<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Kem%C3%A9ny+K%C3%A1roly</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Kem%C3%A9ny+K%C3%A1roly"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Kem%C3%A9ny_K%C3%A1roly"/>
	<updated>2026-05-04T02:03:14Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_-_Lehets%C3%A9ges_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=183696</id>
		<title>Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_-_Lehets%C3%A9ges_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=183696"/>
		<updated>2015-01-05T21:04:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kemény Károly: /* JAVA */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szoftvertechnológia}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing| Google Docs-segédlet (Lehetséges vizsgakérdések)] Wikis változata. Innentől szerkesszük itt, köszi! (&amp;lt;sub&amp;gt;Hint az ilyen doksik Wikis átalakításához: docx-ben letölt, [http://www.microsoft.com/en-us/download/details.aspx?id=12298 Microsoft Office Word Add-in For MediaWiki] felrak, majd MediaWiki-formátumban elmentés (txt), majd annak Wikire történő bemásolása, némi korrekciók, és kész.&amp;lt;/sub&amp;gt;) --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 15., 20:48 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==UML/CLASS==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Late binding&#039;&#039;&#039;: probléma: több ugyanolyan nevű függvény → objektumhoz kötődik runtime a függvény!&lt;br /&gt;
* UML diagram elemek: vizuális relációk:&lt;br /&gt;
** kapcsolat (connection)&lt;br /&gt;
** tartalmazás (containment)&lt;br /&gt;
** vizuális kapcsolás (közelség, visual attachment)&lt;br /&gt;
* UML 2 kiterjesztő mechanizmus&lt;br /&gt;
** korlátozás (constraints)&lt;br /&gt;
** sztereotípia (speciális név-érték/tagged value/ pár (bool))&lt;br /&gt;
** tagged value (név-érték pár)&lt;br /&gt;
* Osztálydiagrammra standard sztereotípiák&lt;br /&gt;
** utility - az osztály minden változója és metódusa statikus (osztály szkóp)&lt;br /&gt;
** metaclass - olyan osztály, amelynek példányai osztályok&lt;br /&gt;
** interface, enumeration&lt;br /&gt;
* Class attribútum property(tulajdonság) módosítók:&lt;br /&gt;
** readOnly, subsets, union, redefines, ordered, unique, valami expression&lt;br /&gt;
* Class collection types:&lt;br /&gt;
** Set, OrderedSet, Bag, Sequence&lt;br /&gt;
* Class metódus property(tulajdonság) módosítók:&lt;br /&gt;
** query, redefines, ordered, unique, oper-constraint(kényszer)&lt;br /&gt;
* Operációk konkurenciája (konkurenciaszemantikák, concurrency semantics):&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;szekvenciális/sorrendi (sequential)&#039;&#039;&#039; - elméletileg nem lehet, hogy más hívja meg az operációt, nem fordulhat elő konkurencia (&#039;&#039;&amp;quot;callers must coordinate outside the object so that only one flow is in the object at a time.&amp;quot;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;őrzött (guarded)&#039;&#039;&#039; - jöhet ilyen hívás, előfordulhat konkurencia, de megoldott a kezelése; pl. ha befejezte a működését, csak akkor jöhet a következő (&#039;&#039;&amp;quot;multiple calls from concurrent threads may occur simultaneously to one instance, but only one is allowed to commence. Others are blocked.&amp;quot;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;konkurens (concurrent)&#039;&#039;&#039; - bejöhet hívás, azonnal lekezelődik, nem jó, mert félbeszakíthat folyamatokat (&#039;&#039;&amp;quot;multiple calls from concurrent threads may occur simultaneously to one object on any concurrent operation, and all may proceed concurrently with correct semantics&amp;quot;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Active Object&#039;&#039;&#039;: saját szála van az objektumnak.&lt;br /&gt;
* Mi az a &#039;&#039;&#039;classifier&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** osztályszerű: osztálynak kinéző dolgok felett metaosztály(class, interface, datatype..)&lt;br /&gt;
* UML diagramon mi a role, asszociáció?&lt;br /&gt;
** CLASSIFIER!&lt;br /&gt;
* UML class diagramon az &#039;&#039;&#039;asszociáció&#039;&#039;&#039;nál mi a &amp;quot;&#039;&#039;&#039;/&#039;&#039;&#039;&amp;quot;?&lt;br /&gt;
** AZ ASSZOCIÁCIÓ LE VAN SZÁRMAZTATVA!&lt;br /&gt;
* Mit jelent, ha egy &#039;&#039;&#039;pont&#039;&#039;&#039; van az &#039;&#039;&#039;asszociáció valamelyik végén&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** OWNERSHIP! Ki birtokolja az osztályt.&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet UML class-szal ábrázolni, hogy valami &#039;&#039;&#039;tartalmaz&#039;&#039;&#039; valamit?&lt;br /&gt;
** karika, benne plus sign, inner class, tagváltozó, aggregáció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==UML/PACKAGE,Component, Composite Structure, Deployment, Use Case==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Milyen package importokat ismer?&lt;br /&gt;
** import: fölötte lévő import/access is látja;&lt;br /&gt;
** access: fölötte lévő import/access NEM LÁTJA!! //megj.: merge: több package-ben lévő dolgokat valahogy egyesítem&lt;br /&gt;
* Components vs Class&lt;br /&gt;
** komponensek csak interfészen keresztül érhető el, komponens önállóan kezelhető (class nem!)&lt;br /&gt;
* Milyen fajtái vannak a komponenseknek?&lt;br /&gt;
** telepítendő (deployment): az installáláshoz szükségesek&lt;br /&gt;
** fejlesztés során keletkező (work product): felhasználónak nem szabad kiadni&lt;br /&gt;
** execution: runtime jön létre (pl. fájl)&lt;br /&gt;
* Milyen connectorokat ismer component világban? &lt;br /&gt;
** assembly: komponenseket összekötő konnektor, elvárt, megkövetelt interfészek megfelelnek (sima vonal)&lt;br /&gt;
** delegation connector: bonyolult dolgot zár be &amp;quot;dobozba&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;&amp;amp;lt;delegate&amp;amp;gt;&amp;amp;gt; sztereotípia? szaggatott vonal!&lt;br /&gt;
* Kompozit struktúrák esetén mit nevezünk kollaborációnak?&lt;br /&gt;
** egy meghatározott funkcionalitás megvalósításához szükséges együttműködő elemek&lt;br /&gt;
* Deployment diagram elemei?&lt;br /&gt;
** artifact /komponenshez termék/,&lt;br /&gt;
** node /logikai erőforrás/,&lt;br /&gt;
** device /fizikai erőforrás/,&lt;br /&gt;
** executionEnvironment /végrehajtási környezet/&lt;br /&gt;
* Milyen Use Case kapcsolatokat (relációkat) ismer?&lt;br /&gt;
