<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Kicsitomi</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Kicsitomi"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Kicsitomi"/>
	<updated>2026-04-12T07:43:48Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168549</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168549"/>
		<updated>2013-06-18T13:07:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mivel a wikissé szerkeszthető formátumba való átalakításához nem volt már energiám, így ide írjátok meg a felfedezett módosításokat, hibákat, hozzáfűzni valókat.&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Megjelölési policy legyen a következő: &amp;quot;feladat sorszáma&amp;quot;.tétek: &amp;quot;akármi, amit észleltél.&#039;&#039;&#039;&amp;quot;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;például: 50.tétel: Piszok rondán gépeltél öreg....&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Thanks, GL&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;ÉSZREVÉTELEK:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168548</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168548"/>
		<updated>2013-06-18T13:06:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: A lap tartalmának cseréje erre: :File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf

&amp;lt;br /&amp;gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;
Mivel a wikissé szerkeszthető formátumba való átalakításához nem volt már energiám, így ide …&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Mivel a wikissé szerkeszthető formátumba való átalakításához nem volt már energiám, így ide írjátok meg a felfedezett módosításokat, hibákat, hozzáfűzni valókat.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Megjelölési policy legyen a következő: &amp;quot;feladat sorszáma&amp;quot;.tétek: &amp;quot;akármi, amit észleltél.&amp;quot;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
például: 50.tétel: Piszok rondán gépeltél öreg....&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Thanks, GL&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
ÉSZREVÉTELEK:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168547</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168547"/>
		<updated>2013-06-18T12:59:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;8. Mi a protokoll?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:03.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:04.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózati maszk:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)&lt;br /&gt;
:Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&#039;&#039;1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első byte binárisan 192--&amp;gt;1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.&lt;br /&gt;
…..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;14. Mi a loopback cím?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;15 Mi a DHCP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
	Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;16. Mi a MAC cím és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;17. Mi az ARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC&lt;br /&gt;
address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;18. Mi a RARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;19. Mi a NAT és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:05.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;20. Mi a NAPT és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	NAT+port transzláció. Portot is fordít, nem csak címet.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:06.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;21. Mi a DNS és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Domain Name System, feladata hogy az IP címekhez valamilyen emészthetőbb megnevezést rendeljen.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;22. Mi az ICMP feladata, mondjon 2 példát használatára.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Internet Control Message Protocol, hibajelzésre, illetve IP szintű kontroll üzenetek továbbítására használjuk. példák: ping, traceroute&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;23. Mire használjuk a ping-et, melyik protokoll része?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A pinget végpontok tesztelésére használjuk, az ICMP része.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
pl.:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ping alpha [152.66.246.10] with 32 bytes of data:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=114ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=26ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=23ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=27ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ping statistics for 152.66.246.10:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Packets: Sent = 4, Received = 4, Lost = 0 (0% loss),&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Approximate round trip times in milli-seconds:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimum = 23ms, Maximum = 114ms, Average = 47ms&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;24. Hogy működik a DNS, domain név feloldásának lépései?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:07.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;25. Mi az a 4 dolog amit kell beállítani fix IP címnél?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	IP cím, gateway, netmask, DNS&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;26. Soroljon fel 6 hálózati topológiát, melyek decentralizáltak(D)?:&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	csillag, fa(D), gyűrű, teljes(D), lánc(D), busz, hurkolt(D)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:08.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;27. Mit nevezünk logikai topológiának, mi a 3 típusa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Logikai topológiának nevezzük azt a topológiát, amiben csak 3. vagy magasabb rétegbeli egységeket használunk, töntetünk fel. &lt;br /&gt;
	Fajtái:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
:#Flat topology&lt;br /&gt;
::csak a kijáraton 3. rétegbeli entitás (router)&lt;br /&gt;
:2#Location-based topology&lt;br /&gt;
::pl. emeletenként egy-egy alháló (saját IP címtartomány)&lt;br /&gt;
:3#Functional-group based topology&lt;br /&gt;
