<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Kmarko</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Kmarko"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Kmarko"/>
	<updated>2026-04-09T13:06:32Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&amp;diff=182442</id>
		<title>Analízis II.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&amp;diff=182442"/>
		<updated>2014-07-03T21:27:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Analízis 2 informatikusoknak&lt;br /&gt;
|targykod=TE90AX05&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=7&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék= TTK Analízis Tanszék&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|hf= nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX05/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/&lt;br /&gt;
|levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu  }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy témája &#039;&#039;&#039;differenciálegyenletek, sorok, többváltozós függvények, komplex függvénytan&#039;&#039;&#039;. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
[[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Két ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (egyenként min. 30%, ill. összesen min. 40%) megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga&#039;&#039;&#039;: nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/al%C3%A1%C3%ADr%C3%A1s%20felt%C3%A9telei.pdf Bővebben...]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.&lt;br /&gt;
*Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon:  &lt;br /&gt;
**&amp;lt;math&amp;gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;i&amp;gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&amp;lt;/i&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! A !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 64 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|65 - 79 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|80 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
#Differenciálegyenletek:&lt;br /&gt;
#*szétválasztható változójú,&lt;br /&gt;
#*lineáris elsőrendű, &lt;br /&gt;
#*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek&lt;br /&gt;
#Sorok:&lt;br /&gt;
#*Numerikus sorok konvergencia kritériumai&lt;br /&gt;
#*Hatványsorok &lt;br /&gt;
#*Taylor sor&lt;br /&gt;
#Többváltozós függvények:&lt;br /&gt;
#*Határérték, folytonosság&lt;br /&gt;
#*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály&lt;br /&gt;
#*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok&lt;br /&gt;
#*Szélsőérték&lt;br /&gt;
#*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. &lt;br /&gt;
#*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix&lt;br /&gt;
#Komplex függvénytan:&lt;br /&gt;
#*Komplex függvények folytonossága, regularitása&lt;br /&gt;
#*Cauchy-Riemann parciális differenciálegyenletek&lt;br /&gt;
#*Komplex változós elemi függvények értékeinek kiszámítása&lt;br /&gt;
#*Komplex vonalintegrál&lt;br /&gt;
#*Cauchy-Goursat integráltétel és következményei&lt;br /&gt;
#*Reguláris komplex függvény és deriváltjainak integrál-előállításai (Cauchy integrál-formulák)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos egyetemi jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok&#039;&#039;&#039;]] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény&#039;&#039;&#039;]]  &lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egyéb jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] &lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal1_derivalttablazat.png | &#039;&#039;&#039;Deriválttáblázat&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Sablonok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Számonkérések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/2014&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/2011&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/2010&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] &lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Korábbiak&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*2008/2009&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2004/2005&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/2004&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2002/2003&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/2012&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1997/1998&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1996/1997&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. zárthelyi ===&lt;br /&gt;
*2013/2014&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/2011&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/2010&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/2009&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Korábbiak&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2004/2005&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/2004&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2002/2003&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/2002&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1997/1998&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/2014&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/2011&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16.  megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/2010&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] &lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Korábbiak&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*2008/2009&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2004/2005&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/2004&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2002/2003&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/2002&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] &lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1999/2000&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Idegennyelvű kurzusok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Német ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.&lt;br /&gt;
*A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)&lt;br /&gt;
*Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódó tárgyak ==&lt;br /&gt;
*Előkövetelmény&lt;br /&gt;
**[[Analízis I.]]&lt;br /&gt;
*Közvetlenül ráépül&lt;br /&gt;
**[[Jelek és rendszerek]]&lt;br /&gt;
*Érdeklődőknek&lt;br /&gt;
**[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.&lt;br /&gt;
**A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.&lt;br /&gt;
**[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.&lt;br /&gt;
*Hasonló tematikájú villanyos tárgyak&lt;br /&gt;
**[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]&lt;br /&gt;
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott oldalak ==&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előadók oldalai:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jegyzetek, segédanyagok:&lt;br /&gt;
**[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]&lt;br /&gt;
**[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students &#039;&#039;(Thomas&#039; Calculus)&#039;&#039;]&lt;br /&gt;
**[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]&lt;br /&gt;
**[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]&lt;br /&gt;
**[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]&lt;br /&gt;
*Segédprogramok:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]&lt;br /&gt;
*Konzultációs oldalak:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=&amp;quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&amp;quot;|forrás=Kónya Ilona}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf&amp;diff=182441</id>
		<title>Fájl:Anal2 vizsga 20140619 megoldas.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf&amp;diff=182441"/>
		<updated>2014-07-03T21:25:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140619.pdf&amp;diff=182440</id>
		<title>Fájl:Anal2 vizsga 20140619.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140619.pdf&amp;diff=182440"/>
		<updated>2014-07-03T21:25:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf&amp;diff=182439</id>
		<title>Fájl:Anal2 vizsga 20140612 megoldas.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf&amp;diff=182439"/>
		<updated>2014-07-03T21:25:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140612.pdf&amp;diff=182438</id>
		<title>Fájl:Anal2 vizsga 20140612.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140612.pdf&amp;diff=182438"/>
		<updated>2014-07-03T21:25:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf&amp;diff=182437</id>
		<title>Fájl:Anal2 vizsga 20140605 megoldas.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf&amp;diff=182437"/>
		<updated>2014-07-03T21:20:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140605.pdf&amp;diff=182436</id>
		<title>Fájl:Anal2 vizsga 20140605.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_vizsga_20140605.pdf&amp;diff=182436"/>
		<updated>2014-07-03T21:18:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&amp;diff=180796</id>
		<title>Analízis II.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&amp;diff=180796"/>
		<updated>2014-05-13T00:00:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: /* Ajánlott oldalak */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Analízis 2 informatikusoknak&lt;br /&gt;
|targykod=TE90AX05&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=7&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék= TTK Analízis Tanszék&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|hf= nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX05/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/&lt;br /&gt;
|levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu  }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy témája &#039;&#039;&#039;differenciálegyenletek, sorok, többváltozós függvények, komplex függvénytan&#039;&#039;&#039;. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
[[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Két ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (egyenként min. 30%, ill. összesen min. 40%) megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga&#039;&#039;&#039;: nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/al%C3%A1%C3%ADr%C3%A1s%20felt%C3%A9telei.pdf Bővebben...]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.&lt;br /&gt;
*Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe az 1. és 2. ZH (ZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt;) és a vizsga (V) eredménye számít bele a következő módon:  &lt;br /&gt;
**&amp;lt;math&amp;gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;i&amp;gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&amp;lt;/i&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! A !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 64 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|65 - 79 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|80 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
#Differenciálegyenletek:&lt;br /&gt;
#*szétválasztható változójú,&lt;br /&gt;
#*lineáris elsőrendű, &lt;br /&gt;
#*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek&lt;br /&gt;
#Sorok:&lt;br /&gt;
#*Numerikus sorok konvergencia kritériumai&lt;br /&gt;
#*Hatványsorok &lt;br /&gt;
#*Taylor sor&lt;br /&gt;
#Többváltozós függvények:&lt;br /&gt;
#*Határérték, folytonosság&lt;br /&gt;
#*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály&lt;br /&gt;
#*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok&lt;br /&gt;
#*Szélsőérték&lt;br /&gt;
#*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. &lt;br /&gt;
#*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix&lt;br /&gt;
#Komplex függvénytan:&lt;br /&gt;
#*Komplex függvények folytonossága, regularitása&lt;br /&gt;
#*Cauchy-Riemann parciális differenciálegyenletek&lt;br /&gt;
#*Komplex változós elemi függvények értékeinek kiszámítása&lt;br /&gt;
#*Komplex vonalintegrál&lt;br /&gt;
#*Cauchy-Goursat integráltétel és következményei&lt;br /&gt;
#*Reguláris komplex függvény és deriváltjainak integrál-előállításai (Cauchy integrál-formulák)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos egyetemi jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok&#039;&#039;&#039;]] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény&#039;&#039;&#039;]]  &lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egyéb jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] &lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal1_derivalttablazat.png | &#039;&#039;&#039;Deriválttáblázat&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Sablonok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Számonkérések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/2014&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/2011&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/2010&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] &lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/2009&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2004/2005&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/2004&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2002/2003&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/2012&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1997/1998&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1996/1997&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. zárthelyi ===&lt;br /&gt;
*2013/2014&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/2011&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/2010&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/2009&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2004/2005&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/2004&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2002/2003&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/2002&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1997/1998&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/2011&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16.  megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/2010&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] &lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/2009&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2004/2005&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/2004&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2002/2003&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/2002&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] &lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1999/2000&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Idegennyelvű kurzusok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Német ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.&lt;br /&gt;
*A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)&lt;br /&gt;
*Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódó tárgyak ==&lt;br /&gt;
*Előkövetelmény&lt;br /&gt;
**[[Analízis I.]]&lt;br /&gt;
*Közvetlenül ráépül&lt;br /&gt;
**[[Jelek és rendszerek]]&lt;br /&gt;
*Érdeklődőknek&lt;br /&gt;
**[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.&lt;br /&gt;
**A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.&lt;br /&gt;
**[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.&lt;br /&gt;
*Hasonló tematikájú villanyos tárgyak&lt;br /&gt;
**[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]&lt;br /&gt;
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott oldalak ==&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előadók oldalai:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jegyzetek, segédanyagok:&lt;br /&gt;
**[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]&lt;br /&gt;
**[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students &#039;&#039;(Thomas&#039; Calculus)&#039;&#039;]&lt;br /&gt;
**[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]&lt;br /&gt;
**[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]&lt;br /&gt;
**[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]&lt;br /&gt;
*Segédprogramok:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]&lt;br /&gt;
*Konzultációs oldalak:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=&amp;quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&amp;quot;|forrás=Kónya Ilona}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=180644</id>
		<title>Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=180644"/>
		<updated>2014-04-29T12:05:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: /* Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Menedzsment és&amp;lt;br/&amp;gt;vállalkozásgazdaságtan&lt;br /&gt;
|targykod=GT20A001&lt;br /&gt;
|szak=info/villany&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=info: 2 / villany: 4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs (de más karhoz felvehető)&lt;br /&gt;
|tanszék=GTK ÜTI&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=4 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;amp;p_p_lifecycle=0&amp;amp;p_p_state=normal&amp;amp;p_p_mode=view&amp;amp;p_p_col_id=column-1&amp;amp;p_p_col_count=1&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5732&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladatának és működésének alapelveivel. A tárgy keretében röviden bemutatásra kerülnek a gazdálkodás- és szervezéstudomány legfontosabb részterületei és aktuális problémái. Ezt követően a vállalkozásgazdaságtan alapjaival foglalkozik és az alábbi fő témaköröket tárgyalja:&lt;br /&gt;
*üzleti vállalkozás célja&lt;br /&gt;
*termelő és szolgáltató folyamatok&lt;br /&gt;
*termelésirányítás &lt;br /&gt;
*költséggazdálkodás &lt;br /&gt;
*befektetés és finanszírozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 4. infósoknak pedig 2. félévben ajánlott felvenni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban némelyik előadó előszeretettel ad fel bónusz csoportos feladatokat az előadásokon, amikért extra ZH pontokat lehet szerezni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során összesen 4 darab, egyenként 25 pontos nagyZH van, melyek mindegyike 1-1 fő tématerület lezárásaként kerül megírásra az előadások ideje alatt. Nincs minimum követelmény külön-külön az egyes ZH eredményekre, az elégséges egyetlen feltétele, hogy a szumma pontszám legalább 50 legyen. Mindegyik ZH körülbelül 20-25 perces és két típusrészből áll:&lt;br /&gt;
**Az első rész (minimum 15 pont) rövid tesztkérdésekből és rövid fogalomkifejtésekből, esetleg egyszerű számpéldákból áll, melyek az adott témakör alapösszefüggéseire, alapismereteire kérdeznek rá. Ezeket a kérdéseket, feladatokat a ZH-k előtt a hallgatók rendelkezésére bocsátják a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
**A második rész (maximum 10 pont) az adott témakör átfogóbb, alaposabb ismeretét igyekszik felmérni. Ez a rész már kifejtős, esszé jellegű kérdésekből, összetettebb számpéldákból áll.&lt;br /&gt;
:A félév végén összesen 2 darab, tetszőlegesen választott ZH egyszeri pótlására van lehetőség, azonban a javító céllal megírt pótZH eredménye felülírja az eredeti ZH eredményt.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a négy ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:&lt;br /&gt;
