VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Nyílt forráskódú és szabad szoftverek

2014-08-08T09:31:52Z

Lt: /* ZH */

{{Tantárgy
| név = Nyílt forráskódú és szabad szoftverek
| tárgykód = VITMAV66
| kredit = 2
| tanszék = TMIT
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka = diasorok elolvasása
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAV66/
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/FLOSS
}}

==Követelmények:==
===ZH===
* 2 darab van, jellemzően a 7. és a 13. héten.

* Kiválthatók egy körülbelül 10 oldalas esszé megírásával, amelyről az előadóval külön kell egyeztetni.

== Segédanyagok ==
Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, azokban szinte minden benne van.

Ezen felül az órákra is érdemes bejárni, ugyanis ott az előadók sok érdekes esettanulmány bemutatásával segítik a téma megismerését.

==Vélemények:==
Érdekes óra azok számára akik most ismerkednek vagy ismerkednének a témával. Jól rendszerbe foglalja a témakört. Haladóknak is ajánlom, egy kicsit, mert ingyen kredit és mert mindig vannak olyan érdekességek amikről még a téma ismerői sem hallottak.
-- [[AszalosGabor|Aszi]] - 2011.12.05.

[[Category:Valaszthato]]

Algoritmuselmélet (régi)

2014-05-25T10:34:46Z

Lt: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Algoritmuselmélet
|targykod=VISZA213
|szak=info
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/
|levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.
*<math> P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)</math>
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P !! Jegy
|-
|0 - 31 || 1
|-
|32 - 43 || 2
|-
|44 - 55 || 3
|-
|56 - 67 || 4
|-
|68 - 80 || 5
|}

===Félévvégi jegy===
*A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.

==Segédanyagok==

*'''Előadáshoz'''
**A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.
**[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz
**[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!
**[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott
**[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról
**[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point
**[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]

*'''Gyakorlathoz'''
**[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott
**'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''
**'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)

==Videó==
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)

==ZH==
*2014
** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]
** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]
** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]

*2013
** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)
** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)

*2012
** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással

*2011
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül

*2010
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)

==Vizsga==
*2013-14 ősz
**[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül

*2012-13 tavasz
**[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)
**[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)

*2012-13 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül

*2011-12 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással
**[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással

==Tippek==

A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.

Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)

Erősen ajánlani tudom a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]

[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala

[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)

[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala

[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala

[[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Algel osszefoglalo.pdf

2014-05-25T10:32:00Z

Lt: 'ALGORITMUSELMÉLET ÖSSZEFOGLALÓ' a régi wikiről

'ALGORITMUSELMÉLET ÖSSZEFOGLALÓ' a régi wikiről

LINUX programozás

2014-01-26T17:07:18Z

Lt: aut -> aait

{{Tantárgy
| név = LINUX programozás
| tárgykód = VIAUJV57
| kredit = 4
| tanszék = AAIT
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka =
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| vizsga = van
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUJV57/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUJV57
}}

==Követelmények:==

===Szorgalmi időszakban===
Az aláírás megszerzésének feltétele a házi feladat beadása.

===Vizsgaidőszakban===
A tárgyból szóbeli vizsga van.

== Segédanyagok ==
A tárgyoldalon bejelentkezés után elérhetők az előadásdiák és az gyakorlatok forrásfájljai.

[[Category:Valaszthato]]

LINUX programozás

2014-01-26T17:06:33Z

Lt: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = LINUX programozás
| tárgykód = VIAUJV57
| kredit = 4
| tanszék = AUT
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka =
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| vizsga = van
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUJV57/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUJV57
}}

==Követelmények:==

===Szorgalmi időszakban===
Az aláírás megszerzésének feltétele a házi feladat beadása.

===Vizsgaidőszakban===
A tárgyból szóbeli vizsga van.

== Segédanyagok ==
A tárgyoldalon bejelentkezés után elérhetők az előadásdiák és az gyakorlatok forrásfájljai.

[[Category:Valaszthato]]

LINUX programozás

2014-01-26T17:05:08Z

Lt: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = LINUX programozás
| tárgykód = VIAUJV57
| kredit = 4
| tanszék = AUT
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka =
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| vizsga = van
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUJV57/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUJV57
}}

==Követelmények:==

===Szorgalmi időszakban===
Az aláírás megszerzésének feltétele a házi feladat beadása.

===Vizsgaidőszakban===
A tárgyból szóbeli vizsga van.

== Segédanyagok ==
A tárgyoldalon bejelentkezés után elérhetők az előadásdiák és az üres és a kitöltött gyakorlati anyagok.

[[Category:Valaszthato]]

LINUX programozás

2014-01-26T17:04:01Z

Lt: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = LINUX programozás | tárgykód = VIAUJV57 | kredit = 4 | tanszék = AUT | jelenlét = nem kötelező | minmunka = | labor = | kiszh = nincs | na…”

Nyílt forráskódú és szabad szoftverek

2014-01-26T16:52:28Z

Lt: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Nyílt forráskódú és szabad szoftverek | tárgykód = VITMAV66 | kredit = 2 | tanszék = TMIT | jelenlét = nem kötelező | minmunka = diasoro…”

{{Tantárgy
| név = Nyílt forráskódú és szabad szoftverek
| tárgykód = VITMAV66
| kredit = 2
| tanszék = TMIT
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka = diasorok elolvasása
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAV66/
| tárgyhonlap = http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/FLOSS
}}

==Követelmények:==
===ZH===
* 2 darab van, jellemzően a 7. és 13. héten.

* Kiválthatók egy körülbelül 10 oldalas esszé megírásával, amelyről az előadóval külön kell egyeztetni.

== Segédanyagok ==
Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, azokban szinte minden benne van.

Ezen felül az órákra is érdemes bejárni, ugyanis ott az előadók sok érdekes esettanulmány bemutatásával segítik a téma megismerését.

==Vélemények:==
Érdekes óra azok számára akik most ismerkednek vagy ismerkednének a témával. Jól rendszerbe foglalja a témakört. Haladóknak is ajánlom, egy kicsit, mert ingyen kredit és mert mindig vannak olyan érdekességek amikről még a téma ismerői sem hallottak.
-- [[AszalosGabor|Aszi]] - 2011.12.05.

[[Category:Valaszthato]]

BSc Médiainformatika és -biztonság szakirány

2014-01-26T16:30:59Z

Lt: /* Médiainformatika ágazat (TMIT) */ médiabiztonság tantárgy adatlap

__TOC__

== Bevezető ==

A szakirány koordinátora: '''TMIT'''

{{Rejtett
|mutatott='''A szakirány ismertetője'''
|szöveg=

=== A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei ===

Az informatika, a távközlés és a média konvergenciája egyre több szolgáltatást hoz létre. Az új, személyre szabható, interaktív világban az Internet, a televízió, a telefónia, a személyes tartalmak közlése és fogyasztása egységes hálózaton és keretrendszerben jut el a felhasználókhoz. A mobiltelefon, a kamera, a TV stb. a hálózaton át egymáshoz és professzionális tartalom-rendszerekhez kapcsolódnak. Egyre több szolgáltatás élvezhető mobil eszközökkel. Az új környezetben új kihívások és megoldandó feladatok jelentek meg: a médiabiztonság,
médiaközmű folyamatos fenntartása, a helyfüggő alkalmazások, a tartalom minél hatékonyabb kódolása, dekódolása és továbbítása, a tartalomfeldolgozás automatizálása. Magyarországon is sok vállalat foglalkozik médiatartalom előállításával, szerkesztésével és terjesztésével. A szakirányon végzett hallgatóknak számos elhelyezkedési lehetőség kínálkozik a szolgáltató, fejlesztő és gyártó vállalatoknál, a multimédia-tartalmakra épülő távközlési, szórakoztatási, oktatási, egészségügyi, elektronikus kormányzati és sok más területen.

=== A megszerezhető kompetenciák ===

*Az információkeresés és -feltárás, az adatbányászat, a média-adatbázisok alkalmazása, multimédia információs rendszerek ismerete.
*Multimédia-állományok műszaki jellemzőinek, a stúdiótechnika alapjainak és a mősorterjesztő hálózatok rendszertechnikájának ismerete,
*Adat- és médiabiztonsági ismeretek

=== A megszerezhető ismeretek főbb témakörei ===

*Tartalom-ábrázolás, -elemzés, -keresés és -szűrés
*CMS rendszer-architektúra, dokumentummenedzsment, vállalati tartalommenedzsment, webes tartalomkezelés
*Médiatartalom előállításának, kódolásának, továbbításának és megjelenítésének technológiái
*Médiainformációk adatbiztonsága; médiatartalmak védelme és titkosítása
*Tartalom alapú információkezelés

=== A témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb módszertanok és technológiák ===

*Tartalom-címkézés, -rendezés; metaadat-előállítás és -kezelés; információ keresés/böngészés,
*Digitális archiválás, TV/3Play IP hálózaton,
*Webes tartalomkezelés, honlapok, portálok, állománycserélők, peer2peer hálózatok, tartalomhálózatok, Wiki rendszerek,
*Stúdiótechnika, műsorszórás,
*Nyilvános kulcsú titkosítás, kriptográfia, információcsoportosítási algoritmusok, adatbányászat,
*Szteganográfia, szteganalízis, média titkosítása, digitális jogkezelés

}}

== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==

{|class="wikitable"
! width="20%"|Ágazat neve
! width="10%"|Ágazat tanszéke
! width="5%"|2008
! width="5%"|2009
! width="5%"|2010
! width="5%"|2011
! width="5%"|2012
! width="5%"|2013
|-
! [http://www.tmit.bme.hu/InfoBScMedia Médiainformatika]
| style="text-align:center"|TMIT
| style="text-align:center"|3.32
| style="text-align:center"|2.37
| style="text-align:center"|2.84
| style="text-align:center"|2.52
| style="text-align:center"|2.15
| style="text-align:center"|
|-
! [http://medianets.hit.bme.hu/oktatas/bsc-szakiranyok/mediainformatika-es-biztonsag-mernoek-informatikus-szakirany-mediatechnologiak-agazat-hit/ Médiatechnológiák]
| style="text-align:center"|HIT
| style="text-align:center"|2.36
| style="text-align:center"|2.60
| style="text-align:center"|2.27
| style="text-align:center"|2.34
| style="text-align:center"|2.27
| style="text-align:center"|
|-
|}

== Közös tárgyak ==

* [[Médiatechnológiák]] - HIT
* [[Tartalomkezelési technológiák]] - TMIT

== Ágazatok ==

=== Médiainformatika ágazat (TMIT) ===
* [[Médiabiztonság]] - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA378/ Tantárgy adatlapja a VIK-en]
* [[Médiainformatika laboratórium 1]] - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA379 Tantárgy adatlapja a VIK-en] - [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/BScMeresek Tantárgy honlapja]
* [[Médiainformatika laboratórium 2]] - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA432 Tantárgy adatlapja a VIK-en] - [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/BScMeresek Tantárgy honlapja]
* Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA380 Tantárgy adatlapja a VIK-en] - [http://inflab.tmit.bme.hu/12t/bsc.shtml Tantárgy adatlapja a TMIT-en] - [https://iw.tmit.bme.hu/iw/topics/studenttopics!hun Önálló laboratórium témák]
* Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA416 Tantárgy adatlapja a VIK-en] - [http://www.tmit.bme.hu/VITMA415 Tantárgy adatlapja a TMIT-en] - [https://iw.tmit.bme.hu/iw/topics/studenttopics!hun Szakdolgozat témák]

=== Médiatechnológiák ágazat (HIT) ===
* [[Adatbiztonság és tartalom alapú információkezelés]]
* [[Médiatechnológiák laboratórium 1]]
* [[Médiatechnológiák laboratórium 2]]
* Önálló laboratórium - Tantárgy adatlapja - Önálló laboratórium témák
* Szakdolgozat - Tantárgy adatlapja - Szakdolgozat témák

== Szakirányhoz kapcsolódó szabadon választható tárgyak ==

=== 2 kredites ===

=== Több mint 2 kredites ===

== Szakmai gyakorlat ==

[[Category:Infoszak]]

Szoftvertechnológia (régi)

2013-01-21T14:35:31Z

Lt: /* Régi anyagok */ ö -> ő

{{RightTOC}}

{{Tantargy|nev=Szoftvertechnológia|targykod=VIIIA217|kredit=4|felev=3|nagyzh=0|kereszt=vizsgakurzus|kiszh=0|vizsga=van|hf=1 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"

= Követelmények =
* Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.

=== Előtanulmányi rend ===
* Programozás alapjai 2

=== Aláíráshoz ===
* Egy darab Házi feladat
** minden feladatot legalább 50%-osra kell megoldani
** pótolható különeljárási díj ellenében

=== Vizsga ===
* Vizsgaidőszakban írásbeli vizsga
* 3 vizsga / vizsgaidőszak
* van beugró
** vizsga első 30 percében írható, majd beszedik és lehet folytatni a vizsgát
** 24 pontból minimum 14 pontot kell elérni
** ez a vizsga nehezebb része, az emberek nagy része ezen bukik el

= Segédanyagok =

=== Könyv ===
''Főbb könyvek''
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007.
* Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007
* Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány

''Egyéb könyvek''
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999.
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML

===Hasznos publikációk===

* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)

=== SzofttechJegyzet ===
Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!
* Továbbfejlesztési lehetőségek:
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

===Egyéb segédanyagok===

==== Java ====
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán java anyagai]
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit Közösen szerkeszthetö google doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial

==== Órai jegyzet ====
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet

==== UML ====
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

==== DTD ====
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1] - w3schools
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2]

==== JSD ====
* [[JspSegitseg|JSD segítség]] - JSP segítség, érdemes lenne jobban kidolgozni

==== XML ====
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp XML tutorial] - w3schools

==== Algebrai axiómák ====
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]

==== Tesztelés ====
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem

==== Egyéb ====
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

=== Régi anyagok ===
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.

* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva

===Nemhivatalos konzultációk===

* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]

= Videó =

2010. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben!

2012. őszén a Java előadásokat is felvették.

[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók innen letőlthetöek]

A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.

= Vizsga =

====2012/13/1 félév====
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal

====2011/12/2 félév====
* [[Média:Stv_120522.pdf‎|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120605.pdf‎‎|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120612.pdf‎‎|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal

====2011/12/1 félév====
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással

====2010/11 év====
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással

====2009/10 év====
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással

====2008/09 év====
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással

====2007/08 év====
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással

==== All In One PDF ====
* [[Media:All_In_One_2011_12_14.pdf|All_In_One_2011_12_14.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2011-12-14-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor

= Kedvcsináló =
[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]: A tárgy tetszett, hasznos de nehéz.

Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod, van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy! A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni.

= Egyéb anyagok/linkek =
Interjú Dr. László Zoltánnal:
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]

''Mottó:''
* Az OOP nagyon class dolog.
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."

=== Fun Page ===
[[SzofttechFunPage]]

[[Category:Infoalap]]

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2013. január 16., 11:01 (CET)

Szoftvertechnológia (régi)

2013-01-21T14:34:58Z

Lt: /* Órai jegyzet */ ö -> ő

{{RightTOC}}

{{Tantargy|nev=Szoftvertechnológia|targykod=VIIIA217|kredit=4|felev=3|nagyzh=0|kereszt=vizsgakurzus|kiszh=0|vizsga=van|hf=1 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"

= Követelmények =
* Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.

=== Előtanulmányi rend ===
* Programozás alapjai 2

=== Aláíráshoz ===
* Egy darab Házi feladat
** minden feladatot legalább 50%-osra kell megoldani
** pótolható különeljárási díj ellenében

=== Vizsga ===
* Vizsgaidőszakban írásbeli vizsga
* 3 vizsga / vizsgaidőszak
* van beugró
** vizsga első 30 percében írható, majd beszedik és lehet folytatni a vizsgát
** 24 pontból minimum 14 pontot kell elérni
** ez a vizsga nehezebb része, az emberek nagy része ezen bukik el

= Segédanyagok =

=== Könyv ===
''Főbb könyvek''
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007.
* Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007
* Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány

''Egyéb könyvek''
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999.
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML

===Hasznos publikációk===

* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)

=== SzofttechJegyzet ===
Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!
* Továbbfejlesztési lehetőségek:
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

===Egyéb segédanyagok===

==== Java ====
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán java anyagai]
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit Közösen szerkeszthetö google doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial

==== Órai jegyzet ====
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet

==== UML ====
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

==== DTD ====
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1] - w3schools
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2]

==== JSD ====
* [[JspSegitseg|JSD segítség]] - JSP segítség, érdemes lenne jobban kidolgozni

==== XML ====
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp XML tutorial] - w3schools

==== Algebrai axiómák ====
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]

==== Tesztelés ====
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem

==== Egyéb ====
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

=== Régi anyagok ===
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni öket, mert találhatunk bennük értékes információkat.

* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva

===Nemhivatalos konzultációk===

* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]

= Videó =

2010. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben!

2012. őszén a Java előadásokat is felvették.

[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók innen letőlthetöek]

A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.

= Vizsga =

====2012/13/1 félév====
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal

====2011/12/2 félév====
* [[Média:Stv_120522.pdf‎|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120605.pdf‎‎|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120612.pdf‎‎|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal

====2011/12/1 félév====
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással

====2010/11 év====
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással

====2009/10 év====
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással

====2008/09 év====
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással

====2007/08 év====
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással

==== All In One PDF ====
* [[Media:All_In_One_2011_12_14.pdf|All_In_One_2011_12_14.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2011-12-14-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor

= Kedvcsináló =
[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]: A tárgy tetszett, hasznos de nehéz.

Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod, van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy! A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni.

= Egyéb anyagok/linkek =
Interjú Dr. László Zoltánnal:
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]

''Mottó:''
* Az OOP nagyon class dolog.
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."

=== Fun Page ===
[[SzofttechFunPage]]

[[Category:Infoalap]]

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2013. január 16., 11:01 (CET)

Szoftvertechnológia (régi)

2013-01-21T14:32:57Z

Lt: /* SzofttechJegyzet */ ö --> ő

{{RightTOC}}

{{Tantargy|nev=Szoftvertechnológia|targykod=VIIIA217|kredit=4|felev=3|nagyzh=0|kereszt=vizsgakurzus|kiszh=0|vizsga=van|hf=1 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"

= Követelmények =
* Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.

=== Előtanulmányi rend ===
* Programozás alapjai 2

=== Aláíráshoz ===
* Egy darab Házi feladat
** minden feladatot legalább 50%-osra kell megoldani
** pótolható különeljárási díj ellenében

=== Vizsga ===
* Vizsgaidőszakban írásbeli vizsga
* 3 vizsga / vizsgaidőszak
* van beugró
** vizsga első 30 percében írható, majd beszedik és lehet folytatni a vizsgát
** 24 pontból minimum 14 pontot kell elérni
** ez a vizsga nehezebb része, az emberek nagy része ezen bukik el

= Segédanyagok =

=== Könyv ===
''Főbb könyvek''
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007.
* Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007
* Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány

''Egyéb könyvek''
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999.
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML

===Hasznos publikációk===

* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)

=== SzofttechJegyzet ===
Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!
* Továbbfejlesztési lehetőségek:
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

===Egyéb segédanyagok===

==== Java ====
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán java anyagai]
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit Közösen szerkeszthetö google doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial

==== Órai jegyzet ====
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as elöadáson kézzel írt jegyzet

==== UML ====
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

==== DTD ====
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1] - w3schools
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2]

==== JSD ====
* [[JspSegitseg|JSD segítség]] - JSP segítség, érdemes lenne jobban kidolgozni

==== XML ====
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp XML tutorial] - w3schools

==== Algebrai axiómák ====
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]

==== Tesztelés ====
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem

==== Egyéb ====
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

=== Régi anyagok ===
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni öket, mert találhatunk bennük értékes információkat.

* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva

===Nemhivatalos konzultációk===

* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]

= Videó =

2010. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben!

2012. őszén a Java előadásokat is felvették.

[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók innen letőlthetöek]

A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.

= Vizsga =

====2012/13/1 félév====
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal

====2011/12/2 félév====
* [[Média:Stv_120522.pdf‎|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120605.pdf‎‎|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120612.pdf‎‎|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal

====2011/12/1 félév====
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással

====2010/11 év====
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással

====2009/10 év====
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással

====2008/09 év====
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással

====2007/08 év====
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással

==== All In One PDF ====
* [[Media:All_In_One_2011_12_14.pdf|All_In_One_2011_12_14.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2011-12-14-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor

= Kedvcsináló =
[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]: A tárgy tetszett, hasznos de nehéz.

Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod, van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy! A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni.

= Egyéb anyagok/linkek =
Interjú Dr. László Zoltánnal:
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]

''Mottó:''
* Az OOP nagyon class dolog.
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."

=== Fun Page ===
[[SzofttechFunPage]]

[[Category:Infoalap]]

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2013. január 16., 11:01 (CET)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T21:51:18Z

Lt: /* Kedvcsináló */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

===Előtanulmányi rend===
A tárgy felvételéhez [[Számítógép-hálózatok]] aláírás szükséges.

===Szorgalmi időszakban===
Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.
===Vizsgaidőszakban===
A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [https://docs.google.com/document/d/1uFR3n2eH8b3PMJnU4BEJ_p4m0n_qW8ocIRq6lk7wabY/edit 2012-2013/1 évfolyamkidolgozás]

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a [[Számítógép-hálózatok]] című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T21:51:03Z

Lt: /* Előtanulmányi rend */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

===Előtanulmányi rend===
A tárgy felvételéhez [[Számítógép-hálózatok]] aláírás szükséges.

===Szorgalmi időszakban===
Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.
===Vizsgaidőszakban===
A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [https://docs.google.com/document/d/1uFR3n2eH8b3PMJnU4BEJ_p4m0n_qW8ocIRq6lk7wabY/edit 2012-2013/1 évfolyamkidolgozás]

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép-hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T21:50:27Z

Lt: /* Kedvcsináló */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

===Előtanulmányi rend===
A tárgy felvételéhez Számítógép-hálózatok aláírás szükséges.
===Szorgalmi időszakban===
Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.
===Vizsgaidőszakban===
A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [https://docs.google.com/document/d/1uFR3n2eH8b3PMJnU4BEJ_p4m0n_qW8ocIRq6lk7wabY/edit 2012-2013/1 évfolyamkidolgozás]

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép-hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T21:49:53Z

Lt: /* Követelmények */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

===Előtanulmányi rend===
A tárgy felvételéhez Számítógép-hálózatok aláírás szükséges.
===Szorgalmi időszakban===
Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.
===Vizsgaidőszakban===
A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [https://docs.google.com/document/d/1uFR3n2eH8b3PMJnU4BEJ_p4m0n_qW8ocIRq6lk7wabY/edit 2012-2013/1 évfolyamkidolgozás]

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T12:23:02Z

Lt:

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T12:22:12Z

Lt: /* Követelmények */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T12:21:55Z

Lt: /* Tippek */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T12:21:43Z

Lt: /* Vizsga */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T12:21:28Z

Lt: /* ZH */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T12:21:13Z

Lt: /* Labor */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T12:20:22Z

Lt:

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

THSZ Vizsga 20071217

2013-01-20T12:14:39Z

Lt: Új oldal, tartalma: „==STS kapcsoló (26 pont)== * Pontosan nem tudom, miket kérdeztek, de olyanokat, hogy miért jobb az STS, mint ha csak S-ekből lenne. Meg, hogy ezen a konkrét péld…”

==STS kapcsoló (26 pont)==
* Pontosan nem tudom, miket kérdeztek, de olyanokat, hogy miért jobb az STS, mint ha csak S-ekből lenne. Meg, hogy ezen a konkrét példán hány bemenete és kimenete legyen az S-nek, hogy blokkolásmentes legyen (k=2n-1)

* Le kellett rajzolni egy 3x3 STS idokapcsolot 4 idoressel ugy hogy meg épp nem blokkolásmentes (5 pont) 
Diákban benne van. Lényeg: STSnél mindenhol ugyanannyi az időrés. S kapcsoló: nxk Blokkolásmentességhez: k=2n-1 Hogy még épp lehet blokkolás: k=2n-2 

* Ezutan az elso bemenet elso idoreszebe jott csomag amit tovabbitani kellett az elso kimenet elso idoresebe, es a leheto legkevesebb csomaggal kellett belatni, hogy blokkolas lehet es ezt be kellett rajzolni (15 pont - na mar ha nem jo akkor nyilvan buko a pont) Erre 0-12 pont nem volt adható:)Tehát vagy tudtad, és akkor közel max, vagy nem annyira tudtad és akkor 0...

==Ipari innováció lépései (10 pont)==
* Írja le az ipari innováció lépéseit és a lépések kimenetét! 
thsz04.pdf - 16-17. dia

==Életgörbék (13 pont.)==
* Le kellett rajzolni egy szolgaltatas eletciklusat, ezutan roviden jellemezni a gorbet (3+1 ponty). Majd felrajzolni 97-2010 kozott a vilagon a sim kartyas mobilok , az internet es a vezetekes fovonalak elterjedeset es jellemezni. (2+2+2 ponty+4 ponty a jellemzes) (mo. thsz22 .pdf 1. dia es 6. dia - itt a jellemzesek nincsenek) 
Jellemzések annyiból állnak, hogy ránézel a görbére és elmondod, mit látsz. Hol milyen függvény szerint változik. Konkrét szolgáltatásoknál az volt a lényeg, hogy pl a GSM mikor előzte be a vezetékes fővonalakat (2002) és hogy anethasználók száma mikor előzi be a vezetékes fővonalakat (2008).

==SDL (15 pont)==
* Adott egy szekvenciadiagramm, abből kellett SDL-t csinálni. 
Majdnem ugyanaz, mint a 2007. jan. 8.-es vizsgán az InfoSite-on. A megoldás wiki-n.

==GSM (18 pont)==
* Fel kellett rajzolni a GSM blokkvázlatát a csomagkapcsolt és az áramkörkapcsolt gerinccel együtt. A használt rövídítéseket angolul és magyarul is feloldani. 
Benne van a diákban egy az egyben. Ezek a rövídítések kellettek: CS, GMSC, MSC, VLR, HLR, PS, GGSN, SGSN, BSS, BTS, BSC, SIM, ME 
* Egy GSM 900 cellában hány ember beszélhet? (thsz08.pdf 5. dia) 
* Miért van csomagkapcsolt, és áramkör kapcsolt része egyszerre? (valami ilyesmi)
* Mondjon példát szolgáltatásokra, amik csak áramkörkapcsolt, ill. amik csak csomagkapcsolt részen mennek

==Optikai hálózatok (18 pont)==
* BER ábrát kellett értelmezni, oda volt írva, h pontosan mit látsz a rajzon, utána ugyanezt megkérdezték. Szóval a konkrét feladat csak annyi volt, hogy nézd meg, hogy a 10^-6-os vonal hol metszi a 3 görbét.
* Javító utak voltak felrajzolva, azokat kellett méretezni. (thsz19.pdf 20. dia)
* Egy számolási feladat: 
Fény: 300ezer km/s, n = 1.5 (törésmutató), 1ns-t (nanosec) akarunk késleltetni, mekkora kábelre lesz szükség. (thsz13.pdf 17. dia)
* Minden részfeladatban 3 kérdés volt, 3*2 pontért, a feladat tehát összesen 18 pontos volt.

==Bónusz kérdés (1 pont)==
* Melyik nem tipikus magyar karácsonyi étel? (Bejgli, tölött káposzta, lecsós sertésszelet, halászlé)

-- [[BinderJanos|Bindi]] - 2007.12.20. 
-- [[JeneiZsolt|Zsolty]] - 2007.12.21. 
-- [[MeszarosAdam|Elrood]] - 2007.12.21. , 2007.12.30. 
-- [[HorvathGeza]] - 2007.12.27.

Fájl:Thsz abra vizsga 20080107 tst.png

2013-01-20T12:13:19Z

Lt:

THSZ Vizsga 20080107

2013-01-20T12:13:00Z

Lt: Új oldal, tartalma: „==1.feladat== * MI/hol valósítja/valósul meg a BORSCHT funkciókat/funkciók? 1p - lásd thsz07.pdf 11-12. dia ** A telefonközpont előfizetői vonaláramköre * …”

==1.feladat==

* MI/hol valósítja/valósul meg a BORSCHT funkciókat/funkciók? 1p - lásd thsz07.pdf 11-12. dia
** A telefonközpont előfizetői vonaláramköre

* Mik a borscht funkciók? 3p
** Battery feeding: távtáplálás
** Overvoltage protection: túlfesz. védelem
** Ringing: a hívott vonal csengetése
** Supervision/signaling: a hurok zárásának figyelése (kézibeszélő felemelése)
** Coding, decoding: A/D, D/A átalakítás (PCM)
** Hybriding: 2/4 huzalos átalakítás
** Testing: az előfizetői hurok igény szerinti ellenőrzése

* Miért jobb a TST kapcsoló a sima T kapcsolónál?
** Triviális válasz: biztosítja a térkapcsolást is az időkapcsolás mellett.
** Kevesebb kapcsoló áramkör is elég az adott számú bemenet kapcsolásának megvalósításához.
** Megjegyzés 1: Azért jó, hogy az időkapcsoló van kívül mert a bemeneti jelek amúgy is TDM jelek.
** Megjegyzés 2: Megfelelő méretezés mellet biztosítható, hogy nincs blokkolás.

* Rajzolj fel egy olyan 4×4-es TST-t, amiben még van blokkolás, de eggyel több egységet elhelyezve már nem lenne, és mutass egy ilyen esetet!
** Jelölések: a T kapcsolókon kívül _c_ darab időrésből áll egy bejövő keret. A T kapcsolókon belül, az S kapcsoló bemenetén _l_ darab időrésből áll egy keret.
** Nincs blokkolás, ha l>=2c-1. Bizonyítás: thsz07.pdf/26.o.

[[Fájl:Thsz_abra_vizsga_20080107_tst.png]]

==2.feladat==

* SDL-ben mi a szerepe a SAVE, INPUT és OUTPUT szimbólumnak? 
** *INPUT*: egy processzhez beérkező jel
** *OUTPUT*: egy processz által küldött jel
** *SAVE*: állapotátmenetnél a processz FIFO sorából kivesszük a legelső input jelet.
Ha az adott jelre az adott állapotban nem mondtuk meg, hogy mit kell tenni, a jelet eldobjuk.
Ha mégis meg szeretnénk tartani (későbbi használatra), akkor SAVE-eljük.*

* Mikor válthat állapotot egy folyamat? 
'''Ha a FIFO sorban van olyan jel, ami egyezik egy input szimbólummal.'''
Vagy ha egy időzítő lejár.

==3.feladat==

lásd thsz14.pdf 8. dia

* Mi a LAPD?
** LAPD: Link Access Procedure on D channel (kapcsolatelérési eljárás a D csatornán)

* Milyen funkciókat és hol valósít meg?
** keretszervezés
** hibamentes átvitel a központ és a végberendezés között: kapcsolatorientált
** címzés: Terminal Endpoint Identifier (TEI, végpont-azonosító)
*** kézi vagy automatikus (központ által vezérelt) címkiosztás
** 2. rétegben működik

* Ismertesse a LAPD unnumbered üzeneteket!
** Unnumbered üzenetek: 2. (LAPD) szintű kapcsolat felépítésére, bontására
** SABME (Set Asynchronous Balanced Mode Extended - Kiterjesztett aszinkron üzemmód beállítása): Nyugtázott LDAP adatkapcsolat felépítésének kérése
** UA (Unnumbered Acknowledgement - Sorszámozatlan nyugta): SABME és DISC keretek vételének nyugtázása
** DISC (Disconnect - Szétkapcsolás): LAPD adatkapcsolat bontásának kérése
** DM (Disconnected mode - Szétkapcsolt üzemmód): LAPD kapcsolat felépítésére való képtelenség jelzése
** UI (Unnumbered information - Sorszámozatlan információ): Sorszámozatlan, nyugtázatlan információátvitel

==4.feladat==

* Ismertesse a nyílt és zárt számozási rendszert! előnyei hátrányai! Magyarországon melyik van? 5p - lásd thsz03.pdf 7. dia
** Nyílt számozási rendszer:
*** Nem kell mindig a belföldi rendeltetési számot tárcsázni, pl. Budapesten csak 7 jegy elég
*** Sok esetben rövidebb a hívott szám
*** De nem egyértelmű, máshonnan másképp kell (Mo: 06 kell elé pl.)
*** Ilyen a magyar hálózat
** Zárt számozási rendszer:
*** Mindig kell a belföldi rendeltetési szám
*** Egyszerű, egyértelmű
*** Viszont nem lehet „rövidíteni” körzeten belül sem
*** De: tel. memóriájából tárcsázva nem gond

* Ismertesse az alaphozzáférésű (BRA) ISDN csatornáit, azok sebességét valamint funkcióit! 5p lásd - thsz03.pdf 19. dia
** B csatorna: 64 kb/s, ezen megy a beszédátvitel VAGY az adatok átvitele VAGY a kódolt videó, stb.
** D csatorna: 16 vagy 64 kb/s: jelzések átvitele (pl. hívás, kapcsolat bontás, stb.) Több B csatornához egyetlen D csatorna elég
(BRA esetén a D csatorna 16-os)
** Basic Rate Access: 2B+D16
** 144 kb/s nettó (keretezés, stb. nélkül)
** az egész egy érpáron – bőven elfér rajta
** tipikusan magán/kisvállalati előfizetőknek
** lehetséges kombinációk:
** 2 független beszédátvitel
** 1 beszéd + 1 fax
** 1 beszéd + 64 kb/s adatátvitel (pl. Internet elérés)
** 128 kb/s adatátvitel
** persze ez dinamikusan változtatható

* Hova kell csatlakoztatni a végberendezéseket? - thsz03.pdf 23. dia
** ISDN végberendezést közvetlenül az NT-be (Network terminator)
** Analóg végberendezést TA-val (Terminal Adapter) segítségével az NT-be
** Másik válasz: az S0 buszhoz (analóg esetben TA-n keresztül az S0 buszhoz)

* Hány előfizetői hívószám lehet? 
** '''Alapsebességen 10''' (ebből csak kettő lehet aktív)

* Van-e értelme egynél több hívószámnak? Mi történik több hívószám esetén?
** Hogyne lenne, ezért (is) fizettünk elő ISDN-re:)
** A digitális végberendezéseket, vagy analóg esetben a TA-t felprogramozzuk, hogy melyik hívószámra csöngjön ki (bármelyiket hívják, mindegyik végberendezéshez eljut, de csak a címzett csöng ki - MSN - Multiple Subscriber Number)
** egyszerre maximum 2 kapcsolat lehet (2 B csatorna van)

==5.feladat==

lásd thsz20.pdf 18. diától

* Ismertesse az ason-ban használatos síkokat és funkcióit! 6p
* Milyen összeköttetések lehetségesek ASON esetén és ekkor melyik sík milyen funkciót lát el? 6p
* Mi a különbség a rendezés és kapcsolás között? 2p

==6.feladat==

* Rajzolja le a kliens-szerver modell architektúráját! 6p
* Oldja fel az ábrán szereplő összes rövidítést! 4p
* Rajzolja le egy kliens - DNS - webszerver közötti kapcsolat létrehozását és magyarázza meg 1-2 mondatban! 4p vagy 6p

==7.feladat==

* Egy hálózat a 365 napos évből 361,35 napot működik üzemképesen. Mennyi a rendelkezésreállás? 6p 
'''361.35 / 365 = 0.99'''

-- [[ValyiPeter|Pecc]] - 2008.01.17. 
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2008.01.18. 
-- [[EszenyiViktor|dög]] - 2008.12.14. 
-- [[kir17797id|chriscc]] - 2009.01.04. 
-- [[TakacsA|adams]] - 2009.01.09. 
-- [[KaziSandor|Masu]] - 2009.01.15.

