<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Karaffa+Levente+Benj%C3%A1min</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Karaffa+Levente+Benj%C3%A1min"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Karaffa_Levente_Benj%C3%A1min"/>
	<updated>2026-04-27T15:38:29Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_alapjai&amp;diff=203561</id>
		<title>Elektromágneses terek alapjai</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_terek_alapjai&amp;diff=203561"/>
		<updated>2023-01-19T17:37:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektromágneses terek alapjai&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAC03&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIHVA201&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/course/view.php?id=48&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/terek terek{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &#039;&#039;&#039;Elektromágneses terek alapjai&#039;&#039;&#039; erőteljesen épít a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]], [[Jelek és rendszerek 1]], és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A3 villamosmérnököknek]], és a [[Fizika 2]] tárgyakból a kredit megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ajánlott:&#039;&#039;&#039; [[Jelek és rendszerek 1]] kredit megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok látogatását ellenőrzik.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagy zárthelyit íratunk, amelyben a tananyag első felét kérjük számon. Aláírást az kap, aki a zárthelyit adott ponthatár felett teljesíti. A ponthatárt nem rögzítjük előre, hanem utólag (a kurzus teljesítési statisztikája alapján) állapítjuk meg, azonban az elérhető összpontszám legalább 50%-ának megszerzésével az aláírás mindenkor garantált. Magas zárthelyi pontszám esetén vizsgakedvezmény jár.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsgázó a vizsga kezdetén három lapot választ: két „beugró példát” és egy „tételt”. Ezek vázlatos kidolgozására összesen kb. 20 perc felkészülési időt biztosítunk (a két beugró példa közül csak az egyiket kell kidolgozni, amely tetszés szerint választható). A beugrón a vizsgázónak elsősorban a példa megoldási elvét kell bemutatnia, a számszerű eredmény kisebb súllyal esik a latba. Amennyiben a beugró sikeres, a hallgató rátérhet a tétel ismertetésére, ellenkező esetben a vizsga elégtelen (1) eredménnyel zárul. A tétel a tantárgy elméleti részére kérdez rá. A helybeli felkészülés során nem várunk esszészerű kidolgozást, csupán vázlatot, amely a szóbeli feleletet segítheti. A feleletet 1-5 vizsgajeggyel értékeljük. Aki az „Elektromágneses terek” versenyen helyezést ért el, vizsgakedvezményt kaphat (részletek a mindenkori versenykiírásban). Ez a kedvezmény csak az aláírásszerzés félévében, egyszeri alkalommal érvényesíthető. Megjegyezzük, hogy ebben a félévben (2018/19 ősz) a magas zárthelyi pontszám után ilyen kedvezményt nem biztosítunk (részletes indolkása a tanulmányi portálon). A hallgató a vizsgán a kötelező tétel mellett, opcionálisan, egy nehezített IMSc tételt is választhat, amelynek ismertetésére akkor kerülhet sor, ha a vizsga kötelező részére kapott osztályzat legalább 4-es. Az IMSc tétel felelete 0-10 IMSc ponttal honorálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Anki Flashcards (Kikérdezőkártyák) ===&lt;br /&gt;
https://ankiweb.net/shared/info/1276202301&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos jegyzetek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Elektromágneses terek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz! [[Media:emt_tankonyv_fodor.pdf]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Zombory László: Elektromágneses terek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szintén használható, mely a &#039;&#039;Műszaki Kiadó&#039;&#039; honlapján [https://muszakikiado.hu/wp-content/uploads/2020/02/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Gyimóthy Szabolcs: Elektrodinamika globális mennyiségekkel&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Tárgyhonlapról is elérhető [https://drive.google.com/file/d/1LftZNc17FMYKmOhpBXWnmSfSYkQt5hmn/view jegyzet] a tárgy első részéhez. [[Media:EMTA_elektrodinamika_globalis.pdf|Backup]]&lt;br /&gt;
* &amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;&#039;&#039;&#039;Kiemelt jegyzet: &#039;&#039;&#039;&amp;lt;/span&amp;gt; [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Gyimóthy Szabolcs&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Mucsi Dénes&#039;&#039; által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotórium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz készült 20+1 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/elektrom%C3%A1gneses%20terek%20alapjai videósorozat] 2015 tavaszi félévében &#039;&#039;Gyimóthy Szabolcs&#039;&#039; előadásában. Az első előadás nem került felvételre, ott a matematikai alapok összefoglalása történt! [[Media:Eloadas_tartalomjegyzek.docx|Az előadások tartalomjegyzéke]]&lt;br /&gt;
*Az elődtárgyhoz &#039;&#039;(Elektromágneses terek)&#039;&#039; készült 21 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/elektrom%C3%A1gneses%20terek%20veszely videósorozat] 2010 tavaszi félévében &#039;&#039;Veszely Gyula&#039;&#039; előadásában. Ez a tantárgy szétválasztása előttről való, így tartalmaz olyan dolgokat is, amit a jelenlegi tematika nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgához segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok|Szóbeli feladatok]] - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. &amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Szerkesszétek, bővítsétek! Az is jó, ha csak a feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT írjátok be!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;&#039;&#039;&#039;Kiemelt kidolgozás: &#039;&#039;&#039;&amp;lt;/span&amp;gt;[[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|Tételkidolgozás]] - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.&lt;br /&gt;
*[[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF|Számpéldák]] - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Elektromágneses terek alapjai - Számolós vizsgakérdések kidolgozásában talált hibák javításai|hibajavításhoz]]!&lt;br /&gt;
*[[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - &#039;&#039;Szilágyi Tamás&#039;&#039; által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. &#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!&lt;br /&gt;
*[[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.&lt;br /&gt;
*[[Media:EMT_teljes_2015_osz.pdf|Előadások és gyakorlatok]] - Összes előadás és 6 db gyakorlat. (2015 ősz)&lt;br /&gt;
*[[Media:terek_vizsga_2017-01-02.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2016/17 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt.&lt;br /&gt;
*[[Media:Terek_Tetelkidolgozás2017.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2017/18 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt.&lt;br /&gt;
*[[Media:Emt vizsga tetelek 2019.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2018/19 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt. Hibák előfordulhatnak benne.&lt;br /&gt;
*[[Media:EMTA_Tetelek_2019_Tavasz.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2018/19 tavaszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt. Hibák előfordulhatnak benne.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:EMTA2_ZH_kisfeladatok_2015.pdf|Kisfeladatok2ZH]]- 2015 előtti zárthelyik(/vizsgabeugrók) kis-feladatainak gyűjteménye a 3Zh-s rendszer 2.Zárhelyiéhez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|Távvezetékek]] - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.&lt;br /&gt;
*[[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|Első ZH]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második ZH]] anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.&lt;br /&gt;
*[[Media:Terek_magicképletek.PDF|Magic képletek]] - &#039;&#039;Ács Judit&#039;&#039; által összegyűjtött néhány hasznos képlet.&lt;br /&gt;
*[http://www.youtube.com/playlist?list=PLEfarzfPitd3styANrY3KT8xg3jOkOLED Elektrodinamika] - 2014. őszi anyag a Széchenyi István Egyetemről, Elektrodinamika tárgyhoz, de tökéletesen használható az Elektromágneses terek megértéséhez - elmélettel, példákkal.&lt;br /&gt;
* &amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;&#039;&#039;&#039;Kiemelt gyakorlati kidolgozások: &#039;&#039;&#039;&amp;lt;/span&amp;gt; [[Media:EMTA_gyak_1_v7.pdf | 2019-es gyakorlatok]] - Lektorált kidolgozás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Régebbi jegyzetek/kidolgozások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az előadás-videók alapján &#039;&#039;Ecker Tibor Ádám&#039;&#039; által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Sebestyén Imre&#039;&#039; 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján &#039;&#039;Sasvári Gergely&#039;&#039; által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].&lt;br /&gt;
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele (készítője &#039;&#039;Chikán Viktor&#039;&#039;). &lt;br /&gt;
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].&lt;br /&gt;
*2013/2014-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kidolgozása (Gyimóthy Szabolcs előadásai alapján), kézzel írt, szkennelt: [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_1-30_tetelek.pdf|1-30-as tételek]] és [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_31-59_tetelek.pdf|31-59-es tételek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyi 2017/2018 őszétől==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2017/18 ősz [[Media:EMTA_zhA_20171107_jav.pdf|A]]/[[Media:EMTA_zhB_20171107_jav.pdf|B]] csoport - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2017/18 kereszt [[Media:2018tavasz_A_csop.pdf|A]]/[[Media:2018tavasz_B_csop.pdf|B]] csoport - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz [[Media:zhAjav_2018_osz.pdf|A]]/[[Media:zhBjav_2018_osz.pdf|B]] csoport - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2019/20 ősz [[Media:EMTA_zhA_20191119_jav.pdf|A]] csoport - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 ősz [[Media:EMTA_zhA_20211112.pdf| A csoport]] [[Media:EMTA_zhA_jav_20211112.pdf | A csoport megoldásokkal]] [[Media:EMTA_zhB_20211112.pdf| B csoport]][[:File:EMTA_zhB_jav_20211112.pdf| B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
*2022/23 ősz [[Media:EMTA_zhA_20221111_fel.pdf| A csoport]] [[Media:EMTA_zhA_20221111_jav.pdf | A csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2017/18 ősz [[Media:EMTA_2017_osz_pot_A.pdf|A]]/[[Media:EMTA_2017_osz_pot_B.pdf|B]] csoport - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2017/18 kereszt [[Media:2018tavasz_potZH.pdf|PótZH]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz [[Media:EMTA_pzhAjav_2018_osz.pdf|A]]/[[Media:EMTA_pzhBjav_2018_osz.pdf|B]] csoport - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 ősz [[Media:EMTA_pzhA_20211119-1.pdf| A csoport]] [[Media:EMTA_pzhA_jav_20211119.pdf| A csoport megoldásokkal]] [[Media:EMTA_pzhB_20211119.pdf| B csoport]] [[Media:EMTA_pzhB_jav_20211119.pdf| B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
*2022/23 ősz [[Media:EMTA_pzhA_20221118_fel.pdf| A csoport]] [[Media:EMTA_pzhA_20221118_jav.pdf| A csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== PótPót ZH ===&lt;br /&gt;
*2022/23 ősz [[Media:EMTA_ppzh_20221118_fel.pdf| A csoport]] [[Media:EMTA_ppzh_20221118_jav.pdf| A csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Korábbi zh-k&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Első zárthelyi (2006-2017)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** ZH - 2015 után&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2015_tavasz_ZH1_AB.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH1_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH1_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH1_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH1_2017tavasz.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport megoldásokkal - csak A csoport volt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** Rendes ZH - 2015 előtt &lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/06 tavasz]] - B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/07 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2013ősz_ZH1_AB.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2014_tavasz_ZH1_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH1_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** Pót ZH - 2015 előtt &lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_1.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_PZH1_2014kereszt.pdf‎|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Második zárthelyi (2002-2017)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**  ZH - 2015 után&lt;br /&gt;
**[[Media:Zh2_2015_tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH2_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:terek_ZH2_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:terek_ZH2_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** Rendes ZH - 2015 előtt &lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/02 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/07 kereszt]] - B csoport&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/09 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:terek_ZH2_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
** Pót ZH - 2015 előtt &lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/08 tavasz]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2013kereszt_pZH2.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_2.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_PZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Harmadik zárthelyi (2015-2017)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** ZH - 2015 után &lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH3_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH3_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH3_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_ZH3_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgabeugrók ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/09 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/10 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2011.05.26]] - részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2011.06.02]] - részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/12 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből, megoldás nélkül&lt;br /&gt;
**[[Média:EMTA_beugro_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_2014.01.09.jpg|2014.01.09]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_2014.01.16.pdf|2014.01.16]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_20140123.pdf|2014.01.23]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugró_20140529.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_20140605_megoldasokkal.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2014_v3_A.jpg|2014.06.12]] - A csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_2014_v3_B_megoldasokkal.pdf|2014.06.12]] - B csoport hivatalos megoldásokkal (kidolgozva)&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_20140619.pdf|2014.06.19]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_20150109.pdf|2015.01.09]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_20150528.pdf|2015.05.28]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_20150604_megoldasokkal.pdf|2015.06.04]] - [[Media:Terek begró 2015.06.04. megoldások.pdf|részletes megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_20150618_megoldasokkal.pdf|2015.06.18]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:EMT20160107.pdf|2016.01.07]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:EMT20160114.pdf|2016.01.14]] - [[Media:terek_vizsga_20160114_megoldas.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_2016_06_02_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.02]] - részletes megoldással&lt;br /&gt;
**[[Media:Terek_beugro_2016_06_16_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.16]] - [[Media:Terek_beugró_20160616_megoldások_javított.pdf|megoldások]] [[Media:terek_beugrokidolgozas_20160616.pdf|megoldások2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2016/17:&lt;br /&gt;
**[[Media:20170112.pdf|2017.01.12.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:20170123.pdf|2017.01.23.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2019/20:&lt;br /&gt;
**[[Media:EMTA vizsgapeldak 2020 tavasz.pdf|2020.06.04-06.23.]]  - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2020/21:&lt;br /&gt;
**[[Media:20210107.jpg|2021.01.07.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:20210114.jpg|2021.01.14.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:20210121.jpg|2021.01.21.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2021/22:&lt;br /&gt;
**[[Media:terek_beugro_2021_12_21_hivatalos_megoldassal.jpg|2021.12.21.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:terek_beugro_2022_01_06_hivatalos_megoldassal.png|2022.01.06.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2022/23&lt;br /&gt;
**  A [[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok]] oldalon található számolási példákhoz hasonló feladatokat adtak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==&lt;br /&gt;
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. Az Elektromágneses terek alapjai oktatása a következő módon zajlott:&lt;br /&gt;
* A tantárgyból az előadásokat nem tartották meg; helyette a BME Videotórium oldalán található, Dr. Gyimóthy Szabolcs által tartott 2014/2015. tanév tavaszi előadásairól készült videofelvételeket ajánlották a hallgatóknak önálló feldolgozásra. &lt;br /&gt;
* A gyakorlatokat a Microsoft Teams rendszer keretein belül megtartották.&lt;br /&gt;
* A zárthelyit a VIK moodle rendszerében tartották meg. Ez volt az aláírás megszerzésének feltétele.&lt;br /&gt;
* Az év végi vizsga nem tételhúzás alapján zajlott, hanem a következőképpen bonyolították le: írásbeli beugróként a VIK moodle rendszerében 6 darab 1-1 pontos feleletválasztós számolási és elméleti feladatot kellett harminc percen belül megoldani. A beugró sikeres teljesítéséhez minimum 3 pontot kellett elérni. A sikeres beugró után néhány perc elteltével a vizsgázót a Microsoft Teams rendszeren belül videochaten megkereste valamelyik oktató, aki a szóbeli során a feladatokhoz szorosan kapcsolódó vagy egyéb általános kérdéseket tett fel. Az érdemjegyet a vizsgáztató a beugró és a szóbeli feleletre adott válaszok alapján határozta meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgynak legendás híre van és tényleg nem könnyű, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni.&lt;br /&gt;
*Az aláírás a vizsgabeugróhoz képest jóval könnyebben teljesíthető. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, mert ha egyet nem tudsz, az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, erőteljes rutint kell szerezni a feladatmegoldásban. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.&lt;br /&gt;
*Ennél a tárgynál nem működik a &amp;quot;&#039;&#039;megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek&#039;&#039;&amp;quot; módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.&lt;br /&gt;
*Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor sokkal nehezebb dolgod lesz.&lt;br /&gt;
*Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő &amp;quot;&#039;&#039;Sajnos most nem tudom átengedni&#039;&#039;&amp;quot; típusú jelenségek? A &#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Elektromágneses terek&#039;&#039;&#039; könyvet érdemes forgatni, mert abban viszonylag normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyv is hasznos lehet, bár kevésbé követi a tematikája a tárgy anyagát és nem azokkal a jelölésekkel dolgozik, amit az előadáson mutatnak. A kidolgozott tételsorokból való készülés általában pedig ezt szüli: &amp;quot;&#039;&#039;Ez kevés lesz, kolléga&#039;&#039;&amp;quot;. A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, nem pedig az, hogy sikerült-e benyalnod időre egy 50 oldalas kidolgozást. Mindenesetre, ha már érted az anyag velejét, akkor ismétlésre, képletek áttekintésére nagyon jól használható a &#039;&#039;Mucsi Dénes&#039;&#039; által, &#039;&#039;Dr. Gyimóthy Szabolcs&#039;&#039; előadásaiból készített előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
*Ha Gyimóthy tartja az előadást mindenképp érdemes bemenni a zh előtti &amp;quot;felkészítő&amp;quot; konzultációkra, mert az ott megoldott példák általában kísértetiesen hasonlítanak a ZH feladataira.&lt;br /&gt;
*Erősen szubjektív vélemény következik: Szerintem a Fodor-féle könyv egy nagy káosz. Bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet: &lt;br /&gt;
** Daniel &#039;&#039;&#039;Fleisch -- A Student&#039;s Guide to Maxwell&#039;s Equations&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** David J. &#039;&#039;&#039;Griffiths -- Introduction to Electrodynamics&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
:Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle könyv lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod.&amp;lt;br/&amp;gt;Szintén erősen ajánlott nézegetni &#039;&#039;Walter H. G. Lewin (MIT)&#039;&#039; előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent.&lt;br /&gt;
*Az MIT open coursware oldalról: http://ocw.mit.edu/resources/res-6-001-electromagnetic-fields-and-energy-spring-2008/chapter-1/&lt;br /&gt;
:Bal oldalt lehet válogatni a fejezetek között. Hasznos, mivel az elméleti leírás mellett vannak hozzá kísérletes videók. Például a laplace-poisson egyenlet megoldását szemléltető kísérlet stb. stb.&lt;br /&gt;
*A tárgy a villamosmérnöki szakma egyik alappillérét képezi. Az előadások jók, ezért javasolt bejárni. A feladatokat érdemes hétről hétre gyakorolni, a példatár ebben nagyon sokat segít. A vizsgaidőszakban viszont nem szabad túl nagy hangsúlyt fektetni a feladatmegoldásra. Természetesen a beugró megírásához szükséges egy feladatmegoldási rutin. Ugyanakkor a szóbelin az elméletet kérdezik vissza. Arra kíváncsiak, hogy megértetted-e az anyagot, ezért a magolás helyett az értve tanulás a jó módszer. Ha a fizikai kép nem világos, akkor tudom ajánlani Simonyi Károly &#039;&#039;Villamosságtan&#039;&#039; című könyvét. Nem fedi le az egész anyagot, de a tárgy első felének lényegére jól rávilágít. Érdeklődőknek hasznos lehet Simonyi Károly &#039;&#039;Elméleti villamosságtan&#039;&#039; című könyve is. Ebben a villamosságtan egy másfajta, magasabb matematikát igénylő megközelítése olvasható, valamint az anyag első és második felének jó része is fellelhető benne. A tanulnivaló elég sok, ezért érdemes a tanulás megkezdése előtt beosztani az idődet. Véleményem szerint az anyagot legalább háromszor kell megtanulni ahhoz, hogy jól elsajátítsd: előadás hallgatása jegyzeteléssel, és még kétszer, például a vizsgaidőszak alatt. Szerintem nem érdemes kidolgozni a tételeket, mert azzal csak sok idő megy el. Inkább tanulj a füzetedből és a kötelező, illetve ajánlott irodalmakból. Megfontolandó azonban legalább egyszer fejből, részenként leírni a füzet tartalmát. Ha valaki az ötösre pályázik, akkor a levezetésekkel ugyanez a teendő. Előfordulhat, hogy egyszeri tanulás és az egész füzet fejből, részenként történő leírása után nagy káosz alakul ki a fejedben és kevered a témaköröket, fogalmakat, képleteket és levezetéseket. Ilyenkor nem szabad megijedni. Ha jól osztottad be az idődet, akkor még lesz időd arra, hogy rendszerezd a fogalmakat. Erre jó módszer, ha megtanulod először az alapvető összefüggéseket és definíciókat, majd megvizsgálod az analógiákat, és hasonlóságokat. Végül, a vizsga előtti nap tisztítsd ki a fejed, ne gondolj a vizsgára és menj egyet sétálni, hogy másnap pihent legyél. Remélem, hogy hasznos volt, amit írtam.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika&amp;diff=203560</id>
		<title>Szabályozástechnika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika&amp;diff=203560"/>
		<updated>2023-01-19T17:26:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Nagyzárthelyi és vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Szabályozástechnika&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAB05&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIA303&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|kiszh=5 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=vszabtech{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A technológiai, élettani, gazdasági és környezeti folyamatok irányítása a mérnöki tevékenységek fontos, széleskörű ismereteket, absztrakciós és alkalmazói képességeket egyaránt igénylő feladatai közé tartozik. A tárgy az irányítástechnika alapjaival, szabályozási rendszerek működési elveivel, analízisével, szintézisével, valamint a számítógépes támogatás nyújtotta eszközök alkalmazástechnikájával ismerteti meg a hallgatókat, miközben alapvető mérnöki szemléletformáló szerepet tölt be. A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek gyakorlati analóg és digitális szabályozási körök vizsgálatára, tervezésére, speciális irányításelméleti kurzusok illetve irányítástechnikai ismeretekre épülő szakirányok (irányító és robot rendszerek, beágyazott rendszerek, járműirányító rendszerek) és tantárgyak felvételére, valamint a [[Labor 1]] és [[Labor 2]] tárgyak kapcsolódó mérési feladatainak elvégzésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a Matematika A2-A3-ban és a Jelek és rendszerek 2-ben tanult ismeretekre épít - kell a lineáris algebra és a lineáris inhomogén differenciálegyenletek ismerete, valamint a &amp;lt;math&amp;gt;\mathcal{F}&amp;lt;/math&amp;gt;, &amp;lt;math&amp;gt;\mathcal{L}&amp;lt;/math&amp;gt; és &amp;lt;math&amp;gt; \mathcal{Z} &amp;lt;/math&amp;gt; transzformáció készségszintű alkalmazása. Félév során hét számítógéptermi laborgyakorlat van, ahol MATLAB CST segítségével tervezzük meg a különböző szabályzókat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A 7-7 tantermi és számítógépes gyakorlaton a hiányzások száma nem haladhatja meg külön-külön a 2 alkalmat!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A felkészültséget a számítógéptermi gyakorlatokon összesen 5 alkalommal kis zárthelyi formájában ellenőrzik. Az aláírás feltétele legalább 3 elégséges osztályzatú kis zárthelyi megírása. A kis zárthelyik nem pótolhatók, a meg nem írt kis zárthelyik az átlagba 0 értékkel számítanak bele. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; Az aláírás megszerzéséhez egy nagyzárthelyit kell megírni, melyen az &#039;&#039;&#039;50-ből legalább 21 pontot (42%-ot) el kell érni&#039;&#039;&#039;. A félév során egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# 8 darab 5-5 pontos rövidebb kérdés, melyek általában a gyakorlatok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki. Legalább 16 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# 2 darab egyenként 20 és 30 pontos MATLAB-os feladat: P, PI, PD, PID szabályozók tervezése, PID szabályozó tervezése maximális beavatkozó jel esetén, 2DOF (két-szabadságfokú) szabályzó tervezése, állapotteres szabályzás folytonos és diszkrét időben. Legalább 20 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
Összesen legalább 40 pontot el kell érni az elégséges vizsgajegy megszerzéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy három részből tevődik össze. Összesen 110 pont szerezhető, de a ponthatárokat 100 pontos skálán határozták meg.&lt;br /&gt;
*#Vizsgán elért pontszám - max 90 pont&lt;br /&gt;
*#NagyZH jegy kétszerese - max 10 pont&lt;br /&gt;
*#KisZH jegyek átlagának kétszerese - max 10 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 59|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|60 - 74|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|75 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Lantos Béla: Irányítási rendszerek elmélete és tervezése I - Egyváltozós szabályozások&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br/&amp;gt;A tárgyhoz szükséges irodalom, mely teljes mértékben lefedi a tananyagot. A tankönyv eredeti példánya a vizsga Matlab-os részén használható.&lt;br /&gt;
* A tárgyhoz tartozó aktuális előadásdiák és gyakorlati segédanyagok letölthetőek a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki portálról].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotórium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz készült 13 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika videósorozat] 2012 őszi félévében &#039;&#039;Kiss Bálint&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a Matlab legálisan bármely BME-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Matlab alapismeretek|Matlab alapismeretek]] - A legalapvetőbb Matlab kódok részletes ismertetése&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|Szakasz megadása]] - A szakasz megadásának módjai. Érdemes alaposan begyakorolni, mert enélkül megoldhatatlanok a feladatok!&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Soros kompenzátorok tervezése|Soros kompenzátorok tervezése]] - P, PI, PD, PID és PID maximális beavatkozó jellel&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - 2DOF szabályzó tervezése|2DOF szabályzó tervezése]] - Részletes magyarázattal&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése|Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése|Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egyéb hasznos segédanyagok===&lt;br /&gt;
*[[Bode-diagram_kézi_rajzolása|Bode diagram how-to]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_segedlet_bodekezzel.pdf|Bode diagram rajzolása kézzel]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_segedlet_attekintes.pdf|Szabályozástechnika &amp;quot;konyhanyelven&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_segedlet_stabilitasvizsgalat.pdf|Stabilitásvizsgálat]] - Pólus-zérus eloszlás alapján, Nyquist illetve Bode kritérium (fázistartalék) alkalmazásával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Legfrissebb segédanyagok megtalálhatóak a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki oldalon], bejelentkezés után.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi előadás és gyakorlati anyagok&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Gyakorlati anyagok - 2007 ősz===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_gyak_2005.pdf|2005-ös gyakanyag]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_1resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 1. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_2resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet  2. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_1hszkgyak_2010.pdf|1. Tantermi gyakorlat dia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_2hszkgyak_2010.pdf|2. Tantermi gyakorlat dia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_3hszkgyak_2010.pdf|3. Tantermi gyakorlat dia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előadás jegyzet - 2007 ősz===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_1előadás_2007ősz.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_2előadás_2007ősz.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_3előadás_2007ősz.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_5előadás_2007ősz.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_6előadás_2007ősz.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_7előadás_2007ősz.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_8előadás_2007ősz.pdf|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_9előadás_2007ősz.pdf|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_11előadás_2007ősz.pdf|11. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_12előadás_2007ősz.pdf|12. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_13előadás_2007ősz.pdf|13. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_14előadás_2007ősz.pdf|14. Előadás]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---|}---&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadások, gyakorlatok 2020==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas1_2020_tavasz.pdf‎ | 1. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas2_2020_tavasz.pdf‎ | 2. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas3_2020_tavasz.pdf‎ | 3. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas4_2020_tavasz.pdf‎ | 4. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas5_2020_tavasz.pdf‎ | 5. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas6_2020_tavasz.pdf‎ | 6. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas7_2020_tavasz.pdf‎ | 7. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas8_2020_tavasz.pdf‎ | 8. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas9_2020_tavasz.pdf‎ | 9. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas10_2020_tavasz.pdf‎ | 10. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas11_2020_tavasz.pdf‎ | 11. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas12_2020_tavasz.pdf‎ | 12. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_1_2020_tavasz.pdf‎ | 1. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_2_2020_tavasz.pdf‎ | 2. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_3_2020_tavasz.pdf‎ | 3. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_4_2020_tavasz.pdf‎ | 4. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_5_2020_tavasz.pdf‎ | 5. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_6_2020_tavasz.pdf‎ | 6. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadás jegyzet 2019==&lt;br /&gt;
*[[Media:Szabtech_előadás_2019.pdf|Szabtech előadás 2019]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ellenőrző kérdések kidolgozása==&lt;br /&gt;
* [[Media:Szabtech_vill_gyak_osszesellkerdes.pdf‎ |2013 őszi ellenőrző kérdések]] - Ezek csak a gyakanyagok végén lévő kérdések összeollózva. Az alant lévő linkeken elérhetőek a válaszok.&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_1gyak_2012ősz.pdf|1. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_1gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_1gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_2gyak_2012ősz.pdf|2. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:Szabtech gyakorlat2 ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_2gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_3gyak_2012ősz.pdf|3. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_3gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_3gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_4gyak_2012ősz.pdf|4. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_4gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_4gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]], [[Media:szabtech_4gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_5gyak_2012ősz.pdf|5. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések_szerk.pdf|Szerkesztett]], [[Media:szabtech_5gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_6gyak_2012ősz.pdf|6. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_6gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_6gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_7gyak_2012ősz.pdf|7. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_7gyakkidolgozás.pdf|Megoldásai]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nagyzárthelyi és vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH feladatai általában azon gyakorlati anyagok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki, ameddig eljutott az előadás. A ZH feladatok nagyon hasonlítanak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseihez, de néha variálnak rajtuk kicsit, esetleg összemixelnek valamit különböző feladatokból. Mindeképpen célszerű meg is érteni a megoldásokat, különben könnyen bele lehet zavarodni. &#039;&#039;A zh feladatokról fényképet készíteni tilos, ezért nem találtok itt teljes feladatsorokat!&#039;&#039; &amp;lt;br /&amp;gt;A vizsga első részére ugyanaz igaz mint a zárthelyire, csak itt már az összes gyakanyagból vannak kérdések. A 7. gyakorlatból általában csak 1 kérdés szokott lenni.&amp;lt;br /&amp;gt;A vizsga Matlab-os része általában sablonfeladatokból áll. Aki végigoldja és MEGÉRTI a kidolgozott [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen| Matlab feladatokat]], azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_ZH_2010ősz.pdf|2010/11 őszi ZH]] &lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_vizsga_2012januar_gepelt.pdf|2011/12 őszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_vizsga_20141222.pdf|2014/15 őszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz2m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga nagyfeladatok]] - [[Media:Pi minta.pdf|1.feladat megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Már nem aktuális anyagok (2022)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2007dec.pdf|2007/08 őszi MINTA vizsga]] és a hozzá tartozó nemhivatalos [[Media:szabtech_konzi_2008január.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_vizsga_2011majus.pdf|2010/11 tavaszi vizsga]] - Keresztféléves vizsga, melyet nem az IIT tartott!&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2012dec.pdf|2012/13 őszi MINTA vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz1m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga kisfeladatok]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Nem hivatalos vizsgamegoldások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[:File:szabtech vizsgák.pdf| A fentebbi Vizsgák nem hivatalos megoldásai]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgyat érdemes a negyedik félévben felvenni, mert Elektronika 2-ből már hivatkoznak rá (PLL), illetve Labor 2-ből mérések is kapcsolódnak hozzá.&lt;br /&gt;
* A tárgy nehéz! &lt;br /&gt;
* A vizsga első felén elméleti kérdéseket kell tudni megválaszolni, ez nagyon hasonlít a kisZH-k feladataira (2022).&lt;br /&gt;
* A vizsgán a második részben  Mathlabban meg kell tudni oldani két számolási feladatot. Ez egy egészen kreatív feladat is lehetne, de sajnos leginkább csak a Matlab kódok bemagolásáról szól, mert tekintve hogy csak a számszerű végeredményt nézik, ha valahol elrontasz benne valamit, onnantól jó eséllyel nullázod a feladat hátralévő részét. Sajnos órán elég kevés feladatot oldunk meg és házi feladat sincs amivel lehetne rendesen gyakorolni, így leginkább az az egyetlen módja a vizsgán átmenésnek ha megtanulod hogy mit hogyan kell leprogramozni, a tárgy jellegét ezzel magolósra változtatva. (2022)&lt;br /&gt;
* A vizsgára mindenképpen érdemes áttanulmányozni a [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen|Matlab segédanyagok]] részt valamint a  [[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|szakasz megadása]] című lapon leírtakat.&lt;br /&gt;
* Ha mintatantervi tárgyakat tanusz valószínűleg most találkozol először Matlabbal az opcionális jelek házin túl. Sajnos itt se fogod normálisan megtanulni a programot, ha tudni szeretnéd, vedd fel a [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgyat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A pótlási héten lévő vizsgára bárki jelentkezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika&amp;diff=203559</id>
		<title>Szabályozástechnika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika&amp;diff=203559"/>
		<updated>2023-01-19T17:20:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Tippek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Szabályozástechnika&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAB05&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIA303&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|kiszh=5 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=vszabtech{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A technológiai, élettani, gazdasági és környezeti folyamatok irányítása a mérnöki tevékenységek fontos, széleskörű ismereteket, absztrakciós és alkalmazói képességeket egyaránt igénylő feladatai közé tartozik. A tárgy az irányítástechnika alapjaival, szabályozási rendszerek működési elveivel, analízisével, szintézisével, valamint a számítógépes támogatás nyújtotta eszközök alkalmazástechnikájával ismerteti meg a hallgatókat, miközben alapvető mérnöki szemléletformáló szerepet tölt be. A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek gyakorlati analóg és digitális szabályozási körök vizsgálatára, tervezésére, speciális irányításelméleti kurzusok illetve irányítástechnikai ismeretekre épülő szakirányok (irányító és robot rendszerek, beágyazott rendszerek, járműirányító rendszerek) és tantárgyak felvételére, valamint a [[Labor 1]] és [[Labor 2]] tárgyak kapcsolódó mérési feladatainak elvégzésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a Matematika A2-A3-ban és a Jelek és rendszerek 2-ben tanult ismeretekre épít - kell a lineáris algebra és a lineáris inhomogén differenciálegyenletek ismerete, valamint a &amp;lt;math&amp;gt;\mathcal{F}&amp;lt;/math&amp;gt;, &amp;lt;math&amp;gt;\mathcal{L}&amp;lt;/math&amp;gt; és &amp;lt;math&amp;gt; \mathcal{Z} &amp;lt;/math&amp;gt; transzformáció készségszintű alkalmazása. Félév során hét számítógéptermi laborgyakorlat van, ahol MATLAB CST segítségével tervezzük meg a különböző szabályzókat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A 7-7 tantermi és számítógépes gyakorlaton a hiányzások száma nem haladhatja meg külön-külön a 2 alkalmat!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A felkészültséget a számítógéptermi gyakorlatokon összesen 5 alkalommal kis zárthelyi formájában ellenőrzik. Az aláírás feltétele legalább 3 elégséges osztályzatú kis zárthelyi megírása. A kis zárthelyik nem pótolhatók, a meg nem írt kis zárthelyik az átlagba 0 értékkel számítanak bele. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; Az aláírás megszerzéséhez egy nagyzárthelyit kell megírni, melyen az &#039;&#039;&#039;50-ből legalább 21 pontot (42%-ot) el kell érni&#039;&#039;&#039;. A félév során egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# 8 darab 5-5 pontos rövidebb kérdés, melyek általában a gyakorlatok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki. Legalább 16 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# 2 darab egyenként 20 és 30 pontos MATLAB-os feladat: P, PI, PD, PID szabályozók tervezése, PID szabályozó tervezése maximális beavatkozó jel esetén, 2DOF (két-szabadságfokú) szabályzó tervezése, állapotteres szabályzás folytonos és diszkrét időben. Legalább 20 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
Összesen legalább 40 pontot el kell érni az elégséges vizsgajegy megszerzéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy három részből tevődik össze. Összesen 110 pont szerezhető, de a ponthatárokat 100 pontos skálán határozták meg.&lt;br /&gt;
*#Vizsgán elért pontszám - max 90 pont&lt;br /&gt;
*#NagyZH jegy kétszerese - max 10 pont&lt;br /&gt;
*#KisZH jegyek átlagának kétszerese - max 10 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 59|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|60 - 74|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|75 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Lantos Béla: Irányítási rendszerek elmélete és tervezése I - Egyváltozós szabályozások&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br/&amp;gt;A tárgyhoz szükséges irodalom, mely teljes mértékben lefedi a tananyagot. A tankönyv eredeti példánya a vizsga Matlab-os részén használható.&lt;br /&gt;
* A tárgyhoz tartozó aktuális előadásdiák és gyakorlati segédanyagok letölthetőek a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki portálról].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotórium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz készült 13 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika videósorozat] 2012 őszi félévében &#039;&#039;Kiss Bálint&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a Matlab legálisan bármely BME-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Matlab alapismeretek|Matlab alapismeretek]] - A legalapvetőbb Matlab kódok részletes ismertetése&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|Szakasz megadása]] - A szakasz megadásának módjai. Érdemes alaposan begyakorolni, mert enélkül megoldhatatlanok a feladatok!&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Soros kompenzátorok tervezése|Soros kompenzátorok tervezése]] - P, PI, PD, PID és PID maximális beavatkozó jellel&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - 2DOF szabályzó tervezése|2DOF szabályzó tervezése]] - Részletes magyarázattal&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése|Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal&lt;br /&gt;
*[[Szabályozástechnika - Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése|Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egyéb hasznos segédanyagok===&lt;br /&gt;
*[[Bode-diagram_kézi_rajzolása|Bode diagram how-to]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_segedlet_bodekezzel.pdf|Bode diagram rajzolása kézzel]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_segedlet_attekintes.pdf|Szabályozástechnika &amp;quot;konyhanyelven&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_segedlet_stabilitasvizsgalat.pdf|Stabilitásvizsgálat]] - Pólus-zérus eloszlás alapján, Nyquist illetve Bode kritérium (fázistartalék) alkalmazásával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Legfrissebb segédanyagok megtalálhatóak a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki oldalon], bejelentkezés után.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi előadás és gyakorlati anyagok&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Gyakorlati anyagok - 2007 ősz===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_gyak_2005.pdf|2005-ös gyakanyag]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_1resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 1. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_2resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet  2. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_1hszkgyak_2010.pdf|1. Tantermi gyakorlat dia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_2hszkgyak_2010.pdf|2. Tantermi gyakorlat dia]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_3hszkgyak_2010.pdf|3. Tantermi gyakorlat dia]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előadás jegyzet - 2007 ősz===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_1előadás_2007ősz.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_2előadás_2007ősz.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_3előadás_2007ősz.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_5előadás_2007ősz.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_6előadás_2007ősz.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_7előadás_2007ősz.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_8előadás_2007ősz.pdf|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_9előadás_2007ősz.pdf|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_11előadás_2007ősz.pdf|11. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_12előadás_2007ősz.pdf|12. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_13előadás_2007ősz.pdf|13. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_14előadás_2007ősz.pdf|14. Előadás]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---|}---&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadások, gyakorlatok 2020==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas1_2020_tavasz.pdf‎ | 1. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas2_2020_tavasz.pdf‎ | 2. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas3_2020_tavasz.pdf‎ | 3. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas4_2020_tavasz.pdf‎ | 4. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas5_2020_tavasz.pdf‎ | 5. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas6_2020_tavasz.pdf‎ | 6. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas7_2020_tavasz.pdf‎ | 7. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas8_2020_tavasz.pdf‎ | 8. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas9_2020_tavasz.pdf‎ | 9. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas10_2020_tavasz.pdf‎ | 10. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas11_2020_tavasz.pdf‎ | 11. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Eloadas12_2020_tavasz.pdf‎ | 12. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_1_2020_tavasz.pdf‎ | 1. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_2_2020_tavasz.pdf‎ | 2. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_3_2020_tavasz.pdf‎ | 3. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_4_2020_tavasz.pdf‎ | 4. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_5_2020_tavasz.pdf‎ | 5. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:sztech_gyak_6_2020_tavasz.pdf‎ | 6. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadás jegyzet 2019==&lt;br /&gt;
*[[Media:Szabtech_előadás_2019.pdf|Szabtech előadás 2019]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ellenőrző kérdések kidolgozása==&lt;br /&gt;
