https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=M%C3%A1rta+Boldizs%C3%A1r 2026-04-11T11:24:35Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Budav%C3%A1ri_Sch%C3%B6nherz_St%C3%BAdi%C3%B3&diff=198195 2019-12-14T17:48:06Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Kör<br /> | név = Budavári Schönherz Stúdió<br /> | gyakoriság = hetente<br /> | nap = hétfő 20.00<br /> | hely = BSS stúdió (SCH106)<br /> | alapítás = 1962<br /> | körvezető = [https://pek.sch.bme.hu/profiles/mboldi Márta Boldizsár]<br /> | reszort = Simonyi Károly Szakkollégium<br /> | levlista = bssinfo@sch.bme.hu<br /> | honlap = http://bss.sch.bme.hu/<br /> }}<br /> <br /> == Budavári Schönherz Stúdió ==<br /> [[File:BSS.jpg|200px]]<br /> === Rólunk: === <br /> A Budavári Schönherz Stúdió hazánk legnagyobb és legjobban felszerelt, több mint 50 éves hagyományokkal rendelkező amatőr hang- és videostúdiója. A BSS elsődleges célja, hogy a stúdió-, videó-, hangtechnika, illetve a televíziózás iránt érdeklődőknek lehetőséget biztosítson ezen területek megismerésére, széleskörű ismeretek elsajátítására. Ehhez a kör biztosítja a szükséges infrastruktúrát. A stúdió a Schönherz Kollégium 1. emeletén található.<br /> <br /> === Mivel foglalkozunk? ===<br /> Profilja a videó- és hangfelvételek készítése és vágása, élő televíziós adások lebonyolítása. Heti rendszerességgel készítenek szerkesztett videóadást, mely az interneten fogható. A stúdió által szervezett tanfolyamokon lehetőség van megismerkedni a stúdiókamerák használatával, videó- és hangrendszerek működtetésével, videófelvételek vágásával és az adások szerkesztésével. A rendelkezésre álló technika segítségével a stúdió munkájába bekapcsolódó hallgatók értékes szakmai tapasztalatokra tehetnek szert a stúdiótechnika területén.<br /> <br /> === Mivel kereshettek bennünket? ===<br /> Ha Schönherzes rendezvényt szervezel, és szeretnéd, hogy videót készítsünk róla, keress bátran!<br /> <br /> === Hogyan csatlakozhatok? ===<br /> Végezd el Operatőr, vagy Szerkesztő-riporter tanfolyamunkat, melyekről bővebb információt a [https://bsstudio.hu/tanfolyamok honlapunkon] találsz.<br /> <br /> [[Category:Sch]]</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=MPM_kv%C3%ADz&diff=194587 2018-11-06T15:20:00Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mérnöki probléma megoldás kvíz<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Mit nevezünk inventív problémának? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # nem létezik ismert megoldása és ellentmodást tartalmaz<br /> # megvalósítható, de csak teljesen új technológiával<br /> # a megoldása nem megvalósítható<br /> # a megoldása találmányszintű<br /> <br /> == Mi a technikai ellentmondás? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # megvalósítható, de csak teljesen új technológiával<br /> # megkövetelt tulajdonságok ütköznek térben vagy időben<br /> # fizikailag lehetelen megoldani<br /> # egy paraméter javítása esetén egy másik romlik<br /> <br /> == Hogyan növelhető egy technikai rendszer idealitása (idalitási tényezője)? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #előnyös tulajdonságok növelésével<br /> #hátrányos tulajdonságok növelésével<br /> #előnyos tulajdonságok csökkenésével<br /> #hátrányos tulajdonságok csökkenésével<br /> <br /> == Mit jelent a paradigma fogalma?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # egy szakma terület képviselőinek gondolkodási sémája<br /> # előzetes elképzelés a megoldásról<br /> # egy szakmaterület axiómái<br /> # követelmény, amely nem változtatható meg<br /> <br /> == Mi az innováció?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> #prototípus készítése<br /> #ötlet realizálás új/korszerűsített termékké<br /> #a követelmények elkészítése<br /> #ötlet, elképzelés vagy terv új/korszerűsített termékre<br /> <br /> == Mi az invenció ? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> #a követelmények elkészítése<br /> #ötlet, elképzelés vagy terv új/korszerűsített termékre<br /> #prototípus készítése<br /> #ötlet realizálás új/korszerűsített termékké<br /> <br /> == Melyik lépés NEM tartozik a problémamegoldási ciklushoz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> #alternatívák keresése<br /> #megoldás gyártmány szintű megtervezése<br /> #probléma definiálása<br /> #megoldás ellenőrzése<br /> <br /> ==Mire használható a 9-négyzet módszer? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}<br /> #specifikáció készítésére<br /> #alternatívák keresésére<br /> #súlyozás készítésére<br /> #probléma újradefiniálására <br /> <br /> ==Mire használható a scamper módszer? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> #súlyozás készítésére<br /> #alternatívák keresésére<br /> #probléma újradefiniálására <br /> #specifikáció készítésére<br /> <br /> ==Mire használható a &quot;fast failure&quot; módszer? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> #súlyozás készítésére<br /> #alternatívák keresésére<br /> #probléma újradefiniálására <br /> #specifikáció készítésére<br /> <br /> ==Mi a bionika?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #a természetből vett megoldások alkalmazása<br /> #speciális problémamagoldási ciklus<br /> #élettani megoldás alkalmazása<br /> #súlyozási módszer<br /> <br /> ==Mire használható az AHP(Analytic Hierarchy Process) módszer?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}<br /> #alternatívák keresésére<br /> #probléma újradefiniálására <br /> #specifikáció készítésére<br /> #súlyozás készítésére<br /> <br /> ==Mire használható az AIR opera módszer módszer?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #alternatívák keresésére<br /> #probléma újradefiniálására <br /> #specifikáció készítésére<br /> #súlyozás készítésére<br /> <br /> == Mi szükséges a specifikáció elkészítéséhez?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> #a követelmények ellátása mértékegységgel<br /> #a követelmények értékkészletének megadésa<br /> #a követelmények definiálása<br /> #a követelmények igazolásának módja<br /> <br /> == Melyik állítások igazak az AHP táblázatra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #a főátlóban 1 szerepel<br /> #a főátlóban -1 szerepel<br /> #a főátlóra nézve szimmetrikus<br /> #sajátvektora megadja az elemek súlyát<br /> <br /> ==Mik szereplnek a QFD módszer első Mínúség Házában? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #műszaki paraméterek<br /> #megoldási alternatívák<br /> #követelmények<br /> #mínőségellenőrzési módszerek<br /> <br /> ==Mi jellemzi a Pugh-módszert?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> #egykörös döntési mátrix<br /> #az értéklest egy kiválasztott megoldáshoz viszonyítja<br /> #mindegyik alternatívát mindegyikkel összhasonlítja<br /> #többkörös döntési mátrix<br /> <br /> ==Mire való a morfológikus analízis? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #ötletek továbbfejlesztése<br /> #ötletek kiértékelésére, kiválasztására<br /> #probléma definiálására<br /> #specifikáció készítésére<br /> <br /> == Mely lépések tartoznak a Scamper módszerhez? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> #kombinálás<br /> #elhagyás<br /> #kiválasztás<br /> #helyettesítés mással<br /> <br /> ==Melyek a brain-storming lépései?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> #levezetés<br /> #ötletek begyűjtése, dokumentálása<br /> #alternatívák értékelése<br /> #bemelegítés<br /> <br /> == Mi a brain-storming moderátor feladata?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}<br /> #interaktivitás elősegítése<br /> #az ötletelés irányítása<br /> #dokumentálás<br /> #szabályok betarttatása<br /> <br /> ==Milyen gondolkodási irányokat tartalmaz a &quot;hat sapka&quot; módszer?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}<br /> #szabályszerű, logikus<br /> #pozitív<br /> #megérzés, emóció<br /> #változtató, alternatíva kereső<br /> <br /> ==Mi a TRIZ &quot;idealitási fok&quot; definiciója?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}<br /> #hasznos funkciók és költség hányadosa<br /> #a felhasznált erőforrások mennyisége<br /> #a hasznos funkciók mennyisége<br /> #hasznos és káros funkciók hányadosa<br /> <br /> ==Melyik módszer alkalmas a fizikai ellentmondás feloldására?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}<br /> #ellentmodási táblázat<br /> #9 négyzet<br /> #pugh módszer<br /> #szeparációs elvek<br /> <br /> ==Hány megoldási alapelv létezik a TRIZ-ben?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> #10<br /> #80<br /> #40<br /> #100<br /> <br /> ==Mi az ARIZ?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> #Az inventív problémamegoldás alapja<br /> #Az inventív problémamegoldás elmélete<br /> #Az inventív problémamegoldás algoritmusa<br /> #Az inventív problémamegoldás tudásbázisa<br /> <br /> ==Mely eszközök tartoznak a TRIZ eszköztárba?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #s-f analízis<br /> #szeparációs elvek<br /> #ellentmondási táblázat<br /> #qfd<br /> <br /> ==Mire használható a funkció-megvalósítás fa?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #probléma részekre bontására<br /> #koncepcionális terv készítésére<br /> #probléma újradefiniálására<br /> #specifikáció készítésére<br /> <br /> ==Mik szerepelnek a QFD módszer második Minőség Házában?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #részegységek/részrendszerek<br /> #koncepcionális tervek<br /> #műszaki paraméterek<br /> #megoldási alternatívák<br /> <br /> ==Mely állítások igazak a brain-storming módszerre?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}<br /> #megengedett a kritika<br /> #van vezetője<br /> #nem megengedett a kritika<br /> #nincs vezetője, de van egy moderátor</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=C11_%C3%A9s_C%2B%2B11_programoz%C3%A1s&diff=194356 2018-09-04T18:23:58Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = C11 és C++11 programozás<br /> | tárgykód = VIEEAV01<br /> | szak = <br /> | kredit = 4<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = EET<br /> | jelenlét = laboron igen, előadáson nem<br /> | minmunka = <br /> | labor = van<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = van (2 db)<br /> | vizsga = van<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEAV01/<br /> | tárgyhonlap = https://cpp11.eet.bme.hu/<br /> }}<br /> <br /> A tárgy a C és C++ nyelv elmúlt 15-20 év alatt bekövetkezett változásait, újdonságait mutatja be, példátlanul alapos módon. <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> A programozás alapjai 2 tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez. - '''Alapos ismerete szükséges a tárgy magabiztos teljesítéséhez!'''<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> <br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''laboralkalmak''' legalább 70%-án való részvétel. - a laborfeladat utólagos elküldésével és/vagy tárgyfelelőssel való megbeszélés után túl lehet lógni a 70%-on, de alapos indok kell<br /> **'''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br /> **'''2 db házi''' sikeres elkészítése.