VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Villamos energetika laboratórium - 8. mérés: Egyenáramú gép vizsgálata

2014-07-01T22:45:44Z

Kelmati:

*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
**egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
**a kommutátor feladata
**a 3 alapegyenlet
**az áram-fordulatszám görbe
**a gép keresztmetszeti rajza
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.

*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
**egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
**3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
** a kommutátor fogalma és haszna
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)

[[Kategória:Villamos energetika szakirány]]
[[Kategória:Villamosmérnök]]

Villamos kapcsolókészülékek

2014-07-01T22:33:30Z

Kelmati: /* Házi feladat */

{{Tantárgy
| név = Villamos kapcsolókészülékek
| tárgykód = VIVEA336
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA336
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2008_tetelsor.pdf | 2008. tételsor]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2009_berta.pdf | Berta előadásanyaga - 2009]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2009_tetelsor.pdf | 2009. tételsor]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2011_hf_segitseg.pdf | honlapról letölthető segítség a házikhoz - 2011]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_diasor.pdf | hasznos diasor - 2012]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_kisfeszultsegu_kapcsolokeszulekek.pdf | Kisfeszültségű kapcsolókeszülékek könyv]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_vizsgakerdesek.pdf | 2012. vizsgakérdések]]
*[[Media:vet_kapcsolók_előadás_nagyfesz.pdf | 2014. Nagyfesz előadás diák]]
*[[Media:vet_kapcsolók_előadás_kapcsolók.pdf | 2014. Kapcsolók előadás diák]]

==Házi feladat==
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_maple.pdf | 2008. 2.hf.]] megoldása MATHEMATICA kódsorral
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_maple2.pdf | 2008. 2.hf.]] megoldás, ugyanaz mint a Mathematica kódsoros megoldás, de MAPLE-val, ub(t) helyesen ábrázolva
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_mathematica.pdf | 2008. 2.hf.]] MAPLE-vel, ub(t) itt helyesen van ábrázolva. 5-6-os oldal fel van cserélve! A házi 4-es lett.
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_5.pdf | 2008. 5.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2009_5.6.pdf | 2009. 5/6.hf]] Elfogadva (5-ös lett). Benne van a feladatkiírás, a teljes Matlab-kód, és az ábrák.
*2010. képletek házi feladatokhoz: [[Media:Kapcsolok_hf_2010_8.pdf | 8.hf.]], [[Media:Kapcsolok_hf_2010_10.pdf | 10.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2011_1.pdf | 2011. 1.hf.]] 5-ösre elfogadva.
*[[Media:Kapcsolok_hf_2011_6.4.pdf | 2011. 6/4.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2012_1.5.docx | 2012. 1/5.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2012_7.6.jpg | 2012. 7/6.hf.]] - [[Media:Kapcsolok_hf_2012_7.6.zip | MAPLE megoldás]] (5-ös lett)
*[[Media:Kapcsolok_hf_2014_3.3.pdf | 2014. 3/3.hf.]]

==Vizsga==
*Vizsgafeladatok 2008 tavasszal
**2008.05.27.: 4, 16, 22, 24
**2008.06.03.: 7, 17, 23, 24
**2008.06.10.: 19, 21, 24, 25
**2008.06.17.: 13, 15, 22, 25
**Amit látni kell szerintem ebben: a tendencia ;-) Van két tétel a végéről, szerkezeti felépítéses, és kettő képletes-kifejtősös:-) A lapok alá lesznek írva a vizsga elején, a pontozás elég baráti :-), ha kisebb hibák vannak vagy a vége hiányzik, de látszik hogy érted megkapod a max pontot (10) ha a felét leírod vázlatosan arra is kb. 4 pont jár. A szóbeli opcionális, 3-astól lehet vele javítani. Általában azt kérdezi amit az írásbelin nem tudtál.

*Vizsgafeladatok 2008 ősszel:
**2009.01.06.: 4, 9, 19, 24
**2009.01.20.: 16, 21, 24, 25

*Vizsgafeladatok 2009 tavasszal:
**2009.05.26.: 5, 13, 15, 18, 19, 22
**2009.06.02.: 2, 11, 18, 20, 21, 26
**2009.06.09.: 2, 4, 7, 16, 20, 26
**2009.06.16.: 9, 12, 19, 20, 21, 27
**2009.06.22.: 10, 13, 14, 17, 21, 23

*Vizsgafeladatok 2011 tavasszal:
**2011.05.17.: 2, 15, 18, 19, 24, 25 - [[Media:Kapcsolok_vizsga_20110517.jpg | feladatsor]]
**2011.06.09.: 2, 4, 10, 19, 25, 26. A 25.-ből a Dessauer hiányzott, 26.-nál nem volt leírva, hogy rajzoljuk fel a lökőhullámot.
**2011.06.16.: 3, 13, 15, 20, 24, 25

*Vizsgafeladatok 2011 ősszel:
**2012.01.10.: 18, 19, 24, 25

*[[Media:Kapcsolok_vizsga_20140528.jpg|2014.05.28]]

===Kidolgozások===
*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_berti.pdf | 2008-as tételkidolgozás]]
*egy másik 2008-as tételkidolgozás:
**[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_01_13.pdf | 01-13]] [[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_14_26.pdf | 14-26]] [[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_of.pdf | összefoglaló]]
*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2010_berta_22_27.pdf | 2010 tételkidolgozás Berta részéből (22-27)]]

*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2014.pdf | 2014 kapcsolós rész tétel kidolgozás]]
*[[Media:nagyfeszültségű technika kidolgozás.pdf | 2014 nagyfesz rész tétel kidolgozás]]
{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}

Fájl:Kapcsolok hf 2014 3.3.pdf

2014-07-01T22:33:05Z

Kelmati: MsUpload

MsUpload

Villamos kapcsolókészülékek

2014-06-26T22:39:54Z

Kelmati: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Villamos kapcsolókészülékek
| tárgykód = VIVEA336
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA336
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2008_tetelsor.pdf | 2008. tételsor]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2009_berta.pdf | Berta előadásanyaga - 2009]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2009_tetelsor.pdf | 2009. tételsor]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2011_hf_segitseg.pdf | honlapról letölthető segítség a házikhoz - 2011]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_diasor.pdf | hasznos diasor - 2012]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_kisfeszultsegu_kapcsolokeszulekek.pdf | Kisfeszültségű kapcsolókeszülékek könyv]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_vizsgakerdesek.pdf | 2012. vizsgakérdések]]
*[[Media:vet_kapcsolók_előadás_nagyfesz.pdf | 2014. Nagyfesz előadás diák]]
*[[Media:vet_kapcsolók_előadás_kapcsolók.pdf | 2014. Kapcsolók előadás diák]]

==Házi feladat==
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_maple.pdf | 2008. 2.hf.]] megoldása MATHEMATICA kódsorral
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_maple2.pdf | 2008. 2.hf.]] megoldás, ugyanaz mint a Mathematica kódsoros megoldás, de MAPLE-val, ub(t) helyesen ábrázolva
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_mathematica.pdf | 2008. 2.hf.]] MAPLE-vel, ub(t) itt helyesen van ábrázolva. 5-6-os oldal fel van cserélve! A házi 4-es lett.
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_5.pdf | 2008. 5.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2009_5.6.pdf | 2009. 5/6.hf]] Elfogadva (5-ös lett). Benne van a feladatkiírás, a teljes Matlab-kód, és az ábrák.
*2010. képletek házi feladatokhoz: [[Media:Kapcsolok_hf_2010_8.pdf | 8.hf.]], [[Media:Kapcsolok_hf_2010_10.pdf | 10.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2011_1.pdf | 2011. 1.hf.]] 5-ösre elfogadva.
*[[Media:Kapcsolok_hf_2011_6.4.pdf | 2011. 6/4.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2012_1.5.docx | 2012. 1/5.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2012_7.6.jpg | 2012. 7/6.hf.]] - [[Media:Kapcsolok_hf_2012_7.6.zip | MAPLE megoldás]] (5-ös lett)

==Vizsga==
*Vizsgafeladatok 2008 tavasszal
**2008.05.27.: 4, 16, 22, 24
**2008.06.03.: 7, 17, 23, 24
**2008.06.10.: 19, 21, 24, 25
**2008.06.17.: 13, 15, 22, 25
**Amit látni kell szerintem ebben: a tendencia ;-) Van két tétel a végéről, szerkezeti felépítéses, és kettő képletes-kifejtősös:-) A lapok alá lesznek írva a vizsga elején, a pontozás elég baráti :-), ha kisebb hibák vannak vagy a vége hiányzik, de látszik hogy érted megkapod a max pontot (10) ha a felét leírod vázlatosan arra is kb. 4 pont jár. A szóbeli opcionális, 3-astól lehet vele javítani. Általában azt kérdezi amit az írásbelin nem tudtál.

*Vizsgafeladatok 2008 ősszel:
**2009.01.06.: 4, 9, 19, 24
**2009.01.20.: 16, 21, 24, 25

*Vizsgafeladatok 2009 tavasszal:
**2009.05.26.: 5, 13, 15, 18, 19, 22
**2009.06.02.: 2, 11, 18, 20, 21, 26
**2009.06.09.: 2, 4, 7, 16, 20, 26
**2009.06.16.: 9, 12, 19, 20, 21, 27
**2009.06.22.: 10, 13, 14, 17, 21, 23

*Vizsgafeladatok 2011 tavasszal:
**2011.05.17.: 2, 15, 18, 19, 24, 25 - [[Media:Kapcsolok_vizsga_20110517.jpg | feladatsor]]
**2011.06.09.: 2, 4, 10, 19, 25, 26. A 25.-ből a Dessauer hiányzott, 26.-nál nem volt leírva, hogy rajzoljuk fel a lökőhullámot.
**2011.06.16.: 3, 13, 15, 20, 24, 25

*Vizsgafeladatok 2011 ősszel:
**2012.01.10.: 18, 19, 24, 25

*[[Media:Kapcsolok_vizsga_20140528.jpg|2014.05.28]]

===Kidolgozások===
*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_berti.pdf | 2008-as tételkidolgozás]]
*egy másik 2008-as tételkidolgozás:
**[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_01_13.pdf | 01-13]] [[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_14_26.pdf | 14-26]] [[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_of.pdf | összefoglaló]]
*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2010_berta_22_27.pdf | 2010 tételkidolgozás Berta részéből (22-27)]]

*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2014.pdf | 2014 kapcsolós rész tétel kidolgozás]]
*[[Media:nagyfeszültségű technika kidolgozás.pdf | 2014 nagyfesz rész tétel kidolgozás]]
{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}

Villamos kapcsolókészülékek

2014-06-26T22:38:52Z

Kelmati: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Villamos kapcsolókészülékek
| tárgykód = VIVEA336
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA336
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2008_tetelsor.pdf | 2008. tételsor]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2009_berta.pdf | Berta előadásanyaga - 2009]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2009_tetelsor.pdf | 2009. tételsor]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2011_hf_segitseg.pdf | honlapról letölthető segítség a házikhoz - 2011]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_diasor.pdf | hasznos diasor - 2012]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_kisfeszultsegu_kapcsolokeszulekek.pdf | Kisfeszültségű kapcsolókeszülékek könyv]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_vizsgakerdesek.pdf | 2012. vizsgakérdések]]
*[[Media:vet_kapcsolók_előadás_nagyfesz.pdf | 2014. Nagyfesz előadásdiák]]
*[[Media:vet_kapcsolók_előadás_kapcsolók.pdf | 2014. Kapcsolók előadásdiák]]

==Házi feladat==
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_maple.pdf | 2008. 2.hf.]] megoldása MATHEMATICA kódsorral
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_maple2.pdf | 2008. 2.hf.]] megoldás, ugyanaz mint a Mathematica kódsoros megoldás, de MAPLE-val, ub(t) helyesen ábrázolva
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_mathematica.pdf | 2008. 2.hf.]] MAPLE-vel, ub(t) itt helyesen van ábrázolva. 5-6-os oldal fel van cserélve! A házi 4-es lett.
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_5.pdf | 2008. 5.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2009_5.6.pdf | 2009. 5/6.hf]] Elfogadva (5-ös lett). Benne van a feladatkiírás, a teljes Matlab-kód, és az ábrák.
*2010. képletek házi feladatokhoz: [[Media:Kapcsolok_hf_2010_8.pdf | 8.hf.]], [[Media:Kapcsolok_hf_2010_10.pdf | 10.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2011_1.pdf | 2011. 1.hf.]] 5-ösre elfogadva.
*[[Media:Kapcsolok_hf_2011_6.4.pdf | 2011. 6/4.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2012_1.5.docx | 2012. 1/5.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2012_7.6.jpg | 2012. 7/6.hf.]] - [[Media:Kapcsolok_hf_2012_7.6.zip | MAPLE megoldás]] (5-ös lett)

==Vizsga==
*Vizsgafeladatok 2008 tavasszal
**2008.05.27.: 4, 16, 22, 24
**2008.06.03.: 7, 17, 23, 24
**2008.06.10.: 19, 21, 24, 25
**2008.06.17.: 13, 15, 22, 25
**Amit látni kell szerintem ebben: a tendencia ;-) Van két tétel a végéről, szerkezeti felépítéses, és kettő képletes-kifejtősös:-) A lapok alá lesznek írva a vizsga elején, a pontozás elég baráti :-), ha kisebb hibák vannak vagy a vége hiányzik, de látszik hogy érted megkapod a max pontot (10) ha a felét leírod vázlatosan arra is kb. 4 pont jár. A szóbeli opcionális, 3-astól lehet vele javítani. Általában azt kérdezi amit az írásbelin nem tudtál.

*Vizsgafeladatok 2008 ősszel:
**2009.01.06.: 4, 9, 19, 24
**2009.01.20.: 16, 21, 24, 25

*Vizsgafeladatok 2009 tavasszal:
**2009.05.26.: 5, 13, 15, 18, 19, 22
**2009.06.02.: 2, 11, 18, 20, 21, 26
**2009.06.09.: 2, 4, 7, 16, 20, 26
**2009.06.16.: 9, 12, 19, 20, 21, 27
**2009.06.22.: 10, 13, 14, 17, 21, 23

*Vizsgafeladatok 2011 tavasszal:
**2011.05.17.: 2, 15, 18, 19, 24, 25 - [[Media:Kapcsolok_vizsga_20110517.jpg | feladatsor]]
**2011.06.09.: 2, 4, 10, 19, 25, 26. A 25.-ből a Dessauer hiányzott, 26.-nál nem volt leírva, hogy rajzoljuk fel a lökőhullámot.
**2011.06.16.: 3, 13, 15, 20, 24, 25

*Vizsgafeladatok 2011 ősszel:
**2012.01.10.: 18, 19, 24, 25

*[[Media:Kapcsolok_vizsga_20140528.jpg|2014.05.28]]

===Kidolgozások===
*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_berti.pdf | 2008-as tételkidolgozás]]
*egy másik 2008-as tételkidolgozás:
**[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_01_13.pdf | 01-13]] [[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_14_26.pdf | 14-26]] [[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_of.pdf | összefoglaló]]
*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2010_berta_22_27.pdf | 2010 tételkidolgozás Berta részéből (22-27)]]

*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2014.pdf | 2014 kapcsolós rész tétel kidolgozás]]
*[[Media:nagyfeszültségű technika kidolgozás.pdf | 2014 nagyfesz rész tétel kidolgozás]]
{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}

Villamos kapcsolókészülékek

2014-06-26T22:37:53Z

Kelmati: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| név = Villamos kapcsolókészülékek
| tárgykód = VIVEA336
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA336
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2008_tetelsor.pdf | 2008. tételsor]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2009_berta.pdf | Berta előadásanyaga - 2009]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2009_tetelsor.pdf | 2009. tételsor]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2011_hf_segitseg.pdf | honlapról letölthető segítség a házikhoz - 2011]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_diasor.pdf | hasznos diasor - 2012]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_kisfeszultsegu_kapcsolokeszulekek.pdf | Kisfeszültségű kapcsolókeszülékek könyv]]
*[[Media:Kapcsolok_jegyzet_2012_vizsgakerdesek.pdf | 2012. vizsgakérdések]]
*[[Media:vet_kapcsolók_előadás_nagyfesz.pdf | 2014. Nagyfesz előadás diák]]
*[[Media:vet_kapcsolók_előadás_kapcsolók.pdf | 2014. Kapcsolók előadás diák]]

==Házi feladat==
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_maple.pdf | 2008. 2.hf.]] megoldása MATHEMATICA kódsorral
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_maple2.pdf | 2008. 2.hf.]] megoldás, ugyanaz mint a Mathematica kódsoros megoldás, de MAPLE-val, ub(t) helyesen ábrázolva
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_2_mathematica.pdf | 2008. 2.hf.]] MAPLE-vel, ub(t) itt helyesen van ábrázolva. 5-6-os oldal fel van cserélve! A házi 4-es lett.
*[[Media:Kapcsolok_hf_2008_5.pdf | 2008. 5.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2009_5.6.pdf | 2009. 5/6.hf]] Elfogadva (5-ös lett). Benne van a feladatkiírás, a teljes Matlab-kód, és az ábrák.
*2010. képletek házi feladatokhoz: [[Media:Kapcsolok_hf_2010_8.pdf | 8.hf.]], [[Media:Kapcsolok_hf_2010_10.pdf | 10.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2011_1.pdf | 2011. 1.hf.]] 5-ösre elfogadva.
*[[Media:Kapcsolok_hf_2011_6.4.pdf | 2011. 6/4.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2012_1.5.docx | 2012. 1/5.hf.]]
*[[Media:Kapcsolok_hf_2012_7.6.jpg | 2012. 7/6.hf.]] - [[Media:Kapcsolok_hf_2012_7.6.zip | MAPLE megoldás]] (5-ös lett)

==Vizsga==
*Vizsgafeladatok 2008 tavasszal
**2008.05.27.: 4, 16, 22, 24
**2008.06.03.: 7, 17, 23, 24
**2008.06.10.: 19, 21, 24, 25
**2008.06.17.: 13, 15, 22, 25
**Amit látni kell szerintem ebben: a tendencia ;-) Van két tétel a végéről, szerkezeti felépítéses, és kettő képletes-kifejtősös:-) A lapok alá lesznek írva a vizsga elején, a pontozás elég baráti :-), ha kisebb hibák vannak vagy a vége hiányzik, de látszik hogy érted megkapod a max pontot (10) ha a felét leírod vázlatosan arra is kb. 4 pont jár. A szóbeli opcionális, 3-astól lehet vele javítani. Általában azt kérdezi amit az írásbelin nem tudtál.

*Vizsgafeladatok 2008 ősszel:
**2009.01.06.: 4, 9, 19, 24
**2009.01.20.: 16, 21, 24, 25

*Vizsgafeladatok 2009 tavasszal:
**2009.05.26.: 5, 13, 15, 18, 19, 22
**2009.06.02.: 2, 11, 18, 20, 21, 26
**2009.06.09.: 2, 4, 7, 16, 20, 26
**2009.06.16.: 9, 12, 19, 20, 21, 27
**2009.06.22.: 10, 13, 14, 17, 21, 23

*Vizsgafeladatok 2011 tavasszal:
**2011.05.17.: 2, 15, 18, 19, 24, 25 - [[Media:Kapcsolok_vizsga_20110517.jpg | feladatsor]]
**2011.06.09.: 2, 4, 10, 19, 25, 26. A 25.-ből a Dessauer hiányzott, 26.-nál nem volt leírva, hogy rajzoljuk fel a lökőhullámot.
**2011.06.16.: 3, 13, 15, 20, 24, 25

*Vizsgafeladatok 2011 ősszel:
**2012.01.10.: 18, 19, 24, 25

*[[Media:Kapcsolok_vizsga_20140528.jpg|2014.05.28]]

===Kidolgozások===
*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_berti.pdf | 2008-as tételkidolgozás]]
*egy másik 2008-as tételkidolgozás:
**[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_01_13.pdf | 01-13]] [[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_14_26.pdf | 14-26]] [[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2008_joci_of.pdf | összefoglaló]]
*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2010_berta_22_27.pdf | 2010 tételkidolgozás Berta részéből (22-27)]]

*[[Media:Kapcsolok_kidolgozas_2014.pdf | 2014 kapcsolós rész tétel kidolgozás]]
*[[Media:nagyfeszültségű technika kidolgozás.pdf | 2014 nagyfesz rész tétel kidolgozás]]
{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}

Fájl:Vet kapcsolók előadás kapcsolók.pdf

2014-06-26T22:36:49Z

Kelmati: MsUpload

MsUpload

Fájl:Vet kapcsolók előadás nagyfesz.pdf

2014-06-26T22:30:45Z

Kelmati: MsUpload

MsUpload

Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata

2014-06-22T22:57:06Z

Kelmati: /* Házihoz segítség */

{{Vissza|Laboratórium 1}}

__TOC__

== A mérésről ==

*Megismerkedtetek egy összetettebb tervvel és a ChipScope programmal
*Írtatok egy házit, amiben gyakoroltátok a dolgokat. Ilyen szintű feladat lehet gyakorlati mérésen.
*'''Milyen feladatok voltak:'''
**Blokkvázlat alapján hétszegmenses kijelző megvalósítása. Rategen, számláló, shiftregiszter, multiplexer. Nem sok új.
**ChipScope. Na ez az, amitől sokan tartotok, pedig nem rossz dolog.
*'''ChipScope''' - Két részből állt a mérésnek ez a része:
**Hozzáadtátok a ChipScope modult a tervhez (új forrásfileként), beállítottátok azt, hogy milyen jeleket akartok vizsgálni, hány mintát akartok venni, majd újrageneráltátok a programozófilet.
**Használtátok a ChipScope Analyzer-t, amivel megvizsgáltátok a rendszer jeleit.
*'''Miket tanultatok meg:'''
**Különféle triggerfeltételek: szint és élérzékeny triggerfeltételek, trigger sequence, egyes elborult csapatok storage qualificationt is.
*'''Miket szoktatok elrontani:'''
**Rögtön az elején feladjátok, ha ilyen feladatot kaptok :(
**Rosszul állítod be a ChipScope-ot, rossz jeleket köttök be, különös tekintettel az órajelre!
**Elfelejtitek, hogy milyen triggerfeltételt lehet beállítani a felfutó, lefutó, változó élre.
*'''Tipikus laborbeugró kérdések voltak:'''
**ChipScope-ról ez-az.
**Verilog modulok ("rategen" és testbench) írása
**Mintavételi frekvencia számítása
**Latch-ról mindenféle (okok, elkerülés, ezek) - [http://www.velocityreviews.com/forums/t371968-what-is-the-problem-with-latch-inference.html Leírás] - '''EZT GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK BEUGRÓN!'''
**Miért nem használunk több órajelet egy FPGA-terven belül? '''EZT IS GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK!'''
**(utóbbi két kérdésről: volt olyan verzió is, hogy ismerd fel, ez a Verilog-kód miért működhet hibásan FPGA-n belül, és akkor rámutathatsz, hogy latch, vagy több órajelet használsz).
*'''Fontos megjegyzések:'''
** Az itteni segédletek (főleg a megoldott házipéldák) elavultak, nektek már nem kell állapottáblázni meg ilyenek. Mérésvezetők jókat szoktak mosolyogni, ha valaki ilyet ad be...
** A beugrókérdések SEM ezek, és nem feltétlen az ellenőrző kérdések. A segédlet megértésével, készüléskor a mérés fejben végigpörgetésével teljesíthetőek. Nem szoktatok bukni rajta.

== Házihoz segítség ==

*[[Media:labor1_10mérés_házi.pdf‎|Kidolgozott házi feladat]]

Régi házik:

A mérés 2011 óta nagyot változott, már nem a Digitális technika 1 anyagát kéri számon (állapottábla és egyebek). Most már a magasabb szintű (számláló, shift regiszter, stb.) tervezést tekintjük célnak.
Ha már ide jutottál, hogy nagyon elakadtál, egy olyan jótanács: ne állapottáblázz, meg Karnaugh-táblázz. A fél órás feladatot három napra hosszabbítod (tapasztalatból mondom). Inkább kérdezz a tárgy listáján és/vagy a mérésvezetőktől, segítünk.

*[[Media:Labor1_mérés10_házi1.pdf‎|Kidolgozott házi feladat 1]]
** Megjegyzés: a mérésvezető szerint hiányzott a hasonló házimból a restart bemenet. A feladat nem írja, de digitális áramkörökbe tényleg illik tenni.
*[[Media:Labor1_mérés10_házi2.pdf‎|kidolgozott házi feladat 2]]

== Beugró kérdések kidolgozása ==

Ezek eléggé elavult kidolgozások.
*[[Media:Labor1 mérés10 ellkérd.pdf|Ellenörző kérdések kidolgozva]]

Néhány mérésvezetőknek van egy rossz szokása: a segédletben levő kérdést teszi fel, csak megváltoztat benne valamit. Vagy esetenként ugyanarra kérdez rá, csak másik irányból, más szavakkal. Tehát érdemes értve tanulni, nem bevágni.

=== Régi beugrókérdések ===

''''' Ezt a részt még aktualizálni kell. Nem biztos, hogy még mindig ezek a beugrókérdések! '''''

'''1. Mi a különbség a logikai analizátor állapotanalízis és időzítésanalízis üzemmódja közt? Mindkét üzemmódra alkalmas a ChipScope?'''

Állapotanalízis üzemmódban a bemenő jeleket a vizsgált hálózat órajelével szinkron mintavételezzük, így a vizsgált sorrendi hálózat (állapotgép) egymás utáni állapotai kerülnek az állapottárba. Időzítésanalízis üzemmódban a mintavételt egy nagypontosságú belső óra időzíti, így a vizsgált hálózat jeleinek időviszonyai is vizsgálhatók. A ChipScope CSAK állapotanalízisre alkalmas.

'''2. Mi a szerepe a triggerjelnek ill. a triggerszónak a közönséges analóg oszcilloszkópnál ill. a logikai állapotanalizátornál?'''

Az analóg oszcilloszkópban a triggerjel az időeltérítést indítja, ezért az analóg oszcilloszkóp gyakorlatilag csak a triggerjel utáni jeltartományt jeleníti meg.

A logikai analizátorban a triggerszó a mintavételezés/mintatárolás leállítását vezérli, a beállítástól függően az analizátor a triggeresemény előtti és utáni állapotokat is tárolni, megjeleníteni tudja.

'''3. A vizsgált szekvenciális hálózat egymás utáni állapotait akarjuk meghatározni. Milyen üzemmód ajánlott ebben az esetben, és mi legyen a mintavételező jel forrása?'''

Állapotanalízis üzemmód az ajánlott ebben az esetben. A mintavételezéshez a vizsgált hálózat órajelének azt az élét válasszuk, amelynél az állapotjelek már stabilak.

'''4. Egy hálózat terjedési késleltetését (Td) akarjuk meghatározni logikai analizátorral. Milyen üzemmódot használjunk ebben az esetben, mi legyen a mintavételező jel forrása, mekkora legyen a frekvenciája?'''

Időzítésanalízis üzemmódot használjunk, ebben az esetben a mintavételezést az analizátor belső órajele vezérli. A mintavételi frekvencia legyen az f = 1/Td érték többszöröse. Az, hogy legalább hányszorosa, a megkívánt mérési pontosságtól függ. A mért időszakasznak be kell férnie a mintatárba, ez (és az analizátor működési sebessége) korlátozza a maximális frekvenciát.

'''5. A logikai analizátorral vizsgált CMOS hálózat tápfeszültsége 3 V. Mekkora az ajánlott komparálási feszültség az analizátor bemenetén?'''

A CMOS logikai áramkörök komparálási feszültsége általában a tápfeszültség fele, ami a jelen esetben 1,5 V. A logikai analizátor bemenetein is ezt az értéket célszerű beállítani komparálási feszültségként.

'''6. Logikai analizátorral egy periodikus négyszögjelet vizsgálunk, melyről előzetesen azt tudjuk, hogy frekvenciája 5 kHz - 10 kHz, kitöltési tényezője pedig 20% és 50% közé esik. Mekkora legyen a mintavételi frekvencia minimális értéke, ha a jel L és H értékének időtartamát egyaránt legalább 5% pontossággal kívánjuk meghatározni. A számításnál tételezze fel, hogy csak egyetlen periódust mérünk az analizátorral és az analizátor belső mintavételi frekvenciájának bizonytalansága elhanyagolható.'''

A mintavételi frekvencia meghatározásánál a mérendő legkisebb időtartamból kell kiindulni. Ebben a példában ez a H állapot hossza, 20% kitöltési tényező és 10 kHz frekvencia esetén. Ennek értéke (1/10kHz) * 0,2 = 20 us. A megkívánt +- 5% mérési pontossághoz legalább 20 * 0,05 = 1 us-onként mintát kell venni. A mintavételi frekvencia minimális értéke 1 MHz. (Ha a belső óra frekvenciájának szokásos bizonytalanságát is figyelembe vesszük, akkor kicsit több mint 1 MHz kell.)

(Magyarázat: A legkisebb időtartamot úgy lehet elérni, hogy a legnagyobb frekit választjuk, és a legkisebb kitöltési tényezőt. Kitöltési tényező: azt határozza meg, hogy egy perióduson belül a négyszögjel a teljes periódusidő hány százalékában vesz fel logikai 1-es értéket. --> Logikai 1: H állapot.)

'''7. Miért nem ajánlott, hogy egy Verilog tervben több órajel forrást használjunk?'''

Az FPGA-ban az órajelnek egy speciális, "gyors vezeték" van dedikálva. Ha az órajelet pl. leosztva továbbítod, akkor mivel már nem fog a dedikált órajelvezetéken közlekedni, nem garantált, hogy az pontos lesz, azért könnyen hazárdokat idézhet elő.

'''8. Miért kerülendő a Latch-ek használata? Mire kell figyelni a Verilogban, ha if vagy case szerkezettel írunk le egy kombinációs logikát?'''

Pont amiatt, ami a kérdés második része - mert nagyon nagy az esélye, hogy kihagyunk egy if/else esetet a sok állapot közül, vagy egy case-t. És arra kell figyelni, hogy minden lehetséges állapot le legyen kódolva. (Verilog ismertetőben ez le van írva szépen)

'''9. Készítsen 3 bemenetű és/vagy kaput 2 bemenetű és/vagy kapuk (and2/or2) példányosításával!'''

module and2(
input a, b,
output z);
assign z = a&b;
endmodule
module and3(
input a,b,c,
output z);
wire x;
and2 a1(
.a(a),
.b(b),
.z(x));
and2 a2(
.a(c),
.b(x),
.z(z));
endmodule

'''10. Adja meg azt a Verilog Test Fixture kódrészletet, ami 10 MHz frekvenciájú órajelet biztosít a vizsgálandó modul számára!'''

reg clk;
initial clk=0;
always #X clk <= ~clk;

Itt X értéke mondja meg, hogy az egy órajelen belüli élváltás hol van - tehát az órajel periódusideje ennek a kétszerese. Ez alapján már lehet számolni, és a megfelelő timescale alkalmazásával.
Ha nem tévedek, akkor a 10 Mhz periódusideje 100 ns, tehát X megfelelő értéke 50ns.
( 'timescale 1ns/1ps sor a test fixtur elején)

== Xilinx ISE bugok ==

Ide sorolhatjátok fel a Xilinx ISE használatakor felfedezett bugokat. A tárgy honlapján is van felsorolás, de ahhoz te nem tudsz írni..
* A Windows 8 a 14.2-es verziónál még nem támogatott, van, ami a 64 bites verzióval megy csak, van, ami a 32 bitessel. Nekem telepíteni sem sikerült.
* Telepítéskor a telepítési könyvtár ne tartalmazzon se szóközt, se számot, se ékezetes karaktert, a c: meghajtóra érdemes rakni. C:\Xilinx könyvtár menni szokott, Linux alatt pl. a /opt/Xilinx megfelelő
* Windows alatt ISE futása alatt ne válts billentyűkiosztást, lefagy a rendszer (évek óta nem javított ISE bug).
* Linux alatt érdemes az LC_ALL környezeti változót (meg a LANG-ot, meg a LOCALE-t) en_US-re vagy C-re állítani, különben vacakolhat. Mondjuk a Webpack-nál nem szokott előjönni.
* Van, hogy az ISE nem veszi észre, hogy egy UCF file-t hozzáadtál. Abban nyílvánul ez meg, hogy a jó kódod letöltve nem csinál semmit. Ilyenkor fogod, eltávolítod a projektből az ucf-et, aztán visszarakod. Illetve van, hogy nem a megfelelő modul alá húzza be az ucf-et, ilyenkor egy random verilog modult top modullá alakítasz (jobb egér, set as top module), majd az igazi top modulodat visszacsinálod top module-ra.
* Amikor első szimulációkor az ISIM hálózati kommunikációt akar nyitni, engedélyezni kell (lokális gépen nyit socketet saját magának, nem köszön ki a netre), különben nem fog működni.

== Érdeklődőknek ==

Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:

*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata

2014-06-22T22:56:34Z

Kelmati: /* Házihoz segítség */

Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata

2014-06-22T22:54:54Z

Kelmati: /* Házihoz segítség */

{{Vissza|Laboratórium 1}}

__TOC__

== A mérésről ==

*Megismerkedtetek egy összetettebb tervvel és a ChipScope programmal
*Írtatok egy házit, amiben gyakoroltátok a dolgokat. Ilyen szintű feladat lehet gyakorlati mérésen.
*'''Milyen feladatok voltak:'''
**Blokkvázlat alapján hétszegmenses kijelző megvalósítása. Rategen, számláló, shiftregiszter, multiplexer. Nem sok új.
**ChipScope. Na ez az, amitől sokan tartotok, pedig nem rossz dolog.
*'''ChipScope''' - Két részből állt a mérésnek ez a része:
**Hozzáadtátok a ChipScope modult a tervhez (új forrásfileként), beállítottátok azt, hogy milyen jeleket akartok vizsgálni, hány mintát akartok venni, majd újrageneráltátok a programozófilet.
**Használtátok a ChipScope Analyzer-t, amivel megvizsgáltátok a rendszer jeleit.
*'''Miket tanultatok meg:'''
**Különféle triggerfeltételek: szint és élérzékeny triggerfeltételek, trigger sequence, egyes elborult csapatok storage qualificationt is.
*'''Miket szoktatok elrontani:'''
**Rögtön az elején feladjátok, ha ilyen feladatot kaptok :(
**Rosszul állítod be a ChipScope-ot, rossz jeleket köttök be, különös tekintettel az órajelre!
**Elfelejtitek, hogy milyen triggerfeltételt lehet beállítani a felfutó, lefutó, változó élre.
*'''Tipikus laborbeugró kérdések voltak:'''
**ChipScope-ról ez-az.
**Verilog modulok ("rategen" és testbench) írása
**Mintavételi frekvencia számítása
**Latch-ról mindenféle (okok, elkerülés, ezek) - [http://www.velocityreviews.com/forums/t371968-what-is-the-problem-with-latch-inference.html Leírás] - '''EZT GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK BEUGRÓN!'''
**Miért nem használunk több órajelet egy FPGA-terven belül? '''EZT IS GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK!'''
**(utóbbi két kérdésről: volt olyan verzió is, hogy ismerd fel, ez a Verilog-kód miért működhet hibásan FPGA-n belül, és akkor rámutathatsz, hogy latch, vagy több órajelet használsz).
*'''Fontos megjegyzések:'''
** Az itteni segédletek (főleg a megoldott házipéldák) elavultak, nektek már nem kell állapottáblázni meg ilyenek. Mérésvezetők jókat szoktak mosolyogni, ha valaki ilyet ad be...
** A beugrókérdések SEM ezek, és nem feltétlen az ellenőrző kérdések. A segédlet megértésével, készüléskor a mérés fejben végigpörgetésével teljesíthetőek. Nem szoktatok bukni rajta.

== Házihoz segítség ==

A mérés 2011 óta nagyot változott, már nem a Digitális technika 1 anyagát kéri számon (állapottábla és egyebek). Most már a magasabb szintű (számláló, shift regiszter, stb.) tervezést tekintjük célnak.
Ha már ide jutottál, hogy nagyon elakadtál, egy olyan jótanács: ne állapottáblázz, meg Karnaugh-táblázz. A fél órás feladatot három napra hosszabbítod (tapasztalatból mondom). Inkább kérdezz a tárgy listáján és/vagy a mérésvezetőktől, segítünk.

*[[Media:labor1_10mérés_házi.pdf‎|Kidolgozott házi feladat]]

Régi házik:
*[[Media:Labor1_mérés10_házi1.pdf‎|Kidolgozott házi feladat 1]]
** Megjegyzés: a mérésvezető szerint hiányzott a hasonló házimból a restart bemenet. A feladat nem írja, de digitális áramkörökbe tényleg illik tenni.
*[[Media:Labor1_mérés10_házi2.pdf‎|kidolgozott házi feladat 2]]

== Beugró kérdések kidolgozása ==

Ezek eléggé elavult kidolgozások.
*[[Media:Labor1 mérés10 ellkérd.pdf|Ellenörző kérdések kidolgozva]]

Néhány mérésvezetőknek van egy rossz szokása: a segédletben levő kérdést teszi fel, csak megváltoztat benne valamit. Vagy esetenként ugyanarra kérdez rá, csak másik irányból, más szavakkal. Tehát érdemes értve tanulni, nem bevágni.

=== Régi beugrókérdések ===

''''' Ezt a részt még aktualizálni kell. Nem biztos, hogy még mindig ezek a beugrókérdések! '''''

'''1. Mi a különbség a logikai analizátor állapotanalízis és időzítésanalízis üzemmódja közt? Mindkét üzemmódra alkalmas a ChipScope?'''

Állapotanalízis üzemmódban a bemenő jeleket a vizsgált hálózat órajelével szinkron mintavételezzük, így a vizsgált sorrendi hálózat (állapotgép) egymás utáni állapotai kerülnek az állapottárba. Időzítésanalízis üzemmódban a mintavételt egy nagypontosságú belső óra időzíti, így a vizsgált hálózat jeleinek időviszonyai is vizsgálhatók. A ChipScope CSAK állapotanalízisre alkalmas.

'''2. Mi a szerepe a triggerjelnek ill. a triggerszónak a közönséges analóg oszcilloszkópnál ill. a logikai állapotanalizátornál?'''

Az analóg oszcilloszkópban a triggerjel az időeltérítést indítja, ezért az analóg oszcilloszkóp gyakorlatilag csak a triggerjel utáni jeltartományt jeleníti meg.

A logikai analizátorban a triggerszó a mintavételezés/mintatárolás leállítását vezérli, a beállítástól függően az analizátor a triggeresemény előtti és utáni állapotokat is tárolni, megjeleníteni tudja.

'''3. A vizsgált szekvenciális hálózat egymás utáni állapotait akarjuk meghatározni. Milyen üzemmód ajánlott ebben az esetben, és mi legyen a mintavételező jel forrása?'''

Állapotanalízis üzemmód az ajánlott ebben az esetben. A mintavételezéshez a vizsgált hálózat órajelének azt az élét válasszuk, amelynél az állapotjelek már stabilak.

'''4. Egy hálózat terjedési késleltetését (Td) akarjuk meghatározni logikai analizátorral. Milyen üzemmódot használjunk ebben az esetben, mi legyen a mintavételező jel forrása, mekkora legyen a frekvenciája?'''

Időzítésanalízis üzemmódot használjunk, ebben az esetben a mintavételezést az analizátor belső órajele vezérli. A mintavételi frekvencia legyen az f = 1/Td érték többszöröse. Az, hogy legalább hányszorosa, a megkívánt mérési pontosságtól függ. A mért időszakasznak be kell férnie a mintatárba, ez (és az analizátor működési sebessége) korlátozza a maximális frekvenciát.

'''5. A logikai analizátorral vizsgált CMOS hálózat tápfeszültsége 3 V. Mekkora az ajánlott komparálási feszültség az analizátor bemenetén?'''

A CMOS logikai áramkörök komparálási feszültsége általában a tápfeszültség fele, ami a jelen esetben 1,5 V. A logikai analizátor bemenetein is ezt az értéket célszerű beállítani komparálási feszültségként.

'''6. Logikai analizátorral egy periodikus négyszögjelet vizsgálunk, melyről előzetesen azt tudjuk, hogy frekvenciája 5 kHz - 10 kHz, kitöltési tényezője pedig 20% és 50% közé esik. Mekkora legyen a mintavételi frekvencia minimális értéke, ha a jel L és H értékének időtartamát egyaránt legalább 5% pontossággal kívánjuk meghatározni. A számításnál tételezze fel, hogy csak egyetlen periódust mérünk az analizátorral és az analizátor belső mintavételi frekvenciájának bizonytalansága elhanyagolható.'''

A mintavételi frekvencia meghatározásánál a mérendő legkisebb időtartamból kell kiindulni. Ebben a példában ez a H állapot hossza, 20% kitöltési tényező és 10 kHz frekvencia esetén. Ennek értéke (1/10kHz) * 0,2 = 20 us. A megkívánt +- 5% mérési pontossághoz legalább 20 * 0,05 = 1 us-onként mintát kell venni. A mintavételi frekvencia minimális értéke 1 MHz. (Ha a belső óra frekvenciájának szokásos bizonytalanságát is figyelembe vesszük, akkor kicsit több mint 1 MHz kell.)

(Magyarázat: A legkisebb időtartamot úgy lehet elérni, hogy a legnagyobb frekit választjuk, és a legkisebb kitöltési tényezőt. Kitöltési tényező: azt határozza meg, hogy egy perióduson belül a négyszögjel a teljes periódusidő hány százalékában vesz fel logikai 1-es értéket. --> Logikai 1: H állapot.)

'''7. Miért nem ajánlott, hogy egy Verilog tervben több órajel forrást használjunk?'''

Az FPGA-ban az órajelnek egy speciális, "gyors vezeték" van dedikálva. Ha az órajelet pl. leosztva továbbítod, akkor mivel már nem fog a dedikált órajelvezetéken közlekedni, nem garantált, hogy az pontos lesz, azért könnyen hazárdokat idézhet elő.

'''8. Miért kerülendő a Latch-ek használata? Mire kell figyelni a Verilogban, ha if vagy case szerkezettel írunk le egy kombinációs logikát?'''

Pont amiatt, ami a kérdés második része - mert nagyon nagy az esélye, hogy kihagyunk egy if/else esetet a sok állapot közül, vagy egy case-t. És arra kell figyelni, hogy minden lehetséges állapot le legyen kódolva. (Verilog ismertetőben ez le van írva szépen)

'''9. Készítsen 3 bemenetű és/vagy kaput 2 bemenetű és/vagy kapuk (and2/or2) példányosításával!'''

module and2(
input a, b,
output z);
assign z = a&b;
endmodule
module and3(
input a,b,c,
output z);
wire x;
and2 a1(
.a(a),
.b(b),
.z(x));
and2 a2(
.a(c),
.b(x),
.z(z));
endmodule

'''10. Adja meg azt a Verilog Test Fixture kódrészletet, ami 10 MHz frekvenciájú órajelet biztosít a vizsgálandó modul számára!'''

reg clk;
initial clk=0;
always #X clk <= ~clk;

Itt X értéke mondja meg, hogy az egy órajelen belüli élváltás hol van - tehát az órajel periódusideje ennek a kétszerese. Ez alapján már lehet számolni, és a megfelelő timescale alkalmazásával.
Ha nem tévedek, akkor a 10 Mhz periódusideje 100 ns, tehát X megfelelő értéke 50ns.
( 'timescale 1ns/1ps sor a test fixtur elején)

== Xilinx ISE bugok ==

Ide sorolhatjátok fel a Xilinx ISE használatakor felfedezett bugokat. A tárgy honlapján is van felsorolás, de ahhoz te nem tudsz írni..
* A Windows 8 a 14.2-es verziónál még nem támogatott, van, ami a 64 bites verzióval megy csak, van, ami a 32 bitessel. Nekem telepíteni sem sikerült.
* Telepítéskor a telepítési könyvtár ne tartalmazzon se szóközt, se számot, se ékezetes karaktert, a c: meghajtóra érdemes rakni. C:\Xilinx könyvtár menni szokott, Linux alatt pl. a /opt/Xilinx megfelelő
* Windows alatt ISE futása alatt ne válts billentyűkiosztást, lefagy a rendszer (évek óta nem javított ISE bug).
* Linux alatt érdemes az LC_ALL környezeti változót (meg a LANG-ot, meg a LOCALE-t) en_US-re vagy C-re állítani, különben vacakolhat. Mondjuk a Webpack-nál nem szokott előjönni.
* Van, hogy az ISE nem veszi észre, hogy egy UCF file-t hozzáadtál. Abban nyílvánul ez meg, hogy a jó kódod letöltve nem csinál semmit. Ilyenkor fogod, eltávolítod a projektből az ucf-et, aztán visszarakod. Illetve van, hogy nem a megfelelő modul alá húzza be az ucf-et, ilyenkor egy random verilog modult top modullá alakítasz (jobb egér, set as top module), majd az igazi top modulodat visszacsinálod top module-ra.
* Amikor első szimulációkor az ISIM hálózati kommunikációt akar nyitni, engedélyezni kell (lokális gépen nyit socketet saját magának, nem köszön ki a netre), különben nem fog működni.

== Érdeklődőknek ==

Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:

*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Fájl:Labor1 10mérés házi.pdf

2014-06-22T22:54:30Z

Kelmati: MsUpload

MsUpload

Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata

2014-06-20T22:45:37Z

Kelmati:

*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: A mérés Hajdú Endre tartotta, elég hosszadalmas volt, nehéznek nem mondható, a beugrót megírtuk, aztán félre lettek téve, hogy ki lettek e javítva nem tudni. Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2. YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata

2014-06-20T22:45:17Z

Kelmati:

*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: A mérés Hajdú Endre tartotta, elég hosszadalmas volt, nehéznek nem mondható, a beugrót megírtuk, aztán félre lettek téve, hogy ki lettek e javítva nem tudni.
Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2. YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata

2014-06-20T22:44:50Z

Kelmati:

*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: A mérés Hajdú Endre tartotta, elég hosszadalmas volt, nehéznek nem mondható, a beugrót megírtuk, aztán félre lettek téve, hogy ki lettek e javítva nem tudni.

Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2. YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

Villamos energetika laboratórium - 7. mérés: Aszinkron gép vizsgálata

2014-06-20T22:37:03Z

Kelmati:

*2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből, plusz csillagból deltába hogyan rajzolunk át vagy fordítva.
*[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]- '''Hibák vannak benne!'''
*[[Media:Vetlab_jegyzokonyv7_2014.pdf | Jegyzőkönyv 2014]]

Villamos energetika laboratórium - 7. mérés: Aszinkron gép vizsgálata

2014-06-20T22:35:47Z

Kelmati:

*2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből.
*[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]- '''Hibák vannak benne!'''
*[[Media:Vetlab_jegyzokonyv7_2014.pdf | Jegyzőkönyv 2014]]

Fájl:Vetlab jegyzokonyv7 2014.pdf

2014-06-20T22:35:34Z

Kelmati: MsUpload

MsUpload

Villamos energetika laboratórium - 3. mérés: Modern védőkészülékek és a PLS

2014-06-20T22:27:53Z

Kelmati:

*2014: Felharmonikus dolgokat érdemes mélyebben tudni,a feladatokat a mérésvezetővel együtt csináltuk, volt beugró:
**Hogyan lehet csökkenteni az energia fogyasztást?
**Milyen villamos energetika minőségi jellemzőket ismer?
**Harmadik is hasonló kaliberű volt, de már nem emlékszek rá.
**'''Házit mindenkinek kell csinálni'''!!, be is szedte, belepillantott és visszaadta. Maga a mérés könnyű volt, mindent megmutatott gépen előtte.
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_03_ellenorzokerdesek.docx | Kidolgozott kérdések]]
*[[Media:Vetlab_házi.pdf | Kidolgozott házi]]

Villamos energetika laboratórium - 3. mérés: Modern védőkészülékek és a PLS

2014-06-20T22:27:09Z

Kelmati:

*2014: Felharmonikus dolgokat érdemes mélyebben tudni,a feladatokat a mérésvezetővel együtt csináltuk, volt beugró:
**Hogyan lehet csökkenteni az energia fogyasztást?
**Milyen villamos energetika minőségi jellemzőket ismer?
**Harmadik is hasonló kaliberű volt, de már nem emlékszek rá.
**'''Házit mindenkinek kellett csinálni'''!!, be is szedte, belepillantott és visszaadta. Maga a mérés könnyű volt, mindent megmutatott gépen előtte.
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_03_ellenorzokerdesek.docx | Kidolgozott kérdések]]
*[[Media:Vetlab_házi.pdf | Kidolgozott házi]]

Fájl:Villenerglab meres 03 hf.pdf

2014-06-20T22:26:06Z

Kelmati: MsUpload

MsUpload

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T22:14:18Z

Kelmati: /* 2011 */

Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata

2014-06-20T22:12:52Z

Kelmati:

*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2. YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

Villamos energetika laboratórium - 1. mérés: Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása

2014-06-20T22:12:09Z

Kelmati:

*Beugró nem volt csak egy kötetlen beszélgetés, bár hallottam olyat is, hogy volt beugrója valakinek, de az se volt nehéz. Ha az ellenőrző kérdéseket tudja az ember megoldható. Nálunk még nem működött a szinkronkapcsoló, de megmutatták, hogy milyen lesz a működő:), szóval a bekapcsolást nem mértük le, a kikapcsolásnál meg a legtöbb idő a panel megtalálásával telt... Így a jegyzőkönyvet helyben meg tudtuk írni, amire rábólintott és ennyi, nem egy túl stresszelt mérés.
*Nekünk volt beugró, de szerencsére szinte csak jelenléti ívként szolgált.
**AC bekapcs 60 foknál, mennyi lesz így az áram csúcstényezője?
**Meg volt egy DC kikapcs, C-t megnövelve kétszeresre. Hogy alakul a fesz a megszakítónál ? Ha behelyettesítesz, 1/sqrt(2) részre csökken.
**Feszültségmentesítés lépéseit tudni kell!!!

*2014: Volt beugró, az első és utolsó ellenőrző kérdést kérdezte. Önálló munka volt, csak akkor segített, ha kértük. Fesz. mentesítés lépéseit, szabályzatot tudni kell!
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_01_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

Villamos energetika laboratórium - 2. mérés: Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata

2014-06-20T22:11:55Z

Kelmati:

*Beugróban csak a mérési útmutatóban lévő két karakterisztikát kérte(U-i, U-l). Csak az egyenáramú mérést kellett megcsinálni, nem sokat segített, de nem is kellett. Figyeljetek oda, hogy előre lebeszélitek, hogy ki mit csinál és gyorsan csináljátok mert elfogy a pálca.... Elég könnyű mérésnek mondanám!
*[[Media:Villenerglab_meres_2012_02.xls | Mérési eredmények, ábrák]]

*2014: Göcsei Gábor volt a mérésvezető,a mérés könnyű, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni,volt beugró:
**U-I karakterisztika,
**villamos ív fogalma, hogy jön létre
**volt valami U I és idő függvény, de ezt kb senki sem tudta.Vetett egy pillantást mindenki U-I karakterisztikájára, miután átbeszéltük a dolgokat, aztán mérhettünk is, kb 1,5 óra alatt végeztünk. A mérés könnyű volt, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni, pálcák távolságát állítani.

Villamos energetika laboratórium - 4. mérés: Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata

2014-06-20T22:11:37Z

Kelmati:

*Ha végigolvasod a segédletet, körülbelül tudod majd azokat, de nekünk (délelőtti turnus) csak egy Novák Balázs-féle elbeszélgetés volt a bevezetőnek, semmi beugró, semmi (ugyan jegybe nem tudom mennyire fog beszámítani). Ha átvitel-"labor"-ig végezni akartok, tudjátok mit hogy kell mérni, mert egyszer megmutatta aztán csak hátul mosolygott mit bénázunk, ennyi az egész. Tehát érdemes kinyomtatni a mérési útmutatót.

*2014: Elég családias légkör volt, végig dumáltuk az egészet. Volt beugró:
**1: zárlat ellen mit használunk?
**2: milyen fajta kismegszakítókat ismer?
**3: áramok milyen két nagy csoportját különböztetjük meg?
*[[Media:Villenerglab_meres4_2014_hasznos.pdf‎ | Beugróhoz hasznos]]

Villamos energetika laboratórium - 5. mérés: Erősáramú méréstechnika

2014-06-20T22:11:24Z

Kelmati:

*2009: Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.
*Az erősáramú mérési útmutatót kell elolvasni és a végén levő ellenőrző kérdéseket írásban megoldani. Ezt oda kell neki adni óra elején mert erre kapjuk a jegyet. Beugró nem volt, de az ellenőrző kérdések alapján haladtunk az órán, szóval az legyen meg jól. Ja és van valami pluszpont rendszere, amit össze-vissza írogat.

*2014: Beugró volt, nekünk majdnem adott 2 ellenörző kérdést, de nem volt hajlandó felolvasni, nekünk meg nem volt ellenörzőkérdés sorunk, ami nem volt kitöltve, így kaptunk egy számolósat, ami nem volt gáz, de az ellenörzőkérdés jobb lett volna. (tanulság: vigyetek kitöltetlen ellenörzőkérdés sort, lehet szerencsétek lesz)
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_05_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata

2014-06-20T22:11:09Z

Kelmati:

*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2.YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

Villamos energetika laboratórium - 9. mérés: Szinkrongép vizsgálata

2014-06-20T22:10:47Z

Kelmati:

*2009
**Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
**Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
***elsősorban persze a mérési útmutató
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]]
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]]

*2014: A mérés Számel László vezette, konkrét beugró nem volt, csak szóban kérdezgetett.
*Ellenőrző kérdés kidolgozás [https://docs.google.com/document/d/1FOpxsG_S3JPgU5YFqaJSK4Tik3v2saSalBXC_kv1j8s/edit 9.mérés]

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T22:07:04Z

Kelmati: /* Mérések */

Villamos energetika laboratórium - 9. mérés: Szinkrongép vizsgálata

2014-06-20T22:04:36Z

Kelmati: Új oldal, tartalma: „*2009 **Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek …”

*2009
**Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
**Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
***elsősorban persze a mérési útmutató
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]]
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]]
*2014: A mérés Számel László vezette, konkrét beugró nem volt, csak szóban kérdezgetett.
*Ellenőrző kérdés kidolgozás [https://docs.google.com/document/d/1FOpxsG_S3JPgU5YFqaJSK4Tik3v2saSalBXC_kv1j8s/edit 9.mérés]

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T22:04:24Z

Kelmati: /* 9. mérés - Szinkrongép vizsgálata */

Villamos energetika laboratórium - 8. mérés: Egyenáramú gép vizsgálata

2014-06-20T22:04:00Z

Kelmati: Új oldal, tartalma: „*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon: **egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) …”

*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
**egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
**a kommutátor feladata
**a 3 alapegyenlet
**az áram-fordulatszám görbe
**a gép keresztmetszeti rajza
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
**egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
**3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
** a kommutátor fogalma és haszna
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T22:03:50Z

Kelmati: /* 8. mérés -Egyenáramú gép vizsgálata */

Villamos energetika laboratórium - 7. mérés: Aszinkron gép vizsgálata

2014-06-20T22:03:14Z

Kelmati: Új oldal, tartalma: „*2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből. *[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellen…”

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T22:03:07Z

Kelmati: /* Mérések */

Villamos energetika laboratórium - 6. mérés: 3 fázisú transzformátor vizsgálata

2014-06-20T22:02:25Z

Kelmati: Új oldal, tartalma: „*Egy beugró: **1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez…”

*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2.YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T22:02:08Z

Kelmati: /* 6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata */

Villamos energetika laboratórium - 5. mérés: Erősáramú méréstechnika

2014-06-20T22:01:29Z

Kelmati: Új oldal, tartalma: „*2009: Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú m…”

*2009: Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.
*Az erősáramú mérési útmutatót kell elolvasni és a végén levő ellenőrző kérdéseket írásban megoldani. Ezt oda kell neki adni óra elején mert erre kapjuk a jegyet. Beugró nem volt, de az ellenőrző kérdések alapján haladtunk az órán, szóval az legyen meg jól. Ja és van valami pluszpont rendszere, amit össze-vissza írogat.
*2014: Beugró volt, nekünk majdnem adott 2 ellenörző kérdést, de nem volt hajlandó felolvasni, nekünk meg nem volt ellenörzőkérdés sorunk, ami nem volt kitöltve, így kaptunk egy számolósat, ami nem volt gáz, de az ellenörzőkérdés jobb lett volna. (tanulság: vigyetek kitöltetlen ellenörzőkérdés sort, lehet szerencsétek lesz)
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_05_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T22:01:21Z

Kelmati: /* Mérések */

Villamos energetika laboratórium - 4. mérés: Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata

2014-06-20T22:00:39Z

Kelmati: Új oldal, tartalma: „*Ha végigolvasod a segédletet, körülbelül tudod majd azokat, de nekünk (délelőtti turnus) csak egy Novák Balázs-féle elbeszélgetés volt a bevezetőnek, sem…”

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T22:00:30Z

Kelmati: /* 4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata */

Villamos energetika laboratórium - 3. mérés: Modern védőkészülékek és a PLS

2014-06-20T21:59:53Z

Kelmati: Új oldal, tartalma: „*2014: Felharmonikus dolgokat érdemes mélyebben tudni,a feladatokat a mérésvezetővel együtt csináltuk, volt beugró: **Hogyan lehet csökkenteni az energia fogya…”

*2014: Felharmonikus dolgokat érdemes mélyebben tudni,a feladatokat a mérésvezetővel együtt csináltuk, volt beugró:
**Hogyan lehet csökkenteni az energia fogyasztást?
**Milyen villamos energetika minőségi jellemzőket ismer?
**Harmadik is hasonló kaliberű volt, de már nem emlékszek rá.
**Házit mindenkinek kellett csinálni, be is szedte, belepillantott és visszaadta. Maga a mérés könnyű volt, mindent megmutatott gépen előtte.
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_03_ellenorzokerdesek.docx | Kidolgozott kérdések]]

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T21:59:43Z

Kelmati: /* Mérések */

{{Tantárgy
| név = Villamos energetika laboratórium
| tárgykód = VIVEA337
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| labor = 14 db
| zh = 1 db
| vizsga =
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA337
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2008.pdf | 2008. jegyzetek]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2010_beugro_5b.pdf | 2010-es beugró kérdések 5/B labornál]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2011_meres_5.pdf | 2011. 5. mérés jegyzetek]]

==ZH==
*[[Media:Villenerglab_zh_2008.pdf | 2008. zh megoldással]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2013_megoldas.pdf | 2013. zh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2014_megoldas.pdf | 2014. zh]]

==Mérések==
*[[1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása]]
*[[2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata]]
*[[3. mérés - Modern védőkészülékek és a PLS]]

===4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata===
*Ha végigolvasod a segédletet, körülbelül tudod majd azokat, de nekünk (délelőtti turnus) csak egy Novák Balázs-féle elbeszélgetés volt a bevezetőnek, semmi beugró, semmi (ugyan jegybe nem tudom mennyire fog beszámítani). Ha átvitel-"labor"-ig végezni akartok, tudjátok mit hogy kell mérni, mert egyszer megmutatta aztán csak hátul mosolygott mit bénázunk, ennyi az egész. Tehát érdemes kinyomtatni a mérési útmutatót.

*2014: Elég családias légkör volt, végig dumáltuk az egészet. Volt beugró:
**1: zárlat ellen mit használunk?
**2: milyen fajta kismegszakítókat ismer?
**3: áramok milyen két nagy csoportját különböztetjük meg?
*[[Media:Villenerglab_meres4_2014_hasznos.pdf‎ | Beugróhoz hasznos]]

===5. mérés - Erősáramú méréstechnika===
*2009: Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.
*Az erősáramú mérési útmutatót kell elolvasni és a végén levő ellenőrző kérdéseket írásban megoldani. Ezt oda kell neki adni óra elején mert erre kapjuk a jegyet. Beugró nem volt, de az ellenőrző kérdések alapján haladtunk az órán, szóval az legyen meg jól. Ja és van valami pluszpont rendszere, amit össze-vissza írogat.
*2014: Beugró volt, nekünk majdnem adott 2 ellenörző kérdést, de nem volt hajlandó felolvasni, nekünk meg nem volt ellenörzőkérdés sorunk, ami nem volt kitöltve, így kaptunk egy számolósat, ami nem volt gáz, de az ellenörzőkérdés jobb lett volna. (tanulság: vigyetek kitöltetlen ellenörzőkérdés sort, lehet szerencsétek lesz)
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_05_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

===6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata===
*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2.YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

===7. mérés - Aszinkron gép vizsgálata ===
*2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből.
*[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]- '''Hibák vannak benne!'''

===8. mérés -Egyenáramú gép vizsgálata===
*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
**egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
**a kommutátor feladata
**a 3 alapegyenlet
**az áram-fordulatszám görbe
**a gép keresztmetszeti rajza
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
**egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
**3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
** a kommutátor fogalma és haszna
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)

===9. mérés - Szinkrongép vizsgálata===
*2009
**Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
**Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
***elsősorban persze a mérési útmutató
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]]
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]]
*2014: A mérés Számel László vezette, konkrét beugró nem volt, csak szóban kérdezgetett.
*Ellenőrző kérdés kidolgozás [https://docs.google.com/document/d/1FOpxsG_S3JPgU5YFqaJSK4Tik3v2saSalBXC_kv1j8s/edit 9.mérés]

==Tapasztalatok==
===2011===
A mérésekre készülni kell, talán két kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia).

{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T21:59:02Z

Kelmati: /* Mérések */

{{Tantárgy
| név = Villamos energetika laboratórium
| tárgykód = VIVEA337
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| labor = 14 db
| zh = 1 db
| vizsga =
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA337
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2008.pdf | 2008. jegyzetek]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2010_beugro_5b.pdf | 2010-es beugró kérdések 5/B labornál]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2011_meres_5.pdf | 2011. 5. mérés jegyzetek]]

==ZH==
*[[Media:Villenerglab_zh_2008.pdf | 2008. zh megoldással]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2013_megoldas.pdf | 2013. zh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2014_megoldas.pdf | 2014. zh]]

==Mérések==
*[[1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása]]

*[[2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata]]

===3. mérés - Modern védőkészülékek és a PLS===
*2014: Felharmonikus dolgokat érdemes mélyebben tudni,a feladatokat a mérésvezetővel együtt csináltuk, volt beugró:
**Hogyan lehet csökkenteni az energia fogyasztást?
**Milyen villamos energetika minőségi jellemzőket ismer?
**Harmadik is hasonló kaliberű volt, de már nem emlékszek rá.
**Házit mindenkinek kellett csinálni, be is szedte, belepillantott és visszaadta. Maga a mérés könnyű volt, mindent megmutatott gépen előtte.
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_03_ellenorzokerdesek.docx | Kidolgozott kérdések]]

===4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata===
*Ha végigolvasod a segédletet, körülbelül tudod majd azokat, de nekünk (délelőtti turnus) csak egy Novák Balázs-féle elbeszélgetés volt a bevezetőnek, semmi beugró, semmi (ugyan jegybe nem tudom mennyire fog beszámítani). Ha átvitel-"labor"-ig végezni akartok, tudjátok mit hogy kell mérni, mert egyszer megmutatta aztán csak hátul mosolygott mit bénázunk, ennyi az egész. Tehát érdemes kinyomtatni a mérési útmutatót.

*2014: Elég családias légkör volt, végig dumáltuk az egészet. Volt beugró:
**1: zárlat ellen mit használunk?
**2: milyen fajta kismegszakítókat ismer?
**3: áramok milyen két nagy csoportját különböztetjük meg?
*[[Media:Villenerglab_meres4_2014_hasznos.pdf‎ | Beugróhoz hasznos]]

===5. mérés - Erősáramú méréstechnika===
*2009: Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.
*Az erősáramú mérési útmutatót kell elolvasni és a végén levő ellenőrző kérdéseket írásban megoldani. Ezt oda kell neki adni óra elején mert erre kapjuk a jegyet. Beugró nem volt, de az ellenőrző kérdések alapján haladtunk az órán, szóval az legyen meg jól. Ja és van valami pluszpont rendszere, amit össze-vissza írogat.
*2014: Beugró volt, nekünk majdnem adott 2 ellenörző kérdést, de nem volt hajlandó felolvasni, nekünk meg nem volt ellenörzőkérdés sorunk, ami nem volt kitöltve, így kaptunk egy számolósat, ami nem volt gáz, de az ellenörzőkérdés jobb lett volna. (tanulság: vigyetek kitöltetlen ellenörzőkérdés sort, lehet szerencsétek lesz)
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_05_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

===6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata===
*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2.YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

===7. mérés - Aszinkron gép vizsgálata ===
*2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből.
*[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]- '''Hibák vannak benne!'''

===8. mérés -Egyenáramú gép vizsgálata===
*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
**egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
**a kommutátor feladata
**a 3 alapegyenlet
**az áram-fordulatszám görbe
**a gép keresztmetszeti rajza
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
**egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
**3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
** a kommutátor fogalma és haszna
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)

===9. mérés - Szinkrongép vizsgálata===
*2009
**Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
**Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
***elsősorban persze a mérési útmutató
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]]
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]]
*2014: A mérés Számel László vezette, konkrét beugró nem volt, csak szóban kérdezgetett.
*Ellenőrző kérdés kidolgozás [https://docs.google.com/document/d/1FOpxsG_S3JPgU5YFqaJSK4Tik3v2saSalBXC_kv1j8s/edit 9.mérés]

==Tapasztalatok==
===2011===
A mérésekre készülni kell, talán két kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia).

{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}

Villamos energetika laboratórium - 2. mérés: Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata

2014-06-20T21:58:11Z

Kelmati: Új oldal, tartalma: „*Beugróban csak a mérési útmutatóban lévő két karakterisztikát kérte(U-i, U-l). Csak az egyenáramú mérést kellett megcsinálni, nem sokat segített, de ne…”

*Beugróban csak a mérési útmutatóban lévő két karakterisztikát kérte(U-i, U-l). Csak az egyenáramú mérést kellett megcsinálni, nem sokat segített, de nem is kellett. Figyeljetek oda, hogy előre lebeszélitek, hogy ki mit csinál és gyorsan csináljátok mert elfogy a pálca.... Elég könnyű mérésnek mondanám!
*[[Media:Villenerglab_meres_2012_02.xls | Mérési eredmények, ábrák]]
*2014: Göcsei Gábor volt a mérésvezető,a mérés könnyű, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni,volt beugró:
**U-I karakterisztika,
**villamos ív fogalma, hogy jön létre
**volt valami U I és idő függvény, de ezt kb senki sem tudta.Vetett egy pillantást mindenki U-I karakterisztikájára, miután átbeszéltük a dolgokat, aztán mérhettünk is, kb 1,5 óra alatt végeztünk. A mérés könnyű volt, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni, pálcák távolságát állítani.

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T21:58:00Z

Kelmati: /* 2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata */

{{Tantárgy
| név = Villamos energetika laboratórium
| tárgykód = VIVEA337
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| labor = 14 db
| zh = 1 db
| vizsga =
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA337
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2008.pdf | 2008. jegyzetek]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2010_beugro_5b.pdf | 2010-es beugró kérdések 5/B labornál]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2011_meres_5.pdf | 2011. 5. mérés jegyzetek]]

==ZH==
*[[Media:Villenerglab_zh_2008.pdf | 2008. zh megoldással]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2013_megoldas.pdf | 2013. zh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2014_megoldas.pdf | 2014. zh]]

==Mérések==
*[[1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása]]

[[2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata]]

===3. mérés - Modern védőkészülékek és a PLS===
*2014: Felharmonikus dolgokat érdemes mélyebben tudni,a feladatokat a mérésvezetővel együtt csináltuk, volt beugró:
**Hogyan lehet csökkenteni az energia fogyasztást?
**Milyen villamos energetika minőségi jellemzőket ismer?
**Harmadik is hasonló kaliberű volt, de már nem emlékszek rá.
**Házit mindenkinek kellett csinálni, be is szedte, belepillantott és visszaadta. Maga a mérés könnyű volt, mindent megmutatott gépen előtte.
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_03_ellenorzokerdesek.docx | Kidolgozott kérdések]]

===4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata===
*Ha végigolvasod a segédletet, körülbelül tudod majd azokat, de nekünk (délelőtti turnus) csak egy Novák Balázs-féle elbeszélgetés volt a bevezetőnek, semmi beugró, semmi (ugyan jegybe nem tudom mennyire fog beszámítani). Ha átvitel-"labor"-ig végezni akartok, tudjátok mit hogy kell mérni, mert egyszer megmutatta aztán csak hátul mosolygott mit bénázunk, ennyi az egész. Tehát érdemes kinyomtatni a mérési útmutatót.

*2014: Elég családias légkör volt, végig dumáltuk az egészet. Volt beugró:
**1: zárlat ellen mit használunk?
**2: milyen fajta kismegszakítókat ismer?
**3: áramok milyen két nagy csoportját különböztetjük meg?
*[[Media:Villenerglab_meres4_2014_hasznos.pdf‎ | Beugróhoz hasznos]]

===5. mérés - Erősáramú méréstechnika===
*2009: Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.
*Az erősáramú mérési útmutatót kell elolvasni és a végén levő ellenőrző kérdéseket írásban megoldani. Ezt oda kell neki adni óra elején mert erre kapjuk a jegyet. Beugró nem volt, de az ellenőrző kérdések alapján haladtunk az órán, szóval az legyen meg jól. Ja és van valami pluszpont rendszere, amit össze-vissza írogat.
*2014: Beugró volt, nekünk majdnem adott 2 ellenörző kérdést, de nem volt hajlandó felolvasni, nekünk meg nem volt ellenörzőkérdés sorunk, ami nem volt kitöltve, így kaptunk egy számolósat, ami nem volt gáz, de az ellenörzőkérdés jobb lett volna. (tanulság: vigyetek kitöltetlen ellenörzőkérdés sort, lehet szerencsétek lesz)
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_05_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

===6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata===
*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2.YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

===7. mérés - Aszinkron gép vizsgálata ===
*2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből.
*[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]- '''Hibák vannak benne!'''

===8. mérés -Egyenáramú gép vizsgálata===
*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
**egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
**a kommutátor feladata
**a 3 alapegyenlet
**az áram-fordulatszám görbe
**a gép keresztmetszeti rajza
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
**egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
**3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
** a kommutátor fogalma és haszna
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)

===9. mérés - Szinkrongép vizsgálata===
*2009
**Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
**Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
***elsősorban persze a mérési útmutató
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]]
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]]
*2014: A mérés Számel László vezette, konkrét beugró nem volt, csak szóban kérdezgetett.
*Ellenőrző kérdés kidolgozás [https://docs.google.com/document/d/1FOpxsG_S3JPgU5YFqaJSK4Tik3v2saSalBXC_kv1j8s/edit 9.mérés]

==Tapasztalatok==
===2011===
A mérésekre készülni kell, talán két kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia).

{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}

Villamos energetika laboratórium - 1. mérés: Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása

2014-06-20T21:57:23Z

Kelmati: Új oldal, tartalma: „*Beugró nem volt csak egy kötetlen beszélgetés, bár hallottam olyat is, hogy volt beugrója valakinek, de az se volt nehéz. Ha az ellenőrző kérdéseket tudja a…”

*Beugró nem volt csak egy kötetlen beszélgetés, bár hallottam olyat is, hogy volt beugrója valakinek, de az se volt nehéz. Ha az ellenőrző kérdéseket tudja az ember megoldható. Nálunk még nem működött a szinkronkapcsoló, de megmutatták, hogy milyen lesz a működő:), szóval a bekapcsolást nem mértük le, a kikapcsolásnál meg a legtöbb idő a panel megtalálásával telt... Így a jegyzőkönyvet helyben meg tudtuk írni, amire rábólintott és ennyi, nem egy túl stresszelt mérés.
*Nekünk volt beugró, de szerencsére szinte csak jelenléti ívként szolgált.
**AC bekapcs 60 foknál, mennyi lesz így az áram csúcstényezője?
**Meg volt egy DC kikapcs, C-t megnövelve kétszeresre. Hogy alakul a fesz a megszakítónál ? Ha behelyettesítesz, 1/sqrt(2) részre csökken.
**Feszültségmentesítés lépéseit tudni kell!!!
*2014: Volt beugró, az első és utolsó ellenőrző kérdést kérdezte. Önálló munka volt, csak akkor segített, ha kértük. Fesz. mentesítés lépéseit, szabályzatot tudni kell!
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_01_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T21:57:02Z

Kelmati: /* Mérések */

{{Tantárgy
| név = Villamos energetika laboratórium
| tárgykód = VIVEA337
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| labor = 14 db
| zh = 1 db
| vizsga =
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA337
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2008.pdf | 2008. jegyzetek]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2010_beugro_5b.pdf | 2010-es beugró kérdések 5/B labornál]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2011_meres_5.pdf | 2011. 5. mérés jegyzetek]]

==ZH==
*[[Media:Villenerglab_zh_2008.pdf | 2008. zh megoldással]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2013_megoldas.pdf | 2013. zh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2014_megoldas.pdf | 2014. zh]]

==Mérések==
*[[1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása]]

===2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata===
*Beugróban csak a mérési útmutatóban lévő két karakterisztikát kérte(U-i, U-l). Csak az egyenáramú mérést kellett megcsinálni, nem sokat segített, de nem is kellett. Figyeljetek oda, hogy előre lebeszélitek, hogy ki mit csinál és gyorsan csináljátok mert elfogy a pálca.... Elég könnyű mérésnek mondanám!
*[[Media:Villenerglab_meres_2012_02.xls | Mérési eredmények, ábrák]]
*2014: Göcsei Gábor volt a mérésvezető,a mérés könnyű, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni,volt beugró:
**U-I karakterisztika,
**villamos ív fogalma, hogy jön létre
**volt valami U I és idő függvény, de ezt kb senki sem tudta.Vetett egy pillantást mindenki U-I karakterisztikájára, miután átbeszéltük a dolgokat, aztán mérhettünk is, kb 1,5 óra alatt végeztünk. A mérés könnyű volt, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni, pálcák távolságát állítani.

===3. mérés - Modern védőkészülékek és a PLS===
*2014: Felharmonikus dolgokat érdemes mélyebben tudni,a feladatokat a mérésvezetővel együtt csináltuk, volt beugró:
**Hogyan lehet csökkenteni az energia fogyasztást?
**Milyen villamos energetika minőségi jellemzőket ismer?
**Harmadik is hasonló kaliberű volt, de már nem emlékszek rá.
**Házit mindenkinek kellett csinálni, be is szedte, belepillantott és visszaadta. Maga a mérés könnyű volt, mindent megmutatott gépen előtte.
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_03_ellenorzokerdesek.docx | Kidolgozott kérdések]]

===4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata===
*Ha végigolvasod a segédletet, körülbelül tudod majd azokat, de nekünk (délelőtti turnus) csak egy Novák Balázs-féle elbeszélgetés volt a bevezetőnek, semmi beugró, semmi (ugyan jegybe nem tudom mennyire fog beszámítani). Ha átvitel-"labor"-ig végezni akartok, tudjátok mit hogy kell mérni, mert egyszer megmutatta aztán csak hátul mosolygott mit bénázunk, ennyi az egész. Tehát érdemes kinyomtatni a mérési útmutatót.

*2014: Elég családias légkör volt, végig dumáltuk az egészet. Volt beugró:
**1: zárlat ellen mit használunk?
**2: milyen fajta kismegszakítókat ismer?
**3: áramok milyen két nagy csoportját különböztetjük meg?
*[[Media:Villenerglab_meres4_2014_hasznos.pdf‎ | Beugróhoz hasznos]]

===5. mérés - Erősáramú méréstechnika===
*2009: Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.
*Az erősáramú mérési útmutatót kell elolvasni és a végén levő ellenőrző kérdéseket írásban megoldani. Ezt oda kell neki adni óra elején mert erre kapjuk a jegyet. Beugró nem volt, de az ellenőrző kérdések alapján haladtunk az órán, szóval az legyen meg jól. Ja és van valami pluszpont rendszere, amit össze-vissza írogat.
*2014: Beugró volt, nekünk majdnem adott 2 ellenörző kérdést, de nem volt hajlandó felolvasni, nekünk meg nem volt ellenörzőkérdés sorunk, ami nem volt kitöltve, így kaptunk egy számolósat, ami nem volt gáz, de az ellenörzőkérdés jobb lett volna. (tanulság: vigyetek kitöltetlen ellenörzőkérdés sort, lehet szerencsétek lesz)
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_05_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

===6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata===
*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2.YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

===7. mérés - Aszinkron gép vizsgálata ===
*2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből.
*[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]- '''Hibák vannak benne!'''

===8. mérés -Egyenáramú gép vizsgálata===
*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
**egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
**a kommutátor feladata
**a 3 alapegyenlet
**az áram-fordulatszám görbe
**a gép keresztmetszeti rajza
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
**egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
**3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
** a kommutátor fogalma és haszna
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)

===9. mérés - Szinkrongép vizsgálata===
*2009
**Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
**Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
***elsősorban persze a mérési útmutató
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]]
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]]
*2014: A mérés Számel László vezette, konkrét beugró nem volt, csak szóban kérdezgetett.
*Ellenőrző kérdés kidolgozás [https://docs.google.com/document/d/1FOpxsG_S3JPgU5YFqaJSK4Tik3v2saSalBXC_kv1j8s/edit 9.mérés]

==Tapasztalatok==
===2011===
A mérésekre készülni kell, talán két kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia).

{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}

Villamos energetika laboratórium

2014-06-20T21:55:12Z

Kelmati: /* 1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása */

{{Tantárgy
| név = Villamos energetika laboratórium
| tárgykód = VIVEA337
| szak = villany
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt =
| tanszék = VET
| labor = 14 db
| zh = 1 db
| vizsga =
| levlista = vet-bsc@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA337
| tárgyhonlap =
}}

==Segédanyagok==
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2008.pdf | 2008. jegyzetek]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2010_beugro_5b.pdf | 2010-es beugró kérdések 5/B labornál]]
*[[Media:Villenerglab_jegyzet_2011_meres_5.pdf | 2011. 5. mérés jegyzetek]]

==ZH==
*[[Media:Villenerglab_zh_2008.pdf | 2008. zh megoldással]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2009_minta.pdf | 2009. mintazh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2013_megoldas.pdf | 2013. zh]]
*[[Media:Villenerglab_zh_2014_megoldas.pdf | 2014. zh]]

==Mérések==
*[[===1. mérés - Egyen és váltakozóáramú zárlatok ideális kikapcsolása===]]
*Beugró nem volt csak egy kötetlen beszélgetés, bár hallottam olyat is, hogy volt beugrója valakinek, de az se volt nehéz. Ha az ellenőrző kérdéseket tudja az ember megoldható. Nálunk még nem működött a szinkronkapcsoló, de megmutatták, hogy milyen lesz a működő:), szóval a bekapcsolást nem mértük le, a kikapcsolásnál meg a legtöbb idő a panel megtalálásával telt... Így a jegyzőkönyvet helyben meg tudtuk írni, amire rábólintott és ennyi, nem egy túl stresszelt mérés.
*Nekünk volt beugró, de szerencsére szinte csak jelenléti ívként szolgált.
**AC bekapcs 60 foknál, mennyi lesz így az áram csúcstényezője?
**Meg volt egy DC kikapcs, C-t megnövelve kétszeresre. Hogy alakul a fesz a megszakítónál ? Ha behelyettesítesz, 1/sqrt(2) részre csökken.
**Feszültségmentesítés lépéseit tudni kell!!!
*2014: Volt beugró, az első és utolsó ellenőrző kérdést kérdezte. Önálló munka volt, csak akkor segített, ha kértük. Fesz. mentesítés lépéseit, szabályzatot tudni kell!
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_01_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

===2. mérés - Villamos ív tulajdonságainak és megszakításának vizsgálata===
*Beugróban csak a mérési útmutatóban lévő két karakterisztikát kérte(U-i, U-l). Csak az egyenáramú mérést kellett megcsinálni, nem sokat segített, de nem is kellett. Figyeljetek oda, hogy előre lebeszélitek, hogy ki mit csinál és gyorsan csináljátok mert elfogy a pálca.... Elég könnyű mérésnek mondanám!
*[[Media:Villenerglab_meres_2012_02.xls | Mérési eredmények, ábrák]]
*2014: Göcsei Gábor volt a mérésvezető,a mérés könnyű, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni,volt beugró:
**U-I karakterisztika,
**villamos ív fogalma, hogy jön létre
**volt valami U I és idő függvény, de ezt kb senki sem tudta.Vetett egy pillantást mindenki U-I karakterisztikájára, miután átbeszéltük a dolgokat, aztán mérhettünk is, kb 1,5 óra alatt végeztünk. A mérés könnyű volt, össze volt állítva minden, csak a tolóellenállásokat kellett állítgatni és a toroidot csavargatni, közben feszültséget és áramot leolvasni, pálcák távolságát állítani.

===3. mérés - Modern védőkészülékek és a PLS===
*2014: Felharmonikus dolgokat érdemes mélyebben tudni,a feladatokat a mérésvezetővel együtt csináltuk, volt beugró:
**Hogyan lehet csökkenteni az energia fogyasztást?
**Milyen villamos energetika minőségi jellemzőket ismer?
**Harmadik is hasonló kaliberű volt, de már nem emlékszek rá.
**Házit mindenkinek kellett csinálni, be is szedte, belepillantott és visszaadta. Maga a mérés könnyű volt, mindent megmutatott gépen előtte.
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_03_ellenorzokerdesek.docx | Kidolgozott kérdések]]

===4. mérés - Olvadó biztosítók és kismegszakítók működésének vizsgálata===
*Ha végigolvasod a segédletet, körülbelül tudod majd azokat, de nekünk (délelőtti turnus) csak egy Novák Balázs-féle elbeszélgetés volt a bevezetőnek, semmi beugró, semmi (ugyan jegybe nem tudom mennyire fog beszámítani). Ha átvitel-"labor"-ig végezni akartok, tudjátok mit hogy kell mérni, mert egyszer megmutatta aztán csak hátul mosolygott mit bénázunk, ennyi az egész. Tehát érdemes kinyomtatni a mérési útmutatót.

*2014: Elég családias légkör volt, végig dumáltuk az egészet. Volt beugró:
**1: zárlat ellen mit használunk?
**2: milyen fajta kismegszakítókat ismer?
**3: áramok milyen két nagy csoportját különböztetjük meg?
*[[Media:Villenerglab_meres4_2014_hasznos.pdf‎ | Beugróhoz hasznos]]

===5. mérés - Erősáramú méréstechnika===
*2009: Laza, mesélős labor. Bejön a laborvezető, beszél pár órát a témáról, a végén fel kell rajzolni és össze kell rakni egy egyszerű háromfázisú mérést: áram, feszültség, teljesítmény, cosfi... beugró, jegyzőkönyv nincs.
*Az erősáramú mérési útmutatót kell elolvasni és a végén levő ellenőrző kérdéseket írásban megoldani. Ezt oda kell neki adni óra elején mert erre kapjuk a jegyet. Beugró nem volt, de az ellenőrző kérdések alapján haladtunk az órán, szóval az legyen meg jól. Ja és van valami pluszpont rendszere, amit össze-vissza írogat.
*2014: Beugró volt, nekünk majdnem adott 2 ellenörző kérdést, de nem volt hajlandó felolvasni, nekünk meg nem volt ellenörzőkérdés sorunk, ami nem volt kitöltve, így kaptunk egy számolósat, ami nem volt gáz, de az ellenörzőkérdés jobb lett volna. (tanulság: vigyetek kitöltetlen ellenörzőkérdés sort, lehet szerencsétek lesz)
*[[Media:Villenerglab_meres_2011_05_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]

===6. mérés - 3 fázisú transzformátor vizsgálata===
*Egy beugró:
**1.: Transzformátor helyettesítő kapcsolása és elemeinek megnevezései és definíciói (ez az Elektrotechnika/mérések -nél megtalálható) ehhez még feltétlenül kellenek a %-os értékek, amelyek a következők: R1=1-2% Xs=2-3% Xs2'=2-3% R2'=1-2% Rv=10000% Xm=1000%
**2. és 3.: Üresjárási és Rövidzárási mérés mire jó, mit mérünk vele.....stb (kapcsolási vázlatot nem kérdezi)

*2014: Beugrókérdések voltak:
**1. : Milyen kapcsolási csoportok lehetnek egy Dy és Yy transzformátornál?
**2. : Két 3 fázisú trafó összekapcsolásának feltételei?
**3. : Mit jelen a ' jelölés a helyettesítő képben? (Redukálás)
**4. : Mit hanyagolhatunk el soros impedancia számításánál, rövidzárási méréskor?
**5. : Áttétel számolási feladat.

*másik csoport:
**1. Dy5 és Dy11 hány fokos forgatást jelent?
**2.YY trafóra milyen óraszám jellemző?
**3. 3 fázisú delta kapcsolású trafón, hogy lehet megmérni 2 wattmérős módszerrel a teljesítményt?
**4. Mikor alkalmazható a trafó helyettesítő kép?
**5. Meg voltak adva transzformátor adatai ki kellett számolni az Rv-t és Xm-et.

===7. mérés - Aszinkron gép vizsgálata ===
*2014: Farkas Balázs tartotta a mérést, elég egyszerű és gyors mérés, szóbeli beugró a felkészülő kérdésekből.
*[[Media:Villenerglab_meres_2014_04_ellenorzokerdesek.pdf | Kidolgozott kérdések]]- '''Hibák vannak benne!'''

===8. mérés -Egyenáramú gép vizsgálata===
*2009: Eddig ezek a kérdések fordultak elő a beugrókon:
**egyenáramú gép, mint rendszer => kifordított szinkrongép + mechanikai áramirányító (kommutátor) + vezérlés (a kefék helyzetével)
**a kommutátor feladata
**a 3 alapegyenlet
**az áram-fordulatszám görbe
**a gép keresztmetszeti rajza
*Indulásként kaptunk egy félórás kiselőadást a gép felépítéséről, működéséről, ami alapvetően nagyon hasznos és érthető volt. A mérőasztalon a műszerek egy kivétellel sorrendben voltak lerakva és bekötve (a sillabuszban szereplő kapcsolási rajznak megfelelően). Kérdezte, hogy normál működéskor mit fognak mutatni az egyes műszerek - a sillabuszban megadott névleges értékekkel kellett válaszolni, és megmutatni a mutatók állását. Ennél figyeljetek a műszerek méréshatáraira, némelyik söntre van kötve. Méréskor meg amikor a mutatók a mérési tartomány alsó felébe kerülnének, érdemes kisebb méréshatárt választani a pontosabb leolvasás érdekében. Elmagyarázta a gép bekapcsolási folyamatát, amire nem árt figyelni, mert utána megkér valakit, hogy ő indítsa be az egészet. Maguk a mérési feladatok nem nehezek, viszont nem árt megjegyezni, hogy mikor melyik tolóellenálláshoz kell nyúlni.. (a mérés izgalmában sok mindent elfelejt az ember) A mérés után egy jegyzőkönyvet kell elkészíteni (tehát közösen) és a fakkjába bedobni.
*2014: A mérést Janka Sándor tartotta a beugróban 3-4 feladat volt:
**egyenáramú gép keresztmetszeti rajza, ezt a 8 oldalas pdf-ben NEM találjátok meg, csak abban a jó hosszúban
**egy grafikon volt, javaslom tanuljátok meg mindet, amúgy tőlünk a 6.-at vagy a 7.-et kérte
**3 darab képlet, K,fí,G (5. oldal alja), Ui képlete és M képlete (6. oldal teteje)
** a kommutátor fogalma és haszna
Képleteket mindenképpen nyaljátok be, ha azokat tudjátok, nagy gond nem lehet. Egyetlen beugróval kb 3 másodpercet foglalkozott, szóval nem olyan para ha egy-egy alsó indexet felcseréltek (azokból van bőven)

===9. mérés - Szinkrongép vizsgálata===
*2009
**Ami innen fontos, az annak a megértése, hogy működik egyáltalán a szinkron gép. Kell tudni a helyettesítő képet, és az abban szereplő paraméterek értelmezését, Up meghatározását üresjárási méréssel, Xd meghatározását rövidzárási méréssel. Meg kell érteni és megjegyezni az áram-munkadiagramot és a V-görbét, illetve nem árt előre átnézni a mérés elrendezésének rajzát, sokkal könnyebb úgy eligazodni.
**Ha ezeket elolvasod és megérted, nem lehet gond:
***elsősorban persze a mérési útmutató
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_retter.pdf | Dr. Retter Gyula: Villamos energetika idevágó rész]]
***[[Media:Villenerglab_jegyzet_2009_elektrotechnika.pdf | Elektrotechnika jegyzet]]
*2014: A mérés Számel László vezette, konkrét beugró nem volt, csak szóban kérdezgetett.
*Ellenőrző kérdés kidolgozás [https://docs.google.com/document/d/1FOpxsG_S3JPgU5YFqaJSK4Tik3v2saSalBXC_kv1j8s/edit 9.mérés]

==Tapasztalatok==
===2011===
A mérésekre készülni kell, talán két kivételtől eltekintve mindenhol beugróval fogadtak. A gépes mérésekhez ajánlanám a szakirányos gépek tárgy segédanyagai közé felrakott Retter-féle könyvet. Tisztában kell lenni a vizsgált géptípus elméleti alapjaival (akkor is, ha még nem jár ott a gépek előadás). Ajánlott tudni, hogy mit akarunk mérni, ezt hogy kell mérni, s mit kell kapnunk eredményként. A legtöbbször az ellenőrző kérdésekből választottak párat a beugróba, érdemes jól átnyálazni a segédletben szereplő diagramokat, jelleggörbéket is. A jegyzőkönyveket tipikusan a következő mérésre kellett leadni, de érdemes addig megcsinálni amíg frissek az emlékek. Volt olyan mérés ami után több kört le kellett futnunk mire végre elfogadta a mérésvezető a jegyzőkönyvet. Összességében nem a legkönnyebb labor, de ha készül az ember teljesíthető (a mi csoportunkból senkinek nem kellett mérést pótolnia).

{{Lábléc - Villamos energetika szakirány}}