* [[Media:Szabtech_vill_gyak_osszesellkerdes.pdf‎ |2013 őszi ellenőrző kérdések]] - Ezek csak a gyakanyagok végén lévő kérdések összeollózva. Az alant lévő linkeken elérhetőek a válaszok.&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_1gyak_2012ősz.pdf|1. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_1gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_1gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_2gyak_2012ősz.pdf|2. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:Szabtech gyakorlat2 ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_2gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_3gyak_2012ősz.pdf|3. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_3gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_3gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_4gyak_2012ősz.pdf|4. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_4gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_4gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]], [[Media:szabtech_4gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_5gyak_2012ősz.pdf|5. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések_szerk.pdf|Szerkesztett]], [[Media:szabtech_5gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_6gyak_2012ősz.pdf|6. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_6gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_6gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:szabtech_7gyak_2012ősz.pdf|7. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_7gyakkidolgozás.pdf|Megoldásai]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nagyzárthelyi és vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH feladatai általában azon gyakorlati anyagok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki, ameddig eljutott az előadás. A ZH feladatok nagyon hasonlítanak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseihez, de néha variálnak rajtuk kicsit, esetleg összemixelnek valamit különböző feladatokból. Mindeképpen célszerű meg is érteni a megoldásokat, különben könnyen bele lehet zavarodni. &#039;&#039;A zh feladatokról fényképet készíteni tilos, ezért nem találtok itt teljes feladatsorokat!&#039;&#039; &amp;lt;br /&amp;gt;A vizsga első részére ugyanaz igaz mint a zárthelyire, csak itt már az összes gyakanyagból vannak kérdések. A 7. gyakorlatból általában csak 1 kérdés szokott lenni.&amp;lt;br /&amp;gt;A vizsga Matlab-os része általában sablonfeladatokból áll. Aki végigoldja és MEGÉRTI a kidolgozott [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen| Matlab feladatokat]], azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_ZH_2010ősz.pdf|2010/11 őszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2007dec.pdf|2007/08 őszi MINTA vizsga]] és a hozzá tartozó nemhivatalos [[Media:szabtech_konzi_2008január.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_vizsga_2011majus.pdf|2010/11 tavaszi vizsga]] - Keresztféléves vizsga, melyet nem az IIT tartott!&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_vizsga_2012januar_gepelt.pdf|2011/12 őszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2012dec.pdf|2012/13 őszi MINTA vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:szabtech_vizsga_20141222.pdf|2014/15 őszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz1m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga kisfeladatok]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz2m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga nagyfeladatok]] - [[Media:Pi minta.pdf|1.feladat megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Nem hivatalos vizsgamegoldások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[:File:szabtech vizsgák.pdf| A fentebbi Vizsgák nem hivatalos megoldásai]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgyat érdemes a negyedik félévben felvenni, mert Elektronika 2-ből már hivatkoznak rá (PLL), illetve Labor 2-ből mérések is kapcsolódnak hozzá.&lt;br /&gt;
* A tárgy nehéz! &lt;br /&gt;
* A vizsga első felén elméleti kérdéseket kell tudni megválaszolni, ez nagyon hasonlít a kisZH-k feladataira (2022).&lt;br /&gt;
* A vizsgán a második részben  Mathlabban meg kell tudni oldani két számolási feladatot. Ez egy egészen kreatív feladat is lehetne, de sajnos leginkább csak a Matlab kódok bemagolásáról szól, mert tekintve hogy csak a számszerű végeredményt nézik, ha valahol elrontasz benne valamit, onnantól jó eséllyel nullázod a feladat hátralévő részét. Sajnos órán elég kevés feladatot oldunk meg és házi feladat sincs amivel lehetne rendesen gyakorolni, így leginkább az az egyetlen módja a vizsgán átmenésnek ha megtanulod hogy mit hogyan kell leprogramozni, a tárgy jellegét ezzel magolósra változtatva. (2022)&lt;br /&gt;
* A vizsgára mindenképpen érdemes áttanulmányozni a [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen|Matlab segédanyagok]] részt valamint a  [[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|szakasz megadása]] című lapon leírtakat.&lt;br /&gt;
* Ha mintatantervi tárgyakat tanusz valószínűleg most találkozol először Matlabbal az opcionális jelek házin túl. Sajnos itt se fogod normálisan megtanulni a programot, ha tudni szeretnéd, vedd fel a [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgyat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A pótlási héten lévő vizsgára bárki jelentkezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1&amp;diff=203558</id>
		<title>Laboratórium 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1&amp;diff=203558"/>
		<updated>2023-01-19T17:05:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Laboratórium 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIMIAC12&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIMIA304&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=MIT&lt;br /&gt;
|labor=11+1 alkalom&lt;br /&gt;
|kiszh=laborbeugrók&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=4-11. laborra (nem kötelező)&lt;br /&gt;
|levlista=labor1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC12&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac12&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/888490727866870/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy elsődleges célja a hallgatók szakmához kapcsolódó gyakorlati ismereteinek és készségeinek fejlesztése. Ennek érdekében a hallgatók előzetes felkészülést, és a végrehajtás során intenzív közreműködést igénylő feladatokat oldanak meg, amelynek keretében:&lt;br /&gt;
*Ismereteket szereznek, illetve mélyítenek el a szakmájuk szempontjából fontos anyagokra, alkatrészekre, berendezésekre és mérőeszközökre vonatkozóan.&lt;br /&gt;
*Elsajátítják a mérések megtervezésének, összeállításának és végrehajtásának alapvető módszereit, valamint az alaplabor eszközeinek használatát.&lt;br /&gt;
*Gyakorolják a mérési eredmények kiértékelési módszereit, illetve eljárásait, és megismerik a mérések dokumentálásának valamint a mérési eredmények további felhasználásának legfontosabb szabályait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek kell legyenek:&lt;br /&gt;
*Egyszerűbb elektrotechnikai, elektronikai, illetve digitális technikai problémákhoz kapcsolódó mérési feladatok önálló megtervezésére és kivitelezésére.&lt;br /&gt;
*A mérési eredmények helyességének/megfelelőségének megítélésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Méréstechnika]] és [[Elektronika 1]] című tárgyak teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ajánlott:&#039;&#039;&#039; [[Digitális technika 2]] tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Minden mérésen kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Labormérések:&#039;&#039;&#039; Minden mérés elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető. A 4. méréstől kezdve minden mérésre házi feladatot is kell készíteni. A 4-11 mérések esetén a végzett munkát a mérésvezető osztályzattal értékeli: &amp;lt;math&amp;gt; JEGY=0.4*B+0.3*M+0.3*J &amp;lt;/math&amp;gt;, ahol B - Beugró és házi, M - mérés, J - jegyzőkönyv.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039; Az előírt 11 mérésből a félév során maximum 2 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget, függetlenül attól, hogy elégtelen eredménnyel zárult mérés, vagy pedig távolmaradás miatt válik a pótlás szükségessé. Az első három mérésre alapvetően építenek a további mérések, ezért ezeket a 3. mérés hetének végéig pótolni kell.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A ZH alkalmával olyan feladatokat kell megoldani, amelyek lefedik a mérések anyagát, és a laborgyakorlatok során megszerzett, vagy ott elmélyített ismereteket kérnek számon. (Mérési módszerek, egyszerűbb kapcsolási rajzok, műszerek összekötésével kapcsolatos feladatok, stb.)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ellenőrző mérés:&#039;&#039;&#039; Ennek keretében a hallgató abban a laboratóriumban, ahol a gyakorlatokat is végezte, az elvégzett 11 mérés anyagából egy gyakorlati feladatot kap, amelyet adott idő alatt el kell végeznie, arról rövid jegyzőkönyvet kell készítenie. Semmilyen segédeszköz/jegyzet nem használható. A mérésvezető a mérés végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, és a munka színvonala, a mérési jegyzőkönyv tartalma, valamint a kérdésekre adott válasz alapján osztályzatot ad.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A félévközi jegy számításának módja (kerekítés szabályai szerint): &amp;lt;math&amp;gt; JEGY=0.6*F+0.2*EM+0.2*ZH &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
**F - Az eredményesen elvégzett 4-11 gyakorlatokon kapott osztályzatok számtani átlaga.&lt;br /&gt;
**EM - Az ellenőrző mérés osztályzata.&lt;br /&gt;
**ZH - A zárthelyi dolgozatra kapott osztályzat.&lt;br /&gt;
**A félévközi osztályzat elégtelen, ha a hallgató nem végezte el eredményesen mind a 11 mérést, vagy EM és ZH közül bármelyik elégtelen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mérési segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 1. Mérés: Műszerismertetők|1. Mérés: Műszerismertetők]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 2. Mérés: Alapmérések|2. Mérés: Alapmérések]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 3. Mérés: Digitális alapeszközök|3. Mérés: Digitális alapeszközök]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis|4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis|5. Mérés: Időtartománybeli jelanalízis]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata|6. Mérés: Kétpólusok vizsgálata]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata|7. Mérés: Négypólusok vizsgálata]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata|8. Mérés: Aktív elektronikus eszközök vizsgálata]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata|9. Mérés: Logikai áramkörök vizsgálata]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata|10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - 11. Mérés: Programozható perifériák mérése|11. Mérés: Programozható perifériák mérése]]&lt;br /&gt;
* [[Laboratórium 1 - Ellenőrző mérés|Ellenőrző mérés]] - Laborkészüléshez is találhatók itt hasznos dolgok!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_mintaZH.pdf|Minta ZH]] - [[Laboratórium 1 - Minta ZH megoldások|Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_2004ősz_ZH.pdf‎|2004 őszi ZH]] - Részben helyes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_2005ősz_ZH.pdf‎|2005 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2005 őszi ZH megoldások|Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_2006ősz_ZH.PDF|2006 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2006 őszi ZH megoldások|Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007 őszi ZH]] - [[Laboratórium 1 - 2007 őszi ZH megoldások|Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_2008ősz_ZH.PDF|2008 őszi ZH]] és [[Media:Labor1_2008ősz_pótZH.pdf|2008 őszi pótZH]] - [[Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások|Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Laboratórium 1 - 2009 őszi ZH megoldások|2009 őszi ZH megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Laboratórium 1 - 2010 őszi ZH megoldások|2010 őszi ZH megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_ZH_2005_2010.pdf|2005-2010 ZH gyűjtemény]] (frissített verzió)&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_ZH_2013_12_06.pdf| 2013 őszi ZH ]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_2013_pzh.pdf‎| 2013 őszi PótZh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_2014_zh.pdf‎| 2014 őszi Zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1__2015_zh.pdf.pdf| 2015 őszi ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az aktuális mérési segédanyagok elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz szükséges könyv: &#039;&#039;&#039;Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Hallgatói segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz szükséges műszerismertető: &#039;&#039;&#039;Péceli Gábor – Dabóczi Tamás: Műszerismertető segédlet a Laboratórium 1 című tárgy méréseihez&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ahhoz képest hogy csak 4 kredit, elég munkaigényes. Minden mérés előtt el kell olvasni a mérési segédletet, erre érdemes órákat rászánni, valamit célszerű kidolgozni az ellenörző kérdéseket&lt;br /&gt;
* Sajnos a mérésekre úgy kell bemenni hogy az opcionális beugrókérdések minden apróságát egyből vágod, mert ha pont olyat kapsz ki amit nem hibátlanul tudsz, mehetsz haza. A &#039;&#039;&#039;legtöbb&#039;&#039;&#039; mérésen teljesen korrektek és tényleg csak a lényeget kérdezik, sokszor egy az egyben az ellenörzőkérdéseket, de mérésvezetője válogatja. Általában a Verilogos mérések (10, 11 és a bevezető jellegű 3) okoznak gyomorgörcsöt, hisz itt egy olyan programnyelven kell tudni megírni egyszerű kódokat papíron amit egyébként még nem is gyakoroltatunk és a segédanyag sem a legjobb hozzá. Ehhez érdemes a mérés wiki oldalán lévő segédleteket is megtanulni, nem csak ami a tárgy odlalán van.&lt;br /&gt;
* Ellenörző mérésen hatalmas szerencse hogy hova kerülsz, a nehézségek egyáltalán nem kiegyenlítettek&lt;br /&gt;
* Érdemes év közben a labor felkszülési anyagokat megőrizni és labor közben is jegyzetelni (olyan jegyzőkönyvet készíteni amiből aztán számpéldákat is ki tudsz számolni), mert főleg zh-ra készüléskor szükség lesz rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_7._M%C3%A9r%C3%A9s:_N%C3%A9gyp%C3%B3lusok_vizsg%C3%A1lata&amp;diff=203557</id>
		<title>Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_7._M%C3%A9r%C3%A9s:_N%C3%A9gyp%C3%B3lusok_vizsg%C3%A1lata&amp;diff=203557"/>
		<updated>2023-01-19T16:53:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* A mérésről */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mérésről ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beugró nagyrészt az ellenőrző kérdések közül kerül ki:&lt;br /&gt;
* 1:1 transzformátor mire jó?&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\mu_0&amp;lt;/math&amp;gt; értéke&lt;br /&gt;
* Egy konkrét számításnál az erővonalhossz és a felület számítása (d és D adottak mint az 1.1 feladatban)&lt;br /&gt;
* Transzformátor helyettesítőképe (elektrotechnika jegyzetben ott van)&lt;br /&gt;
* Érdemes megtanulni a főbb mértékegységeket (pl: &amp;lt;math&amp;gt;B, H, \mu_0&amp;lt;/math&amp;gt; ...)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mérések első 3 feladatát csináltuk meg, azok közül sem minden részletet (pl. 1.4, 1.5 kimaradt). A karakterisztika átszámításánál érdemes már otthon kiszámolni a skalártényezőt ami a két mennyiség között teremt kapcsolatot. Tehát valami &amp;lt;math&amp;gt;H=const \cdot I&amp;lt;/math&amp;gt;, illetve &amp;lt;math&amp;gt;\mu_0 = const_2 \cdot Z&amp;lt;/math&amp;gt;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Meres7utmutato.jpg|300px|Mérésen kiadott útmutató]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házihoz segítség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Labor1_mérés7_házi1.PDF‎|Kidolgozott házi feladat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1.1&#039;&#039;&#039; feladat: l paraméter kiszámításának eredménye jó, de a felírt számítás nem. Valójában &amp;lt;math&amp;gt;l= 2 \pi \left( \frac{d}{2} + \frac{\frac{D-d}{2}}{2} \right) = 2 \pi \frac{D+d}{4}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1.6&#039;&#039;&#039; feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: 110, mert ha a pontos eredményt nézzük, az 109.2233 Ezt a kidolgozás lefele kerekíti, viszont itt felső egészrészt kell nézni, mert legalább 109.2233 menet kell, ergo 110 a jó végeredmény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1.7&#039;&#039;&#039; feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon, &amp;lt;math&amp;gt;R = \frac{10 V}{0,2 A} = 50 \Omega&amp;lt;/math&amp;gt;. A forrás impedanciája jellemzően &amp;lt;math&amp;gt;50 \Omega&amp;lt;/math&amp;gt;, ezért a műszer nem képes megmérni a keresett jellemzőt a kérdésben szereplő feszültséggel és árammal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1.9&#039;&#039;&#039; feladat: Itt csak a Szekeres András-féle változat jó. &amp;quot;Infó a levlistáról: A tanár ma ezt mondta: A réz permeabilitása (műje) igazából Mű0. Mint a levegőjé, vagy bármely más nem mágnesezhető anyagé. Tehát a réz relatív permeabilitása 1, és permeabilitása mű0. Így kijön,hogy a behatolási mélység ~10mm(javítva), ami azt jelenti, hogy érdemes vastag rézvezetéket rakni a falba. Ha kicsi lenne a behatolási mélység (néhány mikron), akkor egy vékonyfalú cső is ugyanúgy megfelelne... és Dopeti kidolgozása: behatm = sqrt(2/(mu * szigma * omega) mu = mu0 omega = 2pi*f a rez fajlagos ellenállása 1.72x10-8 Ohm/m rez rel. permeabilitás = 1 behatm = sqrt(2/mu0) * sqrt(fajlagos ellenállás/(relatív permeabilitás * omega) = = sqrt(2/(mu0 * 2pi)) * sqrt(fajlell/(relperm * frek)) = = 503.29 * sqrt(fajlell / frek) = tovább gyúrva: =0.066 * sqrt(1/f) [méter] -&amp;gt; 66.006 * sqrt(1/f) [mm] tehát pl: 1Hz-en 6.6 cm a behatolási mélység, 50 Hz-en 9.33 mm 1 kHz-en 2mm 1 MHz-en 66 um &amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Beugró kérdések kidolgozása ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nekünk volt beugró a következő kérdésekkel:&lt;br /&gt;
*B és H hogyan függ egymástól&lt;br /&gt;
*Hiszterézis görbe és a nevezetes pontjai&lt;br /&gt;
*Milyen veszteségek alakulnak ki egy tekercsben&lt;br /&gt;
*Szorosan és lazán csatolt tekercs (ez sztem félreérthetően van a kidolgozásban uh küldtem fel róla)&lt;br /&gt;
*Z(f) jelleggörbe ideális és valós tekercsre ami azért sz*patós mert a 6.os laboron ezt mérted&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szorosan és Lazán csatolt tekercsek:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor1 kép31.png]]&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Szorosan csatolt tekercs:&#039;&#039;&#039; A szorosan csatolt tekercseket főleg a teljesítmény átvitelnél használják. Itt a főmező induktivitás nagyságrendekkel nagyobb mint a lazán csatolt tekercsnél (tehát ha pl mérésen csak 10% jön ki akkor vmit elszúrtatok) Kisebb a szórt impedancia is ami a kisebb szórt tér miatt van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Lazán csatolt tekercs:&#039;&#039;&#039; Lazán csatolt tekercseket nagy feszültségen használják, mivel itt távolabb vannak a vezetékek, nehezebben üt át a vezeték.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Hiszterézis görbe:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor1 kép32.png|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Br&#039;&#039;&#039; – Remanens indukció : ha megszünteted a mágneses teret ennyire marad mágneses a vas (ennyi lesz az indukció gerjesztés nélkül)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Hc&#039;&#039;&#039; -(az ábrán Hx) a Coercitiv erő : az a mágneses tér ami szükséges az anyag „Lemágnesezéséhez”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Bt&#039;&#039;&#039; - Telítési indukció: itt a vas telítésbe kerül a további mágneses tér növelésével. Gyakorlatilag nem nő az indukció tovább. (Tulajdonképpen nő, csak míg az első szakaszon a meredekség ~1000, a telítési szakaszon csak ~1).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Szűzgörbe:&#039;&#039;&#039; Az ábrán szaggatottal jelölt görbe az első felmágnesezéskor alakul ki. Első szakasza lineáris tartomány a második a permeabilitási tartomány a harmadik pedig a telítési tartomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hiszterézis görbe által körülzárt terület a hiszterézis veszteség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tekercs veszteségei:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Vasveszteség:&lt;br /&gt;
**Hiszterézis veszteség&lt;br /&gt;
**Örvényáramú veszteség&lt;br /&gt;
*Rézveszteség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Impedanciamérés&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
*3 vezetékes, illetve 5 vezetékes impedancia mérés, működés,és kapcsolási rajz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_3._M%C3%A9r%C3%A9s:_Digit%C3%A1lis_alapeszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=203556</id>
		<title>Laboratórium 1 - 3. Mérés: Digitális alapeszközök</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_3._M%C3%A9r%C3%A9s:_Digit%C3%A1lis_alapeszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=203556"/>
		<updated>2023-01-19T16:49:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mérésről ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Megismerkedtetek az ISE környezettel, a Verilog nyelvvel és a Logsys panellel.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Milyen modulokat tanultatok:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Számláló&lt;br /&gt;
**Shift regiszter&lt;br /&gt;
**Rate generátor&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Írtatok egyszerű testbenchet is:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Órajel generálás (nem felejtkezünk meg a timescale direktíváról)&lt;br /&gt;
**Bemenő jelek előállítása&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Milyen feladatok voltak még:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Bemenő jelek szinkronizálása az órajelhez (D-flipfloppal)&lt;br /&gt;
**Vájtfülűbbeknek .ucf file írása a Logsys panelre szitázott információk alapján&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Miket szoktatok elrontani:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Nem tudjátok az alap modulokat, különös tekintettel a shift regiszterre&lt;br /&gt;
**Keveritek a rate generátort a testbench órajel előállításával&lt;br /&gt;
**Keveritek az assign utasításban és always blokkban megtehető dolgokat (assign utasítás használatakor NINCS if, else, stb vezérlési szerkezet. Mindent operátorokkal írsz le)&lt;br /&gt;
**Élérzékeny always blokk érzékenységi listájába össze-vissza írtok mindenfélét (pedig, mint tudjuk, egy órajelről megy minden sorrendi always blokk)&lt;br /&gt;
**Attól való félelmetekben, hogy latch-et fog tartalmazni a kód az élérzékeny always blokkban is kifejtetek minden if meg case szerkezetet, pedig latch a kombinációs logikát megvalósító always blokkban (always @ (*) ) keletkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házihoz segítség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:idigit_verilog_utmutato.pdf | A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]] - Az infósok első féléves digit tárgyához készült, de emészthetően leírja amit nekünk is tudni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Beugró kérdések kidolgozása: Ellenörző kérdések 2018 ===&lt;br /&gt;
[[:File:Verilog beugrók.pdf| Nem hivatalos kidolgozás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2016 őszétől (VIMIAC12) ===&lt;br /&gt;
[[Média:Labor1_meres3_ellenorzokerdesek_2016.pdf|Nem hivatalos kidolgozás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2016 őszéig (VIMIAC05) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1. Mik a lényeges különbségek a közönséges analóg oszcilloszkóp és a logikai állapotanalizátor közt, felhasználói szempontból?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az analóg szkóp csak periodikus jelek megjelenítésére alkalmas, az analizátor digitális volta miatt bármilyen (digitális) jelet képes megjeleníteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2. Mik a lényeges különbségek a digitális oszcilloszkóp (DSO) és a logikai állapotanalizátor közt, felhasználói szempontból?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Digitális szkóp csak 2 jelet tud megjeleníteni (a 2 bemenete miatt), a log. anal. viszont egy busz összes jelét is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;3. Mi a különbség a logikai analizátor állapotanalízis és időzítésanalízis üzemmódja közt?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Állapotanalízis módban a mintavevő jelet a külső (ezért az adattal szinkron) órajel adja, így csak a vizsgált hálózat állapotai kerülnek az állapottárba. Időzítésanalízis módban viszont az órajel egy független, belső generátorból ered, így ez a mód alkalmas a vizsgált hálózat jeleinek időbeli lefolyásának vizsgálatára is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;4. Mi a szerepe a triggerjelnek ill. a triggerszónak a közönséges analóg oszcilloszkópnál ill. a logikai állapotanalizátornál?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A triggerjel szintjét el nem érő bemeneti jel nem kerül megjelenítésre a szkópon. Az analizátor esetében, ha a triggerszónak megfelelő állapotsorozat jelenik meg a bemeneten, elkezdődik az adatgyűjtés (előre meghatározott számú mintáig).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;5. Hogyan választja ki a mintavevő órajelet a logikai analizátor alkalmazásánál?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Állapotanalizátor módhoz külső órajelet, időzítésanalizátor módhoz belső órajelet használunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;6. A vizsgált szekvenciális hálózat egymás utáni állapotait akarjuk meghatározni. Milyen üzemmód ajánlott ebben az esetben, és mi legyen a mintavételező jel forrása?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Állapotanalizátor mód ajánlott, és a szekvenciális hálózat saját órajele legyen a a mintavételező jel forrása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;7. A logikai analizátorral vizsgált CMOS hálózat tápfeszültsége 3 V. Mekkora az ajánlott komparálási feszültség az analizátor bemenetén?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tápfeszültség fele, azaz 1,5V.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;8. Egy hálózat terjedési késleltetését (Td) akarjuk meghatározni logikai analizátorral. Milyen üzemmódot használjunk ebben az esetben, mi legyen a mintavételező jel forrása, mekkora legyen a frekvenciája?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Időzítésanalizátor üzemmódot használjunk, a mintavételező jelforrás a belső órajel,  melynek frekvenciája sokkal nagyobb legyen, mint a terjedési késleltetés (fs&amp;gt;&amp;gt;1/Td).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;9. Logikai analizátorral egy periodikus négyszögjelet vizsgálunk, melyről előzetesen azt tudjuk, hogy frekvenciája 5 kHz - 10 kHz, kitöltési tényezője pedig 20% és 50% közé esik. Mekkora legyen a mintavételi frekvencia minimális értéke, ha a jel L és H értékének időtartamát egyaránt legalább 5% pontossággal kívánjuk meghatározni. A számításnál tételezze fel, hogy csak egyetlen periódust mérünk az analizátorral.&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kvantálási hiba ±Ts nagyságú bizonytalanságot jelent az időmérésben. Ebből most mi is következik??&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_10._M%C3%A9r%C3%A9s:_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&amp;diff=203555</id>
		<title>Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_10._M%C3%A9r%C3%A9s:_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&amp;diff=203555"/>
		<updated>2023-01-19T16:49:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mérésről ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Megismerkedtetek egy összetettebb tervvel és a ChipScope programmal&lt;br /&gt;
*Írtatok egy házit, amiben gyakoroltátok a dolgokat. Ilyen szintű feladat lehet gyakorlati mérésen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Milyen feladatok voltak:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Blokkvázlat alapján hétszegmenses kijelző megvalósítása. Rategen, számláló, shiftregiszter, multiplexer. Nem sok új.&lt;br /&gt;
**ChipScope. Na ez az, amitől sokan tartotok, pedig nem rossz dolog.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;ChipScope&#039;&#039;&#039; - Két részből állt a mérésnek ez a része:&lt;br /&gt;
**Hozzáadtátok a ChipScope modult a tervhez (új forrásfileként), beállítottátok azt, hogy milyen jeleket akartok vizsgálni, hány mintát akartok venni, majd újrageneráltátok a programozófilet.&lt;br /&gt;
**Használtátok a ChipScope Analyzer-t, amivel megvizsgáltátok a rendszer jeleit.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Miket tanultatok meg:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Különféle triggerfeltételek: szint és élérzékeny triggerfeltételek, trigger sequence, egyes elborult csapatok storage qualificationt is. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Miket szoktatok elrontani:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Rögtön az elején feladjátok, ha ilyen feladatot kaptok :(&lt;br /&gt;
**Rosszul állítod be a ChipScope-ot, rossz jeleket köttök be, különös tekintettel az órajelre!&lt;br /&gt;
**Elfelejtitek, hogy milyen triggerfeltételt lehet beállítani a felfutó, lefutó, változó élre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Tipikus laborbeugró kérdések voltak:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**ChipScope-ról ez-az.&lt;br /&gt;
**Verilog modulok (&amp;quot;rategen&amp;quot; és testbench) írása&lt;br /&gt;
**Mintavételi frekvencia számítása&lt;br /&gt;
**Latch-ról mindenféle (okok, elkerülés, ezek) - [http://www.velocityreviews.com/forums/t371968-what-is-the-problem-with-latch-inference.html Leírás] - &#039;&#039;&#039;EZT GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK BEUGRÓN!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Miért nem használunk több órajelet egy FPGA-terven belül? &#039;&#039;&#039;EZT IS GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**(utóbbi két kérdésről: volt olyan verzió is, hogy ismerd fel, ez a Verilog-kód miért működhet hibásan FPGA-n belül, és akkor rámutathatsz, hogy latch, vagy több órajelet használsz).&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Fontos megjegyzések:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Az itteni segédletek (főleg a megoldott házipéldák) elavultak, nektek már nem kell állapottáblázni meg ilyenek. Mérésvezetők jókat szoktak mosolyogni, ha valaki ilyet ad be...&lt;br /&gt;
** A beugrókérdések SEM ezek, és nem feltétlen az ellenőrző kérdések. A segédlet megértésével, készüléskor a mérés fejben végigpörgetésével teljesíthetőek. Nem szoktatok bukni rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házihoz segítség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:labor1_10mérés_házi.pdf‎|Kidolgozott házi feladat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fenti házi jó kiindulópont, de nem egészen helyes, mert a kimenetnek azonnal 1-be kell váltania ha teljesül a specifikációban leírt feltétel (lásd a példának megadott 7-el oszthatóságnál). A kódban a kimenet állításánál tehát a feltételek közé vegyétek be a bemenet aktuális értékét is, hogy a kimenet annak megérkezésével egyidőben váltson!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2020 őszi házi amit el is fogadtak:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
[[Fájl:Labor10 HFkidolgozás.pdf|2020_meres10_hf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házik:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mérés 2011 óta nagyot változott, már nem a Digitális technika 1 anyagát kéri számon (állapottábla és egyebek). Most már a magasabb szintű (számláló, shift regiszter, stb.) tervezést tekintjük célnak.&lt;br /&gt;
Ha már ide jutottál, hogy nagyon elakadtál, egy olyan jótanács: ne állapottáblázz, meg Karnaugh-táblázz. A fél órás feladatot három napra hosszabbítod (tapasztalatból mondom). Inkább kérdezz a tárgy listáján és/vagy a mérésvezetőktől, segítünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_mérés10_házi1.pdf‎|Kidolgozott házi feladat 1]]&lt;br /&gt;
** Megjegyzés: a mérésvezető szerint hiányzott a hasonló házimból a restart bemenet. A feladat nem írja, de digitális áramkörökbe tényleg illik tenni.&lt;br /&gt;
** Figyelmeztetés: ez a házi már elavult és abból a célból nagyon &amp;quot;hasznos&amp;quot;, hogy lebukjanak azok, akik ez alapján csinálták meg a házijukat, súlyos elvi hibák vannak benne, egyáltalán nem érdemes ebből dolgozni!&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_mérés10_házi2.pdf‎|kidolgozott házi feladat 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:idigit_verilog_utmutato.pdf | A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]] - Az infósok első féléves digit tárgyához készült, de emészthetően leírja amit nekünk is tudni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenörző kérdések 2018 ===&lt;br /&gt;
* [[:File:Verilog beugrók.pdf| Nem hivatalos kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Labor1 mérés10 ellkérd.pdf|Ellenörző kérdések kidolgozva]] (eléggé elavult kidolgozások)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Néhány mérésvezető a segédletben levő kérdést teszi fel, csak megváltoztat benne valamit. Vagy esetenként ugyanarra kérdez rá, csak másik irányból, más szavakkal. Tehát érdemes értve tanulni, nem bevágni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régi beugrókérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt; Nem biztos, hogy még mindig ezek a beugrókérdések! &amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1. Mi a különbség a logikai analizátor állapotanalízis és időzítésanalízis üzemmódja közt? Mindkét üzemmódra alkalmas a ChipScope?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Állapotanalízis üzemmódban a bemenő jeleket a vizsgált hálózat órajelével szinkron mintavételezzük, így a vizsgált sorrendi hálózat (állapotgép) egymás utáni állapotai kerülnek az állapottárba.  Időzítésanalízis üzemmódban a mintavételt egy nagypontosságú belső óra időzíti, így a vizsgált hálózat jeleinek időviszonyai is vizsgálhatók. A ChipScope CSAK állapotanalízisre alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2. Mi a szerepe a triggerjelnek ill. a triggerszónak a közönséges analóg oszcilloszkópnál ill. a logikai állapotanalizátornál?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az analóg oszcilloszkópban a triggerjel az időeltérítést indítja, ezért az analóg oszcilloszkóp gyakorlatilag csak a triggerjel utáni jeltartományt jeleníti meg. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A logikai analizátorban a triggerszó a mintavételezés/mintatárolás leállítását vezérli, a beállítástól függően az analizátor a triggeresemény előtti és utáni állapotokat is tárolni, megjeleníteni tudja. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;3. A vizsgált szekvenciális hálózat egymás utáni állapotait akarjuk meghatározni. Milyen üzemmód ajánlott ebben az esetben, és mi legyen a mintavételező jel forrása?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
Állapotanalízis üzemmód az ajánlott ebben az esetben. A mintavételezéshez a vizsgált hálózat órajelének azt az élét válasszuk, amelynél az állapotjelek már stabilak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;4. Egy hálózat terjedési késleltetését (Td) akarjuk meghatározni logikai analizátorral. Milyen üzemmódot használjunk ebben az esetben, mi legyen a mintavételező jel forrása, mekkora legyen a frekvenciája?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Időzítésanalízis üzemmódot használjunk, ebben az esetben a mintavételezést az analizátor belső órajele vezérli. A mintavételi frekvencia legyen az f = 1/Td érték többszöröse. Az, hogy legalább hányszorosa, a megkívánt mérési pontosságtól függ. A mért időszakasznak be kell férnie a mintatárba, ez (és az analizátor működési sebessége) korlátozza a maximális frekvenciát. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;5. A logikai analizátorral vizsgált CMOS hálózat tápfeszültsége 3 V. Mekkora az ajánlott komparálási feszültség az analizátor bemenetén?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A CMOS logikai áramkörök komparálási feszültsége általában a tápfeszültség fele, ami a jelen esetben 1,5 V. A logikai analizátor bemenetein is ezt az értéket célszerű beállítani komparálási feszültségként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;6. Logikai analizátorral egy periodikus négyszögjelet vizsgálunk, melyről előzetesen azt tudjuk, hogy frekvenciája 5 kHz - 10 kHz, kitöltési tényezője pedig 20% és 50% közé esik. Mekkora legyen a mintavételi frekvencia minimális értéke, ha a jel L és H értékének időtartamát egyaránt legalább 5% pontossággal kívánjuk meghatározni. A számításnál tételezze fel, hogy csak egyetlen periódust mérünk az analizátorral és az analizátor belső mintavételi frekvenciájának bizonytalansága elhanyagolható.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mintavételi frekvencia meghatározásánál a mérendő legkisebb időtartamból kell kiindulni. Ebben a példában ez a H állapot hossza, 20% kitöltési tényező és 10 kHz frekvencia esetén. Ennek értéke (1/10kHz) * 0,2 = 20 us. A megkívánt +- 5% mérési pontossághoz legalább 20 * 0,05 = 1 us-onként mintát kell venni. A mintavételi frekvencia minimális értéke 1 MHz. (Ha a belső óra frekvenciájának szokásos bizonytalanságát is figyelembe vesszük, akkor kicsit több mint 1 MHz kell.) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(Magyarázat: A legkisebb időtartamot úgy lehet elérni, hogy a legnagyobb frekit választjuk, és a legkisebb kitöltési tényezőt. Kitöltési tényező: azt határozza meg, hogy egy perióduson belül a négyszögjel a teljes periódusidő hány százalékában vesz fel logikai 1-es értéket. --&amp;gt; Logikai 1: H állapot.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;7. Miért nem ajánlott, hogy egy Verilog tervben több órajel forrást használjunk?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az FPGA-ban az órajelnek egy speciális, &amp;quot;gyors vezeték&amp;quot; van dedikálva. Ha az órajelet pl. leosztva továbbítod, akkor mivel már nem fog a dedikált órajelvezetéken közlekedni, nem garantált, hogy az pontos lesz, azért könnyen hazárdokat idézhet elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;8. Miért kerülendő a Latch-ek használata? Mire kell figyelni a Verilogban, ha if vagy case szerkezettel írunk le egy kombinációs logikát?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pont amiatt, ami a kérdés második része - mert nagyon nagy az esélye, hogy kihagyunk egy if/else esetet a sok állapot közül, vagy egy case-t. És arra kell figyelni, hogy minden lehetséges állapot le legyen kódolva. (Verilog ismertetőben ez le van írva szépen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;9. Készítsen 3 bemenetű és/vagy kaput 2 bemenetű és/vagy kapuk (and2/or2) példányosításával!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 module and2(&lt;br /&gt;
             input a, b,&lt;br /&gt;
             output z);&lt;br /&gt;
 assign z = a&amp;amp;b;&lt;br /&gt;
 endmodule&lt;br /&gt;
 module and3(&lt;br /&gt;
      	     input a,b,c,&lt;br /&gt;
      	     output z);&lt;br /&gt;
 wire x;&lt;br /&gt;
 and2 a1(&lt;br /&gt;
         .a(a),&lt;br /&gt;
         .b(b),&lt;br /&gt;
         .z(x));&lt;br /&gt;
 and2 a2(&lt;br /&gt;
         .a(c),&lt;br /&gt;
         .b(x),&lt;br /&gt;
         .z(z));&lt;br /&gt;
 endmodule&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;10. Adja meg azt a Verilog Test Fixture kódrészletet, ami 10 MHz frekvenciájú órajelet biztosít a vizsgálandó modul számára!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 reg clk;&lt;br /&gt;
 initial clk=0;&lt;br /&gt;
 always #X clk &amp;lt;= ~clk; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Itt X értéke mondja meg, hogy az egy órajelen belüli élváltás hol van - tehát az órajel periódusideje ennek a kétszerese. Ez alapján már lehet számolni, és a megfelelő timescale alkalmazásával.&lt;br /&gt;
Ha nem tévedek, akkor a 10 Mhz periódusideje 100 ns, tehát X megfelelő értéke 50ns. &lt;br /&gt;
( &#039;timescale 1ns/1ps sor a test fixtur elején)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Xilinx ISE bugok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ide sorolhatjátok fel a Xilinx ISE használatakor felfedezett bugokat. A tárgy honlapján is van felsorolás, de ahhoz te nem tudsz írni..&lt;br /&gt;
* A Windows 8 a 14.2-es verziónál még nem támogatott, van, ami a 64 bites verzióval megy csak, van, ami a 32 bitessel. Nekem telepíteni sem sikerült.&lt;br /&gt;
* Telepítéskor a telepítési könyvtár ne tartalmazzon se szóközt, se számot, se ékezetes karaktert, a c: meghajtóra érdemes rakni. C:\Xilinx könyvtár menni szokott, Linux alatt pl. a /opt/Xilinx megfelelő&lt;br /&gt;
* Windows alatt ISE futása alatt ne válts billentyűkiosztást, lefagy a rendszer (évek óta nem javított ISE bug).&lt;br /&gt;
* Linux alatt érdemes az LC_ALL környezeti változót (meg a LANG-ot, meg a LOCALE-t) en_US-re vagy C-re állítani, különben vacakolhat. Mondjuk a Webpack-nál nem szokott előjönni.&lt;br /&gt;
* Van, hogy az ISE nem veszi észre, hogy egy UCF file-t hozzáadtál. Abban nyílvánul ez meg, hogy a jó kódod letöltve nem csinál semmit. Ilyenkor fogod, eltávolítod a projektből az ucf-et, aztán visszarakod. Illetve van, hogy nem a megfelelő modul alá húzza be az ucf-et, ilyenkor egy random verilog modult top modullá alakítasz (jobb egér, set as top module), majd az igazi top modulodat visszacsinálod top module-ra.&lt;br /&gt;
* Amikor első szimulációkor az ISIM hálózati kommunikációt akar nyitni, engedélyezni kell (lokális gépen nyit socketet saját magának, nem köszön ki a netre), különben nem fog működni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Érdeklődőknek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.&lt;br /&gt;
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_11._M%C3%A9r%C3%A9s:_Programozhat%C3%B3_perif%C3%A9ri%C3%A1k_m%C3%A9r%C3%A9se&amp;diff=203554</id>
		<title>Laboratórium 1 - 11. Mérés: Programozható perifériák mérése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_11._M%C3%A9r%C3%A9s:_Programozhat%C3%B3_perif%C3%A9ri%C3%A1k_m%C3%A9r%C3%A9se&amp;diff=203554"/>
		<updated>2023-01-19T16:49:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Beugró kérdések kidolgozása */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mérésről ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Megismerkedtetek egy nehezebben érthető blokkvázlattal, és néhány soros kommunikációval: UART, SPI.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039; Előkészületkor megtanultátok: &#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**UART paraméterei, sebesség, PARITÁS, melyik bit érkezik először, hány bitből áll egy adatátvitel (tipikus kérdés lehet, hogy mennyi időbe telik a neptun-kódod átvitele adott bitrátával, és start, stop és paritásbit számmal)&lt;br /&gt;
**SPI kommunikáció, SPI topológia (milyen vezetékek vannak master és slave közt)&lt;br /&gt;
**Hőmérő modul hőmérséklet kimenetének átszámítása ember által kezelhetővé (&#039;&#039;&#039;Nem felejtjük le az előjelet!&#039;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039; Tipikus beugró kérdések voltak: &#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**UART kommunikáció paraméterei&lt;br /&gt;
**SPI topológiája&lt;br /&gt;
**Adott UART hullámforma milyen adatot vitt át  &amp;lt;--- felcserélitek a bitsorrendet&lt;br /&gt;
**!!!!Verilog kód alapján kiegészíteni hullámformát!!!! &amp;lt;-- ezzel sokatoknak baja szokott lenni&lt;br /&gt;
**Hőmérő modul &amp;lt;--- itt lefelejtitek az előjelet&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039; Mérésen megtanultátok: &#039;&#039;&#039; - Blokkvázlat megvalósítása:&lt;br /&gt;
**SCLK előállítása (nem keveritek sem a rategen modullal, sem a testbench órajellel, ez egy harmadik dolog)&lt;br /&gt;
**kommunikáció ütemezése&lt;br /&gt;
**stabil kimenet létrehozása&lt;br /&gt;
**kettes komplemens képzése&lt;br /&gt;
**elméleti kérdések (írható-e egy regiszter több always blokkból, stb.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házihoz segítség ==&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_mérés11_házi1_2013.pdf|Kidolgozott házi feladat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:idigit_verilog_utmutato.pdf | A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]] - Az infósok első féléves digit tárgyához készült, de emészthetően leírja amit nekünk is tudni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Beugró kérdések kidolgozása: Ellenörző kérdések 2018 ===&lt;br /&gt;
[[:File:Verilog beugrók.pdf| Nem hivatalos kidolgozás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt; Ezt a részt még aktualizálni kell. Nem biztos, hogy még mindig ezek a beugrókérdések! &amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1. Egyetlen ASCII karakter UART átvitele hány bit kiküldését jelenti a házi feladatban adott paraméterek esetén? Pontosan hogy épül fel ez a keret, milyen sorrendben kell kiküldeni a biteket?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az UART adatátvitel specifikációja szerint: 1 start bit + 8 adatbit + 1 paritásbit + 1 stopbit, összesen tehát 11 bit / 1db ASCII karakter.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2. Hogy kapjuk meg egy 4 bites BCD számjegy 8 bites ASCII kódját? Mit mutat a paritásbit, milyen hardver elemmel számítható a legegyszerűbben, ha az összes adatbit rendelkezésre áll? Páros paritás esetén milyen paritás érték tartozik az ABh adathoz?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az ASCII szabvány szerint egy „x” számjegy ASCII kódja 3xh alakban áll elő, pl. a 9-es számjegynek az ASCII kódja 39h = 0011.1001b.&lt;br /&gt;
*A paritásbitet arra használjuk, hogy egy bináris számot úgy egészítsünk ki vele, hogy az vagy páros darab, vagy páratlan darab 1-est tartalmazzon. A gyakorlatban ezt hibaészlelésre használjuk.&lt;br /&gt;
*A paritás legegyszerűbben XOR kapuk segítségével határozható meg.&lt;br /&gt;
*ABh = 1010.1011b, mivel a bináris alak páratlan darab 1-est tartalmaz, így a paritásbit értéke 1-es lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;3. Ha a rendszer órajele 16 MHz, mekkora a házi feladatként létrehozott UART modul sebességének hibája százalékosan kifejezve, a specifikált értékhez képest? Okozhat-e ez problémát? (Válaszát indokolja!)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az UART modul rate generátorjának előállításához számlálós osztót alkalmazunk. A számlálós osztó működési elve, hogy ismerve a referencia órajelet, és ismerve a kívánt órajelet, a kettő hányadosának egészre kerekített nagyságával egyező méretű (vagy nagyobb) regisztert hozunk létre, melynek értékét minden egyes felfutó élkor növeljük eggyel. Ha a regiszter eléri a kerekített hányados értékét, akkor 1-es logikai szintű jelet adunk ki. Ez lesz a leosztott rate generátor felfutó éle.&lt;br /&gt;
Lássuk, mekkora hibát okoz a fent említett hányados kerekítése!&lt;br /&gt;
A számláló optimális mérete: 16Mhz⁄(57600Hz=277,77…)&lt;br /&gt;
Mivel csak egész számokat tudunk a számlálóval számolni, így a kerekített érték 278.&lt;br /&gt;
Ezt visszaváltva frekvenciába: 16Mhz⁄(278=57553,3957Hz)&lt;br /&gt;
A két frekvencia közötti bitidő eltérés: 1/57553,3957-1/57600=14.058ns&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ahhoz, hogy az adatkeret átvitele hibátlan legyen, a stop bit 16 mintavételi pontjából a 8-as és 9-es mintavételi időpontok még ténylegesen a stop bitből kell, hogy mintát vegyenek. Ebből és a bitidőből kiszámolhatjuk, hogy mekkora lehet egy keret esetén a maximális hibánk:&lt;br /&gt;
A maximális hiba / keret: Bitidő×9/16=1/57553,3957×9/16=9,7735μs&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ebből a maximális hiba / bitidő, 11 bit átvitele esetén: 9.7735μs/11=888,503ns&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A számlálónál tett kerekítésből adódó frekvenciahibából adódó bithiba, és a maximálisan megengedett bithiba aránya százalékosan kifejezve:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(számláló kerekítése miatti bithiba)/(maximálisan megengedett bithibas)=14,058ns/888,503ns×100=1.5822%&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez, ha a vevő fél hibája 0%, akkor a specifikáció által ajánlott 2%-os hibahatáron belül van. (A specifikáció az adó és a vevő, nem pedig az adó és a clk közötti frekvenciahibához köti a hibahatárt) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;4. Egy 115200 b/s, 8N1 beállítású UART átvitel esetén mekkora eltérés engedhető meg az adó és a vevő bitidejében, ha sikeres átvitelt szeretnénk?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vevőnek elvileg bitidőnként, a bitidő közepén kellene mintavételezni az adatokat. Mivel az adó és a vevő frekvenciája kicsit eltér, ezért ez nem teljesül. Ha a hiba 1 bitidő alatt dt (delay time), akkor ez az N-edik bit mintavételezésekor N*dt-re nő, ami akkor okoz hibát, ha a legutolsó bitnél eléri a bitidő határát. Mivel a mintavételezés a bitidő közepén kezdődik, ezért N*dt &amp;lt; T/2-nek teljesülni kell (minden START bitnél újra szinkronizálódik a vevő). &lt;br /&gt;
Mindez számokkal: 8N1 beállításból tudjuk, hogy 1 Start bit + 8 Adat bit + 1 Stop bit == 10 bitet kell átküldeni. (N = 10)&lt;br /&gt;
115200 b/s : 115200 bit megy át másodpercenként -&amp;gt; 1 bit: 1/115200 =&amp;gt; 8.68 us. &lt;br /&gt;
Képletbe behelyettesítve:&lt;br /&gt;
