VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

VPN a BME-re

2013-12-17T17:44:42Z

Kviktor: socks proxy

== BME VPN ==
*A remote access VPN szolgáltatás segítségével az Internet tetszőleges pontjáról elérhető a BMENET ahhoz hasonló módon, mint ha a (valóságban a Műegyetem hálózatán kívül található) távoli számítógép a Műegyetem hálózatában lenne. Ezzel az Egyetemen kívülről (pl. otthonról) is elérhetsz olyan anyagokat, melyeket kizárólag belső használatra korlátoztak.
*A VPN használatához információkat, valamint a segédprogramot [https://net.bme.hu/ravpn/ az egyetemi VPN szolgáltatás leírásában] találod, ez azonban bizalmas információkat tartalmaz, mely csak az Egyetem polgárainak szól, ezért csak a BMENET azonosítóval való bejelentkezés után érhető el.
*Amennyiben nem tudod a BMENET azonosítódat és/vagy jelszavadat, a [https://accadmin.hszk.bme.hu/ HSZK hallgatói account adminisztrációs oldalán] a Neptun-kódoddal és -jelszavaddal belépve tudod megnézni, illetve megváltoztatni azt.

=== Cisco VPN problémák megoldása Windows 8-on ===

Mint az gondolom másoknak is feltűnt, a Cisco féle VPN megoldás Windows 8-on nem működik, elszáll 442-es hibával.

Szerencsére van megoldás a problémára x86-os és x64-es Windows esetén is.
* Telepítés után nyissunk egy '''regedit'''-et. (start> gépeld be "regedit"> enter)
* navigálj a következő helyre: '''HKEY_LOCAL_MACHINE/SYSTEM/CurrentControlSet/Services/CVirtA'''
* keresd meg a '''DisplayName''' kulcsot, nyisd meg, és az elejéről töröld ki a '''@oem8.inf,%CVirtA_Desc%;''' részt. (tehát úgy kezdődjön, hogy "Cisco Systems...")

Ha megvolt, zárd be a registry editort és próbálj újra kapcsolódni - utána már sikerülnie kell.

== SOCKS proxy ==
Ha nem megy a VPN vagy nem akarsz extra programot telepíteni, akkor a belső hálós anyagok könnyedén elérhetőek SOCKS proxyval is. Ehhez mindössze felhasználói fiók kell a centaur/ural2-re.

=== Böngésző beállítása ===
Érdemes Firefoxot használni, mert itt egyszerűen be lehet állítani a proxyt. Nyisd meg a Beállításokat, itt Haladó, azon belül Hálózat, itt pedig a Beállítások gomb. Itt kattints a Manuálisra, hagyj mindent üresen, kivéve a SOCKS részt, itt a hoszt: 127.0.0.1, port: 1234. [[Fájl:Zoknifirefox.png|thumb|Firefox beállítások]]

=== Kapcsolat létrehozása ===
Ha nincs KSZK-s felhasználód akkor használhatod az ural2-t is, arra van mindenkinek.

==== Windows alatt ====
Először is szükséged lesz egy ssh kliensre, a legegyszerűbb a [http://www.chiark.greenend.org.uk/~sgtatham/putty/download.html PuTTY] használata, a linkelt oldalról le kell tölteni a putty.exe-t (nem hazudtam, telepíteni nem kell!). Elindítjuk a letöltött futtatható fájlt, a Host Name-hez beírjuk, hogy usernev@centaur.sch.bme.hu, a port maradhat 22. Ezután az oldalsó menüben az SSH / Tunnels alatt a Source porthoz 1234, átváltunk Dynamicra és rákattintunk az Add gombra, ezek után Open és meg is vagyunk. [[Fájl:Zokniputtytunnel.png|thumb|PuTTY tunnel]]

==== Linux alatt ====
Itt nincs sok dolgot, egy egyszerű ''ssh usernev@centaur.sch.bme.hu -D 1234'' a parancssorba és meg is vagy.
[[Kategória:Sch]]

Fájl:Zokniputtytunnel.png

2013-12-17T17:40:27Z

Kviktor:

Fájl:Zoknifirefox.png

2013-12-17T17:35:27Z

Kviktor:

Mérés laboratórium 3 - 3. mérés ellenőrző kérdései

2013-11-12T13:34:55Z

Kviktor: /* Atmel AVR ATmega128 (programozása C alatt): */

==1. Harvard vagy Neumann architektúrájú-e az ATmega128 (avagy külön vagy egy memóriában található-e a programkód és az adat)?==

Harvard, mivel külön memória van az adatoknak, és külön memória van a kódnak.

==2. Az ATmega128-ban (mint minden mikrovezérlőben) a központi feldolgozóegységen kívül találhatóak egyéb perifériák. Soroljon fel közülük hármat!==

Pl.: általános célú portok, időzítő, USART, ADC

==3. A közvetlen I/O utasításokon kívül még hogyan érhetőek el az I/O regiszterek?==

Az adatmemóriába is le vannak képezve a 0x20 címtől kezdve.

==4. Minden általános célú I/O port kezeléséhez három regiszter szükséges. Melyek ezek, és mik a funkcióik?==

A digitális I/O portok kétirányúak, tehát be-és kimenetként is működhetnek. Minden porthoz 3 regiszter tartozik, egy adatregiszter (PORTx), egy irányregiszter (DDRx), és egy, csak olvasható regiszter (PINx). Az irány-és adatregiszter bitenként programozható.

Ha a DDRx (ahol x: A…G) értéke 1, akkor kimenetként, ha DDRx értéke 0, akkor bemenetként definiáltuk a portot. Kimeneti port esetén a PORTx-re írjuk a kimeneti értéket, bemeneti port esetén a felhúzó ellenállást (pull-up) szabályozzuk. (Ha a bemeneti portokat nem húzzuk fel logikai 1-be, akkor lebegni fognak, ezáltal a környezetben fellépő zajok miatt kiszámíthatatlan lesz a bemenetek értéke.) Bemeneti port esetén a PINx regiszterekből a bemeneten lévő érték olvasható ki, kimeneti port esetén a PORTx értéke olvasható ki egy órajellel később. (Utóbbit ritkán használjuk.)

==5. Létezik-e a megszakításokat globálisan tiltó ill. engedélyező utasítás?==

Igen (cli, sei).

==6. Adott egy tetszőleges periféria, amelyik képes megszakítás kérésére. Miket kell ahhoz tenni, hogy engedélyezve legyen az adott megszakítás?==

Engedélyezni kell mind az adott perifériára specifikusan és globálisan is a megszakításokat.

==7. Miután megírtunk egy IT rutint, hogyan gondoskodunk arról, hogy a hozzá tartozó megszakítás beérkezésekor a rákerüljön a vezérlés?==

A programmemória elején található IT tábla adott megszakításhoz tartozó sorában elhelyezünk egy ugróutasítást az ISR-ünkre.
 
=Atmel AVR ATmega128 (programozása C alatt):=

A következők innen idézve: [http://www.mit.bme.hu/system/files/oktatas/targyak/vedett/7168/ml3_m3_segedlet_2.pdf mit.bme.hu/system/files/oktatas/targyak/vedett/7168/ml3_m3_segedlet_2.pdf]

==8. Milyen tulajdonságát használhatjuk ki a mikrovezérlőnek ahhoz, hogy standard C eszközökkel is hozzá tudjunk férni az I/O regisztereihez?==

Az adatmemória elejére (egész pontosan a 0x20 címtől kezdődően) le vannak képezve az I/O regiszterek. Ennél fogva memóriacímzéssel elérhetővé válnak számunkra. Tekintsük az alábbi kódrészletet:

#define SREG (*(volatile unsigned char *)(0x3F + 0x20))

Példának okáért a státusz regiszter a 0x3F I/O címen található. Az adatmemóriában ez a 0x5Fnek felel meg. Ezt az értéket ha átkasztoljuk egy megfelelő mutatóvá, máris képesek leszünk a regisztert elérni.

==9. AVR-GCC fordító alatt milyen nyelvi kiterjesztés segítségével oldható meg a megszakítások globális engedélyezése ill. tiltása?==

A megszakítások engedélyezésére / tiltására egyes C nyelvi kiterjesztések tartalmaznak utasításokat. Az AVR-GCC azonban nem. Viszont létezik egy másik, igen gyakran alkalmazott, hatékony kiegészítése a C nyelvnek: inline assembly. Azaz lehetőségünk van assembly utasítások
közvetlen elhelyezésére a C kódban. Így például az alábbi makrók segítségével tudjuk C-ből engedélyezni ill. tiltani a megszakításokat AVR-GCC alatt:

#define sei() '''''asm''''' ''_volatile_'' ("sei" ::) 
#define cli() '''''asm''''' ''_volatile_'' ("cli" ::)

Anélkül, hogy a GCC fordítók inline assembly szintaktikáját alaposabban elemeznénk, jól látszik, hogy a sei() és cli() makrók a nekik megfelelő assembly utasítást tartalmazzák. A megszakításkezelő rutinunkat megírhatjuk egy függvényben, de valahogy jelezni kell a
fordítónak, hogy ez nem egy hagyományos rutin, hanem egy ISR, és ehhez mérten olyan bevezető és záró kódot főzzön hozzá, amit ilyen esetekben kell (a szükséges regiszterek mentése, visszaállítása, return from interrupt utasítás). Ehhez ismét egy nyelvi kiegészítés lesz
segítségünkre. A GCC fordítóknál ugyanis lehetőség nyílik különféle attribútumokat főzni egy függvényhez annak deklarációja során. Ekképp az alábbi makrót definiálhatjuk ISR bevezetésére:

#define ISR(vector) 
void vector (void) '''''attribute''''' ((signal, used)); 
void vector (void)

A signal egy AVR specifikus attribútum, ami olyan megszakításkezelő rutinként jelöli meg a függvény, amelynek belsejében a megszakítások tiltva vannak. (Létezik egy interrupt attribútum is, ennek hatására olyan kódot generál a fordító, amely engedélyezi a rutin belsejében a
megszakításokat.) Az used pedig azt mondja a fordítónak, hogy a függvényre szükség van, és ne optimalizálja ki például abból az okból, hogy a kódból sehonnan sem hívják meg. (Vegyük észre, hogy az ISR-nek nincs se bemenő, se kimenő paramétere. Ha jobban belegondolunk, ez logikus is.)
Azt pedig, hogy a megszakításkezelő rutinunk melyik megszakításhoz tartozik (a vektortáblán belül hova helyezze el a fordító a rutinunkra ugró utasítást), úgy tudjuk megmondani neki, hogy speciális nevet adunk az ISR-ünknek (pl. INT4_vect a 4-es külső megszakításnak, vagy ADC_vect az analóg-digitális átalakítónak). Azaz például:

ISR(INT4_vect) {
// Do something...;
}

Szerencsére ezen makrókat sem kell nekünk létrehozni, mert a standard C könyvtárral együtt kapott <avr/interrupt.h> fejléc fájl már tartalmazza. (Ha egy megszakításhoz nem tartozik ilyen speciális névvel rutin, akkor a fordító alapértelmezésként a megszakítás tábla megfelelő helyére egy, a reset címre ugró utasítást helyez el.)

Röviden: Az inline assembly segítségével.

==10. A C standard I/O szolgáltatásainak milyen alapfüggvényekre van szükségük egy adott perifériára használatához?==

A mérőpanelon található egy 4x20 karakteres LCD kijelző. Rövidebb üzenetek megjelenítésére ez is alkalmas. Először is írnunk kell olyan rutinokat, amelyek képesek egy karaktert kiírni vagy beolvasni az adott perifériákból. Ha ez megvan, akkor "össze kell főznünk" ezen alaprutinokat a standard I/O függvényekkel. A programozás megkönnyítése végett a mérőpanelhez készültek különböző API-k (így a soros port és az LCD kezeléséhez is). Az API-k biztosítják az alapvető függvényeket egy karakter beolvasására és kiírására, valamint az adott perifériákhoz tartozó I/O stream(ek)et is:

int serial_putc(char character, FILE * stream) { ... } 
int serial_getc() { ... } 
int LCD_putc (char character, FILE * stream) { ... } 
FILE serial_stdout = FDEV_SETUP_STREAM(serial_putc,NULL,_FDEV_SETUP_WRITE); 
FILE serial_stdin = FDEV_SETUP_STREAM(NULL,serial_getc,_FDEV_SETUP_READ ); 
FILE LCD_stdout = FDEV_SETUP_STREAM(LCD_putc, NULL, _FDEV_SETUP_WRITE); 

Felhasználói program írásakor az API-t tartalmazó fejléc fájlokra (<board/serial.h>, <board/lcd.h>) történő hivatkozáson kívül csak az összerendeléseket kell megtenni a kívánt periféria és az stdin vagy stdout között:

stdout = &LCD_stdout; 
printf("A message on LCD."); 

Röviden: Az adott perifériára egy karaktert kiírni ill. beolvasni képes függvényekre.

 

=Beágyazott operációs rendszerek:=

==11. Mi az a három alapvető állapot, amelyben a taszkok tartózkodhatnak? Továbbá milyen átmenetek lehetségesek (preemptív ütemező esetén)?==

A taszkoknak (letlégyen szó bármely operációs rendszerről) alapvetően három állapota van: fut, futásra kész és várakozik. Egy taszk akkor van a várakozó állapotban, ha valamilyen esemény bekövetkeztére vár (pl. adott idő leteltére, egy szemaforra, stb.). Amint ez az esemény bekövetkezik, a taszk futásra kész állapotba kerül. Azonban futni csak akkor fog, ha a futásra készek közül ő rendelkezik a legmagasabb prioritással. Futó állapotban csak egy taszk tartózkodhat (általános esetben pedig a processzorok számával megegyező). Ha létezik "fut -> futásra kész" állapotátmenet is, akkor preemptív ütemezőről beszélünk (a továbbiakban ezt feltételezzük), ellenkező esetben nempreemptívről. Ha egy prioritás több taszkhoz is rendelhető, az azonos prioritásúak között időosztással (time-slicing) körforgó (round-robin) ütemezést szoktak megvalósítani.

==12. Ismertesse a végtelen ciklusú taszk felépítését!==

A hagyományos taszk felépítés alapvetően egy végtelen ciklus, amit esetleg egy inicializációs szakasz előz meg. Annak érdekében, hogy a vezérlés átkerülhessen másik taszkra is, a végtelen ciklusban el kell helyezni olyan OS hívásokat, amelyek várakozó állapotba juttatják a taszkot.

