolgozása 2009]]<br />
<br />
Nem tanácsos a vizsgára kizárólag ezekből a kérdéskidolgozásokból készülni, mert ezek alapján nem lehet megérteni az anyagot, anélkül pedig lehetetlen megtanulni. Ezen kívül mindegyik kidolgozásban (régi és újak) sok hibát találtam, tehát csak óvatosan. Készülés közben inkább olvasd el a kérdést és próbálj meg magadtól válaszolni rá, ha meg még nem megy, akkor a hivatalos anyagban nézz utána. -- [[NagymanyaiMate|Máté]] - 2011.06.10.<br />
<br />
==Vizsga==<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 05. 28.''' | szöveg=<br />
*10 db minimálkérdés volt az ellenőrző kérdésekből, ezek 3 pontot érnek, és 6 db 5 pontos egyéni feladat volt, szintén az ellenőrző kérdésekből. A minimálkérdésekből 15 pontot minimum el kell érni.<br />
*A minimálkérdések sorszámai: 10, 21 (feladat formájában, adott energiájú és tömegű részecskének kiszámolni a deBroglie hullámhosszát), 39 (degeneráltság definíciója), 55, a hely és impulzus közti határozatlansági reláció értelmezése és fizikai tartalma, Szilárdtestfizika: 3, 13, 23, 61<br />
*+ Egy elektron állapotfüggvénye az x<0 tartományban : fí0. Az x>0 tartományban: pszí=(exp(j*0.6*pi)/gyök(2))*exp(-2*x). Határozza meg, hogy mekkora valószínűséggel tartózkodik az elektron az x>0 tartományban! Megjegyzés: A helyes megoldás a következő: x>0 esetén integrálni a kifejezés négyzetét (pszí^2) x=0-tól végtelenig.<br />
**mármint pszí * pszí konjugáltat. ''lacci''<br />
*Volt egy olyan feladat is, amelyben az elektronszerkezetet ábrázoló blokkdiagramban pöttyökkel be voltak jelölve az egyes pályaállapotokban (a blokkdiagram négyzeteiben) található elektronok, kb. 4 db. Ez alapján kellett kiszámolni a termodinamikai valószínűséget. (Az én sejtésem az, hogy ezt kombinatorikai ismeretekkel kellett volna megoldani.) <br />
**a termodinamikai valószínűségnél benne van a jegyzetben, a W értékét kérdezték (produktum d alatt n az összes szintre) ''lacci''<br />
*Egyéni feladatok: Ismertesse a rezonáns alagúteffektust!, 62, 73 (itt vektorábra is), 88, Szilárdtestfizika: 16 feladat formájában: Rajzolja be a Fermi-szintnek megfelelő Brillouin-zóna határait a megadott ábrába, (amin voltak atomok, négyzet, benne rombusz...) a megadott energia diagram alapán (ez pedig E1...E5 görbe alakú energiafüggvényeket ábrázolt...) Ebből a feladatból ennyire emlékszem, aki többre, javítsa!<br />
** igazából 2D sávátfedéses sávábrát kellett rajzolni. (hasonlóan ahhoz, ami a jegyzetben volt, meg amit pótlási héten vettünk) ''lacci''<br />
*Tanulság: A szilárdtestfizika kb. 30-40%-ban van benne a tananyagban, de annak nagy része a szilárdtestfizika anyag elejéből (kb. szilárdtestfizika 25. kérdésig). A szilárdtestfizika anyag többi részéből 1-2 kérdés van.<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 06. 11.''' | szöveg=<br />
#Ismertesse azt a kísérletet, amely megmutatja, hogy a fotonnak jól meghatározott impulzusa van! - Compton - effektus (13. kérdés)<br />
#Hidrogén atom elektronjának energiája: -3,4eV. Mennyi az elektron de-Broglie hullámhossza?<br />
#Adott Pszi(x) állapotfüggvény az [-a;a] tartományon: j*x/10. Mekkora valószínűséggel található meg az elektron ebben a tartományban?<br />
#Egy oszcillátor második energiaszintje: 6eV. Mennyi az alapállapoti energiája?<br />
#Mutassa meg, hogy egy önadjungált operátornak a sajátértékei valósak!<br />
#Hidrogén atom főkvantumszáma: n=3. Mutassa be az állapotait, a többi kvantumszám lehetséges értékeit, és azoknak a fizikai mennyiségeknek az értékeit, amelyek stabilak!<br />
#Adja meg az elektronok energia szerinti eloszlásfüggvényét szabad elektrongáz esetén. (117. kérdés) Definiálja a Fermi-szintet T=0K-re!<br />
#Írja fel az elektron Bloch állapotát megadó hullámfüggvényt!<br />
#Rajzolja fel egy p-n átmenet sávszerkezetét megadó ábrát. Értelmezze a fellépőfizikai jelenséget! (64. kérdés)<br />
#Parabolikus sávszél esetén hogyan használható az effektív tömeg fogalma a vezetési sávban lévő elektronok dinamikájának leírására szolgáló egyszerű modellalkotás esetén? (1 dimenziós modell). (25. kérdés)<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#44. Ismertesse a hideg-emisszió (téremisszió) jelenségét!<br />
#47. Sorolja fel a kvantummechanika posztulátumait!<br />
#66. Adja meg két dinamikai változó között fennálló ún. határozatlansági relációt. Értelmezze ennek fizikai tartalmát!<br />
#H atomnak adott két energiaszintje: A=-13,6eV; B=-1,51eV. Változnak ezek az értékek, és hogyan, ha B nagyságú mágneses térbe kerül az atom? (89. Adja meg egy B mágneses térbe helyezett H atom energiaszintjeit.)<br />
#X (khi) spin-pálya állapot? Ha Sz= h_vonás/2 és a valószínűsége: 1/4 illetve ha Sz= -h_vonás/2 és a valószínűsége: 3/4.<br />
#Rajzoljon egy olyan sávszerkezet ábrát, ahol sávátfedés van!<br />
}}<br />
<br />
'''2010. tavasz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_2010.pdf | Összegyűjtött vizsgakérdések]]<br />
<br />
'''2010. ősz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20110112.doc | 2011. 01. 12.]]<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 13.''' | szöveg=<br />
[[Fizika 3 - Vizsga, 2011.01.13.| megoldásokkal együtt]]<br />
<br />
#Mekkora annak a fotonnak a hullámhossza, amely képes ionizálni a H atomot?<br />
#Ha egy 1 eV energiájú foton ütközik egy szabad állapotban lévő elektronnal, akkor maximum mennyi energiát adhat át neki?<br />
#Egy harmonikus lin oszc. csak 2eV értékű értékű energiaadagokat vehet fel, meg kellett adni a 5 eV értékhez tartozó állapot matematikai alakját.<br />
#Definiálni kellet volna a valószínűségi áramsűrűséget...<br />
#Hogy értelmezzük a kvantummechanikai mérés átlagértékét?<br />
#Larmor körfrekvencia és ciklotron körfreki képlete kellett<br />
#KM 45. Transzmissziós tényező grafikonja<br />
#Kiválasztási szabályok általános formulája<br />
#Állapotsűrűség függvény felrajzolása és T=0, T>0 esetén a betöltötséget is ábrázolni kell a grafikonon<br />
#Pauli mátrixok?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#A kvantummechanika axiómái<br />
#kszi(1)antiszimmetrikus és kszi(1)szimmetrikus dolog volt, de pontosat nem tudok<br />
#energiaszintek perturbációszámítás szerinti elsőrendű közelítése kétszeresen degenerált esetben<br />
#Kicserélődési energia matematikai alakja<br />
#Bloch állapotokat kellett felírni...<br />
#Lazító és kötő molekula pályák szilíciumkristály esetén LCAO közelítésben<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 19.''' | szöveg=<br />
#Adott volt az e- de-Broglie hullámhossza 1.22nm 5. pályán keringett.Kérdés Mekkora a távolsága a magtól (sugara)?<br />
#Adja meg az energiaszintek perturbáció számítás szerinti elsőrendű közelítését degenerált állapotok esetén!<br />
#Adja meg az x Sˆ , y Sˆ és z Sˆ spinmátrixok Pauli-féle alakját!<br />
#Adja meg a szabadelektrongáz fajhőjét és magyarázatát!<br />
#Írja fel a H2 molekula időfüggetlen Schrödinger egyenletét!<br />
#Adott volt a lin harmonikus oszcillátor alapállapoti energiéja 1 eV meg egy hullámfüggvény (általános képlet) a mért érték 2 ev kérdés az volt mekkora valószínűséggel mérünk 3 eV-ot<br />
#Adja meg az ún. rezonancia görbét kétállapotú rendszer időfüggő perturbációja esetén!<br />
#Bloch tétel és fizikai tartalma<br />
#Be kellett bizonyitani hogy px operátor lineáris<br />
#Meg volt adva egy állapotfüggvény, mikor reguláris?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#Adott volt a potenciál doboz benne 6 buborék ami az állapot sűrűságet ábrázolta. Az alapállapoti energia E1 1,5 eV az ábra alapján meg kellett adni az állapot energiáját.<br />
#Idő és enerdia közt fennálló határozatlansági reláció.<br />
#Adja meg az ún. „kicserélődési energia” matematikai alakját a Hidrogén molekula ion esetén!<br />
#Adja meg a He atom első gerjesztett állapotának az energiáját (elsőrendű perturbáció számításban) spin-pálya kölcsönhatás elhanyagolása esetén.<br />
#Hideg emisszió tér emisszió jelenségét kellett leirni.<br />
#Eloszlásfüggvényt kellett megadni bozonok esetében fotongáznál!<br />
