https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Kalmanb 2026-04-06T22:21:17Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A3_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek&diff=182173 2014-06-14T20:02:55Z

<p>Kalmanb: /* Írásbeli vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A3&lt;br/&gt;villamosmérnököknek<br /> |targykod=TE90AX09<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&amp;targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek<br /> }}<br /> <br /> A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.<br /> <br /> A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):<br /> * Differenciálegyenletek<br /> * Komplex függvénytan<br /> * Vektoranalízis<br /> <br /> Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Elméleti összefoglalók ===<br /> <br /> <br /> * '''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;Kiemelt jegyzet:&lt;/span&gt;''' [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni <br /> * [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat<br /> * [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek<br /> <br /> === Gyakorló feladatok ===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel<br /> * [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával <br /> <br /> ===Egyéb segédanyagok===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!<br /> * [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz<br /> * [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> ===Írásbeli vizsga===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2006/07:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]<br /> **[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2011/12:<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]<br /> <br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Szóbeli vizsga ===<br /> <br /> *2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.<br /> <br /> *2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.<br /> <br /> *[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''<br /> <br /> *[[Media:MatekA3_vizsga_2014.06.05._Vizsgakérdések_az_elégségesért.pdf|Vizsgakérdések az elégségesért]] - A kettesért kiadott tételsor teljes kidolgozása. Leginkább egy nagy összefoglaló, ahol minden '''fontosabb''' dolog egy helyen van, tehát nem a megértést segíti, hanem a felkészülést, de azért hasznos lehet.<br /> <br /> == Témakörök ==<br /> <br /> {{TODO}}<br /> <br /> '''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''<br /> <br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]<br /> # [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]<br /> # [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]<br /> # [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]<br /> # [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]<br /> # [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]<br /> # [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]<br /> # [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]<br /> # [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MatekA3_vizsga_2014.06.05.pdf&diff=182172 2014-06-14T20:02:09Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2&diff=182142 2014-06-14T11:34:41Z

<p>Kalmanb: /* Vizsgák */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Informatika 2<br /> |targykod=VIAUA203<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=AAIT<br /> |labor=7 számítógépes gyakorlat<br /> |kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=1 db<br /> |levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203<br /> }}<br /> <br /> Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.<br /> <br /> A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:<br /> *Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.<br /> *Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.<br /> *Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.<br /> <br /> A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgyhoz ajánlott [[A programozás alapjai 2]] című tárgy elvégzése.<br /> *'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 számítógépes gyakorlatot kell teljesíteni. Ezek elején beugró van. Az aláírás megszerzéséhez legalább 5 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Csak egy számítógépes gyakorlat pótolható!<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladat kiadása a 3. héten, beadása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra maximum 10 pontot lehet kapni. A pótlási héten egy lehetőség van pótbeadásra.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A ZH anyaga az előadásokon elhangzott első 2 témakör (adatbázisok, formális nyelvek első fele). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 15-öt kell elérni. Két pótlási lehetőség van.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 75 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~30 pont), formális nyelvek (~20 pont) és számítógép-hálózatok (~20 pont). Témakörönként 3-5 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 28 pontot.<br /> *'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ.&lt;br /&gt;Gyors képlet a végső pontszám számításához: Házi pontszám + ZH pontszám fele + Vizsgapontszám<br /> **45 - 58 Elégséges<br /> **59 - 72 Közepes<br /> **73 - 86 Jó<br /> **87-100 Jeles<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Tanszéki jegyzetek===<br /> <br /> * [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.<br /> *[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.<br /> *[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.<br /> *[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.<br /> *[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.<br /> <br /> ===Régebbi segédanyagok===<br /> <br /> '''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.<br /> *A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].<br /> *[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!<br /> *[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!<br /> <br /> == Számítógépes laborok ==<br /> <br /> Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.<br /> <br /> A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!<br /> <br /> '''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!<br /> <br /> #[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]]<br /> #[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]]<br /> #[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]]<br /> #[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]]<br /> #[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]]<br /> #[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]]<br /> #Házi feladat bemutatása<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> A zárthelyi anyaga a teljes '''adatbázisok''' témakör és az '''automaták és nyelvek''' témakör első része. Ezenkívűl előfordulhat még kérdés a webes szabványokról is.&lt;br /&gt;<br /> Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!&lt;br /&gt;<br /> Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk István'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.<br /> <br /> '''Figyelem:''' 2012/13 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi<br /> *[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.<br /> <br /> Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!&lt;br /&gt;<br /> Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.&lt;br /&gt;<br /> A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!<br /> <br /> A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.<br /> <br /> '''Figyelem:''' 2012/13 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett. <br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2001/02:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]<br /> *2003/04 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]<br /> *2004/05 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]<br /> *2005/06 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]<br /> *2005/06:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]<br /> *2007/08 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből<br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/2014:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből<br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.<br /> *Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.<br /> *Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.<br /> *A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.<br /> *A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2&diff=182141 2014-06-14T11:34:01Z

<p>Kalmanb: /* Vizsgák */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Informatika 2<br /> |targykod=VIAUA203<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=AAIT<br /> |labor=7 számítógépes gyakorlat<br /> |kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=1 db<br /> |levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203<br /> }}<br /> <br /> Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.<br /> <br /> A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:<br /> *Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.<br /> *Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.<br /> *Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.<br /> <br /> A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgyhoz ajánlott [[A programozás alapjai 2]] című tárgy elvégzése.<br /> *'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 számítógépes gyakorlatot kell teljesíteni. Ezek elején beugró van. Az aláírás megszerzéséhez legalább 5 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Csak egy számítógépes gyakorlat pótolható!<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladat kiadása a 3. héten, beadása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra maximum 10 pontot lehet kapni. A pótlási héten egy lehetőség van pótbeadásra.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A ZH anyaga az előadásokon elhangzott első 2 témakör (adatbázisok, formális nyelvek első fele). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 15-öt kell elérni. Két pótlási lehetőség van.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 75 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~30 pont), formális nyelvek (~20 pont) és számítógép-hálózatok (~20 pont). Témakörönként 3-5 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 28 pontot.<br /> *'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ.&lt;br /&gt;Gyors képlet a végső pontszám számításához: Házi pontszám + ZH pontszám fele + Vizsgapontszám<br /> **45 - 58 Elégséges<br /> **59 - 72 Közepes<br /> **73 - 86 Jó<br /> **87-100 Jeles<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Tanszéki jegyzetek===<br /> <br /> * [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.<br /> *[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.<br /> *[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA203 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.<br /> *[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.<br /> *[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.<br /> <br /> ===Régebbi segédanyagok===<br /> <br /> '''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.<br /> *A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].<br /> *[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!<br /> *[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!<br /> <br /> == Számítógépes laborok ==<br /> <br /> Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.<br /> <br /> A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!<br /> <br /> '''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!<br /> <br /> #[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]]<br /> #[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]]<br /> #[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]]<br /> #[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]]<br /> #[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]]<br /> #[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]]<br /> #Házi feladat bemutatása<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> A zárthelyi anyaga a teljes '''adatbázisok''' témakör és az '''automaták és nyelvek''' témakör első része. Ezenkívűl előfordulhat még kérdés a webes szabványokról is.&lt;br /&gt;<br /> Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!&lt;br /&gt;<br /> Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk István'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.<br /> <br /> '''Figyelem:''' 2012/13 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi<br /> *[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.<br /> <br /> Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!&lt;br /&gt;<br /> Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.&lt;br /&gt;<br /> A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!<br /> <br /> A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.<br /> <br /> '''Figyelem:''' 2012/13 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett. <br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2001/02:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]<br /> *2003/04 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]<br /> *2004/05 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]<br /> *2005/06 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]<br /> *2005/06:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]<br /> *2007/08 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből<br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/2014:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből<br /> **[[:File:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - &quot;emlékezetből&quot;<br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.<br /> *Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.<br /> *Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.<br /> *A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.<br /> *A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf&diff=182140 2014-06-14T11:33:24Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A3_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek&diff=181589 2014-06-03T14:14:58Z