==13. Ismertesse a single-shot taszk felépítést!==

Létezik az ún. single-shot felépítés is. Itt nincs végtelen ciklus. A taszk elindul és feladatának befejezéséig fut, amikor is törli magát. A törlés előtt azonban még kiválthat olyan eseményeket, amelyek más taszkok elindulását eredményezik. Ekképp a taszkok futása láncszerűen fog kinézni.

Vagy: A taszk az elejétől a végéig lefut. Menet közben kivált olyan eseményeket, melyek más taszkot triggerelnek. A végén törli magát.

==14. Mit értünk egy taszk környezete (kontextusa) alatt?==

Minden taszknak létezik egy környezete (kontextusa): a processzor regisztereinek értéke, verem, veremmutató, programszámláló...
Hagyományos programozás esetén is léteznek ezek, de természetesen ekkor mindenből csak egy van. Viszont több taszkos rendszerben gondoskodni kell arról, hogy minden taszknak meglegyen a saját környezete. Az egyik taszk környezetének elmentését majd egy másik taszk környezetének betöltését nevezzük kontextusváltásnak.

==15. Miért van szükség arra, hogy az OS tudja, mikor járunk ISR kódban?==

Beágyazott operációs rendszer alkalmazása esetén a hagyományos módon megírt megszakítások nem várt működésre vezetnének. Azt várnánk, hogy ha az ISR befejeződése után még mindig a megszakított taszk prioritása a legmagasabb a futásra készek közül, akkor oda térne vissza a vezérlés. Ha viszont az IT rutin hatására futásra kész állapotba került taszk prioritása nagyobb, mint a megszakítotté, akkor pedig ahhoz a taszkhoz. Sajnos azonban a hagyományos módon megírt megszakítás nem így működik. Az operációs rendszer ugyanis nem tudja, hogy most épp megszakítás kódból hívták meg az egyik szolgáltatását. Ennél fogva az újraütemezés azonnal meg fog történni. Két megoldás lehetséges a problémára. Az egyik az, hogy az operációs rendszer hivatott a megszakításokat "elkapni", és a hozzá tartozó, általunk megírt ISR-t ő fogja ezután meghívni. A másik lehetséges megoldás pedig az, ha a saját ISR-ünkre ugrik egyből a vezérlés, de úgy írjuk meg, hogy az elején értesítjük az operációs rendszert az ISR kódba lépésről, a végén pedig annak elhagyásáról.

==16. Preemptív ütemező esetén lehetséges, hogy nem az eredetileg megszakított taszk kapja vissza a vezérlést az ISR lefutása után?==

Igen. Ha az ISR olyan OS hívást hajt végre, amelynek eredményeképpen egy magasabb prioritású taszk lesz futásra kész, akkor az ISR után (lásd az előző kérdést), arra fog térni a vezérlés, és nem az eredetileg megszakított taszkra.

==17. Ha az egyes taszkok rendelkeznek közös memóriával, könnyen kommunikálhatnak egymással. Mi a hátránya a közös memóriának (ált. esetben közös erőforrásnak)?==

A probléma pedig abból áll, hogy ha az egyes futási egységek (taszk vagy ISR) nem kezelik atomikus módon az adott erőforrást, akkor egymás futását meg-megszakítva előfordulhat, hogy az erőforrás inkonzisztens állapotban látszódik.
Például egy megszakítás időnként frissít egy 16 biten ábrázolt számot. Egy taszk pedig ezt a számot folyamatosan beolvassa, és értékétől függően folytatja tovább a feldolgozást. Ám ha a platform 8 bites, a 16 bites szám beolvasása egy assembly művelettel nem lehetséges. És ha épp a beolvasás közben érkezik a megszakítás, akkor a taszk által kapott érték egyik fele a régi, másik fele az új adatot tartalmazza. Ha programunkat valamilyen magas szintű nyelven írjuk, akkor ráadásul nem is látszik, hogy az általunk kiadott értékadás valójában több assembly utasításra fordítódik le.

==18. Egy ISR és egy taszk globális változón keresztül kommunikálnak egymással. Hogyan küszöbölhető ki ebben az esetben a közös erőforrások problémája?==

A módszer a megszakítások tiltása ill. engedélyezése. Ha az egyik résztvevő fél egy ISR, csak ezzel a módszerrel élhetünk.

==19. Mire kell ügyelni, ha a megszakítások tiltását ill. engedélyezését választjuk egy adott esetben a közös erőforrások problémájának megoldására?==

Vigyáznunk kell, hogy minél tovább tiltjuk a megszakításokat, annál nagyobb lesz az az idő, amin belül képes a rendszerünk reagálni rájuk. Márpedig a megszakításokba épp azon feladatok kerülnek, amelyek végrehajtása időkritikus.

==20. Két taszk globális változón keresztül kommunikál egymással. Hogyan küszöbölhető ki ebben az esetben a közös erőforrások problémája?==

Ha csak taszkok között merülhet fel a probléma, lehetőség van az ütemező tiltására ill. engedélyezésére is. Létezik viszont egy egyszerű elv, ami szintén megoldást nyújt a problémára: a lock-bit. A bit egyik állása jelképezi, hogy szabad az erőforrás, másik állása pedig azt, hogy már használatban van. Ezek után a kritikus szakasz elején megvizsgáljuk, hogy szabad-e az erőforrás. Ha nem, várakozunk. Ha igen, átbillentjük a bitet (test-and-set), és belépünk a kritikus szakaszba. A szakasz végén pedig visszaállítjuk szabad állapotba a bitet.

==21. Mi a szemafor, és mit kell tudni a működéséről?==

Nevét a vasúti pályaszakaszokat őrző berendezésről kapta. Két alapvető művelete a P() illetve a V() operáció. Az előbbi voltaképp a TAS műveletnek felel meg (nevezik még Wait()-nek vagy Pend()-nek is). A második pedig a szabadba állítás (nevezik még Signal()- nak vagy Post()-nak is). A szemafor értékét a P() operáció csökkenti eggyel, ha előzőleg nem nulla volt. A V() operáció pedig növeli eggyel. Ha a szemafor maximális értéke 1, akkor bináris (binary) szemaforról beszélünk (ez felel meg tulajdonképpen a lock-bit-nek). Ha maximális értéke egynél nagyobb, számláló (counting) szemaforról beszélünk. Vigyáznunk kell azonban, ugyanis a szemaforok alkalmazásával is elkövethetünk hibákat:
* elfelejtjük elkérni / visszaadni,
* rossz szemafort kérünk el / adunk vissza,
* holtpont (deadlock, deadly embrace) alakul ki,
* túl sokáig birtokoljuk (kiéheztetés),
* prioritás inverzió (priority inversion).

==22. [Kiegészítő anyag] Mi a prioritás inverzió jelensége?==

A szemaforok alkalmazásának egyik nemkívánatos mellékhatása a prioritás inverzió. Adott egy alacsony, egy közepes és egy magas prioritású taszk. Tételezzük fel, hogy először az alacsony prioritású lesz futásra kész. Miután elindult, egy adott ponton lefoglalja a szemafort, majd
fut tovább. Ekkor azonban futásra kész lesz a magas prioritású taszk is. A (preemptív) kernel ennek megfelelően ütemezni is fogja. Egy adott ponton a magas prioritású feladat is le szeretné foglalni a szemafort. De mivel az már foglalt, ezért várakozó állapotba kerül. A vezérlés pedig visszaadódik az ekkor egyetlen futásra kész taszkra, az alacsony prioritásúra. Némi idő eltelte után a közepes fontosságú feladat is futásra kész lesz, a kernel ütemezi is, majd futása végeztével folytatódik tovább az alacsony prioritású taszk futása. Egészen addig, amíg el nem engedi a szemafort. Ez a lépés ugyanis futásra kész állapotba hozza a magas prioritású feladatot, amit a kernel ütemez is. Futása során elvégzi azon műveleteket, melyhez a szemafor kellett, majd elengedi azt. Ekkor nem történik semmi, lévén nem vár magasabb prioritású taszk a szemaforra. Miután befejezi futását, visszatér a vezérlés az alacsony prioritású feladatra, így az is be tudja fejezni működését. Figyeljük meg, hogy az alacsony prioritású taszk részben, a közepes prioritású pedig teljes egészében képes volt "beelőzni" a magas prioritásút. Sőt, ha több köztes prioritású feladat is lenne, legrosszabb esetben mindegyik olyan időzítéssel lesz futásra kész, hogy mindegyik hamarabb fog lefutni, mint a legmagasabb prioritású. Ezért nevezik ezt a jelenséget prioritás inverziónak.

==23. [Kiegészítő anyag] Hogyan mőködik a prioritás plafon protokoll?==

A protokoll úgy működik, hogy megnézzük, mely taszkok használnak egy adott szemafort. Kiválasztjuk a legmagasabb prioritásút, és ezt a prioritást (nevezzük prioritás plafonnak) hozzárendeljük a szemaforhoz. A normál szemafor működéshez képest annyi az eltérés, hogy ha egy már birtokolt szemafort egy magasabb prioritású taszk szeretne elkérni, a birtokos feladat prioritását megnöveljük a szemaforhoz rendelt prioritás plafonra. Amint elengedi a szemafort, prioritása visszaáll az eredetire. A közepes prioritású taszk most már nem előzte meg a magas prioritásút. Egy dolgot nem sikerült kiküszöbölni (és igazándiból nem is lehet): az alacsony prioritású taszk arra az időre, amíg birtokolja a szemafort, blokkolja a magas prioritásút. Azon szemaforokat, melyekre megoldják valamilyen protokoll segítségével a prioritás inverzió problémáját, kölcsönös kizárású szemaforoknak, angolul mutual exclusion semaphore (vagy röviden mutex) nevezzük.

==24. Az OS időkezelés céljából egy periodikus időzítőt használ (heartbeat timer). Az időzítő két jelzése közt eltelt időt nevezzük óraütésnek. Mekkora pontosság érhető el az OS időkezelő szolgáltatásai által?==

Egy óraütés

==25. Ha legalább n óraütésre szeretnénk késleltetni, mennyi óraütést kell paraméterül adni a késleltető szolgáltatást nyújtó függvénynek?==

Ha nekünk legalább n óraütésre kell várnunk, a késleltető függvénynek n+1 paramétert kell adni!

==26. Milyen frekvencia mondható tipikusnak a heartbeat timer esetén?==

10-100 Hz

==27. Hasonlítsa össze a beágyazott és a hagyományos OS-t programszervezés és indulás szempontjából!==

{| border="1"
|||Hagyományos||Beágyazott
|-
|Indulás||először az OS indul, és az alkalmazásokat ő tölti majd be a memóriába||először (az OS-sel együtt fordított) alkalmazás indul, majd az inicializációs szakasz után elindítja az OS ütemezőjét
|-
|Programszervezés||külön az OS, külön az alkalmazások||az OS és az alkalmazás szerves egészet alkot
|}
 
=<math>\mu</math>C/OS:=

==28. A <math>\mu</math>C/OS taszk állapotátmeneti gráfjában található két plusz állapot a három alapvető mellett. Melyek ezek, és mit kell tudni róluk?==

A három alapvető állapot (RUNNING, READY, WAITING). Van azonban két speciális állapot is:
* DORMANT: "szunnyadó", akkor van ebben az állapotban a taszk, amikor a memóriában ugyan megtalálható, de az ütemező hatáskörében nincs benne (nem hozták még létre -> OSTaskCreate(), vagy törölték -> OSTaskDel()),
* INTERRUPTED: a taszkot megszakította egy interrupt rutin. Ha a rutinnak nincs olyan mellékhatása, amely egy magasabb prioritású taszk futásra késszé tételét eredményezné, akkor rutin végeztével a megszakított taszk RUNNIG állapotba kerül vissza (OSIntExit()). Ha azonban a rutin során egy magasabb prioritású taszk futásra kész állapotba került, akkor visszatéréskor az fog futni és a megszakított taszk pedig a
READY állapotba kerül (OSIntExit()*).

Ha nincs egy futásra kész taszk sem, akkor OSTaskIdle() fut.

==29. Lehet-e <math>\mu</math>C/OS alatt több taszk is egy prioritási szinten?==

A <math>\mu</math>C/OS ütemezője preemptív. Összesen 64 prioritási szint lehetséges (0..63). Szintenként maximum egy taszk megengedett (ez azt is jelenti, hogy a prioritások alkalmasak a taszkok azonosítására).
 
 
=Egyéb kérdések:=

==30. Kb. mennyi utasítást tud végrehajtani az ATmega128 1 óraütés alatt, ha 100 óraütés érkezik másodpercenként (a panelon található mikrovezérlő frekvenciája 11,0592 MHz, és az ATmega128 utasításai 2-3 órajel alatt hajtódnak végre)?==

Egy óraütés alatt 11 059 200 / 100 periódusnyi órajel fut le. Ha várható értékben 2,5 periódusnak tekintjük az egy utasítás végrehajtásához szükséges időt, akkor végül ezt kapjuk eredményül: 11 059 200 / 100 / 2,5 ~ 45 000.

==31. Kb. mennyi utasítást tud végrehajtani az ATmega128 a benne található A/D átalakító konverziós ideje alatt (az A/D konverter 128-al leosztott órajelet kap, 13 periódus kell az átalakításhoz az így leosztott órajelből és az ATmega128 utasításai 2-3 órajel alatt hajtódnak végre)?==

Egy átalakítás alatt 128 * 13 processzor órajel történik. Ezt ismét 2,5-el osztva: ~ 650.
Látható, hogy nem túl sok utasításra hagy időt az ADC, ha free-running üzemmódra van állítva. Hiába a legnagyobb (128) előosztó.

==32. Mit takar a C nyelv volatile kulcsszava?==

A volatile azt jelenti, "illékony". A C nyelvben ezzel azt mondhatjuk meg a fordítónak, hogy a változó tartalma nem csak a programkód futásának hatására változhat. Ez azért fontos, mert normális esetben ilyen nem fordulhat elő, ezért a fordító kioptimalizálhatja.

==33. Írja föl bináris formában a 0xBC számot!==

{| border="1"
|B||C
|-
|1011||1100
|}

==34. Írja föl hexadecimális formában a 0b10111100 számot!==

{| border="1"
|1011||1100
|-
|B||C
|}

==35. Írjon olyan C programot (feltételezve hogy a megfelelő define-ok be vannak állítva), amely amennyiben BTN0 le van nyomva, akkor az 10101010 mintát írja ki a LED-ekre, amennyiben nincs lenyomva, akkor semmit.==

[[Category:Infoalap]]

IRF - Vizsgakidolgozások

2013-06-12T07:18:38Z

Kviktor: /* Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont) */

{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}

==Elméleti kérdések==

Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!

