VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

HA5KFU

2016-05-10T21:51:08Z

Mérő László:

__NOTOC__

{{Kör
| név = HA5KFU Rádióamatőr Klub
| gyakoriság = hetente
| nap = kedd 19:15
| hely = a 19. emeleti klubszobánk
| alapítás = 1954
| körvezető = Mérő László,
| reszort = Simonyi Károly Szakkollégium
| levlista = ha5kfu{{kukac}}sch.bme.hu
| honlap = http://ha5kfu.sch.bme.hu
}}

== Kik vagyunk? ==

Mi vagyunk a Schönherz Kollégium rádióamatőr klubja! Téged is szeretettel várunk, ha érdekel, hogyan lehet távoli országokkal több ezer kilométeres összeköttetéseket összehozni rádión. A kollégium 19. emeletén található a klubszobánk, itt vannak a rádióink és a műszereink. Szeretünk antennát barkácsolni, magas helyekre kitelepülve rádiózni, vagy épp programkódot írni szoftverrádióhoz.

== Mivel foglalkoztok még? ==
* Digitális üzemmódokkal, például a klubszobánkból BPSK digitális modulációval is beszélgethetsz távoli rádióamatőrökkel, majdnem úgy mint egy chat-en. Példaként egy [http://ha5kfu.sch.bme.hu/node/83 10.000 km feletti összeköttetésünk] mindössze háromszor akkora teljesítménnyel, mint amekkorával a mobiltelefonod ad.
* [http://ha5kfu.sch.bme.hu/rtl_mus/hu DVB-T vevőt használunk szoftverrádiónak]
* [http://hamnet.sch.bme.hu/ Nagy távolságú WiFi cuccokkal]

== Miért érdekes a rádióamatőr tevékenység az internet korában? ==
Aki még nem próbálta, nem tudja hogy mennyi lehetőség rejlik a rádióamatőrködésben.
Egy-két funky project, ami talán felkelti az érdeklődésed:
* [http://hackaday.com/2012/03/20/software-defined-radio-from-a-usb-tv-capture-card/ A legolcsóbb szoftverrádiós vevő USB-s DVB-T vevőből]
* [http://www.dxmaps.com/jt65bintro.html A Holdról visszapattanó rádiójelekkel is lehet összeköttetéseket csinálni]
* [http://www.liorelazary.com/index.php?option=com_content&view=article&id=51:hacking-the-uv3r&catid=14:baofeng-uv5r&Itemid=17 Új firmware írható a kínai adóvevőhöz]
* [http://www.icrobotics.co.uk/wiki/index.php/Turning_the_Raspberry_Pi_Into_an_FM_Transmitter A Raspberry Pi FM adóvá alakítható] (Rádióamatőr sávon, NBFM modulációval teszteltük és működik...)

A rádióamatőr sávokat valójában egy hatalmas játszótérnek kell felfogni, ez az egyetlen törvényileg biztosított lehetőség, hogy saját építésű vagy átalakított cuccokkal jeleket küldhess az "éterbe". Egy rádióállomás összerakásában, vagy a kiegészítőinek elkészítésében (antenna, antennatuner, PC vezérlés) elég sok kihívás van. Például ha egy negyven éves elektroncsöves adókészüléket szeretnél használni, akkor ahhoz érteni kell valamennyire, hogy mi van a belsejében. Szóval mindenképpen tanulságos dolog.

Azokat a dolgokat is jobban meg lehet érteni, amiket az egyetemen tanulsz. Például infókommból megtanulod, hogy mi az Single Side Band moduláció, és a klubban kipróbálod, ugyanis ez az egyik legelterjedtebb üzemmód, amit a rádióamatőrök rövidhullámon használnak. Talán a tápvonalas-antennás témához is jobban fogsz konyítani EMT-ből, hiszen már láttál ilyet, tudod valamihez kötni amit tanulsz.

== Hogyan csatlakozhatok hozzátok? ==
Ha szeretnéd megnézni élőben is, hogy mivel foglalkozunk, vagy akár csak a rádiózást szeretnéd kipróbálni:
* Gyere el a klubnapunkra! A 18. emelet nyugati lépcsőházából lehet felmenni a 19. emeleten található klubszobánkba.
* Keresd meg bátran a körvezetőt! [http://ha5kfu.sch.bme.hu/elerhetoseg/ Itt van az elérhetősége.]

[[Kategória:Sch]]

HA5KFU

2016-05-10T21:50:51Z

Mérő László:

__NOTOC_

{{Kör
| név = HA5KFU Rádióamatőr Klub
| gyakoriság = hetente
| nap = kedd 19:15
| hely = a 19. emeleti klubszobánk
| alapítás = 1954
| körvezető = Mérő László,
| reszort = Simonyi Károly Szakkollégium
| levlista = ha5kfu{{kukac}}sch.bme.hu
| honlap = http://ha5kfu.sch.bme.hu
}}

== Kik vagyunk? ==

Mi vagyunk a Schönherz Kollégium rádióamatőr klubja! Téged is szeretettel várunk, ha érdekel, hogyan lehet távoli országokkal több ezer kilométeres összeköttetéseket összehozni rádión. A kollégium 19. emeletén található a klubszobánk, itt vannak a rádióink és a műszereink. Szeretünk antennát barkácsolni, magas helyekre kitelepülve rádiózni, vagy épp programkódot írni szoftverrádióhoz.

== Mivel foglalkoztok még? ==
* Digitális üzemmódokkal, például a klubszobánkból BPSK digitális modulációval is beszélgethetsz távoli rádióamatőrökkel, majdnem úgy mint egy chat-en. Példaként egy [http://ha5kfu.sch.bme.hu/node/83 10.000 km feletti összeköttetésünk] mindössze háromszor akkora teljesítménnyel, mint amekkorával a mobiltelefonod ad.
* [http://ha5kfu.sch.bme.hu/rtl_mus/hu DVB-T vevőt használunk szoftverrádiónak]
* [http://hamnet.sch.bme.hu/ Nagy távolságú WiFi cuccokkal]

== Miért érdekes a rádióamatőr tevékenység az internet korában? ==
Aki még nem próbálta, nem tudja hogy mennyi lehetőség rejlik a rádióamatőrködésben.
Egy-két funky project, ami talán felkelti az érdeklődésed:
* [http://hackaday.com/2012/03/20/software-defined-radio-from-a-usb-tv-capture-card/ A legolcsóbb szoftverrádiós vevő USB-s DVB-T vevőből]
* [http://www.dxmaps.com/jt65bintro.html A Holdról visszapattanó rádiójelekkel is lehet összeköttetéseket csinálni]
* [http://www.liorelazary.com/index.php?option=com_content&view=article&id=51:hacking-the-uv3r&catid=14:baofeng-uv5r&Itemid=17 Új firmware írható a kínai adóvevőhöz]
* [http://www.icrobotics.co.uk/wiki/index.php/Turning_the_Raspberry_Pi_Into_an_FM_Transmitter A Raspberry Pi FM adóvá alakítható] (Rádióamatőr sávon, NBFM modulációval teszteltük és működik...)

A rádióamatőr sávokat valójában egy hatalmas játszótérnek kell felfogni, ez az egyetlen törvényileg biztosított lehetőség, hogy saját építésű vagy átalakított cuccokkal jeleket küldhess az "éterbe". Egy rádióállomás összerakásában, vagy a kiegészítőinek elkészítésében (antenna, antennatuner, PC vezérlés) elég sok kihívás van. Például ha egy negyven éves elektroncsöves adókészüléket szeretnél használni, akkor ahhoz érteni kell valamennyire, hogy mi van a belsejében. Szóval mindenképpen tanulságos dolog.

Azokat a dolgokat is jobban meg lehet érteni, amiket az egyetemen tanulsz. Például infókommból megtanulod, hogy mi az Single Side Band moduláció, és a klubban kipróbálod, ugyanis ez az egyik legelterjedtebb üzemmód, amit a rádióamatőrök rövidhullámon használnak. Talán a tápvonalas-antennás témához is jobban fogsz konyítani EMT-ből, hiszen már láttál ilyet, tudod valamihez kötni amit tanulsz.

== Hogyan csatlakozhatok hozzátok? ==
Ha szeretnéd megnézni élőben is, hogy mivel foglalkozunk, vagy akár csak a rádiózást szeretnéd kipróbálni:
* Gyere el a klubnapunkra! A 18. emelet nyugati lépcsőházából lehet felmenni a 19. emeleten található klubszobánkba.
* Keresd meg bátran a körvezetőt! [http://ha5kfu.sch.bme.hu/elerhetoseg/ Itt van az elérhetősége.]

[[Kategória:Sch]]

Online VIK-es szolgáltatások

2015-12-27T23:34:53Z

Mérő László: VIR SSO helyett auth.sch, +mosógép.sch

{{GYIK}}

A BME VIK hallgatóinak sok különböző online szolgáltatás áll rendelkezésére, melyeket a hallgatók egy-egy kisebb vagy nagyobb csoportja öntevékenyen tart fenn. A szolgáltatások többsége az [[Auth.sch]]ba van bekapcsolva, és egységesen az SSO-accountot használva érhetőek el.

== A szolgáltatásokról bővebben ==

{| class="wikitable"
! Szolgáltatás
! Rövid leírás
! Weboldal
|-
| [[Auth sch|Auth.sch]] rendszer
| Single sign-on rendszer, ami lehetővé teszi, hogy egyetlen profillal lépj be több szolgáltatásba
| https://auth.sch.bme.hu/
|-
| Kedvezmények és szolgáltatások
| Kollégistáknak szóló kedvezmények, a körök szolgáltatásai, és AB/KB kedvezmények.
| https://kedvezmenyek.sch.bme.hu
|-
| [[Villanykari Információs Rendszer|VIR]] profil
| A felhasználói alapprofil, amit a szolgáltatások elérésére lehet használni
| https://profile.sch.bme.hu/profile
|-
| [[SCH Account]]
| A [[KSZK]] szolgáltatásainak igénybevételéhez kell regisztrálni. Webmail, tárhely, terminálszerver, messenger.
| https://admin.sch.bme.hu
|-
| [[Levlisták]]
| Tanulmányi, szakmai, közösségi, privát és egyébfajta levelezőlisták
| http://lists.sch.bme.hu/
|-
| [[VIKWiki:Rólunk|VIK Wiki]]
| Egy közösségileg szerkesztett tanulmányi és közösségi célú wiki (ezt olvasod most)
| http://wiki.sch.bme.hu/
|-
| SCH Printer
| Az [[Schönherz Zoltán Kollégium|Sch]]-ban elérhető nyomtatókat listázza ki
| http://printer.sch.bme.hu/
|-
| Mosógép.sch
| Mutatja, hogy melyik mosógépeket használják éppen a koliban.
| http://mosogep.sch.bme.hu/
|-
| [[Pizzásch]]
| Pizzarendelés az SCH-ban szerdánként
| http://pizzasch.sch.bme.hu
|-
| [[Americano]]
| Hambi és hot-dog a házban, minden kedden.
| https://americano.sch.bme.hu
|-
| [[Program.sch]]
| Schönherz-es programok gyűjteménye
| http://program.sch.bme.hu
|-
| [[Szauna kör]]
| Online időpontfoglalási lehetőség a 219-ben található szaunához
| http://szauna.sch.bme.hu
|}

Elektronika

2015-09-21T15:54:03Z

Mérő László:

{{Tantárgy
|nev=Elektronika
|targykod=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=79
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:
***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]

ZH kidolgozások:

* [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)

Régi elméleti összefoglalók:

* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]

== KisZH-k, beugrók ==

===2013-14 őszi félév===
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
*A kisZH-k témái:

'''1. kisZH'''
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
#Az emitterkövető kapcsolási rajza

'''2. kisZH'''
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
#Fázist nem fordító alapkapcsolás.
#Fázisfordító alapkapcsolás.
#Feszültségkövető.
#Összeadó erősítő.
#Kivonó erősítő.
#Integrátor.
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.

'''3. kisZH'''
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
#CMOS inverter kapcsolási rajza.
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
#CMOS logikai alapkapuk.
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
#CMOS transzfer kapu.

{{Rejtett
|mutatott='''Korábbi félévekben'''
|szöveg=
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

'''1. kisZH'''

1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével

2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével

3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje

4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.

5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.

2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.

3. egy alap diódás feladat

4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.

5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

'''2. kisZH'''

1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz

2. Töltéspumpálás számolás

3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény

4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.

5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?

2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?

3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!

4. ?
5. ?

'''3. kisZH'''

1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?

1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

}}

== 1. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül
* 2013
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül
*2014
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1

== 2. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül

* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül

* 2013
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül

== Tippek ==

'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''

* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
* Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el!

== Kedvcsináló ==

*Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
*A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Elektronika

2015-09-21T15:53:41Z

Mérő László: Tárgyhonlap linkje rossz volt

{{Tantárgy
|nev=Elektronika
|targykod=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=9
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:
***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]

ZH kidolgozások:

* [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)

Régi elméleti összefoglalók:

* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]

== KisZH-k, beugrók ==

===2013-14 őszi félév===
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
*A kisZH-k témái:

'''1. kisZH'''
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
#Az emitterkövető kapcsolási rajza

'''2. kisZH'''
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
#Fázist nem fordító alapkapcsolás.
#Fázisfordító alapkapcsolás.
#Feszültségkövető.
#Összeadó erősítő.
#Kivonó erősítő.
#Integrátor.
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.

'''3. kisZH'''
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
#CMOS inverter kapcsolási rajza.
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
#CMOS logikai alapkapuk.
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
#CMOS transzfer kapu.

{{Rejtett
|mutatott='''Korábbi félévekben'''
|szöveg=
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

'''1. kisZH'''

1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével

2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével

3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje

4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.

5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.

2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.

3. egy alap diódás feladat

4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.

5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

'''2. kisZH'''

1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz

2. Töltéspumpálás számolás

3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény

4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.

5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?

2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?

3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!

4. ?
5. ?

'''3. kisZH'''

1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?

1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

}}

== 1. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül
* 2013
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül
*2014
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1

== 2. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül

* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül

* 2013
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül

== Tippek ==

'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''

* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
* Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el!

== Kedvcsináló ==

*Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
*A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Számítógép-hálózatok

2015-06-07T15:21:26Z

Mérő László: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Számítógép-hálózatok
|targykod=VIHIA215
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/
|levlista=szghalok@sch.bme.hu
}}

'''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!
==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.
*'''Kontakt órák'''
**'''Előadás:''' Minden héten 2X2.
**'''Gyakorlat:''' Nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Pontozás===
*'''ZH-n''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.
*'''Vizsgán''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.

===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 49 || 1
|-
|50 - 62 || 2
|-
|63 - 73 || 3
|-
|74 - 83 || 4
|-
|84 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]

==Segédanyagok==
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás)
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]
*[[Media:2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf | 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása]]
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]
*Egyéb hasznos anyagok
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']
* Gyakorlat anyagok AllinOne
** [https://docs.google.com/document/d/1L2j5s4PLag5k8LY0aCZNuR1wi3oRDoKNHFfwwWg28mQ/edit?usp=sharing 2014/15 tavasz összes gyakorlat egyben]

===Diasorok ===
====2014====
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | Allin 2014 első rész]]
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | Allin 2014 második rész]]
*[[Media:Halok_diak_2014_kijegyzetelve.pdf | A 2014-es diák tömören kijegyzetelve]]
{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}

====2013====
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor.

{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2009====
{{Rejtett
|mutatott=2009-es diák
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]
}}

===Gyakorlatanyagok===
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)

===Ellenőrző kérdések===
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]

===Tesztek===
*2009
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]

*2008
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]

==ZH==
*Összefoglalók a ZH-ra (2005-ös, elavult, semmi köze a 2015-ös anyaghoz):
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]
*Előző évek ZH-i:
**2014-15 tavasz
***[[Media:Szghalok_ZH_2015tavasz_1.pdf | 1. turnus megoldás nélkül]]
***[[SZgHalok14152ZH| 2. turnus megoldás nélkül (csak elméleti kérdések, nem szó szerint)]]
**2010-11 tavasz
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]

==Vizsga==
*[[Media:halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf | IP címes és tördeléses feladat kidolgozása]]
*[[Media:halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf | IP címes feladattípusok kidolgozása (4 feladat)]]
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]
*Kikérdezők
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]

*Előző évek vizsgái:
**2013-14 tavaszi félév
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.|2014.05.29.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.|2014.06.03.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.|2014.06.10.]]
**2011-12 tavaszi félév
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]
**2010-11 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]
**2007-08 őszi félév
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]]
**2006-07 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]

==Kedvcsináló==
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication
** People Don't Need To See Pamela Anderson
** People Do Need To See Pamela Anderson
** People Desperately Need To See Pamela Anderson
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator
** Please Do Not Take Sales People's Advice
** People Don't Need To Study Protocol Analysis
* Most visszafelé!
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups
** All People Seem To Need Data Processing
*vagy:
** PruDeNT SPA

===Brigi===

A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.

Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)

Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.

===gerbazs===

A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.

Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.
 
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.
 
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.
 
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.

==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==

A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.

* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* MAC alapok, Ethernet
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)
* Hálózati alapelvek
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* Routing
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)
* Hálózatok összekapcsolása
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)
* IP
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)
* Szállítási protokollok
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)

=== Feladatsor ===
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.

===Ráépülő===
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.

