<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Jost+M%C3%A1rk+Benedek</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Jost+M%C3%A1rk+Benedek"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Jost_M%C3%A1rk_Benedek"/>
	<updated>2026-05-15T16:39:44Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_7._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=204056</id>
		<title>Laboratórium 2 - 7. Mérés ellenőrző kérdései</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_7._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=204056"/>
		<updated>2023-05-18T10:25:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* 15. Mekkora egy 0.02 V ofszet hibájú és 2.48 V végértékű, 12 bites D/A átalakító LSB-je? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 2}}&lt;br /&gt;
{{Vissza|Laboratórium 2 - 7. Mérés: A/D D/A átalakítók vizsgálata}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;noautonum&amp;quot;&amp;gt;__TOC__&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 1. Mit jelent az analóg/digitális átalakítás? Milyen bemeneti/kimeneti jelei vannak egy A/D átalakítónak? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor2_mérés7_ábra1.png|300px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az analóg-digitális átalakító olyan eszköz, amely a bemenetére adott folytonos amplitúdójú, folytonos vagy diszkrét idejű jelet - amely a specifikált teljes kivezérlés tartományba esik - leképezi egy diszkrét amplitúdójú, diszkrét idejű jellé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A/D átalakító ki- és bemenő jelei:&lt;br /&gt;
*Egy analóg bemenetet (szimmetrikus, vagy aszimmetrikus, unipoláris vagy bipoláris), amire az analóg bemeneti jel jut.&lt;br /&gt;
*Egy referencia bemenetet (ami lehet fizikailag külső, vagy már az IC-re integrált), amellyel a bemeneti jelet összehasonlítja (megfelelő skálázás után).&lt;br /&gt;
*Egy digitális vezérlő bemenetet, amellyel az átalakítás paraméterei a külvilág által befolyásolhatóak - átalakítás triggerelése, szóhossz, stb.&lt;br /&gt;
*Egy digitális adatkimenetet, ahol az átalakítás végeredménye a külvilág számára hozzáférhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 2. Mit jelent a digitális/analóg átalakítás? Milyen bemeneti/kimeneti jelei vannak egy D/A átalakítónak? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor2_mérés7_ábra2.png|300px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A digitális-analóg átalakító a bemeneti digitális szimbólumnak megfelelő analóg kimeneti jelet állítja elő. A kimeneti jel lehet feszültség vagy áram, de legtöbbször az áramkimenetű átalakítók jelét rögtön feszültséggé alakítja egy áram/feszültség-konverter erősítő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az D/A átalakító ki- és bemenő jelei:&lt;br /&gt;
*Egy analóg kimenetet (feszültség vagy áram).&lt;br /&gt;
*Egy analóg referencia bemenetet (ami lehet fizikailag külső, vagy már az IC-re integrált), amellyel a kimeneti jelet skálázza.&lt;br /&gt;
*Egy digitális adatbemenetet, ahol az átalakítandó digitális kód megadható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3. Magyarázza el a szukcesszív-approximációs A/D átalakítás működési elvét [1,2]!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:meres3_implicitatalakito.JPG|350px]]&lt;br /&gt;
[[File:meres3_szukcapprtal.JPG|350px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szukcesszív-approximációs módszer a sorozatos közelítésen alapul. &lt;br /&gt;
Az átalakítás kezdetén a számláló regisztere nullázódik, majd az MSB bitet 1-be billenti a vezérlő, a komparátor pedig összehasonlítja az A/D bemenő jelét a D/A kimenetével. Ha nagyobb a bemenet, akkor ez a bit biztosan 1-es, ha kisebb, akkor biztosan 0. Az LSB bitek felé haladva iteráljuk az eljárást, így n órajelnek megfelelő idő után megkapjuk a végeredményt. Egyensúlyi állapotban a digitális kimeneten megjelenő számérték az analóg bemeneti jelnek felel meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Magyarázza el a létrahálózatos D/A átalakítás működési elvét [1,2]!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor2_mérés7_ábra4.jpg|700px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Sokféle D/A átalakító létezik, az egyik kedvelt típus a létrahálózatos D/A-átalakító. A&lt;br /&gt;
létrahálózat binárisan súlyozott áramokat szállít a kapcsolóegység részére. A kapcsolók a digitális&lt;br /&gt;
bemenőjeltől függő pozíciójának megfelelően a binárisan súlyozott áramok lineáris kombinációja&lt;br /&gt;
jut a műveleti erősítő bemenetére. A műveleti erősítő és visszacsatoló ellenállása, mint áram&lt;br /&gt;
feszültség átalakító az áramösszegből arányos feszültséget képez a kimeneten. Szükség van még Ur&lt;br /&gt;
referenciafeszültségre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Rajzolja fel a szinuszos jellel történő A/D átalakító vizsgálat mérési elrendezését!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Aki tudja erre a kérdésre a választ, az NE tartsa magában! ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor2_mérés7_elrendezés.png|300px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez csak leírva van a segédletben, de nem így hanem neked kell összeollózni valahogy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A függvénygenerátor rá van dugva az ADC-re, a panel pedig össze van kötve a PC-vel soros porton. Az ADC bemenete rá van kötve az oszcilloszkópra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 6. Mit jelent a koherens mintavételezés? Hogyan biztosítjuk a periódusonként eltérő fázist? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A/D átalakító vizsgálatának elterjedt módja a hisztogramm teszt, amire gyakran szinuszjelet&lt;br /&gt;
használnak. A hisztogram teszt lényege, hogy egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító&lt;br /&gt;
bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel&lt;br /&gt;
sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája illetve számos egyéb paramétere&lt;br /&gt;
meghatározható. Ahhoz, hogy a hisztogram ne torzuljon, a jelből egész számú periódust kell&lt;br /&gt;
mintavételezni. Ez másképpen azt jelenti, hogy a jel frekvenciája (fi) és a mintavételi frekvencia (fs)&lt;br /&gt;
közötti fent kell állnia az alábbi egyenlőségnek: fi=J*(fs/M), ahol M a vett minták száma, J pedig a&lt;br /&gt;
mintavett periódusok száma (J és M egész). Ezt nevezzük koherens mintavételezésnek. De ha a&lt;br /&gt;
periódusok száma osztója a minták számának, akkor minden egyes periódusnál ugyanabban a&lt;br /&gt;
fázishelyzetben veszünk mintát, ilyenkor a több periódus nem ad több információt, mint egyetlen&lt;br /&gt;
egy. Így ahhoz, hogy a kvantálási hiba &amp;quot;kellően zajszerű&amp;quot; legyen, J és M relatív prím kell, hogy&lt;br /&gt;
legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 7. Definiálja az SNR, SINAD, THD fogalmát (az idő és/vagy a frekvenciatartományban)!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;SINAD&#039;&#039;&#039; (SIgnal-to-Noise And Distortion ratio, azaz jel-zaj és torzítás viszony) megadja a&lt;br /&gt;
jelteljesítmény valamint a zaj és harmonikus komponensek teljesítményének arányát:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Időtartományban:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;SINAD_{dB}=10 \cdot \log_{10} \left( {{A^2 \over 2} \over e_{rms}^2 } \right)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Frekvenciatartományban:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;SINAD_{dB}=10 \cdot \log_{10} \left( { \left| Y[J] \right|^2 \over \sum_{k=1,k \neq J}^{M/2-1}\limits \left| Y[k] \right|^2 + {1 \over 2} \cdot \left| Y[ {M \over 2}] \right|^2 }\right)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;SNR&#039;&#039;&#039; (signal-to-noise ratio, azaz jel-zaj viszony) az A/D teszteléshez kapcsolódó fogalmak közül a legkevésbé egyértelmű. Egy lehetséges frekvenciatartománybeli definíció:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor2_mérés7_ábra5.jpg|600px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kézi számításoknál élhetünk az alábbi közelítéssel, ahol &amp;lt;math&amp;gt;NFl_{dB}&amp;lt;/math&amp;gt; a zaj átlagértéke dB-ben:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;SNR_{dB} \approx 20 \cdot \log_{10} \left| Y[J] \right| - \left( 10 \cdot \log_{10} \left( {M \over 2}\right) + NFl_{dB} \right)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A harmonikus tartalom jellemzésére szolgál a &#039;&#039;&#039;THD&#039;&#039;&#039; (total harmonic distortion, azaz teljes harmonikus torzítás ). Értéke az átalakító transzfer karakterisztikájának nemlinearitásaitól függ. A THD-val a felharmonikusok teljesítményét az alapharmonikus teljesítményéhez viszonyítjuk:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;THD_{dB}=10 \cdot \log_{10} \left( {\sum_{h=2}^{hmax}\limits \left| Y[hJ] \right|^2 \over \left| Y[J]\right|^2} \right)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 8. Mi a statikus karakterisztika ofszet és erősítés hibája?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha az átalakító bemenetére adott digitális kódot a legkisebb és legnagyobb érték (tipikusan 0&lt;br /&gt;
és 2&amp;lt;sup&amp;gt;N&amp;lt;/sup&amp;gt;-1) között változtatjuk, és a kimeneti feszültséget pontról pontra megmérjük, akkor&lt;br /&gt;
megkapjuk az átalakító statikus karakterisztikáját. A karakterisztikára ideális esetben egy egyenes&lt;br /&gt;
illeszthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az átalakítóban használt aktív és diszkrét elemek miatt jelentkezik az erősítés és ofszet hiba.&lt;br /&gt;
Az erősítés hiba miatt az ideálistól eltérő lesz a karakterisztika meredeksége Az ofszet hiba&lt;br /&gt;
elsősorban az átalakítóban megtalálható aktív elemek ofszetfeszültsége miatt jelentkezik. Ennek&lt;br /&gt;
következménye, hogy 0 bemeneti kód esetén a kimeneti feszültség nem lesz nulla.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 9. Mi a különbség a végpontok közötti és a legkisebb-négyzetes becslés alapján számított lineáris karakterisztika között? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha le akarjuk írni a D/A-átalakító transzfer karakterisztikánk a problémánk az, hogy&lt;br /&gt;
összesen &amp;lt;math&amp;gt;2^N+2&amp;lt;/math&amp;gt; ismeretlent kell meghatároznunk, a nemlinearitási hibák miatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ehhez első lépésként egy ideális egyenest kell becsléssel meghatároznunk, erre létezik két módszer:&lt;br /&gt;
*A végpontokra illesztett egyenes a legegyszerűbb megoldás a fenti problémára. A nemlinearitási hibát a karakterisztika két pontjában nullának definiáljuk: ez a két pont a karakterisztika két szélső értéke, tehát a 0 digitális kódhoz, illetve a végértékhez tartozó szint. Így a modellben máris csak &amp;lt;math&amp;gt;2^N&amp;lt;/math&amp;gt; ismeretlen maradt, így a lineáris egyenletrendszer megoldásával a keresett paraméterek egyszerűen meghatározhatóak.&lt;br /&gt;
*A legkisebb négyzetes becslő matematikailag kifinomultabb módszert használ a probléma megoldására. A statikus karakterisztika pontjaira egy egyenest illeszt úgy, hogy az illesztett egyenes és a pontsereg közti négyzetes távolság a lehető legkisebb legyen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 10. Mit nevezünk az A/D átalakító átváltási szintjének?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kód átváltási szint (code transition level) megadja azt az analóg jelszintet, amikor a&lt;br /&gt;
digitális kimeneti érték két szomszédos érték között változik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy N-bites átalakítónál &amp;lt;math&amp;gt;2^N-1&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
számú átváltási szint értelmezhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 11. Mit jelent az integrális nemlinearitási hiba? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor2_mérés7_INL_DNL_2018_05_20.PNG|600px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az átalakító karakterisztikája nemlineáris hibákkal is terhelt. A nemlinearitások jellemzése&lt;br /&gt;
kétféle módon történhet, az integrális és differenciális nemlinearitási hibával illetve diagrammal. Az&lt;br /&gt;
átalakító integrális nemlinearitása (INL) egy adott bemeneti kód esetén a valódi és az illesztett&lt;br /&gt;
egyenes által meghatározott kimeneti feszültség különbségével egyezik meg. Minden egyes&lt;br /&gt;
bemeneti kombinációhoz tartozik egy INL érték, az adatlapokon azonban szokás az integrális&lt;br /&gt;
nemlinearitási diagramnak csak a maximumát megadni. LSB-ben szokás kifejezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 12. Mit jelent a differenciális nemlinearitási hiba? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az átalakító karakterisztikája nemlineáris hibákkal is terhelt. A nemlinearitások jellemzése&lt;br /&gt;
kétféle módon történhet, az integrális és differenciális nemlinearitási hibával illetve diagrammal. A&lt;br /&gt;
differenciális nemlinearitás (DNL) megadja, hogy két szomszédos bemeneti kombinációhoz tartozó&lt;br /&gt;
kimeneti feszültségérték különbsége mennyivel tér el az illesztett egyenes által meghatározott LSB-től.&lt;br /&gt;
LSB-ben szokás kifejezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 13. Mi a kvantálási hiba? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kvantálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor az analóg jel folytonos értékeit diszkrét&lt;br /&gt;
értékekké alakítjuk át. Sajnálatos módon a kvantálásnál nem mondható ki a mintavételezésnél&lt;br /&gt;
megismert rekonstrukciós tételhez hasonló állítás, azaz a kvantált jelből nem állítható vissza&lt;br /&gt;
pontosan az eredeti jel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kvantálási hiba, amely egyébként a bemenet determinisztikus függvénye, sokszor jól&lt;br /&gt;
modellezhető zajként (különösen nagy bitszámú átalakításkor). Ilyenkor a kimenő kvantált jelet a&lt;br /&gt;
bemenő analóg jel és a kvantálási zaj összegeként modellezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kvantálási zajról feltételezhetjük, hogy eloszlása egyenletes a -1/2 LSB és a +1/2 LSB tartományon belül, független a bemenő jeltől és spektruma fehér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez alapján a kvantálási zaj szórásnégyzete LSB&amp;lt;sup&amp;gt;2&amp;lt;/sup&amp;gt;/12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor2_mérés7_kvantálás.JPG|500px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 14. Definiálja a D/A átalakító beállási idejét! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Labor2_mérés7_ábra7.jpg|500px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mai korszerű D/A átalakítók többnyire tartalmaznak egy belső buffer regisztert, amely a&lt;br /&gt;
bemeneti digitális jelet eltárolja és meghajtja az átalakítót magát. A D/A átalakító beállási idejét&lt;br /&gt;
úgy definiálják, hogy a digitális bemenetben történő változástól a kimeneti jel végső értékétől ±1/2&lt;br /&gt;
LSB-re történő beállásáig eltelt idő. Mivel a belső regiszter késleltetését általában nem tudjuk&lt;br /&gt;
mérni, emiatt elterjedt az önmagában a kimeneti jel&lt;br /&gt;
alapján definiált beállási idő. Ez a kezdeti értékhez&lt;br /&gt;
képesti ±1/2 LSB-s hibasáv elhagyása, és a végső&lt;br /&gt;
értékhez képesti ±1/2 LSB-s hibasávban maradásig&lt;br /&gt;
eltelt idő. A gyártók legtöbbször egy adatot adnak meg&lt;br /&gt;
a beállási idő alatt: vagy az úgynevezett végérték beállási időt&lt;br /&gt;
(full-scale settling time), amely a 0 bemeneti értékből a&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;2^N-1&amp;lt;/math&amp;gt; értékhez tartozó beállási idő, illetve a középponti&lt;br /&gt;
beállási időt (midscale settling time), ami a 0111…1&lt;br /&gt;
értékből 1000…0 értékbe (vagy 1000…0 értékből&lt;br /&gt;
0111…1 értékbe) váltáshoz szükséges idő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 15. Mekkora egy 0.02 V ofszet hibájú és 2.48 V végértékű, 12 bites D/A átalakító LSB-je?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;U_{off}=0.02 \; V \;\;\;\;\; FS=2.48 \; V \;\;\;\;\; N=12&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ismert összefüggés:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;U_{ki}=LSB \cdot D_{in} + U_{off} \;\;\;\;\;\;\;\; D_{in}=0, 1, 2, ... , (2^N-1)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;FS=LSB \cdot \left( 2^N -1 \right) + U_{off}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;LSB={FS-U_{off} \over 2^N-1} ={2.48 -0.02 \over 2^{12}-1} \approx 0.6007 \; mV&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 16. Definiálja a glitch fogalmát! Milyen módon tudjuk kimérni ezt a jelenséget? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A digitális bemenet megváltozása az egyes digitális vonalak és hozzátartozó kapcsolók eltérő késleltetése miatt közbenső digitális állapotoknak megfelelő analóg kimenetek is megjelenhetnek a kimeneten. Például a 0111...1 értékből 1000...0 értékbe váltás során egy rövid időre akár az 1111...1 érték is megjelenhet, ha a legnagyobb helyiértékű bit vált a leggyorsabban.&lt;br /&gt;
A váltás minőségének a jellemzésére a glitch energia vagy impulzus terület szolgál. A név elég szerencsétlen. mert nem energia jellegű mennyiségről van szó. A glitch-nek tulajdonítható jelforma változás területe (n)Vs-ben van kifejezve. &lt;br /&gt;
A gyors beállási idő nem jelent feltétlenül kis glitch energiát. Értéke elsősorban két módszerrel csökkenthető. Megfelelő D/A struktórával, vagy a D/A kimenetén alkalmazott mintavevő-tartó áramkörrel.&lt;br /&gt;
A glitch értéke kódfüggő, ezért nemlineáris torzítást okoz a kimeneti jelben. Az ebből adódó harmonikus torzítás is csökkenthető, ha minimalizáljuk a glitch kódfüggőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203892</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203892"/>
		<updated>2023-04-18T12:30:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi norma hipotézise==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a rendelkező rész, amely előírja a meghatározott magatartást – a tevést, a nem-tevést vagy a tevés meghatározott módját &lt;br /&gt;