===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok "elsődleges kulcs" fogalmának? (2 pont)===
* DN (Distinguished Name)
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)

===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított – normális esetben singleton – erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.

===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===
* Opened -> Assigned -> Resolved -> Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)

===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===
* azonos probléma által generált események együttes kezelése

===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.

===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===
* Bizalmasság (Confidentiality): titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról
* Sértetlenség (Integrity): legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).
* Rendelkezésre állás (Availability): gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos „biztonságkritikus” rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===
* különálló számítógépek együttese, amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen rendszerként, virtuális kiszolgálóként jelennek meg az ügyfelek számára.

===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===
* http/https felett: WBEM, WinRM

nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.

diában ez áll: "A WBEM nem egy szabvány, hanem szabvány-készlet" szóval szerintem de -- [[Szerkesztő:Kviktor|kviktor]] ([[Szerkesztővita:Kviktor|vita]])

===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===
* Configuration item (CI)
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===
* keresés
* olvasás
* batch jellegű hozzáadás / módosítás

Nem inkább Bind, Search, Update? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.

===Egy általános konfigurációs adatbázisnak milyen kapcsolódásai pontjai lehetnek, amit szabványosítani lehet? (2 pont)===

* Adatbázis - Provider (CMPI)
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)

===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni.
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).

===Mi az RBAC? (2 pont)===
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat

===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===
* Service Design
* Service Operation
* Service Strategy
* Service Transition

===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===
* Service Management
* Configuration Management
* Event Management
* Release Management

===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===
* adott időpontban valaminek az állapota
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.

===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===
* Feldolgozási idő
* Válaszidő
* Throughput

===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===
Paravirtualizáció: "Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez" tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.

===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===
* Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő
* Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.
* sum(uptime)/hibaszám

===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===
* adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen
* értesítés különféle események bekövetkezéséről
* egyszerű beavatkozások elvégzése

===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===
* Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)
* Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.

===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===
PaaS - platform as a service
* Képesség: saját/beszerzett alkalmazás telepítése bérelt futtatókörnyezetbe
** Adott környezeti szolgáltatások
** Adott használható API-k, nyelvek
** Konfigurálható környezet
** Korlátozhatja az alkalmazás-modellt
IaaS - infrastructure as a service
* Képesség: alapvető számítási erőforrások foglalása
** A felhasználó „tetszőleges” szoftvert futtat
** Jellemzően logikai/virtuális erőforrások
** Kontroll: OS, tárolás, alkalmazások, hálózati aspektusok egy része

===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===
„Clearing event” beérkezésekor az eredeti „Problem event”-et általában lezárjuk; egyszerűbb esetben töröljük (bár ez sérthet auditálhatósági követelményeket).
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===
példánya (lefelé), típusa (felfelé)

===Mi a munkafolyamat?===
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.

===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===
* folyamatos adatgyűjtés
* pillanatnyi állapot tárolása
* megjelenítés
* riasztás
* historikus adattárolás
* beavatkozás

===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre

===Mi a metamodell?===
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.

===Mi az autorizáció?===
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.
* Mihez férhetek hozzá?
* Mit csinálhatok vele?

===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===
* UID
* name
* password
* shell
* home directory
* comment
* expiry date

===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: „metadatbázis-kezelő rendszer”), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.
* Nem aggregáció
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el

===Mi az adat deduplikacio?===
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.

===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===
* Round robin DNS
* Teljesen elosztott
* Központi elemre épülő

===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -> Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -> Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)

===Mi a release?===
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification
===15. Mi a service desk?===
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===
* ID, Időbélyeg
* Probléma leírás
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás
* Kontakt (visszahívási szám)
* Vonatkozó CI adatok (!)
* Status (?)

===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk

===Mi az eszkalálás (escalation)?===
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)

===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy „elnyomási” (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)

Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.

Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)

===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===
* Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)
* Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet

===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===
* MOF: Managed Object Format
* DMTF: Distributed Management Task Force
* CIM: Commom Information Model
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként

NEM teljes

===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.

===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===
* CMDB = Configuration Management [[DataBase]]
* ITIL = Information Technology Infrastructure Library

Központosított „adatbázis” ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.

Konfigurációs elem:
* Eszköz
* Szoftver komponens
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, …)

Kapcsolat
* Explicit / implicit
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú

===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===
* XML with correct syntax is "Well Formed" XML.
* XML validated against a DTD is "Valid" XML.

===Definiálja az SLA fogalmat!===
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások.

===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.

===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.

===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===
Az ágens integrált része a szoftvernek
* adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen
* értesítés különféle események bekövetkezéséről
* egyszerű beavatkozások elvégzése

===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.

Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.

===Mi a metacímtár?===
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.

===Mi a megbízhatóság (reliability)?===
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 ≤ t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).

Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás

=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf

=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf

===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM‐XML vagy WS‐Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás‐felderítés: WBEM Discovery Using the
Service Location Protocol (SLP)

===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket

===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.

==Gyakorlati feladatok==
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A
weboldalt virtuális gépek szolgálják ki, melyek egy darab ESX szerveren futnak. Jelenleg két darab
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)
# Egy táblázatban javasoljon módszereket, hogy mivel lehetne védekezni a fenti meghibásodások ellen! (10 pont)

===2. Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===
<center>{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}</center>
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)

-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.

[[Category:Infoszak]]

IRF - Vizsgakidolgozások

2013-06-11T17:40:22Z

Kviktor: /* Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont) */

{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}

==Elméleti kérdések==

Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!

===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok "elsődleges kulcs" fogalmának? (2 pont)===
* DN (Distinguished Name)
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)

===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított – normális esetben singleton – erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.

===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===
* Opened -> Assigned -> Resolved -> Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)

===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===
* azonos probléma által generált események együttes kezelése

===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.

===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===
* Bizalmasság (Confidentiality): titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról
* Sértetlenség (Integrity): legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).
* Rendelkezésre állás (Availability): gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos „biztonságkritikus” rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===
* különálló számítógépek együttese, amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen rendszerként, virtuális kiszolgálóként jelennek meg az ügyfelek számára.

===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===
* http/https felett: WBEM, WinRM

nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.

diában ez áll: "A WBEM nem egy szabvány, hanem szabvány-készlet" szóval szerintem de -- [[Szerkesztő:Kviktor|kviktor]] ([[Szerkesztővita:Kviktor|vita]])

===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===
* Configuration item (CI)
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===
* keresés
* olvasás
* batch jellegű hozzáadás / módosítás

Nem inkább Bind, Search, Update? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.

===Egy általános konfigurációs adatbázisnak milyen kapcsolódásai pontjai lehetnek, amit szabványosítani lehet? (2 pont)===

* Adatbázis - Provider (CMPI)
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)

===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni.
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).

===Mi az RBAC? (2 pont)===
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat

===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===
* Service Design
* Service Operation
* Service Strategy
* Service Transition

===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===
* Service Management
* Configuration Management
* Event Management
* Release Management

===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===
* adott időpontban valaminek az állapota
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.

===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===
* Feldolgozási idő
* Válaszidő
* Throughput

===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===
Paravirtualizáció: "Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez" tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.

===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===
* Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő
* Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.
* sum(uptime)/hibaszám

===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===
* adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen
* értesítés különféle események bekövetkezéséről
* egyszerű beavatkozások elvégzése

===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===
* Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)
* Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.

===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===
PaaS - platform as a service
* Képesség: saját/beszerzett alkalmazás telepítése bérelt futtatókörnyezetbe
** Adott környezeti szolgáltatások
** Adott használható API-k, nyelvek
** Konfigurálható környezet
** Korlátozhatja az alkalmazás-modellt
IaaS - infrastructure as a service
* Képesség: alapvető számítási erőforrások foglalása
** A felhasználó „tetszőleges” szoftvert futtat
** Jellemzően logikai/virtuális erőforrások
** Kontroll: OS, tárolás, alkalmazások, hálózati aspektusok egy része

===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===

===Mi a munkafolyamat?===
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.

===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===
* folyamatos adatgyűjtés
* pillanatnyi állapot tárolása
* megjelenítés
* riasztás
* historikus adattárolás
* beavatkozás

===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre

===Mi a metamodell?===
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.

===Mi az autorizáció?===
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.
* Mihez férhetek hozzá?
* Mit csinálhatok vele?

===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===
* UID
* name
* password
* shell
* home directory
* comment
* expiry date

===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: „metadatbázis-kezelő rendszer”), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.
* Nem aggregáció
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el

===Mi az adat deduplikacio?===
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.

===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===
* Round robin DNS
* Teljesen elosztott
* Központi elemre épülő

===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -> Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -> Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)

===Mi a release?===
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification
===15. Mi a service desk?===
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===
* ID, Időbélyeg
* Probléma leírás
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás
* Kontakt (visszahívási szám)
* Vonatkozó CI adatok (!)
* Status (?)

===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk

===Mi az eszkalálás (escalation)?===
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)

===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy „elnyomási” (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)

Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.

Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)

===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===
* Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)
* Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet

===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===
* MOF: Managed Object Format
* DMTF: Distributed Management Task Force
* CIM: Commom Information Model
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként

NEM teljes

===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.

===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===
* CMDB = Configuration Management [[DataBase]]
* ITIL = Information Technology Infrastructure Library

Központosított „adatbázis” ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.

Konfigurációs elem:
* Eszköz
* Szoftver komponens
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, …)

Kapcsolat
* Explicit / implicit
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú

===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===
* XML with correct syntax is "Well Formed" XML.
* XML validated against a DTD is "Valid" XML.

===Definiálja az SLA fogalmat!===
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások.

===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.

===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.

===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===
Az ágens integrált része a szoftvernek
* adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen
* értesítés különféle események bekövetkezéséről
* egyszerű beavatkozások elvégzése

===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.

Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.

===Mi a metacímtár?===
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.

===Mi a megbízhatóság (reliability)?===
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 ≤ t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).

Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás

=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf

=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf

===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM‐XML vagy WS‐Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás‐felderítés: WBEM Discovery Using the
Service Location Protocol (SLP)

===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket

===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.

==Gyakorlati feladatok==
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A
weboldalt virtuális gépek szolgálják ki, melyek egy darab ESX szerveren futnak. Jelenleg két darab
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)
# Egy táblázatban javasoljon módszereket, hogy mivel lehetne védekezni a fenti meghibásodások ellen! (10 pont)

===2. Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===
<center>{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}</center>
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)

-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.

[[Category:Infoszak]]

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-06-05T12:29:12Z

Kviktor: /* Vizsga */

{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}

{{Tantárgy
| név = Információs rendszerek üzemeltetése
| tárgykód = VITMA314
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = TMIT
| labor = 2 alkalom
| nagyzh = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista = iru@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&subpage=VITMA314
}}

==Leírás==

Tárgy honlapja: http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&subpage=VITMA314

==Laborok==

A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.

==Házi feladat==

A félév során lehetőség van opcionális feladat elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladatot csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik, de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán. 2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):

{{Rejtett
|mutatott='''Esszé jellegű házik'''
|szöveg=
1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai

2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái

3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései

4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során

5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról

6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások

7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10

8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai

9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében

10. VPN egy tanácsadó cég életében

11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor "nulladik" napja

12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései

13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései

14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései

15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai

16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai

17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása

18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai

19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai

20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására

21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel

22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre

23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook
csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}

{{Rejtett
|mutatott='''Script feladatok'''
|szöveg=
S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.

S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.

S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( <200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.

S4. Készítsen egy scriptet, amely >95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.

S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.

S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.

S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).

S8. Készítsen scriptet, amely az "irulabor.txt" (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.
}}

==Segédanyagok==

* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]

; Feladatkidolgozások
* '''[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]'''
* '''[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]'''
* '''[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]'''

==ZH==
=== ZH-ban előforduló feladatok ===
'''2013-as ZH-ban:'''
* 20 kiskérdés - 20 pont
* egy XOR-os kérdés (lemezhelyreállítás...) - 2 pont
* öt IP-címekkel kapcsolatos kérdés (hálózat mérete, netmask, broadcast cím, stb...) - 5 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

'''2013-as pótZH-ban:'''
* 20 kiskérdés - 20 pont
* Adatmentéses feladat, vasárnap teljes mentés (15TB), hét közben inkrementális és a változás mértéke kb. 10%/nap. - 5 pont
: - Mennyi adatot mentettük összesen a 4. hét végére?
: - Mekkora lesz a szükséges mentési időablak az egyes napokon, ha egy mentőeszköz effektív írási teljesítménye 300 GB/h?
: - Hány mentőeszköz szükséges, hogy a mentési ablak 8 óránál ne legyen több?
* DNS cache fogalma - 2 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

15 pont, azaz 50% kellett.

Aki emlékszik a kiskérdésekre, az ideírhatná őket, lehetőleg helyes válasszal.

'''Régebben:'''
* teszt (A,B,C,D) feladatok
* számolós feladatok
* egy mondatos válaszos kérdések

=== ZH-k ===
* '''[[iruzh20110329|IRÜ ZH 2011.03.29.]]'''
* '''[[iruzh20100427|IRÜ ZH 2010.04.27.]]'''
* '''[[iruzh20100413|IRÜ ZH 2010.04.13.]]'''
* '''[[iruzh20090414|IRÜ ZH 2009.04.14.]]'''

==Vizsga==

* '''[[iruvizsga20100531|IRÜ vizsga 2010.05.31.]]'''
* '''[[iruvizsga20100607|IRÜ vizsga 2010.06.07.]]'''
* '''[[iruvizsga20110519|IRÜ vizsga 2011.05.19.]]'''
* '''[[iruvizsga20110526|IRÜ vizsga 2011.05.26.]]'''
* '''[[iruvizsga20120112|IRÜ vizsga 2012.01.12.]]'''
* '''[[iruvizsga20120524|IRÜ vizsga 2012.05.24.]]'''
* '''[[iruvizsga20120607|IRÜ vizsga 2012.06.07.]]'''
* '''[[iruvizsga20130530|IRÜ vizsga 2013.05.30.]]'''