 10 * dt &amp;lt; 8.68/2&lt;br /&gt;
 dt &amp;lt; 0.434 us &lt;br /&gt;
 (0.434/8.86)*100 = 5% eltérés. &lt;br /&gt;
Megj.: Sebességtől független, csak beállítástól függ, hiszen x bit/s esetén: t= 1/x, n db dt&amp;lt;1/x/2 ahol n a bitek száma, dt delay time, dt &amp;lt; 1/x/2/n. dt/t = (1/x/2/n)/(1/x)=1/2n 8N1 esetén n=10, így dt/t= 0,05 ami 5 %.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;5. A házi feladatként megvalósított UART adóval minimum mennyi időbe telne a neptun kódjának elküldése?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Neptun kód 6 karakter, ennek elküldése 4800bps 8O1 (1 startbit, 8 adabit, páratlan paritás, 1 stopbit) esetén: (6*11bit)/(4800bit/s)=13,75ms&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;6. Egy 100 byte méretű fájl átvitele aszinkron soros csatornán 115200 bps sebesség mellett 8N1 (8 bit adat, nincs paritás, 1 STOP bit) formátumban minimum menyi ideig tart?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
100 byte = 800 bit, byte-onként 1 stopbit ÉS EGY START BIT = 200 bit, összesen 1000 bit, 115200 bit/sec sebességgel ez 1000bit/(115200bit/s)=8,68 ms alatt megy át&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;7. A megismert soros adatátviteli módszerek közül melyiknél nem szükséges az órajelet is továbbítani?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az UART-nál, ott az adategységek azonosítása a lokális rendszerórák használatán alapul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;8. Miért nem könnyű néhány Mbit/s sebességet elérni az UART típusú átvitelnél?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem igényel külön dedikált órajelvezetéket, ez korlátozza az elérhető maximális sebességet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;9. Melyik soros adatátviteli mód nem támogatja busz kialakítását?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az UART, mivel ott a kapcsolat pont-pont típusú. (pl. számítógép-modem, számítógép-terminál)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;10. Milyen átviteli paraméterek állíthatók be a PC soros kommunikációs csatornáin?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
bit/sec, adatbitek, paritás, stopbitek, átvitelvezérlés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;11. Hasonlítsa össze sebesség szerint a soros adatátviteli módokat!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
SPI 10 Mbit/sec &amp;gt; I²C 3400 Kbit/sec &amp;gt; UART 115 Kbit/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;12. Mi alapján osztályozódik az SPI 4 átviteli módja?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adatok kiléptetése és a beérkezett adatok mintavételezése az órajel egymással ellentétes éleire történik. Ennek megfelelően, továbbá figyelembe véve az órajel kiindulási nyugalmi értékét is, alapvetően 4 fajta SPI átviteli ciklus definiálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;13. Hány vezeték kell 4 periféria SPI buszon történő használatához?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3+4 = 7 vezeték, mivel SPI esetén 3 + n kell, ahol n a perifériák száma. MISO, MOSI, SCK, SSn (n=0,1,2,3)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;14. Írja fel a -42h értéket 2-es komplemens bináris formában 8 biten ábrázolva!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 42h: 		0100 0010&lt;br /&gt;
 Negáljuk: 	1011 1101&lt;br /&gt;
 Hozzáadunk 1-t:	1011 1110  -42h&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Érdeklődőknek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról. &lt;br /&gt;
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_3._M%C3%A9r%C3%A9s:_Digit%C3%A1lis_alapeszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=203553</id>
		<title>Laboratórium 1 - 3. Mérés: Digitális alapeszközök</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_3._M%C3%A9r%C3%A9s:_Digit%C3%A1lis_alapeszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=203553"/>
		<updated>2023-01-19T16:48:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Beugró kérdések kidolgozása */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mérésről ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Megismerkedtetek az ISE környezettel, a Verilog nyelvvel és a Logsys panellel.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Milyen modulokat tanultatok:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Számláló&lt;br /&gt;
**Shift regiszter&lt;br /&gt;
**Rate generátor&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Írtatok egyszerű testbenchet is:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Órajel generálás (nem felejtkezünk meg a timescale direktíváról)&lt;br /&gt;
**Bemenő jelek előállítása&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Milyen feladatok voltak még:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Bemenő jelek szinkronizálása az órajelhez (D-flipfloppal)&lt;br /&gt;
**Vájtfülűbbeknek .ucf file írása a Logsys panelre szitázott információk alapján&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Miket szoktatok elrontani:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Nem tudjátok az alap modulokat, különös tekintettel a shift regiszterre&lt;br /&gt;
**Keveritek a rate generátort a testbench órajel előállításával&lt;br /&gt;
**Keveritek az assign utasításban és always blokkban megtehető dolgokat (assign utasítás használatakor NINCS if, else, stb vezérlési szerkezet. Mindent operátorokkal írsz le)&lt;br /&gt;
**Élérzékeny always blokk érzékenységi listájába össze-vissza írtok mindenfélét (pedig, mint tudjuk, egy órajelről megy minden sorrendi always blokk)&lt;br /&gt;
**Attól való félelmetekben, hogy latch-et fog tartalmazni a kód az élérzékeny always blokkban is kifejtetek minden if meg case szerkezetet, pedig latch a kombinációs logikát megvalósító always blokkban (always @ (*) ) keletkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házihoz segítség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:idigit_verilog_utmutato.pdf | A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]] - Az onfósok első féléves digit tárgyához készült, de emészthetően leírja amit nekünk is tudni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Beugró kérdések kidolgozása: Ellenörző kérdések 2018 ===&lt;br /&gt;
[[:File:Verilog beugrók.pdf| Nem hivatalos kidolgozás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2016 őszétől (VIMIAC12) ===&lt;br /&gt;
[[Média:Labor1_meres3_ellenorzokerdesek_2016.pdf|Nem hivatalos kidolgozás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2016 őszéig (VIMIAC05) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1. Mik a lényeges különbségek a közönséges analóg oszcilloszkóp és a logikai állapotanalizátor közt, felhasználói szempontból?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az analóg szkóp csak periodikus jelek megjelenítésére alkalmas, az analizátor digitális volta miatt bármilyen (digitális) jelet képes megjeleníteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2. Mik a lényeges különbségek a digitális oszcilloszkóp (DSO) és a logikai állapotanalizátor közt, felhasználói szempontból?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Digitális szkóp csak 2 jelet tud megjeleníteni (a 2 bemenete miatt), a log. anal. viszont egy busz összes jelét is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;3. Mi a különbség a logikai analizátor állapotanalízis és időzítésanalízis üzemmódja közt?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Állapotanalízis módban a mintavevő jelet a külső (ezért az adattal szinkron) órajel adja, így csak a vizsgált hálózat állapotai kerülnek az állapottárba. Időzítésanalízis módban viszont az órajel egy független, belső generátorból ered, így ez a mód alkalmas a vizsgált hálózat jeleinek időbeli lefolyásának vizsgálatára is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;4. Mi a szerepe a triggerjelnek ill. a triggerszónak a közönséges analóg oszcilloszkópnál ill. a logikai állapotanalizátornál?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A triggerjel szintjét el nem érő bemeneti jel nem kerül megjelenítésre a szkópon. Az analizátor esetében, ha a triggerszónak megfelelő állapotsorozat jelenik meg a bemeneten, elkezdődik az adatgyűjtés (előre meghatározott számú mintáig).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;5. Hogyan választja ki a mintavevő órajelet a logikai analizátor alkalmazásánál?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Állapotanalizátor módhoz külső órajelet, időzítésanalizátor módhoz belső órajelet használunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;6. A vizsgált szekvenciális hálózat egymás utáni állapotait akarjuk meghatározni. Milyen üzemmód ajánlott ebben az esetben, és mi legyen a mintavételező jel forrása?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Állapotanalizátor mód ajánlott, és a szekvenciális hálózat saját órajele legyen a a mintavételező jel forrása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;7. A logikai analizátorral vizsgált CMOS hálózat tápfeszültsége 3 V. Mekkora az ajánlott komparálási feszültség az analizátor bemenetén?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tápfeszültség fele, azaz 1,5V.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;8. Egy hálózat terjedési késleltetését (Td) akarjuk meghatározni logikai analizátorral. Milyen üzemmódot használjunk ebben az esetben, mi legyen a mintavételező jel forrása, mekkora legyen a frekvenciája?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Időzítésanalizátor üzemmódot használjunk, a mintavételező jelforrás a belső órajel,  melynek frekvenciája sokkal nagyobb legyen, mint a terjedési késleltetés (fs&amp;gt;&amp;gt;1/Td).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;9. Logikai analizátorral egy periodikus négyszögjelet vizsgálunk, melyről előzetesen azt tudjuk, hogy frekvenciája 5 kHz - 10 kHz, kitöltési tényezője pedig 20% és 50% közé esik. Mekkora legyen a mintavételi frekvencia minimális értéke, ha a jel L és H értékének időtartamát egyaránt legalább 5% pontossággal kívánjuk meghatározni. A számításnál tételezze fel, hogy csak egyetlen periódust mérünk az analizátorral.&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kvantálási hiba ±Ts nagyságú bizonytalanságot jelent az időmérésben. Ebből most mi is következik??&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_10._M%C3%A9r%C3%A9s:_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&amp;diff=203552</id>
		<title>Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_10._M%C3%A9r%C3%A9s:_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&amp;diff=203552"/>
		<updated>2023-01-19T16:47:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Beugró kérdések kidolgozása */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mérésről ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Megismerkedtetek egy összetettebb tervvel és a ChipScope programmal&lt;br /&gt;
*Írtatok egy házit, amiben gyakoroltátok a dolgokat. Ilyen szintű feladat lehet gyakorlati mérésen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Milyen feladatok voltak:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Blokkvázlat alapján hétszegmenses kijelző megvalósítása. Rategen, számláló, shiftregiszter, multiplexer. Nem sok új.&lt;br /&gt;
**ChipScope. Na ez az, amitől sokan tartotok, pedig nem rossz dolog.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;ChipScope&#039;&#039;&#039; - Két részből állt a mérésnek ez a része:&lt;br /&gt;
**Hozzáadtátok a ChipScope modult a tervhez (új forrásfileként), beállítottátok azt, hogy milyen jeleket akartok vizsgálni, hány mintát akartok venni, majd újrageneráltátok a programozófilet.&lt;br /&gt;
**Használtátok a ChipScope Analyzer-t, amivel megvizsgáltátok a rendszer jeleit.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Miket tanultatok meg:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Különféle triggerfeltételek: szint és élérzékeny triggerfeltételek, trigger sequence, egyes elborult csapatok storage qualificationt is. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Miket szoktatok elrontani:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Rögtön az elején feladjátok, ha ilyen feladatot kaptok :(&lt;br /&gt;
**Rosszul állítod be a ChipScope-ot, rossz jeleket köttök be, különös tekintettel az órajelre!&lt;br /&gt;
**Elfelejtitek, hogy milyen triggerfeltételt lehet beállítani a felfutó, lefutó, változó élre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Tipikus laborbeugró kérdések voltak:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**ChipScope-ról ez-az.&lt;br /&gt;
**Verilog modulok (&amp;quot;rategen&amp;quot; és testbench) írása&lt;br /&gt;
**Mintavételi frekvencia számítása&lt;br /&gt;
**Latch-ról mindenféle (okok, elkerülés, ezek) - [http://www.velocityreviews.com/forums/t371968-what-is-the-problem-with-latch-inference.html Leírás] - &#039;&#039;&#039;EZT GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK BEUGRÓN!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Miért nem használunk több órajelet egy FPGA-terven belül? &#039;&#039;&#039;EZT IS GYAKRAN ELRONTOTTÁTOK!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**(utóbbi két kérdésről: volt olyan verzió is, hogy ismerd fel, ez a Verilog-kód miért működhet hibásan FPGA-n belül, és akkor rámutathatsz, hogy latch, vagy több órajelet használsz).&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Fontos megjegyzések:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Az itteni segédletek (főleg a megoldott házipéldák) elavultak, nektek már nem kell állapottáblázni meg ilyenek. Mérésvezetők jókat szoktak mosolyogni, ha valaki ilyet ad be...&lt;br /&gt;
** A beugrókérdések SEM ezek, és nem feltétlen az ellenőrző kérdések. A segédlet megértésével, készüléskor a mérés fejben végigpörgetésével teljesíthetőek. Nem szoktatok bukni rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házihoz segítség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:labor1_10mérés_házi.pdf‎|Kidolgozott házi feladat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fenti házi jó kiindulópont, de nem egészen helyes, mert a kimenetnek azonnal 1-be kell váltania ha teljesül a specifikációban leírt feltétel (lásd a példának megadott 7-el oszthatóságnál). A kódban a kimenet állításánál tehát a feltételek közé vegyétek be a bemenet aktuális értékét is, hogy a kimenet annak megérkezésével egyidőben váltson!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2020 őszi házi amit el is fogadtak:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
[[Fájl:Labor10 HFkidolgozás.pdf|2020_meres10_hf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házik:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mérés 2011 óta nagyot változott, már nem a Digitális technika 1 anyagát kéri számon (állapottábla és egyebek). Most már a magasabb szintű (számláló, shift regiszter, stb.) tervezést tekintjük célnak.&lt;br /&gt;
Ha már ide jutottál, hogy nagyon elakadtál, egy olyan jótanács: ne állapottáblázz, meg Karnaugh-táblázz. A fél órás feladatot három napra hosszabbítod (tapasztalatból mondom). Inkább kérdezz a tárgy listáján és/vagy a mérésvezetőktől, segítünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_mérés10_házi1.pdf‎|Kidolgozott házi feladat 1]]&lt;br /&gt;
** Megjegyzés: a mérésvezető szerint hiányzott a hasonló házimból a restart bemenet. A feladat nem írja, de digitális áramkörökbe tényleg illik tenni.&lt;br /&gt;
** Figyelmeztetés: ez a házi már elavult és abból a célból nagyon &amp;quot;hasznos&amp;quot;, hogy lebukjanak azok, akik ez alapján csinálták meg a házijukat, súlyos elvi hibák vannak benne, egyáltalán nem érdemes ebből dolgozni!&lt;br /&gt;
*[[Media:Labor1_mérés10_házi2.pdf‎|kidolgozott házi feladat 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:idigit_verilog_utmutato.pdf | A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]] - Az onfósok első féléves digit tárgyához készült, de emészthetően leírja amit nekünk is tudni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenörző kérdések 2018 ===&lt;br /&gt;
* [[:File:Verilog beugrók.pdf| Nem hivatalos kidolgozás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Labor1 mérés10 ellkérd.pdf|Ellenörző kérdések kidolgozva]] (eléggé elavult kidolgozások)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Néhány mérésvezető a segédletben levő kérdést teszi fel, csak megváltoztat benne valamit. Vagy esetenként ugyanarra kérdez rá, csak másik irányból, más szavakkal. Tehát érdemes értve tanulni, nem bevágni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régi beugrókérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt; Nem biztos, hogy még mindig ezek a beugrókérdések! &amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;1. Mi a különbség a logikai analizátor állapotanalízis és időzítésanalízis üzemmódja közt? Mindkét üzemmódra alkalmas a ChipScope?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Állapotanalízis üzemmódban a bemenő jeleket a vizsgált hálózat órajelével szinkron mintavételezzük, így a vizsgált sorrendi hálózat (állapotgép) egymás utáni állapotai kerülnek az állapottárba.  Időzítésanalízis üzemmódban a mintavételt egy nagypontosságú belső óra időzíti, így a vizsgált hálózat jeleinek időviszonyai is vizsgálhatók. A ChipScope CSAK állapotanalízisre alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2. Mi a szerepe a triggerjelnek ill. a triggerszónak a közönséges analóg oszcilloszkópnál ill. a logikai állapotanalizátornál?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az analóg oszcilloszkópban a triggerjel az időeltérítést indítja, ezért az analóg oszcilloszkóp gyakorlatilag csak a triggerjel utáni jeltartományt jeleníti meg. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A logikai analizátorban a triggerszó a mintavételezés/mintatárolás leállítását vezérli, a beállítástól függően az analizátor a triggeresemény előtti és utáni állapotokat is tárolni, megjeleníteni tudja. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;3. A vizsgált szekvenciális hálózat egymás utáni állapotait akarjuk meghatározni. Milyen üzemmód ajánlott ebben az esetben, és mi legyen a mintavételező jel forrása?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
Állapotanalízis üzemmód az ajánlott ebben az esetben. A mintavételezéshez a vizsgált hálózat órajelének azt az élét válasszuk, amelynél az állapotjelek már stabilak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;4. Egy hálózat terjedési késleltetését (Td) akarjuk meghatározni logikai analizátorral. Milyen üzemmódot használjunk ebben az esetben, mi legyen a mintavételező jel forrása, mekkora legyen a frekvenciája?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Időzítésanalízis üzemmódot használjunk, ebben az esetben a mintavételezést az analizátor belső órajele vezérli. A mintavételi frekvencia legyen az f = 1/Td érték többszöröse. Az, hogy legalább hányszorosa, a megkívánt mérési pontosságtól függ. A mért időszakasznak be kell férnie a mintatárba, ez (és az analizátor működési sebessége) korlátozza a maximális frekvenciát. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;5. A logikai analizátorral vizsgált CMOS hálózat tápfeszültsége 3 V. Mekkora az ajánlott komparálási feszültség az analizátor bemenetén?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A CMOS logikai áramkörök komparálási feszültsége általában a tápfeszültség fele, ami a jelen esetben 1,5 V. A logikai analizátor bemenetein is ezt az értéket célszerű beállítani komparálási feszültségként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;6. Logikai analizátorral egy periodikus négyszögjelet vizsgálunk, melyről előzetesen azt tudjuk, hogy frekvenciája 5 kHz - 10 kHz, kitöltési tényezője pedig 20% és 50% közé esik. Mekkora legyen a mintavételi frekvencia minimális értéke, ha a jel L és H értékének időtartamát egyaránt legalább 5% pontossággal kívánjuk meghatározni. A számításnál tételezze fel, hogy csak egyetlen periódust mérünk az analizátorral és az analizátor belső mintavételi frekvenciájának bizonytalansága elhanyagolható.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mintavételi frekvencia meghatározásánál a mérendő legkisebb időtartamból kell kiindulni. Ebben a példában ez a H állapot hossza, 20% kitöltési tényező és 10 kHz frekvencia esetén. Ennek értéke (1/10kHz) * 0,2 = 20 us. A megkívánt +- 5% mérési pontossághoz legalább 20 * 0,05 = 1 us-onként mintát kell venni. A mintavételi frekvencia minimális értéke 1 MHz. (Ha a belső óra frekvenciájának szokásos bizonytalanságát is figyelembe vesszük, akkor kicsit több mint 1 MHz kell.) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(Magyarázat: A legkisebb időtartamot úgy lehet elérni, hogy a legnagyobb frekit választjuk, és a legkisebb kitöltési tényezőt. Kitöltési tényező: azt határozza meg, hogy egy perióduson belül a négyszögjel a teljes periódusidő hány százalékában vesz fel logikai 1-es értéket. --&amp;gt; Logikai 1: H állapot.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;7. Miért nem ajánlott, hogy egy Verilog tervben több órajel forrást használjunk?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az FPGA-ban az órajelnek egy speciális, &amp;quot;gyors vezeték&amp;quot; van dedikálva. Ha az órajelet pl. leosztva továbbítod, akkor mivel már nem fog a dedikált órajelvezetéken közlekedni, nem garantált, hogy az pontos lesz, azért könnyen hazárdokat idézhet elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;8. Miért kerülendő a Latch-ek használata? Mire kell figyelni a Verilogban, ha if vagy case szerkezettel írunk le egy kombinációs logikát?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pont amiatt, ami a kérdés második része - mert nagyon nagy az esélye, hogy kihagyunk egy if/else esetet a sok állapot közül, vagy egy case-t. És arra kell figyelni, hogy minden lehetséges állapot le legyen kódolva. (Verilog ismertetőben ez le van írva szépen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;9. Készítsen 3 bemenetű és/vagy kaput 2 bemenetű és/vagy kapuk (and2/or2) példányosításával!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 module and2(&lt;br /&gt;
             input a, b,&lt;br /&gt;
             output z);&lt;br /&gt;
 assign z = a&amp;amp;b;&lt;br /&gt;
 endmodule&lt;br /&gt;
 module and3(&lt;br /&gt;
      	     input a,b,c,&lt;br /&gt;
      	     output z);&lt;br /&gt;
 wire x;&lt;br /&gt;
 and2 a1(&lt;br /&gt;
         .a(a),&lt;br /&gt;
         .b(b),&lt;br /&gt;
         .z(x));&lt;br /&gt;
 and2 a2(&lt;br /&gt;
         .a(c),&lt;br /&gt;
         .b(x),&lt;br /&gt;
         .z(z));&lt;br /&gt;
 endmodule&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;10. Adja meg azt a Verilog Test Fixture kódrészletet, ami 10 MHz frekvenciájú órajelet biztosít a vizsgálandó modul számára!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 reg clk;&lt;br /&gt;
 initial clk=0;&lt;br /&gt;
 always #X clk &amp;lt;= ~clk; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Itt X értéke mondja meg, hogy az egy órajelen belüli élváltás hol van - tehát az órajel periódusideje ennek a kétszerese. Ez alapján már lehet számolni, és a megfelelő timescale alkalmazásával.&lt;br /&gt;
Ha nem tévedek, akkor a 10 Mhz periódusideje 100 ns, tehát X megfelelő értéke 50ns. &lt;br /&gt;
( &#039;timescale 1ns/1ps sor a test fixtur elején)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Xilinx ISE bugok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ide sorolhatjátok fel a Xilinx ISE használatakor felfedezett bugokat. A tárgy honlapján is van felsorolás, de ahhoz te nem tudsz írni..&lt;br /&gt;
* A Windows 8 a 14.2-es verziónál még nem támogatott, van, ami a 64 bites verzióval megy csak, van, ami a 32 bitessel. Nekem telepíteni sem sikerült.&lt;br /&gt;
* Telepítéskor a telepítési könyvtár ne tartalmazzon se szóközt, se számot, se ékezetes karaktert, a c: meghajtóra érdemes rakni. C:\Xilinx könyvtár menni szokott, Linux alatt pl. a /opt/Xilinx megfelelő&lt;br /&gt;
* Windows alatt ISE futása alatt ne válts billentyűkiosztást, lefagy a rendszer (évek óta nem javított ISE bug).&lt;br /&gt;
* Linux alatt érdemes az LC_ALL környezeti változót (meg a LANG-ot, meg a LOCALE-t) en_US-re vagy C-re állítani, különben vacakolhat. Mondjuk a Webpack-nál nem szokott előjönni.&lt;br /&gt;
* Van, hogy az ISE nem veszi észre, hogy egy UCF file-t hozzáadtál. Abban nyílvánul ez meg, hogy a jó kódod letöltve nem csinál semmit. Ilyenkor fogod, eltávolítod a projektből az ucf-et, aztán visszarakod. Illetve van, hogy nem a megfelelő modul alá húzza be az ucf-et, ilyenkor egy random verilog modult top modullá alakítasz (jobb egér, set as top module), majd az igazi top modulodat visszacsinálod top module-ra.&lt;br /&gt;
* Amikor első szimulációkor az ISIM hálózati kommunikációt akar nyitni, engedélyezni kell (lokális gépen nyit socketet saját magának, nem köszön ki a netre), különben nem fog működni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Érdeklődőknek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.&lt;br /&gt;
*[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=203551</id>
		<title>BSc Infokommunikáció specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=203551"/>
		<updated>2023-01-19T16:38:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* 5. félév */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az online szolgáltatások és alkalmazások alapja a hálózati szolgáltató architektúra. Ennek fő trendje ma a mobilitás terjedése, a virtualizáció, a felhő kommunikáció és a szoftverek arányának növekedése. Az architektúrát jól ismerő mérnök kitüntetett szakmai pozíciót szerez mind az infrastruktúra fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez, mind az online szolgáltatások megvalósításához. Az Infokommunikáció specializáció célkitűzése olyan mérnökök kibocsátása, akik ismerik a hálózati szolgáltató architektúra elemeit, az elemekből felépített rendszer összefüggéseit és képességeit, az infrastruktúrán nyújtott szolgáltatások jellemzőit. BSc szinten a hallgató alkalmassá válik az infokommunikációs hálózat építésében és üzemeltetésében előforduló feladatok ellátására, valamint szolgáltatások létesítésével és fenntartásával kapcsolatos tevékenységekre. A specializáció bemutatja a gyakorlatban működő és a közeljövőben elterjedő kommunikációs hálózatok alapvető felépítését és működését. A hallgatók megismerik a hálózatokon megvalósított szolgáltatások, illetve hálózatok által megvalósított informatikai alkalmazások legfontosabb területeit. Nagy hangsúlyt kap a legnagyobb átviteli igényt támasztó médiaalkalmazásokat kiszolgáló hálózati megoldások oktatása, valamint hálózatba kapcsolt erőforrások információs rendszerekké (adatközpont, felhő architektúra) integrálásának módja, a személyére szabott szolgáltatások Internet platformja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Korábbi átlagok és a felvettek létszáma a [https://specializacio.vik.bme.hu/Eredmeny/KorabbiEredmenyek Specializáció portálon] megtekinthetők.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2020&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2021&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2022&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Infokommunikáció/TMIT*&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.03&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.13&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.0333&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.0&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.0504&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|1.9244&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,1681&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Infokommunikáció/HIT&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.23&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.1&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|1.8824 &lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.0&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.0924&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.6134&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2,0252&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;*: Csillaggal jelölt tanszék a gazdatanszék.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Mobil kommunikációs rendszerek|Mobil kommunikációs hálózatok]] (közösen a villannyal)&lt;br /&gt;
*[[Hálózatok építése és üzemeltetése]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Médiaalkalmazások és -hálózatok a gyakorlatban]]&lt;br /&gt;
*[[Hálózatba kapcsolt erőforrás platformok és alkalmazásaik]]&lt;br /&gt;
*[[Infokommunikáció laboratórium 1]]&lt;br /&gt;
=== 7. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Infokommunikáció laboratórium 2]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
[https://www.facebook.com/groups/571572016346964/ A specializációhoz tartozó Facebook csoport]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203288</id>
		<title>Jelek és rendszerek 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&amp;diff=203288"/>
		<updated>2022-12-17T11:37:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAB01&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. &amp;lt;del&amp;gt;Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.&amp;lt;/del&amp;gt; Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;UPDATE!! 2018 ősztől:&#039;&#039;&#039; Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jegyzetek, segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében &#039;&#039;Dr. Gyimóthy Szabolcs&#039;&#039; előadásainak felvételei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier-transzformáció ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzetek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami &amp;quot;kikerült a tananyagból&amp;quot;, az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Bilicz Sándor&#039;&#039; előadása (Kemecsey Zita munkája)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek tankönyv===&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
* [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példatár ===&lt;br /&gt;
* [https://bmeedu-my.sharepoint.com/:b:/g/personal/krisztina_kiraly_edu_bme_hu/EV6HxpyUkZtIi7XcgH7-fBMB5AZKPJVYrXgu-xMggSsfAw?e=HPUByX Dr. Fodor György (szerk.): Villamosságtan példatár]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgához segítség ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de &#039;&#039;&#039;NEM TELJES!&#039;&#039;&#039; Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_jegyzet_2013_lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi &amp;quot;érdekességek&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult &#039;&#039;Gódor András&#039;&#039; készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], &#039;&#039;Bíró Tamás&#039;&#039; munkája&lt;br /&gt;
*[[Media:JR2_kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Modulációs témakör ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.&lt;br /&gt;
* A radarlab-os honlapról lementett &amp;quot;rövid&amp;quot; elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt:  [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán:  [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]&lt;br /&gt;
* Továbbá néhány hasznos képlet:  [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nemlineáris hálózatok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Oktatóvideók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ANDI ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, &#039;&#039;&#039;teljesen jogtisztán&#039;&#039;&#039; használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Egyszerűbb telepítés =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; mappába&lt;br /&gt;
# Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;mount c c:\ANDI&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;c:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
## Parancs: &#039;&#039;&#039;ANDI.exe&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Configurate&#039;&#039;&#039; menüpont és ott minden &#039;&#039;&#039;DIR&#039;&#039;&#039;-t át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039; -re.&lt;br /&gt;
# Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: &#039;&#039;&#039;graph editor&#039;&#039;&#039; -&amp;gt; &#039;&#039;&#039;insert&#039;&#039;&#039;, majd írd be pl hogy: &#039;&#039;i d o&#039;&#039; (&#039;&#039;&#039;i&#039;&#039;&#039;:input &#039;&#039;&#039;d&#039;&#039;&#039;:delay &#039;&#039;&#039;o&#039;&#039;&#039;:output &#039;&#039;&#039;l&#039;&#039;&#039;:line &#039;&#039;&#039;m&#039;&#039;&#039;:erősítő) aztán nyomj egy &#039;&#039;&#039;escape&#039;&#039;&#039; -t.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a &#039;&#039;&#039;Text Editor&#039;&#039;&#039;-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a &#039;&#039;&#039;Network: valamirandomakármi;&#039;&#039;&#039; legyen írva. &#039;&#039;&#039;Escape&#039;&#039;&#039;, majd újra &#039;&#039;&#039;Analyse&#039;&#039;&#039; és mennie kell.&lt;br /&gt;
# Lépés:  Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a &#039;&#039;&#039;graph&#039;&#039;&#039;-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===== Bonyolultabb telepítés (megéri) =====&lt;br /&gt;
# Lépés: [[Media:jelek2_ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)&lt;br /&gt;
# Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése&lt;br /&gt;
# Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: &amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;code&amp;gt;[autoexec]&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT o .&amp;lt;br&amp;gt;MOUNT c .\ANDI\&amp;lt;br&amp;gt;o:&amp;lt;br&amp;gt;CD ANDI&amp;lt;br&amp;gt;ANDI.EXE&amp;lt;br&amp;gt;&amp;lt;/code&amp;gt;&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít &#039;&#039;&#039;&amp;quot;C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe&amp;quot; -conf &amp;quot;dosbox.conf&amp;quot;&#039;&#039;&#039;, és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).&lt;br /&gt;
# Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.&lt;br /&gt;
# Lépés: &#039;&#039;&#039;c&#039;&#039;&#039;onfigurate -&amp;gt; elérési utakat át kell írni &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;-re, pl. &#039;&#039;&#039;C:\HELP&#039;&#039;&#039; (a DATA pedig &#039;&#039;&#039;C:\&#039;&#039;&#039;), majd write config&lt;br /&gt;
# Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön &#039;&#039;&#039;legalább 10-15 órát&#039;&#039;&#039; igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első házi, folytonos időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - &#039;&#039;&#039;40 MB!&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf1_2013_Seyler_Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_illés_attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf1_2013_Tolnai_Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második és harmadik házi, diszkrét időből ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pd|Ihász Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[:Media:Jelek2_hf2_2013_Seyler_Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf2_illés_attila.pdf| Illés Attila munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2013_Tolnai_Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_hf1_2017_kaman_szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2018_Loz_David.pdf|Lőz Dávid munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_hf2_2021_zier_blanka_alexandra_matlabnelkul.pdf|Zier Blanka Alexandra Matlab nélküli munkája]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Vélemény: A házifeladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmi kép se építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi fealdat elkészítése ettől függetlenül szerintem érdemes, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:50%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== KisZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh1_20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_kiszh2_2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:2._kisZH_(2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1&lt;br /&gt;
*[[Média:zh3_20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2015osz_B.pdf|2015/16 ősz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_2016tavasz_B.pdf|2015/16 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jelek2_zh_201617-1.jpg|2016/17 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_zh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_zh_20181025_jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20191028_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_zh_20191028_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_final_20201026_jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_zh_20211025_jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek_2_Zh_2022_ősz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_potzh_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh_201718_1.pdf|2017/18 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek2_pzh2018osz_1.pdf|2018/19 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potzh_20191111_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potzh_20191111_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_pzh_20201109_jav.pdf|2020/21 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jr2_pzh_20211110_jav.pdf|2021/22 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== PótPót ZH ===&lt;br /&gt;
*[[Média:jr2_potpotzh_20191218_sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:jr2_potpotzh_20191218_jav.pdf|megoldások]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik  diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2_szobeli_2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régi vizsgafeladatsorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.&lt;br /&gt;
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Jó minőségű képek, &amp;quot;hivatalos&amp;quot; megoldásokkal ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Célszerű időrendben hátrafelé haladni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/04 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]&lt;br /&gt;
*2006/07:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]&lt;br /&gt;
*2006/07 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
*2007/08 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]&lt;br /&gt;
*2008/09 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]&lt;br /&gt;
*2011/12 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2013.12.23.pdf|2013.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20140114.PDF|2014.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-01-21.PDF|2014.01.21]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2014-06-10.pdf|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_2015.01.13.pdf|2015.01.13]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_2015.01.20_vizsga.pdf|2015.01.27]]&lt;br /&gt;
*2014/15 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Media:Jelek2_vizsga_20150602_mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20150609.pdf|2015.06.09.]]&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga_20160112.pdf|2016.01.12.]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_vizsga3_2016_01_16.pdf|2016.01.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:jelek2_v4_2016_01_26.pdf|2016.01.26]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_vizsga_20160614.pdf|2016.06.14]]&lt;br /&gt;
*2018/19/20&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_mintavizsga_2018osz.pdf|Mintavizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-21 nagyfeladatok_megoldása.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2021/22&lt;br /&gt;
** [[Media: Jelek2_vizsga_2021-01-04.pdf|2022.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_20140610.PDF|2014.06.10]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2015_06_16.jpg|2015.06.16]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek2_vizsgakicsik_2017_01_03.jpg|2017.01.03]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2_vizsga_2019_06_11_kereszt.pdf|2019.06.11]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media: Jelek2_vizsga_2020-01-28.pdf|2020.01.28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gondolatok a szóbeliről ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tapasztalatok a levlistáról&#039;&#039;&#039;: Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Barbarics&#039;&#039;: Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Reichardt&#039;&#039;: Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Pávó&#039;&#039;: Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Horváth Zoltán&#039;&#039;:  Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Gyimóthy&#039;&#039;: Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bilicz&#039;&#039;: Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Bokor&#039;&#039;: Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Veszely&#039;&#039;: Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039;: Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.&lt;br /&gt;
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek2_vizsga_2021-01-04.pdf&amp;diff=203287</id>
		<title>Fájl:Jelek2 vizsga 2021-01-04.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek2_vizsga_2021-01-04.pdf&amp;diff=203287"/>
		<updated>2022-12-17T11:37:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=203186</id>
		<title>Elektronika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=203186"/>
		<updated>2022-12-08T23:08:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Második zárthelyi */ zip helyett egy értelmes PDF&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIAUAC05&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=AUT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db (+1 opcionális)&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=1 db, de nem kötelező&lt;br /&gt;
|levlista=elektro2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAc05/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/viauac05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy alapot teremt az összetettebb elektronikus rendszerek rendszerbeli funkciójának, működésének és áramköri felépítésének megismeréséhez, és foglalkozik az ilyen áramkörök, valamint összetettebb egységek számítási módjával és tervezésük alapvető kérdéseivel. Az összetettebb egységek tárgyalását az teszi lehetővé, hogy a tantárgy erősen épít a [[Jelek és rendszerek 1]] és [[Jelek és rendszerek 2|2]], az [[Elektronika 1]], valamint a [[Méréstechnika]] tantárgyak anyagára, ezáltal közelebb kerülve a szaktárgyakban oktatott alkalmazásokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a villamos hálózatok, elektronikus eszközök és alapáramkörök, lineáris szabályozáselmélet alapjai témakörök ismereteire épít. A [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 11%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Elektronika 1]], és [[Méréstechnika]] tárgyakból a kredit megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ajánlott&#039;&#039;&#039;: [[Jelek és rendszerek 2]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni. Ezt az alább leírt módon ellenőrzik is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; Kb a 10. héten adják ki és a 14. héten kell bemutatni! 2021-től nem kötelező házit csinálni, de ekkor nem lehetsz a tárgyből 5-ös. Ha viszont elfogadod a házit, akkor meg is kell csinálni, ellenkező esetben bukhatod a tárgyat vele.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 2 darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 5 darab egyenként 4-5 pontos feladatból áll, köztük általában 1 elméleti jellegű kérdéssel. Összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. A két zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy-egy alkalmat biztosítunk.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ház elkészítése esetén: &#039;&#039;(ZH1 + ZH2 + HF)/3+egyéb pluszpontok&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
** Házi nélkül: &#039;&#039;(zh1+zh2)/2+pluszpont&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 220px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy!!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| colspan=&amp;quot;2&amp;quot; | &#039;&#039;&#039;Házival&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
| colspan=&amp;quot;2&amp;quot; | &#039;&#039;&#039;Házi nélkül&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 9|| 1 || 0 - 9 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10 - 12|| 2 || 10-13 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13 - 15|| 3 ||14 - 19 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|16 - 19|| 4 || 20 - || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - || 5 || nem lehetséges || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgyból készült jegyzet, Varjasi István- Elektronika 2 (jegyzetszám: &#039;&#039;&#039;VI 201-050&#039;&#039;&#039;) mely megvásárolható az I épület könyvtárában, de az egyes anyagrészek felkerülnek a honlapra pdf formában! Kifejezetten a tárgyhoz készült, érdemes lapozgatni!&lt;br /&gt;
* [[Media:elektro2_diodas_vago_korok_aktiv_egyeniranyitok.pdf| Műveleti erősítős vágó áramkörök, illetve aktív egyenirányítók]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ZH felkészülés===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH feladatok a gyakorlatok anyagaiból, és az itt található felkészülési feladatokból szoktak kikerülni. Az anyagrészek sorrendje félévről félévre változhat!&lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;Az akutális segédanyagok és példák, megtalálhatóak a tanszéki honlapon! A 2013/2014 őszi féléves gyakorló példák:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_AMFMpeldak_2012ősz.pdf|AM-FM]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_zajos_feladatok.pdf|Elektronikus áramkörök zaja]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_melegedés_szűrők_távvezetékek.pdf|Elektronikus eszközök melegedése, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_Félvezetők_és_Áramirányítók.pdf|Félvezetők és áramirányító kapcsolások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_inverterek_szűrők_távvezetékek.pdf|Inverter kapcsolások, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_nemlinearispeldak_2012ősz.pdf|Nemlineáris áramkörök]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 PLL példák.pdf|PLL (Phase-Locked Loop)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro 2 Referencia áramkörök.pdf|Referencia áramkörök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Első zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2010ősz_ABmegoldással.pdf|2010/11 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2011osz_ABmegoldásokkal.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2012tavasz_AB_megoldással.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2013osz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2014osz_ABmegoldassal.pdf|2014/15 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:1NZH_2015.10.13 pontozás.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2016osz_ABmegoldassal.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_1NZH_Megoldassal.pdf|2017/18 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh.pdf|2019/20 ősz]] - pótzh-val és megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2021_1NZH_megoldassal.pdf|2021/22 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH1_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_pzh1_2013.pdf|2013/14 ősz]] - rossz minőségű&lt;br /&gt;
*[[Media:2021_1NZH_pot_kulcs.pdf|2021/22 ősz]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Második zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2010ősz_A.pdf|2010/11 ősz]] -  A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2011osz_AB.pdf|2011/12 ősz]] -  A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_ZH2_AB_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2015_AB_ megoldások.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2016_AB_ megoldások.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2019_AB_megoldasok.pdf|2019/20 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2__2021_megoldokulcs.pdf|2021/22 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH2_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2008tavasz_AB.pdf|2008/09 kereszt]] &lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 2017 18 masodik pot.pdf|2017/18 ősz megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_PotZH2_2021_osz.pdf|2021/22 ősz - Megoldással]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A tárgyból mindenkinek személyre szóló házi feladatot kell megírnia és bemutatnia!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*a házi feladatot kb a 10. héten osztják ki&lt;br /&gt;
*a feladat a félév közben elhangzott témákból kerül ki , mindenkinek egy témából kell megoldani egy feladatot &lt;br /&gt;
*a házi feladat megoldására összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből:&lt;br /&gt;
**12 pont a feladat megoldására&lt;br /&gt;
**6 pont a beadott munka külalakjára &lt;br /&gt;
**6 pont a bemutatásra jár&lt;br /&gt;
*a feladatot be kell mutatni (meg kell védeni) az utolsó oktatási héten a gyakorlat idejében, általában annál az oktatónál, aki a feladatot kiadta (a portálon van beosztás)&lt;br /&gt;
*az mehet megvédeni a feladatát, aki időben feltöltötte a honlapra és elfogadták neki a feladatot&lt;br /&gt;