}}<br />
*[[Fizika 3 - vizsga_feleletválasztós_kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br />
<br />
==Angol kurzus==<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2009_angol.pdf | 2009. zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2012_angol.pdf | 2012. 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2012_angol.pdf | 2012. 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1pot_2012_angol.pdf | 2012. 1.pótzh]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120525_angol.pdf | 2012.05.25. vizsga]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120601_angol.pdf | 2012.06.01. vizsga]]<br />
<br />
==Tanácsok==<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2010.pdf | Hogyan érdemes nekiindulni a tárgynak, miből lehet tanulni? (plusz néhány nem egyértelmű kérdés megtárgyalása..) 2010.]]<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2011.pdf | Tanácsok az első zhra, 2011. évi tapasztalatok]]<br />
*2018 tavasz: Tudtommal egy ideje már Mihály György tartja a tárgyat. 2018-tól a ZH-kon 4 kifejtős (nagyon hasonló a korábbi kifejtős feladatokhoz) és 20 darab tesztkérdés van. A teszten összesen 40 jó válaszlehetőség volt, a jó válasz bejelölése +1.5, a rosszé -1.5 pont, és előfordulhat olyan egy kérdésnél, hogy mind a 4 válasz jó vagy mind a 4 rossz. Az előadásokon van katalógus, és aki ott van bizonyos százalék felett, az plusz pontokat kap a végső jegyéhez. Ha mindkét ZH meg van legalább 50%-ra, lehet megajánlott jegyet kapni a két ZH százalék átlaga alapján. Ponthatár közelében egyébként jól lehet az előadóval egyezkedni, könnyen ad egy-két pontot ajándékba. :)<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:2018_tavasz_p%C3%B3tzh1.pdf&diff=194066Fájl:2018 tavasz pótzh1.pdf2018-06-01T11:35:51Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3&diff=193980Fizika 32018-05-28T10:52:27Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Fizika 3<br />
| tárgykód = TE11MX01;TE11MX33<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = Fizika Tanszék<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf =<br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11MX01/<br />
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_3_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_mesterszak<br />
}}<br />
<br />
==Jegyzetek==<br />
*Videóanyagok az előadásokról:<br />
**Orosz László 2012. tavasz [http://www.youtube.com/gulyasakos ideiglenes előadásvideók], [http://www.youtube.com/playlist?list=PL09142AAB4801E077&feature=plcp lejátszási lista]<br />
*Kugler Sándor előadások 2012 tavasz<br />
**[[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas1-2.pdf | 1-2]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas3-4.pdf | 3-4]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas5.pdf | 5]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas6.pdf | 6]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas7.pdf | 7]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas8-10.pdf | 8-10]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas11-12.pdf | 11-12]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2009_eloadas1-8.pdf | 2009. 1-8. előadás kézzel jegyzetelt anyaga (Sas Peti)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_1996_apagyi.pdf | Apagyi kvantummechanika jegyzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_kvantumfizika.pdf | Kvantumfizikai összefoglaló (2006)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_perturbacio_andai.pdf | Perturbációszámítás Andaitól]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_napelemek_mizsei.pdf | Mizsei János Napelemek c. jegyzetéből néhány oldal (energiaszintek, Fermi-Dirac eloszlás, kristályszerkezet, sávdiagramok, stb.)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_gyakorlofeladatok.ppt | Gyakorlófeladatok]]<br />
*Fizika körülöttünk e-learning jegyzet mérnököknek<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Kvantummechanika Kvantummechanika]<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Szil%C3%A1rdtestfizika Szilárdtestfizika]<br />
*[http://www.mhhe.com/physsci/chemistry/essentialchemistry/flash/hybrv18.swf sp hibridpályákról animáció]<br />
*[http://www.chem.elte.hu/departments/elmkem/szalay/szalay_files/altkem/ Általános kémia, többelektronos rendszerekhez kis segítség, ha kell másik szemszög. Ábrák, magyarázatok.]<br />
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulations/category/physics/quantum-phenomena Kvantummechanikai interaktív animáció gyűjtemény]<br />
*Kitekintés: [http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser Nagy Gergely cikke kvantummechanikai kísérletekről]<br />
<br />
*[[Media:Fizika3_elméleti_kisolgozas_ZH1_2016.pdf|kidolgozás]] vegyes 1.ZH-hoz, hibák lehetnek <br />
*[[Media:Fizika3_ZH1_2015_kidolgozas.pdf| 2015 1. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
*[[Media:Fizika_3_2_ZH_kidolgozás.pdf|2016 tavasz 2. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
<br />
===Orosz féle jegyzetek===<br />
'''Kézzel írt előadásvázlat és munkafüzet:'''<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom.PDF | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika.pdf | Kvantummechanika munkafüzet]] <small>(A 11. oldal helyén a Szilárdtestfizika 11. oldala van)</small><br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika.pdf | Szilárdtestfizika munkafüzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő füzet]] (A perturbáció számítás alapjai, Az elektronspin Pauli-féle elmélete, Kételektronos rendszerek)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_nyomtathato.pdf | Kiegészítő füzet nyomtatáshoz]] (Kiegészítő füzet - rajzok, levezetések - nyomtatásban jobban látszó verzió. Itt-ott tűntek el halvány piros jelölések, de tanulható.<br />
<br />
'''Ezekhez tartozó jegyzetek:''' <br />
(A munkafüzetekhez Orosz által írt magyarázatok)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom_jegyzet.pdf | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika_jegyzet.pdf | Kvantummechanika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika_jegyzet.pdf | Szilárdtestfizika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_jegyzet.pdf | Kiegészítő füzethez jegyzet]]<br />
<br />
*''[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_munkafuzet.pdf | A munkafüzet és a kiadott gépelt jegyzet egybeszerkesztve. Nyomtatás után a bal oldalon a munkafüzet egy oldala szerepel, jobb oldalon pedig a hozzá tartozó jegyzet.]]''<br />
<br />
==ZH==<br />
*<small>[[Média:Fizika3_zh_2008_atomfizika.pdf | 2008 atomfizika zh megoldással]]</small><br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2009.pdf | 2009. tavasz 1.zh]] -- [[Média:Fizika3_zh1_2009_mo.pdf | megoldása]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2010.pdf | 2010. tavasz 2.zh]]<br />
<br />
*A 2010. november 11-i zh Orosz László Tanár Úr által nov. 10-én megadott témakörei:<br />
*#Az első három gyakorlat anyaga.<br />
*#Jegyzet: Kvantummechanika 3.-51. oldal, kivéve 28,29,30,31,32 oldalak (alagúteffektus számolások) <br />
*#Kérdések : 1.-68. oldal, kivéve 1,2,3 és 43,44,45,46,47 oldalak<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2011.pdf | 2011. tavasz 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2011.pdf | 2011. tavasz 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2011_mo.pdf | 2011. zh megoldások]]<br />
**2011 tavaszán 40% súllyal számított bele a vizsgajegybe a ZH jegy, ami rosszul sikerült ZH-k után gyakorlatilag lehetetlenné tette a 3-asnál jobb jegy megszerzését. Ha valaki jó jegyet akar, akkor év közben is vegye igencsak komolyan ezt a fincsi kis tárgyat.<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - órán írt kísérleti zh - Kugler Sándor 1.zh | szöveg=<br />
#Lehetséges-e kvantumszámok alábbi kombinációja: (3,-2,1, 1/2)<br />
#Operátor fogalma<br />
#Stern-Gerlock kisérlet mit bizonyít?<br />
#Időfüggetlen 1 dimenziós Schrödinger-egyenlet<br />
#Fotoeffektus lényege<br />
