VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Rendszerelmélet

2016-04-07T16:09:43Z

Komornik Gábor: Új honlap (moodle)

{{Tantárgy
| név = Rendszerelmélet
| tárgykód = VIHVAB00
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 3
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = 3 db
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAB00
| tárgyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/course/view.php?id=3
}}

A tantárgy célja, hogy a hallgatót megismertesse a jel- és rendszerelmélet legfontosabb fogalmaival, összefüggéseivel és matematikai eszköztárával. A tananyag gerincét a folytonos és diszkrét idejű, lineáris, invariáns rendszerek analízise alkotja, amelynek módszereit az idő-, a frekvencia- és a komplex frekvencia-tartományban tárgyaljuk. A tárgy a régi tantervben szereplő [[Jelek és rendszerek]] utódja, emellett a [[Szabályozástechnika (info) | Szabályozástechnika]] is ide került beolvasztásra, de csak a számonkérések után kerül elő.

== Követelmények ==
'''Előtanulmányi rend: ''' [[Analízis II. | Analízis 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

A félévközi számonkérés három házi feladat és két zárthelyi alapján történik.
A félévközi jegy a két legjobb házi feladat és a zárthelyik pontszámainak összege alapján kerül kialakításra:
* 0-58 pont: elégtelen (1)
* 59-71 pont: elégséges(2)
* 72-84 pont: közepes(3)
* 85-97 pont: jó (4)
* 98-120 pont: jeles (5)

== Segédanyagok ==

== Házi ==
A félév során 3 házi feladatot lehet elkészíteni, melyek közül a két legjobb számít bele az érdemjegybe. Erősen ajánlott, hogy az első 2 házit csináljátok meg, később nagyon fogtok örülni annak a +15-20 pontnak!
[http://5.56.34.52/~asecsoft/bme/jelek/ Hint]

Jófejségből a félév végére annyit variálnak, hogy 3. házi pontszámának a felét is hozzáadják még a végeredményhez, de persze semmi garancia nincs arra, hogy ezt minden félévben megteszik. Az pedig ne ijesszen meg senkit, hogy Jelek és Rendszerek van a megoldások fejlécére írva, a házik feladatai nem változtak.

*Pár korábbi házi:
**Első:
***[[Media:Jelek_elsohazi_megoldas.pdf | Első házi megoldás]] csak egy mintamegoldás - van benne egy elvi hiba! - 1.2.3 feladat diszkrét időben teljesen rossz. /JR Gyakvez/
***[[Media:jelek_hf1_megoldas.pdf | Első házi megoldás]] Egy 10 pontos első házi ( de 1.2.c.DI-nél van valami hiba).
***[[Media:jelek_hf1.pdf | Első házi megoldás]] Szintén egy 10 pontos mintamegoldás.
***[[Media:jelek_hf1_140523.pdf | Első házi megoldás]] - 10 pontos
**Második:
***[[Media:jelek_hf2_2.pdf | Második házi megoldás]] Csak az a,b,c feladatok megoldásai vannak benne (7.6 pontos házi). Az "a" részben 3. oldalon el van rontva a determináns. A kedves feltöltő kolléga nem tud parciálisan integrálni. Az 5. oldal tetején a megmaradó integrált kivonni kell, nem hozzáadni. Így a végén (cx - 1) lesz a számlálóban az egyik tag. Ezt a hibát az író bravúrosan korrigálja egy, a semmiből mágikusan előbukkanó -1-es szorzóval az oldal alján. 2B rész DI feladatában hibásan van kiemelve a szumma elől a 4, "4*e^(-j*p*pi/3*x)"-et kellene helyette írni.
***[[Media:jelek_hf2_140523.pdf | Második házi megoldás]] - 10 pontos
***[[Media:Jelek_HF2_20140525.pdf | Második házi megoldás]] - 10 pontos - Az 5. oldal alján H(e^(j*pi/3)) végeredményében az e kitevője nem j4.0786, hanem -j2.20456.
**Harmadik:
***[[Media:Jelek_HF3_20140525.pdf | Harmadik házi megoldás]] - 9 pontos. A második feladatot nem kellett megcsinálni (2013/14/II.)
***[[Media:jelek_hf3_20140515.zip | Harmadik házi megoldás]] - 10 pontos. A második feladatot nem kellett megcsinálni (2013/14/II.)

== 1. ZH ==
*2015 ősz
** 2015.11.06 [[Media:jelek-a.jpg | A csoport]] - [[Media:Rendszerelmelet-zh1-2015-11-06-b.jpg | B csoport]] - megoldás nélkül

== 2. ZH ==
*2015 ősz
** 2015.12.07. [[Media:Rendszerelmelet_zh2_20151207_a.pdf | A csoport]] - [[Media:Rendszerelmelet_zh2_20151207_b.pdf | B csoport]] - megoldás nélkül

== Tippek ==
A hivatalos konzira érdemes elmenni, ZH-n nagyon hasonlóak szoktak lenni a nagyfeladatok.

== Kedvcsináló ==

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

Rendszerelmélet

2015-09-29T03:34:49Z

Komornik Gábor: A tárgyhonlap elérhető a hvt tanszék oldaláról.

Elektronika

2014-11-06T13:36:28Z

Komornik Gábor:

{{Tantárgy
|nev=Elektronika
|targykod=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=57
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:
***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]

ZH kidolgozások:

* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)

Régi elméleti összefoglalók:

* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]

== KisZH-k, beugrók ==

===2013-14 őszi félév===
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
*A kisZH-k témái:

'''1. kisZH'''
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
#Az emitterkövető kapcsolási rajza

'''2. kisZH'''
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
#Fázist nem fordító alapkapcsolás.
#Fázisfordító alapkapcsolás.
#Feszültségkövető.
#Összeadó erősítő.
#Kivonó erősítő.
#Integrátor.
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.

'''3. kisZH'''
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
#CMOS inverter kapcsolási rajza.
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
#CMOS logikai alapkapuk.
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
#CMOS transzfer kapu.

{{Rejtett
|mutatott='''Korábbi félévekben'''
|szöveg=
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

'''1. kisZH'''

1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével

2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével

3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje

4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.

5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.

2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.

3. egy alap diódás feladat

4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.

5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

'''2. kisZH'''

1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz

2. Töltéspumpálás számolás

3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény

4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.

5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?

2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?

3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!

4. ?
5. ?

'''3. kisZH'''

1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?

1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

}}

== 1. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül
* 2013
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül
*2014
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1

== 2. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül

* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül

* 2013
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül

== Tippek ==

'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''

* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

== Kedvcsináló ==

*Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}