*akinek nem fogadták el a feladatát, a 14. héten beadhatja ismét (pótleadás), és a pótlási héten kell megvédenie&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házifeladatok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PLL3 - [[:File:e2_pll3_2018.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Régebbi számonkérések&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Régebben vizsgás volt a tárgy beugróval, illetve néhány gyakorlaton volt kzh, ezek azonban gyakorlásra továbbra is használhatóak!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Beugrók&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
Fontos, hogy a feladatok szövegét alaposan el kell olvasni, mivel gyakran csak 1-1 szót változtatnak meg egy régi feladatban, viszont így már teljesen más lesz a megoldás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgabeugrók (2012-2016)===&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró1_2012ősz.pdf|2012.12.19 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró2_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró3_2012ősz.pdf|2013.01.07 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró4_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró5_2012ősz.pdf|2013.01.14]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_vizsga_beugro_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 beugró-20130603.pdf|2013.06.03]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró6_2012ősz.pdf|2013.06.10]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró7_2012ősz.pdf|2013.06.17]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_20140108.pdf|2014.01.08]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_01_15.pdf|2014.01.15]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_osz.jpg|2014 ősz elővizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2015ősz_elővizsga.pdf|2015 ősz elővizsga]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2 2016.01.08 beugró.pdf|2016.01.08]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:E2_20150115_beugro.pdf|2016.01.15]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Évközi röpzárthelyik===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH3.pdf|3. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/2016 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika 2 beugrók.pdf|Kidolgozott beugrók]] - Egy Kedves Kollégánk által kidolgozott rengeteg beugró. Nagy segítség a készülésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgák (2008-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_elővizsga_2008ősz.pdf|2008.12.16]] - elővizsga&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2008ősz.pdf|2008.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_2009ősz.pdf|2009.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_20110121.pdf|2011.01.21]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga5_2011tavasz.pdf|2011.05.25]] - firkákkal&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2011tavasz.pdf|2011.06.01]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga4_2011tavasz.pdf|2011.06.08]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga2_2011tavasz.pdf|2011.06.15]] - firkákkal&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2012-12-19.pdf|2012.12.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-01-02.pdf|2013.01.02]]&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.07]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.16]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-05-28.pdf|2013.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2-vizsga-2013.06.03.pdf|2013.06.03]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elekro2_vizsga_20140108.PDF|2014.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2vizsga_20141223.pdf|2014.12.23]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2016_01_08.pdf|2016.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A legjobb +pont szerzési lehetőség a gyakorlatokon való feladatmegoldás. Pár nappal a gyakorlatok előtt felteszik az adott gyakorlathoz tartozó segédanyagokat, benne a megoldandó feladatokkal és a hozzájuk tartozó megoldásokkal. Ezeket érdemes áttanulmányozni és a gyakon jelentkezni a táblánál feladatot megoldani, amiért a feladat nehézségétől és gyakvezértől függően 0.5-2 extra pont szerezhető. Érdemes az első pár gyakorlaton jelentkezni, mert a félév elején általában alig van önkéntes, míg az utolsó pár gyakorlaton szinte véres harc folyik minden megoldandó feladatért! &lt;br /&gt;
*Érdemes elmenni a ZH előtti konzultációra, mert mindig elhangzik 1-2 példa, ami egy az egyben benne lesz az adott számonkérésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro2_2017_18_masodik_pot.pdf&amp;diff=203185</id>
		<title>Fájl:Elektro2 2017 18 masodik pot.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Elektro2_2017_18_masodik_pot.pdf&amp;diff=203185"/>
		<updated>2022-12-08T23:08:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=202801</id>
		<title>Elektronika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=202801"/>
		<updated>2022-10-19T20:03:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Követelmények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIAUAC05&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=AUT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db (+1 opcionális)&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=1 db, de nem kötelező&lt;br /&gt;
|levlista=elektro2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAc05/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/viauac05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy alapot teremt az összetettebb elektronikus rendszerek rendszerbeli funkciójának, működésének és áramköri felépítésének megismeréséhez, és foglalkozik az ilyen áramkörök, valamint összetettebb egységek számítási módjával és tervezésük alapvető kérdéseivel. Az összetettebb egységek tárgyalását az teszi lehetővé, hogy a tantárgy erősen épít a [[Jelek és rendszerek 1]] és [[Jelek és rendszerek 2|2]], az [[Elektronika 1]], valamint a [[Méréstechnika]] tantárgyak anyagára, ezáltal közelebb kerülve a szaktárgyakban oktatott alkalmazásokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a villamos hálózatok, elektronikus eszközök és alapáramkörök, lineáris szabályozáselmélet alapjai témakörök ismereteire épít. A [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 11%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Elektronika 1]], és [[Méréstechnika]] tárgyakból a kredit megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ajánlott&#039;&#039;&#039;: [[Jelek és rendszerek 2]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni. Ezt az alább leírt módon ellenőrzik is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; Kb a 10. héten adják ki és a 14. héten kell bemutatni! 2021-től nem kötelező házit csinálni, de ekkor nem lehetsz a tárgyből 5-ös. Ha viszont elfogadod a házit, akkor meg is kell csinálni, ellenkező esetben bukhatod a tárgyat vele.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 2 darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 5 darab egyenként 4-5 pontos feladatból áll, köztük általában 1 elméleti jellegű kérdéssel. Összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. A két zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy-egy alkalmat biztosítunk.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ház elkészítése esetén: &#039;&#039;(ZH1 + ZH2 + HF)/3+egyéb pluszpontok&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
** Házi nélkül: &#039;&#039;(zh1+zh2)/2+pluszpont&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 220px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy!!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| colspan=&amp;quot;2&amp;quot; | &#039;&#039;&#039;Házival&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
| colspan=&amp;quot;2&amp;quot; | &#039;&#039;&#039;Házi nélkül&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 9|| 1 || 0 - 9 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10 - 12|| 2 || 10-13 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13 - 15|| 3 ||14 - 19 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|16 - 19|| 4 || 20 - || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - || 5 || nem lehetséges || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgyból készült jegyzet, Varjasi István- Elektronika 2 (jegyzetszám: &#039;&#039;&#039;VI 201-050&#039;&#039;&#039;) mely megvásárolható az I épület könyvtárában, de az egyes anyagrészek felkerülnek a honlapra pdf formában! Kifejezetten a tárgyhoz készült, érdemes lapozgatni!&lt;br /&gt;
* [[Media:elektro2_diodas_vago_korok_aktiv_egyeniranyitok.pdf| Műveleti erősítős vágó áramkörök, illetve aktív egyenirányítók]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ZH felkészülés===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH feladatok a gyakorlatok anyagaiból, és az itt található felkészülési feladatokból szoktak kikerülni. Az anyagrészek sorrendje félévről félévre változhat!&lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;Az akutális segédanyagok és példák, megtalálhatóak a tanszéki honlapon! A 2013/2014 őszi féléves gyakorló példák:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_AMFMpeldak_2012ősz.pdf|AM-FM]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_zajos_feladatok.pdf|Elektronikus áramkörök zaja]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_melegedés_szűrők_távvezetékek.pdf|Elektronikus eszközök melegedése, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_Félvezetők_és_Áramirányítók.pdf|Félvezetők és áramirányító kapcsolások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_inverterek_szűrők_távvezetékek.pdf|Inverter kapcsolások, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_nemlinearispeldak_2012ősz.pdf|Nemlineáris áramkörök]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 PLL példák.pdf|PLL (Phase-Locked Loop)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro 2 Referencia áramkörök.pdf|Referencia áramkörök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Első zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2010ősz_ABmegoldással.pdf|2010/11 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2011osz_ABmegoldásokkal.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2012tavasz_AB_megoldással.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2013osz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2014osz_ABmegoldassal.pdf|2014/15 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:1NZH_2015.10.13 pontozás.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2016osz_ABmegoldassal.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_1NZH_Megoldassal.pdf|2017/18 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh.pdf|2019/20 ősz]] - pótzh-val és megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2021_1NZH_megoldassal.pdf|2021/22 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH1_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_pzh1_2013.pdf|2013/14 ősz]] - rossz minőségű&lt;br /&gt;
*[[Media:2021_1NZH_pot_kulcs.pdf|2021/22 ősz]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Második zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2010ősz_A.pdf|2010/11 ősz]] -  A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2011osz_AB.pdf|2011/12 ősz]] -  A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_ZH2_AB_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2015_AB_ megoldások.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2016_AB_ megoldások.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2019_AB_megoldasok.pdf|2019/20 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2__2021_megoldokulcs.pdf|2021/22 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH2_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2008tavasz_AB.pdf|2008/09 kereszt]] &lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_elektro2_2017_18_masodik_pot_megoldasokkal_v2.zip|2017/18 ősz megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_PotZH2_2021_osz.pdf|2021/22 ősz - Megoldással]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A tárgyból mindenkinek személyre szóló házi feladatot kell megírnia és bemutatnia!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*a házi feladatot kb a 10. héten osztják ki&lt;br /&gt;
*a feladat a félév közben elhangzott témákból kerül ki , mindenkinek egy témából kell megoldani egy feladatot &lt;br /&gt;
*a házi feladat megoldására összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből:&lt;br /&gt;
**12 pont a feladat megoldására&lt;br /&gt;
**6 pont a beadott munka külalakjára &lt;br /&gt;
**6 pont a bemutatásra jár&lt;br /&gt;
*a feladatot be kell mutatni (meg kell védeni) az utolsó oktatási héten a gyakorlat idejében, általában annál az oktatónál, aki a feladatot kiadta (a portálon van beosztás)&lt;br /&gt;
*az mehet megvédeni a feladatát, aki időben feltöltötte a honlapra és elfogadták neki a feladatot&lt;br /&gt;
*akinek nem fogadták el a feladatát, a 14. héten beadhatja ismét (pótleadás), és a pótlási héten kell megvédenie&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házifeladatok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PLL3 - [[:File:e2_pll3_2018.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Régebbi számonkérések&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Régebben vizsgás volt a tárgy beugróval, illetve néhány gyakorlaton volt kzh, ezek azonban gyakorlásra továbbra is használhatóak!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Beugrók&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
Fontos, hogy a feladatok szövegét alaposan el kell olvasni, mivel gyakran csak 1-1 szót változtatnak meg egy régi feladatban, viszont így már teljesen más lesz a megoldás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgabeugrók (2012-2016)===&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró1_2012ősz.pdf|2012.12.19 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró2_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró3_2012ősz.pdf|2013.01.07 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró4_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró5_2012ősz.pdf|2013.01.14]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_vizsga_beugro_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 beugró-20130603.pdf|2013.06.03]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró6_2012ősz.pdf|2013.06.10]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró7_2012ősz.pdf|2013.06.17]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_20140108.pdf|2014.01.08]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_01_15.pdf|2014.01.15]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_osz.jpg|2014 ősz elővizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2015ősz_elővizsga.pdf|2015 ősz elővizsga]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2 2016.01.08 beugró.pdf|2016.01.08]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:E2_20150115_beugro.pdf|2016.01.15]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Évközi röpzárthelyik===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH3.pdf|3. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/2016 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika 2 beugrók.pdf|Kidolgozott beugrók]] - Egy Kedves Kollégánk által kidolgozott rengeteg beugró. Nagy segítség a készülésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgák (2008-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_elővizsga_2008ősz.pdf|2008.12.16]] - elővizsga&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2008ősz.pdf|2008.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_2009ősz.pdf|2009.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_20110121.pdf|2011.01.21]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga5_2011tavasz.pdf|2011.05.25]] - firkákkal&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2011tavasz.pdf|2011.06.01]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga4_2011tavasz.pdf|2011.06.08]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga2_2011tavasz.pdf|2011.06.15]] - firkákkal&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2012-12-19.pdf|2012.12.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-01-02.pdf|2013.01.02]]&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.07]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.16]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-05-28.pdf|2013.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2-vizsga-2013.06.03.pdf|2013.06.03]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elekro2_vizsga_20140108.PDF|2014.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2vizsga_20141223.pdf|2014.12.23]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2016_01_08.pdf|2016.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A legjobb +pont szerzési lehetőség a gyakorlatokon való feladatmegoldás. Pár nappal a gyakorlatok előtt felteszik az adott gyakorlathoz tartozó segédanyagokat, benne a megoldandó feladatokkal és a hozzájuk tartozó megoldásokkal. Ezeket érdemes áttanulmányozni és a gyakon jelentkezni a táblánál feladatot megoldani, amiért a feladat nehézségétől és gyakvezértől függően 0.5-2 extra pont szerezhető. Érdemes az első pár gyakorlaton jelentkezni, mert a félév elején általában alig van önkéntes, míg az utolsó pár gyakorlaton szinte véres harc folyik minden megoldandó feladatért! &lt;br /&gt;
*Érdemes elmenni a ZH előtti konzultációra, mert mindig elhangzik 1-2 példa, ami egy az egyben benne lesz az adott számonkérésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=202800</id>
		<title>Elektronika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=202800"/>
		<updated>2022-10-19T19:56:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Követelmények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIAUAC05&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=AUT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db (+1 opcionális)&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=1 db, de nem kötelező&lt;br /&gt;
|levlista=elektro2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAc05/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/viauac05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy alapot teremt az összetettebb elektronikus rendszerek rendszerbeli funkciójának, működésének és áramköri felépítésének megismeréséhez, és foglalkozik az ilyen áramkörök, valamint összetettebb egységek számítási módjával és tervezésük alapvető kérdéseivel. Az összetettebb egységek tárgyalását az teszi lehetővé, hogy a tantárgy erősen épít a [[Jelek és rendszerek 1]] és [[Jelek és rendszerek 2|2]], az [[Elektronika 1]], valamint a [[Méréstechnika]] tantárgyak anyagára, ezáltal közelebb kerülve a szaktárgyakban oktatott alkalmazásokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a villamos hálózatok, elektronikus eszközök és alapáramkörök, lineáris szabályozáselmélet alapjai témakörök ismereteire épít. A [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 11%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Elektronika 1]], és [[Méréstechnika]] tárgyakból a kredit megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ajánlott&#039;&#039;&#039;: [[Jelek és rendszerek 2]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni. Ezt az alább leírt módon ellenőrzik is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; Kb a 10. héten adják ki és a 14. héten kell bemutatni! 2021-től nem kötelező házit csinálni, de ekkor nem lehetsz a tárgyből 5-ös. Ha viszont elfogadod a házit, akkor meg is kell csinálni, ellenkező esetben bukhatod a tárgyat vele.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 2 darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 5 darab egyenként 4-5 pontos feladatból áll, köztük általában 1 elméleti jellegű kérdéssel. Összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. A két zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy-egy alkalmat, a pótlási héten összesen egy alkalmat biztosítunk. Az összes igénybe vett pótlás száma nem haladhatja meg a hármat. A szorgalmi időszakban legalább az egyik zárthelyit (pótlással vagy anélkül) sikeresen kell teljesíteni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ház elkészítése esetén: &#039;&#039;(ZH1 + ZH2 + HF)/3+egyéb pluszpontok&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
** Házi nélkül: &#039;&#039;(zh1+zh2)/2+pluszpont&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 220px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy!!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| colspan=&amp;quot;2&amp;quot; | &#039;&#039;&#039;Házival&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
| colspan=&amp;quot;2&amp;quot; | &#039;&#039;&#039;Házi nélkül&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 9|| 1 || 0 - 9 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10 - 12|| 2 || 10-13 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13 - 15|| 3 ||14 - 19 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|16 - 19|| 4 || 20 - || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - || 5 || nem lehetséges || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgyból készült jegyzet, Varjasi István- Elektronika 2 (jegyzetszám: &#039;&#039;&#039;VI 201-050&#039;&#039;&#039;) mely megvásárolható az I épület könyvtárában, de az egyes anyagrészek felkerülnek a honlapra pdf formában! Kifejezetten a tárgyhoz készült, érdemes lapozgatni!&lt;br /&gt;
* [[Media:elektro2_diodas_vago_korok_aktiv_egyeniranyitok.pdf| Műveleti erősítős vágó áramkörök, illetve aktív egyenirányítók]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ZH felkészülés===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH feladatok a gyakorlatok anyagaiból, és az itt található felkészülési feladatokból szoktak kikerülni. Az anyagrészek sorrendje félévről félévre változhat!&lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;Az akutális segédanyagok és példák, megtalálhatóak a tanszéki honlapon! A 2013/2014 őszi féléves gyakorló példák:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_AMFMpeldak_2012ősz.pdf|AM-FM]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_zajos_feladatok.pdf|Elektronikus áramkörök zaja]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_melegedés_szűrők_távvezetékek.pdf|Elektronikus eszközök melegedése, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_Félvezetők_és_Áramirányítók.pdf|Félvezetők és áramirányító kapcsolások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_inverterek_szűrők_távvezetékek.pdf|Inverter kapcsolások, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_nemlinearispeldak_2012ősz.pdf|Nemlineáris áramkörök]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 PLL példák.pdf|PLL (Phase-Locked Loop)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro 2 Referencia áramkörök.pdf|Referencia áramkörök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Első zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2010ősz_ABmegoldással.pdf|2010/11 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2011osz_ABmegoldásokkal.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2012tavasz_AB_megoldással.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2013osz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2014osz_ABmegoldassal.pdf|2014/15 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:1NZH_2015.10.13 pontozás.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2016osz_ABmegoldassal.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_1NZH_Megoldassal.pdf|2017/18 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh.pdf|2019/20 ősz]] - pótzh-val és megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2021_1NZH_megoldassal.pdf|2021/22 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH1_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_pzh1_2013.pdf|2013/14 ősz]] - rossz minőségű&lt;br /&gt;
*[[Media:2021_1NZH_pot_kulcs.pdf|2021/22 ősz]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Második zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2010ősz_A.pdf|2010/11 ősz]] -  A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2011osz_AB.pdf|2011/12 ősz]] -  A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_ZH2_AB_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2015_AB_ megoldások.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2016_AB_ megoldások.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2019_AB_megoldasok.pdf|2019/20 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2__2021_megoldokulcs.pdf|2021/22 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH2_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2008tavasz_AB.pdf|2008/09 kereszt]] &lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_elektro2_2017_18_masodik_pot_megoldasokkal_v2.zip|2017/18 ősz megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_PotZH2_2021_osz.pdf|2021/22 ősz - Megoldással]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A tárgyból mindenkinek személyre szóló házi feladatot kell megírnia és bemutatnia!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*a házi feladatot kb a 10. héten osztják ki&lt;br /&gt;
*a feladat a félév közben elhangzott témákból kerül ki , mindenkinek egy témából kell megoldani egy feladatot &lt;br /&gt;
*a házi feladat megoldására összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből:&lt;br /&gt;
**12 pont a feladat megoldására&lt;br /&gt;
**6 pont a beadott munka külalakjára &lt;br /&gt;
**6 pont a bemutatásra jár&lt;br /&gt;
*a feladatot be kell mutatni (meg kell védeni) az utolsó oktatási héten a gyakorlat idejében, általában annál az oktatónál, aki a feladatot kiadta (a portálon van beosztás)&lt;br /&gt;
*az mehet megvédeni a feladatát, aki időben feltöltötte a honlapra és elfogadták neki a feladatot&lt;br /&gt;
*akinek nem fogadták el a feladatát, a 14. héten beadhatja ismét (pótleadás), és a pótlási héten kell megvédenie&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házifeladatok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PLL3 - [[:File:e2_pll3_2018.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Régebbi számonkérések&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Régebben vizsgás volt a tárgy beugróval, illetve néhány gyakorlaton volt kzh, ezek azonban gyakorlásra továbbra is használhatóak!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Beugrók&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
Fontos, hogy a feladatok szövegét alaposan el kell olvasni, mivel gyakran csak 1-1 szót változtatnak meg egy régi feladatban, viszont így már teljesen más lesz a megoldás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgabeugrók (2012-2016)===&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró1_2012ősz.pdf|2012.12.19 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró2_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró3_2012ősz.pdf|2013.01.07 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró4_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró5_2012ősz.pdf|2013.01.14]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_vizsga_beugro_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 beugró-20130603.pdf|2013.06.03]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró6_2012ősz.pdf|2013.06.10]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró7_2012ősz.pdf|2013.06.17]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_20140108.pdf|2014.01.08]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_01_15.pdf|2014.01.15]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_osz.jpg|2014 ősz elővizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2015ősz_elővizsga.pdf|2015 ősz elővizsga]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2 2016.01.08 beugró.pdf|2016.01.08]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:E2_20150115_beugro.pdf|2016.01.15]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Évközi röpzárthelyik===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH3.pdf|3. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/2016 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika 2 beugrók.pdf|Kidolgozott beugrók]] - Egy Kedves Kollégánk által kidolgozott rengeteg beugró. Nagy segítség a készülésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgák (2008-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_elővizsga_2008ősz.pdf|2008.12.16]] - elővizsga&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2008ősz.pdf|2008.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_2009ősz.pdf|2009.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_20110121.pdf|2011.01.21]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga5_2011tavasz.pdf|2011.05.25]] - firkákkal&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2011tavasz.pdf|2011.06.01]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga4_2011tavasz.pdf|2011.06.08]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga2_2011tavasz.pdf|2011.06.15]] - firkákkal&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2012-12-19.pdf|2012.12.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-01-02.pdf|2013.01.02]]&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.07]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.16]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-05-28.pdf|2013.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2-vizsga-2013.06.03.pdf|2013.06.03]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elekro2_vizsga_20140108.PDF|2014.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2vizsga_20141223.pdf|2014.12.23]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2016_01_08.pdf|2016.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A legjobb +pont szerzési lehetőség a gyakorlatokon való feladatmegoldás. Pár nappal a gyakorlatok előtt felteszik az adott gyakorlathoz tartozó segédanyagokat, benne a megoldandó feladatokkal és a hozzájuk tartozó megoldásokkal. Ezeket érdemes áttanulmányozni és a gyakon jelentkezni a táblánál feladatot megoldani, amiért a feladat nehézségétől és gyakvezértől függően 0.5-2 extra pont szerezhető. Érdemes az első pár gyakorlaton jelentkezni, mert a félév elején általában alig van önkéntes, míg az utolsó pár gyakorlaton szinte véres harc folyik minden megoldandó feladatért! &lt;br /&gt;
*Érdemes elmenni a ZH előtti konzultációra, mert mindig elhangzik 1-2 példa, ami egy az egyben benne lesz az adott számonkérésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_biztos%C3%ADt%C3%B3berendez%C3%A9si_technik%C3%A1ba&amp;diff=202582</id>
		<title>Bevezetés a biztosítóberendezési technikába</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_biztos%C3%ADt%C3%B3berendez%C3%A9si_technik%C3%A1ba&amp;diff=202582"/>
		<updated>2022-07-31T22:28:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Bevezetés a biztosítóberendezési technikába&lt;br /&gt;
| tárgykód = BMEKOKA8682&lt;br /&gt;
| kredit = 2&lt;br /&gt;
| tanszék = &lt;br /&gt;
| jelenlét = nem kötelező&lt;br /&gt;
| minmunka = előismerettől függő&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad =&lt;br /&gt;
| tárgyi adatlap =  http://www.kjit.bme.hu/index.php/hu/hallgatoknak/valaszthato-targyak/vasuti-kozlekedes&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyat a közlekedési kar hallgatóinak hozták létre azzal a célla, hogy a vasúti szakterületet népszerűsítsék. Ugyanakkor bármely más kar hallgatói is felvehetik a tárgyat.&lt;br /&gt;
* Téma: A biztosítóberendezésekről érdekesen azoknak, akiknek nem ez a szakmájuk.&lt;br /&gt;
* Bevezető jellegű tárgy, bárkinek ajánljuk minden vasutas előképzettség nélkül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 14. héten egy számonkérést írtok, ami az év végi jegy. Szóban lehet javítani. A számonkérés írásbeli, hozzá papír alapú segédeszközök megengedettek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vélemény ==&lt;br /&gt;
=== 2021/2022 tavasz ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szeritnem a villanykarosoknak is teljesen hasznos tárgy. Villamosmérnökként egy életet el lehet tölteni vasúti infrastruktúrával, és ha te is erre az irányra keverednél hasznos ha a témát egy kicsit a másik oldalról is látod, illetve megismered az alap fogalmakat. A tárgy nevével ellentétben a vasúti közlekedés összes fontos részéről tart egy kis bevezetést a tárgy, amit ha végül tényleg vasúttal akarsz foglalkozni, ismerned is kell.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az órák egyészen jóhangulatúak voltak, személyes és humoros történetekkel. A jelenlét nem kötelező, és voltak akik alig járak be. Volt ugyanis a közlekedéskarról pár ex gyerekvasutas aki lényegében csak ingyenkreditnek vette fel a tárgyat, és IQ-ból összedobta a számonkérést. Ha te még sose foglalkoztál a témával, érdemes bejárni, mert sok újat hallhatsz.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A számonkéréstől nem kell félni, lehet minden jegyzetet használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyoldal ==&lt;br /&gt;
* [http://www.kjit.bme.hu/index.php/hu/hallgatoknak/valaszthato-targyak/vasuti-kozlekedes kjit.bme.hu]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_biztos%C3%ADt%C3%B3berendez%C3%A9si_technik%C3%A1ba&amp;diff=202581</id>
		<title>Bevezetés a biztosítóberendezési technikába</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_biztos%C3%ADt%C3%B3berendez%C3%A9si_technik%C3%A1ba&amp;diff=202581"/>
		<updated>2022-07-31T22:27:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy | név = Bevezetés a biztosítóberendezési technikába | tárgykód = BMEKOKA8682 | kredit = 2 | tanszék =  | jelenlét = nem kötelező | minmunka = el…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Bevezetés a biztosítóberendezési technikába&lt;br /&gt;
| tárgykód = BMEKOKA8682&lt;br /&gt;
| kredit = 2&lt;br /&gt;
| tanszék = &lt;br /&gt;
| jelenlét = nem kötelező&lt;br /&gt;
| minmunka = előismerettől függő&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad =&lt;br /&gt;
| tárgyi adatlap =  http://www.kjit.bme.hu/index.php/hu/hallgatoknak/valaszthato-targyak/vasuti-kozlekedes&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyat a közlekedési kar hallgatóinak hozták létre azzal a célla, hogy a vasúti szakterületet népszerűsítsék. Ugyanakkor bármely más kar hallgatói is felvehetik a tárgyat.&lt;br /&gt;
* Téma: A biztosítóberendezésekről érdekesen azoknak, akiknek nem ez a szakmájuk.&lt;br /&gt;
* Bevezető jellegű tárgy, bárkinek ajánljuk minden vasutas előképzettség nélkül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 14. héten egy számonkérést írtok, ami az év végi jegy. Szóban lehet javítani. A számonkérés írásbeli, hozzá papír alapú segédeszközök megengedettek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vélemény ==&lt;br /&gt;
=== 2021/2022 tavasz ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szeritnem a villanykarosoknak is teljesen hasznos tárgy. Villamosmérnökként egy életet el lehet tölteni vasúti infrastruktúrával, és ha te is erre az irányra keverednél hasznos ha a témát egy kicsit a másik oldalról is látod, illetve megismered az alap fogalmakat. A tárgy nevével ellentétben a vasúti közlekedés összes fontos részéről tart egy kis bevezetést a tárgy, amit ha végül tényleg vasúttal akarsz foglalkozni, ismerned is kell.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az órák egyészen jóhangulatúak voltak, személyes és humoros történetekkel. A jelenlét nem kötelező, és voltak akik alig járak be. Volt ugyanis a közlekedéskarról pár ex gyerekvasutas aki lényegében csak ingyenkreditnek vette fel a tárgyat, és IQ-ból összedobta a számonkérést. Ha te még sose foglalkoztál a témával, érdemes bejárni, mert sok újat hallhatsz.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A számonkéréstől nem kell félni, lehet minden jegyzetet használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szabadon_v%C3%A1laszthat%C3%B3_t%C3%A1rgyak&amp;diff=202580</id>
		<title>Szabadon választható tárgyak</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szabadon_v%C3%A1laszthat%C3%B3_t%C3%A1rgyak&amp;diff=202580"/>
		<updated>2022-07-31T22:12:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Egyéb szabadon választható tárgyak */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A diploma megszerzéséhez Bsc. képzésen minimum 10, míg az Msc. szakokon minimum 6 kreditnyi szabadon választható tárgyat is kell teljesíteni. Ezek két típusra bonthatóak:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Szakmai szabadon választható tárgyak:&#039;&#039;&#039; 2-4 kreditet érnek, a kar ezeket ajánlja a szakmai ismeretek mélyítésének céljából. A mindenkori hivatalos lista megtalálható a [https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/530.html kari honlapon].&amp;lt;br/&amp;gt;Ezek nem mindegyike található meg a &#039;&#039;Neptun - Mintaterv tárgyai - Választható&#039;&#039; szűréssel! Jópár közülük csak &#039;&#039;Minden intézményi tárgy - Minden&#039;&#039; szűréssel lelhető fel.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Egyéb szabadon választható tárgyak:&#039;&#039;&#039; Az egyetemen oktatott összes többi tantárgy, azaz:&lt;br /&gt;
**Szakirányra kerülés után, egy másik szakirány vagy ágazat tárgyai.&lt;br /&gt;
**Egy, az egyetemen belüli másik képzés alaptárgya - Természetesen az adott tárgy előtanulmányi rendjének figyelembe vétele mellett.&lt;br /&gt;
**Egy másik kar számára ajánlott szabadon választható tárgy.&lt;br /&gt;
**A felkészítő tárgyak ([[Bevezető matematika]] és [[Bevezető fizika]]) is beszámíthatóak, amennyiben más szabvál tárgyakból nincs meg a 10 kredit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy tárgy csak akkor számítható be szabválnak, ha a mintatantervben szereplő kötelező, illetve a tantervi követelmények teljesítéséhez már figyelembe vett egyéb tantárgyak együttesen a tárgy tananyagának max. 25%-át tartalmazzák. Ha ez nem teljesül, akkor az adott tárgy felvehető, de nem számítják be szabvál tárgynak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szakmai szabadon választható tárgyak==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot; border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! width=60px|Kurzuskód !! width=450px|Tárgynév !!                     width=50px|Kredit     !! width=75px|Tanszék     !! width=100px|Aktív?&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| TE12MF43      || [[A femtoszekundumos lézerektől az attofizikáig]]                     ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TTK-AFT || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIJV58      || [[A fizika kultúrtörténete]]                                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEAV01      || [[A jövő energetikája - víziók és valóság]]                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || VET     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEAV07      || [[A villamosság élettani hatásai]]                                    ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || VET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV67      || [[Adatbányászati technológiák]]                                       ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || TMIT    || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV17      || [[Agilis szoftverfejlesztés]]                                         ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV25      || [[Akusztikai szimulációs eljárások]]                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV10      || [[Algoritmusok és adatszerkezetek hatékony implementálása C nyelven]] ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUMA09      || [[Alkalmazásfejlesztés]]                                              ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEAV56      || [[Alkalmazásorientált eszközök mérnököknek]]                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || VET     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV14      || [[Alkalmazott adatelemzés]]                                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || TMIT    || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| TE12AF11	|| [[Alkalmazott plazmafizika]]                                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TTK-AFT || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIEEAV17	|| [[Analóg integrált elektronikai tervezés]]                            ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || EET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV21      || [[Android alapú szoftverfejlesztés]]                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVAV02      || [[Antennák gyakorlati alkalmazásai]]                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HVT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV07      || [[ARM Cortex magú mikrovezérlők]]                                     ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV04      || [[Audio-video tartalom-előállítás]]                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV37 	|| [[Autonóm járművek kommunikációs technológiái]]                       ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEJV76      || [[Autóvillamosság]]                                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || VET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV15      || [[AUTOSAR alapú autóipari szoftverrendszerek]]                        ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV06      || [[Bevezetés a kvantum-informatikába és kommunikációba]]               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV15      || [[‘Big Data’ elemzési eszközök nyílt forráskódú platformokon]]        ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TMIT    || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV02      || [[&#039;Big Data&#039; elemzési módszerek]]                                     ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV45      || [[Biztonság a gépi tanulásban]]                                       ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV33      || [[Biztonságos szoftverfejlesztés]]                                    ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV17      || [[Blockchain technológiák és alkalmazások]]                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEAV87      || [[Budapesti erőművek]]                                                ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || VET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIEEAV01      || [[C11 és C++11 programozás]]                                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || EET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIIIAV20      || [[Deep learning alkalmazása a vizuális informatikában]]               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || IIT    || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV45      || [[Deep Learning a gyakorlatban Python és LUA alapon]]                 ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || TMIT    || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV44      || [[Design a szoftverfejlesztésben]]                                    ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV21      || [[DevOPS: A rendszerfejlesztés és üzemeltetés kapcsolódása]]          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV32	|| [[Digitális 3D effektusok]]                                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIBV09	|| [[Digitális jelfeldolgozás a gyakorlatban]]                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV04	|| [[Digitális szűrők]]                                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIJV47      || [[Dokumentumszerkesztés]]                                             ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVAV05      || [[Elektromágneses metaanyagok és alkalmazásaik]]                      ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HVT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVJV62      || [[Elektronikus áramkörök szimulációja]]                               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HVT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIEEAV98      || [[Elektronikus eszközök és alkatrészek]]                              ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || EET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV19      || [[Ember-robot interfész]]                                             ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TMIT    || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV24      || [[Felhő alapú szoftverfejlesztés]]                                    ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV45      || [[Flutter alapú szoftverfejlesztés ]]                                 ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV33      || [[Fordítóprogramok a gyakorlatban]]                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV47      || [[Funkcionális programozás C++-ban]]                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TMIT    || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIIIJV46      || [[Grafikus játékok fejlesztése]]                                      ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || IIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VISZA028      || [[Gráfok és algoritmusok]]                                            ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || SZIT || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| TE925204      || [[Haladó analízis]]                                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 3 || Analízis|| Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV03      || [[Hálózatba kapcsolt beágyazott rendszerek]]                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV46      || [[Hang- és beszédfelismerési technológiák]]                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || TMIT    || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIJV68      || [[Hangszerek fizikája]]                                               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIJV69      || [[Hangtechnikai gyakorlat]]                                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV21      || [[Humán informatika]]                                                 ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || TMIT    || Nem aktív                 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV52      || [[Information and Network Security]]                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || TMIT    || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIEEAV05      || [[Intelligens szenzorok]]                                             ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || EET     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV18      || [[Intelligens szövegelemzés a gyakorlatban]]                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV35      || [[Introduction to Python and Natural Language Technologies]]          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV15      || [[iOS alapú szoftverfejlesztés]]                                      ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV23      || [[IoT keretrendszerek és ipari alkalmazásaik]]                        ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TMIT    || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV22      || [[IoT rendszerek kommunikációs megoldásai]]                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TMIT    || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV36      || [[IoT szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése]]                    ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| BMEGT55V103     || [[Iparjogvédelmi és szerzői jogi alapismeretek]]                                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || ÜJT    || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIIIAC03      || [[Ipari irányítástechnika]]                                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || IIT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV07      || [[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]]                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIIIAV11      || [[Irányítórendszerek gyors prototípustervezése]]                      ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || IIT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV26      || [[IT a járműgyártásban]]                                              ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV79      || [[Járműipari szoftver rendszerek a gyakorlatban]]                     ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUJV01      || [[Játékfejlesztés .NET platformon]]                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUBV18 	|| [[Java alapú webes keretrendszerek]]                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIJV37 	|| [[Java-technológia]]                                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV13 	|| [[Jelfeldolgozás FPGA-val]]                                