::fizikai elhelyezkedéstől függetlenül logikai csoportok szerint (eladók, mérnökök, menedzsment, marketing) flat network&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;28. Mit nevezünk demarkációs pontnak?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Demarkációs pont a vállalati hálózat és egy kommunális szolgáltató (telefon, hálózati szolgáltató) közötti határpont.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;29. Mit nevezünk szervernek?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szervernek nevezzük azt a számítógépet, vagy szoftvert, ami lehetővé teszi más szemítógépek számára a rajta tárolt adatok, szolgáltatások, illetve erőforrások elérését.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;30. Mik a homogén szerverek előnyei?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:egyszerűbb fenntartás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:egyszerűbb oktatás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:egyszerűbb pótalkatrész raktározás (csak egy kell mindenből)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:könnyebb javítás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;31. Mik a heterogén szerverek előnyei?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:nem “ragadunk be”, ha a szállítóval valami történik&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:minden feladathoz a legjobb berendezést választhatjuk&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:a gyártók közti versenyeztetés miatt olcsóbb beszerzési költség&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;32. Szerverek telepítésekor mikre kell figyelnünk, miket kell biztosítanunk?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:fizikai védelem&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:elektromos zavarok elleni védelem&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:UPS (Uninterruptible Power Supply) -&amp;gt; védett táp&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:HVAC(heating, ventilating and air conditioning)--&amp;gt;hőmérséklet és páraszabályozás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:tűzbiztosság&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168546</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168546"/>
		<updated>2013-06-18T12:57:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;8. Mi a protokoll?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:03.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:04.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózati maszk:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)&lt;br /&gt;
:Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&#039;&#039;1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első byte binárisan 192--&amp;gt;1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.&lt;br /&gt;
…..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;14. Mi a loopback cím?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;15 Mi a DHCP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
	Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;16. Mi a MAC cím és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;17. Mi az ARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC&lt;br /&gt;
address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;18. Mi a RARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;19. Mi a NAT és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:05.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;20. Mi a NAPT és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	NAT+port transzláció. Portot is fordít, nem csak címet.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:06.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;21. Mi a DNS és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Domain Name System, feladata hogy az IP címekhez valamilyen emészthetőbb megnevezést rendeljen.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;22. Mi az ICMP feladata, mondjon 2 példát használatára.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Internet Control Message Protocol, hibajelzésre, illetve IP szintű kontroll üzenetek továbbítására használjuk. példák: ping, traceroute&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;23. Mire használjuk a ping-et, melyik protokoll része?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A pinget végpontok tesztelésére használjuk, az ICMP része.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
pl.:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ping alpha [152.66.246.10] with 32 bytes of data:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=114ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=26ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=23ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=27ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ping statistics for 152.66.246.10:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Packets: Sent = 4, Received = 4, Lost = 0 (0% loss),&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Approximate round trip times in milli-seconds:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimum = 23ms, Maximum = 114ms, Average = 47ms&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;24. Hogy működik a DNS, domain név feloldásának lépései?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:07.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;25. Mi az a 4 dolog amit kell beállítani fix IP címnél?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	IP cím, gateway, netmask, DNS&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;26. Soroljon fel 6 hálózati topológiát, melyek decentralizáltak(D)?:&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	csillag, fa(D), gyűrű, teljes(D), lánc(D), busz, hurkolt(D)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:08.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;27. Mit nevezünk logikai topológiának, mi a 3 típusa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Logikai topológiának nevezzük azt a topológiát, amiben csak 3. vagy magasabb rétegbeli egységeket használunk, töntetünk fel. &lt;br /&gt;
	Fajtái:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
:#Flat topology&lt;br /&gt;
::csak a kijáraton 3. rétegbeli entitás (router)&lt;br /&gt;
:#Location-based topology&lt;br /&gt;
::pl. emeletenként egy-egy alháló (saját IP címtartomány)&lt;br /&gt;
:#Functional-group based topology&lt;br /&gt;
