https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Kiss+Bal%C3%A1zs 2026-04-13T17:54:30Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=192173 2017-06-06T10:31:15Z

<p>Kiss Balázs: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> * '''Záróvizsga tételsor alapján készült, de vizsgakidolgozást is tartalmazó jegyzet: (2017)'''<br /> ** [[:File:IIR-2017-kombinaltjegyzet.docx]]<br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> * Engem most buktattak meg vizsgán: a tárgyból idén nem volt számolós példa, kivétel nélkül mindegyik kérdés elméleti kifejtős volt. Fogalmak, mit jelentenek, technológiák összehasonlítása, melyik a jobb, és miért, mikor melyiket használnád, stb. Úgy érzem, hogy talán a hasonló tárgyaknál egy picivel szigorúbbak a pontozásban, jobban megkövetelik hogy pontosan tudj dolgokat. Érdemes oda-visssza tudni az összes anyagot. Jah, és a ZH utáni részből alig volt kérdés. (2016 jan)<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> <br /> ===ZH 2013.===<br /> RAID összehasonlítása több szempontból (nem szerepel a diasorban)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c) 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Milyen funkciókat kínál ki egy MOM?(a) Speciális üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)(b)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Pótzh + elővizsga 2010.12.17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> {{Lábléc - Alkalmazott informatika szakirány}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=192172 2017-06-06T10:30:47Z

<p>Kiss Balázs: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> * Záróvizsga tételsor alapján készült, de vizsgakidolgozást is tartalmazó jegyzet: (2017)<br /> ** [[:File:IIR-2017-kombinaltjegyzet.docx]]<br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> * Engem most buktattak meg vizsgán: a tárgyból idén nem volt számolós példa, kivétel nélkül mindegyik kérdés elméleti kifejtős volt. Fogalmak, mit jelentenek, technológiák összehasonlítása, melyik a jobb, és miért, mikor melyiket használnád, stb. Úgy érzem, hogy talán a hasonló tárgyaknál egy picivel szigorúbbak a pontozásban, jobban megkövetelik hogy pontosan tudj dolgokat. Érdemes oda-visssza tudni az összes anyagot. Jah, és a ZH utáni részből alig volt kérdés. (2016 jan)<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> <br /> ===ZH 2013.===<br /> RAID összehasonlítása több szempontból (nem szerepel a diasorban)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c) 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Milyen funkciókat kínál ki egy MOM?(a) Speciális üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)(b)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Pótzh + elővizsga 2010.12.17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> {{Lábléc - Alkalmazott informatika szakirány}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:IIR-2017-kombinaltjegyzet.docx&diff=192171 2017-06-06T10:30:40Z

<p>Kiss Balázs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Sztochasztika&diff=190906 2016-12-20T14:45:37Z

<p>Kiss Balázs: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Sztochasztika<br /> | tárgykód = TE90MX55<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Sztochasztikai Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Sztochasztika 2&lt;br&gt;''Felsőbb matematika&lt;br&gt;informatikusoknak A / D''<br /> | tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék =<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===2016 ősz INFORMATIKUS KURZUS --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===<br /> Ide mutat az infós kurzus oldala is, holott mi eléggé máshogy tanuljuk, mint a villanyosok. <br /> A tárgy két &quot;fél-félévre&quot; van osztva.&lt;br /&gt;<br /> '''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé &quot;randomizált&quot;-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós és csak a &quot;haladóknak&quot; szól, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá (ez elég a hármashoz). Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. &lt;br /&gt;<br /> '''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet &quot;kárára&quot; gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. &lt;br /&gt;<br /> A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) &lt;br /&gt;<br /> A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy.<br /> '''Vizsgára''' ugyan úgy érdemes készülni, mint Zh-ra, szintén feladatok lesznek. Ami biztosan várható, az egy sima Markov-láncos és egy folytonos idejűs példa. Kicsit mérges volt ránk a tanár, mert a vizsgán senki nem tudott egy e-ados tagok lederiválni, ezekre figyeljetek oda (alap szintű deriválás, mátrix szorzás, mátrix hatványozás, Gauss-elimináció stb. )<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[[Média:FmSztoch_vizsgajegyzet_2016_osz.docx | '''2016-os INFÓS vizsgához szükséges elméleti rövid összefoglaló (kiemelve amit tudni kell a feladatokhoz) -Forest''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]<br /> *[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| &quot;Kis&quot; összefoglaló a tételekhez]]<br /> *Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]<br /> *Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]<br /> *[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)<br /> <br /> == Gyakorló feladatsorok ==<br /> &lt;div style=&quot;column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;&quot;&gt;<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&amp;usp=sharing házi feladatok megoldással]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> * 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]<br /> * 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]<br /> * 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]<br /> * 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> === 2014. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2013. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]<br /> * 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2012. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]<br /> * 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]<br /> === 2011. ===<br /> * 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]<br /> * 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]<br /> * 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]<br /> === 2010. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]<br /> * 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Sztochasztika&diff=190905 2016-12-20T14:44:56Z

<p>Kiss Balázs: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Sztochasztika<br /> | tárgykód = TE90MX55<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Sztochasztikai Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Sztochasztika 2&lt;br&gt;''Felsőbb matematika&lt;br&gt;informatikusoknak A / D''<br /> | tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék =<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===2016 ősz INFORMATIKUS KURZUS --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===<br /> Ide mutat az infós kurzus oldala is, holott mi eléggé máshogy tanuljuk, mint a villanyosok. <br /> A tárgy két &quot;fél-félévre&quot; van osztva.&lt;br /&gt;<br /> '''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé &quot;randomizált&quot;-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós és csak a &quot;haladóknak&quot; szól, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá (ez elég a hármashoz). Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. &lt;br /&gt;<br /> '''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet &quot;kárára&quot; gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. &lt;br /&gt;<br /> A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) &lt;br /&gt;<br /> A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy.<br /> '''Vizsgára''' ugyan úgy érdemes készülni, mint Zh-ra, szintén feladatok lesznek. Ami biztosan várható, az egy sima Markov-láncos és egy folytonos idejűs példa. Kicsit mérges volt ránk a tanár, mert a vizsgán senki nem tudott egy e-ados tagok lederiválni, ezekre figyeljetek oda (alap szintű deriválás, mátrix szorzás, mátrix hatványozás, Gauss-elimináció stb. )<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[[Média:FmSztoch_vizsgajegyzet_2016_osz.docx | '''2016-os INFÓS vizsgához szükséges elméleti rövid összefoglaló (kiemelve amit tudni kell a feladatokhoz)''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]<br /> *[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| &quot;Kis&quot; összefoglaló a tételekhez]]<br /> *Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]<br /> *Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]<br /> *[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)<br /> <br /> == Gyakorló feladatsorok ==<br /> &lt;div style=&quot;column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;&quot;&gt;<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&amp;usp=sharing házi feladatok megoldással]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> * 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]<br /> * 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]<br /> * 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]<br /> * 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> === 2014. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2013. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]<br /> * 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2012. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]<br /> * 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]<br /> === 2011. ===<br /> * 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]<br /> * 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]<br /> * 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]<br /> === 2010. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]<br /> * 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:FmSztoch_vizsgajegyzet_2016_osz.docx&diff=190904 2016-12-20T14:43:46Z

<p>Kiss Balázs: Kiss Balázs uploaded a new version of Fájl:FmSztoch vizsgajegyzet 2016 osz.docx</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:FmSztoch_vizsgajegyzet_2016_osz.docx&diff=190903 2016-12-20T14:43:10Z

<p>Kiss Balázs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Sztochasztika&diff=190902 2016-12-20T14:43:09Z

<p>Kiss Balázs: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Sztochasztika<br /> | tárgykód = TE90MX55<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Sztochasztikai Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Sztochasztika 2&lt;br&gt;''Felsőbb matematika&lt;br&gt;informatikusoknak A / D''<br /> | tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék =<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===2016 ősz INFORMATIKUS KURZUS --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===<br /> Ide mutat az infós kurzus oldala is, holott mi eléggé máshogy tanuljuk, mint a villanyosok. <br /> A tárgy két &quot;fél-félévre&quot; van osztva.&lt;br /&gt;<br /> '''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé &quot;randomizált&quot;-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós és csak a &quot;haladóknak&quot; szól, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá (ez elég a hármashoz). Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. &lt;br /&gt;<br /> '''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet &quot;kárára&quot; gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. &lt;br /&gt;<br /> A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) &lt;br /&gt;<br /> A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy.<br /> '''Vizsgára''' ugyan úgy érdemes készülni, mint Zh-ra, szintén feladatok lesznek. Ami biztosan várható, az egy sima Markov-láncos és egy folytonos idejűs példa. Kicsit mérges volt ránk a tanár, mert a vizsgán senki nem tudott egy e-ados tagok lederiválni, ezekre figyeljetek oda (alap szintű deriválás, mátrix szorzás, mátrix hatványozás, Gauss-elimináció stb. )<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]<br /> *[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| &quot;Kis&quot; összefoglaló a tételekhez]]<br /> *Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]<br /> *Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]<br /> *[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)<br /> <br /> == Gyakorló feladatsorok ==<br /> &lt;div style=&quot;column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;&quot;&gt;<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&amp;usp=sharing házi feladatok megoldással]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> * 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]<br /> * 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]<br /> * 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]<br /> * 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> === 2014. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2013. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]<br /> * 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2012. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]<br /> * 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]<br /> === 2011. ===<br /> * 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]<br /> * 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]<br /> * 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]<br /> === 2010. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]<br /> * 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:INF%C3%93S_elm%C3%A9let_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_-_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_l%C3%A9nyege_kiemleve.docx&diff=190901 2016-12-20T14:42:44Z

<p>Kiss Balázs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Sztochasztika&diff=190900 2016-12-20T14:41:23Z

<p>Kiss Balázs: /* Kedvcsináló */</p> <hr /> <div>A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Sztochasztika<br /> | tárgykód = TE90MX55<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Sztochasztikai Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Sztochasztika 2&lt;br&gt;''Felsőbb matematika&lt;br&gt;informatikusoknak A / D''<br /> | tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék =<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===2016 ősz INFORMATIKUS KURZUS --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===<br /> Ide mutat az infós kurzus oldala is, holott mi eléggé máshogy tanuljuk, mint a villanyosok. <br /> A tárgy két &quot;fél-félévre&quot; van osztva.&lt;br /&gt;<br /> '''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé &quot;randomizált&quot;-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós és csak a &quot;haladóknak&quot; szól, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá (ez elég a hármashoz). Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. &lt;br /&gt;<br /> '''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet &quot;kárára&quot; gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. &lt;br /&gt;<br /> A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) &lt;br /&gt;<br /> A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy.<br /> '''Vizsgára''' ugyan úgy érdemes készülni, mint Zh-ra, szintén feladatok lesznek. Ami biztosan várható, az egy sima Markov-láncos és egy folytonos idejűs példa. Kicsit mérges volt ránk a tanár, mert a vizsgán senki nem tudott egy e-ados tagok lederiválni, ezekre figyeljetek oda (alap szintű deriválás, mátrix szorzás, mátrix hatványozás, Gauss-elimináció stb. )<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]<br /> *[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| &quot;Kis&quot; összefoglaló a tételekhez]]<br /> *Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]<br /> *Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]<br /> *[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)<br /> <br /> == Gyakorló feladatsorok ==<br /> &lt;div style=&quot;column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;&quot;&gt;<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&amp;usp=sharing házi feladatok megoldással]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> * 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]<br /> * 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]<br /> * 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]<br /> * 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> === 2014. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2013. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]<br /> * 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2012. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]<br /> * 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]<br /> === 2011. ===<br /> * 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]<br /> * 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]<br /> * 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]<br /> === 2010. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]<br /> * 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Sztochasztika&diff=190833 2016-12-16T16:01:52Z

<p>Kiss Balázs: /* Kedvcsináló */</p> <hr /> <div>A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Sztochasztika<br /> | tárgykód = TE90MX55<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Sztochasztikai Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Sztochasztika 2&lt;br&gt;''Felsőbb matematika&lt;br&gt;informatikusoknak A / D''<br /> | tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék =<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===2016 ősz INFORMATIKUS KURZUS --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===<br /> Ide mutat az infós kurzus oldala is, holott mi eléggé máshogy tanuljuk, mint a villanyosok. <br /> A tárgy két &quot;fél-félévre&quot; van osztva.&lt;br /&gt;<br /> '''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé &quot;randomizált&quot;-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós és csak a &quot;haladóknak&quot; szól, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá (ez elég a hármashoz). Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. &lt;br /&gt;<br /> '''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet &quot;kárára&quot; gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. &lt;br /&gt;<br /> A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) &lt;br /&gt;<br /> A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]<br /> *[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| &quot;Kis&quot; összefoglaló a tételekhez]]<br /> *Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]<br /> *Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]<br /> *[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)<br /> <br /> == Gyakorló feladatsorok ==<br /> &lt;div style=&quot;column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;&quot;&gt;<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&amp;usp=sharing házi feladatok megoldással]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> * 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]<br /> * 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]<br /> * 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]<br /> * 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> === 2014. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2013. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]<br /> * 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2012. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]<br /> * 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]<br /> === 2011. ===<br /> * 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]<br /> * 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]<br /> * 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]<br /> === 2010. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]<br /> * 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Sztochasztika&diff=190802 2016-12-14T11:57:25Z