THSZ Vizsga 20080118

2013-01-20T12:09:45Z

Lt: /* c) Ha az a. kérdésben egy egyszerűbb alközpontról lenne szó, amihez 3 előfizető tartozik (ugyanúgy óránként átlag 3 db, átlag 3 perc hosszú hívással), és a központ egyszerre 2 hívást tud kezelni (2 kimenő vonala van, a fel…

==1. feladat: Kódosztás==
Egy kódosztásos rendszerben egyszerre két adó (A és B) van jelen. Az A adó szórókódja (1,1,0,0), a B-é pedig (1,0,1,0). Az A adó az (1,1) a B a (0,1) üzenetet szeretné elküldeni.

===a) Mik az egyes adók által kisugárzott jelek? Mi a közegen megjelent szuperponált jel? (8p)===

lásd thsz11.pdf 12. diától

Átviendő jelek: 
A: (1,1) -> (1,1) 
B: (0,1) -> (-1,1) 

Szórókód: 
A: (1,1,0,0) -> (1,1,-1,-1) 
B: (1,0,1,0) -> (1,-1,1,-1) 

Elküldendő jelek: (átviendő*szórókód, 1*1=1, 1*-1=-1, -1*1=-1, -1*-1=1) 
A: (1,1,-1,-1,1,1,-1,-1) 
B: (-1,1,-1,1,1,-1,1,-1) 

Szuperponált jel (A+B): 
(0,2-2,0,2,0,0,-2) 

===b) Ismertesse a dekódolás lépéseit is, azaz az A-hoz, illetve B-hez tartozó vevő hogy állítják vissza a közös jelből az őket érdeklő részeket, azaz azt, amit rendre A, illetve B küldött? (8p)===

(0,2-2,0,2,0,0,-2)

Szorzás a megfelelő szórókódokkal:

A: (0,2,2,0,2,0,0,2) 
B: (0,-2,-2,0,2,0,0,2)

Átlagolás bitidőnként:

A: (1,1) -> (1,1) 
B: (-1,1) -> (0,1) voila' :)

===c) Konkrétan mit jelent ebben az esetben az, hogy a szórókódok ortogonálisak? (3p)===

Azt, hogy a szórókódok szorzatának átlaga 0:

A*B = (1,-1,-1,1), átlagolva tényleg 0.

===d) Mit jelent UMTS-ben a "puha hívásátadás", és mi köze van a kódosztáshoz? (4p)===

lásd: thsz11.pdf 29. dia:

-kapcsolat le és fel is több bázisállomással, a kódosztás miatt használható azonos frekvencia az azonos cellákban (lásd GSM, thsz09.pdf 4. dia)

===e) Mit jelent UMTS-ben a "cellalégzés", és mi köze van a kódosztáshoz? (4p)===

thsz11.pdf 33. dia

==2. feladat: Távközlő hálózatok méretezése==
''(Sem e feladathoz, sem a többihez nem szabad számológépet használni!)''

a) Egy telefonközponthoz 1000 előfizető kapcsolódik, melyek átlagosan óránként 3-szor, átlagosan 3 perc hosszan beszélnek. A telefonközpont egyszerre 160 előfizetőt tud kiszolgálni. Mekkora az esélye, hogy a rendszerben blokkolás lép fel, azaz egy előfizető telefonálni szeretne, de a központ nem tudja kiszolgálni? (Elég a képletet felírni konkrét számokkal, de kiszámolni már nem kell.) (9p)

lásd thsz12.pdf 29.dia

N=160

<math> \lambda </math> = 1000*3 [1/óra]

h=3 [perc] -> 0.05 [óra]

A=3000*0.05=150 [Erl]

Blokkolás akkor van, ha mind az N vonal foglalt, .

<math> P_N= \frac{ \frac{A^N}{N!}}{ \sum_{i=0}^{N} \frac{A^i}{i!}} </math> A és N helyére be kell írni a megfelelő értékeket

===b) Hogyan nevezik az előbb használt formulát? (1p)===

Erlang B formula

===c) Ha az a. kérdésben egy egyszerűbb alközpontról lenne szó, amihez 3 előfizető tartozik (ugyanúgy óránként átlag 3 db, átlag 3 perc hosszú hívással), és a központ egyszerre 2 hívást tud kezelni (2 kimenő vonala van, a felhasználók egymással nem a központon át beszélnek), akkor is használható a fenti képlet? Ha igen: miért? Ha nem: miért nem, és mi használható helyette (nem kell képletet felírni, elég a neve...), mi e két képlet mögötti modellben a különbség? (4p)===

Nem használható, ilyen esetben az Engest modellt használhatjuk. Oka: az Erlang modellnél feltettük, hogy új igény érkezése után is <math> \lambda </math> marad az előrelépési intenzitás (ott sem igaz, hiszen ha valaki elkezd telefonálni, akkor csökken azoknak a száma akik hívást indíthatnak, de ''sok felhasználó esetén ez jó közelítés'', itt korántsem)

-- [[SipkaDaniel|MSD]] - 2008.01.26. -- [[EszenyiViktor|dög]] - 2008.12.14.

THSZ Vizsga 20080118

2013-01-20T12:09:17Z

Lt: Új oldal, tartalma: „==1. feladat: Kódosztás== Egy kódosztásos rendszerben egyszerre két adó (A és B) van jelen. Az A adó szórókódja (1,1,0,0), a B-é pedig (1,0,1,0). Az A adó …”

==1. feladat: Kódosztás==
Egy kódosztásos rendszerben egyszerre két adó (A és B) van jelen. Az A adó szórókódja (1,1,0,0), a B-é pedig (1,0,1,0). Az A adó az (1,1) a B a (0,1) üzenetet szeretné elküldeni.

===a) Mik az egyes adók által kisugárzott jelek? Mi a közegen megjelent szuperponált jel? (8p)===

lásd thsz11.pdf 12. diától

Átviendő jelek: 
A: (1,1) -> (1,1) 
B: (0,1) -> (-1,1) 

Szórókód: 
A: (1,1,0,0) -> (1,1,-1,-1) 
B: (1,0,1,0) -> (1,-1,1,-1) 

Elküldendő jelek: (átviendő*szórókód, 1*1=1, 1*-1=-1, -1*1=-1, -1*-1=1) 
A: (1,1,-1,-1,1,1,-1,-1) 
B: (-1,1,-1,1,1,-1,1,-1) 

Szuperponált jel (A+B): 
(0,2-2,0,2,0,0,-2) 

===b) Ismertesse a dekódolás lépéseit is, azaz az A-hoz, illetve B-hez tartozó vevő hogy állítják vissza a közös jelből az őket érdeklő részeket, azaz azt, amit rendre A, illetve B küldött? (8p)===

(0,2-2,0,2,0,0,-2)

Szorzás a megfelelő szórókódokkal:

A: (0,2,2,0,2,0,0,2) 
B: (0,-2,-2,0,2,0,0,2)

Átlagolás bitidőnként:

A: (1,1) -> (1,1) 
B: (-1,1) -> (0,1) voila' :)

===c) Konkrétan mit jelent ebben az esetben az, hogy a szórókódok ortogonálisak? (3p)===

Azt, hogy a szórókódok szorzatának átlaga 0:

A*B = (1,-1,-1,1), átlagolva tényleg 0.

===d) Mit jelent UMTS-ben a "puha hívásátadás", és mi köze van a kódosztáshoz? (4p)===

lásd: thsz11.pdf 29. dia:

-kapcsolat le és fel is több bázisállomással, a kódosztás miatt használható azonos frekvencia az azonos cellákban (lásd GSM, thsz09.pdf 4. dia)

===e) Mit jelent UMTS-ben a "cellalégzés", és mi köze van a kódosztáshoz? (4p)===

thsz11.pdf 33. dia

==2. feladat: Távközlő hálózatok méretezése==
''(Sem e feladathoz, sem a többihez nem szabad számológépet használni!)''

a) Egy telefonközponthoz 1000 előfizető kapcsolódik, melyek átlagosan óránként 3-szor, átlagosan 3 perc hosszan beszélnek. A telefonközpont egyszerre 160 előfizetőt tud kiszolgálni. Mekkora az esélye, hogy a rendszerben blokkolás lép fel, azaz egy előfizető telefonálni szeretne, de a központ nem tudja kiszolgálni? (Elég a képletet felírni konkrét számokkal, de kiszámolni már nem kell.) (9p)

lásd thsz12.pdf 29.dia

N=160

<math> \lambda </math> = 1000*3 [1/óra]

h=3 [perc] -> 0.05 [óra]

A=3000*0.05=150 [Erl]

Blokkolás akkor van, ha mind az N vonal foglalt, .

<math> P_N= \frac{ \frac{A^N}{N!}}{ \sum_{i=0}^{N} \frac{A^i}{i!}} </math> A és N helyére be kell írni a megfelelő értékeket

===b) Hogyan nevezik az előbb használt formulát? (1p)===

Erlang B formula

===c) Ha az a. kérdésben egy egyszerűbb alközpontról lenne szó, amihez 3 előfizető tartozik (ugyanúgy óránként átlag 3 db, átlag 3 perc hosszú hívással), és a központ egyszerre 2 hívást tud kezelni (2 kimenő vonala van, a felhasználók egymással nem a központon át beszélnek), akkor is használható a fenti képlet? Ha igen: miért? Ha nem: miért nem, és mi használható helyette (nem kell képletet felírni, elég a neve...), mi e két képlet mögötti modellben a különbség? (4p)===

Nem használható, ilyen esetben az Engset modellt használhatjuk. Oka: az Erlang modellnél feltettük, hogy új igény érkezése után is <math> \lambda </math> marad az előrelépési intenzitás (ott sem igaz, hiszen ha valaki elkezd telefonálni, akkor csökken azoknak a száma akik hívást indíthatnak, de ''sok felhasználó esetén ez jó közelítés'', itt korántsem)

-- [[SipkaDaniel|MSD]] - 2008.01.26. -- [[EszenyiViktor|dög]] - 2008.12.14.

THSZ Vizsga 20090108

2013-01-20T12:07:29Z

Lt: Új oldal, tartalma: „==1. feladat== * a.) kapcsolás és rendezés (mi a hasonlóság, mi a különbség) | || Kapcsoló || Rendező |} | vezérlés || előfizető || hálózatm…”

==1. feladat==

* a.) kapcsolás és rendezés (mi a hasonlóság, mi a különbség)

| || Kapcsoló || Rendező
|}
| vezérlés || előfizető || hálózatmanager (operator)
|}
| gyakoriság || gyakran (másodperc) || ritkán (hetente, havonta)
|}
| sebesség || gyors (milisec, mikrosec) || lassú (sec)
|}
| kapcsoltá áramkörök || 1 darab || sok (több 10.000)

* b.) adott paraméterű (5 bemenet, 4 időrés) TS kapcsoló, benne blokkolás adott helyre. Felrajzolni.
* c.) minimum hány kapcsolatnak kell már lennie a blokkoláshoz, berajzolni
* d.) Távoli programvezérlésű központ ábra + hol van ebben a kapcsoló, hol a rendező.

==2. feladat==

Adott két probléma:

A: 8 user, 2 hívás/óra, 3 perces időtartam 
B: 10000 user, 2 hívás/óra, 3 perces időtartam

* a, b, c, d.) melyik problémát melyik képlettel lehet megoldani (Erlang B, Engset, csak a neve!), menne-e a másikkal, ha igen, miért, ha nem, miért nem.
* e.) Hogyan lehetne kiszámolni az Erlang B képlettel, hogy P=4% esetén hány összeköttetés szükséges (azaz N=?).

==3. feladat==

Optikai hálók (adott hossz, fényseb, törésmutató, mekkora puffer hozható létre)

Paraméterekkel: úthossz: 3m, törésmutató 1.5, t=?

==4. feladat==

Analóg modem vs ISDN (BRA) vs ADSL

* a.) melyik milyen gyors fel/le.
* b.) miért gyorsabb az ISDN mint az analóg modem.
* c.) miért gyorsabb az ADSL mint az ISDN.
* d.) ADSL ábrát felrajzolni, rövidítéseket feloldani
* e.) mi történik, ha a splitterbe fordítva dugjuk bele a kábeleket?

==5. feladat==

ngSDH mennyivel tud többet a SDH-nál (VirCat, stb...) + ezek jellemzése + angol, magyar

==6. feladat==

CAPEX és OPEX -> mennyi idő után lesz X vállalat olcsóbb Ynál (szöveges feladat)

Kb. ilyesmi: Y CAPEX-e négyszerese X OPEX-ének, Y OPEX-e 120%-a az X OPEX-ének, X CAPEX-e kétszerese Y CAPEX-ének. Hány év után lesz X gazdaságosabb Y-nál?

==7. feladat==

* a.) Mi a SS7 (eng, hun)?

* Signaling System 7 - 7-es számú jelzésrendszer

* b.) Hol használják távbeszélő hálózatban?

** Mobil távközlésben (?), ISDN-en alapul

* c.) MTP2 feladatai?

** keretezés
** szomszédok közti adatátvitel

* d.) MTP2 üzenetfajták, feladatuk?

** '''MSU (Message Signal Unit - üzenetjelzés elem)''' - magasabb szintű üzenetek
** '''FISU (Fill in Signal Unit - kitöltő jelzés elem)''' - ha nincs semmi üzenet, ilyen megy
** '''LSSU (Link Status Signal Unit - szakaszállapot jelzéselem)''' - velső üzenet szakasz felügyelésre

* e.) hogyan különböztethetjük meg őket?

-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.01.09.

THSZ Vizsga 20090116

2013-01-20T12:05:36Z

Lt: Új oldal, tartalma: „==Kapcsolástechnika== ===BORSCHT funkciók megadása és rövid magyarázat=== Ezeket kell tudnia egy telefonközpontnak. * Battery feeding - tápellátása a …”

==Kapcsolástechnika==
===BORSCHT funkciók megadása és rövid magyarázat===

Ezeket kell tudnia egy telefonközpontnak.
* Battery feeding - tápellátása a kozpont számára és az előfizetői hurkokon
* Overvoltage protection - túlfeszültség védelem
* Ringing - csengetés hang küldése
* Signaling/Supervisioning - felügyelet
* Coding/Decoding - jel kódolása/dekódolása A/D D/A
* Hybriding - 2/4 huzalos átalakítás
* Testing - igény szerint tesztelni a hálózat működését

===3x3-mas STS kapcsolót 4 darab idoréssel===

* Mi a blokkolásmentesség feltétele?

*Megoldás*: Nincs blokkolás ha k=2*N-1
* Rajzolja le egy ilyen kapcsoló blokkvázlatát, amely még épp nem blokkolásmentes, de a szuk keresztmetszeti eroforrások számát egyel megnovelve már blokkolásmentes lenne!

Tüntesse fel az ábrán a blokkok ki-/bemeneteinek számát, továbbá az egyes ki/bemeneteken levo keretekben lévo idorések számát is!

*Megoldás*:

* Az elozo válaszban megadott ábrát egészítse úgy ki, hogy demonstrálja, hogy a kapcsoló nem blokkolásmentes!A konkrét feladat: a kapcsoló 3. bemenetének 3. idorésébol szeretnénk kapcsolatot létrehozni a szabad elso kimenet 2. idorésére.Ez hiúsuljon meg a blokkolás miatt.

*Megoldás*:

==ISDN==

===ISDN BRA felrajzolása===

===az előző ábrán lerajzolt elemek funkcióinak leírása röviden (NT,TA,TE,ilyesmi)===

* NT: Hálózatvégződés
* TA: PSTN eszközt illeszt
* TE: végberendezés (telefon, számítógép, stb)
* LT: vonalvégződés
* S0: busz, rajta maxmum 8 egység (4 huzal), 192 kbps - 2B+D + 48kbps szinkron

===hány vezetéken megy a BRA és miért? ===

1 érpár, ez van kiépítve és ez az egy érpár elég is

===milyen eszközzel lehet fizikailag csatlakozni za ISDN hálózathoz?===

PSTN eszközök TA (Terminal Adapter), végberendezés illesztő segítségével csatlakozhatnak a hálózathoz. PC-hez szintén csatlakozó, ami egyben modem is. ISDN eszközök illesztését az S0 busz végzi.