**50 - 55 Elégséges&lt;br /&gt;
**56 - 68 Közepes&lt;br /&gt;
**69 - 80 Jó&lt;br /&gt;
**81-100 Jeles&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;60%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozásgazdaságtani alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*8-10 kiskérdés (15 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 nagykérdés (10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070327|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20090227|2008/09 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Minőségmenedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozási és menedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-8 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070511|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 4. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*5-6 igaz-hamis (5-6 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 számításos kérdés (8-10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] - A tárgyhoz tartozó hivatalos könyv.&lt;br /&gt;
*[[Média:Menval_of_zh234.pdf|Kérdések és válaszok gyors összefoglaló (2013)]] - Az 1. ZH kivételével a kiadott kérdések és válaszok gyors összefoglalója. Az aktuális kérdéssor mindig elérhető a tárgyhonlapon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;100%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozásgazdaságtani alapok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|3. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Minőségmenedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*2013 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_1_2013tav.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_2_2013tav.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_3_2013tav.pdf|3. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_4_2013tav.pdf|4. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_harmadikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MEV_ZH3_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozási és menedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadásdiák (2012 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_masodikanyag_2013tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MEV_ZH2_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
*[[Média:menval_2zh_jegyzet.pdf|Sidel jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok ===&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_2.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_negyedikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MEV_ZH4KERDESEK_2014.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolós feladatok]] - Részletes levezetésekkel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia, mivel kérdések 90%-a ki van adva, válaszokkal együtt. Érdemes felkészülni, mert könnyen szerezhető jó jegy. A kikérdezők használata sokat segít!&lt;br /&gt;
*Érdemes bejárni előadásokra, mert néha előfordul, hogy valamilyen csoportos feladatot adnak ki előadás alatt és aki részt vesz a &amp;quot;játékban&amp;quot;, az akár 2-3 extra pontot is szerezhet.&lt;br /&gt;
*Ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyért, akkor érdemes bemenni megtekintésre, főleg év végén, mert ilyen esetben elég barátiak.&lt;br /&gt;
*Az elégségest a közepestől csupán 6 pont választja el. Ha úgy jönne ki a lépés, érdemes alaposabban felkészülni az utolsó ZH-ra.&lt;br /&gt;
*A számolós példáknál ajánlott a képleteket is leírni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.&lt;br /&gt;
*Puskázni legfeljebb a tapasztaltabbaknak illetve merészebbeknek ajánlott, mert szigorúbban felügelynek, mint mikro- és makroökonómián.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MEV_ZH4KERDESEK_2014.pdf&amp;diff=180643</id>
		<title>Fájl:MEV ZH4KERDESEK 2014.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MEV_ZH4KERDESEK_2014.pdf&amp;diff=180643"/>
		<updated>2014-04-29T12:04:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=180307</id>
		<title>Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=180307"/>
		<updated>2014-04-11T22:22:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Menedzsment és&amp;lt;br/&amp;gt;vállalkozásgazdaságtan&lt;br /&gt;
|targykod=GT20A001&lt;br /&gt;
|szak=info/villany&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=info: 2 / villany: 4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs (de más karhoz felvehető)&lt;br /&gt;
|tanszék=GTK ÜTI&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=4 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;amp;p_p_lifecycle=0&amp;amp;p_p_state=normal&amp;amp;p_p_mode=view&amp;amp;p_p_col_id=column-1&amp;amp;p_p_col_count=1&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5732&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladatának és működésének alapelveivel. A tárgy keretében röviden bemutatásra kerülnek a gazdálkodás- és szervezéstudomány legfontosabb részterületei és aktuális problémái. Ezt követően a vállalkozásgazdaságtan alapjaival foglalkozik és az alábbi fő témaköröket tárgyalja:&lt;br /&gt;
*üzleti vállalkozás célja&lt;br /&gt;
*termelő és szolgáltató folyamatok&lt;br /&gt;
*termelésirányítás &lt;br /&gt;
*költséggazdálkodás &lt;br /&gt;
*befektetés és finanszírozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 4. infósoknak pedig 2. félévben ajánlott felvenni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban némelyik előadó előszeretettel ad fel bónusz csoportos feladatokat az előadásokon, amikért extra ZH pontokat lehet szerezni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során összesen 4 darab, egyenként 25 pontos nagyZH van, melyek mindegyike 1-1 fő tématerület lezárásaként kerül megírásra az előadások ideje alatt. Nincs minimum követelmény külön-külön az egyes ZH eredményekre, az elégséges egyetlen feltétele, hogy a szumma pontszám legalább 50 legyen. Mindegyik ZH körülbelül 20-25 perces és két típusrészből áll:&lt;br /&gt;
**Az első rész (minimum 15 pont) rövid tesztkérdésekből és rövid fogalomkifejtésekből, esetleg egyszerű számpéldákból áll, melyek az adott témakör alapösszefüggéseire, alapismereteire kérdeznek rá. Ezeket a kérdéseket, feladatokat a ZH-k előtt a hallgatók rendelkezésére bocsátják a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
**A második rész (maximum 10 pont) az adott témakör átfogóbb, alaposabb ismeretét igyekszik felmérni. Ez a rész már kifejtős, esszé jellegű kérdésekből, összetettebb számpéldákból áll.&lt;br /&gt;
:A félév végén összesen 2 darab, tetszőlegesen választott ZH egyszeri pótlására van lehetőség, azonban a javító céllal megírt pótZH eredménye felülírja az eredeti ZH eredményt.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a négy ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:&lt;br /&gt;
**50 - 55 Elégséges&lt;br /&gt;
**56 - 68 Közepes&lt;br /&gt;
**69 - 80 Jó&lt;br /&gt;
**81-100 Jeles&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;60%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozásgazdaságtani alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*8-10 kiskérdés (15 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 nagykérdés (10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070327|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20090227|2008/09 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Minőségmenedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozási és menedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-8 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070511|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 4. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*5-6 igaz-hamis (5-6 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 számításos kérdés (8-10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] - A tárgyhoz tartozó hivatalos könyv.&lt;br /&gt;
*[[Média:Menval_of_zh234.pdf|Kérdések és válaszok gyors összefoglaló (2013)]] - Az 1. ZH kivételével a kiadott kérdések és válaszok gyors összefoglalója. Az aktuális kérdéssor mindig elérhető a tárgyhonlapon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;100%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozásgazdaságtani alapok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|3. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Minőségmenedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*2013 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_1_2013tav.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_2_2013tav.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_3_2013tav.pdf|3. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_4_2013tav.pdf|4. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_harmadikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MEV_ZH3_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozási és menedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadásdiák (2012 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_masodikanyag_2013tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MEV_ZH2_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
*[[Média:menval_2zh_jegyzet.pdf|Sidel jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok ===&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_2.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_negyedikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolós feladatok]] - Részletes levezetésekkel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia, mivel kérdések 90%-a ki van adva, válaszokkal együtt. Érdemes felkészülni, mert könnyen szerezhető jó jegy. A kikérdezők használata sokat segít!&lt;br /&gt;
