VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Fájl:Img9.png

2015-01-11T12:36:26Z

Kriván Bálint:

Fájl:Img8.png

2015-01-11T12:36:14Z

Kriván Bálint:

Fájl:Img7.png

2015-01-11T12:36:02Z

Kriván Bálint:

Fájl:Img6.png

2015-01-11T12:35:51Z

Kriván Bálint:

Fájl:Img5.png

2015-01-11T12:35:38Z

Kriván Bálint:

Fájl:Img4.png

2015-01-11T12:35:23Z

Kriván Bálint:

Fájl:Img3.png

2015-01-11T12:34:58Z

Kriván Bálint:

Fájl:Img2.png

2015-01-11T12:34:41Z

Kriván Bálint:

Fájl:Img1.png

2015-01-11T12:34:24Z

Kriván Bálint:

Médiafolyam technikák tételsor

2015-01-11T12:34:14Z

Kriván Bálint:

== A számítógép-hálózatokban használatos háromféle protokolltípus ismertetése. Hálózatszervezési módszerek és a megbízhatóság. Áramlás-szabályozás és torlódásvédelem. A TCP/IP protokollcsalád, az IP jellemzői. A kapcsolati és az egyesadás hálózati címek közötti megfeleltetés. A mobil IP alapjai. ==

Adatátviteli protokollok

* Adatok továbbítása

Jelzési protokollok

* Nem vesznek részt az adattovábbításban
* Szabályozási ismeretek továbbítása
* Irányításuk és az egyes protokolláris üzenetek céljának meghatározása a protokollon kívül történik
** akár más szoftverek
** akár felhasználó által

Útválasztási protokollok

* Nem vesznek részt az adattovábbításban
* Meghatározzák az adattovábbítás útvonalát
* Működésüket a bennük megvalósított útválasztási algoritmusok irányítják
* Az egyes protokolláris üzenetek célját ezek az algoritmusok jelölik ki

Összeköttetéses (látszólagos, X.25, ATM) és Összeköttetés-mentes (IP), ezen belül szállítási szolgálat is lehet kétfajta.

* Egy hálózati szolgáltatás megbízható, ha az adó alkalmazás számíthat arra, hogy az adott szolgáltatás az adatokat''' hiba nélkül''' és '''helyes sorrend'''ben kézbesíti
* Az Interneten a megbízhatóságot elsődlegesen a nyugtázással és az újraküldéssel érik el, amelyekkel az adott hálózati szolgáltatás alatti rétegekben fellépő veszteségeket pótolják, így végül is adatvesztés nem történik
* A megbízható szolgálat két fajtája:
** Üzenetsorozat: az üzenethatárok megmaradnak
** Bájtfolyam: az üzenethatárok elvesznek

* '''Áramlás-szabályozás''': célja a vevő megvédése a túlterheléstől, vagyis attól, hogy az adó (más néven forrás) több adatot küld, mint amennyit a vevő fel tud dolgozni
** De lehetőség szerint a legnagyobb átbocsátást (throughput) érjék el
** Ennek során az adó lefojtott, amíg a vevő nem engedélyezi az adás folytatását
** Elsősorban a kapcsolati és a szállítási rétegben szükséges, mivel ezekben az esetekben az adó és a vevő közvetlenül állnak egymással szemben
* '''Torlódásvédelem''': a hálózatban a közbenső kapcsolatokat védi a túlterheléstől
** elsősorban a hálózati rétegben szükséges

IP

* csomagkapcsolt hálózati protokoll
* ez végzi a csomagok útvonal-kijelölését (útválasztását) a hálózatok között
* szabványos csomag formátumot és protokollt határoz meg
** Az utóbbi elnevezése az Internet Protokoll (IP)
** A hálózati réteg ezeket az IP csomagokat továbbítja
* a rétegben előforduló események és hibák jelzésére szolgál az Internet Vezérlőüzenet Protokoll (ICMP)
* nem-megbízható (ezért mindent a felette lévő szállítási rétegben kell megvalósítani lásd TCP)
** elveszhetnek
** többszöröződhetnek
** hibás sorrendben érkezhetnek meg
* meghatározza:
** az adatátvitel legkisebb egységét
** az adatátvitel pontos alakját
** az útválasztást és
** egyéb szabályokat, amelyek leírják, hogy a gazdagépek hogyan dolgozzák fel az IP csomagokat, továbbá
** mikor kell hibajelzéseket létrehozni, illetve
** mikor kell a csomagokat eldobni

[[Fájl:img1.png]]

Címfeloldási Protokoll (ARP)

* Ethernet hálózaton átvitelhez Ethernet keretbe kell csomagolni az IP-t, kell a MAC cím IP alapján
* Broadcast (FF:FF:FF:FF:FF:FF), hogy kié ez az IP, akié az válaszol, hogy ez a MAC-em és mehet a csomag, ha nincs válasz → külvilág felé kell küldeni.

Fordított Címfeloldási Protokoll (RARP)

* Nem ismeri a saját IP-jét
* hátrány hogy kell RARP kiszolgáló
* útválasztók nem továbbítják

Üzembeállító Protokoll (BOOTP)

* UDP üzeneteket küld, RARP helyett
* útválasztók továbbítják!!!

Dinamikus Gazdagép-beállítási Protokoll (DHCP)

* DHCP request (broadcast)
* DHCP response (IP, alhálózati maszk, alapértelmezett útválasztó, DNS kiszolgáló + időtartam)

Mobil IP:

honi ügynök, idegen ügynök

[[Fájl:img2.png]]

Alagutazás, betokozott IP.

== Az egyesadás útválasztás, különös tekintettel a kapcsolatállapotú és a távolságvektoros egyesadás útválasztási algoritmusokra, a bennük alkalmazott matematikai eljárásokra és az algoritmusokat megvalósító protokollokra. ==

* Tervezési célok
** Optimalitás
** Egyszerűség és kis alapköltség
** Erősség és állandóság
** Gyors célbaérés
** Hajlékonyság
* Osztályozás
** Statikus vagy dinamikus
** Egyetlen utas vagy többesutas
** Lapos vagy rangsorolt
** Gazdagép-értelmes vagy útválasztó-értelmes
** Tartománybeli vagy tartományközi
** Távolságvektoros vagy kapcsolatállapotú
* Működési ismérvek
** teljesítmény, döntés ideje, helye, ismeret időszerűsítés stb.

* Nem táblázat alapú (nem-determinisztikus/statikus)
** Véletlenszerű
** Elárasztás
** Forró krumpli
* Táblázat alapú
** központi hozzáigazodó útválasztás
*** a hálózat közös útválasztás-irányító központjának (RCC) küldik
*** válaszként jönnek a táblák
** elszigetelt hozzáigazodó útválasztás
*** Módosított forró krumpli algoritmus (sor hossz +++ mérték)
*** Fordított tanulás módszere (mindenki csomagot indít és növeli a számlálót, ebből a távolságok meghatározhatóak, időként elfelejteni és újra!)
** delta irányítás
*** Itt a központi információkat csak akkor használják fel, ha azok a helyi ismeretekre nem alapozhatók
*** Ezt a továbbiakban nem részletezzük
** elosztott hozzáigazodó útválasztás
*** Távolság vektoros (RIP (ugrásszám, max 15), IGRP (sebesség, csomagméret, megbízhatóság), EIGRP)
**** Bellman-Ford, a lényeg, hogy lépésenként növeli a hopszámot.
**** Probléma a végtelenig számolás (rossz hírek lassan terjednek) → megoldás lehet a hasított látókör (ahonnan érkezett oda nem küldjük tovább ), de ez sem szuper
**** RIP, IGRP hátránya: időnként szórtadni kell, akkor is ha nem történt változás
**** EIGRP előnye, nem kell szórtadni, mert a változásokat gyorsan elküldi
*** Kapcsolatállapot (OSPF)
**** Dijkstra, triviális
**** OSPF:
***** nyílt!
***** Lehetőség van AS felosztása területekre: egyéni alakzatok

== A gazdagépek közötti közlés módjai. A csoportirányítás. Az IGMP egyes változatainak összehasonlítása; a forrás-szűrés. Az IP többesadás, a többesadás csoport elv. A többesadás MAC és IP címek használata. Hatókör-szabályozás. ==

Gazdagépek közötti közlés módja:

* egyesadás
* többesadás
* sokpontos többesadás
* egybeadás
* szórtadás
* bármiadás
* soknakadás
* részadás

* Csoportirányítás
** A csoporttagok útválasztó általi felvétele vagy törlése, valamint az útválasztó tagsági állapotról való ismereteinek a karbantartása
* Lappangás (ebben az értelemben)
** Csoporthoz való csatlakozás vagy csoport elhagyásának ideje

IGMP

* Jelzési protokoll
* Felelős útválasztó
** Ha egynél több többesadás útválasztó van az alhálózatban:
*** a többesadás üzenet forrásához legközelebbi útválasztót kiválasztják, hogy legyen a többesadás üzenetek továbbításáért felelős
*** Az összes többi útválasztó egyszerűen eldobja az attól a forrástól jövő többesadás üzeneteket
** Ha több, mint egy útválasztó van az alhálózaton egyenlő távolságra a forrástól
*** akkor a legkisebb IP számmal rendelkező útválasztót választják ki

IGMPv1:

* csatlakozás, vevő felprogramozása a csoport cím alapján az adott MAC-re
* útválasztó látja, elmenti.
* Időnként kérdez (broadcast 224.0.0.1), ha van válasz megtart, ha nincs megszűnt a csoport
* kilépés nincs!
* Csatlakozás gyors, kilépés lassú

IGMPv2:

* csoportra jellemző lekérdezés
* kilépés!

IGMPv3:

* forrásszűrés: adott címekre csak bizonyos forrástól, vagy mindenkitől kivéve adott forrásoktól

IP többesadás:

* Bármiforrású (ASM) – '''Csoport elv''' (Deering-i modell)
** csak egy csoportcímet kell ismerni, csoporttagságról nem kell tudni
** forrásnak nem kell tagnak lennie, bármelyik csoportnak küldhet
** egy csoportnak bármely forrása lehet
** névtelen forrás
** bárhány csoporthoz lehet csatlakozni/leiratkozni, puha állapotú kapcsolat
* Forrásjellemző (SSM) – Csatorna modell
** (S, G) páros: CSATORNA, a forrás MEGHATÁROZOTT
* Forrásszűrt (SFM) – Csoport elv és csatorna modell
** vevő választhat:
*** minden G csoport
*** csak egy adott forrás kör
*** mindegyik, kivéve a források egy halmazat

* MAC címek közül a 01:00:5E:00:00:00-tól az 01:00:5E:7F:FF:FF
* IP címek: 224/4
* megfeleltetés: IP cím utolsó 23 byteja megy be a MAC „szabad” 23 byte-jába.

Hatókör:

* távolság alapú: TTL (0 ugyana., 1 alháló, <32 helység, <64 térség, <128 földrész, 128..255 világméretű)
* igazgatási hatókör (239/8, hatókörön kívül újra felhasználható)

== A többesadás vihar (multicast storm) fogalma. A kezdetleges többesadás útválasztási módszerek, a forrás alapú fa (SBT) és a megosztott fa tulajdonságainak összehasonlítása a forgalom megosztás, a fa felépítés és az útválasztási alapköltség (útválasztási bejegyzések száma és számítási igény) szempontjából. ==

Többesadás vihar: a forrásokkal ellenkező irányban KELL továbbadni, különben: továbbítási hurok

* Útválasztási információk útválasztók közti megosztását végzik
* Elvárások a többesadás útválasztási algoritmusokkal szemben:
** Hatékonyság
*** a csoport beállítása és a karbantartása csak kevés szabályozási üzenetet igényeljen
*** a többesadás csomagoknak a lehető legjobb utat kell követniük a forrástól a címzettekig
** Méretezhetőség
*** a szabályozási üzenetek és az útválasztóbeli állapotok száma a csoportbeli vevők számával és a hálózat méretével csak nagyjából egyenes arányban növekedjen
** Fokozatos telepíthetőség
*** a többesadás algoritmusok bevezethetők legyenek az Interneten anélkül, hogy egyidejű változtatás kellene az összes útválasztónál

Kezdetleges módszerek nem veszik figyelembe:

* sem azt, hogy a többesadás forgalom '''különböző''' többesadás '''csoportokra''' vonatkozik
* sem azt, hogy a csoporttagok közül '''melyik adó és melyik vevő'''
* elárasztás és feszítőfa
** elárasztás: ha még nem látta a csomagot, akkor eláraszt, de arra nem ahonnan jött!
*** Nagyszámú többszörözött csomag!
*** Memória igény a látott csomagokhoz!
*** Hálózati sávszélességet pazarol
** feszítőfa: hurokmentes fa
*** a fa élein továbbít, kivéve ahonnan jött
*** elég csak azt karban tartani, hogy az adott kapcsolataik része-e a feszítőfának vagy sem

Forrás-alapú fa:

* Minden egyes forrás megteremti a saját szórási fáját
* Nagyobb végponttól-végpontig teljesítmény!
* Terhelés megosztása!
* Nagy táblázatok (forrás és csoporthoz 1-1)
* O(Ns X Ng) tár, de a legjobb útvonalak

Megosztott fa:

* Az összes forrás ugyanazon a fán keresztül osztja szét a csomagokat → Forgalmat összpontosít
* jó, ha külön-külön adnak
* rossz, ha mindenki egyszerre!
* O(Ng) tár, de többlet késleltetés!

Egymást kölcsönösen kiegészítik, hol ez, hol az a jobb.

== Az előrefelé legrövidebb utas és a fordított utas továbbítás összehasonlítása. A fordított utas továbbítás (RPF) algoritmus-családba tartozó és a központ alapú fák (CBT) algoritmusok. ==

Előrefelé legrövidebb utas fa:

* A kapcsolatállapotú egyesadás algoritmusok esetén minden útválasztó ismeri az egész hálózati alakzatot
** Így ki tudják számítani a forrástól a vevőkig tartó legrövidebb utas fát (SPT)
* Mivel az egyes útválasztók közötti összeköttetés lefelé és felfelé irányban különbözhet, ezért a forrástól a vevőkig tartó SPT egy ''előrefelé legrövidebb útvonal''
* Dijskra

'''Szimmetrikus esetben''' ez az útvonal '''megegyezik''' a későbbiekben ismertetésre kerülő fordított legrövidebb útvonallal, '''egyébként''' az '''előrefelé legrövidebb útvonal '''nyújtja a '''legjobb''' szórási fát, azaz a legjobb SPT-t egy adott forrástól.