#Mi az a zéruspont energia? Értéke?<br />
#Mi az állapotfüggvény fizikai jelentése?<br />
#Mi a de Broglie elmélet? Képlet!<br />
#Mi a Bohr-modell legfőbb hibája?<br />
#Milyen tulajdonságú függvényekre hatnak az operátorok?<br />
#Mivel kapcsolatos a Dulong-Petit név?<br />
#Boltzmann-faktor, melyik betű mit jelent?<br />
#Milyen értékeket vehetnek fel a kvantumszámok 2p állapotban?<br />
#Hogyan függ a potenciálgödörben lévő részecske energiája a kvantumszámtól?<br />
#Helyre és impulzusra vonatkozó Heisenberg-féle felcserélési törvény. Melyik betű mit jelent?<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - minta zh - Mihály György 2.zh | szöveg=<br />
#Adja meg a Winer-Seitz cella definícióját!<br />
#Adja meg a reciprok rács definícióját!<br />
#Rajzolja fel egy köbös rácsban az (1, 0, 2) Miller-index-szel jellemzett kristálysíkot!<br />
#Milyen információt hordoz a Debey-Scherrer módszerrel felvett diffrakciós kép?<br />
#Rajzolja fel az egydimenziós atomlánc w(q) diszperziós relációját!<br />
#Milyen impulzus tartozik egy k hullámhosszal jellemzett fononhoz?<br />
#Ábrázolja a szabad elektronok diszperziós relációját redukált zóna-képben!<br />
#Adja meg a szoros kötésű közelítés kiinduló feltevéseit! <br />
#Rajzolja fel a Fermi-felületet 2 dimenziós négyzetrácsra szoros kötésű közelítésben a sáv alján, közepén és tetején!<br />
#Milyen anyagi paramétertől függ a Schottky-gát vastagsága?<br />
}}<br />
*2012. tavasz<br />
**az eddigiektől eltérően nem voltak számolós feladatok<br />
**10 darab mondatkiegészítős feladat = közös rész a másik kurzussal<br />
**15 darab (elvileg) az ellenőrzőkérdések közül, ahol volt bőven operátorosdi, levezetősdi<br />
<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2016_tavasz.pdf|2016 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_minta_2017.PNG|2017 tavasz 1. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh2_minta_2017.PNG|2017 tavasz 2. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh2_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 2.ZH]]<br />
<br />
<br />
==Vizsgakérdések==<br />
===Orosz által kiadott kérdéssorok===<br />
<small>Egyszerű számítási példaként is jelentkezhetnek.</small><br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_orosz.pdf | Orosz tanárúr honlapjáról az ellenőrző kérdések]]<br />
**(Ezekből vannak a minimumkérdések is, de azok itt nincsenek megjelölve.)<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2009_orosz.PDF | Plusz kérdések Orosztól (2009. tavasz)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2011_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő anyaghoz kérdések (Laser, perturbáció, stb.) - (2011.01.06)]]<br />
<br />
===Kérdés kidolgozások===<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_kvantummechanika_sapi.pdf | Kvantummechanika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_szilardtestfizika_sapi.doc | Szilárdtestfizika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
** 23. kérdésnél az effektív tömeg reciproka van megadva a végén - mint ahogy az a 21. kérdésnél látszik <br />
** 24. kérdésnél szerintem nem a szabad elektronállapotokra felírt görbéket kérdezni, hanem a bloch állapotok szerintit, tehát a 16. oldal tetején a jobb oldali ábrákat (Chris)<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009.PDF | 34. tételig kidolgozás 2009]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_minimumkerdesek.pdf | minimumkérdések kidolgozása 2009]]<br />
<br />
Nem tanácsos a vizsgára kizárólag ezekből a kérdéskidolgozásokból készülni, mert ezek alapján nem lehet megérteni az anyagot, anélkül pedig lehetetlen megtanulni. Ezen kívül mindegyik kidolgozásban (régi és újak) sok hibát találtam, tehát csak óvatosan. Készülés közben inkább olvasd el a kérdést és próbálj meg magadtól válaszolni rá, ha meg még nem megy, akkor a hivatalos anyagban nézz utána. -- [[NagymanyaiMate|Máté]] - 2011.06.10.<br />
<br />
==Vizsga==<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 05. 28.''' | szöveg=<br />
*10 db minimálkérdés volt az ellenőrző kérdésekből, ezek 3 pontot érnek, és 6 db 5 pontos egyéni feladat volt, szintén az ellenőrző kérdésekből. A minimálkérdésekből 15 pontot minimum el kell érni.<br />
*A minimálkérdések sorszámai: 10, 21 (feladat formájában, adott energiájú és tömegű részecskének kiszámolni a deBroglie hullámhosszát), 39 (degeneráltság definíciója), 55, a hely és impulzus közti határozatlansági reláció értelmezése és fizikai tartalma, Szilárdtestfizika: 3, 13, 23, 61<br />
*+ Egy elektron állapotfüggvénye az x<0 tartományban : fí0. Az x>0 tartományban: pszí=(exp(j*0.6*pi)/gyök(2))*exp(-2*x). Határozza meg, hogy mekkora valószínűséggel tartózkodik az elektron az x>0 tartományban! Megjegyzés: A helyes megoldás a következő: x>0 esetén integrálni a kifejezés négyzetét (pszí^2) x=0-tól végtelenig.<br />
**mármint pszí * pszí konjugáltat. ''lacci''<br />
*Volt egy olyan feladat is, amelyben az elektronszerkezetet ábrázoló blokkdiagramban pöttyökkel be voltak jelölve az egyes pályaállapotokban (a blokkdiagram négyzeteiben) található elektronok, kb. 4 db. Ez alapján kellett kiszámolni a termodinamikai valószínűséget. (Az én sejtésem az, hogy ezt kombinatorikai ismeretekkel kellett volna megoldani.) <br />
**a termodinamikai valószínűségnél benne van a jegyzetben, a W értékét kérdezték (produktum d alatt n az összes szintre) ''lacci''<br />
*Egyéni feladatok: Ismertesse a rezonáns alagúteffektust!, 62, 73 (itt vektorábra is), 88, Szilárdtestfizika: 16 feladat formájában: Rajzolja be a Fermi-szintnek megfelelő Brillouin-zóna határait a megadott ábrába, (amin voltak atomok, négyzet, benne rombusz...) a megadott energia diagram alapán (ez pedig E1...E5 görbe alakú energiafüggvényeket ábrázolt...) Ebből a feladatból ennyire emlékszem, aki többre, javítsa!<br />
** igazából 2D sávátfedéses sávábrát kellett rajzolni. (hasonlóan ahhoz, ami a jegyzetben volt, meg amit pótlási héten vettünk) ''lacci''<br />
*Tanulság: A szilárdtestfizika kb. 30-40%-ban van benne a tananyagban, de annak nagy része a szilárdtestfizika anyag elejéből (kb. szilárdtestfizika 25. kérdésig). A szilárdtestfizika anyag többi részéből 1-2 kérdés van.<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 06. 11.''' | szöveg=<br />
#Ismertesse azt a kísérletet, amely megmutatja, hogy a fotonnak jól meghatározott impulzusa van! - Compton - effektus (13. kérdés)<br />
#Hidrogén atom elektronjának energiája: -3,4eV. Mennyi az elektron de-Broglie hullámhossza?<br />
#Adott Pszi(x) állapotfüggvény az [-a;a] tartományon: j*x/10. Mekkora valószínűséggel található meg az elektron ebben a tartományban?<br />
#Egy oszcillátor második energiaszintje: 6eV. Mennyi az alapállapoti energiája?<br />
#Mutassa meg, hogy egy önadjungált operátornak a sajátértékei valósak!<br />
#Hidrogén atom főkvantumszáma: n=3. Mutassa be az állapotait, a többi kvantumszám lehetséges értékeit, és azoknak a fizikai mennyiségeknek az értékeit, amelyek stabilak!<br />
#Adja meg az elektronok energia szerinti eloszlásfüggvényét szabad elektrongáz esetén. (117. kérdés) Definiálja a Fermi-szintet T=0K-re!<br />
#Írja fel az elektron Bloch állapotát megadó hullámfüggvényt!<br />
#Rajzolja fel egy p-n átmenet sávszerkezetét megadó ábrát. Értelmezze a fellépőfizikai jelenséget! (64. kérdés)<br />
#Parabolikus sávszél esetén hogyan használható az effektív tömeg fogalma a vezetési sávban lévő elektronok dinamikájának leírására szolgáló egyszerű modellalkotás esetén? (1 dimenziós modell). (25. kérdés)<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#44. Ismertesse a hideg-emisszió (téremisszió) jelenségét!<br />
#47. Sorolja fel a kvantummechanika posztulátumait!<br />
#66. Adja meg két dinamikai változó között fennálló ún. határozatlansági relációt. Értelmezze ennek fizikai tartalmát!<br />
#H atomnak adott két energiaszintje: A=-13,6eV; B=-1,51eV. Változnak ezek az értékek, és hogyan, ha B nagyságú mágneses térbe kerül az atom? (89. Adja meg egy B mágneses térbe helyezett H atom energiaszintjeit.)<br />