<p>Kalmanb: /* Egyéb segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A3&lt;br/&gt;villamosmérnököknek<br /> |targykod=TE90AX09<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&amp;targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek<br /> }}<br /> <br /> A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.<br /> <br /> A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):<br /> * Differenciálegyenletek<br /> * Komplex függvénytan<br /> * Vektoranalízis<br /> <br /> Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Elméleti összefoglalók ===<br /> <br /> <br /> * [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni <br /> * [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat<br /> * [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek<br /> <br /> === Gyakorló feladatok ===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel<br /> * [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával <br /> <br /> ===Egyéb segédanyagok===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!<br /> * [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz<br /> * [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, vonalintegrál, divergencia, rotáció, Green és Stokes tétel illetve egyéb hasznos anyagok<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> ===Írásbeli vizsga===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2006/07:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]<br /> **[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2011/12:<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]<br /> <br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29.]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Szóbeli vizsga ===<br /> <br /> *2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.<br /> <br /> *2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.<br /> <br /> *[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''<br /> <br /> == Témakörök ==<br /> <br /> {{TODO}}<br /> <br /> '''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''<br /> <br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]<br /> # [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]<br /> # [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]<br /> # [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]<br /> # [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]<br /> # [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]<br /> # [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]<br /> # [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]<br /> # [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A3_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek&diff=181551 2014-06-01T14:32:28Z

<p>Kalmanb: /* Egyéb segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A3&lt;br/&gt;villamosmérnököknek<br /> |targykod=TE90AX09<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&amp;targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek<br /> }}<br /> <br /> A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.<br /> <br /> A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):<br /> * Differenciálegyenletek<br /> * Komplex függvénytan<br /> * Vektoranalízis<br /> <br /> Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Elméleti összefoglalók ===<br /> <br /> <br /> * [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni <br /> * [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat<br /> * [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek<br /> <br /> === Gyakorló feladatok ===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel<br /> * [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával <br /> <br /> ===Egyéb segédanyagok===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!<br /> * [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz<br /> * [http://ertedmar.hu/ ertedmar.hu] - Vektoranalízis, divergencia, rotáció és egyéb hasznos anyagok<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> ===Írásbeli vizsga===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2006/07:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]<br /> **[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2011/12:<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]<br /> <br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29.]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Szóbeli vizsga ===<br /> <br /> *2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.<br /> <br /> *2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.<br /> <br /> *[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''<br /> <br /> == Témakörök ==<br /> <br /> {{TODO}}<br /> <br /> '''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''<br /> <br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]<br /> # [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]<br /> # [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]<br /> # [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]<br /> # [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]<br /> # [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]<br /> # [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]<br /> # [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]<br /> # [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A3_villamosm%C3%A9rn%C3%B6k%C3%B6knek&diff=181533 2014-05-31T14:21:29Z

<p>Kalmanb: /* Írásbeli vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A3&lt;br/&gt;villamosmérnököknek<br /> |targykod=TE90AX09<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Algebra Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&amp;targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek<br /> }}<br /> <br /> A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.<br /> <br /> A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):<br /> * Differenciálegyenletek<br /> * Komplex függvénytan<br /> * Vektoranalízis<br /> <br /> Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét''': A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő általában 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2<br /> **Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD<br /> :24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Elméleti összefoglalók ===<br /> <br /> <br /> * [[Media:matek3_eloadasjegyzet_2013_seyler_lajos.pdf|Előadás és gyakorlatjegyzet (2013)]] - Előadó: ''Simon András'', gyakorlatvezető: ''Molnár Zoltán''.<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎|Laplace táblázat]] - Tartalmazza az összes szükséges Laplace transzformáltat. Előfordul, hogy ZH/vizsga alkalmával is engedik használni <br /> * [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]] - Tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat<br /> * [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos ábrák és számítási módszerek<br /> <br /> === Gyakorló feladatok ===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf|Diffegyenletek és komplex integrálok]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎|Vektoranalízis és komplex deriválás]] - Hasznos gyakorló példák megoldások nélkül<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Laplace transzformáció alkalmazása]] - Van benne néhány idevágó differenciálegyenletes példa is<br /> * [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf|Lineáris differenciálegyenlet rendszerek]] - Megoldás hagyományos, illetve Laplace transzformációs módszerrel<br /> * [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János gyakvezér honlapja] - Nagyon sok idevágó gyakorló példával <br /> <br /> ===Egyéb segédanyagok===<br /> <br /> * [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására - ''Nem tananyag, csak érdekesség''<br /> * [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!<br /> * [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE Laplace]] - Használati útmutató MAPLE programon belüli Laplace transzformációhoz<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/14 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> ===Írásbeli vizsga===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 50%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2006/07:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]]<br /> **[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal<br /> <br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]]<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2011/12:<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal<br /> **[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]]<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]]<br /> <br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]]<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]]<br /> <br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_02.pdf|2014.01.02]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_15.PDF|2014.01.15]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MatekA3_vizsga_2014_01_22.jpeg|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[media:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf|2014.05.29.]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> === Szóbeli vizsga ===<br /> <br /> *2012/13 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.<br /> <br /> *2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott [http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok szóbeli segédanyag]. Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zárthelyik eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet, ha rossz nehezebben.<br /> <br /> *[[Matematika A3 - Vizsgakérdések az elégségesért|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''''<br /> <br /> == Témakörök ==<br /> <br /> {{TODO}}<br /> <br /> '''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''<br /> <br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]<br /> # [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]<br /> # [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]<br /> # [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]<br /> # [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]<br /> # [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]<br /> # [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]<br /> # [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]<br /> # [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]<br /> # [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]<br /> # [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *Érdemes minél többet gyakorolni, mert a ZH/vizsga példák nagyon sablonosak. Legfőképpen a differenciálegyenletekre igaz, hogy leadnak a félév során ~10 alaptípust, melyeknek megoldása meglehetősen mechanikus. Ha megoldasz minden lehetséges típusból legalább egy példát, akkor nem érhet nagy meglepetés.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MatekA3_vizsga_2014.05.29.pdf&diff=181532 2014-05-31T14:20:46Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A4_-_Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=180807 2014-05-13T11:31:25Z