Fordított utas továbbítás (RPF):

* Ezek '''akkor és csak akkor továbbítanak''' egy csomagot a kimeneti határfelületeiken, ha az a csomag '''forrásához vezető legrövidebb útvonal'''hoz tartozó határfelületen érkezett
* A „fordított utas” elnevezés onnan ered, hogy miután a többesadás fa felépült, az útválasztóknak a többesadás forráshoz vezető '''visszairányú utat kell figyelni'''ük
** Hiszen ha egy adatcsomag nem azon az határfelületen keresztül érkezik, mint amit az útválasztó a forrás irányában használ, akkor az adatcsomagot az útválasztó eldobja

* Hálózatméretű feszítőfa helyett egy-egy szórási fát állítanak elő
** minden forráshoz (küldő vagy adó) és
** minden többesadás csoporthoz
* Az útválasztóknak '''nem kell ismernie''' az egész szórási fát
* A csomagokat a forrástól függően különböző fákon továbbítják
** Ezért a '''forgalom eloszlik '''a többszörös fákon
** Így a hálózatot viszonylag jól kihasználja
* Hátrányuk:
** a '''fa elkészítésének első lépését jelentő elárasztás''' során nem veszik számításba a többesadás csoporttagságot
** Így az első csomagot feleslegesen továbbítják olyan alhálók felé is, amelyeken nincsenek tagjai a célcsoportnak

RPF Algoritmusok:

* Fordított utas továbbítás/elárasztás/szórás (RPF)
** szórtadás a cél alhálók meghatározására
** ha a legrövidebb úton (szülő kapcsolat) jött, akkor továbbítják az összes többin
*** a csomagokat így nem csak a legrövidebb úton továbbítják
*** többszörös csomagok jönnek létre
**** sorszámozás → de ekkor meg kell jegyezni!
* (Finomított/kiterjesztett) fordított utas szórás (RPB)
** többszörözés ellen → tiszta adatszórás
** minden forráshoz egy forrásfa → ha egy útválasztó a forrás és a szomszéd között nem a legrövidebben van, akkor nem továbbítja.
** Könnyű megvalósítani
** gyors, mivel a legrövidebb utat használja!
* Csonkolt fordított utas szórás (TRPB)
** a lényeg, hogy IGMP-vel tudja, hogy az alhálóján van-e csoporttag
** levél útválasztó: nincs leagázó útválasztó, alhálója: levél-alháló
** ha nincs csoporttag → csonkolás
** alhálók felé megszünteti a felesleges forgalmat, de a fa ágainál nem veszi figyelembe
* Fordított utas többesadás (RPM) (RPB metszéssel)
** először eláraszt: mindenki megkapja
** ha nincs alatta senki → metszés, és ez megy felfelé, ha mindenki lemetsződött
** ezt hívják: '''szórtad-és-metsz'''
** időnként újra kell szórtadni, hiszen dinamikusan változhat az alakzat és a csoporttagság → puha állapot
** így ismételt metszések → metszés-löketek
** hátrány: időközönként elárasztás, és sok állapot (minden csoportra és forrásra)

Megosztott fák:

* Minden forráshoz azonos fa egy csoportban → lassabbak lehetnek mint az SBT (forrás alapú fa)
* MST (minimális feszítő fa), Prim vagy Kruskal
** a fa együttes éleit minimalizálja, nem a forrástól nézve
* Steiner-fa (úgy minimális, hogy + steiner pontokat is bele lehet venni):
** NP-teljes
** nagyon ingatag, belépés-kilépés

Központ alapú fák (CBT):

* Minden forráshoz azonos fa egy csoportban: egyetlen, kétirányú, megosztott!
* Kis számú állandó tag: KÖZPONT/MAG
* többi útválasztó csatlakozás üzenettel csatlakozhat
* a résztvevők, de mag-útválasztókhoz közvetlenül nem csatlakozóak között egyesadás!
* Mag-útválasztók a kapott üziket az összesen továbbítják, kivéve ahol jött.
* Előnyök:
** kevesebb infó (1 fa / csoport)
** nem kell elárasztani → megőrzi a sávszélt
** többesadónak nem kell a csoport tagjának lenni → egyesadhat egy mag irányába
* Hátrány:
** nem függ a fa az adótól:
*** forgalom egyetlen fára összpontosul
*** nem a legjobb utak → késleltetés++

== A többesadás útválasztási protokollok szerepe és a hatékonyságukat jellemző szempontok. A többesadás útválasztási alapmodellek. A PIM-SM építményének összetevői és algoritmusának részletes ismertetése. A PIM-SM összehasonlítása más többesadás útválasztási protokollokkal. ==

Hatékonyság:

* alkalmazás szempontjából fontos:
** végponttól-végpontig történő kézbesítés ideje (késleltetés)
** beállítási idő
* hálózati szolgáltatónak fontos:
** forgalom összpontosítás
** többszörös csomagok létrejötte
** útválasztási állapotok száma
** szabályozási alapköltség

Alapmodellek

* Sűrű módú
** előfeltevések:
*** a csoporttagok a hálózatban sűrűn helyezkednek el (alhálók nagy része tartalmaz csoporttagot)
*** sávszélesség bőséges
** amikor célszerű:
*** kevés adó, sok vevő
*** nagy sebesség, kis késleltetés
** megoldás:
*** jellemző a '''forrás fák''' használata
*** összeállítás '''adatvezérelt''', akkor jön létre, amikor először kell (elárasztás)
*** O(Ns X Ng) tehát kevéssé méretezhető
** alkalmazás: műsorszórás, társasági/pénzügyi adatszórás

* Ritka módú
** előfelvetések:
*** a csoporttagok ritkán (alhálók nagy része NEM tartalmaz csoporttagot)
*** nagy sávszélesség nem feltétlen áll rendelkezésre (pl. betárcsázós internet)
*** NEM jelenti azt, hogy kevsen vannak, csak hogy nagy területen elszórt!
** Amikor célszerű:
*** nagy számú, kis adatsebességű forrás
*** nem igényelnek kis késleltetés
*** a legtöbb forrás fa átfedésben van alakzatilag egy megosztott fával
** megoldás:
*** válogató módszer → '''vevő-vezérelt''', csak akkor vonják be az útválasztót, ha van alhálójában érdekelt
*** központi fák – CBT változatait használják → O(Ng)
** alkalmazás: távegyüttműködési feladatok, asztali konferencia

Konkrét protokollok:

Sűrű módú protokollok:

* DVMRP (távolságvektoros RIP kiterjesztése többesadásra)
** RPM algoritmust használja a szórási fa létrehozásához
** először elárasztás (csoportra teintet nélkül) → utána kialakít forrásra jellemző fát minden forrásra/csoportra: Bellman-Ford, ugrásszám!
** Útválasztóknak csak részleges információ a hálózatról → nem ugyanaz az eredmény az egyes útválasztóknál
** elárasztással időnként kell újra elárasztani, hogy a fát frissítsék
** különleges üzenet: '''oltvány, '''visszaolt egy lemetszett ágat (ha gazdagép csatlakozik az alhálón)
** elhagyás: IGMP elhagyás, ekkor az útválasztó tagságot lekérdez, ha nincs több → metszés!
* MOSPF:
** OSPF kiegészítése, ezzel együtt használható (OSPF táblázatait használja)
** mértékekkel lehet játszani: alapból ugrásszám, de QoS: pl. műholdhoz nagy költség, kis forgalom kis költség
** időszakosan összegyűjtik a MOSPF útválasztók IGMP-vel a tagsági infókat
** ezeket a ''kapcsolatállapot'' adatokkal együtt elküldik az összes többi MOSPF-nek
** MINDENKI egységes képet lát a tagságról és a hálózatról → adott (S, G)-re mindenki ugyanazt a fát szerkeszti!
** Dijsktra-t használja, minden (S, G)-re, ezért a számítási igény csökkentése miatt, csak akkor, ha megjön az első üzenet (adatvezérelt)
** ha mindenki kilép → metszés
** csatlakozni kifejezett csatlakozás üzenettel lehet (ebben különbözik a sűrű módtól)
** adattal NEM ÁRASZT EL, de állapot ismerettel igen, így nem méretezhető jól
** hatékony fák, egyetlen útvonalválasztási tartományra tervezték

Ritka módú protokollok:

* PIM-SM:
** független az egyesadás útválasztástól, mert szabványos egyesadás útválasztási táblázatokat használ (MOSPF az OSPF, DVMRP pedig RIP)
** Építmény összetevői:
*** Találkozási pont (RP)
**** CBT-beli mag-hoz hasonló
**** statikus/auto (statikus a javasolt a rangsor miatt, autóhoz felderítési elárasztás)
**** minden csoport megosztott fája RP-ben gyökerezik (több csoportnak lehet különböző)
**** RP felderítés:
***** ki RP? Mely csoportoknál? → üzembeállító protokoll a felderítéshez:
****** ehhez egy üzembeállító útválasztó
****** feladat elsődlegesen: RP felfedezés, másodlagosan: kiváltó RP, ha az első leáll
*** Szórási fák
**** Találkozási pont fa (RPT), ami egy megosztott fa
**** Legrövidebb utas fa (SPT), ami egy forrásjellemző fa (SBT)
***** NEM KELL az ÖSSZES útválasztónak tárolni az állapotokat, mert nem elárasztással jön létre
***** ezért az SPT-t ritka körülmények között hatékonyabban készíti el, mint egy sűrű módú protokoll
**** mindkettőt használja, vevőket képviselő útválasztók választhatnak → HAJLÉKONY
*** Szabályozási üzenetek
**** hello üzenetek:
***** szomszédos PIM útválasztók megismerésére → DR választás
***** egyéb egyeztetés
***** amíg nem jön hello tőle, addig nem fogad el a szomszédtól követelés/csatlakozás/metszés üzenetet
*** Hitelesítés
**** ha hello IPSec AH-s, akkor utána az összes többinek is annak kell lennie
*** Többeselérésű átmenő LAN-ok
**** Kijelölt útválasztó (DR)
***** ehhez hello üzenetek (összes tevékeny határfelületen + 224.0.0.13 címen és hello időzítő)
**** több PIM-SM útválasztó is működhet, gondok:
***** két vagy több azonos (*, G) csatlakozás eltérő felvízi felé → mindkettő benne lesz RPT-ben
***** két vagy több azonos (S, G) csatlakozás eltérő felvízi felé → mindkettő benne lesz SBT-ben
***** egy (*, G) és egy (S, G) eltérő felvízi felé → RPT-n és SBT-n is elérhető a LAN S-ből.
**** Amikor ilyenek létrejönnek → követelés üzenettel követelés győztes → egyedüli továbbító:
***** az akinek van (S, G) állapota, vagy
***** nincs, vagy többnek van akkor annak akinek jobb a mértéke
****** RP-hez az RPT-n, vagy
****** S-hez az SBT-n
*** Többesadás Útválasztási Információs Alap (MRIB)
**** Fordított utas ismeret, csatlakozás/metszés üzenet számára
**** egyesadási útválasztási táblázatból + többesadási útválasztási protokollból adódik
**** elsődleges feladat: meghatározni a következő ugrást, ahova a csatlakozás/metszést küldeni kell
**** másodlagos: követelés állapot, hogy a győztest ki lehessen választani
*** Fa Információs Alap (TIB)
**** Többesadás szórási fa, az adatcsomagok számára
**** csatlakozás/metszés, követelés + IGMP üzenetekből áll össze az infó
**** állapotok: (*, *, RP), (*, G), (S, G), (S, G, rpt)

PIM-SM algoritmus: ASM-be tartozik

* 1. ütem RPT:
** adó bejegyzés
*** G címre adó a DR-hez küldi az adatokat
*** DR veszi, létrehoz (S, G) állapotot, (S, G) bejegyzés RP-nek egyesadással
*** egyesadás alagút DR és RP között
** vevő csatlakozás
*** (*, G) IGMP csatlakozás a DR-ének
*** DR veszi, létrehoz (*, G) állapotot, (*, G) csatlakozás RP-nek többesadás
*** ez hopról hopra megy, mindenhol bejegyez '''többesadás fa állapot'''
*** eléri vagy RP-t, vagy egy útválasztót aminek van (*,G) csatlakozási állapota → szórási fa RP-ben gyökerezve
** ha valaki kilép és megszűnik minden: (*, G) metszés üzenet, de ha nincs küldés akkor is előbb utóbb lejár (mert (*, G) csatlakozást időnként újra kell küldeni)
** ha van vevő, akkor RP az S felé '''csoportnak továbbítási állapot'''ba lép, a bejegyzés üzenetet kitokozza és '''többesad''' az RPT fán.
** További üzenetek lehetnek egyesadva és többesadva:
*** egyesadás: további többletköltség a kitokozás miatt, késleltetés növekedhet
*** többesadás: RP küld (S, G) csatlakozást S DR-jének és közben (S, G) többesadás fa állapotot hoz létre
* 2. ütem bejegyzés leállítás
** amíg RP csatlakozik S SPT-jéhez, addig betokozva is megkapja a csomagokat
** De S-ből az S-RP RPT ágon is megkapja többesadva → eldobja a tokozottakat és bejegyzés leállítást küld S DR-jének.
* SPT és RPT egyszerre, amikor jön az adat S-ből (S, G) fa állapotot követve és látnak (*, G) állapotot, ott áttérhetnek SPT-ről RPT-re, így nem kell elmenni RP-ig.
* 3. ütem SPT
** vevő kérheti a forrásjellemző SPT-re az átkapcsolást, ha úgy találja, hogy ez célszerűbb
** (S, G) csatlakozást kér a forrás DR-je felé
** amikor DR elkezdi venni SPT-n is, akkor RPT-ről lemetszést kér: (S, G, rpt) metszés
** ha már mindenki SPT-n vesz, akkor RP megszünteti (S, G) állapotot és metszés küld a forrás felé (lemetszi magát az SPT-ről)

Összehasonlítás:

* kifejezett csatlakozás → nem adatvezérelt
* emiatt jól méretezhető
* lehetséges problémák:
** RP meghibásodása → üzembeállító protokoll
** forgalom összegyűlik az RP körül → teljesítmény leromlása
** nem az SP-n halad a forgalom → SPT-re való váltás

== Többprotokollos BGP-4 (MBGP). A PIM-SM/MBGP/MSDP építmény. A GLOP címkiosztási eljárás. ==

* A BGP-alapú tartományközi útválasztás abból az igényből alakult ki, hogy az egyesadás útválasztás mintájára tegyék rangsorolttá a többesadás útválasztást
** Azaz szüntessék meg az alagutakat
* A BGP által megvalósított tartományközi egyencsere útválasztás kiterjesztése
* MBGP tulajdonságai:
** méretezhető tartományközi útválasztási protokoll
*** Tartományközi útcserélés
**** MBGP egyencserék sorozatán keresztül
**** egész háttérszerkezetet magába foglalja
** rangsorolt útválasztás nyújt
*** csak a saját tartományuk alakzatára + más tartományok eléréshez szükséges utakra van szükség
** rendszabási döntéseket tesz lehetővé
*** nem kell egybevágni lásd következő
*** de ha egybevág a két alakzat akkor is eltérő rendszabást tesz lehetővé!
** az egyesadás és a többesadás forgalomra különböző hálózati alakzatok használatát biztosítja
* működés:
** MBGP üzenetek nem hordoznak csoportcímet
** csak akkor használják, ha más tartománybeli forráshoz csatlakozik vevő vagy RP
** ekkor használják az MBGP ismereteket a tartományok közötti next hophoz.
* Korlát:
** megadja a next-hopot, de nem tudja megszerkeszteni a fát → ehhez PIM-SM

Tartományközi útválasztáshoz találkozási alapeljárások javasoltak:

* katalógus szolgáltatás: tartományban csoportonként egy RP, katalógusból
** tartományokon átivelő egyetlen fa: vagy megosztott vagy forrás (PIM-SM), de egyfajta az összes tartományban
** tartományközi megosztott RP-t oda tenni, ahol van tevékeny adó vagy vevő
* tartományközi MSDP egyencsere: az RP-k tartományközben MSDP-n hirdetik a tagságokat
* bármiadás fürtök: tartományonként több RP, MSDP-vel megosztják a tagságokat
* többszintű RP: minden tagsági ismeret befut a rangsorban a következő RP-hez.