<p>Kiss Balázs: /* 2016 ősz --Kiss Balázs (vita) 2016. december 14., 11:55 (UTC) */</p> <hr /> <div>A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Sztochasztika<br /> | tárgykód = TE90MX55<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Sztochasztikai Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Sztochasztika 2&lt;br&gt;''Felsőbb matematika&lt;br&gt;informatikusoknak A / D''<br /> | tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék =<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===2016 ősz --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===<br /> A tárgy két &quot;fél-félévre&quot; van osztva.&lt;br /&gt;<br /> '''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé &quot;randomizált&quot;-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós és csak a &quot;haladóknak&quot; szól, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá (ez elég a hármashoz). Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. &lt;br /&gt;<br /> '''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet &quot;kárára&quot; gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. &lt;br /&gt;<br /> A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) &lt;br /&gt;<br /> A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]<br /> *[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| &quot;Kis&quot; összefoglaló a tételekhez]]<br /> *Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]<br /> *Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]<br /> *[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)<br /> <br /> == Gyakorló feladatsorok ==<br /> &lt;div style=&quot;column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;&quot;&gt;<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&amp;usp=sharing házi feladatok megoldással]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> * 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]<br /> * 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]<br /> * 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]<br /> * 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> === 2014. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2013. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]<br /> * 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2012. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]<br /> * 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]<br /> === 2011. ===<br /> * 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]<br /> * 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]<br /> * 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]<br /> === 2010. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]<br /> * 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Sztochasztika&diff=190801 2016-12-14T11:56:33Z

<p>Kiss Balázs: /* 2016 ősz --Kiss Balázs (vita) 2016. december 14., 11:55 (UTC) */</p> <hr /> <div>A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Sztochasztika<br /> | tárgykód = TE90MX55<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Sztochasztikai Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Sztochasztika 2&lt;br&gt;''Felsőbb matematika&lt;br&gt;informatikusoknak A / D''<br /> | tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék =<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===2016 ősz --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===<br /> A tárgy két &quot;fél-félévre&quot; van osztva.&lt;br /&gt;<br /> '''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé &quot;randomizált&quot;-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá. Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. &lt;br /&gt;<br /> '''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet &quot;kárára&quot; gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. &lt;br /&gt;<br /> A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) &lt;br /&gt;<br /> A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]<br /> *[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| &quot;Kis&quot; összefoglaló a tételekhez]]<br /> *Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]<br /> *Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]<br /> *[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)<br /> <br /> == Gyakorló feladatsorok ==<br /> &lt;div style=&quot;column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;&quot;&gt;<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&amp;usp=sharing házi feladatok megoldással]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> * 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]<br /> * 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]<br /> * 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]<br /> * 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> === 2014. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2013. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]<br /> * 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2012. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]<br /> * 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]<br /> === 2011. ===<br /> * 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]<br /> * 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]<br /> * 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]<br /> === 2010. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]<br /> * 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Sztochasztika&diff=190800 2016-12-14T11:56:02Z

<p>Kiss Balázs: /* Kedvcsináló */</p> <hr /> <div>A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Sztochasztika<br /> | tárgykód = TE90MX55<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Sztochasztikai Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Sztochasztika 2&lt;br&gt;''Felsőbb matematika&lt;br&gt;informatikusoknak A / D''<br /> | tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék =<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===2016 ősz --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===<br /> A tárgy két &quot;fél-félévre&quot; van osztva. &lt;\br&gt;<br /> '''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé &quot;randomizált&quot;-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá. Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. &lt;\br&gt;<br /> '''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet &quot;kárára&quot; gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. &lt;\br&gt;<br /> A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) &lt;\br&gt;<br /> A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]<br /> *[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| &quot;Kis&quot; összefoglaló a tételekhez]]<br /> *Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]<br /> *Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]<br /> *[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)<br /> <br /> == Gyakorló feladatsorok ==<br /> &lt;div style=&quot;column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;&quot;&gt;<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&amp;usp=sharing házi feladatok megoldással]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> * 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]<br /> * 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]<br /> * 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]<br /> * 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> === 2014. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2013. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]<br /> * 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2012. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]<br /> * 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]<br /> === 2011. ===<br /> * 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]<br /> * 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]<br /> * 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]<br /> === 2010. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]<br /> * 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Fels%C5%91bb_matematika_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek_-_Sztochasztika&diff=190799 2016-12-14T11:55:25Z

<p>Kiss Balázs: </p> <hr /> <div>A Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya, [[Villamosmérnök MSc | villamosmérnök MSc]] képzésen '''Sztochasztika''', [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] képzésen '''Sztochasztika II.''' néven.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Felsőbb matematika villamosmérnököknek&lt;br&gt;Sztochasztika<br /> | tárgykód = TE90MX55<br /> | szak = MSc Villamosmérnök<br /> | kredit = 3<br /> | félév = 2. félév (ősz)<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = Sztochasztikai Tanszék<br /> | jelenlét = nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX55/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Sztochasztika 2&lt;br&gt;''Felsőbb matematika&lt;br&gt;informatikusoknak A / D''<br /> | tárgykód = TE90MX40 / TE90MX43<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék =<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = hetente<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = felmath{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90MX40/<br /> | tárgyhonlap = http://www.math.bme.hu/~mogy/oktatas.html<br /> }}<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> ===2016 ősz --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 14., 11:55 (UTC)===<br /> A tárgy két &quot;fél-félévre&quot; van osztva. &lt;/br&gt;<br /> '''Az első felét''' Rónyai Lajos tartja, aki egy igazán nagy koponya. Bár kissé &quot;randomizált&quot;-nak tűnik az anyag, első sorban próbáltak olyan, informatikában is használt alkalmazásait keresni a sztochasztikának, amihez tud egy informatikus hallgató kapcsolódni. Ez többé-kevésbé sikerül csak, de azért megéri bejárni előadásra - első sorban azért, hogy ne a feltöltött nagy jegyzetből tanulj, hanem saját magad készíts el egy írott jegyzetet. Elsőre nekem túl nagy falat volt bejárás nélkül ez a rész, de a rendszeresen látogatott órák után össze lehetett kaparni a hármast, ha az ember nagyjából átlátta a különböző témákat. Nagyon részletes feladatmegoldás nincs, és az apróbb pontatlanságok ellenére is azért át lettünk lökdösve az első ZH-n. A feladatok közül kettő volt ami számolós, a többi inkább elméleti tudásra kérdezett rá. Kicsit megerőlteted magad, még érdekes is a modern matematika nagy koponyáinak egy-két módszerének megismerése, és magyar matematikusok munkájába belekóstolás. &lt;/br&gt;<br /> '''A másdoik felét ''' Tóth Imre Péter tarta. Ő egy fokkal fiatalosabban, és kicsit informatikusokra szabottabban tartja az előadásokat - cserébe szerintem kicsit nehezebb az anyag. Az elmélet &quot;kárára&quot; gyakorlati dolgokat tanulunk, amiket néha kissé túlságosan absztrakt példák segítségével prezentál. A feladatmegoldás ha jobban fekszik, ez lesz a szimpatikusabb anyagrész. Az órákon inkább arra ment rá, hogy megértesse velünk az alapokat, még feladatmegoldós rész is volt - itt fokozottan ajánlott bejárni, ha szeretnéd megcsinálni a tárgyat. Van házifeladat is, ami inkább a feladatok gyakorlását segíti elő, illetve pofafaktorba számít bele - hidd el, ha annyira vagy otthon a matekban mint én, akkor megéri az effortot törődni a tárggyal ily módon is. &lt;/br&gt;<br /> A ZH életem első matek ötöse az egyetemen - nem volt túl nehéz, a korábbi ZH-khoz képest talán picit könyebb volt (sok a tágyon belüli változás az évek alatt és az anyag itt nincs is fent úgy mint az első felének a tágyhoz!). Azért kellett rá tanulni 2-3 napot, és főleg feladatmegoldásban kell otthon lenni (kb. 6-8 típusfeladat van.) &lt;/br&gt;<br /> A vizsga csak a második anyagrészből van, és hangsúlyosabb a 2. ZH és a vizsga közötti anyagrész. (főleg a Markov Láncok, ifnósoknak az nem volt a ZH-ban) Szerintem egy korrekt számonkérésű tárgy. <br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2013_segedlet.pdf | '''A ZH és a vizsga során használható segédanyagok összefűzve''']]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_eloszlas_khi2.pdf | Hasznos leírás a khí-négyzet eloszlásokról, mikor kell illeszkedés, függetlenség, ill. homogenitás-vizsgálatot alkalmazni.]]<br /> *[[Média:FmSztoch_kidolgozas_2010.pdf | Tételkidolgozás 2010]]<br /> *[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_osszefoglalas.docx| &quot;Kis&quot; összefoglaló a tételekhez]]<br /> *Előadások 2010. ősz, előadó: Székely Balázs, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_01.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_02.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_03.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_04.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_05.pdf | 05]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_06.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_07.pdf | 07]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_08.pdf | 08]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_09.pdf | 09]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_10.pdf | 10]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_eloadas_11-14.pdf | 11-14]]<br /> *Gyakorlatok 2010. ősz, gyakorlatvezető: Vető Bálint, jegyzetek: Hoborg<br /> **[[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak1.pdf | 01]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak2.pdf | 02]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak3.pdf | 03]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak4.pdf | 04]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak5.pdf | 05 (konzultáció)]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak6.pdf | 06]] [[Média:FmSztoch_jegyzet_2010_gyak7.pdf | 07]]<br /> *[[Media:FmSztoch_kidolgozas_2011osz.pdf | 2011. őszi féléves tételsor kidolgozása]] (összeollózva az előadásanyagból)<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_20111219_konzultacio.pdf | 2011.12.19. konzultáció]]<br /> *[[Media:FmSztoch_jegyzet_2012tavasz.pdf | 2012. tavaszi jegyzet]] (4. előadáson beteg voltam, ezért sikerült csak 2 oldalt jegyzetelnem)<br /> <br /> == Gyakorló feladatsorok ==<br /> &lt;div style=&quot;column-count:2; -webkit-column-count:2; -moz-column-count:2;&quot;&gt;<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_1.pdf | Feltételes valószínűség, nevezetes eloszlások, Poisson-folyamat]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2.pdf | Teljes várható érték tétel, centrális határeloszlás-tétel]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_2b.pdf | Generátorfüggvények (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3.pdf | Generátorfüggvény, egyszerű elágazó folyamat, nagy eltérések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_3b.pdf | Egyszerű elágazó folyamat és nagy eltérések (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4.pdf | Markov-láncok]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_4b.pdf | Diszkrét idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok, maximum likelihood becslések]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_5b.pdf | Folytonos idejű Markov-láncok (megoldásokkal)]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6.pdf | Statisztika]]<br /> *[[Media:FmSztoch_feladatsor_6b.pdf | Statisztika (megoldásokkal)]]<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * 2015: [https://drive.google.com/folderview?id=0B2oX_kNALMA3dHdJNDZtTEdSZFk&amp;usp=sharing házi feladatok megoldással]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_hf_2014.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_1.pdf | az 1-5. feladatok]], illetve a [[Média:FmSztoch_hf_2014_mo_2.pdf | 2-3. feladatok megoldásai]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_hf_2013.pdf | házi feladatok]] és [[Média:FmSztoch_hf_2013_mo.pdf | megoldás]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_hf_2012.pdf | házi feladatok]]<br /> <br /> == Zárthelyi ==<br /> * 2015: [[Media:Sztoch_ZH1_2015osz.pdf|1.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport]],[[Media:Sztoch_ZH2_megoldasok_2015osz.pdf|2.ZH A és B csoport megoldások]]<br /> * 2014: [[Média:FmSztoch_zh_2014.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot.pdf | pótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_pot_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2014_potpot_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2013: [[Média:FmSztoch_zh_2013_minta.pdf | mintazh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013.pdf | zh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_mo.pdf | megoldása]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_pot.pdf | pótzh]]; [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Média:FmSztoch_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]; [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info.pdf | infós pótpótzh]] és [[Media:FmSztoch_zh_2013_potpot_info_mo.pdf | megoldása]]<br /> * 2012: [[Média:FmSztoch_zh_2012_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_a.pdf | A csoport]], [[Média:FmSztoch_zh_2012_b.pdf | B csoport]], [[Media:FmSztoch_zh_2012osz.pdf | infós]]<br /> * 2011: [[Média:FmSztoch_zh_2011.jpg | zh]]<br /> * 2010: [[Media:FmSztoch_zh_2010tavasz.jpg | tavaszi]], [[Média:FmSztoch_zh_2010.jpg | őszi]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz.jpg | őszi infós]], [[Media:FmSztoch_zh_2010osz_potpot.jpg | őszi pótpót]]<br /> * 2009: [[Média:FmSztoch_zh_2009_minta.pdf | mintazh]], [[Média:FmSztoch_zh_2009.jpg | zh]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> === 2014. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107.pdf | 2014.01.07.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140107_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114.pdf | 2014.01.14.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140114_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121.pdf | 2014.01.21.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140121_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140128.pdf | 2014.01.28.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605.pdf | 2014.06.05.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140605_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612.pdf | 2014.06.12.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140612_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619.pdf | 2014.06.19.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20140619_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2013. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108.pdf | 2013.01.08.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130108_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115.pdf | 2013.01.15.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130115_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122.pdf | 2013.01.22.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130122_mo.pdf | megoldásai]]<br /> * 2013.05.30. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130530_vill.pdf | villany]]<br /> * 2013.06.06. [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606.pdf | info]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130606_vill.pdf | villany]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill.pdf | 2013.06.13.]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20130613_vill_mo.pdf | megoldásai]]<br /> === 2012. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_mintavizsga_2012tavasz.pdf | mintavizsga]]<br /> * 2012.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20120103.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20120110.jpg | 2012.01.10.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20121218.pdf | 2012.12.18.]]<br /> === 2011. ===<br /> * 2011.01.03. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.pdf | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110103.jpg | info]]<br /> * 2011.01.10. [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110.jpg | vill]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20110110_info.jpg | info]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20110117.jpg | 2011.01.17.]]<br /> * 2011.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20111220.jpg | info]]<br /> === 2010. ===<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100105.jpg | 2010.01.05.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100112.pdf | 2010.01.12.]]<br /> * [[Média:FmSztoch_vizsga_20100119.jpg | 2010.01.19.]]<br /> * 2010.12.20. [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220.pdf | vill]] és [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_mo.pdf | nemhivatalos megoldásai]], [[Média:FmSztoch_vizsga_20101220_info.pdf | info]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Internet_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1sok&diff=190798 2016-12-14T11:43:22Z