Info2005 listáról összeszedett infók:

===2008. 05. 14.===

<pre>
"konnyu volt, 20 pontnyi zh jellegu
+ snmp
+ halozati nyomtatas
+ namespacek
+ kifejtos

de ezutan nehezebb lesz, mert rajottek, h tul konnyu volt eddig minden. legalabbis van ra esely

ja a kifejtosok summa 30 pont."
</pre>

===2008. 05. 22.===

<pre>
"1-10 kérdés:
teszt, a,b,c,d válaszok, egy jó van. Alapdolgokra megy rá, van ami kilogikázható.
jó válasz: 1pont (10 összesen)

11-20 kérdés: mondatkiegészítés. pl. sorolja fel.., vagy egy definíció fele, stb.
jó válasz: 1pont (10 összesen)

21-23 kérdés: egy-két mondatos kifejtős.
jó válasz: 2-4-2 pont (10 összesen)

24-25 kérdés: kifejtős, 1 oldal/ kérdés pl. Hálózati nyomtatás vagy SNMP protokoll
jó válasz: 10 pont (20 összesen)

Ez ugye 50 pont. 25-től kettes, 42,5 től 5-ös. Egy-két pontért ÉRDEMES reklamálni...:)
Összesen 60 perc van rá, tempózni kell. Az anyag a slideok egyértelműen. Szerintem mindenhonnan egy kicsi, tehát érdemes végignézni."
</pre>

===2008. 05. 27.===

<pre>
Az elővizsgát nem tudom, de a máj. 27 vizsga kifejtős kérdései:
Karbantartás egy kritikus szerveren
- lépések
- magyarázat
// ide sokat kell írni, nekem levontak ponot mert az iteratív jelleget csak két helyen vettem bele
ITIL service desk
// ez világos?, ábra is kell
SNMP
// itt a funkcionális elemeket meg az üzeneteket kellett leírni, persze a protokollt magát is bemutatni
</pre>

===2008. 06. 03.===

<pre>
A mai vizsga nagykérdései:

1. TMN FCAPS szintek, szolgáltások
2. Logikai hozzáférés kezelés v vmi hasonló (alapelvek, AAA, hozzáférés-kezelés)
3. Blokk-alapú adattároló eszközök összehasonlítása
</pre>

===Rendelkezésre állások===

{| border="1"
| Nagyságrend || A || Max. kiesési idő 1 év alatt
|-
| 1 9-es || 90 % || 36,5 nap (1 hónap)
|-
| 2 9-es || 99 % || 3,5 nap
|-
| 3 9-es || 99,9 % ||9 óra
|-
| 4 9-es || 99,99 % || 1 óra
|-
| 5 9-es || 99,999 % || 5 perc
|-
| 6 9-es || 99,9999 % || 32 mp
|-
| 7 9-es || 99,99999% || 3 mp
|}

==Fun==

Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:

[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]

-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. 
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.

* [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]]: Fenntartásokkal kezelendő, hibákért felelősséget nem vállalok.

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Iru vizsga korrelaciosvalami.jpeg

2013-06-05T12:23:52Z

Kviktor:

Fájl:Iru vizsga tablazat.jpeg

2013-06-05T12:12:35Z

Kviktor:

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-06-05T10:06:12Z

Kviktor: /* Házi feladat */

{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}

{{Tantárgy
| név = Információs rendszerek üzemeltetése
| tárgykód = VITMA314
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = TMIT
| labor = 2 alkalom
| nagyzh = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista = iru@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&subpage=VITMA314
}}

==Leírás==

Tárgy honlapja: http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&subpage=VITMA314

==Laborok==

A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.

==Házi feladat==

A félév során lehetőség van opcionális feladat elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladatot csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik, de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán. 2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):

{{Rejtett
|mutatott='''Esszé jellegű házik'''
|szöveg=
1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai

2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái

3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései

4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során

5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról

6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások

7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10

8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai

9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében

10. VPN egy tanácsadó cég életében

11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor "nulladik" napja

12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései

13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései

14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései

15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai

16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai

17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása

18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai

19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai

20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására

21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel

22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre

23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook
csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}

{{Rejtett
|mutatott='''Script feladatok'''
|szöveg=
S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.

S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.

S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( <200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.

S4. Készítsen egy scriptet, amely >95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.

S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.

S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.

S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).

S8. Készítsen scriptet, amely az "irulabor.txt" (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.
}}

==Segédanyagok==

* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]

; Feladatkidolgozások
* '''[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]'''
* '''[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]'''
* '''[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]'''

==ZH==
=== ZH-ban előforduló feladatok ===
'''2013-as ZH-ban:'''
* 20 kiskérdés - 20 pont
* egy XOR-os kérdés (lemezhelyreállítás...) - 2 pont
* öt IP-címekkel kapcsolatos kérdés (hálózat mérete, netmask, broadcast cím, stb...) - 5 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

'''2013-as pótZH-ban:'''
* 20 kiskérdés - 20 pont
* Adatmentéses feladat, vasárnap teljes mentés (15TB), hét közben inkrementális és a változás mértéke kb. 10%/nap. - 5 pont
: - Mennyi adatot mentettük összesen a 4. hét végére?
: - Mekkora lesz a szükséges mentési időablak az egyes napokon, ha egy mentőeszköz effektív írási teljesítménye 300 GB/h?
: - Hány mentőeszköz szükséges, hogy a mentési ablak 8 óránál ne legyen több?
* DNS cache fogalma - 2 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

15 pont, azaz 50% kellett.

Aki emlékszik a kiskérdésekre, az ideírhatná őket, lehetőleg helyes válasszal.

'''Régebben:'''
* teszt (A,B,C,D) feladatok
* számolós feladatok
* egy mondatos válaszos kérdések

=== ZH-k ===
* '''[[iruzh20110329|IRÜ ZH 2011.03.29.]]'''
* '''[[iruzh20100427|IRÜ ZH 2010.04.27.]]'''
* '''[[iruzh20100413|IRÜ ZH 2010.04.13.]]'''
* '''[[iruzh20090414|IRÜ ZH 2009.04.14.]]'''

==Vizsga==

* '''[[iruvizsga20100531|IRÜ vizsga 2010.05.31.]]'''
* '''[[iruvizsga20100607|IRÜ vizsga 2010.06.07.]]'''
* '''[[iruvizsga20110519|IRÜ vizsga 2011.05.19.]]'''
* '''[[iruvizsga20110526|IRÜ vizsga 2011.05.26.]]'''
* '''[[iruvizsga20120112|IRÜ vizsga 2012.01.12.]]'''
* '''[[iruvizsga20120524|IRÜ vizsga 2012.05.24.]]'''
* '''[[iruvizsga20120607|IRÜ vizsga 2012.06.07.]]'''

Info2005 listáról összeszedett infók:

===2008. 05. 14.===

<pre>
"konnyu volt, 20 pontnyi zh jellegu
+ snmp
+ halozati nyomtatas
+ namespacek
+ kifejtos

de ezutan nehezebb lesz, mert rajottek, h tul konnyu volt eddig minden. legalabbis van ra esely

ja a kifejtosok summa 30 pont."
</pre>

===2008. 05. 22.===

<pre>
"1-10 kérdés:
teszt, a,b,c,d válaszok, egy jó van. Alapdolgokra megy rá, van ami kilogikázható.
jó válasz: 1pont (10 összesen)

11-20 kérdés: mondatkiegészítés. pl. sorolja fel.., vagy egy definíció fele, stb.
jó válasz: 1pont (10 összesen)

21-23 kérdés: egy-két mondatos kifejtős.
jó válasz: 2-4-2 pont (10 összesen)

24-25 kérdés: kifejtős, 1 oldal/ kérdés pl. Hálózati nyomtatás vagy SNMP protokoll
jó válasz: 10 pont (20 összesen)

Ez ugye 50 pont. 25-től kettes, 42,5 től 5-ös. Egy-két pontért ÉRDEMES reklamálni...:)
Összesen 60 perc van rá, tempózni kell. Az anyag a slideok egyértelműen. Szerintem mindenhonnan egy kicsi, tehát érdemes végignézni."
</pre>

===2008. 05. 27.===

<pre>
Az elővizsgát nem tudom, de a máj. 27 vizsga kifejtős kérdései:
Karbantartás egy kritikus szerveren
- lépések
- magyarázat
// ide sokat kell írni, nekem levontak ponot mert az iteratív jelleget csak két helyen vettem bele
ITIL service desk
// ez világos?, ábra is kell
SNMP
// itt a funkcionális elemeket meg az üzeneteket kellett leírni, persze a protokollt magát is bemutatni
</pre>

===2008. 06. 03.===

<pre>
A mai vizsga nagykérdései:

1. TMN FCAPS szintek, szolgáltások
2. Logikai hozzáférés kezelés v vmi hasonló (alapelvek, AAA, hozzáférés-kezelés)
3. Blokk-alapú adattároló eszközök összehasonlítása
</pre>

===Rendelkezésre állások===

{| border="1"
| Nagyságrend || A || Max. kiesési idő 1 év alatt
|-
| 1 9-es || 90 % || 36,5 nap (1 hónap)
|-
| 2 9-es || 99 % || 3,5 nap
|-
| 3 9-es || 99,9 % ||9 óra
|-
| 4 9-es || 99,99 % || 1 óra
|-
| 5 9-es || 99,999 % || 5 perc
|-
| 6 9-es || 99,9999 % || 32 mp
|-
| 7 9-es || 99,99999% || 3 mp
|}

==Fun==

Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:

[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]

-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. 
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.

* [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]]: Fenntartásokkal kezelendő, hibákért felelősséget nem vállalok.

[[Category:Infoalap]]

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-06-05T10:04:54Z

Kviktor: Házi feladat hozzáadása

{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}

{{Tantárgy
| név = Információs rendszerek üzemeltetése
| tárgykód = VITMA314
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = TMIT
| labor = 2 alkalom
| nagyzh = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista = iru@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&subpage=VITMA314
}}

==Leírás==

Tárgy honlapja: http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&subpage=VITMA314

==Laborok==

A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.

==Házi feladat==

A félév során lehetőség van opcionális feladat elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladat csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik ,de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán. Esszé jellegű, illetve scriptelős házik között lehet választani. 2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):

{{Rejtett
|mutatott='''Esszé jellegű házik'''
|szöveg=
1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai

2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái

3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései

4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során

5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról

6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások

7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10

8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai

9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében

10. VPN egy tanácsadó cég életében

11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor "nulladik" napja

12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései

13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései

14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései

15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai

16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai

17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása

18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai

19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai

20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására

21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel

22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre

23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook
csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}

{{Rejtett
|mutatott='''Script feladatok'''
|szöveg=
S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.

S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.

S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( <200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.

S4. Készítsen egy scriptet, amely >95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.

S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.

S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.

S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).

S8. Készítsen scriptet, amely az "irulabor.txt" (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.
}}
==Segédanyagok==

* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]

; Feladatkidolgozások
* '''[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]'''
* '''[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]'''
* '''[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]'''

==ZH==
=== ZH-ban előforduló feladatok ===
'''2013-as ZH-ban:'''
* 20 kiskérdés - 20 pont
* egy XOR-os kérdés (lemezhelyreállítás...) - 2 pont
* öt IP-címekkel kapcsolatos kérdés (hálózat mérete, netmask, broadcast cím, stb...) - 5 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

'''2013-as pótZH-ban:'''
* 20 kiskérdés - 20 pont
* Adatmentéses feladat, vasárnap teljes mentés (15TB), hét közben inkrementális és a változás mértéke kb. 10%/nap. - 5 pont
: - Mennyi adatot mentettük összesen a 4. hét végére?
: - Mekkora lesz a szükséges mentési időablak az egyes napokon, ha egy mentőeszköz effektív írási teljesítménye 300 GB/h?
: - Hány mentőeszköz szükséges, hogy a mentési ablak 8 óránál ne legyen több?
* DNS cache fogalma - 2 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

15 pont, azaz 50% kellett.

Aki emlékszik a kiskérdésekre, az ideírhatná őket, lehetőleg helyes válasszal.

'''Régebben:'''
* teszt (A,B,C,D) feladatok
* számolós feladatok
* egy mondatos válaszos kérdések

=== ZH-k ===
* '''[[iruzh20110329|IRÜ ZH 2011.03.29.]]'''
* '''[[iruzh20100427|IRÜ ZH 2010.04.27.]]'''
* '''[[iruzh20100413|IRÜ ZH 2010.04.13.]]'''
* '''[[iruzh20090414|IRÜ ZH 2009.04.14.]]'''

==Vizsga==

* '''[[iruvizsga20100531|IRÜ vizsga 2010.05.31.]]'''
* '''[[iruvizsga20100607|IRÜ vizsga 2010.06.07.]]'''
* '''[[iruvizsga20110519|IRÜ vizsga 2011.05.19.]]'''
* '''[[iruvizsga20110526|IRÜ vizsga 2011.05.26.]]'''
* '''[[iruvizsga20120112|IRÜ vizsga 2012.01.12.]]'''
* '''[[iruvizsga20120524|IRÜ vizsga 2012.05.24.]]'''
* '''[[iruvizsga20120607|IRÜ vizsga 2012.06.07.]]'''