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIJV18 	|| [[Jelfeldolgozó processzorok alkalmazása]]                            ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| TE12AX13      || [[Kémia villamosmérnököknek]]                                         ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TTK-AFT || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV43      || [[Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása]]                    ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || TMIT    || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV38      || [[Kliens alkalmazások fejlesztése .NET platformon]]                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV25 	|| [[Komplex federált modellek a gépi tanulásban]]                       ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| TE91AX55 	|| [[Komplex függvénytan mérnököknek]]                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 3 || TTK-Algebra || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV12      || [[Korszerű autóipari termékek és fejlesztési módszereik]]             ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUJV25   	|| [[Korszerű operációs rendszerek]]                                     ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV41   	|| [[Kotlin alapú szoftverfejlesztés]]                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV30      || [[Kriptográfia]]		                                         ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEAV74  	|| [[Léptetőmotoros hajtások]]                                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || VET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUJV57 	|| [[LINUX programozás]]                                                 ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV22 	|| [[Mesterséges általános intelligencia]]                               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| BMEGT41V105	|| [[A mesterséges intelligencia etikája]]                               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HVT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVJV35 	|| [[Mezőszimuláció végeselem módszerrel]]                               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HVT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV16 	|| [[Mérési adatok vizuális elemzése]]                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV23 	|| [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]]                               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV00 	|| [[Mértékegységek és etalonok kultúrtörténete]]                        ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIJV51 	|| [[Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája]]                            ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV27 	|| [[Modellezés és animáció 3D Studio Max-ban]]                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT      || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV42 	|| [[Mikroszolgáltatások és konténeralapú szoftverfejlesztés]]           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVAV12 	|| [[Nagyfrekvenciás áramkörök realizációja]]                            ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HVT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEAV00 	|| [[Nagyvárosok és haditechnika - kritikus infrastruktúrák energiaellátása]] ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2  || VET   || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVAV65      || [[Nanoelektronikai szimuláció]]                                       ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HVT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIEEAV99 	|| [[Napelemek és megújuló energiaforrások]]                             ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || EET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIEEBV00      || [[Napelemek laboratórium]]                                            ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || EET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIJV07 	|| [[Neurális hálózatok]]                                                ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV51 	|| [[Network Planning]]                                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TMIT    || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV66 	|| [[Nyílt forráskódú és szabad szoftverek]]                             ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TMIT    || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVMA05 	|| [[Optikai hálózatok elemei]]                                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HVT     || Nem aktív &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIEEJV14 	|| [[Optoelektronika]]                                                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || EET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIAV01 	|| [[Orvosi készülékek gyártmányfejlesztése]]                            ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || MIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV24      || [[Performance Evaluation of Infocommunication Systems]]               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || TMIT    || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT51A004      || [[Prezentáció]]                                                       ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 3 || GTK-MPT || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV05      || [[Programok visszafejtése és védelme]]                                ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV24      || [[Projektmenedzsment elmélete és gyakorlata]]                         ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVAV26      || [[Relativisztikus elektrodinamika mérnököknek]]                       ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HVT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV34 	|| [[Security and Privacy: an Economic Approach]]                        ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIIIAV18 	|| [[Smart megoldások az internet világában]]                            ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || IIT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV14 	|| [[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]]                     ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| BMEVIHIAV48 	|| [[Számítógép-hálózatok professzionális kezelése – Routing és szolgáltatások]]                ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV39 	|| [[Számítógép-hálózatok üzemeltetése a gyakorlatban 1]]                ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV42 	|| [[Számítógép-hálózatok üzemeltetése a gyakorlatban 2]]                ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV35 	|| [[Személyes adatok védelme]]                                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMAV42 	|| [[Szerver oldali javascript]]                                         ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TMIT    || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEAV02 	|| [[Szervo- és robothajtások]]                                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || VET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV23      || [[Szoftverfejlesztés .NET platformon]]                                ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUJV09      || [[Szoftverfejlesztés JavaEE platformon]]                              ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV05      || [[Szórakoztató elektronikai eszközök programozása]]                   ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || AUT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIEEAV09      || [[Teljesítmény LED-ek alkalmazástechnikája]]                          ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || EET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV38      || [[The Quality of Experience of Systems and Services]]                 ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HIT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHIAV44      || [[Tudományos publikálás]]                                             ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HIT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVBV06      || [[Űrtechnológia]]                                                     ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || HVT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVAV03      || [[Űrtechnológia labor]]                                               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HVT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIETAV03      || [[Vállalati folyamatok modellezése]]                                  ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || ETT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEJV47      || [[Villamos autók]]                                                    ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || VET     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEBV12      || [[Villamosenergetikai nagyberuházások]]                               ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || VET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIVEJV63      || [[Villámvédelem]]                                                     ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || VET     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VITMBV17      || [[Webfejlesztés villámgyorsan Ruby on Rails alapokon]]                ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || TMIT    || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUJV83      || [[Webportálok fejlesztése]]                                           ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIAUAV25      || [[Windows hálózatok tervezése és üzemeltetése]]                       ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || AUT     || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIHVAV09      || [[Windows native programozás]]                                        ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 2 || HVT     || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VIMIJV31      || [[Zenei jelfeldolgozás]]                                              ||align=&amp;quot;center&amp;quot;| 4 || MIT     || Nem aktív&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb szabadon választható tárgyak==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot; border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! width=60px|Kurzuskód !! width=450px|Tárgynév                         !! width=50px|Kredit              !! width=197px|Kar-Tanszék !! width=100px|Aktív?&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| EOVVAV30    || [[A Duna]]                                            || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || EMK - VVT  || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GEPTBG00    || [[A fenntartható fejlődés technológiái]]              || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 3  || GPK-PT ||Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT41V101    || [[Technológia és Társadalom]] (Régi neve: A Gólem: esettanulmányok a modern technika és tudomány történetéből)                                            || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || Filozófia és Tudománytörténet Tanszék || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| TE47A004    || [[A nemek pszichológiája]]                            || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - KTT || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT52A005    || [[A vezetővé válás pszichológiája]]                   || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK-EPT   || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| KOEA8608    || [[Az AutoCad használatának alapjai]]                  || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || KJK - ALRT   || Nem aktív         &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT41V102    || [[Budapest világváros]]                               || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || Filozófia és Tudománytörténet Tanszék || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT30V100    || [[Egyetemünk rendszere]]                              || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - KGT || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| EPUI0905    || [[Épített környezetünk fotós szemmel]]                || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || ÉPK - Urbanisztika || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT43A067    || [[Film, élmény, manipuláció]]                         || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - Szociológia || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT41A001    || [[Filozófia]]                                         || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || Filozófia és Tudománytörténet Tanszék || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| TE92AX48    || [[Fraktálok, káosz és diszkrét dinamikus rendszerek]] || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 5  || TTK Matematikai Int. || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| EOVKAV29    || [[Gyógy- és strandfürdők]]                            || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || EMK-VKKö || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT43A001    || [[Kommunikáció]]                                      || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - Szociológia || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT439348    || [[Konfliktus megelőzés-kezelés-közvetítés-tárgyalás]] || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - Szociológia || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT41A002    || [[Kutatásmódszertan]]                                 || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - FTT  ||  Ősz          &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT52A008    || [[Munka- és szervezetpszichológia]]                   || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - EPT || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT52V104    || [[Pozitív pszichológia és önfejlesztés]]              || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - Ergonómia és Pszichológia Tanszék  || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT51V111    || [[Reziliencia - hatékony változáskezelő tréning]]     || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - MPT   || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| VESAA006    || [[Szeszkultúra]]                                      || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || VBK - SzAKT || Ősz és Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT35A020    || [[Találmányok és érdekességek]]                       || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - ÜTI  || Nem aktív&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT51A021    || [[Tanulástechnika]]                                   || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - MPT || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| TE94AX12    || [[Test és Felületmodellezés]]                         || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || Geometria Tanszék    || Nem aktív                               &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT41A028    || [[Tudomány, tudományellenesség, áltudomány]]          || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || GTK - FFT    || Nem aktív   &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| BMEKOKA8682 || [[Bevezetés a biztosítóberendezési technikába]]    || style=&amp;quot;text-align:center;&amp;quot;| 2  || Közlekedési Kar || Tavasz&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&amp;lt;noinclude&amp;gt;[[Kategória:Valaszthato]]&amp;lt;/noinclude&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Fenntarthat%C3%B3_villamos_energetika_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=202564</id>
		<title>BSc Fenntartható villamos energetika specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Fenntarthat%C3%B3_villamos_energetika_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=202564"/>
		<updated>2022-06-30T15:34:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Felvételi ponthatárok ágazatonként */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A specializáció célja a villamos energetika területén belül elméleti és gyakorlati szakmai ismeretek oktatása az üzemszerű villamosenergia-átvitel és -elosztás, a villamosenergia-hálózatok kialakítása, működtetése és rendellenes állapotai témakörökben; a villamos gépekkel és hajtásokkal, a villamosgépes-rendszerekkel kapcsolatos átfogó szakmai és gyakorlati ismeretek, alkalmazott számítási módszerek oktatása; a villamosenergia-hálózatokban alkalmazott kis- és nagyfeszültségű kapcsolókészülékek szerkezetének és működési alapjainak, a kapcsolókészülékek és a hálózatok között fellépő kölcsönhatások elméletének és gyakorlati vonatkozásainak megismertetése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Korábbi átlagok és a felvettek létszáma a [https://specializacio.vik.bme.hu/Eredmeny/KorabbiEredmenyek Specializáció portálon] megtekinthetők.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;15%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2020&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2021&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2022&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Smart grid&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|VET&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.30&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.19&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5583&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4237&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.7236&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.1583&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Villamos gépek és hajtások&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|VET&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.41&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.15&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4874&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.3059&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5167&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5167&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.2917&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Villamos szigetelési rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|VET&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.13&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.43&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.3390&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.3136&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0417&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.55&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.7&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Villamos berendezések és szigetelések]]&lt;br /&gt;
*[[Villamosenergia-átvitel]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos gépek és alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Témalaboratórium (BSc VET)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Önálló laboratórium (BSc VET)]]&lt;br /&gt;
==== Smart grid ágazat ====&lt;br /&gt;
*[[Smart elosztóhálózatok tervezése és üzemeltetése]]&lt;br /&gt;
*[[Smart grid laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Villamos gépek és hajtások ágazat ====&lt;br /&gt;
*[[Villamos hajtások szabályozása]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos gépek és hajtások laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Villamos szigetelési rendszerek ágazat ====&lt;br /&gt;
*[[Szigetelési rendszerek kiválasztása és ellenőrzése]]&lt;br /&gt;
*[[Szigetelési rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 7. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Szakdolgozat-készítés (BSc VET)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szakmai gyakorlat ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Szakmai_gyak_flowchart_VET.pdf|Szakgyak Flowchart VET]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk ==&lt;br /&gt;
* 4. félévben célszerű a [[Mikroelektronika|mikroelektronikát]] kihagyni.&lt;br /&gt;
* [[Villamos berendezések és szigetelések]] tárgy előtt érdemes a [[Villámvédelem|Villámvédelmet]] megcsinálni. Nem csak ajándék 4 kredit, de tényleg érdekes és hasznos is. A  Villamos berendezések és szigetelések tárgyban van jó pár előadás, aminek az anyagát szinte fejből tudni fogod, ha hallgattál Villámvédelmet, ha nem, akkor érthetetlen tud lenni a zanzásított anyagrész, amit tömöríteni kellett, hogy beférjen a kötelező tárgy keretébe.&lt;br /&gt;
* Villamos gépek és hajtások ágazaton gondolkodóknak érdemes a [[Szabályozástechnika|szabtechet]] komolyabban venni.&lt;br /&gt;
* A tanszéken díjazzák, ha valaki akár az Önlab, akár a Szakdoga témájával TDK-ra megy. Ehhez mindenfajta segítséget megadnak, akár nyáron is. A TDK emellett arra is jó, hogy kipróbáld magad élesben a Szakdoga védés előtt, illetve a féléved felénél már szinte kész szakdolgozattal rendelkezz. TDK-ra jelentkezni és a korábbi évek VET-es TDK-it [https://tdk.bme.hu/Browse/VIK/Departments/VET ITT] találjátok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Fontosabb alaptárgyak, amelyek a készségszintű ismerete nélkülözhetetlen a specializáción:&lt;br /&gt;
**[[Elektrotechnika]]&lt;br /&gt;
**[[Villamos energetika]]&lt;br /&gt;
*A közös tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
**VillBer:&lt;br /&gt;
**VillGépek:&lt;br /&gt;
**Átvitel:&lt;br /&gt;
*Az ágazati tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
**&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Mikroelektronikai_tervez%C3%A9s_%C3%A9s_gy%C3%A1rt%C3%A1s_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=202563</id>
		<title>BSc Mikroelektronikai tervezés és gyártás specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Mikroelektronikai_tervez%C3%A9s_%C3%A9s_gy%C3%A1rt%C3%A1s_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=202563"/>
		<updated>2022-06-30T15:32:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Felvételi ponthatárok ágazatonként */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mikroelektronika és az elektronikai ipar egyre szélesebb térnyerése a hazai ipar elmúlt évtizedének egyik örvendetes jelensége. A mikroelektronikai tervező cégek megjelenése az egyik legmagasabban kvalifikált mérnöki munkában teremtett hazai munkalehetőségeket, ugyanakkor a multinacionális elektronikai szerelőipar megjelenése magas színvonalú elektronikai technológiai kultúrát teremtett Magyarországon. A specializáción BSc diplomát szerző mérnökök multinacionális elektronikai szerelőipari vállalatoknál, illetve mikroelektronikai tervező cégeknél  helyezkedhetnek el vagy kisvállalkozási formában áramkörtervező, gyártó és szolgáltató tevékenységet végezhetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Korábbi átlagok és a felvettek létszáma a [https://specializacio.vik.bme.hu/Eredmeny/KorabbiEredmenyek Specializáció portálon] megtekinthetők.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;15%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2020&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2021&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2022&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Mikroelektronikai tervezés&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|EET*&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.18&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.08&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4500&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.1849&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5508&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.3583&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Mikroelektronikai gyártás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|ETT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.35&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|1.88&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.0084&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.0250&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.1345&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4667&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5667&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;*: Csillaggal jelölt tanszék a gazdatanszék.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Moduláramkörök és készülékek]]&lt;br /&gt;
*[[Mikroelektronikai tervezés]]&lt;br /&gt;
*[[Félvezető technológia]]&lt;br /&gt;
*Témalaboratórium&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Elektronikai gyártás és minőségbiztosítás]]&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium&lt;br /&gt;
==== Mikroelektronikai tervezés (EET) ====&lt;br /&gt;
*[[Mikroelektronikai laboratórium]]&lt;br /&gt;
==== Mikroelektronikai gyártás (ETT) ====&lt;br /&gt;
*[[Technológiai folyamatok és minőségellenőrzésük laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk ==&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
[https://www.facebook.com/groups/397446037585979/ A specializációhoz tartozó Facebook csoport]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=202562</id>
		<title>BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=202562"/>
		<updated>2022-06-30T15:31:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Felvételi ponthatárok ágazatonként */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beágyazott rendszereknek azokat a számítógépes alkalmazói rendszereket nevezzük, melyek autonóm működésűek és befogadó fizikai-technológiai környezetükkel intenzív kapcsolatban állnak. Életünk szinte minden területén találkozunk velük. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban (Internet of Things), kritikus infrastruktúráiban. A szakterület a fejlesztőktől, üzemeltetőktől integrális ismereteket követel meg: a területtel foglalkozó szakembereknek az érzékelés/jelátalakítás problémakörétől kezdve a szorosan kapcsolódó hardver/szoftver ismereteken át az információgyűjtés és feldolgozás, továbbá kommunikáció problémáit is ismerniük kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Korábbi átlagok és a felvettek létszáma a [https://specializacio.vik.bme.hu/Eredmeny/KorabbiEredmenyek Specializáció portálon] megtekinthetők.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;15%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2020&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2021&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2022&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Beágyazott információs rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|MIT*&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.76&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.90&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0333&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9068&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.2917&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.25&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9167&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Irányítórendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|IIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.75&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.91&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0252&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9333&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.3&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.3&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9583&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Számítógép-alapú rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|AUT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.79&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.87&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0252&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9417&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.2833&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.25&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.125&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&#039;&#039;*: Csillaggal jelölt tanszék a gazdatanszék.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek]]&lt;br /&gt;
*[[Ipari irányítástechnika]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller alapú rendszerek]]&lt;br /&gt;
*Témalaboratórium&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium&lt;br /&gt;
==== Beágyazott információs rendszerek ágazat (MIT) ====&lt;br /&gt;
*[[Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Irányítórendszerek ágazat (IIT) ====&lt;br /&gt;
*[[Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés]]&lt;br /&gt;
*[[Irányítórendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
==== Számítógép-alapú rendszerek ágazat (AUT) ====&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott operációs rendszerek és kliens alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk ==&lt;br /&gt;
*Ha ezen a specializáción gondolkozol a 4. félévben az előspec tárgyak közül az [[Infokommunikáció]]t is célszerű felvenned&lt;br /&gt;
*Hasznos, ha otthon is foglalkozol előtte hobbiszinten elektronikával (pl.: Arduino, Raspberry Pi)&lt;br /&gt;
*Ezen a specializáción szinte minden tárgyból van valamilyen programozási házi feladat&lt;br /&gt;
*Érdemes megnézni a 6. féléves (ágazati) tárgyak anyagát is a választáshoz&lt;br /&gt;
*A specializációt tartó minden tanszéken van [[Villamosmérnök MSc|MSc specializáció]] is, ezek áttanulmányozása is segíthet az ágazat kiválasztásában&lt;br /&gt;
*Habár a [[Szabályozástechnika|szabtech]] kötelező ez igazából csak az irányítórendszerek ágazaton jön elő, kivéve ha valaki ilyen témát választ téma/önlabon.&lt;br /&gt;
*Fontosabb alaptárgyak, amelyek a készségszintű ismerete nélkülözhetetlen a specializáción:&lt;br /&gt;
**Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]&lt;br /&gt;
**[[A programozás alapjai 1|Programozás alapjai 1]]&lt;br /&gt;
**Informatika [[Informatika 1|1]]-[[Informatika 2|2]]&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 1]]&lt;br /&gt;
*A közös tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
**BAMBI: beágyazott C programozás, programszervezés, jelfeldolgozás, FPGA-k felépítése&lt;br /&gt;
**MAR: uC-ek felépítése, jellemző integrált perifériáik, 8051-assembly, beágyazott rendszerek tervezése&lt;br /&gt;
**Irtech: PLC-programozás 5 nyelven, szenzorok felépítése, mérési elveik, távadó&lt;br /&gt;
*Az ágazati tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
**PEP: operációs rendszerek, taszkok, szálak, osztott memória, hálózati programozás&lt;br /&gt;
**BOR: operációs rendszerek, Linux, Windows, QNX&lt;br /&gt;
**Képfel: optoelektronikai eszközök, képek matematikai leírása,  képek szűrése, 3D látórendszerek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
*[https://www.facebook.com/groups/2064808647133920/ Az ágazathoz tartozó Facebook csoport]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=202561</id>
		<title>BSc Infokommunikációs rendszerek specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=202561"/>
		<updated>2022-06-30T15:29:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Felvételi ponthatárok ágazatonként */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IT-alkalmazások szinte mindegyike hálózatos. Nemsokára a kommunikáló embereknél és az általuk használt alkalmazásoknál sokkal több kommunikáló gép lesz hálózatba kapcsolva (Internet of Things – a “Tárgyak Internete”). Az infokommunikáció szakterület a hálózatokat és a rajtuk megvalósítható szolgáltatásokat és alkalmazásokat foglalja magában. A specializáció ennek a szakterületnek a rendszertechnikáit és technológiáit mutatja be. Gyakorlatias megközelítésben foglalkozunk a hálózati rendszerek és szolgáltatások kialakításával, konfigurációjával és üzemeltetésével, a rendszerek működésében alapvető szerepet játszó vezetékes és vezeték nélküli technológiákkal, a médiatartalom-terjesztés és -feldolgozás technológiáival, a nagyfrekvenciás és műholdas rendszerek elemeivel, továbbá rádiós mérőrendszerekkel és alkalmazásokkal. Magyarországon az infokommunikációs rendszereknek jelentős szolgáltatási, gyártási és kutatás-fejlesztési háttere van. Ezért a specializáción végzett hallgatóknak sok elhelyezkedési lehetőség kínálkozik: a szolgáltatóknál, a gyártóknál, az elektronikus gazdaság és kormányzat infokommunikációs rendszereit működtető, valamint értéknövelt szolgáltatásokat előállító kis- és középvállalkozásoknál egyaránt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Korábbi átlagok és a felvettek létszáma a [https://specializacio.vik.bme.hu/Eredmeny/KorabbiEredmenyek Specializáció portálon] megtekinthetők.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;18%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2020&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2021&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2022&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Multimédia technológiák és rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|HIT*&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.25&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.05&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5378&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4661&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.7143&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9417&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4583&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Infokommunikációs hálózatok és alkalmazások&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|TMIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.14&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.16&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4237&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.2500&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.7833&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.725&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.45&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|HVT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.59&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.27&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5339&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4886&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.6083&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5917&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0083&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;*: Csillaggal jelölt tanszék a gazdatanszék.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Hálózati technológiák és alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Mobil kommunikációs rendszerek]]&lt;br /&gt;
*[[Nagyfrekvenciás rendszerek]]&lt;br /&gt;
*Témalaboratórium&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium&lt;br /&gt;
==== Multimédia technológiák és rendszerek ágazat (HIT) ====&lt;br /&gt;
*[[Multimédia technológiák és rendszerek]]&lt;br /&gt;
*[[Multimédia technológiák és rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
==== Infokommunikációs hálózatok és alkalmazások ágazat (TMIT)   ====&lt;br /&gt;
*[[Hálózatok építése, konfigurálása és működtetése]]&lt;br /&gt;
*[[Infokommunikáció laboratórium]]&lt;br /&gt;
==== Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások ágazat (HVT) ====&lt;br /&gt;
*[[Űrtechnológia]]&lt;br /&gt;
*[[Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
*[https://www.facebook.com/groups/744651432213142/ Az ágazathoz tartozó Facebook csoport]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2&amp;diff=202501</id>
		<title>Informatika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2&amp;diff=202501"/>
		<updated>2022-06-07T10:54:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Követelmények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Informatika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIAUAB01&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIAUA203&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=AUT&lt;br /&gt;
|labor=7 számítógépes gyakorlat&lt;br /&gt;
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=1 db&lt;br /&gt;
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:&lt;br /&gt;
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.&lt;br /&gt;
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.&lt;br /&gt;
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039;  [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Számítógépes gyakorlat:&#039;&#039;&#039; A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Beugró 2022-től nincs, de az elkészített labort fel kell tölteni. A laboron be nem fejezett fealdatot otthon még be lehet fejezni 1 napon belül. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat &amp;quot;teljesítettnek&amp;quot; veszik és nem pótolják!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Opcionális házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást lehet elkészíteni. A házi feladatra kapott pont hozzáadódik az év végi pontokhoz, de lehet megajánlott 5-öst is szerezni. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (2022: adatbázis, html). A 35 pontból minimum 14-et el kell érni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli, ami összesen 65 pontos.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Az év végi jegy a vizsgán elért eredménytől , a félévközi nagy ZH-tól és a házi feladat eredményétől  függ. A pontokat egyszerűen összeadják. A 100% a 100 pont, a házifealdat elkészítésével e felé is lehet menni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 160px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 40|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|41 - 57|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|58 - 71|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|72 - 85|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|86 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tanszéki jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.&lt;br /&gt;
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Régebbi segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!&#039;&#039;&#039; Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található &#039;&#039;Dr. Iváncsy Szabolcs&#039;&#039; [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, &#039;&#039;Dr. Iváncsy Szabolcs&#039;&#039; honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, &#039;&#039;Dr. Iváncsy Szabolcs&#039;&#039; honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előadás 2020===&lt;br /&gt;
*1. Előadáson Nem volt PPT&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes laborok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM:&#039;&#039;&#039; A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]] [[Media:info2_labor_1.pdf| (1. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]] [[Media:info2_labor_2.pdf| (2. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]] [[Media:info2_labor_3.pdf| (3. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]] [[Media:info2_labor_4.pdf| (4. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]] [[Media:info2_labor_5.pdf| (5. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]] [[Media:info2_labor_6.pdf| (6. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#Házi feladat bemutatása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem:&#039;&#039;&#039; 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a  számonkérések jellege is kicsit más lett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 30%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz-j1.pdf | 2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_pelda_feladat.pdf | 2021/22 tavasz minta zh]] - [[Media:inf2_zh_pelda_sql.pdf | sql megoldás]] [[Media:inf2_zh_pelda_php.pdf |  php megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_gyakorlas_sql.pdf | 2021/22 tavasz sql]] [[Media:inf2_zh_gyakorlas_php.pdf | 2021/22 tavasz php]]- Zh előtti gyakorlás&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_2021_22_tavasz.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos, de max pontos megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_2021_22_tavasz_B.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport - [[Media:inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf|nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 30%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 30%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga anyaga az &#039;&#039;&#039;adatbázisok&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;automaták és nyelvek&#039;&#039;&#039; valamint a &#039;&#039;&#039;számítógép hálózatok&#039;&#039;&#039; témakörök.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az automaták és nyelvek témakörhöz &#039;&#039;Vajk istván&#039;&#039; - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem:&#039;&#039;&#039; 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem:&#039;&#039;&#039; 2020 tavaszi félévben a koronavírus miatt nem volt ZH, így az adatbázisok is szerepeltek a vizsgában, és a vizsga online került lebonyolításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 25%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/02:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]&lt;br /&gt;
*2003/04 - vizsgakurzus:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]&lt;br /&gt;
*2004/05 - vizsgakurzus:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]&lt;br /&gt;
*2005/06 - vizsgakurzus:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]&lt;br /&gt;
*2005/06:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]&lt;br /&gt;
*2007/08 - vizsgakurzus:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 25%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 25%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/2014:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2014/2015:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]&lt;br /&gt;
*2015/2016&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.&lt;br /&gt;
*2016/2017&lt;br /&gt;
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 25%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2017/2018&lt;br /&gt;
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2019/2020&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20200602.pdf|2020.06.02]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==&lt;br /&gt;
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. Az Informatika 2 oktatása a következő módon zajlott:&lt;br /&gt;
* Dr. Asztalos Márk és Dr. Vajk István minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.&lt;br /&gt;
* A számítógépes laborokat szintén előre videóra rögzítették és a laborok időpontjában konzultációra volt lehetőség, beugró nem volt. Minden laboralkalomkor kiadtak egy feladatsort, aminek a megoldását a laboralkalmat követő két héten belül fel kellett tölteni az AUT-os honlapra; ha sikerült megoldani és időben feltölteni a feladatokat, akkor igazolták a hallgató jelenlétét az adott laboron.&lt;br /&gt;
* A házi feladatot ugyanúgy el kellett készíteni, mint ahogy normál oktatási rendben is. A házi feladat bemutatása a Microsoft Teams-en keresztül történt.&lt;br /&gt;
* A zárthelyit a technikai nehézségekre hivatkozva nem tartották meg. Aláírást a hallgató a labor foglalkozásokon való részvétele (7 laboralkalomból 4-et teljesített) és a házi feladat sikeres bemutatása után szerzett.&lt;br /&gt;
* Az év végi vizsgát a VIK moodle rendszerében tartották meg, 36 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. A vizsga igaz-hamis kérdésekből, SQL/HTML/PHP kódírásból állt. Az év végi érdemjegyet a vizsga pontszáma alapján határozták meg, a standard ponthatárok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.&lt;br /&gt;
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.&lt;br /&gt;
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.&lt;br /&gt;
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.&lt;br /&gt;
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Villenerg_v_220530.pdf&amp;diff=202365</id>
		<title>Fájl:Villenerg v 220530.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Villenerg_v_220530.pdf&amp;diff=202365"/>
		<updated>2022-05-30T15:40:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamos_energetika&amp;diff=202364</id>
		<title>Villamos energetika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamos_energetika&amp;diff=202364"/>
		<updated>2022-05-30T15:40:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Villamos energetika&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIVEAB01&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIVEA207&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4/6*&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=VET&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és&amp;lt;br&amp;gt;opcionális szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=villenerg{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA207&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://vet.bme.hu/tantargyak/villamos-energetika&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos azon alapismeretek oktatása, amely minden villamosmérnöknek szükséges és egyben megalapozás azok részére, akik a Villamosenergia-rendszerek vagy a Energiaátalakító rendszerek szakirányon folytatják a tanulmányaikat.&lt;br /&gt;
Betekintés nyújt a villamosenergetika fő területein (termelés, szállítás, szolgáltatás, környezeti hatások) megnyilvánuló paradigmaváltásba, a modern technológiákba és eljárásokba. A tárgy fontos ismereteket ad a villamosenergetika-rendszerek működése és üzemeltetése témakörben is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] tárgy aláírásának megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A 7-ből 5 gyakorlaton, és mindhárom laboron kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;2020 tavaszától nincsen kisZH!&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(régebben minden gyakorlat elején 10 perces kiszárthelyit kellett írni. A legjobb három eredménye számított. Csak 0-ást vagy 5-öst lehetett szerezni. Az aláírás feltétele legalább két 5-ös kisZH volt. Pótlási lehetőség nem volt. A kisZH feladatai az előre kiadott segédletből kerültek ki, esetleg más számokkal.)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A ZH 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll. Elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat! Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez. &#039;&#039;&#039;Egy feladatért csak akkor jár pont, ha legalább a 40%-a hibátlan.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek&#039;&#039;&#039;: Egy labor pótolható a pótlási héten. A nagyZH pótolható egyszer a szorgalmi időszakban. &#039;&#039;&#039;Nincs pótpótZH!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Írásbeli vizsga szóbeli kiegészítés lehetőségével. Ha az írásbeli eredménye legalább elégséges, akkor a vizsgaeredmény legfeljebb egy jeggyel változtatható a szóbelin. Az írásbeli feladatkiosztása és pontrendszere azonos a zárthelyiével. Legalább négyes zárthelyivel (a rendes ZH-n) lehetőség van a pótlási héten elővizsgázni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Amennyiben a vizsgán kapott jegy legalább elégséges, akkor annak érdemjegye 70% súllyal, és a nagyzárthelyi (vagy a pótzárthelyi) érdemjegye 30% súllyal. Elégtelen vizsgajegy esetén a végső érdemjegy elégtelen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hasznos anyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Horváth István: Villamosművek feladatgyűjtemény&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - A tárgyhoz ajánlott irodalom. A vizsga számolós példái ebből vannak!&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_képletgyűjtemény.pdf|Képletgyűjtemény]] - Kézzel írt, szkennelt. Nem fedi le a teljes anyagot!&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátorok.pdf|Helyettesítőképek]] - A transzformátorok zérus sorrendű helyettesítőképei. A ZH/vizsga 10 beugró kérdése között gyakran feltűnik 1-1 ezek közül.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz általában kiadnak egy ellenőrző kérdéssort is:&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_vizsgakérdéskidolgozás.pdf|2004]] - Egész jól lefedi a teljes anyagot. Számos ZH/vizsga feladat megoldási elve is megtalálható benne.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_tételkérdéskidolgozás.pdf|2007]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|2010]] - ZH/vizsgakészüléshez erősen ajánlott, gyakran kérnek számon ezekhez kísértetiesen hasonló feladatokat. A végén van hibajegyzék is.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_2011_ellenörzőkérdések.pdf|2011]] - Csak a kérdéssor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kézzel írt gyakorlatjegyzetek:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;2009&#039;&#039;&#039;: [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_2.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_4.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_7.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_8.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_9.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_10.pdf|10]]&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;2012&#039;&#039;&#039;: [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_2.pdf|2]][[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_7.pdf|7]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a jegyzetek, nem konkrétan ehhez a tárgyhoz készültek, de szorosan kapcsolódnak a tárgy tematikájához. Van köztük egy-két elég hasznos anyag is:&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek.pdf|Elektrotechnika jegyzet]] - Részben elektrotechnikás anyagok vannak benne, de jól összefoglalja az ott tanultakat.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_hasznosjegyzet.pdf|Összefoglaló jegyzet]] - Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők, hálózatág feszültségesés viszonyai.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek_mágnesesmezők.pdf|Villamosgépek]] - Villamos gépek mágneses mezeje, váltakozóáramú tekercselések.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátor.pdf|Transzformátorok]] - Egyfázisú transzformátorok alapjai.&lt;br /&gt;