<p>Kiss Balázs: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Internet szolgáltatások és alkalmazások<br /> | tárgykód = VITMMA04<br /> | szak = Info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = TMIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = <br /> | hf = 1<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> [[:File:inetszolg_vizsgakidolgozas_2016ősz.pdf|Vizsgakidolgozás 2016 ősz - anyag összefoglaló sok elgépeléssel]]<br /> <br /> == Házi ==<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> ===2016 ősz Forest --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] 2016. december 10., 13:59 (UTC)===<br /> Egy érdekes tárgy. Az anyag könnyen tanulható, jók a diák, és érdekes témaköröket érint. Amolyan áttekintő tárgy ez is, nem egy konkrét technológiáról szól, hanem egy szemléletmód kialakításához vezető első lépésekről. Érdekes, naprakész infók vannak összegyűjtve a webről, a modern szoftverfejlesztés trendjeiről a felhasználók és szolgáltatások szempontjából. Kicsit kevésbé technikai tárgy szerintem. &lt;br/&gt;<br /> A tárgy lényege ezért kb. a házi elkészítése, és az ezzel járó út. &lt;br/&gt;<br /> Kifejezetten kellemes időbeosztással csináltuk 3-4 fős csoportokban a házit. Bemutatózni kellett, demo előadást tartani, ötletünket előadni. Első gyakon a korábbi házikat néztük meg, a többin a sajátunkkal haladtunk lépésről lépésre. Minden gyak kb. arról szól, hogy az összes csoport előadja az adott gyak feladatát, és lepontozzuk egymásnak kis szavazóappal, de nem túl komoly az egész. A tanár nagyon segítőkész, bár eléggé &quot;játékbeli&quot; a feladat, próbálja a valós élet startup szituációihoz hasonlítani a dolgokat, hasznos tanácsokkal, és igazából egészen sok olyan dolog is szóba került, ami kicsit más világnézet, mint a többi egyetemi tárgy: pl. mennyire számít a marketing, kell-e egy programozónak is jól eladnia magát, mennyire számít a felhasználói közönség kiválasztása, igényeik, megszólítása, hogyan lehet eladni a saját terméket, tényleg jó ötlet-e amit kitaláltunk vagy csak nekünk tetszik stb.&lt;br/&gt;<br /> A feladatot érdemes egymás között jól elosztani, akkor többnyire gyakok előtt egy-egy közös meeting meg otthon egy-egy este beáldozásával szépen lehet haladni, a szoftver meg ha már olyasmi amihez valamelyikőtök ért, akkor nem túl bonyolult a demozható állapot elérése. A videóra, előadásokra érdemes energiát fektetni.</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Internet_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1sok&diff=190797 2016-12-14T11:43:02Z

<p>Kiss Balázs: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Internet szolgáltatások és alkalmazások<br /> | tárgykód = VITMMA04<br /> | szak = Info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = TMIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = <br /> | hf = 1<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> [[:File:inetszolg_vizsgakidolgozas_2016ősz.pdf|anyag összefoglaló sok elgépeléssel]]<br /> <br /> == Házi ==<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> ===2016 ősz Forest --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] 2016. december 10., 13:59 (UTC)===<br /> Egy érdekes tárgy. Az anyag könnyen tanulható, jók a diák, és érdekes témaköröket érint. Amolyan áttekintő tárgy ez is, nem egy konkrét technológiáról szól, hanem egy szemléletmód kialakításához vezető első lépésekről. Érdekes, naprakész infók vannak összegyűjtve a webről, a modern szoftverfejlesztés trendjeiről a felhasználók és szolgáltatások szempontjából. Kicsit kevésbé technikai tárgy szerintem. &lt;br/&gt;<br /> A tárgy lényege ezért kb. a házi elkészítése, és az ezzel járó út. &lt;br/&gt;<br /> Kifejezetten kellemes időbeosztással csináltuk 3-4 fős csoportokban a házit. Bemutatózni kellett, demo előadást tartani, ötletünket előadni. Első gyakon a korábbi házikat néztük meg, a többin a sajátunkkal haladtunk lépésről lépésre. Minden gyak kb. arról szól, hogy az összes csoport előadja az adott gyak feladatát, és lepontozzuk egymásnak kis szavazóappal, de nem túl komoly az egész. A tanár nagyon segítőkész, bár eléggé &quot;játékbeli&quot; a feladat, próbálja a valós élet startup szituációihoz hasonlítani a dolgokat, hasznos tanácsokkal, és igazából egészen sok olyan dolog is szóba került, ami kicsit más világnézet, mint a többi egyetemi tárgy: pl. mennyire számít a marketing, kell-e egy programozónak is jól eladnia magát, mennyire számít a felhasználói közönség kiválasztása, igényeik, megszólítása, hogyan lehet eladni a saját terméket, tényleg jó ötlet-e amit kitaláltunk vagy csak nekünk tetszik stb.&lt;br/&gt;<br /> A feladatot érdemes egymás között jól elosztani, akkor többnyire gyakok előtt egy-egy közös meeting meg otthon egy-egy este beáldozásával szépen lehet haladni, a szoftver meg ha már olyasmi amihez valamelyikőtök ért, akkor nem túl bonyolult a demozható állapot elérése. A videóra, előadásokra érdemes energiát fektetni.</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inetszolg_vizsgakidolgozas_2016%C5%91sz.pdf&diff=190796 2016-12-14T11:42:41Z

<p>Kiss Balázs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inetszolg_vizsgakidolgoz%C3%A1s_2016%C5%91sz.pdf&diff=190795 2016-12-14T11:42:18Z

<p>Kiss Balázs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon&diff=190794 2016-12-14T11:37:51Z

<p>Kiss Balázs: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Szoftverfejlesztés &lt;br /&gt;J2EE platformon<br /> | tárgykód = BMEVIAUJV09<br /> | kredit = 4<br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = <br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = j2ee{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAV09/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/portal/BMEVIAUAV09<br /> }}<br /> <br /> <br /> ==Adatok==<br /> <br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Kedvcsináló|Kedvcsináló]]<br /> * Előadó: [http://www.aut.bme.hu/portal/gabor Imre Gábor]<br /> * Levelezőlista (tanszéki hirdetmények, segítség a hf-hoz): <br /> * Csak őszi félévben szokott indulni.<br /> * [http://www.szak.hu/konyvek_htm/szoftverfejlesztes_jee_platformon.html Könyv]: Imre Gábor (szerk.): Szoftverfejlesztés Java EE platformon, B5, kartonált, ISBN 978-963-9131-97-2, ISSN 1785-363X, 460 oldal, 6 500 Ft áfával<br /> <br /> ==Labor==<br /> <br /> A 3. hétig kedden és pénteken, utána csak a keddi alkalommal van előadás. A laborok a H-P 8:30-11:30, H-P 14:15-17:15 időpontok közül kerülnek ki, heti 4 alkalommal, a hallgatók által megjelölt prioritások alapján. A fejlesztéshez a V2.504 termet használjuk, ahol 1 Sun szerver és 20 terminál található. A munka a tapasztalatok szerint 12 kliensig akadozásmentes, 16 kliensig elfogadható sebességgel megy. Az óra végén az alkalmazás szerver újratelepítésre kerül, az órai munka elveszik. A labor nem kötelező, de a házi feladat megírásában sokat segít.<br /> <br /> A labor beosztás a [http://www.aut.bme.hu/Portal/Targy.aspx?courseId=9c99be90-6340-4afa-90ee-1dab2baf9ec0 tárgy honlapjáról] elérhető.<br /> <br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: EJB 2.1|2006.09.29. EJB 2.1]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: EJB 3.0|2006.10.11. EJB 3.0, Entity Bean]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: Servlet és JSP|2006.10.18. Servlet, JSP, EL, Filter, Custom Tag]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: Java Server Faces|2006.10.25. JavaServer Faces]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: Web Service|2006.11.08. Web Services]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: JMS|2006.11.22. JMS]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: JCA|2006.11.29. JCA]]<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> <br /> A házi feladat 40%-ban számít bele az írásbeli vizsga pontszámába, ezen belül a részarányok:<br /> * Webes felület: 12%<br /> * Session bean: 10%<br /> * Entity bean / persistence: 10%<br /> * Web services: 8%<br /> Pontlevonás:<br /> * specifikációban előírt funkcionális követelmény hiányzik: 1 pont (minden olyan rétegben, ahol meg kellett volna valósítani)<br /> * valamilyen funkció hibásan működik: darabonként 2 pont (csak abban a rétegben, ahol a hiba keletkezik)<br /> * Nem elegáns megoldások alkalmazása (pl. JSP-ben sok java kód, entity beanek közvetlen elérése a <br /> 3 kérdés, amivel kideríthető, önálló-e a munka (mutassa meg, hol történik a kódban ez és ez)<br /> <br /> Egy konkrét házi feladat, amire megajánlott 5-öst kaptam: [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Kidolgozott házi feladat|Car sharing portál]] -- [[PallosPeter|Peti]] - 2007.12.15.<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Szóbeli elővizsgán azok vehetnek részt, akik dec.15-ig beküldik a házi feladatot. 3 kérdést kapnak az előadás anyagából, konkrét API-ra nem rákérdezve. A kérdések mindegyike 20 pontot ér. A rendes vizsga annyiban különbözik, hogy 5-6 kérdést kell írásban kifejteni, de a konkrét API-t itt sem kell tudni.<br /> <br /> Ponthatárok: 51-61-75-85<br /> <br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2008.05.27.|2008.05.27 vizsgafeladatsor]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2009.05.28.|2009.05.28 vizsgafeladatsor]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2009.06.23.|2009.06.23 vizsgafeladatsor]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2010.01.12.|2010.01.12 vizsgafeladatsor]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2011.01.13.|2011.01.13 vizsgafeladatsor]]<br /> <br /> [[:File:J2EE_vizsgakidolgozás_2016ősz_Forest.pdf|2016os vizsga tételkidolgozás - sok elgépeléssel.]]<br /> <br /> ==Tutorial-ok==<br /> <br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - SQL szerver|SQL Server telepítése Sun Java System Application Server és NetBeans 5.5 alá]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Entity bean|Elsődleges kulcs generálása entity bean-ekben]]<br /> * [http://www.hibernate.org/hib_docs/entitymanager/reference/en/html/queryhql.html EJB-QL tutorial], [http://www.solarmetric.com/resources/ejbql-quickref.pdf EJB-QL Quick Reference]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Security|Java EE Security - ha úgy szeretnél autentikációt és autorizációt, hogy egy sort sem kell kódolni]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Displaytag|Displaytag és managed bean-ek]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Naplózás|Naplózás]]<br /> <br /> -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.11.25.<br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:J2EE_vizsgakidolgoz%C3%A1s_2016%C5%91sz_Forest.pdf&diff=190793 2016-12-14T11:37:19Z

<p>Kiss Balázs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Internet_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1sok&diff=190792 2016-12-14T11:34:36Z