Info2005 listáról összeszedett infók:

===2008. 05. 14.===

<pre>
"konnyu volt, 20 pontnyi zh jellegu
+ snmp
+ halozati nyomtatas
+ namespacek
+ kifejtos

de ezutan nehezebb lesz, mert rajottek, h tul konnyu volt eddig minden. legalabbis van ra esely

ja a kifejtosok summa 30 pont."
</pre>

===2008. 05. 22.===

<pre>
"1-10 kérdés:
teszt, a,b,c,d válaszok, egy jó van. Alapdolgokra megy rá, van ami kilogikázható.
jó válasz: 1pont (10 összesen)

11-20 kérdés: mondatkiegészítés. pl. sorolja fel.., vagy egy definíció fele, stb.
jó válasz: 1pont (10 összesen)

21-23 kérdés: egy-két mondatos kifejtős.
jó válasz: 2-4-2 pont (10 összesen)

24-25 kérdés: kifejtős, 1 oldal/ kérdés pl. Hálózati nyomtatás vagy SNMP protokoll
jó válasz: 10 pont (20 összesen)

Ez ugye 50 pont. 25-től kettes, 42,5 től 5-ös. Egy-két pontért ÉRDEMES reklamálni...:)
Összesen 60 perc van rá, tempózni kell. Az anyag a slideok egyértelműen. Szerintem mindenhonnan egy kicsi, tehát érdemes végignézni."
</pre>

===2008. 05. 27.===

<pre>
Az elővizsgát nem tudom, de a máj. 27 vizsga kifejtős kérdései:
Karbantartás egy kritikus szerveren
- lépések
- magyarázat
// ide sokat kell írni, nekem levontak ponot mert az iteratív jelleget csak két helyen vettem bele
ITIL service desk
// ez világos?, ábra is kell
SNMP
// itt a funkcionális elemeket meg az üzeneteket kellett leírni, persze a protokollt magát is bemutatni
</pre>

===2008. 06. 03.===

<pre>
A mai vizsga nagykérdései:

1. TMN FCAPS szintek, szolgáltások
2. Logikai hozzáférés kezelés v vmi hasonló (alapelvek, AAA, hozzáférés-kezelés)
3. Blokk-alapú adattároló eszközök összehasonlítása
</pre>

===Rendelkezésre állások===

{| border="1"
| Nagyságrend || A || Max. kiesési idő 1 év alatt
|-
| 1 9-es || 90 % || 36,5 nap (1 hónap)
|-
| 2 9-es || 99 % || 3,5 nap
|-
| 3 9-es || 99,9 % ||9 óra
|-
| 4 9-es || 99,99 % || 1 óra
|-
| 5 9-es || 99,999 % || 5 perc
|-
| 6 9-es || 99,9999 % || 32 mp
|-
| 7 9-es || 99,99999% || 3 mp
|}

==Fun==

Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:

[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]

-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. 
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.

* [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]]: Fenntartásokkal kezelendő, hibákért felelősséget nem vállalok.

[[Category:Infoalap]]

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-06-03T14:14:21Z

Kviktor: /* Segédanyagok */

Adatbázisok laboratórium - 5. SOA

2013-06-03T11:36:02Z

Kviktor:

==Segédanyagok==

* [https://www.db.bme.hu/targyak/szoftver-laboratorium-5/laborok/5-meres-soa/5-meres-soa-hallgatoi-segedlet Hallgatói segédlet]
* [https://www.db.bme.hu/targyak/szoftver-laboratorium-5/laborok/5-meres-soa/hallgatoi-utmutato-soa-mereshez Hallgatói útmutató]

Egyéb hasznos linkek:
* [http://flask.pocoo.org Flask]
* [http://docs.python-requests.org/en/latest Requests]

==Tapasztalatok==

Sokaknál előfordult, hogy próbálták elindítani a szolgáltatást, de az hasonló hibát dobott
<pre>Socket.error: [Errno 98] Address already in use</pre>
Ez amiatt volt, mert minden egyes emberhez hozzá volt rendelve egy port és a háttérben futott még a szolgáltatás, megoldásra elég sok javaslat érkezett levlistán
<pre>
Amúgy tl;dr még fut a Flask és foglalja a portot, nyomsz egy ps aux | grep neptunkód, megnézed mi a PID-je és az alapján kilövöd. (kill)</pre>
<pre>pkill python</pre>
<pre>Szia,
mint a hibaüzenet is utal rá, valami már foglalja a neked kijelölt
portot. Mivel mindenkinek egyedi portot jelöltünk ki, hacsak valaki nem
rosszindulatú, valószínűleg egy saját processzedről van szó. A `ps ux`
parancs kiadásával megnézheted a te felhasználódhoz köthető
folyamatokat, a PID oszlopban látható ID alapján pedig kilőheted -- ha fut
már egy szolgáltatásod, de nincs hozzá nyitva konzolod -- a kill
paranccsal. </pre>

Adatbázisok laboratórium

2013-06-03T11:26:21Z

Kviktor: /* Oracle laborok */

{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgLab5}}

==A tárgyról==

* [[SzgLab5Kedvcsinalo|Kedvcsináló]]
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: szglab5
* Leírások, jegyzőkönyv minta, letölthető Oracle 10g kliens: [[http://db.bme.hu/info/szglab5/]]
* [[SzgLab5XSQLInstall|Leírás XSQL mérés saját gépen való fejlesztéséhez]]
* Házi feladat feltöltés és eredmények: [[https://db.bme.hu/szglab5/]]

==Általános hirdetések ==

A Számítógép Labor V. tárgyból (vifo3238) a laborok a 2. héten
kezdődnek.

Az aktuális csoport- és terembeosztás az első oktatási hét végétől
tekinthető meg a következő weblapon (laboradmin): https://db.bme.hu/szglab5/

2009-ben próba jelleggel bevezetésre került egy tárgyi levelező lista, ahol csak és kizárólag ezzel a tárggyal kapcsolatban lehet kérdezni a tárgyat hallgató diákoktól, illetve a technikai részekért felelős kollégáktól.
* A levlista címe: konzi.adatlabor@db.bme.hu
* Fel- és leiratkozni a [https://db.bme.hu/szglab5/ laboradmin]ban lehet
* Az archívum a https://db.bme.hu/lists oldalon érhető el bejelentkezés után (ehhez jelszó emlékeztetőt kell kérni)
 
2013-as évtől kezdve csak Oracle laborok vannak.

==Oracle laborok==

* [[SzgLab5Oracle|1. labor — Oracle]]
* [[SzgLab5Database|2. labor — SQL]]
* [[SzgLab5JDBC|3. labor — JDBC]]
* [[SzgLab5XSQL|4. labor — XSQL és XSLT]]
* <del>[[SzgLab5PHP|5. labor — PHP]]</del> 2013-ban a PHP mérést felváltotta a SOA
* [[SzgLab5SOA| 5. labor — SOA]]

==MS SQL laborok==

* [[SzgLab5_MSSQL_elso|1. labor Ismerkedés a Microsoft SQL 2008 Management Studio kezelésével]]
* [[SzgLab5_MSSQL_masodik|2. labor SQL]]
* [[SzgLab5_MSSQL_harmadik|3. labor Java applet]]
* [[SzgLab5_MSSQL_negyedik|4. labor PHP]]
* [[SzgLab5_MSSQL_otodik|5. labor XML]]

==Egyéb==

* [[SzgLab5Halo|Hálózat labor]] (ez már nem része a tárgynak 2008 óta)
* [[SzgLab5FAQ|Gyakran ismételt kérdések]] - a laborok során előforduló tipikus problémák és megoldásuk

Ha a rapidon ékezetes betűk kellenek az mceditben: =[F9], Options, Display bits, Full 8 bits input [x]=

Adatbázis laborokon, 2006 óta a leadási határidő a korábbi évekkel ellentétben 3 naptári nap, nem 3 munkanap. Késésnél minden megkezdett 24 óra 1 jegy levonást jelent.

-- [[TothTamas|Tommey]] - 2009.02.27.

[[Category:Infoalap]]

Adatbázisok laboratórium - 5. SOA

2013-06-03T11:22:36Z

Kviktor: Új oldal, tartalma: „:o”

Információs rendszerek üzemeltetése - Kiskérdések

2013-05-29T21:45:28Z

Kviktor: /* Feladatok */

== Feladatok ==
# Mi a két legnagyobb hátránya az IP csoportoknak?
#: címtér kimerülése, a címben levő két hierarchia szint elégtelensége (-> túl nagy routing táblák)
# A classless IP hogyan van megcsinálva ehhez képest?
#: Az alhálózati maszkok jelölik ki a felhasználható IP tartományt
# Melyik rétegben használjuk az IP címeket?
#: Hálózati (3.) rétegben
# Mit használunk az Hálózati réteg alatt címzésnek?
#: MAC cím, Ethernet címet ( alapból nem fogadták el, csak megtekintésen )
# Mi az a két protokoll, ami a MAC és az IP között végzi az átváltást?
#: ARP, RARP
# Az inkrementális vagy a differenciális mentés esetén lassabb a visszaállítás?
#: Inkrementálisnál
# Mi az a 4 dolog amit kell beállítani fix IP címnél?
#: IP cím, gateway, DNS szerver, alhálózati maszk
# Mi a protokoll amit használsz ha nem fix az IP cím?
#: DHCP
# Traceroute és ping milyen protokollt használ?
#: ICMP
# Minek a rövidítése a DAS?
#: Direct-attached Storage
# Mikor használjuk a flashcopyt backupra? Miért?
#: Soha, mert nem adatmentésre szolgál csak visszaállításra. (Nem készül igazi másolat.)
# Mi a hitelesítés célja?
#: Ellenőrizni, hogy tényleg az a felhasználó használja-e a rendszert, akiről ezt gondoljuk? (Pl. jelszó beíratása...)
# Mi az authorizáció célja?
#: Ellenőrizni, hogy a felhasználónak, aki épp a rendszeren dolgozik, van-e joga ahhoz, amit végre szeretne hajtani.
# Milyen alkalmazásbeli protokollal képzünk domain névből IP címet?
#: DNS.
# Mi a műszaki különbség röviden a SAN és a NAS között?
#: A SAN blokk-szintű hozzáférést biztosít, a NAS file szintűt
# Mikor szerzi meg a hálózati kártya a MAC címét?
#: Gyártáskor
# Mi a legfőbb biztonsági hátránya az automatikus patch letöltésnek?
#: nem lehet tesztelni használat előtt
# Hibaok-analíz rendszerünkbe az utóbbi 5 percről az alábbi hibajel-vektor érkezett be: 1011010110. Ilyen típusú hibakódunk nincs, de a) 1011011111, b) 1111110110, c) 1010010110, d) 0000010110 van. Mi lesz a javasolt alarm és miért?
#: c), mert legkisebb Hamming-távolság
# Minek a rövidítése az (A:ICMP, B:RARP)?
#: Internet Control Message Protocol, Reverse Address Resolution Protocol
# Mi a honeypot működési elve?
#: védtelen eszköznek mutatja magát, megtámadják a vírusok és rosszindulatú SW-ek, mi pedig megismerhetjük a viselkedését, patternjét, így védekezhetünk a valódi eszközökben
# Mit jelent a kollokáció az adatmentés során?
#: Az egy klienshez vagy klienscsoporthoz tartozó adatokat egy szalagra vagy szalagcsoportra másolja.
# Írjon példát a nyomtatók számára nyersen (raw) értelmezhető adatformátumra.
#: PostScript, PCL
# Mit nevezünk rendszerkép (image) alapján történő telepítésnek?
#: egy minta alapján telepítjük a többi gépet
# Soroljon fel három olyan adatot, amely logikai hálózati térképet tartalmaz.
#: hálózatszámok, nevek, sebességek, használt protokollok, adminisztratív domének
# Mire szolgál a RARP?
#: MAC címhez IP-t társít
# Jellemezze 1 mondattal a Raid3/Raid5 technikát.
#: RAID 3: +1 paritás diszk, XOR művelet, kis sávok egész stripe művelet, nagy fájlokhoz
#: RAID 5: változó sávméret, diszkek közvetlenül elérhetőek, paritás egyenletesen szétosztva
# Melyik RAID technika véd a logikai hibák ellen?
#: Egyik sem
# Adjon jellemző példát, (a) nagy jitteres (b) kis jitteres csomagbeérkezési időközű hálózati forgalmat generáló alkalmazástípusra.
#: (a) torrent (FTP), (b) MMO game kliens (stream) (fixme)
# Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5
#: 248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)
# A 152.130.246.0 /28 formában megadott alhálózatban melyik az a cím, amely azokat a gépeket azonosítja, amelyek nem ismerik a saját IP címüket.
#: 152.130.246.0 (multicast cím)
# Nevezzen meg 3 olyan adatot, amit egy szerver fix IP-címes beállításakor elsődlegesen az operátor ad meg.
#: IP, netmask, gateway
# NAT használata esetén mikor van szükség a portok módosítására is?
#: Ha több belső IP-t használunk, mint a public IP címeink
# Hány perc kiesést engedélyez, egy négy/öt-kilences rendelkezésre állású rendszer egy évben?
#: négy: 365*24*0,0001 = 0,876 óra = 52,56 perc
#: öt: 365*24*0,00001 = 0,0876 óra = 5,256 perc
#: [[https://wiki.sch.bme.hu/IRU#Rendelkez.C3.A9sre_.C3.A1ll.C3.A1sok Táblázat]]
# Melyik TMN szint, melyik funkciója a felelős a memóriafoglaltság statisztikájának jelzéséért?
#: Element Management, Performance Management
# Mi azonosít, egy 5-tuple tranzakciós kódot.
#: Forrás IP, cél IP, forrás port, cél port, protokoll
# Mire kapunk választ Linuxban az echo $PATH parancs kiadása után?
#: Az útvonal nélkül végrehajtható parancsok elérési útvonalait
# Mi változik a chown boss generalfiles parancs hatására Linuxban?
#: A 'boss' nevű felhasználó lesz a tulajdonosa a 'generalfiles' fájlnak.
# Minek a rövidítése a DHCP?
#: Dynamic Host Configuration Protocol
# Minek a rövidítése a SATA?
#: Serial Advanced Technology Attachment
# Minek a rövidítése a PCL?
#: Printer Command Language
# Soroljon fel két blokk elérési tárolási rendszert
#: SAN, DAS
# Progresszív mentési stratégia lényege.
#: Teljes mentés csak egyszer, utána csak inkrementális mentés, de mellette az adott napi fájlstruktúrát is mentjük.
# Mi jellemzi az n+2 RAID technológiát?
#: RAID6, kettős paritás (oszlop és sor paritás), kettős hiba ellen véd
# TNM melyik két szintjéhez tartozik az ügyfél számlázása?
#: Service Management, Accounting Management
# Mi a különbség a linux more és less parancsok között?
#: 'less is more': A less a more alkalmazás egy fejlesztett változata. Lehetőséget ad a lapok közötti mozgásban, míg a more csak egy irányban tudott mozogni
# Mit nevezünk "üzenettovábbításnak"?
#: Szerverek közötti üzenetküldést
# Mi a jó jelszó ismérve?
#: Vannak kis/nagybetűk számok benne, és olyan hosszúak, hogy éppen hogy megjegyezhetőek legyenek.
# MIME fejléc felépítése
#: mime-version, content-type, content-transfer-encoding
# Hány IP cím tartozik a 152.66.254.0 /27 hálózathoz? Hány gép tartozhat ide? Mi a hálózat broadcast címe?
#: - 32-27 = 5 -> 2^5 = 32 IP cím, de ebből egy broadcast és egy a hálózatazonosító, tehát 30 gép.
#: - Broadcast cím: 0b11111 = 31 -> 152.66.254.31 (0+31 = 31)
# Kik közötti megállapodás az SLA (Service Level Agreement)?
#: - a szolgáltatók/hálózat-operátorok között
#: - a hozzáférési hálózatot biztosító szolgáltató és az előfizető között
# Mi a szalagvisszanyerés?
#: A felhasználó által definiálható küszöbérték elérésekor az érvényes adatokat egy új szalagra másolja át. Ez a másolás időzíthető, kontrollálható.
# Melyik hálózati rétegbe tartozik a router/bridge/switch/hub?
#: router: hálózati / 3.
#: bridge, switch: adatkapcsolati / 2.
#: hub: fizikai / 1.