==OPT==

===ITU-T féle ASON hálózatokban:===

* Mely 3 sík szükséges?Melyiknek mi a feladata? *Megoldás*: , Transport, Control, Management plane; szállítási, vezérlő és management sík
* Hogyan történik egy "kapcsolt" osszekottetés kiépítése a jelzésrendszer révén? *Megoldás*:
* Milyen összeköttetéseket ismer még?Miben különböznek ezek egymástól?

*Megoldás*: Állandó: Permanent; „Lágy-állandó”: Soft – Permanent

==SDH==

===Két különböző szolgáltató által üzemeltetett STM-1 szintű SDH rendszert csatlakoztatunk egymáshoz VC-4 keretek továbbítása céljából.Becsülje meg mennyi a két rendszer órajele közti (bit/s adatsebesség) különbség, ha azt tapasztaljuk, hogy minden 80-adik STM-1 keretben kerül sor pointer érték változtatásra.(Segítség: 155,520 Mbit/s az STM-1 szint névleges sebessége, egy STM-1 keret 9 sorból és 270 oszlopból áll, egy oszlop mezői 8 bitből állnak, a pointer csak 10 bites)===

*Megoldás*:
egy STM-1 keret 270*9 oktett hosszú, 8000 keret/s; pointer változtatás: a VC-4 3*8 bittel megy odébb (előre vagy hátra). 1 sec alatt: 8000-ból minden 80-adik keretnél van odébbtolás, azaz 100-szor /s, 24 bittel. -> 100*24=2400 b/s a különbség

==DSS1==

===DSS1 rövidítés feloldása===

Digital Subscriber Signaling System Number 1

===Milyen LAPD keretfajták vannak?===

*Megoldás*:
U(unnumbered)
S(supervisory)
I(information)

==Műholdak==

===Milyen alakú pályán keringenek a műholdak?===

kör v. ellipszis

===Különböző műholdpályák magassága,neve(rövidítve-feloldva)===

* LEO(Low Earth Orbit): 400-1500 km
* MEO(Medium Earth Orbit): 5000-13000 km
* GEO(Geostationary Earth Orbit): ~36000 km

===Miért nincsenek az előbbiek között műholdak?===

A Van Allen övek miatt.

===Miért annyi a minimum magasság amennyi?===

A légkör fékező hatása miatt nem lehetnek alacsonyabban.

===Miért jó,ha alacsonyan van a műhold?===

Kisebb adóteljesítmény kell és kisebb a késleltetés is.

===Miért jó,ha a legmagasabb pályán van a műhold?===

(ugye a GEO műholdakra gondol)
A műhold mindig ugyanabban a pontban látszik,így nem kell forgatni a földi antennákat utána.

===Egy tetszőleges műholdrendszer bemutatása===

-- [[JunikszSimon|tomi]] - 2009.01.27.

Fájl:Thsz abra isdn rendszervazlat.jpg

2013-01-20T11:59:31Z

Lt:

THSZ Zh 20060512

2013-01-20T11:59:21Z

Lt: /* ISDN referenciakonfiguráció ábrája */

===ISDN referenciakonfiguráció ábrája===

[[Fájl:Thsz_abra_isdn_rendszervazlat.jpg]]

===BRA (Basic Rate Acces csatornái, azok részletezése) (BRA hozzáféréssel milyen csatornák jutnak a felhasználóhoz, jellemzésük)===

*B csatorna*: 64 kb/s. (Ezen megy a beszédátvitel VAGY az adatok átvitele VAGY a kódolt videó, stb.)

*D csatorna*: 16 vagy 64 kb/s. (Jelzések átvitele, pl. hívás kezdeményezése, kapcsolat bontása, stb.)

Több B csatornához egyetlen D csatorna elég.

*BRA/BRI = 2B+D16*: Basic Rate Access/Interface, Alap sebességű hozzáférés/interfész.
* 144 kb/s nettó (48 kb/s szinkronnal 192 kb/s a sebesség)
* az egész egy érpáron – bőven elfér rajta
* tipikusan magán/kisvállalati előfizetőknek
* lehetséges kombinációk: 2 független beszédátvitel; 1 beszéd + 1 fax; 1 beszéd + 64 kb/s adatátvitel (pl. Internet elérés); 128 kb/s adatátvitel. (Persze ez dinamikusan változtatható.)

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===OTN===
====Miért célszerű FEC-et használni az átvitel során?====

* a kapott teljesítmény- (jelszint-) nyereség miatt
* <math> 10^-4 </math> BER helyett <math> 10^-14 </math> BER
* 2.5 Gbit/s-os szakasz használható 10 Gbit/s-on
* a jelminőség romlása korán észlelhető
* jobb SNR "ellenállás" ''(SNR ~ Signal to Noise Ration, csak az S/N-ből következtetve)''
* minden negyedik 3R regenerátor kihagyható
* a FEC "kikapcsolható" --> csupa nulla

Egyébként pedig '''FEC = Forward Error Correction.''' Ez egy Reed-Solomon kód (255, 239):
* egyszerű
* jelentős hibajavító képességű
* blokkhibára is jó (max. 8 byte-ot javít)

Ha 16 blokkot alkalmazunk "fésűszerűen":
* kevésbé lesz érzékeny a blokkhibákra (16*8=128 folytonos byte-hibára is véd)
* blokkonként kisebb a kódolási sebesség mint a vonali bitsebesség ''(ezt nem egészen értem a fóliában; a tudós emberek legyenek szívesek hozzászólni :))''

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mennyi a nyereség/veszteség? (ábra alapján)====

7% FEC, vagyis 5 dB, azaz 20 km-rel hosszabbak lehetnek az átviteli szakaszok.
Nyereségnek vehetjük a <math> 10^-4 </math> BER helyett kapott <math> 10^-14 </math> BER-t is.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mennyivel romlik/változik a jelszint, ha 10^-12 BER-t akarunk, és ehhez FEC-t használunk?====

5.4 dB-lel csökken a jelszint.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Hogyan működik a cella illetve a kerethatár detektálás ATM és GFP esetén? ===
===Mi a különbség/közös a kettő között? (csak az egyik volt kérdés)===

----

===HFC kábeltelevíziós rendszer topológiai vázlata, frekvenciaspektruma, adatátvitel megvalósításának elve fel és letöltési irányokban===

Magyarázat a képhez:
* fényvezető szálak a nagy távolságok áthidalására
* koaxiális kábel az előfizetőkhöz
* fényvezető csomópont (Fiber Node, FN): elektro-optikai átalakító a fényvezető és villamos rész közötti csatolásnál

[[Fájl:Thsz_abra_HFC.jpg]]

Megvalósítás:
* az egyirányú erősítőket kétirányú erősítőre cserélték mindenhol
* fejállomás: "buta" erősítőből egy intelligens digitális számítógéprendszer lett, ami nagysebességű optikai szálakat csatlakoztat egy ISP hálózatához
* a koax kábel osztott közeg, több előfizető egyszerre használja
* a TV műsorok elosztásánál ez nem fontos az üzenetszórás miatt, de internetezésben verseny van a felhasználók között
* több darabra osztunk egy hosszú kábelt, s minden szakaszt közvetlenül egy fényvezető csomóponthoz (FN) kötünk (a fejállomás és FN közötti sávszélesség nagyon nagy)
* ha nincs túl sok felhasználó egy szakaszon, a forgalom kezelhető marad
* ma tipikusan 500-2000 előfizető egy szakaszon (további felosztás várható, ahogy nő az előfizetők száma és a forgalom)

''(A frekvenciaspektrumot tudjátok? Lehet, hogy ezen kívül is hiányos, vagy éppen túl rizsás, amit ide írtam.)''

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Ismertesse a digitális kapcsoló központok analóg előfizetői vonaláramkörének funkcióit. (BORSCHT funkciók)===

* Battery feeding: távtáplálás
* Overvoltage protection: túlfesz. védelem
* Ringing: a hívott vonal csengetése
* Supervision/signaling: a hurok zárásának figyelése (kézibeszélő felemelése)
* Coding, decoding: A/D, D/A átalakítás (PCM)
* Hybriding: 2/4 huzalos átalakítás
* Testing: az előfizetői hurok igény szerinti ellenőrzése

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Mikor blokkolásmentes egy kapcsolás?===

Blokkolás fogalma: szabad a kimenet, de a kapcsolat mégsem épülhet fel, mert nincs elegendő belső erőforrás. Ebből következik, hogy blokkolásmentes egy kapcsolás, ha ''mindig'' felépül a kapcsolat, amikor a kért kimenet szabad. (Természetesen az égszakadást-földindulást nem számítva. Bocsi, fáradt vagyok. :o)

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===3 fokozatú kapcsolás magyarázata és számolás vele===

64 bemenet és 64 kimenet, az első fokozatban 4 db 16 menetű kapcsolómátrix van, mi kell középre, hogy blokkolásmentes legyen? Miért?
* N = 64, n = 16
* Blokkolásmentes, tehát k = 2n - 1 = 32 - 1 = 31
* Eredmény: középre <math> k * N/n * N/n = 31 * 4 * 4 </math> --> azaz 31 darab 4*4 -es kapcsoló szükségeltetik [[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Hány kapcsolópont van így (Elég a képlet)===
<math> 2*N*k + N^2/n^2 *k</math>

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Hány kapcsolópont lenne amúgy?===
<math> N*N = 4096 </math>

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Mi az előnye és a hátránya a többfokozatú kapcsolómátrixnak az egyfokozatúhoz képest? ===

* Előny: kevesebb kapcsolópont szükséges, jobb a kihasználtság.
* Hátrány: megjelenhet a blokkolás, valamint útkeresési algoritmust kell találni (lehetőleg optimálisat).

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===SIP architektúra : Melyek a SIP rendszerben a felhasználói ágens lehetséges megvalósításai és mik a feladatani?===
----

===Milyen műhold pályamagasságok vannak? (rövidítés, angol-magyar feloldás, magassági tartomány)===

3 főbb műholdmagasság:
LEO:
Low Earth Orbit, alacsony magasságú pálya
400 - 1500 km

MEO:
Medium Earth Orbit, közepes magasságú pálya
5000 - 13.000 km

GEO:
Geosynchronous Earth Orbit, geostacionárius pálya
35.785 km (kb.= 36.000 km)
egyenlítő felett, csak egy ilyen pálya!

===Mik a magasabb pályák előnyei/hátrányai?===

Magasabb pályák előnyei:
* kevesebb műhold elég
Magasabb pályák hátrányai:
* nagyobb késleltetés
* nagyobb csillapítás, nagyobb teljesítmény kell
GEO ezeken felül:
előny:
* nem kell antenna követés
* nincs műholdváltás
hátrány:
* sarkok nem fedhetőek le

===Amelyik tartományban csak 1 adott magasság van, az miért kiemelten fontos? Mi a fő jellemzője és ebből milyen előnyök származnak?===

GEO, nem kell antenna követés, nincs műholdváltás

===Nevezzen meg egy műholdas mozgó távközlő rendszert! Adja meg főbb paramétereit!===

Legyen a Thuraya, mert szimpatikusan rövid a jellemzése. :)

* 2001 óta működik
* GSM/műholdas átkapcsolás
* kézi készülékeket szolgál ki, első sorban beszédátvitelre
* adatátvitel: 9,6 kb/s, max. 144 kb/s (csomagkapcsolt)
* 1 db GEO műholddal 99 országot fed le(!)
* központja az Egyesült Arab Emirátusok

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Mire jó a [http://en.wikipedia.org/wiki/Galileo_positioning_system Galileo] rendszer? Mely országok fejlesztik és fogják üzemeltetni?===

Azért csak ide írom egy mondatban: az Európai Unió és az Európai Űrügynökség polgári célú globális helyzetmeghatározó rendszeréről van szó.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Üvegszálas feladat===
Adott volt négy pont (a, b, c, d), csillag alakban összekötve (a-d, b-d, c-d) üvegszállal oda-vissza. Ha minden pont között 1 egységnyi kapacitású átvitelt akarok (oda-vissza 1-nek számít), akkor hány izé kell, ha olyanjaim vannak, melyek kapacitása
* a, 0,5
* b, 1
* c, 2
* d, 3
(8p)
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.12.

Intuitíve úgy csináltam meg, ahogy a feladat írja is, hogy meglegyen az egységnyi átviteli kapacitás minden pontpár közt, és megadták a teljes pontszámot. Tehát a 0,5-es kapacitás esetén: a-d közt 6 szál kell, mert 2*0,5 ad egységnyi kapacitást és 3 egységnyire van szükségünk, ahhoz, hogy a-d, a-d-b és a-d-c utakon egységnyi kapacitásunk legyen. b-d és c-d közt ugyanennyi szálra lesz szükség a szimmetria miatt. 1-es kapacitás esetén 3 szál, 2-es esetén 2 szál, 3 esetén 1 szál fut minden pont közt.

-- [[FuGe|fuge]] - 2007.05.04.

Fájl:Thsz abra HFC.jpg

2013-01-20T11:58:31Z

Lt:

THSZ Zh 20060512

2013-01-20T11:58:16Z

Lt: /* HFC kábeltelevíziós rendszer topológiai vázlata, frekvenciaspektruma, adatátvitel megvalósításának elve fel és letöltési irányokban */

===ISDN referenciakonfiguráció ábrája===

Thsz03.pdf, 23-24. oldal.
Ugye erről van szó?
Valaki erősítse meg, kérem, vagy javítsa ki! [[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

{{InLineImageLink|Infoalap|TavkHaloZh20060512|ISDN_rendszervazlat.jpg}}

===BRA (Basic Rate Acces csatornái, azok részletezése) (BRA hozzáféréssel milyen csatornák jutnak a felhasználóhoz, jellemzésük)===

*B csatorna*: 64 kb/s. (Ezen megy a beszédátvitel VAGY az adatok átvitele VAGY a kódolt videó, stb.)

*D csatorna*: 16 vagy 64 kb/s. (Jelzések átvitele, pl. hívás kezdeményezése, kapcsolat bontása, stb.)

Több B csatornához egyetlen D csatorna elég.

*BRA/BRI = 2B+D16*: Basic Rate Access/Interface, Alap sebességű hozzáférés/interfész.
* 144 kb/s nettó (48 kb/s szinkronnal 192 kb/s a sebesség)
* az egész egy érpáron – bőven elfér rajta
* tipikusan magán/kisvállalati előfizetőknek
* lehetséges kombinációk: 2 független beszédátvitel; 1 beszéd + 1 fax; 1 beszéd + 64 kb/s adatátvitel (pl. Internet elérés); 128 kb/s adatátvitel. (Persze ez dinamikusan változtatható.)

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===OTN===
====Miért célszerű FEC-et használni az átvitel során?====

* a kapott teljesítmény- (jelszint-) nyereség miatt
* <math> 10^-4 </math> BER helyett <math> 10^-14 </math> BER
* 2.5 Gbit/s-os szakasz használható 10 Gbit/s-on
* a jelminőség romlása korán észlelhető
* jobb SNR "ellenállás" ''(SNR ~ Signal to Noise Ration, csak az S/N-ből következtetve)''
* minden negyedik 3R regenerátor kihagyható
* a FEC "kikapcsolható" --> csupa nulla

Egyébként pedig '''FEC = Forward Error Correction.''' Ez egy Reed-Solomon kód (255, 239):
* egyszerű
* jelentős hibajavító képességű
* blokkhibára is jó (max. 8 byte-ot javít)

Ha 16 blokkot alkalmazunk "fésűszerűen":
* kevésbé lesz érzékeny a blokkhibákra (16*8=128 folytonos byte-hibára is véd)
* blokkonként kisebb a kódolási sebesség mint a vonali bitsebesség ''(ezt nem egészen értem a fóliában; a tudós emberek legyenek szívesek hozzászólni :))''

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mennyi a nyereség/veszteség? (ábra alapján)====

7% FEC, vagyis 5 dB, azaz 20 km-rel hosszabbak lehetnek az átviteli szakaszok.
Nyereségnek vehetjük a <math> 10^-4 </math> BER helyett kapott <math> 10^-14 </math> BER-t is.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mennyivel romlik/változik a jelszint, ha 10^-12 BER-t akarunk, és ehhez FEC-t használunk?====

5.4 dB-lel csökken a jelszint.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Hogyan működik a cella illetve a kerethatár detektálás ATM és GFP esetén? ===
===Mi a különbség/közös a kettő között? (csak az egyik volt kérdés)===

----

===HFC kábeltelevíziós rendszer topológiai vázlata, frekvenciaspektruma, adatátvitel megvalósításának elve fel és letöltési irányokban===

Magyarázat a képhez:
* fényvezető szálak a nagy távolságok áthidalására
* koaxiális kábel az előfizetőkhöz
* fényvezető csomópont (Fiber Node, FN): elektro-optikai átalakító a fényvezető és villamos rész közötti csatolásnál

[[Fájl:Thsz_abra_HFC.jpg]]

Megvalósítás:
* az egyirányú erősítőket kétirányú erősítőre cserélték mindenhol
* fejállomás: "buta" erősítőből egy intelligens digitális számítógéprendszer lett, ami nagysebességű optikai szálakat csatlakoztat egy ISP hálózatához
* a koax kábel osztott közeg, több előfizető egyszerre használja
* a TV műsorok elosztásánál ez nem fontos az üzenetszórás miatt, de internetezésben verseny van a felhasználók között
* több darabra osztunk egy hosszú kábelt, s minden szakaszt közvetlenül egy fényvezető csomóponthoz (FN) kötünk (a fejállomás és FN közötti sávszélesség nagyon nagy)
* ha nincs túl sok felhasználó egy szakaszon, a forgalom kezelhető marad
* ma tipikusan 500-2000 előfizető egy szakaszon (további felosztás várható, ahogy nő az előfizetők száma és a forgalom)

''(A frekvenciaspektrumot tudjátok? Lehet, hogy ezen kívül is hiányos, vagy éppen túl rizsás, amit ide írtam.)''