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' gyakorlatilag a ZH-ra (PZH-ra, PPZH-ra) megajánlott vizsgajegyet kapsz.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH-t utolsó héten lehet pótolni és van egy pót-pótlási lehetőség póthéten.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. Tematikája megegyezik a ZH-val.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet a ZH pontszámára és a szorgalmi pontokra kapod a következő módon: <br /> : &lt;math&gt;P=P_{ZH} + P_{szorgalmi}&lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 19 || 1<br /> |-<br /> |20 - 24 || 2<br /> |-<br /> |25 - 29 || 3<br /> |-<br /> |30 - 34 || 4<br /> |-<br /> |35 - || 5<br /> |}<br /> <br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> Részletes változat, hogy tudd, miről lesz szó és eszerint vedd fel a tárgyat - vagy sem. <br /> <br /> #Bevezető és C99 nyelvi elemek<br /> #*Típusok és osztályok<br /> #*C99 jelölt '''inicializáló adattagok''' és összetett típusok literálisai<br /> #*A C99 változó méretű tömbök ('''variable length array''', VLA)<br /> #*A C99 '''restrict''' kulcsszó<br /> #Objektumok memóriaképe<br /> #*Öröklés C-ben<br /> #*A virtuális függvények<br /> #Adattag pointerek<br /> #*Perzisztencia<br /> #*Iterálás az adattagokon<br /> #*'''Reflektivitás''' C++-ban<br /> #Osztályhierarchiák C++11-ben<br /> #*Kifejezések, konstansok, változó<br /> #Típusok használata<br /> #*'''RAII''' = Resource Acquisition is Initialization<br /> #*A koordinátarendszerek<br /> #Változók élettartama<br /> #*Szabad és kötött változók<br /> #*A funarg problémák<br /> #*Érték és pointer szemantika, '''okos pointerek'''<br /> #Tároló osztályok<br /> #*Hányféle '''new operátor''' van?<br /> #*Az std::vector megvalósítása<br /> #*Az iterátorok és az auto kulcsszó, „range-based for” ciklus<br /> #*std::initializer_list<br /> #'''Jobbérték''' referenciák<br /> #*A sok felesleges másolás problémája, tulajdonos szemantika problémája<br /> #*Balértékek és jobbértékek (lvalues and rvalues), mozgató konstruktorok<br /> #*Az std::move() függvény használata<br /> #Kivételek<br /> #*A throw/catch vezérlési szerkezet<br /> #*A konstruktordelegálás szerepe a kivételkezelésben, alap, erős, és noexcept garanciák<br /> #Sablon '''metaprogramozás'''<br /> #*Sablonok tárolóknál és algoritmusoknál, típusinformációs osztályok használata<br /> #*'''SFINAE'''<br /> #Paraméterlisták és -továbbítás<br /> #*C++11 változó hosszúságú '''sablonparaméterlista'''<br /> #*A C++11 új levezetési és összevonási szabályai<br /> #*Az std::move() és az std::forward() függvények<br /> #'''Lambda függvény'''<br /> #*Függvények manipulációja: std::bind és std::ref<br /> #*Lambda kifejezések, funarg problémák: a [] zárójelpár szerepe<br /> #*std::function<br /> #Többszálúság<br /> #*thread, mutex és lock_guard osztályok közös használata<br /> #*A holtpont, atomi típusok<br /> #*std::condition_variable, std::async és std::future<br /> #Nyelvi elemzők (alkalmi előadás)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> A tárgyhonlapon elérhető részletes jegyzet. Ennek felépítése a prog1-es InfoC oldallal megegyező, a jegyzet mértéke is azonos. A tárgyhonlap megtekintése bejelentkezéshez kötött, de ha nem vetted fel a tárgyat, próbáld meg elkérni a tárgyfelelőstől az anyagot.<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === Zárthelyi ===<br /> <br /> Körülbelül ilyen struktúrával kell számolni:<br /> <br /> #Első rész<br /> #* Válaszolj röviden<br /> #* Alkalmazd a C++11-ben tanult nyelvi elemeket (azaz írj át modernné egy pár soros C++98 kódot)<br /> #* Igaz-Hamis<br /> #Második rész<br /> #* 2-3db fél A4-es oldalon átlagos betűkkel lekódolható program. pl. implementálni kell modern nyelvi eszközökkel egy tárolót, vagy fel kell tölteni megfelelő konstruktorokkal és másoló operátorral egy osztályt.<br /> #* Lehet választani a két utolsó feladat közül. Ha mindkettőt megírod mindkettőre kaphatsz pontot. <br /> <br /> === Kis Házi ===<br /> <br /> Az előadó által meghatározott feladatot kell teljesíteni. (pl. írj egy std::shared_ptr implementációt, készíts okos stringet referenciaszámlálással) Ezt kiegészítve extra feladatokkal (melyeket szintén az előadó határoz meg), szorgalmi pontokat kapsz. Vigyázz! Nagyon pontosan kell teljesítened a követelményeket, különben az előadó nem fogadja el és javítás után újra be kell adnod amíg nem fogadja el.<br /> <br /> === Nagy Házi === <br /> <br /> A második házira nem sok megkötés van. Egy listából lehet válogatni, de egyeztetés után egyéni feladatot is csinálhatsz. A lényeg, hogy használd a tananyagban lévő újításokat, azok felhasználásával készíts egy kis projektet.<br /> <br /> == Linkek ==<br /> <br /> *[http://www.cplusplus.com/reference/ C/C++ referencia] - ha nem lenne elektronikus, a félév alatt rojtosra lenne lapozva<br /> *[https://www.google.hu Google] - &lt;nowiki&gt;&quot;C++ &lt;probléma kulcsszavai&gt;&quot; --&gt; Stack Overflow találatok&lt;/nowiki&gt;<br /> *Olvasásra: [http://www.stroustrup.com/4th.html The C++ Programming Language (4th Edition)]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> <br /> Egy előadáson kb. 30-an vagytok. Búg a projektor, az előadó előad, programozik a kivetítőn, rajzol a táblára. Barátságos a légkör, mindenki azt kérdez amit akar. És még jelenlét sincs. Megéri bemenni, de a tárgyoldal részletessége miatt szükség esetén akár teljesen ki lehet hagyni. <br /> <br /> === Labor ===<br /> <br /> Számítógép laborban leültök, csináljátok a feladatsort. Óra elején jelenléti ív megy körbe. Ha elkésel, még aláírhatod. A feladatsort megoldani nem kötelező, de mivel nincs nagyon alternatíva ezért jobbára mindenki ezt csinálja. Ha kész lennél vele, előbb elmehetsz, bár ez leginkább lehetetlen.<br /> <br /> === Szorgalmi feladatok === <br /> <br /> Év közben minden héten 1 vagy 2 szorgalmi feladat is befuthat az infoc oldalra gyanúsan hasonlító felületre. Itt leginkább meglévő STL függvényeket kell implementálni, valamilyen trükköt kell alkalmazni, a metaprogramming témakör után pedig egyszerűen csak [https://monoinfinito.wordpress.com/series/introduction-to-c-template-metaprogramming/ elszabadul a pokol]. A szorgalmikra nehézségtől függetlenül + fél pont jár. Az összes szorgalmi megoldásával akár 2 jeggyel is jobbat szerezhetsz.<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> * Nem egy nehéz tárgy, ha már van jártasságod a C++-ban, és érdekel is a téma. Az anyag érthető, a laborfeladatok nem nehezek. A ZH is könnyen kimaxolható. Ugyanakkor semmiképp nem ingyenkredit, heti készülést és gyakorlást igényel. A megszerzett tudás nagyon hasznos, számtalan dolog jóval egyszerűbb, mint a prog2-ből megtanult őskori technikák, ha a későbbiekben akarsz C++-szal foglalkozni, mindenképpen érdemes megtanulnod az újdonságokat. És Czirkos Zoltán tartja, kell más indok? [[Szerkesztő:Nagy Marcell|Nagy Marcell]] ([[Szerkesztővita:Nagy Marcell|vita]]) 2017. július 12., 15:40 (UTC)<br /> <br /> [[Kategória:Valaszthato]]</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_2i_Igaz-hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=194176 2018-06-06T19:19:57Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Fizika_II.}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Fizika 2i Igaz-hamis<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> ==A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be. (90°-ot)==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus során a szórt sugárzás frekvenciája nagyobb, mint a bejövő sugárzásé.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Coulomb erő örvényes erőtér.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a lencse cm-ben mért fókusztávolságának a reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fotoeffektus annál hamarább bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása. (minél nagyobb a frekvencia).==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciájával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hagyományos fénykép az intenzitás és fázisviszonyokat is rögzíti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy elektron részecske y irányú komponense és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg, tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében csökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A magerők p esetén taszítóak, n esetén vonzóak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense ugrást szenved, ha a határfelületen van áram.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az egységnyi térfogatra vett eredő mágneses dipólnyomaték nagyságát és irányát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A nagyfrekvenciával rezgő villamos dipólus által létrehozott hullám térkomponensei a dipólustól mért távolság négyzetével fordítottan arányosak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél nagyobb a potenciál doboz geometriai mérete.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> ==A Poynting vektor dimenziója J/m2.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéselrendezés esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommag átmérője néhány Angström.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus tér örvényes.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram vákuumban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált feszültség lehet időben állandó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a &quot;karcolások&quot; (összes rés) számának szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált elektromos mező erővonalai a pozitív töltésekről (vagy a vég- telenből) indulnak és a negatív töltéseken (vagy a végtelenben) végződnek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy tekercsből, egy ellenállásból és egy ideális telepből soros RL-kört állítunk össze. A tekercsen eső feszültség nagysága a bekapcsolás utáni pillanatban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy légmagos toroid tekercs induktivitása µr-szeresére változik, ha belsejét µr relatív permeabilitású anyaggal töltjük ki.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Curie-hőmérséklet felett a ferromágneses anyag paramágnesként vagy diamágnesként viselkedik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy haladó elektromágneses síkhullám intenzitása egyenesen arányos a mágneses indukcióvektor amplitúdójának négyzetével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Ha elektromágneses síkhullám vákuumból n törésmutatójú közegbe lép, a hullámhossza n-szeresére növekszik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy átlátszatlan lapon lévő d szélességű résre merőlegesen lézerfényt bocsátunk. A távoli ernyőn kialakuló diffrakciós képen a nulla intenzitású pontok éppen ott helyezkednek el, ahol a maximális intenzitású pontok lennének egy d rácsállandójú optikai rács esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy homorú gömbtükör a tárgyról mindig látszólagos, egyenes állású, kicsinyített képet alkot.