Információs rendszerek üzemeltetése - Nagykérdések

2013-05-29T21:36:41Z

Kviktor: /* 19. FCAPS-nál minden funkcióhoz nevezzen meg példaképpen egy eszközt, ami megvalósítja. */

__NOTOC__
=== 1. Írja le a tmit.bme.hu címének a lekérésének üzenetváltását, feltéve, hogy a cachek üresek! ===
{| class="wikitable"
|-
! Sorszám !! Küldő !! Fogadó
|-
| 1 || Felhasználó || Felhasználó oldali DNS szerver
|-
| 2 || Felhasználó oldali DNS szerver || Root DNS szerver
|-
| 3 || Root DNS szerver || Felhasználó oldali DNS szerver
|-
| 4 || Felhasználó oldali DNS szerver || .hu DNS szerver
|-
| 5 || .hu DNS szerver || Felhasználó oldali DNS szerver
|-
| 6 || Felhasználó oldali DNS szerver || .bme.hu DNS szerver
|-
| 7 || .bme.hu DNS szerver || Felhasználó oldali DNS szerver
|-
| 8 || felhasználó oldali DNS szerver || Felhasználó
|}

[[Fájl:IRU_nagykerdesek_DNS_tmitbmehu.png]]

=== 2. Hasonlítsa össze a Raid 10 és a Raid 5 biztonsági, és kapacitási szempontból. Írja le az előnyeiket, hátrányaikat. ===
Mindkettő n+1 redundáns megvalósítású, 5-nél jobb a kapacitáskihasználás (n db diszknél a kihasználtság 100*(n-1)/n százalék, míg 10-nél 50%). RAID 5 előnye, hogy a paritás elosztva van a diszkeken, ezért gyorsabb sebesség érhető el vele, de a meghibásodásnál a visszaállítás macerás. RAID 10-nál ha egy diszk meghibásodik, akkor az simán visszaállítható a tükrözéséből, illetve ez a leggyorsabb technika (RAID 01-el egyetemben). Illetve a RAID 10 drágább, mint a RAID 5.

=== 3. SLA ===
==== Egy cég SLA-t köt egy szolgáltatóval. Írjál le 2-2 mérhető tulajdonságát (SLA miatt számonkérhető) a VoiPnak, és az FTPnek.... SLA szerinti külön-külön 2-2, ha egy tulajdonsághoz írtál 2-2 dolgot akkor nem fogadták el. ====
* '''!!!HIÁNYZIK!!!'''

==== Szolgáltatás 1000 felhasználóval, az átlagos párhuzamos felhasználószám ennek 10%-a, egy felhasználó 2048 kbps sávszélességet igényel. Mekkorára kell tervezni Mbpsbe? ====
* 2048 kbps / 1024 = 2Mbps az átlagos sávszélesség igény. 2.) 1000 user 10%-a az 1000 * 0.1 = 100 user. 3.) 100 * 2Mbps = 200 Mbps

=== 4. IPMI ===
==== Írja le pár mondatban az IPMI-t. ====
* Intelligent Platform Management Interface.
* Számítógépek hardver és firmware eszközei számára határoz meg közös interfészeket, amelyekkel a rendszeradminisztrátor a rendszerek állapotát ellenőrzés alatt tarthatja és menedzselheti.
* Operációs rendszer független
* Adatszerkezetet és formátumot ír elő, de az implementáció változhat.
* Közvetlen csatornán képes riasztást küldeni a távoli géphez.

==== Egy IPMI szabvány szerint készített operációs rendszer leállt. Miknek lehet megvizsgálni, hogy működnek-e? a) DMA driver b) HDMI illesztő c) IEEE-illesztő? d) mindegyiket ====
Mindegyik, mert ilyenkor is elérhetővé teszi a rendszer alkotó részeiről az érintett adatokat.

=== 5. Adatmentés ===
==== Egy 5 TB vinyó, 20% változik kb naponta, és differenciális mentést alkalmazunk. Milyen gyakran legyen a teljes mentés? Miért? ====
* Három naponta, mert első nap 1TB, második nap 2TB(1+1TB) ekkor összesen már 3TB-ot lementettünk. Harmadik nap 3TB-ot mentenénk, de eddig már ezzel együtt összesen 6TB-ot mentenénk, úgyhogy itt már érdemes 5TB-ot menteni teljes mentéssel.
==== Egy 5 TB vinyó, 10% változik naponta, a mentés-helyreállító rendszer sávszélesége 500GB/óra. Milyen mentési módszert alkalmazna, hogyha a cél egy hiba után egy tetszőleges nap LEHETŐ LEGGYORSABB visszaállítása. ====
* Teljes mentés, a gyorsaság miatt. Ha minden nap teljes mentést csinálsz, akkor egy kazetta felhasználásával bármelyik napot visszaállíthatod. Ha viszont differenciális mentést csinálnál, akkor az két kazetta. Inkrementálisnál pedig sok kazettacsere kell.

=== 6. Táblázat kitöltés. Vasárnap teljes mentés volt, ki kellet tölteni, hogy a Differenciális, az Inkrementális, és a Progresszív miket ment hétfőn, kedden, és szerdán. Hétfőn az A file-t változtatták. Kedden az F file-t töröltük a B-t áthelyeztük. Szerdán a G-t létrehoztuk, és az D-t módosítottuk. ===

{| class="wikitable"
|-
! Vasárnap !! Hétfő !! Kedd !! Szerda
|-
| File A || File A módosítás || File A (módosított) || File A (módosított)
|-
| File B || FIle B || File B áthelyezése || File B (áthelyezett)
|-
| File D || File D || File D || File D módosítása
|-
| File F || File F || File F törlése || -
|-
| - || - || - || File G létrehozása
|}

{| class="wikitable"
|-
! Fájlok a vasárnapi teljes mentéskor !! Fájlok a hétfői inkrementális mentéskor !! Fájlok a keddi inkrementális mentéskor !! Fájlok a szerdai inkrementális mentéskor !! Merevlemez szerdán visszaállítás után
|-
| File A || File A (módosított) || || || File A (módosított)
|-
| File B || || File B (áthelyetett) || || File B (áthelyezett)
|-
| File D || || || File D (módosított) || File D (módosított)
|-
| File F || || File F (törölt) || ||
|-
| || || || File G (létrehozott) || File G (létrehozott)
|}

{| class="wikitable"
|-
! Fájlok a vasárnapi teljes mentéskor !! Fájlok a hétfői differenciális mentéskor !! Fájlok a keddi differenciális mentéskor !! Fájlok a szerdai differenciális mentéskor !! Merevlemez szerdán visszaállítás után
|-
| File A || File A (módosított) || File A (módosított) || File A (módosított) || File A (módosított)
|-
| File B || || File B (áthelyetett) || File B (áthelyetett) || File B (áthelyezett)
|-
| File D || || || File D (módosított) || File D (módosított)
|-
| File F || || File F (törölt) || File F (törölt) ||
|-
| || || || File G (létrehozott) || File G (létrehozott)
|}
Fenti táblázatokban miért mentjük a törölt fájlt?? Áthelyezéskor az új helyen lévőt mentjük (régit nem).

{| class="wikitable"
|-
! Fájlok a vasárnapi teljes mentéskor !! Fájlok a hétfői progresszív mentéskor !! Fájlok a keddi progresszív mentéskor !! Fájlok a szerdai progresszív mentéskor !! Merevlemez szerdán visszaállítás után
|-
| File A || File A (módosított) || || || File A (módosított)
|-
| File B || || File B (áthelyetett) || || File B (áthelyezett)
|-
| File D || || || File D (módosított) || File D (módosított)
|-
| File F || || File F (törölt) || ||
|-
| || || || File G (létrehozott) || File G (létrehozott)
|-
| Fájlstruktúra: A, B, D, F || A, B, D, F || A, B, D || A, B, D, G || Helyreállításkor visszakereshető, hogy egy fájlnak melyik az aktuális állapota (időnyereség az inkrementálishoz képest)
|}

=== 7. Ismertesse a logikai hozzáférés-kezelés három alapelvét. ===
# minimális hozzáférési info (need-to-know): a felhasználó csak annyi információt tudhat, ami feltétlenül szükséges a munkája ellátásához
# minimális jogosultság: a felhasználó a legszűkebb körű jogosultsággal rendelkezhet, amely elegendő a munkavégzéshez
# feladatok elhatárolása: egy személy nem lehet felelős egy tranzakciólánc több lépéséért

=== 8. Virtualizáció 2 előnye/hátránya ===
* előnyei: közös erőforrás gazdálkodás, redundancia, magas rendelkezésre állás, új szerver gyors telepítése, leállás nélkül átkonfigurálható, fizikai erőforrások optimalizálása gazdaságos
* hátrányai: bonyolultabb tervezés, drágább konfiguráció

=== 9. Intranet DNS szerverei ===
* lokális DNS cache szerver: gyorsítja a DNS rekordok feloldását, tárolja őket egy ideig, ha nem találja, akkor a root szervertől kéri le
* root DNS szerver: feloldja a hálózat számítógépei számára a DNS neveket, felveszi az Interneten lévő gépekkel a kapcsolatot, stb.

=== 10. Differenciális+Inkrementális mentéses táblázat kitöltése, visszaállításra kérdés (szombaton a csütörtöki napot állítjuk vissza, melyik szalagok kellenek, melyik szalagról melyik fájlokat állítjuk vissza) ===
* differenciális: ciklus első napján teljes mentés, utána minden nap csak az előző teljes mentés óta történt változásokat mentjük
* inkrementális: ciklus első napján teljes mentés, utána minden nap csak az előző mentés óta történt változásokat mentjük
* Táblázat: '''!!!HIÁNYZIK!!!'''

=== 11. Hibajegyek kitöltése a megadott szabályok alapján, plusz új szabály kitalálása ===
* '''!!!HIÁNYZIK!!!'''

=== 12. Felhő IT 5 alapelve ===
# internet protokollokkal elérhető bármely számítógépről
# mindig elérhető és az igényekhez igazítható
# felhasználás szerint fizetett
# vezérlő/ellenőrző interfészek
# „önkiszolgáló”

=== 13. SNMP üzenetek, típusai, mire valók, tipikus párbeszéd példa. ===
* Üzenetek
** '''Get-Request(0)''': egy van több értéket kér a Management Agent MIB-től.
** '''Get-Next-Request(1)''': A lexikografikus leírásban következő Object Identifier-t kéri a MIB fán belül úgy, hogy megadja a jelenlegi Object Identifier-t.
** '''Get-Response(2)''': Válasz az érték-kérésre.
** '''Set-Request(3)''': Beállítja az adott értéket (vagy feladatot) a menedzselt eszköz MIB-jében.
** '''Trap(4)''': Egy kéretlen üzenet a menedzselt eszköztől, amit egy ott beállított esemény triggerelt.
* Tipikus példa:
[[Fájl:IRU_nagykerdesek_snmp_pelda.png | 500px]]

=== 14. Van egy táblázat megadva adatokkal. ===
==== a) El kell dönteni milyen forgalmat jellemez. ====
* VoIP szokott lenni.
==== b) Mondani kell valamit a QoE-ről. ====
* Itt tapasztalati dolgokra kiváncsiak. A jitteres stb. nem jó. Szóval szakadozhat, recseghet, ilyesmi kell.
==== c) Hogyan küszöbölné ki a hibát? ====
* Magasabb prioritást kell neki adni.

=== 15. Mentési stratégiás feladat. Vasárnap teljes mentés. Valamilyen sorrendben szerdáig A fájl módosítva lesz, B áthelyezve, D törölve, E módosítva, F létrehozva. Szerda esti állapotot akarunk visszaállítani. Ki kell tölteni 3 táblázatot az adott mentési stratégiának megfelelően. ===
* A diff és ink mentésnél megegyezik. Ezeknél a módosított, módosított lesz (nem átnevezésre emlékszem), az áthelyezett az eredeti és az áthelyezett helyen is lesz, míg a törölt megmarad. A progresszívnél minden helyesen lesz. Fontos az időrend betartása. A javító kérte volna a progresszív mentési stratégia lényegének leírását, ami nem szerepelt a feladat leírásban, reklamálást elfogadta, szóval elvileg mindenkinek járt az 1 pont. Nem a diák szerinti jelölés kell, hanem haáthelyez az tényleg áthelyezed másik cellába és nem pl. B (new folder). Erre adott szintén 1 pontot, mikor mondtam, hogy így csináltam. A módosítást nem tudom, hogy kell(-e) jelölni.

=== 16. Jitter-buffer számolás. ===
==== a) 24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbite/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max. Mekkora buffer kell a kliensnek(?)? ====
* Ki kell vonni az SLS-ből a hálózatit. 0.2 sec. Ezt kell beszorozni az átviteli sebességgel: 4.8Mbit.
==== b) Mekkora jitter-buffer kell, ha 1000 felhasználónk van, akinek átlag 20%-a használja egyidejűleg a szolgáltatást? ====
* 1000 főre vállaltunk, akkor annyira kell számolni. Így elvileg 1000*4.8=4800Mbit

=== 17. Hogyan védekezne adatszivárgás ellen? ===
* Hordozható eszközök felügyelete meg tiltása. Még valami kellett, mert pirossal oda volt írva a javításon.