===Választható tárgyak===
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Űrtechnológia

2015-06-04T12:36:35Z

Mérő László: Valaki javítsa meg a fájfeltölőt

{{Tantárgy
| név = Űrtechnológia
| tárgykód = VIHVBV06
| kredit = 4
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = nincs
| vizsga = írásbeli, opcionális szóbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVBV06/
| tárgyhonlap = http://www.hvt.bme.hu/~csurgai/urtech/urtech.htm
}}

==Követelmények==

*'''ZH''': A tárgyból egy nagyZH-t kell írni, mely 12 kérdésből áll. A ponthatárok a következők:

{| class="wikitable" align="center"
|-
! Pont !! Jegy
|-
|0 - 21 || 1
|-
|22 - 31 || 2
|-
|32 - 41 || 3
|-
|42 - 51 || 4
|-
|52 - 60 || 5
|}
*'''Vizsga''': A vizsga felépítése megegyezik a zárthelyiével.
*'''Végső jegy''': A vizsgaZH adja a végső érdemjegyet, melyen szóbelivel lehet javítani (maximum egy jegyet) abból az anyagrészből, amely a legkevésbé ment a vizsgán.

==Segédanyagok==
[[Media:Urtechnologia_2010_osz_jegyzet.pdf|Űrtechnológia jegyzet]]

[[:Media:Urtechnologia_kidolgozas_2014.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2014]]

[[:Media:urtech_kerdessor_2015.pdf |Űrtechnológia kidolgozás 2015, kiegészítve az előző]]

==Vélemények==

2014/15 őszi félév:

A félév során több előadó tartja az órákat, az egyes témaköröket az adott területen legjártasabb előadók veszik végig. A tárgy korrekten bemutatja az Űrtechnológia alapjait, a félév során többek között a következő témák jönnek elő: műhold alapegységek, műhold pályák, földi vevőállomás, műholdak energiaellátása, konstrukciója, sugárzás hatásai, digitális áramkörök és rendszerek alkalmazása az űrben, a Föld kozmikus környezete (Nap szerkezete, bolygóközi mágneses tér, napkitörések, kozmikus sugárzás), fotobiológia, asztrobiológia, missziók bemutatása amelyekben a tanszék űrkutató csoportja részt vesz/részt vett (ROLAND PSS, AMSAT, ESEO EPS/LMP, ESEO TriTel - > http://www.esa.int/Education/ESEO_mission).

A számonkérés korrekt, a Zh-ra, vizsgára fel lehet készülni a kiadott diák alapján is.

-- Bojti - 2015.02.09.
[[Category:Valaszthato]]

Számítógép-hálózatok

2015-05-31T15:56:30Z

Mérő László: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Számítógép-hálózatok
|targykod=VIHIA215
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/
|levlista=szghalok@sch.bme.hu
}}

'''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!
==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.
*'''Kontakt órák'''
**'''Előadás:''' Minden héten 2X2.
**'''Gyakorlat:''' Nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Pontozás===
*'''ZH-n''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.
*'''Vizsgán''':
**Elméleti kérdések: 5x10 pont.
**Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.

===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 49 || 1
|-
|50 - 62 || 2
|-
|63 - 73 || 3
|-
|74 - 83 || 4
|-
|84 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]

==Segédanyagok==
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás)
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]
*[[:File:2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf | 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása]]
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]
*Egyéb hasznos anyagok
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']
* Gyakorlat anyagok AllinOne
** [https://docs.google.com/document/d/1L2j5s4PLag5k8LY0aCZNuR1wi3oRDoKNHFfwwWg28mQ/edit?usp=sharing 2014/15 tavasz összes gyakorlat egyben]

===Diasorok ===
====2014====
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | Allin 2014 első rész]]
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | Allin 2014 második rész]]
*[[Media:Halok_diak_2014_kijegyzetelve.pdf | A 2014-es diák tömören kijegyzetelve]]
{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}

====2013====
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor.

{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2009====
{{Rejtett
|mutatott=2009-es diák
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]
}}

===Gyakorlatanyagok===
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)

===Ellenőrző kérdések===
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]

===Tesztek===
*2009
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]

*2008
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]

==ZH==
*Összefoglalók a ZH-ra (2005-ös, elavult, semmi köze a 2015-ös anyaghoz):
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]
*Előző évek ZH-i:
**2014-15 tavasz
***[[Media:Szghalok_ZH_2015tavasz_1.pdf | 1. turnus megoldás nélkül]]
***[[SZgHalok14152ZH| 2. turnus megoldás nélkül (csak elméleti kérdések, nem szó szerint)]]
**2010-11 tavasz
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]

==Vizsga==
*[[Media:halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf | IP címes és tördeléses feladat kidolgozása]]
*[[Media:halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf | IP címes feladattípusok kidolgozása (4 feladat)]]
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]
*Kikérdezők
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]

*Előző évek vizsgái:
**2013-14 tavaszi félév
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.|2014.05.29.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.|2014.06.03.]]
***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.|2014.06.10.]]
**2011-12 tavaszi félév
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]
**2010-11 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]
**2007-08 őszi félév
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]]
**2006-07 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]

==Kedvcsináló==
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication
** People Don't Need To See Pamela Anderson
** People Do Need To See Pamela Anderson
** People Desperately Need To See Pamela Anderson
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator
** Please Do Not Take Sales People's Advice
** People Don't Need To Study Protocol Analysis
* Most visszafelé!
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups
** All People Seem To Need Data Processing
*vagy:
** PruDeNT SPA

===Brigi===

A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.

Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)

Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.

===gerbazs===

A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.

Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.
 
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.
 
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.
 
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.

==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==

A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.

* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* MAC alapok, Ethernet
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)
* Hálózati alapelvek
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* Routing
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)
* Hálózatok összekapcsolása
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)
* IP
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)
* Szállítási protokollok
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)

=== Feladatsor ===
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.

===Ráépülő===
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.

===Választható tárgyak===
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:2013-2014 tavasz Szghalok jegyzet.pdf

2015-05-31T15:54:40Z

Mérő László: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

OpRe vizsga beugrók

2015-05-26T11:55:06Z

Mérő László: /* A uC/OS II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért? */

{{GlobalTemplate|Infoalap|OpReVizsgaBeugrok}}

==Mit jelent a "graceful degradation" fogalma?==
Fokozatos leromlás/összeomlás:
ha a rendszer terhelése eléri az ú.n. könyökkapacitást, akkor utána viselkedése megváltozik, a tovább növekvő terhelésre már egyre rosszabb működéssel reagál (overhead). Elvárható, hogy ezt fokozatosan tegye (ne omoljon össze hirtelen)

==Mikor nevezünk egy ütemezőt preemptívnek?==
A futó feladattól az OS elveheti a CPU-t.

==Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)?==
* Pi és Pj két darabja egy programnak.
* Pi összes bemeneti változója Ii, és az összes kimeneti változója Oi, ugyanez Pj-re Ij és Oj.
* Két program párhuzamosan végrehajtandó (vagyis független), ha: [[File:opre_beugro_keplet1.png]]

==Definiálja a holtpont (deadlock) fogalmát!==
Egy rendszer feladatainak egy H részhalmaza holtponton van, ha a H halmazba tartozó valamennyi feladat olyan eseményre vár, amelyet csak egy másik, H halmazbeli feladat tudna előállítani.

==Mit jelent, és miért van szükség arra, hogy virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen "fagyasztani" (page locking)?==
Azt jelenti, hogy bizonyos lapokat a memóriába tartunk, mert I/O műveletek
hivatkozhatnak rá és ilyenkor a memóriába kell lenniük, mert az I/O műveletek fizikai
mem. címeket használnak.

==A uC/OS II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért?==
1, mert így gyorsan eldönthető hogy melyik a legmagasabb prioritású futásra kész taszk

==Mit jelent a Windowsban az egy folyamathoz tartozó munkakészlet fogalma?==
A folyamat azon lapjainak halmaza, amelyekre egy időintervallumban (munkahalmaz-ablak) a folyamat hivatkozik.
(WSS - Working-Set)

==A Windows OS grafikus komponensének mik az előnyei, hátrányai?==
A grafikus komponens kernel módban fut. Emiatt a hibái az egész rendszert magával ránthatják, viszont gyorsabb, mert kevesebb kontextusváltás kell a rajzoláshoz.

==Mi a fő oka, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerültek? Elméleti megfontolások alapján hol lenne a helyük?==
* Kevesebb folyamat és módváltás legyen .
* Elméletileg felhasználói szinten kéne lennie.

==Windowsban mért került le az ablakkezelő kernel módba? ==
Hogy kevesebb folyamat és módváltás legyen, mivel a Windows szerves része az ablakkezelés, ezért rengeteg user-kernel mód váltás lenne ha a csrss.exe-en keresztűl használnánk.

==32 bites Windows szerver operációs rendszerek képesek-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Indokolja válaszát!==
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével. (csak szervernél, ha a kérdésben kliens szerepel, nem igaz a válasz)

==Milyen részekből áll az RPC technológia?==
* RPC nyelv: a hívható eljárások és típusaik (interfész) leírása
* azonosítók: a leírásban megadott egyedi számok (program, eljárás)
* portmapper: a programazonosítók és a hálózati portok összerendelése
* rpcgen: a leírásból C programkódot generáló program

==Adja meg a System V üzenetsorok főbb jellemzőit (tömör felsorolást kérünk)!==
* diszkrét, tipizált üzenetek
* nincs címzés, üzenetszórás

==Mi a Solaris [[DTrace]] megoldás célja?==
dinamikus hibakereső rendszer

==Adja meg a középtávú ütemezés célját! ==
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.

==Írja le a holtpont kialakulásának feltéteteleit! ==
* Kölcsönös kizárás
* Foglalva várakozás
* Nincs erőszakos erőforrás elvétel a rendszerben
* Körkörös várakozás

==Soroljon fel fő UNIX fajtákat! ==
Linux, Solaris, BSD,System V,HP/UX,...

==Mi a UNIX vnode/vfs? ==
Implementáció-független fájlrendszer absztrakció
inode --> vnode
fs --> vfs

==Mi alapján az azonosítja a Windows a usereket, és a csoportokat? ==
SID - Security Identifier

==Mi történik PRAM írás/írás ütközés esetén? ==
Az írás-írás ütközésekor valamelyik művelet hatása érvényesül, a két beírni szándékozott érték valamelyike írja felül a rekesz tartalmát (versenyhelyzet), harmadik érték nem alakulhat ki.

==Mit jelent a kritikus szakasz? ==
A magában szekvenciális feladatok azon kódrészletei, amely során a kölcsönös kizárást egy bizonyos közös erőforrásra biztosítjuk. A kritikus szakasz a kérdéses közös erőforráshoz tartozik. A kritikus szakaszt a hozzá tartozó erőforrásra atomi műveletként (nem megszakítható módon) kell végrehajtanunk.

==Hogyan történnek a címfordítások, ha az OS szegmens, és lapszervezést is használ a memóriánál? ==
CPU --> Segmentation unit --> Paging unit --> Physical memory

==Miért előnyös és miért hátrányos RAID5 használata? ==
* + N azonos diszk esetén az olvasásai és írási adatátviteli sebessége maximum N szeres közelébe nő.
* + 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.
* - 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.
* - Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error).
* - Bonyolultabb, mint a Raid 0/1, ezért hardveresen valósítják meg, ami viszont drága.

==Hogyan vált UNIX rendszer user módból kernel módba? ==
Rendszerhívásokon keresztül.

==Adja meg rövid ütemezés célját! ==
A futásra kész sorból választ egy futó állapotba átmenő feladatot.

==Mi a különbség a Hosted, és a Bare-metal virtualizáció között? ==
A Hosted egy Host(teljes értékű) OS-en futó virtualizáció, míg a Bare-metal esetén a virtualizáció közvetlenül a hardware felett van.

==Adja meg a hosszútávú ütemezés célját! ==
Sokkal több feladatunk van, mint amennyit párhuzamosan eltudunk látni hatékonyan. Az ütemezés ezért percenként, vagy gyakrabban fut, és ismernie kell a feladat által okozott terhelést. Többnyire maximum időzíteni lehet a feladatokat.

==Sorolja fel a terhelés végrehajtó egységek közötti megosztásának megoldásait! (Többprocesszoros rendszerek) ==
* Globális futásra kész sor
* Processzoronkénti futásra kész sor
* Push alapú: OS kernel folyamat mozgatja a sorok között a feladatokat.
* Pull alapú: Az idle állapotban (idle feladatot végrehajtó) CPU próbál a többi sorából feladatot kapni.
* Kettő kombinációja: Összefüggő, párhuzamosan futtatható feladatok optimalizálása

==Mit jelent az újrahívhatóság (reentrancy) fogalma? ==
A közös erőforrás problémájának egyfajta kiterjesztett esete egy függvényen/objektumon belül is felléphet, amennyiben ezt a függvényt (metódust) egyszerre többen is meghívhatják. Előfordulhat ha, ugyanazt a függvényt hívjuk egy taszkból is és egy megszakítás rutinból is, vagy az ütemezés preemptív, és ugyanazt a függvényt hívjuk két taszkból is.

==Mi a különbség a külső és belső tördelődés között? (Memória foglalás) ==
A tördelődött memóriaterületet külső tördelődés esetén az operációs rendszer szabadon hagyja, míg belső tördelődés esetén pedig odaadja egy olyan folyamatnak, aminek nincs igazából rá szüksége.
tördelődött memóriaterület: Olyan területet, amelyet a operációs rendszer nem tud kiosztani egy folyamatnak sem ha csak összefüggő fizikai címtartományokat oszt ki.

==Sorolja fel az indexelt tárolás (indexed allocation) előnyeit, és hátrányait! (Fájlrendszer leképzés) ==
Szekvenciális és indexelt elérésre is alkalmas.
Sérülékeny (az index blokkok sérülése a fájlt elérhetetlenné teszi).
Az index blokkokat viszont könnyű többszörözni (replikálni).
Sok fejmozgást okoz (seek), a blokkok el vannak szórva a diszken.
Itt is lehet a láncolt listás töredezettség mentesítéshez hasonló algoritmusokat használni a fejmozgás minimalizálására.

==Mi a jogosultság fogalma, mi a kapcsolata az engedélyezési sémák többi alapfogalmával? ==
A jogosultság egy reláció a szereplők és védett objektumok között.

==Mit jelent az, ha egy x86-os processzor hardveres virtualizáció támogatással rendelkezik? ==
Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani.

==Mi az NTDLL.DLL fő funkciója? ==
Összeköti a User és Kernel módot. Az Executive függvényeknek megfelelő függvénycsonkok vannak benne.

==Miért van a Windowsban külön szabad és nullázott (freed, és zeroed) memórialap-lista? ==
Az üres (freed) lapot tilos másik felhasználói programnak adni, ez esetben nullázni (zeroed) kell, nullázás nélkül felhasználhatja pl az OS.

==Soroljon fel legalább 4 UNIX folyamatok közötti alkalmazható kommunikációs megoldást! ==
* Jelzések
* Csővezetékek
* Szemaforok
* Üzenetsorok
* Osztott memória
* Hálózati(socket) kommunikáció

==Sorolja fel milyen tényezők határozzák meg egy UNIX folyamat felhasználói módú prioritását (tradicionális UNIX ütemező esetén)! ==
* Korábbi cpu használat
* Futásra kész folyamatok száma (p_cpu „öregítésével”)
* nice érték (nice és renice parancsok)

==Sorolja fel a fontosabb UNIX fájl attribútumokat! ==
* Típus
* Linkek
* Eszköz, inode, méret…
* Időbélyegek
* Azonosítási és hozzáférés-szabályozási adatok

==Hogyan lehet Test_and_Set utasítással kritikus szakaszba lépést (entry) és kilépés (exit) megvalósítani?==
* Belépésnél csökkentjük a value értékét ezzel jelezve hogy használni akarjuk a kritikus szakaszt
* Kilépésnél növeljük a value értékét

==Mit nevezünk vergődésnek és hogy lehet védekezni ellene?==
A gyakori laphibák által okozott rendszer teljesítmény csökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük. védekezés:
Lokális lapcsere stratégia:
* A folyamatok nem tudják egymástól elvenni a fizikai memória kereteket.
* Nem terjedhet át a hatás más feladatokra.
* Csökkenti a problémát, de nem oldja meg.

==Milyen részidőkből áll össze a háttértáron levő lapokhoz való tényleges hozzáférési idő? Kis vagy nagy lapok használata esetén kapunk "jobb" byte hozzáférést?==
* adatátviteli sebesség + fejmozgás sebessége + lemezek forgási sebessége
* nagy lapok esetén ( mert így közvetlenül egymás után helyezkednek el az összetartózó adatok így nem kell a fejnek "ugrálnia" )

==Az éppen futó taszkot megszakítja egy IT. Preemptív OS esetén mindig a megszakított taszk fogja-e visszakapni a futási jogot? Miért?==
Nem, mert akitől elvették a futás jogát az futásra kész állapotba fog kerülni és az ütemező dönti el hogy melyik folyamat fogja megint megkapni a futást.

==Melyik az az alrendszere a Windowsnak, ami nélkül nem tud futni?==
csrss.exe – Client/Server Run-Time Subsystems

==UNIX alatt milyen rendszerhívásokra van szükség, ha a user elindít egy programot (folyamat létrehozása és programkód betöltése)?==
fork(), exec()

==Holtpont megelőzése (prevention) esetén milyen módszerrel lehet a foglalva várakozás előfordulását kizárni?==
* Az erőforrást birtokló feladat kér újabb erőforrást.
* Minden szükséges erőforrást egyben kell lefoglalni, egyetlen rendszerhívással.
* Alkalmazástól függ a használhatósága.
* Erőforrás‐kihasználás romlik.