#X (khi) spin-pálya állapot? Ha Sz= h_vonás/2 és a valószínűsége: 1/4 illetve ha Sz= -h_vonás/2 és a valószínűsége: 3/4.<br />
#Rajzoljon egy olyan sávszerkezet ábrát, ahol sávátfedés van!<br />
}}<br />
<br />
'''2010. tavasz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_2010.pdf | Összegyűjtött vizsgakérdések]]<br />
<br />
'''2010. ősz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20110112.doc | 2011. 01. 12.]]<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 13.''' | szöveg=<br />
[[Fizika 3 - Vizsga, 2011.01.13.| megoldásokkal együtt]]<br />
<br />
#Mekkora annak a fotonnak a hullámhossza, amely képes ionizálni a H atomot?<br />
#Ha egy 1 eV energiájú foton ütközik egy szabad állapotban lévő elektronnal, akkor maximum mennyi energiát adhat át neki?<br />
#Egy harmonikus lin oszc. csak 2eV értékű értékű energiaadagokat vehet fel, meg kellett adni a 5 eV értékhez tartozó állapot matematikai alakját.<br />
#Definiálni kellet volna a valószínűségi áramsűrűséget...<br />
#Hogy értelmezzük a kvantummechanikai mérés átlagértékét?<br />
#Larmor körfrekvencia és ciklotron körfreki képlete kellett<br />
#KM 45. Transzmissziós tényező grafikonja<br />
#Kiválasztási szabályok általános formulája<br />
#Állapotsűrűség függvény felrajzolása és T=0, T>0 esetén a betöltötséget is ábrázolni kell a grafikonon<br />
#Pauli mátrixok?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#A kvantummechanika axiómái<br />
#kszi(1)antiszimmetrikus és kszi(1)szimmetrikus dolog volt, de pontosat nem tudok<br />
#energiaszintek perturbációszámítás szerinti elsőrendű közelítése kétszeresen degenerált esetben<br />
#Kicserélődési energia matematikai alakja<br />
#Bloch állapotokat kellett felírni...<br />
#Lazító és kötő molekula pályák szilíciumkristály esetén LCAO közelítésben<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 19.''' | szöveg=<br />
#Adott volt az e- de-Broglie hullámhossza 1.22nm 5. pályán keringett.Kérdés Mekkora a távolsága a magtól (sugara)?<br />
#Adja meg az energiaszintek perturbáció számítás szerinti elsőrendű közelítését degenerált állapotok esetén!<br />
#Adja meg az x Sˆ , y Sˆ és z Sˆ spinmátrixok Pauli-féle alakját!<br />
#Adja meg a szabadelektrongáz fajhőjét és magyarázatát!<br />
#Írja fel a H2 molekula időfüggetlen Schrödinger egyenletét!<br />
#Adott volt a lin harmonikus oszcillátor alapállapoti energiéja 1 eV meg egy hullámfüggvény (általános képlet) a mért érték 2 ev kérdés az volt mekkora valószínűséggel mérünk 3 eV-ot<br />
#Adja meg az ún. rezonancia görbét kétállapotú rendszer időfüggő perturbációja esetén!<br />
#Bloch tétel és fizikai tartalma<br />
#Be kellett bizonyitani hogy px operátor lineáris<br />
#Meg volt adva egy állapotfüggvény, mikor reguláris?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#Adott volt a potenciál doboz benne 6 buborék ami az állapot sűrűságet ábrázolta. Az alapállapoti energia E1 1,5 eV az ábra alapján meg kellett adni az állapot energiáját.<br />
#Idő és enerdia közt fennálló határozatlansági reláció.<br />
#Adja meg az ún. „kicserélődési energia” matematikai alakját a Hidrogén molekula ion esetén!<br />
#Adja meg a He atom első gerjesztett állapotának az energiáját (elsőrendű perturbáció számításban) spin-pálya kölcsönhatás elhanyagolása esetén.<br />
#Hideg emisszió tér emisszió jelenségét kellett leirni.<br />
#Eloszlásfüggvényt kellett megadni bozonok esetében fotongáznál!<br />
}}<br />
*[[Fizika 3 - vizsga_feleletválasztós_kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br />
<br />
==Angol kurzus==<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2009_angol.pdf | 2009. zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2012_angol.pdf | 2012. 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2012_angol.pdf | 2012. 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1pot_2012_angol.pdf | 2012. 1.pótzh]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120525_angol.pdf | 2012.05.25. vizsga]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120601_angol.pdf | 2012.06.01. vizsga]]<br />
<br />
==Tanácsok==<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2010.pdf | Hogyan érdemes nekiindulni a tárgynak, miből lehet tanulni? (plusz néhány nem egyértelmű kérdés megtárgyalása..) 2010.]]<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2011.pdf | Tanácsok az első zhra, 2011. évi tapasztalatok]]<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fizika_3&diff=193979Fizika 32018-05-28T10:51:34Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Fizika 3<br />
| tárgykód = TE11MX01;TE11MX33<br />
| szak = villany MSc<br />
| kredit = 4<br />
| félév = 1<br />
| kereszt = <br />
| tanszék = Fizika Tanszék<br />
| jelenlét = <br />
| minmunka = <br />
| labor = <br />
| kiszh = <br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf =<br />
| vizsga = írásbeli<br />
| levlista = <br />
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11MX01/<br />
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_3_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_mesterszak<br />
}}<br />
<br />
==Jegyzetek==<br />
*Videóanyagok az előadásokról:<br />
**Orosz László 2012. tavasz [http://www.youtube.com/gulyasakos ideiglenes előadásvideók], [http://www.youtube.com/playlist?list=PL09142AAB4801E077&feature=plcp lejátszási lista]<br />
*Kugler Sándor előadások 2012 tavasz<br />
**[[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas1-2.pdf | 1-2]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas3-4.pdf | 3-4]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas5.pdf | 5]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas6.pdf | 6]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas7.pdf | 7]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas8-10.pdf | 8-10]] [[Média:Fizika3_jegyzet_2012_eloadas11-12.pdf | 11-12]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2009_eloadas1-8.pdf | 2009. 1-8. előadás kézzel jegyzetelt anyaga (Sas Peti)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_1996_apagyi.pdf | Apagyi kvantummechanika jegyzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_kvantumfizika.pdf | Kvantumfizikai összefoglaló (2006)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_2006_perturbacio_andai.pdf | Perturbációszámítás Andaitól]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_napelemek_mizsei.pdf | Mizsei János Napelemek c. jegyzetéből néhány oldal (energiaszintek, Fermi-Dirac eloszlás, kristályszerkezet, sávdiagramok, stb.)]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_gyakorlofeladatok.ppt | Gyakorlófeladatok]]<br />
*Fizika körülöttünk e-learning jegyzet mérnököknek<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Kvantummechanika Kvantummechanika]<br />
**[http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Szil%C3%A1rdtestfizika Szilárdtestfizika]<br />
*[http://www.mhhe.com/physsci/chemistry/essentialchemistry/flash/hybrv18.swf sp hibridpályákról animáció]<br />
*[http://www.chem.elte.hu/departments/elmkem/szalay/szalay_files/altkem/ Általános kémia, többelektronos rendszerekhez kis segítség, ha kell másik szemszög. Ábrák, magyarázatok.]<br />
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulations/category/physics/quantum-phenomena Kvantummechanikai interaktív animáció gyűjtemény]<br />
*Kitekintés: [http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser Nagy Gergely cikke kvantummechanikai kísérletekről]<br />
<br />
*[[Media:Fizika3_elméleti_kisolgozas_ZH1_2016.pdf|kidolgozás]] vegyes 1.ZH-hoz, hibák lehetnek <br />
*[[Media:Fizika3_ZH1_2015_kidolgozas.pdf| 2015 1. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
*[[Media:Fizika_3_2_ZH_kidolgozás.pdf|2016 tavasz 2. ZH Kidolgozás]] nem teljes, hibák lehetnek<br />
<br />
===Orosz féle jegyzetek===<br />