*Érdemes bejárni előadásokra, mert néha előfordul, hogy valamilyen csoportos feladatot adnak ki előadás alatt és aki részt vesz a &amp;quot;játékban&amp;quot;, az akár 2-3 extra pontot is szerezhet.&lt;br /&gt;
*Ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyért, akkor érdemes bemenni megtekintésre, főleg év végén, mert ilyen esetben elég barátiak.&lt;br /&gt;
*Az elégségest a közepestől csupán 6 pont választja el. Ha úgy jönne ki a lépés, érdemes alaposabban felkészülni az utolsó ZH-ra.&lt;br /&gt;
*A számolós példáknál ajánlott a képleteket is leírni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.&lt;br /&gt;
*Puskázni legfeljebb a tapasztaltabbaknak illetve merészebbeknek ajánlott, mert szigorúbban felügelynek, mint mikro- és makroökonómián.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MEV_ZH3_2014_tavasz.pdf&amp;diff=180306</id>
		<title>Fájl:MEV ZH3 2014 tavasz.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MEV_ZH3_2014_tavasz.pdf&amp;diff=180306"/>
		<updated>2014-04-11T22:20:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180005</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180005"/>
		<updated>2014-03-25T17:02:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
[[Digit%C3%A1lis_technika_II.| Digitális technika 2. tárgy honlapja]]&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2&lt;br /&gt;
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2&lt;br /&gt;
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is)&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180004</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180004"/>
		<updated>2014-03-25T16:59:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2&lt;br /&gt;
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2&lt;br /&gt;
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is)&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=179981</id>
		<title>Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=179981"/>
		<updated>2014-03-23T00:41:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: /* Vállalkozási és menedzsment alapok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Menedzsment és&amp;lt;br/&amp;gt;vállalkozásgazdaságtan&lt;br /&gt;
|targykod=GT20A001&lt;br /&gt;
|szak=info/villany&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=info: 2 / villany: 4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs (de más karhoz felvehető)&lt;br /&gt;
|tanszék=GTK ÜTI&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=4 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;amp;p_p_lifecycle=0&amp;amp;p_p_state=normal&amp;amp;p_p_mode=view&amp;amp;p_p_col_id=column-1&amp;amp;p_p_col_count=1&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5732&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladatának és működésének alapelveivel. A tárgy keretében röviden bemutatásra kerülnek a gazdálkodás- és szervezéstudomány legfontosabb részterületei és aktuális problémái. Ezt követően a vállalkozásgazdaságtan alapjaival foglalkozik és az alábbi fő témaköröket tárgyalja:&lt;br /&gt;
*üzleti vállalkozás célja&lt;br /&gt;
*termelő és szolgáltató folyamatok&lt;br /&gt;
*termelésirányítás &lt;br /&gt;
*költséggazdálkodás &lt;br /&gt;
*befektetés és finanszírozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 4. infósoknak pedig 2. félévben ajánlott felvenni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban némelyik előadó előszeretettel ad fel bónusz csoportos feladatokat az előadásokon, amikért extra ZH pontokat lehet szerezni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során összesen 4 darab, egyenként 25 pontos nagyZH van, melyek mindegyike 1-1 fő tématerület lezárásaként kerül megírásra az előadások ideje alatt. Nincs minimum követelmény külön-külön az egyes ZH eredményekre, az elégséges egyetlen feltétele, hogy a szumma pontszám legalább 50 legyen. Mindegyik ZH körülbelül 20-25 perces és két típusrészből áll:&lt;br /&gt;
**Az első rész (minimum 15 pont) rövid tesztkérdésekből és rövid fogalomkifejtésekből, esetleg egyszerű számpéldákból áll, melyek az adott témakör alapösszefüggéseire, alapismereteire kérdeznek rá. Ezeket a kérdéseket, feladatokat a ZH-k előtt a hallgatók rendelkezésére bocsátják a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
**A második rész (maximum 10 pont) az adott témakör átfogóbb, alaposabb ismeretét igyekszik felmérni. Ez a rész már kifejtős, esszé jellegű kérdésekből, összetettebb számpéldákból áll.&lt;br /&gt;
:A félév végén összesen 2 darab, tetszőlegesen választott ZH egyszeri pótlására van lehetőség, azonban a javító céllal megírt pótZH eredménye felülírja az eredeti ZH eredményt.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a négy ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:&lt;br /&gt;
**50 - 55 Elégséges&lt;br /&gt;
**56 - 68 Közepes&lt;br /&gt;
**69 - 80 Jó&lt;br /&gt;
**81-100 Jeles&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;60%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozásgazdaságtani alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*8-10 kiskérdés (15 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 nagykérdés (10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070327|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20090227|2008/09 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Minőségmenedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozási és menedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-8 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070511|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 4. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*5-6 igaz-hamis (5-6 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 számításos kérdés (8-10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] - A tárgyhoz tartozó hivatalos könyv.&lt;br /&gt;
*[[Média:Menval_of_zh234.pdf|Kérdések és válaszok gyors összefoglaló (2013)]] - Az 1. ZH kivételével a kiadott kérdések és válaszok gyors összefoglalója. Az aktuális kérdéssor mindig elérhető a tárgyhonlapon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;100%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozásgazdaságtani alapok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|3. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Minőségmenedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*2013 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_1_2013tav.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_2_2013tav.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_3_2013tav.pdf|3. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_4_2013tav.pdf|4. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_harmadikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozási és menedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadásdiák (2012 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_masodikanyag_2013tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MEV_ZH2_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
*[[Média:menval_2zh_jegyzet.pdf|Sidel jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok ===&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_2.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_negyedikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolós feladatok]] - Részletes levezetésekkel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia, mivel kérdések 90%-a ki van adva, válaszokkal együtt. Érdemes felkészülni, mert könnyen szerezhető jó jegy. A kikérdezők használata sokat segít!&lt;br /&gt;
*Érdemes bejárni előadásokra, mert néha előfordul, hogy valamilyen csoportos feladatot adnak ki előadás alatt és aki részt vesz a &amp;quot;játékban&amp;quot;, az akár 2-3 extra pontot is szerezhet.&lt;br /&gt;
*Ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyért, akkor érdemes bemenni megtekintésre, főleg év végén, mert ilyen esetben elég barátiak.&lt;br /&gt;
*Az elégségest a közepestől csupán 6 pont választja el. Ha úgy jönne ki a lépés, érdemes alaposabban felkészülni az utolsó ZH-ra.&lt;br /&gt;
*A számolós példáknál ajánlott a képleteket is leírni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.&lt;br /&gt;
*Puskázni legfeljebb a tapasztaltabbaknak illetve merészebbeknek ajánlott, mert szigorúbban felügelynek, mint mikro- és makroökonómián.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MEV_ZH2_2014_tavasz.pdf&amp;diff=179980</id>
		<title>Fájl:MEV ZH2 2014 tavasz.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MEV_ZH2_2014_tavasz.pdf&amp;diff=179980"/>
		<updated>2014-03-23T00:40:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=179979</id>
		<title>Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=179979"/>
		<updated>2014-03-23T00:33:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Menedzsment és&amp;lt;br/&amp;gt;vállalkozásgazdaságtan&lt;br /&gt;
|targykod=GT20A001&lt;br /&gt;
|szak=info/villany&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=info: 2 / villany: 4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs (de más karhoz felvehető)&lt;br /&gt;
|tanszék=GTK ÜTI&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=4 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;amp;p_p_lifecycle=0&amp;amp;p_p_state=normal&amp;amp;p_p_mode=view&amp;amp;p_p_col_id=column-1&amp;amp;p_p_col_count=1&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5732&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladatának és működésének alapelveivel. A tárgy keretében röviden bemutatásra kerülnek a gazdálkodás- és szervezéstudomány legfontosabb részterületei és aktuális problémái. Ezt követően a vállalkozásgazdaságtan alapjaival foglalkozik és az alábbi fő témaköröket tárgyalja:&lt;br /&gt;