=== 18. Rajzolja fel a TMN logikai modellt és nevezze meg az elemeit! ===
* Business Mgmt, Service Mgmt, Network Mgmt, Element Mgmt, Network Element
* Fault Mgmt, Configuration Mgmt, Accounting Mgmt, Performance Mgmt, Security Mgmt

=== 19. FCAPS-nál minden funkcióhoz nevezzen meg példaképpen egy eszközt, ami megvalósítja. ===
* F(ault Management): SMTP
* C(onfiguration Management): eszköz- és raktáradatbázis
* A(ccounting Management): felhasználói statisztikák
* P(erformance Management): QoS, SLA
* S(ecurity Management): tűzfal

=== 20. Egy IPMI szabvány szerint készített számítógépet az Operációs rendszer (nemtudom milyenm gixere után). Megállapítható-e, az alábbi komponensek működőképessége. Alaplapi diszk vezérlő / Alaplapi grafikus kártya / LAN vezérlő. ===
* * '''!!!HIÁNYZIK!!!'''

=== 21. FlashCopy számolós táblázat. ===
* '''!!!HIÁNYZIK!!!'''

=== 22. Ismertesse a logikai hozzáférés-kezelés három alapelvét. ===
# minimális hozzáférési infó
# minimális jogosultság
# feladatok elhatárolása

=== 23. Listázza ki a logikai hozzáférés kezelés elvein belül a jelszókezeléssel kapcsolatban felmerülő problémákat. ===
* Alapértelmezett jelszó
* Ideiglenes jelszó
* Egyszer használatos jelszó
* Jelszó öregedés
* Nem tárolható, továbbítható titkosítatlanul
* Erős jelszavak használata
* Probléma, ha: túl komplex a jelszó, túl gyakran kell változtatni
* 3 próbálkozás után felhasználó kizárása

=== 24. Mi az adattitkosítás három fő feladata? Jellemezze mindegyik 2-2 mondatban! ===
# Adatintegritás (ne lehessen megváltoztatni) * '''!!!HIÁNYZIK!!!'''
# Eredet azonosítás (tényleg attól származik, akinek mondja magát) * '''!!!HIÁNYZIK!!!'''
# Titkosítás: * '''!!!HIÁNYZIK!!!'''

=== 25. Milyen funkciójú DNS szerverek ismertek egy Intranet infrastruktúrában, és mi a szerepük? ===
* Lokális DNS cache szerver: gyorsítja a DNS rekordok feloldását, tárolja őket egy ideig, ha nem találja, akkor a Root szervertől kéri le
* Root DNS szerver: feloldja a hálózat számítógépei számára a DNS neveket, felveszi az Interneten lévő gépekkel a kapcsolatot, stb

=== 26. Hálózatunkban (A:24, B:25) frame/sec, (A:2.4, B:2.5) Mbps paraméterű videóstreaming szolgáltatás működtetést vállaltunk, melynél a késleltetés mindig 0.25s lehet maximum. A hálózati eszközök az átviteli úton maximum 0.05 másodperc késleltetést okoznak. A csomagvesztés elhanyagolható. ===
==== a) A fenti adatok ismeretében mekkorára méretezné a jitter-buffer és miért? ====
* 0.25s - 0.05s = 0.2s késleltetést okozhatunk mi. (A:2.4 * 0.2 = 0.48???, B:2.5 * 0.2 = 0.5) Mb méretű buffer kell.
==== b) Ha a hálózatban 1000 videó letöltő felhasználó van, de átlagosan csak a 20%-a használja egy időben a szolgáltatást, akkor mekkora memóriaterületet foglalna le a teljes szolgáltatás jitter-bufferének? ====
* 1000 letöltő, egyszerre 20%, DE mivel 1000re vállaltunk garanciát, ezért 1000-nek kell helyet foglalni => Tehát összes bufferméret (A:0.48*1000 = 480, B:0.5*1000 = 500) Mb.

=== 27. RAID 5, XOR ===
a) Rajzolja fel a lehető legkevesebb diszkből álló RAID 5 összeállítást!
* Minimum 3 diszk kell (http://en.wikipedia.org/wiki/RAID#Comparison)
[[Fájl:iru_nagykerdesek_raid5_minimum.png]]

b) XOR számolós feladat
* Alaphelyzet:
** DiskA: 0101101010101101
** DiskB: kiesett
** DiskP (Paritás disk): 0111010110111101
* Megoldás:
** DiskB = DiskA XOR DiskP
** 0101101010101101
** 0111010110111101
** --------------------------- (XOR)
** 0010111100010000 = DiskB

=== 29. In-band és out-of-band tároló virtualizációs megoldások felrajzolása, összehasonlítása, előnyök, hátrányok ===
* In-Band: Virtualizáció motor az adatútban. lassab. szerveren nem kell speciális szoftver
* Out-of-band: Elválik egymástól a vezérlés és az adatút. gyorsabb, hiszen direkt hozzáfér az adattárolóhoz. Szükséges szoftver a szerverre ami lekérdezi a VM-től az adat fizikai helyét (utána meg eléri).

=== 30. köv. feladat ===

Információs rendszerek üzemeltetése - Kiskérdések

2013-05-29T21:22:02Z

Kviktor: /* Feladatok */

Információs rendszerek üzemeltetése - Kiskérdések

2013-05-29T20:54:56Z

Kviktor: /* Feladatok */

Információs rendszerek üzemeltetése - Kiskérdések

2013-05-29T20:48:05Z

Kviktor: /* Feladatok */

== Feladatok ==
# Mi a két legnagyobb hátránya az IP csoportoknak?
#: címtér kimerülése, a címben levő két hierarchia szint elégtelensége (-> túl nagy routing táblák)
# A classless IP hogyan van megcsinálva ehhez képest?
#: Az alhálózati maszkok jelölik ki a felhasználható IP tartományt
# Melyik rétegben használjuk az IP címeket?
#: Hálózati (3.) rétegben
# Mit használunk az Hálózati réteg alatt címzésnek?
#: MAC cím, Ethernet címet ( alapból nem fogadták el, csak megtekintésen )
# Mi az a két protokoll, ami a MAC és az IP között végzi az átváltást?
#: ARP, RARP
# Az inkrementális vagy a differenciális mentés esetén lassabb a visszaállítás?
#: Inkrementálisnál
# Mi az a 4 dolog amit kell beállítani fix IP címnél?
#: IP cím, gateway, DNS szerver, alhálózati maszk
# Mi a protokoll amit használsz ha nem fix az IP cím?
#: DHCP
# Traceroute és ping milyen protokollt használ?
#: ICMP
# Minek a rövidítése a DAS?
#: Direct-attached Storage
# Mikor használjuk a flashcopyt backupra? Miért?
#: Soha, mert nem adatmentésre szolgál csak visszaállításra. (Nem készül igazi másolat.)
# Mi a hitelesítés célja?
#: Ellenőrizni, hogy tényleg az a felhasználó használja-e a rendszert, akiről ezt gondoljuk? (Pl. jelszó beíratása...)
# Mi az authorizáció célja?
#: Ellenőrizni, hogy a felhasználónak, aki épp a rendszeren dolgozik, van-e joga ahhoz, amit végre szeretne hajtani.
# Milyen alkalmazásbeli protokollal képzünk domain névből IP címet?
#: DNS.
# Mi a műszaki különbség röviden a SAN és a NAS között?
#: A SAN blokk-szintű hozzáférést biztosít, a NAS file szintűt
# Mikor szerzi meg a hálózati kártya a MAC címét?
#: Gyártáskor
# Mi a legfőbb biztonsági hátránya az automatikus patch letöltésnek?
#: nem lehet tesztelni használat előtt
# Hibaok-analíz rendszerünkbe az utóbbi 5 percről az alábbi hibajel-vektor érkezett be: 1011010110. Ilyen típusú hibakódunk nincs, de a) 1011011111, b) 1111110110, c) 1010010110, d) 0000010110 van. Mi lesz a javasolt alarm és miért?
#: c), mert legkisebb Hamming-távolság
# Minek a rövidítése az (A:ICMP, B:RARP)?
#: Internet Control Message Protocol, Reverse Address Resolution Protocol
# Mi a honeypot működési elve?
#: védtelen eszköznek mutatja magát, megtámadják a vírusok és rosszindulatú SW-ek, mi pedig megismerhetjük a viselkedését, patternjét, így védekezhetünk a valódi eszközökben
# Mit jelent a kollokáció az adatmentés során?
#: Az egy klienshez vagy klienscsoporthoz tartozó adatokat egy szalagra vagy szalagcsoportra másolja.
# Írjon példát a nyomtatók számára nyersen (raw) értelmezhető adatformátumra.
#: PostScript, PCL
# Mit nevezünk rendszerkép (image) alapján történő telepítésnek?
#: egy minta alapján telepítjük a többi gépet
# Soroljon fel három olyan adatot, amely logikai hálózati térképet tartalmaz.
#: hálózatszámok, nevek, sebességek, használt protokollok, adminisztratív domének
# Mire szolgál a RARP?
#: MAC címhez IP-t társít
# Jellemezze 1 mondattal a Raid3/Raid5 technikát.
#: RAID 3: +1 paritás diszk, XOR művelet, kis sávok egész stripe művelet, nagy fájlokhoz
#: RAID 5: változó sávméret, diszkek közvetlenül elérhetőek, paritás egyenletesen szétosztva
# Melyik RAID technika véd a logikai hibák ellen?
#: Egyik sem
# Adjon jellemző példát, (a) nagy jitteres (b) kis jitteres csomagbeérkezési időközű hálózati forgalmat generáló alkalmazástípusra.
#: (a) torrent (FTP), (b) MMO game kliens (stream) (fixme)
# Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5
#: 248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)
# A 152.130.246.0 /28 formában megadott alhálózatban melyik az a cím, amely azokat a gépeket azonosítja, amelyek nem ismerik a saját IP címüket.
#: 152.130.246.0 (multicast cím)
# Nevezzen meg 3 olyan adatot, amit egy szerver fix IP-címes beállításakor elsődlegesen az operátor ad meg.
#: IP, netmask, gateway
# NAT használata esetén mikor van szükség a portok módosítására is?
#: Ha több belső IP-t használunk, mint a public IP címeink
# Hány perc kiesést engedélyez, egy négy/öt-kilences rendelkezésre állású rendszer egy évben?
#: négy: 365*24*0,0001 = 0,876 óra = 52,56 perc
#: öt: 365*24*0,00001 = 0,0876 óra = 5,256 perc
# Melyik TMN szint, melyik funkciója a felelős a memóriafoglaltság statisztikájának jelzéséért?
#: Element Management, Performance Management
# Mi azonosít, egy 5-tuple tranzakciós kódot.
#: Forrás IP, cél IP, forrás port, cél port, protokoll
# Mire kapunk választ Linuxban az echo $PATH parancs kiadása után?
#: Az útvonal nélkül végrehajtható parancsok elérési útvonalait
# Mi változik a chown boss generalfiles parancs hatására Linuxban?
#: A 'boss' nevű felhasználó lesz a tulajdonosa a 'generalfiles' fájlnak.
# Minek a rövidítése a DHCP?
#: Dynamic Host Configuration Protocol
# Minek a rövidítése a SATA?
#: Serial Advanced Technology Attachment
# Minek a rövidítése a PCL?
#: Printer Command Language
# Soroljon fel két blokk elérési tárolási rendszert
#: SAN, DAS
# Progresszív mentési stratégia lényege.
#: Teljes mentés csak egyszer, utána csak inkrementális mentés, de mellette az adott napi fájlstruktúrát is mentjük.
# Mi jellemzi az n+2 RAID technológiát?
#: RAID6, kettős paritás (oszlop és sor paritás), kettős hiba ellen véd
# TNM melyik két szintjéhez tartozik az ügyfél számlázása?
#: Service Management, Accounting Management
# Mi a különbség a linux more és less parancsok között?
#: 'less is more': A less a more alkalmazás egy fejlesztett változata. Lehetőséget ad a lapok közötti mozgásban, míg a more csak egy irányban tudott mozogni
# Mit nevezünk "üzenettovábbításnak"?
#: Szerverek közötti üzenetküldést
# Mi a jó jelszó ismérve?
#: Vannak kis/nagybetűk számok benne, és olyan hosszúak, hogy éppen hogy megjegyezhetőek legyenek.
# MIME fejléc felépítése
#: mime-version, content-type, content-transfer-encoding
# Hány IP cím tartozik a 152.66.254.0 /27 hálózathoz? Hány gép tartozhat ide? Mi a hálózat broadcast címe?
#: - 32-27 = 5 -> 2^5 = 32 IP cím, de ebből egy broadcast és egy a hálózatazonosító, tehát 30 gép.
#: - Broadcast cím: 0b11111 = 31 -> 152.66.254.31 (0+31 = 31)

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-05-29T10:39:21Z

Kviktor: /* Fun */

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-04-24T16:22:11Z

Kviktor: /* Fun */

Fájl:Iru roviditesek 2012tavasz.xlsx

2013-04-24T16:20:56Z

Kviktor:

Fájl:Iru fun nevterek.PNG

2013-04-24T16:19:26Z

Kviktor:

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-04-24T16:18:11Z

Kviktor: /* Segédanyagok */

Fájl:Iru zhutan.PDF

2013-04-24T16:16:31Z

Kviktor:

Fájl:Iru diasor 2.doc

2013-04-24T16:16:19Z

Kviktor:

Fájl:Iru diasor 1.doc

2013-04-24T16:13:52Z

Kviktor:

Szerkesztő:Kviktor

2013-04-21T15:25:39Z

Kviktor:

::::::::::::::::::::::::::::::::<math>\sqrt{ohai}</math>

----

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

----

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' '''''

''''' :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 '''''

----

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

''''':3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 '''''

--[[Szerkesztő:Kviktor|kviktor]] ([[Szerkesztővita:Kviktor|vita]]) 2013. április 21., 15:25 (UTC)

Szerkesztő:Kviktor

2013-04-21T15:16:49Z

Kviktor:

Szerkesztő:Kviktor

2013-04-21T15:08:27Z

Kviktor:

::::::::::::::::::::::::::::::::<math>\sqrt{ohai}</math>

----

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

----

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' '''''

''''' :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 '''''

----

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

Szerkesztő:Kviktor

2013-04-21T15:00:10Z

Kviktor:

::::::::::::::::::::::::::::::::<math>\sqrt{ohai}</math>

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

------------------

''''':3 :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 ''''' ''''' :3 :3 :3 :3 :3 :3 '''''

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-04-20T14:11:42Z

Kviktor: /* ZH-ban előforduló feladatok */

Szerkesztő:Kviktor

2013-04-20T14:01:59Z

Kviktor: Új oldal, tartalma: „hai”

hai

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-04-20T13:54:41Z

Kviktor:

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2013-04-20T13:40:39Z

Kviktor: /* ZH-ban előforduló feladatok */

{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}

==Leírás==

Tárgy honlapja: http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&subpage=VITMA314

==Laborok==

A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.