'''Kézzel írt előadásvázlat és munkafüzet:'''<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom.PDF | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika.pdf | Kvantummechanika munkafüzet]] <small>(A 11. oldal helyén a Szilárdtestfizika 11. oldala van)</small><br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika.pdf | Szilárdtestfizika munkafüzet]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő füzet]] (A perturbáció számítás alapjai, Az elektronspin Pauli-féle elmélete, Kételektronos rendszerek)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_nyomtathato.pdf | Kiegészítő füzet nyomtatáshoz]] (Kiegészítő füzet - rajzok, levezetések - nyomtatásban jobban látszó verzió. Itt-ott tűntek el halvány piros jelölések, de tanulható.<br />
<br />
'''Ezekhez tartozó jegyzetek:''' <br />
(A munkafüzetekhez Orosz által írt magyarázatok)<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_bevezetes_tartalom_jegyzet.pdf | Bevezetés és tartalom]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kvantummechanika_jegyzet.pdf | Kvantummechanika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_szilardtestfizika_jegyzet.pdf | Szilárdtestfizika]]<br />
*[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_kiegeszites_jegyzet.pdf | Kiegészítő füzethez jegyzet]]<br />
<br />
*''[[Média:Fizika3_jegyzet_orosz_munkafuzet.pdf | A munkafüzet és a kiadott gépelt jegyzet egybeszerkesztve. Nyomtatás után a bal oldalon a munkafüzet egy oldala szerepel, jobb oldalon pedig a hozzá tartozó jegyzet.]]''<br />
<br />
==ZH==<br />
*<small>[[Média:Fizika3_zh_2008_atomfizika.pdf | 2008 atomfizika zh megoldással]]</small><br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2009.pdf | 2009. tavasz 1.zh]] -- [[Média:Fizika3_zh1_2009_mo.pdf | megoldása]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2010.pdf | 2010. tavasz 2.zh]]<br />
<br />
*A 2010. november 11-i zh Orosz László Tanár Úr által nov. 10-én megadott témakörei:<br />
*#Az első három gyakorlat anyaga.<br />
*#Jegyzet: Kvantummechanika 3.-51. oldal, kivéve 28,29,30,31,32 oldalak (alagúteffektus számolások) <br />
*#Kérdések : 1.-68. oldal, kivéve 1,2,3 és 43,44,45,46,47 oldalak<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2011.pdf | 2011. tavasz 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2011.pdf | 2011. tavasz 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2011_mo.pdf | 2011. zh megoldások]]<br />
**2011 tavaszán 40% súllyal számított bele a vizsgajegybe a ZH jegy, ami rosszul sikerült ZH-k után gyakorlatilag lehetetlenné tette a 3-asnál jobb jegy megszerzését. Ha valaki jó jegyet akar, akkor év közben is vegye igencsak komolyan ezt a fincsi kis tárgyat.<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - órán írt kísérleti zh - Kugler Sándor 1.zh | szöveg=<br />
#Lehetséges-e kvantumszámok alábbi kombinációja: (3,-2,1, 1/2)<br />
#Operátor fogalma<br />
#Stern-Gerlock kisérlet mit bizonyít?<br />
#Időfüggetlen 1 dimenziós Schrödinger-egyenlet<br />
#Fotoeffektus lényege<br />
#Mi az a zéruspont energia? Értéke?<br />
#Mi az állapotfüggvény fizikai jelentése?<br />
#Mi a de Broglie elmélet? Képlet!<br />
#Mi a Bohr-modell legfőbb hibája?<br />
#Milyen tulajdonságú függvényekre hatnak az operátorok?<br />
#Mivel kapcsolatos a Dulong-Petit név?<br />
#Boltzmann-faktor, melyik betű mit jelent?<br />
#Milyen értékeket vehetnek fel a kvantumszámok 2p állapotban?<br />
#Hogyan függ a potenciálgödörben lévő részecske energiája a kvantumszámtól?<br />
#Helyre és impulzusra vonatkozó Heisenberg-féle felcserélési törvény. Melyik betű mit jelent?<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott=2012. tavasz - minta zh - Mihály György 2.zh | szöveg=<br />
#Adja meg a Winer-Seitz cella definícióját!<br />
#Adja meg a reciprok rács definícióját!<br />
#Rajzolja fel egy köbös rácsban az (1, 0, 2) Miller-index-szel jellemzett kristálysíkot!<br />
#Milyen információt hordoz a Debey-Scherrer módszerrel felvett diffrakciós kép?<br />
#Rajzolja fel az egydimenziós atomlánc w(q) diszperziós relációját!<br />
#Milyen impulzus tartozik egy k hullámhosszal jellemzett fononhoz?<br />
#Ábrázolja a szabad elektronok diszperziós relációját redukált zóna-képben!<br />
#Adja meg a szoros kötésű közelítés kiinduló feltevéseit! <br />
#Rajzolja fel a Fermi-felületet 2 dimenziós négyzetrácsra szoros kötésű közelítésben a sáv alján, közepén és tetején!<br />
#Milyen anyagi paramétertől függ a Schottky-gát vastagsága?<br />
}}<br />
*2012. tavasz<br />
**az eddigiektől eltérően nem voltak számolós feladatok<br />
**10 darab mondatkiegészítős feladat = közös rész a másik kurzussal<br />
**15 darab (elvileg) az ellenőrzőkérdések közül, ahol volt bőven operátorosdi, levezetősdi<br />
<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2016_tavasz.pdf|2016 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_minta_2017.PNG|2017 tavasz 1. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh1_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh1_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz 1.ZH]]<br />
*[[Media:Fizika3_zh2_minta_2017.PNG|2017 tavasz 2. minta ZH]]<br />
*[[Media:fizika3_zh2_2017_tavasz.pdf|2017 tavasz 2.ZH]]<br />
<br />
<br />
==Vizsgakérdések==<br />
===Orosz által kiadott kérdéssorok===<br />
<small>Egyszerű számítási példaként is jelentkezhetnek.</small><br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_orosz.pdf | Orosz tanárúr honlapjáról az ellenőrző kérdések]]<br />
**(Ezekből vannak a minimumkérdések is, de azok itt nincsenek megjelölve.)<br />
<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2009_orosz.PDF | Plusz kérdések Orosztól (2009. tavasz)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kerdesek_2011_orosz_kiegeszites.pdf | Kiegészítő anyaghoz kérdések (Laser, perturbáció, stb.) - (2011.01.06)]]<br />
<br />
===Kérdés kidolgozások===<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_kvantummechanika_sapi.pdf | Kvantummechanika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_szilardtestfizika_sapi.doc | Szilárdtestfizika kidolgozás 2009 (SaPI)]]<br />
** 23. kérdésnél az effektív tömeg reciproka van megadva a végén - mint ahogy az a 21. kérdésnél látszik <br />
** 24. kérdésnél szerintem nem a szabad elektronállapotokra felírt görbéket kérdezni, hanem a bloch állapotok szerintit, tehát a 16. oldal tetején a jobb oldali ábrákat (Chris)<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009.PDF | 34. tételig kidolgozás 2009]]<br />
*[[Média:Fizika3_kidolgozas_2009_minimumkerdesek.pdf | minimumkérdések kidolgozása 2009]]<br />
<br />
Nem tanácsos a vizsgára kizárólag ezekből a kérdéskidolgozásokból készülni, mert ezek alapján nem lehet megérteni az anyagot, anélkül pedig lehetetlen megtanulni. Ezen kívül mindegyik kidolgozásban (régi és újak) sok hibát találtam, tehát csak óvatosan. Készülés közben inkább olvasd el a kérdést és próbálj meg magadtól válaszolni rá, ha meg még nem megy, akkor a hivatalos anyagban nézz utána. -- [[NagymanyaiMate|Máté]] - 2011.06.10.<br />
<br />
==Vizsga==<br />
*[[Fizika 3 - vizsga_feleletválasztós_kvíz|Feleletválasztós kvíz]]<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 05. 28.''' | szöveg=<br />
*10 db minimálkérdés volt az ellenőrző kérdésekből, ezek 3 pontot érnek, és 6 db 5 pontos egyéni feladat volt, szintén az ellenőrző kérdésekből. A minimálkérdésekből 15 pontot minimum el kell érni.<br />
*A minimálkérdések sorszámai: 10, 21 (feladat formájában, adott energiájú és tömegű részecskének kiszámolni a deBroglie hullámhosszát), 39 (degeneráltság definíciója), 55, a hely és impulzus közti határozatlansági reláció értelmezése és fizikai tartalma, Szilárdtestfizika: 3, 13, 23, 61<br />
*+ Egy elektron állapotfüggvénye az x<0 tartományban : fí0. Az x>0 tartományban: pszí=(exp(j*0.6*pi)/gyök(2))*exp(-2*x). Határozza meg, hogy mekkora valószínűséggel tartózkodik az elektron az x>0 tartományban! Megjegyzés: A helyes megoldás a következő: x>0 esetén integrálni a kifejezés négyzetét (pszí^2) x=0-tól végtelenig.<br />