::fizikai elhelyezkedéstől függetlenül logikai csoportok szerint (eladók, mérnökök, menedzsment, marketing) flat network&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;28. Mit nevezünk demarkációs pontnak?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Demarkációs pont a vállalati hálózat és egy kommunális szolgáltató (telefon, hálózati szolgáltató) közötti határpont.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;29. Mit nevezünk szervernek?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szervernek nevezzük azt a számítógépet, vagy szoftvert, ami lehetővé teszi más szemítógépek számára a rajta tárolt adatok, szolgáltatások, illetve erőforrások elérését.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;30. Mik a homogén szerverek előnyei?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:egyszerűbb fenntartás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 :egyszerűbb oktatás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 :egyszerűbb pótalkatrész raktározás (csak egy kell mindenből)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 :könnyebb javítás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;31. Mik a heterogén szerverek előnyei?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:nem “ragadunk be”, ha a szállítóval valami történik&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:minden feladathoz a legjobb berendezést választhatjuk&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:a gyártók közti versenyeztetés miatt olcsóbb beszerzési költség&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;32. Szerverek telepítésekor mikre kell figyelnünk, miket kell biztosítanunk?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:fizikai védelem&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:elektromos zavarok elleni védelem&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:UPS (Uninterruptible Power Supply) -&amp;gt; védett táp&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:HVAC(heating, ventilating and air conditioning)--&amp;gt;hőmérséklet és páraszabályozás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:tűzbiztosság&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168543</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168543"/>
		<updated>2013-06-18T12:53:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;8. Mi a protokoll?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:03.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:04.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózati maszk:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)&lt;br /&gt;
:Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&#039;&#039;1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első byte binárisan 192--&amp;gt;1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.&lt;br /&gt;
…..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;14. Mi a loopback cím?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;15 Mi a DHCP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
	Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;16. Mi a MAC cím és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;17. Mi az ARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC&lt;br /&gt;
address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;18. Mi a RARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;19. Mi a NAT és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:05.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;20. Mi a NAPT és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	NAT+port transzláció. Portot is fordít, nem csak címet.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:06.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;21. Mi a DNS és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Domain Name System, feladata hogy az IP címekhez valamilyen emészthetőbb megnevezést rendeljen.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;22. Mi az ICMP feladata, mondjon 2 példát használatára.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Internet Control Message Protocol, hibajelzésre, illetve IP szintű kontroll üzenetek továbbítására használjuk. példák: ping, traceroute&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;23. Mire használjuk a ping-et, melyik protokoll része?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A pinget végpontok tesztelésére használjuk, az ICMP része.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
pl.:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ping alpha [152.66.246.10] with 32 bytes of data:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=114ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=26ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=23ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Reply from 152.66.246.10: bytes=32 time=27ms TTL=250&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ping statistics for 152.66.246.10:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Packets: Sent = 4, Received = 4, Lost = 0 (0% loss),&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Approximate round trip times in milli-seconds:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minimum = 23ms, Maximum = 114ms, Average = 47ms&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168540</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168540"/>
		<updated>2013-06-18T12:50:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;8. Mi a protokoll?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:03.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:04.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózati maszk:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)&lt;br /&gt;
:Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&#039;&#039;1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első byte binárisan 192--&amp;gt;1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.&lt;br /&gt;
…..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;14. Mi a loopback cím?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;15 Mi a DHCP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
	Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;16. Mi a MAC cím és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;17. Mi az ARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC&lt;br /&gt;
address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;18. Mi a RARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;19. Mi a NAT és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168539</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168539"/>
		<updated>2013-06-18T12:50:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;8. Mi a protokoll?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:03.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:04.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózati maszk:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)&lt;br /&gt;
:Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&#039;&#039;1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első byte binárisan 192--&amp;gt;1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.&lt;br /&gt;
…..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;14. Mi a loopback cím?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A loopback vagy localnet címmel a saját gépünkkel tudunk kommunikálni. Bármelyik cím a 127.0.0.0 tartományon belül a saját számítógépünkkel kommunikál. például loopback cím a 127.0.0.1&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;15 Mi a DHCP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
	Dynamic Host Configuration Protocol, lehetővé teszi, hogy egy gép IP címet kérjen a hálózattól, hátránya, hogy minden kérésnél új IP címet kap.&lt;br /&gt;
 &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;16. Mi a MAC cím és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A gép fizikai címe, a gyártók adják a kártyáknak.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;17. Mi az ARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Adress Resolution Protocol. A forrásnak tudnia kell a cél hardver-címét (MAC&lt;br /&gt;
address) mielőtt IP csomagokat küldhetne neki. Az ARP segítségével megtudhatjuk egy másik gép MAC címét, ha ismerjük az IP címét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;18. Mi a RARP és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Reverse ARP, a feladata az ARP-val ellentétes, vagyis ismerjük a cél gépnek a MAC címét és az IP címét kapjuk meg a RARP segítségével.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;19. Mi a NAT és a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Network Adress Translation, feladata címfordítás.Egy belső hálózatra kötött gépek közvetlen kommunikációját teszi lehetővé más külső gépekkel anélkül, hogy a saját címeiket használnák(NAT-oljuk a host IP címét).&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168538</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168538"/>
		<updated>2013-06-18T12:48:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;8. Mi a protokoll?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:03.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:04.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózati maszk:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)&lt;br /&gt;
:Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&#039;&#039;1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első byte binárisan 192--&amp;gt;1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.&lt;br /&gt;
…..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168537</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168537"/>
		<updated>2013-06-18T12:48:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;8. Mi a protokoll?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:03.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:04.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózati maszk:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)&lt;br /&gt;
:Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&#039;&#039;1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első byte binárisan 192--&amp;gt;1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.&lt;br /&gt;
…..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168536</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168536"/>
		<updated>2013-06-18T12:47:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;8. Mi a protokoll?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:03.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:04.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózati maszk:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)&lt;br /&gt;
:Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;SZÁMOLÓS PÉLDA(lehet kicsi szájbarágósak, de az szerintem sosem baj)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
	&#039;&#039;1. Határozzuk meg a 192.168.2.1 IP cím hálózati címét.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első byte binárisan 192--&amp;gt;1|1|0|0|0|0|0|0 → vagyis C osztálybeli, ezért az alhálózati maszk: 255.255.255.0&lt;br /&gt;
Bitenként összeéselve az IP címmel: 192.168.2.0, ez lesz a hálózati cím.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. Változó hosszúságú alhálózati maszk esetén hány hostnak osztható ki IP cím, ha a cím 152.130.246.0 /27 ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A változó hosszúságot a ‘/’ jel után jelzett szám jelenti. Jelen esetben 27 bites az alhálózati maszk, vagyis mivel 32 bites az IP cím, az utolsó 5 bit (32-27) jelzi a hostok címét.&lt;br /&gt;
…..........|xxxHHHHH a ‘H’-val jelzettek használhatók a hostok megkülönböztetésére az adott alhálózaton belül. 2^5=32, azonban ebből 2 darab cím lejön, mivel a csupa nulla a network cím, a csupa 1 pedig a broadcast cím.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azaz a megoldás 32-2=30 hostnak osztható ki IP cím&lt;br /&gt;
3. Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&lt;br /&gt;
248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;/************************************************************************************************/&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168535</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168535"/>
		<updated>2013-06-18T12:46:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;8. Mi a protokoll?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.A Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;12.B Sorolja fel az IP hálózat elemeit (4 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Host, Alhálózat(subnet), Hálózati interfész, Útvonalválasztó(router)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:03.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;13. Mennyi és milyen IP címosztályok vannak, mi a hálózati cím és hogyan határozható meg?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	4 címosztály van, amiket A,B,C,D-vel jelölünk, meghatározásuk pedig a következő képpen torténik:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:04.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy IP cím két részből épül fel, egy hálózati címből(ami az IP cím első fele) és a host címből(ami az IP cím második fele). &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az, hogy melyik rész a network cím, és melyik azonosítja a host-ot a netmask határozza meg. A hálózati címet úgy határozzuk meg, hogy az alhálózati maszkot összeéseljük az IP címmel.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alhálózati maszk:&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Ha A IP osztálybeli, akkor az első byte 255 (első 8 bit csupa 1)&lt;br /&gt;
