VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Bode-diagram kézi rajzolása

2017-12-29T14:09:16Z

Kis-Tóth Dávid: /* 1. Átviteli függvény átalakítása */

A '''Bode-diagram kézi rajzolása''' több tantárgyból is előjöhet. Ehhez nyújt segítséget az alábbi leírás, melyet [[ZrupkoAndras|Ndroo]] készített a Keviczky-féle Szabályozástechnika-könyv alapján.

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==A Bode-diagram készítésének lépései==

=== 1. Átviteli függvény átalakítása ===

Az aszimptotikus Bode-diagramm rajzolásához először "Bode normál alakra" kell hoznunk az átviteli függvényt:

<math>
L(s) = {K \over s^i} \cdot {\prod_{k} \left( {1 + sT_k} \right) \cdot \prod_{m} \left( 1 + s \cdot 2 \xi_m T_m + s^2 T_m^2 \right) \over
\prod_{l} \left( {1 + sT_l} \right) \cdot \prod_{n} \left( 1 + s \cdot 2 \xi_n T_n + s^2 T_n^2 \right)}
</math>

Ebből az alakból leolvasható a rendszer <math>K</math> körerősítése és <math>i</math> típusszáma (integrátorok száma).

Ha tehát a feladatban ehhez hasonló alak van: <math>L(s)=\frac{10 \cdot (s+10)}{s^3+51s^2+50s}</math>, akkor át kell alakítani ilyen alakká: <math>L(s)={2\over s}\cdot \frac{(1+0.1s)}{(1+s)(1+0.02s)}</math>

Először a számlálót és a nevezőt is szorzattá kell alakítani, aztán annyit emelünk ki, hogy az "s" nélküli tagok értéke 1 legyen:

<math>L(s)=\frac{10 \cdot (s+10)}{s^3+51s^2+50s}=10\frac{s+10}{s(s+1)(s+50)}=10\frac{10}{50}\frac{1+0.1s}{s(1+s)(1+0.02s)}={2 \over s} \cdot \frac{(1+0.1s)}{(1+s)(1+0.02s)}</math>.

Így minden tényező <math>1+sT</math> alakú lesz. Ha eleve így adták meg, akkor ezt a lépést ki kell hagyni.

''Megjegyzés:'' Ha komplex konjugált gyökpárok is kijöttek volna a gyöktényezős felbontás során, akkor azok <math> 1 + s \cdot 2 \xi T + s^2 T^2</math> alakú tagokat hoztak volna be.

=== 2. Pólusok/zérusok felírása ===

Zérusok - Azok a helyek ahol a számláló értéke 0 lesz: <math>z_1=-10</math>

Pólusok - Azok a helyek, ahol a nevező értéke lesz 0: <math>p_1=0, \;p_2=-1, \;p_3=-50</math>

=== 3. Fel/letörések meghatározása ===

Ezek után készítsük el az alábbi táblázatot, melynek első sorában a pólusok és a zérusok abszolút értékük szerinti növekvő sorrendbe vannak rendezve (ezek lesznek a töréspontok):

{| class="wikitable"
|-
! Pólusok/zérusok abszolút értéke
! <math>|p_1|=0</math>
! <math>|p_2|=1</math>
! <math>|z_1|=10</math>
! <math>|p_3|=50</math>
|-
| Index
| style="text-align:center"|+1
| style="text-align:center"|+1
| style="text-align:center"|-1
| style="text-align:center"|+1
|-
| Multiplicitás
| style="text-align:center"|1
| style="text-align:center"|1
| style="text-align:center"|1
| style="text-align:center"|1
|}

Az index értéke zérus esetén -1, pólus esetén +1.

A multiplicitás pedig azt jelenti, hogy „hányszoros gyök”. Azaz például ha a -1 háromszoros gyöke lenne a nevezőnek, akkor a multiplicitása 3 lenne. Továbbá a komplex konjugált pólus/zérus-párok esetén mindkét gyök abszolút értéke ugyanaz, így azok alapból 2-szeres multiplicitásúnak számítanak.

A jelleggörbe meredeksége a következő képlet szerint alakul:

<math>\left( -20 {dB \over dek} \right) \cdot (multiplicitas) \cdot (index) </math>

Ez a meredekség érték mindig az előző meredekséghez hozzáadódik!