**mármint pszí * pszí konjugáltat. ''lacci''<br />
*Volt egy olyan feladat is, amelyben az elektronszerkezetet ábrázoló blokkdiagramban pöttyökkel be voltak jelölve az egyes pályaállapotokban (a blokkdiagram négyzeteiben) található elektronok, kb. 4 db. Ez alapján kellett kiszámolni a termodinamikai valószínűséget. (Az én sejtésem az, hogy ezt kombinatorikai ismeretekkel kellett volna megoldani.) <br />
**a termodinamikai valószínűségnél benne van a jegyzetben, a W értékét kérdezték (produktum d alatt n az összes szintre) ''lacci''<br />
*Egyéni feladatok: Ismertesse a rezonáns alagúteffektust!, 62, 73 (itt vektorábra is), 88, Szilárdtestfizika: 16 feladat formájában: Rajzolja be a Fermi-szintnek megfelelő Brillouin-zóna határait a megadott ábrába, (amin voltak atomok, négyzet, benne rombusz...) a megadott energia diagram alapán (ez pedig E1...E5 görbe alakú energiafüggvényeket ábrázolt...) Ebből a feladatból ennyire emlékszem, aki többre, javítsa!<br />
** igazából 2D sávátfedéses sávábrát kellett rajzolni. (hasonlóan ahhoz, ami a jegyzetben volt, meg amit pótlási héten vettünk) ''lacci''<br />
*Tanulság: A szilárdtestfizika kb. 30-40%-ban van benne a tananyagban, de annak nagy része a szilárdtestfizika anyag elejéből (kb. szilárdtestfizika 25. kérdésig). A szilárdtestfizika anyag többi részéből 1-2 kérdés van.<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2009. 06. 11.''' | szöveg=<br />
#Ismertesse azt a kísérletet, amely megmutatja, hogy a fotonnak jól meghatározott impulzusa van! - Compton - effektus (13. kérdés)<br />
#Hidrogén atom elektronjának energiája: -3,4eV. Mennyi az elektron de-Broglie hullámhossza?<br />
#Adott Pszi(x) állapotfüggvény az [-a;a] tartományon: j*x/10. Mekkora valószínűséggel található meg az elektron ebben a tartományban?<br />
#Egy oszcillátor második energiaszintje: 6eV. Mennyi az alapállapoti energiája?<br />
#Mutassa meg, hogy egy önadjungált operátornak a sajátértékei valósak!<br />
#Hidrogén atom főkvantumszáma: n=3. Mutassa be az állapotait, a többi kvantumszám lehetséges értékeit, és azoknak a fizikai mennyiségeknek az értékeit, amelyek stabilak!<br />
#Adja meg az elektronok energia szerinti eloszlásfüggvényét szabad elektrongáz esetén. (117. kérdés) Definiálja a Fermi-szintet T=0K-re!<br />
#Írja fel az elektron Bloch állapotát megadó hullámfüggvényt!<br />
#Rajzolja fel egy p-n átmenet sávszerkezetét megadó ábrát. Értelmezze a fellépőfizikai jelenséget! (64. kérdés)<br />
#Parabolikus sávszél esetén hogyan használható az effektív tömeg fogalma a vezetési sávban lévő elektronok dinamikájának leírására szolgáló egyszerű modellalkotás esetén? (1 dimenziós modell). (25. kérdés)<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#44. Ismertesse a hideg-emisszió (téremisszió) jelenségét!<br />
#47. Sorolja fel a kvantummechanika posztulátumait!<br />
#66. Adja meg két dinamikai változó között fennálló ún. határozatlansági relációt. Értelmezze ennek fizikai tartalmát!<br />
#H atomnak adott két energiaszintje: A=-13,6eV; B=-1,51eV. Változnak ezek az értékek, és hogyan, ha B nagyságú mágneses térbe kerül az atom? (89. Adja meg egy B mágneses térbe helyezett H atom energiaszintjeit.)<br />
#X (khi) spin-pálya állapot? Ha Sz= h_vonás/2 és a valószínűsége: 1/4 illetve ha Sz= -h_vonás/2 és a valószínűsége: 3/4.<br />
#Rajzoljon egy olyan sávszerkezet ábrát, ahol sávátfedés van!<br />
}}<br />
<br />
'''2010. tavasz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_2010.pdf | Összegyűjtött vizsgakérdések]]<br />
<br />
'''2010. ősz'''<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20110112.doc | 2011. 01. 12.]]<br />
<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 13.''' | szöveg=<br />
[[Fizika 3 - Vizsga, 2011.01.13.| megoldásokkal együtt]]<br />
<br />
#Mekkora annak a fotonnak a hullámhossza, amely képes ionizálni a H atomot?<br />
#Ha egy 1 eV energiájú foton ütközik egy szabad állapotban lévő elektronnal, akkor maximum mennyi energiát adhat át neki?<br />
#Egy harmonikus lin oszc. csak 2eV értékű értékű energiaadagokat vehet fel, meg kellett adni a 5 eV értékhez tartozó állapot matematikai alakját.<br />
#Definiálni kellet volna a valószínűségi áramsűrűséget...<br />
#Hogy értelmezzük a kvantummechanikai mérés átlagértékét?<br />
#Larmor körfrekvencia és ciklotron körfreki képlete kellett<br />
#KM 45. Transzmissziós tényező grafikonja<br />
#Kiválasztási szabályok általános formulája<br />
#Állapotsűrűség függvény felrajzolása és T=0, T>0 esetén a betöltötséget is ábrázolni kell a grafikonon<br />
#Pauli mátrixok?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#A kvantummechanika axiómái<br />
#kszi(1)antiszimmetrikus és kszi(1)szimmetrikus dolog volt, de pontosat nem tudok<br />
#energiaszintek perturbációszámítás szerinti elsőrendű közelítése kétszeresen degenerált esetben<br />
#Kicserélődési energia matematikai alakja<br />
#Bloch állapotokat kellett felírni...<br />
#Lazító és kötő molekula pályák szilíciumkristály esetén LCAO közelítésben<br />
}}<br />
{{Rejtett | mutatott='''2011. 01. 19.''' | szöveg=<br />
#Adott volt az e- de-Broglie hullámhossza 1.22nm 5. pályán keringett.Kérdés Mekkora a távolsága a magtól (sugara)?<br />
#Adja meg az energiaszintek perturbáció számítás szerinti elsőrendű közelítését degenerált állapotok esetén!<br />
#Adja meg az x Sˆ , y Sˆ és z Sˆ spinmátrixok Pauli-féle alakját!<br />
#Adja meg a szabadelektrongáz fajhőjét és magyarázatát!<br />
#Írja fel a H2 molekula időfüggetlen Schrödinger egyenletét!<br />
#Adott volt a lin harmonikus oszcillátor alapállapoti energiéja 1 eV meg egy hullámfüggvény (általános képlet) a mért érték 2 ev kérdés az volt mekkora valószínűséggel mérünk 3 eV-ot<br />
#Adja meg az ún. rezonancia görbét kétállapotú rendszer időfüggő perturbációja esetén!<br />
#Bloch tétel és fizikai tartalma<br />
#Be kellett bizonyitani hogy px operátor lineáris<br />
#Meg volt adva egy állapotfüggvény, mikor reguláris?<br />
<br />
''Nagykérdések''<br />
#Adott volt a potenciál doboz benne 6 buborék ami az állapot sűrűságet ábrázolta. Az alapállapoti energia E1 1,5 eV az ábra alapján meg kellett adni az állapot energiáját.<br />
#Idő és enerdia közt fennálló határozatlansági reláció.<br />
#Adja meg az ún. „kicserélődési energia” matematikai alakját a Hidrogén molekula ion esetén!<br />
#Adja meg a He atom első gerjesztett állapotának az energiáját (elsőrendű perturbáció számításban) spin-pálya kölcsönhatás elhanyagolása esetén.<br />
#Hideg emisszió tér emisszió jelenségét kellett leirni.<br />
#Eloszlásfüggvényt kellett megadni bozonok esetében fotongáznál!<br />
}}<br />
<br />
==Angol kurzus==<br />
*[[Média:Fizika3_zh_2009_angol.pdf | 2009. zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1_2012_angol.pdf | 2012. 1.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh2_2012_angol.pdf | 2012. 2.zh]]<br />
*[[Média:Fizika3_zh1pot_2012_angol.pdf | 2012. 1.pótzh]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120525_angol.pdf | 2012.05.25. vizsga]]<br />
*[[Média:Fizika3_vizsga_20120601_angol.pdf | 2012.06.01. vizsga]]<br />
<br />
==Tanácsok==<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2010.pdf | Hogyan érdemes nekiindulni a tárgynak, miből lehet tanulni? (plusz néhány nem egyértelmű kérdés megtárgyalása..) 2010.]]<br />
*[[Média:Fizika3_tanacs_2011.pdf | Tanácsok az első zhra, 2011. évi tapasztalatok]]<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Halad%C3%B3_line%C3%A1ris_algebra&diff=193933Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra2018-05-26T10:04:35Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek<br>Haladó lineáris algebra<br />
| tárgykód = TE90MX54<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 3<br />
| félév = 1. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| tanszék = Algebra tanszék<br />
| jelenlét = nem kötelező<br />
| minmunka = <br />
| labor = nincs<br />
| kiszh = nincs<br />
| nagyzh = 2 db<br />
| hf = 10-15 db<br />
| vizsga = nincs<br />
| levlista = <br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX54/<br />
| tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~wettl/<br />
}}<br />
<br />
A tantárgy a lineáris algebra azon fejezeteibe nyújt bevezetést, amelyek fontosak a haladó mérnöki tanulmányok szempontjából. Fontos cél, hogy a hallgatók alkalmazni tudják a lineáris algebra módszereit, eszközeit a felmerülő szakmai problémák megoldása során. A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatótól elvárható, hogy értse és konkrét feladatokban, példákon alkalmazni tudja a tanult fogalmakat, ismereteket, a gyakorlatban felmerülő helyzetekben ismerje fel a tanult módszerek alkalmazási lehetőségeit, legyen képes a szakirodalomra támaszkodva önállóan bővíteni a kapcsolatos ismereteit.<br />
<br />
<br />
== Követelmények ==<br />
<br />
*'''Jelenlét:''' Katalógus nincs, de a gyakorlatokon való jelenlét erősen ajánlott.<br />
*'''NagyZH:''' A félév során két nagyzárthelyit kell legalább 40%-osra teljesíteni. Mindkét zárthelyi 40 pontos és 60%-ban számolási, valamint 40%-ban elméleti példákból áll. Néhány pont erejéig bizonyítások is előfordulhatnak.<br />
*'''Házi feladat:''' A félév során 10-15 darab 1-2 pontos házi feladatot kell 1-2 hetes határidőkkel megoldani. A házi feladatok leadása nem kötelező, nincs minimális követelmény, azonban pótlásra sincs lehetőség.<br />
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két zárthelyi kétszer 40 pontjának és a házi feladatok 20 pontra felskálázott összpontszámának összegéből adódik, a standard ponthatárok szerint. Fontos, hogy ugyan a házi feladatokból nincs minimális követelmény, azonban az összpontszámnak is el kell érnie a minimális 40%-ot.<br />
<br />
== Segédanyagok ==<br />
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Előadásdiák]<br />
*[http://www.math.bme.hu/~wettl/okt/linalg/ Wettl-jegyzet] (folyamatosan frissül)<br />
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2000_Meyer.pdf | Meyer - Linear Algebra]] - A Wettl jegyzethez hasonló, csak bővebb (angol)<br />
*[[Média:SVD.pdf | SVD segédlet]]<br />
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_bizonyitasok.pdf | Bizonyítások gyűjteménye]]<br />
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2012_osszefoglalo.pdf | Tematikus összefoglaló]]<br />
*[[Média:FmLinalg_jegyzet_2015_gyakorlat_1-4.pdf | 2014/15 tavaszi 1-4. gyakorlat ]] - A ZH előtti első konzultáción leadottakat is tartalmazza.<br />
<br />
== Házi feladatok ==<br />
=== Néhány megoldott HF 2016/17 tavaszáról ===<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_elso.pdf|Első]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_masodik.pdf|Második]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_harmadik.pdf|Harmadik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_negyedik.pdf|Negyedik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_otodik.pdf|Ötödik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_hatodik.pdf|Hatodik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_hetedik.pdf|Hetedik]]<br />
*[[Media:hf_16_17_tavasz_nyolcadik.pdf|Nyolcadik]]<br />
<br />
== Első zárthelyi ==<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2017tavasz_ZH1.pdf|2016/17 tavasz]]<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH1.pdf|2014/15 tavasz]]<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2017tavasz_pótZH1.pdf|2016/17 tavasz]]<br />
<br />
== Második zárthelyi ==<br />
<br />
=== Rendes ZH ===<br />
<br />
[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_ZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br />
<br />
=== Pót ZH ===<br />
<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2015tavasz_pótZH2.pdf|2014/15 tavasz]]<br />
*[[Media:fm_haladólinalg_2017tavasz_pótZH2.pdf|2016/17 tavasz]]<br />
== 2015 előtti számonkérések ==<br />
<br />
2015 tavaszától megváltozott az MSc képzés mintaterve, melynek keretei között a haladó lineáris algebra egy önálló, félévközi jegyes tárgy lett. Korábban egy másik felsőbb matematika tárggyal közösen, negyedéves bontásban volt megtartva, zárthelyivel és vizsgával. Mivel a tananyag csak kismértékben változott az átszervezéskor, így a régi ZH és vizsga feladatsorok továbbra is jó alapot szolgáltatnak a felkészüléshez.<br />
<br />
{| style="border-spacing: 1em; width: 75%;"<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
=== Zárthelyi ===<br />
<br />
==== Rendes zárthelyi ====<br />
<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2010ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz.pdf|2012/13 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2012ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2013ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_zh_2014ősz_meogld.pdf|Megoldások]]<br />
<br />
==== Pót zárthelyi ====<br />
<br />
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2010ősz_megold.pdf|2010/11 ősz]] - Megoldásokkal<br />
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2011ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
* [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz.pdf|2014/15 ősz]] - [[Media:Fm_Linalg_pótzh_2014ősz_megold.pdf|Megoldások]]<br />
<br />
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |<br />
<br />
=== Vizsga ===<br />
<br />
*2011/12 ősz:<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220.pdf|2011.12.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20111220_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110103_megold.pdf|2012.01.03]] - Megoldásokkal<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20110110_megold.pdf|2012.01.10]] - Megoldásokkal<br />
*2012/13 ősz:<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218.pdf|2012.12.18]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20121218_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108.pdf|2013.01.08]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130108_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130115.pdf|2013.01.15]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20130122.pdf|2013.01.22]]<br />
*2013/14 ősz:<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140107.pdf|2014.01.07]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140114.pdf|2014.01.14]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121.pdf|2014.01.21]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140121_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128.pdf|2014.01.28]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20140128_megold.pdf|Megoldások]]<br />
*2014/15 ősz:<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106.pdf|2015.01.06]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150106_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113.pdf|2015.01.13]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150113_megold.pdf|Megoldások]]<br />
** [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120.pdf|2015.01.20]] - [[Media:Fm_Linalg_vizsga_20150120_megold.pdf|Megoldások]]<br />
<br />
|}<br />
<br />
== Vélemények ==<br />
* A ZH-kon sok, számolás és időigényes feladat van, így könnyen ki lehet csúszni az időből. Ezen kívül szükséges az elmélet alapos ismerete is, ami hangsúlyos részét képezi a számonkéréseknek, egyes tételeknél elvárt a bizonyítások ismerete is. Összességében ez a tárgy nagyon nem ingyenkredit, így érdemes vigyázni vele, és nem alábecsülni a nehézségét.<br />
<br />
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193922Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-05-25T13:59:26Z<p>Magyar Tamás: /* 8. Összefoglaló gyakorló mérés */</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor1_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor2_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor3 beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor6_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
Összefoglaló mérésen kaptunk egy panelt, amelyre 3-4 hibát kellet injektálnunk. Ezt fogja egy másik csoport megkapni, amelyen detektálni kell a hibákat, és megmondani, milyen eseménysorozat okozhatta azt az ipari tevékenységek során.<br />