<p>Kalmanb: /* Rendes ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A4 -&lt;br/&gt;Valószínűségszámítás<br /> |targykod=TE90AX08<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Sztochasztikai Tanszék<br /> |kiszh=10-11 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=opcionális<br /> |levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX08/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.<br /> <br /> A tananyag két fő részből áll:<br /> * Diszkrét eloszlású valószínűségi változók<br /> * Folytonos eloszlású valószínűségi változók<br /> <br /> A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.<br /> *'''KisZH:''' A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 50%-osra''' kell teljesíteni! ''Vetier András'' előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.<br /> *'''Házi feladat:''' ''Vetier András'' előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy három részből tevődik össze:<br /> ** Első NagyZH százalékos eredménye<br /> ** Második NagyZH százalékos eredménye<br /> ** A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye<br /> :Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)<br /> * '''''Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.<br /> *[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei<br /> *[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!<br /> <br /> === 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===<br /> <br /> A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!<br /> <br /> Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi<br /> <br /> === 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===<br /> A 2013/2014-gyes tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]<br /> <br /> <br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Az első ZH a &quot;könnyebbik&quot;. Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.<br /> *A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot &quot;ki kellett logikázni&quot;, akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai &quot;megérzésekre&quot; kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.<br /> *A második ZH a &quot;nehezebbik&quot;. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.<br /> *A gyakorlatok elején írandó röpzárthelyiket ajánlott komolyan venni, ugyanis komolyan veszik, hogy legalább 7 elégséges kisZH szükségeltetik az elégségeshez. Az első pár gyakorlat anyaga még nem olyan vészes, kis gyakorlással könnyen hozhatóak. Érdemes már itt minél több legalább elégségest begyűjteni, mert a félév vége felé eredőben konstans nehezedést mutatnak a feladatsorok.<br /> *Mindegyik röpZH elején van egy kis elméleti kérdés, ami általában egy képletre, tételre vagy definícióra kérdez rá. Ezek lényegében ingyen pontok, mivel gondolkodni sem kell hozzájuk. A második részben lévő feladatok sem okozhatnak nagy gondot, ha előtte végigoldottad az előző gyakorlati feladatsor ajánlott részét.<br /> *A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A4_-_Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=180806 2014-05-13T11:31:04Z

<p>Kalmanb: /* Pót ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A4 -&lt;br/&gt;Valószínűségszámítás<br /> |targykod=TE90AX08<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Sztochasztikai Tanszék<br /> |kiszh=10-11 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=opcionális<br /> |levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX08/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.<br /> <br /> A tananyag két fő részből áll:<br /> * Diszkrét eloszlású valószínűségi változók<br /> * Folytonos eloszlású valószínűségi változók<br /> <br /> A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.<br /> *'''KisZH:''' A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 50%-osra''' kell teljesíteni! ''Vetier András'' előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.<br /> *'''Házi feladat:''' ''Vetier András'' előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy három részből tevődik össze:<br /> ** Első NagyZH százalékos eredménye<br /> ** Második NagyZH százalékos eredménye<br /> ** A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye<br /> :Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)<br /> * '''''Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.<br /> *[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei<br /> *[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!<br /> <br /> === 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===<br /> <br /> A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!<br /> <br /> Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi<br /> <br /> === 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===<br /> A 2013/2014-gyes tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]<br /> <br /> <br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Az első ZH a &quot;könnyebbik&quot;. Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.<br /> *A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot &quot;ki kellett logikázni&quot;, akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai &quot;megérzésekre&quot; kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.<br /> *A második ZH a &quot;nehezebbik&quot;. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.<br /> *A gyakorlatok elején írandó röpzárthelyiket ajánlott komolyan venni, ugyanis komolyan veszik, hogy legalább 7 elégséges kisZH szükségeltetik az elégségeshez. Az első pár gyakorlat anyaga még nem olyan vészes, kis gyakorlással könnyen hozhatóak. Érdemes már itt minél több legalább elégségest begyűjteni, mert a félév vége felé eredőben konstans nehezedést mutatnak a feladatsorok.<br /> *Mindegyik röpZH elején van egy kis elméleti kérdés, ami általában egy képletre, tételre vagy definícióra kérdez rá. Ezek lényegében ingyen pontok, mivel gondolkodni sem kell hozzájuk. A második részben lévő feladatok sem okozhatnak nagy gondot, ha előtte végigoldottad az előző gyakorlati feladatsor ajánlott részét.<br /> *A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A4_-_Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=180672 2014-05-05T19:18:02Z