==Sorolja fel a RAID technika leglényegesebb elemeit!==
* Használjunk több merevlemezt egyszerre.
* Több redundáns alkalmazása növeli a megbízhatóságot.
* Több párhuzamos használata növeli a sebességet.
* Hozzunk létre egy virtuális diszket a fizikai diszkekből.

==Mi a UNIX inode?==
minden file-hoz tartozik egy inode állomány amiben a file minden tulajdonsága megtalálható (azonosító,leíró)

==Milyen rendszereket nevezünk "szorosan csatolt" rendszereknek?==
Ahol több CPU közös óra és közös memória segítségével működik együtt. Általában egyetlen operációs rendszer van, de az bonyolult.

==Milyen szinkronizációs kényszereket jelent, ha egy lazán csatolt rendszer kommunikációja során véges kapacitású csatornát alkalmazunk?==
Gondolom az a lényeg itt, hogy ha a küldő folyamat, túl gyorsan küldözget, akkor a csatorna megtelik, úgyhogy túlcsordulás lesz, ami miatt a küldőnek várnia kell mielőtt újra küld.

==Mire szolgál a Translation Lookaside Buffer és mi a szerepe a fizikai cím kiszámításánál (virtuális címképzés)?==
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.

==Melyek a Windows hardverfüggő részei?==
A kernel egyes részei, és a HAL.

==Mit jelentenek a számok és szavak a következő verzióleírásban: "Microsoft (R) Windows (R) 5.01.2006 Service Pack 2 Uniprocessor Free"?==
(MZ) 5.01.2006 a verziószám, major.minor.build formában, 5.1 a Windows XP verziója, 2006 az SP2-es verzió build száma. Uniprocessor = egy processzoros kernel verzió, Free = debug szimbólumok nélküli verzió.

==Hasonlítsa össze az általános célú (asztali), és a beágyazott operációs rendszereket az indulás szempontjából!==
A beágyazottnál először indul az alkalmazás, és az indítja az operációs rendszert, az asztalinál az operációs rendszer indítja az alkalmazásokat.
Beágyazott rendszerek 2008-as diasor, 43. dia

==Mi az a körülfordulási idő?==
TAT (Turnaround Time) -> Egy feladatra vonatkozóan a rendszerbe helyezéstől a teljesítésig eltelt idő.

==Mi a virtuális gép lényege? ==
Az op.rendszer egy olyan réteget képez a hardver fölött, mely elrejti annak körülményességét és bonyolultságát a programozó elől, és kibővíti a hardver szolgáltatását. A felhasználó így egy sokkal kellemesebb virtuális gépet (virtual machine, extended machine) használhat.
Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói, és a programozói felületen.

==Mit jelent az inkrementális mentés? ==
Csak a változtatásokat mentjük az előző mentéshez képest -> kisebb helyet foglal, hamarabb végez a mentés.

==Sorolja fel a UNIX operációs rendszer főbb belső szerkezeti elemeit! ==
* betöltő
* virtuális memória-kezelő
* állományrendszer
* blokkos berendezésmeghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: lemezegység, szalagos meghajtó)
* karakteres berendezésmeghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: hálózat, nyomtató)

==Mi határozza meg a UNIX folyamatok kernel módú prioritását a tradicionális UNIX ütemezésben? ==
A kernel módban futó folyamat prioritása statikus, nem függ attól, hogy a folyamat mennyit használta a CPU-t, vagyis mennyi ideig futott. A prioritás attól függ, hogy a folyamat milyen ok miatt hajtott végre sleep rendszerhívást, vagyis, hogy milyen eseményre várakozik. Emiatt a kernel prioritást szokták alvási prioritásnak is nevezni.

==Elosztott rendszerekben milyen konzisztencia kérdésekkel kell foglalkozni? ==
* frissítés konzisztencia
* másolat konzisztencia
* cache konzisztencia
* hiba konzisztencia
* óra konzisztencia
* felhasználói interfész konzisztencia

==Mi az rpcgen program feladta? ==
Az RPC nyelv alkalmas a szerver interfészének formális leírására. A formális leírásból az rpcgen program képes a szerver és a kliens programok megfelelő részeit, valamint a szükséges XDR konverziós függvényeket elkészíteni C nyelven. Az így kapott C forráskódú modulokat a kliens és szerver alkalmazással kibővítve kapjuk a teljes kommunikáló rendszert.

==Soroljon fel UNIX szabványokat!==
* POSIX.1 (teljes nevén: POSIX1003.1): C nyelvű szabványos rendszerhívás-interfész
* System V Interface Definition
* X/Open Portability Guide
* Könyv 281. oldal

==UNIX alvási prioritásának ütemezését mi végzi?==
Az alvási prioritást is az ütemező határozza meg, az alapján, hogy mire várakozik a folyamat, vagyis miért hajtott végre sleep() rendszerhívást. Kernel módban az ütemező nem veheti el a futási jogot, ezért amíg nem hajt végre sleep() hívást, addig nincs is szükség a prioritásának meghatározására.

==Hogyan működik a test_and_set?==
Visszaadja egy bit értékét, és ha 0 volt, 1-re állítja. Mindezt oszthatatlanul, vagyis ha 0 volt ott, és többen egyszerre hívtak rá test-and-set-et, akkor az egyiké teljesen lefut, 1-be állítja és nullát ad vissza, mielőtt a többi elkezdene futni (így ők mind 1-et fognak visszaadni)

==Mely utasításokkal és miért történik a memóriafoglalás két lépésben Windows alatt? ==
A két lépés: Reserve és Commit. Az első csak címtartományt foglal, amögött nem lesz ténylegesen használható memóriaterület; a másik a már lefoglalt címtartományhoz rendel fizikai memóriát.

==Szál Fogalma :==
A szálak egy folyamaton belül párhuzamosan futó programrészek. Minden szálnak saját logikai processzora van, a folyamatokhoz hasonlóan versenyezhetnek a processzorért. A szálak logikai memóriája ezzel szemben közös, tehát az egy folyamaton belüli összes szálnak egyetlen logikai memóriája van

==32 bites x86-os (windows) esetén mekkora a felhasználói és a rendszer mód címtartomány mérete? ==
Alapból 2GB felhasználói módú és 2GB kernel címterület van, ezt a /3GB kapcsolóval 3GB felhasználói és 1GB kernelre lehet módosítani.

==Mi a HAL (Windows)?==
"HAL" - Hardware Abstraction Layer
Az aktuális HW-hez (minden processzorhoz saját HAL) virtuális gépet valósít meg. lényegében processzor független szolgáltatások nyújtása - azonban ez architektúra függő.

==Mi a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)==
Bizonyos algoritmusok igénylik a lapra történő hivatkozások figyelését is, ami ugyancsak hardver támogatással hatékony. A laptáblában erre a célra is fenntarthatunk egy bitet. Ezt a hivatkozott bitet (referenced bit, used bit, R bit) a címképző hardver állítja be minden esetben, amikor az adott lapon belüli címre történik hivatkozás. A bitet az operációs rendszer törli adott időnként, vagy eseményhez (például laphiba) kötötten.

==Mi a zombi állapot szerepe egy UNIX rendszerben?==
A folyamat már felszabadította a foglalt memóriát, lezárta az állományokat, minden erőforrását visszaadta a rendszernek, csak a proc struktúráját tartja fogva, amiben visszatérési és statisztikai információt tárol a szülő számára. A folyamat szülő wait hívása után szűnik meg.

==UNIX OS esetén mi történik folyamat kontextus esetén kernel módban?==
 /pub/Infoalap/OpRe/m.png

==Adja meg a kemény valós idejű (hard real-time) rendszer definícióját! ==
A valószínűség = 1. Ha nem válaszol időben, a válasz rossz. A határidők nem
teljesítésének katasztrofális következményei vannak. A rendszer NEM késhet!

==Mi a monitor alkalmazásának lényege?==
A lockolás nem szétszórva történik a programban, hanem egyetlen, a közös
erőforráshoz szorosan tartozó programrészletben.

==Mi a szerepe a quantumnak a Windows ütemezőjében? ==
A szálak adott ideig futnak (quantum)
Quantum hossza: Időegység, amíg egy szál fut
Óra megszakításban mérik (clock interval, clock tick) 1 clock tick = ~ 10-15 ms (HALtól függ)

==Engedélyezési rendszerekben mit tartalmaz egy művelet kontextusa?==
A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot, és az
elvégzendő művelet fajtáját.

==Soroljon fel UNIX VFS-alapú fájlrendszereket !==
xfs, zfs, brtfs, nfs

==Milyen módokon képezheti le a JAVA virtuális gép a JAVA natív szálakat a hoszt operációs rendszer folyamataira/szálaira? ==

==Hogyan oldották meg, hogy az alkalmazások többféle API-n (Win32, POSIX) keresztül is meg tudják hívni a Windows operációs rendszer funkcióit? ==

.
=További várható kérdések=

==Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?==
Abból a szempontból előnyös, hogy az alkalmazási felület így processzorfüggetlenné válik.

==Mi a különbség a logikai és a fizikai memória között?==
A logikai memória a fizikai tár leképezve, ráadásul a leképezés a végrehajtás során változhat is.

==Mi az eltérés a folyamatok illetve a szálak között, és milyen előnnyel jár a szálak alkalmazása?==
A szálak lényegében párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.

==Mikor nevezünk statikusnak, illetve dinamikusnak egy operációs rendszert?==
statikus: azok a rendszerek, amelyeknek működése során - a felépülés és inicializálás kezdeti szakaszától eltekintve - nem jönnek létre és nem szűnnek meg folyamatok.
dinamikus: működés közben bármikor születhetnek illetve megszűnhetnek folyamatok.

==Mi a különbség a hierarchikus és a globális erőforrásgazdálkodás között?==
hierarchikus: a gyermek folyamatok csak a szülő erőforrásaiból részesülhetnek, és nem létezhetnek önállóan, csak amíg a szülőjük is létezik.
globális: a rendszer valamennyi folyamata létrejötte után egyenrangú, önálló szereplő, és versenyezhet a teljes erőforráskészletből való részesedésért.

==Hasonlítsa össze a közös memórián illetve az üzenetváltáson alapuló folyamatok közti együttműködést!==
Közös memórián keresztül történő adatcsere esetén az együttműködő folyamatok mindegyike saját címtartományában lát egy közös memóriát. A közös memória elérését valamilyen adatátviteli rendszer teszi lehetővé.
Üzenetváltásos adatcsere esetén a folyamatoknak nincs közös memóriája. Az adatátviteli rendszer most a logikai processzorokat kapcsolja össze. Rajta keresztül a folyamatok üzeneteket tudnak küldeni, illetve fogadni. Az üzenetküldésre a folyamatok logikai processzorainak utasításkészletében megfelelő utasítások állnak rendelkezésre. Ezek a Küld (Send), és a Fogad (Receive) műveletek.

==Az operációs rendszer milyen általános eljárásokat használhat a holtpont kezelésére?==
* strucc algoritmus (nem vesz róla tudomást)
* holtpont feloldása - melyik holtpontban érintett folyamatot számoljuk fel?
* menthető állapotú erőforrások elvétele,
* minél kevesebb folyamat felszámolása,
* folyamatok prioritása,
* már elvégzett munka,
* folyamatok visszaállíthatóságának biztosítása
* holtpont megelőzése

==Mi az az éhezés?==
A folyamatnak, megvan mindene ami a futásához kellene (ezért nem holtpont), de az erőforrásokat amiket használni akar más folyamatok kapják meg (ezért nem tud futni).

==Mi a különbség a statikus, és a dinamikus védelmi tartományok között?==
Statikus védelmi tartományok esetén az egy folyamathoz tartozó védelmi tartomány a folyamat végrehajtása során nem változik, míg dinamikus védelmi tartományok esetén igen.

==Mit takar a külső biztonság fogalma?==
Annak mértéke, hogy mennyire lehetünk biztosak a számítógépes rendszer, illetve a rendszerben tárolt adatok sérthetetlenségében.

==Mi a belső biztonság?==
Belső biztonság = védelem. Védelemnek nevezzük az eljárásoknak és módszereknek azon rendszerét, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak programok, folyamatok illetve felhasználók által történő elérésének szabályozására.

==Mit nevezünk Bélády-anomáliának?==
FIFO algoritmusnál egyes esetekben, ha a munkahalmaz méretét növeljük, a várakozásokkal ellentétben a laphibák száma is nő.

==Mi a Kernel (windows) ?==
A rendszer állandóan memóriában lévő védett módban futó része. Az NT egyetlen HW függő része, szerepe a HW elfedése a felette található eszközök elől, ezáltal a felette lévő részek már teljesen HW függetlenek. Megvalósítja a szálütemezést, multiprocesszor ütemezést és a TRAP kezelést.

==Executive (windows)==
Ez a réteg tartalmazza az NTDLL.DLL által definiált függvények hívásainak megvalósítását, valamint a rendszer külső objektumai közti kommunikáció. Legfontosabb szolgáltató funkciója a lokális eljárás hívás - LPC (Local Procedure Call) megvalósítása.

==Sorolja fel az NT hardware-függő rétegeit!==
HAL (Hardware Abstraction Level)
Kernel

==Nevezzen meg egy kilens-szerver-modell alapján működő komponenst az NT-ben!==

-- Main.holdfeny - 2011.06.04.

[[Category:Infoalap]]

OpRe vizsga beugrók

2015-05-26T11:53:55Z

Mérő László: Kép wiki-oldról /* Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)? */

{{GlobalTemplate|Infoalap|OpReVizsgaBeugrok}}

==Mit jelent a "graceful degradation" fogalma?==
Fokozatos leromlás/összeomlás:
ha a rendszer terhelése eléri az ú.n. könyökkapacitást, akkor utána viselkedése megváltozik, a tovább növekvő terhelésre már egyre rosszabb működéssel reagál (overhead). Elvárható, hogy ezt fokozatosan tegye (ne omoljon össze hirtelen)

==Mikor nevezünk egy ütemezőt preemptívnek?==
A futó feladattól az OS elveheti a CPU-t.

==Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)?==
* Pi és Pj két darabja egy programnak.
* Pi összes bemeneti változója Ii, és az összes kimeneti változója Oi, ugyanez Pj-re Ij és Oj.
* Két program párhuzamosan végrehajtandó (vagyis független), ha: [[File:opre_beugro_keplet1.png]]

==Definiálja a holtpont (deadlock) fogalmát!==
Egy rendszer feladatainak egy H részhalmaza holtponton van, ha a H halmazba tartozó valamennyi feladat olyan eseményre vár, amelyet csak egy másik, H halmazbeli feladat tudna előállítani.

==Mit jelent, és miért van szükség arra, hogy virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen "fagyasztani" (page locking)?==
Azt jelenti, hogy bizonyos lapokat a memóriába tartunk, mert I/O műveletek
hivatkozhatnak rá és ilyenkor a memóriába kell lenniük, mert az I/O műveletek fizikai
mem. címeket használnak.

==A uC/OS II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért?==
1, mert így gyorsan eldönthető hogy melyik a legmagasabb futásra kész taszk

==Mit jelent a Windowsban az egy folyamathoz tartozó munkakészlet fogalma?==
A folyamat azon lapjainak halmaza, amelyekre egy időintervallumban (munkahalmaz-ablak) a folyamat hivatkozik.
(WSS - Working-Set)

==A Windows OS grafikus komponensének mik az előnyei, hátrányai?==
A grafikus komponens kernel módban fut. Emiatt a hibái az egész rendszert magával ránthatják, viszont gyorsabb, mert kevesebb kontextusváltás kell a rajzoláshoz.

==Mi a fő oka, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerültek? Elméleti megfontolások alapján hol lenne a helyük?==
* Kevesebb folyamat és módváltás legyen .
* Elméletileg felhasználói szinten kéne lennie.

==Windowsban mért került le az ablakkezelő kernel módba? ==
Hogy kevesebb folyamat és módváltás legyen, mivel a Windows szerves része az ablakkezelés, ezért rengeteg user-kernel mód váltás lenne ha a csrss.exe-en keresztűl használnánk.

==32 bites Windows szerver operációs rendszerek képesek-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Indokolja válaszát!==
Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével. (csak szervernél, ha a kérdésben kliens szerepel, nem igaz a válasz)

==Milyen részekből áll az RPC technológia?==
* RPC nyelv: a hívható eljárások és típusaik (interfész) leírása
* azonosítók: a leírásban megadott egyedi számok (program, eljárás)
* portmapper: a programazonosítók és a hálózati portok összerendelése
* rpcgen: a leírásból C programkódot generáló program

==Adja meg a System V üzenetsorok főbb jellemzőit (tömör felsorolást kérünk)!==
* diszkrét, tipizált üzenetek
* nincs címzés, üzenetszórás

==Mi a Solaris [[DTrace]] megoldás célja?==
dinamikus hibakereső rendszer

==Adja meg a középtávú ütemezés célját! ==
Swapping, azaz a program a fizikai memória és a háttértár közti mozgatása.

==Írja le a holtpont kialakulásának feltéteteleit! ==
* Kölcsönös kizárás
* Foglalva várakozás
* Nincs erőszakos erőforrás elvétel a rendszerben
* Körkörös várakozás

==Soroljon fel fő UNIX fajtákat! ==
Linux, Solaris, BSD,System V,HP/UX,...

