https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Janka+Szabolcs 2026-05-07T20:07:31Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Mikro-_%C3%A9s_makro%C3%B6kon%C3%B3mia&diff=191751 2017-05-10T11:18:39Z

<p>Janka Szabolcs: /* MakroKikérdező */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Mikro- és makroökonómia<br /> |tárgykód=GT30A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=2014/15 előtt info: 1, villany: 2 &lt;br&gt;2014/15-től info: 5, villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=GTK Közgazdaságtan Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1(+1) db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=mikmak{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT30A001/<br /> |targyhonlap=http://kgt.bme.hu/targyak/bsc/BMEGT30A001/}}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése olyan közgazdasági ismeretek nyújtása, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdasági környezet mikro- és makroszfárájának aktuális kérdéseiben, megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tudás az alapja annak, hogy olyan termékek és eljárások szülessenek, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a vállalat és az ország számára. Ha értik a gazdasági folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saját maguk is tudják „értelmiségi módon” kedvezően befolyásolni saját környezetüket, és elősegíthetik a gazdaság fejlődését rövid és hosszú távon.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 2. infósoknak pedig 1. félévben ajánlott felvenni (2014/15 előtti mintaterv).<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban például ''Vigh László'' előadó előszeretettel ad fel az előadásain bónusz feladatokat, amik megoldásáért a leggyorsabb megoldók néhány ZH illetve vizsga bónuszpontot szerezhetnek.<br /> *'''NagyZH:''' A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni. Ez a félév első anyagrészéből, mikroökonómiából van.&lt;br/&gt;A ZH felépítése:<br /> **7 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés<br /> **4 darab 3 pontos számítási feladat<br /> :A két részből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az első ZH egyszer évközben és egyszer a pótlási időszakban pótolható.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegy előfeltétele a legalább elégséges első ZH teljesítése, akár pótalkalmon is (pótpóton már nem). Akinek ez megvan, az a félév vége felé írhat (nem kötelező) egy második zárthelyit, melynek felépítése és pontozása azonos az első zárthelyiével, a témája pedig a félév második anyagrésze, a makroökonómia. A második ZH nem pótolható! A megajánlott jegy a két legalább elégséges szintű ZH összpontszámából adódik, a vizsga százalékos ponthatárainak megfelelően. A legkisebb megajánlható jegy változó, általában közepes, de van amikor elégségest is megajánlanak. A megajánlott jegy elfogadása nem kötelező, vizsgával felülírható.<br /> *'''Vizsga:''' Ha elmész vizsgázni, akkor az esetleges megajánlott jegyed automatikusan törlődik. Vizsga esetén a végső jegyet csakis a vizsgán elért pontszám határozza meg.&lt;br/&gt;A vizsga felépítése:<br /> **Összesen 15 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés vegyesen a mikro- és makroökonómia témakörökből<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés mikroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés makroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> :Az egyes részegységekből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az elégségeshez minimum 40%-ot kell elérni.<br /> <br /> *'''Százalékok:'''<br /> **0-39 : elégtelen<br /> **40-55 : elégséges<br /> **56-70 : közepes<br /> **71-85 : jó<br /> **85-100: jeles<br /> <br /> <br /> ==Mikroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Mikroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A mikroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Mikroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro és makro rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2000/01:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-a.pdf|2000 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-b.pdf‎|2000 ősz, B csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-c.pdf‎|2000 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-d.pdf‎|2000 ősz, D csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P1.pdf‎‎|2005 ősz, P1 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P3.pdf‎‎|2005 ősz, P3 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2006-D4.pdf‎‎‎|2006 ősz, D4 csoport]]‎ <br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pót3.jpg‎‎|2007 ősz, pót3 csoport]] <br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pot4.jpg‎‎|2007 ősz, pót4 csoport]]<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIC.JPG|2008 tavasz, KIC csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIE.JPG|2008 tavasz, KIE csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P6.JPG|2008 tavasz, P6 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P7.JPG|2008 tavasz, P7 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2010/11:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-a.pdf‎|2010 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-c.pdf|2010 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> ** [[Média:MikMak zh1 2013tavasz A18 megoldással.jpg|2013 ősz, A18 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Makroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Makroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A makroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Makroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro- és makro-rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet a tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> *[[Media:Mikro_Makro_2013_csodajegyzet.pdf‎|Makro csodajegyzet kidolgozott ZH példákkal]] - A számolós részt egész jól lefedi, és jó pár elméleti kérdésre is rávilágít.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_p2a.pdf‎|2005 ősz, P2 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2005_p5a.pdf‎|2005 ősz, P5 csoport]]<br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2007_1a.pdf‎|2007 ősz, A1 csoport]] - megoldásokkal<br /> * 2013/14:<br /> ** [[Media:Makro_130515_a05.pdf|2013 tavasz, A05 csoport]] - csak elmélet, megoldásokkal<br /> * Egyéb:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_Minta.pdf‎|Minta zárthelyik]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_makro_feladatsor.pdf|Makroökonómia példatár]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_Makro_gyakorlo.pdf‎|Gyakorló feladatok]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> <br /> ===MakroKikérdező===<br /> <br /> Kiadott feladatokból kikérdező, sok új kérdés van benne ami az előzőbe nincs (2017) [[Makro_Kikérdező|KvízMakro]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgára érdemes átnézni a mikro és makro rész típusfeladatait, mert egy biztos alapot nyújt, ami mellett jól tippelve (vagy alapos tudással) akár jó jegy is szerezhető, nem csak a ponthatáros kettes.<br /> <br /> === Korábbi vizsgák ===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_17a.pdf|2005 ősz, 17 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_18a.pdf‎|2005 ősz, 18 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2005_19.pdf|2005 ősz, 19 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2006.pdf‎|2006 ősz, V4 csoport]]<br /> *2011/12<br /> **[[Media:Mikmak vizsga 2012 tavasz.PDF|2012 tavasz, AA csoport]]<br /> * 2012/13:<br /> **[[Media:MikMak_3_vizsga_2013_05_31_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013tavasz, 05 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MikMak_4_vizsga_2013_06_14_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013 tavasz, 31 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mikmak_vizsga_2013.06.14..pdf|2013 tavasz, 32 csoport]] - megoldásokkal<br /> <br /> === Kikérdező teszt ===<br /> <br /> Korábbi kiadott feladatsorok alapján összeállított kikérdező program: [[MikMak_Kikérdező|Kvíz]]<br /> <br /> === All-in-one ===<br /> Megpróbáltam összeszedni mindent amit találtam a tárgyal kapcsolatban egy mappába. Van benne banán, Andriska jegyzet és minden ami kellhet a vizsgához:<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~gazben/upload/Mikmak.rar Gazben MikMakMappája]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Mindenképpen érdemes ráhajtani a megajánlott jegyre, mert fele akkora energiabefektetéssel teljesíthető általa a tárgy, vagy ugyanannyi energiával jobb jegy szerezhető. A kulcs a számolási feladatokban rejlik. Azokat érdemes oda-vissza begyakorolni. Aki érti is a számolásokat, az már IQ-ból is jópár pontot össze tud szedni az elméleti kérdésekből is. Eredőben pedig közel maxos számolásokkal és egy felemás elmélettel már szerezhető egész jó megajánlott jegy is.<br /> *Akinek jól sikerült az első ZH-ja, annak mindenképpen érdemes elmenni a makro zárthelyit megírni a megajánlott jegyért. Próba-szerence alapon azonban nem sok remény van. A számolásokat mindenképpen érdemes jól begyakorolni a makro ZH-ra is.<br /> *Órára sokan nem járnak be (itt nincs is RFID a gólyáknak) és Andriska (volt előadó) jegyzete alapján készülnek. A jegyzet végigolvasásával meg lehet érteni a tárgyat, sok érthető példa és ábra van benne, egyhuzamban elolvasni viszont nagyon sok, érdemes több részletben tanulmányozni, nem pedig ZH/vizsga előtti utolsó este.<br /> *Egy &quot;gyengébb&quot; megajánlott jegyet nem biztos, hogy érdemes kockáztatni egy vizsgával, ugyanis aki elmegy vizsgázni, az automatikusan elveszíti a megajánlott jegyet. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgán több energiát kell befektetni adott jegyért, mintha ugyanazt a jegyet megajánlottként szeretnénk elérni.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Mikro-_%C3%A9s_makro%C3%B6kon%C3%B3mia&diff=191750 2017-05-10T11:18:28Z

<p>Janka Szabolcs: /* Kikérdező teszt */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Mikro- és makroökonómia<br /> |tárgykód=GT30A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=2014/15 előtt info: 1, villany: 2 &lt;br&gt;2014/15-től info: 5, villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=GTK Közgazdaságtan Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1(+1) db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=mikmak{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT30A001/<br /> |targyhonlap=http://kgt.bme.hu/targyak/bsc/BMEGT30A001/}}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése olyan közgazdasági ismeretek nyújtása, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdasági környezet mikro- és makroszfárájának aktuális kérdéseiben, megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tudás az alapja annak, hogy olyan termékek és eljárások szülessenek, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a vállalat és az ország számára. Ha értik a gazdasági folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saját maguk is tudják „értelmiségi módon” kedvezően befolyásolni saját környezetüket, és elősegíthetik a gazdaság fejlődését rövid és hosszú távon.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 2. infósoknak pedig 1. félévben ajánlott felvenni (2014/15 előtti mintaterv).<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban például ''Vigh László'' előadó előszeretettel ad fel az előadásain bónusz feladatokat, amik megoldásáért a leggyorsabb megoldók néhány ZH illetve vizsga bónuszpontot szerezhetnek.<br /> *'''NagyZH:''' A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni. Ez a félév első anyagrészéből, mikroökonómiából van.&lt;br/&gt;A ZH felépítése:<br /> **7 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés<br /> **4 darab 3 pontos számítási feladat<br /> :A két részből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az első ZH egyszer évközben és egyszer a pótlási időszakban pótolható.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegy előfeltétele a legalább elégséges első ZH teljesítése, akár pótalkalmon is (pótpóton már nem). Akinek ez megvan, az a félév vége felé írhat (nem kötelező) egy második zárthelyit, melynek felépítése és pontozása azonos az első zárthelyiével, a témája pedig a félév második anyagrésze, a makroökonómia. A második ZH nem pótolható! A megajánlott jegy a két legalább elégséges szintű ZH összpontszámából adódik, a vizsga százalékos ponthatárainak megfelelően. A legkisebb megajánlható jegy változó, általában közepes, de van amikor elégségest is megajánlanak. A megajánlott jegy elfogadása nem kötelező, vizsgával felülírható.