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Ha egy vékony lencse −2 dioptriás, akkor 50 cm fókusztávolságú szórólencséről van szó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy földelt, tömör fémtest össztöltése mindig nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy töltetlen fémgömbhéj középpontjába +Q ponttöltést helyezünk. Ekkor a gömbön kívül az elektromos térerősség az árnyékolás miatt nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Ha egy adott töltésű (feszültségforráshoz nem csatlakoztatott) síkkondenzátorba a fegyverzetekkel párhuzamosan szigetelő lemezt helyezünk, a kondenzátor energiája lecsökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy nem elhanyagolható belső ellenállású feszültségforrásra változtatható ellenállású fogyasztót kapcsolunk. A fogyasztó teljesítménye akkor a legnagyobb, ha ellenállása megegyezik a feszültségforrás belső ellenállásával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy ellenállást egy feltöltött kondenzátor fegyverzeteire kapcsolunk. Az ellenálláson eső feszültség a csatlakoztatás utáni pillanatban a legnagyobb.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==+z irányú, homogén mágneses mezőben +x irányú sebességgel mozgó, negatív töltésű részecskére −y irányú Lorentz-erő hat.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy sebességszűrő v sebességű ionokat enged át. Ha a mágneses indukció értékét megkétszerezzük, akkor a szűrőn a 2v sebességű ionok jutnak át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Ha egy légmagos szolenoid tekercsben időben állandó erősségű áram folyik, a tekercs menetei vonzzák egymást.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Homogén mágneses mezőbe helyezett, áramjárta vezetőkeretre akkor hat a legnagyobb forgatónyomaték, ha a keret síkja párhuzamos a mágneses indukcióvektorral.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Éles csúccsal rendelkező töltött fémtestnél a csúcshatás nem érvényesül, ha a testet tökéletes vákuum veszi körül.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy síkkondenzátor kapacitása εr-szeresére növekszik, ha a lemezek közötti teret εr relatív permittivitású anyaggal töltjük ki.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy kezdetben töltetlen kondenzátorból, egy ellenállásból és egy ideális telepből soros RC-kört állítunk össze. A telep által leadott teljesítmény a bekapcsolás után hosszú idővel nullára csökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Homogén mágneses mezőben körpályán mozgó töltött részecske periódusideje független a részecske sebességétől.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két egyforma körvezető egymással párhuzamos, vízszintes síkban egymás felett helyezkedik el. Az egyik körvezetőt rövidre zárjuk, a másikba pedig időben növekvő erősségű áramot vezetünk. Igaz vagy hamis, hogy a két körvezetőben folyó áram iránya azonos?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy haladó elektromágneses síkhullám intenzitása egyenesen arányos az elektromos térerősségvektor amplitúdójának négyzetével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Ha elektromágneses síkhullám vákuumból n törésmutatójú közegbe lép, a frekvenciája n-szeresére növekszik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy szórólencse a tárgyról mindig látszólagos, egyenes állású, kicsinyített képet alkot.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Ha egy vékony lencse +0,5 dioptriás, akkor 2 m fókusztávolságú gyűjtőlencséről van szó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_2i_Igaz-hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=194175 2018-06-06T19:04:41Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Fizika_II.}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Fizika 2i Igaz-hamis<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> ==A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be. (90°-ot)==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus során a szórt sugárzás frekvenciája nagyobb, mint a bejövő sugárzásé.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Coulomb erő örvényes erőtér.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a lencse cm-ben mért fókusztávolságának a reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fotoeffektus annál hamarább bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása. (minél nagyobb a frekvencia).==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciájával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hagyományos fénykép az intenzitás és fázisviszonyokat is rögzíti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy elektron részecske y irányú komponense és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg, tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében csökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A magerők p esetén taszítóak, n esetén vonzóak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense ugrást szenved, ha a határfelületen van áram.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az egységnyi térfogatra vett eredő mágneses dipólnyomaték nagyságát és irányát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A nagyfrekvenciával rezgő villamos dipólus által létrehozott hullám térkomponensei a dipólustól mért távolság négyzetével fordítottan arányosak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél nagyobb a potenciál doboz geometriai mérete.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> ==A Poynting vektor dimenziója J/m2.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéselrendezés esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommag átmérője néhány Angström.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus tér örvényes.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram vákuumban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált feszültség lehet időben állandó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a &quot;karcolások&quot; (összes rés) számának szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált elektromos mező erővonalai a pozitív töltésekről (vagy a vég- telenből) indulnak és a negatív töltéseken (vagy a végtelenben) végződnek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy tekercsből, egy ellenállásból és egy ideális telepből soros RL-kört állítunk össze. A tekercsen eső feszültség nagysága a bekapcsolás utáni pillanatban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy légmagos toroid tekercs induktivitása µr-szeresére változik, ha belsejét µr relatív permeabilitású anyaggal töltjük ki.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Curie-hőmérséklet felett a ferromágneses anyag paramágnesként vagy diamágnesként viselkedik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy haladó elektromágneses síkhullám intenzitása egyenesen arányos a mágneses indukcióvektor amplitúdójának négyzetével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Ha elektromágneses síkhullám vákuumból n törésmutatójú közegbe lép, a hullámhossza n-szeresére növekszik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy átlátszatlan lapon lévő d szélességű résre merőlegesen lézerfényt bocsátunk. A távoli ernyőn kialakuló diffrakciós képen a nulla intenzitású pontok éppen ott helyezkednek el, ahol a maximális intenzitású pontok lennének egy d rácsállandójú optikai rács esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy homorú gömbtükör a tárgyról mindig látszólagos, egyenes állású, kicsinyített képet alkot.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Ha egy vékony lencse −2 dioptriás, akkor 50 cm fókusztávolságú szórólencséről van szó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_2i_Igaz-hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=194124 2018-06-04T11:58:00Z

<p>Márta Boldizsár: /* A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén. */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Fizika_II.}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Fizika 2i Igaz-hamis<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> ==A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be. (90°-ot)==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus során a szórt sugárzás frekvenciája nagyobb, mint a bejövő sugárzásé.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Coulomb erő örvényes erőtér.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a lencse cm-ben mért fókusztávolságának a reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fotoeffektus annál hamarább bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása. (minél nagyobb a frekvencia).==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciájával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hagyományos fénykép az intenzitás és fázisviszonyokat is rögzíti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy elektron részecske y irányú komponense és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg, tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében csökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A magerők p esetén taszítóak, n esetén vonzóak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense ugrást szenved, ha a határfelületen van áram.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az egységnyi térfogatra vett eredő mágneses dipólnyomaték nagyságát és irányát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A nagyfrekvenciával rezgő villamos dipólus által létrehozott hullám térkomponensei a dipólustól mért távolság négyzetével fordítottan arányosak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél nagyobb a potenciál doboz geometriai mérete.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> ==A Poynting vektor dimenziója J/m2.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéselrendezés esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommag átmérője néhány Angström.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus tér örvényes.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram vákuumban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált feszültség lehet időben állandó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a &quot;karcolások&quot; (összes rés) számának szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_2i_Igaz-hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=194105 2018-06-04T08:42:46Z

<p>Márta Boldizsár: /* A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térosség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla. */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Fizika_II.}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Fizika 2i Igaz-hamis<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> ==A 27 C°-os fekete test 50625-ször annyi elektromágneses energiát sugároz ki, mint a 20 K-es.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Bohr-féle atommodell a H-szerű ionokra sikerrel használható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be. (90°-ot)==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy álló foton és egy mozgó proton ütközése.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Compton effektus során a szórt sugárzás frekvenciája nagyobb, mint a bejövő sugárzásé.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Coulomb erő örvényes erőtér.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A csillagászati távcső szögnagyítása közelítőleg az objektív és az okulár fókusztávolságainak hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A diamágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása negatív.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a lencse cm-ben mért fókusztávolságának a reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A ferromágneses anyag koercitiv ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról PI fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fénynyomás a Poynting vektor és a fénysebesség hányadosával arányos.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A ferromágneses anyag koercitív ereje azt a mágneses térerősség értéket jelenti, amelynél a mágneses indukció nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A fotoeffektus annál hamarább bekövetkezik, minél nagyobb a sugárzó fény intenzitása. (minél nagyobb a frekvencia).==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton abszorpció átmeneti valószínűsége nagyobb az indukált emisszió átmeneti valószínűségénél.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciájával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A foton impulzusa a Planck-állandó és a hullámhossz szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A főkvantumszám hármas értéke az L héjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Geiger-Müller számláló berendezésben a mért sugárzás ionizálja a benne lévő gázt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hagyományos fénykép az intenzitás és fázisviszonyokat is rögzíti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A H-atom ionizációs energiája 13,6 eV.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy elektron részecske y irányú komponense és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg, tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hélium esetében az egy nukleonra eső kötési energia nagyobb, mint vas esetében, mert nemesgáz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hologram a fényképlemezen nemcsak az intenzitás, de a fázisviszonyokat is rögzíti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében csökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kiválasztási szabály szerint a mellékkvantumszám csak plusz mínusz egyet változhat gerjesztéskor.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút érték négyzete mérhető fizikai mennyiség.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai állapotfüggvény reguláris, amely többek között azt is jelenti, hogy egyértékű függvény.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai hullámfüggvény abszolútérték-négyzete a részecske tartózkodási valószínűség sűrűségét adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A magerők p esetén taszítóak, n esetén vonzóak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense folytonosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses indukció vektor különböző anyagok határfelületére merőleges komponense ugrást szenved, ha a határfelületen van áram.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mágnesezettség vektora megadja az egységnyi térfogatra vett eredő mágneses dipólnyomaték nagyságát és irányát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám egyes értéke a p alhéjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A mozgási hosszt szinkronizált órák segítségével tudjuk definiálni.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A nagyfrekvenciával rezgő villamos dipólus által létrehozott hullám térkomponensei a dipólustól mért távolság négyzetével fordítottan arányosak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Pauli-féle kizárási elv szerint egy rendszeren belül nem lehet két azonos állapotú foton.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél kisebb a potenciál doboz geometriai mérete.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A potenciál dobozba zárt részecske energiája annál nagyobb, minél nagyobb a potenciál doboz geometriai mérete.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> <br /> ==A Poynting vektor dimenziója J/m2.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommag átmérője néhány Angström.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus tér örvényes.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram vákuumban nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált feszültség lehet időben állandó.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a &quot;karcolások&quot; (összes rés) számának szorzata.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_2._ZH/Rendszermodellez%C3%A9s&diff=193837 2018-05-15T18:43:48Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo 2. ZH kikérdező|pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == A specifikáció... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> # ...informális, ha többféle értelmezése is lehetséges.<br /> # ...deklaratív, ha nem írja le az elvárt kimeneteket, csak az előállítás módját.<br /> # ...mindig szöveges dokumentum.<br /> # ...nemfunkcionális, ha teljesítmény jellegű követelményeket ír le.<br /> <br /> == Viselkedésmodell absztrakciója során... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> # ...információ vész el.<br /> # ...a lehetséges megvalósítások száma csökken.<br /> # ...elveszhetnek lehetséges lefutási utak.<br /> # ...megjelenhetnek eddig végrehajthatatlan lefutási utak.<br /> <br /> == A futásidejű monitor... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # ...csak a rendszer kimeneteit figyeli.<br /> # ...bemeneti és kimeneti invariánsokat ellenőriz futás közben.<br /> # ...helyettesíti a tesztelést, hiszen képes megakadályozni a hibás működést futás közben.<br /> # ...része a specifikáció alapján elkészült rendszernek.<br /> <br /> == A tesztfedettség... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # ...az elvárt és tapasztalt kimenet egyezőségének mértéke<br /> # ...0 és 1 közötti érték.<br /> # ...új tesztesetek elkészítésével növelhető<br /> # ...ha eléri az 1 értéket, akkor garantáltan nincs hiba a modellben / kódban<br /> <br /> == A modellellenőrzés... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # ...a modell szúróprobaszerű vizsgálata bizonyos inputokra.<br /> # ...matematikailag bizonyítja a modell helyességét.<br /> # ...kisebb számításigényű, mint egy tesztkészlet futtatása, hiszen nem kell ténylegesen végrehajtani a modellt.<br /> # ...képes példát mutatni rá, ha egy adott követelmény nem teljesül a modellben.<br /> <br /> == A folyamatban egy elemi tevékenység vizitációs száma... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # ...a tevékenység átbocsátása és átbocsátóképessége közti arány<br /> # ...a tevékenység átbocsátása és az egész folyamat átbocsátása közti arány<br /> # ...kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél<br /> # ...egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával<br /> <br /> == A rendre XP és XQ átbocsátóképességű P és Q elemi tevékenységekből tetszőleges vezérlési elemekkel összeállított folyamat átbocsátóképessége... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}<br /> # ...min(XP, XQ), ha P és Q egy fork-join blokk két ága.<br /> # ... (XP + XQ), amennyiben szabad a döntés P és Q között<br /> # ...mindig P és Q közül a szűk keresztmetszet átbocsátóképességével egyezik<br /> # ...mindenképpen min(XP, XQ)<br /> <br /> == Hallgatók lábméretét és a két Rendszermodellezés ZH-n elért összpontszámát vizsgáljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Ha a két változót párhuzamos koordináta diagramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogya töröttvonalak párhuzamosak egymással, akkor mindenki ugyanannyi pontot ért el, mint amekkora a lábmérete.<br /> # Ha a két változót párhuzamos koordináta diagramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a töröttvonalak párhuzamosak egymással, akkor a lábméret lineárisan függ a ZH összpontszámtól.<br /> # Ha a lábméretet és a ZH összpontszámot hisztogramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a két hisztogram pontosan ugyanúgy néz ki, akkor mindenki ugyanannyi pontot ért el, mint amekkora a lábmérete.<br /> # Ha a lábméretet és a ZH összpontszámot hisztogramon ábrázolva azt tapasztaljuk, hogy a két hisztogram pontosan ugyanúgy néz ki, akkor a lábméret lineárisan függ a ZH összpontszámtól.<br /> <br /> == A szimuláció... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # ...elvégezhető az informatikai rendszer megvalósítása nélkül is.<br /> # ...helyettesíti a tesztelést, mivel minden lehetséges rendszerállapotot biztosan lefed.t<br /> # ...célja lehet a rendszer logikai helyességének vizsgálata.<br /> # ...nem támogatja osztott erőforrásokért versengő folyamatok modellezését.<br /> <br /> == A jólstrukturált folyamatmodell ... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # ...mindig determinisztikus, hiszen nem tartalmazhat elágazást.<br /> # ...mindenfork-otszimmetrikusanlezárjoin-nal,így a folyamat ágai nem fognak két join-nál kölcsönösen egymásra várva deadlockba ragadni.<br /> # ...mindig teljesen specifikált a jólstrukturált blokkokból való építkezés miatt.<br /> # ...csak olyan ciklust tartalmazhat, amelynek egyetlen kilépési pontja van.<br /> <br /> == Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> # ... felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache tervezésre, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb kérések kiszolgálása<br /> # ...felhasználhatjuka Zipftörvényt, mertfordított arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt;<br /> # ...benchmarkokat használhatunk a teljesítménytesztek kiváltására<br /> # ...benchmarkokat használhatunk arra, hogy egy rendszer áteresztőképességét becsüljük adott felhasználószám mellett<br /> <br /> == Vizuális elemzésnél... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=-|pontozás=-}}<br /> # ...két folytonos numerikus változó kapcsolatának vizsgálatára használhatunk párhuzamos koordináta diagramot.<br /> # ...ha két változó doboz diagramjának (boxplotjának)lakjatökéletesenmegegyezik, akkor a változók értékei egyenes arányosságban állnak egymással.<br /> # ...a doboz diagramról a konkrét értékek előfordulási száma explicite leolvasható.<br /> # ...egy folytonos változó minden hisztogramjáról ugyanaz az információ olvasható le.<br /> <br /> == 1000 mért adatpontot összesítve... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> # ...a módusz lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> # ...a medián lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> # ...az átlag lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> # ...az első kvartilis lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> <br /> ==Hallgatók lábméretét, szemszínét és képzési fokát (BSc, MSc, PhD) vizsgáljuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> #A lábméret egy rendezett kategorikus változó.<br /> #A szemszín egy rendezett kategorikus változó<br /> #A képzés foka egy rendezett kategorikus változó.<br /> #A képzés foka numerikus változó.<br /> <br /> ==A specifikáció és az implementáció...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #…egy fejlesztési lépés/lépéssorozat bemenete ill. kimenete.<br /> #…közül a specifikációban van több információtartalom, az a konkrétabb.<br /> #…lehet például egy szöveges leírás és egy azonos jelentésű állapotgép.<br /> #…kapcsolata mindig kölcsönösen egyértelmű, azaz egy specifikációhoz egy implementáció létezik, és fordítva.<br /> <br /> ==Finomítással...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}<br /> #…részletezhetjük a modell működését.<br /> #…részletezhetjük a modell felépítését.<br /> #…részletezhetjük a modell által kezelt adatokat.<br /> #…eszköztől függően akár elkészíthetjük a specifikációnak szánt modell egy implementációját.<br /> <br /> ==A tesztesetek megadásához szükséges...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #…tesztbemenet.<br /> #…tesztfedettségi arány.<br /> #…elvárt kimenet vagy tesztorákulum.<br /> #…futásidejű monitor.<br /> <br /> ==A holtpont...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #…egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.<br /> #…előfordulhat úgy, hogy a rendszer folyamatai egymásra várakoznak.<br /> #…és a végtelen ciklus között fontos különbség, hogy a végtelen ciklusban történhet állapotváltozás, míg a holtpontban nem.<br /> #…determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő.<br /> <br /> ==Egy erőforrás kihasználtsága...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #…nemnegatív.<br /> #…mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál.<br /> #…kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.<br /> #…egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.<br /> <br /> ==Egy folyamat átbocsátási rátája...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> #…nemnegatív.<br /> #…mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál.<br /> #…kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.<br /> #…egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.<br /> <br /> ==Egyensúlyi helyzetben lévő teljesítménymodell esetén...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> #…az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsátóképességet.<br /> #…időegységenként ugyanannyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik<br /> #…az átbocsátási ráta és az átbocsátóképesség mindig megegyezik<br /> #…a Little-törvény mindenképpen fennáll<br /> <br /> ==A folyamatszimuláció és a teljesítménymodellezés esetén...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #…különbség, hogy a szimuláció az erőforrásfoglalások becslése alapján futási eseteket becsül meg, míg a teljesítménymodellen végzett számítások általános összefüggéseket állapítanak meg sok futási eset átlagáról.<br /> #…hasonlóság, hogy mindkét módszer figyelembe veszi az egy tevékenység elvégzésére alkalmas erőforrások számát.<br /> #…hasonlóság, hogy mindkettő támogatja a hierarchikus modelleket (tehát pl. egy összetett tevékenység takarhat több kisebb elemi lépést, különböző erőforrásigényekkel).<br /> #…a két kifejezés pontosan ugyanazt a rendszermodellezési lépést jelöli (az egyik az elérendő cél, a másik a felhasznált technika neve), és ugyanazokban az esetekben alkalmazhatóak.<br /> <br /> ==Egy folytonos változó jellemző értékeit doboz diagrammal (boxplottal) és hisztogrammal is ábrázoljuk.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #A boxplotról mindig könnyedén leolvasható az első kvartilis.<br /> #A boxplotról mindig könnyedén leolvasható a 40. percentilis<br /> #A boxplotról mindig könnyedén leolvasható a módusz.<br /> #…Minden információ, ami a doboz diagramról könnyen leolvasható, a hisztogramról is könnyen leolvasható, emiatt tekintjük a doboz diagramot a hisztogram egyfajta absztrakciójának.<br /> <br /> ==1000 mért adatpontot összesítve...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #…a módusz lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> #…a medián lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> #…az átlag lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> #…az első kvartilis lehet kisebb a 0.1-es kvantilisnél.<br /> <br /> ==Vizuális elemzésnél...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> #…két folytonos numerikus változó kapcsolatának vizsgálatára használhatunk párhuzamos koordináta diagramot.<br /> #…ha két változó doboz diagramjának (boxplotjának) alakja tökéletesen megegyezik, akkor a változók értékei egyenes arányosságban állnak egymással.<br /> #…a doboz diagramról a konkrét értékek előfordulási száma explicite leolvasható.<br /> #…egy folytonos változó minden hisztogramjáról ugyanaz az információ olvasható le.<br /> <br /> ==Ha a rendszer felépítését vagy terhelését megváltoztatva az átbocsátása megnő...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> #…miközben egy adott tevékenységének átbocsátása nem változik, akkor a tevékenység vizitációs száma csökken.<br /> #…de az átbocsátóképessége változatlan, akkor a kihasználtság csökken.<br /> #…akkor (egyensúlyi helyzetet feltételezve) az érkezési ráta is megnőtt.<br /> #…akkor a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma csökken, változatlan válaszidőt feltételezve.<br /> <br /> ==Egy rendszer teljesítményének (kapacitásának) tervezésekor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> #…benchmarkokból kiolvasható a vizsgált rendszer jövőben várható érkezési rátája.<br /> #…szimulációval megállapítható a különféle terheléseknél várható teljesítmény.<br /> #…felhasználhatjuk a Zipf törvényt cache méretezésére, mert segítségével megadható, mekkora terhelést jelent a leggyakoribb néhány kérés kiszolgálása.<br /> #…felhasználhatjuk a Zipf törvényt, mert egyenes arányosságot feltételez a válaszidő és a kihasználtság közt.<br /> <br /> ==Adatfolyamháló finomításakor...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #…halmazfinomítással bővíthetjük a kommunikációs csatornák tokenkészletét, a csatornára illeszkedő csomópontokat hozzáigazítva.<br /> #…a csomópontok (mint önálló viselkedésmodellek) belső működését finomíthatjuk.<br /> #…a csomópontokat kiválthatjuk egy összetett részhálóval.<br /> #…egy viselkedésmodellel leírt rendszerből származtathatjuk a specifikációját.<br /> <br /> ==A jólstrukturált folyamatmodell...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> #…mindig determinisztikus, hiszen nem tartalmazhat elágazást.<br /> #…minden fork-ot szimmetrikusan lezár join-nal, így a folyamat ágai nem fognak két join-nál kölcsönösen egymásra várva deadlockba ragadni.<br /> #…mindig teljesen specifikált a jólstrukturált blokkokból való építkezés miatt.<br /> #…csak olyan ciklust tartalmazhat, amelynek egyetlen kilépési pontja van.<br /> <br /> ==A követelmények...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> #…a megvalósítandó rendszerrel szembeni elvárások.<br /> #…néha többféleképpen értelmezhetőek, ha informálisan vannak megadva.<br /> #…nemfunkcionális jellegű állítások, míg funkcionális feltételek csak az alacsonyabb szintű specifikációkban fogalmazhatóak meg.<br /> #…a modellezés vagy fejlesztés során szerzett tapasztalatok alapján iteratíve pontosíthatóak.<br /> <br /> ==A tesztelés során az orákulum és a referencia között...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}<br /> #…hasonlóság, hogy mindkettő a tesztelt rendszer kimenetének ellenőrzésére szolgál.<br /> #…különbség, hogy deklaratív követelmények esetén referencia nem mindig adható meg, csak tesztorákulum.<br /> #…kapcsolat, hogy a referenciából szükség szerint mindig készíthető vele azonos jelentésű orákulum, amely egyszerűen a referenciával való egyezőséget vizsgálja.<br /> #…különbség, hogy a referencia tesztbemenet nélkül ellenőrzi a működést, míg az orákulum mellé tesztbemenetet is meg kell adni.<br /> <br /> ==A tesztfedettség...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=-}}<br /> #…0 és 1 közötti érték.<br /> #…mérésének célja, hogy becslést kapjunk a tesztkészlet minőségéről, teljességéről.<br /> #…növelhető a tesztorákulum megengedőbbé tételével.<br /> #…növelhető új tesztek felvételével.<br /> <br /> ==A modellellenőrzés...==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}<br /> #…célja, hogy matematikai precizitással igazolja a specifikáció teljesülését.<br /> #…a rendszert futási időben figyelve detektálja, ha az eltér a specifikációtól.<br /> #…statikus elemzés, mivel (pl. a teszteléssel ellentétben) nem szükséges hozzá végrehajtani vagy szimulálni a modellt.<br /> #…a modell összes lehetséges viselkedését kimerítően elemzi.</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=193824 2018-05-13T13:30:32Z

<p>Márta Boldizsár: /* NagyZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> [[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 5 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br /> **A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br /> **Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 55 || 2<br /> |-<br /> |55 - 70 || 3<br /> |-<br /> |70 - 85 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> *Az előadás (egyik héten egy, másik héten kettő) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (két hetente egy) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br /> ===Előadás===<br /> [[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> * [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> *A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br /> **[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul. Fizika 2'''<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1PSqohpnpgEVquuhmnuuZ0kGlfVpfU1qZ65bVN4NDRqY/edit#heading=h.skadfyp4ys4r KisZH pót szuper doksi 2013]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *Előző évek ZH-i:<br /> **2017/18 Tavasz<br /> ***[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | PótZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]<br /> **2013/14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]<br /> ***[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | PZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web | a számolós feladatok kidolgozása]<br /> **2012/13 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web | a számolós feladatok kidolgozása]<br /> **2011/12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldás nélkül]]<br /> **2010-2011 tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br /> **2008-2009 tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> ***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> ***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br /> **2008-2009 ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> **2007-2008 tavasz (kereszt)<br /> ***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **2007-2008 ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> **2006<br /> ***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> ***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> ***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Masa===<br /> * Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br /> * [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) &lt;br /&gt;<br /> -- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br /> <br /> ==Kapcsolódó tárgyak==<br /> ===Előkövetelmény===<br /> *[[Fizika I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===Ráépülő===<br /> *[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br /> <br /> <br /> ==OLD==<br /> <br /> Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=193823 2018-05-13T13:29:59Z

<p>Márta Boldizsár: /* NagyZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> [[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 5 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br /> **A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br /> **Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 55 || 2<br /> |-<br /> |55 - 70 || 3<br /> |-<br /> |70 - 85 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> *Az előadás (egyik héten egy, másik héten kettő) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (két hetente egy) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br /> ===Előadás===<br /> [[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> * [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> *A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br /> **[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul. Fizika 2'''<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1PSqohpnpgEVquuhmnuuZ0kGlfVpfU1qZ65bVN4NDRqY/edit#heading=h.skadfyp4ys4r KisZH pót szuper doksi 2013]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *Előző évek ZH-i:<br /> **2017/18 Tavasz<br /> ***[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | PótZH feladatsor megoldással]] és [[Media::Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]<br /> **2013/14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]<br /> ***[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | PZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web | a számolós feladatok kidolgozása]<br /> **2012/13 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web | a számolós feladatok kidolgozása]<br /> **2011/12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldás nélkül]]<br /> **2010-2011 tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br /> **2008-2009 tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> ***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> ***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br /> **2008-2009 ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> **2007-2008 tavasz (kereszt)<br /> ***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **2007-2008 ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> **2006<br /> ***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> ***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> ***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Masa===<br /> * Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br /> * [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) &lt;br /&gt;<br /> -- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br /> <br /> ==Kapcsolódó tárgyak==<br /> ===Előkövetelmény===<br /> *[[Fizika I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===Ráépülő===<br /> *[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br /> <br /> <br /> ==OLD==<br /> <br /> Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf&diff=193822 2018-05-13T13:20:50Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div></div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf&diff=193821 2018-05-13T13:20:10Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div></div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=193778 2018-04-26T13:22:55Z

<p>Márta Boldizsár: /* NagyZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> [[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 5 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A kisZH-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy külön alkalommal igen. <br /> **A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br /> **Ha a két ZH-típus közül az egyik nincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 55 || 2<br /> |-<br /> |55 - 70 || 3<br /> |-<br /> |70 - 85 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> *Az előadás (egyik héten egy, másik héten kettő) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (két hetente egy) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.<br /> ===Előadás===<br /> [[Fizika_II.Tematika|Tematika]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> * [[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> * [[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - kösszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> *A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:<br /> **[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul. Fizika 2'''<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis]]<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1PSqohpnpgEVquuhmnuuZ0kGlfVpfU1qZ65bVN4NDRqY/edit#heading=h.skadfyp4ys4r KisZH pót szuper doksi 2013]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *Előző évek ZH-i:<br /> **2017/18 Tavasz<br /> ***[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **2013/14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | a számolós feladatok kidolgozása]]<br /> ***[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | PZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web | a számolós feladatok kidolgozása]<br /> **2012/13 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web | a számolós feladatok kidolgozása]<br /> **2011/12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldás nélkül]]<br /> **2010-2011 tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf |megoldás nélkül]]<br /> **2008-2009 tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> ***[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> ***[[Fizika2PPZH20090520 | PótpótZH feladatsor]]<br /> **2008-2009 ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> **2007-2008 tavasz (kereszt)<br /> ***[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> ***[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **2007-2008 ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> **2006<br /> ***[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> ***[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> ***[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott,megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Masa===<br /> * Kis JAVA programok segítségével szimulálhatjuk a kísérleteket:<br /> * [http://www.walter-fendt.de/ph14hu/index.html weblap] (neten találtam, szerintem nagy segítség.) &lt;br /&gt;<br /> -- [[SomogyiPeter13|Masa]] - 2010.05.25.<br /> <br /> ==Kapcsolódó tárgyak==<br /> ===Előkövetelmény===<br /> *[[Fizika I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===Ráépülő===<br /> *[[Elektronika]]: leghamarabb a tárggyal együtt vehető fel.<br /> <br /> <br /> ==OLD==<br /> <br /> Ezeket nem lenne szabad hagyni, hogy elvesszen, de nem most fogom rendberakni:<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf&diff=193777 2018-04-26T13:19:42Z

<p>Márta Boldizsár: 2017/18 tavaszi félév Fizika2i első ZH megoldásokkal</p> <hr /> <div>2017/18 tavaszi félév Fizika2i első ZH megoldásokkal</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_1._ZH/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=193610 2018-03-12T14:20:03Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo 1. ZH kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == A modell egy valós vagy hipotetikus rendszer egy részének milyen képe? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # aszinkron<br /> # egyszerűsített<br /> # determinisztikus<br /> # végrehajtható<br /> <br /> == Melyik mondat lesz mindenképp igaz, ha M1 modell finomítja az M2 modellt? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # Ha egy rendszernek M2 jó modellje, akkor M1 is.<br /> # Ha egy rendszernek M1 jó modellje, akkor M2 is.<br /> # M2 absztrahálja M1-et.<br /> # M2 finomítja M1-et.<br /> <br /> == Az alábbiak közül mely gráfok mindig körmentesek? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # A csomópont- és éltípusokból álló típusgráf.<br /> # Tartalmazási hierarchia.<br /> # Fastruktú́ra.<br /> # Élcímkére szűréssel kapott részgráf.<br /> <br /> == Melyik lehet állapotátmenet címkéjén az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Output esemény.<br /> # Párhuzamos régiók.<br /> # Őrfeltétel.<br /> # Állapot<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik jellemző minden állapottérre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # Hierarchikus<br /> # Teljes.<br /> # Kizárólagos.<br /> # Determinisztikus.<br /> <br /> == Melyik mondat lesz mindenképp igaz a teljes rendszer S állapotterére, ha a rendszert két komponens állapotrégiójával (S1 ill. S2) írjuk le? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=-|pontozás=-}}<br /> # S nemdeterminisztikus.<br /> # S jólstrukturált folyamatmodell.<br /> # S az S1 és S2 uniója.<br /> # S az S1 és S2 metszete.<br /> <br /> == Mi igaz a C nyelvű programok vezérlési folyamára? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}<br /> # A vezérlési folyam egy hierarchikus állapotgép.<br /> # A vezérlési folyam tartalmazhat Decision csomópontot.<br /> # A vezérlési folyam tartalmazhat Merge csomópontot.<br /> # A vezérlési folyam tartalmazhat ciklust.<br /> <br /> == Mi igaz a jólstrukturált folyamatra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Annyi kilépési pontja van, ahány állapot az állapottérben.<br /> # Nem tartalmazhat elágazást.<br /> # Leírható Nassi-Shneiderman struktogrammal.<br /> # Nem lehet vele végtelen ciklust definiálni.<br /> <br /> == A modell és a valóság között különbség, hogy… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> # …a modell vonatkozhat még nem létező (pl. tervezett) rendszerre is.<br /> # …a valóság egy egyszerűsített képe a modellnek.<br /> # …a modellen elsősorban csak az adott problémával kapcsolatos, releváns információk jelenjenek meg.<br /> # …egy modell elhanyagolhatja a világ bizonyos tulajdonságait.<br /> <br /> == Ha M1 állapotmodell finomítja M2 állapotmodellt, akkor ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # M2 is finomítja M1 modellt.