# a diszpozícióban előírt magatartás következménye&lt;br /&gt;
# a tényállás, amely leírja a társadalmi szituációt, amelyben a magatartást tanúsítani kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozitív norma a magánjogban ajánló jellegű, a jogalanyok …==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#együttes akarattal sem térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#együttes akarattal térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#egyikének akaratából el lehet tőle térni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás igaz a jogszabályok érvényességére vonatkozóan?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a megalkotott jogszabály kihirdetése szükséges&lt;br /&gt;
#arra hatáskörrel nem rendelkező szerv is érvényes jogszabályt alkothat&lt;br /&gt;
#jogforrási hierarchia megtartása nem szükséges a jogszabályok megalkotása során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem jellemzője a jogforrási hierarchiának?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintűvel&lt;br /&gt;
#csúcsán az Alaptörvény áll&lt;br /&gt;
#nem igazodik az állami szervek hierarchiájához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyek a jogviszony alanyai?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, állam&lt;br /&gt;
#természetes személyek, állam, jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök döntéseinek érvényességéhez==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#sosem szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#többnyire miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
#csak kivételesen szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#mindig miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Kúria a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#megyei szintjén áll&lt;br /&gt;
#regionális szintjén áll&lt;br /&gt;
#országos szintjén áll&lt;br /&gt;
#helyi szintjén áll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezet vertikális tagoltsága összesen==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar országgyűlés képviselőit==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül az állampolgárok választják &lt;br /&gt;
#a kormány nevezi ki&lt;br /&gt;
#az ügyészség akkreditálja&lt;br /&gt;
#a köztársasági elnök nevezi ki&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A törvényszékek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#első és másodfokon egyaránt eljárhatnak&lt;br /&gt;
#csak elsőfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak másodfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak rendkívüli perorvoslatokat bírálnak el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nem tartozik a köztársasági elnök hatáskörei közé==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a kegyelmi jog&lt;br /&gt;
#a törvényalkotás&lt;br /&gt;
#az állampolgársági ügyekben való döntés&lt;br /&gt;
#az állam képviselete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#egy adott állam által alkotott jogszabályok rendezett összessége&lt;br /&gt;
#az államigazgatás által alkotott rendeletek és határozatok összessége&lt;br /&gt;
#a kormány által alkotott jogszabályokat tartalmazza&lt;br /&gt;
#az országgyűlés által alkotott törvények és határozatok összessége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A közigazgatási eljárás szakaszai==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#alapeljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, fellebbezési eljárás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A polgári eljárásjogban következők állnak egymással szemben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#alperes-felperes&lt;br /&gt;
#bíró-ügyész&lt;br /&gt;
#elkövető-állam&lt;br /&gt;
#vádlott-ügyész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít „vegyes szakjognak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#vagyonjog&lt;br /&gt;
#munkajog&lt;br /&gt;
#családjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az alkotmányjogra?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam – állampolgár viszonyát rendezi&lt;br /&gt;
#államszervezet felépítésének és működésének elveit tartalmazza&lt;br /&gt;
#állampolgári jogokat határozza meg&lt;br /&gt;
#közigazgatási szervek feladat- és hatáskörét rögzíti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mi nem jellemző az uniós jog irányelveire?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül előírja, hogy milyen formában és eszközökkel kell átültetni a nemzeti jogrendszerbe a szabályait&lt;br /&gt;
#jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállamok számára&lt;br /&gt;
#meghatározzák a szabályok nemzeti jogba való átültetésre nyitva lévő határidőt.&lt;br /&gt;
#a jogharmonizáció legfőbb eszköze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az EU-parlamenti választás után kinevezett Európai Bizottság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#7 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#4 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#5 évig tölti be tisztségét &lt;br /&gt;
#2 évig törti be tisztségét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„A jogviszonyban a jogosult mellett a kötelezett is név szerint szerepel, a kötelezett pedig (általában, bár nem kizárólagosan) tevésre, pozitív&lt;br /&gt;
cselekvésre köteles.” Ez nem más, mint a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony és relatív szerkezetű jogviszony egyaránt lehet&lt;br /&gt;
#relatív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#demonstratív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e kötelmi jogviszonyt a jogalap nélküli gazdagodás?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#nem&lt;br /&gt;
#igen&lt;br /&gt;
#csak ha a bíróság megállapítja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e egyoldalú jogügylet (jognyilatkozat) kötelmi jogviszonyt?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén&lt;br /&gt;
#csak a felek egyező akaratából adódóan&lt;br /&gt;
#bármely esetben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban az álképviselet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#nyilatkozati hiba&lt;br /&gt;
#a célzott joghatás hibája&lt;br /&gt;
#akarati hiba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adásvétel lényege valamely dolog tulajdonba adása …. ellenében.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#dologi (tárgyi) ellenszolgáltatás&lt;br /&gt;
#másként nem érvényesíthető vevői jogosultság az eladóra történő engedményezése&lt;br /&gt;
#pénz (vételár) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi nem számít az eladó fő kötelezettségei közé?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a dolog birtokának átengedése&lt;br /&gt;
#a teljesítésig biztosítás kötése a dologra&lt;br /&gt;
#a dolog tulajdonjogának átruházása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hány évente vannak az Európai Parlamenti választások?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#4 évente&lt;br /&gt;
#5 évente&lt;br /&gt;
#6 évente&lt;br /&gt;
#7 évente&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A munkajog eredetileg==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a szerződési jogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a versenyjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a büntetőjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#az alkotmányjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az érvényesség és a hatályosság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban az Alkotmánybíróság a maga jogértelmező tevékenysége során szinonim fogalmakként kezelheti őket&lt;br /&gt;
#szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban bírói a jogértelmezés során szinonimaként kezelhetők&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar ügyészi szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alapvető jogok biztosa==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#más néven ombudsman&lt;br /&gt;
#valójában alkotmánybíró&lt;br /&gt;
#voltaképp országgyűlés képviselő&lt;br /&gt;
#az ügyészek egyike&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozíció szerint a norma típusa lehet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#enumeratív vagy kógens&lt;br /&gt;
#invokatív vagy kógens&lt;br /&gt;
#kógens vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
#invokatív vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít hagyományosan magánjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#szerzői jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág nem számít hagyományosan közjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#öröklési jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
#későmodern viszonyok között kizárólag ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
#szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt lehetőség van&lt;br /&gt;
#kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajándékozási szerződés esetén az ajándékozó nem élhet visszakövetelési joggal==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#szokásos értékű ajándékok esetében&lt;br /&gt;
#durva hálátlanság esetén&lt;br /&gt;
#saját létfenntartásának veszélyeztetettsége esetén&lt;br /&gt;
#kötelesrész sérelme esetén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem szabályozási tárgya a mezőgazdasági jognak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#földvédelem&lt;br /&gt;
#a gazdasági társaság&lt;br /&gt;
#a földtulajdon&lt;br /&gt;
#földhasználat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A visszavásárlási jog jogosultja – ..........................- akkor is visszavásárolhatja az általa eladott dolgot a vevőtől, ha annak egyébként egyáltalán nem áll szándékában eladni azt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#aki kizárólag az állam lehet&lt;br /&gt;
#a dolog előző tulajdonosa&lt;br /&gt;
#aki lényegében bárki lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==René David összehasonlító jogász jogrendszer tipológiájában melyik jogrendszer-csoport nem szerepel?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#a szocialista jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a kontinentális jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a Common Law jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a totalitárius jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony közvetett tárgyai a !!Nem tudom mi de nem a jogkövetkezmények!!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#a jogkövetkezmények&lt;br /&gt;
#jogok és kötelességek&lt;br /&gt;
#dolgok&lt;br /&gt;
#magatartások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az állam megtagadja az akaratmegegyezéshez a joghatást, nem ismeri el a szerződést jogi ténynek, ilyen esetben a szerződés:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#feltételes&lt;br /&gt;
#érvénytelen&lt;br /&gt;
#hiányos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a tévedés !!Nem tudom a választ de nem c!!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezetben regionális tagoltsági szint==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#csupán az államhatalmi-törvényhozó hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán az igazságszolgáltató és ügyészi hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán a végrehajtó-kormányzati hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán honvédelmi hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a bérlet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#Adási szerződés&lt;br /&gt;
#Ügyviteli szerződés&lt;br /&gt;
#Használati szerződés&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203875</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203875"/>
		<updated>2023-04-14T13:37:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* A jogviszony közvetett tárgyai a !!Nem tudom mi de nem a jogkövetelmények!! */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi norma hipotézise==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a rendelkező rész, amely előírja a meghatározott magatartást – a tevést, a nem-tevést vagy a tevés meghatározott módját &lt;br /&gt;
# a diszpozícióban előírt magatartás következménye&lt;br /&gt;
# a tényállás, amely leírja a társadalmi szituációt, amelyben a magatartást tanúsítani kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozitív norma a magánjogban ajánló jellegű, a jogalanyok …==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#együttes akarattal sem térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#együttes akarattal térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#egyikének akaratából el lehet tőle térni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás igaz a jogszabályok érvényességére vonatkozóan?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a megalkotott jogszabály kihirdetése szükséges&lt;br /&gt;
#arra hatáskörrel nem rendelkező szerv is érvényes jogszabályt alkothat&lt;br /&gt;
#jogforrási hierarchia megtartása nem szükséges a jogszabályok megalkotása során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem jellemzője a jogforrási hierarchiának?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintűvel&lt;br /&gt;
#csúcsán az Alaptörvény áll&lt;br /&gt;
#nem igazodik az állami szervek hierarchiájához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyek a jogviszony alanyai?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, állam&lt;br /&gt;
#természetes személyek, állam, jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök döntéseinek érvényességéhez==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#sosem szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#többnyire miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
#csak kivételesen szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#mindig miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Kúria a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#megyei szintjén áll&lt;br /&gt;
#regionális szintjén áll&lt;br /&gt;
#országos szintjén áll&lt;br /&gt;
#helyi szintjén áll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezet vertikális tagoltsága összesen==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar országgyűlés képviselőit==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül az állampolgárok választják &lt;br /&gt;
#a kormány nevezi ki&lt;br /&gt;
#az ügyészség akkreditálja&lt;br /&gt;
#a köztársasági elnök nevezi ki&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A törvényszékek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#első és másodfokon egyaránt eljárhatnak&lt;br /&gt;
#csak elsőfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak másodfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak rendkívüli perorvoslatokat bírálnak el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nem tartozik a köztársasági elnök hatáskörei közé==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a kegyelmi jog&lt;br /&gt;
#a törvényalkotás&lt;br /&gt;
#az állampolgársági ügyekben való döntés&lt;br /&gt;
#az állam képviselete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#egy adott állam által alkotott jogszabályok rendezett összessége&lt;br /&gt;
#az államigazgatás által alkotott rendeletek és határozatok összessége&lt;br /&gt;
#a kormány által alkotott jogszabályokat tartalmazza&lt;br /&gt;
#az országgyűlés által alkotott törvények és határozatok összessége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A közigazgatási eljárás szakaszai==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#alapeljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, fellebbezési eljárás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A polgári eljárásjogban következők állnak egymással szemben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#alperes-felperes&lt;br /&gt;
#bíró-ügyész&lt;br /&gt;
#elkövető-állam&lt;br /&gt;
#vádlott-ügyész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít „vegyes szakjognak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#vagyonjog&lt;br /&gt;
#munkajog&lt;br /&gt;
#családjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az alkotmányjogra?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam – állampolgár viszonyát rendezi&lt;br /&gt;
#államszervezet felépítésének és működésének elveit tartalmazza&lt;br /&gt;
#állampolgári jogokat határozza meg&lt;br /&gt;
#közigazgatási szervek feladat- és hatáskörét rögzíti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mi nem jellemző az uniós jog irányelveire?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül előírja, hogy milyen formában és eszközökkel kell átültetni a nemzeti jogrendszerbe a szabályait&lt;br /&gt;
#jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállamok számára&lt;br /&gt;
#meghatározzák a szabályok nemzeti jogba való átültetésre nyitva lévő határidőt.&lt;br /&gt;
#a jogharmonizáció legfőbb eszköze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az EU-parlamenti választás után kinevezett Európai Bizottság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#7 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#4 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#5 évig tölti be tisztségét &lt;br /&gt;
#2 évig törti be tisztségét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„A jogviszonyban a jogosult mellett a kötelezett is név szerint szerepel, a kötelezett pedig (általában, bár nem kizárólagosan) tevésre, pozitív&lt;br /&gt;
cselekvésre köteles.” Ez nem más, mint a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony és relatív szerkezetű jogviszony egyaránt lehet&lt;br /&gt;
#relatív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#demonstratív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e kötelmi jogviszonyt a jogalap nélküli gazdagodás?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#nem&lt;br /&gt;
#igen&lt;br /&gt;
#csak ha a bíróság megállapítja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e egyoldalú jogügylet (jognyilatkozat) kötelmi jogviszonyt?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén&lt;br /&gt;
#csak a felek egyező akaratából adódóan&lt;br /&gt;
#bármely esetben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban az álképviselet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#nyilatkozati hiba&lt;br /&gt;
#a célzott joghatás hibája&lt;br /&gt;