<br /> *'''Vizsga:''' Ha elmész vizsgázni, akkor az esetleges megajánlott jegyed automatikusan törlődik. Vizsga esetén a végső jegyet csakis a vizsgán elért pontszám határozza meg.&lt;br/&gt;A vizsga felépítése:<br /> **Összesen 15 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés vegyesen a mikro- és makroökonómia témakörökből<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés mikroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés makroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> :Az egyes részegységekből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az elégségeshez minimum 40%-ot kell elérni.<br /> <br /> *'''Százalékok:'''<br /> **0-39 : elégtelen<br /> **40-55 : elégséges<br /> **56-70 : közepes<br /> **71-85 : jó<br /> **85-100: jeles<br /> <br /> <br /> ==Mikroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Mikroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A mikroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Mikroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro és makro rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2000/01:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-a.pdf|2000 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-b.pdf‎|2000 ősz, B csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-c.pdf‎|2000 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-d.pdf‎|2000 ősz, D csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P1.pdf‎‎|2005 ősz, P1 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P3.pdf‎‎|2005 ősz, P3 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2006-D4.pdf‎‎‎|2006 ősz, D4 csoport]]‎ <br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pót3.jpg‎‎|2007 ősz, pót3 csoport]] <br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pot4.jpg‎‎|2007 ősz, pót4 csoport]]<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIC.JPG|2008 tavasz, KIC csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIE.JPG|2008 tavasz, KIE csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P6.JPG|2008 tavasz, P6 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P7.JPG|2008 tavasz, P7 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2010/11:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-a.pdf‎|2010 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-c.pdf|2010 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> ** [[Média:MikMak zh1 2013tavasz A18 megoldással.jpg|2013 ősz, A18 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Makroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Makroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A makroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Makroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro- és makro-rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet a tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> *[[Media:Mikro_Makro_2013_csodajegyzet.pdf‎|Makro csodajegyzet kidolgozott ZH példákkal]] - A számolós részt egész jól lefedi, és jó pár elméleti kérdésre is rávilágít.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_p2a.pdf‎|2005 ősz, P2 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2005_p5a.pdf‎|2005 ősz, P5 csoport]]<br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2007_1a.pdf‎|2007 ősz, A1 csoport]] - megoldásokkal<br /> * 2013/14:<br /> ** [[Media:Makro_130515_a05.pdf|2013 tavasz, A05 csoport]] - csak elmélet, megoldásokkal<br /> * Egyéb:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_Minta.pdf‎|Minta zárthelyik]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_makro_feladatsor.pdf|Makroökonómia példatár]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_Makro_gyakorlo.pdf‎|Gyakorló feladatok]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> <br /> ===MakroKikérdező===<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgára érdemes átnézni a mikro és makro rész típusfeladatait, mert egy biztos alapot nyújt, ami mellett jól tippelve (vagy alapos tudással) akár jó jegy is szerezhető, nem csak a ponthatáros kettes.<br /> <br /> === Korábbi vizsgák ===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_17a.pdf|2005 ősz, 17 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_18a.pdf‎|2005 ősz, 18 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2005_19.pdf|2005 ősz, 19 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2006.pdf‎|2006 ősz, V4 csoport]]<br /> *2011/12<br /> **[[Media:Mikmak vizsga 2012 tavasz.PDF|2012 tavasz, AA csoport]]<br /> * 2012/13:<br /> **[[Media:MikMak_3_vizsga_2013_05_31_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013tavasz, 05 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MikMak_4_vizsga_2013_06_14_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013 tavasz, 31 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mikmak_vizsga_2013.06.14..pdf|2013 tavasz, 32 csoport]] - megoldásokkal<br /> <br /> === Kikérdező teszt ===<br /> <br /> Korábbi kiadott feladatsorok alapján összeállított kikérdező program: [[MikMak_Kikérdező|Kvíz]]<br /> <br /> === All-in-one ===<br /> Megpróbáltam összeszedni mindent amit találtam a tárgyal kapcsolatban egy mappába. Van benne banán, Andriska jegyzet és minden ami kellhet a vizsgához:<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~gazben/upload/Mikmak.rar Gazben MikMakMappája]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Mindenképpen érdemes ráhajtani a megajánlott jegyre, mert fele akkora energiabefektetéssel teljesíthető általa a tárgy, vagy ugyanannyi energiával jobb jegy szerezhető. A kulcs a számolási feladatokban rejlik. Azokat érdemes oda-vissza begyakorolni. Aki érti is a számolásokat, az már IQ-ból is jópár pontot össze tud szedni az elméleti kérdésekből is. Eredőben pedig közel maxos számolásokkal és egy felemás elmélettel már szerezhető egész jó megajánlott jegy is.<br /> *Akinek jól sikerült az első ZH-ja, annak mindenképpen érdemes elmenni a makro zárthelyit megírni a megajánlott jegyért. Próba-szerence alapon azonban nem sok remény van. A számolásokat mindenképpen érdemes jól begyakorolni a makro ZH-ra is.<br /> *Órára sokan nem járnak be (itt nincs is RFID a gólyáknak) és Andriska (volt előadó) jegyzete alapján készülnek. A jegyzet végigolvasásával meg lehet érteni a tárgyat, sok érthető példa és ábra van benne, egyhuzamban elolvasni viszont nagyon sok, érdemes több részletben tanulmányozni, nem pedig ZH/vizsga előtti utolsó este.<br /> *Egy &quot;gyengébb&quot; megajánlott jegyet nem biztos, hogy érdemes kockáztatni egy vizsgával, ugyanis aki elmegy vizsgázni, az automatikusan elveszíti a megajánlott jegyet. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgán több energiát kell befektetni adott jegyért, mintha ugyanazt a jegyet megajánlottként szeretnénk elérni.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Mikro-_%C3%A9s_makro%C3%B6kon%C3%B3mia&diff=191749 2017-05-10T11:18:15Z

<p>Janka Szabolcs: /* Makroökonómia */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Mikro- és makroökonómia<br /> |tárgykód=GT30A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=2014/15 előtt info: 1, villany: 2 &lt;br&gt;2014/15-től info: 5, villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=GTK Közgazdaságtan Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1(+1) db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=mikmak{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT30A001/<br /> |targyhonlap=http://kgt.bme.hu/targyak/bsc/BMEGT30A001/}}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése olyan közgazdasági ismeretek nyújtása, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdasági környezet mikro- és makroszfárájának aktuális kérdéseiben, megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tudás az alapja annak, hogy olyan termékek és eljárások szülessenek, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a vállalat és az ország számára. Ha értik a gazdasági folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saját maguk is tudják „értelmiségi módon” kedvezően befolyásolni saját környezetüket, és elősegíthetik a gazdaság fejlődését rövid és hosszú távon.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 2. infósoknak pedig 1. félévben ajánlott felvenni (2014/15 előtti mintaterv).<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban például ''Vigh László'' előadó előszeretettel ad fel az előadásain bónusz feladatokat, amik megoldásáért a leggyorsabb megoldók néhány ZH illetve vizsga bónuszpontot szerezhetnek.<br /> *'''NagyZH:''' A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni. Ez a félév első anyagrészéből, mikroökonómiából van.&lt;br/&gt;A ZH felépítése:<br /> **7 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés<br /> **4 darab 3 pontos számítási feladat<br /> :A két részből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az első ZH egyszer évközben és egyszer a pótlási időszakban pótolható.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegy előfeltétele a legalább elégséges első ZH teljesítése, akár pótalkalmon is (pótpóton már nem). Akinek ez megvan, az a félév vége felé írhat (nem kötelező) egy második zárthelyit, melynek felépítése és pontozása azonos az első zárthelyiével, a témája pedig a félév második anyagrésze, a makroökonómia. A második ZH nem pótolható! A megajánlott jegy a két legalább elégséges szintű ZH összpontszámából adódik, a vizsga százalékos ponthatárainak megfelelően. A legkisebb megajánlható jegy változó, általában közepes, de van amikor elégségest is megajánlanak. A megajánlott jegy elfogadása nem kötelező, vizsgával felülírható.<br /> *'''Vizsga:''' Ha elmész vizsgázni, akkor az esetleges megajánlott jegyed automatikusan törlődik. Vizsga esetén a végső jegyet csakis a vizsgán elért pontszám határozza meg.&lt;br/&gt;A vizsga felépítése:<br /> **Összesen 15 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés vegyesen a mikro- és makroökonómia témakörökből<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés mikroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés makroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> :Az egyes részegységekből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az elégségeshez minimum 40%-ot kell elérni.<br /> <br /> *'''Százalékok:'''<br /> **0-39 : elégtelen<br /> **40-55 : elégséges<br /> **56-70 : közepes<br /> **71-85 : jó<br /> **85-100: jeles<br /> <br /> <br /> ==Mikroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Mikroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A mikroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Mikroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro és makro rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2000/01:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-a.pdf|2000 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-b.pdf‎|2000 ősz, B csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-c.pdf‎|2000 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-d.pdf‎|2000 ősz, D csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P1.pdf‎‎|2005 ősz, P1 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P3.pdf‎‎|2005 ősz, P3 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2006-D4.pdf‎‎‎|2006 ősz, D4 csoport]]‎ <br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pót3.jpg‎‎|2007 ősz, pót3 csoport]] <br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pot4.jpg‎‎|2007 ősz, pót4 csoport]]<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIC.JPG|2008 tavasz, KIC csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIE.JPG|2008 tavasz, KIE csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P6.JPG|2008 tavasz, P6 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P7.JPG|2008 tavasz, P7 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2010/11:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-a.pdf‎|2010 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-c.pdf|2010 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> ** [[Média:MikMak zh1 2013tavasz A18 megoldással.jpg|2013 ősz, A18 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Makroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Makroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A makroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Makroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro- és makro-rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet a tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> *[[Media:Mikro_Makro_2013_csodajegyzet.pdf‎|Makro csodajegyzet kidolgozott ZH példákkal]] - A számolós részt egész jól lefedi, és jó pár elméleti kérdésre is rávilágít.