*[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Parkvektor]] - A háromfázisú vektorok módszere.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előadások és gyakorlatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2020 tavaszi félév ===&lt;br /&gt;
*[[Media:01_Definiciok_teljesitmenyek-2020.pdf|1. Előadás]] - [[Media:ville_2020_1.gyakorlat.pdf.pdf|1. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:02_VER_felepitese-2020.pdf|2. Előadás]] - [[Media:ville_2020_2.gyakorlat.pdf.pdf|2. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:03_Egyszeru_Modellek_poz_sorr.pdf|3. Előadás]] - [[Media:ville_2020_3.gyakorlat.pdf.pdf|3. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:04_Hal_szamitas_kozosfesz-viszonylagos_e.pdf|4. Előadás]]  - [[Media:ville_2020_4.gyakorlat.pdf.pdf|4. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:05_Szimmetrikus_osszetevok.pdf|5. Előadás]]  - [[Media:ville_2020_5.gyakorlat.pdf.pdf|5. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
Innetől kezdve indult a távoktatás, ppt-k nem voltak az előadásokhoz. A gyakorlatok anyaga azonban továbbra is frissül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régebbi anyagok ===&lt;br /&gt;
*2011/12 tavaszi félév előadásainak kézzel írt jegyzete (15 - ZH konzultáció, 21 - Vizsga konzultáció):&lt;br /&gt;
:Ha valakinek van kedve, bontsa szét ezt a kupacot, külön-külön egymás alá pakolva az előadásokat és melléjük írva, hogy melyik miről szól. Előre is köszi ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:[[Media:villenerg_jegyzet_előadás_1_2012.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_2_2012.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_3_2012.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_4_2012.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_5_2012.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_6_2012.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_7_2012.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_8_2012.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_9_2012.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_10_2012.pdf|10]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_11_2012.pdf|11]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_12_2012.pdf|12]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_13_2012.pdf|13]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_14_2012.pdf|14]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_15_2012.pdf|15]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_16_2012.pdf|16]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_17_2012.pdf|17]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_18_2012.pdf|18]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_19_2012.pdf|19]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_20_2012.pdf|20]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_21_2012.pdf|21]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll.&lt;br /&gt;
* Az elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat, de többségében gyakorlati példák.&lt;br /&gt;
* Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* Ha bármely feladat eredménye kisebb, mint a feladatra adható összpontszám 40%-a, akkor az a feladat automatikusan 0 pontot ér. Zh-n, pót ZH-n és vizsgán egyaránt érvényes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20070427.pdf|2006/07 tavasz]] - [[Media:villenerg_zh_20070427_megoldások.pdf|Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20100414.pdf|2009/10 tavasz]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20110411_Acsoport_megoldással.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2012_tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2016_04_15_ZH_A_B_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2017_04_03_A.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_zh_2019_tavasz.pdf|2018/19 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Zárthelyi - 2021.04.08 Attempt review.pdf|2020/21 tavasz]] - online zh&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2022_04_01_Aminta.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2022_04_01_Bminta.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20070521_pzh.pdf|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20080519_pzhAcsoport_megoldásokkal.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_pótZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_PZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:pzh_2022_04_12_Aminta.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:pzh_2022_04_12_Bminta.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_2010519_Acsoport_megoldással.pdf|2009/10 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013tavasz_pózpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótpótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kis ZH ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2020 tavasza óta nincsen kisZH!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beugrókérdések változhatnak, az aktuális feladatsorok mindig elérhető a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem mindegyik feladatsorban voltak megoldások. Itt gyűjtöttük össze a megoldással nem rendelkező feladatsorok megoldásait:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg kisZH 4 megoldas.pdf|4. Beugró megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg kisZH 5 megoldas.pdf|5. Beugró megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6c.jpg|2017. tavasz 6. beugró &amp;quot;C&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6h.jpg|2017. tavasz 6. beugró &amp;quot;H&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az NFL és a TVM labor elején beugrót kell írni. A beugrókérdések ettől eltérőek is lehetnek, de azért iránymutatásnak jók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Az NFL mérés ====&lt;br /&gt;
A beugrója 2 részből áll. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;1. rész:&#039;&#039;&#039; Biztonsági tudnivalók, többnyire a segédlet pirossal kiemelt részeiből, elsősorban a &#039;&#039;Feszültségmentesítés szabványos lépései ÉS a mérőtérbe való bemenetel/tartózkodás feltételei.&#039;&#039; De nem csak ezehből lehetnek. Ebben a részben a hiba a beugró elbukását jelenti. Hasonló az Elektrotechnika Nagyfesz beugróhoz.  &amp;lt;b style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt;A mérőtérben tartózkodás feltétele a zárt ruházat is! Rövid nadrágban hazaküldenek!&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;2. rész:&#039;&#039;&#039; Elméleti háttér &#039;&#039;A mérési segédlet elméleti anyagát lefedő kérdések, NEM csak az ellenőrző kérdésekből!&#039;&#039; Ebben a részben megadott hibalehetőség van, szóban lehet javítani néhány labveznél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mérésen mért eredményekből rövid, de formailag megfelelő jegyzőkönyvet kell csoportosan elküldeni utólag a mérésvezetőnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:NFL_VIEN_Lab_beugrókérdések.pdf|NFL 2018/19]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====A TVM mérés beugrója====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jellemzően 5 pont amiből 2 pont elérése tekinthető sikeres beugrónak. Előfordulhat a szóbeli javítás. A beugró kérdések a segédletben ismertetett anyagrészből vannak, ugyanakkor elég részletes tudást is számon kérhetnek. A segédletben található képletek gyakorlati feladatban való alkalmazása, és egy két képlet szimbólumainak megmagyarázása szintén követelmény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beugró megírása után már nem dobnak ki semmilyen amatőr kérdés után. A jegyzőkönyv a mérésen kerül kitöltésre Excel táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Villamos_energetika_VMK_Labor_ellenőrző_kérdések.pdf‎|TVM 2018/19]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VGM labor ===&lt;br /&gt;
VGM laboron nem szokott beugró lenni, de azért nem árt tájékozódni, nem változott-e a rendszer.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20080605.pdf|2008.06.05]] - nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20090618.pdf|2009.06.18]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20100603.pdf|2010.06.03]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20100610.pdf|2010.06.10]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva &lt;br /&gt;
*2010/11&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Acsoport.pdf|2011.05.27]] - A csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Bcsoport.pdf|2011.05.27]] - B csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Acsoport.pdf|2012.05.25]] - A csoport megoldással&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Bcsoport.pdf|2012.05.25]] - B csoport megoldással&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Média:Villenerg_2013.05.22_elővizsga.pdf‎|2013.05.22]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_2013.05.27_vizsga.pdf‎|2013.05.27]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_20130610.pdf|2013.06.10]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.17.pdf|2013.06.17]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.21.pdf|2013.06.21]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.21.pdf|2014.05.21]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.28.pdf|2014.05.28]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.06.02.pdf|2014.06.02]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2014.06.06.pdf|2014.06.06]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_1v_2016_05_30_minta.pdf|2016.05.30.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_2v_2016_06_06_minta.pdf|2016.06.06.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2018/19:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_elovizsga.pdf|2019.05.20.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_1.vizsga.pdf|2019.05.27.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_2.vizsga.pdf|2019.06.03.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2021/22&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_v_220530.pdf|2022.05.30.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tesztek===&lt;br /&gt;
*[[Villamos energetika igaz-hamis|Igaz-hamis]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos energetika kvíz|Kvíz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==&lt;br /&gt;
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. A Villamos energetika oktatása a következő módon zajlott:&lt;br /&gt;
* Dr. Ladányi József minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.&lt;br /&gt;
* A gyakorlatokat szintén előre rögzítették és a gyakorlatok időpontjában konzultációra volt lehetőség.&lt;br /&gt;
* A laborgyakorlatokat is megtartották, beugró egyiken sem volt: a TVM és a VGM vezetett labor volt, az NFL laborhoz jegyzőkönyvet kellett készíteni, amit a laboralkalom utáni egy héten belül el kellett küldeni a laborvezetőnek. &lt;br /&gt;
* A zárthelyit a VIK moodle rendszerében tartották meg, 60 pontos volt, amiből minimum 24 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 20 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 5 darab 4-4 pontos számolásos példa, 1 darab két részfeladatból álló nagy feladat 2x10 pontért.&lt;br /&gt;
* Az év végi vizsgát szintén a VIK moodle rendszerében tartották meg, 90 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 30 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 20 darab 2-2 pontos feleletválasztós példa, 1 darab nagy feladat 2x10 pontért. &lt;br /&gt;
** 36-49.5 pont között kötelező szóbeli vizsgát kellett tenni az érdemjegyért.&lt;br /&gt;
** 50-63 pont között megajánlott kettes érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).&lt;br /&gt;
** 63 pont felett megajánlott hármas érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A négy előspecializációs tárgy közül, ezt vagy a mikroelektronikát érdemes kihagyni a negyedik félévben, amennyiben nem ezekre a specializációkra mentek.&lt;br /&gt;
* A ZH-ban eléggé sablon feladatok vannak. Mindenképpen érdemes előtte átnézni a régi, hivatalos megoldásokkal ellátott feladatsorokat.&lt;br /&gt;
* Az &amp;quot;elővizsga&amp;quot; elsőre jó választásnak tűnhet, azonban semmi sem garantálja, hogy könnyebben teljesíthető lenne, mint az összes többi vizsga. Sőt volt olyan év is, amikor az elővizsga nehezebb volt, mint némelyik utána következő vizsga.&lt;br /&gt;
* A vizsgákra a legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldod a régi, hivatalos megoldásokkal rendelkező ZH és vizsgasorokat. Évről évre előfordul, hogy ismételődnek a feladatok minimális változtatással, de ami sokkal fontosabb, hogy egy-egy hivatalos megoldásból el lehet lesni a trükköket, amik segítségével már könnyen megoldható egy új, de hasonló feladat.&lt;br /&gt;
* Ha valamit nagyon nem értesz, akkor érdemes lehet a segédanyagok között található régi ellenőrző kérdéssorok kidolgozásai között kutakodni. Sok hasznos elméleti anyag és feladatkidolgozás fellelhető bennük.&lt;br /&gt;
* Ha a mintatanterv szerinti 6. félévre hagyod, akkor szinte biztosan ütközni fog, viszont ha a 4. félévben mind a 4 előspec tárgyat felveszed, akkor 5 vizsgád lesz. Nem lehetetlen mind a 4 tárgyat a 4. félévben teljesíteni, de nem feltétlenül ajánlott mindenkinek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202303</id>
		<title>Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B sol.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202303"/>
		<updated>2022-05-25T21:29:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: Karaffa Levente Benjámin Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B sol.pdf új verzióját töltötte fel&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202302</id>
		<title>Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B sol.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202302"/>
		<updated>2022-05-25T21:27:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: Karaffa Levente Benjámin Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B sol.pdf új verzióját töltötte fel&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202301</id>
		<title>Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B sol.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202301"/>
		<updated>2022-05-25T21:25:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: Karaffa Levente Benjámin Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B sol.pdf új verzióját töltötte fel&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B.pdf&amp;diff=202300</id>
		<title>Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B.pdf&amp;diff=202300"/>
		<updated>2022-05-25T21:23:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: Karaffa Levente Benjámin Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B.pdf új verzióját töltötte fel&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2&amp;diff=202299</id>
		<title>Informatika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2&amp;diff=202299"/>
		<updated>2022-05-25T21:21:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Rendes ZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Informatika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIAUAB01&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIAUA203&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=AUT&lt;br /&gt;
|labor=7 számítógépes gyakorlat&lt;br /&gt;
|kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=1 db&lt;br /&gt;
|levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:&lt;br /&gt;
*Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.&lt;br /&gt;
*Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.&lt;br /&gt;
*Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039;  [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Számítógépes gyakorlat:&#039;&#039;&#039; A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat &amp;quot;teljesítettnek&amp;quot; veszik és nem pótolják!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 40|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|41 - 57|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|58 - 71|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|72 - 85|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|86 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tanszéki jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.&lt;br /&gt;
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Régebbi segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!&#039;&#039;&#039; Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található &#039;&#039;Dr. Iváncsy Szabolcs&#039;&#039; [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, &#039;&#039;Dr. Iváncsy Szabolcs&#039;&#039; honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, &#039;&#039;Dr. Iváncsy Szabolcs&#039;&#039; honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Előadás 2020===&lt;br /&gt;
*1. Előadáson Nem volt PPT&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes laborok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM:&#039;&#039;&#039; A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]] [[Media:info2_labor_1.pdf| (1. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]] [[Media:info2_labor_2.pdf| (2. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]] [[Media:info2_labor_3.pdf| (3. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]] [[Media:info2_labor_4.pdf| (4. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]] [[Media:info2_labor_5.pdf| (5. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]] [[Media:info2_labor_6.pdf| (6. labor felkészülési segédlet pdf)]]&lt;br /&gt;
#Házi feladat bemutatása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem:&#039;&#039;&#039; 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a  számonkérések jellege is kicsit más lett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 30%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz-j1.pdf | 2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_pelda_feladat.pdf | 2021/22 tavasz minta zh]] - [[Media:inf2_zh_pelda_sql.pdf | sql megoldás]] [[Media:inf2_zh_pelda_php.pdf |  php megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_gyakorlas_sql.pdf | 2021/22 tavasz sql]] [[Media:inf2_zh_gyakorlas_php.pdf | 2021/22 tavasz php]]- Zh előtti gyakorlás&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_2021_22_tavasz.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos, de max pontos megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_zh_2021_22_tavasz_B.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport - [[Media:inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf|nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 30%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 30%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga anyaga az &#039;&#039;&#039;adatbázisok&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;automaták és nyelvek&#039;&#039;&#039; valamint a &#039;&#039;&#039;számítógép hálózatok&#039;&#039;&#039; témakörök.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az automaták és nyelvek témakörhöz &#039;&#039;Vajk istván&#039;&#039; - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem:&#039;&#039;&#039; 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Figyelem:&#039;&#039;&#039; 2020 tavaszi félévben a koronavírus miatt nem volt ZH, így az adatbázisok is szerepeltek a vizsgában, és a vizsga online került lebonyolításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 25%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/02:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]&lt;br /&gt;
*2003/04 - vizsgakurzus:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]&lt;br /&gt;
*2004/05 - vizsgakurzus:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]&lt;br /&gt;
*2005/06 - vizsgakurzus:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]&lt;br /&gt;
*2005/06:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]&lt;br /&gt;
*2007/08 - vizsgakurzus:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 25%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 25%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/2014:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2014/2015:&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]&lt;br /&gt;
*2015/2016&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.&lt;br /&gt;
**[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.&lt;br /&gt;
*2016/2017&lt;br /&gt;
**[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 25%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2017/2018&lt;br /&gt;
**[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2019/2020&lt;br /&gt;
**[[Media:Info2_vizsga_20200602.pdf|2020.06.02]] - Hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==&lt;br /&gt;
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. Az Informatika 2 oktatása a következő módon zajlott:&lt;br /&gt;
* Dr. Asztalos Márk és Dr. Vajk István minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.&lt;br /&gt;
* A számítógépes laborokat szintén előre videóra rögzítették és a laborok időpontjában konzultációra volt lehetőség, beugró nem volt. Minden laboralkalomkor kiadtak egy feladatsort, aminek a megoldását a laboralkalmat követő két héten belül fel kellett tölteni az AUT-os honlapra; ha sikerült megoldani és időben feltölteni a feladatokat, akkor igazolták a hallgató jelenlétét az adott laboron.&lt;br /&gt;
* A házi feladatot ugyanúgy el kellett készíteni, mint ahogy normál oktatási rendben is. A házi feladat bemutatása a Microsoft Teams-en keresztül történt.&lt;br /&gt;
* A zárthelyit a technikai nehézségekre hivatkozva nem tartották meg. Aláírást a hallgató a labor foglalkozásokon való részvétele (7 laboralkalomból 4-et teljesített) és a házi feladat sikeres bemutatása után szerzett.&lt;br /&gt;
* Az év végi vizsgát a VIK moodle rendszerében tartották meg, 36 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. A vizsga igaz-hamis kérdésekből, SQL/HTML/PHP kódírásból állt. Az év végi érdemjegyet a vizsga pontszáma alapján határozták meg, a standard ponthatárok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.&lt;br /&gt;
*Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.&lt;br /&gt;
*Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.&lt;br /&gt;
*A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.&lt;br /&gt;
*A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202298</id>
		<title>Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B sol.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202298"/>
		<updated>2022-05-25T21:20:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: Karaffa Levente Benjámin Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B sol.pdf új verzióját töltötte fel&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202297</id>
		<title>Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B sol.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B_sol.pdf&amp;diff=202297"/>
		<updated>2022-05-25T21:19:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B.pdf&amp;diff=202296</id>
		<title>Fájl:Inf2 zh 2021 22 tavasz B.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_2021_22_tavasz_B.pdf&amp;diff=202296"/>
		<updated>2022-05-25T21:19:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_pelda_feladat.pdf&amp;diff=202295</id>
		<title>Fájl:Inf2 zh pelda feladat.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Inf2_zh_pelda_feladat.pdf&amp;diff=202295"/>
		<updated>2022-05-25T21:16:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamos_energetika&amp;diff=202283</id>
		<title>Villamos energetika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamos_energetika&amp;diff=202283"/>
		<updated>2022-05-22T16:11:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Az NFL mérés beugrója 2 részből áll. */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Villamos energetika&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIVEAB01&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIVEA207&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4/6*&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=VET&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és&amp;lt;br&amp;gt;opcionális szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=villenerg{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA207&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://vet.bme.hu/tantargyak/villamos-energetika&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos azon alapismeretek oktatása, amely minden villamosmérnöknek szükséges és egyben megalapozás azok részére, akik a Villamosenergia-rendszerek vagy a Energiaátalakító rendszerek szakirányon folytatják a tanulmányaikat.&lt;br /&gt;
Betekintés nyújt a villamosenergetika fő területein (termelés, szállítás, szolgáltatás, környezeti hatások) megnyilvánuló paradigmaváltásba, a modern technológiákba és eljárásokba. A tárgy fontos ismereteket ad a villamosenergetika-rendszerek működése és üzemeltetése témakörben is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] tárgy aláírásának megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A 7-ből 5 gyakorlaton, és mindhárom laboron kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;2020 tavaszától nincsen kisZH!&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(régebben minden gyakorlat elején 10 perces kiszárthelyit kellett írni. A legjobb három eredménye számított. Csak 0-ást vagy 5-öst lehetett szerezni. Az aláírás feltétele legalább két 5-ös kisZH volt. Pótlási lehetőség nem volt. A kisZH feladatai az előre kiadott segédletből kerültek ki, esetleg más számokkal.)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A ZH 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll. Elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat! Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez. &#039;&#039;&#039;Egy feladatért csak akkor jár pont, ha legalább a 40%-a hibátlan.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek&#039;&#039;&#039;: Egy labor pótolható a pótlási héten. A nagyZH pótolható egyszer a szorgalmi időszakban. &#039;&#039;&#039;Nincs pótpótZH!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Írásbeli vizsga szóbeli kiegészítés lehetőségével. Ha az írásbeli eredménye legalább elégséges, akkor a vizsgaeredmény legfeljebb egy jeggyel változtatható a szóbelin. Az írásbeli feladatkiosztása és pontrendszere azonos a zárthelyiével. Legalább négyes zárthelyivel (a rendes ZH-n) lehetőség van a pótlási héten elővizsgázni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Amennyiben a vizsgán kapott jegy legalább elégséges, akkor annak érdemjegye 70% súllyal, és a nagyzárthelyi (vagy a pótzárthelyi) érdemjegye 30% súllyal. Elégtelen vizsgajegy esetén a végső érdemjegy elégtelen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hasznos anyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Horváth István: Villamosművek feladatgyűjtemény&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - A tárgyhoz ajánlott irodalom. A vizsga számolós példái ebből vannak!&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_képletgyűjtemény.pdf|Képletgyűjtemény]] - Kézzel írt, szkennelt. Nem fedi le a teljes anyagot!&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátorok.pdf|Helyettesítőképek]] - A transzformátorok zérus sorrendű helyettesítőképei. A ZH/vizsga 10 beugró kérdése között gyakran feltűnik 1-1 ezek közül.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz általában kiadnak egy ellenőrző kérdéssort is:&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_vizsgakérdéskidolgozás.pdf|2004]] - Egész jól lefedi a teljes anyagot. Számos ZH/vizsga feladat megoldási elve is megtalálható benne.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_tételkérdéskidolgozás.pdf|2007]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|2010]] - ZH/vizsgakészüléshez erősen ajánlott, gyakran kérnek számon ezekhez kísértetiesen hasonló feladatokat. A végén van hibajegyzék is.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_2011_ellenörzőkérdések.pdf|2011]] - Csak a kérdéssor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kézzel írt gyakorlatjegyzetek:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;2009&#039;&#039;&#039;: [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_2.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_4.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_7.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_8.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_9.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_10.pdf|10]]&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;2012&#039;&#039;&#039;: [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_2.pdf|2]][[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_7.pdf|7]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a jegyzetek, nem konkrétan ehhez a tárgyhoz készültek, de szorosan kapcsolódnak a tárgy tematikájához. Van köztük egy-két elég hasznos anyag is:&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek.pdf|Elektrotechnika jegyzet]] - Részben elektrotechnikás anyagok vannak benne, de jól összefoglalja az ott tanultakat.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_hasznosjegyzet.pdf|Összefoglaló jegyzet]] - Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők, hálózatág feszültségesés viszonyai.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek_mágnesesmezők.pdf|Villamosgépek]] - Villamos gépek mágneses mezeje, váltakozóáramú tekercselések.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátor.pdf|Transzformátorok]] - Egyfázisú transzformátorok alapjai.&lt;br /&gt;
*[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Parkvektor]] - A háromfázisú vektorok módszere.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előadások és gyakorlatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2020 tavaszi félév ===&lt;br /&gt;
*[[Media:01_Definiciok_teljesitmenyek-2020.pdf|1. Előadás]] - [[Media:ville_2020_1.gyakorlat.pdf.pdf|1. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:02_VER_felepitese-2020.pdf|2. Előadás]] - [[Media:ville_2020_2.gyakorlat.pdf.pdf|2. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:03_Egyszeru_Modellek_poz_sorr.pdf|3. Előadás]] - [[Media:ville_2020_3.gyakorlat.pdf.pdf|3. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:04_Hal_szamitas_kozosfesz-viszonylagos_e.pdf|4. Előadás]]  - [[Media:ville_2020_4.gyakorlat.pdf.pdf|4. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:05_Szimmetrikus_osszetevok.pdf|5. Előadás]]  - [[Media:ville_2020_5.gyakorlat.pdf.pdf|5. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
Innetől kezdve indult a távoktatás, ppt-k nem voltak az előadásokhoz. A gyakorlatok anyaga azonban továbbra is frissül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régebbi anyagok ===&lt;br /&gt;
*2011/12 tavaszi félév előadásainak kézzel írt jegyzete (15 - ZH konzultáció, 21 - Vizsga konzultáció):&lt;br /&gt;
:Ha valakinek van kedve, bontsa szét ezt a kupacot, külön-külön egymás alá pakolva az előadásokat és melléjük írva, hogy melyik miről szól. Előre is köszi ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:[[Media:villenerg_jegyzet_előadás_1_2012.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_2_2012.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_3_2012.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_4_2012.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_5_2012.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_6_2012.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_7_2012.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_8_2012.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_9_2012.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_10_2012.pdf|10]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_11_2012.pdf|11]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_12_2012.pdf|12]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_13_2012.pdf|13]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_14_2012.pdf|14]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_15_2012.pdf|15]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_16_2012.pdf|16]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_17_2012.pdf|17]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_18_2012.pdf|18]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_19_2012.pdf|19]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_20_2012.pdf|20]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_21_2012.pdf|21]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll.&lt;br /&gt;
* Az elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat, de többségében gyakorlati példák.&lt;br /&gt;
* Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* Ha bármely feladat eredménye kisebb, mint a feladatra adható összpontszám 40%-a, akkor az a feladat automatikusan 0 pontot ér. Zh-n, pót ZH-n és vizsgán egyaránt érvényes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20070427.pdf|2006/07 tavasz]] - [[Media:villenerg_zh_20070427_megoldások.pdf|Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20100414.pdf|2009/10 tavasz]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20110411_Acsoport_megoldással.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2012_tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2016_04_15_ZH_A_B_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2017_04_03_A.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_zh_2019_tavasz.pdf|2018/19 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Zárthelyi - 2021.04.08 Attempt review.pdf|2020/21 tavasz]] - online zh&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2022_04_01_Aminta.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2022_04_01_Bminta.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20070521_pzh.pdf|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20080519_pzhAcsoport_megoldásokkal.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_pótZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_PZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:pzh_2022_04_12_Aminta.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:pzh_2022_04_12_Bminta.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_2010519_Acsoport_megoldással.pdf|2009/10 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013tavasz_pózpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótpótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kis ZH ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2020 tavasza óta nincsen kisZH!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beugrókérdések változhatnak, az aktuális feladatsorok mindig elérhető a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem mindegyik feladatsorban voltak megoldások. Itt gyűjtöttük össze a megoldással nem rendelkező feladatsorok megoldásait:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg kisZH 4 megoldas.pdf|4. Beugró megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg kisZH 5 megoldas.pdf|5. Beugró megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6c.jpg|2017. tavasz 6. beugró &amp;quot;C&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6h.jpg|2017. tavasz 6. beugró &amp;quot;H&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az NFL és a TVM labor elején beugrót kell írni. A beugrókérdések ettől eltérőek is lehetnek, de azért iránymutatásnak jók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Az NFL mérés ====&lt;br /&gt;
A beugrója 2 részből áll. &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;1. rész:&#039;&#039;&#039; Biztonsági tudnivalók, többnyire a segédlet pirossal kiemelt részeiből, elsősorban a &#039;&#039;Feszültségmentesítés szabványos lépései ÉS a mérőtérbe való bemenetel/tartózkodás feltételei.&#039;&#039; De nem csak ezehből lehetnek. Ebben a részben a hiba a beugró elbukását jelenti. Hasonló az Elektrotechnika Nagyfesz beugróhoz.  &amp;lt;b style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt;A mérőtérben tartózkodás feltétele a zárt ruházat is! Rövid nadrágban hazaküldenek!&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;2. rész:&#039;&#039;&#039; Elméleti háttér &#039;&#039;A mérési segédlet elméleti anyagát lefedő kérdések, NEM csak az ellenőrző kérdésekből!&#039;&#039; Ebben a részben megadott hibalehetőség van, szóban lehet javítani néhány labveznél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mérésen mért eredményekből rövid, de formailag megfelelő jegyzőkönyvet kell csoportosan elküldeni utólag a mérésvezetőnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:NFL_VIEN_Lab_beugrókérdések.pdf|NFL 2018/19]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====A TVM mérés beugrója====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jellemzően 5 pont amiből 2 pont elérése tekinthető sikeres beugrónak. Előfordulhat a szóbeli javítás. A beugró kérdések a segédletben ismertetett anyagrészből vannak, ugyanakkor elég részletes tudást is számon kérhetnek. A segédletben található képletek gyakorlati feladatban való alkalmazása, és egy két képlet szimbólumainak megmagyarázása szintén követelmény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beugró megírása után már nem dobnak ki semmilyen amatőr kérdés után. A jegyzőkönyv a mérésen kerül kitöltésre Excel táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Villamos_energetika_VMK_Labor_ellenőrző_kérdések.pdf‎|TVM 2018/19]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VGM labor ===&lt;br /&gt;
VGM laboron nem szokott beugró lenni, de azért nem árt tájékozódni, nem változott-e a rendszer.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20080605.pdf|2008.06.05]] - nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20090618.pdf|2009.06.18]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20100603.pdf|2010.06.03]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20100610.pdf|2010.06.10]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva &lt;br /&gt;
*2010/11&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Acsoport.pdf|2011.05.27]] - A csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Bcsoport.pdf|2011.05.27]] - B csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Acsoport.pdf|2012.05.25]] - A csoport megoldással&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Bcsoport.pdf|2012.05.25]] - B csoport megoldással&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Média:Villenerg_2013.05.22_elővizsga.pdf‎|2013.05.22]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_2013.05.27_vizsga.pdf‎|2013.05.27]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_20130610.pdf|2013.06.10]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.17.pdf|2013.06.17]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.21.pdf|2013.06.21]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.21.pdf|2014.05.21]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.28.pdf|2014.05.28]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.06.02.pdf|2014.06.02]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2014.06.06.pdf|2014.06.06]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_1v_2016_05_30_minta.pdf|2016.05.30.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_2v_2016_06_06_minta.pdf|2016.06.06.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2018/19:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_elovizsga.pdf|2019.05.20.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_1.vizsga.pdf|2019.05.27.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_2.vizsga.pdf|2019.06.03.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tesztek===&lt;br /&gt;
*[[Villamos energetika igaz-hamis|Igaz-hamis]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos energetika kvíz|Kvíz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==&lt;br /&gt;
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. A Villamos energetika oktatása a következő módon zajlott:&lt;br /&gt;
* Dr. Ladányi József minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.&lt;br /&gt;
* A gyakorlatokat szintén előre rögzítették és a gyakorlatok időpontjában konzultációra volt lehetőség.&lt;br /&gt;
* A laborgyakorlatokat is megtartották, beugró egyiken sem volt: a TVM és a VGM vezetett labor volt, az NFL laborhoz jegyzőkönyvet kellett készíteni, amit a laboralkalom utáni egy héten belül el kellett küldeni a laborvezetőnek. &lt;br /&gt;
* A zárthelyit a VIK moodle rendszerében tartották meg, 60 pontos volt, amiből minimum 24 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 20 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 5 darab 4-4 pontos számolásos példa, 1 darab két részfeladatból álló nagy feladat 2x10 pontért.&lt;br /&gt;
* Az év végi vizsgát szintén a VIK moodle rendszerében tartották meg, 90 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 30 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 20 darab 2-2 pontos feleletválasztós példa, 1 darab nagy feladat 2x10 pontért. &lt;br /&gt;
** 36-49.5 pont között kötelező szóbeli vizsgát kellett tenni az érdemjegyért.&lt;br /&gt;
** 50-63 pont között megajánlott kettes érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).&lt;br /&gt;
** 63 pont felett megajánlott hármas érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A négy előspecializációs tárgy közül, ezt vagy a mikroelektronikát érdemes kihagyni a negyedik félévben, amennyiben nem ezekre a specializációkra mentek.&lt;br /&gt;
* A ZH-ban eléggé sablon feladatok vannak. Mindenképpen érdemes előtte átnézni a régi, hivatalos megoldásokkal ellátott feladatsorokat.&lt;br /&gt;
* Az &amp;quot;elővizsga&amp;quot; elsőre jó választásnak tűnhet, azonban semmi sem garantálja, hogy könnyebben teljesíthető lenne, mint az összes többi vizsga. Sőt volt olyan év is, amikor az elővizsga nehezebb volt, mint némelyik utána következő vizsga.&lt;br /&gt;
* A vizsgákra a legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldod a régi, hivatalos megoldásokkal rendelkező ZH és vizsgasorokat. Évről évre előfordul, hogy ismételődnek a feladatok minimális változtatással, de ami sokkal fontosabb, hogy egy-egy hivatalos megoldásból el lehet lesni a trükköket, amik segítségével már könnyen megoldható egy új, de hasonló feladat.&lt;br /&gt;
* Ha valamit nagyon nem értesz, akkor érdemes lehet a segédanyagok között található régi ellenőrző kérdéssorok kidolgozásai között kutakodni. Sok hasznos elméleti anyag és feladatkidolgozás fellelhető bennük.&lt;br /&gt;
* Ha a mintatanterv szerinti 6. félévre hagyod, akkor szinte biztosan ütközni fog, viszont ha a 4. félévben mind a 4 előspec tárgyat felveszed, akkor 5 vizsgád lesz. Nem lehetetlen mind a 4 tárgyat a 4. félévben teljesíteni, de nem feltétlenül ajánlott mindenkinek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamos_energetika&amp;diff=202282</id>
		<title>Villamos energetika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamos_energetika&amp;diff=202282"/>
		<updated>2022-05-22T16:03:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Az NFL mérés beugrója 2 részből áll. */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Villamos energetika&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIVEAB01&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIVEA207&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4/6*&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=VET&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és&amp;lt;br&amp;gt;opcionális szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=villenerg{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA207&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://vet.bme.hu/tantargyak/villamos-energetika&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos azon alapismeretek oktatása, amely minden villamosmérnöknek szükséges és egyben megalapozás azok részére, akik a Villamosenergia-rendszerek vagy a Energiaátalakító rendszerek szakirányon folytatják a tanulmányaikat.&lt;br /&gt;
Betekintés nyújt a villamosenergetika fő területein (termelés, szállítás, szolgáltatás, környezeti hatások) megnyilvánuló paradigmaváltásba, a modern technológiákba és eljárásokba. A tárgy fontos ismereteket ad a villamosenergetika-rendszerek működése és üzemeltetése témakörben is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] tárgy aláírásának megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A 7-ből 5 gyakorlaton, és mindhárom laboron kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;2020 tavaszától nincsen kisZH!&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(régebben minden gyakorlat elején 10 perces kiszárthelyit kellett írni. A legjobb három eredménye számított. Csak 0-ást vagy 5-öst lehetett szerezni. Az aláírás feltétele legalább két 5-ös kisZH volt. Pótlási lehetőség nem volt. A kisZH feladatai az előre kiadott segédletből kerültek ki, esetleg más számokkal.)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A ZH 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll. Elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat! Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez. &#039;&#039;&#039;Egy feladatért csak akkor jár pont, ha legalább a 40%-a hibátlan.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek&#039;&#039;&#039;: Egy labor pótolható a pótlási héten. A nagyZH pótolható egyszer a szorgalmi időszakban. &#039;&#039;&#039;Nincs pótpótZH!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Írásbeli vizsga szóbeli kiegészítés lehetőségével. Ha az írásbeli eredménye legalább elégséges, akkor a vizsgaeredmény legfeljebb egy jeggyel változtatható a szóbelin. Az írásbeli feladatkiosztása és pontrendszere azonos a zárthelyiével. Legalább négyes zárthelyivel (a rendes ZH-n) lehetőség van a pótlási héten elővizsgázni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Amennyiben a vizsgán kapott jegy legalább elégséges, akkor annak érdemjegye 70% súllyal, és a nagyzárthelyi (vagy a pótzárthelyi) érdemjegye 30% súllyal. Elégtelen vizsgajegy esetén a végső érdemjegy elégtelen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hasznos anyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Horváth István: Villamosművek feladatgyűjtemény&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - A tárgyhoz ajánlott irodalom. A vizsga számolós példái ebből vannak!&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_képletgyűjtemény.pdf|Képletgyűjtemény]] - Kézzel írt, szkennelt. Nem fedi le a teljes anyagot!&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátorok.pdf|Helyettesítőképek]] - A transzformátorok zérus sorrendű helyettesítőképei. A ZH/vizsga 10 beugró kérdése között gyakran feltűnik 1-1 ezek közül.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz általában kiadnak egy ellenőrző kérdéssort is:&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_vizsgakérdéskidolgozás.pdf|2004]] - Egész jól lefedi a teljes anyagot. Számos ZH/vizsga feladat megoldási elve is megtalálható benne.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_tételkérdéskidolgozás.pdf|2007]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|2010]] - ZH/vizsgakészüléshez erősen ajánlott, gyakran kérnek számon ezekhez kísértetiesen hasonló feladatokat. A végén van hibajegyzék is.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_2011_ellenörzőkérdések.pdf|2011]] - Csak a kérdéssor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kézzel írt gyakorlatjegyzetek:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;2009&#039;&#039;&#039;: [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_2.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_4.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_7.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_8.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_9.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_10.pdf|10]]&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;2012&#039;&#039;&#039;: [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_2.pdf|2]][[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_7.pdf|7]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a jegyzetek, nem konkrétan ehhez a tárgyhoz készültek, de szorosan kapcsolódnak a tárgy tematikájához. Van köztük egy-két elég hasznos anyag is:&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek.pdf|Elektrotechnika jegyzet]] - Részben elektrotechnikás anyagok vannak benne, de jól összefoglalja az ott tanultakat.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_hasznosjegyzet.pdf|Összefoglaló jegyzet]] - Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők, hálózatág feszültségesés viszonyai.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek_mágnesesmezők.pdf|Villamosgépek]] - Villamos gépek mágneses mezeje, váltakozóáramú tekercselések.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátor.pdf|Transzformátorok]] - Egyfázisú transzformátorok alapjai.&lt;br /&gt;