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Ismertesse a digitális kapcsoló központok analóg előfizetői vonaláramkörének funkcióit. (BORSCHT funkciók)===

* Battery feeding: távtáplálás
* Overvoltage protection: túlfesz. védelem
* Ringing: a hívott vonal csengetése
* Supervision/signaling: a hurok zárásának figyelése (kézibeszélő felemelése)
* Coding, decoding: A/D, D/A átalakítás (PCM)
* Hybriding: 2/4 huzalos átalakítás
* Testing: az előfizetői hurok igény szerinti ellenőrzése

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Mikor blokkolásmentes egy kapcsolás?===

Blokkolás fogalma: szabad a kimenet, de a kapcsolat mégsem épülhet fel, mert nincs elegendő belső erőforrás. Ebből következik, hogy blokkolásmentes egy kapcsolás, ha ''mindig'' felépül a kapcsolat, amikor a kért kimenet szabad. (Természetesen az égszakadást-földindulást nem számítva. Bocsi, fáradt vagyok. :o)

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===3 fokozatú kapcsolás magyarázata és számolás vele===

64 bemenet és 64 kimenet, az első fokozatban 4 db 16 menetű kapcsolómátrix van, mi kell középre, hogy blokkolásmentes legyen? Miért?
* N = 64, n = 16
* Blokkolásmentes, tehát k = 2n - 1 = 32 - 1 = 31
* Eredmény: középre <math> k * N/n * N/n = 31 * 4 * 4 </math> --> azaz 31 darab 4*4 -es kapcsoló szükségeltetik [[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Hány kapcsolópont van így (Elég a képlet)===
<math> 2*N*k + N^2/n^2 *k</math>

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Hány kapcsolópont lenne amúgy?===
<math> N*N = 4096 </math>

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Mi az előnye és a hátránya a többfokozatú kapcsolómátrixnak az egyfokozatúhoz képest? ===

* Előny: kevesebb kapcsolópont szükséges, jobb a kihasználtság.
* Hátrány: megjelenhet a blokkolás, valamint útkeresési algoritmust kell találni (lehetőleg optimálisat).

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===SIP architektúra : Melyek a SIP rendszerben a felhasználói ágens lehetséges megvalósításai és mik a feladatani?===
----

===Milyen műhold pályamagasságok vannak? (rövidítés, angol-magyar feloldás, magassági tartomány)===

3 főbb műholdmagasság:
LEO:
Low Earth Orbit, alacsony magasságú pálya
400 - 1500 km

MEO:
Medium Earth Orbit, közepes magasságú pálya
5000 - 13.000 km

GEO:
Geosynchronous Earth Orbit, geostacionárius pálya
35.785 km (kb.= 36.000 km)
egyenlítő felett, csak egy ilyen pálya!

===Mik a magasabb pályák előnyei/hátrányai?===

Magasabb pályák előnyei:
* kevesebb műhold elég
Magasabb pályák hátrányai:
* nagyobb késleltetés
* nagyobb csillapítás, nagyobb teljesítmény kell
GEO ezeken felül:
előny:
* nem kell antenna követés
* nincs műholdváltás
hátrány:
* sarkok nem fedhetőek le

===Amelyik tartományban csak 1 adott magasság van, az miért kiemelten fontos? Mi a fő jellemzője és ebből milyen előnyök származnak?===

GEO, nem kell antenna követés, nincs műholdváltás

===Nevezzen meg egy műholdas mozgó távközlő rendszert! Adja meg főbb paramétereit!===

Legyen a Thuraya, mert szimpatikusan rövid a jellemzése. :)

* 2001 óta működik
* GSM/műholdas átkapcsolás
* kézi készülékeket szolgál ki, első sorban beszédátvitelre
* adatátvitel: 9,6 kb/s, max. 144 kb/s (csomagkapcsolt)
* 1 db GEO műholddal 99 országot fed le(!)
* központja az Egyesült Arab Emirátusok

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Mire jó a [http://en.wikipedia.org/wiki/Galileo_positioning_system Galileo] rendszer? Mely országok fejlesztik és fogják üzemeltetni?===

Azért csak ide írom egy mondatban: az Európai Unió és az Európai Űrügynökség polgári célú globális helyzetmeghatározó rendszeréről van szó.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Üvegszálas feladat===
Adott volt négy pont (a, b, c, d), csillag alakban összekötve (a-d, b-d, c-d) üvegszállal oda-vissza. Ha minden pont között 1 egységnyi kapacitású átvitelt akarok (oda-vissza 1-nek számít), akkor hány izé kell, ha olyanjaim vannak, melyek kapacitása
* a, 0,5
* b, 1
* c, 2
* d, 3
(8p)
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.12.

Intuitíve úgy csináltam meg, ahogy a feladat írja is, hogy meglegyen az egységnyi átviteli kapacitás minden pontpár közt, és megadták a teljes pontszámot. Tehát a 0,5-es kapacitás esetén: a-d közt 6 szál kell, mert 2*0,5 ad egységnyi kapacitást és 3 egységnyire van szükségünk, ahhoz, hogy a-d, a-d-b és a-d-c utakon egységnyi kapacitásunk legyen. b-d és c-d közt ugyanennyi szálra lesz szükség a szimmetria miatt. 1-es kapacitás esetén 3 szál, 2-es esetén 2 szál, 3 esetén 1 szál fut minden pont közt.

-- [[FuGe|fuge]] - 2007.05.04.

THSZ Zh 20060512

2013-01-20T11:56:39Z

Lt: Új oldal, tartalma: „===ISDN referenciakonfiguráció ábrája=== Thsz03.pdf, 23-24. oldal. Ugye erről van szó? Valaki erősítse meg, kérem, vagy javítsa ki! Olthyer -…”

===ISDN referenciakonfiguráció ábrája===

Thsz03.pdf, 23-24. oldal.
Ugye erről van szó?
Valaki erősítse meg, kérem, vagy javítsa ki! [[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

{{InLineImageLink|Infoalap|TavkHaloZh20060512|ISDN_rendszervazlat.jpg}}

===BRA (Basic Rate Acces csatornái, azok részletezése) (BRA hozzáféréssel milyen csatornák jutnak a felhasználóhoz, jellemzésük)===

*B csatorna*: 64 kb/s. (Ezen megy a beszédátvitel VAGY az adatok átvitele VAGY a kódolt videó, stb.)

*D csatorna*: 16 vagy 64 kb/s. (Jelzések átvitele, pl. hívás kezdeményezése, kapcsolat bontása, stb.)

Több B csatornához egyetlen D csatorna elég.

*BRA/BRI = 2B+D16*: Basic Rate Access/Interface, Alap sebességű hozzáférés/interfész.
* 144 kb/s nettó (48 kb/s szinkronnal 192 kb/s a sebesség)
* az egész egy érpáron – bőven elfér rajta
* tipikusan magán/kisvállalati előfizetőknek
* lehetséges kombinációk: 2 független beszédátvitel; 1 beszéd + 1 fax; 1 beszéd + 64 kb/s adatátvitel (pl. Internet elérés); 128 kb/s adatátvitel. (Persze ez dinamikusan változtatható.)

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===OTN===
====Miért célszerű FEC-et használni az átvitel során?====

* a kapott teljesítmény- (jelszint-) nyereség miatt
* <math> 10^-4 </math> BER helyett <math> 10^-14 </math> BER
* 2.5 Gbit/s-os szakasz használható 10 Gbit/s-on
* a jelminőség romlása korán észlelhető
* jobb SNR "ellenállás" ''(SNR ~ Signal to Noise Ration, csak az S/N-ből következtetve)''
* minden negyedik 3R regenerátor kihagyható
* a FEC "kikapcsolható" --> csupa nulla

Egyébként pedig '''FEC = Forward Error Correction.''' Ez egy Reed-Solomon kód (255, 239):
* egyszerű
* jelentős hibajavító képességű
* blokkhibára is jó (max. 8 byte-ot javít)

Ha 16 blokkot alkalmazunk "fésűszerűen":
* kevésbé lesz érzékeny a blokkhibákra (16*8=128 folytonos byte-hibára is véd)
* blokkonként kisebb a kódolási sebesség mint a vonali bitsebesség ''(ezt nem egészen értem a fóliában; a tudós emberek legyenek szívesek hozzászólni :))''

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mennyi a nyereség/veszteség? (ábra alapján)====

7% FEC, vagyis 5 dB, azaz 20 km-rel hosszabbak lehetnek az átviteli szakaszok.
Nyereségnek vehetjük a <math> 10^-4 </math> BER helyett kapott <math> 10^-14 </math> BER-t is.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mennyivel romlik/változik a jelszint, ha 10^-12 BER-t akarunk, és ehhez FEC-t használunk?====

5.4 dB-lel csökken a jelszint.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Hogyan működik a cella illetve a kerethatár detektálás ATM és GFP esetén? ===
===Mi a különbség/közös a kettő között? (csak az egyik volt kérdés)===

----

===HFC kábeltelevíziós rendszer topológiai vázlata, frekvenciaspektruma, adatátvitel megvalósításának elve fel és letöltési irányokban===

Magyarázat a képhez:
* fényvezető szálak a nagy távolságok áthidalására
* koaxiális kábel az előfizetőkhöz
* fényvezető csomópont (Fiber Node, FN): elektro-optikai átalakító a fényvezető és villamos rész közötti csatolásnál

{{InLineImageLink|Infoalap|TavkHaloZh20060512|HFC.jpg}}

Megvalósítás:
* az egyirányú erősítőket kétirányú erősítőre cserélték mindenhol
* fejállomás: "buta" erősítőből egy intelligens digitális számítógéprendszer lett, ami nagysebességű optikai szálakat csatlakoztat egy ISP hálózatához
* a koax kábel osztott közeg, több előfizető egyszerre használja
* a TV műsorok elosztásánál ez nem fontos az üzenetszórás miatt, de internetezésben verseny van a felhasználók között
* több darabra osztunk egy hosszú kábelt, s minden szakaszt közvetlenül egy fényvezető csomóponthoz (FN) kötünk (a fejállomás és FN közötti sávszélesség nagyon nagy)
* ha nincs túl sok felhasználó egy szakaszon, a forgalom kezelhető marad
* ma tipikusan 500-2000 előfizető egy szakaszon (további felosztás várható, ahogy nő az előfizetők száma és a forgalom)

''(A frekvenciaspektrumot tudjátok? Lehet, hogy ezen kívül is hiányos, vagy éppen túl rizsás, amit ide írtam.)''

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Ismertesse a digitális kapcsoló központok analóg előfizetői vonaláramkörének funkcióit. (BORSCHT funkciók)===

* Battery feeding: távtáplálás
* Overvoltage protection: túlfesz. védelem
* Ringing: a hívott vonal csengetése
* Supervision/signaling: a hurok zárásának figyelése (kézibeszélő felemelése)
* Coding, decoding: A/D, D/A átalakítás (PCM)
* Hybriding: 2/4 huzalos átalakítás
* Testing: az előfizetői hurok igény szerinti ellenőrzése

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Mikor blokkolásmentes egy kapcsolás?===

Blokkolás fogalma: szabad a kimenet, de a kapcsolat mégsem épülhet fel, mert nincs elegendő belső erőforrás. Ebből következik, hogy blokkolásmentes egy kapcsolás, ha ''mindig'' felépül a kapcsolat, amikor a kért kimenet szabad. (Természetesen az égszakadást-földindulást nem számítva. Bocsi, fáradt vagyok. :o)

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===3 fokozatú kapcsolás magyarázata és számolás vele===

64 bemenet és 64 kimenet, az első fokozatban 4 db 16 menetű kapcsolómátrix van, mi kell középre, hogy blokkolásmentes legyen? Miért?
* N = 64, n = 16
* Blokkolásmentes, tehát k = 2n - 1 = 32 - 1 = 31
* Eredmény: középre <math> k * N/n * N/n = 31 * 4 * 4 </math> --> azaz 31 darab 4*4 -es kapcsoló szükségeltetik [[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Hány kapcsolópont van így (Elég a képlet)===
<math> 2*N*k + N^2/n^2 *k</math>

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Hány kapcsolópont lenne amúgy?===
<math> N*N = 4096 </math>

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Mi az előnye és a hátránya a többfokozatú kapcsolómátrixnak az egyfokozatúhoz képest? ===

* Előny: kevesebb kapcsolópont szükséges, jobb a kihasználtság.
* Hátrány: megjelenhet a blokkolás, valamint útkeresési algoritmust kell találni (lehetőleg optimálisat).

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===SIP architektúra : Melyek a SIP rendszerben a felhasználói ágens lehetséges megvalósításai és mik a feladatani?===
----

===Milyen műhold pályamagasságok vannak? (rövidítés, angol-magyar feloldás, magassági tartomány)===

3 főbb műholdmagasság:
LEO:
Low Earth Orbit, alacsony magasságú pálya
400 - 1500 km

MEO:
Medium Earth Orbit, közepes magasságú pálya
5000 - 13.000 km

GEO:
Geosynchronous Earth Orbit, geostacionárius pálya
35.785 km (kb.= 36.000 km)
egyenlítő felett, csak egy ilyen pálya!

===Mik a magasabb pályák előnyei/hátrányai?===

Magasabb pályák előnyei:
* kevesebb műhold elég
Magasabb pályák hátrányai:
* nagyobb késleltetés
* nagyobb csillapítás, nagyobb teljesítmény kell
GEO ezeken felül:
előny:
* nem kell antenna követés
* nincs műholdváltás
hátrány:
* sarkok nem fedhetőek le

===Amelyik tartományban csak 1 adott magasság van, az miért kiemelten fontos? Mi a fő jellemzője és ebből milyen előnyök származnak?===

GEO, nem kell antenna követés, nincs műholdváltás

===Nevezzen meg egy műholdas mozgó távközlő rendszert! Adja meg főbb paramétereit!===

Legyen a Thuraya, mert szimpatikusan rövid a jellemzése. :)

* 2001 óta működik
* GSM/műholdas átkapcsolás
* kézi készülékeket szolgál ki, első sorban beszédátvitelre
* adatátvitel: 9,6 kb/s, max. 144 kb/s (csomagkapcsolt)
* 1 db GEO műholddal 99 országot fed le(!)
* központja az Egyesült Arab Emirátusok

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

===Mire jó a [http://en.wikipedia.org/wiki/Galileo_positioning_system Galileo] rendszer? Mely országok fejlesztik és fogják üzemeltetni?===

Azért csak ide írom egy mondatban: az Európai Unió és az Európai Űrügynökség polgári célú globális helyzetmeghatározó rendszeréről van szó.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

----

===Üvegszálas feladat===
Adott volt négy pont (a, b, c, d), csillag alakban összekötve (a-d, b-d, c-d) üvegszállal oda-vissza. Ha minden pont között 1 egységnyi kapacitású átvitelt akarok (oda-vissza 1-nek számít), akkor hány izé kell, ha olyanjaim vannak, melyek kapacitása
* a, 0,5
* b, 1
* c, 2
* d, 3
(8p)
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.12.

Intuitíve úgy csináltam meg, ahogy a feladat írja is, hogy meglegyen az egységnyi átviteli kapacitás minden pontpár közt, és megadták a teljes pontszámot. Tehát a 0,5-es kapacitás esetén: a-d közt 6 szál kell, mert 2*0,5 ad egységnyi kapacitást és 3 egységnyire van szükségünk, ahhoz, hogy a-d, a-d-b és a-d-c utakon egységnyi kapacitásunk legyen. b-d és c-d közt ugyanennyi szálra lesz szükség a szimmetria miatt. 1-es kapacitás esetén 3 szál, 2-es esetén 2 szál, 3 esetén 1 szál fut minden pont közt.

-- [[FuGe|fuge]] - 2007.05.04.

THSZ Zh 20060424

2013-01-20T11:52:13Z

Lt: /* Rajzolja fel egy ADSL + analóg távbeszélő hálózati topológiáját (vagy mit)? (5p?) */

==A csoport==
A csoport is ugyanaz volt, mint a B, csak más sorrendben voltak a kérdések

==B csoport==

===1. oldal===

====Minek a rövidítése az ADSL (magyarul/angolul) ?====

Asymmetric Digital Subscriber Line / Asszimetrikus Digitális Előfizetői Vonal

====Mit jelent az A betű az ADSL-ben? Avagy mitől *A* DSL az ADSL?====

Aszimmetrikus a sávszélesség tekintetében vagyis nagyobb a letöltési sávszél mint a feltöltési, szándékosan, mert ilyenek a szokásaink

====Mi befolyásolja egy ADSL kapcsolat (maximális) sebességét?====

A központtól való távolság és a moduláció

====Minek a rövidítése a DSLAM (angolul/magyarul)? (1p)====
DSL Access Multiplexer / DSL hozzáférési multiplexer

====Mi a DSLAM feladata? (1p)====
Ugyanolyan digitális jelfeldolgozót tartalmaz mint az ADSL modem, a digitális jelből a helyi központ oldalán visszaállítja a bitfolyamot, csomagokra bontja és továbbítja az internetszolgáltató felé.