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_p2a.pdf‎|2005 ősz, P2 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2005_p5a.pdf‎|2005 ősz, P5 csoport]]<br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2007_1a.pdf‎|2007 ősz, A1 csoport]] - megoldásokkal<br /> * 2013/14:<br /> ** [[Media:Makro_130515_a05.pdf|2013 tavasz, A05 csoport]] - csak elmélet, megoldásokkal<br /> * Egyéb:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_Minta.pdf‎|Minta zárthelyik]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_makro_feladatsor.pdf|Makroökonómia példatár]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_Makro_gyakorlo.pdf‎|Gyakorló feladatok]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> <br /> ===MakroKikérdező===<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgára érdemes átnézni a mikro és makro rész típusfeladatait, mert egy biztos alapot nyújt, ami mellett jól tippelve (vagy alapos tudással) akár jó jegy is szerezhető, nem csak a ponthatáros kettes.<br /> <br /> === Korábbi vizsgák ===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_17a.pdf|2005 ősz, 17 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_18a.pdf‎|2005 ősz, 18 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2005_19.pdf|2005 ősz, 19 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2006.pdf‎|2006 ősz, V4 csoport]]<br /> *2011/12<br /> **[[Media:Mikmak vizsga 2012 tavasz.PDF|2012 tavasz, AA csoport]]<br /> * 2012/13:<br /> **[[Media:MikMak_3_vizsga_2013_05_31_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013tavasz, 05 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MikMak_4_vizsga_2013_06_14_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013 tavasz, 31 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mikmak_vizsga_2013.06.14..pdf|2013 tavasz, 32 csoport]] - megoldásokkal<br /> <br /> === Kikérdező teszt ===<br /> <br /> Korábbi kiadott feladatsorok alapján összeállított kikérdező program: [[MikMak_Kikérdező|Kvíz]]<br /> <br /> Kiadott feladatokból kikérdező, sok új kérdés van benne ami az előzőbe nincs (2017) [[Makro_Kikérdező|KvízMakro]]<br /> <br /> === All-in-one ===<br /> Megpróbáltam összeszedni mindent amit találtam a tárgyal kapcsolatban egy mappába. Van benne banán, Andriska jegyzet és minden ami kellhet a vizsgához:<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~gazben/upload/Mikmak.rar Gazben MikMakMappája]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Mindenképpen érdemes ráhajtani a megajánlott jegyre, mert fele akkora energiabefektetéssel teljesíthető általa a tárgy, vagy ugyanannyi energiával jobb jegy szerezhető. A kulcs a számolási feladatokban rejlik. Azokat érdemes oda-vissza begyakorolni. Aki érti is a számolásokat, az már IQ-ból is jópár pontot össze tud szedni az elméleti kérdésekből is. Eredőben pedig közel maxos számolásokkal és egy felemás elmélettel már szerezhető egész jó megajánlott jegy is.<br /> *Akinek jól sikerült az első ZH-ja, annak mindenképpen érdemes elmenni a makro zárthelyit megírni a megajánlott jegyért. Próba-szerence alapon azonban nem sok remény van. A számolásokat mindenképpen érdemes jól begyakorolni a makro ZH-ra is.<br /> *Órára sokan nem járnak be (itt nincs is RFID a gólyáknak) és Andriska (volt előadó) jegyzete alapján készülnek. A jegyzet végigolvasásával meg lehet érteni a tárgyat, sok érthető példa és ábra van benne, egyhuzamban elolvasni viszont nagyon sok, érdemes több részletben tanulmányozni, nem pedig ZH/vizsga előtti utolsó este.<br /> *Egy &quot;gyengébb&quot; megajánlott jegyet nem biztos, hogy érdemes kockáztatni egy vizsgával, ugyanis aki elmegy vizsgázni, az automatikusan elveszíti a megajánlott jegyet. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgán több energiát kell befektetni adott jegyért, mintha ugyanazt a jegyet megajánlottként szeretnénk elérni.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Mikro-_%C3%A9s_makro%C3%B6kon%C3%B3mia&diff=191748 2017-05-10T10:15:06Z

<p>Janka Szabolcs: /* Kikérdező teszt */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Mikro- és makroökonómia<br /> |tárgykód=GT30A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=2014/15 előtt info: 1, villany: 2 &lt;br&gt;2014/15-től info: 5, villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=GTK Közgazdaságtan Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1(+1) db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=mikmak{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT30A001/<br /> |targyhonlap=http://kgt.bme.hu/targyak/bsc/BMEGT30A001/}}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése olyan közgazdasági ismeretek nyújtása, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdasági környezet mikro- és makroszfárájának aktuális kérdéseiben, megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tudás az alapja annak, hogy olyan termékek és eljárások szülessenek, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a vállalat és az ország számára. Ha értik a gazdasági folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saját maguk is tudják „értelmiségi módon” kedvezően befolyásolni saját környezetüket, és elősegíthetik a gazdaság fejlődését rövid és hosszú távon.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 2. infósoknak pedig 1. félévben ajánlott felvenni (2014/15 előtti mintaterv).<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban például ''Vigh László'' előadó előszeretettel ad fel az előadásain bónusz feladatokat, amik megoldásáért a leggyorsabb megoldók néhány ZH illetve vizsga bónuszpontot szerezhetnek.<br /> *'''NagyZH:''' A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni. Ez a félév első anyagrészéből, mikroökonómiából van.&lt;br/&gt;A ZH felépítése:<br /> **7 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés<br /> **4 darab 3 pontos számítási feladat<br /> :A két részből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az első ZH egyszer évközben és egyszer a pótlási időszakban pótolható.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegy előfeltétele a legalább elégséges első ZH teljesítése, akár pótalkalmon is (pótpóton már nem). Akinek ez megvan, az a félév vége felé írhat (nem kötelező) egy második zárthelyit, melynek felépítése és pontozása azonos az első zárthelyiével, a témája pedig a félév második anyagrésze, a makroökonómia. A második ZH nem pótolható! A megajánlott jegy a két legalább elégséges szintű ZH összpontszámából adódik, a vizsga százalékos ponthatárainak megfelelően. A legkisebb megajánlható jegy változó, általában közepes, de van amikor elégségest is megajánlanak. A megajánlott jegy elfogadása nem kötelező, vizsgával felülírható.<br /> *'''Vizsga:''' Ha elmész vizsgázni, akkor az esetleges megajánlott jegyed automatikusan törlődik. Vizsga esetén a végső jegyet csakis a vizsgán elért pontszám határozza meg.&lt;br/&gt;A vizsga felépítése:<br /> **Összesen 15 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés vegyesen a mikro- és makroökonómia témakörökből<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés mikroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés makroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> :Az egyes részegységekből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az elégségeshez minimum 40%-ot kell elérni.<br /> <br /> *'''Százalékok:'''<br /> **0-39 : elégtelen<br /> **40-55 : elégséges<br /> **56-70 : közepes<br /> **71-85 : jó<br /> **85-100: jeles<br /> <br /> <br /> ==Mikroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Mikroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A mikroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Mikroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro és makro rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2000/01:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-a.pdf|2000 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-b.pdf‎|2000 ősz, B csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-c.pdf‎|2000 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-d.pdf‎|2000 ősz, D csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P1.pdf‎‎|2005 ősz, P1 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P3.pdf‎‎|2005 ősz, P3 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2006-D4.pdf‎‎‎|2006 ősz, D4 csoport]]‎ <br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pót3.jpg‎‎|2007 ősz, pót3 csoport]] <br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pot4.jpg‎‎|2007 ősz, pót4 csoport]]<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIC.JPG|2008 tavasz, KIC csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIE.JPG|2008 tavasz, KIE csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P6.JPG|2008 tavasz, P6 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P7.JPG|2008 tavasz, P7 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2010/11:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-a.pdf‎|2010 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-c.pdf|2010 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> ** [[Média:MikMak zh1 2013tavasz A18 megoldással.jpg|2013 ősz, A18 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Makroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Makroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A makroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Makroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro- és makro-rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet a tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> *[[Media:Mikro_Makro_2013_csodajegyzet.pdf‎|Makro csodajegyzet kidolgozott ZH példákkal]] - A számolós részt egész jól lefedi, és jó pár elméleti kérdésre is rávilágít.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_p2a.pdf‎|2005 ősz, P2 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2005_p5a.pdf‎|2005 ősz, P5 csoport]]<br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2007_1a.pdf‎|2007 ősz, A1 csoport]] - megoldásokkal<br /> * 2013/14:<br /> ** [[Media:Makro_130515_a05.pdf|2013 tavasz, A05 csoport]] - csak elmélet, megoldásokkal<br /> * Egyéb:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_Minta.pdf‎|Minta zárthelyik]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_makro_feladatsor.pdf|Makroökonómia példatár]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_Makro_gyakorlo.pdf‎|Gyakorló feladatok]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgára érdemes átnézni a mikro és makro rész típusfeladatait, mert egy biztos alapot nyújt, ami mellett jól tippelve (vagy alapos tudással) akár jó jegy is szerezhető, nem csak a ponthatáros kettes.<br /> <br /> === Korábbi vizsgák ===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_17a.pdf|2005 ősz, 17 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_18a.pdf‎|2005 ősz, 18 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2005_19.pdf|2005 ősz, 19 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2006.pdf‎|2006 ősz, V4 csoport]]<br /> *2011/12<br /> **[[Media:Mikmak vizsga 2012 tavasz.PDF|2012 tavasz, AA csoport]]<br /> * 2012/13:<br /> **[[Media:MikMak_3_vizsga_2013_05_31_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013tavasz, 05 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MikMak_4_vizsga_2013_06_14_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013 tavasz, 31 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mikmak_vizsga_2013.06.14..pdf|2013 tavasz, 32 csoport]] - megoldásokkal<br /> <br /> === Kikérdező teszt ===<br /> <br /> Korábbi kiadott feladatsorok alapján összeállított kikérdező program: [[MikMak_Kikérdező|Kvíz]]<br /> <br /> Kiadott feladatokból kikérdező, sok új kérdés van benne ami az előzőbe nincs (2017) [[Makro_Kikérdező|KvízMakro]]<br /> <br /> === All-in-one ===<br /> Megpróbáltam összeszedni mindent amit találtam a tárgyal kapcsolatban egy mappába. Van benne banán, Andriska jegyzet és minden ami kellhet a vizsgához:<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~gazben/upload/Mikmak.rar Gazben MikMakMappája]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Mindenképpen érdemes ráhajtani a megajánlott jegyre, mert fele akkora energiabefektetéssel teljesíthető általa a tárgy, vagy ugyanannyi energiával jobb jegy szerezhető. A kulcs a számolási feladatokban rejlik. Azokat érdemes oda-vissza begyakorolni. Aki érti is a számolásokat, az már IQ-ból is jópár pontot össze tud szedni az elméleti kérdésekből is. Eredőben pedig közel maxos számolásokkal és egy felemás elmélettel már szerezhető egész jó megajánlott jegy is.<br /> *Akinek jól sikerült az első ZH-ja, annak mindenképpen érdemes elmenni a makro zárthelyit megírni a megajánlott jegyért. Próba-szerence alapon azonban nem sok remény van. A számolásokat mindenképpen érdemes jól begyakorolni a makro ZH-ra is.<br /> *Órára sokan nem járnak be (itt nincs is RFID a gólyáknak) és Andriska (volt előadó) jegyzete alapján készülnek. A jegyzet végigolvasásával meg lehet érteni a tárgyat, sok érthető példa és ábra van benne, egyhuzamban elolvasni viszont nagyon sok, érdemes több részletben tanulmányozni, nem pedig ZH/vizsga előtti utolsó este.<br /> *Egy &quot;gyengébb&quot; megajánlott jegyet nem biztos, hogy érdemes kockáztatni egy vizsgával, ugyanis aki elmegy vizsgázni, az automatikusan elveszíti a megajánlott jegyet. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgán több energiát kell befektetni adott jegyért, mintha ugyanazt a jegyet megajánlottként szeretnénk elérni.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191747 2017-05-10T10:14:45Z