<br />
===9. Vizsgamérés===<br />
A vizsgamérés során megkaptuk egy másik csoport paneljét, amelybe hibákat injektáltak. Ezeket a hibákat detektálni kellett és kifejteni, hogy milyen vizsgálatokat hajtanátok véghez az adott hiba kivizsgálásához. Végül egy hibát ki kellett választani, amin ténylegesen elvégzitek a vizsgálatokat, és dokumentáljátok az eredményt. A végén, egy összeszedett, szerkesztett fájlt kell leadni, és arra adnak jegyet, ami a végelszámolásnál 50%-al számít.</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193800Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-05-07T10:36:15Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor1_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor2_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor3 beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor6_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
Összefoglaló mérésen kaptunk egy panelt, amelyekre 3-4 hibát kellet nekünk létrehozni. Ezt fogja egy másik csoport megkapni, amelyen detektálni kell a hibákat, és megmondani, mi okozhat olyan hibát az iparban.<br />
===9. Vizsgamérés===<br />
A vizsgamérés során megkaptuk egy másik csoport paneljét, amelybe hibákat injektáltak. Ezeket a hibákat detektálni kellett és kifejteni, hogy milyen vizsgálatokat hajtanátok véghez az adott hiba kivizsgálásához. Végül egy hibát ki kellett választani, amin ténylegesen elvégzitek a vizsgálatokat, és dokumentáljátok az eredményt. A végén, egy összeszedett, szerkesztett fájlt kell leadni, és arra adnak jegyet, ami a végelszámolásnál 50%-al számít.</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193799Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-05-07T10:33:18Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor1_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor2_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor3 beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor6_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
Összefoglaló mérésen kaptunk egy panelt, amelyekre 3-4 hibát kellet nekünk létrehozni. Ezt fogja egy másik csoport megkapni, amelyen detektálni kell a hibákat, és megmondani, mi okozhat olyan hibát az iparban.<br />
===9. Vizsgamérés===<br />
A vizsgamérés során megkaptuk egy másik csoport paneljét, amelebe hibákat injektáltak. Ezeket a hibákat detektálni kellett és kifejteni, hogy milyen vizsgálatokat hajtanátok véghez az adott hiba kivizsgálásához. Végül egy hibát ki kellett választani, amin ténylegesen elvégzitek a vizsgálatokat, és dokumentáljátok az eredményt. A végén, egy összeszedett, szerkesztett fájlt kell leadni, és arra adnak jegyet, ami a végelszámolásnál 50%-al számít.</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193793Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-05-02T11:08:53Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor1_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor2_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor3 beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor6_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
Összefoglaló mérésen kaptunk egy panelt, amelyekre 3-4 hibát kellet nekünk létrehozni. Ezt fogja egy másik csoport megkapni, amelyen detektálni kell a hibákat, és megmondani, mi okozhat olyan hibát az iparban.<br />
===9. Vizsgamérés===</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193736Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-04-16T12:45:42Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor1_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor2_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor3 beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor6_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
===9. Vizsgamérés===</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MML_labor6_beugr%C3%B3.pdf&diff=193735Fájl:MML labor6 beugró.pdf2018-04-16T12:44:39Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193713Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-04-04T12:36:33Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor1_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor2_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor3 beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
===9. Vizsgamérés===</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MML_labor1_beugr%C3%B3.pdf&diff=193712Fájl:MML labor1 beugró.pdf2018-04-04T12:35:19Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193670Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-03-27T11:54:28Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]] <br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor2_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor3 beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
===9. Vizsgamérés===</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MML_labor3_beugr%C3%B3.pdf&diff=193669Fájl:MML labor3 beugró.pdf2018-03-27T11:52:57Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193562Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-03-01T11:46:41Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]] <br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor2_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró2018''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
===9. Vizsgamérés===</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MML_labor2_beugr%C3%B3.pdf&diff=193561Fájl:MML labor2 beugró.pdf2018-03-01T11:45:51Z<p>Magyar Tamás: File uploaded with MsUpload</p>
<hr />
<div>File uploaded with MsUpload</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193560Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-02-28T15:23:45Z<p>Magyar Tamás: </p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]] <br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
===9. Vizsgamérés===</div>Magyar Tamáshttps://vik.wiki/index.php?title=Min%C5%91s%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1si_%C3%A9s_min%C5%91s%C3%A9gvizsg%C3%A1lati_laborat%C3%B3rium&diff=193559Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati laboratórium2018-02-28T15:19:31Z<p>Magyar Tamás: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor | tárgykód = VIETM310 | szak = MSc Villamosmérnök | kredit = 4 | tanszék = ETT | félév…”</p>
<hr />
<div>{{Tantárgy<br />
| név = Minőségbiztosítási és minőségvizsgálati labor<br />
| tárgykód = VIETM310<br />
| szak = MSc Villamosmérnök<br />
| kredit = 4<br />
| tanszék = ETT<br />
| félév = 3. félév (tavasz)<br />
| kereszt = nincs<br />
| jelenlét = kötelező<br />
| zh = nincs<br />
| labor= 8 alkalom<br />
| hf = jegyzőkönyvek<br />
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM310/<br />
| tárgyhonlap = https://www.ett.bme.hu/oktatas/vietmb00}}<br />
<br />
<br />
==Követelmények==<br />
<br />
*'''Előtanulmányi rend:''' A tárgy felvételéhez nincs kötelezően teljesítendő tárgy.<br />
*'''Laborok:''' A félév során 6 labor van,egy összefoglaló mérés és egy vizsgamérés.Mindegyik teljesítése kötelező.<br />
<br />
==Mérések==<br />
===2. Mechanikai deformáció méréstechnikája===<br />
* [[Média:MML_labor1_2018.pdf | '''Segédlet''' ]] <br />
===3. Optikai mikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor2_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===4. Röntgenes szerkezetvizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor3_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
* [[Média:MML_labor4_beugró.pdf | '''Beugró''' ]]<br />
===5. Pásztázó akusztikus mikroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor4_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===6. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok===<br />
* [[Média:MML_labor5_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===7. Infravörös spektroszkópia===<br />
* [[Média:MML_labor6_2018.pdf | '''Segédlet''' ]]<br />
===8. Összefoglaló gyakorló mérés===<br />
===9. Vizsgamérés===</div>Magyar Tamás