<p>Kiss Balázs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Internet szolgáltatások és alkalmazások<br /> | tárgykód = VITMMA04<br /> | szak = Info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = TMIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = <br /> | hf = 1<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> == Házi ==<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> ===2016 ősz Forest --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] 2016. december 10., 13:59 (UTC)===<br /> Egy érdekes tárgy. Az anyag könnyen tanulható, jók a diák, és érdekes témaköröket érint. Amolyan áttekintő tárgy ez is, nem egy konkrét technológiáról szól, hanem egy szemléletmód kialakításához vezető első lépésekről. Érdekes, naprakész infók vannak összegyűjtve a webről, a modern szoftverfejlesztés trendjeiről a felhasználók és szolgáltatások szempontjából. Kicsit kevésbé technikai tárgy szerintem. &lt;br/&gt;<br /> A tárgy lényege ezért kb. a házi elkészítése, és az ezzel járó út. &lt;br/&gt;<br /> Kifejezetten kellemes időbeosztással csináltuk 3-4 fős csoportokban a házit. Bemutatózni kellett, demo előadást tartani, ötletünket előadni. Első gyakon a korábbi házikat néztük meg, a többin a sajátunkkal haladtunk lépésről lépésre. Minden gyak kb. arról szól, hogy az összes csoport előadja az adott gyak feladatát, és lepontozzuk egymásnak kis szavazóappal, de nem túl komoly az egész. A tanár nagyon segítőkész, bár eléggé &quot;játékbeli&quot; a feladat, próbálja a valós élet startup szituációihoz hasonlítani a dolgokat, hasznos tanácsokkal, és igazából egészen sok olyan dolog is szóba került, ami kicsit más világnézet, mint a többi egyetemi tárgy: pl. mennyire számít a marketing, kell-e egy programozónak is jól eladnia magát, mennyire számít a felhasználói közönség kiválasztása, igényeik, megszólítása, hogyan lehet eladni a saját terméket, tényleg jó ötlet-e amit kitaláltunk vagy csak nekünk tetszik stb.&lt;br/&gt;<br /> A feladatot érdemes egymás között jól elosztani, akkor többnyire gyakok előtt egy-egy közös meeting meg otthon egy-egy este beáldozásával szépen lehet haladni, a szoftver meg ha már olyasmi amihez valamelyikőtök ért, akkor nem túl bonyolult a demozható állapot elérése. A videóra, előadásokra érdemes energiát fektetni.</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Kiss_Bal%C3%A1zs&diff=190771 2016-12-10T14:00:59Z

<p>Kiss Balázs: Új oldal, tartalma: „Hát, nem hozták át a profilomat a régi wikiről :(( Közepes lelkesedéssel tanuló Mérnökinfós 2009-2017 között. Forest néven lehetek ismerős, voltam a koli…”</p> <hr /> <div>Hát, nem hozták át a profilomat a régi wikiről :((<br /> Közepes lelkesedéssel tanuló Mérnökinfós 2009-2017 között. Forest néven lehetek ismerős, voltam a koliban nevtanár meg a Mellékhatáschsal csináltunk egy Schqpát.</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Internet_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1sok&diff=190770 2016-12-10T13:59:34Z

<p>Kiss Balázs: /* 2016 ősz */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Internet szolgáltatások és alkalmazások<br /> | tárgykód = VITMMA04<br /> | szak = Info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = TMIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = <br /> | hf = 1<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> == Házi ==<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> =2016 ősz Forest --[[Szerkesztő:Kiss Balázs|Kiss Balázs]] ([[Szerkesztővita:Kiss Balázs|vita]]) 2016. december 10., 13:59 (UTC)=<br /> Egy érdekes tárgy. Az anyag könnyen tanulható, jók a diák, és érdekes témaköröket érint. Amolyan áttekintő tárgy ez is, nem egy konkrét technológiáról szól, hanem egy szemléletmód kialakításához vezető első lépésekről. Érdekes, naprakész infók vannak összegyűjtve a webről, a modern szoftverfejlesztés trendjeiről a felhasználók és szolgáltatások szempontjából. Kicsit kevésbé technikai tárgy szerintem. &lt;br/&gt;<br /> A tárgy lényege ezért kb. a házi elkészítése, és az ezzel járó út. &lt;br/&gt;<br /> Kifejezetten kellemes időbeosztással csináltuk 3-4 fős csoportokban a házit. Bemutatózni kellett, demo előadást tartani, ötletünket előadni. Első gyakon a korábbi házikat néztük meg, a többin a sajátunkkal haladtunk lépésről lépésre. Minden gyak kb. arról szól, hogy az összes csoport előadja az adott gyak feladatát, és lepontozzuk egymásnak kis szavazóappal, de nem túl komoly az egész. A tanár nagyon segítőkész, bár eléggé &quot;játékbeli&quot; a feladat, próbálja a valós élet startup szituációihoz hasonlítani a dolgokat, hasznos tanácsokkal, és igazából egészen sok olyan dolog is szóba került, ami kicsit más világnézet, mint a többi egyetemi tárgy: pl. mennyire számít a marketing, kell-e egy programozónak is jól eladnia magát, mennyire számít a felhasználói közönség kiválasztása, igényeik, megszólítása, hogyan lehet eladni a saját terméket, tényleg jó ötlet-e amit kitaláltunk vagy csak nekünk tetszik stb.&lt;br/&gt;<br /> A feladatot érdemes egymás között jól elosztani, akkor többnyire gyakok előtt egy-egy közös meeting meg otthon egy-egy este beáldozásával szépen lehet haladni, a szoftver meg ha már olyasmi amihez valamelyikőtök ért, akkor nem túl bonyolult a demozható állapot elérése. A videóra, előadásokra érdemes energiát fektetni.</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Internet_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1sok&diff=190769 2016-12-10T13:15:20Z

<p>Kiss Balázs: /* 2016 ősz */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Internet szolgáltatások és alkalmazások<br /> | tárgykód = VITMMA04<br /> | szak = Info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = TMIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = <br /> | hf = 1<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> == Házi ==<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> =2016 ősz=<br /> Egy érdekes tárgy. Az anyag könnyen tanulható, jók a diák, és érdekes témaköröket érint. Amolyan áttekintő tárgy ez is, nem egy konkrét technológiáról szól, hanem egy szemléletmód kialakításához vezető első lépésekről. Érdekes, naprakész infók vannak összegyűjtve a webről, a modern szoftverfejlesztés trendjeiről a felhasználók és szolgáltatások szempontjából. Kicsit kevésbé technikai tárgy szerintem. &lt;br/&gt;<br /> A tárgy lényege ezért kb. a házi elkészítése, és az ezzel járó út. &lt;br/&gt;<br /> Kifejezetten kellemes időbeosztással csináltuk 3-4 fős csoportokban a házit. Bemutatózni kellett, demo előadást tartani, ötletünket előadni. Első gyakon a korábbi házikat néztük meg, a többin a sajátunkkal haladtunk lépésről lépésre. Minden gyak kb. arról szól, hogy az összes csoport előadja az adott gyak feladatát, és lepontozzuk egymásnak kis szavazóappal, de nem túl komoly az egész. A tanár nagyon segítőkész, bár eléggé &quot;játékbeli&quot; a feladat, próbálja a valós élet startup szituációihoz hasonlítani a dolgokat, hasznos tanácsokkal, és igazából egészen sok olyan dolog is szóba került, ami kicsit más világnézet, mint a többi egyetemi tárgy: pl. mennyire számít a marketing, kell-e egy programozónak is jól eladnia magát, mennyire számít a felhasználói közönség kiválasztása, igényeik, megszólítása, hogyan lehet eladni a saját terméket, tényleg jó ötlet-e amit kitaláltunk vagy csak nekünk tetszik stb.&lt;br/&gt;<br /> A feladatot érdemes egymás között jól elosztani, akkor többnyire gyakok előtt egy-egy közös meeting meg otthon egy-egy este beáldozásával szépen lehet haladni, a szoftver meg ha már olyasmi amihez valamelyikőtök ért, akkor nem túl bonyolult a demozható állapot elérése. A videóra, előadásokra érdemes energiát fektetni.</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Internet_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1sok&diff=190768 2016-12-10T13:14:50Z

<p>Kiss Balázs: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Internet szolgáltatások és alkalmazások<br /> | tárgykód = VITMMA04<br /> | szak = Info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = TMIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = <br /> | hf = 1<br /> | vizsga = írásbeli és szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> == Házi ==<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> =2016 ősz=<br /> Egy érdekes tárgy. Az anyag könnyen tanulható, jók a diák, és érdekes témaköröket érint. Amolyan áttekintő tárgy ez is, nem egy konkrét technológiáról szól, hanem egy szemléletmód kialakításához vezető első lépésekről. Érdekes, naprakész infók vannak összegyűjtve a webről, a modern szoftverfejlesztés trendjeiről a felhasználók és szolgáltatások szempontjából. Kicsit kevésbé technikai tárgy szerintem. &lt;br\&gt;<br /> A tárgy lényege ezért kb. a házi elkészítése, és az ezzel járó út. &lt;br\&gt;<br /> Kifejezetten kellemes időbeosztással csináltuk 3-4 fős csoportokban a házit. Bemutatózni kellett, demo előadást tartani, ötletünket előadni. Első gyakon a korábbi házikat néztük meg, a többin a sajátunkkal haladtunk lépésről lépésre. Minden gyak kb. arról szól, hogy az összes csoport előadja az adott gyak feladatát, és lepontozzuk egymásnak kis szavazóappal, de nem túl komoly az egész. A tanár nagyon segítőkész, bár eléggé &quot;játékbeli&quot; a feladat, próbálja a valós élet startup szituációihoz hasonlítani a dolgokat, hasznos tanácsokkal, és igazából egészen sok olyan dolog is szóba került, ami kicsit más világnézet, mint a többi egyetemi tárgy: pl. mennyire számít a marketing, kell-e egy programozónak is jól eladnia magát, mennyire számít a felhasználói közönség kiválasztása, igényeik, megszólítása, hogyan lehet eladni a saját terméket, tényleg jó ötlet-e amit kitaláltunk vagy csak nekünk tetszik stb.&lt;br\&gt;<br /> A feladatot érdemes egymás között jól elosztani, akkor többnyire gyakok előtt egy-egy közös meeting meg otthon egy-egy este beáldozásával szépen lehet haladni, a szoftver meg ha már olyasmi amihez valamelyikőtök ért, akkor nem túl bonyolult a demozható állapot elérése. A videóra, előadásokra érdemes energiát fektetni.</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Kedvcsin%C3%A1l%C3%B3&diff=190762 2016-12-09T15:20:05Z