** asszociáció&lt;br /&gt;
** include - mindenféleképpen kiegészítjük bizonyos funkcionalitásokkal,&lt;br /&gt;
** extend - bizonyos körülmények között egészítjük csak ki a megcélzott elemet&lt;br /&gt;
* Mikor használjuk use case-ben actor-jelölésnek a pálcikaember helyett a doboz/&amp;amp;lt;&amp;amp;lt;actor&amp;amp;gt;&amp;amp;gt; sztereotípiás jelölést?&lt;br /&gt;
** Ha egy actoron belül el tudunk képzelni egy másik actort /pl.: tetrisben egy elem, amelyik esik lefele, lehet, hogy nem esik lefele, hanem egy actor ejti lefele. Ekkor lehet azt mondani, hogy egy &amp;quot;belső actor&amp;quot; lépteti folyamatosan/&lt;br /&gt;
* Mi a különbség Use Case include és extend sztereotípia között? &lt;br /&gt;
* Use Case tulajdonságok (propertyk)?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==UML/Szekvencia, Kommunikáció, Interaction Overview==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Interakció diagramon&#039;&#039;&#039; mik a &#039;&#039;&#039;felelősségek&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Doing&#039;&#039;&#039; (csinálni valamit): valamit önmagában, más objektumok tevékenységeinek irányítása/koordinálása, más objektumokban művelet kezdeményezése&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Knowing about&#039;&#039;&#039; (valamiről tudni): private encapsulated data, kapcsolódó objektumok, dolgok amiket ki tud számolni&lt;br /&gt;
* Mi a különbség üzenet és jel között interakció-diagrammokon?&lt;br /&gt;
** üzenettel operációt hajtatunk végre, jellel állapotváltozást jelzünk.&lt;br /&gt;
* Milyen Event-ek vannak Interaction diagramokon?&lt;br /&gt;
** ExecutionEvent,&lt;br /&gt;
** CreationEvent,&lt;br /&gt;
** DestructionEvent,&lt;br /&gt;
** MessageEvent&lt;br /&gt;
* Milyen 2 fontos elvet ismer interakció-diagrammokon eseménysorozat értelemben?&lt;br /&gt;
** Compositional: összemerge-ölök különböző eseménysorozatokat.&lt;br /&gt;
** Átlapoló szemantika: ugyanúgy összemerge-ölök, de egy eseménysoron belül a sorozat sorrendje változatlan!&lt;br /&gt;
* Mire jó az Interaction Overview Diagram?&lt;br /&gt;
** magasszintű kép, ahol egy-egy doboz lehet akármilyen interakció, és időzítési előírás is lehet közöttük.&lt;br /&gt;
* Milyen dobozok lehetnek szekvenciadiagramon? Mit jelentenek?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_01.UML-Beyond_UML_Model structure.png|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==UML/State machine, Activity, Beyond UML==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Állapotdiagramon milyen kompozit állapotokat ismer?&lt;br /&gt;
** simple (1 régió), orthogonal (1-nél több régió)&lt;br /&gt;
* Mik az Activity diagram elemei?&lt;br /&gt;
** alaktivitások (procedúra), döntések, fork és join, úszósávok, object-action flow&lt;br /&gt;
* Mik az állapotgép diagram elemei?&lt;br /&gt;
** entry/exit-action, állapotátmenet (esemény(arg?)/tranzakció), deep/shallow-history indicator, fork-join&lt;br /&gt;
* Mi az Eclipse Modeling Framework(EMF)?&lt;br /&gt;
** Modellező eszköz (pl. UML-hez hasonló (MOF) diagramokat lehet csinálni), kódgeneráló is!&lt;br /&gt;
* Mi az XMI?&lt;br /&gt;
** XML Metadata Interchange: XML-ben leírt UML/MOF diagram&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==JAVA==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Singleton vs static class:&lt;br /&gt;
** static classban csak static metódusok lehetnek!&lt;br /&gt;
* Class nem lehet static, csak INNER CLASS!!!!!!!!!&lt;br /&gt;
* Array length-je megmondja, mekkora a MÉRETE! Nem azt, hogy mennyi értelmes adat van benne!&lt;br /&gt;
* Nézd meg a String == és equalsTo miket csinál!&lt;br /&gt;
** pl null, stb..&lt;br /&gt;
* Mit vár a Thread.sleep()?&lt;br /&gt;
** long-ot!!!!&lt;br /&gt;
* Thread-ek között hogyan lehet kommunikálni, honnan öröklődik ez?&lt;br /&gt;
** Object.notify(), .notifyAll() és .wait()&lt;br /&gt;
* Thread osztály metódusai?&lt;br /&gt;
** isAlive(), join(), resume(), suspend(), stop(), start(), sleep(), destroy(), yield(), &lt;br /&gt;
* Multitasking 2 fajtája?&lt;br /&gt;
** process-based&lt;br /&gt;
** thread-based&lt;br /&gt;
* Hogy lehet meghívni az ős egy attribútumát/függvényét?&lt;br /&gt;
** super.attrName / super.function()&lt;br /&gt;
* Object class-ban mik final-ok?&lt;br /&gt;
** getClass(), notify(), notifyAll(), wait()&lt;br /&gt;
* Lehet egy osztály final ÉS abstract?&lt;br /&gt;
** NEM!!!&lt;br /&gt;
* Milyen típusai vannak a szálaknak?&lt;br /&gt;
** Daemon és nem daemon (daemon gyakorlatilag háttérben futó szál)&lt;br /&gt;
* Milyen synchronized-ok vannak?&lt;br /&gt;
** blokk: &amp;lt;code&amp;gt;synchronized (o) { ... }&amp;lt;/code&amp;gt; ahol &amp;lt;code&amp;gt;o&amp;lt;/code&amp;gt; valami Object (vagy abból leszármazott, int/long/double/etc nem)&lt;br /&gt;
** method: &amp;lt;code&amp;gt;public synchronized void foo() { ... }&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** Egyszerre csak 1 szál tartózkodhat az adott objektum (methodnál this) synchronized blokkjában/methodjában, a többi blokkol addig&lt;br /&gt;
* Mi az az atomi művelet?&lt;br /&gt;
** Guarded :) ha valaki módosítja, akkor más metódus nem lát inkonzisztens állapotot. primitív adattípusokra, kivéve long és double&lt;br /&gt;
* Mikor lehet a wait(...), notify(),notifyAll() függvényeket meghívni?&lt;br /&gt;
** Ha az objektum monitorának birtokában vagyunk.&lt;br /&gt;
* Mi a különbség early (static) binding és late binding között? &lt;br /&gt;
** TODO&lt;br /&gt;
* Mikor mit jelent a final?&lt;br /&gt;
** osztály előtt: nem lehet leszármaztatni&lt;br /&gt;
** metódus előtt: nem lehet felüldefiniálni leszármazottban;&lt;br /&gt;
** változó előtt: nem lehet neki értéket adni (csak &amp;lt;code&amp;gt;public final int i = 7;&amp;lt;/code&amp;gt; vagy konstruktorban)&lt;br /&gt;
* Mikor mit jelent az abstract?&lt;br /&gt;
** Osztály előtt: nem lehet példányosítani, NEM KÖTELEZŐ, HOGY LEGYEN BENNE ABSZTRAKT METÓDUS&lt;br /&gt;
** Metódus előtt: leszármazottnak implementálni kell.&lt;br /&gt;
* Mit jelent, hogy a változó statikus/dinamikus része?&lt;br /&gt;
** List x = new ArrayList();&lt;br /&gt;
*** egyenlőségjel bal oldala a statikus rész, ő lehet absztrakt is (tehát interfész is, mint a List is az);&lt;br /&gt;
*** jobb oldal a dinamikus, nem lehet absztrakt/interfész!!&lt;br /&gt;
* Lehet konstruktor static?&lt;br /&gt;
** NEM!!!!!&lt;br /&gt;
* Mit nevezünk kiterjesztésnek JAVA nyelvben?&lt;br /&gt;