=== 4. A görbe kezdő meredeksége ===

Ha a rendszer tartalmaz integrátort (i>0), akkor a fenti képlet a kezdő meredekséget is tökéletesen megadja. Azaz 1 integrátornál a kezdő meredekség -20 dB/dek, 2 integrátornál -40 dB/dek...

Ha azonban nincs integrátor a rendszerben (i=0), akkor az amplitúdó görbe kezdő meredeksége zérus, azaz egy vízszintes szakasszal indul.

A fenti példában egyszeres integrátor van, azaz -20dB/dekád a kezdő meredekség.

(Ha esetleg olyan állna elő, hogy i<0, azaz a nincs 0 értékű pólus, de van legalább egy 0 értékű zérus, akkor a kezdő meredekség szintén a képlet szerint alakul. Azaz +20 dB/dek, +40 dB/dek.... )

=== 5. Az omega tengely metszésének pontja ===

Most már tudjuk, hogyan néz ki az aszimptotikus amplitúdó görbe menete, de még szükségünk van az <math>\omega</math> tengely metszéspontjára, azaz <math>\omega_c</math> vágási körfrekvencia értékére.

Ez legtöbb esetben a kezdeti meredekség és a körerősítés alapján meghatározható. Ha nincs integrátor a rendszerben (i=0), akkor a kezdeti szakasz vízszintes, így ez a módszer sajnos nem használható. Ha azonban i>0, akkor tudjuk, hogy az integrátor egyenese (van annak meghosszabbítása) <math>\sqrt[i]{K}</math> körfrekvencián metszi az <math>\omega</math> tengelyt. Ha ez előtt a pont előtt nincs töréspont, akkor a tényleges amplitúdógörbe is itt fogja metszeni az <math>\omega</math> tengelyt.

Jelen esetünkben azonban 1 integrátor van, tehát az integrátor egyenese (vagy annak meghosszabbítása) K=2-nél metszi a <math>\omega</math> tengelyt. Mivel azonban <math>\omega=1</math>-nél az integrátor egyenesének kezdeti -20 dB/dek meredekségéhez -20 dB/dek hozzáadódik a képletnek megfelelően, tehát még <math>\omega=2</math> előtt -40 dB/dek lesz a meredeksége, így a tényleges amplitúdó görbe nem 2-nél, hanem egy annál kisebb értéknél metszi az <math>\omega</math> tengelyt!

Az integrátor egyenese <math>\omega=1</math> körfrekvencián <math>log\left( { 2\over 1 } \right) dek \cdot 20 {db \over dek} = 6 dB</math> értéket vesz fel, hiszen <math>log\left( { 2\over 1 } \right)</math> dekád távolság van az 1 és 2 körfrekvencia értékek között, és <math>-20 {db \over dek}</math> az integrátor egyenesének meredeksége. Tudjuk, hogy a tényleges amplitúdó görbe <math>\omega=1</math> körfrekvenciától <math>-40 {db \over dek}</math> meredekséggel halad, tehát kiszámíthatjuk, hogy az amplitúdó görbe <math>1 + {6 dB \over 40 {dB \over dek}} = 1+0.15 dek = 1 \cdot 10^{0.15}=1.412 \approx \sqrt{2}</math>-nél metszi az <math>\omega</math> tengelyt.

Előfordul még olyan eset is, amikor az amplitúdó görbe duplán törik az integrátor egyenesének tengelymetszete előtt, méghozzá úgy hogy például -20 dB/dek-ről vízszintes szakaszba megy át, majd újra -20 dB/dek-re törik le. Ilyenkor a vágási körfrekvencia annyi dekáddal nagyobb az integrátor egyenesének tengelymetszeti pontjánál, ahány dekád széles az amplitúdó görbe vízszintes szakasza.

Általánosan elmondható, hogy érdemes először lerajzolni a görbe menetét és logikázni az ismert pontok alapján. Geometriai úton legtöbb esetben kihozható egy ismert tengelymetszetből a vágási körfrekvencia, azonban figyelni kell hogy az Y tengely dB skálában van, míg az X tengely pedig dekád skálában.