<p>Janka Szabolcs: /* A keynesi modellben */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == A GDP meghatározható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,<br /> # a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.<br /> # Mindegyik előző válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A jegybankpénz mennyiségének változása NEM hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre, ha==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a kötelező tartalékráta zérus,<br /> # a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,<br /> # a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,<br /> # a kötelező tartalékráta 1.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Termelés.<br /> # Erőforrásokkal való gazdálkodás.<br /> # Újraelosztott jövedelem felhasználása.<br /> # Tőkepiaci befektetés.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy háromszektoros gazdaság árupiacát elemezve az autonóm adó multiplikátora==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,<br /> # nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,<br /> # kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a beruházásokkal.<br /> # Mindegyik eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A következő ábra egy keynesi modell árupiacára vonatkozik. Milyen tényezők hatására módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.<br /> # Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.<br /> # Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.<br /> # Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a kormányzati vásárlások.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a pénzkínálat változása révén,<br /> # a jövedelem megfelelő változása miatt,<br /> # a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,<br /> # az árszínvonal megfelelő változásával.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,<br /> # a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,<br /> # a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora az eredeti keresletnövekedés volt,<br /> # egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi rendszer alapfeltevései értelmében melyik állítás HAMIS? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Mivel a gazdaságpolitikusok is tévedhetnek, ezért jobb, ha nem alkalmaznak aktív gazdaságpolitikát.<br /> # Az árak lefelé merevek.<br /> # Jellemzően kényszerű munkanélküliség van.<br /> # Nincs szükségszerűen egyensúly.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott egy lineáris fogyasztási függvény. Az autonóm adó ( T0 ) növelése==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a függvényt T0 mértében felfelé tolja,<br /> # a függvényt T0 mértékben lefelé tolja,<br /> # a függvényt 1/(1-c)T0 mértékben felfelé tolja,<br /> # a függvénytˆcT0 mértékben lefelé tolja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a GDP nagyobb, mint az GNP, akkor==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a hazai vállalatok külföldön több jövedelmet realizálnak, mint a külföldi vállalatok a hazai gazdaságban,<br /> # a külföldről több transzferjövedelem áramlik be, mint amennyi hazai transzferjövedelem a külföld felé áramlik,<br /> # a hazai vállalatok száma itthon meghaladja a külföldi vállalatok számát ugyancsak itthon értelmezve,<br /> # több tényezőjövedelem áramlik kifelé, mint amennyi befelé.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy négyszektoros gazdaságban az árupiaci egyensúly feltétele==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # I = S,<br /> # I + G + X - T = S - IM ,<br /> # I + G + T = S + X - IM ,<br /> # G -T + I -S = X -IM .<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a jövedelemnövekedés hatására a pénzkereslet==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # nő<br /> # csökken<br /> # nem változik.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes lehet, attól függően, hogy a kamatláb hogyan alakul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben a fogyasztási hányad==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz3}}<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem 1%-kos változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem egy egységnyi változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megadja az aktuális fogyasztás és a jövedelem hányadosát,<br /> # meghatározható a fogyasztás és megtakarítás hányadosaként.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénz elszámolási egység funkciója==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # révén lehetővé válik a különböző termékek összehasonlíthatósága, a pénz tulajdonképpen a közös mértékegység,<br /> # azt jelenti, hogy a pénz követi az árumozgásokat,<br /> # szerint a pénz forgalomból kilépve vagyonként is funkcionálhat,<br /> # szerint a pénz fizetőeszköz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az ’A’ pontban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az aktivitási ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a foglalkoztatottak számának és a népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a foglalkoztatottak számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # az aktív népesség és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzkereslet csökken, ha ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # csökken a jövedelem,<br /> # csökken a kamatláb,<br /> # csökken az árszínvonal,<br /> # csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az IS-görbe meredeksége függ ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási hányadtól,<br /> # az adókulcstól,<br /> # az autonóm beruházástól,<br /> # minden másodlagos jövedelemtől.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben az árupiac endogén eleme ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a nominálbér,<br /> # a reálbér,<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Melyik/melyek nem a pénz funkciója/funkciói? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Elszámolási egység funkció.<br /> # Fizetőeszköz funkció.<br /> # Vagyontartási eszköz funkció.<br /> # a) és b)<br /> # Az összes felsorolt elem a pénz funkciói közé sorolható.<br /> <br /> ==A munka határterméke ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az AD-görbe munka szerinti deriváltja,<br /> # nő, ha a foglalkoztatottak száma csökken,<br /> # profitmaximum esetén egybeesik a nominálbérrel.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A monetáris politika eszköze ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az autonóm adó,<br /> # az adókulcs,<br /> # a transzfer.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a munkanélküliek számának és az aktív népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát<br /> adja meg,<br /> # és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami szektor bevételeit kizárólag autonóm adóból szedi ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # 1/(1-cz)<br /> # c/(1-c(1-z))<br /> # 1/(1-c)<br /> # cz<br /> # Egyik előztő válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az AD-görbe ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # lehet függőleges is,<br /> # minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn,<br /> # az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzpiac számára endogén elem ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem,<br /> # a kamatláb,<br /> # a pénzkínálat.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer növelése ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a fogyasztási függvényt lefelé tolja,<br /> # a rendelkezésre álló jövedelmet csökkenti,<br /> # az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja,<br /> # a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A beruházás kamatérzékenysége zérus. Melyik állítás helyes ekkor? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # A fogyasztásnak csak autonóm eleme van.<br /> # Az LM-görbe vízszintes.<br /> # Az LM-görbe függőleges.<br /> # Az IS-görbe függőleges.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Nem tartozik a fiskális politika eszköze közé ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az autonóm adó,<br /> # a kötelező tartalékráta,<br /> # a transzfer.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a munkanélküliek számának és az össznépesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát<br /> adja meg,<br /> # és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami szektor adófüggvénye T  T0  zY alakú – ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # 1/(1-cz)<br /> # c/(1-c(1-z))<br /> # 1/(1-c)<br /> # cz<br /> # Egyik előztő válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az LM-görbe ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # esetében teljesül, hogy MS/P = LD<br /> # minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn,<br /> # az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzpiac endogén eleme ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem,<br /> # pénzkereslet,<br /> # a kamatláb.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer csökkentése ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a fogyasztási függvényt felfelé tolja,<br /> # a rendelkezésre álló jövedelmet növeli,<br /> # az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja,<br /> # a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az infláció ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # közvetlen hatása egy rezsicsökkentésnek,<br /> # egyszeri árszínvonalemelkedés,<br /> # mögött egy termék áremelkedése húzódik meg,<br /> # mértékétől függően beszélhetünk kúszó, vágtató, hiper fajtájáról.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> <br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta azt mutatja meg, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a munkaképes korú lakosság hány százaléka nem talál munkát,<br /> # az aktív népesség hány százaléka nincs foglalkoztatva,<br /> # mekkora a munkanélküliek számának a foglalkoztatottak számához viszonyított aránya,<br /> # mekkora a munkanélküliek számának és az inaktív népesség számának hányadosa.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a reálbérfüggvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a reálbért az árszínvonal függvényében fejezi ki,<br /> # a tervezett létszámhoz rendeli hozzá a hatékony felhasználást biztosító reálbért,<br /> # megmutatja, hogy adott reálbér mellett mekkora a munkakereslet,<br /> # a reálbért fejezi ki a nominálbér függvényében.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzkereslet függ ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a jövedelemtől,<br /> # a nominális kamatlábtól,<br /> # az inflációs várakozásoktól.<br /> # Az előzőek mindegyikétől.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az árszínvonal csökkenése következtében lefelé tolódik ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási függvény,<br /> # az LM-görbe,<br /> # az aggregált makrokeresleti görbe,<br /> # a fogyasztási függvény.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az IS-görbe negatív meredekségű, mert ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a beruházási kereslet ellentétes irányban változik a kamatlábbal,<br /> # a beruházási kereslet arányos a jövedelemváltozással,<br /> # a fogyasztási kereslet fordítottan arányos az adókkal,<br /> # a kormányzati kiadások csökkentik a magánszektor beruházási keresletét.