==Mi a UNIX vnode/vfs? ==
Implementáció-független fájlrendszer absztrakció
inode --> vnode
fs --> vfs

==Mi alapján az azonosítja a Windows a usereket, és a csoportokat? ==
SID - Security Identifier

==Mi történik PRAM írás/írás ütközés esetén? ==
Az írás-írás ütközésekor valamelyik művelet hatása érvényesül, a két beírni szándékozott érték valamelyike írja felül a rekesz tartalmát (versenyhelyzet), harmadik érték nem alakulhat ki.

==Mit jelent a kritikus szakasz? ==
A magában szekvenciális feladatok azon kódrészletei, amely során a kölcsönös kizárást egy bizonyos közös erőforrásra biztosítjuk. A kritikus szakasz a kérdéses közös erőforráshoz tartozik. A kritikus szakaszt a hozzá tartozó erőforrásra atomi műveletként (nem megszakítható módon) kell végrehajtanunk.

==Hogyan történnek a címfordítások, ha az OS szegmens, és lapszervezést is használ a memóriánál? ==
CPU --> Segmentation unit --> Paging unit --> Physical memory

==Miért előnyös és miért hátrányos RAID5 használata? ==
* + N azonos diszk esetén az olvasásai és írási adatátviteli sebessége maximum N szeres közelébe nő.
* + 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.
* - 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adat elveszik.
* - Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error).
* - Bonyolultabb, mint a Raid 0/1, ezért hardveresen valósítják meg, ami viszont drága.

==Hogyan vált UNIX rendszer user módból kernel módba? ==
Rendszerhívásokon keresztül.

==Adja meg rövid ütemezés célját! ==
A futásra kész sorból választ egy futó állapotba átmenő feladatot.

==Mi a különbség a Hosted, és a Bare-metal virtualizáció között? ==
A Hosted egy Host(teljes értékű) OS-en futó virtualizáció, míg a Bare-metal esetén a virtualizáció közvetlenül a hardware felett van.

==Adja meg a hosszútávú ütemezés célját! ==
Sokkal több feladatunk van, mint amennyit párhuzamosan eltudunk látni hatékonyan. Az ütemezés ezért percenként, vagy gyakrabban fut, és ismernie kell a feladat által okozott terhelést. Többnyire maximum időzíteni lehet a feladatokat.

==Sorolja fel a terhelés végrehajtó egységek közötti megosztásának megoldásait! (Többprocesszoros rendszerek) ==
* Globális futásra kész sor
* Processzoronkénti futásra kész sor
* Push alapú: OS kernel folyamat mozgatja a sorok között a feladatokat.
* Pull alapú: Az idle állapotban (idle feladatot végrehajtó) CPU próbál a többi sorából feladatot kapni.
* Kettő kombinációja: Összefüggő, párhuzamosan futtatható feladatok optimalizálása

==Mit jelent az újrahívhatóság (reentrancy) fogalma? ==
A közös erőforrás problémájának egyfajta kiterjesztett esete egy függvényen/objektumon belül is felléphet, amennyiben ezt a függvényt (metódust) egyszerre többen is meghívhatják. Előfordulhat ha, ugyanazt a függvényt hívjuk egy taszkból is és egy megszakítás rutinból is, vagy az ütemezés preemptív, és ugyanazt a függvényt hívjuk két taszkból is.

==Mi a különbség a külső és belső tördelődés között? (Memória foglalás) ==
A tördelődött memóriaterületet külső tördelődés esetén az operációs rendszer szabadon hagyja, míg belső tördelődés esetén pedig odaadja egy olyan folyamatnak, aminek nincs igazából rá szüksége.
tördelődött memóriaterület: Olyan területet, amelyet a operációs rendszer nem tud kiosztani egy folyamatnak sem ha csak összefüggő fizikai címtartományokat oszt ki.

==Sorolja fel az indexelt tárolás (indexed allocation) előnyeit, és hátrányait! (Fájlrendszer leképzés) ==
Szekvenciális és indexelt elérésre is alkalmas.
Sérülékeny (az index blokkok sérülése a fájlt elérhetetlenné teszi).
Az index blokkokat viszont könnyű többszörözni (replikálni).
Sok fejmozgást okoz (seek), a blokkok el vannak szórva a diszken.
Itt is lehet a láncolt listás töredezettség mentesítéshez hasonló algoritmusokat használni a fejmozgás minimalizálására.

==Mi a jogosultság fogalma, mi a kapcsolata az engedélyezési sémák többi alapfogalmával? ==
A jogosultság egy reláció a szereplők és védett objektumok között.

==Mit jelent az, ha egy x86-os processzor hardveres virtualizáció támogatással rendelkezik? ==
Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani.

==Mi az NTDLL.DLL fő funkciója? ==
Összeköti a User és Kernel módot. Az Executive függvényeknek megfelelő függvénycsonkok vannak benne.

==Miért van a Windowsban külön szabad és nullázott (freed, és zeroed) memórialap-lista? ==
Az üres (freed) lapot tilos másik felhasználói programnak adni, ez esetben nullázni (zeroed) kell, nullázás nélkül felhasználhatja pl az OS.

==Soroljon fel legalább 4 UNIX folyamatok közötti alkalmazható kommunikációs megoldást! ==
* Jelzések
* Csővezetékek
* Szemaforok
* Üzenetsorok
* Osztott memória
* Hálózati(socket) kommunikáció

==Sorolja fel milyen tényezők határozzák meg egy UNIX folyamat felhasználói módú prioritását (tradicionális UNIX ütemező esetén)! ==
* Korábbi cpu használat
* Futásra kész folyamatok száma (p_cpu „öregítésével”)
* nice érték (nice és renice parancsok)

==Sorolja fel a fontosabb UNIX fájl attribútumokat! ==
* Típus
* Linkek
* Eszköz, inode, méret…
* Időbélyegek
* Azonosítási és hozzáférés-szabályozási adatok

==Hogyan lehet Test_and_Set utasítással kritikus szakaszba lépést (entry) és kilépés (exit) megvalósítani?==
* Belépésnél csökkentjük a value értékét ezzel jelezve hogy használni akarjuk a kritikus szakaszt
* Kilépésnél növeljük a value értékét

==Mit nevezünk vergődésnek és hogy lehet védekezni ellene?==
A gyakori laphibák által okozott rendszer teljesítmény csökkenést vergődésnek (trashing) nevezzük. védekezés:
Lokális lapcsere stratégia:
* A folyamatok nem tudják egymástól elvenni a fizikai memória kereteket.
* Nem terjedhet át a hatás más feladatokra.
* Csökkenti a problémát, de nem oldja meg.

==Milyen részidőkből áll össze a háttértáron levő lapokhoz való tényleges hozzáférési idő? Kis vagy nagy lapok használata esetén kapunk "jobb" byte hozzáférést?==
* adatátviteli sebesség + fejmozgás sebessége + lemezek forgási sebessége
* nagy lapok esetén ( mert így közvetlenül egymás után helyezkednek el az összetartózó adatok így nem kell a fejnek "ugrálnia" )

==Az éppen futó taszkot megszakítja egy IT. Preemptív OS esetén mindig a megszakított taszk fogja-e visszakapni a futási jogot? Miért?==
Nem, mert akitől elvették a futás jogát az futásra kész állapotba fog kerülni és az ütemező dönti el hogy melyik folyamat fogja megint megkapni a futást.

==Melyik az az alrendszere a Windowsnak, ami nélkül nem tud futni?==
csrss.exe – Client/Server Run-Time Subsystems

==UNIX alatt milyen rendszerhívásokra van szükség, ha a user elindít egy programot (folyamat létrehozása és programkód betöltése)?==
fork(), exec()

==Holtpont megelőzése (prevention) esetén milyen módszerrel lehet a foglalva várakozás előfordulását kizárni?==
* Az erőforrást birtokló feladat kér újabb erőforrást.
* Minden szükséges erőforrást egyben kell lefoglalni, egyetlen rendszerhívással.
* Alkalmazástól függ a használhatósága.
* Erőforrás‐kihasználás romlik.

==Sorolja fel a RAID technika leglényegesebb elemeit!==
* Használjunk több merevlemezt egyszerre.
* Több redundáns alkalmazása növeli a megbízhatóságot.
* Több párhuzamos használata növeli a sebességet.
* Hozzunk létre egy virtuális diszket a fizikai diszkekből.

==Mi a UNIX inode?==
minden file-hoz tartozik egy inode állomány amiben a file minden tulajdonsága megtalálható (azonosító,leíró)

==Milyen rendszereket nevezünk "szorosan csatolt" rendszereknek?==
Ahol több CPU közös óra és közös memória segítségével működik együtt. Általában egyetlen operációs rendszer van, de az bonyolult.

==Milyen szinkronizációs kényszereket jelent, ha egy lazán csatolt rendszer kommunikációja során véges kapacitású csatornát alkalmazunk?==
Gondolom az a lényeg itt, hogy ha a küldő folyamat, túl gyorsan küldözget, akkor a csatorna megtelik, úgyhogy túlcsordulás lesz, ami miatt a küldőnek várnia kell mielőtt újra küld.

==Mire szolgál a Translation Lookaside Buffer és mi a szerepe a fizikai cím kiszámításánál (virtuális címképzés)?==
A virtuális címet fizikai címre a laptábla segítségével lehet fordítani; de ez lassú, plusz egy memória-hozzáférést jelent. Ezért a lapkezdőcímek egy részét egy asszociatív cache-ben eltárolják, ez a TLB. Címfordításkor párhuzamosan indul a keresés a laptáblában és a TLB-ben, ha az egyikben megtalálta, akkor kész.

==Melyek a Windows hardverfüggő részei?==
A kernel egyes részei, és a HAL.

==Mit jelentenek a számok és szavak a következő verzióleírásban: "Microsoft (R) Windows (R) 5.01.2006 Service Pack 2 Uniprocessor Free"?==
(MZ) 5.01.2006 a verziószám, major.minor.build formában, 5.1 a Windows XP verziója, 2006 az SP2-es verzió build száma. Uniprocessor = egy processzoros kernel verzió, Free = debug szimbólumok nélküli verzió.

==Hasonlítsa össze az általános célú (asztali), és a beágyazott operációs rendszereket az indulás szempontjából!==
A beágyazottnál először indul az alkalmazás, és az indítja az operációs rendszert, az asztalinál az operációs rendszer indítja az alkalmazásokat.
Beágyazott rendszerek 2008-as diasor, 43. dia

==Mi az a körülfordulási idő?==
TAT (Turnaround Time) -> Egy feladatra vonatkozóan a rendszerbe helyezéstől a teljesítésig eltelt idő.

==Mi a virtuális gép lényege? ==
Az op.rendszer egy olyan réteget képez a hardver fölött, mely elrejti annak körülményességét és bonyolultságát a programozó elől, és kibővíti a hardver szolgáltatását. A felhasználó így egy sokkal kellemesebb virtuális gépet (virtual machine, extended machine) használhat.
Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói, és a programozói felületen.

==Mit jelent az inkrementális mentés? ==
Csak a változtatásokat mentjük az előző mentéshez képest -> kisebb helyet foglal, hamarabb végez a mentés.

==Sorolja fel a UNIX operációs rendszer főbb belső szerkezeti elemeit! ==
* betöltő
* virtuális memória-kezelő
* állományrendszer
* blokkos berendezésmeghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: lemezegység, szalagos meghajtó)
* karakteres berendezésmeghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: hálózat, nyomtató)

==Mi határozza meg a UNIX folyamatok kernel módú prioritását a tradicionális UNIX ütemezésben? ==
A kernel módban futó folyamat prioritása statikus, nem függ attól, hogy a folyamat mennyit használta a CPU-t, vagyis mennyi ideig futott. A prioritás attól függ, hogy a folyamat milyen ok miatt hajtott végre sleep rendszerhívást, vagyis, hogy milyen eseményre várakozik. Emiatt a kernel prioritást szokták alvási prioritásnak is nevezni.

==Elosztott rendszerekben milyen konzisztencia kérdésekkel kell foglalkozni? ==
* frissítés konzisztencia
* másolat konzisztencia
* cache konzisztencia
* hiba konzisztencia
* óra konzisztencia
* felhasználói interfész konzisztencia

==Mi az rpcgen program feladta? ==
Az RPC nyelv alkalmas a szerver interfészének formális leírására. A formális leírásból az rpcgen program képes a szerver és a kliens programok megfelelő részeit, valamint a szükséges XDR konverziós függvényeket elkészíteni C nyelven. Az így kapott C forráskódú modulokat a kliens és szerver alkalmazással kibővítve kapjuk a teljes kommunikáló rendszert.

==Soroljon fel UNIX szabványokat!==
* POSIX.1 (teljes nevén: POSIX1003.1): C nyelvű szabványos rendszerhívás-interfész
* System V Interface Definition
* X/Open Portability Guide
* Könyv 281. oldal

==UNIX alvási prioritásának ütemezését mi végzi?==
Az alvási prioritást is az ütemező határozza meg, az alapján, hogy mire várakozik a folyamat, vagyis miért hajtott végre sleep() rendszerhívást. Kernel módban az ütemező nem veheti el a futási jogot, ezért amíg nem hajt végre sleep() hívást, addig nincs is szükség a prioritásának meghatározására.

==Hogyan működik a test_and_set?==
Visszaadja egy bit értékét, és ha 0 volt, 1-re állítja. Mindezt oszthatatlanul, vagyis ha 0 volt ott, és többen egyszerre hívtak rá test-and-set-et, akkor az egyiké teljesen lefut, 1-be állítja és nullát ad vissza, mielőtt a többi elkezdene futni (így ők mind 1-et fognak visszaadni)

==Mely utasításokkal és miért történik a memóriafoglalás két lépésben Windows alatt? ==
A két lépés: Reserve és Commit. Az első csak címtartományt foglal, amögött nem lesz ténylegesen használható memóriaterület; a másik a már lefoglalt címtartományhoz rendel fizikai memóriát.

==Szál Fogalma :==
A szálak egy folyamaton belül párhuzamosan futó programrészek. Minden szálnak saját logikai processzora van, a folyamatokhoz hasonlóan versenyezhetnek a processzorért. A szálak logikai memóriája ezzel szemben közös, tehát az egy folyamaton belüli összes szálnak egyetlen logikai memóriája van

==32 bites x86-os (windows) esetén mekkora a felhasználói és a rendszer mód címtartomány mérete? ==
Alapból 2GB felhasználói módú és 2GB kernel címterület van, ezt a /3GB kapcsolóval 3GB felhasználói és 1GB kernelre lehet módosítani.

==Mi a HAL (Windows)?==
"HAL" - Hardware Abstraction Layer
Az aktuális HW-hez (minden processzorhoz saját HAL) virtuális gépet valósít meg. lényegében processzor független szolgáltatások nyújtása - azonban ez architektúra függő.

==Mi a referenced/used bit szerepe? (Virtuális memóriakezelés)==
Bizonyos algoritmusok igénylik a lapra történő hivatkozások figyelését is, ami ugyancsak hardver támogatással hatékony. A laptáblában erre a célra is fenntarthatunk egy bitet. Ezt a hivatkozott bitet (referenced bit, used bit, R bit) a címképző hardver állítja be minden esetben, amikor az adott lapon belüli címre történik hivatkozás. A bitet az operációs rendszer törli adott időnként, vagy eseményhez (például laphiba) kötötten.

==Mi a zombi állapot szerepe egy UNIX rendszerben?==
A folyamat már felszabadította a foglalt memóriát, lezárta az állományokat, minden erőforrását visszaadta a rendszernek, csak a proc struktúráját tartja fogva, amiben visszatérési és statisztikai információt tárol a szülő számára. A folyamat szülő wait hívása után szűnik meg.

==UNIX OS esetén mi történik folyamat kontextus esetén kernel módban?==
 /pub/Infoalap/OpRe/m.png

==Adja meg a kemény valós idejű (hard real-time) rendszer definícióját! ==
A valószínűség = 1. Ha nem válaszol időben, a válasz rossz. A határidők nem
teljesítésének katasztrofális következményei vannak. A rendszer NEM késhet!

==Mi a monitor alkalmazásának lényege?==
A lockolás nem szétszórva történik a programban, hanem egyetlen, a közös
erőforráshoz szorosan tartozó programrészletben.

==Mi a szerepe a quantumnak a Windows ütemezőjében? ==
A szálak adott ideig futnak (quantum)
Quantum hossza: Időegység, amíg egy szál fut
Óra megszakításban mérik (clock interval, clock tick) 1 clock tick = ~ 10-15 ms (HALtól függ)

==Engedélyezési rendszerekben mit tartalmaz egy művelet kontextusa?==
A műveletek kontextusa tartalmazza a szereplő azonosítóját, a célobjektumot, és az
elvégzendő művelet fajtáját.

==Soroljon fel UNIX VFS-alapú fájlrendszereket !==
xfs, zfs, brtfs, nfs

==Milyen módokon képezheti le a JAVA virtuális gép a JAVA natív szálakat a hoszt operációs rendszer folyamataira/szálaira? ==

==Hogyan oldották meg, hogy az alkalmazások többféle API-n (Win32, POSIX) keresztül is meg tudják hívni a Windows operációs rendszer funkcióit? ==

.
=További várható kérdések=

==Milyen előnnyel jár a rendszerhívások valamilyen magas szintű programnyelvvel történő megadása?==
Abból a szempontból előnyös, hogy az alkalmazási felület így processzorfüggetlenné válik.

==Mi a különbség a logikai és a fizikai memória között?==
A logikai memória a fizikai tár leképezve, ráadásul a leképezés a végrehajtás során változhat is.