Felhasználható azonosság még, hogy az integrátor egyenese (vagy annak meghosszabbítása) <math>\omega=1</math> körfrekvencián <math>20 \cdot log(K)</math> értéket vesz fel dB-ben.

=== 6. Amplitúdó-körfrekvencia görbe felrajzolása ===

Itt az eddigieket kell összegyúrni eggyé. Először felrajzolod az görbe vonalát a megfelelő meredekségekkel (ezeket rá is kell írni) és törésekkel. Ezután behúzod az <math>\omega</math> tengelyt úgy, hogy már tudjuk a kiszámolt értékből, hogy az amplitúdó görbe melyik szakaszára (melyik két töréspont közé) esik a vágási körfrekvencia - Jelen esetben ez az 1 és az 10 közötti szakasz. Ezután jelölöd az <math>\omega</math> tengelyen a töréspontok értékeit és a vágási körfrekvencia értékét. Végül behúzod <math>|L(j\omega)|</math> tengelyt.

[[File:Bode-diagram_amplitudo.jpg]]

=== 7. Fázis-körfrekvencia görbe ===

Ezt a legegyszerűbb úgy megszerkeszteni, hogy az Y tengelyt felosztjuk 90°-onként. A fenti fel/letöréseknek megfelelően megy át a fázisgörbe egyik sávról a másikra. Ha feltörik, akkor az érték 90°-al nő, ha letörik, akkor 90°-al csökken. Értelemszerűen, ha többszörös multiplicitású pólus/zérus okozza a törést, akkor annyiszor 90°-al változik a fázisgörbe menete, ahányszoros multiplicitású a törést kiváltó pólus/zérus.

Ez viszont nem egyik pillanatról a másikba megy végbe, hanem "átmenetszerűen", rajzban ez azt jelenti, hogy a törésponti körfrekvencián már PONTOSAN félúton van az új állapot felé.

[[File:Bode-diagram fazis.jpg]]

=== 8. Fázisgörbe kezdőértéke ===

Ez a rendszer típusszámán (i) és a körerősítésén (K) múlik:

# Ha a K körerősítés pozitív, akkor a kezdőérték 0°, ha negatív, akkor -180°
# A fent kikalkulált kezdőértéket az integrátorok (-i*90°)-al változtatják meg:
#* Ha nincs integrátor (i=0), akkor pozitív K esetén 0°, negatív K esetén -180°
#* Ha egy integrátor van (i=1), akkor pozitív K esetén -90°, negatív K esetén -270°
#* Ha két integrátor van (i=2), akkor pozitív K esetén -180°, negatív K esetén -360° = 0°
#* Ha a nevezőben nincs integrátor, de van 0 értékű zérus (i= -1), akkor pozitív K esetén +90°, negatív K esetén -90°

=== 9. Fázistartalék(többlet) meghatározása ===

A fázistartalék <math>\varphi_t</math> értéke megadja, hogy a fázisgörbe a vágási körfrekvencián mennyivel van -180° felett. Azaz ahol az amplitúdó görbe metszi az <math>\omega</math> tengelyt, ott megnézed a <math>\varphi (\omega)</math> görbe értéke mennyivel van -180° felett.

Ennek a közelítő leolvasásához célszerű egy jó aszimptotikus amplitúdó görbét rajzolni és alá egy fázisgörbét, bár erről csak az látszik általában hogy a fázistartalék pozitív, avagy negatív. Jelen esetben sajnos még ezt is nehézkes eldönteni...

Szerencsére a fázisgörbe függvénye egzaktul megadható az átviteli függvényből, az alábbi általános képlet alapján - ha K negatív, akkor még 180°-ot le kell vonni belőle:

<math>\varphi(\omega) = -i \cdot 90^{\circ} + \sum_{k} arctg \left( {1\over |z_k|} \cdot \omega \right) - \sum_{l} arctg \left( {1\over |p_l|} \cdot \omega \right)</math>

A mi esetünkben:

<math>\varphi(\omega) = -1 \cdot 90^{\circ} + arctg \left( {1\over |-10|} \cdot \omega \right) - arctg \left( {1\over |-1|} \cdot \omega \right) - arctg \left( {1\over |-50|} \cdot \omega \right)=</math>

<math>
=-90^{\circ} +arctg \left( 0.1 \cdot \omega \right) - arctg \left( \omega \right) - arctg \left( 0.02 \cdot \omega \right)
</math>