<p>Kalmanb: /* Pót ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A4 -&lt;br/&gt;Valószínűségszámítás<br /> |targykod=TE90AX08<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=Sztochasztikai Tanszék<br /> |kiszh=10-11 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=opcionális<br /> |levlista=matek4{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX08/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~vetier/A4_vill.html<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy nagymértékben épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] című tárgyakra. Főként az egy- és többváltozós deriválásra és integrálásra lesz majd nagy szükség a félév második felében.<br /> <br /> A tananyag két fő részből áll:<br /> * Diszkrét eloszlású valószínűségi változók<br /> * Folytonos eloszlású valószínűségi változók<br /> <br /> A tananyag könnyebb az informatikusok által tanult [[Valószínűségszámítás]] tárgynál, de ott az óraszám is nagyobb (heti másfél előadás egy helyett). A legfontosabb, ami a villamosmérnöki oktatásból ezen a szinten kimarad, az több valószínűségi változó kapcsolatának mélyebb vizsgálata. Többek szerint a tananyag első része, a diszkrét változók sokkal egyszerűbbek (nem utolsó sorban azért, mert középiskolában is tanulhatták az alapokat), bár a két anyagrész felépítése és számonkérésének módja nagyjából megegyezik.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, és ezt ellenőrzik is.<br /> *'''KisZH:''' A félév során a második gyakorlattól kezdve minden gyakorlat elején rövid 10-15 perces röpZH-t kell írni. (tehát összesen 10-11 darabot) Ezek értékelése 0-5 pont, és nem pótolhatóak. Mindegyik röpZH két részből áll: Egy 2 pontos rövid elméleti kérdésből (definíció, képlet, tulajdonság) és egy 3 pontos rövid számpéldából, mely az előző gyakorlaton kiadott néhány házi feladat egyikéhez nagyon hasonló. Az első néhány röpZH nagyon egyszerű, minimális készüléssel jól megírható, így célszerű ezekre rákoncentrálni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab 30 pontos nagy zárthelyit kell megírni. Mindkettőt '''legalább 50%-osra''' kell teljesíteni! ''Vetier András'' előadó feladatsoraiban általában van egy 5 pontos bónuszfeladat, ami mindig egy excel szimuláció elkészítése. Így akár 35 pontot is el lehet érni! A félév végén mindkét zárthelyi pótolható (javító célzattal is, de rontani is lehet). Csak az egyikből írható pótpót-ZH.<br /> *'''Házi feladat:''' ''Vetier András'' előadó minden évben kiad néhány otthoni szorgalmi feladatot valamilyen excel szimuláció elkészítésére. Ezekre a feladat nehézségétől függően akár +5 pont is kapható, mely hozzáadódva az egyik ZH eredményéhez, akár 1 jeggyel is emelheti az év végi osztályzatot.<br /> *'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy három részből tevődik össze:<br /> ** Első NagyZH százalékos eredménye<br /> ** Második NagyZH százalékos eredménye<br /> ** A legjobban sikerült 7 kisZH átlagának százalékos eredménye<br /> :Ezt a három eredményt átlagolják, és legalább 50%-os eredmény esetén kapható meg az elégséges jegy<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * [http://www.math.bme.hu/~vetier/051360_Vetier_Valoszinusegszamitas.pdf Vetier András: Valószínűségszámítás] - A tárgyhoz ajánlott irodalom, mely teljes mértékben lefedi az anyagot. (Az előadó honlapjáról átlinkelve)<br /> * '''''Ferenczy Miklós: Valószínűségszámítás és alkalmazásai''''' - A tárgyhoz ajánlott példatár, melyben minden témakörhöz található bőségesen példa, megoldásokkal együtt.<br /> *[[Media:MatekA4_Eloszlasok_tablazat.pdf‎| Képletek]] - Nevezetes diszkrét és folytonos eloszlások összefoglaló képletei<br /> *[[Media:MatekA4-ZH2-jegyzet.pdf‎| 2. ZH-hoz jegyzet]] - Kézzel írt, szkennelt. Nagyon jól használható a 2. ZH készüléshez!<br /> <br /> === 2012/2013 őszi félév gyakorlatai ===<br /> <br /> A 2012/2013-as őszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, gyakvezérek által kidolgozott megoldásai!<br /> <br /> Minden témakörhöz található ezek között bőségesen gyakorló feladat, részletes megoldásokkal, kezdve a lehető legkönnyebb példától a legdurvábbig. Mindegyik témakör egy rövid elméleti összefoglalóval kezdődik, melyből előszeretettel kérdeznek a kiszárthelyik elméleti részében is! A kiszárthelyikre való készüléshez is nagyon jól használhatóak az alábbi anyagok.<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(1).pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(2).pdf‎| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(3).pdf‎| 3. Gyakorlat]] - Nevezetes diszkrét eloszlások<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(4).pdf‎| 4. Gyakorlat]] - Várható érték, szórás, módusz<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(5).pdf‎| 5. Gyakorlat]] - Eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(6).pdf‎| 6. Gyakorlat]] - Exponenciális és gamma eloszlás<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(7).pdf‎| 7. Gyakorlat]] - Normális eloszlás és tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(8).pdf| 8. Gyakorlat]] - Kétdimenziós valószínűségi változók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(9).pdf‎| 9. Gyakorlat]] - Várható érték és szórás tulajdonságai<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(10).pdf| 10. Gyakorlat]] - Regressziók<br /> *[[Media:MatekA4_felatok_megoldással_(11).pdf‎| 11. Gyakorlat]] - Folytonos valószínűségi változók transzformációi<br /> <br /> === 2013/2014 tavaszi félév gyakorlatai ===<br /> A 2013/2014-gyes tavaszi félév gyakorlatain feladott feladatok részletes, [http://www.math.bme.hu/~prohlep/a4/ Prőhle Péter] által kidolgozott megoldásai!<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_01.pdf| 1. Gyakorlat]] - Kombinatorikus valószínűségek<br /> *[[Media:matekA4_feladatok_megoldassal_prohle_02.pdf| 2. Gyakorlat]] - Feltételes valószínűség<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga nagyrészt a diszkrét eloszlású valószínűségi változók témakör, de általában van egy folytonos valváltozós példa is.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1Zh.pdf‎| 2007/08 ősz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_1ZH.PDF| 2008/09 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_1ZH.pdf‎| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_ZH1_20101026Acsop.pdf‎| 2010/11 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2010_10_26_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZH.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport - [[Media:MatekA4_zh1_2011_10_25_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4-2012-1ZH_Ferenczi.PDF| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_zh1_2012_03_22_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:MatekA4_2007ősz_1ZHpót.pdf| 2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-1ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_05_09_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_1_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]] - [[Media:MatekA4_Pzh1_2012_12_05_megoldas.pdf| megoldás]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga a folytonos egy és kétdimenziós valószínűségi változók témakörök.<br /> <br /> További ZH feladatsorok találhatóak még [http://www.math.bme.hu/~vetier/Nehany_korabbi_zh_megoldasa.htm Vetier András előadó honlapján].<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 60%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Matematika A4 - 2003/04 ősz 2. ZH|2003/04 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Matematika A4 - 2005/06 ősz 2. ZH|2005/06 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2008_ősz_2ZHA.PDF| 2008/09 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2009ősz_2ZH.pdf| 2009/10 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4_2010tavasz_2ZH_Ferenczi.PDF| 2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4_ZH2_20101130_9h.pdf‎| 2010/11 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2011tavasz_2ZH.PDF| 2010/11 kereszt]]<br /> *[[Media:MatekA4-2011ősz-2ZH.PDF‎| 2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_Zh2_20121_05_02.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4-2013osz-2ZH.pdf‎| 2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:MatekA4-2010-2ZHpót.PDF| 2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:MatekA4-2012ősz-2ZHpót.PDF| 2011/12 ősz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_Pzh2_2012_05_09_Vetier.pdf‎| 2011/12 kereszt]] - A és B csoport<br /> *[[Media:MatekA4_2012_ősz_2_PÓTZH.PDF| 2012/13 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA4_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/2014 tavasz]] - megoldássokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Az első ZH a &quot;könnyebbik&quot;. Ez az anyagrész könnyebben érthető, akinek van hozzá érzéke, az ki is logikázhatja mindenféle matematikai magic nélkül. Érdemes ezt a ZH-t nagyon jól megírni, mert sokat dobhat a végső jegyen. Ha valaki járt középiskolában emelt matematika fakultációra, akkor ez a témakör nem sok újat tartogat számára.<br /> *A diszkrét változók esetében talán csak az jelenthet gondot, hogy amikor egy feladatot &quot;ki kellett logikázni&quot;, akkor sokszor egzaktul nehezebben megfogalmazható kombinatorikai &quot;megérzésekre&quot; kell támaszkodni. Ezeknél a feladattípusoknál nem lehet egy jól bevált algoritmust alkalmazni a megoldásra, sok gyakorlással kell valami heurisztikát felállítani, amivel az ember előre látja, hogy milyen eredményt fog adni, ha így vagy úgy kezd neki a megoldásnak. Ha azonban már ráéreztél a dologra, akkor nem lehetnek nagy problémák.<br /> *A második ZH a &quot;nehezebbik&quot;. Ez az anyagrész sokkal nehezebben emészthető mint az első, valamint komolyabb matematikai előismeretek szükségeltetnek hozzá. Főként a kétváltozós parciális deriválásra és integrálásra lesz nagy szükség. Ha megértitek a témakör alapjait, akkor viszonylag könnyebben emészthetőek majd a bonyolultabb dolgok is, viszont ha az alapok kiesnek, akkor utána már nagyon nehéz újra felvenni a fonalat. Ebben a részben a kulcs a definíciók pontos ismerete és készségszintű alkalmazásuk. Ha sikerül megfelelőképpen felírni az odavágó képletet, akkor onnét már csak favágó számolgatás az egész.<br /> *A gyakorlatok elején írandó röpzárthelyiket ajánlott komolyan venni, ugyanis komolyan veszik, hogy legalább 7 elégséges kisZH szükségeltetik az elégségeshez. Az első pár gyakorlat anyaga még nem olyan vészes, kis gyakorlással könnyen hozhatóak. Érdemes már itt minél több legalább elégségest begyűjteni, mert a félév vége felé eredőben konstans nehezedést mutatnak a feladatsorok.<br /> *Mindegyik röpZH elején van egy kis elméleti kérdés, ami általában egy képletre, tételre vagy definícióra kérdez rá. Ezek lényegében ingyen pontok, mivel gondolkodni sem kell hozzájuk. A második részben lévő feladatok sem okozhatnak nagy gondot, ha előtte végigoldottad az előző gyakorlati feladatsor ajánlott részét.<br /> *A ''Vetier''-féle ZH extra feladatokra érdemes rákészülni, mert általában tényleg csak valami nagyon alap Excel-es dolgot kér vissza. Ha tisztában vagy azzal a pár függvénnyel, hogy melyik mit csinál és konyítasz valamicskét az Excel használatához akkor könnyen szerezhető ajándék 5-5 pont a két zárthelyin.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:MatekA4_2014_tavasz_p%C3%B3tZH.pdf&diff=180671 2014-05-05T19:17:07Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2_-_H%C3%A1l%C3%B3zati_kommunik%C3%A1ci%C3%B3_monitoroz%C3%A1sa_labor&diff=180566 2014-04-23T13:29:15Z