MSDP szerepe:

* fontos, hogy tartományonkénti többesadás fa legyen
** nem kell egy nagy fát igazgatni
** másik féltől való függőség elkerülése
* tudni kell, hogy más tartományokban is van forrás → forrásismeret

MSDP:

* minden tartományban van képviselő egyed, ezek hirdetik más tartományokban lévő forrásokat
* olyan útválasztón fut ami RP is egyben
* külső és belső egyencsere: különböző tartományokban lévő és azonosban lévő MSDP egyenragúak
* TCP-t használ a megbízható viszony üzenetek (SA) kicseréléséhez
* ha csatlakozik új forrás, RP-vel lejátszák amit kell, és MSDP küld a vele közvetlenül összekötött MSDP egyenragúaknak SA-t (szónok), ezt időről időre elküldi (minden forrást belefoglalva)
* MSDP elárasztás:
** ha vesznek egy SA-t, akkor ellenőrzik, hogy helyes útvonalról kapták-e, ha igen továbbítják mindenkinek kivéve ahonnan jött.
** '''egyenrangú RPF-elárasztás'''
* MSDP SA üzenet vétele:
** ellenőrzi, hogy van-e vevő, ha igen, akkor (S, G) csatlakozást küld az SA-ban lévő forrás címére, hogy az SPT-jéhez csatlakozzon.
** És ha volt adat az üzenetben, akkor kitokozza és többesadja.
* Az előző kettő együtt az '''eláraszt-és-csatlakozik'''.

MSDP Működési gondok:

* csatlakozási lappangás
** SA üzenetek időközönként → jelentős idő eltelhet az új vevők csatlakozása és az SA üzenet között
** megoldás: SA üzenetek tárolása → többlet állapot és tár
* lökéses források (pl sdr)
** perceken keresztül rövid csomaglökések
** még nincs kapcsolat → eredeti üzenetet nem kapja meg
** kiépül a kapcsolat (időbe telik), várja az új csomagot a forrástól a vevő
** lejár az időzítő, megszűnteti a továbbítási állapotot
** új lökés, megint lekésik → sose éri el a vevőket az adó üzenete
** megoldás: SA üzenetek vigyék az első n. üzenetet.

Előnyök:

* IGMPv2 elegendő, mert ASM
* nincs keresztülívelő megosztott fák:
** minden PIM-SM tartomány saját RP, nincs harmadik-fél gond
** RP-k képesek a tartományközi forgalom továbbítására PIM-SM-mel
* ISP más tartománybeli forrásokat is megismerhet, MSDP egy központi helyet biztosít a szűréshez.

Hátrányok:

* MSDP továbbítási állapot karbantartása
* SA elárasztás

Méretezhetőség:

* MSDP alapköltség nagyra nőhet ha túl sikeres a többesadás
* források száma eléri a több ezret → túl sok SA
* nem méretezhető jól, hosszútávra elégtelen

GLOP:

* statikus címkiosztás: 233/8-as tartomány
* belekódolják az AS-t: első 8-as állandó, következő 2db 8-as az AS száma és az utolsó a kinyújtandó címtartomány, tehát egy AS-nek: 233.X.Y/24es tartománya van
* így 256 kiosztható cím van AS-enként
** megoldás: IPv6, D osztályú címtartomány további részei
* maga a GLOP nem határoz meg szabályt, hogy melyik címet hogy osszák el AS-en belül, megoldások:
** egyszerű igazgatási eljárás
** dinamikus protokoll
** sdr egy módosított, tartománybeli változatának használatával

== Többesadás szolgáltatási modellek, bármiforrású többesadás (ASM), forrászűrt többesadás (SFM), forrásjellemző többesadás (SSM). A Forrásjellemző Protokollfüggetlen Többesadás (PIM-SSM). A Kifejezett többesadás (Xcast) protokollcsalád. ==

A '''többesadás protokoll építmény''', azon protokollok halmaza, melyek:

* a gazdagépek többesadás viszonyhoz történő '''csatlakozását/elhagyásá'''t teszi lehetővé
* '''útvonalválasztók közötti''' közlés, hogy '''továbbítási fá'''kat telepítsenek + ezen történő adattovábbítás

A '''többesadás szolgáltatási modell, '''pedig a hálózat által a végfelhasználónak nyújtott többesadás szolgáltatásra utal.

Megvalósulás:

* '''API''': alkalmazások a gazdagép műveleti rendszerével állnak közlésben
* '''API támogatása''' a műveleti rendszerben
* '''gazdagép''' műveleti rendszere által használt '''protokoll(ok)''' a levél útválasztókkal történő közléshez ('''DR''')
* '''protokoll(ok)''' a tartományközi többesadás fák építésére és ezen történő adattovábbításra

Bármiforrású többesadás (ASM), jellemzők:

* Gondot jelenthet a '''jogosulatlan továbbküldő általi támadás'''
** rosszhiszemű adók kihasználhatják, hogy az útválasztó bármilyen forrásból továbbítják az üzenetet az adott címre
* a protokollhalmot összetett és nehéz igazgatni
** megosztott fákhoz RP alapú háttérszerkezet
** tartományközi források felderítéséhez használt MSDP
** jól ismert források esetében a megosztott fa (vagy az MSDP) használata lassítja a csatlakozást és a működést
* címek kiosztása teljesen szabad
** Megoldás: GLOP statikus váz
* tartományközi biztonság és méretezhetőség hiányzik
** MSDP érzékeny a szolgáltatás-megtagadásra (forrás hirdetményekből elárasztás)
** MSDP nem jó nagy számú források kezelésére
* egyetlen ponton fellépő meghibásodás
** RP meghibásodás → megoldás: többszörös magok, de ez többlet alapköltség és összetettség
** vevő először mindig RP-re csatlakozik oltvánnyal → alapjaiban gyengíti az építményt, az ilyen mértékű hagyatkozás a megosztott fára

Forrászűrt többesadás (SFM), ASM egy változata, jellemzők:

* 224/4 bármely címére küldhet az adó
* de a vevő kérhet szűrést: G csoport, vagy csak a források egy halmaza, vagy mindenkitől kivéve adott forrásoktól
* IGMPv3 biztosítja a szűrést IPv4 esetében és MLDv2 IPv6 esetében.
* Ott alkalmazható, ahol a hálózat csak az ASM-et nyújtja.

Forrásjellemző többesadás (SSM):

* hasonló az SFM-hez, eltér az ASM-től
* a csomag továbbítását a forrásszűréssel rendelkező csoportirányítást (IGMPv3 vagy MLDv2) használó gazdagépek által leírt forrásokhoz tartozó legrövidebb utas fákra (SPT) korlátozzák
* egyforrású többesadást támogatja
* előnyök:
** a szétosztási fa mindig egy S forrásnál gyökerezik → nem kell RP és MSDP
** így kevésbé összetett, mint az ASM
** mivel nincs RP, nem érzékeny ezek meghibásodására és a DoS támadásokra.
** Előnyös megoldás a hozzáférés-vezérlésre:
*** csak S küldhet az (S, G) csatornán, nincs kéretlen üzenet, így a hálózati erőforrások is védve vannak
** a források maguk felelősek, hogy a címek nem ütközzenek, két forrás használhatja ugyanazt a címet.
* Ott valósítható meg, ahol:
** a csomagtovábbítás leszűkítették egy adott forrásnál gyökerező legrövidebb útvonalra
** csatorna feliratkozások IGMPv3 vagy MLDv2-szerűen valósítják meg.
* Igények:
** forrásjellemző tagsági jelentések
*** a gazdagéptől-hálózatig protokollnak lehetővé kell tennie, hogy a gazdagép leírhassa a forrásokat, akiktől venne → IGMPv3/MLDv2 tagsági üzenetek szükségesek
*** DR-nek képesnek kell lenni ezeket a vevő-kezdeményezett üzeneteket és kezdeményeznie kell a forráshoz történő (S, G) csatlakozásokat
** megosztott fa továbbítás eltávolítása
*** az SSM által használt címtartományon NEM szabad megosztott fa-alapú továbbítást végezni.
*** SSM számára lefoglalt a 232/8, itt ő az egyedüli szolgáltatási modell.
* Csatorna-felfedezés:
** ASM-nél elég volt a csoportcímet ismerni
** SSM-nél tudni kell a forrás címét is, tehát a csatorna-felfedezés az alkalmazások felelősségévé válik

PIM-SM módosítása SSM-hez: PIM-SMM

* PIM-SM esetén az útválasztó nem dönthet, először mindig a megosztott fához kapcsolódik és utána válthat a forrásonkénti fára
* Módosítások:
** DR, amikor vesz egy (S, G) csatlakozást, akkor mindig (S, G)-t kell kezdeményezni, nem (*, G)-t.
** DR nem terjeszthetnek SSM címekre (*, G) csatlakozást.
** Nem kell MSDP, RP, a DR felelős, hogy (S, G) csatlakozást elvégezze a forráshoz.
** A forrás meghirdetések '''sávon kívüliek'''.

Xcast, kifejezett többesadás:

* nem használ többesadás címeket, csak egyesadási útválasztási táblázatokat használ, de egy üzenetben több címzett van
* útválasztó a fejrészt feldolgozza és annyi példányban küldi tovább amennyiben kell (folyamatosan csökkentve a méretet)
* legvégén már csak unicast üzenet lesz

Xcast+:

* a vevők IGMP-vel csatlakoznak
* útválasztók forrásjellemző csatlakozást küldenek az adónak
* Adó az Xcast+ fejrészbe az útbaeső Xcast+ útválasztók címeit teszi
* Így nagyobb méretű csoportokra méretezhető

Mxcast:

* a címzettek felsorolását részekre bontja → még nagyobb méretezhetőség

== A szállítási szintű címzés (port, socket, multiplexálás). A TCP és az UDP, valamint alkalmazásuk. ==

Port:

* Elvonatkoztatás, amelyet a szállítási protokollok használnak arra, hogy különbséget tegyenek egy adott gazdagépen belül az egyes címzettek között
* A TCP/IP protokoll kis egész számmal azonosítja a kaput
* A kapu egyenértékű az OSI modell szállítási rétegében szereplő szállítási kiválasztóval (TSEL)

Socket:

* Több kapu egy gazdagépen
* forrás és a cél csatlakozójának fel kell vennie egy kapcsolatot → ez azonosítja az összeköttetést
* listen() → '''tétlen''' állapot, ha beérkezik egy válasz, akkor visszatér
* elfogadja a kérést → lemásolja magát és '''tevékeny''' állapotba lép
* egy kapuhoz lehet több tevékeny csatlakozó is
* típusok:
** folyam (TCP)
** adatcsomag
** nyers: közvetlen elérést nyúj az IP-hez

Nyalábolás:

<center>[[Fájl:img3.png]]</center>

TCP:

* Összeköttetéses szállítási protokoll
* Megbízhatóság: pozitív nyugtázás
* Csúszóablakos áramlás-szabályozás
** protokoll-hozzáigazítás:
*** körbefordulási időhöz (RTT) vagy
*** elérhető átviteli sebességhez
* Tulajdonságok:
** kétirányú átvitel: sorszámozás
** nem válogató nyugta: a soron következő bájt sorszámát adja
** nincs negatív nyugta: csak sikeres vételt lehet nyugtázni
** nem értelmezi a bájtfolyamot

[[Fájl:img4.png]]

ahol p a csomagméret, c pedig egy állandó ~1.22.

Késleltetés hatása:

* növekszik → nagyobb adat ,,szállítás alatt’’

Önidőzítéses protokoll, az adó a sebességét a vevőtől jövő ACK-k alapján igazítja.

Minél nagyobb a késleltetés → annál érzéketlenebb a visszacsatoló hurok.

<center>[[Fájl:img5.png]]</center>

Szabályozás mezőben a flagek:

* URG: sürgösség jelzése:
* ACK: SYN az összekötetés kérés és elfogadás, ezeket mutatja ez.
* PSH: alkalmazásnak küldi, nem tárol ütközőtárban
* RST: törli az összeköttetést, visszautasításhoz is:
* SYN: összeköttetés kérés és elfogadás
* FIN: összeköttetés bontása, nincs több adat.

Nincs különbség, hogy torlódás miatti vesztés, vagy szelvény tönkremegy → ugyanúgy visszavesz a sebességből az adó.

UDP:

* Az UDP nyújtja a lehető legkisebb alapköltségű szállítási mechanizmust
* Összeköttetés-mentes
* Csak nyalábolást/nyalábbontást és hibaellenőrzést végez
* Nem megbízható
* Nem sorrendtartó

<center>[[Fájl:img6.png]]</center>

Az ellenőrző összeg: 16 bites szók összegének komplementere

Így az ellenőrzés ha minden összeg + CHKSUM = FFFFh, akkor jók vagyunk → nem túl biztos

Jellemzők:

* Kis fejrész alapköltség
* Nemszabályozott adási sebesség
* Nincs összeköttetés létesítés
* Nincs összeköttetés állapot
* Hibaszabályozás hiánya
* Torlódásvédelem hiánya

Alkalmazások:

[[Fájl:img7.png]]

== Az Internet Vezérlőüzenet Protokoll (ICMP). Hálózat-igazgatási és távoli hozzáférést nyújtó szolgáltatások. Elektronikus levelezés, hálózati hírek, hírcsoportok. Az Internetes szervezetek. Szabványosítás, rendelkezési jogosultságok.Médiaközlési alkalmazások rendszerezése. A médiafolyam létrehozása és átvitele: kiszolgáló alapú és kiszolgáló nélküli folyamkezelés. ==

ICMP:

* IP-ben
* értesülhetünk hálózati hibákról, azok típusairól, datagram típusú
* pl: echo request, reply, destination unreachable, traceroute
* Header: típus, kód, checksum és a hibát kiváltó IP fejléc + 8 byte

Hálózat-igazgatási alkalmazások

* Egyszerű Hálózat-irányítási Protokoll (SNMP)
* Ping
* Nyomkövetés (Traceroute)
* Hálózati Információ Szolgáltatás (NIS)
* Hálózati fájlmegosztás (NFS, AFP)
* Hálózati nyomtatókezelés

Távoli hozzáférés:

* Fájlátvitel (ftp, sftp)
** névtelen vagy jelszavas
* Távoli bejelentkezés (telnet, rlogin, ssh)
** ssh pl. a TripleDES-t használja

Email:

* Egyszerű Levélátviteli Protokoll (SMTP)
* Letöltés:
** Postahivatal Protokoll 3 (POP3)
** Internet Üzenet Hozzáférési Protokoll (IMAP)

Hírek és hírcsoportok:

* Hálózati Hírtovábbítási Protokoll (NNTP)
** Elődje: UUCP
* Összetevők:
** hírtovábbító program (NTA)
** hírkiszolgáló
** hírolvasó ügyfélprogram
** Pl.: Pine, trn, tin, Pnews, Netscape Navigator, stb.

Internetes szervezetek: W3C, IETF, BIX

Szabványosítás:

* Típusai:
** szabadalmaztatott szabvány (pl.: IBM SNA)
** közszabvány (pl.: ITU, ISO vagy IEEE szabványok)
** nemhivatalos szabvány (pl.: RFC)
* RFC kialakítása:
** javasolt szabvány (6 hónap)
** fogalmazvány (draft) (6 hónapig létezik, 4 hónap múlva lehet RFC)
** szabvány (RFC) (amíg el nem évül)

Rendelkezési jogosultságok:

* Köztulajdonú (public domain)
** korlátlanul továbbadható
* Ingyenes (freeware)
** ingyen használható, de jogvédett, a továbbadás vagy a módosítás esetleg korlátozott
* Részjogú (shareware)
** a vásárlás előtti kipróbálásra szolgál
* Vegyes:
** egyének és a nem-haszoncélú (non-profit) szervezetek ingyen kapják
** a haszoncélú szervezeteknek meg kell vásárolni

'''Médiaközlési alkalmazások rendszerezése'''

Multimédia rendszerek lényeges részei:

* alapok
** pl.: tömörítés, hangkezelés, zene- és beszédfeldolgozás, képkezelés és mozgókép-kezelés
* számítógépek és hálózatok
** pl.: számítógépek, perifériák, optikai tárolók, hálózatok
* rendszerközeli szolgáltatások
** pl.: műveleti-, adatbáziskezelő- és távközlési rendszer
* alkalmazásközeli szolgáltatások
** pl.: felhasználói határfelület, alkalmazások

Adatfolyam (üzenetek időbélyeggel) → médiafolyam (multimédiás tartalmat hordoz)

Jellemzők:

[[Fájl:img8.png]]

* Létrehozás lépései:
** Mintavételezés
** Kvantálás
** Csomagolás
* Médiatartalom szabályozott átviteli módszerei:
** kiszolgáló-alapú: HTTP + folyamprotokoll
*** folyamprotokkal kapcsolatos elvárások:
**** csomagvesztés tűrése
**** késleltetés szabályozása
**** dinamikus átbocsátás hozzáigazítás
** kiszolgáló-nélküli:
*** csak HTTP-vel vagy FTP-vel letöltik a fájlt
*** sem sávszélesség-kezelésük, sem áramlás-szabályozásuk

== Az erőforrás lefoglalás: feladata, RSVP jellemzői, lefoglalási igények modellezése. A folyammédia protokoll összetevői, az időkorlátos folyammédia szabályozása. Valósidejű Szállítási és Szabályozó Protokoll (RTP/RTCP). A Valósidejű Folyam Protokoll (RTSP). A többesadás szállítási protokollok, a protokolljellemző fogalma. ==

Feladat: QoS biztosítása, mert az internet best-effort. → RSVP, YESSIR

'''RSVP''':

* Elérést biztosít a hálózatközi egybeépített szolgáltatásokhoz, ahol a gazdagépek és a hálózatok a végpont-végpont átvitel garantált minősége érdekében együttműködnek
* Lefoglalások:
** sávszélesség
** CPU idő
** ütközőtár
* RSVP nem útválasztási, hanem jelzési protokoll
* Vevő kezdeményezett
** csak egy irányban kéri az erőforrásokat
** többesadásra alkalmas

Path és Resv üzenetek.

Modellezés áramlásleírókkal történik:

* Szűrőelőírások
** Lefoglalás megosztása
*** Vevő '''elkülönülő '''szűrőelőírást alkalmaz, ha az egyes adókhoz külön lefoglalást végez, amelyektől jövő adatáramlást venni akarja
*** '''Megosztott '''szűrőelőírás: ha a vevő megosztja a lefoglalást az adók között
** Adókiválasztás módja
*** Vevő '''kifejezett '''szűrőelőírást alkalmazza, ha kifejezetten meghatározza az adók körét
*** '''Burkolt '''(behelyettesíthető) szűrőelőírás: a viszony összes adóját kiválasztja
* Áramláselőírások
** szolgáltatási osztály
*** szabályozott terhelés (puha, nincs garancia, de igyekszik, de eldobhat)
*** garantált kézbesítés (erős, a lefoglalt sávszélességen belül nem dob! Etherneten nem!)
** lefoglalási előírás (RSpec)
*** R (adási sebesség) és S (késleltetés-tágulás)
*** csak garantálton
** forgalmi előírás (TSpec)
*** pl. csúcs-csebesség, max. adatcsomag-méret

A '''szűrőelőírások '''a viszony előírásokkal együtt meghatározzák azt az áramlást, amire az '''áramláselőírások '''meghatározzák a kívánt QoS-t

Átfogó multimédia adat- és szabályozási építmény:

* RSVP a hálózati erőforrások lefoglalására
* RTP/RTCP a valósidejű adatok szállítására és a QoS visszacsatolás biztosítására
* RTSP a a folyammédia kézbesítésének felhasználói vezérlésére
** pl.: lejátszás (play) vagy megállítás (stop)
* SIP a multimédia viszonyok kezdeményezésére
* SAP a folyammédia viszonyok meghirdetésére többesadáson keresztül
* SDP vagy SDF a folyammédia viszonyok leírására
* A fentieken kívül valamilyen megbízható szállítási protokoll és az alkalmazási szintű szoftver

'''RTP '''feladatai:

* időzítés helyreállítás
* összehangolás
* tartalom azonosítás
* nyaláb-bontás
* veszteség észlelés (hiba-felismerés)
* biztonsági szolgáltatások

RTP jellemzői:

* Végpont-végpont hálózati szállítási funkciókat nyújt valós idejű adatokat átvivő alkalmazásokhoz mind többesadás, mind egyesadás hálózati szolgáltatások felett
* Nem foglal le erőforrásokat
* Nem garantálja a valós idejű szolgáltatások QoS-ét (szolgáltatás minősége)
* Nem támogat egy adott formátumot: így mindegyikre használható
* UDP csomagban utazik

Keverők és fordítók

Adott alkalmazáshoz az RTP leírásához kiegészítő anyagok kellenek, melyek:

* jelleget (profile) megadó előírás, amely meghatározza a hasznosteher típusok kódjait és ezek kiosztását a hasznosteher formátumokra
** pl. média kódolások
* hasznosterhet megadó előírás, amely meghatározza, hogy az adott hasznosterhet (pl. hang kódolás) hogyan kell szállítani az RTP-ben

Összehangolási forrás (SSRC): a keverőt azonosítja

Közreműködő forrás (CSRC): egyedileg a listát, amiből össze lett állítva (pl. éppen ki beszél)

'''RTCP'''

* Céljai:
** RTP átvitelének megfigyelése
** RTP átvitelének szabályozása
** hiba-felderítés
* RTP-vel közös használatra tervezték
* Visszacsatolást nyújt
** az adat átvitel minőségéről
** a folyamatban levő viszony résztvevőiről
* Méretezhető nagy többesadás hálózatokra

Az RTCP egy RTP forrásra vonatkozó állandó szállítási szintű azonosítót hordoz, amely neve: hiteles név vagy CNAME, HISZEN: SSRC változhat, és társítani is így lehet a több folyamot.

Minden résztvevő küldd RTCP üzeneteket mindenkinek → egymástól függetlenül észlelik a résztvevők számát → szabályzás, legfeljebb 5%!

* Vevő jelentés (RR): a különböző RTP folyamok vételi minőségét írja le
* Adó jelentés (SR): információkat tartalmaz az RTP folyam elküldésének állapotáról (aktuális idő, elküldött csomagok száma, stb.)
* Forrás leírás (SDES): információk a forrásról (beleértve a CNAME-t is), pl.: az adó e-levél címe, neve, az RTP folyamot létrehozó program neve, s legfontosabb a forrás azonosító kiosztása egy felhasználóra és egy gazdagép névre. Ezen információ alakja gyakran azonos az e-levél címmel: felhasználó@tartomány
* BYE: az utolsó csomag
* APP: alkalmazásra jellemző feladatkörű

'''RTSP:'''

* Szabályozási protokoll, egy vagy több, időben összehangolt folytonos médiafolyam létrehozására és szabályozására
** Támogatja az egyesadást és a többesadást
** RTP tetején működhet
* Céljai:
** Médiafolyamok szabályozása egytől-sokhoz irányuló alkalmazásokban
** Folyamok durva összehangolása
*** a finom hangolás az RTP szinten történik, az RTP adó üzenetekkel
** Látszólagos bemutatók, amelyek összehangolt lejátszást jelentenek több távoli kiszolgálóról
*** Ehhez a parancsok időzítését kell megvalósítani
** Viszony elkezdéséhez engedélyezési eljárás biztosítása
** Viszonyleírás támogatása
** Eszköz irányítás: kamera követés, nagyítás, billentés

Többesadás:

[[Fájl:img9.png]]

Protokolljellemzők:

* A protokolljellemzők (protokoll-paraméterek) a szállítási protokollok összetevőit képviselik
* Minden protokoll-paraméter különböző szempontból írja le a protokoll működését
* Az adott szempont mellett alkalmazható módszerek a protokoll-paraméterek egyes felvehető értékeit jelentik
* oszályok pl:
** Forgalomkezelés
** Kézbesítés-szabályozás
** Visszacsatolás-kezelés
** Hibaszabályozás

== Az alkalmazási szintű hálózatok (ALN). Az egyenrangú (P2P) közlési modell. A P2P hordozók osztályozása, a központosított és a nemszerkezetes típusok. A Bittorrent-típusú fájlletöltési módszer. ==

ALN lényege:

* alkotóelemei a hálózat különböző részein működő ALKALMAZÁSOK
* alkalmazási szintű protokoll szabályozza a közlési viszonyt
* EGYENRANGÚ: ha egyenlő mértékben felelősek a hálózat fenntartásáért

P2P hordozó:

* átfedő megszerkesztése, igazgatása
* fájlok helymeghatározása

Középrész, kisegítő feladatkörök, pl:

* jó peerek kiválasztása

Osztályzás:

* '''Központosított'''
** '''Napster'''
*** hibrid, kell egy központi kiszolgáló (keresés az elsődleges feladat)
*** O(M) állapot az M tartalomhoz
*** nagy torlódás veszély
* Központosítatlan
** '''Nemszerkezetes'''
*** '''Gnutella'''
**** servent (ügyél és szerver egyszerre)
**** horgony → elküldi az éppen tevékeny peerek listáját, ping-pong
**** Query, szélességi, TTL (10 mélység max), mindig 7-nek küldi el
***** Queryhit a válasz, ugyanúgy visszafelé, ha van találat akkor is megy tovább
***** letöltés HTTP-n.
**** korlátozott méretezhetőség
**** véletlen kiválasztás nem jól hasznosít
**** megosztás nem egyenletes
*** '''FreeNet'''
**** teljes névtelenség (hops-to-live, depth, mindkettő fuzzy, nem biztos, hogy nő/csökken)
**** mélységi keresés
*** '''KaZaA'''
**** jobb méretehetőség, mert 2 szintű (super-peer), és ezek csoportokat alkotnak

BitTorrent:

* Torrent fájlok: töredékek + hash
* Ezek egy központi kiszolgálón: tracker
* Tracker megmondja, hogy kinél érhetőek el a töredékek: azt tölti először, amiből kevés van, hogy nagyobb számban lehessen elérni
* endgame mode: az utolsókat mindenkitől lekérdezi, és ha valakitől megjön akkor cancel

== A szerkezetes P2P átfedők ismertetése és az alapvető megoldások összehasonlítása. A P2P alkalmazások csoportosítása. ==

A keresett tárgy jól meghatározott helyeken van tárolvaa, tudják, hova kell küldeni a lekérdezést.

CAN:

* a teret darabolják (felezik stb.)
* a teret birtokló node felelős az ott lévő kulcsokért
* a kérést ahhoz a szomszédhoz küldi, aki a legközelebb áll a kérdezés azonosítójához

Chord:

* max. 2^m node, és kulcs (ugyanoda leképezve 0-2^m)
* minden node-nak van egy finger table-je: ami m elemet tartalmaz: (önmaga + 2^i)
* nem kell O(N) kérés, hogy megtalálja a kulcsot, lehet ugrálni a finger table-lel, oda megy amelyik még kisebb a ''kulcsnál''

Pastry:

* N azonosító: b bites számrendszerben ábrázolva
* Mindenkinek egy táblázat, annyi sor ahány karakteres és mindegyik sorban egy pointer egy olyanra ami addig egyezik, de utána már nem → így lehet ugrálni.

Csoportosítás:

* Fájlmegosztás (DFS)
** legtöbb a NEMszerkezetest, mert kulcsszó alapú keresés (nem kell a pontos név)
* Média folyamképzés és nagy sávszélességű tartalomszétosztás
** Promise
* Fájl- és tárolórendszerek
** Chord, Tapestry, Gnutella (LimeWire)
* Elosztott ciklusmegosztás
** SETI@home
* Együttműködési alkalmazások
** Instant Messaging, IRC

== Az alkalmazási szintű többesadás (ALM). Az ALM protokollok osztályozása, a fa-elsőre, a szövevény-elsőre és a burkolt módszerek. A mobil alkalmi (ad-hoc) hálózatokon megvalósított többesadás. A hálózati kódolás. ==

Lehetséges többesadás közlési viszony alkalmazási szinten is

Hátrányok: Megnő az átvitelhez szükséges idő

Összehasonlítás: IP többesadásnál a routerek, ALMnél a gazdagépek a felelősek a továbbításért

IP-nél: nem mindig jelentkezik a haszon, csak a gond

Osztályzás:

* Feszültség (stress): azonos csomagok száma ugyanazon kapcsolaton vagy csomóponton keresztül
* Feszítés (stretch): a forrástól a vevőig az átfedőn, ill. egyesadással létrejövő útvonalak hosszának hányadosa
* Szabályozási alapköltség
* Legyezőnyitás (fan-out): tagok adatszétosztási foka
* Sávszélességi elvárások

Fa építési módszerek:

* fa-elsőre
** adatkézbesítési fa, elosztott módon, mindenki felfedezi néhány új tagot, aki eddig még nem szomszéd
* szövény-elsőre
** Ezeknél az eljárásoknál a csoporttagok először elosztottan önmagukat beleszervezik az átfedő szövevény alakzatba
** először többszörös útvonalak, utána mindenki résztvesz az útválasztási protokollban -> egyedi útvonalak (mindenki RPF)
** pl. Narada:
*** először mesh (csomókba szerveződve) és efelett egy RPF minden forrásból
*** fa minősége függ az alatta lévő hálótól
* burkolt módszerek
** szabályozási alakzat bizonyos tulajdonságokkal
** ezen az alakzaton '''adatfa''' burkoltan (kihasználja a tulajdonságokat)
** szövevény + fa egyszerre
** NICE:
*** clusterekbe szervezés, több szinten. minden szinten egy leader aki nagyjából középen van. a következő szintben csak sima tag. legfelsőn egy tag: RP

Mobil ad-hoc:

* Alkalmi Kívánságra Távolságvektor ('''AODV''') és '''MAODV'''
** Fa-elsőre (megosztott adatfa)
** Minden csoportra egyetlen vezető, amely időnként hello üzeneteket küld
* Kívánságra Többesadás Útválasztási Protokoll ('''ODMRP''')
** Szövevény-elsőre
** Erősebb, de kevésbé méretezhető
*** Csoportonként egy forrás időnként csatlakozás kérdezést küld
** Továbbítási csoport alkalmazása
* Növekvő ID-számokat Hasznosító Alkalmi Többesadás Útválasztási Protokoll ('''AMRIS''')
** Fa-elsőre (megosztott adatfa)
** Többesadás viszonytagsági azonosító (msm-id) és magcsomópont (Sid)

Médiafolyam technikák tételsor

2015-01-11T12:28:56Z

Kriván Bálint: Új oldal, tartalma: „== A számítógép-hálózatokban használatos háromféle protokolltípus ismertetése. Hálózatszervezési módszerek és a megbízhatóság. Áramlás-szabályozá…”

== A számítógép-hálózatokban használatos háromféle protokolltípus ismertetése. Hálózatszervezési módszerek és a megbízhatóság. Áramlás-szabályozás és torlódásvédelem. A TCP/IP protokollcsalád, az IP jellemzői. A kapcsolati és az egyesadás hálózati címek közötti megfeleltetés. A mobil IP alapjai. ==

Adatátviteli protokollok

* Adatok továbbítása

Jelzési protokollok

* Nem vesznek részt az adattovábbításban
* Szabályozási ismeretek továbbítása
* Irányításuk és az egyes protokolláris üzenetek céljának meghatározása a protokollon kívül történik
** akár más szoftverek
** akár felhasználó által

Útválasztási protokollok

* Nem vesznek részt az adattovábbításban
* Meghatározzák az adattovábbítás útvonalát
* Működésüket a bennük megvalósított útválasztási algoritmusok irányítják
* Az egyes protokolláris üzenetek célját ezek az algoritmusok jelölik ki

Összeköttetéses (látszólagos, X.25, ATM) és Összeköttetés-mentes (IP), ezen belül szállítási szolgálat is lehet kétfajta.

* Egy hálózati szolgáltatás megbízható, ha az adó alkalmazás számíthat arra, hogy az adott szolgáltatás az adatokat''' hiba nélkül''' és '''helyes sorrend'''ben kézbesíti
* Az Interneten a megbízhatóságot elsődlegesen a nyugtázással és az újraküldéssel érik el, amelyekkel az adott hálózati szolgáltatás alatti rétegekben fellépő veszteségeket pótolják, így végül is adatvesztés nem történik
* A megbízható szolgálat két fajtája:
** Üzenetsorozat: az üzenethatárok megmaradnak
** Bájtfolyam: az üzenethatárok elvesznek

* '''Áramlás-szabályozás''': célja a vevő megvédése a túlterheléstől, vagyis attól, hogy az adó (más néven forrás) több adatot küld, mint amennyit a vevő fel tud dolgozni
** De lehetőség szerint a legnagyobb átbocsátást (throughput) érjék el
** Ennek során az adó lefojtott, amíg a vevő nem engedélyezi az adás folytatását
** Elsősorban a kapcsolati és a szállítási rétegben szükséges, mivel ezekben az esetekben az adó és a vevő közvetlenül állnak egymással szemben
* '''Torlódásvédelem''': a hálózatban a közbenső kapcsolatokat védi a túlterheléstől
** elsősorban a hálózati rétegben szükséges

IP

* csomagkapcsolt hálózati protokoll
* ez végzi a csomagok útvonal-kijelölését (útválasztását) a hálózatok között
* szabványos csomag formátumot és protokollt határoz meg
** Az utóbbi elnevezése az Internet Protokoll (IP)
** A hálózati réteg ezeket az IP csomagokat továbbítja
* a rétegben előforduló események és hibák jelzésére szolgál az Internet Vezérlőüzenet Protokoll (ICMP)
* nem-megbízható (ezért mindent a felette lévő szállítási rétegben kell megvalósítani lásd TCP)
** elveszhetnek
** többszöröződhetnek
** hibás sorrendben érkezhetnek meg
* meghatározza:
** az adatátvitel legkisebb egységét
** az adatátvitel pontos alakját
** az útválasztást és
** egyéb szabályokat, amelyek leírják, hogy a gazdagépek hogyan dolgozzák fel az IP csomagokat, továbbá
** mikor kell hibajelzéseket létrehozni, illetve
** mikor kell a csomagokat eldobni

[[Image:]]

Címfeloldási Protokoll (ARP)

* Ethernet hálózaton átvitelhez Ethernet keretbe kell csomagolni az IP-t, kell a MAC cím IP alapján
* Broadcast (FF:FF:FF:FF:FF:FF), hogy kié ez az IP, akié az válaszol, hogy ez a MAC-em és mehet a csomag, ha nincs válasz → külvilág felé kell küldeni.

Fordított Címfeloldási Protokoll (RARP)

* Nem ismeri a saját IP-jét
* hátrány hogy kell RARP kiszolgáló
* útválasztók nem továbbítják

Üzembeállító Protokoll (BOOTP)

* UDP üzeneteket küld, RARP helyett
* útválasztók továbbítják!!!

Dinamikus Gazdagép-beállítási Protokoll (DHCP)

* DHCP request (broadcast)
* DHCP response (IP, alhálózati maszk, alapértelmezett útválasztó, DNS kiszolgáló + időtartam)

Mobil IP:

honi ügynök, idegen ügynök

[[Image:]]

Alagutazás, betokozott IP.

== Az egyesadás útválasztás, különös tekintettel a kapcsolatállapotú és a távolságvektoros egyesadás útválasztási algoritmusokra, a bennük alkalmazott matematikai eljárásokra és az algoritmusokat megvalósító protokollokra. ==

* Tervezési célok
** Optimalitás
** Egyszerűség és kis alapköltség
** Erősség és állandóság
** Gyors célbaérés
** Hajlékonyság
* Osztályozás
** Statikus vagy dinamikus
** Egyetlen utas vagy többesutas
** Lapos vagy rangsorolt
** Gazdagép-értelmes vagy útválasztó-értelmes
** Tartománybeli vagy tartományközi
** Távolságvektoros vagy kapcsolatállapotú
* Működési ismérvek
** teljesítmény, döntés ideje, helye, ismeret időszerűsítés stb.

* Nem táblázat alapú (nem-determinisztikus/statikus)
** Véletlenszerű
** Elárasztás
** Forró krumpli
* Táblázat alapú
** központi hozzáigazodó útválasztás
*** a hálózat közös útválasztás-irányító központjának (RCC) küldik
*** válaszként jönnek a táblák
** elszigetelt hozzáigazodó útválasztás
*** Módosított forró krumpli algoritmus (sor hossz +++ mérték)
*** Fordított tanulás módszere (mindenki csomagot indít és növeli a számlálót, ebből a távolságok meghatározhatóak, időként elfelejteni és újra!)
** delta irányítás
*** Itt a központi információkat csak akkor használják fel, ha azok a helyi ismeretekre nem alapozhatók
*** Ezt a továbbiakban nem részletezzük
** elosztott hozzáigazodó útválasztás
*** Távolság vektoros (RIP (ugrásszám, max 15), IGRP (sebesség, csomagméret, megbízhatóság), EIGRP)
**** Bellman-Ford, a lényeg, hogy lépésenként növeli a hopszámot.
**** Probléma a végtelenig számolás (rossz hírek lassan terjednek) → megoldás lehet a hasított látókör (ahonnan érkezett oda nem küldjük tovább ), de ez sem szuper
**** RIP, IGRP hátránya: időnként szórtadni kell, akkor is ha nem történt változás
**** EIGRP előnye, nem kell szórtadni, mert a változásokat gyorsan elküldi
*** Kapcsolatállapot (OSPF)
**** Dijkstra, triviális
**** OSPF:
***** nyílt!
***** Lehetőség van AS felosztása területekre: egyéni alakzatok

== A gazdagépek közötti közlés módjai. A csoportirányítás. Az IGMP egyes változatainak összehasonlítása; a forrás-szűrés. Az IP többesadás, a többesadás csoport elv. A többesadás MAC és IP címek használata. Hatókör-szabályozás. ==

Gazdagépek közötti közlés módja:

* egyesadás
* többesadás
* sokpontos többesadás
* egybeadás
* szórtadás
* bármiadás
* soknakadás
* részadás

* Csoportirányítás
** A csoporttagok útválasztó általi felvétele vagy törlése, valamint az útválasztó tagsági állapotról való ismereteinek a karbantartása
* Lappangás (ebben az értelemben)
** Csoporthoz való csatlakozás vagy csoport elhagyásának ideje

IGMP

* Jelzési protokoll
* Felelős útválasztó
** Ha egynél több többesadás útválasztó van az alhálózatban:
*** a többesadás üzenet forrásához legközelebbi útválasztót kiválasztják, hogy legyen a többesadás üzenetek továbbításáért felelős
*** Az összes többi útválasztó egyszerűen eldobja az attól a forrástól jövő többesadás üzeneteket
** Ha több, mint egy útválasztó van az alhálózaton egyenlő távolságra a forrástól
*** akkor a legkisebb IP számmal rendelkező útválasztót választják ki

IGMPv1:

* csatlakozás, vevő felprogramozása a csoport cím alapján az adott MAC-re
* útválasztó látja, elmenti.
* Időnként kérdez (broadcast 224.0.0.1), ha van válasz megtart, ha nincs megszűnt a csoport
* kilépés nincs!
* Csatlakozás gyors, kilépés lassú

IGMPv2:

* csoportra jellemző lekérdezés
* kilépés!

IGMPv3:

* forrásszűrés: adott címekre csak bizonyos forrástól, vagy mindenkitől kivéve adott forrásoktól

IP többesadás:

* Bármiforrású (ASM) – '''Csoport elv''' (Deering-i modell)
** csak egy csoportcímet kell ismerni, csoporttagságról nem kell tudni
** forrásnak nem kell tagnak lennie, bármelyik csoportnak küldhet
** egy csoportnak bármely forrása lehet
** névtelen forrás
** bárhány csoporthoz lehet csatlakozni/leiratkozni, puha állapotú kapcsolat
* Forrásjellemző (SSM) – Csatorna modell
** (S, G) páros: CSATORNA, a forrás MEGHATÁROZOTT
* Forrásszűrt (SFM) – Csoport elv és csatorna modell
** vevő választhat:
*** minden G csoport
*** csak egy adott forrás kör
*** mindegyik, kivéve a források egy halmazat

* MAC címek közül a 01:00:5E:00:00:00-tól az 01:00:5E:7F:FF:FF
* IP címek: 224/4
* megfeleltetés: IP cím utolsó 23 byteja megy be a MAC „szabad” 23 byte-jába.

Hatókör:

* távolság alapú: TTL (0 ugyana., 1 alháló, <32 helység, <64 térség, <128 földrész, 128..255 világméretű)
* igazgatási hatókör (239/8, hatókörön kívül újra felhasználható)

== A többesadás vihar (multicast storm) fogalma. A kezdetleges többesadás útválasztási módszerek, a forrás alapú fa (SBT) és a megosztott fa tulajdonságainak összehasonlítása a forgalom megosztás, a fa felépítés és az útválasztási alapköltség (útválasztási bejegyzések száma és számítási igény) szempontjából. ==

Többesadás vihar: a forrásokkal ellenkező irányban KELL továbbadni, különben: továbbítási hurok

* Útválasztási információk útválasztók közti megosztását végzik
* Elvárások a többesadás útválasztási algoritmusokkal szemben:
** Hatékonyság
*** a csoport beállítása és a karbantartása csak kevés szabályozási üzenetet igényeljen
*** a többesadás csomagoknak a lehető legjobb utat kell követniük a forrástól a címzettekig
** Méretezhetőség
*** a szabályozási üzenetek és az útválasztóbeli állapotok száma a csoportbeli vevők számával és a hálózat méretével csak nagyjából egyenes arányban növekedjen
** Fokozatos telepíthetőség
*** a többesadás algoritmusok bevezethetők legyenek az Interneten anélkül, hogy egyidejű változtatás kellene az összes útválasztónál

Kezdetleges módszerek nem veszik figyelembe:

* sem azt, hogy a többesadás forgalom '''különböző''' többesadás '''csoportokra''' vonatkozik
* sem azt, hogy a csoporttagok közül '''melyik adó és melyik vevő'''
* elárasztás és feszítőfa
** elárasztás: ha még nem látta a csomagot, akkor eláraszt, de arra nem ahonnan jött!
*** Nagyszámú többszörözött csomag!
*** Memória igény a látott csomagokhoz!
*** Hálózati sávszélességet pazarol
** feszítőfa: hurokmentes fa
*** a fa élein továbbít, kivéve ahonnan jött
*** elég csak azt karban tartani, hogy az adott kapcsolataik része-e a feszítőfának vagy sem

Forrás-alapú fa:

* Minden egyes forrás megteremti a saját szórási fáját
* Nagyobb végponttól-végpontig teljesítmény!
* Terhelés megosztása!
* Nagy táblázatok (forrás és csoporthoz 1-1)
* O(Ns X Ng) tár, de a legjobb útvonalak

Megosztott fa:

* Az összes forrás ugyanazon a fán keresztül osztja szét a csomagokat → Forgalmat összpontosít
* jó, ha külön-külön adnak
* rossz, ha mindenki egyszerre!
* O(Ng) tár, de többlet késleltetés!

Egymást kölcsönösen kiegészítik, hol ez, hol az a jobb.

== Az előrefelé legrövidebb utas és a fordított utas továbbítás összehasonlítása. A fordított utas továbbítás (RPF) algoritmus-családba tartozó és a központ alapú fák (CBT) algoritmusok. ==

Előrefelé legrövidebb utas fa:

* A kapcsolatállapotú egyesadás algoritmusok esetén minden útválasztó ismeri az egész hálózati alakzatot
** Így ki tudják számítani a forrástól a vevőkig tartó legrövidebb utas fát (SPT)
* Mivel az egyes útválasztók közötti összeköttetés lefelé és felfelé irányban különbözhet, ezért a forrástól a vevőkig tartó SPT egy ''előrefelé legrövidebb útvonal''
* Dijskra

'''Szimmetrikus esetben''' ez az útvonal '''megegyezik''' a későbbiekben ismertetésre kerülő fordított legrövidebb útvonallal, '''egyébként''' az '''előrefelé legrövidebb útvonal '''nyújtja a '''legjobb''' szórási fát, azaz a legjobb SPT-t egy adott forrástól.