:Ha B IP osztálybeli, akkor az első 2 byte 255(első 16 bit csupa 1)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168532</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168532"/>
		<updated>2013-06-18T12:42:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;7. Sorolja fel az OSI 7 rétegét:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Fizikai réteg&lt;br /&gt;
#Adatkapcsolati réteg&lt;br /&gt;
#Hálózati réteg&lt;br /&gt;
#Szállítási réteg&lt;br /&gt;
#Viszony réteg&lt;br /&gt;
#Megjelenítési réteg&lt;br /&gt;
#Alkalmazási réteg&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
8. Mi a protokoll?&lt;br /&gt;
	Szabályok gyűjteménye, mely vezényli a kommunikációt hálózati elemek között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
9. Hanyadik rétegbeli eszköz a hub és mi a feladata?&lt;br /&gt;
	A hub Layer 1-es eszköz (fizikai rétegbeli), feladata hogy a bemenetére érkező jelet minden portra továbbítsa(broadcast eszköz).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
10. Hanyadik rétegbeli eszköz a bridge és mi a feladata?&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszköz(adatkapcsolat rétegbeli), feladata MAC cím alapú irányítás, keret analízis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11. Hanyadik rétegbeli eszköz a switch és mi a feladata?&lt;br /&gt;
	Layer 2-es eszkoz(adatkapcsolat rétegbeli), DE vannak magasabb rétegbeli switchek is (4. rétegbeli NAT switch, 7. rétegbeli). Feladata a 2. rétegbelinek MAC cím alapú irányítás, a bemenő jelet a megfelelő portra irányítja, &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12. Hanyadik rétegbeli eszköz a router és mi a feladata?&lt;br /&gt;
	Layer 3-as eszköz(hálózat rétegbeli), feladata útvonal választás/két vagy több alhálózat összekötése, irányítás IP cím alapján.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168531</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168531"/>
		<updated>2013-06-18T12:41:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168530</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168530"/>
		<updated>2013-06-18T12:41:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:02.png|400px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;IRU_2013_Ism_Hal_Serv_deskt_1 diasor, kulcsszavak OSI/ISO, NA(P)T, DNS,  szerverek, frissítés:&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168528</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168528"/>
		<updated>2013-06-18T12:40:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:spiral.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;6. Érettség modell 4 fázisa?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	kezdés, kidoglozás, szerkesztés, átadás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168526</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168526"/>
		<updated>2013-06-18T12:39:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168525</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168525"/>
		<updated>2013-06-18T12:38:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bevezető diasor (IRU_2013_1):&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;1. Az információs rendszerek kialakulásának fontosabb szereplői:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Felhasználó (körülötte forog a világ)&lt;br /&gt;
:Folyamattervező (inkább business mint IT) &lt;br /&gt;
:Rendszertervező (valahol az IT és a business között, IT beütéssel)&lt;br /&gt;
:Programozó &lt;br /&gt;
:Tesztelő&lt;br /&gt;
:Üzemeltető (rendszer adminisztrátor)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2. Mit értünk életciklus alatt?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Egy rendszer teljes élettörténete az ötlet megszületésétől a használatból való kivonásig. Hasznos, mert mások tapasztalatára építhetünk,  módszeresen végiggondoljuk a feladatokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;3.Vízesés modell fázisai (5 db):&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Analízis, Tervezés, Implementáció, Teszt, Integrálás&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    info: A fázisok egymásra épülnek. Az egyes fázisok végén döntési pontok(mérföldkövek) vannak, amiben értékelik, elemzik az előző fázis eredményeit. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[File:01.png|200px]]&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;4. Inkrementális modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A teljes program egyenként különálló és működő kisebb programokból épül fel. A kezdeti tervezési fázisban az akkor elkészülő első kis programot teljesnek feltételezzük és utána fokozatosan fejlesztjük és adunk hozzá újabb az előzővel kompatibilis és műkődö programokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;5. Spirál modell lényege?&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A spirál modell iterációkból épül fel, melyek ismétlődnek a projekt során. Egy hibrid modell, mivel megtartotta a vízesés modell előnyeit és nem zárja a prototípus készítésének lehetőségét sem.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168523</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168523"/>
		<updated>2013-06-18T12:29:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel.&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168522</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168522"/>
		<updated>2013-06-18T12:28:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Információs Rendszerek Üzemeltetése Vizsga segédlet&lt;br /&gt;
készítette:Bartók Tamás (2013.06) és TI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elöljáróban: Azért készült ez a kis elméleti agytorna, mert a korábbi években nagy mérétkű volt a bukási arány vizsgákon. A tapasztalatok szerint sok helyen tévesek/pontatlanok a korábbi wikis anyagok, egy mondatos kérdésekre adott válaszok. Ez a nyalánkság ezeket próbálja meg kijavítani. Nem csak korábbi évek kérdéseit dolgozza fel, hanem saját szubjektív meglátásom szerinti értelmes, lehetséges kérdéseket is belefaragtam.&lt;br /&gt;
FONTOS!!! : Nem feltétlen tartalmaz ez sem 100%-os megoldásokat és az hogy minél jobb legyen a ti feladatotok is, hogy szerkesszétek ha találtok valami csiszolni valót. &lt;br /&gt;
Nem csak vakon a wikipédiára és a diákra támaszkodva próbáltam összeállítani(azért 85%-ban diákból), hanem több hitelesebb forrásból. Remélem segít, ha már csak pár pontot is dob a vizsgán, már megérte. Fogyasszátok egészséggel. &lt;br /&gt;
// A KOCKÁZATOK ÉS KELLÉKHATÁSOK TEKINTETÉBEN KÉRJÜK, OLVASSA EL A RETEKTÁJÉKOZTATÓT VAGY MÉRGEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, ÓVSZERÉSZÉT! //&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A doksi egyes részeinek érthetőbbé tétele miatt köszönet Haraszin Péter, Somogyi Péter és Bodnár Dániel kollegáknak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A módosításokról: Kérlek titeket, hogy ide írjátok be, hogy mikor módosítottátok utoljára, esetleg melyik részt/részeket:&lt;br /&gt;
Megszületése: 2013.06. ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168521</id>
		<title>ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ALL_in_ONE_elm%C3%A9leti_%2B_feladat_%C3%B6sszefoglal%C3%B3_VER2&amp;diff=168521"/>
		<updated>2013-06-18T12:22:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: Új oldal, tartalma: „:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;[[:File:iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf&amp;diff=168520</id>
		<title>Fájl:Iru vizsga 2013 AllinOneDONE.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf&amp;diff=168520"/>
		<updated>2013-06-18T12:22:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: Kicsitomi feltöltötte a(z) „Fájl:Iru vizsga 2013 AllinOneDONE.pdf” fájl új változatát: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf&amp;diff=168519</id>
		<title>Fájl:Iru vizsga 2013 AllinOneDONE.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Iru_vizsga_2013_AllinOneDONE.pdf&amp;diff=168519"/>
		<updated>2013-06-18T12:21:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=168518</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=168518"/>
		<updated>2013-06-18T12:19:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információs rendszerek üzemeltetése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA314&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = vizsgakurzus&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| labor = 2 alkalom&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = iru@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során lehetőség van opcionális feladat elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladatot csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik, de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán. 2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Esszé jellegű házik&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
10. VPN egy tanácsadó cég életében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor &amp;quot;nulladik&amp;quot; napja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook &lt;br /&gt;
csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Script feladatok&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( &amp;lt;200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S4. Készítsen egy scriptet, amely &amp;gt;95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S8. Készítsen scriptet, amely az &amp;quot;irulabor.txt&amp;quot; (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden&lt;br /&gt;
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Feladatkidolgozások&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rövidítések == &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Rövidítések, mozaikszavak]]&#039;&#039;&#039; (korábbi [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]] Wikis változata) - nyomokban hibát tartalmazhat, ha ilyet találtok, kérlek javítsátok! Bővítsétek is!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - ZH-kérdések]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Vizsgakérdések]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Rendelkezésre állások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| Nagyságrend ||	A ||	Max. kiesési idő 1 év alatt &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 9-es ||	90 % || 36,5 nap (1 hónap)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 9-es ||	99 % || 3,5 nap&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 9-es ||	99,9 % ||9 óra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 9-es ||	99,99 % || 1 óra &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 9-es ||	99,999 % || 5 perc&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 9-es ||	99,9999 % || 32 mp&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 9-es ||	99,99999% || 3 mp&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fun==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. &amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=168517</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=168517"/>
		<updated>2013-06-18T12:18:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információs rendszerek üzemeltetése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA314&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = vizsgakurzus&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| labor = 2 alkalom&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = iru@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során lehetőség van opcionális feladat elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladatot csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik, de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán. 2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Esszé jellegű házik&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
10. VPN egy tanácsadó cég életében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor &amp;quot;nulladik&amp;quot; napja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook &lt;br /&gt;
csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Script feladatok&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( &amp;lt;200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S4. Készítsen egy scriptet, amely &amp;gt;95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S8. Készítsen scriptet, amely az &amp;quot;irulabor.txt&amp;quot; (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden&lt;br /&gt;
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Feladatkidolgozások&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rövidítések == &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Rövidítések, mozaikszavak]]&#039;&#039;&#039; (korábbi [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]] Wikis változata) - nyomokban hibát tartalmazhat, ha ilyet találtok, kérlek javítsátok! Bővítsétek is!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - ZH-kérdések]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Vizsgakérdések]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Rendelkezésre állások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| Nagyságrend ||	A ||	Max. kiesési idő 1 év alatt &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 9-es ||	90 % || 36,5 nap (1 hónap)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 9-es ||	99 % || 3,5 nap&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 9-es ||	99,9 % ||9 óra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 9-es ||	99,99 % || 1 óra &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 9-es ||	99,999 % || 5 perc&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 9-es ||	99,9999 % || 32 mp&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 9-es ||	99,99999% || 3 mp&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fun==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. &amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=168516</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=168516"/>