<p>Kalmanb: /* Hogyan működik a HTTP protokoll? */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Informatika 2}}<br /> <br /> Ez az oldal az [[Informatika 2]] című tárgy - '''Hálózati kommunikáció monitorozása labor''' beugrókérdéseinek kidolgozását tartalmazza.&lt;br&gt;Az aktuális segédlet az aktuális (ajánlott) beugrókérdésekkel bejelentkezés után megtalálható a tanszéki honlapon a [https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA203/hallgatoi_segedletek/NetMon-hallgatoi_120403150923.pdf 6. gyakorlat segédlet címen] (2013 tavasz).<br /> <br /> Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, továbbá évről évre kismértékben változhatnak beugrókérdések. A tanszéki honlapról mindig elérhető az aktuális mérési útmutató, mely az aktuális beugrókérdéseket tartalmazza.<br /> <br /> '''''FONTOS: Ezektől eltérő kérdések is előfordulhatnak a beugrókban! Ezek csak irányadó kérdések, így ajánlott a segédlet alapos áttanulmányozása is.'''''<br /> <br /> '''Kérlek szerkesszétek, aktualizáljátok!'''<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Hogyan rétegződnek a következő protokollok: UDP, IP, ICMP, TCP, Ethernet ? ==<br /> <br /> Az információ datagrammokra bontva terjed. A datagramm az üzenetben elküldött adatok<br /> összessége, továbbításukra az egyes hálózati szintek protokolljai szolgálnak. Tekintsünk egy egyszerű,<br /> ámde szemléletes példát abban az esetben, ha a host Ethernet kártyával, TCP és IP protokollon<br /> keresztül akar adatot küldeni.<br /> <br /> A TCP végzi ez esetben az üzenetek darabolását, míg a másik oldalon az összerakást. Kezeli az<br /> esetleges elveszi csomagok újrakérését és a sorrendváltozást. Az IP az egyedi datagrammok<br /> továbbításáért felelős. A példánkon a következi adathalmazt akarjuk a hálózaton átvinni:<br /> <br /> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx<br /> <br /> TCP ezt datagrammokká darabolja:<br /> <br /> xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx xxxx<br /> <br /> Ezután minden datagramm elejére egy fejlécet rak, ami tartalmazza a forrás- és a célportot, a<br /> sorozatszámot és az ellenőrző összeget:<br /> <br /> Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx Txxxx<br /> <br /> Ezt adja tovább az IP-nek, ami elé rakja a saját fejrészét a forrás és a cél IP címével:<br /> <br /> ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx ITxxxx<br /> <br /> A hálózati elérési szint protokollja (PPP, Ethernet, SLIP) is hozzá teszi a saját keretét, ami Ethernet<br /> esetében egy fejrészből (E) és az ellenőrző összegből (C) áll:<br /> <br /> EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC EITxxxxC<br /> <br /> Az ilyen módon csomagolt datagrammok megérkezése után az egyes fejléceket leszedi a megfeleli<br /> protokoll. Az Ethernet interfész az Ethernet fejrészét és az ellenőrző összeget. Ezután ellenőrzi a<br /> protokollra utaló típuskódot. Ha az IP-re mutat, akkor a datagrammot átadja az IP-nek, amely leszedi<br /> az IP fejrészt, és a fejrész protokoll mezijének tartalmát megvizsgálja. Itt általában azt találja, hogy<br /> TCP (vagy UDP), és tovább adja a datagrammot a TCP-nek (vagy az UDP-nek), ami szintén leszedi a<br /> saját fejrészét. A TCP a sorszám mezi tartalma és egyéb információk alapján állítja össze az eredeti<br /> állományt.<br /> <br /> == Mi a hardware, más néven MAC cím, és mi a feladata? ==<br /> <br /> Az IP cím nem definiálja fizikailag a hostokat. Ezeket fizikai címük azonosítja. lokális<br /> hálózatokon ez 48 bites cím, amit szokás MAC (Media Access Control) nevezni. Minden hálózati<br /> csatoló saját MAC címmel rendelkezik. Ez olyan akár egy 6 byteos rendszám. Az egyes hálózati<br /> kártyagyártók saját MAC tartománnyal rendelkeznek és ezeket a címeket égetik csatolóikba.<br /> <br /> == Mi az ARP protokoll feladata? ==<br /> <br /> A lokális hálózat gépei kommunikálásra a fizikai címeket használják. A korábban kifejlesztett IP<br /> címzési rendszer változatlan alkalmazását az ARP (Address Resolution Protocol) teszi lehetővé. A<br /> protokoll feladata az IP cím és a hardware cím közti konvertálás. Ennek módja természetesen függ az<br /> alkalmazott link-til, így a metódus nem az IP része, hanem minden link-hez külön definiálta az IETF.<br /> A legáltalánosabban elterjedt módszer (Ethernet, Token Ring és minden broadcast jellegű link fölötti)<br /> a következi.<br /> <br /> == Melyek az UDP és a TCP protokollok jellemzői? ==<br /> <br /> '''TCP (Transport Control Protocol)'''<br /> *A csomagok a hálózaton több útvonalon érkezhetnek, így megelőzheti a később küldött a korábbit.<br /> *Mindkét állomás sorszámozza az adott és vett csomagokat, ezért a helyes sorrend biztosítható. De ennek feltétele egy kapcsolatorientált, byte-folyam (stream flow) jellegű, megbízható protokoll.<br /> *A kommunikáció megkezdése előtt ki kell építeni a kapcsolatot, majd megkezdhetjük az adatátvitelt.<br /> *A TCP protokoll hiba (elveszett vagy hibás csomag) esetén maga kér újraadást, elfedve ezzel az IP szint megbízhatatlanságát.<br /> *A TCP protokoll a megbízhatóságot az ún. PAR (Positive Acknowledgement with Retransmission) technikával biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a célállomás TCP-t megvalósító szoftvere nyugtázza a csomag kézbesítését, miután a hálózati szinttől (az IP-til) megkapta.<br /> <br /> '''User Datagramm Protocol (UDP)'''<br /> *Az UDP (User Datagramm Protocol) egy összeköttetés-mentes protokoll.<br /> *Az UDP információját egy IP csomagba helyezi, ellenőrző összeget számol hozzá és feladja. Így a kézbesítést nem garantálja, de a hibás kézbesítést észlelhetővé teszi.<br /> *Olyan kérdés-válasz jellegű szolgáltatásokhoz használatos, ahol ha a kérdés vagy a válasz elvész, a hiba egyszerű újrakérdezéssel megoldható.<br /> <br /> == Mi a DNS protokoll célja? ==<br /> <br /> Ahogyan már korábban jeleztük, a hálózati szoftvernek egy 32 bites Internet címre van szüksége<br /> ahhoz, hogy egy kapcsolatot felépíthessen, vagy hogy datagrammokat küldhessen. A felhasználók<br /> viszont inkább a számítógépek neveivel mintsem számokkal szeretnének hivatkozni rájuk (a neveket<br /> könnyebben meg lehet jegyezni). Ezért létezik egy adatbázis, amelyből a hálózati szoftver kikeresheti<br /> a névnek megfeleli címet, és fordítva.<br /> <br /> == Hogyan működik a HTTP protokoll? ==<br /> Amikor a web böngészővel (Firefox, Internet Explorer, Chrome, stb.) le akarunk tölteni egy <br /> oldalt, akkor a következő folyamatok játszódnak le: <br /> 1. A beírt cím alapján a böngésző megállapítja a web szerver nevét. Amennyiben nevet <br /> írtunk be és nem IP címet, akkor a név szerverek segítségével lekérdezi a gép IP címét. <br /> 2. A böngésző egy TCP/IP kapcsolatot hoz létre a szerverrel. <br /> 3. A létrejött kapcsolaton a böngésző átküld egy HTTP kérést. <br /> 4. A szerver egy HTTP választ küld, amely ha nincs hiba, akkor a lekért oldalt is tartalmazza. <br /> Ennek végén a HTTP 1.0 verzió esetén a szerver lebontja a TCP/IP kapcsolatot, ezzel is <br /> jelezve az állomány végét. <br /> 5. Az oldal többnyire HTML (HyperText Markup Language) formátumú web oldalt jelent. Ha <br /> ez további hivatkozásokat tartalmaz (képek, animációk), akkor azokat a böngésző <br /> egyesével letölti az előző pontok alapján.<br /> <br /> == Hogyan valósul meg az IP kommunikáció két azonos alhálózatban lévő számítógép között? ==<br /> <br /> Az IP alapállapotban azzal a feltevéssel él, hogy a rendszerek valamilyen lokális hálózatra<br /> kapcsolódnak. Feltesszük, hogy a rendszer a saját hálózatán keresztül datagrammokat tud küldeni egy<br /> másik rendszernek. Ethernet alapú hálózat esetén egyszerűen a célállomás Ethernet címét kell<br /> megkeresnie, majd a datagrammot ki kell adnia a hálózatra.<br /> <br /> == Hogyan valósul meg az IP kommunikáció két különböző alhálózatban lévő számítógép között? ==<br /> <br /> A probléma akkor jelentkezik, amikor egy másik hálózaton lévő rendszerhez kell küldeni<br /> datagrammot. Itt lépnek be az átjárók (gateway).<br /> <br /> Az átjáró egy olyan hálózati eszköz, amely egy<br /> hálózatot két vagy több másikkal köt össze. Ez a gyakorlatban legtöbbször egy olyan számítógépet<br /> jelent, amelynek több hálózati interfésze van. Ez a számítógép a két hálózat között átjáróként<br /> üzemelhet. A hálózati szoftvert úgy kell beállítani, hogy az átjáró a két hálózat között datagrammokat<br /> tudjon küldeni.<br /> <br /> Ha egy gép egy hálózatról olyan datagrammot küld az átjáró felé, amely egy másik<br /> hálózaton lévő gépek egyikének szól, akkor azt az átjáró továbbítja a célállomás felé.<br /> <br /> == Mi a wireshark program feladata? ==<br /> <br /> == Hogyan vizsgálhatjuk meg egy hálózati csomag felépítését? ==<br /> <br /> == A TCP alapú kommunikáció esetén miért csomagokat látunk, és miért van szükség az összefűzésre? ==<br /> <br /> [[Kategória:Villamosmérnök]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_vizsga_2013%C5%91sz_2014_01_09_masodik_alkalom.pdf&diff=174977 2014-01-13T10:31:28Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_vizsga_2013_06_13.pdf&diff=174197 2014-01-03T16:41:25Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_vizsga_2013_06_06.pdf&diff=174196 2014-01-03T16:40:31Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_vizsga-2013-06-20.pdf&diff=174194 2014-01-03T16:36:08Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_vizsga_20130530.PDF&diff=174188 2014-01-03T16:28:47Z