*[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Parkvektor]] - A háromfázisú vektorok módszere.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előadások és gyakorlatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2020 tavaszi félév ===&lt;br /&gt;
*[[Media:01_Definiciok_teljesitmenyek-2020.pdf|1. Előadás]] - [[Media:ville_2020_1.gyakorlat.pdf.pdf|1. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:02_VER_felepitese-2020.pdf|2. Előadás]] - [[Media:ville_2020_2.gyakorlat.pdf.pdf|2. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:03_Egyszeru_Modellek_poz_sorr.pdf|3. Előadás]] - [[Media:ville_2020_3.gyakorlat.pdf.pdf|3. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:04_Hal_szamitas_kozosfesz-viszonylagos_e.pdf|4. Előadás]]  - [[Media:ville_2020_4.gyakorlat.pdf.pdf|4. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:05_Szimmetrikus_osszetevok.pdf|5. Előadás]]  - [[Media:ville_2020_5.gyakorlat.pdf.pdf|5. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
Innetől kezdve indult a távoktatás, ppt-k nem voltak az előadásokhoz. A gyakorlatok anyaga azonban továbbra is frissül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régebbi anyagok ===&lt;br /&gt;
*2011/12 tavaszi félév előadásainak kézzel írt jegyzete (15 - ZH konzultáció, 21 - Vizsga konzultáció):&lt;br /&gt;
:Ha valakinek van kedve, bontsa szét ezt a kupacot, külön-külön egymás alá pakolva az előadásokat és melléjük írva, hogy melyik miről szól. Előre is köszi ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:[[Media:villenerg_jegyzet_előadás_1_2012.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_2_2012.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_3_2012.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_4_2012.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_5_2012.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_6_2012.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_7_2012.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_8_2012.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_9_2012.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_10_2012.pdf|10]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_11_2012.pdf|11]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_12_2012.pdf|12]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_13_2012.pdf|13]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_14_2012.pdf|14]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_15_2012.pdf|15]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_16_2012.pdf|16]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_17_2012.pdf|17]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_18_2012.pdf|18]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_19_2012.pdf|19]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_20_2012.pdf|20]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_21_2012.pdf|21]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll.&lt;br /&gt;
* Az elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat, de többségében gyakorlati példák.&lt;br /&gt;
* Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* Ha bármely feladat eredménye kisebb, mint a feladatra adható összpontszám 40%-a, akkor az a feladat automatikusan 0 pontot ér. Zh-n, pót ZH-n és vizsgán egyaránt érvényes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20070427.pdf|2006/07 tavasz]] - [[Media:villenerg_zh_20070427_megoldások.pdf|Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20100414.pdf|2009/10 tavasz]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20110411_Acsoport_megoldással.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2012_tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2016_04_15_ZH_A_B_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2017_04_03_A.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_zh_2019_tavasz.pdf|2018/19 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Zárthelyi - 2021.04.08 Attempt review.pdf|2020/21 tavasz]] - online zh&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2022_04_01_Aminta.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2022_04_01_Bminta.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20070521_pzh.pdf|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20080519_pzhAcsoport_megoldásokkal.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_pótZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_PZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:pzh_2022_04_12_Aminta.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:pzh_2022_04_12_Bminta.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_2010519_Acsoport_megoldással.pdf|2009/10 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013tavasz_pózpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótpótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kis ZH ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2020 tavasza óta nincsen kisZH!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beugrókérdések változhatnak, az aktuális feladatsorok mindig elérhető a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem mindegyik feladatsorban voltak megoldások. Itt gyűjtöttük össze a megoldással nem rendelkező feladatsorok megoldásait:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg kisZH 4 megoldas.pdf|4. Beugró megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg kisZH 5 megoldas.pdf|5. Beugró megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6c.jpg|2017. tavasz 6. beugró &amp;quot;C&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6h.jpg|2017. tavasz 6. beugró &amp;quot;H&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az NFL és a TVM labor elején beugrót kell írni. A beugrókérdések ettől eltérőek is lehetnek, de azért iránymutatásnak jók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Az NFL mérés beugrója 2 részből áll. ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;1. rész:&#039;&#039;&#039; Biztonsági tudnivalók, többnyire a segédlet pirossal kiemelt részeiből, elsősorban a &#039;&#039;Feszültségmentesítés szabványos lépései ÉS a mérőtérbe való bemenetel/tartózkodás feltételei.&#039;&#039; De nem csak ezehből lehetnek. Ebben a részben a hiba a beugró elbukását jelenti. Hasonló az Elektrotechnika Nagyfesz beugróhoz.  &amp;lt;b style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt;A mérőtérben tartózkodás feltétele a zárt ruházat is! Rövid nadrágban hazaküldenek!&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;2. rész:&#039;&#039;&#039; Elméleti háttér &#039;&#039;A mérési segédlet elméleti anyagát lefedő kérdések, NEM csak az ellenőrző kérdésekből!&#039;&#039; Ebben a részben megadott hibalehetőség van, szóban lehet javítani néhány labveznél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mérésen mért eredményekből rövid, de formailag megfelelő jegyzőkönyvet kell csoportosan elküldeni utólag a mérésvezetőnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:NFL_VIEN_Lab_beugrókérdések.pdf|NFL 2018/19]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====A TVM mérés beugrója====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jellemzően 5 pont amiből 2 pont elérése tekinthető sikeres beugrónak. Előfordulhat a szóbeli javítás. A beugró kérdések a segédletben ismertetett anyagrészből vannak, ugyanakkor elég részletes tudást is számon kérhetnek. A segédletben található képletek gyakorlati feladatban való alkalmazása, és egy két képlet szimbólumainak megmagyarázása szintén követelmény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beugró megírása után már nem dobnak ki semmilyen amatőr kérdés után. A jegyzőkönyv a mérésen kerül kitöltésre Excel táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Villamos_energetika_VMK_Labor_ellenőrző_kérdések.pdf‎|TVM 2018/19]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VGM labor ===&lt;br /&gt;
VGM laboron nem szokott beugró lenni, de azért nem árt tájékozódni, nem változott-e a rendszer.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20080605.pdf|2008.06.05]] - nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20090618.pdf|2009.06.18]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20100603.pdf|2010.06.03]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20100610.pdf|2010.06.10]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva &lt;br /&gt;
*2010/11&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Acsoport.pdf|2011.05.27]] - A csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Bcsoport.pdf|2011.05.27]] - B csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Acsoport.pdf|2012.05.25]] - A csoport megoldással&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Bcsoport.pdf|2012.05.25]] - B csoport megoldással&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Média:Villenerg_2013.05.22_elővizsga.pdf‎|2013.05.22]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_2013.05.27_vizsga.pdf‎|2013.05.27]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_20130610.pdf|2013.06.10]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.17.pdf|2013.06.17]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.21.pdf|2013.06.21]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.21.pdf|2014.05.21]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.28.pdf|2014.05.28]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.06.02.pdf|2014.06.02]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2014.06.06.pdf|2014.06.06]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_1v_2016_05_30_minta.pdf|2016.05.30.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_2v_2016_06_06_minta.pdf|2016.06.06.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2018/19:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_elovizsga.pdf|2019.05.20.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_1.vizsga.pdf|2019.05.27.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_2.vizsga.pdf|2019.06.03.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tesztek===&lt;br /&gt;
*[[Villamos energetika igaz-hamis|Igaz-hamis]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos energetika kvíz|Kvíz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==&lt;br /&gt;
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. A Villamos energetika oktatása a következő módon zajlott:&lt;br /&gt;
* Dr. Ladányi József minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.&lt;br /&gt;
* A gyakorlatokat szintén előre rögzítették és a gyakorlatok időpontjában konzultációra volt lehetőség.&lt;br /&gt;
* A laborgyakorlatokat is megtartották, beugró egyiken sem volt: a TVM és a VGM vezetett labor volt, az NFL laborhoz jegyzőkönyvet kellett készíteni, amit a laboralkalom utáni egy héten belül el kellett küldeni a laborvezetőnek. &lt;br /&gt;
* A zárthelyit a VIK moodle rendszerében tartották meg, 60 pontos volt, amiből minimum 24 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 20 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 5 darab 4-4 pontos számolásos példa, 1 darab két részfeladatból álló nagy feladat 2x10 pontért.&lt;br /&gt;
* Az év végi vizsgát szintén a VIK moodle rendszerében tartották meg, 90 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 30 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 20 darab 2-2 pontos feleletválasztós példa, 1 darab nagy feladat 2x10 pontért. &lt;br /&gt;
** 36-49.5 pont között kötelező szóbeli vizsgát kellett tenni az érdemjegyért.&lt;br /&gt;
** 50-63 pont között megajánlott kettes érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).&lt;br /&gt;
** 63 pont felett megajánlott hármas érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A négy előspecializációs tárgy közül, ezt vagy a mikroelektronikát érdemes kihagyni a negyedik félévben, amennyiben nem ezekre a specializációkra mentek.&lt;br /&gt;
* A ZH-ban eléggé sablon feladatok vannak. Mindenképpen érdemes előtte átnézni a régi, hivatalos megoldásokkal ellátott feladatsorokat.&lt;br /&gt;
* Az &amp;quot;elővizsga&amp;quot; elsőre jó választásnak tűnhet, azonban semmi sem garantálja, hogy könnyebben teljesíthető lenne, mint az összes többi vizsga. Sőt volt olyan év is, amikor az elővizsga nehezebb volt, mint némelyik utána következő vizsga.&lt;br /&gt;
* A vizsgákra a legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldod a régi, hivatalos megoldásokkal rendelkező ZH és vizsgasorokat. Évről évre előfordul, hogy ismételődnek a feladatok minimális változtatással, de ami sokkal fontosabb, hogy egy-egy hivatalos megoldásból el lehet lesni a trükköket, amik segítségével már könnyen megoldható egy új, de hasonló feladat.&lt;br /&gt;
* Ha valamit nagyon nem értesz, akkor érdemes lehet a segédanyagok között található régi ellenőrző kérdéssorok kidolgozásai között kutakodni. Sok hasznos elméleti anyag és feladatkidolgozás fellelhető bennük.&lt;br /&gt;
* Ha a mintatanterv szerinti 6. félévre hagyod, akkor szinte biztosan ütközni fog, viszont ha a 4. félévben mind a 4 előspec tárgyat felveszed, akkor 5 vizsgád lesz. Nem lehetetlen mind a 4 tárgyat a 4. félévben teljesíteni, de nem feltétlenül ajánlott mindenkinek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamos_energetika&amp;diff=202281</id>
		<title>Villamos energetika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamos_energetika&amp;diff=202281"/>
		<updated>2022-05-22T16:02:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Laborok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Villamos energetika&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIVEAB01&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIVEA207&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4/6*&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=VET&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és&amp;lt;br&amp;gt;opcionális szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=villenerg{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA207&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://vet.bme.hu/tantargyak/villamos-energetika&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos azon alapismeretek oktatása, amely minden villamosmérnöknek szükséges és egyben megalapozás azok részére, akik a Villamosenergia-rendszerek vagy a Energiaátalakító rendszerek szakirányon folytatják a tanulmányaikat.&lt;br /&gt;
Betekintés nyújt a villamosenergetika fő területein (termelés, szállítás, szolgáltatás, környezeti hatások) megnyilvánuló paradigmaváltásba, a modern technológiákba és eljárásokba. A tárgy fontos ismereteket ad a villamosenergetika-rendszerek működése és üzemeltetése témakörben is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] tárgy aláírásának megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A 7-ből 5 gyakorlaton, és mindhárom laboron kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;2020 tavaszától nincsen kisZH!&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(régebben minden gyakorlat elején 10 perces kiszárthelyit kellett írni. A legjobb három eredménye számított. Csak 0-ást vagy 5-öst lehetett szerezni. Az aláírás feltétele legalább két 5-ös kisZH volt. Pótlási lehetőség nem volt. A kisZH feladatai az előre kiadott segédletből kerültek ki, esetleg más számokkal.)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A ZH 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll. Elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat! Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez. &#039;&#039;&#039;Egy feladatért csak akkor jár pont, ha legalább a 40%-a hibátlan.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek&#039;&#039;&#039;: Egy labor pótolható a pótlási héten. A nagyZH pótolható egyszer a szorgalmi időszakban. &#039;&#039;&#039;Nincs pótpótZH!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Írásbeli vizsga szóbeli kiegészítés lehetőségével. Ha az írásbeli eredménye legalább elégséges, akkor a vizsgaeredmény legfeljebb egy jeggyel változtatható a szóbelin. Az írásbeli feladatkiosztása és pontrendszere azonos a zárthelyiével. Legalább négyes zárthelyivel (a rendes ZH-n) lehetőség van a pótlási héten elővizsgázni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Amennyiben a vizsgán kapott jegy legalább elégséges, akkor annak érdemjegye 70% súllyal, és a nagyzárthelyi (vagy a pótzárthelyi) érdemjegye 30% súllyal. Elégtelen vizsgajegy esetén a végső érdemjegy elégtelen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hasznos anyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Horváth István: Villamosművek feladatgyűjtemény&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - A tárgyhoz ajánlott irodalom. A vizsga számolós példái ebből vannak!&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_képletgyűjtemény.pdf|Képletgyűjtemény]] - Kézzel írt, szkennelt. Nem fedi le a teljes anyagot!&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátorok.pdf|Helyettesítőképek]] - A transzformátorok zérus sorrendű helyettesítőképei. A ZH/vizsga 10 beugró kérdése között gyakran feltűnik 1-1 ezek közül.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz általában kiadnak egy ellenőrző kérdéssort is:&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_vizsgakérdéskidolgozás.pdf|2004]] - Egész jól lefedi a teljes anyagot. Számos ZH/vizsga feladat megoldási elve is megtalálható benne.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_tételkérdéskidolgozás.pdf|2007]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|2010]] - ZH/vizsgakészüléshez erősen ajánlott, gyakran kérnek számon ezekhez kísértetiesen hasonló feladatokat. A végén van hibajegyzék is.&lt;br /&gt;
** [[Media:villenerg_vizsga_2011_ellenörzőkérdések.pdf|2011]] - Csak a kérdéssor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kézzel írt gyakorlatjegyzetek:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;2009&#039;&#039;&#039;: [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_2.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_4.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_7.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_8.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_9.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_10.pdf|10]]&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;2012&#039;&#039;&#039;: [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_2.pdf|2]][[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_7.pdf|7]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a jegyzetek, nem konkrétan ehhez a tárgyhoz készültek, de szorosan kapcsolódnak a tárgy tematikájához. Van köztük egy-két elég hasznos anyag is:&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek.pdf|Elektrotechnika jegyzet]] - Részben elektrotechnikás anyagok vannak benne, de jól összefoglalja az ott tanultakat.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_hasznosjegyzet.pdf|Összefoglaló jegyzet]] - Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők, hálózatág feszültségesés viszonyai.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek_mágnesesmezők.pdf|Villamosgépek]] - Villamos gépek mágneses mezeje, váltakozóáramú tekercselések.&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátor.pdf|Transzformátorok]] - Egyfázisú transzformátorok alapjai.&lt;br /&gt;
*[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Parkvektor]] - A háromfázisú vektorok módszere.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előadások és gyakorlatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2020 tavaszi félév ===&lt;br /&gt;
*[[Media:01_Definiciok_teljesitmenyek-2020.pdf|1. Előadás]] - [[Media:ville_2020_1.gyakorlat.pdf.pdf|1. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:02_VER_felepitese-2020.pdf|2. Előadás]] - [[Media:ville_2020_2.gyakorlat.pdf.pdf|2. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:03_Egyszeru_Modellek_poz_sorr.pdf|3. Előadás]] - [[Media:ville_2020_3.gyakorlat.pdf.pdf|3. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:04_Hal_szamitas_kozosfesz-viszonylagos_e.pdf|4. Előadás]]  - [[Media:ville_2020_4.gyakorlat.pdf.pdf|4. Gyakorlat]] &lt;br /&gt;
*[[Media:05_Szimmetrikus_osszetevok.pdf|5. Előadás]]  - [[Media:ville_2020_5.gyakorlat.pdf.pdf|5. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
Innetől kezdve indult a távoktatás, ppt-k nem voltak az előadásokhoz. A gyakorlatok anyaga azonban továbbra is frissül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Régebbi anyagok ===&lt;br /&gt;
*2011/12 tavaszi félév előadásainak kézzel írt jegyzete (15 - ZH konzultáció, 21 - Vizsga konzultáció):&lt;br /&gt;
:Ha valakinek van kedve, bontsa szét ezt a kupacot, külön-külön egymás alá pakolva az előadásokat és melléjük írva, hogy melyik miről szól. Előre is köszi ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:[[Media:villenerg_jegyzet_előadás_1_2012.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_2_2012.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_3_2012.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_4_2012.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_5_2012.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_6_2012.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_7_2012.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_8_2012.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_9_2012.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_10_2012.pdf|10]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_11_2012.pdf|11]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_12_2012.pdf|12]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_13_2012.pdf|13]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_14_2012.pdf|14]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_15_2012.pdf|15]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_16_2012.pdf|16]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_17_2012.pdf|17]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_18_2012.pdf|18]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_19_2012.pdf|19]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_20_2012.pdf|20]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_21_2012.pdf|21]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll.&lt;br /&gt;
* Az elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat, de többségében gyakorlati példák.&lt;br /&gt;
* Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* Ha bármely feladat eredménye kisebb, mint a feladatra adható összpontszám 40%-a, akkor az a feladat automatikusan 0 pontot ér. Zh-n, pót ZH-n és vizsgán egyaránt érvényes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20070427.pdf|2006/07 tavasz]] - [[Media:villenerg_zh_20070427_megoldások.pdf|Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20100414.pdf|2009/10 tavasz]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20110411_Acsoport_megoldással.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2012_tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2016_04_15_ZH_A_B_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2017_04_03_A.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_zh_2019_tavasz.pdf|2018/19 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Zárthelyi - 2021.04.08 Attempt review.pdf|2020/21 tavasz]] - online zh&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2022_04_01_Aminta.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh_2022_04_01_Bminta.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20070521_pzh.pdf|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_20080519_pzhAcsoport_megoldásokkal.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013_tavasz_pótZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_PZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:pzh_2022_04_12_Aminta.pdf|2021/22 tavasz]] - A csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:pzh_2022_04_12_Bminta.pdf|2021/22 tavasz]] - B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_zh_2010519_Acsoport_megoldással.pdf|2009/10 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2013tavasz_pózpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótpótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kis ZH ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2020 tavasza óta nincsen kisZH!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beugrókérdések változhatnak, az aktuális feladatsorok mindig elérhető a tanszéki honlapon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem mindegyik feladatsorban voltak megoldások. Itt gyűjtöttük össze a megoldással nem rendelkező feladatsorok megoldásait:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg kisZH 4 megoldas.pdf|4. Beugró megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Villenerg kisZH 5 megoldas.pdf|5. Beugró megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6c.jpg|2017. tavasz 6. beugró &amp;quot;C&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6h.jpg|2017. tavasz 6. beugró &amp;quot;H&amp;quot;]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az NFL és a TVM labor elején beugrót kell írni. A beugrókérdések ettől eltérőek is lehetnek, de azért iránymutatásnak jók.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Az NFL mérés beugrója 2 részből áll. ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;1. rész:&#039;&#039;&#039; Biztonsági tudnivalók, többnyire a segédlet pirossal kiemelt részeiből, elsősorban a &#039;&#039;Feszültségmentesítés szabványos lépései ÉS a mérőtérbe való bemenetel/tartózkodás feltételei.&#039;&#039; De nem csak ezehből lehetnek. Ebben a részben a hiba a beugró elbukását jelenti. Hasonló az Elektrotechnika Nagyfesz beugróhoz.  &amp;lt;b style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt;A mérőtérben tartózkodás feltétele a zárt ruházat is! Rövid nadrágban hazaküldenek!&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;2. rész:&#039;&#039;&#039; Elméleti háttér &#039;&#039;A mérési segédlet elméleti anyagát lefedő kérdések, NEM csak az ellenőrző kérdésekből!&#039;&#039; Ebben a részben megadott hibalehetőség van, szóban lehet javítani néhány labveznél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mérésen mért eredményekből rövid, de formailag megfelelő jegyzőkönyvet kell csoportosan elküldeni utólag a mérésvezetőnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:NFL_VIEN_Lab_beugrókérdések.pdf|NFL 2018/19]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva, &#039;&#039;&#039;javított változat!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====A TVM mérés beugrója====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jellemzően 5 pont amiből 2 pont elérése tekinthető sikeres beugrónak. Előfordulhat a szóbeli javítás. A beugró kérdések a segédletben ismertetett anyagrészből vannak, ugyanakkor elég részletes tudást is számon kérhetnek. A segédletben található képletek gyakorlati feladatban való alkalmazása, és egy két képlet szimbólumainak megmagyarázása szintén követelmény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A beugró megírása után már nem dobnak ki semmilyen amatőr kérdés után. A jegyzőkönyv a mérésen kerül kitöltésre Excel táblázatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Villamos_energetika_VMK_Labor_ellenőrző_kérdések.pdf‎|TVM 2018/19]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VGM labor ===&lt;br /&gt;
VGM laboron nem szokott beugró lenni, de azért nem árt tájékozódni, nem változott-e a rendszer.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20080605.pdf|2008.06.05]] - nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20090618.pdf|2009.06.18]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20100603.pdf|2010.06.03]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20100610.pdf|2010.06.10]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva &lt;br /&gt;
*2010/11&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Acsoport.pdf|2011.05.27]] - A csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Bcsoport.pdf|2011.05.27]] - B csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Acsoport.pdf|2012.05.25]] - A csoport megoldással&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Bcsoport.pdf|2012.05.25]] - B csoport megoldással&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Média:Villenerg_2013.05.22_elővizsga.pdf‎|2013.05.22]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_2013.05.27_vizsga.pdf‎|2013.05.27]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_20130610.pdf|2013.06.10]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.17.pdf|2013.06.17]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.21.pdf|2013.06.21]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.21.pdf|2014.05.21]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.28.pdf|2014.05.28]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_vizsga_2014.06.02.pdf|2014.06.02]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Villenerg_vizsga_2014.06.06.pdf|2014.06.06]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_1v_2016_05_30_minta.pdf|2016.05.30.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_2v_2016_06_06_minta.pdf|2016.06.06.]] - hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2018/19:&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_elovizsga.pdf|2019.05.20.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_1.vizsga.pdf|2019.05.27.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:villenerg_2.vizsga.pdf|2019.06.03.]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tesztek===&lt;br /&gt;
*[[Villamos energetika igaz-hamis|Igaz-hamis]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos energetika kvíz|Kvíz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tárgy oktatása a koronavírus-járvány idején (2020 tavasz) ==&lt;br /&gt;
A 2019/2020. tanév tavaszi félévében a szorgalmi időszak hatodik hetében a BME átállt a távoktatásra. A Villamos energetika oktatása a következő módon zajlott:&lt;br /&gt;
* Dr. Ladányi József minden héten előre felvette és feltöltötte az előadásokat a Microsoft Teams rendszerbe; az előadások időpontjában konzultáció volt, amelynek a keretein belül az előadással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket lehetett feltenni.&lt;br /&gt;
* A gyakorlatokat szintén előre rögzítették és a gyakorlatok időpontjában konzultációra volt lehetőség.&lt;br /&gt;
* A laborgyakorlatokat is megtartották, beugró egyiken sem volt: a TVM és a VGM vezetett labor volt, az NFL laborhoz jegyzőkönyvet kellett készíteni, amit a laboralkalom utáni egy héten belül el kellett küldeni a laborvezetőnek. &lt;br /&gt;
* A zárthelyit a VIK moodle rendszerében tartották meg, 60 pontos volt, amiből minimum 24 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 20 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 5 darab 4-4 pontos számolásos példa, 1 darab két részfeladatból álló nagy feladat 2x10 pontért.&lt;br /&gt;
* Az év végi vizsgát szintén a VIK moodle rendszerében tartották meg, 90 pontos volt, amiből minimum 36 pontot kellett elérni. Felépítése a következő volt: 30 darab 1-1 pontos igaz-hamis, 20 darab 2-2 pontos feleletválasztós példa, 1 darab nagy feladat 2x10 pontért. &lt;br /&gt;
** 36-49.5 pont között kötelező szóbeli vizsgát kellett tenni az érdemjegyért.&lt;br /&gt;
** 50-63 pont között megajánlott kettes érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).&lt;br /&gt;
** 63 pont felett megajánlott hármas érdemjegyet lehetett kapni (felül lehetett írni szóbelivel).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A négy előspecializációs tárgy közül, ezt vagy a mikroelektronikát érdemes kihagyni a negyedik félévben, amennyiben nem ezekre a specializációkra mentek.&lt;br /&gt;
* A ZH-ban eléggé sablon feladatok vannak. Mindenképpen érdemes előtte átnézni a régi, hivatalos megoldásokkal ellátott feladatsorokat.&lt;br /&gt;
* Az &amp;quot;elővizsga&amp;quot; elsőre jó választásnak tűnhet, azonban semmi sem garantálja, hogy könnyebben teljesíthető lenne, mint az összes többi vizsga. Sőt volt olyan év is, amikor az elővizsga nehezebb volt, mint némelyik utána következő vizsga.&lt;br /&gt;
* A vizsgákra a legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldod a régi, hivatalos megoldásokkal rendelkező ZH és vizsgasorokat. Évről évre előfordul, hogy ismételődnek a feladatok minimális változtatással, de ami sokkal fontosabb, hogy egy-egy hivatalos megoldásból el lehet lesni a trükköket, amik segítségével már könnyen megoldható egy új, de hasonló feladat.&lt;br /&gt;
* Ha valamit nagyon nem értesz, akkor érdemes lehet a segédanyagok között található régi ellenőrző kérdéssorok kidolgozásai között kutakodni. Sok hasznos elméleti anyag és feladatkidolgozás fellelhető bennük.&lt;br /&gt;
* Ha a mintatanterv szerinti 6. félévre hagyod, akkor szinte biztosan ütközni fog, viszont ha a 4. félévben mind a 4 előspec tárgyat felveszed, akkor 5 vizsgád lesz. Nem lehetetlen mind a 4 tárgyat a 4. félévben teljesíteni, de nem feltétlenül ajánlott mindenkinek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&amp;diff=202280</id>
		<title>Méréstechnika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&amp;diff=202280"/>
		<updated>2022-05-22T15:10:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Követelmények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Méréstechnika&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIMIAB01&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIMIA206&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=MIT&lt;br /&gt;
|kiszh=5 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=5 db (opcionális)&lt;br /&gt;
|levlista=mertech{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/VIMIAB01&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; a [[Jelek és rendszerek 2]] tárgyra épül, de hasznos a [[Digitális technika 1]] és a [[Matematika A4]] alaptudás is. A tárgy 2018-tól 22%-os súllyal szerepel a BSc-záróvizsgában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a környező anyagi világ megismerését, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzését segítő mérnöki módszereket és eszközöket mutat be. Méréselméleti, méréstechnikai, műszertechnikai és metrológiai alapismereteket ad, és szemléletmódjával segíti valamennyi műszaki tárgy – közöttük a laboratóriumi gyakorlatok – ismeretanyagának elsajátítását. Jelentős mértékben fejleszti a tudatos modellalkotási és problémamegoldó készséget. Mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el, de támaszkodik az analógiák következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre is. A tantárgy további célja annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben megköveteli a mérések pontosságával (bizonytalanságával) kapcsolatos adatszolgáltatást is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során a gyakorlatokon 5 darab előre bejelentett időpontú, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell megírni. A kiszárthelyik közül legalább három legalább 50%-os teljesítése kötelező! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség. A 3 legjobb (eredményes) kisZH átlaga felszorozva 5-tel, adja a félévvégi jegy 50%-át (max 4*5=20 pont). A maradék kettő legalább 50%-os (2 pontos) kisZH egyenként 1-1 bónuszpontot ér.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni, melyen legalább 40%-ot kell elérni. Két pótlási lehetőség van. A nagyZH 20 pontos.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 5 darab nemkötelező házi feladat megírására van lehetőség. Ezek eredménye a félévközi jegyet maximum 1 jeggyel (6 pont) javíthatja. (A maximális bónuszpont a kisZH-s bónuszpontokkal &#039;&#039;&#039;együtt is&#039;&#039;&#039; csak 6 pont!)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A félévközi jegyet a nagyzárthelyi és a kizárthelyik eredményének 50-50%-os súlyozásával képzett összpontszám alapján állapítják meg. Az elégséges osztályzat megszerzésének feltétele legalább 40%-os eredmény elérése. A zárthelyik alapján megállapított legalább elégséges osztályzatot a nem kötelező házi feladatok eredménye maximum egy osztályzattal javíthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 250px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
! Pont !!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 15|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|16 - 21|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|22 - 27|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|28 - 33|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|34 - 40|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tanszéki segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgy hivatalos jegyzete a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című könyv, mely megvásárolható az egyetemi jegyzetboltban.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz elengedhetetlen a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Sujbert László: Méréstechnika példatár villamosmérnököknek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című példatár is.&lt;br /&gt;
*A tárgy előadásainak felvételei elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz rengeteg nagyon hasznos segédanyag és jegyzet található a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon]! Itt található egy tömör, lényegre törő előadásjegyzet is a jegyzetek menüpont alatt!&lt;br /&gt;
*[[Media: mtech_2017_zv_segedlet.pdf|Rövid elméleti összefoglaló‎]] - &#039;&#039;Sujbert László&#039;&#039; előadó által írt MSc felvételi segédlet. &#039;&#039;&#039;Hasznos összefoglaló példákkal, de nem fedi le a teljes tananyagot!!!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egy gyakorlatvezető rövid összefoglalói ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_1_Hibaszámítás_1.pdf‎|Hibaterjedés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_2_Hibaszámítás_2.pdf‎|GUM és konfidenciaszámítás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_3_UImérése.pdf‎|Feszültség és áram mérése]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_4_Mérőkapcsolások_1.pdf‎|Mérőkapcsolások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_5_Mérőkapcsolások_2.pdf‎|Erősítők és egyenirányítók]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_9_AD_DAkonverterek.pdf‎|AD és DA átalakítók]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_6_Időésfrekmérése.pdf‎|Idő és frekvencia mérése]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_7_Pmérése.pdf‎|Teljesítménymérés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_8_Zmérése.pdf|Impedanciamérés]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*Az [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsgák]] korábbi feladatsorai, melyek méréstechnikát is tartalmaznak (megoldásokkal).&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_hibaszámítás.docx|Hibaszámítás villámgyorsan]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kiszárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során 5 alkalommal, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell írni a gyakorlatokon. Mindegyiket előre bejelentik, és a gyakorlatokon megoldott példákhoz hasonló jellegűek. A kiszárthelyik közül legalább három legalább 50%-os teljesítése kötelező! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Minden évben más és más feladatok vannak. A témakörök változatlanok, de a feladatok ezektől gyökeresen eltérőek és sokkal nehezebbek is lehetnek! &#039;&#039;&#039;Ne csak ezeket vegyétek alapul!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_kzh_1.jpg‎|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH1_2013_tavasz.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz A.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz B.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh1_2016.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:méréstech_1.kzh_2017_tavasz.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika kep 20170302 1kiszh.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:merestechnika_201802_1kiszh.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:1.kZh.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstechnika_kisZH1_2020_03_02.pdf|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_kiszh1_2020_03_06.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[media:1 kisZH CSÜTÖRTÖK Attempt review.pdf|2021 online 1. kis zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_kiszh1_2022.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech_kiszh2_2011.jpg | 2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_2_kzh_2.jpg‎|2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech 2 kzh regi.jpg|2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_2kzh.jpg‎|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH2_2013_tavasz.JPG|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz.jpg|2. kisZH]] - [[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz_mo.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kzh2_2015A.jpeg|2. kisZH A csop]] - 2015, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kzh2_2015B.jpeg|2. kisZH B csop]] - 2015, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh2_2016_03_21.pdf|2. kisZH B csop]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Acsoport_hetfo_2017.jpg|A csop]] és [[Media:Acsoport_hetfo_megold_2017.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bcsoport_hetfo_2017.jpg|B csop]] és [[Media:Bcsoport_hetfo_megoldas_2017.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2.kZh_A.jpg|A csoport]] és [[Media:2.kZh_A_mego.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2.kZh_B.jpg|B csoport]] és [[Media:2.kZh_B_mego.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2 kisZH CSÜTÖRTÖK Attempt review.pdf|2021 online 2. kis zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_kiszh2_2022.jpg|2. kisZH]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_3_kzh.jpg‎|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech 3 kiszh 2013 04 08.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_3_kiszh_2014.04.01.pdf|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_3_kiszh_2014.04.03.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_3_kiszh_2015.03.30.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh3_2016.JPG|3.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:3.kzh_2017_hetfo.jpg|3.kiszh]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:3.kZh.jpg|3.kisZh]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:3 kiszárthelyi CSÜTÖRTÖK (általános) Attempt review.pdf|2021 online 2. kis zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_2022_kzh3.png|3.kiszh]] - megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech 4 kzh 2.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_4_kzh.jpg‎|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2013_tavasz.JPG|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.pdf|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh4_2016.JPG|4.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_kzh4_2017tavasz_mo.png|4.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:4.kZh_2019_tavasz.jpg|4.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_5_kzh.jpg‎|5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech 2013tavasz kisZH 5.jpg| 5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:meres5kzh_2014_05.JPG | 5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh5_2016.JPG|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh_5_2017_05_08.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[:File:mertech_5kzh_2018tavasz.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:5.kZh_2019_tavasz.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:5.kZh_2022_tavasz.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tananyag jobb elmélyítését elősegítendő, szorgalmi házi feladatokat is adnak ki, összesen ötöt. Egy-egy házi feladat 1-2 példából áll, rövid idő alatt megoldható. A házi feladatokat a következő héten be is kell adni, pótlásra nincs lehetőség. A feladatokat pontozzák, a legjobbak félévközi jegyüket maximum egy osztályzattal javíthatják, feltéve, hogy az legalább elégséges. A házi feladatokra összesen kapott pontok alapján az alábbi táblázat szerint lehetett bónuszpontot kapni:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Bónuszpontok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 300px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Bónuszpont&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10 - 14|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|15 - 19|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - 24|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|25 - 29|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|30 - 34|| 5&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|35 - 50|| 6&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házi feladatok a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiab01/feladatok tanszéki portálról] tölthetőek le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/feladat 2015 tavaszi házi feladat megoldásokkal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Másolni nem érdemes, mert a félév során szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy tényleg magatok oldottátok-e meg a feladatokat. Akinél kiderül, hogy nem önálló munkát végzett, annak törlik az összes pluszpontját és nem szerezhet +1 jegyet a félév végén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nagyzárthelyi összesen 20 pontos és legalább 8 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első részében 8 darab 1-2 pontos rövid elméleti/számolós kérdésre kell válaszolni. A második részében viszont 2 darab egyenként 5 pontos nagyobb, több részfeladatos számolási feladatot kell kidolgozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZH.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZH.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2010tavasz_ZH.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2011kereszt_ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013kereszt_ZH.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2014tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech ZH 2015 A.jpg|2014/15 tavasz]] -  A csoport, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech 2015 ZH B.jpg|2014/15 tavasz ]] - B csoport, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2016tavasz_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_feladatlap_a.pdf|2016/17 tavasz]] -  A csoport, megoldásokkal ([[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_a_kisfeladatok.pdf|kisfeladatok]], [[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_a_nagyfeladatok.pdf|nagyfeladatok]])&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_feladatlap_b.pdf|2016/17 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal ([[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_b_kisfeladatok.pdf|kisfeladatok]], [[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_b_nagyfeladatok.pdf|nagyfeladatok]])&lt;br /&gt;
*[[Media:20180524_134650.jpg|2017/18 tavasz]] - B csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2019_tavasz_zh_a.pdf|2018/2019 tavasz]] - A csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_a_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_a_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2019_tavasz_zh_b.pdf|2018/2019 tavasz]] - B csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_b_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_b_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2022_tavasz_zh_a.pdf|2021/2022 tavasz]] - A csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2022_tavasz_zh_a_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2022_tavasz_zh_a_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2022_tavasz_zh_b.pdf|2021/2022 tavasz]] - B csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2022_tavasz_zh_b_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2022_tavasz_zh_b_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 40%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpót.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpótpót.PDF|2006/07 kereszt]] - pótpótZH megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - pótpótZH A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZHpót.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZHpót.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpót.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpótpót.jpg‎|2012/13 tavasz]] - pótpótZH A csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_pZH_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2014tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2014ősz_pótpótZH.pdf|2014/15 kereszt]] - pótpótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_PZH_2016_05_27.pdf|2015/16 tavasz]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_pot_2017.pdf|2016/17 tavasz]] - pótzh megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2019_tavasz_pzh.pdf|2018/19 tavasz]] - megoldásai: [[Media:mtech_2019_tavasz_pzh_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2019_tavasz_pzh_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Érdemes bejárni az előadásokra, mert jól használható táblajegyzet készül és csak azt kérik számon, ami az előadásokon elhangzott.&lt;br /&gt;