<p>Kiss Balázs: </p> <hr /> <div>==Forest, 2016 ősz ==<br /> '''Ki vegye fel? '''&lt;br /&gt;<br /> Akit érdekel a nagyvállalati elosztott szoftverkörnyezetekben egyik legjobban elterjedt technológia, a JavaEE. Szeretné használható tudással bővíteni a repertoárját. Próbálkozott már korábban JavaEE-vel, de egyedül nem ment, vagy szeretne valami haladóbb tutorial alapján megtanulni ebben avilágban programozni.&lt;br /&gt;<br /> '''Tágy'''&lt;br /&gt;<br /> Elég sok az anyag, és nem is túl könnyű - itt viszont tényleg azon kevés tudás egyikét tudod megszerezni, amit fejlesztőként is fel tudsz használni. A JEE legújabb dolgairól is szó esik, és egészen jól megtanítja a tárgy az alapokat. Én, mint jelenleg is Java fejlesztő nagyon sokat profitáltam a tárgyból, de azért nem az ingyen 4 kredit korántsem. Egész hasznos a könyv, és szerintem be is fogom szerezni utólag. A Tárgy up-to-date-en van tartva, bőven az új JEE7es dolgokról is szó esik - és a használatukról is. Azért az alapokat végig kell hozzá izzadni kicsit. &lt;br /&gt;<br /> '''Laborok'''&lt;br /&gt;<br /> érdemes rájuk bemenni, ha tudsz, de azért szívás ha mondjuk nem a neptunban leírt órarend alapján (2 helyett 4 óra, összesen 6) tarták. A feladatok jól lefedik azt a tudást, ami kell a házihoz alapnak + stackoverflowzáshoz.&lt;br /&gt;<br /> '''Házi'''&lt;br /&gt;<br /> Több értékelési szempont van. Nekem levontak pár pontot azért, mert nem lett &quot;szép&quot; az alkalmazás: nyelvi lokalizáció, db kivételek szép kezelése, hibaüzenetek, validáló visszajelzések stb. Törekedj arra, hogy a specifikácón felül is igényes legyen a feladat, ez nem egy random házi, hanem komolyabb projekt. Én azért valamennyit konyítottam már a JEE-hez, a háziba kb. 20-30 órát így is beletettem.<br /> Figyelj arra, hogy a specifikáción felül a tárgyban, laborokban vett dolgokat betartsd: nem elég megvalósítani a különböző dolgokat, azokat viszonylag helyesen kell megcsinálni, nem összetákolva (pl. entitások értelmes kezelése, MVC elválasztása, stb.)&lt;br /&gt;<br /> '''Vizsga'''&lt;br /&gt;<br /> Szóbelizni voltam házibemutatás után. Három kérdést kaptam: 1.Mik azok az alőnyök, ami miatt JSF-et használunk JSP helyett? 2. Milyen öröklődések vannak JPA-ban, melyiknek mi az előnye-hátránya (4db) 3.Mi a különbség a JAX-WS és JAX-RS között? Segítőkész volt a vizsgáztató, rávezetett dolgokra, nagyon részletkérdések nem tudása miatt nem vont le pontot.<br /> Inkább az volt a cél, hogy értsd, nagyjából mi mire való. Ahogy a háziban, itt sem jó, ha csak random megtanulsz mindenféle szintaktikát, meg pontosan mit hogyan kell csinálni - inkább az a cél, hogy értsd, mi miért alakult ki, mit mire használunk? Illetve érdemes a webes világ alapjaival képben lenni, pl. HTTP kéréseket általában mire használjuk, miért jók a kliens oldali megoldások, mit is csinál pontosan a JavaEE alkalmazás.<br /> Abszolute megérte a tárgy, és a háziból is sokat tanultam. A diasor eléggé jól fel van osztva, de szerintem nagyon rosszul strukturált. Előadáson pont ki van egészítve úgy, hogy értsd, miről van szó, de az anyagot nehéz átlátni, mert elveszik itt-ott a részletekben szerintem. Én úgy tanultam, hogy saját kidolgozást csináltam, amiben kijelöltem a különböző alap elmélet - JEE megoldás összefoglalás - JEE konkrét implementáció ér részletek háramst, aztán ezekből az első kettő kell a vizsgára, a harmadik pedig a házifeladat megírásához segítség. Így lett egy word doskiban 50 oldal... szóval azért bele kell tenni az energiát. Házifeladat megírása után ötös elővizsgához kb. 3 egész napot tanultam. <br /> <br /> ==BB, 2008. 04. 23.==<br /> <br /> Mostmár tavaszi félévben is indul a tárgy. Az előadások jók, a laborokra mindenféleképpen érdemes bejárni.<br /> Ha érdekel a [[JavaEE]] vedd fel a tárgyat.<br /> Laboron Dévai Istvánnál voltam, szerintem jól magyaráz, érdemes hozzá jelentkezni.<br /> Itt jegyezném meg, hogy már kb. 5éve minden ősszel van IBM -es 48 órás programozói verseny.<br /> Itt RSA+Websphere használatával kell 3fős csapatokban egy kiadott webes alkalmazást fejleszteni. Ezen nagyon ajánlom a részvételt, ugyanis a fődíj egy-egy Laptop a csapat minden tagjának,<br /> valamint jó szereplés esetén házinak elfogadják és/vagy nem kell vizsgáznod sem!<br /> <br /> <br /> <br /> ==palacsint, 2008. 01. 12.==<br /> <br /> Ami változott az előző vélemények óta: már nem a Sun-os terminálokon dolgoztunk, az iszonyat lassúság már nem állja meg a helyét. Idén megjelent egy könyv is a témában, ami sokat segíthet ha nem jársz be előadásra (vagy csak ismételni-tanulni szeretnél). Az ára elég borsos, érdemes lehet rákérdezni Gábornál, nem-e tud olcsóbban szerezni. Mi a megjelenés után a K épületben egy tankönyvvásáron szereztük be 40 százalék kedvezménnyel, illetve Gábornál is volt néhány példány ugyanezen az áron.<br /> <br /> Ha érdekel a Java EE, akkor kötelező tárgy, egyébként lehet, hogy nem egy nagy élmény, de erről nem tudok nyilatkozni. Tipikus AUT-os tárgy, korrekt számonkérés, nagyházit kell csinálni, meg érdemes elővizsgázni belőle. A laborok a harmadik hét körül kezdődnek és felváltják a pénteki előadást, viszont nekünk szerda és csütörtök délután voltak, úgyhogy érdemes figyelni az ütközésekre, illetve előre érdeklődni a labor időpontjáról, mert Neptunban nekünk nem szerepelt, csak az első előadáson derült ki.<br /> <br /> <br /> ==[[SomodiTibor|SoTi]] - 2007.01.30.==<br /> <br /> Jó tárgy, a fóliák jól össze vannak szedve, az 1600 oldalas J2EE tutorialt Imre Gáborék szépen összeszedték 10-12 előadásban. Kis java ismeret nem árt (listákat, iterátorokat és hasonló alapokat illik tudni). A házira 1 hetet min érdemes szánni, ill ha még sosem találkoztál j2ee-vel többet is, a gyakorlatok szorgos látogatása mellet. A gyakorlatok a V2 laborjában vannak, melyek SUN termináljai sok felhasználónál iszonyatosan lassúak, amúgy tényleg hasznos dolgokat mutatnak itt.<br /> Idén volt EJB 2.1 és EJB 3 is. Házit mindkettőben lehet írni.<br /> <br /> ==[[FoldesAdam|Földe]] - 2006.12.22.==<br /> <br /> Érdekes tárgy. Szerintem csak és kizárólag doktoranduszok tartják, szóval nem létezhet olyan régen. Az előadó Imre Gábor. Vetítős órákat tart, a téma szerintem borzasztó érdekes (persze nem árt, ha hozzám hasonlóan szereted a Javát ;) ), az előadás, hát... az sem lenne önmagában rossz, csak borzasztó monoton hangon darálja végig az egészet, és ettől elalszik az ember. Néha felfigyelni arra, hogy Gábor nagyban gesztikulál valami ábra felett, de csak hosszú másodpercekkel később kezd beszélni. ;) No, de nem is ez a lényeg, inkább a követelmény. A negyedik-ötödik héttől kéthetente vannak laborok, melyekre nem kötelező ugyan bejárni, de - hacsak nem vagy már alapból mestere a témának - nélkülük nemigen fog menni a házi. Ez utóbbi 40%-át adja a félév végi jegynek, és állítólag kb. 40 óra melót kell bele fektetni. A feladatot mindenki maga találja ki, de a bonyolultsági kritériumok, valamint az alkalmazandó technológiák nagyjából implikálják, hogy az ember valami Neptun-klónt, könyvtárat, webshopot, stb. ír. A házi feladat specifikációját valamikor a félév közepéig el kell küldeni Gábornak. Ha valaki megcsinálja a szorgalmi időszak vége előtti hét végéig a házit, akkor elővizsgázhat. Szerintem erre hatványozottan érdemes rárepülni, mert könnyebb, mint a sima vizsga. Az elővizsga szóbeli, a sima írásbeli. Mindenkit a laborvezetője (nekem Dévai István elsőéves doktorandusz volt az - jó arc, és azt a pár rémes kocka viccet, amit ismer, szerencsére gyorsan elsüti az első laboron) szóbeliztet. Nagyon rendesek, tipikus AUT, szóval nem az ember szívatására esküdtek fel. Mindezek ellenére mindenkit figyelmeztetek, hogy ha akár nem csípi a Javát, akár potyatárgyat keres, ezt a legmesszebbről kerülje el. A házi feladat nagyon komoly meló tud lenni, az eredményes vizsgához meg nem árt, ha az ember bent van előadáson és laboron. <br /> <br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Kedvcsin%C3%A1l%C3%B3&diff=190761 2016-12-09T15:17:38Z

<p>Kiss Balázs: </p> <hr /> <div>==Forest, 2016<br /> Ki vegye fel?<br /> Akit érdekel a nagyvállalati elosztott szoftverkörnyezetekben egyik legjobban elterjedt technológia, a JavaEE. Szeretné használható tudással bővíteni a repertoárját. Próbálkozott már korábban JavaEE-vel, de egyedül nem ment, vagy szeretne valami haladóbb tutorial alapján megtanulni ebben avilágban programozni.<br /> Tágy:<br /> Elég sok az anyag, és nem is túl könnyű - itt viszont tényleg azon kevés tudás egyikét tudod megszerezni, amit fejlesztőként is fel tudsz használni. A JEE legújabb dolgairól is szó esik, és egészen jól megtanítja a tárgy az alapokat. Én, mint jelenleg is Java fejlesztő nagyon sokat profitáltam a tárgyból, de azért nem az ingyen 4 kredit korántsem. Egész hasznos a könyv, és szerintem be is fogom szerezni utólag. A Tárgy up-to-date-en van tartva, bőven az új JEE7es dolgokról is szó esik - és a használatukról is. Azért az alapokat végig kell hozzá izzadni kicsit. <br /> Laborok<br /> érdemes rájuk bemenni, ha tudsz, de azért szívás ha mondjuk nem a neptunban leírt órarend alapján (2 helyett 4 óra, összesen 6) tarták. A feladatok jól lefedik azt a tudást, ami kell a házihoz alapnak + stackoverflowzáshoz.<br /> Házi<br /> Több értékelési szempont van. Nekem levontak pár pontot azért, mert nem lett &quot;szép&quot; az alkalmazás: nyelvi lokalizáció, db kivételek szép kezelése, hibaüzenetek, validáló visszajelzések stb. Törekedj arra, hogy a specifikácón felül is igényes legyen a feladat, ez nem egy random házi, hanem komolyabb projekt. Én azért valamennyit konyítottam már a JEE-hez, a háziba kb. 20-30 órát így is beletettem.<br /> Figyelj arra, hogy a specifikáción felül a tárgyban, laborokban vett dolgokat betartsd: nem elég megvalósítani a különböző dolgokat, azokat viszonylag helyesen kell megcsinálni, nem összetákolva (pl. entitások értelmes kezelése, MVC elválasztása, stb.)<br /> Vizsga<br /> Szóbelizni voltam házibemutatás után. Három kérdést kaptam: 1.Mik azok az alőnyök, ami miatt JSF-et használunk JSP helyett? 2. Milyen öröklődések vannak JPA-ban, melyiknek mi az előnye-hátránya (4db) 3.Mi a különbség a JAX-WS és JAX-RS között? Segítőkész volt a vizsgáztató, rávezetett dolgokra, nagyon részletkérdések nem tudása miatt nem vont le pontot.<br /> Inkább az volt a cél, hogy értsd, nagyjából mi mire való. Ahogy a háziban, itt sem jó, ha csak random megtanulsz mindenféle szintaktikát, meg pontosan mit hogyan kell csinálni - inkább az a cél, hogy értsd, mi miért alakult ki, mit mire használunk? Illetve érdemes a webes világ alapjaival képben lenni, pl. HTTP kéréseket általában mire használjuk, miért jók a kliens oldali megoldások, mit is csinál pontosan a JavaEE alkalmazás.<br /> Abszolute megérte a tárgy, és a háziból is sokat tanultam. A diasor eléggé jól fel van osztva, de szerintem nagyon rosszul strukturált. Előadáson pont ki van egészítve úgy, hogy értsd, miről van szó, de az anyagot nehéz átlátni, mert elveszik itt-ott a részletekben szerintem. Én úgy tanultam, hogy saját kidolgozást csináltam, amiben kijelöltem a különböző alap elmélet - JEE megoldás összefoglalás - JEE konkrét implementáció ér részletek háramst, aztán ezekből az első kettő kell a vizsgára, a harmadik pedig a házifeladat megírásához segítség. Így lett egy word doskiban 50 oldal... szóval azért bele kell tenni az energiát. Házifeladat megírása után ötös elővizsgához kb. 3 egész napot tanultam. <br /> <br /> ==BB, 2008. 04. 23.==<br /> <br /> Mostmár tavaszi félévben is indul a tárgy. Az előadások jók, a laborokra mindenféleképpen érdemes bejárni.<br /> Ha érdekel a [[JavaEE]] vedd fel a tárgyat.<br /> Laboron Dévai Istvánnál voltam, szerintem jól magyaráz, érdemes hozzá jelentkezni.<br /> Itt jegyezném meg, hogy már kb. 5éve minden ősszel van IBM -es 48 órás programozói verseny.<br /> Itt RSA+Websphere használatával kell 3fős csapatokban egy kiadott webes alkalmazást fejleszteni. Ezen nagyon ajánlom a részvételt, ugyanis a fődíj egy-egy Laptop a csapat minden tagjának,<br /> valamint jó szereplés esetén házinak elfogadják és/vagy nem kell vizsgáznod sem!<br /> <br /> <br /> <br /> ==palacsint, 2008. 01. 12.==<br /> <br /> Ami változott az előző vélemények óta: már nem a Sun-os terminálokon dolgoztunk, az iszonyat lassúság már nem állja meg a helyét. Idén megjelent egy könyv is a témában, ami sokat segíthet ha nem jársz be előadásra (vagy csak ismételni-tanulni szeretnél). Az ára elég borsos, érdemes lehet rákérdezni Gábornál, nem-e tud olcsóbban szerezni. Mi a megjelenés után a K épületben egy tankönyvvásáron szereztük be 40 százalék kedvezménnyel, illetve Gábornál is volt néhány példány ugyanezen az áron.<br /> <br /> Ha érdekel a Java EE, akkor kötelező tárgy, egyébként lehet, hogy nem egy nagy élmény, de erről nem tudok nyilatkozni. Tipikus AUT-os tárgy, korrekt számonkérés, nagyházit kell csinálni, meg érdemes elővizsgázni belőle. A laborok a harmadik hét körül kezdődnek és felváltják a pénteki előadást, viszont nekünk szerda és csütörtök délután voltak, úgyhogy érdemes figyelni az ütközésekre, illetve előre érdeklődni a labor időpontjáról, mert Neptunban nekünk nem szerepelt, csak az első előadáson derült ki.<br /> <br /> <br /> ==[[SomodiTibor|SoTi]] - 2007.01.30.==<br /> <br /> Jó tárgy, a fóliák jól össze vannak szedve, az 1600 oldalas J2EE tutorialt Imre Gáborék szépen összeszedték 10-12 előadásban. Kis java ismeret nem árt (listákat, iterátorokat és hasonló alapokat illik tudni). A házira 1 hetet min érdemes szánni, ill ha még sosem találkoztál j2ee-vel többet is, a gyakorlatok szorgos látogatása mellet. A gyakorlatok a V2 laborjában vannak, melyek SUN termináljai sok felhasználónál iszonyatosan lassúak, amúgy tényleg hasznos dolgokat mutatnak itt.<br /> Idén volt EJB 2.1 és EJB 3 is. Házit mindkettőben lehet írni.<br /> <br /> ==[[FoldesAdam|Földe]] - 2006.12.22.==<br /> <br /> Érdekes tárgy. Szerintem csak és kizárólag doktoranduszok tartják, szóval nem létezhet olyan régen. Az előadó Imre Gábor. Vetítős órákat tart, a téma szerintem borzasztó érdekes (persze nem árt, ha hozzám hasonlóan szereted a Javát ;) ), az előadás, hát... az sem lenne önmagában rossz, csak borzasztó monoton hangon darálja végig az egészet, és ettől elalszik az ember. Néha felfigyelni arra, hogy Gábor nagyban gesztikulál valami ábra felett, de csak hosszú másodpercekkel később kezd beszélni. ;) No, de nem is ez a lényeg, inkább a követelmény. A negyedik-ötödik héttől kéthetente vannak laborok, melyekre nem kötelező ugyan bejárni, de - hacsak nem vagy már alapból mestere a témának - nélkülük nemigen fog menni a házi. Ez utóbbi 40%-át adja a félév végi jegynek, és állítólag kb. 40 óra melót kell bele fektetni. A feladatot mindenki maga találja ki, de a bonyolultsági kritériumok, valamint az alkalmazandó technológiák nagyjából implikálják, hogy az ember valami Neptun-klónt, könyvtárat, webshopot, stb. ír. A házi feladat specifikációját valamikor a félév közepéig el kell küldeni Gábornak. Ha valaki megcsinálja a szorgalmi időszak vége előtti hét végéig a házit, akkor elővizsgázhat. Szerintem erre hatványozottan érdemes rárepülni, mert könnyebb, mint a sima vizsga. Az elővizsga szóbeli, a sima írásbeli. Mindenkit a laborvezetője (nekem Dévai István elsőéves doktorandusz volt az - jó arc, és azt a pár rémes kocka viccet, amit ismer, szerencsére gyorsan elsüti az első laboron) szóbeliztet. Nagyon rendesek, tipikus AUT, szóval nem az ember szívatására esküdtek fel. Mindezek ellenére mindenkit figyelmeztetek, hogy ha akár nem csípi a Javát, akár potyatárgyat keres, ezt a legmesszebbről kerülje el. A házi feladat nagyon komoly meló tud lenni, az eredményes vizsgához meg nem árt, ha az ember bent van előadáson és laboron. <br /> <br /> <br /> [[Category:Valaszthato]]</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Hetif%C5%91n%C3%B6ki_G%C3%A1rda&diff=189455 2016-05-27T20:14:39Z