==Segédanyagok==

* {{InLineFileLink|Infoalap|IRU|iru_1_diasor.doc|iru_1_diasor.doc}}: Ez az első diasor alapján készült.
* {{InLineFileLink|Infoalap|IRU|Iru_2_diasor.doc|Iru_2_diasor.doc}}: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!
* {{InLineFileLink|Infoalap|IRU|iruzhutan.PDF|Iruzhutan.pdf}}: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]

==ZH==
=== ZH-ban előforduló feladatok ===
'''2013-as ZH-ban:'''
* 20 kiskérdés - 20 pont
* egy XOR-os kérdés (lemezhelyreállítás...) - 2 pont
* öt IP-címekkel kapcsolatos kérdés (hálózat mérete, netmask, broadcast cím, stb...) - 5 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

15 pont, azaz 50% kellett.

'''2013-as pótZH-ban:'''
* 20 kiskérdés - 20 pont
* Adatmentéses feladat, vasárnap teljes mentés (15TB), hét közben inkrementális és a változás mértéke kb. 10%/nap. - 5 pont
: - Mennyi adatot mentettük összesen a 4. hét végére?
: - Mekkora lesz a szükséges mentési időablak az egyes napokon, ha egy mentőeszköz effektív írási teljesítménye 300 GB/h?
: - Hány mentőeszköz szükséges, hogy a mentési ablak 8 óránál ne legyen több?
* DNS cache fogalma - 2 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

Aki emlékszik a kiskérdésekre, az ideírhatná őket, lehetőleg helyes válasszal.

'''Régebben:'''
* teszt (A,B,C,D) feladatok
* számolós feladatok
* egy mondatos válaszos kérdések

=== ZH-k ===
* '''[[iruzh20110329|IRÜ ZH 2011.03.29.]]'''
* '''[[iruzh20100427|IRÜ ZH 2010.04.27.]]'''
* '''[[iruzh20100413|IRÜ ZH 2010.04.13.]]'''
* '''[[iruzh20090414|IRÜ ZH 2009.04.14.]]'''

==Vizsga==

* '''[[iruvizsga20100531|IRÜ vizsga 2010.05.31.]]'''
* '''[[iruvizsga20100607|IRÜ vizsga 2010.06.07.]]'''
* '''[[iruvizsga20110519|IRÜ vizsga 2011.05.19.]]'''
* '''[[iruvizsga20110526|IRÜ vizsga 2011.05.26.]]'''
* '''[[iruvizsga20120112|IRÜ vizsga 2012.01.12.]]'''
* '''[[iruvizsga20120524|IRÜ vizsga 2012.05.24.]]'''
* '''[[iruvizsga20120607|IRÜ vizsga 2012.06.07.]]'''

Info2005 listáról összeszedett infók:

===2008. 05. 14.===

<pre>
"konnyu volt, 20 pontnyi zh jellegu
+ snmp
+ halozati nyomtatas
+ namespacek
+ kifejtos

de ezutan nehezebb lesz, mert rajottek, h tul konnyu volt eddig minden. legalabbis van ra esely

ja a kifejtosok summa 30 pont."
</pre>

===2008. 05. 22.===

<pre>
"1-10 kérdés:
teszt, a,b,c,d válaszok, egy jó van. Alapdolgokra megy rá, van ami kilogikázható.
jó válasz: 1pont (10 összesen)

11-20 kérdés: mondatkiegészítés. pl. sorolja fel.., vagy egy definíció fele, stb.
jó válasz: 1pont (10 összesen)

21-23 kérdés: egy-két mondatos kifejtős.
jó válasz: 2-4-2 pont (10 összesen)

24-25 kérdés: kifejtős, 1 oldal/ kérdés pl. Hálózati nyomtatás vagy SNMP protokoll
jó válasz: 10 pont (20 összesen)

Ez ugye 50 pont. 25-től kettes, 42,5 től 5-ös. Egy-két pontért ÉRDEMES reklamálni...:)
Összesen 60 perc van rá, tempózni kell. Az anyag a slideok egyértelműen. Szerintem mindenhonnan egy kicsi, tehát érdemes végignézni."
</pre>

===2008. 05. 27.===

<pre>
Az elővizsgát nem tudom, de a máj. 27 vizsga kifejtős kérdései:
Karbantartás egy kritikus szerveren
- lépések
- magyarázat
// ide sokat kell írni, nekem levontak ponot mert az iteratív jelleget csak két helyen vettem bele
ITIL service desk
// ez világos?, ábra is kell
SNMP
// itt a funkcionális elemeket meg az üzeneteket kellett leírni, persze a protokollt magát is bemutatni
</pre>

===2008. 06. 03.===

<pre>
A mai vizsga nagykérdései:

1. TMN FCAPS szintek, szolgáltások
2. Logikai hozzáférés kezelés v vmi hasonló (alapelvek, AAA, hozzáférés-kezelés)
3. Blokk-alapú adattároló eszközök összehasonlítása
</pre>

===Rendelkezésre állások===

{| border="1"
| Nagyságrend || A || Max. kiesési idő 1 év alatt
|-
| 1 9-es || 90 % || 36,5 nap (1 hónap)
|-
| 2 9-es || 99 % || 3,5 nap
|-
| 3 9-es || 99,9 % ||9 óra
|-
| 4 9-es || 99,99 % || 1 óra
|-
| 5 9-es || 99,999 % || 5 perc
|-
| 6 9-es || 99,9999 % || 32 mp
|-
| 7 9-es || 99,99999% || 3 mp
|}

==Fun==

Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:
 /pub/Infoalap/IRU/nevterek.PNG

-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. 
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.

* {{InLineFileLink|Infoalap|IRU|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx}}: Fenntartásokkal kezelendő, hibákért felelősséget nem vállalok.

[[Category:Infoalap]]

Digitális technika I.

2013-02-04T12:15:25Z

Kviktor: /* Segédanyagok */

{{Tantargy
|nev=Digitális technika 1
|targykod=VIMIA102
|szak=info
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=5 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=2 db
|levlista=digit1ATsch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA102/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia102/}}

=Jegyzet=

* Egy jó könyv a tárgyhoz:
Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése (Műegyetemi Kiadó)
* [http://home.mit.bme.hu/~benes/oktatas/dig-jegyz_052/ Jegyzet]

=KisZh=

A kiadott kisZh kérdésekre itt vannak a válaszok: [[Digit1Beugró]]

=ZH1=
* 2010
** [[Media:Digit1_ZH1_2010osz.pdf|2010 ősz]] [[Media:Digit1_ZH1_2010osz_megoldas.pdf‎‎|megoldással]]
** [[Media:Digit1_PZH1_2010.pdf| 2010 pót]] megoldás nélkül
* 2009
** [[Media:Digit1_ZH1_2009_megoldas.pdf‎|2009 ősz]] megoldással
*2005
** [[Media:Digit1_ZH1_2005_megoldas.pdf|2005]] megoldással‎
*2004
** [[Media:Digit1_Zh1_2004.pdf|2004]] [[Media:Digit1_Zh1_2004megold.pdf‎‎|megoldással]]

=ZH2=

*2012
** [[Media:Idigit1 ZH2 2012osz.pdf|2012. ősz]] megoldás nélkül

*2008
** [[Media:Digit1_ZH2_2008osz.pdf‎|2008. ősz]] megoldás nélkül

=Házi feladat=

A házi feladatokban a kapcsolási rajzokat a [[Digit1DigitalWorks|Digital Works]] programmal kell elkészíteni. A program 2.04-es verzója letölthető [http://home.mit.bme.hu/~selenyi/DIGIT1/DigWorks_V204/ innen]. Létzik belőle egy [http://electronics-lab.com/downloads/schematic/002/index.html 3.04-es] verzió is, de azt a tanszék nem támogatja. Hivatalosan használható egyéb szimulációs program is, de akkor esetleges bemutatásnál nekünk kell gépet biztosítani.

* Egyéb programok
** [http://ksimus.berlios.de/ KSimus]: jó kis logikai áramkör szimulációs program (Linux-ra)
** [http://www.tkgate.org/ TKgate]: másik jó kis logikai áramkör szimulációs program (Linux-ra)

* Első házi
** [[Media:DIGIT1_HF1_2011.pdf‎ |2011 ősz]]: Hibátlan első házi másolata (2011 ősz)

=Segédanyagok=

A hivatalos tárgyhonlapon a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia102/jegyzet jegyzet] aloldalon egészen használható pdf-ek vannak.

Létezik egy tök jó gif a Huffman kódoláshoz:

[[File:Digit1_Huffman.gif‎]]

[[Média:VeriWell_leir.pdf|VeriWell leírás‎]], kereszten nincs DigitalWorks, helyette ez van.

=Kedvcsináló=
A többi első féléves tárgyhoz hasonlóan ez is egy bevezető jellegű tárgy. Logikai kapuk és egyéb nyalánkságok. Selényi kimondottan jó előadásokat tart, érdemes bejárni. az anyag összességében nem veszélyes, és a számonkérések se szivatósak, szóval összességében jó kis tárgy.

A félév során két házit kell leadni, 2 nagyZh-t írni és minden gyakon egy kisZh-t. A házik kis idő ráfordítással max pontosra megírhatóak, így nagyot lendíthetnek az év végi jegyen, érdemes rászánni az időt.

[[Category:Infoalap]]

Fájl:VeriWell leir.pdf

2013-02-04T12:12:01Z

Kviktor: VeriWell leírás Digit kereszthez!

VeriWell leírás Digit kereszthez!

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

2013-01-15T16:42:48Z

Kviktor: /* Segédanyagok */

{{Tantargy
|nev=Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
|targykod=GT20A001
|szak=info/villany
|kredit=4
|felev=2/4
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=4 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/cgi-bin/hallgato/tantargyak.cgi#VI
}}

=Ismertető=

A kötelező gazdasági és humán ismeretek tárgyblokk része.

Heti 2 x 2 óra előadás.

A félév során négy témakört érintenek az előadások:
*Vállalkozásgazdaságtani alapok
*Vállalkozási és menedzsment alapok
*Minőségmenedzsment alapok
*Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok

Az egyes, egyenlő hosszúságú témakörök végén íratják a zárthelyiket.

=Követelmények=

A félév során 4 zárthelyit kell írni a tárgy 4 anyagából. Külön-külön nincs minimum követelmény a zárthelyikre, az összpont számít.
Munkaidő általában 20-25 perc.
Mindegyik zárthelyin 25 pontot lehet elérni.
Félév végén, az utolsó oktatási héten mindegyik zárthelyi pótolható, javítható.

Ponthatárok:
{| class="wikitable"
| 0 - 49,9 || 1
|-
| 50 - 55,9 || 2
|-
| 56 - 68,9 || 3
|-
| 69 - 80,9 || 4
|-
| 81 - 100 || 5
|}

=1. zárthelyi=
Vállalkozásgazdaságtani alapok

Felépítése:
*8-10 kiskérdés (15 pont)
*1-2 nagykérdés (10 pont)

Régebbi zárthelyik:
* [[MenVallGazdZH20090227|A 2009.02.27-ei ZH1 feladatai]]
* [[MenVallGazdZH20070327|A 2007.03.27-ei ZH1 feladatai]]

=2. zárthelyi=
Vállalkozási és menedzsment alapok

Felépítése:
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)
*2-3 kiskérdés (4-8 pont)
*1 nagykérdés (5 pont)

Régebbi zárthelyik:
* [[MenVallGazdZH20070511|A 2007.05.11-ei ZH2 feladatai]]

=3. zárthelyi=
Minőségmenedzsment alapok

Felépítése:
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)
*1 nagykérdés (5 pont)

=4. zárthelyi=
Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok

Felépítése:
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)
*5-6 igaz-hamis (5-6 pont)
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)
*1-2 számításos kérdés (8-10 pont)

=Segédanyagok=

A tárgyhoz tartozik egy könyv:
*[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János (szerk.): Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]]

Illetve minden témakörhöz a kiadott diák, illetve kérdések és válaszok. (Az éppen aktuálisak mindig fellelhetőek a tárgyhonlapon.)
*Vállalkozásgazdaságtani alapok
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|Előadás diák 1. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|Előadás diák 2. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|Előadás diák 3. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2012. tavasz)]]
**[[MenVallGazdZHKerdes|ZH kérdések kidolgozása]]
*Vállalkozási és menedzsment alapok
**[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadás diák (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_kikerdezo_masodikanyag.zip|Kikérdező program]]
**[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]
*Minőségmenedzsment alapok
**[[Média:Vallgazd_dia_harmadikanyag_2012tavasz.pdf|Előadás diák (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_harmadikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_kikerdezo_harmadikanyag.zip|Kikérdező program]]
**[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]
*Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok
**[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|Előadás diák 1. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|Előadás diák 2. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_negyedikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2012. tavasz)]]
**[[Média:Vallgazd_kikerdezo_negyedikanyag.zip|Kikérdező program]]
**[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolások, levezetéssel]]
**[[Média:Vallgazd_jegyzet_szamolasokkal.pdf|Dr. Kasza Jenő - Dr. Maczó Kálmán: Vállalkozás-gazdaságtan I.]] (további számolásokkal)

=Tippek=

Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia. A kérdések 90%-a ki van adva, válasszal együtt. Érdemes felkészülni, mert jól teljesíthető!
A kikérdezők használata sokat segít!
Néhány pont hiánya esetén érdemes elmenni a megtekintésre. Főleg a félév végén.
Néhány előadáson 2-3 pluszpont szerezhető.

=Vélemények=

Érdemes megjegyezni a tárgyal kapcsolatban, hogy a pót ill. pótpótZH feladatsorok megegyeznek az eredeti ZH feladatsorral (kivételt talán a ZH1 első része képez), így ha elsőre érzed, hogy nem sikerült, érdemes megjegyezni a feladattípusokat, majd utánnajárni. Mivel csak két csoport van, egy adott feladatnál 50-50 esély van rá, hogy ugyanazt fogod kapni mint előző alkalommal. ZH2-ben érdemes a számolós példáknál képleteket is írni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.

Puskázni legfeljebb a tapasztaltabbaknak illetve merészebbeknek ajánlott, mert jobban figyelik, mint mikro- és makroökonómián.

-- [[AnubisKerekbelso|AnubisKerekbelso]] - 2006.06.08.

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Menedzs 4.pdf

2013-01-15T16:38:02Z

Kviktor: