VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Elektronika 2

2020-01-11T08:35:17Z

Kovács Zoltán: /* Házi feladat */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 2
|tárgykód=VIAUAC05
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=AUT
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db (+1 opcionális)
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=elektro2{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAc05/
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/viauac05
}}

A tantárgy alapot teremt az összetettebb elektronikus rendszerek rendszerbeli funkciójának, működésének és áramköri felépítésének megismeréséhez, és foglalkozik az ilyen áramkörök, valamint összetettebb egységek számítási módjával és tervezésük alapvető kérdéseivel. Az összetettebb egységek tárgyalását az teszi lehetővé, hogy a tantárgy erősen épít a [[Jelek és rendszerek 1]] és [[Jelek és rendszerek 2|2]], az [[Elektronika 1]], valamint a [[Méréstechnika]] tantárgyak anyagára, ezáltal közelebb kerülve a szaktárgyakban oktatott alkalmazásokhoz.

A tantárgy a villamos hálózatok, elektronikus eszközök és alapáramkörök, lineáris szabályozáselmélet alapjai témakörök ismereteire épít.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' [[Elektronika 1]], és [[Méréstechnika]] tárgyakból a kredit megszerzése.
*'''Ajánlott''': [[Jelek és rendszerek 2]]
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni. Ezt az alább leírt módon ellenőrzik is!
*'''Házi feladat:''' Kb a 10. héten adják ki és a 14. héten kell bemutatni!
*'''NagyZH:''' A félév során 2 darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 5 darab egyenként 4-5 pontos feladatból áll, köztük általában 1 elméleti jellegű kérdéssel. Összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. A két zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy-egy alkalmat, a pótlási héten összesen egy alkalmat biztosítunk. Az összes igénybe vett pótlás száma nem haladhatja meg a hármat. A szorgalmi időszakban legalább az egyik zárthelyit (pótlással vagy anélkül) sikeresen kell teljesíteni.
*'''Végső jegy:''' A végső jegy a két zh, a házi feladat valamint az év közben szerzett plusz pontok számításából jön ki. ''(ZH1 + ZH2 + HF)/3 + opcionális 3.zh pontjai + IMSc pontok + egyéb pluszpontok''.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 110px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 9|| 1
|-
|10 - 12|| 2
|-
|13 - 15|| 3
|-
|16 - 19|| 4
|-
|20 - || 5
|}

==Segédanyagok==

* A tárgyból készült jegyzet, Varjasi István- Elektronika 2 (jegyzetszám: '''VI 201-050''') mely megvásárolható az I épület könyvtárában, de az egyes anyagrészek felkerülnek a honlapra pdf formában! Kifejezetten a tárgyhoz készült, érdemes lapozgatni!

===ZH felkészülés===

A ZH feladatok a gyakorlatok anyagaiból, és az itt található felkészülési feladatokból szoktak kikerülni. Az anyagrészek sorrendje félévről félévre változhat!
 Az akutális segédanyagok és példák, megtalálhatóak a tanszéki honlapon! A 2013/2014 őszi féléves gyakorló példák:

*[[Media:elektro2_AMFMpeldak_2012ősz.pdf|AM-FM]]
*[[Media:Elektro2_zajos_feladatok.pdf|Elektronikus áramkörök zaja]]
*[[Media:Elektro2_melegedés_szűrők_távvezetékek.pdf|Elektronikus eszközök melegedése, szűrők és távvezetékek]]
*[[Media:Elektro2_Félvezetők_és_Áramirányítók.pdf|Félvezetők és áramirányító kapcsolások]]
*[[Media:Elektro2_inverterek_szűrők_távvezetékek.pdf|Inverter kapcsolások, szűrők és távvezetékek]]
*[[Media:elektro2_nemlinearispeldak_2012ősz.pdf|Nemlineáris áramkörök]]
*[[Media:Elektro2 PLL példák.pdf|PLL (Phase-Locked Loop)]]
*[[Media:Elektro 2 Referencia áramkörök.pdf|Referencia áramkörök]]

==Első zárthelyi==

Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot. Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
===Rendes ZH===

*[[Media:elektro2_ZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:elektro2_ZH1_2010ősz_ABmegoldással.pdf|2010/11 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:elektro2_ZH1_2011osz_ABmegoldásokkal.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Elektro2_ZH1_2012tavasz_AB_megoldással.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:elektro2_2013osz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Elektro2_ZH1_2014osz_ABmegoldassal.pdf|2014/15 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:1NZH_2015.10.13 pontozás.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:elektro2_ZH1_2016osz_ABmegoldassal.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Elektronika2_1NZH_Megoldassal.pdf|2017/18 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:zh.pdf|2019/20 ősz]] - pótzh-val és megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===Pót ZH===

*[[Media:elektro2_pótZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:elektro2_pótpótZH1_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH
*[[Media:elektro2_pótZH_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Elektro2_pzh1_2013.pdf|2013/14 ősz]] - rossz minőségű

|}

==Második zárthelyi==

Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot. Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |
===Rendes ZH===

*[[Media:elektro2_ZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:elektro2_ZH2_2010ősz_A.pdf|2010/11 ősz]] - A csoport
*[[Media:elektro2_ZH2_2011osz_AB.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport
*[[Media:Elektronika2_ZH2_AB_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Elektro2_ZH2_2015_AB_ megoldások.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Elektro2_ZH2_2016_AB_ megoldások.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Elektro2_ZH2_2019_AB_megoldasok.pdf|2019/20 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

===Pót ZH===

*[[Media:elektro2_pótZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:elektro2_pótpótZH2_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH
*[[Media:elektro2_pótZH_2008tavasz_AB.pdf|2008/09 kereszt]]
*[[Media:elektro2_pótZH2_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]
*[[Media:Vill_elektro2_2017_18_masodik_pot_megoldasokkal_v2.zip|2017/18 ősz megoldásokkal]]
|}

==Házi feladat==
''A tárgyból mindenkinek személyre szóló házi feladatot kell megírnia és bemutatnia!''
*a házi feladatot kb a 10. héten osztják ki
*a feladat a félév közben elhangzott témákból kerül ki , mindenkinek egy témából kell megoldani egy feladatot
*a házi feladat megoldására összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből:
**12 pont a feladat megoldására
**6 pont a beadott munka külalakjára
**6 pont a bemutatásra jár
*a feladatot be kell mutatni (meg kell védeni) az utolsó oktatási héten a gyakorlat idejében, általában annál az oktatónál, aki a feladatot kiadta (a portálon van beosztás)
*az mehet megvédeni a feladatát, aki időben feltöltötte a honlapra és elfogadták neki a feladatot
*akinek nem fogadták el a feladatát, a 14. héten beadhatja ismét (pótleadás), és a pótlási héten kell megvédenie

===Korábbi házifeladatok===

PLL3 - [[:File:e2_pll3_2018.pdf]]

{{Rejtett
|mutatott='''Régebbi számonkérések'''
|szöveg=

''Régebben vizsgás volt a tárgy beugróval, illetve néhány gyakorlaton volt kzh, ezek azonban gyakorlásra továbbra is használhatóak!''
'''Beugrók'''

Fontos, hogy a feladatok szövegét alaposan el kell olvasni, mivel gyakran csak 1-1 szót változtatnak meg egy régi feladatban, viszont így már teljesen más lesz a megoldás!

===Vizsgabeugrók (2012-2016)===
*[[Media:elektro2_beugró1_2012ősz.pdf|2012.12.19 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró2_2012ősz.pdf|B csoport]]
*[[Media:elektro2_beugró3_2012ősz.pdf|2013.01.07 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró4_2012ősz.pdf|B csoport]]
*[[Media:elektro2_beugró5_2012ősz.pdf|2013.01.14]]
*[[Media:Elektro2_vizsga_beugro_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] - részletes megoldásokkal
*[[Media:Elektro2 beugró-20130603.pdf|2013.06.03]] - részletes megoldásokkal
*[[Media:elektro2_beugró6_2012ősz.pdf|2013.06.10]] - részletes megoldásokkal
*[[Media:elektro2_beugró7_2012ősz.pdf|2013.06.17]] - részletes megoldásokkal
*[[Media:Elektro2_beugró_20140108.pdf|2014.01.08]] - részletes megoldásokkal
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_01_15.pdf|2014.01.15]] - részletes megoldásokkal
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_osz.jpg|2014 ősz elővizsga]]
*[[Media:elektro2_2015ősz_elővizsga.pdf|2015 ősz elővizsga]]- megoldásokkal
*[[Media:Elektronika2 2016.01.08 beugró.pdf|2016.01.08]]- megoldásokkal
*[[Media:E2_20150115_beugro.pdf|2016.01.15]]- megoldásokkal

===Évközi röpzárthelyik===

*2012/2013 ősz
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH1.pdf|1. RöpZH]]
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH2.pdf|2. RöpZH]]
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH3.pdf|3. RöpZH]]

*2015/2016 ősz
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh1.pdf|1. RöpZH]]
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh2.pdf|2. RöpZH]]

*[[Media:Elektronika 2 beugrók.pdf|Kidolgozott beugrók]] - Egy Kedves Kollégánk által kidolgozott rengeteg beugró. Nagy segítség a készülésben.

===Vizsgák (2008-2016)===

*2008/09:
**[[Media:elektro2_elővizsga_2008ősz.pdf|2008.12.16]] - elővizsga
**[[Media:elektro2_vizsga1_2008ősz.pdf|2008.12.23]]
**[[Media:elektro2_vizsga_2009ősz.pdf|2009.01.09]] - emlékezetből
*2010/11:
**[[Media:elektro2_vizsga_20110121.pdf|2011.01.21]] - emlékezetből
*2010/11 - kereszt:
**[[Media:elektro2_vizsga5_2011tavasz.pdf|2011.05.25]] - firkákkal
**[[Media:elektro2_vizsga1_2011tavasz.pdf|2011.06.01]] - emlékezetből
**[[Media:elektro2_vizsga4_2011tavasz.pdf|2011.06.08]] - emlékezetből
**[[Media:elektro2_vizsga2_2011tavasz.pdf|2011.06.15]] - firkákkal
*2012/13:
**[[Media:Elektro2_vizsga_2012-12-19.pdf|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-01-02.pdf|2013.01.02]]
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.07]] - emlékezetből
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.09]] - emlékezetből
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.16]] - emlékezetből
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-05-28.pdf|2013.05.29]]
**[[Media:elektro2-vizsga-2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
*2013/14:
**[[Media:Elekro2_vizsga_20140108.PDF|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
*2014/15:
**[[Media:Elektro2vizsga_20141223.pdf|2014.12.23]] - megoldásokkal
*2015/16:
**[[Media:Elektro2_vizsga_2016_01_08.pdf|2016.01.08]] - megoldásokkal

}}

==Tippek==

*A legjobb +pont szerzési lehetőség a gyakorlatokon való feladatmegoldás. Pár nappal a gyakorlatok előtt felteszik az adott gyakorlathoz tartozó segédanyagokat, benne a megoldandó feladatokkal és a hozzájuk tartozó megoldásokkal. Ezeket érdemes áttanulmányozni és a gyakon jelentkezni a táblánál feladatot megoldani, amiért a feladat nehézségétől és gyakvezértől függően 0.5-2 extra pont szerezhető. Érdemes az első pár gyakorlaton jelentkezni, mert a félév elején általában alig van önkéntes, míg az utolsó pár gyakorlaton szinte véres harc folyik minden megoldandó feladatért!
*Érdemes elmenni a ZH előtti konzultációra, mert mindig elhangzik 1-2 példa, ami egy az egyben benne lesz az adott számonkérésben.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:E2 pll3 2018.pdf

2020-01-11T08:33:49Z

Kovács Zoltán: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Szabályozástechnika

2019-06-07T12:30:46Z

Kovács Zoltán: /* Nagyzárthelyi és vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Szabályozástechnika
|tárgykód=VIIIAB05
|régitárgykód=VIIIA303
|tanszék=IIT
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|kiszh=5 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=vszabtech{{kukac}}sch.bme.hu
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05
}}

A technológiai, élettani, gazdasági és környezeti folyamatok irányítása a mérnöki tevékenységek fontos, széleskörű ismereteket, absztrakciós és alkalmazói képességeket egyaránt igénylő feladatai közé tartozik. A tárgy az irányítástechnika alapjaival, szabályozási rendszerek működési elveivel, analízisével, szintézisével, valamint a számítógépes támogatás nyújtotta eszközök alkalmazástechnikájával ismerteti meg a hallgatókat, miközben alapvető mérnöki szemléletformáló szerepet tölt be. A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek gyakorlati analóg és digitális szabályozási körök vizsgálatára, tervezésére, speciális irányításelméleti kurzusok illetve irányítástechnikai ismeretekre épülő szakirányok (irányító és robot rendszerek, beágyazott rendszerek, járműirányító rendszerek) és tantárgyak felvételére, valamint a [[Labor 1]] és [[Labor 2]] tárgyak kapcsolódó mérési feladatainak elvégzésére.

A tárgy a Matematika A2-A3-ban és a Jelek és rendszerek 2-ben tanult ismeretekre épít - kell a lineáris algebra és a lineáris inhomogén differenciálegyenletek ismerete, valamint a <math>\mathcal{F}</math>, <math>\mathcal{L}</math> és <math> \mathcal{Z} </math> transzformáció készségszintű alkalmazása. Félév során hét számítógéptermi laborgyakorlat van, ahol MATLAB CST segítségével tervezzük meg a különböző szabályzókat.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A 7-7 tantermi és számítógépes gyakorlaton a hiányzások száma nem haladhatja meg külön-külön a 2 alkalmat!
*'''KisZH:''' A felkészültséget a számítógéptermi gyakorlatokon összesen 5 alkalommal kis zárthelyi formájában ellenőrzik. Az aláírás feltétele legalább 3 elégséges osztályzatú kis zárthelyi megírása. A kis zárthelyik nem pótolhatók, a meg nem írt kis zárthelyik az átlagba 0 értékkel számítanak bele.
*'''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyzárthelyit kell megírni, melyen az '''50-ből legalább 21 pontot (42%-ot) el kell érni'''. A félév során egy pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga két részből áll:
*# 8 darab 5-5 pontos rövidebb kérdés, melyek általában a gyakorlatok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki. Legalább 16 pontot el kell érni.
*# 2 darab egyenként 20 és 30 pontos MATLAB-os feladat: P, PI, PD, PID szabályozók tervezése, PID szabályozó tervezése maximális beavatkozó jel esetén, 2DOF (két-szabadságfokú) szabályzó tervezése, állapotteres szabályzás folytonos és diszkrét időben. Legalább 20 pontot el kell érni.
Összesen legalább 40 pontot el kell érni az elégséges vizsgajegy megszerzéséhez.
*'''Végső jegy:''' A végső jegy három részből tevődik össze. Összesen 110 pont szerezhető, de a ponthatárokat 100 pontos skálán határozták meg.
*#Vizsgán elért pontszám - max 90 pont
*#NagyZH jegy kétszerese - max 10 pont
*#KisZH jegyek átlagának kétszerese - max 10 pont

*Ponthatárok:
*(Eredmény [E])
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 110px; height: 40px;"
!E %!!Jegy
|-
|0 - 39|| 1
|-
|40 - 59|| 2
|-
|60 - 74|| 3
|-
|75 - 84|| 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

* '''''Lantos Béla: Irányítási rendszerek elmélete és tervezése I - Egyváltozós szabályozások''''' A tárgyhoz szükséges irodalom, mely teljes mértékben lefedi a tananyagot. A tankönyv eredeti példánya a vizsga Matlab-os részén használható.
* A tárgyhoz tartozó aktuális előadásdiák és gyakorlati segédanyagok letölthetőek a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki portálról].

=== Videotórium ===

A tárgyhoz készült 13 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika videósorozat] 2012 őszi félévében ''Kiss Bálint'' előadásában.

===MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a Matlab legálisan bármely BME-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 

*[[Szabályozástechnika - Matlab alapismeretek|Matlab alapismeretek]] - A legalapvetőbb Matlab kódok részletes ismertetése
*[[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|Szakasz megadása]] - A szakasz megadásának módjai. Érdemes alaposan begyakorolni, mert enélkül megoldhatatlanok a feladatok!
*[[Szabályozástechnika - Soros kompenzátorok tervezése|Soros kompenzátorok tervezése]] - P, PI, PD, PID és PID maximális beavatkozó jellel
*[[Szabályozástechnika - 2DOF szabályzó tervezése|2DOF szabályzó tervezése]] - Részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése|Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése|Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal

===Egyéb hasznos segédanyagok===
*[[Bode-diagram_kézi_rajzolása|Bode diagram how-to]]
*[[Media:szabtech_segedlet_bodekezzel.pdf|Bode diagram rajzolása kézzel]]
*[[Media:szabtech_segedlet_attekintes.pdf|Szabályozástechnika "konyhanyelven"]]
*[[Media:szabtech_segedlet_stabilitasvizsgalat.pdf|Stabilitásvizsgálat]] - Pólus-zérus eloszlás alapján, Nyquist illetve Bode kritérium (fázistartalék) alkalmazásával

*'''Legfrissebb segédanyagok megtalálhatóak a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki oldalon], bejelentkezés után.'''
{{Rejtett
|mutatott='''Régi előadás és gyakorlati anyagok'''
|szöveg=

===Gyakorlati anyagok - 2007 ősz===

* [[Media:szabtech_gyak_2005.pdf|2005-ös gyakanyag]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_1resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 1. rész]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_2resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 2. rész]]
*[[Media:szabtech_1hszkgyak_2010.pdf|1. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_2hszkgyak_2010.pdf|2. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_3hszkgyak_2010.pdf|3. Tantermi gyakorlat dia]]

===Előadás jegyzet - 2007 ősz===


*[[Media:szabtech_1előadás_2007ősz.pdf|1. Előadás]]
*[[Media:szabtech_2előadás_2007ősz.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:szabtech_3előadás_2007ősz.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:szabtech_5előadás_2007ősz.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:szabtech_6előadás_2007ősz.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:szabtech_7előadás_2007ősz.pdf|7. Előadás]]

*[[Media:szabtech_8előadás_2007ősz.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:szabtech_9előadás_2007ősz.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:szabtech_11előadás_2007ősz.pdf|11. Előadás]]
*[[Media:szabtech_12előadás_2007ősz.pdf|12. Előadás]]
*[[Media:szabtech_13előadás_2007ősz.pdf|13. Előadás]]
*[[Media:szabtech_14előadás_2007ősz.pdf|14. Előadás]]

}}

==Előadás jegyzet 2019==
*[[Media:Szabtech_előadás_2019.pdf|Szabtech előadás 2019]]

==Ellenőrző kérdések kidolgozása==
* [[Media:Szabtech_vill_gyak_osszesellkerdes.pdf‎ |2013 őszi ellenőrző kérdések]] - Ezek csak a gyakanyagok végén lévő kérdések összeollózva. Az alant lévő linkeken elérhetőek a válaszok.
* [[Media:szabtech_1gyak_2012ősz.pdf|1. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_1gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_1gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_2gyak_2012ősz.pdf|2. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:Szabtech gyakorlat2 ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_2gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_3gyak_2012ősz.pdf|3. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_3gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_3gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_4gyak_2012ősz.pdf|4. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_4gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_4gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]], [[Media:szabtech_4gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_5gyak_2012ősz.pdf|5. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések_szerk.pdf|Szerkesztett]], [[Media:szabtech_5gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_6gyak_2012ősz.pdf|6. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_6gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_6gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_7gyak_2012ősz.pdf|7. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_7gyakkidolgozás.pdf|Megoldásai]]

==Nagyzárthelyi és vizsga==

A ZH feladatai általában azon gyakorlati anyagok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki, ameddig eljutott az előadás. A ZH feladatok nagyon hasonlítanak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseihez, de néha variálnak rajtuk kicsit, esetleg összemixelnek valamit különböző feladatokból. Mindeképpen célszerű meg is érteni a megoldásokat, különben könnyen bele lehet zavarodni. ''A zh feladatokról fényképet készíteni tilos, ezért nem találtok itt teljes feladatsorokat!'' A vizsga első részére ugyanaz igaz mint a zárthelyire, csak itt már az összes gyakanyagból vannak kérdések. A 7. gyakorlatból általában csak 1 kérdés szokott lenni. A vizsga Matlab-os része általában sablonfeladatokból áll. Aki végigoldja és MEGÉRTI a kidolgozott [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen| Matlab feladatokat]], azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán!

*[[Media:szabtech_ZH_2010ősz.pdf|2010/11 őszi ZH]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2007dec.pdf|2007/08 őszi MINTA vizsga]] és a hozzá tartozó nemhivatalos [[Media:szabtech_konzi_2008január.pdf|megoldások]]
*[[Media:szabtech_vizsga_2011majus.pdf|2010/11 tavaszi vizsga]] - Keresztféléves vizsga, melyet nem az IIT tartott!
*[[Media:szabtech_vizsga_2012januar_gepelt.pdf|2011/12 őszi vizsga]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2012dec.pdf|2012/13 őszi MINTA vizsga]]
*[[Media:szabtech_vizsga_20141222.pdf|2014/15 őszi 2. vizsga]]
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz1m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga kisfeladatok]]
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz2m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga nagyfeladatok]] - [[Media:Pi minta.pdf|1.feladat megoldása]]

===Nem hivatalos vizsgamegoldások===

[[:File:szabtech vizsgák.pdf| A fentebbi Vizsgák nem hivatalos megoldásai]]

==Tippek==

*A tárgy elég nehéz is lehet, azonban ha folyamatosan készülsz, nem okozhat nagy gondot. Az évközi kiszárthelyikre mindig érdemes alaposan felkészülni, mert egyrészt extra pontokat lehet vinni belőlük a vizsgára, másrészt a ZH illetve a vizsgabeugró kérdései is ezek közül kerülnek ki, így ha már itt megtanulod őket, akkor kevesebb gondod lesz a ZH és a vizsga előtt.
*A vizsgára mindenképpen érdemes áttanulmányozni a [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen|Matlab segédanyagok]] részt, mivel a vizsgán eléggé sablonfeladatok vannak - Soros kompenzátorok, 2DOF, FI és DI állapotteres szabályzó. Aki a fenti példákat érti és meg tudja oldani, azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán.
*A vizsgára feltétlenül szükséges alaposan begyakorolni a [[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|szakasz megadása]] című lapon leírtakat, ugyanis a vizsgán szinte minden feladat úgy kezdődik, hogy be kell vinni a Matlab-ba a megadott szakaszt. Azonban ha már itt elrontjátok, akkor az egész feladatban mindenhol rossz numerikus eredmények jönnek ki, ami pedig sajnos azt eredményezi, hogy kinullázzák a teljes 25 pontos feladatot! Tehát érdemes alaposan megtanulni!
*A vizsgán mindent részletesen le kell írni a papírra. A javítók a Matlab-ot csak egy "professzionális számológépnek" tekintik, ezt jó észben tartani. Ha valamit Matlab segítségével számolsz, akkor le kell írni, hogy pontosan milyen kódot írtál be a Matlab-ba és a Matlab erre milyen numerikus végeredményt adott. Minden részeredményt le kell írni, mert ha valahol hiányzik a numerikus eredmény, akkor arra a feladatra nem adnak pontot.
*A mintavizsga kísértetiesen hasonlít a rendes vizsgára, általában csak a 2DoF és az állapotteres típusú példák váltakoznak.
*A pótlási héten lévő vizsgára bárki jelentkezhet.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Szabályozástechnika

2019-06-07T12:30:35Z

Kovács Zoltán: /* Nagyzárthelyi és vizsga */

Fájl:Szabtech vizsgák.pdf

2019-06-07T12:29:55Z

Kovács Zoltán: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Beágyazott és ambiens rendszerek

2019-06-02T09:47:57Z

Kovács Zoltán: /* Nagyzárthelyi */

{{Tantárgy
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek
| tárgykód = VIMIAC06
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 5
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC06/
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06
}}

A tantárgy a beágyazott rendszer alkalmazások tervezésére készít fel. Ennek érdekében bemutatja a beágyazott rendszerek felépítését, a környezetből származó információ feldolgozásának lehetőségeit, a leggyakrabban előforduló adatfeldolgozási és vezérlési feladatokat, valamint mindezek tipikus szoftver implementációit mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) és programozható/újrakonfigurálható hardverek (FPGA) esetében. A tárgy hallgatói számítógépes gyakorlatok keretében részletesen megismerik a beágyazott rendszerekben elterjedten használt szoftvertervezési mintákat, és gyakorolják az alkalmazásfejlesztést.

A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatók készségszintű ismeretekkel fognak rendelkezni a beágyazott- és hardverközeli szoftverfejlesztés területén, és gyakorlati tapasztalatot szereznek programozható és újrakonfigurálható hardver eszközök használata terén.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy egyszerű, beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, EFM32 Giant Gecko mikrokontrollerre.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.

== Segédanyagok ==

* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06/jegyzetek tanszéki honlapon].
'''FIGYELEM! A tantárgy 2017 őszén jelentős változáson ment keresztül, az ennél régebbi segédanyagok tematikája eltér az aktuális tárgyétól!'''
* Néhány előadás jegyzete:
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.

== Nagyzárthelyi ==
*[[Media:Bambi_2018_mintaZH.pdf|2018 ősz minta ZH]] - [[:File:Bambi minta zh.pdf| Nem hivatalos megoldás]]
'''Régi zárthelyik:'''
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]

== Vizsga ==
*[[Media:Bambi_20181217_vizsga.pdf|2018/19 ősz 2. vizsga kérdései]]
*[[Media:bambi_2019_01_07_vizsga.pdf|2018/19 ősz 3. vizsga kérdései]]
'''Régi vizsgák:'''
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 tavaszi 3. vizsga A csoport]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Fájl:Bambi minta zh.pdf

2019-06-02T09:47:39Z

Kovács Zoltán: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata

2019-06-02T09:42:02Z

Kovács Zoltán: /* Beugró kérdések kidolgozása */

{{Vissza|Laboratórium 1}}

__TOC__

== A mérésről ==

*Megismerkedtetek egy összetettebb tervvel és a ChipScope programmal
*Írtatok egy házit, amiben gyakoroltátok a dolgokat. Ilyen szintű feladat lehet gyakorlati mérésen.
*'''Milyen feladatok voltak:'''
**Blokkvázlat alapján hétszegmenses kijelző megvalósítása. Rategen, számláló, shiftregiszter, multiplexer. Nem sok új.
**ChipScope. Na ez az, amitől sokan tartotok, pedig nem rossz dolog.
*'''ChipScope''' - Két részből állt a mérésnek ez a része:
**Hozzáadtátok a ChipScope modult a tervhez (új forrásfileként), beállítottátok azt, hogy milyen jeleket akartok vizsgálni, hány mintát akartok venni, majd újrageneráltátok a programozófilet.
**Használtátok a ChipScope Analyzer-t, amivel megvizsgáltátok a rendszer jeleit.
*'''Miket tanultatok meg:'''
**Különféle triggerfeltételek: szint és élérzékeny triggerfeltételek, trigger sequence, egyes elborult csapatok storage qualificationt is.
*'''Miket szoktatok elrontani:'''
**Rögtön az elején feladjátok, ha ilyen feladatot kaptok :(
**Rosszul állítod be a ChipScope-ot, rossz jeleket köttök be, különös tekintettel az órajelre!
**Elfelejtitek, hogy milyen triggerfeltételt lehet beállítani a felfutó, lefutó, változó élre.
*'''Tipikus laborbeugró kérdések voltak:'''
**ChipScope-ról ez-az.
**Verilog modulok ("rategen" és testbench) írása
**Mintavételi frekvencia számítása
**Latch-ról mindenféle (okok, elkerülés, ezek) - [http://www.velocityreviews.com/forums/t371968-what-is-the-problem-with-latch-inference.html Leírás] - '''EZT GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK BEUGRÓN!'''
**Miért nem használunk több órajelet egy FPGA-terven belül? '''EZT IS GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK!'''
**(utóbbi két kérdésről: volt olyan verzió is, hogy ismerd fel, ez a Verilog-kód miért működhet hibásan FPGA-n belül, és akkor rámutathatsz, hogy latch, vagy több órajelet használsz).
*'''Fontos megjegyzések:'''
** Az itteni segédletek (főleg a megoldott házipéldák) elavultak, nektek már nem kell állapottáblázni meg ilyenek. Mérésvezetők jókat szoktak mosolyogni, ha valaki ilyet ad be...
** A beugrókérdések SEM ezek, és nem feltétlen az ellenőrző kérdések. A segédlet megértésével, készüléskor a mérés fejben végigpörgetésével teljesíthetőek. Nem szoktatok bukni rajta.

== Házihoz segítség ==

*[[Media:labor1_10mérés_házi.pdf‎|Kidolgozott házi feladat]]

Régi házik:

A mérés 2011 óta nagyot változott, már nem a Digitális technika 1 anyagát kéri számon (állapottábla és egyebek). Most már a magasabb szintű (számláló, shift regiszter, stb.) tervezést tekintjük célnak.
Ha már ide jutottál, hogy nagyon elakadtál, egy olyan jótanács: ne állapottáblázz, meg Karnaugh-táblázz. A fél órás feladatot három napra hosszabbítod (tapasztalatból mondom). Inkább kérdezz a tárgy listáján és/vagy a mérésvezetőktől, segítünk.

*[[Media:Labor1_mérés10_házi1.pdf‎|Kidolgozott házi feladat 1]]
** Megjegyzés: a mérésvezető szerint hiányzott a hasonló házimból a restart bemenet. A feladat nem írja, de digitális áramkörökbe tényleg illik tenni.
** Figyelmeztetés: ez a házi már elavult és abból a célból nagyon "hasznos", hogy lebukjanak azok, akik ez alapján csinálták meg a házijukat, súlyos elvi hibák vannak benne, egyáltalán nem érdemes ebből dolgozni!
*[[Media:Labor1_mérés10_házi2.pdf‎|kidolgozott házi feladat 2]]

== Beugró kérdések kidolgozása ==

=== Ellenörző kérdések 2018 ===
[[:File:Verilog beugrók.pdf| Nem hivatalos kidolgozás]]

Ezek eléggé elavult kidolgozások.
*[[Media:Labor1 mérés10 ellkérd.pdf|Ellenörző kérdések kidolgozva]]

Néhány mérésvezetőknek van egy rossz szokása: a segédletben levő kérdést teszi fel, csak megváltoztat benne valamit. Vagy esetenként ugyanarra kérdez rá, csak másik irányból, más szavakkal. Tehát érdemes értve tanulni, nem bevágni.

=== Régi beugrókérdések ===

''''' Ezt a részt még aktualizálni kell. Nem biztos, hogy még mindig ezek a beugrókérdések! '''''

'''1. Mi a különbség a logikai analizátor állapotanalízis és időzítésanalízis üzemmódja közt? Mindkét üzemmódra alkalmas a ChipScope?'''

Állapotanalízis üzemmódban a bemenő jeleket a vizsgált hálózat órajelével szinkron mintavételezzük, így a vizsgált sorrendi hálózat (állapotgép) egymás utáni állapotai kerülnek az állapottárba. Időzítésanalízis üzemmódban a mintavételt egy nagypontosságú belső óra időzíti, így a vizsgált hálózat jeleinek időviszonyai is vizsgálhatók. A ChipScope CSAK állapotanalízisre alkalmas.

'''2. Mi a szerepe a triggerjelnek ill. a triggerszónak a közönséges analóg oszcilloszkópnál ill. a logikai állapotanalizátornál?'''

Az analóg oszcilloszkópban a triggerjel az időeltérítést indítja, ezért az analóg oszcilloszkóp gyakorlatilag csak a triggerjel utáni jeltartományt jeleníti meg.

A logikai analizátorban a triggerszó a mintavételezés/mintatárolás leállítását vezérli, a beállítástól függően az analizátor a triggeresemény előtti és utáni állapotokat is tárolni, megjeleníteni tudja.

'''3. A vizsgált szekvenciális hálózat egymás utáni állapotait akarjuk meghatározni. Milyen üzemmód ajánlott ebben az esetben, és mi legyen a mintavételező jel forrása?'''

Állapotanalízis üzemmód az ajánlott ebben az esetben. A mintavételezéshez a vizsgált hálózat órajelének azt az élét válasszuk, amelynél az állapotjelek már stabilak.

'''4. Egy hálózat terjedési késleltetését (Td) akarjuk meghatározni logikai analizátorral. Milyen üzemmódot használjunk ebben az esetben, mi legyen a mintavételező jel forrása, mekkora legyen a frekvenciája?'''

Időzítésanalízis üzemmódot használjunk, ebben az esetben a mintavételezést az analizátor belső órajele vezérli. A mintavételi frekvencia legyen az f = 1/Td érték többszöröse. Az, hogy legalább hányszorosa, a megkívánt mérési pontosságtól függ. A mért időszakasznak be kell férnie a mintatárba, ez (és az analizátor működési sebessége) korlátozza a maximális frekvenciát.

'''5. A logikai analizátorral vizsgált CMOS hálózat tápfeszültsége 3 V. Mekkora az ajánlott komparálási feszültség az analizátor bemenetén?'''

A CMOS logikai áramkörök komparálási feszültsége általában a tápfeszültség fele, ami a jelen esetben 1,5 V. A logikai analizátor bemenetein is ezt az értéket célszerű beállítani komparálási feszültségként.

'''6. Logikai analizátorral egy periodikus négyszögjelet vizsgálunk, melyről előzetesen azt tudjuk, hogy frekvenciája 5 kHz - 10 kHz, kitöltési tényezője pedig 20% és 50% közé esik. Mekkora legyen a mintavételi frekvencia minimális értéke, ha a jel L és H értékének időtartamát egyaránt legalább 5% pontossággal kívánjuk meghatározni. A számításnál tételezze fel, hogy csak egyetlen periódust mérünk az analizátorral és az analizátor belső mintavételi frekvenciájának bizonytalansága elhanyagolható.'''

A mintavételi frekvencia meghatározásánál a mérendő legkisebb időtartamból kell kiindulni. Ebben a példában ez a H állapot hossza, 20% kitöltési tényező és 10 kHz frekvencia esetén. Ennek értéke (1/10kHz) * 0,2 = 20 us. A megkívánt +- 5% mérési pontossághoz legalább 20 * 0,05 = 1 us-onként mintát kell venni. A mintavételi frekvencia minimális értéke 1 MHz. (Ha a belső óra frekvenciájának szokásos bizonytalanságát is figyelembe vesszük, akkor kicsit több mint 1 MHz kell.)

(Magyarázat: A legkisebb időtartamot úgy lehet elérni, hogy a legnagyobb frekit választjuk, és a legkisebb kitöltési tényezőt. Kitöltési tényező: azt határozza meg, hogy egy perióduson belül a négyszögjel a teljes periódusidő hány százalékában vesz fel logikai 1-es értéket. --> Logikai 1: H állapot.)

'''7. Miért nem ajánlott, hogy egy Verilog tervben több órajel forrást használjunk?'''

Az FPGA-ban az órajelnek egy speciális, "gyors vezeték" van dedikálva. Ha az órajelet pl. leosztva továbbítod, akkor mivel már nem fog a dedikált órajelvezetéken közlekedni, nem garantált, hogy az pontos lesz, azért könnyen hazárdokat idézhet elő.

'''8. Miért kerülendő a Latch-ek használata? Mire kell figyelni a Verilogban, ha if vagy case szerkezettel írunk le egy kombinációs logikát?'''

Pont amiatt, ami a kérdés második része - mert nagyon nagy az esélye, hogy kihagyunk egy if/else esetet a sok állapot közül, vagy egy case-t. És arra kell figyelni, hogy minden lehetséges állapot le legyen kódolva. (Verilog ismertetőben ez le van írva szépen)

'''9. Készítsen 3 bemenetű és/vagy kaput 2 bemenetű és/vagy kapuk (and2/or2) példányosításával!'''

module and2(
input a, b,
output z);
assign z = a&b;
endmodule
module and3(
input a,b,c,
output z);
wire x;
and2 a1(
.a(a),
.b(b),
.z(x));
and2 a2(
.a(c),
.b(x),
.z(z));
endmodule

'''10. Adja meg azt a Verilog Test Fixture kódrészletet, ami 10 MHz frekvenciájú órajelet biztosít a vizsgálandó modul számára!'''

reg clk;
initial clk=0;
always #X clk <= ~clk;

Itt X értéke mondja meg, hogy az egy órajelen belüli élváltás hol van - tehát az órajel periódusideje ennek a kétszerese. Ez alapján már lehet számolni, és a megfelelő timescale alkalmazásával.
Ha nem tévedek, akkor a 10 Mhz periódusideje 100 ns, tehát X megfelelő értéke 50ns.
( 'timescale 1ns/1ps sor a test fixtur elején)

== Xilinx ISE bugok ==

Ide sorolhatjátok fel a Xilinx ISE használatakor felfedezett bugokat. A tárgy honlapján is van felsorolás, de ahhoz te nem tudsz írni..
* A Windows 8 a 14.2-es verziónál még nem támogatott, van, ami a 64 bites verzióval megy csak, van, ami a 32 bitessel. Nekem telepíteni sem sikerült.
* Telepítéskor a telepítési könyvtár ne tartalmazzon se szóközt, se számot, se ékezetes karaktert, a c: meghajtóra érdemes rakni. C:\Xilinx könyvtár menni szokott, Linux alatt pl. a /opt/Xilinx megfelelő
* Windows alatt ISE futása alatt ne válts billentyűkiosztást, lefagy a rendszer (évek óta nem javított ISE bug).
* Linux alatt érdemes az LC_ALL környezeti változót (meg a LANG-ot, meg a LOCALE-t) en_US-re vagy C-re állítani, különben vacakolhat. Mondjuk a Webpack-nál nem szokott előjönni.
* Van, hogy az ISE nem veszi észre, hogy egy UCF file-t hozzáadtál. Abban nyílvánul ez meg, hogy a jó kódod letöltve nem csinál semmit. Ilyenkor fogod, eltávolítod a projektből az ucf-et, aztán visszarakod. Illetve van, hogy nem a megfelelő modul alá húzza be az ucf-et, ilyenkor egy random verilog modult top modullá alakítasz (jobb egér, set as top module), majd az igazi top modulodat visszacsinálod top module-ra.
* Amikor első szimulációkor az ISIM hálózati kommunikációt akar nyitni, engedélyezni kell (lokális gépen nyit socketet saját magának, nem köszön ki a netre), különben nem fog működni.

== Érdeklődőknek ==

Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:

*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 1 - 11. Mérés: Programozható perifériák mérése

2019-06-02T09:41:21Z

Kovács Zoltán: /* Beugró kérdések kidolgozása */

{{Vissza|Laboratórium 1}}

__TOC__

== A mérésről ==

*Megismerkedtetek egy nehezebben érthető blokkvázlattal, és néhány soros kommunikációval: UART, SPI.
*''' Előkészületkor megtanultátok: '''
**UART paraméterei, sebesség, PARITÁS, melyik bit érkezik először, hány bitből áll egy adatátvitel (tipikus kérdés lehet, hogy mennyi időbe telik a neptun-kódod átvitele adott bitrátával, és start, stop és paritásbit számmal)
**SPI kommunikáció, SPI topológia (milyen vezetékek vannak master és slave közt)
**Hőmérő modul hőmérséklet kimenetének átszámítása ember által kezelhetővé ('''Nem felejtjük le az előjelet!''')
*''' Tipikus beugró kérdések voltak: '''
**UART kommunikáció paraméterei
**SPI topológiája
**Adott UART hullámforma milyen adatot vitt át <--- felcserélitek a bitsorrendet
**!!!!Verilog kód alapján kiegészíteni hullámformát!!!! <-- ezzel sokatoknak baja szokott lenni
**Hőmérő modul <--- itt lefelejtitek az előjelet
*''' Mérésen megtanultátok: ''' - Blokkvázlat megvalósítása:
**SCLK előállítása (nem keveritek sem a rategen modullal, sem a testbench órajellel, ez egy harmadik dolog)
**kommunikáció ütemezése
**stabil kimenet létrehozása
**kettes komplemens képzése
**elméleti kérdések (írható-e egy regiszter több always blokkból, stb.)

== Házihoz segítség ==
*[[Media:Labor1_mérés11_házi1_2013.pdf|Kidolgozott házi feladat]]

== Beugró kérdések kidolgozása ==

=== Ellenörző kérdések 2018 ===
[[:File:Verilog beugrók.pdf| Nem hivatalos kidolgozás]]

''''' Ezt a részt még aktualizálni kell. Nem biztos, hogy még mindig ezek a beugrókérdések! '''''

'''1. Egyetlen ASCII karakter UART átvitele hány bit kiküldését jelenti a házi feladatban adott paraméterek esetén? Pontosan hogy épül fel ez a keret, milyen sorrendben kell kiküldeni a biteket?'''

Az UART adatátvitel specifikációja szerint: 1 start bit + 8 adatbit + 1 paritásbit + 1 stopbit, összesen tehát 11 bit / 1db ASCII karakter.

'''2. Hogy kapjuk meg egy 4 bites BCD számjegy 8 bites ASCII kódját? Mit mutat a paritásbit, milyen hardver elemmel számítható a legegyszerűbben, ha az összes adatbit rendelkezésre áll? Páros paritás esetén milyen paritás érték tartozik az ABh adathoz?'''

*Az ASCII szabvány szerint egy „x” számjegy ASCII kódja 3xh alakban áll elő, pl. a 9-es számjegynek az ASCII kódja 39h = 0011.1001b.
*A paritásbitet arra használjuk, hogy egy bináris számot úgy egészítsünk ki vele, hogy az vagy páros darab, vagy páratlan darab 1-est tartalmazzon. A gyakorlatban ezt hibaészlelésre használjuk.
*A paritás legegyszerűbben XOR kapuk segítségével határozható meg.
*ABh = 1010.1011b, mivel a bináris alak páratlan darab 1-est tartalmaz, így a paritásbit értéke 1-es lesz.

'''3. Ha a rendszer órajele 16 MHz, mekkora a házi feladatként létrehozott UART modul sebességének hibája százalékosan kifejezve, a specifikált értékhez képest? Okozhat-e ez problémát? (Válaszát indokolja!)'''

Az UART modul rate generátorjának előállításához számlálós osztót alkalmazunk. A számlálós osztó működési elve, hogy ismerve a referencia órajelet, és ismerve a kívánt órajelet, a kettő hányadosának egészre kerekített nagyságával egyező méretű (vagy nagyobb) regisztert hozunk létre, melynek értékét minden egyes felfutó élkor növeljük eggyel. Ha a regiszter eléri a kerekített hányados értékét, akkor 1-es logikai szintű jelet adunk ki. Ez lesz a leosztott rate generátor felfutó éle.
Lássuk, mekkora hibát okoz a fent említett hányados kerekítése!
A számláló optimális mérete: 16Mhz⁄(57600Hz=277,77…)
Mivel csak egész számokat tudunk a számlálóval számolni, így a kerekített érték 278.
Ezt visszaváltva frekvenciába: 16Mhz⁄(278=57553,3957Hz)
A két frekvencia közötti bitidő eltérés: 1/57553,3957-1/57600=14.058ns

Ahhoz, hogy az adatkeret átvitele hibátlan legyen, a stop bit 16 mintavételi pontjából a 8-as és 9-es mintavételi időpontok még ténylegesen a stop bitből kell, hogy mintát vegyenek. Ebből és a bitidőből kiszámolhatjuk, hogy mekkora lehet egy keret esetén a maximális hibánk:
A maximális hiba / keret: Bitidő×9/16=1/57553,3957×9/16=9,7735μs

Ebből a maximális hiba / bitidő, 11 bit átvitele esetén: 9.7735μs/11=888,503ns

A számlálónál tett kerekítésből adódó frekvenciahibából adódó bithiba, és a maximálisan megengedett bithiba aránya százalékosan kifejezve:

(számláló kerekítése miatti bithiba)/(maximálisan megengedett bithibas)=14,058ns/888,503ns×100=1.5822%

Ez, ha a vevő fél hibája 0%, akkor a specifikáció által ajánlott 2%-os hibahatáron belül van. (A specifikáció az adó és a vevő, nem pedig az adó és a clk közötti frekvenciahibához köti a hibahatárt)

'''4. Egy 115200 b/s, 8N1 beállítású UART átvitel esetén mekkora eltérés engedhető meg az adó és a vevő bitidejében, ha sikeres átvitelt szeretnénk?'''

A vevőnek elvileg bitidőnként, a bitidő közepén kellene mintavételezni az adatokat. Mivel az adó és a vevő frekvenciája kicsit eltér, ezért ez nem teljesül. Ha a hiba 1 bitidő alatt dt (delay time), akkor ez az N-edik bit mintavételezésekor N*dt-re nő, ami akkor okoz hibát, ha a legutolsó bitnél eléri a bitidő határát. Mivel a mintavételezés a bitidő közepén kezdődik, ezért N*dt < T/2-nek teljesülni kell (minden START bitnél újra szinkronizálódik a vevő).
Mindez számokkal: 8N1 beállításból tudjuk, hogy 1 Start bit + 8 Adat bit + 1 Stop bit == 10 bitet kell átküldeni. (N = 10)
115200 b/s : 115200 bit megy át másodpercenként -> 1 bit: 1/115200 => 8.68 us.
Képletbe behelyettesítve:
10 * dt < 8.68/2
dt < 0.434 us
(0.434/8.86)*100 = 5% eltérés.
Megj.: Sebességtől független, csak beállítástól függ, hiszen x bit/s esetén: t= 1/x, n db dt<1/x/2 ahol n a bitek száma, dt delay time, dt < 1/x/2/n. dt/t = (1/x/2/n)/(1/x)=1/2n 8N1 esetén n=10, így dt/t= 0,05 ami 5 %.

'''5. A házi feladatként megvalósított UART adóval minimum mennyi időbe telne a neptun kódjának elküldése?'''

Neptun kód 6 karakter, ennek elküldése 4800bps 8O1 (1 startbit, 8 adabit, páratlan paritás, 1 stopbit) esetén: (6*11bit)/(4800bit/s)=13,75ms

'''6. Egy 100 byte méretű fájl átvitele aszinkron soros csatornán 115200 bps sebesség mellett 8N1 (8 bit adat, nincs paritás, 1 STOP bit) formátumban minimum menyi ideig tart?'''

100 byte = 800 bit, byte-onként 1 stopbit ÉS EGY START BIT = 200 bit, összesen 1000 bit, 115200 bit/sec sebességgel ez 1000bit/(115200bit/s)=8,68 ms alatt megy át

'''7. A megismert soros adatátviteli módszerek közül melyiknél nem szükséges az órajelet is továbbítani?'''

Az UART-nál, ott az adategységek azonosítása a lokális rendszerórák használatán alapul.

'''8. Miért nem könnyű néhány Mbit/s sebességet elérni az UART típusú átvitelnél?'''

Nem igényel külön dedikált órajelvezetéket, ez korlátozza az elérhető maximális sebességet.

'''9. Melyik soros adatátviteli mód nem támogatja busz kialakítását?'''

Az UART, mivel ott a kapcsolat pont-pont típusú. (pl. számítógép-modem, számítógép-terminál)

'''10. Milyen átviteli paraméterek állíthatók be a PC soros kommunikációs csatornáin?'''

bit/sec, adatbitek, paritás, stopbitek, átvitelvezérlés

'''11. Hasonlítsa össze sebesség szerint a soros adatátviteli módokat!'''

SPI 10 Mbit/sec > I²C 3400 Kbit/sec > UART 115 Kbit/sec

'''12. Mi alapján osztályozódik az SPI 4 átviteli módja?'''

Az adatok kiléptetése és a beérkezett adatok mintavételezése az órajel egymással ellentétes éleire történik. Ennek megfelelően, továbbá figyelembe véve az órajel kiindulási nyugalmi értékét is, alapvetően 4 fajta SPI átviteli ciklus definiálható.

'''13. Hány vezeték kell 4 periféria SPI buszon történő használatához?'''

3+4 = 7 vezeték, mivel SPI esetén 3 + n kell, ahol n a perifériák száma. MISO, MOSI, SCK, SSn (n=0,1,2,3)

'''14. Írja fel a -42h értéket 2-es komplemens bináris formában 8 biten ábrázolva!'''

42h: 0100 0010
Negáljuk: 1011 1101
Hozzáadunk 1-t: 1011 1110  -42h

== Érdeklődőknek ==

Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:

*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 1 - 3. Mérés: Digitális alapeszközök

2019-06-02T09:39:03Z

Kovács Zoltán: /* Beugró kérdések kidolgozása */

{{Vissza|Laboratórium 1}}

__TOC__

== A mérésről ==

* Megismerkedtetek az ISE környezettel, a Verilog nyelvvel és a Logsys panellel.
*'''Milyen modulokat tanultatok:'''
**Számláló
**Shift regiszter
**Rate generátor
*'''Írtatok egyszerű testbenchet is:'''
**Órajel generálás (nem felejtkezünk meg a timescale direktíváról)
**Bemenő jelek előállítása
*'''Milyen feladatok voltak még:'''
**Bemenő jelek szinkronizálása az órajelhez (D-flipfloppal)
**Vájtfülűbbeknek .ucf file írása a Logsys panelre szitázott információk alapján
*'''Miket szoktatok elrontani:'''
**Nem tudjátok az alap modulokat, különös tekintettel a shift regiszterre
**Keveritek a rate generátort a testbench órajel előállításával
**Keveritek az assign utasításban és always blokkban megtehető dolgokat (assign utasítás használatakor NINCS if, else, stb vezérlési szerkezet. Mindent operátorokkal írsz le)
**Élérzékeny always blokk érzékenységi listájába össze-vissza írtok mindenfélét (pedig, mint tudjuk, egy órajelről megy minden sorrendi always blokk)
**Attól való félelmetekben, hogy latch-et fog tartalmazni a kód az élérzékeny always blokkban is kifejtetek minden if meg case szerkezetet, pedig latch a kombinációs logikát megvalósító always blokkban (always @ (*) ) keletkezik.

== Házihoz segítség ==

== Beugró kérdések kidolgozása ==

=== Ellenörző kérdések 2018 ===
[[:File:Verilog beugrók.pdf| Nem hivatalos kidolgozás]]

=== 2016 őszétől (VIMIAC12) ===
[[Média:Labor1_meres3_ellenorzokerdesek_2016.pdf|Nem hivatalos kidolgozás]]

=== 2016 őszéig (VIMIAC05) ===

'''1. Mik a lényeges különbségek a közönséges analóg oszcilloszkóp és a logikai állapotanalizátor közt, felhasználói szempontból?'''

Az analóg szkóp csak periodikus jelek megjelenítésére alkalmas, az analizátor digitális volta miatt bármilyen (digitális) jelet képes megjeleníteni.

'''2. Mik a lényeges különbségek a digitális oszcilloszkóp (DSO) és a logikai állapotanalizátor közt, felhasználói szempontból?'''

Digitális szkóp csak 2 jelet tud megjeleníteni (a 2 bemenete miatt), a log. anal. viszont egy busz összes jelét is.

'''3. Mi a különbség a logikai analizátor állapotanalízis és időzítésanalízis üzemmódja közt?'''

Állapotanalízis módban a mintavevő jelet a külső (ezért az adattal szinkron) órajel adja, így csak a vizsgált hálózat állapotai kerülnek az állapottárba. Időzítésanalízis módban viszont az órajel egy független, belső generátorból ered, így ez a mód alkalmas a vizsgált hálózat jeleinek időbeli lefolyásának vizsgálatára is.

'''4. Mi a szerepe a triggerjelnek ill. a triggerszónak a közönséges analóg oszcilloszkópnál ill. a logikai állapotanalizátornál?'''

A triggerjel szintjét el nem érő bemeneti jel nem kerül megjelenítésre a szkópon. Az analizátor esetében, ha a triggerszónak megfelelő állapotsorozat jelenik meg a bemeneten, elkezdődik az adatgyűjtés (előre meghatározott számú mintáig).

'''5. Hogyan választja ki a mintavevő órajelet a logikai analizátor alkalmazásánál?'''

Állapotanalizátor módhoz külső órajelet, időzítésanalizátor módhoz belső órajelet használunk.

'''6. A vizsgált szekvenciális hálózat egymás utáni állapotait akarjuk meghatározni. Milyen üzemmód ajánlott ebben az esetben, és mi legyen a mintavételező jel forrása?'''

Állapotanalizátor mód ajánlott, és a szekvenciális hálózat saját órajele legyen a a mintavételező jel forrása.

'''7. A logikai analizátorral vizsgált CMOS hálózat tápfeszültsége 3 V. Mekkora az ajánlott komparálási feszültség az analizátor bemenetén?'''

A tápfeszültség fele, azaz 1,5V.

'''8. Egy hálózat terjedési késleltetését (Td) akarjuk meghatározni logikai analizátorral. Milyen üzemmódot használjunk ebben az esetben, mi legyen a mintavételező jel forrása, mekkora legyen a frekvenciája?'''

Időzítésanalizátor üzemmódot használjunk, a mintavételező jelforrás a belső órajel, melynek frekvenciája sokkal nagyobb legyen, mint a terjedési késleltetés (fs>>1/Td).

'''9. Logikai analizátorral egy periodikus négyszögjelet vizsgálunk, melyről előzetesen azt tudjuk, hogy frekvenciája 5 kHz - 10 kHz, kitöltési tényezője pedig 20% és 50% közé esik. Mekkora legyen a mintavételi frekvencia minimális értéke, ha a jel L és H értékének időtartamát egyaránt legalább 5% pontossággal kívánjuk meghatározni. A számításnál tételezze fel, hogy csak egyetlen periódust mérünk az analizátorral.'''

A kvantálási hiba ±Ts nagyságú bizonytalanságot jelent az időmérésben. Ebből most mi is következik??

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Fájl:Verilog beugrók.pdf

2019-06-02T09:38:32Z

Kovács Zoltán: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés

2019-06-02T09:32:07Z

Kovács Zoltán: /* Vizsga */

{{FejlesztesAlatt}}

{{Tantárgy
| név = Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés
| tárgykód = VIIIAC04
| szak = info szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = vizsgakurzus
| tanszék = IIT
| nagyzh = 1
| hf = van
| vizsga = van
| levlista = autint-bsc{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA356/
| tárgyhonlap = http://topcat.iit.bme.hu/~vajta/3d/
}}

=== Követelmények ===

Félévközben egy zh és egy házi van. A legjobb 2 házi megajánlott jegyet érhet. Mivel a tárgyat másik szakkal együtt csináljuk, nekik kicsit más a tematika és a számonkérés (Gépi látás néven fut az ő tárgyuk)

=== Jegyzet ===

=== Zh ===

Korábbi feladatsorok
* [[Ipari_képfeldolgozás_és_képmegjelenítés_-_2013._tavaszi_pótZH| 2013 pZh]]
* [[:Media:IKM_NZH.pdf | 2017 ZH-pótZH]]
* [[:Media:2._rész_minta_ZH_kerdesek.pdf |2017 ZH-k második fele]]

Kidolgozások
* [https://docs.google.com/document/d/1wqVrMX8qA0OlGpDtKri2He25ak-8ouJx4EDd-9AshBY/edit ZH kérdéskidolgozás (2015)]
* [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2011_zh.doc | ZH kérdéskidolgozás (2011)]]
* [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2008.pdf | Szűcs Miklós zh kérdéskidolgozása (2008)]]

=== Vizsga ===

Kidolgozások
*[[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2011_vizsgara.doc | Vizsga kérdéskidolgozás (2011)]]
*[[:File:mintakerdesek 8. hettol.pdf| Vizsga ÉS Zh kidolgozás (2019)]]

=== Házi feladat ===

Négy fős csoportokban kell megoldani a házit, előre lehet jelezni, hogy milyen csoportbeosztást szeretnétek. A csoportok elkészülte után egy témát kell választani, amit utána megajánlott jegyért elő lehet adni. A legjobb két előadás megajánlott jegyet ér. Aki nem szeretné előadni, annak egy 5-10 oldalas beszámolót kell beadni.

=== Segédanyagok ===

==== Loványi diái ====

# [[:Media:IKM_2014_morfologia.pdf|Morfológia]]
# [[:Media:IKM_2014_Mozgaskovetes.pdf|Mozgáskövetés]]
# [[:Media:IKM_2014_el_sarok_minta_det_es_kov.pdf|Él-, sarok-, minta detektálás és követés]]
# [[:Media:IKM_2014_SIFT1.pdf|Invariáns képjellemzők detektálása és követése]]
# [[:Media:IKM_2014_topologia.pdf|Topológia]]
# [[:Media:IKM_2014_BLOB.pdf|BLOB]]
# [[:Media:IKM_2014_textura.pdf|Textúra]]
# [[:Media:IKM_2014_osztalyozas.pdf|Osztályozás]]
# [[:Media:IKM_2014_3D.pdf|3D]]

=== Vélemények ===

{{Lábléc_-_Autonóm_intelligens_rendszerek_szakirány}}
----
== Régi tartalom ==
{{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldolgozas}}
{{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldEsKepmegj}}

===Ellenőrző kérdések===
*[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi01|2008/2009 Tavasz, Loványi - Algoritmusok]]
*[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi02|2008/2009 Tavasz, Loványi - Morfológia]]
*[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi03|2008/2009 Tavasz, Loványi - Valósidejű implementáció digitális célrendszerrel]]
*[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi04|2008/2009 Tavasz, Loványi - Valósidejű implementáció analóg célrendszerrel]]
*[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi05|2008/2009 Tavasz, Loványi - Pontok követése]]
*2008/2009 Tavasz:
**[[IpariKepfeldolgozasEllenorzo01|1. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo02|2. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo03|3. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo04|4. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo05|5. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo06|6. hét]]
*Kidolgozott ellenőrző kérdések 2011/2012 tavasz
**[[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-1het.doc | 1. hét]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-2het.doc | 2. hét]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-3het.doc | 3. hét]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-4het.doc | 4. hét]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-5het.docx | 5. hét]]

===Egyebek===

*2008. tavaszi félév Loványi-féle vizsgakérdések kidolgozva (by RT):
**[[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2008_zhra.doc | 2008-as kidolgozás egyik verzió]]
**[[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2008_zh.doc | 2008-as kidolgozás másik verzió]]
*[[Jegyzet2009G|2009-es órai jegyzet by G]]
*Loványi-féle kérdések kidolgozva 2010. tavasz [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012_lovanyi2.docx | 1. rész]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012_lovanyi3.pdf | 2. rész]]

-- [[SzucsMiklos|Miki]] - 2008.06.11.

Az általam készített kidolgozások (ZH-ra és vizsgára)
* egyrészt 2008-asok,
* másrészt kritikával kezelendők ;),
* harmadrészt pedig nem teljesek, és emiatt szándékosan doc-ban vannak feltöltve -- szóval nyugodtan ki lehet egészíteni :).

-- [[RozsaTamas|RT]] - 2009.03.21.

[[Category:Infoszak]]

Fájl:Mintakerdesek 8. hettol.pdf

2019-06-02T09:31:15Z

Kovács Zoltán: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Mikroelektronika

2019-06-02T09:28:15Z

Kovács Zoltán:

{{Tantárgy
|nev=Mikroelektronika
|tárgykód=VIEEAB00
|régitárgykód=VIEEA306
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|labor=10 db
|kiszh=laborbeugrók
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=mikroel{{kukac}}sch.bme.hu
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/
}}

A mai elektronika és informatika elképzelhetetlen a nagybonyolultságú integrált áramkörök nélkül. Felépítésükre, a bennük megvalósítható alkatrészekre és áramkörökre vonatkozó alapvető ismeretekkel minden villamosmérnöknek rendelkeznie kell. Ugyancsak ismerniük kell a tervezés leg-elemibb eljárásait – legalább azon a minimál szinten, ami az IC tervező specialistával való együttműködéshez szükséges. Látniuk kell továbbá a hallgatóknak, hogy hogyan kapcsolódik a rendszer szintű tervezés és az igen nagy összetettségű integrált áramkörök tervezése.
A Mikroelektronika tárgy feladata a fent vázolt ismeretek közlése. A tárgy különleges hangsúlyt helyez a kapcsolódó gyakorlati ismeretekre. Számítási módszerek gyakoroltatása, kész megoldások esettanulmány-szerű analízise szolgálja ezt a célt. Ugyancsak ezt szolgálják a számítógépes laborgyakorlatok, amelyek során az IC tervezés egyes elemi lépéseit, módszereit próbálják ki a hallgatók.