==Mi az eltérés a folyamatok illetve a szálak között, és milyen előnnyel jár a szálak alkalmazása?==
A szálak lényegében párhuzamos végrehajtású, közös memóriát használó programrészek a folyamaton belül (egy program végrehajtása több szálon futhat). A szálaknak saját logikai processzoruk van, azonban memóriáik nincsenek elkülönítve, közös logikai memóriát használnak, azaz a kódon és a változókon osztoznak. Emiatt az operációs rendszer lényegesen gyorsabban tud végrehajtani egy átkapcsolást a szálak között, mint a folyamatok között.

==Mikor nevezünk statikusnak, illetve dinamikusnak egy operációs rendszert?==
statikus: azok a rendszerek, amelyeknek működése során - a felépülés és inicializálás kezdeti szakaszától eltekintve - nem jönnek létre és nem szűnnek meg folyamatok.
dinamikus: működés közben bármikor születhetnek illetve megszűnhetnek folyamatok.

==Mi a különbség a hierarchikus és a globális erőforrásgazdálkodás között?==
hierarchikus: a gyermek folyamatok csak a szülő erőforrásaiból részesülhetnek, és nem létezhetnek önállóan, csak amíg a szülőjük is létezik.
globális: a rendszer valamennyi folyamata létrejötte után egyenrangú, önálló szereplő, és versenyezhet a teljes erőforráskészletből való részesedésért.

==Hasonlítsa össze a közös memórián illetve az üzenetváltáson alapuló folyamatok közti együttműködést!==
Közös memórián keresztül történő adatcsere esetén az együttműködő folyamatok mindegyike saját címtartományában lát egy közös memóriát. A közös memória elérését valamilyen adatátviteli rendszer teszi lehetővé.
Üzenetváltásos adatcsere esetén a folyamatoknak nincs közös memóriája. Az adatátviteli rendszer most a logikai processzorokat kapcsolja össze. Rajta keresztül a folyamatok üzeneteket tudnak küldeni, illetve fogadni. Az üzenetküldésre a folyamatok logikai processzorainak utasításkészletében megfelelő utasítások állnak rendelkezésre. Ezek a Küld (Send), és a Fogad (Receive) műveletek.

==Az operációs rendszer milyen általános eljárásokat használhat a holtpont kezelésére?==
* strucc algoritmus (nem vesz róla tudomást)
* holtpont feloldása - melyik holtpontban érintett folyamatot számoljuk fel?
* menthető állapotú erőforrások elvétele,
* minél kevesebb folyamat felszámolása,
* folyamatok prioritása,
* már elvégzett munka,
* folyamatok visszaállíthatóságának biztosítása
* holtpont megelőzése

==Mi az az éhezés?==
A folyamatnak, megvan mindene ami a futásához kellene (ezért nem holtpont), de az erőforrásokat amiket használni akar más folyamatok kapják meg (ezért nem tud futni).

==Mi a különbség a statikus, és a dinamikus védelmi tartományok között?==
Statikus védelmi tartományok esetén az egy folyamathoz tartozó védelmi tartomány a folyamat végrehajtása során nem változik, míg dinamikus védelmi tartományok esetén igen.

==Mit takar a külső biztonság fogalma?==
Annak mértéke, hogy mennyire lehetünk biztosak a számítógépes rendszer, illetve a rendszerben tárolt adatok sérthetetlenségében.

==Mi a belső biztonság?==
Belső biztonság = védelem. Védelemnek nevezzük az eljárásoknak és módszereknek azon rendszerét, amely lehetőséget teremt a számítógép erőforrásainak programok, folyamatok illetve felhasználók által történő elérésének szabályozására.

==Mit nevezünk Bélády-anomáliának?==
FIFO algoritmusnál egyes esetekben, ha a munkahalmaz méretét növeljük, a várakozásokkal ellentétben a laphibák száma is nő.

==Mi a Kernel (windows) ?==
A rendszer állandóan memóriában lévő védett módban futó része. Az NT egyetlen HW függő része, szerepe a HW elfedése a felette található eszközök elől, ezáltal a felette lévő részek már teljesen HW függetlenek. Megvalósítja a szálütemezést, multiprocesszor ütemezést és a TRAP kezelést.

==Executive (windows)==
Ez a réteg tartalmazza az NTDLL.DLL által definiált függvények hívásainak megvalósítását, valamint a rendszer külső objektumai közti kommunikáció. Legfontosabb szolgáltató funkciója a lokális eljárás hívás - LPC (Local Procedure Call) megvalósítása.

==Sorolja fel az NT hardware-függő rétegeit!==
HAL (Hardware Abstraction Level)
Kernel

==Nevezzen meg egy kilens-szerver-modell alapján működő komponenst az NT-ben!==

-- Main.holdfeny - 2011.06.04.

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Opre beugro keplet1.png

2015-05-26T11:52:45Z

Mérő László: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

VIKWiki:Az új tanrend

2015-01-26T21:21:36Z

Mérő László: /* Info */

== Történet ==

A Wiki történetében már volt egyszer egy nagy tanrendváltás, amikor is az 5 éves képzésről áttértünk a kétszintű képzésre. Akkoriban nem volt megfelelően kezelve a váltás, így az ötéves képzés tárgyai szabadon keveredtek az új tanrenddel, néha nem lehetett eldönteni mi vonatkoik a régi, mi az új tanrendre.

Ezt elkerülendő, ennél a váltásnál szeretnénk, ha mindenki egységesen kezelné a dolgokat, és a régi tanrend végeztével ne kelljen újra végignézni az összes oldalt, keresve a nem releváns tartalmakat.

== Régi tárgyak kezelése ==

Az új tantervben szeretnénk minden oldal nevét megtartani, mindenféle utalás nélkül. Ez azt jelenti, hogy nem az új tantervi tárgyak kapnának egy <code>_2014</code> végződést, hanem az összes régi megkapná a <code>_(régi)</code> végződést. Ezen kívül, ha van infónk egy tárgy megzűnésének idejéről, akkor a régi oldalon '''''dőlt, vastagon szedett betűvel''''', az oldal legelejére kerüljön fel minden információ.

Például: '''''Aki nem szerzett Analízis 2-ből vizsgajegyet, annak az új Analízis 1-2 tárgyakat kell teljesítenie, illetve kötelező szigorlatot tenni'''''

Amennyiben valaki olyan tárggyal találkozik, ami már nem indul, [[:Sablon:Delete|Delete]] sablonnal jelezze.
<nowiki>{{Delete|indok=Régi tanterv tárgya, már nem indul}}</nowiki>

== Megújult tárgyak ==

Amennyiben egy tárgy régen is létezett, de az új tantervben megváltozik (új tematika, össze lett vonva, stb), új tantárgyi lapot hozzunk rá létre. Az oldal tetején szerepeljen egy [[:Sablon:Egyértelműsítő|egyértelműsítő]] sablon, ami a régi oldalra mutat. Amennyiben két tárgyból lett összevonva, szerepelhet kétszer a sablon.

Csináltam két picit más egyértelműstő sablont, akár ezeket is lehetne használni: [[Sablon:Új_tárgy]], [[Sablon:Régi_tárgy]] --[[Szerkesztő:Laci37|Centi]]

Ha csak a tárgy kreditértéke vagy tárgykódja változott (tehát tematika, számonkérések nem), nem szükséges új oldal létrehozása. Ilyenkor, ha már elindult az új tárgy, az infoboxba kerüljenek bele az új tárgy adatai, és az oldal alján egy új szakaszba írjátok bele, hogy miben különbözött a régi tárgy.

== Új tárgyak ==

Az új tárgyaknak hozzunk létre új oldalt, követve az eddigi elveket [[:VIKWiki:Új_oldal_létrehozása]]

== Kategóriák, láblécek, kezdőlap ==

Az új tantervi hálónak legyen két új kategóriája, tehát ''NE'' a meglévő [[:Kategória:Mérnök informatikus|Mérnök informatikus]] és [[:Kategória:Villamosmérnök|Villamosmérnök]] kategóriákba rakjuk bele, hanem az új [[:Kategória:Mérnök informatikus 2014|Mérnök informatikus 2014]] és [[:Kategória:Villamosmérnök 2014|Villamosmérnök 2014]] kategóriákba. Hasonlóan a szakirányos (specializációs) tárgyaknak is lesz megfelelő kategóriájuk.

Követve ezt a szellemiséget, a láblécek is újak lesznek, amik a megfelelő kategóriát adják hozzá, illetve a megfelelő tantervi hálót mutatják.

A kezdőlapra az új tantervi hálót folyamatosan szeretnénk felvinni. Minden félév megkezdése előtt (de a vizsgaidőszak után) a következő félév tárgyait, azaz ami már mindenképpen az új tanrend szerint működnek kicseréljük teljesen. Ahol már létrehoztuk az tárgyi oldalt, de még nem az van érvényben, zárójelben odaírható az új link.

Például: <nowiki>[[Analízis I (régi)|Analízis 1]] ([[Analízis I|új]])</nowiki>

== Teendők - első félév ==

Szeptemberig meg kéne csinálni az összes változtatást az első féléves tárgyakon.

=== Info ===

*[[A programozás alapjai I.]] Összevonják a szoftlabbal, a régi tárgy kontaktóráját az új fogja adni. Csináltam neki új lapot.
*[[Szoftver labor I.]] Nem lesz az új tantervben, de megtartják a tárgyat, csak meg kell jelölni régiként. Kész.
*[[Analízis I.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot. Kész.
*[[Bevezetés a számításelméletbe I.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot. Kész.
*[[Digitális technika I.]] [[Digitális technika II.]] [[Digitális technika]] A két előbbit összevonják az utóbbiba, új lap és egyértelműstő sablonok. Megcsináltam, felkéne tölteni az új lapot tartalommal.
*[[Fizika 1i]] Csak át kell rakni első félévre. Kész.
*[[Mérnök leszek]]

=== Villany ===

== Teendők - második félév ==

=== Info ===
*[[A programozás alapjai II.]] Összevonják a szoftlabbal, a régi tárgy kontaktóráját az új fogja adni. Kész az új oldal.
*[[Szoftver labor II.]] Nem lesz az új tantervben, de megtartják a tárgyat, csak meg kell jelölni régiként. Kész.
*[[Analízis II.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot. Kész.
*[[Analízis szigorlat informatikusoknak]]
*[[Bevezetés a számításelméletbe II.]] Tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot, illetve valamennyiben a tematika is módosul.
*[[Fizika 2i]] Át kell rakni második félévre, tárgykódváltozás.
*[[Rendszermodellezés]] Át kell tenni második félévre, kreditszám és tárgykódváltozás.
*[[Számítógép architektúrák]] Át kell tenni második félévre, tárgykódváltozás.
*[[Digitális technika II.]] Az új tantervben nem szerepel.
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] Átkerül a negyedik félévre.

=== Villany ===

Analízis II.

2015-01-26T21:17:49Z

Mérő László: info box frissítés az új tanrendhez

{{Tantárgy
|nev=Analízis 2 informatikusoknak
|targykod=TE90AX22 (régi: TE90AX05)
|szak=info
|kredit=6 (régi: 7)
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék= TTK Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|hf= nincs
|vizsga=írásbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/
|levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}

A tárgy témája '''differenciálegyenletek, sorok, többváltozós függvények, komplex függvénytan'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**'''Két ZH''' sikeres (egyenként min. 30%, ill. összesen min. 40%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.
*'''Elővizsga''': nincs.
*''[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/al%C3%A1%C3%ADr%C3%A1s%20felt%C3%A9telei.pdf Bővebben...]''

===A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.
*Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZHx) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon:
**<math>A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V</math>
*A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
|-
! A !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 64 || 3
|-
|65 - 79 || 4
|-
|80 - 100 || 5
|}

*Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]

==Tematika==

#Differenciálegyenletek:
#*szétválasztható változójú,
#*lineáris elsőrendű,
#*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek
#Sorok:
#*Numerikus sorok konvergencia kritériumai
#*Hatványsorok
#*Taylor sor
#Többváltozós függvények:
#*Határérték, folytonosság
#*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály
#*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok
#*Szélsőérték
#*Kettős és hármasintegrál kiszámítása.
#*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix
#Komplex függvénytan:
#*Komplex függvények folytonossága, regularitása
#*Cauchy-Riemann parciális differenciálegyenletek
#*Komplex változós elemi függvények értékeinek kiszámítása
#*Komplex vonalintegrál
#*Cauchy-Goursat integráltétel és következményei
#*Reguláris komplex függvény és deriváltjainak integrál-előállításai (Cauchy integrál-formulák)

== Segédanyagok ==

===Hivatalos egyetemi jegyzetek===

*[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]
*[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']]
*[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]

===Egyéb jegyzetek===

*[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]
*[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]

===Összefoglalók===

*[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]
*[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]
*[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]
*[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]
*[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]
*[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]

=== Sablonok ===

*[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]

==Számonkérések==

=== 1. zárthelyi ===

*2014/2015
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]

*2013/2014
**őszi félév
***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)
***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]
**tavaszi félév
***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]

*2012/2013
**őszi félév
***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]
**tavaszi félév
***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]

*2011/2012
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2010/2011
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2009/2010
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]
***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

{{Rejtett
|mutatott=Korábbiak
|szöveg=
*2008/2009
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2007/2008
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]

*2006/2007
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2005/2006
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]

*2004/2005
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]
***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]

*2003/2004
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]

*2002/2003
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]

*2001/2012
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]

*2000/2001
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]

*1997/1998
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]
***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]

*1996/1997
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]
}}

=== 2. zárthelyi ===

*2014/2015
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]
*2013/2014
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]
***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]
**tavaszi félév
***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)
***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]

*2012/2013
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]

*2011/2012
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2010/2011
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2009/2010
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2008/2009
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

{{Rejtett
|mutatott=Korábbiak
|szöveg=
*2007/2008
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]

*2006/2007
**őszi félév
***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]
***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]

*2005/2006
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]

*2004/2005
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]

*2003/2004
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]
***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]

*2002/2003
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]

*2001/2002
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]
***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]

*2000/2001
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]
***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]

*1997/1998
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]
}}

=== Vizsga ===

*2014/2015
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]
*2013/2014
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]

*2012/2013
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]
***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]]
***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]

*2011/2012
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]

*2010/2011
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]

*2009/2010
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]

{{Rejtett
|mutatott=Korábbiak
|szöveg=
*2008/2009
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]

*2007/2008
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]

*2006/2007
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]
***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]
***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]
***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]

*2005/2006
**őszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]

*2004/2005
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]

*2003/2004
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]

*2002/2003
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]

*2001/2002
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]
***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]

*2000/2001
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]

*1999/2000
**tavaszi félév
***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]
***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]
}}

==Idegennyelvű kurzusok==



=== Angol ''(Course in English)'' ===

[[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]

=== Német ===

''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''

== Tippek ==

*A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.
*A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)
*Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].

== Verseny ==

*[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]

== Kapcsolódó tárgyak ==
*Előkövetelmény
**[[Analízis I.]]
*Közvetlenül ráépül
**[[Jelek és rendszerek]]
*Érdeklődőknek
**[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.
**A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.
**[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.
*Hasonló tematikájú villanyos tárgyak
**[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]

== Ajánlott oldalak ==
*'''Előadók oldalai:'''
**'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''
**'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''
**'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''
**''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''
**''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''
*Jegyzetek, segédanyagok:
**[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]
**[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']
**[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]
**[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]
**[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]
*Segédprogramok:
**'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''
**[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]
*Konzultációs oldalak:
**'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''
**[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]

== Kedvcsináló ==

{{Idézet|idézet="Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat."|forrás=Kónya Ilona}}

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

VIKWiki:Az új tanrend

2015-01-26T17:26:16Z

Mérő László: /* Info */

== Történet ==

A Wiki történetében már volt egyszer egy nagy tanrendváltás, amikor is az 5 éves képzésről áttértünk a kétszintű képzésre. Akkoriban nem volt megfelelően kezelve a váltás, így az ötéves képzés tárgyai szabadon keveredtek az új tanrenddel, néha nem lehetett eldönteni mi vonatkoik a régi, mi az új tanrendre.

Ezt elkerülendő, ennél a váltásnál szeretnénk, ha mindenki egységesen kezelné a dolgokat, és a régi tanrend végeztével ne kelljen újra végignézni az összes oldalt, keresve a nem releváns tartalmakat.

== Régi tárgyak kezelése ==

Az új tantervben szeretnénk minden oldal nevét megtartani, mindenféle utalás nélkül. Ez azt jelenti, hogy nem az új tantervi tárgyak kapnának egy <code>_2014</code> végződést, hanem az összes régi megkapná a <code>_(régi)</code> végződést. Ezen kívül, ha van infónk egy tárgy megzűnésének idejéről, akkor a régi oldalon '''''dőlt, vastagon szedett betűvel''''', az oldal legelejére kerüljön fel minden információ.

Például: '''''Aki nem szerzett Analízis 2-ből vizsgajegyet, annak az új Analízis 1-2 tárgyakat kell teljesítenie, illetve kötelező szigorlatot tenni'''''

Amennyiben valaki olyan tárggyal találkozik, ami már nem indul, [[:Sablon:Delete|Delete]] sablonnal jelezze.
<nowiki>{{Delete|indok=Régi tanterv tárgya, már nem indul}}</nowiki>

== Megújult tárgyak ==

Amennyiben egy tárgy régen is létezett, de az új tantervben megváltozik (új tematika, össze lett vonva, stb), új tantárgyi lapot hozzunk rá létre. Az oldal tetején szerepeljen egy [[:Sablon:Egyértelműsítő|egyértelműsítő]] sablon, ami a régi oldalra mutat. Amennyiben két tárgyból lett összevonva, szerepelhet kétszer a sablon.