====Rajzolja fel egy ADSL + analóg távbeszélő hálózati topológiáját (5p?)====

[[Fájl:thsz_abra_adsl_topologia.jpg]]

====Mi a GSM cellás elv? Mik az előnyei?====
A frekvenciatartományt több (gyakorlatban 7-10) részre osztjuk, ezekkel a cellákkal fedünk le mindent úgy hogy két azonos frekvencia 2 cellatávolságra legyen egymástól így nincs interferencia.

====Milyen első generációs mobilhálózatot használtak Magyarországon 1990 és 2003 közt (nem szolgáltatót kell írni)?====
NMT, Nordic Mobile Telephone System, (északi mozgó távközlő rendszer) (westel0660)
450 Mhz körüli frekvenciasáv, 30-50 km körüli cellák, gyenge beszédátviteli minőség.

====Mekkora cellaátmérőt használtak itt?====
30-50 km.

====Mekkora a cellaátmérő a GSM rendszerekben?====
0,5-35 km.

====Kis ill. nagy cellaméret előnyei====
Kis cella:
* kisebb adóteljesítmény kell (-> kisebb fogyasztás) (-> kisebb élettani kockázat)
* nagyobb forgalom bonyolítható adott területen

Nagy cella előnye:
* kevesebb bázisállomás kell
* kevésbé költséges a telepítés (mármint adott terület lefedése olcsóbb)

===2. oldal (18+2 bónuszpont)===

====SDH gyorsabból lassabb rendszer, miért hova csúszik a VC4es keret, meg mennyivel?====

A cél a sebességkiegyenlítés.
Időben rövidül a C4 --> belenyúl a fejrészbe --> D bitek invertálása --> a pointer értéke eggyel csökken.
Pont 3 oktettet (24 bit) csúszunk.
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Milyen gyakran lehet állítani a VC4 helyzetét?====

Minden 4. keretet lehet csúsztatni avagy 2000szer lehet másodpercenként

====Mennyivel lehet állítani egy VC4 keret helyzetét?====

3 oktetettel avagy 24 bittel

====Ha a gyorsabb rendszerünk másodpercenként 48bittel többet küld egy lassabb rendszernek, milyen gyakran és hány keretenként kell állítani a VC4 konténer helyét? (Bónusz: miért?, 2 pont)====

48 bit= 2*24 bit, valamint 8000 keret szaladgál másodpercenként, és 24 bittel tudjuk egyszerre tologatni a kereteket. Innen: másodpercenként 2x kell állítani vagyis 4000 keretenként.

* Itt a bónusz nem az előző kérdésre vonatkozik? -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.12.

====SDH/ATM/MPLS/GMPLS összehasonlítós kérdések====

===3. oldal ===

====DSS1 sikeres kapcsolatlétrehozása (6p?)====

Thsz16.pdf, 12. oldal.

[[Fájl:thsz_abra_dss1_sikeres_kapcsolat_letrehozasa.jpg]]

Ahol a LAPD 'U' keretei:

'''SABME''' = Set Asynchronous Balanced Mode Extended = Kiterjesztett aszinkron kiegyenlített üzemmód beállítása.
''Jelentés:'' nyugtázott LAPD adatkapcsolat felépítésének kérése.

'''UA''' = Unnumbered Acknowledgement = Sorszámozatlan nyugta.
''Jelentés:'' SABME és DISC keretek vételének nyugtázása.

'''DISC''' = Disconnect = Szétkapcsolás.
''Jelentés:'' LAPD adatkapcsolat bontásának kérése.

'''DM''' = Disconnected Mode = Szétkapcsolt üzemmód.
Jelentés: LAPD kapcsolat felépítésére való képtelenség jelzése.

'''UI''' = Unnumbered Information = Sorszámozatlan információ.
''Jelentés:'' sorszámozatlan (nyugtázatlan) információátvitel.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mikor blokkolásmentes egy kapcsolómátrix? (1p)====
Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a központ kapcsolómátrixának telítettsége miatt nem tudsz hívást kezdeményezni mert olyan sokan telefonálnak, azaz a központ nem fogja blokkolni a hívásodat kényszerből. (thx to Gabo)

====3 fokozatú kapcsolás magyarázata és számolás vele (9p)====

128 bemenet és 128 kimenet, az első fokozatban 8 db 16 menetű kapcsolómátrix van, mi kell középre, hogy ne legyen blokkolásmentes? Miért?
* N = 128, n = 16
* Blokkolásmentes, tehát k = 2n - 1
* Eredmény: 2*(8*16*(32-1))+31*8^2

''Kérdés, hogy akkor most blokkolásmentes legyen (amit az eredmény ad), vagy ne legyen az (lsd. feladat szövege)?''
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Hány kapcsolópont van így (Elég a képlet) (4p)====

<math>2Nk+\frac{k*N^{2}}{n^{2}}</math>

====Hány kapcsolópont lenne amúgy? (2p?)====

<math>N^{2} = 128*128</math>

====Mi az előnye és a hátránya a többfokozatú kapcsolómátrixnak? (3p?)====
előny:
* nagyobb kihasználtság, kevesebb kapcsoló

hátrány:
* blokkolás előfordulhat (k=2n-1 esetén nem)

biztos van ami még ide jönne, de ezek a legfontosabbak sztem. -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2007.05.06.

===4. oldal===

====Rajzolja fel a magyarországi távközlő rendszer hierarchiáját!====

====Milyen célokat szolgál a (LAPD?) I keret?====

_I_, mint _információs_: a 3. rétegbeli üzenetek átvitelére van. (A 3. réteget szokás DSS1-ként említeni röviden. Feladata: hívás felépítése és bontása jelzésüzenetekkel.)
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====H323 protokoll fontosabb elemei, feladatuk====

-- [[AdamO|adamo]] - 2006.04.24.

Fájl:Thsz abra adsl topologia.jpg

2013-01-20T11:51:18Z

Lt:

THSZ Zh 20060424

2013-01-20T11:51:00Z

Lt: /* Rajzolja fel egy ADSL + analóg távbeszélő hálózati topológiáját (vagy mit)? (5p?) */

==A csoport==
A csoport is ugyanaz volt, mint a B, csak más sorrendben voltak a kérdések

==B csoport==

===1. oldal===

====Minek a rövidítése az ADSL (magyarul/angolul) ?====

Asymmetric Digital Subscriber Line / Asszimetrikus Digitális Előfizetői Vonal

====Mit jelent az A betű az ADSL-ben? Avagy mitől *A* DSL az ADSL?====

Aszimmetrikus a sávszélesség tekintetében vagyis nagyobb a letöltési sávszél mint a feltöltési, szándékosan, mert ilyenek a szokásaink

====Mi befolyásolja egy ADSL kapcsolat (maximális) sebességét?====

A központtól való távolság és a moduláció

====Minek a rövidítése a DSLAM (angolul/magyarul)? (1p)====
DSL Access Multiplexer / DSL hozzáférési multiplexer

====Mi a DSLAM feladata? (1p)====
Ugyanolyan digitális jelfeldolgozót tartalmaz mint az ADSL modem, a digitális jelből a helyi központ oldalán visszaállítja a bitfolyamot, csomagokra bontja és továbbítja az internetszolgáltató felé.

====Rajzolja fel egy ADSL + analóg távbeszélő hálózati topológiáját (vagy mit)? (5p?)====

* ADSL topológia ábra, thsz05.pdf / 19.oldal:

[[Fájl:thsz_abra_adsl_topologia.jpg]]

====Mi a GSM cellás elv? Mik az előnyei?====
A frekvenciatartományt több (gyakorlatban 7-10) részre osztjuk, ezekkel a cellákkal fedünk le mindent úgy hogy két azonos frekvencia 2 cellatávolságra legyen egymástól így nincs interferencia.

====Milyen első generációs mobilhálózatot használtak Magyarországon 1990 és 2003 közt (nem szolgáltatót kell írni)?====
NMT, Nordic Mobile Telephone System, (északi mozgó távközlő rendszer) (westel0660)
450 Mhz körüli frekvenciasáv, 30-50 km körüli cellák, gyenge beszédátviteli minőség.

====Mekkora cellaátmérőt használtak itt?====
30-50 km.

====Mekkora a cellaátmérő a GSM rendszerekben?====
0,5-35 km.

====Kis ill. nagy cellaméret előnyei====
Kis cella:
* kisebb adóteljesítmény kell (-> kisebb fogyasztás) (-> kisebb élettani kockázat)
* nagyobb forgalom bonyolítható adott területen

Nagy cella előnye:
* kevesebb bázisállomás kell
* kevésbé költséges a telepítés (mármint adott terület lefedése olcsóbb)

===2. oldal (18+2 bónuszpont)===

====SDH gyorsabból lassabb rendszer, miért hova csúszik a VC4es keret, meg mennyivel?====

A cél a sebességkiegyenlítés.
Időben rövidül a C4 --> belenyúl a fejrészbe --> D bitek invertálása --> a pointer értéke eggyel csökken.
Pont 3 oktettet (24 bit) csúszunk.
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Milyen gyakran lehet állítani a VC4 helyzetét?====

Minden 4. keretet lehet csúsztatni avagy 2000szer lehet másodpercenként

====Mennyivel lehet állítani egy VC4 keret helyzetét?====

3 oktetettel avagy 24 bittel

====Ha a gyorsabb rendszerünk másodpercenként 48bittel többet küld egy lassabb rendszernek, milyen gyakran és hány keretenként kell állítani a VC4 konténer helyét? (Bónusz: miért?, 2 pont)====

48 bit= 2*24 bit, valamint 8000 keret szaladgál másodpercenként, és 24 bittel tudjuk egyszerre tologatni a kereteket. Innen: másodpercenként 2x kell állítani vagyis 4000 keretenként.

* Itt a bónusz nem az előző kérdésre vonatkozik? -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.12.

====SDH/ATM/MPLS/GMPLS összehasonlítós kérdések====

===3. oldal ===

====DSS1 sikeres kapcsolatlétrehozása (6p?)====

Thsz16.pdf, 12. oldal.

[[Fájl:thsz_abra_dss1_sikeres_kapcsolat_letrehozasa.jpg]]

Ahol a LAPD 'U' keretei:

'''SABME''' = Set Asynchronous Balanced Mode Extended = Kiterjesztett aszinkron kiegyenlített üzemmód beállítása.
''Jelentés:'' nyugtázott LAPD adatkapcsolat felépítésének kérése.

'''UA''' = Unnumbered Acknowledgement = Sorszámozatlan nyugta.
''Jelentés:'' SABME és DISC keretek vételének nyugtázása.

'''DISC''' = Disconnect = Szétkapcsolás.
''Jelentés:'' LAPD adatkapcsolat bontásának kérése.

'''DM''' = Disconnected Mode = Szétkapcsolt üzemmód.
Jelentés: LAPD kapcsolat felépítésére való képtelenség jelzése.

'''UI''' = Unnumbered Information = Sorszámozatlan információ.
''Jelentés:'' sorszámozatlan (nyugtázatlan) információátvitel.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mikor blokkolásmentes egy kapcsolómátrix? (1p)====
Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a központ kapcsolómátrixának telítettsége miatt nem tudsz hívást kezdeményezni mert olyan sokan telefonálnak, azaz a központ nem fogja blokkolni a hívásodat kényszerből. (thx to Gabo)

====3 fokozatú kapcsolás magyarázata és számolás vele (9p)====

128 bemenet és 128 kimenet, az első fokozatban 8 db 16 menetű kapcsolómátrix van, mi kell középre, hogy ne legyen blokkolásmentes? Miért?
* N = 128, n = 16
* Blokkolásmentes, tehát k = 2n - 1
* Eredmény: 2*(8*16*(32-1))+31*8^2

''Kérdés, hogy akkor most blokkolásmentes legyen (amit az eredmény ad), vagy ne legyen az (lsd. feladat szövege)?''
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Hány kapcsolópont van így (Elég a képlet) (4p)====

<math>2Nk+\frac{k*N^{2}}{n^{2}}</math>

====Hány kapcsolópont lenne amúgy? (2p?)====

<math>N^{2} = 128*128</math>

====Mi az előnye és a hátránya a többfokozatú kapcsolómátrixnak? (3p?)====
előny:
* nagyobb kihasználtság, kevesebb kapcsoló

hátrány:
* blokkolás előfordulhat (k=2n-1 esetén nem)

biztos van ami még ide jönne, de ezek a legfontosabbak sztem. -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2007.05.06.

===4. oldal===

====Rajzolja fel a magyarországi távközlő rendszer hierarchiáját!====

====Milyen célokat szolgál a (LAPD?) I keret?====

_I_, mint _információs_: a 3. rétegbeli üzenetek átvitelére van. (A 3. réteget szokás DSS1-ként említeni röviden. Feladata: hívás felépítése és bontása jelzésüzenetekkel.)
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====H323 protokoll fontosabb elemei, feladatuk====

-- [[AdamO|adamo]] - 2006.04.24.

Fájl:Thsz abra dss1 sikeres kapcsolat letrehozasa.jpg

2013-01-20T11:49:59Z

Lt:

THSZ Zh 20060424

2013-01-20T11:49:40Z

Lt: /* DSS1 sikeres kapcsolatlétrehozása (6p?) */

==A csoport==
A csoport is ugyanaz volt, mint a B, csak más sorrendben voltak a kérdések

==B csoport==

===1. oldal===

====Minek a rövidítése az ADSL (magyarul/angolul) ?====

Asymmetric Digital Subscriber Line / Asszimetrikus Digitális Előfizetői Vonal

====Mit jelent az A betű az ADSL-ben? Avagy mitől *A* DSL az ADSL?====

Aszimmetrikus a sávszélesség tekintetében vagyis nagyobb a letöltési sávszél mint a feltöltési, szándékosan, mert ilyenek a szokásaink

====Mi befolyásolja egy ADSL kapcsolat (maximális) sebességét?====

A központtól való távolság és a moduláció

====Minek a rövidítése a DSLAM (angolul/magyarul)? (1p)====
DSL Access Multiplexer / DSL hozzáférési multiplexer

====Mi a DSLAM feladata? (1p)====
Ugyanolyan digitális jelfeldolgozót tartalmaz mint az ADSL modem, a digitális jelből a helyi központ oldalán visszaállítja a bitfolyamot, csomagokra bontja és továbbítja az internetszolgáltató felé.

====Rajzolja fel egy ADSL + analóg távbeszélő hálózati topológiáját (vagy mit)? (5p?)====

* ADSL topológia ábra, thsz05.pdf / 19.oldal: 

{{InLineImageLink|Infoalap|TavkHaloZh20060424|adsl_topologia.jpg}}

-- [[ValyiPeter|Pecc]] - 2007.11.18.

====Mi a GSM cellás elv? Mik az előnyei?====
A frekvenciatartományt több (gyakorlatban 7-10) részre osztjuk, ezekkel a cellákkal fedünk le mindent úgy hogy két azonos frekvencia 2 cellatávolságra legyen egymástól így nincs interferencia.

====Milyen első generációs mobilhálózatot használtak Magyarországon 1990 és 2003 közt (nem szolgáltatót kell írni)?====
NMT, Nordic Mobile Telephone System, (északi mozgó távközlő rendszer) (westel0660)
450 Mhz körüli frekvenciasáv, 30-50 km körüli cellák, gyenge beszédátviteli minőség.

====Mekkora cellaátmérőt használtak itt?====
30-50 km.

====Mekkora a cellaátmérő a GSM rendszerekben?====
0,5-35 km.

====Kis ill. nagy cellaméret előnyei====
Kis cella:
* kisebb adóteljesítmény kell (-> kisebb fogyasztás) (-> kisebb élettani kockázat)
* nagyobb forgalom bonyolítható adott területen

Nagy cella előnye:
* kevesebb bázisállomás kell
* kevésbé költséges a telepítés (mármint adott terület lefedése olcsóbb)

===2. oldal (18+2 bónuszpont)===

====SDH gyorsabból lassabb rendszer, miért hova csúszik a VC4es keret, meg mennyivel?====

A cél a sebességkiegyenlítés.
Időben rövidül a C4 --> belenyúl a fejrészbe --> D bitek invertálása --> a pointer értéke eggyel csökken.
Pont 3 oktettet (24 bit) csúszunk.
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Milyen gyakran lehet állítani a VC4 helyzetét?====

Minden 4. keretet lehet csúsztatni avagy 2000szer lehet másodpercenként

====Mennyivel lehet állítani egy VC4 keret helyzetét?====

3 oktetettel avagy 24 bittel

====Ha a gyorsabb rendszerünk másodpercenként 48bittel többet küld egy lassabb rendszernek, milyen gyakran és hány keretenként kell állítani a VC4 konténer helyét? (Bónusz: miért?, 2 pont)====

48 bit= 2*24 bit, valamint 8000 keret szaladgál másodpercenként, és 24 bittel tudjuk egyszerre tologatni a kereteket. Innen: másodpercenként 2x kell állítani vagyis 4000 keretenként.

* Itt a bónusz nem az előző kérdésre vonatkozik? -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.12.

====SDH/ATM/MPLS/GMPLS összehasonlítós kérdések====

===3. oldal ===

====DSS1 sikeres kapcsolatlétrehozása (6p?)====

Thsz16.pdf, 12. oldal.