Tehát a fázistartalék:

<math>
\varphi_t=\varphi(\omega_c)+180^{\circ}=180^{\circ}-90^{\circ} +arctg \left( 0.1 \cdot \omega_c \right) - arctg \left( \omega_c \right) - arctg \left( 0.02 \cdot \omega_c \right) \approx
</math>

<math>
\approx 90^{\circ} +arctg \left( 0.1 \cdot \sqrt{2} \right) - arctg \left( \sqrt{2} \right) - arctg \left( 0.02 \cdot \sqrt{2} \right) =
</math>

<math>
= 90^{\circ} +arctg \left( 0.1414 \right) - arctg \left( 1.414 \right) - arctg \left( 0.02828 \right)
</math>

Felhasználva az alábbi közelítéseket:

<math>arctg(1)=45^{\circ}, arctg(0.1) \approx 5^{\circ}, arctg(10) \approx 85^{\circ}</math>

<math>\varphi_t \approx 90^{\circ} + 5^{\circ} - 55^{\circ} - 0^{\circ} = 40^{\circ} </math>

=== 10. Fázis-körfrekvencia görbe felrajzolása ===

Az itt lévő rajz kicsit csalóka, de a görbe menete jól látszik. A fázistartalék viszont +40°!

[[File:Bode-diagram fazis teljes.jpg]]

=== 11. A rendszer stabilitásvizsgálata ===

Stabilis-e a rendszer: Vagy azt nézed, hogy a fázistöbblet pozitív-e, vagy azt, hogy a jobboldali számsíkon van-e pólus - Ha nincs, akkor stabilis.

=== 12. Statikus hiba ===

Megnézed az integrátorok számát, az adja a típusszámot, és azt a sort írod le a táblázatból ''(Lásd: könyv 140. oldal)''.

{| class="wikitable" style="text-align:center"
| '''Típusszám''' || 0 || 1 || 2
|-
| '''Egységugrás''' || <math>\frac{1}{1+K}</math> || 0 || 0
|-
| '''Sebességugrás''' || <math>\infty</math> || <math>\frac{1}{K}</math> || 0
|-
| '''Gyorsulásugrás''' || <math>\infty</math> || <math>\infty</math> || <math>\frac{1}{K}</math>
|}

*0 jelentése: hiba nélkül követi 
*<math>\infty</math> jelentése: nem tudja követni

[[Kategória:Villamosmérnök]]
[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Elektromágneses terek alapjai

2017-03-18T16:03:35Z

Kis-Tóth Dávid: /* ZH - 2015 után */

{{Tantárgy
|nev=Elektromágneses terek alapjai
|tárgykód=VIHVAC03
|régitárgykód=VIHVA201
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=nincs
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval
|nagyzh=3 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/
|targyhonlap=https://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Absc-kepzes&id=641%3Aelektromagneses-terek-alapjai-vihva201&Itemid=35&lang=hu
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/terek terek{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára. Ezenkívül a [[Jelek és rendszerek 1]] valamint [[Jelek és rendszerek 2]] előismeretek nagyon hasznosak. Magabiztos vektoranalízis és elektrodinamika alaptudás nélkül nem érdemes felvenni a tárgyat!