<p>Kiss Balázs: </p> <hr /> <div>== HetőFŐNÖKi gárda ==<br /> A hetifőnöki gárda a Schönherz legrégebbóta(mióta az elsőnek szárad meg a beton az FNT falában) működő, és egyben legfontosabb köre.<br /> Nélkülünk a folyosón lenne megtartva a mmadworld számítógépes hangszórókkal, a koli előtt táncolnák a srácok miközben telefonon nézik a táncmozdulatokat, nem lenne aki kieszi az összes profiterolt évente a trófeában.<br /> <br /> Tagjai a legkiválóbb, főnemesi rangú schönherzesek, akik halált megvető bátorsággal húznak fehér zoknit minden éjjel, hogy negyedjére is visszadobják azt a kurva csíkos beugrót. Mellettük tükör nem marad zsírosan, billiárdasztal nem marad szárazon, rongy nem maradhat nedvesen. Hős tetteikkel olajozottá, pontosabban flóraszeptezetté teszik a kollégium gépezetét, és mindenkire szemeteszzsákot húznak aki nem vigyáz. <br /> Ha minket keresel, bármikor megtalálsz de legalább egy nappal előtte találd ki, és jobb, ha be sem kopogsz az ajtón ha nem voltál főrendezői tréningen.<br /> <br /> A kulcsok őrei, a termek kerberoszai, a 1823 smaugjai: a heti_FŐNÖK_ök.<br /> <br /> Az egyetlen kör, akit mindenki szeret.<br /> <br /> http://nagyterem.sch.bme.hu/</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Hetif%C5%91n%C3%B6ki_G%C3%A1rda&diff=189454 2016-05-27T20:07:45Z

<p>Kiss Balázs: Új oldal, tartalma: „== HetőFŐNÖKi gárda == A hetifőnöki gárda a Schönherz legrégebbóta(mióta az elsőnek szárad meg a beton az FNT falában) működő, és egyben legfontosabb…”</p> <hr /> <div>== HetőFŐNÖKi gárda ==<br /> A hetifőnöki gárda a Schönherz legrégebbóta(mióta az elsőnek szárad meg a beton az FNT falában) működő, és egyben legfontosabb köre.<br /> Nélkülünk a folyosón lenne megtartva a mmadworld számítógépes hangszórókkal, a koli előtt táncolnák a srácok miközben telefonon nézik a táncmozdulatokat, nem lenne aki kieszi az összes profiterolt évente a trófeában.<br /> Tagjai a legkiválóbb, főnemesi rangú schönherzesek, akik halált megvető bátorsággal húznak fehér zoknit minden éjjel, hogy negyedjére is visszadobják azt a kurva csíkos beugrót. Mellettük tükör nem marad zsírosan, billiárdasztal nem marad szárazon, rongy nem maradhat nedvesen. Hős tetteikkel olajozottá, pontosabban flóraszeptezetté teszik a kollégium gépezetét, és mindenkire szemeteszzsákot húznak aki nem vigyáz. <br /> Ha minket keresel, bármikor megtalálsz de legalább egy nappal előtte találd ki, és jobb, ha be sem kopogsz az ajtón ha nem voltál főrendezői tréningen.<br /> <br /> A kulcsok őrei, a termek kerberoszai, a 1823 smaugjai: a heti_FŐNÖK_ök.<br /> <br /> Az egyetlen kör, akit mindenki szeret.</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1lt_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=187780 2016-01-10T18:02:41Z

<p>Kiss Balázs: /* Hogyan érdemes készülni? */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Integrált információs rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUM209<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM209/<br /> | tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM209<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> * [[Integrált információs rendszerek - 5 éves képzés]]<br /> * Ötéves képzés 2008 őszi anyagai egy zipben:<br /> ** {{InLineFileLink|Infoszak|IIR|IIR-2008-osz.zip|IIR-2008-osz.zip}}: !IIR-2008-osz.zip<br /> * [[Media:iir_jegyzet_2008_eloadas.pdf | 2010. őszi előadásvázlat ]]<br /> * A könyv 2 utolsó fejezetéről nincsenek diák feltöltve, ez az anyag csak a könyvben található meg. Alább 2 rövid összefoglaló található, nem tökéletes!<br /> ** [[Fájl:Információintegráció.pdf]]<br /> ** [[Fájl:Alaptechnikák a döntéstámogató rendszerekben (OLAP-adatbányászat).pdf]]<br /> <br /> ===Hogyan érdemes készülni?===<br /> * A könyv elég hasznos, érdemes kikölcsönözni / rákérdezni előző év listán, hogy valakinek van-e ;)<br /> * A könyvben vannak ilyen összefoglaló részek az egyes fejezetek címei alatt, az NAGYON hasznos, de nem elég önmagában.<br /> * A fejezetek végén vannak példák, olyasmiket szokott kérdezni vizsgán is, van, hogy néha pont azokat, de csak azok nem elegek.<br /> * Vannak oldalas definíciók, amiket utána 1 sorban kér vissza. Rá kell érezni.<br /> * A számolós példák ingyen példák, mindenképp gyakorold be (csak számolósból nem lehet átmenni).<br /> * Engem most buktattak meg vizsgán: a tárgyból idén nem volt számolós példa, kivétel nélkül mindegyik kérdés elméleti kifejtős volt. Fogalmak, mit jelentenek, technológiák összehasonlítása, melyik a jobb, és miért, mikor melyiket használnád, stb. Úgy érzem, hogy talán a hasonló tárgyaknál egy picivel szigorúbbak a pontozásban, jobban megkövetelik hogy pontosan tudj dolgokat. Érdemes oda-visssza tudni az összes anyagot. Jah, és a ZH utáni részből alig volt kérdés. (2016 jan)<br /> <br /> ==ZH + Vizsga==<br /> <br /> ===ZH 2013.===<br /> RAID összehasonlítása több szempontból (nem szerepel a diasorban)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.09.===<br /> * Fogalmak kifejtése: tudathasadás, log shipping, MOM, vállalatirányítási rendszer (ERP), Transmission Queue 10p<br /> * Könyv 6.8.2. feladatához nagyon hasonló számolós példa <br /> * GUI alkalmazásintegráció a) legfőbb ok az alkalmazására b) működésének leírása c) Összehasonlítás üzleti logikai rétegbeli integrációval <br /> * Mi az adatpiac? Mi az ETL, milyen fázisai vannak? 10p<br /> * Horizontális/vertikális particionálás leírása. 7p<br /> * Mi a tranzakció? Tranzakciókezelő rendszerek leírása, alkalmazásintegrációban hogyan alkalmazzuk + ábra.<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.16.===<br /> fogalmak 10 pont, többi feladat általában 6-7 pont, összesen 50 pont, 21 kell a ketteshez<br /> * 5 fogalom 10 pontért: runaway failover, felhasználói felületi integráció, tranzakciós rendszerek, ERP, dead letter queue<br /> * 4 csomóponttal rendelkező közös háttértárral rendelkező hibatűrő klaszter blokkvázlatának felrajzolása(a) milyen alhálózatok vannak ebben a hálózatban(b) hány hálózati kártyát érdemes rakni az egyes számítógépekre (megvalósítható-e eggyel)(c) 4+2+2 pont<br /> * hardveres virtualizálás 4 előnye<br /> * mi az adattisztítás? mi a diszkretizálás, sorolj fel a hiányzó értékek kezelésének 2 megvalósítását <br /> * mik a horizontális és vertikális particionált nézetek, és mikor használjuk őket? (elosztott adatbázisok, adatintegráció, szinkron eset -&gt; elosztott nézetek, ZH utáni első óra)<br /> * számolós: 2 szolgáltató (A,B); az egyik 60 TPS teljesítményű, majd minden új x. elemmel 60/x teljesítménynövekedés érhető el. B rendszerben 45 TPS, és minden x. elemmel 40-2x teljesítménynövekedés. Melyik a skálázhatóbb?(a) Melyiket válassza a cég?(b)<br /> <br /> ===Vizsga 2014.01.23.===<br /> * 5 fogalom 10 pontért: mediációs réteg, ..., paravirtualizáció, föderációs minta, ... 4 betűs rövidítés de nem ugrik be<br /> * Számolós példa: A termék p számítógépből álló klaszter esetén 20p-p^2 tranzakciót tud elvégezni másodpercenként, a B termék 18+5p tranzakciót. Melyik a skálázhatóbb(a) és melyiket érdemes vennie egy vállalatnak(b)<br /> * Milyen funkciókat kínál ki egy MOM?(a) Speciális üzenetsorok felsorolása és rövid bemutatása (legalább 4)(b)<br /> * DB mirroring hogyan működik, és hogyan történik az átkapcsolás, és a visszakapcsolás.<br /> * FASMI rendszer meghatározása az OLAP rendszerekre. ROLAP, MOLAP, HOLAP rendszerek összehasonlítása.<br /> * Az elérhetőség szintjei, sorrendben, ahogy érdemes őket megvalósítani, név, illetve egyes lépések kifejtése. Magyarázat hogy mért sorban érdemes őket bevezetni. Megbízhatóság-költség függvényének felrajzolása.<br /> <br /> ===Vizsga 2012.01.05.===<br /> * 5 fogalom (5 pont)<br /> ** Rendszer-architektúra<br /> ** Operációs rendszer szintű virtualizáció<br /> ** osztályozás (Adatbányászat)<br /> ** MOM<br /> ** skálázhatóság<br /> * Mi a felügyelt kliens? Hasonlítsd össze a normál vastag klienssel és a vékonyklienssel <br /> * Melyik skálázhatóbb miért? Mikor melyiket javasolja? A = 20p - 2 * p * p ; B = 18 + 5 * p; (8 p)<br /> * 1 merevlemez adatai a következők: 225 GB kapacitás, 5400 RPM-es, 32 MB cache memóriával és MTBF-je 13,2 év. Van négyszáz ilyen merevlemezünk egy raid adatkiszolgáló tárházban. Átlagosan hány merevlemez romlik el havonta? (6 pont)<br /> * Mi az adatpiac, adattárház, top town megközelítés, button up megközelítés (8 pont)<br /> * OLAP teljes előkészítés mértéke, előkészítés.<br /> * Hexagonális szemlélet, háromrétegű architektúra, szöveges feladat besorolós.<br /> <br /> ===Pótpótzh + első vizsga 2011.12.22.===<br /> &lt;small&gt;nem teljes&lt;/small&gt;<br /> * 5 rövid definíció<br /> ** Klaszter<br /> ** hálózati számítógépnek<br /> ** replikáció<br /> ** hoszt virtualizáció<br /> ** ? ... -&gt; nem biztos, hogy pont ezek, de ilyenek.<br /> * Miért kell tesztelni egy vállalatirányítási rendszert, miért nehéz bevezetni?<br /> * Számolós példa, ami az első könyv végén, a virtualizáció fejezet feladatai között található. Szinte egy az egyben ugyan az. (van 5 szerver, ennyi meg ennyi terheléssel, min hány szerverre lehet őket összepakolni)<br /> * Kliensekkel kapcsolatos számolós példa<br /> * Mit jellemez a csatolás? Mi a szoros és laza csatolás közötti különbség?<br /> * Adattárház építésének lépései (ETL talán, meg volt adva három kezdőbetű), mi az adatpiac.<br /> * HOLAP, MOLAP és ROLAP közti különbségek.<br /> <br /> ===Pótzh + elővizsga 2010.12.17.===<br /> * mi a log shipping?<br /> * klaszterezés szerepe adatbányászatnál?<br /> * operációs rendszer szintű virtualizáció? VPS?<br /> * üzenetkezelő middleware-ek publikus szolgáltatásai?<br /> * vékony kliensek típusai?<br /> * számolós példa több feldolgozó egységgel, TPS és válaszidő számolás<br /> <br /> {{Lábléc - Alkalmazott informatika szakirány}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Vezet%C5%91i_sz%C3%A1mvitel&diff=183404 2014-12-10T22:56:30Z