Csináltam két picit más egyértelműstő sablont, akár ezeket is lehetne használni: [[Sablon:Új_tárgy]], [[Sablon:Régi_tárgy]] --[[Szerkesztő:Laci37|Centi]]

Ha csak a tárgy kreditértéke vagy tárgykódja változott (tehát tematika, számonkérések nem), nem szükséges új oldal létrehozása. Ilyenkor, ha már elindult az új tárgy, az infoboxba kerüljenek bele az új tárgy adatai, és az oldal alján egy új szakaszba írjátok bele, hogy miben különbözött a régi tárgy.

== Új tárgyak ==

Az új tárgyaknak hozzunk létre új oldalt, követve az eddigi elveket [[:VIKWiki:Új_oldal_létrehozása]]

== Kategóriák, láblécek, kezdőlap ==

Az új tantervi hálónak legyen két új kategóriája, tehát ''NE'' a meglévő [[:Kategória:Mérnök informatikus|Mérnök informatikus]] és [[:Kategória:Villamosmérnök|Villamosmérnök]] kategóriákba rakjuk bele, hanem az új [[:Kategória:Mérnök informatikus 2014|Mérnök informatikus 2014]] és [[:Kategória:Villamosmérnök 2014|Villamosmérnök 2014]] kategóriákba. Hasonlóan a szakirányos (specializációs) tárgyaknak is lesz megfelelő kategóriájuk.

Követve ezt a szellemiséget, a láblécek is újak lesznek, amik a megfelelő kategóriát adják hozzá, illetve a megfelelő tantervi hálót mutatják.

A kezdőlapra az új tantervi hálót folyamatosan szeretnénk felvinni. Minden félév megkezdése előtt (de a vizsgaidőszak után) a következő félév tárgyait, azaz ami már mindenképpen az új tanrend szerint működnek kicseréljük teljesen. Ahol már létrehoztuk az tárgyi oldalt, de még nem az van érvényben, zárójelben odaírható az új link.

Például: <nowiki>[[Analízis I (régi)|Analízis 1]] ([[Analízis I|új]])</nowiki>

== Teendők - első félév ==

Szeptemberig meg kéne csinálni az összes változtatást az első féléves tárgyakon.

=== Info ===

*[[A programozás alapjai I.]] Összevonják a szoftlabbal, a régi tárgy kontaktóráját az új fogja adni. Csináltam neki új lapot.
*[[Szoftver labor I.]] Nem lesz az új tantervben, de megtartják a tárgyat, csak meg kell jelölni régiként. Kész.
*[[Analízis I.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot. Kész.
*[[Bevezetés a számításelméletbe I.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot. Kész.
*[[Digitális technika I.]] [[Digitális technika II.]] [[Digitális technika]] A két előbbit összevonják az utóbbiba, új lap és egyértelműstő sablonok. Megcsináltam, felkéne tölteni az új lapot tartalommal.
*[[Fizika 1i]] Csak át kell rakni első félévre. Kész.
*[[Mérnök leszek]]

=== Villany ===

== Teendők - második félév ==

=== Info ===
*[[A programozás alapjai II.]] Összevonják a szoftlabbal, a régi tárgy kontaktóráját az új fogja adni. Kész az új oldal.
*[[Szoftver labor II.]] Nem lesz az új tantervben, de megtartják a tárgyat, csak meg kell jelölni régiként. Kész.
*[[Analízis II.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot.
*[[Analízis szigorlat informatikusoknak]]
*[[Bevezetés a számításelméletbe II.]] Tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot, illetve valamennyiben a tematika is módosul.
*[[Fizika 2i]] Át kell rakni második félévre, tárgykódváltozás.
*[[Rendszermodellezés]] Át kell tenni második félévre, kreditszám és tárgykódváltozás.
*[[Számítógép architektúrák]] Át kell tenni második félévre, tárgykódváltozás.
*[[Digitális technika II.]] Az új tantervben nem szerepel.
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] Átkerül a negyedik félévre.

=== Villany ===

A programozás alapjai II.

2015-01-26T17:25:26Z

Mérő László: Átmásoltam a régi lapot, követelményeket és infoboxot frissítettem.

{{Új tárgy|A programozás alapjai II. (régi)}}
{{Tantárgy
|nev=A programozás alapjai 2.
|targykod=VIIIAA00
|szak=info
|kredit=7
|felev=2
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=5 db
|vizsga=nincs
|nagyzh=2 db
|hf=1 nagyházi + szorgalmi
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA00
|targyhonlap=http://infocpp.iit.bme.hu/
|levlista=prog2{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
Az új tanterv [[A programozás alapjai I.|A programozás alapjai 1.]] tárgyáből kredit megszerzése vagy, a régi tanterv [[A programozás alapjai I. (régi)|A programozás alapjai 1.]] és [[Szoftver labor I.]] tárgyaiból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**A '''laborok''' legalább 70%-án való részvétel. Laboron lehet beugró, amit ha nem teljesítesz nem lesz érvényes a jelenléted.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. 6 pontos kisZH-k esetén ez 7,2 pont.
**A 2 '''nagyZH''' sikeres megírása. Ehhez a két ZH összepontszámának kell elérnie az összesen elérhető pontok 50%-át.
**A '''házi feladat''' sikeres megoldása.
*'''Pótlási lehetőségek''':
**A kis zárthelyik pótlólagos megírására nincs lehetőség.
**A nagy zárthelyik a pótlási héten pótolhatók, különeljárási díj megfizetése mellett. A pótlási héten írt nagy zárthelyi a félév közben rosszabbul sikerült nagy zárthelyi eredményét helyettesíti.
**A nagy házi feladat pótlólagos beadására csak a szorgalmi időszak végéig (utolsó tanítási napon, 12.00 óráig), különeljárási díj megfizetésével van mód, azon túl a nagy házi feladat nem pótolható. A megoldások apróbb hibáinak javítására – a laborvezető oktatóval egyeztetett időpontban – a pótlási hét végéig (utolsó napon 12:00 óráig), különeljárási díj megfizetésével van mód, azon túl a nagy házi feladat nem javítható. A pótlási héten már csak olyan feladatok és/vagy dokumentációk javíthatók, amelyek hiányosság, vagy működési hiba miatt kerültek elutasításra.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga''': nincs.

===Félévvégi jegy===
A félévközi jegy a nagy zárthelyik átlaga, a három legjobb kis zárthelyi, és a nagy házi feladat pontszáma alapján számítódik ki, ahol a nagy zárthelyik átlaga 50% súllyal, a kis zárthelyik és a nagy házi feladat 25-25%-os súllyal szerepelnek.
A felkészülést egyéni szorgalmi feladatok is segítik, melyek megoldása nem kötelező. A határidőre és sikeresen megoldott szorgalmi feladatokkal extra pontok szerezhetők, amelyeket a félévközi jegy kialakításánál vesznek figyelembe.

== Segédanyagok ==
* [http://www.eet.bme.hu/~czirkos/cpp.php Czirkos Zoltán honlapja]
* [[ProgUnixon]]
* [[Prog2ShellScriptTutorial|ShellScriptTutorial]]
* [[Prog2Vi|A vi szövegszerkesztőről]]
* [http://www.cppreference.com/ C és C++ referencia oldal]
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/cppsummary.pdf 2 oldalas C++ összefoglaló]
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/stlsummary.pdf 2 oldalas STL összefoglaló]
* [http://duramecho.com/ComputerInformation/WhyHowCppConst.html Mire jó a konstans referencia?] Ha végigolvasod megvilágosodsz.
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/c-programozas-1 Czirják Zoltán 2012 tavaszi félévben tartott konzultációinak megoldásai és feladatsorai.] Jól jön a zh-hoz, beugrókhoz.

===Szabadon elérhető C++ fejlesztőeszközök és fordítók===

* [http://www.microsoft.com/visualstudio/en-us/products/2010-editions/visual-cpp-express Visual C++ Express 2010] — Windowsra
* [http://msdn.microsoft.com/mobility/othertech/eVisualc/default.aspx eMbedded Visual C++] — Windows CE-re
* [http://gcc.gnu.org/ GCC] — sok platformra
* [http://www.intel.com/cd/software/products/asmo-na/eng/compilers/clin/219856.htm Intel C++ Compiler] — Linuxra (létezik Windowsra is)
* [http://www.eclipse.org/cdt/ Eclipse CDT plugin] — sok platformra
* [http://www.codeblocks.org/ Code::Blocks] — sok platformra

===Online hozzáférhető könyvek===

* [http://www.ms.sapientia.ro/~manyi/teaching/c++/cpp.pdf C++ leírás magyarul]
** A könyvből remekül át lehet ismételni a tanultakat.
** A programnyelv önálló megtanulására nem alkalmas, mivel előbb használ olyan fogalmakat, melyeket csak később vezet be.
* [http://www.icce.rug.nl/documents/cplusplus/ C++ Annotations]
* [http://www.mindview.net/Books/TICPP/ThinkingInCPP2e.html Thinking in C++]

== KisZH-k, beugrók ==

== Házi ==

== ZH ==
* 2013
** [[Media:Zh130523a_meg.pdf| prog2_zh_20130523a_mo.pdf]]
** [[Media:Zh130513a_meg.pdf| prog2_zh_20130513a_mo.pdf]]
* 2012
** [[Media:prog2_zh_20120517a_mo.pdf| prog2_zh_20120517a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20120510a_mo.pdf| prog2_zh_20120510a_mo.pdf]]
* 2011
** [[Media:prog2_zh_20110512a_mo.pdf| prog2_zh_20110512a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20110519a_mo.pdf| prog2_zh_20110519a_mo.pdf]]
* 2010
** [[Media:prog2_zh_20100513a_mo.pdf| prog2_zh_20100513a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20100515a_mo.pdf| prog2_zh_20100515a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20100520a_mo.pdf| prog2_zh_20100520a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20100525a_mo.pdf| prog2_zh_20100525a_mo.pdf]]
* 2009
** [[Media:prog2_zh_20090515a_mo.pdf| prog2_zh_20090515a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20090521a_p_mo.pdf| prog2_zh_20090521a_p_mo.pdf]]
* 2008
** [[Media:prog2_zh_20080514a_mo.pdf| prog2_zh_20080514a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20080522a_mo.pdf| prog2_zh_20080522a_mo.pdf]]
* 2007
** [[Media:prog2_zh_20070517b_mo.pdf| prog2_zh_20070517b_mo.pdf]]
* 2006
** [[Media:prog2_zh_20060518a_mo.pdf| prog2_zh_20060518a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20060525a_mo.pdf| prog2_zh_20060525a_mo.pdf]]

===Tipikus ZH kérdések===

* Írj egy generikus tároló osztályt mely tudja az alábbiakat:
** konstrukor, destruktor
** másoló konstruktor
** operator =
** getMinMax(bool isMin)
* Írjon tetszőleges generikus rendező algoritmust!
* Írjon algoritmus, amely transzponál egy generikus mátrixot!

== Tippek ==
A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.
Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.

Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[A programozás alapjai - Hogy tanuljunk meg programozni?|Hogy tanuljunk meg programozni?]].

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)

== Gyakvezérek ==
=== Vélemény a gyakorlatvezetőkről ===
* '''Blázovics László''': Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.
* '''Goldschmidt Balázs''': Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.
* '''Simon Balázs''': Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.
* '''Izsó Tamás''': Nagyon jó szakember, de nem gyakorlatot tart, hanem előadást. Diákat vetít és végig magyaráz. Az utolsó pár dián általában vannak feladatok, de azokat sem megoldja, hanem megmutatja a megoldást és csak beszél a kódról. Ráadásul sokszor ezekig a diákig el sem ér, mert kicsúszik az időből. Soha nem sikerül még befejezni az órát időre (sőt, csak szimplán befejezni sem, mert sosem ért a végére). Óra előtt igyál meg legalább egy kávét, különben tuti elalszol. Ettől függetlenül jó szakember, és szívesen segít is, bármilyen problémád, kérdésed van.

== Verseny ==
A félév közben szokott lenni verseny, melynek eredménye nem számít bele az félév végi eredménybe. Részletesebben: [http://infocpp.iit.bme.hu/bmx]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

VIKWiki:Az új tanrend

2015-01-26T17:05:47Z

Mérő László: /* Info */ progress log

== Történet ==

A Wiki történetében már volt egyszer egy nagy tanrendváltás, amikor is az 5 éves képzésről áttértünk a kétszintű képzésre. Akkoriban nem volt megfelelően kezelve a váltás, így az ötéves képzés tárgyai szabadon keveredtek az új tanrenddel, néha nem lehetett eldönteni mi vonatkoik a régi, mi az új tanrendre.

Ezt elkerülendő, ennél a váltásnál szeretnénk, ha mindenki egységesen kezelné a dolgokat, és a régi tanrend végeztével ne kelljen újra végignézni az összes oldalt, keresve a nem releváns tartalmakat.

== Régi tárgyak kezelése ==

Az új tantervben szeretnénk minden oldal nevét megtartani, mindenféle utalás nélkül. Ez azt jelenti, hogy nem az új tantervi tárgyak kapnának egy <code>_2014</code> végződést, hanem az összes régi megkapná a <code>_(régi)</code> végződést. Ezen kívül, ha van infónk egy tárgy megzűnésének idejéről, akkor a régi oldalon '''''dőlt, vastagon szedett betűvel''''', az oldal legelejére kerüljön fel minden információ.

Például: '''''Aki nem szerzett Analízis 2-ből vizsgajegyet, annak az új Analízis 1-2 tárgyakat kell teljesítenie, illetve kötelező szigorlatot tenni'''''

Amennyiben valaki olyan tárggyal találkozik, ami már nem indul, [[:Sablon:Delete|Delete]] sablonnal jelezze.
<nowiki>{{Delete|indok=Régi tanterv tárgya, már nem indul}}</nowiki>

== Megújult tárgyak ==

Amennyiben egy tárgy régen is létezett, de az új tantervben megváltozik (új tematika, össze lett vonva, stb), új tantárgyi lapot hozzunk rá létre. Az oldal tetején szerepeljen egy [[:Sablon:Egyértelműsítő|egyértelműsítő]] sablon, ami a régi oldalra mutat. Amennyiben két tárgyból lett összevonva, szerepelhet kétszer a sablon.

Csináltam két picit más egyértelműstő sablont, akár ezeket is lehetne használni: [[Sablon:Új_tárgy]], [[Sablon:Régi_tárgy]] --[[Szerkesztő:Laci37|Centi]]

Ha csak a tárgy kreditértéke vagy tárgykódja változott (tehát tematika, számonkérések nem), nem szükséges új oldal létrehozása. Ilyenkor, ha már elindult az új tárgy, az infoboxba kerüljenek bele az új tárgy adatai, és az oldal alján egy új szakaszba írjátok bele, hogy miben különbözött a régi tárgy.

== Új tárgyak ==

Az új tárgyaknak hozzunk létre új oldalt, követve az eddigi elveket [[:VIKWiki:Új_oldal_létrehozása]]

== Kategóriák, láblécek, kezdőlap ==

Az új tantervi hálónak legyen két új kategóriája, tehát ''NE'' a meglévő [[:Kategória:Mérnök informatikus|Mérnök informatikus]] és [[:Kategória:Villamosmérnök|Villamosmérnök]] kategóriákba rakjuk bele, hanem az új [[:Kategória:Mérnök informatikus 2014|Mérnök informatikus 2014]] és [[:Kategória:Villamosmérnök 2014|Villamosmérnök 2014]] kategóriákba. Hasonlóan a szakirányos (specializációs) tárgyaknak is lesz megfelelő kategóriájuk.

Követve ezt a szellemiséget, a láblécek is újak lesznek, amik a megfelelő kategóriát adják hozzá, illetve a megfelelő tantervi hálót mutatják.

A kezdőlapra az új tantervi hálót folyamatosan szeretnénk felvinni. Minden félév megkezdése előtt (de a vizsgaidőszak után) a következő félév tárgyait, azaz ami már mindenképpen az új tanrend szerint működnek kicseréljük teljesen. Ahol már létrehoztuk az tárgyi oldalt, de még nem az van érvényben, zárójelben odaírható az új link.

Például: <nowiki>[[Analízis I (régi)|Analízis 1]] ([[Analízis I|új]])</nowiki>

== Teendők - első félév ==

Szeptemberig meg kéne csinálni az összes változtatást az első féléves tárgyakon.

=== Info ===

*[[A programozás alapjai I.]] Összevonják a szoftlabbal, a régi tárgy kontaktóráját az új fogja adni. Csináltam neki új lapot.
*[[Szoftver labor I.]] Nem lesz az új tantervben, de megtartják a tárgyat, csak meg kell jelölni régiként. Kész.
*[[Analízis I.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot. Kész.
*[[Bevezetés a számításelméletbe I.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot. Kész.
*[[Digitális technika I.]] [[Digitális technika II.]] [[Digitális technika]] A két előbbit összevonják az utóbbiba, új lap és egyértelműstő sablonok. Megcsináltam, felkéne tölteni az új lapot tartalommal.
*[[Fizika 1i]] Csak át kell rakni első félévre. Kész.
*[[Mérnök leszek]]

=== Villany ===

== Teendők - második félév ==

=== Info ===
*[[A programozás alapjai II.]] Összevonják a szoftlabbal, a régi tárgy kontaktóráját az új fogja adni. Az átnevezést megcsináltam, az új oldalt (jelengleg átirányítás) fel kéne tölteni tartalommal.
*[[Szoftver labor II.]] Nem lesz az új tantervben, de megtartják a tárgyat, csak meg kell jelölni régiként. Kész.
*[[Analízis II.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot.
*[[Analízis szigorlat informatikusoknak]]
*[[Bevezetés a számításelméletbe II.]] Tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot, illetve valamennyiben a tematika is módosul.
*[[Fizika 2i]] Át kell rakni második félévre, tárgykódváltozás.
*[[Rendszermodellezés]] Át kell tenni második félévre, kreditszám és tárgykódváltozás.
*[[Számítógép architektúrák]] Át kell tenni második félévre, tárgykódváltozás.
*[[Digitális technika II.]] Az új tantervben nem szerepel.
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] Átkerül a negyedik félévre.