#akarati hiba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adásvétel lényege valamely dolog tulajdonba adása …. ellenében.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#dologi (tárgyi) ellenszolgáltatás&lt;br /&gt;
#másként nem érvényesíthető vevői jogosultság az eladóra történő engedményezése&lt;br /&gt;
#pénz (vételár) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi nem számít az eladó fő kötelezettségei közé?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a dolog birtokának átengedése&lt;br /&gt;
#a teljesítésig biztosítás kötése a dologra&lt;br /&gt;
#a dolog tulajdonjogának átruházása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hány évente vannak az Európai Parlamenti választások?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#4 évente&lt;br /&gt;
#5 évente&lt;br /&gt;
#6 évente&lt;br /&gt;
#7 évente&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A munkajog eredetileg==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a szerződési jogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a versenyjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a büntetőjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#az alkotmányjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az érvényesség és a hatályosság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban az Alkotmánybíróság a maga jogértelmező tevékenysége során szinonim fogalmakként kezelheti őket&lt;br /&gt;
#szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban bírói a jogértelmezés során szinonimaként kezelhetők&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar ügyészi szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alapvető jogok biztosa==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#más néven ombudsman&lt;br /&gt;
#valójában alkotmánybíró&lt;br /&gt;
#voltaképp országgyűlés képviselő&lt;br /&gt;
#az ügyészek egyike&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozíció szerint a norma típusa lehet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#enumeratív vagy kógens&lt;br /&gt;
#invokatív vagy kógens&lt;br /&gt;
#kógens vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
#invokatív vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít hagyományosan magánjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#szerzői jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág nem számít hagyományosan közjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#öröklési jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
#későmodern viszonyok között kizárólag ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
#szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt lehetőség van&lt;br /&gt;
#kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajándékozási szerződés esetén az ajándékozó nem élhet visszakövetelési joggal==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#szokásos értékű ajándékok esetében&lt;br /&gt;
#durva hálátlanság esetén&lt;br /&gt;
#saját létfenntartásának veszélyeztetettsége esetén&lt;br /&gt;
#kötelesrész sérelme esetén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem szabályozási tárgya a mezőgazdasági jognak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#földvédelem&lt;br /&gt;
#a gazdasági társaság&lt;br /&gt;
#a földtulajdon&lt;br /&gt;
#földhasználat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A visszavásárlási jog jogosultja – ..........................- akkor is visszavásárolhatja az általa eladott dolgot a vevőtől, ha annak egyébként egyáltalán nem áll szándékában eladni azt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#aki kizárólag az állam lehet&lt;br /&gt;
#a dolog előző tulajdonosa&lt;br /&gt;
#aki lényegében bárki lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==René David összehasonlító jogász jogrendszer tipológiájában melyik jogrendszer-csoport nem szerepel?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#a szocialista jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a kontinentális jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a Common Law jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a totalitárius jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony közvetett tárgyai a !!Nem tudom mi de nem a jogkövetkezmények!!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#a jogkövetkezmények&lt;br /&gt;
#jogok és kötelességek&lt;br /&gt;
#dolgok&lt;br /&gt;
#magatartások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az állam megtagadja az akaratmegegyezéshez a joghatást, nem ismeri el a szerződést jogi ténynek, ilyen esetben a szerződés:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#feltételes&lt;br /&gt;
#érvénytelen&lt;br /&gt;
#hiányos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a tévedés !!Nem tudom a választ de nem c!!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezetben regionális tagoltsági szint==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#csupán az államhatalmi-törvényhozó hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán az igazságszolgáltató és ügyészi hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán a végrehajtó-kormányzati hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán honvédelmi hatalmi ágban található&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203874</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203874"/>
		<updated>2023-04-14T13:37:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi norma hipotézise==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a rendelkező rész, amely előírja a meghatározott magatartást – a tevést, a nem-tevést vagy a tevés meghatározott módját &lt;br /&gt;
# a diszpozícióban előírt magatartás következménye&lt;br /&gt;
# a tényállás, amely leírja a társadalmi szituációt, amelyben a magatartást tanúsítani kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozitív norma a magánjogban ajánló jellegű, a jogalanyok …==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#együttes akarattal sem térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#együttes akarattal térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#egyikének akaratából el lehet tőle térni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás igaz a jogszabályok érvényességére vonatkozóan?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a megalkotott jogszabály kihirdetése szükséges&lt;br /&gt;
#arra hatáskörrel nem rendelkező szerv is érvényes jogszabályt alkothat&lt;br /&gt;
#jogforrási hierarchia megtartása nem szükséges a jogszabályok megalkotása során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem jellemzője a jogforrási hierarchiának?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintűvel&lt;br /&gt;
#csúcsán az Alaptörvény áll&lt;br /&gt;
#nem igazodik az állami szervek hierarchiájához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyek a jogviszony alanyai?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, állam&lt;br /&gt;
#természetes személyek, állam, jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök döntéseinek érvényességéhez==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#sosem szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#többnyire miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
#csak kivételesen szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#mindig miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Kúria a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#megyei szintjén áll&lt;br /&gt;
#regionális szintjén áll&lt;br /&gt;
#országos szintjén áll&lt;br /&gt;
#helyi szintjén áll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezet vertikális tagoltsága összesen==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar országgyűlés képviselőit==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül az állampolgárok választják &lt;br /&gt;
#a kormány nevezi ki&lt;br /&gt;
#az ügyészség akkreditálja&lt;br /&gt;
#a köztársasági elnök nevezi ki&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A törvényszékek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#első és másodfokon egyaránt eljárhatnak&lt;br /&gt;
#csak elsőfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak másodfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak rendkívüli perorvoslatokat bírálnak el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nem tartozik a köztársasági elnök hatáskörei közé==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a kegyelmi jog&lt;br /&gt;
#a törvényalkotás&lt;br /&gt;
#az állampolgársági ügyekben való döntés&lt;br /&gt;
#az állam képviselete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#egy adott állam által alkotott jogszabályok rendezett összessége&lt;br /&gt;
#az államigazgatás által alkotott rendeletek és határozatok összessége&lt;br /&gt;
#a kormány által alkotott jogszabályokat tartalmazza&lt;br /&gt;
#az országgyűlés által alkotott törvények és határozatok összessége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A közigazgatási eljárás szakaszai==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#alapeljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, fellebbezési eljárás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A polgári eljárásjogban következők állnak egymással szemben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#alperes-felperes&lt;br /&gt;
#bíró-ügyész&lt;br /&gt;
#elkövető-állam&lt;br /&gt;
#vádlott-ügyész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít „vegyes szakjognak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#vagyonjog&lt;br /&gt;
#munkajog&lt;br /&gt;
#családjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az alkotmányjogra?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam – állampolgár viszonyát rendezi&lt;br /&gt;
#államszervezet felépítésének és működésének elveit tartalmazza&lt;br /&gt;
#állampolgári jogokat határozza meg&lt;br /&gt;
#közigazgatási szervek feladat- és hatáskörét rögzíti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mi nem jellemző az uniós jog irányelveire?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül előírja, hogy milyen formában és eszközökkel kell átültetni a nemzeti jogrendszerbe a szabályait&lt;br /&gt;
#jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállamok számára&lt;br /&gt;
#meghatározzák a szabályok nemzeti jogba való átültetésre nyitva lévő határidőt.&lt;br /&gt;
#a jogharmonizáció legfőbb eszköze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az EU-parlamenti választás után kinevezett Európai Bizottság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#7 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#4 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#5 évig tölti be tisztségét &lt;br /&gt;
#2 évig törti be tisztségét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„A jogviszonyban a jogosult mellett a kötelezett is név szerint szerepel, a kötelezett pedig (általában, bár nem kizárólagosan) tevésre, pozitív&lt;br /&gt;
cselekvésre köteles.” Ez nem más, mint a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony és relatív szerkezetű jogviszony egyaránt lehet&lt;br /&gt;
#relatív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#demonstratív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e kötelmi jogviszonyt a jogalap nélküli gazdagodás?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#nem&lt;br /&gt;
#igen&lt;br /&gt;
#csak ha a bíróság megállapítja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e egyoldalú jogügylet (jognyilatkozat) kötelmi jogviszonyt?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén&lt;br /&gt;
#csak a felek egyező akaratából adódóan&lt;br /&gt;
#bármely esetben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban az álképviselet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#nyilatkozati hiba&lt;br /&gt;
#a célzott joghatás hibája&lt;br /&gt;
#akarati hiba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adásvétel lényege valamely dolog tulajdonba adása …. ellenében.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#dologi (tárgyi) ellenszolgáltatás&lt;br /&gt;
#másként nem érvényesíthető vevői jogosultság az eladóra történő engedményezése&lt;br /&gt;
#pénz (vételár) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi nem számít az eladó fő kötelezettségei közé?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a dolog birtokának átengedése&lt;br /&gt;
#a teljesítésig biztosítás kötése a dologra&lt;br /&gt;
#a dolog tulajdonjogának átruházása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hány évente vannak az Európai Parlamenti választások?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#4 évente&lt;br /&gt;
#5 évente&lt;br /&gt;
#6 évente&lt;br /&gt;
#7 évente&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A munkajog eredetileg==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a szerződési jogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a versenyjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a büntetőjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#az alkotmányjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az érvényesség és a hatályosság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban az Alkotmánybíróság a maga jogértelmező tevékenysége során szinonim fogalmakként kezelheti őket&lt;br /&gt;
#szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban bírói a jogértelmezés során szinonimaként kezelhetők&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar ügyészi szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alapvető jogok biztosa==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#más néven ombudsman&lt;br /&gt;
#valójában alkotmánybíró&lt;br /&gt;
#voltaképp országgyűlés képviselő&lt;br /&gt;
#az ügyészek egyike&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozíció szerint a norma típusa lehet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#enumeratív vagy kógens&lt;br /&gt;
#invokatív vagy kógens&lt;br /&gt;
#kógens vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
#invokatív vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít hagyományosan magánjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#szerzői jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág nem számít hagyományosan közjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#öröklési jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
#későmodern viszonyok között kizárólag ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
#szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt lehetőség van&lt;br /&gt;
#kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajándékozási szerződés esetén az ajándékozó nem élhet visszakövetelési joggal==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#szokásos értékű ajándékok esetében&lt;br /&gt;
#durva hálátlanság esetén&lt;br /&gt;
#saját létfenntartásának veszélyeztetettsége esetén&lt;br /&gt;
#kötelesrész sérelme esetén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem szabályozási tárgya a mezőgazdasági jognak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#földvédelem&lt;br /&gt;
#a gazdasági társaság&lt;br /&gt;
#a földtulajdon&lt;br /&gt;
#földhasználat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A visszavásárlási jog jogosultja – ..........................- akkor is visszavásárolhatja az általa eladott dolgot a vevőtől, ha annak egyébként egyáltalán nem áll szándékában eladni azt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#aki kizárólag az állam lehet&lt;br /&gt;
#a dolog előző tulajdonosa&lt;br /&gt;
#aki lényegében bárki lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==René David összehasonlító jogász jogrendszer tipológiájában melyik jogrendszer-csoport nem szerepel?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#a szocialista jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a kontinentális jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a Common Law jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
#a totalitárius jogrendszer-csoport&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony közvetett tárgyai a !!Nem tudom mi de nem a jogkövetelmények!!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#a jogkövetkezmények&lt;br /&gt;
#jogok és kötelességek&lt;br /&gt;
#dolgok&lt;br /&gt;
#magatartások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az állam megtagadja az akaratmegegyezéshez a joghatást, nem ismeri el a szerződést jogi ténynek, ilyen esetben a szerződés:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#feltételes&lt;br /&gt;
#érvénytelen&lt;br /&gt;
#hiányos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a tévedés !!Nem tudom a választ de nem c!!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezetben regionális tagoltsági szint==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#csupán az államhatalmi-törvényhozó hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán az igazságszolgáltató és ügyészi hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán a végrehajtó-kormányzati hatalmi ágban található&lt;br /&gt;
#csupán honvédelmi hatalmi ágban található&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203873</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203873"/>
		<updated>2023-04-14T13:24:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi norma hipotézise==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a rendelkező rész, amely előírja a meghatározott magatartást – a tevést, a nem-tevést vagy a tevés meghatározott módját &lt;br /&gt;
# a diszpozícióban előírt magatartás következménye&lt;br /&gt;
# a tényállás, amely leírja a társadalmi szituációt, amelyben a magatartást tanúsítani kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozitív norma a magánjogban ajánló jellegű, a jogalanyok …==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#együttes akarattal sem térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#együttes akarattal térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#egyikének akaratából el lehet tőle térni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás igaz a jogszabályok érvényességére vonatkozóan?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a megalkotott jogszabály kihirdetése szükséges&lt;br /&gt;
#arra hatáskörrel nem rendelkező szerv is érvényes jogszabályt alkothat&lt;br /&gt;