*üzleti vállalkozás célja&lt;br /&gt;
*termelő és szolgáltató folyamatok&lt;br /&gt;
*termelésirányítás &lt;br /&gt;
*költséggazdálkodás &lt;br /&gt;
*befektetés és finanszírozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 4. infósoknak pedig 2. félévben ajánlott felvenni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban némelyik előadó előszeretettel ad fel bónusz csoportos feladatokat az előadásokon, amikért extra ZH pontokat lehet szerezni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során összesen 4 darab, egyenként 25 pontos nagyZH van, melyek mindegyike 1-1 fő tématerület lezárásaként kerül megírásra az előadások ideje alatt. Nincs minimum követelmény külön-külön az egyes ZH eredményekre, az elégséges egyetlen feltétele, hogy a szumma pontszám legalább 50 legyen. Mindegyik ZH körülbelül 20-25 perces és két típusrészből áll:&lt;br /&gt;
**Az első rész (minimum 15 pont) rövid tesztkérdésekből és rövid fogalomkifejtésekből, esetleg egyszerű számpéldákból áll, melyek az adott témakör alapösszefüggéseire, alapismereteire kérdeznek rá. Ezeket a kérdéseket, feladatokat a ZH-k előtt a hallgatók rendelkezésére bocsátják a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
**A második rész (maximum 10 pont) az adott témakör átfogóbb, alaposabb ismeretét igyekszik felmérni. Ez a rész már kifejtős, esszé jellegű kérdésekből, összetettebb számpéldákból áll.&lt;br /&gt;
:A félév végén összesen 2 darab, tetszőlegesen választott ZH egyszeri pótlására van lehetőség, azonban a javító céllal megírt pótZH eredménye felülírja az eredeti ZH eredményt.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a négy ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:&lt;br /&gt;
**50 - 55 Elégséges&lt;br /&gt;
**56 - 68 Közepes&lt;br /&gt;
**69 - 80 Jó&lt;br /&gt;
**81-100 Jeles&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;60%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozásgazdaságtani alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*8-10 kiskérdés (15 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 nagykérdés (10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070327|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20090227|2008/09 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Minőségmenedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozási és menedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-8 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070511|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 4. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*5-6 igaz-hamis (5-6 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 számításos kérdés (8-10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] - A tárgyhoz tartozó hivatalos könyv.&lt;br /&gt;
*[[Média:Menval_of_zh234.pdf|Kérdések és válaszok gyors összefoglaló (2013)]] - Az 1. ZH kivételével a kiadott kérdések és válaszok gyors összefoglalója. Az aktuális kérdéssor mindig elérhető a tárgyhonlapon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;100%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozásgazdaságtani alapok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|3. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Minőségmenedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*2013 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_1_2013tav.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_2_2013tav.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_3_2013tav.pdf|3. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_4_2013tav.pdf|4. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_harmadikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozási és menedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadásdiák (2012 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_masodikanyag_2013tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
*[[Média:menval_2zh_jegyzet.pdf|Sidel jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok ===&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_2.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_negyedikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolós feladatok]] - Részletes levezetésekkel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia, mivel kérdések 90%-a ki van adva, válaszokkal együtt. Érdemes felkészülni, mert könnyen szerezhető jó jegy. A kikérdezők használata sokat segít!&lt;br /&gt;
*Érdemes bejárni előadásokra, mert néha előfordul, hogy valamilyen csoportos feladatot adnak ki előadás alatt és aki részt vesz a &amp;quot;játékban&amp;quot;, az akár 2-3 extra pontot is szerezhet.&lt;br /&gt;
*Ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyért, akkor érdemes bemenni megtekintésre, főleg év végén, mert ilyen esetben elég barátiak.&lt;br /&gt;
*Az elégségest a közepestől csupán 6 pont választja el. Ha úgy jönne ki a lépés, érdemes alaposabban felkészülni az utolsó ZH-ra.&lt;br /&gt;
*A számolós példáknál ajánlott a képleteket is leírni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.&lt;br /&gt;
*Puskázni legfeljebb a tapasztaltabbaknak illetve merészebbeknek ajánlott, mert szigorúbban felügelynek, mint mikro- és makroökonómián.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178369</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178369"/>
		<updated>2014-02-27T16:19:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;!--Legalább 3. A&amp;lt;B, A=B, A&amp;gt;B. --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:digit2_beugro2_20140225_207.png]]&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178368</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178368"/>
		<updated>2014-02-27T16:08:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: /* 2. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;!--Legalább 3. A&amp;lt;B, A=B, A&amp;gt;B. --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:digit2_beugro2_20140225_207.png]]&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villanykari_k%C3%B6z%C3%A9let&amp;diff=178286</id>
		<title>Villanykari közélet</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villanykari_k%C3%B6z%C3%A9let&amp;diff=178286"/>
		<updated>2014-02-25T22:50:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: /* Szent Schönherz Senior Lovagrend */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{RightTOC}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kari közélet egy elsőre bonyolult rendszerbe tagozódik. Számtalan öntevékeny kör működik, mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének megfelelő csoportot. A körök többsége a [[Schönherz Zoltán Kollégium|Schönherz Kollégiumban]] működik, de számtalan lehetőség található a [[Nagytétényi úti kollégium]]ban is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A közélet összefogásáért a [[Kollégiumi Bizottság]] felel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Reszortok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[[Simonyi Károly Szakkollégium]]===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Simonyi Károly Szakkollégium célja, hogy segítse a szakmai ötleteid megvalósítását, lehetővé téve, hogy az egyetem elméleti oktatása mellett a gyakorlatban is kipróbálhasd magad. A Simonyi fogja össze a Schönherz Zoltán Kollégium több évtizedes múltra visszatekintő szakmai köreit. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elnöke [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/tferi90 Tóth Ferenc].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Körök:&lt;br /&gt;
*[[AC Stúdió &amp;amp; Live]]&lt;br /&gt;
*[[Budavári Schönherz Stúdió]]&lt;br /&gt;
*[[HA5KFU]]&lt;br /&gt;
*[[Kir-Dev]]&lt;br /&gt;
*[[Kollégiumi Számítástechnikai Kör]]&lt;br /&gt;
*[[Lego Kör]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Elektronikai Műhely]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Design Stúdió]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Csoportok:&lt;br /&gt;
*[[Zöldalma Marketing és PR csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Simonyi HR-csoport|HR-csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Simonyi Külkapcsolati csoport|Külkapcsolati csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Simonyi Oktatási csoport|Oktatási csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Simonyi Gazdasági csoport|Gazdasági csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Hallgatói Tudásbázis]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Inaktív körök:&lt;br /&gt;
*[[GazdagSCHági Körvonal]]&lt;br /&gt;
*[[HilTeam]]&lt;br /&gt;
*[[RD]]&lt;br /&gt;
*[[RF]]&lt;br /&gt;
*[[Szakmai Könyvtár]]&lt;br /&gt;
*[[Szakmai Műhely]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Kultúr Reszort===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Kultúr Reszort a Schönherz kultúrával és művészettel foglalkozó köreit tömöríti egy nagy csoportba. A reszortban és a körökben lehetőség van a hobbidnak élni, olyanokat csinálni amik boldoggá tesznek. A reszortunk egy nagyon fontos célja, hogy a hallgatók, ne válljanak szakbarbárrá. A körök rendszeres rendezvénye a [[KultúrNight]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/gigu Szalóki Gábor]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Körök:&lt;br /&gt;
*[[Bor Baráti Kör]]&lt;br /&gt;
*[[Impulzus]]&lt;br /&gt;
*[[Játszóház]]&lt;br /&gt;