Fordított utas továbbítás (RPF):

* Ezek '''akkor és csak akkor továbbítanak''' egy csomagot a kimeneti határfelületeiken, ha az a csomag '''forrásához vezető legrövidebb útvonal'''hoz tartozó határfelületen érkezett
* A „fordított utas” elnevezés onnan ered, hogy miután a többesadás fa felépült, az útválasztóknak a többesadás forráshoz vezető '''visszairányú utat kell figyelni'''ük
** Hiszen ha egy adatcsomag nem azon az határfelületen keresztül érkezik, mint amit az útválasztó a forrás irányában használ, akkor az adatcsomagot az útválasztó eldobja

* Hálózatméretű feszítőfa helyett egy-egy szórási fát állítanak elő
** minden forráshoz (küldő vagy adó) és
** minden többesadás csoporthoz
* Az útválasztóknak '''nem kell ismernie''' az egész szórási fát
* A csomagokat a forrástól függően különböző fákon továbbítják
** Ezért a '''forgalom eloszlik '''a többszörös fákon
** Így a hálózatot viszonylag jól kihasználja
* Hátrányuk:
** a '''fa elkészítésének első lépését jelentő elárasztás''' során nem veszik számításba a többesadás csoporttagságot
** Így az első csomagot feleslegesen továbbítják olyan alhálók felé is, amelyeken nincsenek tagjai a célcsoportnak

RPF Algoritmusok:

* Fordított utas továbbítás/elárasztás/szórás (RPF)
** szórtadás a cél alhálók meghatározására
** ha a legrövidebb úton (szülő kapcsolat) jött, akkor továbbítják az összes többin
*** a csomagokat így nem csak a legrövidebb úton továbbítják
*** többszörös csomagok jönnek létre
**** sorszámozás → de ekkor meg kell jegyezni!
* (Finomított/kiterjesztett) fordított utas szórás (RPB)
** többszörözés ellen → tiszta adatszórás
** minden forráshoz egy forrásfa → ha egy útválasztó a forrás és a szomszéd között nem a legrövidebben van, akkor nem továbbítja.
** Könnyű megvalósítani
** gyors, mivel a legrövidebb utat használja!
* Csonkolt fordított utas szórás (TRPB)
** a lényeg, hogy IGMP-vel tudja, hogy az alhálóján van-e csoporttag
** levél útválasztó: nincs leagázó útválasztó, alhálója: levél-alháló
** ha nincs csoporttag → csonkolás
** alhálók felé megszünteti a felesleges forgalmat, de a fa ágainál nem veszi figyelembe
* Fordított utas többesadás (RPM) (RPB metszéssel)
** először eláraszt: mindenki megkapja
** ha nincs alatta senki → metszés, és ez megy felfelé, ha mindenki lemetsződött
** ezt hívják: '''szórtad-és-metsz'''
** időnként újra kell szórtadni, hiszen dinamikusan változhat az alakzat és a csoporttagság → puha állapot
** így ismételt metszések → metszés-löketek
** hátrány: időközönként elárasztás, és sok állapot (minden csoportra és forrásra)

Megosztott fák:

* Minden forráshoz azonos fa egy csoportban → lassabbak lehetnek mint az SBT (forrás alapú fa)
* MST (minimális feszítő fa), Prim vagy Kruskal
** a fa együttes éleit minimalizálja, nem a forrástól nézve
* Steiner-fa (úgy minimális, hogy + steiner pontokat is bele lehet venni):
** NP-teljes
** nagyon ingatag, belépés-kilépés

Központ alapú fák (CBT):

* Minden forráshoz azonos fa egy csoportban: egyetlen, kétirányú, megosztott!
* Kis számú állandó tag: KÖZPONT/MAG
* többi útválasztó csatlakozás üzenettel csatlakozhat
* a résztvevők, de mag-útválasztókhoz közvetlenül nem csatlakozóak között egyesadás!
* Mag-útválasztók a kapott üziket az összesen továbbítják, kivéve ahol jött.
* Előnyök:
** kevesebb infó (1 fa / csoport)
** nem kell elárasztani → megőrzi a sávszélt
** többesadónak nem kell a csoport tagjának lenni → egyesadhat egy mag irányába
* Hátrány:
** nem függ a fa az adótól:
*** forgalom egyetlen fára összpontosul
*** nem a legjobb utak → késleltetés++

== A többesadás útválasztási protokollok szerepe és a hatékonyságukat jellemző szempontok. A többesadás útválasztási alapmodellek. A PIM-SM építményének összetevői és algoritmusának részletes ismertetése. A PIM-SM összehasonlítása más többesadás útválasztási protokollokkal. ==

Hatékonyság:

* alkalmazás szempontjából fontos:
** végponttól-végpontig történő kézbesítés ideje (késleltetés)
** beállítási idő
* hálózati szolgáltatónak fontos:
** forgalom összpontosítás
** többszörös csomagok létrejötte
** útválasztási állapotok száma
** szabályozási alapköltség

Alapmodellek

* Sűrű módú
** előfeltevések:
*** a csoporttagok a hálózatban sűrűn helyezkednek el (alhálók nagy része tartalmaz csoporttagot)
*** sávszélesség bőséges
** amikor célszerű:
*** kevés adó, sok vevő
*** nagy sebesség, kis késleltetés
** megoldás:
*** jellemző a '''forrás fák''' használata
*** összeállítás '''adatvezérelt''', akkor jön létre, amikor először kell (elárasztás)
*** O(Ns X Ng) tehát kevéssé méretezhető
** alkalmazás: műsorszórás, társasági/pénzügyi adatszórás

* Ritka módú
** előfelvetések:
*** a csoporttagok ritkán (alhálók nagy része NEM tartalmaz csoporttagot)
*** nagy sávszélesség nem feltétlen áll rendelkezésre (pl. betárcsázós internet)
*** NEM jelenti azt, hogy kevsen vannak, csak hogy nagy területen elszórt!
** Amikor célszerű:
*** nagy számú, kis adatsebességű forrás
*** nem igényelnek kis késleltetés
*** a legtöbb forrás fa átfedésben van alakzatilag egy megosztott fával
** megoldás:
*** válogató módszer → '''vevő-vezérelt''', csak akkor vonják be az útválasztót, ha van alhálójában érdekelt
*** központi fák – CBT változatait használják → O(Ng)
** alkalmazás: távegyüttműködési feladatok, asztali konferencia

Konkrét protokollok:

Sűrű módú protokollok:

* DVMRP (távolságvektoros RIP kiterjesztése többesadásra)
** RPM algoritmust használja a szórási fa létrehozásához
** először elárasztás (csoportra teintet nélkül) → utána kialakít forrásra jellemző fát minden forrásra/csoportra: Bellman-Ford, ugrásszám!
** Útválasztóknak csak részleges információ a hálózatról → nem ugyanaz az eredmény az egyes útválasztóknál
** elárasztással időnként kell újra elárasztani, hogy a fát frissítsék
** különleges üzenet: '''oltvány, '''visszaolt egy lemetszett ágat (ha gazdagép csatlakozik az alhálón)
** elhagyás: IGMP elhagyás, ekkor az útválasztó tagságot lekérdez, ha nincs több → metszés!
* MOSPF:
** OSPF kiegészítése, ezzel együtt használható (OSPF táblázatait használja)
** mértékekkel lehet játszani: alapból ugrásszám, de QoS: pl. műholdhoz nagy költség, kis forgalom kis költség
** időszakosan összegyűjtik a MOSPF útválasztók IGMP-vel a tagsági infókat
** ezeket a ''kapcsolatállapot'' adatokkal együtt elküldik az összes többi MOSPF-nek
** MINDENKI egységes képet lát a tagságról és a hálózatról → adott (S, G)-re mindenki ugyanazt a fát szerkeszti!
** Dijsktra-t használja, minden (S, G)-re, ezért a számítási igény csökkentése miatt, csak akkor, ha megjön az első üzenet (adatvezérelt)
** ha mindenki kilép → metszés
** csatlakozni kifejezett csatlakozás üzenettel lehet (ebben különbözik a sűrű módtól)
** adattal NEM ÁRASZT EL, de állapot ismerettel igen, így nem méretezhető jól
** hatékony fák, egyetlen útvonalválasztási tartományra tervezték

Ritka módú protokollok:

* PIM-SM:
** független az egyesadás útválasztástól, mert szabványos egyesadás útválasztási táblázatokat használ (MOSPF az OSPF, DVMRP pedig RIP)
** Építmény összetevői:
*** Találkozási pont (RP)
**** CBT-beli mag-hoz hasonló
**** statikus/auto (statikus a javasolt a rangsor miatt, autóhoz felderítési elárasztás)
**** minden csoport megosztott fája RP-ben gyökerezik (több csoportnak lehet különböző)
**** RP felderítés:
***** ki RP? Mely csoportoknál? → üzembeállító protokoll a felderítéshez:
****** ehhez egy üzembeállító útválasztó
****** feladat elsődlegesen: RP felfedezés, másodlagosan: kiváltó RP, ha az első leáll
*** Szórási fák
**** Találkozási pont fa (RPT), ami egy megosztott fa
**** Legrövidebb utas fa (SPT), ami egy forrásjellemző fa (SBT)
***** NEM KELL az ÖSSZES útválasztónak tárolni az állapotokat, mert nem elárasztással jön létre
***** ezért az SPT-t ritka körülmények között hatékonyabban készíti el, mint egy sűrű módú protokoll
**** mindkettőt használja, vevőket képviselő útválasztók választhatnak → HAJLÉKONY
*** Szabályozási üzenetek
**** hello üzenetek:
***** szomszédos PIM útválasztók megismerésére → DR választás
***** egyéb egyeztetés
***** amíg nem jön hello tőle, addig nem fogad el a szomszédtól követelés/csatlakozás/metszés üzenetet
*** Hitelesítés
**** ha hello IPSec AH-s, akkor utána az összes többinek is annak kell lennie
*** Többeselérésű átmenő LAN-ok
**** Kijelölt útválasztó (DR)
***** ehhez hello üzenetek (összes tevékeny határfelületen + 224.0.0.13 címen és hello időzítő)
**** több PIM-SM útválasztó is működhet, gondok:
***** két vagy több azonos (*, G) csatlakozás eltérő felvízi felé → mindkettő benne lesz RPT-ben
***** két vagy több azonos (S, G) csatlakozás eltérő felvízi felé → mindkettő benne lesz SBT-ben
***** egy (*, G) és egy (S, G) eltérő felvízi felé → RPT-n és SBT-n is elérhető a LAN S-ből.
**** Amikor ilyenek létrejönnek → követelés üzenettel követelés győztes → egyedüli továbbító:
***** az akinek van (S, G) állapota, vagy
***** nincs, vagy többnek van akkor annak akinek jobb a mértéke
****** RP-hez az RPT-n, vagy
****** S-hez az SBT-n
*** Többesadás Útválasztási Információs Alap (MRIB)
**** Fordított utas ismeret, csatlakozás/metszés üzenet számára
**** egyesadási útválasztási táblázatból + többesadási útválasztási protokollból adódik
**** elsődleges feladat: meghatározni a következő ugrást, ahova a csatlakozás/metszést küldeni kell
**** másodlagos: követelés állapot, hogy a győztest ki lehessen választani
*** Fa Információs Alap (TIB)
**** Többesadás szórási fa, az adatcsomagok számára
**** csatlakozás/metszés, követelés + IGMP üzenetekből áll össze az infó
**** állapotok: (*, *, RP), (*, G), (S, G), (S, G, rpt)

PIM-SM algoritmus: ASM-be tartozik

* 1. ütem RPT:
** adó bejegyzés
*** G címre adó a DR-hez küldi az adatokat
*** DR veszi, létrehoz (S, G) állapotot, (S, G) bejegyzés RP-nek egyesadással
*** egyesadás alagút DR és RP között
** vevő csatlakozás
*** (*, G) IGMP csatlakozás a DR-ének
*** DR veszi, létrehoz (*, G) állapotot, (*, G) csatlakozás RP-nek többesadás
*** ez hopról hopra megy, mindenhol bejegyez '''többesadás fa állapot'''
*** eléri vagy RP-t, vagy egy útválasztót aminek van (*,G) csatlakozási állapota → szórási fa RP-ben gyökerezve
** ha valaki kilép és megszűnik minden: (*, G) metszés üzenet, de ha nincs küldés akkor is előbb utóbb lejár (mert (*, G) csatlakozást időnként újra kell küldeni)
** ha van vevő, akkor RP az S felé '''csoportnak továbbítási állapot'''ba lép, a bejegyzés üzenetet kitokozza és '''többesad''' az RPT fán.
** További üzenetek lehetnek egyesadva és többesadva:
*** egyesadás: további többletköltség a kitokozás miatt, késleltetés növekedhet
*** többesadás: RP küld (S, G) csatlakozást S DR-jének és közben (S, G) többesadás fa állapotot hoz létre
* 2. ütem bejegyzés leállítás
** amíg RP csatlakozik S SPT-jéhez, addig betokozva is megkapja a csomagokat
** De S-ből az S-RP RPT ágon is megkapja többesadva → eldobja a tokozottakat és bejegyzés leállítást küld S DR-jének.
* SPT és RPT egyszerre, amikor jön az adat S-ből (S, G) fa állapotot követve és látnak (*, G) állapotot, ott áttérhetnek SPT-ről RPT-re, így nem kell elmenni RP-ig.
* 3. ütem SPT
** vevő kérheti a forrásjellemző SPT-re az átkapcsolást, ha úgy találja, hogy ez célszerűbb
** (S, G) csatlakozást kér a forrás DR-je felé
** amikor DR elkezdi venni SPT-n is, akkor RPT-ről lemetszést kér: (S, G, rpt) metszés
** ha már mindenki SPT-n vesz, akkor RP megszünteti (S, G) állapotot és metszés küld a forrás felé (lemetszi magát az SPT-ről)

Összehasonlítás:

* kifejezett csatlakozás → nem adatvezérelt
* emiatt jól méretezhető
* lehetséges problémák:
** RP meghibásodása → üzembeállító protokoll
** forgalom összegyűlik az RP körül → teljesítmény leromlása
** nem az SP-n halad a forgalom → SPT-re való váltás

== Többprotokollos BGP-4 (MBGP). A PIM-SM/MBGP/MSDP építmény. A GLOP címkiosztási eljárás. ==

* A BGP-alapú tartományközi útválasztás abból az igényből alakult ki, hogy az egyesadás útválasztás mintájára tegyék rangsorolttá a többesadás útválasztást
** Azaz szüntessék meg az alagutakat
* A BGP által megvalósított tartományközi egyencsere útválasztás kiterjesztése
* MBGP tulajdonságai:
** méretezhető tartományközi útválasztási protokoll
*** Tartományközi útcserélés
**** MBGP egyencserék sorozatán keresztül
**** egész háttérszerkezetet magába foglalja
** rangsorolt útválasztás nyújt
*** csak a saját tartományuk alakzatára + más tartományok eléréshez szükséges utakra van szükség
** rendszabási döntéseket tesz lehetővé
*** nem kell egybevágni lásd következő
*** de ha egybevág a két alakzat akkor is eltérő rendszabást tesz lehetővé!
** az egyesadás és a többesadás forgalomra különböző hálózati alakzatok használatát biztosítja
* működés:
** MBGP üzenetek nem hordoznak csoportcímet
** csak akkor használják, ha más tartománybeli forráshoz csatlakozik vevő vagy RP
** ekkor használják az MBGP ismereteket a tartományok közötti next hophoz.
* Korlát:
** megadja a next-hopot, de nem tudja megszerkeszteni a fát → ehhez PIM-SM

Tartományközi útválasztáshoz találkozási alapeljárások javasoltak:

* katalógus szolgáltatás: tartományban csoportonként egy RP, katalógusból
** tartományokon átivelő egyetlen fa: vagy megosztott vagy forrás (PIM-SM), de egyfajta az összes tartományban
** tartományközi megosztott RP-t oda tenni, ahol van tevékeny adó vagy vevő
* tartományközi MSDP egyencsere: az RP-k tartományközben MSDP-n hirdetik a tagságokat
* bármiadás fürtök: tartományonként több RP, MSDP-vel megosztják a tagságokat
* többszintű RP: minden tagsági ismeret befut a rangsorban a következő RP-hez.