<br /> # M1 több információt tartalmaz, mint M2.<br /> # M2 több információt tartalmaz, mint M1.<br /> # M2 absztrahálja M1 modellt.<br /> <br /> == Legyen S egy állapottér, és S' egy tetszőleges állapothalmaz. Ekkor… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # …S \ S' biztosan kizárólagos<br /> # …S \ S' biztosan teljes<br /> # …S ∪ S' biztosan teljes<br /> # …ha S' is egy állapottér, akkor S ∩ S' = ∅ vagy S=S’.<br /> <br /> == Egy állapotgép biztosan nemdeterminisztikus, ha… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # …egy állapotból több eseményre ugyanabba az állapotba megy a gép.<br /> # …egy állapotból ugyanarra az eseményre több átmenet definiált, eltérő kimenetet adva.<br /> # …egy állapotból nem minden lehetséges eseményre definiált az átmenet.<br /> # …egy állapotot elhagy egy eseménnyel kiváltott és egy spontán átmenet is, eltérő kimenetet adva.<br /> <br /> == Mi lehet a strukturális modellezés célja? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # A rendszer működésének időbeli vizsgálata.<br /> # A rendszer kisebb részekre bontása.<br /> # A rendszer dinamikus viselkedésének vizsgálata.<br /> # A rendszerben található kapcsolatok és összeköttetések meghatározása.<br /> <br /> == A fa tulajdonságú gráf… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # … irányítatlan kört tartalmazhat, de irányított kört nem.<br /> # …reprezentálhat egy tartalmazási struktúrát.<br /> # …élcímkére szűrve is egy vagy több fa marad.<br /> # …típusgráfja nem tartalmazhat hurokélet.<br /> <br /> == Mely állítások igazak az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # A típusgráfok a tulajdonságmodellek időbeli változását írják le.<br /> # A típusgráfban minden csomóponttípushoz egy típuscsomópont, minden éltípushoz egy típusél tartozik.<br /> # Az objektum-orientált programozásban használt osztályoknak megfeleltethető a típusgráf egy-egy csomópontja.<br /> # Az objektum-orientált programozásban használt objektumoknak megfeleltethető a típusgráf egy-egy csomópontja.<br /> <br /> == A modell és a modellezett rendszer viszonya: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # A modell egyszerűsítheti, összemoshatja a modellezett rendszer bizonyos részleteit.<br /> # A modell mindig egy hipotetikus (pl. fejlesztés alatt álló) rendszert közelít, sosem a valóságot.<br /> # A modell elhagyhatja a modellezett rendszer bizonyos részeit, komponenseit.<br /> # A modell a modellezett rendszer finomítása.<br /> <br /> == Ha egy rendszernek az M1 modell jó modellje, de az M2 modell nem érvényes rá, akkor… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # …M1 lehet M2 finomítása.<br /> # …M1 mindenképpen M2 finomítása.<br /> # …M1 lehet M2 absztrakciója.<br /> # …M1 mindenképpen M2 absztrakciója.<br /> <br /> == A fa tulajdonságú gráf… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # …csak irányítatlan kört tartalmazhat, irányított kört nem.<br /> # …reprezentálhat egy tartalmazási struktúrát.<br /> # …élcímkére szűrve is egy vagy több fa marad.<br /> # …típusgráfja nem tartalmazhat hurokélet.<br /> <br /> == Egy egyszerű állapotgép biztosan determinisztikus, ha… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # …teljesen specifikált.<br /> # …egy kezdőállapota van.<br /> # …egy állapotátmenete van.<br /> # …egy állapota van (állapotmentes).<br /> <br /> == Ha M1 állapotgép absztrahálja M2 állapotgépet, akkor… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # …M1 több információt tartalmaz, mint M2.<br /> # …M2 több információt tartalmaz, mint M1.<br /> # …M1 biztosan több állapotból áll, mint M2.<br /> # …M2 biztosan több állapotból áll, mint M1.<br /> <br /> == Az S1 S2 és S3 állapotterek direkt szorzataként előálló S állapottérnek minden pillanatban… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}<br /> # …legalább 3 eleme fennáll.<br /> # …legalább 3 eleme fennáll.<br /> # …legalább 1 eleme fennáll.<br /> # …legfeljebb 1 eleme áll fenn.<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 15 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 8 átmenetet tartalmaz, akkor az aszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # …23 átmenetet tartalmaz.<br /> # …100 átmenetet tartalmaz.<br /> # …107 átmenetet tartalmaz.<br /> # …107 átmenetet tartalmaz.<br /> <br /> == Őrfeltételt írhatunk… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # …típusgráf éleire.<br /> # …állapotgép átmeneteire.<br /> # …folyamatmodell Decision csomópontjából kilépő vezérlési élekre.<br /> # …adatfolyamháló csatornáira.<br /> <br /> == Állapotgépen tetszőleges állapot, token vagy őrfeltétel finomítást végezve… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # …mindig nő az állapotok száma.<br /> # …mindig csökken az állapotok száma.<br /> # …a finomított modell minden elérhető állapotához pontosan egy elérhető állapot tartozik az absztrakt modellben.<br /> # …az absztrakt modell minden elérhető állapotához tartozik legalább egy elérhető állapot a finomított modellben.<br /> <br /> == Egy állapotgép biztosan teljesen specifikált, ha… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # …van kezdőállapota, csak egyféle inputja van, és minden állapotnak van ezzel címkézett kimenő átmenete.<br /> # …van kezdőállapota, és minden lehetséges inputja legalább egy állapotátmeneten szerepel.<br /> # …egy teljesen specifikált állapotgép absztrakciója két állapot összevonásával.<br /> # …egy teljesen specifikált állapotgép finomítása egy állapot kettéválasztásával.<br /> <br /> == Legyen S egy állapottér, és S' egy tetszőleges állapothalmaz. Ekkor… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # …S \ S' biztosan kizárólagos<br /> # …S \ S' biztosan teljes<br /> # …ha S' is egy állapottér, akkor S \ S' = ∅.<br /> # …ha S' is egy állapottér, akkor S ∩ S' = ∅.<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 10 átmenetet, a másik régió 6 állapotot és 16 átmenetet tartalmaz, akkor az aszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # …pontosan 26 átmenetet tartalmaz.<br /> # …pontosan 30 átmenetet tartalmaz.<br /> # …pontosan 140 átmenetet tartalmaz.<br /> # …pontosan 160 átmenetet tartalmaz.<br /> <br /> == Mely állítások igazak az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Szűrés során a táblázat jellemzőinek száma mindig csökken.<br /> # Szűrés során a tulajdonságmodellben kör keletkezhet.<br /> # Szűrés során a jellemzett objektumok száma nem változhat.<br /> # Vetítés során a táblázat jellemzőinek száma csökkenhet.<br /> <br /> == Mi lehet a strukturális modellezés célja? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # A rendszer működésének időbeli vizsgálata.<br /> # A rendszer kisebb részekre bontása.<br /> # A rendszer dinamikus viselkedésének vizsgálata.<br /> # A rendszerben található kapcsolatok és összeköttetések meghatározása.<br /> <br /> == Mely állítások igazak az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Minden irányítatlan gráf ábrázolható irányított gráffal.<br /> # Egy hierarchiát ábrázoló gráfban lehet kör.<br /> # A típusgráfban minden csomóponttípushoz egy típuscsomópont, minden éltípushoz egy típusél tartozik.<br /> # Az objektum-orientált programozásban használt objektumoknak megfeleltethető egy típusgráf csomópontja.</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s_1._ZH/Igaz_Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=193609 2018-03-12T14:07:43Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=ReMo 1. ZH kikérdező<br /> }}<br /> <br /> == A modell egy valós vagy hipotetikus rendszer egy részének milyen képe? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # aszinkron<br /> # egyszerűsített<br /> # determinisztikus<br /> # végrehajtható<br /> <br /> == Melyik mondat lesz mindenképp igaz, ha M1 modell finomítja az M2 modellt? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # Ha egy rendszernek M2 jó modellje, akkor M1 is.<br /> # Ha egy rendszernek M1 jó modellje, akkor M2 is.<br /> # M2 absztrahálja M1-et.<br /> # M2 finomítja M1-et.<br /> <br /> == Az alábbiak közül mely gráfok mindig körmentesek? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # A csomópont- és éltípusokból álló típusgráf.<br /> # Tartalmazási hierarchia.<br /> # Fastruktú́ra.<br /> # Élcímkére szűréssel kapott részgráf.<br /> <br /> == Melyik lehet állapotátmenet címkéjén az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Output esemény.<br /> # Párhuzamos régiók.<br /> # Őrfeltétel.<br /> # Állapot<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik jellemző minden állapottérre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # Hierarchikus<br /> # Teljes.<br /> # Kizárólagos.<br /> # Determinisztikus.<br /> <br /> == Melyik mondat lesz mindenképp igaz a teljes rendszer S állapotterére, ha a rendszert két komponens állapotrégiójával (S1 ill. S2) írjuk le? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=-|pontozás=-}}<br /> # S nemdeterminisztikus.<br /> # S jólstrukturált folyamatmodell.<br /> # S az S1 és S2 uniója.<br /> # S az S1 és S2 metszete.<br /> <br /> == Mi igaz a C nyelvű programok vezérlési folyamára? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=-}}<br /> # A vezérlési folyam egy hierarchikus állapotgép.<br /> # A vezérlési folyam tartalmazhat Decision csomópontot.<br /> # A vezérlési folyam tartalmazhat Merge csomópontot.<br /> # A vezérlési folyam tartalmazhat ciklust.<br /> <br /> == Mi igaz a jólstrukturált folyamatra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Annyi kilépési pontja van, ahány állapot az állapottérben.<br /> # Nem tartalmazhat elágazást.<br /> # Leírható Nassi-Shneiderman struktogrammal.<br /> # Nem lehet vele végtelen ciklust definiálni.<br /> <br /> == A modell és a valóság között különbség, hogy… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}<br /> # …a modell vonatkozhat még nem létező (pl. tervezett) rendszerre is.<br /> # …a valóság egy egyszerűsített képe a modellnek.<br /> # …a modellen elsősorban csak az adott problémával kapcsolatos, releváns információk jelenjenek meg.<br /> # …egy modell elhanyagolhatja a világ bizonyos tulajdonságait.<br /> <br /> == Ha M1 állapotmodell finomítja M2 állapotmodellt, akkor ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # M2 is finomítja M1 modellt.<br /> # M1 több információt tartalmaz, mint M2.<br /> # M2 több információt tartalmaz, mint M1.<br /> # M2 absztrahálja M1 modellt.<br /> <br /> == Legyen S egy állapottér, és S' egy tetszőleges állapothalmaz. Ekkor… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # …S \ S' biztosan kizárólagos<br /> # …S \ S' biztosan teljes<br /> # …S ∪ S' biztosan teljes<br /> # …ha S' is egy állapottér, akkor S ∩ S' = ∅ vagy S=S’.<br /> <br /> == Egy állapotgép biztosan nemdeterminisztikus, ha… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # …egy állapotból több eseményre ugyanabba az állapotba megy a gép.<br /> # …egy állapotból ugyanarra az eseményre több átmenet definiált, eltérő kimenetet adva.