*[[La&#039;Place Kávéház]]&lt;br /&gt;
*[[Local Heroes Szerepjátszó Kör]]&lt;br /&gt;
*[[Muzsika mívelő mérnökök klubja]]&lt;br /&gt;
*[[PóKör]]&lt;br /&gt;
*[[Silentio Kórus]]&lt;br /&gt;
*[[SPOT]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Inaktív körök:&lt;br /&gt;
*[[Irodalmi Kör]]&lt;br /&gt;
*[[Komolyzenei Kamara Kör]]&lt;br /&gt;
*[[SCHinema]]&lt;br /&gt;
*[[Teaház]]&lt;br /&gt;
*[[TeOTT]]&lt;br /&gt;
*[[Vackor Család Színjátszó Csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Szolgáltató Reszort===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Szolgáltató Reszort azokat a köröket tömöríti magába, melyek valamilyen nem kulturális jellegű szolgáltatást nyújtanak a Ház lakóinak. Ez főleg a kajás köröket jelenti. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/nagyarp Nagy Árpád Péter]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Körök:&lt;br /&gt;
*[[Americano]]&lt;br /&gt;
*[[Edénykölcsönző]]&lt;br /&gt;
*[[FoodEx]]&lt;br /&gt;
*[[Gyrososch]]&lt;br /&gt;
*[[Pizzásch]]&lt;br /&gt;
*[[Palacsintázó]]&lt;br /&gt;
*[[Pulcsi és FoltMékör]]&lt;br /&gt;
*[[Szauna kör]]&lt;br /&gt;
*[[VödörKör]]&lt;br /&gt;
*[[Vörös Kakas Fogadó]]&lt;br /&gt;
*[[Waterpipe Tobacco Fans]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Inaktív körök:&lt;br /&gt;
*[[Osztriga]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos Bookmaker Kör]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sport Reszort===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Sport reszort foglalja magába a Házban a sportért tenni kívánó embereket. A lehetőségek köre széles, rengeteg különböző sportban kipróbálhatják magukat a kollégisták vagy akár valami újat is behozhatnak a jelenlegiek közé. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/hofi Hoffmann Péter]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Körök:&lt;br /&gt;
*[[Asztalitenisz - SCH | Asztalitenisz]]&lt;br /&gt;
*[[Általános szertár]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Body Kör]]&lt;br /&gt;
*[[Csocsó kör]]&lt;br /&gt;
*[[FociSCHták]]&lt;br /&gt;
*[[Ge-Ex Kör]]&lt;br /&gt;
*[[Kerékpár Kör]]&lt;br /&gt;
*[[LégKör]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Diáksportkör]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Kosár Kör]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Inaktív körök:&lt;br /&gt;
*[[Schakk]]&lt;br /&gt;
*[[Lóránt István Surfclub]]&lt;br /&gt;
*[[Darts]]&lt;br /&gt;
*[[Hockey]]&lt;br /&gt;
*[[Aerobic]]&lt;br /&gt;
*[[Kung-fu]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Bulis Reszort===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Bulis Reszorthoz tartozó körök közül némelyek nagy hagyományokkal bírnak, míg vannak köztük igen frissnek mondható, régi és új szemléleteket egyesítő körök is. Céljuk, hogy mindig legyen lehetősége a házban élő embereknek a kikapcsolódásra, egy jó bulizásra, és hogy ezt ne csak egyféle módon tehessék meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/moonvolf Makkos Miklós]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Körök:&lt;br /&gt;
*[[ClubCeption]]&lt;br /&gt;
*[[Dezső Buli]]&lt;br /&gt;
*[[Lanosch]]&lt;br /&gt;
*[[Parkett Klub]]&lt;br /&gt;
*[[VIK Szakestély]]&lt;br /&gt;
*[[Farsang]]&lt;br /&gt;
*[[Hetifőnöki Gárda]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Inaktív körök:&lt;br /&gt;
*[[Banális Közhely]]&lt;br /&gt;
*[[Jazzklub]]&lt;br /&gt;
*[[Rongyláb Party]]&lt;br /&gt;
*[[Új Vár Klub]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===TTNY Reszort===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A TTNY reszort a [[Nagytétényi úti kollégium]] lakói számára nyújt kikapcsolódási lehetőségeket, kulturális programokat, illetve a szakmai fejlődéshez segítséget. Köreinkben együtt tevékenykednek a 3 egyetem hallgatói (BME, ÓE, ELTE), így lehetőség nyílik megismerni más gondolkodásmódú embereket és mindenféle tapasztalatot, gondolatot megosztani egymással. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/Socc Kovács Zsolt]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Körök:&lt;br /&gt;
*[[IHFS]]&lt;br /&gt;
*[[Tétény Elektronikai Műhely]]&lt;br /&gt;
*[[Tétény Oktató Labor]]&lt;br /&gt;
*[[Tétény Szintközösségi Kör]]&lt;br /&gt;
*[[Zöld-kör]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Kollégiumi Felvételi és Érdekvédelmi Reszort===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Kollégiumi Felvételi és Érdekvédelmi Reszort (KOFER) felel a kollégiumi felvételi zökkenőmentes lebonyolításáért illetve a kollégiumban élő szintközösségek életszínvonalának növeléséért, a szintközösségek képviseletéért. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Reszortvezető: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/danee364 Goretity Dániel]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Körök:&lt;br /&gt;
*[[Kollégiumi Évfolyamfelelősök Értekezlete]]&lt;br /&gt;
*[[Kollégiumi Felvételi Bizottság]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[[Szent Schönherz Senior Lovagrend]]===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Szent Schönherz Senior Lovagrend (SSSL) főleg a Karra kerülő elsőéves hallgatók egyetemi és közösségi beilleszkedésével foglalkozik. Ezen felül segítséget nyújt a kollégium más szervezeteinek az utánpótlás keresésben, ezen szervezeteknek az elsősökkel kapcsolatos döntéseik előkészítésében, meghozatalában. Legtöbb rendezvényünk első évesekkel kapcsolatos, pl. a Gólyatábor, Gólyahét, Gólyabál. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagymester: [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/tankyboy Végh Rudolf]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egyéb fontos csoportok, szervezetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Küldöttgyűlés]]&lt;br /&gt;
*[[Reszortvezetők Tanácsa]]&lt;br /&gt;
*[[Jutalmazást Elbíráló Testület]]&lt;br /&gt;
*[[Szponzor csoport]]&lt;br /&gt;
*[[KB PR]]&lt;br /&gt;
*[[Nevelőtanári Gárda]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Kollégiumért Alapítvány]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherzes Villamosmérnökök és Informatikusok Egyesülete]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Alumni]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Iskolaszövetkezet]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Informatikai Stúdió]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Telekom]]&lt;br /&gt;
*[[Homár]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rendezvények, hagyományok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Schönherz Qpa===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kari élet legfontosabb rendezvénye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;[[Schönherz Qpa|Bővebben...]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Csillagtúra===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kari élet másik több évtizedes hagyományokkal bíró eseménye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;[[Csillagtúra|Bővebben...]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[[Sssl|Lovagrendi]] rendezvények===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Gólyatábor]]&lt;br /&gt;
*[[Gólyahét]]&lt;br /&gt;
*[[Gólyakocsma]]&lt;br /&gt;
*[[Ökörsütés]]&lt;br /&gt;
*[[Középiskolás project]]&lt;br /&gt;
*[[Gólyabál]]&lt;br /&gt;
*[[Első-másodéves tábor]]&lt;br /&gt;
*[[Senior képzés]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[[DSK]] rendezvényei===&lt;br /&gt;
*[[Jegesest]]&lt;br /&gt;
*[[Toronyfutás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Schönherz Nyári Tábor===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kari közélet fontos történése. A körök és reszortok itt döntenek a fejlesztési és működési keretek felhasználásáról.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;[[Schönherz Nyári Tábor|Bővebben...]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mad World===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Budapest egyik legnagyobb egyetemi bulisorozata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;[[Mad World|Bővebben...]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ballagó hét, Ballagás===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A villanykaron több évtizedes hagyománya van az egyetemtől való búcsúzásnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;[[Ballagó hét, Ballagás|Bővebben...]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Foltos pulcsi===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A villanykari pulcsi a legmeghatározóbb ismertető jele egy villanykarosnak. Ha még nem rendelkezel vele, feltétlenül szerezd be a [[Pulcsi és FoltMékör]]től.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;[[Foltos pulcsi|Bővebben...]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Szintsüti===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kollégiumba vasárnap este visszaérkezők a liftközben gyülekeznek és megosztják egymással az otthonról hozott végtelen mennyiségű házisütit. A szintgyűlés informális változata, Zita találta ki az első Gólyahét rendezésekor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ha a bármilyen a ház életét jobbá tevő ötleted van, ne félj megosztani a [[Schönherz Projektötlet-gyűjtemény]]ben.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ha a Schönherz-el kapcsolatos kérdésed, megbeszélnivalód van, akkor erre az [https://lists.sch.bme.hu/wws/info/sch SCH levlista] a legalkalmasabb megoldás. Iratkozz fel!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A [[Daloskönyv]]ben a villanykari ihletésű nótákat találod.&lt;br /&gt;