[[Fájl:thsz_abra_dss1_sikeres_kapcsolat_letrehozasa.jpg]]

Ahol a LAPD 'U' keretei:

'''SABME''' = Set Asynchronous Balanced Mode Extended = Kiterjesztett aszinkron kiegyenlített üzemmód beállítása.
''Jelentés:'' nyugtázott LAPD adatkapcsolat felépítésének kérése.

'''UA''' = Unnumbered Acknowledgement = Sorszámozatlan nyugta.
''Jelentés:'' SABME és DISC keretek vételének nyugtázása.

'''DISC''' = Disconnect = Szétkapcsolás.
''Jelentés:'' LAPD adatkapcsolat bontásának kérése.

'''DM''' = Disconnected Mode = Szétkapcsolt üzemmód.
Jelentés: LAPD kapcsolat felépítésére való képtelenség jelzése.

'''UI''' = Unnumbered Information = Sorszámozatlan információ.
''Jelentés:'' sorszámozatlan (nyugtázatlan) információátvitel.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mikor blokkolásmentes egy kapcsolómátrix? (1p)====
Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a központ kapcsolómátrixának telítettsége miatt nem tudsz hívást kezdeményezni mert olyan sokan telefonálnak, azaz a központ nem fogja blokkolni a hívásodat kényszerből. (thx to Gabo)

====3 fokozatú kapcsolás magyarázata és számolás vele (9p)====

128 bemenet és 128 kimenet, az első fokozatban 8 db 16 menetű kapcsolómátrix van, mi kell középre, hogy ne legyen blokkolásmentes? Miért?
* N = 128, n = 16
* Blokkolásmentes, tehát k = 2n - 1
* Eredmény: 2*(8*16*(32-1))+31*8^2

''Kérdés, hogy akkor most blokkolásmentes legyen (amit az eredmény ad), vagy ne legyen az (lsd. feladat szövege)?''
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Hány kapcsolópont van így (Elég a képlet) (4p)====

<math>2Nk+\frac{k*N^{2}}{n^{2}}</math>

====Hány kapcsolópont lenne amúgy? (2p?)====

<math>N^{2} = 128*128</math>

====Mi az előnye és a hátránya a többfokozatú kapcsolómátrixnak? (3p?)====
előny:
* nagyobb kihasználtság, kevesebb kapcsoló

hátrány:
* blokkolás előfordulhat (k=2n-1 esetén nem)

biztos van ami még ide jönne, de ezek a legfontosabbak sztem. -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2007.05.06.

===4. oldal===

====Rajzolja fel a magyarországi távközlő rendszer hierarchiáját!====

====Milyen célokat szolgál a (LAPD?) I keret?====

_I_, mint _információs_: a 3. rétegbeli üzenetek átvitelére van. (A 3. réteget szokás DSS1-ként említeni röviden. Feladata: hívás felépítése és bontása jelzésüzenetekkel.)
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====H323 protokoll fontosabb elemei, feladatuk====

-- [[AdamO|adamo]] - 2006.04.24.

THSZ Zh 20060424

2013-01-20T11:47:19Z

Lt: /* DSS1 sikeres kapcsolatlétrehozása (6p?) */

==A csoport==
A csoport is ugyanaz volt, mint a B, csak más sorrendben voltak a kérdések

==B csoport==

===1. oldal===

====Minek a rövidítése az ADSL (magyarul/angolul) ?====

Asymmetric Digital Subscriber Line / Asszimetrikus Digitális Előfizetői Vonal

====Mit jelent az A betű az ADSL-ben? Avagy mitől *A* DSL az ADSL?====

Aszimmetrikus a sávszélesség tekintetében vagyis nagyobb a letöltési sávszél mint a feltöltési, szándékosan, mert ilyenek a szokásaink

====Mi befolyásolja egy ADSL kapcsolat (maximális) sebességét?====

A központtól való távolság és a moduláció

====Minek a rövidítése a DSLAM (angolul/magyarul)? (1p)====
DSL Access Multiplexer / DSL hozzáférési multiplexer

====Mi a DSLAM feladata? (1p)====
Ugyanolyan digitális jelfeldolgozót tartalmaz mint az ADSL modem, a digitális jelből a helyi központ oldalán visszaállítja a bitfolyamot, csomagokra bontja és továbbítja az internetszolgáltató felé.

====Rajzolja fel egy ADSL + analóg távbeszélő hálózati topológiáját (vagy mit)? (5p?)====

* ADSL topológia ábra, thsz05.pdf / 19.oldal: 

{{InLineImageLink|Infoalap|TavkHaloZh20060424|adsl_topologia.jpg}}

-- [[ValyiPeter|Pecc]] - 2007.11.18.

====Mi a GSM cellás elv? Mik az előnyei?====
A frekvenciatartományt több (gyakorlatban 7-10) részre osztjuk, ezekkel a cellákkal fedünk le mindent úgy hogy két azonos frekvencia 2 cellatávolságra legyen egymástól így nincs interferencia.

====Milyen első generációs mobilhálózatot használtak Magyarországon 1990 és 2003 közt (nem szolgáltatót kell írni)?====
NMT, Nordic Mobile Telephone System, (északi mozgó távközlő rendszer) (westel0660)
450 Mhz körüli frekvenciasáv, 30-50 km körüli cellák, gyenge beszédátviteli minőség.

====Mekkora cellaátmérőt használtak itt?====
30-50 km.

====Mekkora a cellaátmérő a GSM rendszerekben?====
0,5-35 km.

====Kis ill. nagy cellaméret előnyei====
Kis cella:
* kisebb adóteljesítmény kell (-> kisebb fogyasztás) (-> kisebb élettani kockázat)
* nagyobb forgalom bonyolítható adott területen

Nagy cella előnye:
* kevesebb bázisállomás kell
* kevésbé költséges a telepítés (mármint adott terület lefedése olcsóbb)

===2. oldal (18+2 bónuszpont)===

====SDH gyorsabból lassabb rendszer, miért hova csúszik a VC4es keret, meg mennyivel?====

A cél a sebességkiegyenlítés.
Időben rövidül a C4 --> belenyúl a fejrészbe --> D bitek invertálása --> a pointer értéke eggyel csökken.
Pont 3 oktettet (24 bit) csúszunk.
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Milyen gyakran lehet állítani a VC4 helyzetét?====

Minden 4. keretet lehet csúsztatni avagy 2000szer lehet másodpercenként

====Mennyivel lehet állítani egy VC4 keret helyzetét?====

3 oktetettel avagy 24 bittel

====Ha a gyorsabb rendszerünk másodpercenként 48bittel többet küld egy lassabb rendszernek, milyen gyakran és hány keretenként kell állítani a VC4 konténer helyét? (Bónusz: miért?, 2 pont)====

48 bit= 2*24 bit, valamint 8000 keret szaladgál másodpercenként, és 24 bittel tudjuk egyszerre tologatni a kereteket. Innen: másodpercenként 2x kell állítani vagyis 4000 keretenként.

* Itt a bónusz nem az előző kérdésre vonatkozik? -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.12.

====SDH/ATM/MPLS/GMPLS összehasonlítós kérdések====

===3. oldal ===

====DSS1 sikeres kapcsolatlétrehozása (6p?)====

Thsz16.pdf, 12. oldal.

{{InLineImageLink|thsz_abra_dss1_sikeres_kapcsolat_letrehozasa.jpg}}

Ahol a LAPD 'U' keretei:

'''SABME''' = Set Asynchronous Balanced Mode Extended = Kiterjesztett aszinkron kiegyenlített üzemmód beállítása.
''Jelentés:'' nyugtázott LAPD adatkapcsolat felépítésének kérése.

'''UA''' = Unnumbered Acknowledgement = Sorszámozatlan nyugta.
''Jelentés:'' SABME és DISC keretek vételének nyugtázása.

'''DISC''' = Disconnect = Szétkapcsolás.
''Jelentés:'' LAPD adatkapcsolat bontásának kérése.

'''DM''' = Disconnected Mode = Szétkapcsolt üzemmód.
Jelentés: LAPD kapcsolat felépítésére való képtelenség jelzése.

'''UI''' = Unnumbered Information = Sorszámozatlan információ.
''Jelentés:'' sorszámozatlan (nyugtázatlan) információátvitel.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mikor blokkolásmentes egy kapcsolómátrix? (1p)====
Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a központ kapcsolómátrixának telítettsége miatt nem tudsz hívást kezdeményezni mert olyan sokan telefonálnak, azaz a központ nem fogja blokkolni a hívásodat kényszerből. (thx to Gabo)

====3 fokozatú kapcsolás magyarázata és számolás vele (9p)====

128 bemenet és 128 kimenet, az első fokozatban 8 db 16 menetű kapcsolómátrix van, mi kell középre, hogy ne legyen blokkolásmentes? Miért?
* N = 128, n = 16
* Blokkolásmentes, tehát k = 2n - 1
* Eredmény: 2*(8*16*(32-1))+31*8^2

''Kérdés, hogy akkor most blokkolásmentes legyen (amit az eredmény ad), vagy ne legyen az (lsd. feladat szövege)?''
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Hány kapcsolópont van így (Elég a képlet) (4p)====

<math>2Nk+\frac{k*N^{2}}{n^{2}}</math>

====Hány kapcsolópont lenne amúgy? (2p?)====

<math>N^{2} = 128*128</math>

====Mi az előnye és a hátránya a többfokozatú kapcsolómátrixnak? (3p?)====
előny:
* nagyobb kihasználtság, kevesebb kapcsoló

hátrány:
* blokkolás előfordulhat (k=2n-1 esetén nem)

biztos van ami még ide jönne, de ezek a legfontosabbak sztem. -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2007.05.06.

===4. oldal===

====Rajzolja fel a magyarországi távközlő rendszer hierarchiáját!====

====Milyen célokat szolgál a (LAPD?) I keret?====

_I_, mint _információs_: a 3. rétegbeli üzenetek átvitelére van. (A 3. réteget szokás DSS1-ként említeni röviden. Feladata: hívás felépítése és bontása jelzésüzenetekkel.)
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====H323 protokoll fontosabb elemei, feladatuk====

-- [[AdamO|adamo]] - 2006.04.24.

THSZ Zh 20060424

2013-01-20T11:45:50Z

Lt: Új oldal, tartalma: „ ==A csoport== A csoport is ugyanaz volt, mint a B, csak más sorrendben voltak a kérdések ==B csoport== ===1. oldal=== ====Minek a rövidítése az ADSL (magyaru…”

==A csoport==
A csoport is ugyanaz volt, mint a B, csak más sorrendben voltak a kérdések

==B csoport==

===1. oldal===

====Minek a rövidítése az ADSL (magyarul/angolul) ?====

Asymmetric Digital Subscriber Line / Asszimetrikus Digitális Előfizetői Vonal

====Mit jelent az A betű az ADSL-ben? Avagy mitől *A* DSL az ADSL?====

Aszimmetrikus a sávszélesség tekintetében vagyis nagyobb a letöltési sávszél mint a feltöltési, szándékosan, mert ilyenek a szokásaink

====Mi befolyásolja egy ADSL kapcsolat (maximális) sebességét?====

A központtól való távolság és a moduláció

====Minek a rövidítése a DSLAM (angolul/magyarul)? (1p)====
DSL Access Multiplexer / DSL hozzáférési multiplexer

====Mi a DSLAM feladata? (1p)====
Ugyanolyan digitális jelfeldolgozót tartalmaz mint az ADSL modem, a digitális jelből a helyi központ oldalán visszaállítja a bitfolyamot, csomagokra bontja és továbbítja az internetszolgáltató felé.

====Rajzolja fel egy ADSL + analóg távbeszélő hálózati topológiáját (vagy mit)? (5p?)====

* ADSL topológia ábra, thsz05.pdf / 19.oldal: 

{{InLineImageLink|Infoalap|TavkHaloZh20060424|adsl_topologia.jpg}}

-- [[ValyiPeter|Pecc]] - 2007.11.18.

====Mi a GSM cellás elv? Mik az előnyei?====
A frekvenciatartományt több (gyakorlatban 7-10) részre osztjuk, ezekkel a cellákkal fedünk le mindent úgy hogy két azonos frekvencia 2 cellatávolságra legyen egymástól így nincs interferencia.

====Milyen első generációs mobilhálózatot használtak Magyarországon 1990 és 2003 közt (nem szolgáltatót kell írni)?====
NMT, Nordic Mobile Telephone System, (északi mozgó távközlő rendszer) (westel0660)
450 Mhz körüli frekvenciasáv, 30-50 km körüli cellák, gyenge beszédátviteli minőség.

====Mekkora cellaátmérőt használtak itt?====
30-50 km.

====Mekkora a cellaátmérő a GSM rendszerekben?====
0,5-35 km.

====Kis ill. nagy cellaméret előnyei====
Kis cella:
* kisebb adóteljesítmény kell (-> kisebb fogyasztás) (-> kisebb élettani kockázat)
* nagyobb forgalom bonyolítható adott területen

Nagy cella előnye:
* kevesebb bázisállomás kell
* kevésbé költséges a telepítés (mármint adott terület lefedése olcsóbb)

===2. oldal (18+2 bónuszpont)===

====SDH gyorsabból lassabb rendszer, miért hova csúszik a VC4es keret, meg mennyivel?====

A cél a sebességkiegyenlítés.
Időben rövidül a C4 --> belenyúl a fejrészbe --> D bitek invertálása --> a pointer értéke eggyel csökken.
Pont 3 oktettet (24 bit) csúszunk.
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Milyen gyakran lehet állítani a VC4 helyzetét?====

Minden 4. keretet lehet csúsztatni avagy 2000szer lehet másodpercenként

====Mennyivel lehet állítani egy VC4 keret helyzetét?====

3 oktetettel avagy 24 bittel

====Ha a gyorsabb rendszerünk másodpercenként 48bittel többet küld egy lassabb rendszernek, milyen gyakran és hány keretenként kell állítani a VC4 konténer helyét? (Bónusz: miért?, 2 pont)====

48 bit= 2*24 bit, valamint 8000 keret szaladgál másodpercenként, és 24 bittel tudjuk egyszerre tologatni a kereteket. Innen: másodpercenként 2x kell állítani vagyis 4000 keretenként.

* Itt a bónusz nem az előző kérdésre vonatkozik? -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.12.

====SDH/ATM/MPLS/GMPLS összehasonlítós kérdések====

===3. oldal ===

====DSS1 sikeres kapcsolatlétrehozása (6p?)====

Thsz16.pdf, 12. oldal.

{{InLineImageLink|Infoalap|TavkHaloZh20060424|Dss1_sikeres_kapcsolatletrehozasa.jpg}}

Ahol a LAPD 'U' keretei:

'''SABME''' = Set Asynchronous Balanced Mode Extended = Kiterjesztett aszinkron kiegyenlített üzemmód beállítása.
''Jelentés:'' nyugtázott LAPD adatkapcsolat felépítésének kérése.

'''UA''' = Unnumbered Acknowledgement = Sorszámozatlan nyugta.
''Jelentés:'' SABME és DISC keretek vételének nyugtázása.

'''DISC''' = Disconnect = Szétkapcsolás.
''Jelentés:'' LAPD adatkapcsolat bontásának kérése.

'''DM''' = Disconnected Mode = Szétkapcsolt üzemmód.
Jelentés: LAPD kapcsolat felépítésére való képtelenség jelzése.

'''UI''' = Unnumbered Information = Sorszámozatlan információ.
''Jelentés:'' sorszámozatlan (nyugtázatlan) információátvitel.

[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Mikor blokkolásmentes egy kapcsolómátrix? (1p)====
Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a központ kapcsolómátrixának telítettsége miatt nem tudsz hívást kezdeményezni mert olyan sokan telefonálnak, azaz a központ nem fogja blokkolni a hívásodat kényszerből. (thx to Gabo)

====3 fokozatú kapcsolás magyarázata és számolás vele (9p)====

128 bemenet és 128 kimenet, az első fokozatban 8 db 16 menetű kapcsolómátrix van, mi kell középre, hogy ne legyen blokkolásmentes? Miért?
* N = 128, n = 16
* Blokkolásmentes, tehát k = 2n - 1
* Eredmény: 2*(8*16*(32-1))+31*8^2

''Kérdés, hogy akkor most blokkolásmentes legyen (amit az eredmény ad), vagy ne legyen az (lsd. feladat szövege)?''
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====Hány kapcsolópont van így (Elég a képlet) (4p)====

<math>2Nk+\frac{k*N^{2}}{n^{2}}</math>

====Hány kapcsolópont lenne amúgy? (2p?)====

<math>N^{2} = 128*128</math>

====Mi az előnye és a hátránya a többfokozatú kapcsolómátrixnak? (3p?)====
előny:
* nagyobb kihasználtság, kevesebb kapcsoló

hátrány:
* blokkolás előfordulhat (k=2n-1 esetén nem)

biztos van ami még ide jönne, de ezek a legfontosabbak sztem. -- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2007.05.06.

===4. oldal===

====Rajzolja fel a magyarországi távközlő rendszer hierarchiáját!====

====Milyen célokat szolgál a (LAPD?) I keret?====

_I_, mint _információs_: a 3. rétegbeli üzenetek átvitelére van. (A 3. réteget szokás DSS1-ként említeni röviden. Feladata: hívás felépítése és bontása jelzésüzenetekkel.)
[[KissAnett|Olthyer]] - 2007.11.19.

====H323 protokoll fontosabb elemei, feladatuk====

-- [[AdamO|adamo]] - 2006.04.24.