<p>Kiss Balázs: /* Tárgy infók */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Vezetői számvitel<br /> | tárgykód = GT35M005<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = ÜTI<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf =<br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5325<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *[[Média:Vezszamvitel_kidolgozas_2011.docx‎ | Esszékérdések kidolgozás 2011]]<br /> *[[Média:Vezszamvitel_kidolgozas_2011_zh2.pdf‎ | 2. zh-hoz elméleti összefoglaló 2011]]<br /> <br /> ==Tárgy infók==<br /> === 2014 ősz ===<br /> Ebben a félévben is 5 pont járt az órai jelenlétre és értelmes megjegyzésekre (amit papíron kellett beadni az óra végén). Feladatokat is lehetett beadni félév közben, amivel további pluszpontok voltak szerezhetőek.A pluszpontok a zh-n is számítottak, de max. 1 jegyet lehetett elvileg javítani, és az elégséges szintnek meg kellett lenni alapból. ZH: igaz-hamis (30 kérdés, 60 pont) és egy kifejtős (40 pont). Az igaz-hamisban a kérdések kettesével csoportosítva vannak, és csak akkor adják meg a pontot, ha mindkettőt eltaláltad. Egyéb pontlevonás nincs. Nagyon hasonlóak voltak a kérdések a kiadott mintafeladatsorhoz. Az itt levő 2011-es feladatsorban levőknél könnyebb volt az esszékérdés a mintafeladatsorban és a mai zh-ban is.<br /> <br /> A tárgy anyag alapvetően nagyon érdekes. Ha teheted, megéri bejárni. A ZH-hoz viszont néhány óra odafigyelő tanulás + kifejtett kérdések tudásával el lehet érni az ötöst is akár ZH-n (tárgyoldalon van fent összesített diasor, és teljes jegyzet is, a tanárnő könyve). Az esszében arra kíváncsi, mennyire látod át a tananyagot, érted-e a kérdést. Ha már értelmes dolgot írsz valamennyit, simán megvan a tárgy. Érdemes felvenni :) -Forest<br /> <br /> ===2013===<br /> Ebben a félévben minden egyes órai jelenlétért 5 pluszpont járt, így aki bent volt minden előadáson megkapta a 2-est. Ráadásul ezek a pluszpontok a ZH pontszámaihoz is hozzáadódtak, így például 40 pluszponttal és egy 100/60 pontos ZH-val 5-ös szerezhető.<br /> <br /> ===2011===<br /> Érdekes tárgy, két zh van belőle, mindkettő 50%-tól van meg. Van benne I-H, de kettesével a kérdések, és akkor jár a pont, ha mindkettőt eltaláltad. Lehet rövid számolós feladat és rövid kifejtős. A fele pont egy hosszú kidolgozásra van, ahol két témát kell egybegyúrni és úgy kidolgozni. Ha kidolgozod csak az egyiket, majd a másikat, kevés pontot kapsz. Maga a pontozás elég szubjektív, amikor úgy érzi az ember, hogy hibátlan lesz, minimum pont közeli, mikor érzi, hogy megbuktatják, elég jól sikerül. 2011 őszén aki bement az utolsó két előadásra, max pontot kapott a 2. zh-jára...<br /> <br /> ===2010===<br /> Az önálló beszámoló dolgozat sikeres teljesítése. A beszámoló dolgozat két részből áll:<br /> *Az utolsó előadáson a könyvben szereplő egyik véletlenszerűen kiválasztott esszé kérdés kidolgozása, amely 30%-os súllyal számít az összteljesítménybe.<br /> *Egy önálló feladat kidolgozása amely 70%-os súllyal számít az összteljesítménybe. A dolgozatot a szamvitel.bme@gmail.com email címre kell elküldeni.<br /> A feladatot a tankönyv egyes fejezeteinek végén található feladatokból lehet tetszőlegesen kiválasztani. A feladat kidolgozása egy meggyőző vezetői előterjesztésből és az azt alátámasztó számítási anyagokból áll. Az előterjesztéshez a locsi-fecsi (pecha-kucha) prezentációs technikát kell felhasználni: Egy 20 diából álló diasorban - az egyes diákon lehet kép, grafikon, térkép, vagy bármi, ami hozzáadott értéket ad a szöveges mondanivalóhoz - egy dia 20 másodpercig legyen látható, majd automatikusan jelenjen meg a következő kép. Így a lejátszás ideje pontosan 6:40! Az egyes képekhez hangfile-ban rögzítsd a mondanivalódat! A szóbeli beszámolóhoz kapcsolódó számítási anyagokat és minden olyan információt, amely írásos formában jobban áttekinthető, legfeljebb 5 A4-es oldalon készítsd el és mellékeld! Ebben ne felejts el feltüntetni a forráshivatkozásokat!<br /> <br /> Házira van megajánlott jegy.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Vezet%C5%91i_sz%C3%A1mvitel&diff=183403 2014-12-10T22:55:31Z

<p>Kiss Balázs: /* 2014 ősz */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Vezetői számvitel<br /> | tárgykód = GT35M005<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = ÜTI<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf =<br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5325<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *[[Média:Vezszamvitel_kidolgozas_2011.docx‎ | Esszékérdések kidolgozás 2011]]<br /> *[[Média:Vezszamvitel_kidolgozas_2011_zh2.pdf‎ | 2. zh-hoz elméleti összefoglaló 2011]]<br /> <br /> ==Tárgy infók==<br /> === 2014 ősz ===<br /> Ebben a félévben is 5 pont járt az órai jelenlétre és értelmes megjegyzésekre (amit papíron kellett beadni az óra végén). Feladatokat is lehetett beadni félév közben, amivel további pluszpontok voltak szerezhetőek.A pluszpontok a zh-n is számítottak, de max. 1 jegyet lehetett elvileg javítani, és az elégséges szintnek meg kellett lenni alapból. ZH: igaz-hamis (30 kérdés, 60 pont) és egy kifejtős (40 pont). Az igaz-hamisban a kérdések kettesével csoportosítva vannak, és csak akkor adják meg a pontot, ha mindkettőt eltaláltad. Egyéb pontlevonás nincs. Nagyon hasonlóak voltak a kérdések a kiadott mintafeladatsorhoz. Az itt levő 2011-es feladatsorban levőknél könnyebb volt az esszékérdés a mintafeladatsorban és a mai zh-ban is.<br /> <br /> A tárgy anyag alapvetően nagyon érdekes. Ha teheted, megéri bejárni. A ZH-hoz viszont néhány óra odafigyelő tanulás + kifejtett kérdések tudásával el lehet érni az ötöst is akár ZH-n. Az esszében arra kíváncsi, mennyire látod át a tananyagot, érted-e a kérdést. Ha már értelmes dolgot írsz valamennyit, simán megvan a tárgy. Érdemes felvenni :) -Forest<br /> <br /> ===2013===<br /> Ebben a félévben minden egyes órai jelenlétért 5 pluszpont járt, így aki bent volt minden előadáson megkapta a 2-est. Ráadásul ezek a pluszpontok a ZH pontszámaihoz is hozzáadódtak, így például 40 pluszponttal és egy 100/60 pontos ZH-val 5-ös szerezhető.<br /> <br /> ===2011===<br /> Érdekes tárgy, két zh van belőle, mindkettő 50%-tól van meg. Van benne I-H, de kettesével a kérdések, és akkor jár a pont, ha mindkettőt eltaláltad. Lehet rövid számolós feladat és rövid kifejtős. A fele pont egy hosszú kidolgozásra van, ahol két témát kell egybegyúrni és úgy kidolgozni. Ha kidolgozod csak az egyiket, majd a másikat, kevés pontot kapsz. Maga a pontozás elég szubjektív, amikor úgy érzi az ember, hogy hibátlan lesz, minimum pont közeli, mikor érzi, hogy megbuktatják, elég jól sikerül. 2011 őszén aki bement az utolsó két előadásra, max pontot kapott a 2. zh-jára...<br /> <br /> ===2010===<br /> Az önálló beszámoló dolgozat sikeres teljesítése. A beszámoló dolgozat két részből áll:<br /> *Az utolsó előadáson a könyvben szereplő egyik véletlenszerűen kiválasztott esszé kérdés kidolgozása, amely 30%-os súllyal számít az összteljesítménybe.<br /> *Egy önálló feladat kidolgozása amely 70%-os súllyal számít az összteljesítménybe. A dolgozatot a szamvitel.bme@gmail.com email címre kell elküldeni.<br /> A feladatot a tankönyv egyes fejezeteinek végén található feladatokból lehet tetszőlegesen kiválasztani. A feladat kidolgozása egy meggyőző vezetői előterjesztésből és az azt alátámasztó számítási anyagokból áll. Az előterjesztéshez a locsi-fecsi (pecha-kucha) prezentációs technikát kell felhasználni: Egy 20 diából álló diasorban - az egyes diákon lehet kép, grafikon, térkép, vagy bármi, ami hozzáadott értéket ad a szöveges mondanivalóhoz - egy dia 20 másodpercig legyen látható, majd automatikusan jelenjen meg a következő kép. Így a lejátszás ideje pontosan 6:40! Az egyes képekhez hangfile-ban rögzítsd a mondanivalódat! A szóbeli beszámolóhoz kapcsolódó számítási anyagokat és minden olyan információt, amely írásos formában jobban áttekinthető, legfeljebb 5 A4-es oldalon készítsd el és mellékeld! Ebben ne felejts el feltüntetni a forráshivatkozásokat!<br /> <br /> Házira van megajánlott jegy.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom_joga&diff=183385 2014-12-09T17:28:56Z