** ha egy vagy több interfészt valósít meg egy osztály&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== JUnit: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* @Before, @Test, @After&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet jelölni, hogy pl. IOException-t várok?&lt;br /&gt;
** test függvény előtt &amp;lt;code&amp;gt;@Test(expected=IOException.class)&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet parametrizált teszteket csinálni?&lt;br /&gt;
** osztály előtt: &amp;lt;code&amp;gt;@RunWith(Parameterized.class)&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  @RunWith(value = Parameterized.class)&lt;br /&gt;
  public class JunitTest6 {&lt;br /&gt;
     private int number;&lt;br /&gt;
     public JunitTest6(int number) {&lt;br /&gt;
        this.number = number;&lt;br /&gt;
     }&lt;br /&gt;
     @Parameters&lt;br /&gt;
     public static Collection&amp;lt;Object[]&amp;gt; data() {&lt;br /&gt;
       Object[][] data = new Object[][] { { 1 }, { 2 }, { 3 }, { 4 } };&lt;br /&gt;
       return Arrays.asList(data);&lt;br /&gt;
     }&lt;br /&gt;
     @Test&lt;br /&gt;
     public void pushTest() {&lt;br /&gt;
       System.out.println(&amp;quot;Parameterized Number is : &amp;quot; + number);&lt;br /&gt;
     }&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;lt;code&amp;gt;assertEquals(elvárt, aktuális);&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Milyen kimenetelei lehetnek a tesztnek?&lt;br /&gt;
** pass: megfelel,&lt;br /&gt;
** failure: nem az elvárt eredményt kapjuk valamilyen tesztre,&lt;br /&gt;
** error: Exception dobódik, és nem kezelődik le&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet vizsgálni, hogy egy teszt tovább fut bizonyos időnél(pl 1 mp)?&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;@Test(timeout=1000)&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Főbb függvények?&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;assertTrue(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertFalse(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertNull(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertNotNull(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertSame(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertNotSame(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertEquals(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;assertNotEquals(..)&amp;lt;/code&amp;gt;, &amp;lt;code&amp;gt;fail([String msg])&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Bevezetés==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Evolution of engineering discipline:&lt;br /&gt;
** production+craft → commercial;&lt;br /&gt;
** commercial+science → professional engineering&lt;br /&gt;
* Mi a szoftverkészítés 4P-je?&lt;br /&gt;
** People, Problem, Process, Product&lt;br /&gt;
* Milyen minőségi képeket ismer?&lt;br /&gt;
** transzcendentális, felhasználói, gyártás, termék, értékarányosság&lt;br /&gt;
* ICOM-modellnél mi az input, kontrol(vezérlés), erőforrások, kimenet?&lt;br /&gt;
** input: követelmények,&lt;br /&gt;
** kontrol: {pénz,szabványok},&lt;br /&gt;
** erőforrás: {csapat,eszközök},&lt;br /&gt;
** kimenet: {kód,dokumentáció}&lt;br /&gt;
* A vízesés modellben hogyan lehet visszalépni?&lt;br /&gt;
** Az előzőre mindig + Validation → specification &amp;amp;&amp;amp; M → R&lt;br /&gt;
* Prototípus modellnél mik az egyes fázisok / hogyan lehet visszalépni?&lt;br /&gt;
** Requirement → Specification → Quick design → Implementation → Evaluation.&lt;br /&gt;
** Evaluation → Requirement&lt;br /&gt;
* CMM-ben milyen Maturity (érettségi) szinteket ismer?&lt;br /&gt;
** (1)Kezdetleges&lt;br /&gt;
** (2)Ismétlődő&lt;br /&gt;
** (3)Definiált&lt;br /&gt;
** (4)Menedzselt&lt;br /&gt;
** (5)Optimalizált&lt;br /&gt;
* Spirál modellben milyen síknegyedek vannak jobbról balra körbe?&lt;br /&gt;
** Követelmények meghatározása, kockázatelemzés, engineering (technológia), kiértékelés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==RUP==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Milyen &#039;&#039;&#039;workflow-hoz&#039;&#039;&#039; milyen &#039;&#039;&#039;modell&#039;&#039;&#039; tartozik?&lt;br /&gt;
** Követelmények: Use Case Model,&lt;br /&gt;
** Analízis: Analízis model,&lt;br /&gt;
** Tervezés: Tervezési model,&lt;br /&gt;
** Implementation: Implementation diagram,&lt;br /&gt;
** Deployment: Deployment diagram&lt;br /&gt;
* Az egyes modellek milyen UML diagrammokat tartalmaznak?&lt;br /&gt;
** Use Case: {Use Case, Sequence};&lt;br /&gt;
** Analízis: {static structure diagram, sequence};&lt;br /&gt;
** Tervezési modell: {static structure, kommunikációs, állapotdiagram, activity};&lt;br /&gt;
** Implementációs modell: {komponens, szekvencia};&lt;br /&gt;
** Deployment: {Deployment, sequence}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_02.RUP_Structuring the process.png|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Milyen típusú use case-ek&#039;&#039;&#039; vannak?&lt;br /&gt;
** Event based, actor based&lt;br /&gt;
* Milyen &#039;&#039;&#039;dimenziói&#039;&#039;&#039; vannak a &#039;&#039;&#039;use case-formátumoknak&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** (1) Leírás részletezettsége (magas szintű/kiterjesztett)&lt;br /&gt;
** (2) Fogalmi/valóságos&lt;br /&gt;
** (3) Prioritás (elsőrendű/másodrendű/opcionális)&lt;br /&gt;
* Miben különbözik a magas szintű (high level) és a kiterjesztett (expanded) use-case ?&lt;br /&gt;
** A leírás részletezettségében&lt;br /&gt;
*** magas szintű: név, aktorok, cél, áttekintés, referencia&lt;br /&gt;
*** kiterjesztett: eseményfolyam, elő- és utófeltételek, kiterjesztési pontok, relációk, aktivitás és use-case diagram, referenciák)&lt;br /&gt;
* Miben különbözik a lényeges (essential) és a valóságos (real) use-case ?&lt;br /&gt;
** A technológia függőségében&lt;br /&gt;
*** lényeges: eszköz-, implementációfüggetlen&lt;br /&gt;
*** valóságos: implementáció (ablakok, mezők, triggerek)&lt;br /&gt;
* Hogyan rangsorolunk use case-eket (iterációknak)?&lt;br /&gt;
** (1) időben kritikus&lt;br /&gt;
** (2) kockázatosak&lt;br /&gt;
** (3) alapvető kutatást igénylők&lt;br /&gt;
** (4) alkalmazás szempontjából legfontosabbak&lt;br /&gt;
** (5) üzleti élet szempontjából fontosak&lt;br /&gt;
* Fogalmi modellnél mi a &#039;&#039;&#039;térképész elv&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** Használjuk a területen alkalmazott neveket!&lt;br /&gt;