<br /> # …egy állapotból nem minden lehetséges eseményre definiált az átmenet.<br /> # …egy állapotot elhagy egy eseménnyel kiváltott és egy spontán átmenet is, eltérő kimenetet adva.<br /> <br /> == Mi lehet a strukturális modellezés célja? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}<br /> # A rendszer működésének időbeli vizsgálata.<br /> # A rendszer kisebb részekre bontása.<br /> # A rendszer dinamikus viselkedésének vizsgálata.<br /> # A rendszerben található kapcsolatok és összeköttetések meghatározása.<br /> <br /> == A fa tulajdonságú gráf… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # … irányítatlan kört tartalmazhat, de irányított kört nem.<br /> # …reprezentálhat egy tartalmazási struktúrát.<br /> # …élcímkére szűrve is egy vagy több fa marad.<br /> # …típusgráfja nem tartalmazhat hurokélet.<br /> <br /> == Mely állítások igazak az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # A típusgráfok a tulajdonságmodellek időbeli változását írják le.<br /> # A típusgráfban minden csomóponttípushoz egy típuscsomópont, minden éltípushoz egy típusél tartozik.<br /> # Az objektum-orientált programozásban használt osztályoknak megfeleltethető a típusgráf egy-egy csomópontja.<br /> # Az objektum-orientált programozásban használt objektumoknak megfeleltethető a típusgráf egy-egy csomópontja.<br /> <br /> == A modell és a modellezett rendszer viszonya: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # A modell egyszerűsítheti, összemoshatja a modellezett rendszer bizonyos részleteit.<br /> # A modell mindig egy hipotetikus (pl. fejlesztés alatt álló) rendszert közelít, sosem a valóságot.<br /> # A modell elhagyhatja a modellezett rendszer bizonyos részeit, komponenseit.<br /> # A modell a modellezett rendszer finomítása.<br /> <br /> == Ha egy rendszernek az M1 modell jó modellje, de az M2 modell nem érvényes rá, akkor… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # …M1 lehet M2 finomítása.<br /> # …M1 mindenképpen M2 finomítása.<br /> # …M1 lehet M2 absztrakciója.<br /> # …M1 mindenképpen M2 absztrakciója.<br /> <br /> == A fa tulajdonságú gráf… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # …csak irányítatlan kört tartalmazhat, irányított kört nem.<br /> # …reprezentálhat egy tartalmazási struktúrát.<br /> # …élcímkére szűrve is egy vagy több fa marad.<br /> # …típusgráfja nem tartalmazhat hurokélet.<br /> <br /> == Egy egyszerű állapotgép biztosan determinisztikus, ha… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # …teljesen specifikált.<br /> # …egy kezdőállapota van.<br /> # …egy állapotátmenete van.<br /> # …egy állapota van (állapotmentes).<br /> <br /> == Ha M1 állapotgép absztrahálja M2 állapotgépet, akkor… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # …M1 több információt tartalmaz, mint M2.<br /> # …M2 több információt tartalmaz, mint M1.<br /> # …M1 biztosan több állapotból áll, mint M2.<br /> # …M2 biztosan több állapotból áll, mint M1.<br /> <br /> == Az S1 S2 és S3 állapotterek direkt szorzataként előálló S állapottérnek minden pillanatban… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=-}}<br /> # …legalább 3 eleme fennáll.<br /> # …legalább 3 eleme fennáll.<br /> # …legalább 1 eleme fennáll.<br /> # …legfeljebb 1 eleme áll fenn.<br /> <br /> == Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 15 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 8 átmenetet tartalmaz, akkor az aszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # …23 átmenetet tartalmaz.<br /> # …100 átmenetet tartalmaz.<br /> # …107 átmenetet tartalmaz.<br /> # …107 átmenetet tartalmaz.<br /> <br /> == Őrfeltételt írhatunk… ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}<br /> # …típusgráf éleire.<br /> # …állapotgép átmeneteire.<br /> # …folyamatmodell Decision csomópontjából kilépő vezérlési élekre.<br /> # …adatfolyamháló csatornáira.</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Seg%C3%ADts%C3%A9g:P%C3%A9ldakv%C3%ADz&diff=193608 2018-03-12T13:31:21Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Segítség:Kvíz}}<br /> <br /> Ezen az oldalon tesztelem a kérdéseket. Ez a bevezető szöveg helye, még nem része egy kvízkérdésnek sem.<br /> <br /> Nyugodtan kattintgass, próbáld ki, hogyan működik a kvíz. A forráskódot is ér megnézni, lehet szerkeszteni, próbálkozni vele, kísérletezni, csak minden kérdéstípusra maradjon benne példa.<br /> <br /> &lt;!-- Az alábbi sablon kell ahhoz, hogy az oldal tartalmából kvízkérdések legyenek --&gt;<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Tesztkérdések<br /> }}<br /> <br /> Ez a szöveg a kvízek után jelenik meg.<br /> <br /> == Kombókérdés ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;, akkor hány éves a kapitány és milyen nemű?<br /> <br /> &lt;!-- Az alábbi sablon kell ahhoz, hogy egy kérdéshez válaszlehetőségeket rendeljünk --&gt;<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # ''21j''<br /> # &lt;math&gt;21&lt;/math&gt;<br /> # A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # Férfi<br /> # Nő<br /> # A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.<br /> <br /> Igen, egy kvízkérdésen belül több részfeladat is lehet.<br /> <br /> == Többválaszos kérdés ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy:<br /> * &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;,<br /> akkor mit tudunk a kapitány ''t'' életkoráról?<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}<br /> # t &lt; ''6×10&lt;sup&gt;23&lt;/sup&gt;''<br /> # &lt;math&gt;21&lt;/math&gt;<br /> # A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.<br /> <br /> Több választ is megjelölhet, maga.<br /> <br /> == Eldöntendő kérdés ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;, akkor igaz-e, hogy a kapitány egy tinédzser?<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> ## Ez az alpont nem külön opció. De mondjuk itt lehetne kifejteni a választ.<br /> #Hamis<br /> <br /> == Kombókérdés * ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;, akkor mit tudunk a hajóról?<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Létezik<br /> # ''Nem'' létezik<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Van<br /> # Piros<br /> # Úszik a vízen<br /> <br /> (* Rossz válaszra mínuszpont jár)<br /> <br /> == Többválaszos kérdés * ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány '''csajának''' ''t'' életkoráról, hogy:<br /> * &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;,<br /> akkor mit tudunk a kapitányról?<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Van csaja<br /> # Nős<br /> # A csaja életkora ''21 év''<br /> <br /> (* Rossz válaszra mínuszpont jár)<br /> <br /> == Hány éves egy tetszőleges kapitány? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 21<br /> # Nem 21<br /> # Talán ennyi, talán annyi<br /> <br /> == Kredence van a kapitánynak? ==<br /> <br /> &lt;!-- Az alábbi sablon kell ahhoz, hogy egy kérdéshez válaszlehetőségeket rendeljünk --&gt;<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # igen<br /> # nem<br /> # nem, mert fapapucsa van<br /> <br /> ----<br /> &lt;!-- Az előző sor jelöli, hogy vége a kvízkérdéseknek. --&gt;<br /> <br /> == Egyebek ==<br /> <br /> Egyéb megjegyzések ide kerülhetnek a kérdéssor legvégére egy elválasztóvonal (négy kötőjel, &lt;code&gt;----&lt;/code&gt;) után. Ez már nem része egy kvízkérdésnek sem.</div>

Márta Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Seg%C3%ADts%C3%A9g:P%C3%A9ldakv%C3%ADz&diff=193607 2018-03-12T13:30:07Z

<p>Márta Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Segítség:Kvíz}}<br /> <br /> Ezen az oldalon tesztelem a kérdéseket. Ez a bevezető szöveg helye, még nem része egy kvízkérdésnek sem.<br /> <br /> Nyugodtan kattintgass, próbáld ki, hogyan működik a kvíz. A forráskódot is ér megnézni, lehet szerkeszteni, próbálkozni vele, kísérletezni, csak minden kérdéstípusra maradjon benne példa.<br /> <br /> &lt;!-- Az alábbi sablon kell ahhoz, hogy az oldal tartalmából kvízkérdések legyenek --&gt;<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Tesztkérdések<br /> }}<br /> <br /> Ez a szöveg a kvízek után jelenik meg.<br /> <br /> == Kombókérdés ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;, akkor hány éves a kapitány és milyen nemű?<br /> <br /> &lt;!-- Az alábbi sablon kell ahhoz, hogy egy kérdéshez válaszlehetőségeket rendeljünk --&gt;<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # ''21j''<br /> # &lt;math&gt;21&lt;/math&gt;<br /> # A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # Férfi<br /> # Nő<br /> # A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.<br /> <br /> Igen, egy kvízkérdésen belül több részfeladat is lehet.<br /> <br /> == Többválaszos kérdés ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy:<br /> * &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;,<br /> akkor mit tudunk a kapitány ''t'' életkoráról?<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}<br /> # t &lt; ''6×10&lt;sup&gt;23&lt;/sup&gt;''<br /> # &lt;math&gt;21&lt;/math&gt;<br /> # A megadott adatokból nem lehet bizonyossággal megállapítani.<br /> <br /> Több választ is megjelölhet, maga.<br /> <br /> == Eldöntendő kérdés ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;, akkor igaz-e, hogy a kapitány egy tinédzser?<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> ## Ez az alpont nem külön opció. De mondjuk itt lehetne kifejteni a választ.<br /> #Hamis<br /> <br /> == Kombókérdés * ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány ''t'' életkoráról, hogy &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;, akkor mit tudunk a hajóról?<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Létezik<br /> # ''Nem'' létezik<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Van<br /> # Piros<br /> # Úszik a vízen<br /> <br /> (* Rossz válaszra mínuszpont jár)<br /> <br /> == Többválaszos kérdés * ==<br /> <br /> Ha tudjuk a kapitány '''csajának''' ''t'' életkoráról, hogy:<br /> * &lt;math&gt;t=21&lt;/math&gt;,<br /> akkor mit tudunk a kapitányról?<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}<br /> # Van csaja<br /> # Nős<br /> # A csaja életkora ''21 év''<br /> <br /> (* Rossz válaszra mínuszpont jár)<br /> <br /> == Hány éves egy tetszőleges kapitány? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 21<br /> # Nem 21<br /> # Talán ennyi, talán annyi<br /> <br /> == Kredence van a kapitánynak? ==<br /> <br /> &lt;!-- Az alábbi sablon kell ahhoz, hogy egy kérdéshez válaszlehetőségeket rendeljünk --&gt;<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-0.25}}<br /> # igen<br /> # nem<br /> # nem, mert fapapucsa van<br /> <br /> ----<br /> &lt;!-- Az előző sor jelöli, hogy vége a kvízkérdéseknek. --&gt;<br /> <br /> == Egyebek ==<br /> <br /> Egyéb megjegyzések ide kerülhetnek a kérdéssor legvégére egy elválasztóvonal (négy kötőjel, &lt;code&gt;----&lt;/code&gt;) után. Ez már nem része egy kvízkérdésnek sem.</div>

Márta Boldizsár