A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése, valamint a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]] és a [[Fizika 2]] című tárgyakból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon és gyakorlatokon való részvétel kötelező, de ezt nem ellenőrzik.
*'''NagyZH:''' A félév során három nagyzárthelyit kell megírni. Mindkét zárthelyi 1 darab 10 pontos nagypéldából és 5 darab 2 pontos kiskérdésből áll. Az elégségeshez a maximális 20 pontból legalább 10 pontot kell szerezni. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a három nagyzárthelyiből a két legjobb átlaga legalább 2.0 legyen! '''A ZH-k nem pótolhatóak, azonban a három ZH-ból csak a két legjobb számít.''' A meg nem írt zárthelyik az átlagba 1-es eredménnyel számítanak bele.
*'''Vizsga:''' Egy írásbeli beugróból és egy szóbeliből áll:
*#A beugró 10 darab 1 pontos számolási feladatból áll, melyekre tesztes formában 4 válaszlehetőség van megadva. Legalább 5 kérdésnél kell választ jelöni, különben automatikusan elégtelen a vizsga. Helyes jelölés +1 pont, nincs jelölés 0 pont, hibás jelölés -1 pont. 4 ponttól sikeres a beugró, és csak ezután kezdhető meg a szóbeli. '''FONTOS: Csak PÁROS számú kérdést van értelme bejelölni!''' (Számolj utána)
*#Akinek a ZH átlaga legalább 4,0 vagy az Elektromágneses Terek Versenyen I-III. helyezést ér el, mentesül a beugró alól, vagyis rögtön szóbelizhet. Ez a kedvezmény csak az adott félév vizsgaidőszakában és csakis egy alkalommal érvényes.
*#A szóbelin két tételt kell húzni: egy számolási feladatot és egy elméleti témakört. Ennek kidolgozására 15-20 perc áll rendelkezésre.
*#A 6. vizsgán – annak kritikus volta miatt – a beugró eredményétől függetlenül lehetőség van szóbelizni, de ez már 2 fős bizottság előtt zajlik.

== Segédanyagok ==

=== Hivatalos Jegyzetek ===

*'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz! [[:File:emt_tankonyv_fodor.pdf]]
*'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].
*'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.
*[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/815,Elektromagneses_terek Előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt - [[Elektromágneses terek alapjai - Előadásvideók címszavai időpontokkal|Előadások címszavai és időpontok]] (Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke).

===Vizsgához segédanyagok ===

Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.

*[[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok|Szóbeli feladatok]] - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. '''''Szerkesszétek, bővítsétek! Az is jó, ha csak a feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT írjátok be!'''''
*'''Kiemelt kidolgozás: '''[[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|Tételkidolgozás]] - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.
*[[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF|Számpéldák]] - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Elektromágneses terek alapjai - Számolós vizsgakérdések kidolgozásában talált hibák javításai|hibajavításhoz]]!
*[[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - ''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!
*[[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.
*[[Media:EMT_teljes_2015_osz.pdf|Előadások és gyakorlatok]] - Összes előadás és 6 db gyakorlat. (2015 ősz)
*[[Media:terek_vizsga_2017-01-02.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2016/17 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt.

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:EMTA2_ZH_kisfeladatok_2015.pdf|Kisfeladatok2ZH]]- 2015 előtti zárthelyik(/vizsgabeugrók) kis-feladatainak gyűjteménye a 3Zh-s rendszer 2.Zárhelyiéhez.
*[[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|Távvezetékek]] - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.
*[[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|Első ZH]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második ZH]] anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.
*[[Media:Terek_magicképletek.PDF|Magic képletek]] - ''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány hasznos képlet.
*[http://www.youtube.com/playlist?list=PLEfarzfPitd3styANrY3KT8xg3jOkOLED Elektrodinamika] - 2014. őszi anyag a Széchenyi István Egyetemről, Elektrodinamika tárgyhoz, de tökéletesen használható az Elektromágneses terek megértéséhez - elmélettel, példákkal.

===Régebbi jegyzetek/kidolgozások===

Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!

*Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].
*''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].
*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele (készítője ''Chikán Viktor'').
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].
*'''Teljes kidolgozás: ''' 2013/2014-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kidolgozása (Gyimóthy Szabolcs előadásai alapján), kézzel írt, szkennelt: [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_1-30_tetelek.pdf|1-30-as tételek]] és [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_31-59_tetelek.pdf|31-59-es tételek]]

== Első zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
==== ZH - 2015 után====

*[[Media:Terek_2015_tavasz_ZH1_AB.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2017tavasz.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport megoldásokkal - csak A csoport volt
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==== Rendes ZH - 2015 előtt ====

*[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/06 tavasz]] - B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/07 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013ősz_ZH1_AB.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014_tavasz_ZH1_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==== Pót ZH - 2015 előtt ====

*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_1.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_PZH1_2014kereszt.pdf‎|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
|}

== Második zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== ZH - 2015 után ===

*[[Media:Zh2_2015_tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH2_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:terek_ZH2_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:terek_ZH2_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH - 2015 előtt===

*[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/02 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/07 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/09 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:terek_ZH2_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH - 2015 előtt ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/08 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013kereszt_pZH2.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_2.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_PZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal

|}

== Harmadik zárthelyi ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== ZH - 2015 után ===