* A kiszárthelyikre alaposan fel kell készülni a kiadott témakörökből. Érdemes az előadásanyagot is átnézni, mert nem csak a gyakorlatokon vett feladatokból kérdezhetnek. Fontos tudni, hogy a kisZH feladatokban feltételezik, hogy az előkövetelmény tárgyak anyagát elsajátították, és az ott tanultakat használni is tudjátok! Tehát nem kell meglepődni ha egy-egy jelekes alapfogás, integrálás, vagy egy kicsit bonyolultabb deriválás is a feladat része. A nehézség nagyon változó.&lt;br /&gt;
* A szorgalmi házi feladatokkal megéri foglalkozni. Némelyik egész könnyű, de vannak nagyon nehezek is. Részfeladatok beadására is jár pont és az se baj, ha nem adjátok le az összes feladatot. Mindegyik házi 10 pontos, de már szumma tizen pár házi ponttól lehet 1 extra pontot szerezni. 40 pár ponttal pedig már elérhető a maximális 6 pontos (1 teljes jegyes) javítás is!&lt;br /&gt;
* Ha megvan a minimális 6 pont a kisZH-kból, nem szabad elbízni magad. Nagyon kisarkítva a dolgot igaz, hogy ahány pontot szereztél év közben a kisZH-kon, annyi pontot érsz el nagyjából a nagyzárthelyin is. Tehát ha minimális kisZH pontszámmal mész a nagyZH-ra, de nem kapcsoltál előtte maximális gőzre, akkor jó eséllyel nem fog sikerülni a tárgy.&lt;br /&gt;
* A Videotoriumon megtalálható előadások tartalma ugyan már nem teljesen felel meg a jelenlegi tárgytematikának, azért ajánlott a megnézésük, ha egy anyagrész nem teljesen világos, (akár később Labor 1 tárgyra való készülés esetén is).&lt;br /&gt;
* Érdemes &#039;&#039;&#039;minden&#039;&#039;&#039; kisZH-ra jól felkészülni, az itt található kisZH-k nagyon sokat segítenek!&lt;br /&gt;
* Mivel a tárgy majdnem teljesen része a BSc-záróvizsgának, ezért érdemes komolyabban venni.&lt;br /&gt;
* Ajánlott minnél előbb elkezdeni ZH-ra a tanulást mert az életkedvedet is elveszi ez a tárgy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A verseny a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék által szervezett méréstechnika, illetve jelfeldolgozás verseny utóda. A két verseny összevonását az indokolta, hogy a két terület nem különül el élesen egymástól, amint azt a feladatok is mutatják: sok feladat esetén nem egyértelmű, hogy melyik témakörhöz soroljuk. A mai mérőrendszerekben szinte mindig megjelenik a jelfeldolgozás, gondoljunk csak a jelek mintavételezésére, analóg-digitális átalakítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A verseny feladatainak megoldásához elsősorban az összefüggések alapos ismeretére, jó integrációs készségre, olykor mérnöki intuícióra van szükség. A feladatok megoldása ritkán kíván hosszas levezetéseket, a tárgyi tudást a rendelkezésre álló irodalomból ki lehet keresni. Természetesen a felkészültség, a tananyag alapos ismerete sok előnnyel jár. Nem mindenki számára triviális, de a sokrétű lexikális tudással rendelkező ember a könyvekben, az interneten is hamarabb megtalálja a keresett információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_a_megold_2.pdf&amp;diff=202279</id>
		<title>Fájl:Mtech 2022 tavasz zh a megold 2.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_a_megold_2.pdf&amp;diff=202279"/>
		<updated>2022-05-22T15:06:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_a_megold_1.pdf&amp;diff=202278</id>
		<title>Fájl:Mtech 2022 tavasz zh a megold 1.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_a_megold_1.pdf&amp;diff=202278"/>
		<updated>2022-05-22T15:05:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_b_megold_1.pdf&amp;diff=202277</id>
		<title>Fájl:Mtech 2022 tavasz zh b megold 1.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_b_megold_1.pdf&amp;diff=202277"/>
		<updated>2022-05-22T15:05:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_b_megold_2.pdf&amp;diff=202276</id>
		<title>Fájl:Mtech 2022 tavasz zh b megold 2.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_b_megold_2.pdf&amp;diff=202276"/>
		<updated>2022-05-22T15:05:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_b.pdf&amp;diff=202275</id>
		<title>Fájl:Mtech 2022 tavasz zh b.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_b.pdf&amp;diff=202275"/>
		<updated>2022-05-22T15:04:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_a.pdf&amp;diff=202274</id>
		<title>Fájl:Mtech 2022 tavasz zh a.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mtech_2022_tavasz_zh_a.pdf&amp;diff=202274"/>
		<updated>2022-05-22T15:04:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&amp;diff=202273</id>
		<title>Méréstechnika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&amp;diff=202273"/>
		<updated>2022-05-22T15:03:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Nagyzárthelyi */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Méréstechnika&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIMIAB01&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIMIA206&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=MIT&lt;br /&gt;
|kiszh=5 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=5 db (opcionális)&lt;br /&gt;
|levlista=mertech{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/VIMIAB01&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; a [[Jelek és rendszerek 2]] tárgyra épül, de hasznos a [[Digitális technika 1]] és a [[Matematika A4]] alaptudás is. A tárgy 2018-tól 22%-os súllyal szerepel a BSc-záróvizsgában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a környező anyagi világ megismerését, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzését segítő mérnöki módszereket és eszközöket mutat be. Méréselméleti, méréstechnikai, műszertechnikai és metrológiai alapismereteket ad, és szemléletmódjával segíti valamennyi műszaki tárgy – közöttük a laboratóriumi gyakorlatok – ismeretanyagának elsajátítását. Jelentős mértékben fejleszti a tudatos modellalkotási és problémamegoldó készséget. Mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el, de támaszkodik az analógiák következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre is. A tantárgy további célja annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben megköveteli a mérések pontosságával (bizonytalanságával) kapcsolatos adatszolgáltatást is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során a gyakorlatokon 5 darab előre bejelentett időpontú, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell megírni. A kiszárthelyik közül legalább három legalább 50%-os teljesítése kötelező! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség. A 3 legjobb (eredményes) kisZH átlaga felszorozva 5-tel, adja a félévvégi jegy 50%-át (max 4*5=20 pont). A maradék kettő legalább 50%-os (2 pontos) kisZH egyenként 1-1 bónuszpontot ér.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni, melyen legalább 40%-ot kell elérni. Két pótlási lehetőség van. A nagyZH 20 pontos.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 5 darab nemkötelező házi feladat megírására van lehetőség. Ezek eredménye a félévközi jegyet maximum 1 jeggyel (6 pont) javíthatja. (A maximális bónuszpont a kisZH-s bónuszpontokkal &#039;&#039;&#039;együtt is&#039;&#039;&#039; csak 6 pont!)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A félévközi jegyet a nagyzárthelyi és a kizárthelyik eredményének 50-50%-os súlyozásával képzett összpontszám alapján állapítják meg. Az elégséges osztályzat megszerzésének feltétele legalább 40%-os eredmény elérése. A zárthelyik alapján megállapított legalább elégséges osztályzatot a nem kötelező házi feladatok eredménye maximum egy osztályzattal javíthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tanszéki segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgy hivatalos jegyzete a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című könyv, mely megvásárolható az egyetemi jegyzetboltban.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz elengedhetetlen a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Sujbert László: Méréstechnika példatár villamosmérnököknek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című példatár is.&lt;br /&gt;
*A tárgy előadásainak felvételei elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz rengeteg nagyon hasznos segédanyag és jegyzet található a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon]! Itt található egy tömör, lényegre törő előadásjegyzet is a jegyzetek menüpont alatt!&lt;br /&gt;
*[[Media: mtech_2017_zv_segedlet.pdf|Rövid elméleti összefoglaló‎]] - &#039;&#039;Sujbert László&#039;&#039; előadó által írt MSc felvételi segédlet. &#039;&#039;&#039;Hasznos összefoglaló példákkal, de nem fedi le a teljes tananyagot!!!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egy gyakorlatvezető rövid összefoglalói ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_1_Hibaszámítás_1.pdf‎|Hibaterjedés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_2_Hibaszámítás_2.pdf‎|GUM és konfidenciaszámítás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_3_UImérése.pdf‎|Feszültség és áram mérése]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_4_Mérőkapcsolások_1.pdf‎|Mérőkapcsolások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_5_Mérőkapcsolások_2.pdf‎|Erősítők és egyenirányítók]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_9_AD_DAkonverterek.pdf‎|AD és DA átalakítók]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_6_Időésfrekmérése.pdf‎|Idő és frekvencia mérése]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_7_Pmérése.pdf‎|Teljesítménymérés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_8_Zmérése.pdf|Impedanciamérés]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*Az [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsgák]] korábbi feladatsorai, melyek méréstechnikát is tartalmaznak (megoldásokkal).&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_hibaszámítás.docx|Hibaszámítás villámgyorsan]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kiszárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során 5 alkalommal, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell írni a gyakorlatokon. Mindegyiket előre bejelentik, és a gyakorlatokon megoldott példákhoz hasonló jellegűek. A kiszárthelyik közül legalább három legalább 50%-os teljesítése kötelező! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Minden évben más és más feladatok vannak. A témakörök változatlanok, de a feladatok ezektől gyökeresen eltérőek és sokkal nehezebbek is lehetnek! &#039;&#039;&#039;Ne csak ezeket vegyétek alapul!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_kzh_1.jpg‎|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH1_2013_tavasz.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz A.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz B.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh1_2016.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:méréstech_1.kzh_2017_tavasz.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika kep 20170302 1kiszh.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:merestechnika_201802_1kiszh.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:1.kZh.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstechnika_kisZH1_2020_03_02.pdf|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_kiszh1_2020_03_06.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[media:1 kisZH CSÜTÖRTÖK Attempt review.pdf|2021 online 1. kis zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_kiszh1_2022.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech_kiszh2_2011.jpg | 2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_2_kzh_2.jpg‎|2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech 2 kzh regi.jpg|2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_2kzh.jpg‎|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH2_2013_tavasz.JPG|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz.jpg|2. kisZH]] - [[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz_mo.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kzh2_2015A.jpeg|2. kisZH A csop]] - 2015, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kzh2_2015B.jpeg|2. kisZH B csop]] - 2015, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh2_2016_03_21.pdf|2. kisZH B csop]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Acsoport_hetfo_2017.jpg|A csop]] és [[Media:Acsoport_hetfo_megold_2017.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bcsoport_hetfo_2017.jpg|B csop]] és [[Media:Bcsoport_hetfo_megoldas_2017.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2.kZh_A.jpg|A csoport]] és [[Media:2.kZh_A_mego.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2.kZh_B.jpg|B csoport]] és [[Media:2.kZh_B_mego.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2 kisZH CSÜTÖRTÖK Attempt review.pdf|2021 online 2. kis zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_kiszh2_2022.jpg|2. kisZH]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_3_kzh.jpg‎|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech 3 kiszh 2013 04 08.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_3_kiszh_2014.04.01.pdf|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_3_kiszh_2014.04.03.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_3_kiszh_2015.03.30.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh3_2016.JPG|3.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:3.kzh_2017_hetfo.jpg|3.kiszh]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:3.kZh.jpg|3.kisZh]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:3 kiszárthelyi CSÜTÖRTÖK (általános) Attempt review.pdf|2021 online 2. kis zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_2022_kzh3.png|3.kiszh]] - megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech 4 kzh 2.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_4_kzh.jpg‎|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2013_tavasz.JPG|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.pdf|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh4_2016.JPG|4.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_kzh4_2017tavasz_mo.png|4.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:4.kZh_2019_tavasz.jpg|4.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_5_kzh.jpg‎|5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech 2013tavasz kisZH 5.jpg| 5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:meres5kzh_2014_05.JPG | 5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh5_2016.JPG|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh_5_2017_05_08.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[:File:mertech_5kzh_2018tavasz.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:5.kZh_2019_tavasz.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:5.kZh_2022_tavasz.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tananyag jobb elmélyítését elősegítendő, szorgalmi házi feladatokat is adnak ki, összesen ötöt. Egy-egy házi feladat 1-2 példából áll, rövid idő alatt megoldható. A házi feladatokat a következő héten be is kell adni, pótlásra nincs lehetőség. A feladatokat pontozzák, a legjobbak félévközi jegyüket maximum egy osztályzattal javíthatják, feltéve, hogy az legalább elégséges. A házi feladatokra összesen kapott pontok alapján az alábbi táblázat szerint lehetett bónuszpontot kapni:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Bónuszpontok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 300px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Bónuszpont&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10 - 14|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|15 - 19|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - 24|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|25 - 29|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|30 - 34|| 5&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|35 - 50|| 6&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házi feladatok a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiab01/feladatok tanszéki portálról] tölthetőek le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/feladat 2015 tavaszi házi feladat megoldásokkal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Másolni nem érdemes, mert a félév során szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy tényleg magatok oldottátok-e meg a feladatokat. Akinél kiderül, hogy nem önálló munkát végzett, annak törlik az összes pluszpontját és nem szerezhet +1 jegyet a félév végén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nagyzárthelyi összesen 20 pontos és legalább 8 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első részében 8 darab 1-2 pontos rövid elméleti/számolós kérdésre kell válaszolni. A második részében viszont 2 darab egyenként 5 pontos nagyobb, több részfeladatos számolási feladatot kell kidolgozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZH.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZH.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2010tavasz_ZH.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2011kereszt_ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013kereszt_ZH.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2014tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech ZH 2015 A.jpg|2014/15 tavasz]] -  A csoport, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech 2015 ZH B.jpg|2014/15 tavasz ]] - B csoport, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2016tavasz_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_feladatlap_a.pdf|2016/17 tavasz]] -  A csoport, megoldásokkal ([[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_a_kisfeladatok.pdf|kisfeladatok]], [[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_a_nagyfeladatok.pdf|nagyfeladatok]])&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_feladatlap_b.pdf|2016/17 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal ([[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_b_kisfeladatok.pdf|kisfeladatok]], [[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_b_nagyfeladatok.pdf|nagyfeladatok]])&lt;br /&gt;
*[[Media:20180524_134650.jpg|2017/18 tavasz]] - B csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2019_tavasz_zh_a.pdf|2018/2019 tavasz]] - A csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_a_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_a_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2019_tavasz_zh_b.pdf|2018/2019 tavasz]] - B csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_b_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_b_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2022_tavasz_zh_a.pdf|2021/2022 tavasz]] - A csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2022_tavasz_zh_a_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2022_tavasz_zh_a_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2022_tavasz_zh_b.pdf|2021/2022 tavasz]] - B csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2022_tavasz_zh_b_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2022_tavasz_zh_b_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 40%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpót.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpótpót.PDF|2006/07 kereszt]] - pótpótZH megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - pótpótZH A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZHpót.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZHpót.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpót.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpótpót.jpg‎|2012/13 tavasz]] - pótpótZH A csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_pZH_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2014tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2014ősz_pótpótZH.pdf|2014/15 kereszt]] - pótpótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_PZH_2016_05_27.pdf|2015/16 tavasz]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_pot_2017.pdf|2016/17 tavasz]] - pótzh megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2019_tavasz_pzh.pdf|2018/19 tavasz]] - megoldásai: [[Media:mtech_2019_tavasz_pzh_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2019_tavasz_pzh_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Érdemes bejárni az előadásokra, mert jól használható táblajegyzet készül és csak azt kérik számon, ami az előadásokon elhangzott.&lt;br /&gt;
* A kiszárthelyikre alaposan fel kell készülni a kiadott témakörökből. Érdemes az előadásanyagot is átnézni, mert nem csak a gyakorlatokon vett feladatokból kérdezhetnek. Fontos tudni, hogy a kisZH feladatokban feltételezik, hogy az előkövetelmény tárgyak anyagát elsajátították, és az ott tanultakat használni is tudjátok! Tehát nem kell meglepődni ha egy-egy jelekes alapfogás, integrálás, vagy egy kicsit bonyolultabb deriválás is a feladat része. A nehézség nagyon változó.&lt;br /&gt;
* A szorgalmi házi feladatokkal megéri foglalkozni. Némelyik egész könnyű, de vannak nagyon nehezek is. Részfeladatok beadására is jár pont és az se baj, ha nem adjátok le az összes feladatot. Mindegyik házi 10 pontos, de már szumma tizen pár házi ponttól lehet 1 extra pontot szerezni. 40 pár ponttal pedig már elérhető a maximális 6 pontos (1 teljes jegyes) javítás is!&lt;br /&gt;
* Ha megvan a minimális 6 pont a kisZH-kból, nem szabad elbízni magad. Nagyon kisarkítva a dolgot igaz, hogy ahány pontot szereztél év közben a kisZH-kon, annyi pontot érsz el nagyjából a nagyzárthelyin is. Tehát ha minimális kisZH pontszámmal mész a nagyZH-ra, de nem kapcsoltál előtte maximális gőzre, akkor jó eséllyel nem fog sikerülni a tárgy.&lt;br /&gt;
* A Videotoriumon megtalálható előadások tartalma ugyan már nem teljesen felel meg a jelenlegi tárgytematikának, azért ajánlott a megnézésük, ha egy anyagrész nem teljesen világos, (akár később Labor 1 tárgyra való készülés esetén is).&lt;br /&gt;
* Érdemes &#039;&#039;&#039;minden&#039;&#039;&#039; kisZH-ra jól felkészülni, az itt található kisZH-k nagyon sokat segítenek!&lt;br /&gt;
* Mivel a tárgy majdnem teljesen része a BSc-záróvizsgának, ezért érdemes komolyabban venni.&lt;br /&gt;
* Ajánlott minnél előbb elkezdeni ZH-ra a tanulást mert az életkedvedet is elveszi ez a tárgy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A verseny a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék által szervezett méréstechnika, illetve jelfeldolgozás verseny utóda. A két verseny összevonását az indokolta, hogy a két terület nem különül el élesen egymástól, amint azt a feladatok is mutatják: sok feladat esetén nem egyértelmű, hogy melyik témakörhöz soroljuk. A mai mérőrendszerekben szinte mindig megjelenik a jelfeldolgozás, gondoljunk csak a jelek mintavételezésére, analóg-digitális átalakítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A verseny feladatainak megoldásához elsősorban az összefüggések alapos ismeretére, jó integrációs készségre, olykor mérnöki intuícióra van szükség. A feladatok megoldása ritkán kíván hosszas levezetéseket, a tárgyi tudást a rendelkezésre álló irodalomból ki lehet keresni. Természetesen a felkészültség, a tananyag alapos ismerete sok előnnyel jár. Nem mindenki számára triviális, de a sokrétű lexikális tudással rendelkező ember a könyvekben, az interneten is hamarabb megtalálja a keresett információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&amp;diff=202258</id>
		<title>Méréstechnika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9stechnika&amp;diff=202258"/>
		<updated>2022-05-17T18:07:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Kiszárthelyik */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Méréstechnika&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIMIAB01&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIMIA206&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=MIT&lt;br /&gt;
|kiszh=5 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=5 db (opcionális)&lt;br /&gt;
|levlista=mertech{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/VIMIAB01&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; a [[Jelek és rendszerek 2]] tárgyra épül, de hasznos a [[Digitális technika 1]] és a [[Matematika A4]] alaptudás is. A tárgy 2018-tól 22%-os súllyal szerepel a BSc-záróvizsgában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a környező anyagi világ megismerését, valamint kvantitatív és kvalitatív jellemzését segítő mérnöki módszereket és eszközöket mutat be. Méréselméleti, méréstechnikai, műszertechnikai és metrológiai alapismereteket ad, és szemléletmódjával segíti valamennyi műszaki tárgy – közöttük a laboratóriumi gyakorlatok – ismeretanyagának elsajátítását. Jelentős mértékben fejleszti a tudatos modellalkotási és problémamegoldó készséget. Mindezt a villamos mennyiségek alapvető mérési módszereinek és eszközeinek megismertetésén keresztül éri el, de támaszkodik az analógiák következetes alkalmazásában rejlő lehetőségekre is. A tantárgy további célja annak tudatosítása, hogy a mérésekkel szerzett információ szakszerű feldolgozása minden esetben megköveteli a mérések pontosságával (bizonytalanságával) kapcsolatos adatszolgáltatást is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, és ezt ellenőrzik is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során a gyakorlatokon 5 darab előre bejelentett időpontú, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell megírni. A kiszárthelyik közül legalább három legalább 50%-os teljesítése kötelező! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség. A 3 legjobb (eredményes) kisZH átlaga felszorozva 5-tel, adja a félévvégi jegy 50%-át (max 4*5=20 pont). A maradék kettő legalább 50%-os (2 pontos) kisZH egyenként 1-1 bónuszpontot ér.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni, melyen legalább 40%-ot kell elérni. Két pótlási lehetőség van. A nagyZH 20 pontos.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 5 darab nemkötelező házi feladat megírására van lehetőség. Ezek eredménye a félévközi jegyet maximum 1 jeggyel (6 pont) javíthatja. (A maximális bónuszpont a kisZH-s bónuszpontokkal &#039;&#039;&#039;együtt is&#039;&#039;&#039; csak 6 pont!)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Félévközi jegy:&#039;&#039;&#039; A félévközi jegyet a nagyzárthelyi és a kizárthelyik eredményének 50-50%-os súlyozásával képzett összpontszám alapján állapítják meg. Az elégséges osztályzat megszerzésének feltétele legalább 40%-os eredmény elérése. A zárthelyik alapján megállapított legalább elégséges osztályzatot a nem kötelező házi feladatok eredménye maximum egy osztályzattal javíthatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tanszéki segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgy hivatalos jegyzete a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című könyv, mely megvásárolható az egyetemi jegyzetboltban.&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz elengedhetetlen a &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Sujbert László: Méréstechnika példatár villamosmérnököknek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című példatár is.&lt;br /&gt;
*A tárgy előadásainak felvételei elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
*A tárgyhoz rengeteg nagyon hasznos segédanyag és jegyzet található a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/jegyzet tanszéki honlapon]! Itt található egy tömör, lényegre törő előadásjegyzet is a jegyzetek menüpont alatt!&lt;br /&gt;
*[[Media: mtech_2017_zv_segedlet.pdf|Rövid elméleti összefoglaló‎]] - &#039;&#039;Sujbert László&#039;&#039; előadó által írt MSc felvételi segédlet. &#039;&#039;&#039;Hasznos összefoglaló példákkal, de nem fedi le a teljes tananyagot!!!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egy gyakorlatvezető rövid összefoglalói ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_1_Hibaszámítás_1.pdf‎|Hibaterjedés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_2_Hibaszámítás_2.pdf‎|GUM és konfidenciaszámítás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_3_UImérése.pdf‎|Feszültség és áram mérése]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_4_Mérőkapcsolások_1.pdf‎|Mérőkapcsolások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_5_Mérőkapcsolások_2.pdf‎|Erősítők és egyenirányítók]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_9_AD_DAkonverterek.pdf‎|AD és DA átalakítók]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_6_Időésfrekmérése.pdf‎|Idő és frekvencia mérése]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_7_Pmérése.pdf‎|Teljesítménymérés]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_összefoglaló_8_Zmérése.pdf|Impedanciamérés]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*Az [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsgák]] korábbi feladatsorai, melyek méréstechnikát is tartalmaznak (megoldásokkal).&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_hibaszámítás.docx|Hibaszámítás villámgyorsan]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kiszárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során 5 alkalommal, egyenként 4 pontos kiszárthelyit kell írni a gyakorlatokon. Mindegyiket előre bejelentik, és a gyakorlatokon megoldott példákhoz hasonló jellegűek. A kiszárthelyik közül legalább három legalább 50%-os teljesítése kötelező! A kisZH-k pótlására nincs lehetőség!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Minden évben más és más feladatok vannak. A témakörök változatlanok, de a feladatok ezektől gyökeresen eltérőek és sokkal nehezebbek is lehetnek! &#039;&#039;&#039;Ne csak ezeket vegyétek alapul!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_kzh_1.jpg‎|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH1_2013_tavasz.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz A.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech kisZH1 2014 tavasz B.jpg|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh1_2016.JPG|1. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:méréstech_1.kzh_2017_tavasz.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika kep 20170302 1kiszh.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:merestechnika_201802_1kiszh.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:1.kZh.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstechnika_kisZH1_2020_03_02.pdf|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_kiszh1_2020_03_06.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[media:1 kisZH CSÜTÖRTÖK Attempt review.pdf|2021 online 1. kis zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_kiszh1_2022.jpg|1. kisZH]] - megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech_kiszh2_2011.jpg | 2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_2_kzh_2.jpg‎|2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech 2 kzh regi.jpg|2. kisZH]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_2kzh.jpg‎|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH2_2013_tavasz.JPG|2. kisZH]] - feladatkiírás nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz.jpg|2. kisZH]] - [[Media:Merestech_kisZH2_2014_tavasz_mo.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kzh2_2015A.jpeg|2. kisZH A csop]] - 2015, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_kzh2_2015B.jpeg|2. kisZH B csop]] - 2015, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh2_2016_03_21.pdf|2. kisZH B csop]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Acsoport_hetfo_2017.jpg|A csop]] és [[Media:Acsoport_hetfo_megold_2017.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bcsoport_hetfo_2017.jpg|B csop]] és [[Media:Bcsoport_hetfo_megoldas_2017.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2.kZh_A.jpg|A csoport]] és [[Media:2.kZh_A_mego.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2.kZh_B.jpg|B csoport]] és [[Media:2.kZh_B_mego.jpg|megoldás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2 kisZH CSÜTÖRTÖK Attempt review.pdf|2021 online 2. kis zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_kiszh2_2022.jpg|2. kisZH]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_3_kzh.jpg‎|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech 3 kiszh 2013 04 08.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_3_kiszh_2014.04.01.pdf|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_3_kiszh_2014.04.03.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech_3_kiszh_2015.03.30.jpg|3. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh3_2016.JPG|3.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:3.kzh_2017_hetfo.jpg|3.kiszh]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:3.kZh.jpg|3.kisZh]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:3 kiszárthelyi CSÜTÖRTÖK (általános) Attempt review.pdf|2021 online 2. kis zh]]&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_2022_kzh3.png|3.kiszh]] - megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Mertech 4 kzh 2.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_4_kzh.jpg‎|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2013_tavasz.JPG|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.jpg|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_kisZH4_2014_tavasz.pdf|4. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh4_2016.JPG|4.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_kzh4_2017tavasz_mo.png|4.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:4.kZh_2019_tavasz.jpg|4.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik kisZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:mertech_5_kzh.jpg‎|5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech 2013tavasz kisZH 5.jpg| 5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:meres5kzh_2014_05.JPG | 5. kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh5_2016.JPG|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:kiszh_5_2017_05_08.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[:File:mertech_5kzh_2018tavasz.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:5.kZh_2019_tavasz.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:5.kZh_2022_tavasz.jpg|5.kisZH]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tananyag jobb elmélyítését elősegítendő, szorgalmi házi feladatokat is adnak ki, összesen ötöt. Egy-egy házi feladat 1-2 példából áll, rövid idő alatt megoldható. A házi feladatokat a következő héten be is kell adni, pótlásra nincs lehetőség. A feladatokat pontozzák, a legjobbak félévközi jegyüket maximum egy osztályzattal javíthatják, feltéve, hogy az legalább elégséges. A házi feladatokra összesen kapott pontok alapján az alábbi táblázat szerint lehetett bónuszpontot kapni:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Bónuszpontok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 300px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Bónuszpont&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10 - 14|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|15 - 19|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - 24|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|25 - 29|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|30 - 34|| 5&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|35 - 50|| 6&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házi feladatok a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiab01/feladatok tanszéki portálról] tölthetőek le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia206/feladat 2015 tavaszi házi feladat megoldásokkal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Másolni nem érdemes, mert a félév során szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy tényleg magatok oldottátok-e meg a feladatokat. Akinél kiderül, hogy nem önálló munkát végzett, annak törlik az összes pluszpontját és nem szerezhet +1 jegyet a félév végén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nagyzárthelyi összesen 20 pontos és legalább 8 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első részében 8 darab 1-2 pontos rövid elméleti/számolós kérdésre kell válaszolni. A második részében viszont 2 darab egyenként 5 pontos nagyobb, több részfeladatos számolási feladatot kell kidolgozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZH.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZH.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2010tavasz_ZH.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2011kereszt_ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013kereszt_ZH.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2014tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech ZH 2015 A.jpg|2014/15 tavasz]] -  A csoport, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestech 2015 ZH B.jpg|2014/15 tavasz ]] - B csoport, megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2016tavasz_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_feladatlap_a.pdf|2016/17 tavasz]] -  A csoport, megoldásokkal ([[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_a_kisfeladatok.pdf|kisfeladatok]], [[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_a_nagyfeladatok.pdf|nagyfeladatok]])&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_feladatlap_b.pdf|2016/17 tavasz]] -  B csoport, megoldásokkal ([[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_b_kisfeladatok.pdf|kisfeladatok]], [[Media:Merestechnika_zh_2017tavasz_megoldas_b_nagyfeladatok.pdf|nagyfeladatok]])&lt;br /&gt;
*[[Media:20180524_134650.jpg|2017/18 tavasz]] - B csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2019_tavasz_zh_a.pdf|2018/2019 tavasz]] - A csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_a_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_a_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2019_tavasz_zh_b.pdf|2018/2019 tavasz]] - B csoport és megoldásai: [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_b_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2019_tavasz_zh_b_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 40%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpót.PDF‎|2006/07 kereszt]] - megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2006kereszt_ZHpótpót.PDF|2006/07 kereszt]] - pótpótZH megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2009tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - pótpótZH A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2011tavasz_ZHpót.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012tavasz_ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2012kereszt_ZHpót.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpót.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2013tavasz_ZHpótpót.jpg‎|2012/13 tavasz]] - pótpótZH A csoport megoldások nélkül&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_pZH_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Mértech_2014tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Méréstech_2014ősz_pótpótZH.pdf|2014/15 kereszt]] - pótpótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Merestechnika_PZH_2016_05_27.pdf|2015/16 tavasz]] - pótZH megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:merestech_pot_2017.pdf|2016/17 tavasz]] - pótzh megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:mtech_2019_tavasz_pzh.pdf|2018/19 tavasz]] - megoldásai: [[Media:mtech_2019_tavasz_pzh_megold_1.pdf|1. rész]], [[Media:mtech_2019_tavasz_pzh_megold_2.pdf|2. rész]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Érdemes bejárni az előadásokra, mert jól használható táblajegyzet készül és csak azt kérik számon, ami az előadásokon elhangzott.&lt;br /&gt;
* A kiszárthelyikre alaposan fel kell készülni a kiadott témakörökből. Érdemes az előadásanyagot is átnézni, mert nem csak a gyakorlatokon vett feladatokból kérdezhetnek. Fontos tudni, hogy a kisZH feladatokban feltételezik, hogy az előkövetelmény tárgyak anyagát elsajátították, és az ott tanultakat használni is tudjátok! Tehát nem kell meglepődni ha egy-egy jelekes alapfogás, integrálás, vagy egy kicsit bonyolultabb deriválás is a feladat része. A nehézség nagyon változó.&lt;br /&gt;
* A szorgalmi házi feladatokkal megéri foglalkozni. Némelyik egész könnyű, de vannak nagyon nehezek is. Részfeladatok beadására is jár pont és az se baj, ha nem adjátok le az összes feladatot. Mindegyik házi 10 pontos, de már szumma tizen pár házi ponttól lehet 1 extra pontot szerezni. 40 pár ponttal pedig már elérhető a maximális 6 pontos (1 teljes jegyes) javítás is!&lt;br /&gt;
* Ha megvan a minimális 6 pont a kisZH-kból, nem szabad elbízni magad. Nagyon kisarkítva a dolgot igaz, hogy ahány pontot szereztél év közben a kisZH-kon, annyi pontot érsz el nagyjából a nagyzárthelyin is. Tehát ha minimális kisZH pontszámmal mész a nagyZH-ra, de nem kapcsoltál előtte maximális gőzre, akkor jó eséllyel nem fog sikerülni a tárgy.&lt;br /&gt;
* A Videotoriumon megtalálható előadások tartalma ugyan már nem teljesen felel meg a jelenlegi tárgytematikának, azért ajánlott a megnézésük, ha egy anyagrész nem teljesen világos, (akár később Labor 1 tárgyra való készülés esetén is).&lt;br /&gt;
* Érdemes &#039;&#039;&#039;minden&#039;&#039;&#039; kisZH-ra jól felkészülni, az itt található kisZH-k nagyon sokat segítenek!&lt;br /&gt;
* Mivel a tárgy majdnem teljesen része a BSc-záróvizsgának, ezért érdemes komolyabban venni.&lt;br /&gt;
* Ajánlott minnél előbb elkezdeni ZH-ra a tanulást mert az életkedvedet is elveszi ez a tárgy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A verseny a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék által szervezett méréstechnika, illetve jelfeldolgozás verseny utóda. A két verseny összevonását az indokolta, hogy a két terület nem különül el élesen egymástól, amint azt a feladatok is mutatják: sok feladat esetén nem egyértelmű, hogy melyik témakörhöz soroljuk. A mai mérőrendszerekben szinte mindig megjelenik a jelfeldolgozás, gondoljunk csak a jelek mintavételezésére, analóg-digitális átalakítására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A verseny feladatainak megoldásához elsősorban az összefüggések alapos ismeretére, jó integrációs készségre, olykor mérnöki intuícióra van szükség. A feladatok megoldása ritkán kíván hosszas levezetéseket, a tárgyi tudást a rendelkezésre álló irodalomból ki lehet keresni. Természetesen a felkészültség, a tananyag alapos ismerete sok előnnyel jár. Nem mindenki számára triviális, de a sokrétű lexikális tudással rendelkező ember a könyvekben, az interneten is hamarabb megtalálja a keresett információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:5.kZh_2022_tavasz.jpg&amp;diff=202257</id>
		<title>Fájl:5.kZh 2022 tavasz.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:5.kZh_2022_tavasz.jpg&amp;diff=202257"/>
		<updated>2022-05-17T18:07:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_1&amp;diff=202236</id>
		<title>Informatika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_1&amp;diff=202236"/>
		<updated>2022-05-14T11:44:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Karaffa Levente Benjámin: /* Tippek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Új_tárgy|Informatika 1 (régi)}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név=Informatika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAB08&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB04&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB08&lt;br /&gt;
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.&lt;br /&gt;
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is &lt;br /&gt;
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; 2018 tavaszi félévtől nincs gyakorlat, az előadás jelenlétet nem ellenőrzik&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév közben 2 darab nagy zárthelyi van, mindegyiken 30 pontot lehet szerezni, ZH-ként nincs minimumkövetelmény. A pótlási héten mindkét zárthelyi pótolható vagy javítható. A pótlásra/javításra a TR-ben (neptun?) jelentkezni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félévközi jegy a 2 zárthelyi eredménye alapján kerül megállapításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 23|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|24 - 32|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|33 - 41|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|42 - 50|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|51 - 60|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Könyvek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.&lt;br /&gt;
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]&lt;br /&gt;
* http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_operacios_rendszerek/ch07s04.html&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Régebbi gyakanyagok===&lt;br /&gt;
2017 tavaszán volt utoljára gyakorlat a tárgyból. Akkor ezek voltak gyakon (megoldásokkal): &lt;br /&gt;
* [[Media:inf1_gy01_1.pdf |Első]] , [[Media:inf1_gy02_1.pdf|Második]] , [[Media:inf1_gy03_1.pdf|Harmadik]] , [[Media:inf1_gy04_1.pdf|Negyedik]] , [[Media:inf1_gy05_1.pdf|Ötödik]] , [[Media:inf1_gy06_1.pdf|Hatodik]] , [[Media:inf1_gy07_1.pdf|Hetedik]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - &#039;&#039;&#039;Nagyon hasznos!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] -  Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.&lt;br /&gt;
* [https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5368/operacios-rendszerek-7-eloadas-utemezesi-algoritmusok Ütemezési algoritmusok feladatokkal (Videotorium)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===KVÍZ 2.ZH-hoz===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Teszt alapján összeállított kikérdező program: [[info1_2ZH_Kikérdező|Kvíz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ZH segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.&lt;br /&gt;
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. &#039;&#039;&#039;Nagyon hasznos!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.&lt;br /&gt;
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadás 2020==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Számítógép Architektúrák:&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_1.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_2.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_3.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_4.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_5.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_6.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_7.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_8.pdf|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_9.pdf|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_10.pdf|10. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_11.pdf|11. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_12.pdf|12. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_13.pdf|13. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_14.pdf|14. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_15.pdf|15. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_eloadas_16.pdf|16. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Operációs Rendszerek:&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr1.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr2.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr3.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr4.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr5.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr6.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:INF1_opr7.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - &#039;&#039;&#039;Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_zh_2019.pdf|2019 minta zh (első anyagrész)]] - angol nyelvű, de a magyar kurzuson egészen hasonlót irattak (2022 tavasz)&lt;br /&gt;
* [[Media:Info1_zh_2_2019.pdf|2019 minta zh (második anyagrész)]] - angol nyelvű, de a magyar kurzuson egészen hasonlót irattak (2022 tavasz)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi képzés&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
A tárgy ugyan már nem vizsgás, de a felkészülésnek nem rosszak ezek a feladatok.&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
* 2003/04:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
* 2005/06:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]&lt;br /&gt;
* 2006/07:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]&lt;br /&gt;
* 2007/08:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]&lt;br /&gt;
* 2009/10:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |---&amp;gt;&lt;br /&gt;
* 2010/11:&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
* 2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
* 2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&amp;lt;!---|}---&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már a rendes ZH-ra alaposan felkészülj és ott átmenj, különben a pótZH-n sokkal nehezebb dolgod lesz.&lt;br /&gt;
* ZH konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.&lt;br /&gt;
* Az első anyagrészhez van jegyzet felöltve, viszont a diasokok egyenesen pocsékok. A második témakörnél a diák egészen használhatóak. A gyakorló feladatokhoz van végeredmény is, azokat érdemes végig csinálni, mert ugyan azokat, csak más adatokkal szokták kérdezni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Karaffa Levente Benjámin</name></author>
	</entry>
</feed>