MSDP szerepe:

* fontos, hogy tartományonkénti többesadás fa legyen
** nem kell egy nagy fát igazgatni
** másik féltől való függőség elkerülése
* tudni kell, hogy más tartományokban is van forrás → forrásismeret

MSDP:

* minden tartományban van képviselő egyed, ezek hirdetik más tartományokban lévő forrásokat
* olyan útválasztón fut ami RP is egyben
* külső és belső egyencsere: különböző tartományokban lévő és azonosban lévő MSDP egyenragúak
* TCP-t használ a megbízható viszony üzenetek (SA) kicseréléséhez
* ha csatlakozik új forrás, RP-vel lejátszák amit kell, és MSDP küld a vele közvetlenül összekötött MSDP egyenragúaknak SA-t (szónok), ezt időről időre elküldi (minden forrást belefoglalva)
* MSDP elárasztás:
** ha vesznek egy SA-t, akkor ellenőrzik, hogy helyes útvonalról kapták-e, ha igen továbbítják mindenkinek kivéve ahonnan jött.
** '''egyenrangú RPF-elárasztás'''
* MSDP SA üzenet vétele:
** ellenőrzi, hogy van-e vevő, ha igen, akkor (S, G) csatlakozást küld az SA-ban lévő forrás címére, hogy az SPT-jéhez csatlakozzon.
** És ha volt adat az üzenetben, akkor kitokozza és többesadja.
* Az előző kettő együtt az '''eláraszt-és-csatlakozik'''.

MSDP Működési gondok:

* csatlakozási lappangás
** SA üzenetek időközönként → jelentős idő eltelhet az új vevők csatlakozása és az SA üzenet között
** megoldás: SA üzenetek tárolása → többlet állapot és tár
* lökéses források (pl sdr)
** perceken keresztül rövid csomaglökések
** még nincs kapcsolat → eredeti üzenetet nem kapja meg
** kiépül a kapcsolat (időbe telik), várja az új csomagot a forrástól a vevő
** lejár az időzítő, megszűnteti a továbbítási állapotot
** új lökés, megint lekésik → sose éri el a vevőket az adó üzenete
** megoldás: SA üzenetek vigyék az első n. üzenetet.

Előnyök:

* IGMPv2 elegendő, mert ASM
* nincs keresztülívelő megosztott fák:
** minden PIM-SM tartomány saját RP, nincs harmadik-fél gond
** RP-k képesek a tartományközi forgalom továbbítására PIM-SM-mel
* ISP más tartománybeli forrásokat is megismerhet, MSDP egy központi helyet biztosít a szűréshez.

Hátrányok:

* MSDP továbbítási állapot karbantartása
* SA elárasztás

Méretezhetőség:

* MSDP alapköltség nagyra nőhet ha túl sikeres a többesadás
* források száma eléri a több ezret → túl sok SA
* nem méretezhető jól, hosszútávra elégtelen

GLOP:

* statikus címkiosztás: 233/8-as tartomány
* belekódolják az AS-t: első 8-as állandó, következő 2db 8-as az AS száma és az utolsó a kinyújtandó címtartomány, tehát egy AS-nek: 233.X.Y/24es tartománya van
* így 256 kiosztható cím van AS-enként
** megoldás: IPv6, D osztályú címtartomány további részei
* maga a GLOP nem határoz meg szabályt, hogy melyik címet hogy osszák el AS-en belül, megoldások:
** egyszerű igazgatási eljárás
** dinamikus protokoll
** sdr egy módosított, tartománybeli változatának használatával

== Többesadás szolgáltatási modellek, bármiforrású többesadás (ASM), forrászűrt többesadás (SFM), forrásjellemző többesadás (SSM). A Forrásjellemző Protokollfüggetlen Többesadás (PIM-SSM). A Kifejezett többesadás (Xcast) protokollcsalád. ==

A '''többesadás protokoll építmény''', azon protokollok halmaza, melyek:

* a gazdagépek többesadás viszonyhoz történő '''csatlakozását/elhagyásá'''t teszi lehetővé
* '''útvonalválasztók közötti''' közlés, hogy '''továbbítási fá'''kat telepítsenek + ezen történő adattovábbítás

A '''többesadás szolgáltatási modell, '''pedig a hálózat által a végfelhasználónak nyújtott többesadás szolgáltatásra utal.

Megvalósulás:

* '''API''': alkalmazások a gazdagép műveleti rendszerével állnak közlésben
* '''API támogatása''' a műveleti rendszerben
* '''gazdagép''' műveleti rendszere által használt '''protokoll(ok)''' a levél útválasztókkal történő közléshez ('''DR''')
* '''protokoll(ok)''' a tartományközi többesadás fák építésére és ezen történő adattovábbításra

Bármiforrású többesadás (ASM), jellemzők:

* Gondot jelenthet a '''jogosulatlan továbbküldő általi támadás'''
** rosszhiszemű adók kihasználhatják, hogy az útválasztó bármilyen forrásból továbbítják az üzenetet az adott címre
* a protokollhalmot összetett és nehéz igazgatni
** megosztott fákhoz RP alapú háttérszerkezet
** tartományközi források felderítéséhez használt MSDP
** jól ismert források esetében a megosztott fa (vagy az MSDP) használata lassítja a csatlakozást és a működést
* címek kiosztása teljesen szabad
** Megoldás: GLOP statikus váz
* tartományközi biztonság és méretezhetőség hiányzik
** MSDP érzékeny a szolgáltatás-megtagadásra (forrás hirdetményekből elárasztás)
** MSDP nem jó nagy számú források kezelésére
* egyetlen ponton fellépő meghibásodás
** RP meghibásodás → megoldás: többszörös magok, de ez többlet alapköltség és összetettség
** vevő először mindig RP-re csatlakozik oltvánnyal → alapjaiban gyengíti az építményt, az ilyen mértékű hagyatkozás a megosztott fára

Forrászűrt többesadás (SFM), ASM egy változata, jellemzők:

* 224/4 bármely címére küldhet az adó
* de a vevő kérhet szűrést: G csoport, vagy csak a források egy halmaza, vagy mindenkitől kivéve adott forrásoktól
* IGMPv3 biztosítja a szűrést IPv4 esetében és MLDv2 IPv6 esetében.
* Ott alkalmazható, ahol a hálózat csak az ASM-et nyújtja.

Forrásjellemző többesadás (SSM):

* hasonló az SFM-hez, eltér az ASM-től
* a csomag továbbítását a forrásszűréssel rendelkező csoportirányítást (IGMPv3 vagy MLDv2) használó gazdagépek által leírt forrásokhoz tartozó legrövidebb utas fákra (SPT) korlátozzák
* egyforrású többesadást támogatja
* előnyök:
** a szétosztási fa mindig egy S forrásnál gyökerezik → nem kell RP és MSDP
** így kevésbé összetett, mint az ASM
** mivel nincs RP, nem érzékeny ezek meghibásodására és a DoS támadásokra.
** Előnyös megoldás a hozzáférés-vezérlésre:
*** csak S küldhet az (S, G) csatornán, nincs kéretlen üzenet, így a hálózati erőforrások is védve vannak
** a források maguk felelősek, hogy a címek nem ütközzenek, két forrás használhatja ugyanazt a címet.
* Ott valósítható meg, ahol:
** a csomagtovábbítás leszűkítették egy adott forrásnál gyökerező legrövidebb útvonalra
** csatorna feliratkozások IGMPv3 vagy MLDv2-szerűen valósítják meg.
* Igények:
** forrásjellemző tagsági jelentések
*** a gazdagéptől-hálózatig protokollnak lehetővé kell tennie, hogy a gazdagép leírhassa a forrásokat, akiktől venne → IGMPv3/MLDv2 tagsági üzenetek szükségesek
*** DR-nek képesnek kell lenni ezeket a vevő-kezdeményezett üzeneteket és kezdeményeznie kell a forráshoz történő (S, G) csatlakozásokat
** megosztott fa továbbítás eltávolítása
*** az SSM által használt címtartományon NEM szabad megosztott fa-alapú továbbítást végezni.
*** SSM számára lefoglalt a 232/8, itt ő az egyedüli szolgáltatási modell.
* Csatorna-felfedezés:
** ASM-nél elég volt a csoportcímet ismerni
** SSM-nél tudni kell a forrás címét is, tehát a csatorna-felfedezés az alkalmazások felelősségévé válik

PIM-SM módosítása SSM-hez: PIM-SMM

* PIM-SM esetén az útválasztó nem dönthet, először mindig a megosztott fához kapcsolódik és utána válthat a forrásonkénti fára
* Módosítások:
** DR, amikor vesz egy (S, G) csatlakozást, akkor mindig (S, G)-t kell kezdeményezni, nem (*, G)-t.
** DR nem terjeszthetnek SSM címekre (*, G) csatlakozást.
** Nem kell MSDP, RP, a DR felelős, hogy (S, G) csatlakozást elvégezze a forráshoz.
** A forrás meghirdetések '''sávon kívüliek'''.

Xcast, kifejezett többesadás:

* nem használ többesadás címeket, csak egyesadási útválasztási táblázatokat használ, de egy üzenetben több címzett van
* útválasztó a fejrészt feldolgozza és annyi példányban küldi tovább amennyiben kell (folyamatosan csökkentve a méretet)
* legvégén már csak unicast üzenet lesz

Xcast+:

* a vevők IGMP-vel csatlakoznak
* útválasztók forrásjellemző csatlakozást küldenek az adónak
* Adó az Xcast+ fejrészbe az útbaeső Xcast+ útválasztók címeit teszi
* Így nagyobb méretű csoportokra méretezhető

Mxcast:

* a címzettek felsorolását részekre bontja → még nagyobb méretezhetőség

== A szállítási szintű címzés (port, socket, multiplexálás). A TCP és az UDP, valamint alkalmazásuk. ==

Port:

* Elvonatkoztatás, amelyet a szállítási protokollok használnak arra, hogy különbséget tegyenek egy adott gazdagépen belül az egyes címzettek között
* A TCP/IP protokoll kis egész számmal azonosítja a kaput
* A kapu egyenértékű az OSI modell szállítási rétegében szereplő szállítási kiválasztóval (TSEL)

Socket:

* Több kapu egy gazdagépen
* forrás és a cél csatlakozójának fel kell vennie egy kapcsolatot → ez azonosítja az összeköttetést
* listen() → '''tétlen''' állapot, ha beérkezik egy válasz, akkor visszatér
* elfogadja a kérést → lemásolja magát és '''tevékeny''' állapotba lép
* egy kapuhoz lehet több tevékeny csatlakozó is
* típusok:
** folyam (TCP)
** adatcsomag
** nyers: közvetlen elérést nyúj az IP-hez

Nyalábolás:

<center>[[Image:]]</center>

TCP:

* Összeköttetéses szállítási protokoll
* Megbízhatóság: pozitív nyugtázás
* Csúszóablakos áramlás-szabályozás
** protokoll-hozzáigazítás:
*** körbefordulási időhöz (RTT) vagy
*** elérhető átviteli sebességhez
* Tulajdonságok:
** kétirányú átvitel: sorszámozás
** nem válogató nyugta: a soron következő bájt sorszámát adja
** nincs negatív nyugta: csak sikeres vételt lehet nyugtázni
** nem értelmezi a bájtfolyamot

[[Image:]]

ahol p a csomagméret, c pedig egy állandó ~1.22.

Késleltetés hatása:

* növekszik → nagyobb adat ,,szállítás alatt’’

Önidőzítéses protokoll, az adó a sebességét a vevőtől jövő ACK-k alapján igazítja.

Minél nagyobb a késleltetés → annál érzéketlenebb a visszacsatoló hurok.

<center>[[Image:]]</center>

Szabályozás mezőben a flagek:

* URG: sürgösség jelzése:
* ACK: SYN az összekötetés kérés és elfogadás, ezeket mutatja ez.
* PSH: alkalmazásnak küldi, nem tárol ütközőtárban
* RST: törli az összeköttetést, visszautasításhoz is:
* SYN: összeköttetés kérés és elfogadás
* FIN: összeköttetés bontása, nincs több adat.

Nincs különbség, hogy torlódás miatti vesztés, vagy szelvény tönkremegy → ugyanúgy visszavesz a sebességből az adó.

UDP:

* Az UDP nyújtja a lehető legkisebb alapköltségű szállítási mechanizmust
* Összeköttetés-mentes
* Csak nyalábolást/nyalábbontást és hibaellenőrzést végez
* Nem megbízható
* Nem sorrendtartó

<center>[[Image:]]</center>

Az ellenőrző összeg: 16 bites szók összegének komplementere

Így az ellenőrzés ha minden összeg + CHKSUM = FFFFh, akkor jók vagyunk → nem túl biztos

Jellemzők:

* Kis fejrész alapköltség
* Nemszabályozott adási sebesség
* Nincs összeköttetés létesítés
* Nincs összeköttetés állapot
* Hibaszabályozás hiánya
* Torlódásvédelem hiánya

Alkalmazások:

[[Image:]]

== Az Internet Vezérlőüzenet Protokoll (ICMP). Hálózat-igazgatási és távoli hozzáférést nyújtó szolgáltatások. Elektronikus levelezés, hálózati hírek, hírcsoportok. Az Internetes szervezetek. Szabványosítás, rendelkezési jogosultságok.Médiaközlési alkalmazások rendszerezése. A médiafolyam létrehozása és átvitele: kiszolgáló alapú és kiszolgáló nélküli folyamkezelés. ==

ICMP:

* IP-ben
* értesülhetünk hálózati hibákról, azok típusairól, datagram típusú
* pl: echo request, reply, destination unreachable, traceroute
* Header: típus, kód, checksum és a hibát kiváltó IP fejléc + 8 byte

Hálózat-igazgatási alkalmazások

* Egyszerű Hálózat-irányítási Protokoll (SNMP)
* Ping
* Nyomkövetés (Traceroute)
* Hálózati Információ Szolgáltatás (NIS)
* Hálózati fájlmegosztás (NFS, AFP)
* Hálózati nyomtatókezelés

Távoli hozzáférés:

* Fájlátvitel (ftp, sftp)
** névtelen vagy jelszavas
* Távoli bejelentkezés (telnet, rlogin, ssh)
** ssh pl. a TripleDES-t használja

Email:

* Egyszerű Levélátviteli Protokoll (SMTP)
* Letöltés:
** Postahivatal Protokoll 3 (POP3)
** Internet Üzenet Hozzáférési Protokoll (IMAP)

Hírek és hírcsoportok:

* Hálózati Hírtovábbítási Protokoll (NNTP)
** Elődje: UUCP
* Összetevők:
** hírtovábbító program (NTA)
** hírkiszolgáló
** hírolvasó ügyfélprogram
** Pl.: Pine, trn, tin, Pnews, Netscape Navigator, stb.

Internetes szervezetek: W3C, IETF, BIX

Szabványosítás:

* Típusai:
** szabadalmaztatott szabvány (pl.: IBM SNA)
** közszabvány (pl.: ITU, ISO vagy IEEE szabványok)
** nemhivatalos szabvány (pl.: RFC)
* RFC kialakítása:
** javasolt szabvány (6 hónap)
** fogalmazvány (draft) (6 hónapig létezik, 4 hónap múlva lehet RFC)
** szabvány (RFC) (amíg el nem évül)

Rendelkezési jogosultságok:

* Köztulajdonú (public domain)
** korlátlanul továbbadható
* Ingyenes (freeware)
** ingyen használható, de jogvédett, a továbbadás vagy a módosítás esetleg korlátozott
* Részjogú (shareware)
** a vásárlás előtti kipróbálásra szolgál
* Vegyes:
** egyének és a nem-haszoncélú (non-profit) szervezetek ingyen kapják
** a haszoncélú szervezeteknek meg kell vásárolni

'''Médiaközlési alkalmazások rendszerezése'''

Multimédia rendszerek lényeges részei:

* alapok
** pl.: tömörítés, hangkezelés, zene- és beszédfeldolgozás, képkezelés és mozgókép-kezelés
* számítógépek és hálózatok
** pl.: számítógépek, perifériák, optikai tárolók, hálózatok
* rendszerközeli szolgáltatások
** pl.: műveleti-, adatbáziskezelő- és távközlési rendszer
* alkalmazásközeli szolgáltatások
** pl.: felhasználói határfelület, alkalmazások

Adatfolyam (üzenetek időbélyeggel) → médiafolyam (multimédiás tartalmat hordoz)

Jellemzők:

[[Image:]]

* Létrehozás lépései:
** Mintavételezés
** Kvantálás
** Csomagolás
* Médiatartalom szabályozott átviteli módszerei:
** kiszolgáló-alapú: HTTP + folyamprotokoll
*** folyamprotokkal kapcsolatos elvárások:
**** csomagvesztés tűrése
**** késleltetés szabályozása
**** dinamikus átbocsátás hozzáigazítás
** kiszolgáló-nélküli:
*** csak HTTP-vel vagy FTP-vel letöltik a fájlt
*** sem sávszélesség-kezelésük, sem áramlás-szabályozásuk

== Az erőforrás lefoglalás: feladata, RSVP jellemzői, lefoglalási igények modellezése. A folyammédia protokoll összetevői, az időkorlátos folyammédia szabályozása. Valósidejű Szállítási és Szabályozó Protokoll (RTP/RTCP). A Valósidejű Folyam Protokoll (RTSP). A többesadás szállítási protokollok, a protokolljellemző fogalma. ==

Feladat: QoS biztosítása, mert az internet best-effort. → RSVP, YESSIR

'''RSVP''':

* Elérést biztosít a hálózatközi egybeépített szolgáltatásokhoz, ahol a gazdagépek és a hálózatok a végpont-végpont átvitel garantált minősége érdekében együttműködnek
* Lefoglalások:
** sávszélesség
** CPU idő
** ütközőtár
* RSVP nem útválasztási, hanem jelzési protokoll
* Vevő kezdeményezett
** csak egy irányban kéri az erőforrásokat
** többesadásra alkalmas

Path és Resv üzenetek.

Modellezés áramlásleírókkal történik:

* Szűrőelőírások
** Lefoglalás megosztása
*** Vevő '''elkülönülő '''szűrőelőírást alkalmaz, ha az egyes adókhoz külön lefoglalást végez, amelyektől jövő adatáramlást venni akarja
*** '''Megosztott '''szűrőelőírás: ha a vevő megosztja a lefoglalást az adók között
** Adókiválasztás módja
*** Vevő '''kifejezett '''szűrőelőírást alkalmazza, ha kifejezetten meghatározza az adók körét
*** '''Burkolt '''(behelyettesíthető) szűrőelőírás: a viszony összes adóját kiválasztja
* Áramláselőírások
** szolgáltatási osztály
*** szabályozott terhelés (puha, nincs garancia, de igyekszik, de eldobhat)
*** garantált kézbesítés (erős, a lefoglalt sávszélességen belül nem dob! Etherneten nem!)
** lefoglalási előírás (RSpec)
*** R (adási sebesség) és S (késleltetés-tágulás)
*** csak garantálton
** forgalmi előírás (TSpec)
*** pl. csúcs-csebesség, max. adatcsomag-méret

A '''szűrőelőírások '''a viszony előírásokkal együtt meghatározzák azt az áramlást, amire az '''áramláselőírások '''meghatározzák a kívánt QoS-t

Átfogó multimédia adat- és szabályozási építmény:

* RSVP a hálózati erőforrások lefoglalására
* RTP/RTCP a valósidejű adatok szállítására és a QoS visszacsatolás biztosítására
* RTSP a a folyammédia kézbesítésének felhasználói vezérlésére
** pl.: lejátszás (play) vagy megállítás (stop)
* SIP a multimédia viszonyok kezdeményezésére
* SAP a folyammédia viszonyok meghirdetésére többesadáson keresztül
* SDP vagy SDF a folyammédia viszonyok leírására
* A fentieken kívül valamilyen megbízható szállítási protokoll és az alkalmazási szintű szoftver

'''RTP '''feladatai:

* időzítés helyreállítás
* összehangolás
* tartalom azonosítás
* nyaláb-bontás
* veszteség észlelés (hiba-felismerés)
* biztonsági szolgáltatások

RTP jellemzői:

* Végpont-végpont hálózati szállítási funkciókat nyújt valós idejű adatokat átvivő alkalmazásokhoz mind többesadás, mind egyesadás hálózati szolgáltatások felett
* Nem foglal le erőforrásokat
* Nem garantálja a valós idejű szolgáltatások QoS-ét (szolgáltatás minősége)
* Nem támogat egy adott formátumot: így mindegyikre használható
* UDP csomagban utazik

Keverők és fordítók

Adott alkalmazáshoz az RTP leírásához kiegészítő anyagok kellenek, melyek:

* jelleget (profile) megadó előírás, amely meghatározza a hasznosteher típusok kódjait és ezek kiosztását a hasznosteher formátumokra
** pl. média kódolások
* hasznosterhet megadó előírás, amely meghatározza, hogy az adott hasznosterhet (pl. hang kódolás) hogyan kell szállítani az RTP-ben

Összehangolási forrás (SSRC): a keverőt azonosítja

Közreműködő forrás (CSRC): egyedileg a listát, amiből össze lett állítva (pl. éppen ki beszél)

'''RTCP'''

* Céljai:
** RTP átvitelének megfigyelése
** RTP átvitelének szabályozása
** hiba-felderítés
* RTP-vel közös használatra tervezték
* Visszacsatolást nyújt
** az adat átvitel minőségéről
** a folyamatban levő viszony résztvevőiről
* Méretezhető nagy többesadás hálózatokra

Az RTCP egy RTP forrásra vonatkozó állandó szállítási szintű azonosítót hordoz, amely neve: hiteles név vagy CNAME, HISZEN: SSRC változhat, és társítani is így lehet a több folyamot.

Minden résztvevő küldd RTCP üzeneteket mindenkinek → egymástól függetlenül észlelik a résztvevők számát → szabályzás, legfeljebb 5%!

* Vevő jelentés (RR): a különböző RTP folyamok vételi minőségét írja le
* Adó jelentés (SR): információkat tartalmaz az RTP folyam elküldésének állapotáról (aktuális idő, elküldött csomagok száma, stb.)
* Forrás leírás (SDES): információk a forrásról (beleértve a CNAME-t is), pl.: az adó e-levél címe, neve, az RTP folyamot létrehozó program neve, s legfontosabb a forrás azonosító kiosztása egy felhasználóra és egy gazdagép névre. Ezen információ alakja gyakran azonos az e-levél címmel: felhasználó@tartomány
* BYE: az utolsó csomag
* APP: alkalmazásra jellemző feladatkörű

'''RTSP:'''

* Szabályozási protokoll, egy vagy több, időben összehangolt folytonos médiafolyam létrehozására és szabályozására
** Támogatja az egyesadást és a többesadást
** RTP tetején működhet
* Céljai:
** Médiafolyamok szabályozása egytől-sokhoz irányuló alkalmazásokban
** Folyamok durva összehangolása
*** a finom hangolás az RTP szinten történik, az RTP adó üzenetekkel
** Látszólagos bemutatók, amelyek összehangolt lejátszást jelentenek több távoli kiszolgálóról
*** Ehhez a parancsok időzítését kell megvalósítani
** Viszony elkezdéséhez engedélyezési eljárás biztosítása
** Viszonyleírás támogatása
** Eszköz irányítás: kamera követés, nagyítás, billentés

Többesadás:

[[Image:]]

Protokolljellemzők:

* A protokolljellemzők (protokoll-paraméterek) a szállítási protokollok összetevőit képviselik
* Minden protokoll-paraméter különböző szempontból írja le a protokoll működését
* Az adott szempont mellett alkalmazható módszerek a protokoll-paraméterek egyes felvehető értékeit jelentik
* oszályok pl:
** Forgalomkezelés
** Kézbesítés-szabályozás
** Visszacsatolás-kezelés
** Hibaszabályozás

== Az alkalmazási szintű hálózatok (ALN). Az egyenrangú (P2P) közlési modell. A P2P hordozók osztályozása, a központosított és a nemszerkezetes típusok. A Bittorrent-típusú fájlletöltési módszer. ==

ALN lényege:

* alkotóelemei a hálózat különböző részein működő ALKALMAZÁSOK
* alkalmazási szintű protokoll szabályozza a közlési viszonyt
* EGYENRANGÚ: ha egyenlő mértékben felelősek a hálózat fenntartásáért

P2P hordozó:

* átfedő megszerkesztése, igazgatása
* fájlok helymeghatározása

Középrész, kisegítő feladatkörök, pl:

* jó peerek kiválasztása

Osztályzás:

* '''Központosított'''
** '''Napster'''
*** hibrid, kell egy központi kiszolgáló (keresés az elsődleges feladat)
*** O(M) állapot az M tartalomhoz
*** nagy torlódás veszély
* Központosítatlan
** '''Nemszerkezetes'''
*** '''Gnutella'''
**** servent (ügyél és szerver egyszerre)
**** horgony → elküldi az éppen tevékeny peerek listáját, ping-pong
**** Query, szélességi, TTL (10 mélység max), mindig 7-nek küldi el
***** Queryhit a válasz, ugyanúgy visszafelé, ha van találat akkor is megy tovább
***** letöltés HTTP-n.
**** korlátozott méretezhetőség
**** véletlen kiválasztás nem jól hasznosít
**** megosztás nem egyenletes
*** '''FreeNet'''
**** teljes névtelenség (hops-to-live, depth, mindkettő fuzzy, nem biztos, hogy nő/csökken)
**** mélységi keresés
*** '''KaZaA'''
**** jobb méretehetőség, mert 2 szintű (super-peer), és ezek csoportokat alkotnak

BitTorrent:

* Torrent fájlok: töredékek + hash
* Ezek egy központi kiszolgálón: tracker
* Tracker megmondja, hogy kinél érhetőek el a töredékek: azt tölti először, amiből kevés van, hogy nagyobb számban lehessen elérni
* endgame mode: az utolsókat mindenkitől lekérdezi, és ha valakitől megjön akkor cancel

== A szerkezetes P2P átfedők ismertetése és az alapvető megoldások összehasonlítása. A P2P alkalmazások csoportosítása. ==

A keresett tárgy jól meghatározott helyeken van tárolvaa, tudják, hova kell küldeni a lekérdezést.

CAN:

* a teret darabolják (felezik stb.)
* a teret birtokló node felelős az ott lévő kulcsokért
* a kérést ahhoz a szomszédhoz küldi, aki a legközelebb áll a kérdezés azonosítójához

Chord:

* max. 2^m node, és kulcs (ugyanoda leképezve 0-2^m)
* minden node-nak van egy finger table-je: ami m elemet tartalmaz: (önmaga + 2^i)
* nem kell O(N) kérés, hogy megtalálja a kulcsot, lehet ugrálni a finger table-lel, oda megy amelyik még kisebb a ''kulcsnál''

Pastry:

* N azonosító: b bites számrendszerben ábrázolva
* Mindenkinek egy táblázat, annyi sor ahány karakteres és mindegyik sorban egy pointer egy olyanra ami addig egyezik, de utána már nem → így lehet ugrálni.

Csoportosítás:

* Fájlmegosztás (DFS)
** legtöbb a NEMszerkezetest, mert kulcsszó alapú keresés (nem kell a pontos név)
* Média folyamképzés és nagy sávszélességű tartalomszétosztás
** Promise
* Fájl- és tárolórendszerek
** Chord, Tapestry, Gnutella (LimeWire)
* Elosztott ciklusmegosztás
** SETI@home
* Együttműködési alkalmazások
** Instant Messaging, IRC

== Az alkalmazási szintű többesadás (ALM). Az ALM protokollok osztályozása, a fa-elsőre, a szövevény-elsőre és a burkolt módszerek. A mobil alkalmi (ad-hoc) hálózatokon megvalósított többesadás. A hálózati kódolás. ==

Lehetséges többesadás közlési viszony alkalmazási szinten is

Hátrányok: Megnő az átvitelhez szükséges idő

Összehasonlítás: IP többesadásnál a routerek, ALMnél a gazdagépek a felelősek a továbbításért

IP-nél: nem mindig jelentkezik a haszon, csak a gond

Osztályzás:

* Feszültség (stress): azonos csomagok száma ugyanazon kapcsolaton vagy csomóponton keresztül
* Feszítés (stretch): a forrástól a vevőig az átfedőn, ill. egyesadással létrejövő útvonalak hosszának hányadosa
* Szabályozási alapköltség
* Legyezőnyitás (fan-out): tagok adatszétosztási foka
* Sávszélességi elvárások

Fa építési módszerek:

* fa-elsőre
** adatkézbesítési fa, elosztott módon, mindenki felfedezi néhány új tagot, aki eddig még nem szomszéd
* szövény-elsőre
** Ezeknél az eljárásoknál a csoporttagok először elosztottan önmagukat beleszervezik az átfedő szövevény alakzatba
** először többszörös útvonalak, utána mindenki résztvesz az útválasztási protokollban -> egyedi útvonalak (mindenki RPF)
** pl. Narada:
*** először mesh (csomókba szerveződve) és efelett egy RPF minden forrásból
*** fa minősége függ az alatta lévő hálótól
* burkolt módszerek
** szabályozási alakzat bizonyos tulajdonságokkal
** ezen az alakzaton '''adatfa''' burkoltan (kihasználja a tulajdonságokat)
** szövevény + fa egyszerre
** NICE:
*** clusterekbe szervezés, több szinten. minden szinten egy leader aki nagyjából középen van. a következő szintben csak sima tag. legfelsőn egy tag: RP

Mobil ad-hoc:

* Alkalmi Kívánságra Távolságvektor ('''AODV''') és '''MAODV'''
** Fa-elsőre (megosztott adatfa)
** Minden csoportra egyetlen vezető, amely időnként hello üzeneteket küld
* Kívánságra Többesadás Útválasztási Protokoll ('''ODMRP''')
** Szövevény-elsőre
** Erősebb, de kevésbé méretezhető
*** Csoportonként egy forrás időnként csatlakozás kérdezést küld
** Továbbítási csoport alkalmazása
* Növekvő ID-számokat Hasznosító Alkalmi Többesadás Útválasztási Protokoll ('''AMRIS''')
** Fa-elsőre (megosztott adatfa)
** Többesadás viszonytagsági azonosító (msm-id) és magcsomópont (Sid)

Médiafolyam technikák

2015-01-11T12:22:29Z

Kriván Bálint:

{{Tantárgy
| név = Médiafolyam technikák
| tárgykód = VIEEM243
| szak =
| kredit = 4
| félév =
| kereszt =
| tanszék = EET
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = szóbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEM243/
| tárgyhonlap =
}}

[[Category:Valaszthato]]

==Ismertető==
A hálózatok tárgy elmélyítésének tűnik, de csak egy előadáson voltam, aztán le kellett adnom. Aki szereti a hálózatokat, annak érdekes lehet.

Egy ZH és egy szóbeli vizsga van. A ZH és a vizsga anyaga is a tankönyv, amit igen ajánlott megvenni, ugyanis a szóbeli tételsoron kívül, más anyag nem kerül kiadásra (pl. a diasorok sem).
(14/15-1)

[[Médiafolyam technikák tételsor]]

==Könyv==
Az internetes kommunikáció informatikai alapjai

Dr. Hosszú Gábor

Novella Kiadó, 2005

ISBN: 9639442518