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az M2 pénzmennyiség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # tartalmazza a teljes jegybankpénz-mennyiséget,<br /> # csak azt a jegybankpénz-mennyiséget tartalmazza, amely a kereskedelmi bankok<br /> jegybanki tartalékát képezi,<br /> # csak a bankrendszeren kívüli M0 pénzmennyiséget tartalmazza,<br /> # az M0 pénzmennyiség mellett a határidős betéteket is magában foglalja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # nem létezhet szisztematikus munkanélküliség,<br /> # a munkakereslet növekedése növeli a nominálbért,<br /> # a vállalati szektor határozza meg az árszínvonalat,<br /> # a kamatláb a pénzpiac exogén változója.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a munkanélküliség mértéke független==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az árupiaci kereslettől,<br /> # a kamatlábtól,<br /> # az alkalmazott technológiától.<br /> # Minden eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az ’A’ pontban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer növelésének hatására ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy keynesiánus modellben csökken az árszínvonal. Ennek hatására ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az IS- és LM-görbe is távolabb kerül az origótól,<br /> # az LM-görbe eltolódik, de az AD-görbe helyzete nem változik,<br /> # az LM- és AD-görbe is eltolódik,<br /> # az IS- és LM-görbék helyezete változatlan, de az AD esetében látszik a módosulás a görbe meredekségében is.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> <br /> ==Ha csökken az adókulcs, ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # mérséklődik a rendelkezésre álló jövedelem,<br /> # az árupiac egyensúlyát biztosító jövedelem nem változik,<br /> # a fogyasztási függvény és a 45º-os egyenes metszéspontja alacsonyabb jövedelemszint mellett lesz,<br /> # az állami szektor kiadásai csökkennek.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a vállalati szektor profitvárakozásai javulnak, ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken,<br /> # a beruházási kereslet nő,<br /> # a pénzkereslet csökken,<br /> # a pénzkereslet nő.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Infláció ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # tartós árszínvonal-emelkedés,<br /> # áremelkedés,<br /> # nominálbérek növekedése,<br /> # minden esetben rossz hatással van a gazdaság teljesítményére.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191746 2017-05-10T10:14:24Z

<p>Janka Szabolcs: /* Az infláció */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == A GDP meghatározható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,<br /> # a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.<br /> # Mindegyik előző válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A jegybankpénz mennyiségének változása NEM hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre, ha==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a kötelező tartalékráta zérus,<br /> # a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,<br /> # a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,<br /> # a kötelező tartalékráta 1.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Termelés.<br /> # Erőforrásokkal való gazdálkodás.<br /> # Újraelosztott jövedelem felhasználása.<br /> # Tőkepiaci befektetés.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy háromszektoros gazdaság árupiacát elemezve az autonóm adó multiplikátora==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,<br /> # nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,<br /> # kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a beruházásokkal.<br /> # Mindegyik eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A következő ábra egy keynesi modell árupiacára vonatkozik. Milyen tényezők hatására módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.<br /> # Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.<br /> # Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.<br /> # Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a kormányzati vásárlások.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a pénzkínálat változása révén,<br /> # a jövedelem megfelelő változása miatt,<br /> # a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,<br /> # az árszínvonal megfelelő változásával.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,<br /> # a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,<br /> # a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora az eredeti keresletnövekedés volt,<br /> # egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi rendszer alapfeltevései értelmében melyik állítás HAMIS? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Mivel a gazdaságpolitikusok is tévedhetnek, ezért jobb, ha nem alkalmaznak aktív gazdaságpolitikát.<br /> # Az árak lefelé merevek.<br /> # Jellemzően kényszerű munkanélküliség van.<br /> # Nincs szükségszerűen egyensúly.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott egy lineáris fogyasztási függvény. Az autonóm adó ( T0 ) növelése==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a függvényt T0 mértében felfelé tolja,<br /> # a függvényt T0 mértékben lefelé tolja,<br /> # a függvényt 1/(1-c)T0 mértékben felfelé tolja,<br /> # a függvénytˆcT0 mértékben lefelé tolja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a GDP nagyobb, mint az GNP, akkor==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a hazai vállalatok külföldön több jövedelmet realizálnak, mint a külföldi vállalatok a hazai gazdaságban,<br /> # a külföldről több transzferjövedelem áramlik be, mint amennyi hazai transzferjövedelem a külföld felé áramlik,<br /> # a hazai vállalatok száma itthon meghaladja a külföldi vállalatok számát ugyancsak itthon értelmezve,<br /> # több tényezőjövedelem áramlik kifelé, mint amennyi befelé.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy négyszektoros gazdaságban az árupiaci egyensúly feltétele==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # I = S,<br /> # I + G + X - T = S - IM ,<br /> # I + G + T = S + X - IM ,<br /> # G -T + I -S = X -IM .<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a jövedelemnövekedés hatására a pénzkereslet==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # nő<br /> # csökken<br /> # nem változik.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes lehet, attól függően, hogy a kamatláb hogyan alakul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben a fogyasztási hányad==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz3}}<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem 1%-kos változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem egy egységnyi változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megadja az aktuális fogyasztás és a jövedelem hányadosát,<br /> # meghatározható a fogyasztás és megtakarítás hányadosaként.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénz elszámolási egység funkciója==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # révén lehetővé válik a különböző termékek összehasonlíthatósága, a pénz tulajdonképpen a közös mértékegység,<br /> # azt jelenti, hogy a pénz követi az árumozgásokat,<br /> # szerint a pénz forgalomból kilépve vagyonként is funkcionálhat,<br /> # szerint a pénz fizetőeszköz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az ’A’ pontban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az aktivitási ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a foglalkoztatottak számának és a népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a foglalkoztatottak számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # az aktív népesség és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzkereslet csökken, ha ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # csökken a jövedelem,<br /> # csökken a kamatláb,<br /> # csökken az árszínvonal,<br /> # csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az IS-görbe meredeksége függ ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási hányadtól,<br /> # az adókulcstól,<br /> # az autonóm beruházástól,<br /> # minden másodlagos jövedelemtől.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben az árupiac endogén eleme ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a nominálbér,<br /> # a reálbér,<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Melyik/melyek nem a pénz funkciója/funkciói? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Elszámolási egység funkció.<br /> # Fizetőeszköz funkció.<br /> # Vagyontartási eszköz funkció.<br /> # a) és b)<br /> # Az összes felsorolt elem a pénz funkciói közé sorolható.<br /> <br /> ==A munka határterméke ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az AD-görbe munka szerinti deriváltja,<br /> # nő, ha a foglalkoztatottak száma csökken,<br /> # profitmaximum esetén egybeesik a nominálbérrel.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A monetáris politika eszköze ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az autonóm adó,<br /> # az adókulcs,<br /> # a transzfer.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a munkanélküliek számának és az aktív népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát<br /> adja meg,<br /> # és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami szektor bevételeit kizárólag autonóm adóból szedi ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # 1/(1-cz)<br /> # c/(1-c(1-z))<br /> # 1/(1-c)<br /> # cz<br /> # Egyik előztő válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az AD-görbe ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # lehet függőleges is,<br /> # minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn,<br /> # az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzpiac számára endogén elem ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem,<br /> # a kamatláb,<br /> # a pénzkínálat.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer növelése ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a fogyasztási függvényt lefelé tolja,<br /> # a rendelkezésre álló jövedelmet csökkenti,<br /> # az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja,<br /> # a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A beruházás kamatérzékenysége zérus. Melyik állítás helyes ekkor? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # A fogyasztásnak csak autonóm eleme van.<br /> # Az LM-görbe vízszintes.<br /> # Az LM-görbe függőleges.<br /> # Az IS-görbe függőleges.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Nem tartozik a fiskális politika eszköze közé ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az autonóm adó,<br /> # a kötelező tartalékráta,<br /> # a transzfer.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a munkanélküliek számának és az össznépesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát<br /> adja meg,<br /> # és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami szektor adófüggvénye T  T0  zY alakú – ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # 1/(1-cz)<br /> # c/(1-c(1-z))<br /> # 1/(1-c)<br /> # cz<br /> # Egyik előztő válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az LM-görbe ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # esetében teljesül, hogy MS/P = LD<br /> # minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn,<br /> # az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzpiac endogén eleme ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem,<br /> # pénzkereslet,<br /> # a kamatláb.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer csökkentése ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a fogyasztási függvényt felfelé tolja,<br /> # a rendelkezésre álló jövedelmet növeli,<br /> # az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja,<br /> # a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az infláció ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # közvetlen hatása egy rezsicsökkentésnek,<br /> # egyszeri árszínvonalemelkedés,<br /> # mögött egy termék áremelkedése húzódik meg,<br /> # mértékétől függően beszélhetünk kúszó, vágtató, hiper fajtájáról.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> <br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta azt mutatja meg, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a munkaképes korú lakosság hány százaléka nem talál munkát,<br /> # az aktív népesség hány százaléka nincs foglalkoztatva,<br /> # mekkora a munkanélküliek számának a foglalkoztatottak számához viszonyított aránya,<br /> # mekkora a munkanélküliek számának és az inaktív népesség számának hányadosa.