THSZ Zh 20071201

2013-01-20T11:44:05Z

Lt: Új oldal, tartalma: „==1. beszedkodolok== soroljon fel min 7 darab beszedkodolot! a kodekek neven kivul adja meg azt is h elsosorban hol (milyen halozatban) alkalmazzak es hogy mekkora az a…”

==1. beszedkodolok==
soroljon fel min 7 darab beszedkodolot! a kodekek neven kivul adja meg azt is h elsosorban hol (milyen halozatban) alkalmazzak es hogy mekkora az adatsebesseguk. amennyiben roviditest hasznal annak kerjuk az angol es magyar nyelvu feloldasat is. (7p)

* AMR - Adaptive Multi-rate - UMTS-nél.
* PCM - pulse code modulation - impulzuskód-moduláció - 65kbps, ISDN
* FSK - V21 modem protokoll - Frequency-shift keying
* QPSK - quadratic phase shift keying - 33kbps - V22-as modem protokoll
* QAM-16 - quadratic phase shift keying - V22 BTS modem protokoll -
* QAM-64 - Quadrature Amplitude Modulation - televíziózás - 36Mbps (fejlécek nélkül 27)
* QAM-256 - Quadrature Amplitude Modulation - televíziózás - 39Mbps, jó minőségű kábeleknél
* GMSK - Gaussian Minimum Shift Keying - EDGE - ~ 20kbps max

==2. adsl==
- mit rovidit az adsl (angolul es magyarul) (1)
* asymmetric digital subscriber line - asszimmetrikus digitális előfizetői vonal.
- kb mekkora egy elofizetoi hurok savszelessege? (analog savszelesseg, a valasz tehat hz-ben adando) (1)
* 1,1 Mhz
- adjon vazlatot hogyan hasznalja a helyi hurok nyujtotta savszelesseget az asdl (2)
* 1,1Mhz felbontva 256 csatornára:
* 4,3125 Khzes csatornák
* 0. csatorna: POTS
* 1-5. csatorna: védősáv (nincs rajta semmi)
* van még 1 csatorna a feltöltés, 1 csatorna a letöltés jelzésére, minden más adatátvitel. (nagyobb zaj esetén magasabb frekvenciatartományt használ)
- rajzolja le egy adsl + analog tavbeszelo szolgaltatas topologiai vazlatat. (roviditeseket oldja fel angolul es magyarul is) (6)
- mi a splitter feladata? van-e splitter az elofizetonel? miert? van-e splitter az elofizetoi hurok tulvegen a szolgaltatonal? miert? (4)
* elválasztja a beszédjelet az adatjeltől
* Igen, van nála.
* Mert a telefont megzavarhatja az adatjel
* Nincs, az első alközpontban digitalizálják a beszédjelet, ezért nem kell analóg sávszűrni
- mely elofizetok tudjak igenybe venni az adsl 2+ nak az adsl2-hoz kepest nyujtott tobbletszolgaltatasat.
* akik 1,5Km-nél közelebb laknak a helyi központhoz

==3. jelatvitel es forgalmi kovetelmenyek==
- egy 110 egyideju hivasra tervezett telefonkozpont orankent 1000 hivas erkezik, egy hivas atlagosan 6 percig tart. az erlang modell felteveseivel elve mekkora lesz a blokkolas? (eleg a keplet) (5)
- definialja a csillapitas fogalmat (1)
- miert van szukseg csillapitasra egy tavbeszelo halozatban (1)
- mekkora a csillapitas megengedett erteke dB-ben? (tol-ig) (1)
- az elozo pont alapjan: mekkora ez esetben a be es kimenet jelteljesitmeny hanyadosa (tol-ig) (2)
- definialja a csillapitasingadozast (1)
- mennyi a referenciafrekvencia es mi a szerepe? (2)
- mi a csillapitasingadozas megengedett erteke, ertekei? (2)

==4. jelzesrendszerek==
- mit rovidit a dss1 (angolul es magyarul) (1)
- hol hasznaljak a dss1-et? (1…
- milyen retegekbol all a dss1, mi a feladata? (6)
- rajzolja fel ket azonos kozponthoz tartozo isdn vegberendezes kozti kapcsolatfelepites uzenetdiagrammjat. jelolje az elofizetoi interakciokat, elofizeto fele meno jelzeskeet is. (6)

==5. PDH kérdések==
- milyen kabelre fejlesztettek ki a pdh rendszert? miert? (2)
*
- hasznaltak-e a pdh rendszert optikai kabellel? miert? (2)
*
- ha az elozo kerdesre igen a valasz akkor az optikai halozat volt? ha igen milyen ha nem miert nem? (2)

==6. GSM==
- rajzolja le a gsm halozatok vazlatos felepiteset. az abra tartalmazza mind a csomagkapcsolt mind az aramkorkapcsolt gerinchalozatot is. az alkalmazott roviditeseket oldja fel angolul es magyarul. (12)
- miert van szukseg ket gerinchalozatra (csomag es armakorkapcsolt?) adjon peldat egy szolgaltatasra ami a csomagkapcsoltat hasznalja es egyre amelyik az aramkorkapcsolatat. (4)
- irja le vazlatosan hogyan mukodik es mire jo az edge (2)

==7. forgalomkotegeles (12)==
ua a feladat mint a zh-ban, csak negycsomopontos gyuru topologiaju halozatban.

==8. PDH==
NŽgy E1 jelet nyalabolunk egy E2 jelle PDH halozatban. Mind a nŽgy E1 jel eltŽr a nŽvlegestÎl, 2048 helyett 2050kbit/s jelsebessŽggel ad. A kimeneten mindegyik 848 bites keret errÎl a bemenetrÎl 205 bitet visz. Mennyi kell legyen a kimenÎ E2 jel sebessege (8448kbit/s helyett), hogy a rendszer mukodjon? (12p)

segitsegkepp adott:
jel / nevleges bitseb [kb/s] / keretmeret [bit] / csatornankenti bemenet bit / kimeno keret
E1 / 2048 / 32*8=256 / 8
E2 / 8448 / 848 / 206(*1)
E3 / 34368 / 1536 / 377(*1)
E4 / 139264 / 2928 / 722(*1)

-- [[BinderJanos|Bindi]] - 2007.12.20.

THSZ Zh 20071119

2013-01-20T11:40:44Z

Lt: Új oldal, tartalma: „==1.== * Melyik eszkoz analog es melyik digitalis? (4) * PCM: mintavetelezes, kvantalas, milyen parameterek, bitseb? (5) ** A/D átalakító, egyfajta kodek ** Pulse Co…”

==1.==
* Melyik eszkoz analog es melyik digitalis? (4)
* PCM: mintavetelezes, kvantalas, milyen parameterek, bitseb? (5)
** A/D átalakító, egyfajta kodek
** Pulse Code Modulation
** Mintavételezés:
*** először sávszűrő (0,3 - 3,4kHz)
*** majd mintavevő (8 kHz)
*** végül kvantáló
** kvantálás:
*** logaritmikus karakterisztikával
*** EU: "A" törvény kvantáló
** paraméterek
*** 8 bitre, 8Khz * 8 bit = 64kbps
* ISDN csatornak: nev, db, adatseb, mit visznek? (6)
*** B - 64 kbps, beszédátvitel VAGY adatok átvitele VAGY kódolt videó
*** D - 16 v 64 kbps - jelzésátvitel (hívás, kapcsolatbontás)
*** kombinációk:
**** 2B+D16: BRA/BRI (Basic Rate Access/Interface, alapsebességű hozzáférés)
**** 30B+D64: PRA/PRI (Primary Rate Access/Interface, primer sebességű hozzáférés)
* Hany rezvezetek (nem erpar) kell ISDN atvitelere kozpont es elofizeto kozott es miert?

==2.==
* Mi a nanotechnologia es a nanoelektronika kozott a kulonbseg? (7)
** Nanoelektronika: kutatási terület - hogyan lehet a jelenlegi rendszereinket atomi méretekben megvalósítani, hol már nem érvényesek a Maxwell egyenletek.
** Nanotechnológia: a jelenlegi vezetőket minél kisebb csíkszélességgel legyártani (100 nm alatt)
** Javítva. (lsd. http://w3.tmit.bme.hu/thsz/thsz04.pdf ) -- Lakatos Dávid - 2010.11.13.

==3. ADSL==
* ADSL: rovidites (1), elofizetoi hurok savszelessege (1) hogy hasznalja ki a helyi hurok nyujtotta savszelet? (2)
** Asymmetric Digital Subscriber Line - aszimmetrikus digitális előfizetői vonal
** hurok sávszélessége:
*** 1,1Mhzes frekvenciatartomány:
**** 256 csatornára felosztva:
***** 0. csatorna - POTS (beszéd)
***** 1-5. csatorna - védősáv
***** 1 feltöltés, 1 letöltés, minden más a forgalomé
*** fel:16kbps - 1Mbps
*** le: 0,1Mbps - 1 Mbps

* ADSL topologia (4)
* Splitter feladata, holvan es miert? (4)
** elválasztja a telefonvonalat, a fel- és letöltést
** a felhasználónál van
* ADSL 2+ (2)
** a max. frekvencia 2,2Mhz
** hangátvitel, adatfeltöltés frekvenciái nem változnak
** Letöltési frekvencia nő - a maximális sávszélesség 16-25Mb/s-re nő
** 1,5 km-es távolságon belül

==4. BORSCHT==
* BORSCHT (7)
* B - Battery feeding - távtáplálás (a telefon nem az előfizető elektromos hálózatát használja)
* O - Overvoltage (Protection) - túlfesz-védelem - ne csapja meg a juzert a telefon, ha felveszi a kagylót (villámlás, rövidzárlat elleni védekezés)
* R - Ringing - a hívott vonal csengetése - 75-100 V, 200 mA (ma már túlzás kicsit, mert nem kell fizikailag is csengetni)
* Supervision/Signaling - a hurok zárásának figyelése - nyitott a hurok, ha nem foglalt (tud hívást fogadni); zárt, ha nem tud. 100ms-enként ellenőrzés
* C - Coding/Decoding - A/D átalakítás, kodekek - pl PCM.
* H - Hybriding - 2/4 huzalos átalakítás
* T - Testing - vonal állapotának felmérése egy vonalra kapcsolt tesztelő berendezéssel
* Mely eszkoz valositja meg es miert van ra szukseg? (3)
** kapcsolóközpontokban van ilyen

==5. Jelatvitel es forgalmi kovetelmenyek==
* Erlang keplet, mekkora lesz a blokkolas? (5)
** ? Itt volt konkrét feladat? :)
* Erlang es Engset modell? (2)
** Az Erlang modell azt mondja, hogy sok felhasználó van, ezért egy új hívás kezdeményezi igény beérkezése után is ugyanakkora marad az előrelépési intenzitás (vagyis: mind1, hányan telefonálnak most, ugyanakkora eséllyel indul még egy hívás)
** Az Engset modell ezzel szemben azt mondja, hogy kevés felhasználónk van, itt nyilván adott számú felhasználó közül minél többen telefonálnak, annál kevesebb az esélye annak, hogy új hívás fog beérkezni. :)
* Miert nehez megalkotni az IP halozatok Erlang kepletet? (4)

* Tavbeszelo halozatban mekkora a megengedett egyiranyu kesleltetes? Mitol fugg ez es miert? (3)
** [[VoIP]] & PSTN esetén: 400 ms, de 12,5 ms felett már visszhantörlés szükséges
==6. Jelzesrendszerek==
* DSS1: mit rovidit, hol hasznaljak, milyen retegekbol all, ezeknek mi a feladata? (8)
* Ket azonos kozpontu ISDN vegberendezesek kozotti kapcsolatfelepites uzenetdiagrammja (6)

==7. FEC==
* FEC: mit jelent? miert szeretik hasznalni? (7)
* otn eseten: mennyi redundancia, mennyi bithibaarany es jelszint nyereseget jelent? (keplet eleg) (8)

==8. Forgalom kotegeles (8)==
Egy harom-csillag topologiaju halozatban szeretnenk minden pontpar kozt (kozepso is) egy egysegnyi savszelessegigenyu osszekottetest kialakitani. csak a kozepso pont tamogatja a forgalom-kotegelest. minden szakaszon az ellenkezo iranyban 1-1 kulon fenyszal all rendelkezesre, melyek ugyanez a hullamhossz keszletet hasznaljak igy feltetelezzuk egy hullamhosszutrol h mindket iranyba tamogatja a kommunikaciot.
Szemleltesse a kialakitando hullamkeszletet es melyik esetben hany kulonbozo hullamhosszra van szuksege szakaszonkent.
minden hullamhossz kapacitasa:
# 0,5
# 1
# 2
# 3

THSZ Zh 20091116

2013-01-20T11:37:39Z

Lt: Új oldal, tartalma: „==Kapcsolástechnika== ===Mire valók a BORSCHT funkciók? (2)=== ===Minek a rövidítései a BORSCHT funkciók? 1-1 mondatban fejtse ki, melyik funkció mire való? (…”

==Kapcsolástechnika==
===Mire valók a BORSCHT funkciók? (2)===

===Minek a rövidítései a BORSCHT funkciók? 1-1 mondatban fejtse ki, melyik funkció mire való? (7)===
* Battery feeding - távtáplálás
* Overvoltage Protection
* Ringing
* Supervising/Signaling
* C Coding/Decoding
* H - Hybriding
* T - Testing
===Nevezzen meg 2 BORSCHT eszközt! (2)===
===STS kapcsoló, 10 bemenet, egyenként 30 időrés. Blokkkolásmentes de ha a szűk keresztmetszeti erőforrást csökkentjük eggyel, akkor már van blokkkolás. Az első fokozat kimenetén hány időrés, miért? (2)===
===TST kapcsoló, 10 bemenet, egyenként 30 időrés. Blokkkolásmentes de ha a szűk keresztmetszeti erőforrást csökkentjük eggyel, akkor már van blokkkolás. Az első fokozat kimenetén hány időrés, miért? (2)===

==VoIp==
===VoIP-PSTN gateway funkciók (3) ===
===VoIP beszédet hordozó bitfolyam elszálításánál protokollok? (2)===
===Mi az előnye, ha egy csomagban hosszabb/rövidebb a beszédminta? (2)===
Nagyobb IP csomag esetén kisebb, viszont nagyobb késleltetés.
==GSM==
===Miért fontos, hogy GSM hálózatban egy véberendezés szabályozhassa a sugárzási teljesítményét? Milyen gyakran váltogatja azt? (4)===
===Miért fontos, hogy UMTS hálózatban egy véberendezés szabályozhassa a sugárzási teljesítményét? Milyen gyakran váltogatja azt? (3)===
===Mekkora egy GSM cella átmérője? (1)===
===Mik a kis cella előnyei? (2)===
===Mik a nagy cella előnyei? (1)===
===Half rate codec előnyei és hátrányai? (2)===
===GSM -> GSM+GPRS újdonságok? (2)===
===GSM -> GSM+EDGE újdonságok? (2)===

==Kapcsolástechnika #2==
===Öregek otthona, 110 időssel, napi átlag 2 telefon 6 perc tartási idővel. 3 telefonvonal, mennyi az esélye, hogy blokkolás lép fel?===
====Képlet? Változók értéke? Eredmény? (2 + 3 + 1)====
====Képlet neve? (1)====

==Távbeszélő hálózatok==
===M.o.-i topológia. Hierarchia, kp-ok, előfizetők, bp-i telefonközpontok, Mo-i nemzetközi kp-ok (3)===
===Zárt számozási, nyílt számozási rendszer. Magyarországon melyik? (4)===
===2000Hz-es periódikus jel. PCM mintavételezés esetén hány minta egy teljes periódusból? Ez hány bit lesz? (3)===

==ADSL==
===Minek a rövidítése? Angol/Magyar is. (1)===
===Előfizetői hurok sávszélessége? (1)===
===Analóg + ADSL felosztás? (2)===
===Max. fel, max. letöltés? (2)===
===Miért nem egyezik a fel és letöltés ADSL esetén? Előnyök, hátrányok? (3)===
===Splitter: hány csatlakozó, melyikhez mit? (3)===
-- Andy - 2009.12.04.

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T11:34:44Z

Lt: /* Segédanyagok */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=van
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T11:34:22Z

Lt: /* Segédanyagok */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=van
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát.

Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2013-01-20T11:34:02Z

Lt: /* Segédanyagok */

{{Tantargy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|oraszamok=3/1/0
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|jegykepzes=vizsga
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=van
|hf=nincs
|labor=2 db, opcionális
|levlista=tavhalok@sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

= Követelmények =

Az aláíráshoz meg kell lennie a zárthelyinek 40%-nak, viszont jól sikerült ZH-val lehet megajánlott ötöst szerezni.

A végső jegy a vizsga eredménye és 2 opcionális laboralkalomra kapott pontok átlagának az összege.

= Segédanyagok =

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát.
Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]]

= Labor =

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

= ZH =

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

= Vizsga =

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

= Tippek =

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot

(azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd).

= Kedvcsináló =

A tárgy hasonlít a Számítógép hálózatok című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

Fájl:Tavhalok segedlet STS-TST balamber david.pdf

2013-01-20T11:33:42Z

Lt: THSZ segédlet, STS-TST kapcsolók működését szemléltető diasor

THSZ segédlet, STS-TST kapcsolók működését szemléltető diasor

Fájl:Tavhalok jegyzet 2010 kivonatolt teljes.pdf

2013-01-20T11:32:39Z

Lt: THSZ jegyzet 2010-ből a régi wikiről.

THSZ jegyzet 2010-ből a régi wikiről.