** ne kreáljunk olyan dolgokat, amik nincsenek ott!&lt;br /&gt;
** Lényegtelen részleteket hagyjuk ki!&lt;br /&gt;
* Mik a &#039;&#039;&#039;mutátorok&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** típusok amik megváltoztathatják a típusukat vagy szerepüket&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Interakció diagramon&#039;&#039;&#039; mik a &#039;&#039;&#039;felelősségek&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Doing&#039;&#039;&#039; (csinálni valamit): valamit önmagában, más objektumok tevékenységeinek irányítása/koordinálása, más objektumokban művelet kezdeményezése&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Knowing about&#039;&#039;&#039; (valamiről tudni): private encapsulated data, kapcsolódó objektumok, dolgok amiket ki tud számolni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==V&amp;amp;V==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Review definíciók?&lt;br /&gt;
** Review, Review item, Audit, Walkthrough (az anyag készítője bemutatja a munkáját, Inspection (reviewereknek kiosztanak anyagot, ők jelentést tesznek róla, majd ezt egy bizottság megvitatja a szerző jelenlétében. Pl. egyetemi diplomavédés)&lt;br /&gt;
* Kik a meeting szereplői?&lt;br /&gt;
** Koordinátor (felelős a meetingért),&lt;br /&gt;
** Lead reader (anyag működésével tisztában van),&lt;br /&gt;
** jegyzőkönyvvezető,&lt;br /&gt;
** megbízó képviselői&lt;br /&gt;
* Mit kell tenni, ha hibát találunk a meetingen?&lt;br /&gt;
** (1) kijelölni egy felelős személyt&lt;br /&gt;
** (2) meghatározni, mi a teendő&lt;br /&gt;
** (3) problémák osztályozása&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet becsülni, hogy mennyi hiba van a programban?&lt;br /&gt;
** elrejtünk hibákat, mennyit találnak meg..&lt;br /&gt;
* Konformanciatesztelés vs hibadetektálás?&lt;br /&gt;
** Konformanciatesztelés: a szoftvernek bizonyos feltételeknek kell eleget tennie,&lt;br /&gt;
** hibadetektálás: program futása közben tesztelünk&lt;br /&gt;
* Mi az a Pareto-elv?&lt;br /&gt;
** 80-20 szabály: a programhibák 80%-ért a program 20%-a okolható&lt;br /&gt;
* Integrációs tesztre milyen stratégiák vannak?&lt;br /&gt;
** top-down (GUI-menüt rakom először össze, a még nem ismert funkcióknak &amp;quot;not yet implemented&amp;quot; - ez a test stub),&lt;br /&gt;
** bottom-up (legózás)&lt;br /&gt;
* Funkcionalitás teszt esetei?&lt;br /&gt;
** funkcionális teszt,&lt;br /&gt;
** biztonsági teszt, &lt;br /&gt;
** mennyiségi teszt (hatalmas adattal elárasztás)&lt;br /&gt;
* Megbízhatósági teszt esetei?&lt;br /&gt;
** integritási (kibírja-e hiba nélkül?),&lt;br /&gt;
** struktúra (ismerem a program belsejét, erre alapozva végzek idétlen teszteket),&lt;br /&gt;
** stresszteszt&lt;br /&gt;
* Teljesítménytesztek?&lt;br /&gt;
** benchmark (összehasonlítás referenciaszoftverrel),&lt;br /&gt;
** contention (stressz teszt alfaja, több actor versenyez ugyanazokért az adatokért),&lt;br /&gt;
** load-teszt (működési limit környékén működés),&lt;br /&gt;
** teljesítményprofil&lt;br /&gt;
* Támogatottság-teszt?&lt;br /&gt;
** hogyan konfigurálható/installálható&lt;br /&gt;
* Tesztmértékek?&lt;br /&gt;
** követelmény-alapozott,&lt;br /&gt;
** kód-alapozott,&lt;br /&gt;
** hibaanalízis&lt;br /&gt;
* Mi jellemző a tesztstratégiákra?&lt;br /&gt;
** Megmondja az általános megközelítést,&lt;br /&gt;
** milyen technikákat/eszközöket használunk,&lt;br /&gt;
** mi a teszt sikeressége,&lt;br /&gt;
** hogyan teszteljük a számunkra külső dolgokkal (tesztsegédprogramok)&lt;br /&gt;
* Milyen teszteseteket ismer?&lt;br /&gt;
** White-box: minden lehetséges döntési ágon, minden lehetséges adattal végigmegyünk (gyakorlatilag biztosan lehetetlen), ismerjük a szoftver belső szerkezetét;&lt;br /&gt;
** Black-box test: !!ekvivalencia-osztályozás!!: tudunk azonosítani bizonyos tevékenységeket,&lt;br /&gt;
** boundary value(határérték) tesztelés: ekvivalencia osztály határok tesztelése,&lt;br /&gt;
** speciálisérték-tesztelés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Design==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Informatikai szemléletben mi köré szoktunk absztrakciót húzni(absztrakció típusai)?&lt;br /&gt;
** funkcionalitás, adat, kontroll&lt;br /&gt;
* Mi az, hogy afferens/efferens egy adatáramlás?&lt;br /&gt;
** Afferens: az adat felfelé halad (arra halad, amerre bonyolultabb/összetettebb problémák vannak, amelyből szétszedtem kisebb problémákra);&lt;br /&gt;
** efferens: fordítva&lt;br /&gt;
* Mi a fan-out/fan-in szám?&lt;br /&gt;
** Fan-out: egy modult hány részre szedem szét,&lt;br /&gt;
** fan-in: modult hányan hívnak fentről&lt;br /&gt;
* Mi a vezérlési/döntési hatáskör? / Mi a döntési hasítás?&lt;br /&gt;
** vezérlési: maga a modul, és mindenki, aki alá tartozik;&lt;br /&gt;
** döntési: azon modulok, akiket érint az adott modul döntése.&lt;br /&gt;
** döntési hasítás: ha a döntési hatáskör nagyobb, mint a vezérlési&lt;br /&gt;
* Mik a dimenziói a csatolásnak?&lt;br /&gt;
** Mit kommunikálunk? Milyen nagy a kapcsolat? Mennyi ideig tart a kapcsolat?&lt;br /&gt;
* Mik a csatolás dimenziói?&lt;br /&gt;
** kapcsolat tárgya, kapcsolat mérete, kapcsolat ideje&lt;br /&gt;
* A kapcsolat tárgya alapján hogyan lehet csoportosítani a csatolásokat?&lt;br /&gt;
** laza csatolás (primitív adat/tömbje),&lt;br /&gt;
** stamp csatolás (összetett adatok, record, struct),&lt;br /&gt;
** control csatolás (vezérlést adunk át),&lt;br /&gt;
** közös adat (nem tudjuk, kinek a kezében van, bárki hozzáférhet),&lt;br /&gt;
** tartalmi jellegű csatolás (a másik programrészletet, mint erőforrást kezelem -.-)&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet osztályozni a csatolást az időtartam alapján?&lt;br /&gt;
** writing, compiling, linking, loading, running&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet a kohéziót osztályozni?&lt;br /&gt;
** ↓ /egyre gyengébb/ funkcionális (oszthatatlan; pl. sqrt() függvény),&lt;br /&gt;
** szekvenciális (több funkcionális egymás után),&lt;br /&gt;
** kommunikációs (egy adatszerkezeten műveleteket végzünk, a kohézió itt az, hogy egy adatszerkezeten dolgoznak),&lt;br /&gt;
** procedurális (printf: double és String is elfogad, de a két paraméternek nincs köze egymáshoz. típusfüggő switch),&lt;br /&gt;
** temporális(időbeliség tart össze),&lt;br /&gt;
** logikai,&lt;br /&gt;
** véletlenszerű&lt;br /&gt;
* Ha több helyről öröklünk, mi vonatkozik az invariánsokra?&lt;br /&gt;
** az invariáns a többszörös öröklésekből származó kondíciók ÉS-kapcsolata&lt;br /&gt;
* Mi a redeklarációs szabály?&lt;br /&gt;
** Az előfeltételnek a leszármazottban gyengébbnek (vagy egyenlőnek) kell lennie, az utófeltételnek erősebbnek (vagy egyenlőnek).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Design/Software architectures==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Milyen főbb kategóriáit ismeri a szoftverarchitekturális mintáknak? &lt;br /&gt;
** Adatfolyam-szerkezetek → Batch, Pipes and filters&lt;br /&gt;
** Call-and-return-rendszerek → Main program és szubrutin, OO rendszerek, hierarchikusan rétegelt&lt;br /&gt;
** Adatközpontú rendszerek → adatbázisok, Hypertext rendszerek, Blackboards&lt;br /&gt;
** Virtuális gép → Interpreter, Rule-based system&lt;br /&gt;
** Független komponensek → Communicating processes, esemény-alapú rendszerek&lt;br /&gt;
* Mi a BPEL? Milyen fajtái vannak?&lt;br /&gt;
** Business Process Execution Language → le lehet írni üzleti folyamatokat vele.&lt;br /&gt;
** 2 fajtája:&lt;br /&gt;
*** orchestration &amp;amp; choreography.&lt;br /&gt;
**** Orchestration (orkesztráció): centralizált folyamatvégrehajtás.  Egy központ ismeri a teljes folyamatot, az kér szolgáltatást az együttműködőktől, akik csak a saját dolgukat végzik.&lt;br /&gt;
**** Choreography (koreográfia): folyamatot küldhetek másnak, aki továbbküldheti stb. a folyamat nincs központosítva, minden résztvevő a dolgát elvégezve az általa ismert következő résztvevő(ke)t aktivizálja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Agilis==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mik a Scrum alappillérei?&lt;br /&gt;
** átláthatóság (business világ és fejlesztői világ között),&lt;br /&gt;
** folyamatos felülvizsgálat,&lt;br /&gt;
** Adaptáció (eltérést gyorsan fel kell számolni)&lt;br /&gt;
* mit jelent a grooming?&lt;br /&gt;
** a termék tulajdonságainak folyamatos finomítása&lt;br /&gt;
* Milyen szerepek vannak a scrumban egy sprintben? &lt;br /&gt;
** pigs (életükkel fizetnek a projektért)&lt;br /&gt;
*** product owner: ügyfél, product backlog felügyelete, átveszi/elfogadja a munkát&lt;br /&gt;
*** scrummaster: adminisztrátor, felel a projektért&lt;br /&gt;
*** team: 5-9 ember, önszervező, önvezérlő&lt;br /&gt;
** chickens (csak hozzájárulnak a projekt sikeréhez)&lt;br /&gt;
*** stakeholders (érdekeltek)&lt;br /&gt;
*** managers&lt;br /&gt;
* Milyen események vannak a Scrumban?&lt;br /&gt;
** sprint tervezés, áttekintés, visszatekintés és napi Scrum-meeting&lt;br /&gt;
* Milyen termékek vannak Scrumban?&lt;br /&gt;
** Product backlog (user story-k összegyűjtése/wishlist/ → product owner a felelős érte),&lt;br /&gt;
** sprint backlog (a product backlogból elfogadott kívánságok/user story-k),&lt;br /&gt;
** burndown chart (Y:work remaining, X: time; naponta megnézzük, mennyi munka van még hátra, ebből tudunk becsülni, mikor készül el/mikor lesz 0 a work remaining)&lt;br /&gt;
* Milyen elemei vannak egy XP projectnek?&lt;br /&gt;
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_03.XP_project.png|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Management==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Milyen típusú projekt planek vannak?&lt;br /&gt;
** long term, short term&lt;br /&gt;
* Mi a projektmenedzsment feladata?&lt;br /&gt;
** felelősségvállalás, erőforrás újraosztása, ütemezés, követelményeken lazítani, oktatásra küldeni a munkatársakat&lt;br /&gt;
* Milyen erőforrások vannak?&lt;br /&gt;
** emberek, szoftver, hardver&lt;br /&gt;
* Mit kell menedzselni?&lt;br /&gt;
** idő, információ, szervezet, minőség, pénz&lt;br /&gt;
* Hogyan kell ütemezni egy projektet?&lt;br /&gt;
** DIAGRAM → requirements, Identify activities, Identify dependencies...&lt;br /&gt;
* Mik a kockázatmenedzsment lépései?&lt;br /&gt;
** Kockzatok azonosítása, kockázatok elemzése, kockázattervezés, kockázatok monitorozása&lt;br /&gt;
* Milyen mérések/becslések vannak?&lt;br /&gt;
** a fejlesztéshez mennyi erőfeszítés kell?,&lt;br /&gt;
** mértékek (LOC - Lines of Code, FPA - funkciópontelemzés),&lt;br /&gt;
** komplexitás (hogyan mérjük, hogy mennyire bonyolult valami?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==CM==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi a 3 nézete a CM-nek?&lt;br /&gt;
** Change Request Management: változások kezelése,&lt;br /&gt;
** Configuration Management: különböző dokumentumok/kódok egy programmá állnak össze,&lt;br /&gt;
** Mérések&lt;br /&gt;
* Milyen elemeket kell azonosítani?&lt;br /&gt;
** configuration item, communication (email ..), dokumentáció, implementáció&lt;br /&gt;
* Miért felelős a Change Request Management?&lt;br /&gt;
** hogyan kezeljük a változásokat,&lt;br /&gt;
** Change Control Board - változáskezelő bizottság,&lt;br /&gt;
** defect management - mikor, hogyan, ki, milyen prioritással kezeli a problémákat&lt;br /&gt;
* Miért felelős a Build management?&lt;br /&gt;
** Milyen alapanyagokból hogyan rakjuk össze a programot&lt;br /&gt;
* Mi az a baseline?&lt;br /&gt;
** pillanatkép a projektről. Ha valami változtatás történik, azt deltának hívjuk.&lt;br /&gt;
* Release management definíciók?&lt;br /&gt;
** verzió: funcionálisan különböző,&lt;br /&gt;
** variáns: funkcionalitásban nem különbözik,&lt;br /&gt;
** release: verzió, amit kiad a team;&lt;br /&gt;
** revision: verzió+variáns&lt;br /&gt;
* Mivel kell foglalkozni source-szinten egy projekt életciklusában?&lt;br /&gt;
** Backup, change logs, együttműködés (több verzió egy source-ra), helyileg eltérő file-ok, branching&lt;br /&gt;
* Milyen delta-kezeléseket ismer?&lt;br /&gt;
** reverse delta: a legújabb verzió van elmentve, a változások (delták) ehhez viszonyulnak;&lt;br /&gt;
** forward delta: az első verzió az alap, ehhez jönnek a delták (tehát a legújabb verzió sok-sok delta után derül ki, hogy micsoda... nem praktikus, bár a commit-ok gyorsabbak lehetnek);&lt;br /&gt;
** skip-delta&lt;br /&gt;
* Mi a szótára a VC-nek? (Version Control)&lt;br /&gt;
** working copy,&lt;br /&gt;
** repository,&lt;br /&gt;
** check-out: r → wc (kezelt elem kiemelése felhasználásra a közös tárból),&lt;br /&gt;
** check-in/commit: wc → r (kezelt elem visszahelyezése a közös tárba),&lt;br /&gt;
** update: wc szinkronizálása a repo-val&lt;br /&gt;
* Milyen metodikákat ismer konkurens hozzáféréshez?&lt;br /&gt;
** lock-modify-unlock, copy-modify-merge&lt;br /&gt;
* Mi az a branch?&lt;br /&gt;
** fastruktúrába szedett verziók változása az idő során.&lt;br /&gt;
** trunk: a fővonal,&lt;br /&gt;
** tag: pillanatkép&lt;br /&gt;
* Lock-modify-unlock&lt;br /&gt;
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_04.Lock_modify_unlock.png|400px]]&lt;br /&gt;
* Copy-modify-merge&lt;br /&gt;
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_05.Copy_modify_merge.png|400px]]&lt;br /&gt;
* Three-way merge algorithm&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;A&#039; = A = A&#039;&#039; → A* = A&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;A&#039; = A != A&#039;&#039; → A* = A&#039;&#039;&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;A&#039; != A = A&#039;&#039; → A* = A&#039;&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** &amp;lt;code&amp;gt;A&#039; != A != A&#039;&#039;&amp;lt;/code&amp;gt; → &amp;lt;code&amp;gt;conflict {A, A&#039;, A&#039;&#039;}&amp;lt;/code&amp;gt; → &amp;lt;code&amp;gt;A* manual resolve&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** [[File:Szofttech_Vizsga_Lehetséges_vizsgakérdések_06.Three_way_algorithm.png|400px]]&lt;br /&gt;
* CM / Version Control - Subversion – working copy vs. repository&lt;br /&gt;
** &lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &lt;br /&gt;
| unchanged&lt;br /&gt;
| changed&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| current&lt;br /&gt;
| commit -&lt;br /&gt;
update -&lt;br /&gt;
| commit publish&lt;br /&gt;
update -&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| out of date&lt;br /&gt;
| commit -&lt;br /&gt;
update reread&lt;br /&gt;
| commit out of date error&lt;br /&gt;
update - merge&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mire szolgál a verziókezelésben alkalmazott „modify-update-merge” stratégia ? Röviden írja le a működésének lényegét ! (3 pont)&lt;br /&gt;
** mire: termékekhez történő konkurens hozzáférés szabályozása&lt;br /&gt;
** lényeg: párh. check-out, check-in-kor összefésülés, konfliktusfelold.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kemény Károly</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_1_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_3&amp;diff=183105</id>
		<title>Mérés 1 Ellenőrző kérdések 3</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_1_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_3&amp;diff=183105"/>
		<updated>2014-11-05T20:05:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kemény Károly: /* 3. kérdés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Mérés laboratórium 1.}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;AZ ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKRE ÖSSZEÍRT VÁLASZOK BEMAGOLÁSA/MEGTANULÁSA NEM HELYETTESÍTI A MÉRÉSI ÚTMUTATÓ ÁTOLVASÁSÁT!!! OLVASSÁTOK ÁT A JEGYZETEKET, MÉRÉSI ÚTMUTATÓKAT IS!!!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Erre a mérésre el kell készíteni a közös, nagy házitok részletes blokkvázlatát!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. kérdés==&lt;br /&gt;
;A megismert soros adatátviteli módszerek közül melyiknél nem szükséges az órajelet is továbbítani?&lt;br /&gt;
:Az UART-nál, ott az adategységek azonosítása a lokális rendszerórák használatán alapul.&lt;br /&gt;
==2. kérdés==&lt;br /&gt;
;Miért nem könnyű elérni néhány Mbit/s sebességet UART átvitelnél?&lt;br /&gt;
:Az ok: nem igényel külön dedikált órajelvezetéket, ez korlátozza az elérhető maximális sebességet. &lt;br /&gt;
==3. kérdés==&lt;br /&gt;
;Melyik soros adatátviteli mód nem támogatja busz kialakítását?&lt;br /&gt;
:Az UART és az USRT, mivel ott a kapcsolat pont-pont típusú. (pl. számítógép-modem, számítógép-terminál)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. kérdés==&lt;br /&gt;
;Milyen módon vezéreljük a 4 számjegyű 7 szegmenses kijelzőt?&lt;br /&gt;
:Az a, b, c, d, e, f, g és tizedespont szegmensjeleket időosztásban küldjük sorban az anódokra, a megfelelő anódjel kiválasztásával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. kérdés==&lt;br /&gt;
;Milyen adatátviteli paraméterek állíthatók be a PC soros kommunikációs csatornáin?&lt;br /&gt;
:bit/sec, adatbitek, paritás, stopbitek, átvitelvezérlés&lt;br /&gt;
==6. kérdés==&lt;br /&gt;
;Egy 100 byte méretű fájl átvitele aszinkron soros csatornán 115200 b/s sebesség mellett 8N1 (8 bit adat, nincs paritás, 1 STOP bit) formátumban minimum menyi ideig tart?&lt;br /&gt;
:100 byte = 800 bit, byte-onként 1 stopbit ÉS EGY START BIT = 200 bit, összesen 1000 bit, 115200 bit/sec sebességgel ez 8,68 ms alatt megy át&lt;br /&gt;
==7. kérdés==&lt;br /&gt;
;Egy 115200 b/s, 8N1 beállítású UART átvitel esetén mekkora eltérés engedhető meg az adó és a vevő bitidejében, ha sikeres átvitelt szeretnénk?&lt;br /&gt;
:A vevőnek elvileg bitidőnként, a bitidő közepén kellene mintavételezni az adatokat. Mivel az adó és a vevő frekvenciája kicsit eltér, ezért ez nem teljesül. Ha a hiba 1 bitidő alatt dt (delay time), akkor ez az N-edik bit mintavételezésekor N*dt-re nő, ami akkor okoz hibát, ha a legutolsó bitnél eléri a bitidő határát. Mivel a mintevételezés a bitidő közepén kezdődik, ezért N*dt &amp;lt; T/2-nek teljesülni kell (minden START bitnél újra szinkronizálódik a vevő).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Mindez számokkal:&lt;br /&gt;
:8N1 beállításból tudjuk, hogy 1 Start bit + 8 Adat bit + 1 Stop bit == 10 bitet kell átküldeni. (N = 10)&lt;br /&gt;
:115200 b/s : 115200 bit megy át másodpercenként -&amp;gt; 1 bit: 1/115200 =&amp;gt; 8.68 us.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Képletbe behelyettesítve:&lt;br /&gt;
:10 * dt &amp;lt; 8.68/2&lt;br /&gt;
:dt &amp;lt; 0.434 us&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:(0.434/8.86)*100 = 5% eltérés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Megj.: Sebességtől független, csak beállítástól függ, hiszen&lt;br /&gt;
:x bit/s esetén:&lt;br /&gt;
:t= 1/x,&lt;br /&gt;
:n db dt&amp;lt;1/x/2 ahol n a bitek száma, dt delay time,&lt;br /&gt;
:dt &amp;lt; 1/x/2/n.&lt;br /&gt;
:dt/t = (1/x/2/n)/(1/x)=1/2n&lt;br /&gt;
:8N1 esetén n=10, így dt/t= 0,05 ami 5 %. -- [[AndorSzabo]]&lt;br /&gt;
==8. kérdés==&lt;br /&gt;
;Hasonlítsa össze sebesség szerint a soros adatátviteli módokat!&lt;br /&gt;
:SPI 10 Mbit/sec &amp;gt; I&amp;amp;#178;C 3400 Kbit/sec &amp;gt; UART 115 Kbit/sec&lt;br /&gt;
==9. kérdés==&lt;br /&gt;
;Mi alapján osztályozódik az SPI 4 átviteli módja?&lt;br /&gt;
:Az adatok kiléptetése és a beérkezett adatok mintavételezése az órajel egymással ellentétes éleire történik. Ennek megfelelően, továbbá figyelembe véve az órajel kiindulási nyugalmi értékét is, alapvetően 4 fajta SPI átviteli ciklus definiálható.&lt;br /&gt;
==10. kérdés==&lt;br /&gt;
;Mit jelent a START bit az UART keretben, milyen a polaritása?&lt;br /&gt;
:A tetszőleges időpontban beérkező adatkeret START bitjének lefutó éle szolgál egyfajta szinkronizációs pont kijelölésére, ami után a küldő és fogadó egység az adatkeret időtartamára összeszinkronizálódik, legalábbis ami az adatkeretben megjelenő bitértékek értelmezését illeti. A START bit polaritása alacsony (0).&lt;br /&gt;
==11. kérdés==&lt;br /&gt;
;Mit jelent a páros paritás, az AB hexadecimális értékű adathoz milyen érték tartozik?&lt;br /&gt;
:Ha az adatbitek páratlanul tartalmaztak 1-est és a paritásbit értéke is 1, vagy az adatbitek páros számú 1-est tartalmaztak és a paritásbit értéke 0, akkor páros (even) paritásról beszélünk.&amp;lt;br /&amp;gt; (Ha az adatbitek párosan tartalmaztak 1-est és a paritásbit értéke is 1, vagy az adatbitek páratlan számú 1-est tartalmaztak és a paritásbit értéke 0, akkor páratlan (odd) paritásról beszélünk.)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:http://en.wikipedia.org/wiki/Parity_bit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:(HEX) AB = (BIN) 10101011, 1-es paritásbit tartozik hozzá.&lt;br /&gt;
==12. kérdés==&lt;br /&gt;
;Hány vezeték kell 4 periféria SPI buszon használatához?&lt;br /&gt;
:3+4 = 7 vezeték, mivel SPI esetén 3 + n kell, ahol n a perifériák száma.&lt;br /&gt;
:MISO,MOSI,SCK,SSN (N=0,1,2,3)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régebbi kérdések==&lt;br /&gt;
;Mik a tipikus UART adatátviteli sebességek?&lt;br /&gt;
:110, 300, 1200, 2400, 4800, 9600, 19200, 28800, 38400, 57600, 76800, 115200 bit/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Miért nem könnyű elérni néhány Mbit/s sebességet I&amp;amp;#178;C (ejtsd: eye-squared-see) átvitelnél?&lt;br /&gt;
:Az I&amp;amp;#178;C buszon a karakterek átvitele keretekben történik és 9 órajel ütemet vesz igénybe. A kereteket a START és STOP fázisok határolják. Az I&amp;amp;#178;C buszon a címzés hagyományosan 7 biten történik (ez komoly korlát). Ezt a kompatibilitás megtartásával kiterjesztették 10 bitesre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Az átviteli sebesség 4 kategóriában választható, 0 - 100kHz, 0 - 400kHz, 0 &amp;amp;#8211; 1MHz és 3,4MHz. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Mit jelent a küldő és a fogadó egység az I&amp;amp;#178;C ciklus során?&lt;br /&gt;
:küldő (adó): adatokat küld, fogadó (vevő): adatokat fogad&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Olvasás módban:&lt;br /&gt;
:küldő: szolga, fogadó: mester&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Írás módban:&lt;br /&gt;
:küldő: mester, fogadó: szolga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Mekkora a legnagyobb beállítható átviteli sebesség a PC soros portjain a laborban?&lt;br /&gt;
:921600 bit/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Mi a szerepe az adó ill. a vevő oldali FIFO puffereknek? Mi a mérete ezeknek a PC-ben ill. a mérőkártyán? Hogyan használható a pufferek tele ill. félig tele jelzése az adatvesztés megakadályozására?&lt;br /&gt;
:adó oldali puffer: tárolja az adatokat, ha gyorsabban állnak rendelkezésre, mint ahogy ki tudjuk küldeni; vevő oldali puffer: tárolja az adatokat, ha azok gyorsabban érkeznek, mint ahogy fel tudnánk azokat dolgozni; FIFO: elején teszünk be, végén veszünk ki; a PC-ben és a mérőkártyán is 8 byte a mérete; a tele és a félig tele jelzés az adatforgalom szabályozására szolgál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Hogyan érzékelhető a START és a STOP fázis az I&amp;amp;#178;C buszon az egységek által?&lt;br /&gt;
:A START és STOP fázisok esetén az SDA adatvonal az SCL órajel magas értéke alatt vált értéket. START: le, STOP: fel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Melyik buszciklus ideje hosszabb az I&amp;amp;#178;C buszon (írás vagy olvasás)?&lt;br /&gt;
:I&amp;amp;#178;C buszon az olvasás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Hány bitet használnak az I&amp;amp;#178;C busz kiterjesztett címzésénél?&lt;br /&gt;
:10 bitet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Milyen keretformátumokat képes egy UART vezérlő előállítani ill. fogadni?&lt;br /&gt;
:1 START bit, értéke logikai alacsony&lt;br /&gt;
:Választható számú, 5, 6, 7, 8, esetleg 9 bit adat&lt;br /&gt;
:Paritásbit, amely ha van, akkor lehet páros, páratlan, mindig 1, mindig 0&lt;br /&gt;
:STOP bit, ami lehet 1, 1.5, 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kemény Károly</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_1_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_3&amp;diff=183104</id>
		<title>Mérés 1 Ellenőrző kérdések 3</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_1_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_3&amp;diff=183104"/>
		<updated>2014-11-05T20:05:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kemény Károly: /* 3. kérdés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Mérés laboratórium 1.}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;AZ ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKRE ÖSSZEÍRT VÁLASZOK BEMAGOLÁSA/MEGTANULÁSA NEM HELYETTESÍTI A MÉRÉSI ÚTMUTATÓ ÁTOLVASÁSÁT!!! OLVASSÁTOK ÁT A JEGYZETEKET, MÉRÉSI ÚTMUTATÓKAT IS!!!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Erre a mérésre el kell készíteni a közös, nagy házitok részletes blokkvázlatát!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. kérdés==&lt;br /&gt;
;A megismert soros adatátviteli módszerek közül melyiknél nem szükséges az órajelet is továbbítani?&lt;br /&gt;
:Az UART-nál, ott az adategységek azonosítása a lokális rendszerórák használatán alapul.&lt;br /&gt;
==2. kérdés==&lt;br /&gt;
;Miért nem könnyű elérni néhány Mbit/s sebességet UART átvitelnél?&lt;br /&gt;
:Az ok: nem igényel külön dedikált órajelvezetéket, ez korlátozza az elérhető maximális sebességet. &lt;br /&gt;
==3. kérdés==&lt;br /&gt;
;Melyik soros adatátviteli mód nem támogatja busz kialakítását?&lt;br /&gt;
:Az UART és USRT, mivel ott a kapcsolat pont-pont típusú. (pl. számítógép-modem, számítógép-terminál)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. kérdés==&lt;br /&gt;
;Milyen módon vezéreljük a 4 számjegyű 7 szegmenses kijelzőt?&lt;br /&gt;
:Az a, b, c, d, e, f, g és tizedespont szegmensjeleket időosztásban küldjük sorban az anódokra, a megfelelő anódjel kiválasztásával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. kérdés==&lt;br /&gt;
;Milyen adatátviteli paraméterek állíthatók be a PC soros kommunikációs csatornáin?&lt;br /&gt;
:bit/sec, adatbitek, paritás, stopbitek, átvitelvezérlés&lt;br /&gt;
==6. kérdés==&lt;br /&gt;
;Egy 100 byte méretű fájl átvitele aszinkron soros csatornán 115200 b/s sebesség mellett 8N1 (8 bit adat, nincs paritás, 1 STOP bit) formátumban minimum menyi ideig tart?&lt;br /&gt;
:100 byte = 800 bit, byte-onként 1 stopbit ÉS EGY START BIT = 200 bit, összesen 1000 bit, 115200 bit/sec sebességgel ez 8,68 ms alatt megy át&lt;br /&gt;
==7. kérdés==&lt;br /&gt;
;Egy 115200 b/s, 8N1 beállítású UART átvitel esetén mekkora eltérés engedhető meg az adó és a vevő bitidejében, ha sikeres átvitelt szeretnénk?&lt;br /&gt;
:A vevőnek elvileg bitidőnként, a bitidő közepén kellene mintavételezni az adatokat. Mivel az adó és a vevő frekvenciája kicsit eltér, ezért ez nem teljesül. Ha a hiba 1 bitidő alatt dt (delay time), akkor ez az N-edik bit mintavételezésekor N*dt-re nő, ami akkor okoz hibát, ha a legutolsó bitnél eléri a bitidő határát. Mivel a mintevételezés a bitidő közepén kezdődik, ezért N*dt &amp;lt; T/2-nek teljesülni kell (minden START bitnél újra szinkronizálódik a vevő).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Mindez számokkal:&lt;br /&gt;
:8N1 beállításból tudjuk, hogy 1 Start bit + 8 Adat bit + 1 Stop bit == 10 bitet kell átküldeni. (N = 10)&lt;br /&gt;
:115200 b/s : 115200 bit megy át másodpercenként -&amp;gt; 1 bit: 1/115200 =&amp;gt; 8.68 us.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Képletbe behelyettesítve:&lt;br /&gt;
:10 * dt &amp;lt; 8.68/2&lt;br /&gt;
:dt &amp;lt; 0.434 us&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:(0.434/8.86)*100 = 5% eltérés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Megj.: Sebességtől független, csak beállítástól függ, hiszen&lt;br /&gt;
:x bit/s esetén:&lt;br /&gt;
:t= 1/x,&lt;br /&gt;
:n db dt&amp;lt;1/x/2 ahol n a bitek száma, dt delay time,&lt;br /&gt;
:dt &amp;lt; 1/x/2/n.&lt;br /&gt;
:dt/t = (1/x/2/n)/(1/x)=1/2n&lt;br /&gt;
:8N1 esetén n=10, így dt/t= 0,05 ami 5 %. -- [[AndorSzabo]]&lt;br /&gt;
==8. kérdés==&lt;br /&gt;
;Hasonlítsa össze sebesség szerint a soros adatátviteli módokat!&lt;br /&gt;
:SPI 10 Mbit/sec &amp;gt; I&amp;amp;#178;C 3400 Kbit/sec &amp;gt; UART 115 Kbit/sec&lt;br /&gt;
==9. kérdés==&lt;br /&gt;
;Mi alapján osztályozódik az SPI 4 átviteli módja?&lt;br /&gt;
:Az adatok kiléptetése és a beérkezett adatok mintavételezése az órajel egymással ellentétes éleire történik. Ennek megfelelően, továbbá figyelembe véve az órajel kiindulási nyugalmi értékét is, alapvetően 4 fajta SPI átviteli ciklus definiálható.&lt;br /&gt;
==10. kérdés==&lt;br /&gt;
;Mit jelent a START bit az UART keretben, milyen a polaritása?&lt;br /&gt;
:A tetszőleges időpontban beérkező adatkeret START bitjének lefutó éle szolgál egyfajta szinkronizációs pont kijelölésére, ami után a küldő és fogadó egység az adatkeret időtartamára összeszinkronizálódik, legalábbis ami az adatkeretben megjelenő bitértékek értelmezését illeti. A START bit polaritása alacsony (0).&lt;br /&gt;
==11. kérdés==&lt;br /&gt;
;Mit jelent a páros paritás, az AB hexadecimális értékű adathoz milyen érték tartozik?&lt;br /&gt;
:Ha az adatbitek páratlanul tartalmaztak 1-est és a paritásbit értéke is 1, vagy az adatbitek páros számú 1-est tartalmaztak és a paritásbit értéke 0, akkor páros (even) paritásról beszélünk.&amp;lt;br /&amp;gt; (Ha az adatbitek párosan tartalmaztak 1-est és a paritásbit értéke is 1, vagy az adatbitek páratlan számú 1-est tartalmaztak és a paritásbit értéke 0, akkor páratlan (odd) paritásról beszélünk.)&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
:http://en.wikipedia.org/wiki/Parity_bit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:(HEX) AB = (BIN) 10101011, 1-es paritásbit tartozik hozzá.&lt;br /&gt;
==12. kérdés==&lt;br /&gt;
;Hány vezeték kell 4 periféria SPI buszon használatához?&lt;br /&gt;
:3+4 = 7 vezeték, mivel SPI esetén 3 + n kell, ahol n a perifériák száma.&lt;br /&gt;
:MISO,MOSI,SCK,SSN (N=0,1,2,3)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régebbi kérdések==&lt;br /&gt;
;Mik a tipikus UART adatátviteli sebességek?&lt;br /&gt;
:110, 300, 1200, 2400, 4800, 9600, 19200, 28800, 38400, 57600, 76800, 115200 bit/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Miért nem könnyű elérni néhány Mbit/s sebességet I&amp;amp;#178;C (ejtsd: eye-squared-see) átvitelnél?&lt;br /&gt;
:Az I&amp;amp;#178;C buszon a karakterek átvitele keretekben történik és 9 órajel ütemet vesz igénybe. A kereteket a START és STOP fázisok határolják. Az I&amp;amp;#178;C buszon a címzés hagyományosan 7 biten történik (ez komoly korlát). Ezt a kompatibilitás megtartásával kiterjesztették 10 bitesre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Az átviteli sebesség 4 kategóriában választható, 0 - 100kHz, 0 - 400kHz, 0 &amp;amp;#8211; 1MHz és 3,4MHz. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Mit jelent a küldő és a fogadó egység az I&amp;amp;#178;C ciklus során?&lt;br /&gt;
:küldő (adó): adatokat küld, fogadó (vevő): adatokat fogad&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Olvasás módban:&lt;br /&gt;
:küldő: szolga, fogadó: mester&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Írás módban:&lt;br /&gt;
:küldő: mester, fogadó: szolga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Mekkora a legnagyobb beállítható átviteli sebesség a PC soros portjain a laborban?&lt;br /&gt;
:921600 bit/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Mi a szerepe az adó ill. a vevő oldali FIFO puffereknek? Mi a mérete ezeknek a PC-ben ill. a mérőkártyán? Hogyan használható a pufferek tele ill. félig tele jelzése az adatvesztés megakadályozására?&lt;br /&gt;
:adó oldali puffer: tárolja az adatokat, ha gyorsabban állnak rendelkezésre, mint ahogy ki tudjuk küldeni; vevő oldali puffer: tárolja az adatokat, ha azok gyorsabban érkeznek, mint ahogy fel tudnánk azokat dolgozni; FIFO: elején teszünk be, végén veszünk ki; a PC-ben és a mérőkártyán is 8 byte a mérete; a tele és a félig tele jelzés az adatforgalom szabályozására szolgál&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Hogyan érzékelhető a START és a STOP fázis az I&amp;amp;#178;C buszon az egységek által?&lt;br /&gt;
:A START és STOP fázisok esetén az SDA adatvonal az SCL órajel magas értéke alatt vált értéket. START: le, STOP: fel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Melyik buszciklus ideje hosszabb az I&amp;amp;#178;C buszon (írás vagy olvasás)?&lt;br /&gt;
:I&amp;amp;#178;C buszon az olvasás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Hány bitet használnak az I&amp;amp;#178;C busz kiterjesztett címzésénél?&lt;br /&gt;
:10 bitet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Milyen keretformátumokat képes egy UART vezérlő előállítani ill. fogadni?&lt;br /&gt;
:1 START bit, értéke logikai alacsony&lt;br /&gt;
:Választható számú, 5, 6, 7, 8, esetleg 9 bit adat&lt;br /&gt;
:Paritásbit, amely ha van, akkor lehet páros, páratlan, mindig 1, mindig 0&lt;br /&gt;
:STOP bit, ami lehet 1, 1.5, 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kemény Károly</name></author>
	</entry>
</feed>