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a reálbérfüggvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a reálbért az árszínvonal függvényében fejezi ki,<br /> # a tervezett létszámhoz rendeli hozzá a hatékony felhasználást biztosító reálbért,<br /> # megmutatja, hogy adott reálbér mellett mekkora a munkakereslet,<br /> # a reálbért fejezi ki a nominálbér függvényében.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzkereslet függ ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a jövedelemtől,<br /> # a nominális kamatlábtól,<br /> # az inflációs várakozásoktól.<br /> # Az előzőek mindegyikétől.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az árszínvonal csökkenése következtében lefelé tolódik ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási függvény,<br /> # az LM-görbe,<br /> # az aggregált makrokeresleti görbe,<br /> # a fogyasztási függvény.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az IS-görbe negatív meredekségű, mert ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a beruházási kereslet ellentétes irányban változik a kamatlábbal,<br /> # a beruházási kereslet arányos a jövedelemváltozással,<br /> # a fogyasztási kereslet fordítottan arányos az adókkal,<br /> # a kormányzati kiadások csökkentik a magánszektor beruházási keresletét.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az M2 pénzmennyiség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # tartalmazza a teljes jegybankpénz-mennyiséget,<br /> # csak azt a jegybankpénz-mennyiséget tartalmazza, amely a kereskedelmi bankok<br /> jegybanki tartalékát képezi,<br /> # csak a bankrendszeren kívüli M0 pénzmennyiséget tartalmazza,<br /> # az M0 pénzmennyiség mellett a határidős betéteket is magában foglalja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # nem létezhet szisztematikus munkanélküliség,<br /> # a munkakereslet növekedése növeli a nominálbért,<br /> # a vállalati szektor határozza meg az árszínvonalat,<br /> # a kamatláb a pénzpiac exogén változója.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a munkanélküliség mértéke független==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az árupiaci kereslettől,<br /> # a kamatlábtól,<br /> # az alkalmazott technológiától.<br /> # Minden eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az ’A’ pontban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer növelésének hatására ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy keynesiánus modellben csökken az árszínvonal. Ennek hatására ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az IS- és LM-görbe is távolabb kerül az origótól,<br /> # az LM-görbe eltolódik, de az AD-görbe helyzete nem változik,<br /> # az LM- és AD-görbe is eltolódik,<br /> # az IS- és LM-görbék helyezete változatlan, de az AD esetében látszik a módosulás a görbe meredekségében is.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> <br /> ==Ha csökken az adókulcs, ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # mérséklődik a rendelkezésre álló jövedelem,<br /> # az árupiac egyensúlyát biztosító jövedelem nem változik,<br /> # a fogyasztási függvény és a 45º-os egyenes metszéspontja alacsonyabb jövedelemszint mellett lesz,<br /> # az állami szektor kiadásai csökkennek.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a vállalati szektor profitvárakozásai javulnak, ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken,<br /> # a beruházási kereslet nő,<br /> # a pénzkereslet csökken,<br /> # a pénzkereslet nő.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Infláció ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # tartós árszínvonal-emelkedés,<br /> # áremelkedés,<br /> # nominálbérek növekedése,<br /> # minden esetben rossz hatással van a gazdaság teljesítményére.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191745 2017-05-10T10:14:02Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == A GDP meghatározható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,<br /> # a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.<br /> # Mindegyik előző válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A jegybankpénz mennyiségének változása NEM hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre, ha==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a kötelező tartalékráta zérus,<br /> # a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,<br /> # a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,<br /> # a kötelező tartalékráta 1.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Termelés.<br /> # Erőforrásokkal való gazdálkodás.<br /> # Újraelosztott jövedelem felhasználása.<br /> # Tőkepiaci befektetés.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy háromszektoros gazdaság árupiacát elemezve az autonóm adó multiplikátora==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,<br /> # nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,<br /> # kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a beruházásokkal.<br /> # Mindegyik eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A következő ábra egy keynesi modell árupiacára vonatkozik. Milyen tényezők hatására módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.<br /> # Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.<br /> # Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.<br /> # Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a kormányzati vásárlások.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a pénzkínálat változása révén,<br /> # a jövedelem megfelelő változása miatt,<br /> # a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,<br /> # az árszínvonal megfelelő változásával.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,<br /> # a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,<br /> # a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora az eredeti keresletnövekedés volt,<br /> # egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi rendszer alapfeltevései értelmében melyik állítás HAMIS? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Mivel a gazdaságpolitikusok is tévedhetnek, ezért jobb, ha nem alkalmaznak aktív gazdaságpolitikát.<br /> # Az árak lefelé merevek.<br /> # Jellemzően kényszerű munkanélküliség van.<br /> # Nincs szükségszerűen egyensúly.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott egy lineáris fogyasztási függvény. Az autonóm adó ( T0 ) növelése==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a függvényt T0 mértében felfelé tolja,<br /> # a függvényt T0 mértékben lefelé tolja,<br /> # a függvényt 1/(1-c)T0 mértékben felfelé tolja,<br /> # a függvénytˆcT0 mértékben lefelé tolja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a GDP nagyobb, mint az GNP, akkor==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a hazai vállalatok külföldön több jövedelmet realizálnak, mint a külföldi vállalatok a hazai gazdaságban,<br /> # a külföldről több transzferjövedelem áramlik be, mint amennyi hazai transzferjövedelem a külföld felé áramlik,<br /> # a hazai vállalatok száma itthon meghaladja a külföldi vállalatok számát ugyancsak itthon értelmezve,<br /> # több tényezőjövedelem áramlik kifelé, mint amennyi befelé.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy négyszektoros gazdaságban az árupiaci egyensúly feltétele==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # I = S,<br /> # I + G + X - T = S - IM ,<br /> # I + G + T = S + X - IM ,<br /> # G -T + I -S = X -IM .<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a jövedelemnövekedés hatására a pénzkereslet==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # nő<br /> # csökken<br /> # nem változik.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes lehet, attól függően, hogy a kamatláb hogyan alakul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben a fogyasztási hányad==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz3}}<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem 1%-kos változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem egy egységnyi változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megadja az aktuális fogyasztás és a jövedelem hányadosát,<br /> # meghatározható a fogyasztás és megtakarítás hányadosaként.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénz elszámolási egység funkciója==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # révén lehetővé válik a különböző termékek összehasonlíthatósága, a pénz tulajdonképpen a közös mértékegység,<br /> # azt jelenti, hogy a pénz követi az árumozgásokat,<br /> # szerint a pénz forgalomból kilépve vagyonként is funkcionálhat,<br /> # szerint a pénz fizetőeszköz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az ’A’ pontban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az aktivitási ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a foglalkoztatottak számának és a népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a foglalkoztatottak számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # az aktív népesség és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzkereslet csökken, ha ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # csökken a jövedelem,<br /> # csökken a kamatláb,<br /> # csökken az árszínvonal,<br /> # csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az IS-görbe meredeksége függ ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási hányadtól,<br /> # az adókulcstól,<br /> # az autonóm beruházástól,<br /> # minden másodlagos jövedelemtől.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben az árupiac endogén eleme ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a nominálbér,<br /> # a reálbér,<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Melyik/melyek nem a pénz funkciója/funkciói? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Elszámolási egység funkció.<br /> # Fizetőeszköz funkció.<br /> # Vagyontartási eszköz funkció.<br /> # a) és b)<br /> # Az összes felsorolt elem a pénz funkciói közé sorolható.<br /> <br /> ==A munka határterméke ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az AD-görbe munka szerinti deriváltja,<br /> # nő, ha a foglalkoztatottak száma csökken,<br /> # profitmaximum esetén egybeesik a nominálbérrel.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A monetáris politika eszköze ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az autonóm adó,<br /> # az adókulcs,<br /> # a transzfer.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a munkanélküliek számának és az aktív népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát<br /> adja meg,<br /> # és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami szektor bevételeit kizárólag autonóm adóból szedi ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # 1/(1-cz)<br /> # c/(1-c(1-z))<br /> # 1/(1-c)<br /> # cz<br /> # Egyik előztő válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az AD-görbe ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # lehet függőleges is,<br /> # minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn,<br /> # az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzpiac számára endogén elem ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem,<br /> # a kamatláb,<br /> # a pénzkínálat.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer növelése ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a fogyasztási függvényt lefelé tolja,<br /> # a rendelkezésre álló jövedelmet csökkenti,<br /> # az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja,<br /> # a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A beruházás kamatérzékenysége zérus. Melyik állítás helyes ekkor? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # A fogyasztásnak csak autonóm eleme van.<br /> # Az LM-görbe vízszintes.<br /> # Az LM-görbe függőleges.<br /> # Az IS-görbe függőleges.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Nem tartozik a fiskális politika eszköze közé ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az autonóm adó,<br /> # a kötelező tartalékráta,<br /> # a transzfer.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a munkanélküliek számának és az össznépesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát<br /> adja meg,<br /> # és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami szektor adófüggvénye T  T0  zY alakú – ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # 1/(1-cz)<br /> # c/(1-c(1-z))<br /> # 1/(1-c)<br /> # cz<br /> # Egyik előztő válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az LM-görbe ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # esetében teljesül, hogy MS/P = LD<br /> # minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn,<br /> # az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzpiac endogén eleme ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem,<br /> # pénzkereslet,<br /> # a kamatláb.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer csökkentése ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a fogyasztási függvényt felfelé tolja,<br /> # a rendelkezésre álló jövedelmet növeli,<br /> # az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja,<br /> # a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az infláció ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # közvetlen hatása egy rezsicsökkentésnek,<br /> # egyszeri árszínvonalemelkedés,<br /> # mögött egy termék áremelkedése húzódik meg,<br /> # mértékétől függően beszélhetünk kúszó, vágtató, hiper fajtájáról.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> <br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta azt mutatja meg, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a munkaképes korú lakosság hány százaléka nem talál munkát,<br /> # az aktív népesség hány százaléka nincs foglalkoztatva,<br /> # mekkora a munkanélküliek számának a foglalkoztatottak számához viszonyított aránya,<br /> # mekkora a munkanélküliek számának és az inaktív népesség számának hányadosa.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a reálbérfüggvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a reálbért az árszínvonal függvényében fejezi ki,<br /> # a tervezett létszámhoz rendeli hozzá a hatékony felhasználást biztosító reálbért,<br /> # megmutatja, hogy adott reálbér mellett mekkora a munkakereslet,<br /> # a reálbért fejezi ki a nominálbér függvényében.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzkereslet függ ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a jövedelemtől,<br /> # a nominális kamatlábtól,<br /> # az inflációs várakozásoktól.<br /> # Az előzőek mindegyikétől.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az árszínvonal csökkenése következtében lefelé tolódik ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási függvény,<br /> # az LM-görbe,<br /> # az aggregált makrokeresleti görbe,<br /> # a fogyasztási függvény.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az IS-görbe negatív meredekségű, mert ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a beruházási kereslet ellentétes irányban változik a kamatlábbal,<br /> # a beruházási kereslet arányos a jövedelemváltozással,<br /> # a fogyasztási kereslet fordítottan arányos az adókkal,<br /> # a kormányzati kiadások csökkentik a magánszektor beruházási keresletét.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az M2 pénzmennyiség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # tartalmazza a teljes jegybankpénz-mennyiséget,<br /> # csak azt a jegybankpénz-mennyiséget tartalmazza, amely a kereskedelmi bankok<br /> jegybanki tartalékát képezi,<br /> # csak a bankrendszeren kívüli M0 pénzmennyiséget tartalmazza,<br /> # az M0 pénzmennyiség mellett a határidős betéteket is magában foglalja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # nem létezhet szisztematikus munkanélküliség,<br /> # a munkakereslet növekedése növeli a nominálbért,<br /> # a vállalati szektor határozza meg az árszínvonalat,<br /> # a kamatláb a pénzpiac exogén változója.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a munkanélküliség mértéke független==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az árupiaci kereslettől,<br /> # a kamatlábtól,<br /> # az alkalmazott technológiától.<br /> # Minden eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az ’A’ pontban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer növelésének hatására ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy keynesiánus modellben csökken az árszínvonal. Ennek hatására ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az IS- és LM-görbe is távolabb kerül az origótól,<br /> # az LM-görbe eltolódik, de az AD-görbe helyzete nem változik,<br /> # az LM- és AD-görbe is eltolódik,<br /> # az IS- és LM-görbék helyezete változatlan, de az AD esetében látszik a módosulás a görbe meredekségében is.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> <br /> ==Ha csökken az adókulcs, ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # mérséklődik a rendelkezésre álló jövedelem,<br /> # az árupiac egyensúlyát biztosító jövedelem nem változik,<br /> # a fogyasztási függvény és a 45º-os egyenes metszéspontja alacsonyabb jövedelemszint mellett lesz,<br /> # az állami szektor kiadásai csökkennek.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a vállalati szektor profitvárakozásai javulnak, ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken,<br /> # a beruházási kereslet nő,<br /> # a pénzkereslet csökken,<br /> # a pénzkereslet nő.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Infláció ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # tartós árszínvonal-emelkedés,<br /> # áremelkedés,<br /> # nominálbérek növekedése,<br /> # minden esetben rossz hatással van a gazdaság teljesítményére.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191744 2017-05-10T10:12:41Z

<p>Janka Szabolcs: /* A pénz elszámolási egység funkciója */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == A GDP meghatározható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,<br /> # a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.<br /> # Mindegyik előző válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A jegybankpénz mennyiségének változása NEM hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre, ha==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a kötelező tartalékráta zérus,<br /> # a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,<br /> # a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,<br /> # a kötelező tartalékráta 1.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Termelés.<br /> # Erőforrásokkal való gazdálkodás.<br /> # Újraelosztott jövedelem felhasználása.<br /> # Tőkepiaci befektetés.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy háromszektoros gazdaság árupiacát elemezve az autonóm adó multiplikátora==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,<br /> # nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,<br /> # kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a beruházásokkal.<br /> # Mindegyik eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A következő ábra egy keynesi modell árupiacára vonatkozik. Milyen tényezők hatására módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.<br /> # Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.<br /> # Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.<br /> # Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a kormányzati vásárlások.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a pénzkínálat változása révén,<br /> # a jövedelem megfelelő változása miatt,<br /> # a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,<br /> # az árszínvonal megfelelő változásával.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,<br /> # a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,<br /> # a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora az eredeti keresletnövekedés volt,<br /> # egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi rendszer alapfeltevései értelmében melyik állítás HAMIS? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Mivel a gazdaságpolitikusok is tévedhetnek, ezért jobb, ha nem alkalmaznak aktív gazdaságpolitikát.<br /> # Az árak lefelé merevek.<br /> # Jellemzően kényszerű munkanélküliség van.<br /> # Nincs szükségszerűen egyensúly.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott egy lineáris fogyasztási függvény. Az autonóm adó ( T0 ) növelése==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a függvényt T0 mértében felfelé tolja,<br /> # a függvényt T0 mértékben lefelé tolja,<br /> # a függvényt 1/(1-c)T0 mértékben felfelé tolja,<br /> # a függvénytˆcT0 mértékben lefelé tolja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a GDP nagyobb, mint az GNP, akkor==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a hazai vállalatok külföldön több jövedelmet realizálnak, mint a külföldi vállalatok a hazai gazdaságban,<br /> # a külföldről több transzferjövedelem áramlik be, mint amennyi hazai transzferjövedelem a külföld felé áramlik,<br /> # a hazai vállalatok száma itthon meghaladja a külföldi vállalatok számát ugyancsak itthon értelmezve,<br /> # több tényezőjövedelem áramlik kifelé, mint amennyi befelé.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy négyszektoros gazdaságban az árupiaci egyensúly feltétele==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # I = S,<br /> # I + G + X - T = S - IM ,<br /> # I + G + T = S + X - IM ,<br /> # G -T + I -S = X -IM .<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a jövedelemnövekedés hatására a pénzkereslet==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # nő<br /> # csökken<br /> # nem változik.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes lehet, attól függően, hogy a kamatláb hogyan alakul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben a fogyasztási hányad==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz3}}<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem 1%-kos változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem egy egységnyi változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megadja az aktuális fogyasztás és a jövedelem hányadosát,<br /> # meghatározható a fogyasztás és megtakarítás hányadosaként.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénz elszámolási egység funkciója==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # révén lehetővé válik a különböző termékek összehasonlíthatósága, a pénz tulajdonképpen a közös mértékegység,<br /> # azt jelenti, hogy a pénz követi az árumozgásokat,<br /> # szerint a pénz forgalomból kilépve vagyonként is funkcionálhat,<br /> # szerint a pénz fizetőeszköz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191743 2017-05-10T10:11:43Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == A GDP meghatározható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,<br /> # a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.<br /> # Mindegyik előző válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A jegybankpénz mennyiségének változása NEM hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre, ha==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a kötelező tartalékráta zérus,<br /> # a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,<br /> # a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,<br /> # a kötelező tartalékráta 1.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Termelés.<br /> # Erőforrásokkal való gazdálkodás.<br /> # Újraelosztott jövedelem felhasználása.<br /> # Tőkepiaci befektetés.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy háromszektoros gazdaság árupiacát elemezve az autonóm adó multiplikátora==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,<br /> # nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,<br /> # kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a beruházásokkal.<br /> # Mindegyik eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A következő ábra egy keynesi modell árupiacára vonatkozik. Milyen tényezők hatására módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.<br /> # Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.<br /> # Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.<br /> # Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a kormányzati vásárlások.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a pénzkínálat változása révén,<br /> # a jövedelem megfelelő változása miatt,<br /> # a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,<br /> # az árszínvonal megfelelő változásával.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,<br /> # a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,<br /> # a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora az eredeti keresletnövekedés volt,<br /> # egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi rendszer alapfeltevései értelmében melyik állítás HAMIS? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Mivel a gazdaságpolitikusok is tévedhetnek, ezért jobb, ha nem alkalmaznak aktív gazdaságpolitikát.<br /> # Az árak lefelé merevek.<br /> # Jellemzően kényszerű munkanélküliség van.<br /> # Nincs szükségszerűen egyensúly.