*Az [[Aranyköpések]] oldalán tanáraink vicces vagy félreérthető mondatait találhatod.&lt;br /&gt;
*Az [[Instruktor Öntevékeny Csoport]] a Semmelweis Egyetem instruktorait csoportosító köre, sok villanykaros vett már részt a képzésein.&lt;br /&gt;
*A [[Belépők|kollégiumi belépők]] típusait itt találod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Archívum ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{SCHKrono}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[egyetemielet.hu hírlevél]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Kiköltöző Fesztivál]]&lt;br /&gt;
*[[Schönherz Marketing]]&lt;br /&gt;
*[[Villanykar Online]]&lt;br /&gt;
*[[Online közösségek]]&lt;br /&gt;
*[[Terminal]]&lt;br /&gt;
*[[Szobaleltár]]&lt;br /&gt;
*[[Játszótárs kereső]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Sch]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178180</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178180"/>
		<updated>2014-02-24T16:55:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
 {{TODO}}&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178179</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178179"/>
		<updated>2014-02-24T16:46:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
 {{TODO}}&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=178178</id>
		<title>Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=178178"/>
		<updated>2014-02-24T16:32:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Menedzsment és&amp;lt;br/&amp;gt;vállalkozásgazdaságtan&lt;br /&gt;
|targykod=GT20A001&lt;br /&gt;
|szak=info/villany&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=info: 2 / villany: 4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs (de más karhoz felvehető)&lt;br /&gt;
|tanszék=GTK ÜTI&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=4 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;amp;p_p_lifecycle=0&amp;amp;p_p_state=normal&amp;amp;p_p_mode=view&amp;amp;p_p_col_id=column-1&amp;amp;p_p_col_count=1&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=4768&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladatának és működésének alapelveivel. A tárgy keretében röviden bemutatásra kerülnek a gazdálkodás- és szervezéstudomány legfontosabb részterületei és aktuális problémái. Ezt követően a vállalkozásgazdaságtan alapjaival foglalkozik és az alábbi fő témaköröket tárgyalja:&lt;br /&gt;
*üzleti vállalkozás célja&lt;br /&gt;
*termelő és szolgáltató folyamatok&lt;br /&gt;
*termelésirányítás &lt;br /&gt;
*költséggazdálkodás &lt;br /&gt;
*befektetés és finanszírozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előtanulmányi rend:&#039;&#039;&#039; A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 4. infósoknak pedig 2. félévben ajánlott felvenni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban némelyik előadó előszeretettel ad fel bónusz csoportos feladatokat az előadásokon, amikért extra ZH pontokat lehet szerezni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során összesen 4 darab, egyenként 25 pontos nagyZH van, melyek mindegyike 1-1 fő tématerület lezárásaként kerül megírásra az előadások ideje alatt. Nincs minimum követelmény külön-külön az egyes ZH eredményekre, az elégséges egyetlen feltétele, hogy a szumma pontszám legalább 50 legyen. Mindegyik ZH körülbelül 20-25 perces és két típusrészből áll:&lt;br /&gt;
**Az első rész (minimum 15 pont) rövid tesztkérdésekből és rövid fogalomkifejtésekből, esetleg egyszerű számpéldákból áll, melyek az adott témakör alapösszefüggéseire, alapismereteire kérdeznek rá. Ezeket a kérdéseket, feladatokat a ZH-k előtt a hallgatók rendelkezésére bocsátják a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
**A második rész (maximum 10 pont) az adott témakör átfogóbb, alaposabb ismeretét igyekszik felmérni. Ez a rész már kifejtős, esszé jellegű kérdésekből, összetettebb számpéldákból áll.&lt;br /&gt;
:A félév végén összesen 2 darab, tetszőlegesen választott ZH egyszeri pótlására van lehetőség, azonban a javító céllal megírt pótZH eredménye felülírja az eredeti ZH eredményt.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a négy ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:&lt;br /&gt;
**50 - 55 Elégséges&lt;br /&gt;
**56 - 68 Közepes&lt;br /&gt;
**69 - 80 Jó&lt;br /&gt;
**81-100 Jeles&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;60%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozásgazdaságtani alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*8-10 kiskérdés (15 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 nagykérdés (10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070327|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20090227|2008/09 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Minőségmenedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Vállalkozási és menedzsment alapok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-8 pont)&lt;br /&gt;
*1 nagykérdés (5 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régebbi zárthelyik:&lt;br /&gt;
* [[MenVallGazdZH20070511|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 4. Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felépítése:&lt;br /&gt;
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*5-6 igaz-hamis (5-6 pont)&lt;br /&gt;
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)&lt;br /&gt;
*1-2 számításos kérdés (8-10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] - A tárgyhoz tartozó hivatalos könyv.&lt;br /&gt;
*[[Média:Menval_of_zh234.pdf|Kérdések és válaszok gyors összefoglaló (2013)]] - Az 1. ZH kivételével a kiadott kérdések és válaszok gyors összefoglalója. Az aktuális kérdéssor mindig elérhető a tárgyhonlapon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width=&amp;quot;100%&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
|  style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozásgazdaságtani alapok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|3. Rész]]&lt;br /&gt;
*2013 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*2014 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2014 tavasz)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Minőségmenedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*2013 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_1_2013tav.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_2_2013tav.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_3_2013tav.pdf|3. Rész]]&lt;br /&gt;
**[[Média:MEV_minoseg_4_2013tav.pdf|4. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_harmadikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH3_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|- style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vállalkozási és menedzsment alapok ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadásdiák (2012 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_masodikanyag_2013tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH2_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]&lt;br /&gt;
*[[Média:menval_2zh_jegyzet.pdf|Sidel jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;width=&amp;quot;50% |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok ===&lt;br /&gt;
*2012 tavaszi előadásdiák:&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|1. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_2.pdf|2. Rész]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Vallgazd_kerdesek_negyedikanyag_2012tavasz.pdf|Kiadott kérdések (2013 tavasz)]]&lt;br /&gt;
*A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben (2013):&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]&lt;br /&gt;
**[[Media:MEV_ZH4_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH|Feleletválasztós kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolós feladatok]] - Részletes levezetésekkel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia, mivel kérdések 90%-a ki van adva, válaszokkal együtt. Érdemes felkészülni, mert könnyen szerezhető jó jegy. A kikérdezők használata sokat segít!&lt;br /&gt;
*Érdemes bejárni előadásokra, mert néha előfordul, hogy valamilyen csoportos feladatot adnak ki előadás alatt és aki részt vesz a &amp;quot;játékban&amp;quot;, az akár 2-3 extra pontot is szerezhet.&lt;br /&gt;
*Ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyért, akkor érdemes bemenni megtekintésre, főleg év végén, mert ilyen esetben elég barátiak.&lt;br /&gt;
*Az elégségest a közepestől csupán 6 pont választja el. Ha úgy jönne ki a lépés, érdemes alaposabban felkészülni az utolsó ZH-ra.&lt;br /&gt;
*A számolós példáknál ajánlott a képleteket is leírni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.&lt;br /&gt;
*Puskázni legfeljebb a tapasztaltabbaknak illetve merészebbeknek ajánlott, mert szigorúbban felügelynek, mint mikro- és makroökonómián.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;br /&gt;
[[Category:Villanyalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf&amp;diff=178177</id>
		<title>Fájl:Vallgazd kerdesek elsoanyag 2014tavasz.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf&amp;diff=178177"/>
		<updated>2014-02-24T16:30:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178172</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178172"/>
		<updated>2014-02-24T01:09:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: /* Megjegyzések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
 {{TODO}}&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kos%C3%A1rlabda&amp;diff=178144</id>
		<title>Kosárlabda</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kos%C3%A1rlabda&amp;diff=178144"/>