<p>Kalmanb: Kalmanb feltöltötte a(z) „Fájl:Matek2 vizsga 20130530.PDF” fájl új változatát: MsUpload</p> <hr /> <div>Matematika A2a 2013.05.30-ai vizsga, és az első 3 feladat megoldása.</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173830 2013-12-19T17:48:12Z

<p>Kalmanb: /* Rendes ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldással (Szabó Zsolt)<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldással (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173829 2013-12-19T17:47:34Z

<p>Kalmanb: /* Rendes ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - megoldással (Szabó Zsolt)<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldással (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173828 2013-12-19T17:46:58Z

<p>Kalmanb: /* Pót ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - megoldással (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173827 2013-12-19T17:46:12Z

<p>Kalmanb: /* Pót ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2012%C5%91sz_2ZH.pdf&diff=173826 2013-12-19T17:45:42Z

<p>Kalmanb: Kalmanb feltöltötte a(z) „Fájl:Jelek1 2012ősz 2ZH.pdf” fájl új változatát: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173824 2013-12-19T17:40:45Z

<p>Kalmanb: /* Rendes ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2013%C5%91sz_2ZH.pdf&diff=173823 2013-12-19T17:39:53Z

<p>Kalmanb: Kalmanb feltöltötte a(z) „Fájl:Jelek1 2013ősz 2ZH.pdf” fájl új változatát: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173440 2013-12-10T00:24:42Z

<p>Kalmanb: /* Pót ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173439 2013-12-10T00:24:12Z

<p>Kalmanb: /* Pót ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]] - Szabó Zsolt összeállításában<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2013%C5%91sz_2ZH.pdf&diff=173438 2013-12-10T00:23:26Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173437 2013-12-10T00:21:08Z

<p>Kalmanb: /* Rendes ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]] - Szabó Zsolt összeállításában<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/2013 kereszt]] - (Szabó Zsolt)<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek1_2012%C5%91sz_2ZH.pdf&diff=173436 2013-12-10T00:20:30Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek%27_2013%C5%91sz_2ZH._zh.pdf&diff=173435 2013-12-10T00:18:05Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173335 2013-12-05T14:05:22Z

<p>Kalmanb: /* Korábbi megoldások */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]] - Szabó Zsolt összeállításában<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173334 2013-12-05T13:55:09Z

<p>Kalmanb: /* Korábbi megoldások */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]] - Szabó Zsolt összeállításában<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|2.rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173333 2013-12-05T13:54:38Z

<p>Kalmanb: /* Korábbi megoldások */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]] - Szabó Zsolt összeállításában<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_2013_%C5%91sz_HF_K%C3%A1lm%C3%A1n_Bence_wpjzm0.pdf&diff=173332 2013-12-05T13:54:09Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173331 2013-12-05T13:46:33Z

<p>Kalmanb: /* Korábbi megoldások */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]] - Szabó Zsolt összeállításában<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *2013/2014 ősz, kereszt [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|1.rész,]] [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_WPJZM0.pdf|2. rész]] - kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173329 2013-12-05T13:29:34Z

<p>Kalmanb: /* Kis zárthelyik */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH Palotás Boldizsár féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]] - Szabó Zsolt összeállításában<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *[[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|2013/2014 ősz, kereszt]] - 1. rész, kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173328 2013-12-05T13:27:13Z

<p>Kalmanb: /* Harmadik kisZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> *[[:File:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - Palotás Boldizsár féle<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]] - Szabó Zsolt összeállításában<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *[[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|2013/2014 ősz, kereszt]] - 1. rész, kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg&diff=173327 2013-12-05T13:26:18Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_2&diff=173202 2013-11-28T16:41:40Z