=== Villany ===

A programozás alapjai II.

2015-01-26T17:01:24Z

Mérő László:

{{Régi tárgy|Programozás alapjai II.}}
{{Tantárgy
|nev=A programozás alapjai 2.
|targykod=BMEVIIIA114
|szak=info
|kredit=4
|felev=2
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=5 db
|vizsga=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=szorgalmi hftest
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA114
|targyhonlap=http://infocpp.iit.bme.hu/
|levlista=prog2{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[A programozás alapjai I.|A programozás alapjai 1.]] tárgyből kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. 6 pontos kisZH-k esetén ez 7,2 pont.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. 20 pontos nagyZH esetén ez 8 pont.
*'''Pótlási lehetőségek''':
**A kisZH-k külön nem pótolhatóak.
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható.
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor az a pótlási héten (különeljárási díj fejében) megírt pótpótZH eredményével pótolható.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga''': nincs.

===Félévvégi jegy===
*A jegy az összpontszám (P) alapján kerül meghatározásra, amelyet a következő módon számítják ki:
**<math>P= 2*nzh+kzh_3 + sz</math>
**nzh: a nagyZH pontszáma,
**kzh3: a 3 legjobb kisZH összpontszáma
**sz: Az aktív félévközi munkát ösztönözendő a jegyszámítás alapját képező összpontszám legfeljebb 8,7 szorgalmi ponttal növelhető a következők szerint:
***<math>sz= 8,7 * min(1, \frac{kzh_{ossz}}{21}*\frac{hftest}{8})</math>
***kzhossz: Az 5 db kisZH összpontszáma.
***hftest: a félév során szerzett hftest pontok száma.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 23,1|| 1
|-
|23,2 - 31,8|| 2
|-
|31,9 - 40,5|| 3
|-
|40,6 - 49,2|| 4
|-
|49,3 - 58|| 5
|}

== Segédanyagok ==
* [http://www.eet.bme.hu/~czirkos/cpp.php Czirkos Zoltán honlapja]
* [[ProgUnixon]]
* [[Prog2ShellScriptTutorial|ShellScriptTutorial]]
* [[Prog2Vi|A vi szövegszerkesztőről]]
* [http://www.cppreference.com/ C és C++ referencia oldal]
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/cppsummary.pdf 2 oldalas C++ összefoglaló]
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/stlsummary.pdf 2 oldalas STL összefoglaló]
* [http://duramecho.com/ComputerInformation/WhyHowCppConst.html Mire jó a konstans referencia?] Ha végigolvasod megvilágosodsz.
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/c-programozas-1 Czirják Zoltán 2012 tavaszi félévben tartott konzultációinak megoldásai és feladatsorai.] Jól jön a zh-hoz, beugrókhoz.

===Szabadon elérhető C++ fejlesztőeszközök és fordítók===

* [http://www.microsoft.com/visualstudio/en-us/products/2010-editions/visual-cpp-express Visual C++ Express 2010] — Windowsra
* [http://msdn.microsoft.com/mobility/othertech/eVisualc/default.aspx eMbedded Visual C++] — Windows CE-re
* [http://gcc.gnu.org/ GCC] — sok platformra
* [http://www.intel.com/cd/software/products/asmo-na/eng/compilers/clin/219856.htm Intel C++ Compiler] — Linuxra (létezik Windowsra is)
* [http://www.eclipse.org/cdt/ Eclipse CDT plugin] — sok platformra
* [http://www.codeblocks.org/ Code::Blocks] — sok platformra

===Online hozzáférhető könyvek===

* [http://www.ms.sapientia.ro/~manyi/teaching/c++/cpp.pdf C++ leírás magyarul]
** A könyvből remekül át lehet ismételni a tanultakat.
** A programnyelv önálló megtanulására nem alkalmas, mivel előbb használ olyan fogalmakat, melyeket csak később vezet be.
* [http://www.icce.rug.nl/documents/cplusplus/ C++ Annotations]
* [http://www.mindview.net/Books/TICPP/ThinkingInCPP2e.html Thinking in C++]

== KisZH-k, beugrók ==

== Házi ==

== ZH ==
* 2013
** [[Media:Zh130523a_meg.pdf| prog2_zh_20130523a_mo.pdf]]
** [[Media:Zh130513a_meg.pdf| prog2_zh_20130513a_mo.pdf]]
* 2012
** [[Media:prog2_zh_20120517a_mo.pdf| prog2_zh_20120517a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20120510a_mo.pdf| prog2_zh_20120510a_mo.pdf]]
* 2011
** [[Media:prog2_zh_20110512a_mo.pdf| prog2_zh_20110512a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20110519a_mo.pdf| prog2_zh_20110519a_mo.pdf]]
* 2010
** [[Media:prog2_zh_20100513a_mo.pdf| prog2_zh_20100513a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20100515a_mo.pdf| prog2_zh_20100515a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20100520a_mo.pdf| prog2_zh_20100520a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20100525a_mo.pdf| prog2_zh_20100525a_mo.pdf]]
* 2009
** [[Media:prog2_zh_20090515a_mo.pdf| prog2_zh_20090515a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20090521a_p_mo.pdf| prog2_zh_20090521a_p_mo.pdf]]
* 2008
** [[Media:prog2_zh_20080514a_mo.pdf| prog2_zh_20080514a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20080522a_mo.pdf| prog2_zh_20080522a_mo.pdf]]
* 2007
** [[Media:prog2_zh_20070517b_mo.pdf| prog2_zh_20070517b_mo.pdf]]
* 2006
** [[Media:prog2_zh_20060518a_mo.pdf| prog2_zh_20060518a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20060525a_mo.pdf| prog2_zh_20060525a_mo.pdf]]

===Tipikus ZH kérdések===

* Írj egy generikus tároló osztályt mely tudja az alábbiakat:
** konstrukor, destruktor
** másoló konstruktor
** operator =
** getMinMax(bool isMin)
* Írjon tetszőleges generikus rendező algoritmust!
* Írjon algoritmus, amely transzponál egy generikus mátrixot!

== Tippek ==
A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.
Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.

Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[A programozás alapjai - Hogy tanuljunk meg programozni?|Hogy tanuljunk meg programozni?]].

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)

== Gyakvezérek ==
=== Vélemény a gyakorlatvezetőkről ===
* '''Blázovics László''': Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.
* '''Goldschmidt Balázs''': Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.
* '''Simon Balázs''': Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.
* '''Izsó Tamás''': Nagyon jó szakember, de nem gyakorlatot tart, hanem előadást. Diákat vetít és végig magyaráz. Az utolsó pár dián általában vannak feladatok, de azokat sem megoldja, hanem megmutatja a megoldást és csak beszél a kódról. Ráadásul sokszor ezekig a diákig el sem ér, mert kicsúszik az időből. Soha nem sikerül még befejezni az órát időre (sőt, csak szimplán befejezni sem, mert sosem ért a végére). Óra előtt igyál meg legalább egy kávét, különben tuti elalszol. Ettől függetlenül jó szakember, és szívesen segít is, bármilyen problémád, kérdésed van.

== Verseny ==
A félév közben szokott lenni verseny, melynek eredménye nem számít bele az félév végi eredménybe. Részletesebben: [http://infocpp.iit.bme.hu/bmx]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

A programozás alapjai II.

2015-01-26T17:00:21Z

Mérő László: Mérő László átnevezte a(z) A programozás alapjai II. lapot a következő névre: A programozás alapjai II. (régi): Ez a tárgy a 2013-ig felvettek képzéséhez tartozik.

{{Tantárgy
|nev=A programozás alapjai 2.
|targykod=BMEVIIIA114
|szak=info
|kredit=4
|felev=2
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=5 db
|vizsga=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=szorgalmi hftest
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA114
|targyhonlap=http://infocpp.iit.bme.hu/
|levlista=prog2{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[A programozás alapjai I.|A programozás alapjai 1.]] tárgyből kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. 6 pontos kisZH-k esetén ez 7,2 pont.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. 20 pontos nagyZH esetén ez 8 pont.
*'''Pótlási lehetőségek''':
**A kisZH-k külön nem pótolhatóak.
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható.
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor az a pótlási héten (különeljárási díj fejében) megírt pótpótZH eredményével pótolható.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga''': nincs.

===Félévvégi jegy===
*A jegy az összpontszám (P) alapján kerül meghatározásra, amelyet a következő módon számítják ki:
**<math>P= 2*nzh+kzh_3 + sz</math>
**nzh: a nagyZH pontszáma,
**kzh3: a 3 legjobb kisZH összpontszáma
**sz: Az aktív félévközi munkát ösztönözendő a jegyszámítás alapját képező összpontszám legfeljebb 8,7 szorgalmi ponttal növelhető a következők szerint:
***<math>sz= 8,7 * min(1, \frac{kzh_{ossz}}{21}*\frac{hftest}{8})</math>
***kzhossz: Az 5 db kisZH összpontszáma.
***hftest: a félév során szerzett hftest pontok száma.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 23,1|| 1
|-
|23,2 - 31,8|| 2
|-
|31,9 - 40,5|| 3
|-
|40,6 - 49,2|| 4
|-
|49,3 - 58|| 5
|}

== Segédanyagok ==
* [http://www.eet.bme.hu/~czirkos/cpp.php Czirkos Zoltán honlapja]
* [[ProgUnixon]]
* [[Prog2ShellScriptTutorial|ShellScriptTutorial]]
* [[Prog2Vi|A vi szövegszerkesztőről]]
* [http://www.cppreference.com/ C és C++ referencia oldal]
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/cppsummary.pdf 2 oldalas C++ összefoglaló]
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/stlsummary.pdf 2 oldalas STL összefoglaló]
* [http://duramecho.com/ComputerInformation/WhyHowCppConst.html Mire jó a konstans referencia?] Ha végigolvasod megvilágosodsz.
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/c-programozas-1 Czirják Zoltán 2012 tavaszi félévben tartott konzultációinak megoldásai és feladatsorai.] Jól jön a zh-hoz, beugrókhoz.

===Szabadon elérhető C++ fejlesztőeszközök és fordítók===

* [http://www.microsoft.com/visualstudio/en-us/products/2010-editions/visual-cpp-express Visual C++ Express 2010] — Windowsra
* [http://msdn.microsoft.com/mobility/othertech/eVisualc/default.aspx eMbedded Visual C++] — Windows CE-re
* [http://gcc.gnu.org/ GCC] — sok platformra
* [http://www.intel.com/cd/software/products/asmo-na/eng/compilers/clin/219856.htm Intel C++ Compiler] — Linuxra (létezik Windowsra is)
* [http://www.eclipse.org/cdt/ Eclipse CDT plugin] — sok platformra
* [http://www.codeblocks.org/ Code::Blocks] — sok platformra

===Online hozzáférhető könyvek===

* [http://www.ms.sapientia.ro/~manyi/teaching/c++/cpp.pdf C++ leírás magyarul]
** A könyvből remekül át lehet ismételni a tanultakat.
** A programnyelv önálló megtanulására nem alkalmas, mivel előbb használ olyan fogalmakat, melyeket csak később vezet be.
* [http://www.icce.rug.nl/documents/cplusplus/ C++ Annotations]
* [http://www.mindview.net/Books/TICPP/ThinkingInCPP2e.html Thinking in C++]

== KisZH-k, beugrók ==

== Házi ==

== ZH ==
* 2013
** [[Media:Zh130523a_meg.pdf| prog2_zh_20130523a_mo.pdf]]
** [[Media:Zh130513a_meg.pdf| prog2_zh_20130513a_mo.pdf]]
* 2012
** [[Media:prog2_zh_20120517a_mo.pdf| prog2_zh_20120517a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20120510a_mo.pdf| prog2_zh_20120510a_mo.pdf]]
* 2011
** [[Media:prog2_zh_20110512a_mo.pdf| prog2_zh_20110512a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20110519a_mo.pdf| prog2_zh_20110519a_mo.pdf]]
* 2010
** [[Media:prog2_zh_20100513a_mo.pdf| prog2_zh_20100513a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20100515a_mo.pdf| prog2_zh_20100515a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20100520a_mo.pdf| prog2_zh_20100520a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20100525a_mo.pdf| prog2_zh_20100525a_mo.pdf]]
* 2009
** [[Media:prog2_zh_20090515a_mo.pdf| prog2_zh_20090515a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20090521a_p_mo.pdf| prog2_zh_20090521a_p_mo.pdf]]
* 2008
** [[Media:prog2_zh_20080514a_mo.pdf| prog2_zh_20080514a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20080522a_mo.pdf| prog2_zh_20080522a_mo.pdf]]
* 2007
** [[Media:prog2_zh_20070517b_mo.pdf| prog2_zh_20070517b_mo.pdf]]
* 2006
** [[Media:prog2_zh_20060518a_mo.pdf| prog2_zh_20060518a_mo.pdf]]
** [[Media:prog2_zh_20060525a_mo.pdf| prog2_zh_20060525a_mo.pdf]]

===Tipikus ZH kérdések===

* Írj egy generikus tároló osztályt mely tudja az alábbiakat:
** konstrukor, destruktor
** másoló konstruktor
** operator =
** getMinMax(bool isMin)
* Írjon tetszőleges generikus rendező algoritmust!
* Írjon algoritmus, amely transzponál egy generikus mátrixot!

== Tippek ==
A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.
Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.

Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[A programozás alapjai - Hogy tanuljunk meg programozni?|Hogy tanuljunk meg programozni?]].

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)

== Gyakvezérek ==
=== Vélemény a gyakorlatvezetőkről ===
* '''Blázovics László''': Az anyagot nagyon érti, szívesen segít, viszont nem tart túl izgalmas gyakorlatokat, könnyen elterelődik a figyelmed, könnyen bealszol.
* '''Goldschmidt Balázs''': Jó hangulatú órákat tart, jól magyaráz.
* '''Simon Balázs''': Jól magyaráz, viszont az előadói stílusa nem a legjobb.
* '''Izsó Tamás''': Nagyon jó szakember, de nem gyakorlatot tart, hanem előadást. Diákat vetít és végig magyaráz. Az utolsó pár dián általában vannak feladatok, de azokat sem megoldja, hanem megmutatja a megoldást és csak beszél a kódról. Ráadásul sokszor ezekig a diákig el sem ér, mert kicsúszik az időből. Soha nem sikerül még befejezni az órát időre (sőt, csak szimplán befejezni sem, mert sosem ért a végére). Óra előtt igyál meg legalább egy kávét, különben tuti elalszol. Ettől függetlenül jó szakember, és szívesen segít is, bármilyen problémád, kérdésed van.

== Verseny ==
A félév közben szokott lenni verseny, melynek eredménye nem számít bele az félév végi eredménybe. Részletesebben: [http://infocpp.iit.bme.hu/bmx]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Szoftver labor II.

2015-01-26T16:56:38Z

Mérő László: Régi sablon

{{Régi_tárgy|A programozás alapjai II.}}
{{Tantárgy
|nev=Szoftver laboratórium 2
|targykod=VIIIA115
|szak=info
|kredit=2
|felev=2
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=5 db
|nagyzh=nincs
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=szoftlab2{{Kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA115/
|targyhonlap=http://infocpp.iit.bme.hu/}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban [[Programozás alapjai II.|A programozás alapjai 2.]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az órákon önálló munka folyik.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**A '''laborgyakorlatok''' 70%-án való jelenlét (ez többnyire maximum '''4 hiányzást''' jelent). A labor elején '''beugró''' íratható (laborvezető-függő), ennek sikertelensége esetén az adott foglalkozáson való jelenlét megtagadható és így hiányzásnak számít, de a labort nem kell elhagyni (érdemes ott maradni). A beugrókban és a kisZH-kban A programozás alapjai 2. tárgynak a labor anyagához kapcsolódó előadás- és gyakorlati anyagait kérdezik vissza (ez legtöbbször az előző hetit jelenti). Továbbá (főleg a félév elején) szoktak '''kis házi feladatok'''at kiadni, melyek lényege, hogy az előző laborgyakorlat anyagából kell egy rövid programot írni és a CPortára feltölteni a megadott határidőig. A kis házi feladat el nem készülte vagy el nem fogadása a következő laborgyakorlatról való hiányzásnak minősül.
**A '''kisZH-k''' teljesítése. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az összpontszáma kell, hogy min. 40% legyen. Ez 6 pontos kisZH-k esetén 7,2 pont.
**'''Nagy házi feladat''' elkészítése. A 14. héten kell bemutatni a laborvezetőnek. A házi feladaton a félév közben is dolgozni kell, nem csak az utolsó héten: a 8. hétre kell elkészíteni annak pontosított specifikációját, a 10. hétre a megoldási tervet, a 11. hétre pedig a programnak egy első, félkész változatát. Ezek időre elkészülte beleszámít a házi feladatra járó jegybe.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A kisZH-k nem pótolhatóak.
**A házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A félévvégi jegy (J) a három legjobb kisZH összpontszáma (P) alapján kapott jegyből (kZH) és a házi feladatra kapott jegyből (HF) számolódik a következő módon:
:{|class="wikitable" align="center"
!P !!kZH
|-
| 0 - 7,1 || 1
|-
| 7,2 - 9,8 || 2
|-
| 9,9 - 12,5 || 3
|-
| 12,6 - 15,2 || 4
|-
| 15,3 - 18 || 5
|}
*<math>J= 0,5*kZH+0,5*HF</math>
*A laborvezető az egész féléves órai munka alapján ezt ±1 jeggyel módosíthatja.