<p>Kiss Balázs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Információs társadalom joga<br /> | tárgykód = BMEGT55M005<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6084<br /> }}<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> ===2014===<br /> * a tárgyból két ZH van, ha tudsz úgy sétálni, odafelé átolvasva az anyagot meg lehet írni a kettest. Kis készüléssel egész könnyen lehet jó jegyet szerezni. A tárgyoldalon fent vannak az igen részletes slide-ok. Sajnos az elmélet nagy része azokból a jogszabályokból áll, amit kicsit kukacoskodva kérdez meg ZH-n, így ha jó jegyet akarsz, odafigyelve kell tudni pontosan a szabályokat. Amúgy meg idén &quot;3ból-melyik-a-helyes&quot; kérdések voltak, szóval matematika + józan ész kihozza a minimumot a tárgyból. A ZH-k után volt lehetőség javítani egyet, illetve ha csak kevés pont hiányzott, szóbelizni is lehet. Ez az a tárgy, amivel könnyebb ki lehet váltani a gazdhumán követelményeket. És még érdekes is. -Forest<br /> <br /> ===2010===<br /> * A fazon az órán nem mondja el az anyagot, csak az otthon tanulás közben felmerült kérdésekre szeretne válaszolni. Ez nyilván nem megy, ezért leginkább csak sztorizgat. A kiadott segédanyag a 2 kredithez képest szerintem terjedelmesnek mondható, ráadásul idegesítő redundanciák vannak benne. Viszont a zh-n aránylag gálánsan pontoz, minimál teljesítéshez kb elég a tematikát átolvasni, meg elég sok kérdés irányul a személyes véleményre, amikre a témakör kis ismeretével lehet válaszolni (pl üzleti jog és mérnöki menedzsmentből összeszedett tudás kb elég). A félév második felétől azt hallottam plusz pontokat adott azoknak akik bejártak, meg beleszámította az órai munkát a jegybe.<br /> <br /> ==ZH==<br /> Két ZH van, az első a hetedik, a második az utolsó héten a teljes anyagból, jóval több pontért.<br /> <br /> *2014. első ZH: [[Média:Inftarsjog_zh1_20141030.pdf | 2014 első ZH]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom_joga&diff=183384 2014-12-09T17:28:22Z

<p>Kiss Balázs: /* 2014 */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Információs társadalom joga<br /> | tárgykód = BMEGT55M005<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> ===2014===<br /> * a tárgyból két ZH van, ha tudsz úgy sétálni, odafelé átolvasva az anyagot meg lehet írni a kettest. Kis készüléssel egész könnyen lehet jó jegyet szerezni. A tárgyoldalon fent vannak az igen részletes slide-ok. Sajnos az elmélet nagy része azokból a jogszabályokból áll, amit kicsit kukacoskodva kérdez meg ZH-n, így ha jó jegyet akarsz, odafigyelve kell tudni pontosan a szabályokat. Amúgy meg idén &quot;3ból-melyik-a-helyes&quot; kérdések voltak, szóval matematika + józan ész kihozza a minimumot a tárgyból. A ZH-k után volt lehetőség javítani egyet, illetve ha csak kevés pont hiányzott, szóbelizni is lehet. Ez az a tárgy, amivel könnyebb ki lehet váltani a gazdhumán követelményeket. És még érdekes is. -Forest<br /> <br /> ===2010===<br /> * A fazon az órán nem mondja el az anyagot, csak az otthon tanulás közben felmerült kérdésekre szeretne válaszolni. Ez nyilván nem megy, ezért leginkább csak sztorizgat. A kiadott segédanyag a 2 kredithez képest szerintem terjedelmesnek mondható, ráadásul idegesítő redundanciák vannak benne. Viszont a zh-n aránylag gálánsan pontoz, minimál teljesítéshez kb elég a tematikát átolvasni, meg elég sok kérdés irányul a személyes véleményre, amikre a témakör kis ismeretével lehet válaszolni (pl üzleti jog és mérnöki menedzsmentből összeszedett tudás kb elég). A félév második felétől azt hallottam plusz pontokat adott azoknak akik bejártak, meg beleszámította az órai munkát a jegybe.<br /> <br /> ==ZH==<br /> Két ZH van, az első a hetedik, a második az utolsó héten a teljes anyagból, jóval több pontért.<br /> <br /> *2014. első ZH: [[Média:Inftarsjog_zh1_20141030.pdf | 2014 első ZH]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom_joga&diff=183383 2014-12-09T17:28:12Z

<p>Kiss Balázs: /* 2014 */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Információs társadalom joga<br /> | tárgykód = BMEGT55M005<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> ===2014===<br /> * a tárgyból két ZH van, ha tudsz úgy sétálni, odafelé átolvasva az anyagot meg lehet írni a kettest. Kis készüléssel egész könnyen lehet jó jegyet szerezni. A tárgyoldalon fent vannak az igen részletes slide-ok. Sajnos az elmélet nagy része azokból a jogszabályokból áll, amit kicsit kukacoskodva kérdez meg ZH-n, így ha jó jegyet akarsz, odafigyelve kell tudni pontosan a szabályokat. Amúgy meg idén &quot;3ból-melyik-a-helyes&quot; kérdések voltak, szóval matematika + józan ész kihozza a minimumot a tárgyból. A ZH-k után volt lehetőség javítani egyet, illetve ha csak kevés pont hiányzott, szóbelizni is lehet. Ez az a tárgy, amivel könnyeb ki lehet váltani a gazdhumán követelményeket. És még érdekes is. -Forest<br /> <br /> ===2010===<br /> * A fazon az órán nem mondja el az anyagot, csak az otthon tanulás közben felmerült kérdésekre szeretne válaszolni. Ez nyilván nem megy, ezért leginkább csak sztorizgat. A kiadott segédanyag a 2 kredithez képest szerintem terjedelmesnek mondható, ráadásul idegesítő redundanciák vannak benne. Viszont a zh-n aránylag gálánsan pontoz, minimál teljesítéshez kb elég a tematikát átolvasni, meg elég sok kérdés irányul a személyes véleményre, amikre a témakör kis ismeretével lehet válaszolni (pl üzleti jog és mérnöki menedzsmentből összeszedett tudás kb elég). A félév második felétől azt hallottam plusz pontokat adott azoknak akik bejártak, meg beleszámította az órai munkát a jegybe.<br /> <br /> ==ZH==<br /> Két ZH van, az első a hetedik, a második az utolsó héten a teljes anyagból, jóval több pontért.<br /> <br /> *2014. első ZH: [[Média:Inftarsjog_zh1_20141030.pdf | 2014 első ZH]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom_joga&diff=183382 2014-12-09T17:28:02Z

<p>Kiss Balázs: /* 2014 */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Információs társadalom joga<br /> | tárgykód = BMEGT55M005<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> ===2014===<br /> * a tárgyból két ZH van, ha tudsz úgy sétálni, odafelé átolvasva az anyagot meg lehet írni a kettest. Kis készüléssel egész könnyen lehet jó jegyet szerezni. A tárgyoldalon fent vannak az igen részletes slide-ok. Sajnos az elmélet nagy része azokból a jogszabályokból áll, amit kicsit kukacoskodva kérdez meg ZH-n, így ha jó jegyet akarsz, odafigyelve kell tudni pontosan a szabályokat. Amúgy meg idén &quot;3ból-melyik-a-helyes&quot; kérdések voltak, szóval matematika + józan ész kihozza a minimumot a tárgyból.<br /> A ZH-k után volt lehetőség javítani egyet, illetve ha csak kevés pont hiányzott, szóbelizni is lehet. Ez az a tárgy, amivel könnyeb ki lehet váltani a gazdhumán követelményeket. És még érdekes is. -Forest<br /> <br /> ===2010===<br /> * A fazon az órán nem mondja el az anyagot, csak az otthon tanulás közben felmerült kérdésekre szeretne válaszolni. Ez nyilván nem megy, ezért leginkább csak sztorizgat. A kiadott segédanyag a 2 kredithez képest szerintem terjedelmesnek mondható, ráadásul idegesítő redundanciák vannak benne. Viszont a zh-n aránylag gálánsan pontoz, minimál teljesítéshez kb elég a tematikát átolvasni, meg elég sok kérdés irányul a személyes véleményre, amikre a témakör kis ismeretével lehet válaszolni (pl üzleti jog és mérnöki menedzsmentből összeszedett tudás kb elég). A félév második felétől azt hallottam plusz pontokat adott azoknak akik bejártak, meg beleszámította az órai munkát a jegybe.<br /> <br /> ==ZH==<br /> Két ZH van, az első a hetedik, a második az utolsó héten a teljes anyagból, jóval több pontért.<br /> <br /> *2014. első ZH: [[Média:Inftarsjog_zh1_20141030.pdf | 2014 első ZH]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom_joga&diff=183381 2014-12-09T17:27:54Z

<p>Kiss Balázs: /* 2014 */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Információs társadalom joga<br /> | tárgykód = BMEGT55M005<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> ===2014===<br /> * a tárgyból két ZH van, ha tudsz úgy sétálni, odafelé átolvasva az anyagot meg lehet írni a kettest. Kis készüléssel egész könnyen lehet jó jegyet szerezni. A tárgyoldalon fent vannak az igen részletes slide-ok. Sajnos az elmélet nagy része azokból a jogszabályokból áll, amit kicsit kukacoskodva kérdez meg ZH-n, így ha jó jegyet akarsz, odafigyelve kell tudni pontosan a szabályokat. Amúgy meg idén &quot;3ból-melyik-a-helyes&quot; kérdések voltak, szóval matematika + józan ész kihozza a minimumot a tárgyból.<br /> A ZH-k után volt lehetőség javítani egyet, illetve ha csak kevés pont hiányzott, szóbelizni is lehet.<br /> Ez az a tárgy, amivel könnyeb ki lehet váltani a gazdhumán követelményeket. És még érdekes is.<br /> <br /> ===2010===<br /> * A fazon az órán nem mondja el az anyagot, csak az otthon tanulás közben felmerült kérdésekre szeretne válaszolni. Ez nyilván nem megy, ezért leginkább csak sztorizgat. A kiadott segédanyag a 2 kredithez képest szerintem terjedelmesnek mondható, ráadásul idegesítő redundanciák vannak benne. Viszont a zh-n aránylag gálánsan pontoz, minimál teljesítéshez kb elég a tematikát átolvasni, meg elég sok kérdés irányul a személyes véleményre, amikre a témakör kis ismeretével lehet válaszolni (pl üzleti jog és mérnöki menedzsmentből összeszedett tudás kb elég). A félév második felétől azt hallottam plusz pontokat adott azoknak akik bejártak, meg beleszámította az órai munkát a jegybe.<br /> <br /> ==ZH==<br /> Két ZH van, az első a hetedik, a második az utolsó héten a teljes anyagból, jóval több pontért.<br /> <br /> *2014. első ZH: [[Média:Inftarsjog_zh1_20141030.pdf | 2014 első ZH]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_t%C3%A1rsadalom_joga&diff=183380 2014-12-09T17:27:21Z

<p>Kiss Balázs: /* Vélemények */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Információs társadalom joga<br /> | tárgykód = BMEGT55M005<br /> | szak = <br /> | kredit = 2<br /> | félév = <br /> | kereszt = <br /> | tanszék = <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = <br /> | levlista = <br /> | tad = <br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> ===2014===<br /> * a tárgyból két ZH van, ha tudsz úgy sétálni, odafelé átolvasva az anyagot meg lehet írni a kettest. Kis készüléssel egész könnyen lehet jó jegyet szerezni. A tárgyoldalon fent vannak az igen részletes slide-ok. Sajnos az elmélet nagy része azokból a jogszabályokból áll, amit kicsit kukacoskodva kérdez meg ZH-n, így ha jó jegyet akarsz, odafigyelve kell tudni pontosan a szabályokat. Amúgy meg idén &quot;3ból-melyik-a-helyes&quot; kérdések voltak, szóval matematika + józan ész kihozza a minimumot a tárgyból.<br /> A ZH-k után volt lehetőség javítani egyet, illetve ha csak kevés pont hiányzott, szóbelizni is lehet.<br /> Ez az a tárgy, amivel könnyeb ki lehet váltani a gazdhumán követelményeket. És még érdekes is. -Forest<br /> ===2010===<br /> * A fazon az órán nem mondja el az anyagot, csak az otthon tanulás közben felmerült kérdésekre szeretne válaszolni. Ez nyilván nem megy, ezért leginkább csak sztorizgat. A kiadott segédanyag a 2 kredithez képest szerintem terjedelmesnek mondható, ráadásul idegesítő redundanciák vannak benne. Viszont a zh-n aránylag gálánsan pontoz, minimál teljesítéshez kb elég a tematikát átolvasni, meg elég sok kérdés irányul a személyes véleményre, amikre a témakör kis ismeretével lehet válaszolni (pl üzleti jog és mérnöki menedzsmentből összeszedett tudás kb elég). A félév második felétől azt hallottam plusz pontokat adott azoknak akik bejártak, meg beleszámította az órai munkát a jegybe.<br /> <br /> ==ZH==<br /> Két ZH van, az első a hetedik, a második az utolsó héten a teljes anyagból, jóval több pontért.<br /> <br /> *2014. első ZH: [[Média:Inftarsjog_zh1_20141030.pdf | 2014 első ZH]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div>

Kiss Balázs