#jogforrási hierarchia megtartása nem szükséges a jogszabályok megalkotása során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem jellemzője a jogforrási hierarchiának?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintűvel&lt;br /&gt;
#csúcsán az Alaptörvény áll&lt;br /&gt;
#nem igazodik az állami szervek hierarchiájához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyek a jogviszony alanyai?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, állam&lt;br /&gt;
#természetes személyek, állam, jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök döntéseinek érvényességéhez==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#sosem szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#többnyire miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
#csak kivételesen szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#mindig miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Kúria a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#megyei szintjén áll&lt;br /&gt;
#regionális szintjén áll&lt;br /&gt;
#országos szintjén áll&lt;br /&gt;
#helyi szintjén áll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezet vertikális tagoltsága összesen==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar országgyűlés képviselőit==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül az állampolgárok választják &lt;br /&gt;
#a kormány nevezi ki&lt;br /&gt;
#az ügyészség akkreditálja&lt;br /&gt;
#a köztársasági elnök nevezi ki&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A törvényszékek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#első és másodfokon egyaránt eljárhatnak&lt;br /&gt;
#csak elsőfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak másodfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak rendkívüli perorvoslatokat bírálnak el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nem tartozik a köztársasági elnök hatáskörei közé==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a kegyelmi jog&lt;br /&gt;
#a törvényalkotás&lt;br /&gt;
#az állampolgársági ügyekben való döntés&lt;br /&gt;
#az állam képviselete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#egy adott állam által alkotott jogszabályok rendezett összessége&lt;br /&gt;
#az államigazgatás által alkotott rendeletek és határozatok összessége&lt;br /&gt;
#a kormány által alkotott jogszabályokat tartalmazza&lt;br /&gt;
#az országgyűlés által alkotott törvények és határozatok összessége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A közigazgatási eljárás szakaszai==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#alapeljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, fellebbezési eljárás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A polgári eljárásjogban következők állnak egymással szemben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#alperes-felperes&lt;br /&gt;
#bíró-ügyész&lt;br /&gt;
#elkövető-állam&lt;br /&gt;
#vádlott-ügyész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít „vegyes szakjognak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#vagyonjog&lt;br /&gt;
#munkajog&lt;br /&gt;
#családjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az alkotmányjogra?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam – állampolgár viszonyát rendezi&lt;br /&gt;
#államszervezet felépítésének és működésének elveit tartalmazza&lt;br /&gt;
#állampolgári jogokat határozza meg&lt;br /&gt;
#közigazgatási szervek feladat- és hatáskörét rögzíti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mi nem jellemző az uniós jog irányelveire?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül előírja, hogy milyen formában és eszközökkel kell átültetni a nemzeti jogrendszerbe a szabályait&lt;br /&gt;
#jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállamok számára&lt;br /&gt;
#meghatározzák a szabályok nemzeti jogba való átültetésre nyitva lévő határidőt.&lt;br /&gt;
#a jogharmonizáció legfőbb eszköze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az EU-parlamenti választás után kinevezett Európai Bizottság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#7 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#4 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#5 évig tölti be tisztségét &lt;br /&gt;
#2 évig törti be tisztségét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„A jogviszonyban a jogosult mellett a kötelezett is név szerint szerepel, a kötelezett pedig (általában, bár nem kizárólagosan) tevésre, pozitív&lt;br /&gt;
cselekvésre köteles.” Ez nem más, mint a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony és relatív szerkezetű jogviszony egyaránt lehet&lt;br /&gt;
#relatív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#demonstratív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e kötelmi jogviszonyt a jogalap nélküli gazdagodás?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#nem&lt;br /&gt;
#igen&lt;br /&gt;
#csak ha a bíróság megállapítja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e egyoldalú jogügylet (jognyilatkozat) kötelmi jogviszonyt?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén&lt;br /&gt;
#csak a felek egyező akaratából adódóan&lt;br /&gt;
#bármely esetben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban az álképviselet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#nyilatkozati hiba&lt;br /&gt;
#a célzott joghatás hibája&lt;br /&gt;
#akarati hiba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adásvétel lényege valamely dolog tulajdonba adása …. ellenében.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#dologi (tárgyi) ellenszolgáltatás&lt;br /&gt;
#másként nem érvényesíthető vevői jogosultság az eladóra történő engedményezése&lt;br /&gt;
#pénz (vételár) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi nem számít az eladó fő kötelezettségei közé?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a dolog birtokának átengedése&lt;br /&gt;
#a teljesítésig biztosítás kötése a dologra&lt;br /&gt;
#a dolog tulajdonjogának átruházása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hány évente vannak az Európai Parlamenti választások?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#4 évente&lt;br /&gt;
#5 évente&lt;br /&gt;
#6 évente&lt;br /&gt;
#7 évente&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A munkajog eredetileg==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a szerződési jogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a versenyjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#a büntetőjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
#az alkotmányjogból önállósult jogág&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az érvényesség és a hatályosság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban az Alkotmánybíróság a maga jogértelmező tevékenysége során szinonim fogalmakként kezelheti őket&lt;br /&gt;
#szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak, azonban bírói a jogértelmezés során szinonimaként kezelhetők&lt;br /&gt;
#nem szinonim fogalmak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar ügyészi szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alapvető jogok biztosa==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#más néven ombudsman&lt;br /&gt;
#valójában alkotmánybíró&lt;br /&gt;
#voltaképp országgyűlés képviselő&lt;br /&gt;
#az ügyészek egyike&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozíció szerint a norma típusa lehet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#enumeratív vagy kógens&lt;br /&gt;
#invokatív vagy kógens&lt;br /&gt;
#kógens vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
#invokatív vagy diszpozitív&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít hagyományosan magánjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#szerzői jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág nem számít hagyományosan közjogi jogágnak?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#büntetőjog&lt;br /&gt;
#államigazgatási jog-közigazgatási jog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
#öröklési jog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
#későmodern viszonyok között kizárólag ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
#szóban, írásban és ráutaló magatartással egyaránt lehetőség van&lt;br /&gt;
#kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajándékozási szerződés esetén az ajándékozó nem élhet visszakövetelési joggal==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#szokásos értékű ajándékok esetében&lt;br /&gt;
#durva hálátlanság esetén&lt;br /&gt;
#saját létfenntartásának veszélyeztetettsége esetén&lt;br /&gt;
#kötelesrész sérelme esetén&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203872</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203872"/>
		<updated>2023-04-14T13:16:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* Hány évente vannak az Európai Parlamenti választások? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi norma hipotézise==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a rendelkező rész, amely előírja a meghatározott magatartást – a tevést, a nem-tevést vagy a tevés meghatározott módját &lt;br /&gt;
# a diszpozícióban előírt magatartás következménye&lt;br /&gt;
# a tényállás, amely leírja a társadalmi szituációt, amelyben a magatartást tanúsítani kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozitív norma a magánjogban ajánló jellegű, a jogalanyok …==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#együttes akarattal sem térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#együttes akarattal térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#egyikének akaratából el lehet tőle térni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás igaz a jogszabályok érvényességére vonatkozóan?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a megalkotott jogszabály kihirdetése szükséges&lt;br /&gt;
#arra hatáskörrel nem rendelkező szerv is érvényes jogszabályt alkothat&lt;br /&gt;
#jogforrási hierarchia megtartása nem szükséges a jogszabályok megalkotása során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem jellemzője a jogforrási hierarchiának?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintűvel&lt;br /&gt;
#csúcsán az Alaptörvény áll&lt;br /&gt;
#nem igazodik az állami szervek hierarchiájához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyek a jogviszony alanyai?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, állam&lt;br /&gt;
#természetes személyek, állam, jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök döntéseinek érvényességéhez==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#sosem szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#többnyire miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
#csak kivételesen szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#mindig miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Kúria a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#megyei szintjén áll&lt;br /&gt;
#regionális szintjén áll&lt;br /&gt;
#országos szintjén áll&lt;br /&gt;
#helyi szintjén áll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezet vertikális tagoltsága összesen==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar országgyűlés képviselőit==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül az állampolgárok választják &lt;br /&gt;
#a kormány nevezi ki&lt;br /&gt;
#az ügyészség akkreditálja&lt;br /&gt;
#a köztársasági elnök nevezi ki&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A törvényszékek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#első és másodfokon egyaránt eljárhatnak&lt;br /&gt;
#csak elsőfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak másodfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak rendkívüli perorvoslatokat bírálnak el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nem tartozik a köztársasági elnök hatáskörei közé==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a kegyelmi jog&lt;br /&gt;
#a törvényalkotás&lt;br /&gt;
#az állampolgársági ügyekben való döntés&lt;br /&gt;
#az állam képviselete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#egy adott állam által alkotott jogszabályok rendezett összessége&lt;br /&gt;
#az államigazgatás által alkotott rendeletek és határozatok összessége&lt;br /&gt;
#a kormány által alkotott jogszabályokat tartalmazza&lt;br /&gt;
#az országgyűlés által alkotott törvények és határozatok összessége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A közigazgatási eljárás szakaszai==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#alapeljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, fellebbezési eljárás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A polgári eljárásjogban következők állnak egymással szemben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#alperes-felperes&lt;br /&gt;
#bíró-ügyész&lt;br /&gt;
#elkövető-állam&lt;br /&gt;
#vádlott-ügyész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít „vegyes szakjognak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#vagyonjog&lt;br /&gt;
#munkajog&lt;br /&gt;
#családjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az alkotmányjogra?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam – állampolgár viszonyát rendezi&lt;br /&gt;
#államszervezet felépítésének és működésének elveit tartalmazza&lt;br /&gt;
#állampolgári jogokat határozza meg&lt;br /&gt;
#közigazgatási szervek feladat- és hatáskörét rögzíti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mi nem jellemző az uniós jog irányelveire?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül előírja, hogy milyen formában és eszközökkel kell átültetni a nemzeti jogrendszerbe a szabályait&lt;br /&gt;
#jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállamok számára&lt;br /&gt;
#meghatározzák a szabályok nemzeti jogba való átültetésre nyitva lévő határidőt.&lt;br /&gt;
#a jogharmonizáció legfőbb eszköze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az EU-parlamenti választás után kinevezett Európai Bizottság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#7 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#4 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#5 évig tölti be tisztségét &lt;br /&gt;
#2 évig törti be tisztségét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„A jogviszonyban a jogosult mellett a kötelezett is név szerint szerepel, a kötelezett pedig (általában, bár nem kizárólagosan) tevésre, pozitív&lt;br /&gt;
cselekvésre köteles.” Ez nem más, mint a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony és relatív szerkezetű jogviszony egyaránt lehet&lt;br /&gt;
#relatív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#demonstratív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e kötelmi jogviszonyt a jogalap nélküli gazdagodás?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#nem&lt;br /&gt;
#igen&lt;br /&gt;
#csak ha a bíróság megállapítja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e egyoldalú jogügylet (jognyilatkozat) kötelmi jogviszonyt?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén&lt;br /&gt;
#csak a felek egyező akaratából adódóan&lt;br /&gt;
#bármely esetben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban az álképviselet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#nyilatkozati hiba&lt;br /&gt;
#a célzott joghatás hibája&lt;br /&gt;
#akarati hiba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adásvétel lényege valamely dolog tulajdonba adása …. ellenében.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#dologi (tárgyi) ellenszolgáltatás&lt;br /&gt;
#másként nem érvényesíthető vevői jogosultság az eladóra történő engedményezése&lt;br /&gt;
#pénz (vételár) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi nem számít az eladó fő kötelezettségei közé?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a dolog birtokának átengedése&lt;br /&gt;
#a teljesítésig biztosítás kötése a dologra&lt;br /&gt;
#a dolog tulajdonjogának átruházása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hány évente vannak az Európai Parlamenti választások?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#4 évente&lt;br /&gt;
#5 évente&lt;br /&gt;
#6 évente&lt;br /&gt;
#7 évente&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203871</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203871"/>
		<updated>2023-04-14T13:15:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi norma hipotézise==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a rendelkező rész, amely előírja a meghatározott magatartást – a tevést, a nem-tevést vagy a tevés meghatározott módját &lt;br /&gt;
# a diszpozícióban előírt magatartás következménye&lt;br /&gt;
# a tényállás, amely leírja a társadalmi szituációt, amelyben a magatartást tanúsítani kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozitív norma a magánjogban ajánló jellegű, a jogalanyok …==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#együttes akarattal sem térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#együttes akarattal térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#egyikének akaratából el lehet tőle térni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás igaz a jogszabályok érvényességére vonatkozóan?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a megalkotott jogszabály kihirdetése szükséges&lt;br /&gt;
#arra hatáskörrel nem rendelkező szerv is érvényes jogszabályt alkothat&lt;br /&gt;
#jogforrási hierarchia megtartása nem szükséges a jogszabályok megalkotása során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem jellemzője a jogforrási hierarchiának?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintűvel&lt;br /&gt;
#csúcsán az Alaptörvény áll&lt;br /&gt;
#nem igazodik az állami szervek hierarchiájához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyek a jogviszony alanyai?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, állam&lt;br /&gt;
#természetes személyek, állam, jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök döntéseinek érvényességéhez==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#sosem szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#többnyire miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
#csak kivételesen szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#mindig miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Kúria a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#megyei szintjén áll&lt;br /&gt;