<p>Kalmanb: /* Első házi, folytonos időből */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 2<br /> |targykod=VIHVA200<br /> |kredit=6<br /> |felev=3<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |nagyzh=nincs<br /> |hf=2 db<br /> |szak=villany<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1%3Absc-kepzes&amp;id=507%3Ajelek-es-rendszerek-ii-vihva200&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> |levlista=jelek2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek a folytonos idejű rendszerek legfontosabb számítási módszereinek alkalmazására a frekvencia- és komplex frekvencia tartományban, a diszkrét idejű rendszerek és hálózatok analízisére idő- frekvencia- és z-tartományban. Ismerik a folytonos- és diszkrét idejű jelek és rendszerek kapcsolatát, valamint a moduláció alapelméletét. – ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról.''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> * '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.<br /> * '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.<br /> * '''Házi feladat:''' A félév során két kötelező nagy házi feladatot kell megoldani:<br /> *# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban<br /> *# Diszkrét idejű rendszer analízise az idő-, frekvencia és a komplex frekvencia tartományban<br /> Határidő elmulasztása esetén csak különeljárási díj befizetésével adható be otthoni feladat. A határidőre beadott, nem elfogadott feladat egyszer javítható, a késve beadott feladat nem javítható. Az aláírás megszerzéséhez a félév végére mindkét házinak ELFOGADOTT-nak kell lennie!<br /> *'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. Az aláírás megszerzéséhez a két legjobban sikerült kisZH átlagpontszámának el kell érnie a 2,0-át!<br /> *'''NagyZH:''' Nincs a tárgyból.<br /> *'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. Az írásbeli (30 pont) első fele két darab 7,5 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 1 pontos kiskérdés. Csak sikeres írásbeli (legalább 14,5 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!<br /> <br /> == Jegyzetek, segédanyagok ==<br /> <br /> === Fourier-transzformáció ===<br /> <br /> *[[Media:fourier_transzformacio_HIT_jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]<br /> <br /> *[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> <br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_ea_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2010osz_gyak_TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_A-FI_Bilicz_jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_B-DiszkretIdo_Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_C-MV_Bilicz_2012_tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)<br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!<br /> <br /> ===Jelek és rendszerek tankönyv===<br /> * [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> * [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> * [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> * [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> * [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> * [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> * [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> === Vizsgához segítség ===<br /> <br /> *[[Media:jelek2_jegyzet_2012_szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.<br /> <br /> *Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:<br /> **[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]<br /> **[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]<br /> **[[Media:Jelek_HÁRE_szigorlat_3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]<br /> <br /> *[[Jelek és Rendszerek 2/Veszely konzultacio 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.<br /> *[[Media:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája<br /> <br /> === Modulációs témakör ===<br /> <br /> A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.<br /> * A radarlab-os honlapról lementett &quot;rövid&quot; elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]<br /> <br /> * Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]<br /> <br /> * Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].<br /> <br /> [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MatLab útmutató, hivatalos]] (eredetileg a [[Szabályozástechnika|SzebTechhez]])<br /> <br /> [[Media:jelek2_jegyzet-Horvath-szamitogeplabor-2010.pdf|Számítógéplabor-jegyzet]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> ''„Ez a világ legjobb programja”'' -- Anonymous.<br /> <br /> Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát.<br /> <br /> Fizetős program.<br /> <br /> [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)<br /> <br /> Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)<br /> <br /> [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]]<br /> <br /> === ANDI ===<br /> <br /> A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható egy részletes útmutató:<br /> # Lépés: [https://www.dropbox.com/s/80y16va2rzz3kot/ANDI.zip ANDI.zip] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába<br /> # Lépés: [http://sourceforge.net/projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése<br /> # Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:<br /> ## Parancs: '''mount c c:\ANDI'''<br /> ## Parancs: '''c:'''<br /> ## Parancs: '''ANDI.exe'''<br /> # Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.<br /> # Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -&gt; '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.<br /> # Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.<br /> # Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.<br /> <br /> == Házi feladatok ==<br /> <br /> A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.<br /> <br /> A gyakvezér által kijelölt határidőt viszont mindenképpen érdemes tartani, ugyanis az időben leadott, de nem elfogadható házik javítására a félév során van még egy lehetőség. A határidőre le nem adott háziknak viszont elsőre hibátlannak kell lenniük, valamint különeljárási díjat kell fizetni!<br /> <br /> === Első házi, folytonos időből ===<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf1_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Janosi_Gergely_Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Erdos_Peter.pdf| Erdős Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Fazekas_Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] - '''40 MB!''' <br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Matuska_Timot.pdf| Matuska Timót munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf1_Turoczi_Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf1_Szvoboda_Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]]<br /> <br /> === Második házi, diszkrét időből ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_hf2_Szabo_Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_2008_Ban_Marton.pdf|Bán Márton munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_2010_2011_osz_Ihasz_David.pdf|Ihász Dávid munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_Erdei_Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_Erdos_Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_Janosi_Gergely_Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]<br /> <br /> *[[Media:jelek2_hf2_TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_2HÁZI_Szücs_Péter.pdf‎| Szücs Péter munkája]]<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 30 pontos és két részből áll, mindkettő 15 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 7,5 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszktrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 15 darab 1 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 0,5 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 14,5 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).<br /> <br /> Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. a ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.<br /> <br /> [[Media:jelek2_vizsga_szobeli_temakorok.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!<br /> <br /> === Régi vizsgafeladatsorok ===<br /> <br /> Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.<br /> Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl: nemlineáris építőelemek)<br /> <br /> ==== Jó minőségű képek, &quot;hivatalos&quot; megoldásokkal ====<br /> <br /> Célszerű időrendben hátrafelé haladni.<br /> <br /> ''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy friss vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''<br /> <br /> *2003/2004 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-07.pdf‎|2004.06.07]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2004-06-14.pdf‎|2004.06.14]]<br /> <br /> *2006/2007:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.09.pdf‎|2007.01.09]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007.01.16.pdf|2007.01.16]]<br /> <br /> *2006/2007 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007-06-11.pdf‎|2007.06.11]]<br /> <br /> *2007/2008:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2007-01-18.pdf|2008.01.08]]<br /> <br /> *2007/2008 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-10.pdf‎|2008.06.10]]<br /> <br /> *2008/2009:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-19.pdf‎|2009.01.19]]<br /> <br /> *2008/2009 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2009-06-09.pdf‎|2009.06.09]]<br /> <br /> *2009/2010:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2009-12-22.pdf‎|2009.12.22]]<br /> <br /> *2010/2011:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-07.pdf‎|2011.01.07]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-14.pdf‎|2011.01.14]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-01-21.pdf|2011.01.21]]<br /> <br /> *2010/2011 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-24.pdf‎|2011.05.24]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-05-31.pdf|2011.05.31]]<br /> <br /> *2011/2012:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2011-12-20.pdf‎|2011.12.20]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Acsoport.pdf‎|2012.01.03 - A csoport]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2012-01-03_Bcsoport.pdf‎|2012.01.03 - B csoport]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_2012.01.10_megoldokulcs_3.pdf|2012.01.10]]<br /> <br /> *2011/2012 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2012-05-30.pdf|2012.05.30]]<br /> **[[Media:jelek2_vizsga_2012jun12_megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]<br /> <br /> *2012/2013:<br /> **[[Media:Jelek2_20130108_vizsga.pdf|2013.01.08]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2013-01-15.pdf|2013.01.15]]<br /> **[[Media:Jelek2 vizsga 20130122.pdf |2013.01.22]]<br /> <br /> *2012/2013 - kereszt:<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_20130605.pdf |2013.06.05]]<br /> **[[Media:Jelek2_vizsga_2013-06-11.PDF |2013.06.11]] <br /> <br /> Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek 2 vizsgák ismert hibái]] rovatban!<br /> <br /> ==== Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok ====<br /> <br /> Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-04.pdf‎|2008.01.04]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-01-08.pdf‎|2008.01.08]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-06-17.pdf‎|2008.06.17]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2008-12-22.pdf‎|2008.12.22]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2009-01-12.pdf‎|2009.01.12]]<br /> <br /> *[[Media:Jelek2_vizsga_2010-01-15.pdf‎|2010.01.15]]<br /> <br /> === Gondolatok a szóbeliről ===<br /> <br /> '''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!<br /> <br /> * ''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.<br /> * ''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....<br /> * ''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.<br /> * ''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.<br /> * ''Gyimóthy'': Róla nem tudok sokat mondani, szerintem korrekt, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...<br /> * ''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.<br /> * ''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.<br /> * ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...<br /> Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> Van verseny is a tárgyból, itt a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos adatlapja]<br /> <br /> Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.<br /> <br /> *[[Media:Jelek_verseny_2013.jpg‎|2013-as feladatsor]]<br /> <br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Jelek2_1hf_berenyi_norbert.pdf&diff=173201 2013-11-28T16:40:40Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Matek2_zh2_2013_%C5%91sz_kereszt_Simon_Andr%C3%A1s.jpg&diff=173092 2013-11-20T19:27:41Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173036 2013-11-15T19:17:21Z

<p>Kalmanb: /* Pót ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]] - Szabó Zsolt összeállításában<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *[[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|2013/2014 ősz, kereszt]] - 1. rész, kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173035 2013-11-15T19:16:45Z

<p>Kalmanb: /* Pót ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/2014 ősz, kereszt]]<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *[[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|2013/2014 ősz, kereszt]] - 1. rész, kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173034 2013-11-15T19:16:19Z

<p>Kalmanb: /* Pót ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> *[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg\2013/2014 ősz, kereszt]]<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *[[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|2013/2014 ősz, kereszt]] - 1. rész, kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Photo_2013.11.15._17_56_38.jpg&diff=173033 2013-11-15T19:15:38Z

<p>Kalmanb: MsUpload</p> <hr /> <div>MsUpload</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173032 2013-11-15T19:07:38Z

<p>Kalmanb: /* Korábbi megoldások */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> *[[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|2013/2014 ősz, kereszt]] - 1. rész, kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173031 2013-11-15T19:07:01Z

<p>Kalmanb: /* Korábbi megoldások */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> *[[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|2013/2014 ősz, kereszt]] - 1. rész, kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&diff=173030 2013-11-15T19:06:30Z

<p>Kalmanb: /* Korábbi megoldások */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Jelek és rendszerek 1<br /> |targykod=VIHVA109<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=HVT<br /> |kiszh=3 db<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=jelek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA109/<br /> |targyhonlap=http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1:bsc-kepzes&amp;id=512:jelek-es-rendszerek1-vihva109&amp;Itemid=35&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.<br /> <br /> A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók alkalmazni képesek a legfontosabb rendszer- és hálózatanalízis módszereket az idő- és a frekvenciatartományban, szinuszos és periodikus gerjesztés esetén. - ''A tantárgy célkitűzései, a tantárgyi adatlapról''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok és előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az év végi jegybe a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.<br /> *# Kétpólusok analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise<br /> *# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise<br /> *'''KisZH:''' A félév során három darab kis zárthelyit kell megírni, melyek mindegyikét 0-5 ponttal értékelik. Ezek pórlásásra nincs lehetőség, a meg nem írt ZH-kat 0 pontszámúnak tekintik. A legjobb kettő eredménye beleszámít az év végi jegybe.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két nagy zárthelyit kell megírni. Ezek értékelése 0-15 illetve 0-20 pont. Mindkettő egyszer pótolható, akár javító célzattal is, de rontani is lehet!<br /> *'''Félévközi jegy:''' A legjobb két kis zárthelyi osztályzatát, a házi feladat megoldására kapott két magasabb pontszámú részfeladat eredményének átlagát, továbbá a két nagy zárthelyi eredményét átlagolják: FJ=(kisZH1+kisZH2+HFátlag+ZH1+ZH2)/10. Ha az eredmény 2,0-nál kisebb, a félévközi jegy elégtelen. Ha az eredmény nagyobb 2,0-nál, akkor az érdemjegy FJ egész számra kerekítésével kapható meg.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *Ajánlott irodalomként nagyon jól használhatóak a '''''Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek''''' valamint a '''''Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár''''' című könyvek.<br /> *[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét<br /> *[http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=8%3Amunkatarsak&amp;id=66%3Areichardt-andras&amp;lang=hu Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kiZH található itt!<br /> *[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!<br /> *'''Jelek és rendszerek tankönyv:'''<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató<br /> <br /> == Számítógépes segédprogramok ==<br /> <br /> === MATLAB ===<br /> <br /> A MATLAB-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&lt;br /&gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|MATLAB útmutató]]&lt;br /&gt;MATLAB alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| MATLAB parancsok]]&lt;br /&gt;Hosszabb MATLAB gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| MATALAB gyorstalpaló]]<br /> <br /> === Wolfram Mathematica ===<br /> <br /> Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!'''&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]<br /> <br /> === Wolfram Alpha ===<br /> <br /> Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&lt;br /&gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]<br /> <br /> === MAPLE ===<br /> <br /> Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&lt;br /&gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!<br /> <br /> == Kis zárthelyik ==<br /> <br /> A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Ezek megírása nem kötelező, de a rájuk kapott pontszám erősen beleszámít az félévközi jegybe. A két legjobban sikerült kisZH összpontszáma a maximális pontszám 20%-át adja! A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött három kisZH csak útmutató jellegű! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek is könnyebbek is előfordulhatnak!<br /> <br /> ===Első kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]<br /> *[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz<br /> *[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH Barbarics féle]] - 2013 ősz, keresztfélév<br /> <br /> ===Második kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]<br /> ===Harmadik kisZH===<br /> *[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]<br /> <br /> == Első zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az első zárthelyi már csak 15 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 5 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> Az első zárthelyi anyaga döntően a kétkapu karakterisztikák és különböző helyettesítő kapcsolásaik meghatározása, továbbá ezeken keresztül kérik számon a ''Kirchhoff''-törvények alkalmazásait is (csomóponti potenciálok és hurokáramok módszere). Reciprocitás, szimmetria és passzivitás vizsgálat. Különböző hálózatok Thevenin és Norton helyettesítő képeinek meghatározása.<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_A.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_B.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_B.pdf|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/2010 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_A.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_B.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> == Második zárthelyi ==<br /> <br /> '''Fontos:''' A 2011/2012-es tanévtől megváltozott a tárgy számonkérési módja! Az második zárthelyi csak 20 pontos - 1 darab 10 pontos nagykérdés és 10 darab 1 pontos kiskérdés. Továbbá egyik zárthelyin sincs kötelező minimum pontszám, amit el kellene érni. Az egyetlen kritérium, hogy a félév során összesen megszerezhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot elérjetek. Ennek ellenére célszerű az első ZH-t jól megírni, mert a második nehezebb és bővebb anyagrészből van.<br /> <br /> A második zárthelyi anyaga nagyrészt a dinamikus építőelemeket tartalmazó hálózatok analízise, ugrás- és impulzusválasz meghatározása. Állapotegyenletek megoldása. Komplex számításmód alkalmazása. Teljesítményszámítás. Nemlineáris építőelemeket tartalmazó hálózatok munkapontjának meghatározása. <br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHA.PDF|2006/2007 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHB.PDF‎|2006/2007 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHA.PDF|2007/2008 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHB.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHA.PDF|2008/2009 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHB.PDF|2008/2009 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHA.PDF|2010/2011 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHB.PDF|2010/2011 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHA.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHB.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHA.pdf|2011/2012 kereszt]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHB.pdf|2011/2012 kereszt]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/2012 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - A és B csoport<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/2008 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - B csoport<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> === Korábbi megoldások ===<br /> *[[:File:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|2013/2014 kereszt]] - 1. rész, kijavítva, 5 pont (Kálmán Bence)<br /> *[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_ajd5yl.pdf‎|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész, kijavítva (Szabó Norbert)<br /> *[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/2013 tavasz]] - 1-2. rész 4,5 pont (Seyler Lajos)<br /> <br /> [[Category:Villanyalap]]</div>

Kalmanb