*Mindez pszeudokódban:
<nowiki>
{

if (három_legjobb_kzh_pontjainak_összege < 7.2 || házit_nem_adta_be || hiányzások_száma > 4 )
a_tárgyat_nem_teljesítette;
else {
double kzh_pont = három_legjobb_kzh_pontjainak_összege;
double HFjegy = házi_feladatra_kapott_osztályzat;
double kerek_faktor = laborvezető_véleménye_a_hallgató_aktivitásáról; /* +-1 */

double Pontok[] = { 0, 7.2, 9.9, 12.6, 15.3 }; /* pontok átváltása jegyre */
double *p = find_if(Pontok, Pontok+5, bind2nd(greater<double>(), kzh_pont));
int kZHjegy = int(p - Pontok);
felevkozi_jegy = int((kZHjegy + HFjegy)/2 + kerek_faktor + 0.5);
}</nowiki>

== Segédanyagok ==
=== Labor anyagok ===
* 2012
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/01 1. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/02 2. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/03 3. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/04 4. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/05 5. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/06 6. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/07 7. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/08 8. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/09 9. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/10 10. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/11 11. heti labor]
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/12 12. heti labor]
** 13. heti labor elmaradt
** [http://infocpp.iit.bme.hu/labor/14 14. heti labor]

== Labor kisZH, beugró ==
* 2012
** 1. kisZH: [[Média:szoftlab2_2012_kiszh1_l1_a_meg.pdf|L1 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh1_l2_a_meg.pdf|L2 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh1_l3_a_meg.pdf|L3 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh1_l4_a_meg.pdf|L4 csoport]]
** 2. kisZH: [[Média:szoftlab2_2012_kiszh2_l1_a_meg.pdf|L1 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh2_l2_a_meg.pdf|L2 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh2_l3_a_meg.pdf|L3 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh2_l4_a_meg.pdf|L4 csoport]]
** 3. kisZH: [[Média:szoftlab2_2012_kiszh3_l1_a_meg.pdf|L1 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh3_l2_a_meg.pdf|L2 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh3_l3_a_meg.pdf|L3 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh3_l4_a_meg.pdf|L4 csoport]]
** 4. kisZH: [[Média:szoftlab2_2012_kiszh4_l1_a_meg.pdf|L1 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh4_l2_a_meg.pdf|L2 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh4_l3_a_meg.pdf|L3 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh4_l4_a_meg.pdf|L4 csoport]]
** 5. kisZH: [[Média:szoftlab2_2012_kiszh5_l1_a_meg.pdf|L1 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh5_l2_a_meg.pdf|L2 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh5_l3_a_meg.pdf|L3 csoport]], [[Média:szoftlab2_2012_kiszh5_l4_a_meg.pdf|L4 csoport]]

== Házi ==
* A félév során egy személyre szóló nagy-házifeladatot kap a hallgató.
* A meghirdetett ütemterv szerinti határidőknek megfelelően kell elkészíteni, a Cporta rendszerre feltölteni, valamint a laborvezetőnek bemutatni.
** 1. rész: NHF 1. pontosított specifikáció (általában 8. hét)
** 2. rész: NHF 2. terv (általában 10. hét)
** 3. rész: NHF 3. interfész (általában 11. hét)
** 4. rész: NHF 4. végleges (14. hét)

== Tippek ==
Érdemes készüli a laborra az addig vett anyagokból, hogy laboron ne értetlenül nézz hogy mit kell csinálni, hanem hogy sikerélménnyel tudd megoldani ott laboron a kiadott feladatokat. A nagyházit kiadás után érdemes elkezdeni, olyan részeket elkészíteni belőle amit már vettetek, így hétről-hétre érdemes haladni a házival és nem egyszerre megcsinálni, mert abból csak összecsapott, rossz (vagy el sem készített) házi lesz.
=== Cporta ===
Érdemes megbarátkozni a [http://cporta.iit.bme.hu/ Cporta] rendszerrel (a rendszer annyira népszerű, hogy [http://www.facebook.com/pages/Cporta/249842288432863 hivatalos rajongói oldala] is van), a félév során beadandó dolgokat ide kell feltölteni, illetve az eredményeiteket is itt tudjátok nyomon követni.

== Kedvcsináló ==
Előadáson csak beszélnek a programozáson, gyakorlaton papíron kell mindent megoldani. Végre itt a labor ahol számítógépen is lehet csinálni, ha elakadsz vagy bármi probléma van, akkor kérj segítséget a laborvezetőtől, azért van ott hogy segítsen neked és nem azért hogy ö tanítsa meg neked az anyagot, arra ott az előadás és a gyakorlat. Megfelelően készülve a laborokra nagyon jó óra, ha nem készülsz rá akkor csak szenvedés lesz.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

VIKWiki:Az új tanrend

2015-01-26T00:35:50Z

Mérő László: /* Info */ A digit 2-t nem váltja ki az új digit.

== Történet ==

A Wiki történetében már volt egyszer egy nagy tanrendváltás, amikor is az 5 éves képzésről áttértünk a kétszintű képzésre. Akkoriban nem volt megfelelően kezelve a váltás, így az ötéves képzés tárgyai szabadon keveredtek az új tanrenddel, néha nem lehetett eldönteni mi vonatkoik a régi, mi az új tanrendre.

Ezt elkerülendő, ennél a váltásnál szeretnénk, ha mindenki egységesen kezelné a dolgokat, és a régi tanrend végeztével ne kelljen újra végignézni az összes oldalt, keresve a nem releváns tartalmakat.

== Régi tárgyak kezelése ==

Az új tantervben szeretnénk minden oldal nevét megtartani, mindenféle utalás nélkül. Ez azt jelenti, hogy nem az új tantervi tárgyak kapnának egy <code>_2014</code> végződést, hanem az összes régi megkapná a <code>_(régi)</code> végződést. Ezen kívül, ha van infónk egy tárgy megzűnésének idejéről, akkor a régi oldalon '''''dőlt, vastagon szedett betűvel''''', az oldal legelejére kerüljön fel minden információ.

Például: '''''Aki nem szerzett Analízis 2-ből vizsgajegyet, annak az új Analízis 1-2 tárgyakat kell teljesítenie, illetve kötelező szigorlatot tenni'''''

Amennyiben valaki olyan tárggyal találkozik, ami már nem indul, [[:Sablon:Delete|Delete]] sablonnal jelezze.
<nowiki>{{Delete|indok=Régi tanterv tárgya, már nem indul}}</nowiki>

== Megújult tárgyak ==

Amennyiben egy tárgy régen is létezett, de az új tantervben megváltozik (új tematika, össze lett vonva, stb), új tantárgyi lapot hozzunk rá létre. Az oldal tetején szerepeljen egy [[:Sablon:Egyértelműsítő|egyértelműsítő]] sablon, ami a régi oldalra mutat. Amennyiben két tárgyból lett összevonva, szerepelhet kétszer a sablon.

Csináltam két picit más egyértelműstő sablont, akár ezeket is lehetne használni: [[Sablon:Új_tárgy]], [[Sablon:Régi_tárgy]] --[[Szerkesztő:Laci37|Centi]]

Ha csak a tárgy kreditértéke vagy tárgykódja változott (tehát tematika, számonkérések nem), nem szükséges új oldal létrehozása. Ilyenkor, ha már elindult az új tárgy, az infoboxba kerüljenek bele az új tárgy adatai, és az oldal alján egy új szakaszba írjátok bele, hogy miben különbözött a régi tárgy.

== Új tárgyak ==

Az új tárgyaknak hozzunk létre új oldalt, követve az eddigi elveket [[:VIKWiki:Új_oldal_létrehozása]]

== Kategóriák, láblécek, kezdőlap ==

Az új tantervi hálónak legyen két új kategóriája, tehát ''NE'' a meglévő [[:Kategória:Mérnök informatikus|Mérnök informatikus]] és [[:Kategória:Villamosmérnök|Villamosmérnök]] kategóriákba rakjuk bele, hanem az új [[:Kategória:Mérnök informatikus 2014|Mérnök informatikus 2014]] és [[:Kategória:Villamosmérnök 2014|Villamosmérnök 2014]] kategóriákba. Hasonlóan a szakirányos (specializációs) tárgyaknak is lesz megfelelő kategóriájuk.

Követve ezt a szellemiséget, a láblécek is újak lesznek, amik a megfelelő kategóriát adják hozzá, illetve a megfelelő tantervi hálót mutatják.

A kezdőlapra az új tantervi hálót folyamatosan szeretnénk felvinni. Minden félév megkezdése előtt (de a vizsgaidőszak után) a következő félév tárgyait, azaz ami már mindenképpen az új tanrend szerint működnek kicseréljük teljesen. Ahol már létrehoztuk az tárgyi oldalt, de még nem az van érvényben, zárójelben odaírható az új link.

Például: <nowiki>[[Analízis I (régi)|Analízis 1]] ([[Analízis I|új]])</nowiki>

== Teendők - első félév ==

Szeptemberig meg kéne csinálni az összes változtatást az első féléves tárgyakon.

=== Info ===

*[[A programozás alapjai I.]] Összevonják a szoftlabbal, a régi tárgy kontaktóráját az új fogja adni. Csináltam neki új lapot.
*[[Szoftver labor I.]] Nem lesz az új tantervben, de megtartják a tárgyat, csak meg kell jelölni régiként. Kész.
*[[Analízis I.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot. Kész.
*[[Bevezetés a számításelméletbe I.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot. Kész.
*[[Digitális technika I.]] [[Digitális technika II.]] [[Digitális technika]] A két előbbit összevonják az utóbbiba, új lap és egyértelműstő sablonok. Megcsináltam, felkéne tölteni az új lapot tartalommal.
*[[Fizika 1i]] Csak át kell rakni első félévre. Kész.
*[[Mérnök leszek]]

=== Villany ===

== Teendők - második félév ==

=== Info ===
*[[A programozás alapjai II.]] Összevonják a szoftlabbal, a régi tárgy kontaktóráját az új fogja adni.
*[[Szoftver labor II.]] Nem lesz az új tantervben, de megtartják a tárgyat, csak meg kell jelölni régiként.
*[[Analízis II.]] Kreditszám és tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot.
*[[Analízis szigorlat informatikusoknak]]
*[[Bevezetés a számításelméletbe II.]] Tárgykódváltozás, frissíteni kell az infoboxot, illetve valamennyiben a tematika is módosul.
*[[Fizika 2i]] Át kell rakni második félévre, tárgykódváltozás.
*[[Rendszermodellezés]] Át kell tenni második félévre, kreditszám és tárgykódváltozás.
*[[Számítógép architektúrák]] Át kell tenni második félévre, tárgykódváltozás.
*[[Digitális technika II.]] Az új tantervben nem szerepel.
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] Átkerül a negyedik félévre.

=== Villany ===

Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező

2015-01-07T16:01:44Z

Mérő László: /* A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata. */

{{Vissza|Fizika_II.}}
{{Kvízoldal
|cím=Fizika 2i Igaz-hamis
|pontozás=-}}

==A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be. (90°-ot)==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Compton effektus során a szórt sugárzás frekvenciája nagyobb, mint a bejövő sugárzásé.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Coulomb erő örvényes erőtér.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A dioptria a lencse cm-ben mért fókusztávolságának a reciproka.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térosség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A fotoeffektus annál hamarább bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása. (minél nagyobb a frekvencia).==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciájával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hagyományos fénykép az intenzitás és fázisviszonyokat is rögzíti.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy elektron részecske y irányú komponense és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg, tetszőleges pontossággal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében csökken.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A magerők p esetén taszítóak, n esetén vonzóak.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense ugrást szenved, ha a határfelületen van áram.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágnesezettség vektora megadja az egységnyi térfogatra vett eredő mágneses dipólnyomaték nagyságát és irányát. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A nagyfrekvenciával rezgő villamos dipólus által létrehozott hullám térkomponensei a dipólustól mért távolság négyzetével fordítottan arányosak.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél nagyobb a potenciál doboz geometriai mérete.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor dimenziója J/m2.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az atommag átmérője néhány Angström.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikus tér örvényes.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási áram vákuumban nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukált feszültség lehet időben állandó.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a "karcolások" (összes rés) számának szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező

2015-01-06T21:24:39Z

Mérő László: /* A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata. */

{{Vissza|Fizika_II.}}
{{Kvízoldal
|cím=Fizika 2i Igaz-hamis
|pontozás=-}}

==A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be. (90°-ot)==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Compton effektus során a szórt sugárzás frekvenciája nagyobb, mint a bejövő sugárzásé.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Coulomb erő örvényes erőtér.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A dioptria a lencse cm-ben mért fókusztávolságának a reciproka.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térosség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A fotoeffektus annál hamarább bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása. (minél nagyobb a frekvencia).==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciájával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hagyományos fénykép az intenzitás és fázisviszonyokat is rögzíti.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy elektron részecske y irányú komponense és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg, tetszőleges pontossággal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében csökken.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A magerők p esetén taszítóak, n esetén vonzóak.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense ugrást szenved, ha a határfelületen van áram.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mágnesezettség vektora megadja az egységnyi térfogatra vett eredő mágneses dipólnyomaték nagyságát és irányát. ==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A nagyfrekvenciával rezgő villamos dipólus által létrehozott hullám térkomponensei a dipólustól mért távolság négyzetével fordítottan arányosak.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél nagyobb a potenciál doboz geometriai mérete.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor dimenziója J/m2.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az atommag átmérője néhány Angström.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikus tér örvényes.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási áram vákuumban nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukált feszültség lehet időben állandó.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a "karcolások" (összes rés) számának szorzata.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

==Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

Fizika II.

2014-12-21T18:53:50Z

Mérő László: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Fizika 2i
|targykod=TE11AX04
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék= TTK Fizika Tanszék
|kiszh=6 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|nagyzh=1 db
|hf= nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX04/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak
|levlista=ifizika2@sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===

[[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.
*'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és pótZH idejében megírt 2.ZH illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen.
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.
**Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 55 || 2
|-
|55 - 65 || 3
|-
|65 - 80 || 4
|-
|80 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.
===Előadás===
[[Fizika_II.Tematika|Tematika]]

===Gyakorlat===
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott "Példák" és kiválasztott "Feladatok" szerepelnek:
* [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45
* [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9
* [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32
* [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5
* [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56
* [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41
* [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40
* [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24
* [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44
* [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39
* [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39
* [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45
* [https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)
* [https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)

==Segédanyagok ==
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]
*[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)
*[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal
*[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]
*[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett)
* [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]
* [[:File:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)
* [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]
*[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)
*[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)
*[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]
*2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]
**[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]

==Kikérdező==
*[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]

==KisZH-k==
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]
*[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]
*[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]
*[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]
*[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]
*[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]
*[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]

[https://docs.google.com/document/d/1PSqohpnpgEVquuhmnuuZ0kGlfVpfU1qZ65bVN4NDRqY/edit#heading=h.skadfyp4ys4r KisZH pót szuper doksi 2013]

==NagyZH ==
*Előző évek ZH-i:
**2013/14 Ősz
***[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]
***[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | PZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&usp=drive_web | a számolós feladatok kidolgozása]
**2012/13 Ősz
***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&usp=drive_web | a számolós feladatok kidolgozása]
**2011/12 Ősz
***[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldás nélkül]]
**2010-2011 tavasz (kereszt)
***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]
**2008-2009 tavasz (kereszt)
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)
***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]
***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]
**2008-2009 ősz
***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]
**2007-2008 tavasz (kereszt)
***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]
***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]
**2007-2008 ősz
***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]
**2006
***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]
***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]
***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]

==Vizsga==
*[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]
*[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]
*[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]
*[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]
*Előző évek vizsgái:
**2013-14 Tavasz (kereszt)
***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]
**2013-14 Ősz
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21]]
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02]]
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09]]
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16]]
**2012-13 Tavasz (kereszt)
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]
****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]
**2011-12 Ősz
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12]]
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05]]
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22]]
**2010-11 Tavasz (kereszt)
***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]
***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]
**2010-11 Ősz
***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]
**2009-10 Ősz
***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]
**2008-09 Tavasz (kereszt)
***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]
***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]
**2008-09 Ősz
***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]
**2007-08 Tavasz (kereszt)
***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]
***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]
***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]
**2007-08 Ősz
***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]

==Angol kurzus (Bokor Nándor)==
*[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2
===Vizsga===
*[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]]
*[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet
*[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet

==Kedvcsináló==
===Lord Viktor===
A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek. 
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)

===Koza===
Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen. 
-- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]

===Masa===
* Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:
* [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) 
-- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Fizika I.]]: kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.
===Ráépülő===
*[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.

==OLD==

Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:
* [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fizika 2i

2014-11-02T11:48:49Z

Mérő László: Átirányítás ide: Fizika II.

#REDIRECT [[Fizika_II.]]