#regionális szintjén áll&lt;br /&gt;
#országos szintjén áll&lt;br /&gt;
#helyi szintjén áll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezet vertikális tagoltsága összesen==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar országgyűlés képviselőit==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül az állampolgárok választják &lt;br /&gt;
#a kormány nevezi ki&lt;br /&gt;
#az ügyészség akkreditálja&lt;br /&gt;
#a köztársasági elnök nevezi ki&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A törvényszékek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#első és másodfokon egyaránt eljárhatnak&lt;br /&gt;
#csak elsőfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak másodfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak rendkívüli perorvoslatokat bírálnak el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nem tartozik a köztársasági elnök hatáskörei közé==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a kegyelmi jog&lt;br /&gt;
#a törvényalkotás&lt;br /&gt;
#az állampolgársági ügyekben való döntés&lt;br /&gt;
#az állam képviselete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#egy adott állam által alkotott jogszabályok rendezett összessége&lt;br /&gt;
#az államigazgatás által alkotott rendeletek és határozatok összessége&lt;br /&gt;
#a kormány által alkotott jogszabályokat tartalmazza&lt;br /&gt;
#az országgyűlés által alkotott törvények és határozatok összessége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A közigazgatási eljárás szakaszai==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#alapeljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, fellebbezési eljárás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A polgári eljárásjogban következők állnak egymással szemben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#alperes-felperes&lt;br /&gt;
#bíró-ügyész&lt;br /&gt;
#elkövető-állam&lt;br /&gt;
#vádlott-ügyész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít „vegyes szakjognak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#vagyonjog&lt;br /&gt;
#munkajog&lt;br /&gt;
#családjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az alkotmányjogra?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam – állampolgár viszonyát rendezi&lt;br /&gt;
#államszervezet felépítésének és működésének elveit tartalmazza&lt;br /&gt;
#állampolgári jogokat határozza meg&lt;br /&gt;
#közigazgatási szervek feladat- és hatáskörét rögzíti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mi nem jellemző az uniós jog irányelveire?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül előírja, hogy milyen formában és eszközökkel kell átültetni a nemzeti jogrendszerbe a szabályait&lt;br /&gt;
#jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállamok számára&lt;br /&gt;
#meghatározzák a szabályok nemzeti jogba való átültetésre nyitva lévő határidőt.&lt;br /&gt;
#a jogharmonizáció legfőbb eszköze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az EU-parlamenti választás után kinevezett Európai Bizottság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#7 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#4 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#5 évig tölti be tisztségét &lt;br /&gt;
#2 évig törti be tisztségét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„A jogviszonyban a jogosult mellett a kötelezett is név szerint szerepel, a kötelezett pedig (általában, bár nem kizárólagosan) tevésre, pozitív&lt;br /&gt;
cselekvésre köteles.” Ez nem más, mint a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony és relatív szerkezetű jogviszony egyaránt lehet&lt;br /&gt;
#relatív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#demonstratív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e kötelmi jogviszonyt a jogalap nélküli gazdagodás?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#nem&lt;br /&gt;
#igen&lt;br /&gt;
#csak ha a bíróság megállapítja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e egyoldalú jogügylet (jognyilatkozat) kötelmi jogviszonyt?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén&lt;br /&gt;
#csak a felek egyező akaratából adódóan&lt;br /&gt;
#bármely esetben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban az álképviselet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#nyilatkozati hiba&lt;br /&gt;
#a célzott joghatás hibája&lt;br /&gt;
#akarati hiba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adásvétel lényege valamely dolog tulajdonba adása …. ellenében.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#dologi (tárgyi) ellenszolgáltatás&lt;br /&gt;
#másként nem érvényesíthető vevői jogosultság az eladóra történő engedményezése&lt;br /&gt;
#pénz (vételár) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi nem számít az eladó fő kötelezettségei közé?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a dolog birtokának átengedése&lt;br /&gt;
#a teljesítésig biztosítás kötése a dologra&lt;br /&gt;
#a dolog tulajdonjogának átruházása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hány évente vannak az Európai Parlamenti választások?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#4 évente&lt;br /&gt;
#5 évente&lt;br /&gt;
#6 évente&lt;br /&gt;
#7 évente&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203870</id>
		<title>Üzleti jog első zárthelyi</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog_els%C5%91_z%C3%A1rthelyi&amp;diff=203870"/>
		<updated>2023-04-14T12:32:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* A jogi norma hipotézise */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Üzleti jog}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Üzleti jog ZH1 - feleletválasztós&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a jogi norma rendelkező része engedő, akkor a norma ... ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Diszpozitív.&lt;br /&gt;
# „Gumijogszabály”, azaz kellő rugalmassággal más élethelyzetekre is alkalmazható&lt;br /&gt;
# Ún. soft law („lágy jog”) jellegű rendelkezéseket tartalmaz, a felek alkalmazásától azonban nem tekinthetnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a kölcsön?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Adási szerződés&lt;br /&gt;
# Eredménykötelem&lt;br /&gt;
# Használat kötelem&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét a vállalkozó igényelheti.&lt;br /&gt;
# A vállalkozó a pótmunkát és a többletmunkát nem köteles elvégezni.&lt;br /&gt;
# Többletmunka esetén az előre nem látható költségeket meg kell téríteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi ez: saját vagyon rovására ingyenes vagyoni előny juttatása?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# csere&lt;br /&gt;
# kölcsön&lt;br /&gt;
# ajándékozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az első fokon eljáró közigazgatási szerv eljárása eredményeként ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Döntvényt hoz&lt;br /&gt;
# Ítéletet hoz&lt;br /&gt;
# Határozatot hoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a fuvarozási bizomány?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Szállítmányozási szerződés&lt;br /&gt;
# Szállítási szerződés&lt;br /&gt;
# Megbízási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ki jelenleg az Európai Tanács elnöke?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Charles Michel&lt;br /&gt;
# Jean-Claude Juncker&lt;br /&gt;
# Judith Sargentini&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jogalanynak az a tudati–akarati állapota, amikor azért indít (vagy állít le) egy cselekvéssort, mert valamely eredményt el kíván érni, vagy legalábbis az eredmény bekövetkezését átfogja a tudata, és ennek tudatában cselekszik (vagy tartózkodik a cselekvéstől)...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a gondatlanság&lt;br /&gt;
# a biztatás.&lt;br /&gt;
# a szándékosság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A parlamentáris rendszerekben ...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az államfő része ugyan a végrehajtó hatalomnak, de a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős.&lt;br /&gt;
# a végrehajtó hatalom feje az elnök és neki alárendelten (a parlamenttel való sajátos kettős kötöttségben) működik a miniszterelnök, illetve a kormány&lt;br /&gt;
# az államfő nem része a végrehajtó hatalomnak és a kormány közvetlenül a parlamentnek felelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kizárólagos törvényalkotási tárgyak esetében==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak az Országgyűlés, csak törvényben, az Alaptörvényben, illetve a jogalkotási törvényben meghatározott körben és módon dönthet&lt;br /&gt;
# A törvényalkotás lehetősége kizárt, ezekre az esetekre nézve csak az Alkotmány tartalmazhat rendelkezést&lt;br /&gt;
# A Magyar Köztársaság lemond jogalkotási jogáról s azokat az Európai Unió szervezeteire ruházza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem az ügyvéd feladata?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Közokiratok készítése, hitelesítés, okiratok és értéktárgyak megőrzése&lt;br /&gt;
# Képviselni az ügyfelét, büntetőügyben védelmet ellátni,&lt;br /&gt;
# Jogi tanácsot adni, szerződést, beadványt, más iratot készíteni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az ügyészség hierarchikusan működő szervezet, az ügyészek a felettes ügyésznek alárendelten járnak el: szervezet felépítése ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Regionális, minden más szervezeti rendszertől független.&lt;br /&gt;
# A rendes bírói szervezethez igazodik&lt;br /&gt;
# A nyomozati feladatokat ellátó rendőri szervek szervezeti felépítéséhez igazodik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A bírósági eljárás lefolytatásához hatáskörrel...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Minden esetben megyei bíróság (fővárosi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Ha a jogszabály egyes ügyekre nézve kifejezetten nem mondja ki más bíróság hatáskörét, helyi bíróság rendelkezik.&lt;br /&gt;
# Minden esetben a helyi bíróság (városi bíróság) rendelkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az anyagi jog ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt annak anyagi (pénzügyi) sajátosságai figyelembe vételével rendezik&lt;br /&gt;
# A joganyag szinonimája: a hatályban lévő jogszabályok összességét jelenti&lt;br /&gt;
# Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a jogviszonyt tartalmilag rendezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi különbözteti meg egymástól a kontinentális jogrendszereket és a Common Law jogrendszereket?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kontinentális jogban az írott jog, a Common Law-ban a precedensjog az elsődleges.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogrendszerekben szakbíró, a Common Law jogrendszereiben laikus bírák hozzák az ítéleteket.&lt;br /&gt;
# A kontinentális jogban minden tilos, ami kifejezetten nincs megengedve, a Common Law-ban minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a jogot, mellyel minden 18 éven felüli magyar állampolgár rendelkezik - kivéve, akiket törvényes garanciák mellett hozott bírói ítélet alapján a választásból kizártak (pl. szabadságvesztés, elmebetegség miatt stb.) ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A közügyek gyakorlása jogának nevezzük.&lt;br /&gt;
# Aktív és passzív választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
# Általános, közvetlen, egyenlő választójognak nevezzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha a vevő szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a szerződés hatálybalépéséről, akkor...==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minta szerinti vételről&lt;br /&gt;
# halasztott vételről&lt;br /&gt;
# megtekintésre vételről&lt;br /&gt;
beszélünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alkotmánybíróság határozatai ellen fellebbezésnek ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Helye nincs.&lt;br /&gt;
# A Parlamenthez lehet&lt;br /&gt;
# A Köztársasági Elnökhöz lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus nem játszott szerepet?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Jean Monnet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Válassza ki a helytelen állítást!==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az EU tagállamain belül az áruk szabadon áramolhatnak&lt;br /&gt;
# Az EU-ban nem valósult meg a vámunió&lt;br /&gt;
# Az EU-ban megvalósult a vámunió&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik szerződés nem játszott szerepet az európai integráció folyamatában?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Maastrichti Szerződés&lt;br /&gt;
# Szófiai Szerződés&lt;br /&gt;
# Nizzai Szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk. rendelkezéseinek értelmében a hitelintézet a bankhitel-szerződéssel nem arra vállal kötelezettséget, hogy ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Meghatározott összegű kölcsönt nyújt a másik fél részére&lt;br /&gt;
# Hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre&lt;br /&gt;
# A másik fél számára nyitott hitelkeret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés egy-egy pólusán egyidejűleg több személy is részt vehet, azaz azonos időben akár jogosulti akár kötelezetti pozícióban több személy is állhat: ez a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nyitott kötelem&lt;br /&gt;
# Egyidejű többalanyúság&lt;br /&gt;
# Egyetemlegesség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés hatálytalanításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# A munkaszerződés módosításával megszüntetheti.&lt;br /&gt;
# Rendes felmondással megszüntetheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha maga a jogszabály vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A feleket vonatkozásában csak akkor jelenik meg, ha azt kifejezetten a szerződés részévé teszik&lt;br /&gt;
# A felek szerződéses kapcsolatát nem érinti.&lt;br /&gt;
# Ugyanaz, mint a szerződésnek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés módosítására főszabályként ..==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Bármely fél egyoldalú nyilatkozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Csak hatóság, bíróság határozata alapján kerülhet sor.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten csak a szerződő felek közös, egyező akaratából kerülhet sor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak lehetőségek közül válassza ki azt a kifejezést, mely teljessé teszi a mondatot: A szerződés létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés ……………………………………. kérdéseiben.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lényeges vagy bármelyikük által lényegesnek minősített&lt;br /&gt;
# Minden részletre kiterjedő&lt;br /&gt;
# A jogszabály által nem rendezett&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a megfelelő kifejezéssel a mondatot! A jogszavatosság szerint ……………. szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozó olyan joga, amely a másik felet a használatban korlátozza vagy akadályozza==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A bérbeadó&lt;br /&gt;
# A bérlő&lt;br /&gt;
# A harmadik személy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem képviselője jóváhagyásával szerződik), a szerződés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alaki hibás.&lt;br /&gt;
# Megtámadható&lt;br /&gt;
# Semmis (érvénytelen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy ………….. elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Tőkebefektetéssel (hitelezéssel)&lt;br /&gt;
# Munkával&lt;br /&gt;
# Kicseréléssel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztést az elévüléstől az különbözteti meg, hogy==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogvesztő határidőt nem hosszabbítják meg, illetve nem szakítják meg hasonló okok, mint az elévülési határidőt.&lt;br /&gt;
# Időben később következik be&lt;br /&gt;
# Nem kötött időhöz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Ptk.-ban a felsoroltak közül mi nem önálló válfaja a vállalkozási szerződésnek?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az építési és a szerelési szerződés&lt;br /&gt;
# A tervezési és a fővállalkozási szerződés.&lt;br /&gt;
# A bontási és környezeti kárelhárítási szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egészítse ki a mondatot a megfelelő kifejezéssel! A megbízó utasításaitól a megbízott ……………… térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli (fenyegető érdeksérelem áll fönn), és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Csak a megbízás teljesítésének egyoldalú felfüggesztésével, a további utasításokra várva&lt;br /&gt;
# Akkor sem.&lt;br /&gt;
# Csak akkor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Lehetséges, hogy a megbízottnak csak az a feladata, hogy a szerződéskötést közvetítse, előkészítse, az ügyfeleket összehozza, de a szerződést az ügyféllel a megbízó köti meg: ez az==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ügynöki szerződés.&lt;br /&gt;
# Ügyvitel nélküli megbízási szerződés.&lt;br /&gt;
# Előkészületi szerződés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A betétszerződés tárgyát a Ptk. akként határozza meg, hogy a hitelintézet köteles az ügyfél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. Visszafizetésekor==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A betéti összeg készpénzben történő átadása esetén ugyanazokat a pénzérméket, bankjegyeket kell visszaadni&lt;br /&gt;
# Ha nem áll készen a betéti követelés megfizetésére, a visszafizetést meg is tagadhatja.&lt;br /&gt;
# A betét összegét, vagyis az átvett pénzzel megegyező összegű pénzt köteles a betétesnek visszafizetni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kogens szerződési szabályok kötelezőek, az attól való szerződéses eltérés==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érvénytelen.&lt;br /&gt;
# A felek akarata alapján azonban lehetséges&lt;br /&gt;
# A Ptk. keretei között lehetséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ha az alanyi jog gyakorlása révén a konkrét jogviszonyban olyan érdek részesül előnyben, amely ellentétes az adott jog társadalmi rendeltetésével, a joggyakorlás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Rendeltetésszerűnek, de jogszerűtlennek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, joggal való visszaélésnek minősül.&lt;br /&gt;
# Rendeltetésellenesnek, de jogszerűnek minősül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A generálklauzula==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Olyan általános, alkotmányjogi jellegű szabályt állít fel, mely minden jogterületen egyaránt alkalmazandó&lt;br /&gt;
# Mint általános norma, felülírja a különös szabályokat&lt;br /&gt;
# Általános jogi elveket tartalmaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az emberek jogképessége==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban eltérő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban egyenlő&lt;br /&gt;
# A vagyonjogi viszonyokban nem érvényesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A rendelkezési jogot a törvény korlátozhatja, ez az ún.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tulajdonos kötelezése a dolog hasznosítására.&lt;br /&gt;
# Elidegenítési és terhelési tilalom&lt;br /&gt;
# A kisajátítás lehetősége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi felelősség alapvető elemei==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a jogellenes magatartás, a szubjektív elem a felróhatóság&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a jogellenes magatartás&lt;br /&gt;
# Az objektív elem a felróhatóság, a szubjektív elem a joggal való visszaélés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kodifikáció==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Parlament törvényalkotó tevékenysége&lt;br /&gt;
# A jogszabály szövegének meghatározott formában való kihirdetése&lt;br /&gt;
# A jogszabályok megszövegezése, megszerkesztése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A képviselő által a Kormányhoz intézett, bírálatot tartalmazó kérdés az interpelláció,==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Amelynél a Köztársasági Elnök dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a parlament szavazással dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# Amelynél a kérdést feltevő képviselő dönti el, hogy a választ elfogadja-e vagy sem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti&lt;br /&gt;
# A választók visszahívják&lt;br /&gt;
# A kormány egyhangú szavazással így dönt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A kógens szabálytól a felek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Közös megegyezéssel eltérhetnek, de amiben megállapodnak, a jogviszony kötelező elemévé válik&lt;br /&gt;
# Még egyező akarattal sem térhetnek el.&lt;br /&gt;
# Annyiban térhetnek el, amennyiben ezt maga a szabály megengedi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélelemről akkor beszélünk, ha a jogszabály (a jogalkotó) valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amelynek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Véletlenszerűsége folytán bekövetkezése egyébként csekély.&lt;br /&gt;
# A hétköznapi életben való előfordulása egyébként ritka, s ezért nem is szabályozza külön a jog&lt;br /&gt;
# Valódisága az esetek túlnyomó többségében nem szokott vitás lenni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelenleg ki az EU Európai Bizottságának elnöke:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Ursula von der Leyen &amp;lt;!-- 2019-től: Ursula von der Leyen (német)   Előtte ez volt itt Jean Claude Juncker --&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Herman Van Rompuy&lt;br /&gt;
# José Manuel Barroso&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Unió Tanácsának tagjait:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az uniós állampolgárok közvetlenül választják&lt;br /&gt;
# A tanács soros elnöke választja&lt;br /&gt;
# A tagállamok kormányai delegálják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A II. világháború utáni európai integráció előkészítésében melyik politikus játszott érdemi szerepet:==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Joszif Visszarionovics Sztálin&lt;br /&gt;
# Winston Churchill&lt;br /&gt;
# Charles de Gaulle&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogvesztés kikötésének lényege, hogy a szerződésszegésért felelő fél==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné&lt;br /&gt;
# A foglaló visszakövetelésének jogát.&lt;br /&gt;
# Elveszti a szerződés állami (bírósági) kikényszeríthetőségéhez való jogát&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Megtámadható érvénytelenség esetében csak akkor lehet az érvénytelenségre hivatkozni, ha==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szerződést meghatározott időn belül (a szerződés létrehozatalától számított egy éven belül) írásban megtámadja.&lt;br /&gt;
# A másik félhez intézett nyilatkozatával megtámadja.&lt;br /&gt;
# A szerződést a sérelmet szenvedett fél, vagy az a személy, akinek az érvénytelenség megállapításához jogi érdeke fűződik, megtámadja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jótállás==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Csak a felek vagy a jogszabály által meghatározott konkrét időtartam alatt áll fenn.&lt;br /&gt;
# A szerződésből eredő jogok, kötelezettségek elévüléséig áll fenn.&lt;br /&gt;
# Korlátlan ideig áll fenn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Lehet adni.&lt;br /&gt;
# Kell adni.&lt;br /&gt;
# Nem lehet adni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik állítás nem igaz? Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# Belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
# 1 milliárd forint feletti alaptőkével rendelkező biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésben a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szerződési akaratuk kifejezése, a szerződés részévé válik&lt;br /&gt;
# Közömbös&lt;br /&gt;
# Csak az ilyen fenntartással, indokkal élő felet köti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A tervezési szerződés eredménye a műszaki-gazdasági terv, amely bár dologi formában is megjelentik (tervrajzok) a mű lényege azonban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az alvállalkozói közreműködők révén testesül meg.&lt;br /&gt;
# Az építési-szerelési munkákban testesül meg.&lt;br /&gt;
# A szellemi eredményben testesül meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Mt.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Ismeri és alkalmazza a munkáltató fegyelmi jogkörét&lt;br /&gt;
# Nem ismeri a munkáltató fegyelmi jogkörét, helyette azonban kimunkálta a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésének lehetőségét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogosult szavatossági jogát a teljesítéstől számított==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 3 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
# 6 hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi normának hányadik szerkezetei eleme a hipotézis?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Harmadik&lt;br /&gt;
# Második&lt;br /&gt;
# Első&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem azonosak&lt;br /&gt;
# Azonosak&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió Tanácsa az Európai Tanács egyik intézménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi a vevő főkötelezettsége?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A dolgok átvétele&lt;br /&gt;
# A vételár megfizetése&lt;br /&gt;
# Mindkettő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződéses jognyilatkozat tételére fő szabályként&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Írásban és szóban van lehetőség&lt;br /&gt;
# Szóban, írásban és ráutaló magatartással van lehetőség&lt;br /&gt;
# Kizárólag írásban van lehetőség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar jogban a leglényegesebb jogának alapszabályozását&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Törvények, törvénykönyvek adják&lt;br /&gt;
# Az Országgyűlés határozatai tartalmazzák&lt;br /&gt;
# A bírói gyakorlat alakította ki, amely a Kúria iránymutatásaiban ölt testet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghatározott esemény bekövetkezése esetére kikötött pénzösszeg kifizetése díjfizetés ellenében. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Biztosítás&lt;br /&gt;
# Megbízás&lt;br /&gt;
# Bizomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Országgyűlés (parlament)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Magyarország legfelsőbb népképviseleti szerve&lt;br /&gt;
# A végrehajtó hatalom legfőbb letéteményese&lt;br /&gt;
# A bíróságok tevékenységének legfőbb ellenőrző szerve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jog általános szabályai szerint hol van a teljesítés helye?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A jogosult lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
# A teljesítés helye a szerződés megkötésének helyével azonos&lt;br /&gt;
# A kötelezett lakóhelyén/székhelyén&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamely félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.” Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az érvénytelenség meghatározása&lt;br /&gt;
# A semmis szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
# A megtámadható szerződés meghatározása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogágak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat azonos jogi módszerrel szabályozó jogi normák összességei&lt;br /&gt;
# Egy-egy jogterületből (pl. alkotmányjog, szerződési jog) a jogfejlődés során „kinőtt”, önállósultnak tekinthető speciális részterületekre vonatkozó különös rendelkezések&lt;br /&gt;
# Az azonos típusú társadalmi viszonyokat eltérő jogi módszerrel szabályozó, különös jogi normák összességei&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogviszony szerkezete szerint megkülönböztetünk==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Kógens és diszpozitív szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
# Imperatív és kógens szerkezetű jogviszonyokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ingatlan adásvétel esetén a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének a Ptk. szerint kit terhelnek költségei?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A vevőt&lt;br /&gt;
# Az eladót&lt;br /&gt;
# A vevőt és az eladót fele-fele arányban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A norma==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, nem konkrét címzetthez szóló parancs – elvileg mindenkire vonatkozik, akire a normát állító, illetve betartó állam főhatalma kiterjed&lt;br /&gt;
# Különös magatartásszabály, mely az egyes ember számára konkrétan előírja, hogy valamely konkrét szituációban hogyan kell viselkednie&lt;br /&gt;
# Általános magatartásszabály, de csak arra a konkrét személyre vonatkozik, aki a normát alkalmazó közigazgatási, bírósági szerv hatáskörébe tartozik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződésértelmezésben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egyaránt érvényesül az akarati és a nyilatkozati elv&lt;br /&gt;
# Kizárólag az akarati elv érvényesül&lt;br /&gt;
# Kizárólag a nyilatkozati elv érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi az „in integrum restitutio”?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye: az eredeti állapot helyreállítása&lt;br /&gt;
# Az alkotmány retorikus bevezető fejezete&lt;br /&gt;
# A szerződési jog alapelve: a szerződéseket teljesíteni kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az Alaptörvény==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A tételes jogrend legfelsőbb szintű jogszabálya, melynek megalkotására a Parlament jogosult&lt;br /&gt;
# Olyan alapvető jogelvek összessége, melyek a magyar közjogi fejlődés évszázadai során alakultak ki&lt;br /&gt;
# Az Európai Unió tagállamainak közjogi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az állam a vagyoni viszonyokban==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Nem mint közhatalom lép fel, hanem bármely más jogi személlyel vagy természetes személlyel egyenrangú, mellérendelt félként&lt;br /&gt;
# Közhatalomként lép fel, érdekeit jogi aktusok (törvények, rendeletek) útján minden körülmények között érvényre tudja juttatni&lt;br /&gt;
# Többletjogosítványokkal rendelkezik, az államérdek megvalósítása a magánérdek felett áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Common Law jogrendszereiben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Kiegészítő szerepet játszik az írott jog, a Statute Law is&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nincs írott jog.&lt;br /&gt;
# Kifejezetten tilos írott jogot alkotni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződés megszüntetése, egyoldalú jognyilatkozattal, visszamenőleges hatállyal. Mi ez?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az elállás&lt;br /&gt;
# A felmondás&lt;br /&gt;
# A megszüntető szerződés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a jogszavatosság?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a materiális hiba objektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
# Hibás teljesítés esetén a jogi hiba szubjektív jogkövetkezménye&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Azt a szerződést, amely alapján az egyik fél tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a másik fél annak átvételére és díj megfizetésére köteles ................... nevezzük.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Vállalkozási szerződésnek&lt;br /&gt;
# Munka végzésére irányuló szerződésnek&lt;br /&gt;
# Műmegvalósítási szerződésnek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések közül melyik nem képezi a szerződéses jogviszony valamely elemét?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A szerződés iránya&lt;br /&gt;
# A szerződés alanyai &lt;br /&gt;
# A szerződés tartalma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„Tartozásátvállaláshoz”==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A jogosult belegyezése szükséges&lt;br /&gt;
# Nem szükséges a jogosult beleegyezése.&lt;br /&gt;
# Csak külön hatósági döntés alapján szükséges a jogosult beleegyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogi norma hipotézise==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a rendelkező rész, amely előírja a meghatározott magatartást – a tevést, a nem-tevést vagy a tevés meghatározott módját &lt;br /&gt;
# a diszpozícióban előírt magatartás következménye&lt;br /&gt;
# a tényállás, amely leírja a társadalmi szituációt, amelyben a magatartást tanúsítani kell&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A diszpozitív norma a magánjogban ajánló jellegű, a jogalanyok …==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#együttes akarattal sem térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#együttes akarattal térhetnek el tőle&lt;br /&gt;
#egyikének akaratából el lehet tőle térni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás igaz a jogszabályok érvényességére vonatkozóan?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#a megalkotott jogszabály kihirdetése szükséges&lt;br /&gt;
#arra hatáskörrel nem rendelkező szerv is érvényes jogszabályt alkothat&lt;br /&gt;
#jogforrási hierarchia megtartása nem szükséges a jogszabályok megalkotása során&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik nem jellemzője a jogforrási hierarchiának?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintűvel&lt;br /&gt;
#csúcsán az Alaptörvény áll&lt;br /&gt;
#nem igazodik az állami szervek hierarchiájához&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyek a jogviszony alanyai?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek&lt;br /&gt;
#jogi személyek, állam&lt;br /&gt;
#természetes személyek, állam, jogi személyek, egyéb jogképes szervezetek &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A köztársasági elnök döntéseinek érvényességéhez==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#sosem szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#többnyire miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
#csak kivételesen szükséges miniszteri ellenjegyzés&lt;br /&gt;
#mindig miniszteri ellenjegyzés szükséges&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Kúria a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#megyei szintjén áll&lt;br /&gt;
#regionális szintjén áll&lt;br /&gt;
#országos szintjén áll&lt;br /&gt;
#helyi szintjén áll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar államszervezet vertikális tagoltsága összesen==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#5 szintű &lt;br /&gt;
#2 szintű&lt;br /&gt;
#4 szintű&lt;br /&gt;
#3 szintű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A magyar országgyűlés képviselőit==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül az állampolgárok választják &lt;br /&gt;
#a kormány nevezi ki&lt;br /&gt;
#az ügyészség akkreditálja&lt;br /&gt;
#a köztársasági elnök nevezi ki&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A törvényszékek==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#első és másodfokon egyaránt eljárhatnak&lt;br /&gt;
#csak elsőfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak másodfokon járnak el&lt;br /&gt;
#csak rendkívüli perorvoslatokat bírálnak el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nem tartozik a köztársasági elnök hatáskörei közé==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a kegyelmi jog&lt;br /&gt;
#a törvényalkotás&lt;br /&gt;
#az állampolgársági ügyekben való döntés&lt;br /&gt;
#az állam képviselete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A jogrendszer==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#egy adott állam által alkotott jogszabályok rendezett összessége&lt;br /&gt;
#az államigazgatás által alkotott rendeletek és határozatok összessége&lt;br /&gt;
#a kormány által alkotott jogszabályokat tartalmazza&lt;br /&gt;
#az országgyűlés által alkotott törvények és határozatok összessége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A közigazgatási eljárás szakaszai==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#alapeljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás, végrehajtási eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, jogorvoslati eljárás&lt;br /&gt;
#alapeljárás, fellebbezési eljárás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A polgári eljárásjogban következők állnak egymással szemben==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#alperes-felperes&lt;br /&gt;
#bíró-ügyész&lt;br /&gt;
#elkövető-állam&lt;br /&gt;
#vádlott-ügyész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi jogágak közül melyik jogág számít „vegyes szakjognak==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#vagyonjog&lt;br /&gt;
#munkajog&lt;br /&gt;
#családjog&lt;br /&gt;
#államjog-alkotmányjog&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz az alkotmányjogra?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#állam – állampolgár viszonyát rendezi&lt;br /&gt;
#államszervezet felépítésének és működésének elveit tartalmazza&lt;br /&gt;
#állampolgári jogokat határozza meg&lt;br /&gt;
#közigazgatási szervek feladat- és hatáskörét rögzíti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mi nem jellemző az uniós jog irányelveire?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#közvetlenül előírja, hogy milyen formában és eszközökkel kell átültetni a nemzeti jogrendszerbe a szabályait&lt;br /&gt;
#jogalkotási kötelezettséget jelent a tagállamok számára&lt;br /&gt;
#meghatározzák a szabályok nemzeti jogba való átültetésre nyitva lévő határidőt.&lt;br /&gt;
#a jogharmonizáció legfőbb eszköze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az EU-parlamenti választás után kinevezett Európai Bizottság==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#7 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#4 évig tölti be tisztségét&lt;br /&gt;
#5 évig tölti be tisztségét &lt;br /&gt;
#2 évig törti be tisztségét&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==„A jogviszonyban a jogosult mellett a kötelezett is név szerint szerepel, a kötelezett pedig (általában, bár nem kizárólagosan) tevésre, pozitív&lt;br /&gt;
cselekvésre köteles.” Ez nem más, mint a(z)==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony és relatív szerkezetű jogviszony egyaránt lehet&lt;br /&gt;
#relatív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#abszolút szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
#demonstratív szerkezetű jogviszony&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e kötelmi jogviszonyt a jogalap nélküli gazdagodás?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#nem&lt;br /&gt;
#igen&lt;br /&gt;
#csak ha a bíróság megállapítja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Keletkeztethet-e egyoldalú jogügylet (jognyilatkozat) kötelmi jogviszonyt?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#csak a jogszabály kifejezett rendelkezése esetén&lt;br /&gt;
#csak a felek egyező akaratából adódóan&lt;br /&gt;
#bármely esetben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban az álképviselet==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#nyilatkozati hiba&lt;br /&gt;
#a célzott joghatás hibája&lt;br /&gt;
#akarati hiba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A szerződési jogban a cselekvőképtelenség, korlátozott cselekvőképesség==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#egyként minősülhet semmisségi és megtámadhatósági oknak&lt;br /&gt;
#megtámadhatósági ok&lt;br /&gt;
#semmisségi ok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adásvétel lényege valamely dolog tulajdonba adása …. ellenében.==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#dologi (tárgyi) ellenszolgáltatás&lt;br /&gt;
#másként nem érvényesíthető vevői jogosultság az eladóra történő engedményezése&lt;br /&gt;
#pénz (vételár) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adásvételi szerződés esetén mi nem számít az eladó fő kötelezettségei közé?==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#a dolog birtokának átengedése&lt;br /&gt;
#a teljesítésig biztosítás kötése a dologra&lt;br /&gt;
#a dolog tulajdonjogának átruházása&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203827</id>
		<title>Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203827"/>
		<updated>2023-03-30T09:06:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* 3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 2}}&lt;br /&gt;
{{Vissza|Laboratórium 2 - 8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Oktatói kérésre a válaszok kitörölve (túl nagy átfedést mutattak az oktatói segédlettel). Ha jól értelmeztem, saját szavakkal megfogalmazva beírhatjátok a válaszokat&#039;&#039;&#039; - [[Szerkesztő:Kozaróczy Zsolt|Kozaróczy Zsolt]] ([[Szerkesztővita:Kozaróczy Zsolt|vita]]) 2015. március 24., 12:37 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;noautonum&amp;quot;&amp;gt;__TOC__&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer? ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AR&#039;&#039;&#039; (autoregresszív)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;MA&#039;&#039;&#039; (moving average - mozgóátlag)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;X&#039;&#039;&#039; (exegenous signal - külső bemenőjelet tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;OE&#039;&#039;&#039; (output error - kimenetre redukált additív zajt tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;BJ&#039;&#039;&#039; (Box-Jenkins modell)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;PEM&#039;&#039;&#039; (parameter estimation model - általános lineáris paraméterbecslési modell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Miért van szükség identifikációra? ==&lt;br /&gt;
Identifikáció segítségével tudunk egy szakaszról modellt alkotni (meghatározni a sajátértékeit, pólusait, zérusait, időállandóit, stb.). Ehhez a modellhez tervezzük a szabályozót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azt, hogy u = -K*x , azaz a beavatkozó jel az állapotok lineáris kombinációjakért írható fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech állapot-visszacsatolás ábra.JPG|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; det(A - BK - λI) = 0 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mik a fő problémák	az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az állapotok gyakran nem mérhetőek közvetlenül, ezért becsülni kell őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Mi a domináns póluspár? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárt szabályozási kör átviteli függvényének &#039;&#039;&#039;nullához legközelebbi pólusát vagy konjugált komplex póluspárját&#039;&#039;&#039; a zárt rendszer domináns póluspárjának nevezzük.&lt;br /&gt;
Ökölszabályként elfogadható, hogy ha a többi pólus a domináns konjugált komplex póluspártól balra úgy helyezkedik el, hogy valós részének abszolút értéke legalább háromszor nagyobb a domináns póluspár valós részének abszolút értékénél, akkor a zárt rendszer átmeneti függvényének (ugrásválaszának) első maximuma helyén a többi pólus tranziense már lecseng, ezért &#039;&#039;&#039;a dinamikus minőségi jellemzőket a domináns póluspár határozza meg&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan  sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; s_{1,2} = -\xi \omega_0 \pm j \omega_0 \sqrt{1-\xi^2} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az alapjelet az Nx és Nu segítségével vesszük figyelembe. Ezeket a végértékek alapján határozhatjuk meg. Pl. egységugrás alapjel esetén: r[∞]=1, e[∞]=0, y[∞]=1, valamint x[k+1]=x[k] felhasználásával. Beépítésük a szabályozóba az ábrán látható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech DI alapjel miatti korrekció ábra.JPG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az állapot-visszacsatolásban szereplő x állapot általában nem mérhető (az érzékelő szervek csak az y kimenetet mérik), ezért helyettesíteni kell valamilyen x̂ becsléssel. Ha a jelek determinisztikusak, akkor az x̂ -ot meghatározó egységet állapotmegfigyelőnek nevezzük, mely a szakasz ismert u bemenete és mért y kimenete alapján számít becslést x -re.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Mi a kapcsolat a &amp;quot;terhelés&amp;quot; elnevezés és a zavaró jel között? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konstans terhelés megfeleltethető a bemenetre redukált konstans zavarással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása? ==&lt;br /&gt;
Terhelésbecslő alkalmazásával. Ekkor a terhelést konstansnak feltételezzük, de értékét nem ismerjük előre, állapotváltozónak tekintjük, és úgy vesszük, hogy a szakasz elején adódik hozzá a beavatkozó jelhez (u).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Diszkrétidejű rendszereknél célszerű kihasználni, hogy a t = iT pillanatban már rendelkezésre áll y[i], ezért ha ezt a szabályozóban már figyelembe vesszük, akkor egy T ütemnyi holtidőt eliminálni tudunk a szabályozóban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Másik megfogalmazás:&lt;br /&gt;
Az aktuális állapotmegfigyelő egy diszkrét idejű időinvarináns lineáris dinamikus rendszer, amelynek kimenete az 𝑥̂&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt; becsült állapot:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;x̂_{i} = Fx̂_{i-1} + Gy_{i} + Hu_{i-1} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előnyei: &lt;br /&gt;
* F, G és H megfelelő megválasztásával a becslési hiba 0-ra csökkenthető&lt;br /&gt;
* mivel a kimenet aktuális értékét használja, így kiküszöböl egy mintavételi időnyi holtidőt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe? ==&lt;br /&gt;
A (konstans) zavaró hatás kiküszöbölhető vele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;z = e^{sT} &amp;lt;/math&amp;gt; , ahol T a mintavételi periódusidő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203826</id>
		<title>Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203826"/>
		<updated>2023-03-30T08:57:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* 12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 2}}&lt;br /&gt;
{{Vissza|Laboratórium 2 - 8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Oktatói kérésre a válaszok kitörölve (túl nagy átfedést mutattak az oktatói segédlettel). Ha jól értelmeztem, saját szavakkal megfogalmazva beírhatjátok a válaszokat&#039;&#039;&#039; - [[Szerkesztő:Kozaróczy Zsolt|Kozaróczy Zsolt]] ([[Szerkesztővita:Kozaróczy Zsolt|vita]]) 2015. március 24., 12:37 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;noautonum&amp;quot;&amp;gt;__TOC__&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer? ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AR&#039;&#039;&#039; (autoregresszív)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;MA&#039;&#039;&#039; (moving average - mozgóátlag)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;X&#039;&#039;&#039; (exegenous signal - külső bemenőjelet tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;OE&#039;&#039;&#039; (output error - kimenetre redukált additív zajt tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;BJ&#039;&#039;&#039; (Box-Jenkins modell)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;PEM&#039;&#039;&#039; (parameter estimation model - általános lineáris paraméterbecslési modell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Miért van szükség identifikációra? ==&lt;br /&gt;
Identifikáció segítségével tudunk egy szakaszról modellt alkotni (meghatározni a sajátértékeit, pólusait, zérusait, időállandóit, stb.). Ehhez a modellhez tervezzük a szabályozót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt? ==&lt;br /&gt;
A szakasz egy belső állapotát/állapotait csatoljuk vissza (nem a kimenetét).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech állapot-visszacsatolás ábra.JPG|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; det(A - BK - λI) = 0 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mik a fő problémák	az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az állapotok gyakran nem mérhetőek közvetlenül, ezért becsülni kell őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Mi a domináns póluspár? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárt szabályozási kör átviteli függvényének &#039;&#039;&#039;nullához legközelebbi pólusát vagy konjugált komplex póluspárját&#039;&#039;&#039; a zárt rendszer domináns póluspárjának nevezzük.&lt;br /&gt;
Ökölszabályként elfogadható, hogy ha a többi pólus a domináns konjugált komplex póluspártól balra úgy helyezkedik el, hogy valós részének abszolút értéke legalább háromszor nagyobb a domináns póluspár valós részének abszolút értékénél, akkor a zárt rendszer átmeneti függvényének (ugrásválaszának) első maximuma helyén a többi pólus tranziense már lecseng, ezért &#039;&#039;&#039;a dinamikus minőségi jellemzőket a domináns póluspár határozza meg&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan  sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; s_{1,2} = -\xi \omega_0 \pm j \omega_0 \sqrt{1-\xi^2} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az alapjelet az Nx és Nu segítségével vesszük figyelembe. Ezeket a végértékek alapján határozhatjuk meg. Pl. egységugrás alapjel esetén: r[∞]=1, e[∞]=0, y[∞]=1, valamint x[k+1]=x[k] felhasználásával. Beépítésük a szabályozóba az ábrán látható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech DI alapjel miatti korrekció ábra.JPG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az állapot-visszacsatolásban szereplő x állapot általában nem mérhető (az érzékelő szervek csak az y kimenetet mérik), ezért helyettesíteni kell valamilyen x̂ becsléssel. Ha a jelek determinisztikusak, akkor az x̂ -ot meghatározó egységet állapotmegfigyelőnek nevezzük, mely a szakasz ismert u bemenete és mért y kimenete alapján számít becslést x -re.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Mi a kapcsolat a &amp;quot;terhelés&amp;quot; elnevezés és a zavaró jel között? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konstans terhelés megfeleltethető a bemenetre redukált konstans zavarással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása? ==&lt;br /&gt;
Terhelésbecslő alkalmazásával. Ekkor a terhelést konstansnak feltételezzük, de értékét nem ismerjük előre, állapotváltozónak tekintjük, és úgy vesszük, hogy a szakasz elején adódik hozzá a beavatkozó jelhez (u).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Diszkrétidejű rendszereknél célszerű kihasználni, hogy a t = iT pillanatban már rendelkezésre áll y[i], ezért ha ezt a szabályozóban már figyelembe vesszük, akkor egy T ütemnyi holtidőt eliminálni tudunk a szabályozóban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Másik megfogalmazás:&lt;br /&gt;
Az aktuális állapotmegfigyelő egy diszkrét idejű időinvarináns lineáris dinamikus rendszer, amelynek kimenete az 𝑥̂&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt; becsült állapot:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;x̂_{i} = Fx̂_{i-1} + Gy_{i} + Hu_{i-1} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előnyei: &lt;br /&gt;
* F, G és H megfelelő megválasztásával a becslési hiba 0-ra csökkenthető&lt;br /&gt;
* mivel a kimenet aktuális értékét használja, így kiküszöböl egy mintavételi időnyi holtidőt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe? ==&lt;br /&gt;
A (konstans) zavaró hatás kiküszöbölhető vele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;z = e^{sT} &amp;lt;/math&amp;gt; , ahol T a mintavételi periódusidő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203825</id>
		<title>Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203825"/>
		<updated>2023-03-30T08:54:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* 12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 2}}&lt;br /&gt;
{{Vissza|Laboratórium 2 - 8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Oktatói kérésre a válaszok kitörölve (túl nagy átfedést mutattak az oktatói segédlettel). Ha jól értelmeztem, saját szavakkal megfogalmazva beírhatjátok a válaszokat&#039;&#039;&#039; - [[Szerkesztő:Kozaróczy Zsolt|Kozaróczy Zsolt]] ([[Szerkesztővita:Kozaróczy Zsolt|vita]]) 2015. március 24., 12:37 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;noautonum&amp;quot;&amp;gt;__TOC__&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer? ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AR&#039;&#039;&#039; (autoregresszív)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;MA&#039;&#039;&#039; (moving average - mozgóátlag)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;X&#039;&#039;&#039; (exegenous signal - külső bemenőjelet tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;OE&#039;&#039;&#039; (output error - kimenetre redukált additív zajt tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;BJ&#039;&#039;&#039; (Box-Jenkins modell)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;PEM&#039;&#039;&#039; (parameter estimation model - általános lineáris paraméterbecslési modell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Miért van szükség identifikációra? ==&lt;br /&gt;
Identifikáció segítségével tudunk egy szakaszról modellt alkotni (meghatározni a sajátértékeit, pólusait, zérusait, időállandóit, stb.). Ehhez a modellhez tervezzük a szabályozót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt? ==&lt;br /&gt;
A szakasz egy belső állapotát/állapotait csatoljuk vissza (nem a kimenetét).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech állapot-visszacsatolás ábra.JPG|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; det(A - BK - λI) = 0 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mik a fő problémák	az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az állapotok gyakran nem mérhetőek közvetlenül, ezért becsülni kell őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Mi a domináns póluspár? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárt szabályozási kör átviteli függvényének &#039;&#039;&#039;nullához legközelebbi pólusát vagy konjugált komplex póluspárját&#039;&#039;&#039; a zárt rendszer domináns póluspárjának nevezzük.&lt;br /&gt;
Ökölszabályként elfogadható, hogy ha a többi pólus a domináns konjugált komplex póluspártól balra úgy helyezkedik el, hogy valós részének abszolút értéke legalább háromszor nagyobb a domináns póluspár valós részének abszolút értékénél, akkor a zárt rendszer átmeneti függvényének (ugrásválaszának) első maximuma helyén a többi pólus tranziense már lecseng, ezért &#039;&#039;&#039;a dinamikus minőségi jellemzőket a domináns póluspár határozza meg&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan  sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; s_{1,2} = -\xi \omega_0 \pm j \omega_0 \sqrt{1-\xi^2} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az alapjelet az Nx és Nu segítségével vesszük figyelembe. Ezeket a végértékek alapján határozhatjuk meg. Pl. egységugrás alapjel esetén: r[∞]=1, e[∞]=0, y[∞]=1, valamint x[k+1]=x[k] felhasználásával. Beépítésük a szabályozóba az ábrán látható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech DI alapjel miatti korrekció ábra.JPG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az állapot-visszacsatolásban szereplő x állapot általában nem mérhető (az érzékelő szervek csak az y kimenetet mérik), ezért helyettesíteni kell valamilyen x̂ becsléssel. Ha a jelek determinisztikusak, akkor az x̂ -ot meghatározó egységet állapotmegfigyelőnek nevezzük, mely a szakasz ismert u bemenete és mért y kimenete alapján számít becslést x -re.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Mi a kapcsolat a &amp;quot;terhelés&amp;quot; elnevezés és a zavaró jel között? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konstans terhelés megfeleltethető a bemenetre redukált konstans zavarással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása? ==&lt;br /&gt;
Terhelésbecslő alkalmazásával. Ekkor a terhelést konstansnak feltételezzük, de értékét nem ismerjük előre, állapotváltozónak tekintjük, és úgy vesszük, hogy a szakasz elején adódik hozzá a beavatkozó jelhez (u).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Diszkrétidejű rendszereknél célszerű kihasználni, hogy a t = iT pillanatban már rendelkezésre áll y[i], ezért ha ezt a szabályozóban már figyelembe vesszük, akkor egy T ütemnyi holtidőt eliminálni tudunk a szabályozóban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Másik megfogalmazás:&lt;br /&gt;
Az aktuális állapotmegfigyelő egy diszkrét idejű időinvarináns lineáris dinamikus rendszer, amelynek kimenete az 𝑥̂&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt; becsült állapot:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;x̂_{i} = Fx̂_{i-1} + Gy_{i} + Hu_{i-1} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előnyei: &lt;br /&gt;
* F és H megfelelő megválasztásával a becslési hiba 0-ra csökkenthető&lt;br /&gt;
* mivel a kimenet aktuális értékét használja, így kiküszöböl egy mintavételi időnyi holtidőt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe? ==&lt;br /&gt;
A (konstans) zavaró hatás kiküszöbölhető vele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;z = e^{sT} &amp;lt;/math&amp;gt; , ahol T a mintavételi periódusidő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203824</id>
		<title>Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203824"/>
		<updated>2023-03-30T08:33:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* 14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 2}}&lt;br /&gt;
{{Vissza|Laboratórium 2 - 8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Oktatói kérésre a válaszok kitörölve (túl nagy átfedést mutattak az oktatói segédlettel). Ha jól értelmeztem, saját szavakkal megfogalmazva beírhatjátok a válaszokat&#039;&#039;&#039; - [[Szerkesztő:Kozaróczy Zsolt|Kozaróczy Zsolt]] ([[Szerkesztővita:Kozaróczy Zsolt|vita]]) 2015. március 24., 12:37 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;noautonum&amp;quot;&amp;gt;__TOC__&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer? ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AR&#039;&#039;&#039; (autoregresszív)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;MA&#039;&#039;&#039; (moving average - mozgóátlag)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;X&#039;&#039;&#039; (exegenous signal - külső bemenőjelet tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;OE&#039;&#039;&#039; (output error - kimenetre redukált additív zajt tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;BJ&#039;&#039;&#039; (Box-Jenkins modell)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;PEM&#039;&#039;&#039; (parameter estimation model - általános lineáris paraméterbecslési modell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Miért van szükség identifikációra? ==&lt;br /&gt;
Identifikáció segítségével tudunk egy szakaszról modellt alkotni (meghatározni a sajátértékeit, pólusait, zérusait, időállandóit, stb.). Ehhez a modellhez tervezzük a szabályozót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt? ==&lt;br /&gt;
A szakasz egy belső állapotát/állapotait csatoljuk vissza (nem a kimenetét).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech állapot-visszacsatolás ábra.JPG|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; det(A - BK - λI) = 0 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mik a fő problémák	az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az állapotok gyakran nem mérhetőek közvetlenül, ezért becsülni kell őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Mi a domináns póluspár? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárt szabályozási kör átviteli függvényének &#039;&#039;&#039;nullához legközelebbi pólusát vagy konjugált komplex póluspárját&#039;&#039;&#039; a zárt rendszer domináns póluspárjának nevezzük.&lt;br /&gt;
Ökölszabályként elfogadható, hogy ha a többi pólus a domináns konjugált komplex póluspártól balra úgy helyezkedik el, hogy valós részének abszolút értéke legalább háromszor nagyobb a domináns póluspár valós részének abszolút értékénél, akkor a zárt rendszer átmeneti függvényének (ugrásválaszának) első maximuma helyén a többi pólus tranziense már lecseng, ezért &#039;&#039;&#039;a dinamikus minőségi jellemzőket a domináns póluspár határozza meg&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan  sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; s_{1,2} = -\xi \omega_0 \pm j \omega_0 \sqrt{1-\xi^2} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az alapjelet az Nx és Nu segítségével vesszük figyelembe. Ezeket a végértékek alapján határozhatjuk meg. Pl. egységugrás alapjel esetén: r[∞]=1, e[∞]=0, y[∞]=1, valamint x[k+1]=x[k] felhasználásával. Beépítésük a szabályozóba az ábrán látható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech DI alapjel miatti korrekció ábra.JPG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az állapot-visszacsatolásban szereplő x állapot általában nem mérhető (az érzékelő szervek csak az y kimenetet mérik), ezért helyettesíteni kell valamilyen x̂ becsléssel. Ha a jelek determinisztikusak, akkor az x̂ -ot meghatározó egységet állapotmegfigyelőnek nevezzük, mely a szakasz ismert u bemenete és mért y kimenete alapján számít becslést x -re.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Mi a kapcsolat a &amp;quot;terhelés&amp;quot; elnevezés és a zavaró jel között? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konstans terhelés megfeleltethető a bemenetre redukált konstans zavarással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása? ==&lt;br /&gt;
Terhelésbecslő alkalmazásával. Ekkor a terhelést konstansnak feltételezzük, de értékét nem ismerjük előre, állapotváltozónak tekintjük, és úgy vesszük, hogy a szakasz elején adódik hozzá a beavatkozó jelhez (u).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Diszkrétidejű rendszereknél célszerű kihasználni, hogy a t = iT pillanatban már rendelkezésre áll y[i], ezért ha ezt a szabályozóban már figyelembe vesszük, akkor egy T ütemnyi holtidőt eliminálni tudunk a szabályozóban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe? ==&lt;br /&gt;
A (konstans) zavaró hatás kiküszöbölhető vele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;z = e^{sT} &amp;lt;/math&amp;gt; , ahol T a mintavételi periódusidő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203823</id>
		<title>Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203823"/>
		<updated>2023-03-30T08:32:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* 10. Mi a kapcsolat a &amp;quot;terhelés&amp;quot; elnevezés és a zavaró jel között? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 2}}&lt;br /&gt;
{{Vissza|Laboratórium 2 - 8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Oktatói kérésre a válaszok kitörölve (túl nagy átfedést mutattak az oktatói segédlettel). Ha jól értelmeztem, saját szavakkal megfogalmazva beírhatjátok a válaszokat&#039;&#039;&#039; - [[Szerkesztő:Kozaróczy Zsolt|Kozaróczy Zsolt]] ([[Szerkesztővita:Kozaróczy Zsolt|vita]]) 2015. március 24., 12:37 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;noautonum&amp;quot;&amp;gt;__TOC__&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer? ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AR&#039;&#039;&#039; (autoregresszív)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;MA&#039;&#039;&#039; (moving average - mozgóátlag)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;X&#039;&#039;&#039; (exegenous signal - külső bemenőjelet tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;OE&#039;&#039;&#039; (output error - kimenetre redukált additív zajt tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;BJ&#039;&#039;&#039; (Box-Jenkins modell)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;PEM&#039;&#039;&#039; (parameter estimation model - általános lineáris paraméterbecslési modell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Miért van szükség identifikációra? ==&lt;br /&gt;
Identifikáció segítségével tudunk egy szakaszról modellt alkotni (meghatározni a sajátértékeit, pólusait, zérusait, időállandóit, stb.). Ehhez a modellhez tervezzük a szabályozót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt? ==&lt;br /&gt;
A szakasz egy belső állapotát/állapotait csatoljuk vissza (nem a kimenetét).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech állapot-visszacsatolás ábra.JPG|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; det(A - BK - λI) = 0 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mik a fő problémák	az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az állapotok gyakran nem mérhetőek közvetlenül, ezért becsülni kell őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Mi a domináns póluspár? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárt szabályozási kör átviteli függvényének &#039;&#039;&#039;nullához legközelebbi pólusát vagy konjugált komplex póluspárját&#039;&#039;&#039; a zárt rendszer domináns póluspárjának nevezzük.&lt;br /&gt;
Ökölszabályként elfogadható, hogy ha a többi pólus a domináns konjugált komplex póluspártól balra úgy helyezkedik el, hogy valós részének abszolút értéke legalább háromszor nagyobb a domináns póluspár valós részének abszolút értékénél, akkor a zárt rendszer átmeneti függvényének (ugrásválaszának) első maximuma helyén a többi pólus tranziense már lecseng, ezért &#039;&#039;&#039;a dinamikus minőségi jellemzőket a domináns póluspár határozza meg&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan  sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; s_{1,2} = -\xi \omega_0 \pm j \omega_0 \sqrt{1-\xi^2} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az alapjelet az Nx és Nu segítségével vesszük figyelembe. Ezeket a végértékek alapján határozhatjuk meg. Pl. egységugrás alapjel esetén: r[∞]=1, e[∞]=0, y[∞]=1, valamint x[k+1]=x[k] felhasználásával. Beépítésük a szabályozóba az ábrán látható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech DI alapjel miatti korrekció ábra.JPG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az állapot-visszacsatolásban szereplő x állapot általában nem mérhető (az érzékelő szervek csak az y kimenetet mérik), ezért helyettesíteni kell valamilyen x̂ becsléssel. Ha a jelek determinisztikusak, akkor az x̂ -ot meghatározó egységet állapotmegfigyelőnek nevezzük, mely a szakasz ismert u bemenete és mért y kimenete alapján számít becslést x -re.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Mi a kapcsolat a &amp;quot;terhelés&amp;quot; elnevezés és a zavaró jel között? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A konstans terhelés megfeleltethető a bemenetre redukált konstans zavarással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása? ==&lt;br /&gt;
Terhelésbecslő alkalmazásával. Ekkor a terhelést konstansnak feltételezzük, de értékét nem ismerjük előre, állapotváltozónak tekintjük, és úgy vesszük, hogy a szakasz elején adódik hozzá a beavatkozó jelhez (u).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Diszkrétidejű rendszereknél célszerű kihasználni, hogy a t = iT pillanatban már rendelkezésre áll y[i], ezért ha ezt a szabályozóban már figyelembe vesszük, akkor egy T ütemnyi holtidőt eliminálni tudunk a szabályozóban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe? ==&lt;br /&gt;
A (konstans) zavaró hatás kiküszöbölhető vele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;z = e^{sT} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203822</id>
		<title>Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_2_-_8._M%C3%A9r%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sei&amp;diff=203822"/>
		<updated>2023-03-30T08:28:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Jost Márk Benedek: /* 5. Mik a fő problémák	az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Laboratórium 2}}&lt;br /&gt;
{{Vissza|Laboratórium 2 - 8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Oktatói kérésre a válaszok kitörölve (túl nagy átfedést mutattak az oktatói segédlettel). Ha jól értelmeztem, saját szavakkal megfogalmazva beírhatjátok a válaszokat&#039;&#039;&#039; - [[Szerkesztő:Kozaróczy Zsolt|Kozaróczy Zsolt]] ([[Szerkesztővita:Kozaróczy Zsolt|vita]]) 2015. március 24., 12:37 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;noautonum&amp;quot;&amp;gt;__TOC__&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer? ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;AR&#039;&#039;&#039; (autoregresszív)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;MA&#039;&#039;&#039; (moving average - mozgóátlag)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;X&#039;&#039;&#039; (exegenous signal - külső bemenőjelet tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;OE&#039;&#039;&#039; (output error - kimenetre redukált additív zajt tartalmazó)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;BJ&#039;&#039;&#039; (Box-Jenkins modell)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;PEM&#039;&#039;&#039; (parameter estimation model - általános lineáris paraméterbecslési modell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Miért van szükség identifikációra? ==&lt;br /&gt;
Identifikáció segítségével tudunk egy szakaszról modellt alkotni (meghatározni a sajátértékeit, pólusait, zérusait, időállandóit, stb.). Ehhez a modellhez tervezzük a szabályozót.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt? ==&lt;br /&gt;
A szakasz egy belső állapotát/állapotait csatoljuk vissza (nem a kimenetét).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech állapot-visszacsatolás ábra.JPG|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; det(A - BK - λI) = 0 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mik a fő problémák	az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az állapotok gyakran nem mérhetőek közvetlenül, ezért becsülni kell őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Mi a domináns póluspár? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárt szabályozási kör átviteli függvényének &#039;&#039;&#039;nullához legközelebbi pólusát vagy konjugált komplex póluspárját&#039;&#039;&#039; a zárt rendszer domináns póluspárjának nevezzük.&lt;br /&gt;
Ökölszabályként elfogadható, hogy ha a többi pólus a domináns konjugált komplex póluspártól balra úgy helyezkedik el, hogy valós részének abszolút értéke legalább háromszor nagyobb a domináns póluspár valós részének abszolút értékénél, akkor a zárt rendszer átmeneti függvényének (ugrásválaszának) első maximuma helyén a többi pólus tranziense már lecseng, ezért &#039;&#039;&#039;a dinamikus minőségi jellemzőket a domináns póluspár határozza meg&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan  sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; s_{1,2} = -\xi \omega_0 \pm j \omega_0 \sqrt{1-\xi^2} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben? ==&lt;br /&gt;
Az alapjelet az Nx és Nu segítségével vesszük figyelembe. Ezeket a végértékek alapján határozhatjuk meg. Pl. egységugrás alapjel esetén: r[∞]=1, e[∞]=0, y[∞]=1, valamint x[k+1]=x[k] felhasználásával. Beépítésük a szabályozóba az ábrán látható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Szabtech DI alapjel miatti korrekció ábra.JPG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az állapot-visszacsatolásban szereplő x állapot általában nem mérhető (az érzékelő szervek csak az y kimenetet mérik), ezért helyettesíteni kell valamilyen x̂ becsléssel. Ha a jelek determinisztikusak, akkor az x̂ -ot meghatározó egységet állapotmegfigyelőnek nevezzük, mely a szakasz ismert u bemenete és mért y kimenete alapján számít becslést x -re.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Mi a kapcsolat a &amp;quot;terhelés&amp;quot; elnevezés és a zavaró jel között? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zavarást a szakasz bemenetére redukáltnak képzeljük (“load change”, terhelésbecslés).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása? ==&lt;br /&gt;
Terhelésbecslő alkalmazásával. Ekkor a terhelést konstansnak feltételezzük, de értékét nem ismerjük előre, állapotváltozónak tekintjük, és úgy vesszük, hogy a szakasz elején adódik hozzá a beavatkozó jelhez (u).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Diszkrétidejű rendszereknél célszerű kihasználni, hogy a t = iT pillanatban már rendelkezésre áll y[i], ezért ha ezt a szabályozóban már figyelembe vesszük, akkor egy T ütemnyi holtidőt eliminálni tudunk a szabályozóban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe? ==&lt;br /&gt;
A (konstans) zavaró hatás kiküszöbölhető vele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba? ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;z = e^{sT} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Jost Márk Benedek</name></author>
	</entry>
</feed>