*[[Media:Terek_ZH3_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH3_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH3_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH3_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
|}

== Vizsgabeugrók ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül

*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal

*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2011.05.26]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2011.06.02]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - hivatalos megoldásokkal

*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal

*2011/12:
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal

*2012/13:
**[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből, megoldás nélkül
**[[Média:EMTA_beugro_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldásokkal

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugro_2014.01.09.jpg|2014.01.09]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_2014.01.16.pdf|2014.01.16]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20140123.pdf|2014.01.23]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14:
**[[Media:Terek_beugró_20140529.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20140605_megoldasokkal.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_2014_v3_A.jpg|2014.06.12]] - A csoport hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Terek_2014_v3_B_megoldasokkal.pdf|2014.06.12]] - B csoport hivatalos megoldásokkal (kidolgozva)
**[[Media:Terek_beugro_20140619.pdf|2014.06.19]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[Media:Terek_beugro_20150109.pdf|2015.01.09]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20150528.pdf|2015.05.28]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20150604_megoldasokkal.pdf|2015.06.04]] - [[:Media:Terek begró 2015.06.04. megoldások.pdf|részletes megoldásokkal]]
**[[Media:Terek_beugro_20150618_megoldasokkal.pdf|2015.06.18]] - megoldásokkal

*2015/16:
**[[Media:EMT20160107.pdf|2016.01.07]] - megoldásokkal
**[[Media:EMT20160114.pdf|2016.01.14]] - [[Media:terek_vizsga_20160114_megoldas.pdf|megoldások]]
**[[Media:Terek_beugro_2016_06_02_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.02]] - részletes megoldással
**[[Media:Terek_beugro_2016_06_16_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.16]] - [[:Media:Terek_beugró_20160616_megoldások_javított.pdf|megoldások]] [[:Media:terek_beugrokidolgozas_20160616.pdf|megoldások2]]

|}

== Tippek ==

*A tárgynak legendás híre van és tényleg nem könnyű, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni.
*Az aláírás a vizsgabeugróhoz képest jóval könnyebben teljesíthető. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, mert ha egyet nem tudsz, az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, erőteljes rutint kell szerezni a feladatmegoldásban. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.
*Ennél a tárgynál nem működik a "''megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek''" módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.
*Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor sokkal nehezebb dolgod lesz.
*Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "''Sajnos most nem tudom átengedni''" típusú jelenségek? A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban viszonylag normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyv is hasznos lehet, bár kevésbé követi a tematikája a tárgy anyagát és nem azokkal a jelölésekkel dolgozik, amit az előadáson mutatnak. A kidolgozott tételsorokból való készülés általában pedig ezt szüli: "''Ez kevés lesz, kolléga''". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, nem pedig az, hogy sikerült-e benyalnod időre egy 50 oldalas kidolgozást. Mindenesetre, ha már érted az anyag velejét, akkor ismétlésre, képletek áttekintésére nagyon jól használható a ''Mucsi Dénes'' által, ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásaiból készített előadásjegyzet.
*Ha Gyimóthy tartja az előadást mindenképp érdemes bemenni a zh előtti "felkészítő" konzultációkra, mert az ott megoldott példák általában kísértetiesen hasonlítanak a ZH feladataira.
*Erősen szubjektív vélemény következik: Szerintem a Fodor-féle könyv egy nagy káosz. Bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet:
** Daniel '''Fleisch -- A Student's Guide to Maxwell's Equations'''
** David J. '''Griffiths -- Introduction to Electrodynamics'''
:Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle könyv lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod. Szintén erősen ajánlott nézegetni ''Walter H. G. Lewin (MIT)'' előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent.
*Az MIT open coursware oldalról: http://ocw.mit.edu/resources/res-6-001-electromagnetic-fields-and-energy-spring-2008/chapter-1/
:Bal oldalt lehet válogatni a fejezetek között. Hasznos, mivel az elméleti leírás mellett vannak hozzá kísérletes videók. Például a laplace-poisson egyenlet megoldását szemléltető kísérlet stb. stb.

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.

Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.

Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Terek ZH1 2017tavasz.pdf

2017-03-18T16:02:57Z

Kis-Tóth Dávid: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Technológiai folyamatok és minőségellenőrzésük laboratórium

2017-02-27T18:13:40Z

Kis-Tóth Dávid:

{{Tantárgy
| név = Technológiai folyamatok és minőségellenőrzésük laboratórium
| tárgykód = VIETAC06
| szak = villany BSc
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = EET
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = 12 db
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETA333
| tárgyhonlap =
}}

==2008-as beugrókérdések megoldásai==
*[[Media:tfmlabor_jegyzet_2008_2a_meres.pdf | 2.a mérés]]
*[[Media:tfmlabor_jegyzet_2008_2b_meres.pdf | 2.b mérés]]
*[[Media:tfmlabor_jegyzet_2008_3a_meres.pdf | 3.a mérés]]
*[[Media:tfmlabor_jegyzet_2008_3b_meres.pdf | 3.b mérés]]
*[[Media:tfmlabor_jegyzet_2008_4a_meres.pdf | 4.a mérés]]
*[[Media:tfmlabor_jegyzet_2008_4b_meres.pdf | 4.b mérés]]
*[[Media:tfmlabor_jegyzet_2008_5a_meres.pdf | 5.a mérés]]
*[[Media:tfmlabor_jegyzet_2008_5b_meres.pdf | 5.b mérés]]

{{Lábléc - Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány}}

Elektronikai gyártás és minőségbiztosítás

2017-02-27T18:12:26Z

Kis-Tóth Dávid:

{{Tantárgy
| név = Elektronikai gyártás és minőségbiztosítás
| tárgykód = VIETAC05
| szak =
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = ETT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh = 4 db
| nagyzh =
| hf =
| vizsga = szóbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETA331/
| tárgyhonlap =
}}

===Segédanyagok===
*2009 kiszh kidolgozások: [[Media:Egym_kidolgozas_2009_1kzh.pdf | 1.]], [[Media:Egym_kidolgozas_2009_2kzh.pdf | 2.]], [[Media:Egym_kidolgozas_2009_3kzh.pdf | 3.]], [[Media:Egym_kidolgozas_2009_4kzh.pdf | 4.]], [[Media:Egym_kidolgozas_2009_4kzh_utan.pdf | 4. utáni rész]]
*2010 kiszh kidolgozások: [[Media:Egym_kidolgozas_2010_1kzh.pdf | 1.]], [[Media:Egym_kidolgozas_2010_2kzh.pdf | 2.]], [[Media:Egym_kidolgozas_2010_3kzh.pdf | 3.]], [[Media:Egym_kidolgozas_2010_4kzh.pdf | 4.]]
*[[Media:Egym_kidolgozas_2011.pdf | 2011 kidolgozás]]
*[[Media:EGyM_tetelkidolgozas.pdf | 2012 tételek (gyártás részből)]]
*2014 kiszh kidolgozások: [[Media:Egym_kidolgozas_2014_1kzh.pdf | 1. (pdf,]][[Media:Egym_kidolgozas_2014_1kzh.doc | doc)]], [[Media:Egym_kidolgozas_2014_2kzh.pdf | 2. (pdf‎,]][[Media:Egym_kidolgozas_2014_2kzh.doc | doc)‎]], [[Media:Egym_kidolgozas_2014_3kzh.pdf | 3. (pdf‎,]][[Media:Egym_kidolgozas_2014_3kzh.doc | doc)‎]], [[Media:Egym_kidolgozas_2014_4kzh.pdf | 4. (pdf‎,]][[Media:Egym_kidolgozas_2014_4kzh.doc | doc)‎]]
*[[Media:EGyM_tetellista_2014.pdf | 2014. tételek listája (kidolgozásokra hivatkozásokkal)]]
*[[Media:Egym_diak_2014.pdf | 2014. diák egyben]]
*[[Media:EGyM_minosegbiztositas_vizsgajegyzet_2014.zip | 2014. minőségbiztosítás jegyzet + néhány tétel kidolgozva]]

===Házi feladatok===
*[[Media:Egym_hf_2008_borbiro.pdf | Borbíró András - 2008]]
*[[Media:Egym_hf_2008_vasko.pdf | Vaskó András - 2008]]

{{Lábléc - Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány}}