		<updated>2014-02-21T01:11:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==2008==&lt;br /&gt;
2007/08 as tanév első felében kosárlabdát vettem fel tesinek. Nem tudom alap helyzetben ki tartja, nekünk németképzéseseknek az építősökkel van együtt a tesink. ( ebből következik hogy lányok jó 1/3 arányban voltak kosáron :) &lt;br /&gt;
Az oktató &#039;&#039;&#039;Vladár Sándor&#039;&#039;&#039;, szerintem jó arc, csak elvár bizonyos alapvető dolgokat. ( Köszönni, nem késni és akkor sem nagypofával hencegni ha tudsz kosarazni) Mi 3 pályán játszottunk, általában kellemes volt a létszám, minden pályán 1-2 csere csapatonként. (év végén már csak 2 pályán :D)&lt;br /&gt;
Mindenkinek megengedett volt 4 hiányzás de igazolást nem fogadott el senkitől. Az óra első harmada melegítés, egy kevés tanulás, majd játék....&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Én élveztem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[OcsvariAdam|ocsi]] - 2008.01.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2013/2014==&lt;br /&gt;
2013 őszi, és 2014 tavaszi félévben is ezt vettem fel. Az oktató Weisz-Tiba Klára. Úgy tudom, a legtöbb kosárlabda kurzust ő tartja. A foglalkozások elején néhány labdás gyakorlat van, utána nyújtás, majd játék az óra nagyobbik részében. Először streetball, majd utána egész pályás játék szokott lenni. A csapatokat ő szokta osztani, hogy kb egyenlő erősségűek legyenek. Az egész pályás meccseket fújni szokta. A félév kb első harmadában még lazábban veszi a lépés szabályokat, majd utána fokozatosan szigorodik a fújás. A késést nem szereti, a későknek ott kell maradni a foglalkozás végén összepakolni.&lt;br /&gt;
Én személy szerint nem ajánlom azoknak, akik még &amp;quot;soha életükben nem fogtak kosárlabdát&amp;quot;, mert a foglalkozások célja nem az, hogy 0-ról megtanítson kosárlabdázni. (és nem is olyan egyszerű sport, mint amilyennek a TV-ben látszik)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[Szerkesztő:Kmarko|Sau]] - 2014.02.21.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Testnevelés]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178138</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178138"/>
		<updated>2014-02-20T22:44:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: /* 1. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. &lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: O=I&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; + I&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; +...&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[https://wiki.sch.bme.hu/Szerkeszt%C5%91:Kmarko/ Sau]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178137</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178137"/>
		<updated>2014-02-20T22:40:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. &lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: O=I&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; + I&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; +...&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[https://wiki.sch.bme.hu/Szerkeszt%C5%91:Kmarko/ Sau]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178136</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178136"/>
		<updated>2014-02-20T22:24:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. &lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: O=I&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; + I&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; +...&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[https://wiki.sch.bme.hu/Szerkeszt%C5%91:Kmarko/ Sau]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178135</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178135"/>
		<updated>2014-02-20T22:18:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. &lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: O=I&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; + I&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; +...&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[https://wiki.sch.bme.hu/Szerkeszt%C5%91:Kmarko/ Sau]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178134</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178134"/>
		<updated>2014-02-20T22:13:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=1. Ellenőrző kérdések=&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. &lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: O=I&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; + I&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; +...&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=2. Ellenőrző kérdések=&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: &lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;206. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;207. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;208. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;209. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;210. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;211. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;212. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;213. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;214. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;215. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;216. Egy szinkron törölhet ő egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;217. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&amp;quot; támogató kapcsolási részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;218. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[https://wiki.sch.bme.hu/Szerkeszt%C5%91:Kmarko/ Sau]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Kmarko&amp;diff=178130</id>
		<title>Szerkesztő:Kmarko</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Kmarko&amp;diff=178130"/>
		<updated>2014-02-20T20:16:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: Új oldal, tartalma: „{{Infobox | cím = Kmarko | háttérszín = white | keretszín = green | tartalom =  {{Infobox-táblázat| {{Infobox-táblázatsor|Név:|Kristály Márk}} {{Infobox-tá…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Infobox&lt;br /&gt;
| cím = Kmarko&lt;br /&gt;
| háttérszín = white&lt;br /&gt;
| keretszín = green&lt;br /&gt;
| tartalom = &lt;br /&gt;
{{Infobox-táblázat|&lt;br /&gt;
{{Infobox-táblázatsor|Név:|Kristály Márk}}&lt;br /&gt;
{{Infobox-táblázatsor|Becenév:| Sau}}&lt;br /&gt;
{{Infobox-táblázatsor|Szak:| infó (BSc)}}&lt;br /&gt;
{{Infobox-táblázatsor|Kezdtem:| 2013}}&lt;br /&gt;
{{Infobox-táblázatsor|E-mail:| k.marko93@gmail.com}}&lt;br /&gt;
{{Infobox-táblázatsor|More info/contact:| [https://profile.sch.bme.hu/profile/show/uid/kmarko/ VIR]}}&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ida majd írni kellene vmit ==&lt;br /&gt;
: és ide is&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178129</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178129"/>
		<updated>2014-02-20T19:23:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=1. Ellenőrző kérdések=&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: O=I&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; + I&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; +...&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178128</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178128"/>
		<updated>2014-02-20T19:20:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=1. Ellenőrző kérdések=&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: O=I&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; + I&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; +...&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178127</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178127"/>
		<updated>2014-02-20T19:19:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=1. Ellenőrző kérdések=&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: O=I&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; + I&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; +...&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178119</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178119"/>
		<updated>2014-02-19T23:05:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=1. Ellenőrző kérdések=&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: O=I&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; + I&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;/S&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;S&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; +...&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178118</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178118"/>
		<updated>2014-02-19T22:56:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=1. Ellenőrző kérdések=&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178117</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178117"/>
		<updated>2014-02-19T22:05:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=1. Ellenőrző kérdések=&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178116</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=178116"/>
		<updated>2014-02-19T22:04:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kmarko: Új oldal, tartalma: „=1. Ellenőrző kérdések= (A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag) ;101. Mi a prefix kód? : ;102. Hogyan kell kiszámo…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;=1. Ellenőrző kérdések=&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kmarko</name></author>
	</entry>
</feed>