A tárgy lényeges feladata, hogy az absztrakt elektronikus működés és a fizikai valóság közötti összefüggéseket megismertesse. Ennek érdekében részletesen tárgyalja a fő IC elemek (dióda, tranzisztor, stb) fizikai működését. Kitér az új fizikai dimenziókat nyitó MEMS és MOEMS elemek fizikájára, amelyekben az elektromos működés a mechanikai és optikai hatásokkal kombináltan jelentkezik. Végül érinti a nanoelektronika fejlődési trendjét is.

A Mikroelektronika tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 1]] és [[Elektronika 2]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A régi tanterv haladóknak az [[Elektronika 1]] című tárgyból az aláírás megszerzése kötelező. Az új tanterv szerint haladóknak a [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése kötelező.
*'''Labor:''' A félév során 10 labor teljesítése szükséges, melyek közül a szorgalmi időszakban egy laboratóriumi foglalkozás pótolható (2019). A laborok elején beugrót kell írni.
*'''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyZH sikeres teljesítése szükséges, a legkiválóbban teljesítők megajánlott jegyet kaphatnak.
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul.
*'''Elővizsga''' A pótlási időszakban van elővizsga. Az elővizsgán annyian vehetnek részt, ahány vizsgahely a pót-pót ZH-t írók mellett a vizsgateremben rendelkezésre áll, a részvétel feltétele a zh-n elért megfelelően magas pontszám.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===
* [http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=19 Tanulmányi rendszer] - Felhasználónév: A neptunkódod. Jelszó: Születési dátum ''ééééhhnn'' formátumban.
* [http://bme.ysolt.net/Torlesre_kerulo_anyagok/S5_Mikroelektronika/Elektronika_I.pdf Székely Vladimir - Elektronika I. félvezető eszközök] - A tárgyhoz ajánlott irodalom.
* [http://model.com/content/modelsim-pe-student-edition-hdl-simulation ModelSim] - Hasznos program a tárgyhoz, diákoknak ingyenes.
* [[Media:mikroel_ZH_összefoglaló.pdf|ZH összefoglaló]] - A diák megtanulása után érdemes összefoglalásként átolvasni.
* [[Media:mikroel_ZH_szampeldak.pdf|Diákból kigyűjtött számpéldák]]
* [[:File:Mikroelektronika mondatkiegészítés.pdf|Beugrókérdések 2019-ig]]
===Laborsegédanyagok===
''Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek''

* [[Media:mikroel_silabusz_1meres.pdf|1. Labor]] - Integrált áramköri technológia és tisztaszobás munkavégzés
* [[Media:mikroel_silabusz_2meres.pdf|2. Labor]] - Termikus laboratórium + [[Media:mikroel_silabusz_3meres_kieg.pdf|Kiegészítés]] - Integrált áramkörök termikus viselkedéséhez kapcsolódó alapfogalmak + [[Media:2. labor.pdf|Ellenőrző kérdések válaszai kigyűjtve]]
* [[Media:mikroel_silabusz_3meres.pdf|3. Labor]] - Áramkör szimulációs laboratórium
* [[Media:mikroel_silabusz_4-5meres.pdf|4. és 5. Labor]] - Bevezetés a Verilog alapú digitális tervezésbe

== Zárthelyi ==
A zárthelyi felépítése: beugró: 50%-nak meg kell lennie, 10 kérdésből 5-nek. A beugrót 15 perc után beszedik. A második részében 15 pont elméleti kérdés, majd 15 pont számolási és tervezési feladat. A zárthelyi elégséges, ha 50%-ot (20 pont) elértek! 
*[https://vik.wiki/images/7/76/16-Pr%C3%B3baZH.pdf 2017. tavaszi próba ZH] - mely nagy mértékben hasonlított a rendes ZH-ra

{{Rejtett
|mutatott='''Régi zárthelyi'''
|szöveg=

''A régi zh teljesen más mint az új!''


==== Régi első zárthelyi ====
* [[Media:mikroel_ZH1_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH1_2011ősz.ppt|2011/12 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]]
* [[Media:mikroel_pótZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]] - PótZH
* [[Media:Mikroelektronika_2013ősz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]]


==== Régi második zárthelyi ====
* [[Media:mikroel_ZH2_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH2_2009ősz.doc|2009/10 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH2_2010ősz.doc|2010/11 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH2_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]]
* A 2012/13-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es csak a kifejtős rész volt csak más
* A 2013/14-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es
[[Media:mikroel_ZH2_megoldások.pdf|Eddigi összes 2. ZH megoldása]] - 2008-tól 2013-ig

}}

==Laborgyakorlatok==

*2016-ban az első 3 laboron nem volt beugró, az összes többi laboron az edu rendszerben kitöltendő 5 kérdéses igaz/hamis beugró volt. 3 pontot kellett elérni az 5-ből (ha jól emlékszem). A zh beugró kérdései nagyon hasonlítottak ezekre a kérdésekre. 
*2017-ben szinte egyik laboron sem volt beugró. (Egy labvez helyettesítés miatt a második sorban ülőktől szóban kérdeztek beugró kérdéseket.) 
*2019-ben se volt szinte egyik laboron se beugró. (egy labort kihagytam, arról nem tudok nyilatkozni - utolsó előttit) 

 '''Egészítsd ki, ha tudod!''' (2019)

* ''' 1. Labor: ''' Az integrált áramkörök gyártástechnológiája I. laboratórium
* ''' 2. Labor: ''' Az integrált áramkörök gyártástechnológiája II. laboratórium
* ''' 3. Labor: ''' Analóg integrált áramkörök tervezése I. laboratórium
* ''' 4. Labor: ''' Analóg integrált áramkörök tervezése II. laboratórium
* ''' 5. Labor: ''' Analóg integrált áramkörök tervezése III. laboratórium
* ''' 6. Labor: ''' Termikus szimulációs laboratórium
* ''' 7. Labor: ''' Digitális integrált áramkörök tervezése I. laboratórium
* ''' 8. Labor: ''' Digitális integrált árakörök tervezése II. laboratórium
* ''' 9. Labor: ''' Digitális integrált árakörök tervezése III. laboratórium
* ''' 10. Labor: ''' Az integrált áramkörök gyártástechnológiája III. laboratórium

{{Rejtett
|mutatott='''Régi laborok'''
|szöveg=

*Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek.
**1. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron megismerkedünk a tisztaszobás munkavégzés menetével, valamint a tisztaszoba felépítésével és működési elvével.
**2. Labor: A beugró a kiadott segédletből van. Ezen a laboron a THERMAN hőmérséklet szimulációs programmal ismerkedünk meg.
**3. Labor: A beugró a kiadott segédletből van, azzal a különbséggel, hogy a MOS tranzisztor transzfer karakterisztikájánál kérhetnek kiürítéses/telítéses pMOS illetve nMOS karakterisztikát is.
**4. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron verilogban programozunk egy fpga áramkört. A kiadott laborsegédlethez egy rövidebb nemhivatalos [[Media:mikroel_labor_3meres_beugro.doc|összefoglaló]].
**5. Labor: Van beugró. Ezen a laboron egy fokkal bonyolultabb Verilog kódokat nézünk át.
}}

==Vizsga==
* Az írásbeli vizsga teljesen hasonló felépítésű, mint a zárthelyi:
**beugró rész (jellemzően a laboranyagból feletválasztós kérdés jegű feladatok) - 10 pont
**elméleti kérdések (jellemzően valamelyik tranzisztor elmélete, valamint egy modern technológiához kötődő kérdés) - 15 pont
**feladatmegoldás (apróbb számolási feladatok, illetve tervezési feladat) - 15 pont

==Tippek==

*A számonkérésekben nem csak az előadás anyagából vannak kérdések, hanem a laborsegédletekből is, így azokat is ajánlott áttanulmányozni.
*Az órák elsőre unalmasnak hathatnak, de akit kicsit is érdekel a téma annak mindenképpen érdemes bejárni, mert elég alaposan áttárgyalják az alapokat valamint számos ipari példát is hoznak.
*A tárgy oktatói nagyon korrektek, maximálisan azon vannak, hogy a lehető legtöbb jó jegy szülessen. A ZH feladatok elégé sablonosak, évről évre nagyon sok ismétlődik, szóval a zárthelyik előtt fokozottan érdemes végigoldani a korábbi évek ZH sorait.
*Ha '''nem mész be megtekintésre''', akkor a javítási egyenletlenségek miatt '''+2 pont'''ot automatikusan hozzáadnak a zárthelyi eredményedhez.
*A zh előtti mintazh-ra fokozottan ajánlott bemenni, közösen beszélik meg a feladatokat, a zh "kísértetiesen" hasonlított rá. Megéri felkészülni, mert nem nehéz megajánlott jegyet szerezni (főleg a plusz 2 ponttal). - 2017. tavasz

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Fájl:Mikroelektronika mondatkiegészítés.pdf

2019-06-02T09:27:14Z

Kovács Zoltán: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload