<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Kecsk%C3%A9s+Kriszti%C3%A1n</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Kecsk%C3%A9s+Kriszti%C3%A1n"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Kecsk%C3%A9s_Kriszti%C3%A1n"/>
	<updated>2026-04-17T10:39:31Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&amp;diff=193071</id>
		<title>Szoftverarchitektúrák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&amp;diff=193071"/>
		<updated>2017-12-16T09:38:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kecskés Krisztián: /* 2. Kis ZH, 2017 ősz */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Szoftverarchitektúrák&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIAUMA06&lt;br /&gt;
| szak = info MSc&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = őszi&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = AAIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = 2 db&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 nagy beadandó&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = infomsc{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUMA06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUMA06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hasznos linkek==&lt;br /&gt;
* Top Ten Software Architecture Mistakes: [http://www.developerfusion.com/article/84904/avoiding-the-icebergs/ link]&lt;br /&gt;
* Top Ten Software Architecture Mistakes II.: [http://www.developerfusion.com/article/84906/avoiding-the-icebergs-top-ten-software-architecture-mistakes-8211-part-2/ link]&lt;br /&gt;
* SaaS előadáson mutatott illusztráció: [http://www.silverlighthack.com/post/2011/02/27/IaaS-PaaS-and-SaaS-Terms-Explained-and-Defined.aspx link]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jegyzet==&lt;br /&gt;
* [[Szoftverarchitektúrák - Jegyzet | Jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:SZOFTARCH_kivonat_v11.pdf | Bővebb jegyzet (PDF)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szoftarch_web_architekturak_2014.pdf | Web architektúrák diasor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kis ZH-k==&lt;br /&gt;
===Első Kis ZH-k===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2017 ősz====&lt;br /&gt;
* 3 tervezési hiba kifejtve&lt;br /&gt;
* Active Object&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2016 ősz====&lt;br /&gt;
* Ismertessen legalább 6 tipikus architektúra hibát kifejtéssel együtt! (3p)&lt;br /&gt;
* Mutassa be a Reactor tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2015 ősz====&lt;br /&gt;
* Ismertesse a tipikus architektúra hibákat, kifejtéssel együtt! (3p)&lt;br /&gt;
* Mutassa be a Component Configurator tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2014 ősz====&lt;br /&gt;
* Röviden foglalja össze, a Filters &amp;amp; Pipelines architektúra típus lényegét!&lt;br /&gt;
* Mutassa be a Reactor tervezési mintát!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2010 ősz====&lt;br /&gt;
* Röviden foglalja össze, hogy milyen architektúrák léteznek, említsen meg 3-at! (3p)&lt;br /&gt;
* Mutassa be az Active Object tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második Kis ZH-k===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2. Kis ZH, 2017 ősz====&lt;br /&gt;
* Zachman framework strukturája, szabályai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2. Kis ZH, 2015 ősz====&lt;br /&gt;
* Melyek a felhasználói dokumentáció legfontosabb követelményei? (5p)&lt;br /&gt;
* Írja le a kapacitás tervezés lépéseit és fejtsen ki a közülül kettőt! (5p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2. Kis ZH, 2010 ősz====&lt;br /&gt;
* Csoportosítsa a P2P hálózatokat legalább 2 csoportosítás szerint! Fejtse ki a csoportosítás szempontjait. (6p)&lt;br /&gt;
* Mi a kapcsolat a felsorolt elemek között? Hol használjuk? 1-1 mondatban jellemezze az alábbiakat felhasználás szempontból: Platform szoftver, IaaS, SaaS, PaaS! (4p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH-k==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2017. ősz pzh===&lt;br /&gt;
# Reactor&lt;br /&gt;
# Active Object&lt;br /&gt;
# TOGAF (The Open Group Architecture Forum) főbb elemeinek és lépéseinek bemutatása&lt;br /&gt;
# IT mérőszámok, ábra, magyarázat&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2017. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Soroljon fel 6 architektúra hibát! (3-t kifejtve)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector &lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Leader-Followers&lt;br /&gt;
# Zachman Framework főbb elemei (táblázat) &lt;br /&gt;
# Mi az a DI (Dependency Injection)? Milyen tervezési mintákkal lehet megvalósítani? (6p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2016. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Component Configurator (7p)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector (7p)&lt;br /&gt;
# Active Object (7p)&lt;br /&gt;
# Zachman Framework főbb elemei (táblázat) (9p)&lt;br /&gt;
# IT mérőszámok, terheléstől való függésük, ábra, magyarázat (6p)&lt;br /&gt;
# Self-managing rendszerek 4 autonómia attributuma (4p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2015. ősz pzh===&lt;br /&gt;
# Extension Interface (7p)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector (7p)&lt;br /&gt;
# Leader-Followers (7p)&lt;br /&gt;
# TOGAF (The Open Group Architecture Forum) főbb elemeinek és lépéseinek bemutatása (10p)&lt;br /&gt;
# IT mérőszámok, ábra, magyarázat (3p)&lt;br /&gt;
# Mi az a DI (Dependency Injection)? Milyen tervezési mintákkal lehet megvalósítani? (6p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014. ősz ppzh===&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector&lt;br /&gt;
# Leader-Followers&lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Filters &amp;amp; Pipelines&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014. ősz pzh===&lt;br /&gt;
# Component Configurator&lt;br /&gt;
# Leader-Followers&lt;br /&gt;
# Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)&lt;br /&gt;
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Aspektus-orientált programozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector&lt;br /&gt;
# Active Object&lt;br /&gt;
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Milyen problémát old meg a Dependency Injection és hogyan oldja meg?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector&lt;br /&gt;
# Active Object&lt;br /&gt;
# Architect súlyos hibái közül 6&lt;br /&gt;
# Rétegelt architektúra előnyei. Mikor érdemes ilyet használni?&lt;br /&gt;
# a) SaaS, PaaS, IaaS. b) számítási felhők 5 jellemzője&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2011. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Reactor minta (7p)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector minta (7p)&lt;br /&gt;
# Active Object minta (7p)&lt;br /&gt;
# Hogyan osztasz meg valaimt torrenten? Mi a tracker, torrent fájl, darab (piece)? (7p)&lt;br /&gt;
# Milyen mérőszámai vannak a teljesítménynek, részletezze. (6p)&lt;br /&gt;
# Mire jók a réteges architektúrák, mikor használjuk, mikor nem? (6p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2010. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Ismertesse a Komponens Konfigurátor tervezési mintát! (6p)&lt;br /&gt;
# Ismertesse az Acceptor - Connector tervezési mintát! (6p)&lt;br /&gt;
# Milyen módosításokat kell végezni egy hagyományos egyprocesszoros környezetben működő 32 bites Linux alá fejlesztett alkalmazáson, hogy szimmetrikus multiprocesszoros rendszerekben is működőképes legyen? Hogyan befolyásolja a fent végzett portolás az alkalmazás teljesítményét? (5p)&lt;br /&gt;
# Mi az MPI kommunikátor és miért érdemes alkalmazni? Mik az MPI kommunikációs primitívjei? (6p)&lt;br /&gt;
# A sorbanállási modell esetén milyen erőforrásokat különböztetünk meg és hogyan alakul a kiszolgálási idejük a várakozási sor függvényében? (6p)&lt;br /&gt;
# Mikor érdemes és mikor nem érdemes háromrétegű architektúrát használni? Melyek a háromrétegű architektúra előnyei és hátrányai? (6p)&lt;br /&gt;
# Soroljon fel SaaS 5 előnyét és 5 hátrányát! (5p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2010. ősz pótzh===&lt;br /&gt;
# Ismertesse az Interceptor tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
# Ismertesse a Reaktor tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
# Mi a különbség a cache koherens és a nem cache koherens NUMA architektúra között? Melyik skálázhatóbb, mi a kiterjesztett skálázhatóság ára? (7p)&lt;br /&gt;
# Mi a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni a válaszidőt? (7p)&lt;br /&gt;
# Mikor érdemes rétegzett architektúrát használni? Melyek a rétegzett architektúra előnyei és hátrányai? (7p)&lt;br /&gt;
# Mikor érdemes SaaS megközelítést alkalmazni? (5p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kecskés Krisztián</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&amp;diff=193070</id>
		<title>Szoftverarchitektúrák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&amp;diff=193070"/>
		<updated>2017-12-16T09:37:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kecskés Krisztián: /* Kis ZH-k */ 2017, sorting&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Szoftverarchitektúrák&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIAUMA06&lt;br /&gt;
| szak = info MSc&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = őszi&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = AAIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = 2 db&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 nagy beadandó&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = infomsc{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUMA06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUMA06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hasznos linkek==&lt;br /&gt;
* Top Ten Software Architecture Mistakes: [http://www.developerfusion.com/article/84904/avoiding-the-icebergs/ link]&lt;br /&gt;
* Top Ten Software Architecture Mistakes II.: [http://www.developerfusion.com/article/84906/avoiding-the-icebergs-top-ten-software-architecture-mistakes-8211-part-2/ link]&lt;br /&gt;
* SaaS előadáson mutatott illusztráció: [http://www.silverlighthack.com/post/2011/02/27/IaaS-PaaS-and-SaaS-Terms-Explained-and-Defined.aspx link]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jegyzet==&lt;br /&gt;
* [[Szoftverarchitektúrák - Jegyzet | Jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:SZOFTARCH_kivonat_v11.pdf | Bővebb jegyzet (PDF)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szoftarch_web_architekturak_2014.pdf | Web architektúrák diasor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kis ZH-k==&lt;br /&gt;
===Első Kis ZH-k===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2017 ősz====&lt;br /&gt;
* 3 tervezési hiba kifejtve&lt;br /&gt;
* Active Object&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2016 ősz====&lt;br /&gt;
* Ismertessen legalább 6 tipikus architektúra hibát kifejtéssel együtt! (3p)&lt;br /&gt;
* Mutassa be a Reactor tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2015 ősz====&lt;br /&gt;
* Ismertesse a tipikus architektúra hibákat, kifejtéssel együtt! (3p)&lt;br /&gt;
* Mutassa be a Component Configurator tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2014 ősz====&lt;br /&gt;
* Röviden foglalja össze, a Filters &amp;amp; Pipelines architektúra típus lényegét!&lt;br /&gt;
* Mutassa be a Reactor tervezési mintát!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Kis ZH, 2010 ősz====&lt;br /&gt;
* Röviden foglalja össze, hogy milyen architektúrák léteznek, említsen meg 3-at! (3p)&lt;br /&gt;
* Mutassa be az Active Object tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második Kis ZH-k===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2. Kis ZH, 2017 ősz====&lt;br /&gt;
* Zachmann framework strukturája, szabályai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2. Kis ZH, 2015 ősz====&lt;br /&gt;
* Melyek a felhasználói dokumentáció legfontosabb követelményei? (5p)&lt;br /&gt;
* Írja le a kapacitás tervezés lépéseit és fejtsen ki a közülül kettőt! (5p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2. Kis ZH, 2010 ősz====&lt;br /&gt;
* Csoportosítsa a P2P hálózatokat legalább 2 csoportosítás szerint! Fejtse ki a csoportosítás szempontjait. (6p)&lt;br /&gt;
* Mi a kapcsolat a felsorolt elemek között? Hol használjuk? 1-1 mondatban jellemezze az alábbiakat felhasználás szempontból: Platform szoftver, IaaS, SaaS, PaaS! (4p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH-k==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2017. ősz pzh===&lt;br /&gt;
# Reactor&lt;br /&gt;
# Active Object&lt;br /&gt;
# TOGAF (The Open Group Architecture Forum) főbb elemeinek és lépéseinek bemutatása&lt;br /&gt;
# IT mérőszámok, ábra, magyarázat&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2017. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Soroljon fel 6 architektúra hibát! (3-t kifejtve)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector &lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Leader-Followers&lt;br /&gt;
# Zachman Framework főbb elemei (táblázat) &lt;br /&gt;
# Mi az a DI (Dependency Injection)? Milyen tervezési mintákkal lehet megvalósítani? (6p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2016. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Component Configurator (7p)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector (7p)&lt;br /&gt;
# Active Object (7p)&lt;br /&gt;
# Zachman Framework főbb elemei (táblázat) (9p)&lt;br /&gt;
# IT mérőszámok, terheléstől való függésük, ábra, magyarázat (6p)&lt;br /&gt;
# Self-managing rendszerek 4 autonómia attributuma (4p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2015. ősz pzh===&lt;br /&gt;
# Extension Interface (7p)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector (7p)&lt;br /&gt;
# Leader-Followers (7p)&lt;br /&gt;
# TOGAF (The Open Group Architecture Forum) főbb elemeinek és lépéseinek bemutatása (10p)&lt;br /&gt;
# IT mérőszámok, ábra, magyarázat (3p)&lt;br /&gt;
# Mi az a DI (Dependency Injection)? Milyen tervezési mintákkal lehet megvalósítani? (6p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014. ősz ppzh===&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector&lt;br /&gt;
# Leader-Followers&lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Filters &amp;amp; Pipelines&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014. ősz pzh===&lt;br /&gt;
# Component Configurator&lt;br /&gt;
# Leader-Followers&lt;br /&gt;
# Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)&lt;br /&gt;
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Aspektus-orientált programozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector&lt;br /&gt;
# Active Object&lt;br /&gt;
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Milyen problémát old meg a Dependency Injection és hogyan oldja meg?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector&lt;br /&gt;
# Active Object&lt;br /&gt;
# Architect súlyos hibái közül 6&lt;br /&gt;
# Rétegelt architektúra előnyei. Mikor érdemes ilyet használni?&lt;br /&gt;
# a) SaaS, PaaS, IaaS. b) számítási felhők 5 jellemzője&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2011. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Reactor minta (7p)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector minta (7p)&lt;br /&gt;
# Active Object minta (7p)&lt;br /&gt;
# Hogyan osztasz meg valaimt torrenten? Mi a tracker, torrent fájl, darab (piece)? (7p)&lt;br /&gt;
# Milyen mérőszámai vannak a teljesítménynek, részletezze. (6p)&lt;br /&gt;
# Mire jók a réteges architektúrák, mikor használjuk, mikor nem? (6p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2010. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Ismertesse a Komponens Konfigurátor tervezési mintát! (6p)&lt;br /&gt;
# Ismertesse az Acceptor - Connector tervezési mintát! (6p)&lt;br /&gt;
# Milyen módosításokat kell végezni egy hagyományos egyprocesszoros környezetben működő 32 bites Linux alá fejlesztett alkalmazáson, hogy szimmetrikus multiprocesszoros rendszerekben is működőképes legyen? Hogyan befolyásolja a fent végzett portolás az alkalmazás teljesítményét? (5p)&lt;br /&gt;
# Mi az MPI kommunikátor és miért érdemes alkalmazni? Mik az MPI kommunikációs primitívjei? (6p)&lt;br /&gt;
# A sorbanállási modell esetén milyen erőforrásokat különböztetünk meg és hogyan alakul a kiszolgálási idejük a várakozási sor függvényében? (6p)&lt;br /&gt;
# Mikor érdemes és mikor nem érdemes háromrétegű architektúrát használni? Melyek a háromrétegű architektúra előnyei és hátrányai? (6p)&lt;br /&gt;
# Soroljon fel SaaS 5 előnyét és 5 hátrányát! (5p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2010. ősz pótzh===&lt;br /&gt;
# Ismertesse az Interceptor tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
# Ismertesse a Reaktor tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
# Mi a különbség a cache koherens és a nem cache koherens NUMA architektúra között? Melyik skálázhatóbb, mi a kiterjesztett skálázhatóság ára? (7p)&lt;br /&gt;
# Mi a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni a válaszidőt? (7p)&lt;br /&gt;
# Mikor érdemes rétegzett architektúrát használni? Melyek a rétegzett architektúra előnyei és hátrányai? (7p)&lt;br /&gt;
# Mikor érdemes SaaS megközelítést alkalmazni? (5p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kecskés Krisztián</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&amp;diff=193069</id>
		<title>Szoftverarchitektúrák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&amp;diff=193069"/>
		<updated>2017-12-16T09:32:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kecskés Krisztián: 2017 pzh&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Szoftverarchitektúrák&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIAUMA06&lt;br /&gt;
| szak = info MSc&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = őszi&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = AAIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = 2 db&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 nagy beadandó&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = infomsc{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUMA06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUMA06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hasznos linkek==&lt;br /&gt;
* Top Ten Software Architecture Mistakes: [http://www.developerfusion.com/article/84904/avoiding-the-icebergs/ link]&lt;br /&gt;
* Top Ten Software Architecture Mistakes II.: [http://www.developerfusion.com/article/84906/avoiding-the-icebergs-top-ten-software-architecture-mistakes-8211-part-2/ link]&lt;br /&gt;
* SaaS előadáson mutatott illusztráció: [http://www.silverlighthack.com/post/2011/02/27/IaaS-PaaS-and-SaaS-Terms-Explained-and-Defined.aspx link]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jegyzet==&lt;br /&gt;
* [[Szoftverarchitektúrák - Jegyzet | Jegyzet]]&lt;br /&gt;
* [[Media:SZOFTARCH_kivonat_v11.pdf | Bővebb jegyzet (PDF)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szoftarch_web_architekturak_2014.pdf | Web architektúrák diasor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kis ZH-k==&lt;br /&gt;
===1. Kis ZH, 2010 ősz===&lt;br /&gt;
* Röviden foglalja össze, hogy milyen architektúrák léteznek, említsen meg 3-at! (3p)&lt;br /&gt;
* Mutassa be az Active Object tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2. Kis ZH, 2010 ősz===&lt;br /&gt;
* Csoportosítsa a P2P hálózatokat legalább 2 csoportosítás szerint! Fejtse ki a csoportosítás szempontjait. (6p)&lt;br /&gt;
* Mi a kapcsolat a felsorolt elemek között? Hol használjuk? 1-1 mondatban jellemezze az alábbiakat felhasználás szempontból: Platform szoftver, IaaS, SaaS, PaaS! (4p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Kis ZH, 2014 ősz===&lt;br /&gt;
* Röviden foglalja össze, a Filters &amp;amp; Pipelines architektúra típus lényegét!&lt;br /&gt;
* Mutassa be a Reactor tervezési mintát!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Kis ZH, 2015 ősz===&lt;br /&gt;
* Ismertesse a tipikus architektúra hibákat, kifejtéssel együtt! (3p)&lt;br /&gt;
* Mutassa be a Component Configurator tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2. Kis ZH, 2015 ősz===&lt;br /&gt;
* Melyek a felhasználói dokumentáció legfontosabb követelményei? (5p)&lt;br /&gt;
* Írja le a kapacitás tervezés lépéseit és fejtsen ki a közülül kettőt! (5p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Kis ZH, 2016 ősz===&lt;br /&gt;
* Ismertessen legalább 6 tipikus architektúra hibát kifejtéssel együtt! (3p)&lt;br /&gt;
* Mutassa be a Reactor tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH-k==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2017. ősz pzh===&lt;br /&gt;
# Reactor&lt;br /&gt;
# Active Object&lt;br /&gt;
# TOGAF (The Open Group Architecture Forum) főbb elemeinek és lépéseinek bemutatása&lt;br /&gt;
# IT mérőszámok, ábra, magyarázat&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2017. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Soroljon fel 6 architektúra hibát! (3-t kifejtve)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector &lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Leader-Followers&lt;br /&gt;
# Zachman Framework főbb elemei (táblázat) &lt;br /&gt;
# Mi az a DI (Dependency Injection)? Milyen tervezési mintákkal lehet megvalósítani? (6p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2016. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Component Configurator (7p)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector (7p)&lt;br /&gt;
# Active Object (7p)&lt;br /&gt;
# Zachman Framework főbb elemei (táblázat) (9p)&lt;br /&gt;
# IT mérőszámok, terheléstől való függésük, ábra, magyarázat (6p)&lt;br /&gt;
# Self-managing rendszerek 4 autonómia attributuma (4p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2015. ősz pzh===&lt;br /&gt;
# Extension Interface (7p)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector (7p)&lt;br /&gt;
# Leader-Followers (7p)&lt;br /&gt;
# TOGAF (The Open Group Architecture Forum) főbb elemeinek és lépéseinek bemutatása (10p)&lt;br /&gt;
# IT mérőszámok, ábra, magyarázat (3p)&lt;br /&gt;
# Mi az a DI (Dependency Injection)? Milyen tervezési mintákkal lehet megvalósítani? (6p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014. ősz ppzh===&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector&lt;br /&gt;
# Leader-Followers&lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Filters &amp;amp; Pipelines&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014. ősz pzh===&lt;br /&gt;
# Component Configurator&lt;br /&gt;
# Leader-Followers&lt;br /&gt;
# Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)&lt;br /&gt;
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Aspektus-orientált programozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2014. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector&lt;br /&gt;
# Active Object&lt;br /&gt;
# Soroljon fel 6 architektúra hibát!&lt;br /&gt;
# Mutassa be az MVVM architektúrát!&lt;br /&gt;
# Milyen problémát old meg a Dependency Injection és hogyan oldja meg?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Interceptor&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector&lt;br /&gt;
# Active Object&lt;br /&gt;
# Architect súlyos hibái közül 6&lt;br /&gt;
# Rétegelt architektúra előnyei. Mikor érdemes ilyet használni?&lt;br /&gt;
# a) SaaS, PaaS, IaaS. b) számítási felhők 5 jellemzője&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2011. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Reactor minta (7p)&lt;br /&gt;
# Acceptor-Connector minta (7p)&lt;br /&gt;
# Active Object minta (7p)&lt;br /&gt;
# Hogyan osztasz meg valaimt torrenten? Mi a tracker, torrent fájl, darab (piece)? (7p)&lt;br /&gt;
# Milyen mérőszámai vannak a teljesítménynek, részletezze. (6p)&lt;br /&gt;
# Mire jók a réteges architektúrák, mikor használjuk, mikor nem? (6p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2010. ősz zh===&lt;br /&gt;
# Ismertesse a Komponens Konfigurátor tervezési mintát! (6p)&lt;br /&gt;
# Ismertesse az Acceptor - Connector tervezési mintát! (6p)&lt;br /&gt;
# Milyen módosításokat kell végezni egy hagyományos egyprocesszoros környezetben működő 32 bites Linux alá fejlesztett alkalmazáson, hogy szimmetrikus multiprocesszoros rendszerekben is működőképes legyen? Hogyan befolyásolja a fent végzett portolás az alkalmazás teljesítményét? (5p)&lt;br /&gt;
# Mi az MPI kommunikátor és miért érdemes alkalmazni? Mik az MPI kommunikációs primitívjei? (6p)&lt;br /&gt;
# A sorbanállási modell esetén milyen erőforrásokat különböztetünk meg és hogyan alakul a kiszolgálási idejük a várakozási sor függvényében? (6p)&lt;br /&gt;
# Mikor érdemes és mikor nem érdemes háromrétegű architektúrát használni? Melyek a háromrétegű architektúra előnyei és hátrányai? (6p)&lt;br /&gt;
# Soroljon fel SaaS 5 előnyét és 5 hátrányát! (5p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2010. ősz pótzh===&lt;br /&gt;
# Ismertesse az Interceptor tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
# Ismertesse a Reaktor tervezési mintát! (7p)&lt;br /&gt;
# Mi a különbség a cache koherens és a nem cache koherens NUMA architektúra között? Melyik skálázhatóbb, mi a kiterjesztett skálázhatóság ára? (7p)&lt;br /&gt;
# Mi a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni a válaszidőt? (7p)&lt;br /&gt;
# Mikor érdemes rétegzett architektúrát használni? Melyek a rétegzett architektúra előnyei és hátrányai? (7p)&lt;br /&gt;
# Mikor érdemes SaaS megközelítést alkalmazni? (5p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kecskés Krisztián</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=186326</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=186326"/>
		<updated>2015-06-16T13:02:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kecskés Krisztián: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információs rendszerek üzemeltetése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA314&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = vizsgakurzus&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| labor = 2 db&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db (opcionális)&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = iru@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.medialab.bme.hu/course/VITMA314&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltételei:&lt;br /&gt;
**A 2 db &#039;&#039;&#039;laborgyakorlat&#039;&#039;&#039; sikeres (külön-külön min. 2-es) teljesítése. Jelentkezni a tárgyhonlapon keresztül kell, a jegyet az órai munka alatt elkészítendő jegyzőkönyvre kapod, ami tartalmazza az elvégzett feladatokat és képernyőmentéseket. (A 2014 tavaszi félév alapján: mindegy, melyik alkalomra jelentkezel NEPTUN-ban, majd a félév során kell külön jelentkezni 1-1 laborra.)&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. 50 pontos.&lt;br /&gt;
*A félév során lehetőség van opcionális &#039;&#039;&#039;házi feladat&#039;&#039;&#039; elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladatot csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik, de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
**A laboralkalmak közül egy pótolható.(Idén mindkettő 2015-ben)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli. 50 pont szerezhető rajta.&lt;br /&gt;
*Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A ZH és a laborok eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Esszé jellegű házik&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
10. VPN egy tanácsadó cég életében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor &amp;quot;nulladik&amp;quot; napja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook &lt;br /&gt;
csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Script feladatok&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( &amp;lt;200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S4. Készítsen egy scriptet, amely &amp;gt;95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
S8. Készítsen scriptet, amely az &amp;quot;irulabor.txt&amp;quot; (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden&lt;br /&gt;
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRU_AllInOne_2014.pdf | 2014-es diák egyben]]: PDF készítési sorrendben, 1 dia/oldal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Feladatkidolgozások&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Labor ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Linux labor feladatok|IRÜ Linux labor feladatok kidolgozása (nem minden)]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Rövidítések == &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Rövidítések, mozaikszavak]]&#039;&#039;&#039; (korábbi [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]] Wikis változata) - nyomokban hibát tartalmazhat, ha ilyet találtok, kérlek javítsátok! Bővítsétek is!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - ZH-kérdések]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [https://docs.google.com/document/d/15wj1Uao_2ghLYRF91Pf2TpYXaTpF5t9pn4hX9SbNdas/edit   2015. ZH kidolgozás]&lt;br /&gt;
* [https://docs.google.com/document/d/1vzC859VirBg6oqAmMbkfd2lxQ-VnSrhPqbBMdsaK3t0/edit   2014. ZH kidolgozás]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[https://docs.google.com/document/d/1OsLMKBrjSjzg2NqSUw-yCKYsz47xaMSzN_xQo4WRcag/edit 2015ös vizsgák kidolgozva - google docs]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Vizsgakérdések|Eddigi vizsgakérdések]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;[[ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[IRÜ_Kiskérdések|Kiskérdések]] (lásd itt a közösen szerkeszthető Google Docs-anyag linkjét is!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Rendelkezésre állások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| Nagyságrend ||	A ||	Max. kiesési idő 1 év alatt &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 9-es ||	90 % || 36,5 nap (1 hónap)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 9-es ||	99 % || 3,5 nap&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 9-es ||	99,9 % ||9 óra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 9-es ||	99,99 % || 1 óra &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 9-es ||	99,999 % || 5 perc&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 9-es ||	99,9999 % || 32 mp&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 9-es ||	99,99999% || 3 mp&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fun==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. &amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kecskés Krisztián</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika&amp;diff=183197</id>
		<title>Elektronika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika&amp;diff=183197"/>
		<updated>2014-11-23T14:27:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kecskés Krisztián: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika&lt;br /&gt;
|targykod=VIEEA307&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=EET&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=57&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az min. elégséges &#039;&#039;&#039;félévvégi jegy&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**Az &#039;&#039;&#039;összes begyűjthető pont 40%-ának elérése&#039;&#039;&#039; a következő számonkérésekből:&lt;br /&gt;
***&#039;&#039;&#039;KisZH-k&#039;&#039;&#039;: 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.&lt;br /&gt;
***&#039;&#039;&#039;NagyZH-k&#039;&#039;&#039;: 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.&lt;br /&gt;
**A kisZH-k nem pótolhatók.&lt;br /&gt;
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ZH kidolgozások:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi elméleti összefoglalók:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)&lt;br /&gt;
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== KisZH-k, beugrók ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2013-14 őszi félév===&lt;br /&gt;
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.&lt;br /&gt;
*A kisZH-k témái:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1. kisZH&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)&lt;br /&gt;
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.&lt;br /&gt;
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.&lt;br /&gt;
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.&lt;br /&gt;
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.&lt;br /&gt;
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.&lt;br /&gt;
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.&lt;br /&gt;
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.&lt;br /&gt;
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.&lt;br /&gt;
#Az emitterkövető kapcsolási rajza&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2. kisZH&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.&lt;br /&gt;
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.&lt;br /&gt;
#Fázist nem fordító alapkapcsolás.&lt;br /&gt;
#Fázisfordító alapkapcsolás.&lt;br /&gt;
#Feszültségkövető.&lt;br /&gt;
#Összeadó erősítő.&lt;br /&gt;
#Kivonó erősítő.&lt;br /&gt;
#Integrátor.&lt;br /&gt;
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.&lt;br /&gt;
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;3. kisZH&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)&lt;br /&gt;