		<updated>2013-06-18T12:17:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információs rendszerek üzemeltetése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA314&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = vizsgakurzus&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| labor = 2 alkalom&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = iru@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során lehetőség van opcionális feladat elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladatot csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik, de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán. 2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Esszé jellegű házik&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
10. VPN egy tanácsadó cég életében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor &amp;quot;nulladik&amp;quot; napja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook &lt;br /&gt;
csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Script feladatok&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( &amp;lt;200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S4. Készítsen egy scriptet, amely &amp;gt;95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S8. Készítsen scriptet, amely az &amp;quot;irulabor.txt&amp;quot; (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden&lt;br /&gt;
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Feladatkidolgozások&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rövidítések == &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Rövidítések, mozaikszavak]]&#039;&#039;&#039; (korábbi [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]] Wikis változata) - nyomokban hibát tartalmazhat, ha ilyet találtok, kérlek javítsátok! Bővítsétek is!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - ZH-kérdések]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Vizsgakérdések]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Rendelkezésre állások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| Nagyságrend ||	A ||	Max. kiesési idő 1 év alatt &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 9-es ||	90 % || 36,5 nap (1 hónap)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 9-es ||	99 % || 3,5 nap&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 9-es ||	99,9 % ||9 óra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 9-es ||	99,99 % || 1 óra &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 9-es ||	99,999 % || 5 perc&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 9-es ||	99,9999 % || 32 mp&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 9-es ||	99,99999% || 3 mp&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fun==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. &amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=168467</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=168467"/>
		<updated>2013-06-17T17:42:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kicsitomi: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információs rendszerek üzemeltetése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA314&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = vizsgakurzus&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| labor = 2 alkalom&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = iru@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során lehetőség van opcionális feladat elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladatot csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik, de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán. 2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Esszé jellegű házik&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
10. VPN egy tanácsadó cég életében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor &amp;quot;nulladik&amp;quot; napja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook &lt;br /&gt;
csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Script feladatok&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( &amp;lt;200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S4. Készítsen egy scriptet, amely &amp;gt;95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S8. Készítsen scriptet, amely az &amp;quot;irulabor.txt&amp;quot; (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden&lt;br /&gt;
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Feladatkidolgozások&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rövidítések == &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Rövidítések, mozaikszavak]]&#039;&#039;&#039; (korábbi [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]] Wikis változata) - nyomokban hibát tartalmazhat, ha ilyet találtok, kérlek javítsátok! Bővítsétek is!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - ZH-kérdések]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Vizsgakérdések]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Rendelkezésre állások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| Nagyságrend ||	A ||	Max. kiesési idő 1 év alatt &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 9-es ||	90 % || 36,5 nap (1 hónap)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 9-es ||	99 % || 3,5 nap&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 9-es ||	99,9 % ||9 óra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 9-es ||	99,99 % || 1 óra &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 9-es ||	99,999 % || 5 perc&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 9-es ||	99,9999 % || 32 mp&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 9-es ||	99,99999% || 3 mp&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fun==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. &amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kicsitomi</name></author>
	</entry>
</feed>