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.&lt;br /&gt;
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.&lt;br /&gt;
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.&lt;br /&gt;
#CMOS inverter kapcsolási rajza.&lt;br /&gt;
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája.&lt;br /&gt;
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.&lt;br /&gt;
#CMOS logikai alapkapuk.&lt;br /&gt;
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.&lt;br /&gt;
#CMOS transzfer kapu.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Korábbi félévekben&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.&lt;br /&gt;
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minta kisZH-k: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1. kisZH&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik&lt;br /&gt;
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének&lt;br /&gt;
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik&lt;br /&gt;
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva&lt;br /&gt;
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség&lt;br /&gt;
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. dióda, tranzisztor rajzolása volt. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. egy alap diódás feladat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2. kisZH&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. Töltéspumpálás számolás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
4. ?&lt;br /&gt;
5. ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;3. kisZH&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet&lt;br /&gt;
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 1. ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont)  -- 60 perc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül&lt;br /&gt;
* 2012&lt;br /&gt;
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül&lt;br /&gt;
*2014&lt;br /&gt;
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 2. ZH ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont)  -- 90 perc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2010&lt;br /&gt;
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2011&lt;br /&gt;
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2012&lt;br /&gt;
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2013&lt;br /&gt;
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tippek a gyakorlatokhoz:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tippek feladatokhoz:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük &amp;quot;elég&amp;quot; nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)&lt;br /&gt;
* A diódán mindig &amp;lt;math&amp;gt;0,7V&amp;lt;/math&amp;gt; feszültség esik (néha mást adnak meg &amp;lt;math&amp;gt;U_d&amp;lt;/math&amp;gt;-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.&lt;br /&gt;
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után &amp;lt;math&amp;gt;U=I*R&amp;lt;/math&amp;gt;), tehát mondjuk egy &amp;lt;math&amp;gt;5V&amp;lt;/math&amp;gt; letörési feszültségű Zener diódán ilyen &amp;lt;math&amp;gt;5,01-5,2 V&amp;lt;/math&amp;gt; esik (kb.).&lt;br /&gt;
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.&lt;br /&gt;
* A bipoláris tranzisztorra: &amp;lt;math&amp;gt;I_c=BI_b&amp;lt;/math&amp;gt; és &amp;lt;math&amp;gt;I_e=(B+1)\cdot I_b&amp;lt;/math&amp;gt;, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában &amp;lt;math&amp;gt;I_b&amp;lt;/math&amp;gt;-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, &amp;lt;math&amp;gt;B&amp;lt;/math&amp;gt;-t pedig mindig megadják), és miután megvan &amp;lt;math&amp;gt;I_c&amp;lt;/math&amp;gt; és &amp;lt;math&amp;gt;I_e&amp;lt;/math&amp;gt; így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.&lt;br /&gt;
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak &amp;quot;egyféle&amp;quot; árama van. Az Igate mindig 0. Az &amp;lt;math&amp;gt;I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2&amp;lt;/math&amp;gt; képletből általában egyetlen dolog hiányzik.&lt;br /&gt;
* JFET-re: &amp;lt;math&amp;gt;I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2&amp;lt;/math&amp;gt;, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.&lt;br /&gt;
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.&lt;br /&gt;
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.&lt;br /&gt;
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kecskés Krisztián</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf&amp;diff=183196</id>
		<title>Fájl:Elektro segedlet 2014 zh2 kidolgozas v9.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf&amp;diff=183196"/>
		<updated>2014-11-23T14:26:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kecskés Krisztián: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Kecskés Krisztián</name></author>
	</entry>
</feed>