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott egy lineáris fogyasztási függvény. Az autonóm adó ( T0 ) növelése==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a függvényt T0 mértében felfelé tolja,<br /> # a függvényt T0 mértékben lefelé tolja,<br /> # a függvényt 1/(1-c)T0 mértékben felfelé tolja,<br /> # a függvénytˆcT0 mértékben lefelé tolja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a GDP nagyobb, mint az GNP, akkor==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a hazai vállalatok külföldön több jövedelmet realizálnak, mint a külföldi vállalatok a hazai gazdaságban,<br /> # a külföldről több transzferjövedelem áramlik be, mint amennyi hazai transzferjövedelem a külföld felé áramlik,<br /> # a hazai vállalatok száma itthon meghaladja a külföldi vállalatok számát ugyancsak itthon értelmezve,<br /> # több tényezőjövedelem áramlik kifelé, mint amennyi befelé.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy négyszektoros gazdaságban az árupiaci egyensúly feltétele==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # I = S,<br /> # I + G + X - T = S - IM ,<br /> # I + G + T = S + X - IM ,<br /> # G -T + I -S = X -IM .<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a jövedelemnövekedés hatására a pénzkereslet==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # nő<br /> # csökken<br /> # nem változik.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes lehet, attól függően, hogy a kamatláb hogyan alakul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben a fogyasztási hányad==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz3}}<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem 1%-kos változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem egy egységnyi változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megadja az aktuális fogyasztás és a jövedelem hányadosát,<br /> # meghatározható a fogyasztás és megtakarítás hányadosaként.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénz elszámolási egység funkciója==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # révén lehetővé válik a különböző termékek összehasonlíthatósága, a pénz tulajdonképpen a közös mértékegység,<br /> # azt jelenti, hogy a pénz követi az árumozgásokat,<br /> # szerint a pénz forgalomból kilépve vagyonként is funkcionálhat,<br /> # szerint a pénz fizetőeszköz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az ’A’ pontban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az aktivitási ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a foglalkoztatottak számának és a népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a foglalkoztatottak számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # az aktív népesség és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát adja meg<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzkereslet csökken, ha ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # csökken a jövedelem,<br /> # csökken a kamatláb,<br /> # csökken az árszínvonal,<br /> # csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az IS-görbe meredeksége függ ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási hányadtól,<br /> # az adókulcstól,<br /> # az autonóm beruházástól,<br /> # minden másodlagos jövedelemtől.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben az árupiac endogén eleme ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a nominálbér,<br /> # a reálbér,<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Melyik/melyek nem a pénz funkciója/funkciói? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Elszámolási egység funkció.<br /> # Fizetőeszköz funkció.<br /> # Vagyontartási eszköz funkció.<br /> # a) és b)<br /> # Az összes felsorolt elem a pénz funkciói közé sorolható.<br /> <br /> ==A munka határterméke ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az AD-görbe munka szerinti deriváltja,<br /> # nő, ha a foglalkoztatottak száma csökken,<br /> # profitmaximum esetén egybeesik a nominálbérrel.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> <br /> ==A monetáris politika eszköze ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az autonóm adó,<br /> # az adókulcs,<br /> # a transzfer.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a munkanélküliek számának és az aktív népesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát<br /> adja meg,<br /> # és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami szektor bevételeit kizárólag autonóm adóból szedi ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # 1/(1-cz)<br /> # c/(1-c(1-z))<br /> # 1/(1-c)<br /> # cz<br /> # Egyik előztő válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az AD-görbe ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # lehet függőleges is,<br /> # minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn,<br /> # az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzpiac számára endogén elem ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem,<br /> # a kamatláb,<br /> # a pénzkínálat.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer növelése ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a fogyasztási függvényt lefelé tolja,<br /> # a rendelkezésre álló jövedelmet csökkenti,<br /> # az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja,<br /> # a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A beruházás kamatérzékenysége zérus. Melyik állítás helyes ekkor? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # A fogyasztásnak csak autonóm eleme van.<br /> # Az LM-görbe vízszintes.<br /> # Az LM-görbe függőleges.<br /> # Az IS-görbe függőleges.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> <br /> <br /> == Nem tartozik a fiskális politika eszköze közé ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az autonóm adó,<br /> # a kötelező tartalékráta,<br /> # a transzfer.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a munkanélküliek számának és az össznépesség nagyságának arányát adja meg,<br /> # a munkanélküliek számának és a munkaképes korú népesség nagyságának arányát<br /> adja meg,<br /> # és a foglalkoztatási ráta összege egységnyi,<br /> # (NS-N#/ND<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A kiadási multiplikátor – amennyiben az állami szektor adófüggvénye T  T0  zY alakú – ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # 1/(1-cz)<br /> # c/(1-c(1-z))<br /> # 1/(1-c)<br /> # cz<br /> # Egyik előztő válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az LM-görbe ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # esetében teljesül, hogy MS/P = LD<br /> # minden pontja mögött áru- és pénzpiac együttes egyensúlya áll fenn,<br /> # az árszínvonal változásának hatására nem mozdul el.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzpiac endogén eleme ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az árszínvonal,<br /> # a jövedelem,<br /> # pénzkereslet,<br /> # a kamatláb.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer csökkentése ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a fogyasztási függvényt felfelé tolja,<br /> # a rendelkezésre álló jövedelmet növeli,<br /> # az egyensúlyi jövedelmet nem módosítja,<br /> # a fogyasztási hányad növekedéséhez vezet.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az infláció ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # közvetlen hatása egy rezsicsökkentésnek,<br /> # egyszeri árszínvonalemelkedés,<br /> # mögött egy termék áremelkedése húzódik meg,<br /> # mértékétől függően beszélhetünk kúszó, vágtató, hiper fajtájáról.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> <br /> <br /> ==A munkanélküliségi ráta azt mutatja meg, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a munkaképes korú lakosság hány százaléka nem talál munkát,<br /> # az aktív népesség hány százaléka nincs foglalkoztatva,<br /> # mekkora a munkanélküliek számának a foglalkoztatottak számához viszonyított aránya,<br /> # mekkora a munkanélküliek számának és az inaktív népesség számának hányadosa.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a reálbérfüggvény ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a reálbért az árszínvonal függvényében fejezi ki,<br /> # a tervezett létszámhoz rendeli hozzá a hatékony felhasználást biztosító reálbért,<br /> # megmutatja, hogy adott reálbér mellett mekkora a munkakereslet,<br /> # a reálbért fejezi ki a nominálbér függvényében.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénzkereslet függ ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a jövedelemtől,<br /> # a nominális kamatlábtól,<br /> # az inflációs várakozásoktól.<br /> # Az előzőek mindegyikétől.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az árszínvonal csökkenése következtében lefelé tolódik ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási függvény,<br /> # az LM-görbe,<br /> # az aggregált makrokeresleti görbe,<br /> # a fogyasztási függvény.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az IS-görbe negatív meredekségű, mert ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a beruházási kereslet ellentétes irányban változik a kamatlábbal,<br /> # a beruházási kereslet arányos a jövedelemváltozással,<br /> # a fogyasztási kereslet fordítottan arányos az adókkal,<br /> # a kormányzati kiadások csökkentik a magánszektor beruházási keresletét.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Az M2 pénzmennyiség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # tartalmazza a teljes jegybankpénz-mennyiséget,<br /> # csak azt a jegybankpénz-mennyiséget tartalmazza, amely a kereskedelmi bankok<br /> jegybanki tartalékát képezi,<br /> # csak a bankrendszeren kívüli M0 pénzmennyiséget tartalmazza,<br /> # az M0 pénzmennyiség mellett a határidős betéteket is magában foglalja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # nem létezhet szisztematikus munkanélküliség,<br /> # a munkakereslet növekedése növeli a nominálbért,<br /> # a vállalati szektor határozza meg az árszínvonalat,<br /> # a kamatláb a pénzpiac exogén változója.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a munkanélküliség mértéke független==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az árupiaci kereslettől,<br /> # a kamatlábtól,<br /> # az alkalmazott technológiától.<br /> # Minden eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> ==Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az ’A’ pontban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzfer növelésének hatására ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy keynesiánus modellben csökken az árszínvonal. Ennek hatására ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az IS- és LM-görbe is távolabb kerül az origótól,<br /> # az LM-görbe eltolódik, de az AD-görbe helyzete nem változik,<br /> # az LM- és AD-görbe is eltolódik,<br /> # az IS- és LM-görbék helyezete változatlan, de az AD esetében látszik a módosulás a görbe meredekségében is.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> <br /> ==Ha csökken az adókulcs, ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # mérséklődik a rendelkezésre álló jövedelem,<br /> # az árupiac egyensúlyát biztosító jövedelem nem változik,<br /> # a fogyasztási függvény és a 45º-os egyenes metszéspontja alacsonyabb jövedelemszint mellett lesz,<br /> # az állami szektor kiadásai csökkennek.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a vállalati szektor profitvárakozásai javulnak, ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken,<br /> # a beruházási kereslet nő,<br /> # a pénzkereslet csökken,<br /> # a pénzkereslet nő.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Infláció ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # tartós árszínvonal-emelkedés,<br /> # áremelkedés,<br /> # nominálbérek növekedése,<br /> # minden esetben rossz hatással van a gazdaság teljesítményére.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191742 2017-05-10T09:40:22Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == A GDP meghatározható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,<br /> # a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.<br /> # Mindegyik előző válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A jegybankpénz mennyiségének változása NEM hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre, ha==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a kötelező tartalékráta zérus,<br /> # a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,<br /> # a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,<br /> # a kötelező tartalékráta 1.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Termelés.<br /> # Erőforrásokkal való gazdálkodás.<br /> # Újraelosztott jövedelem felhasználása.<br /> # Tőkepiaci befektetés.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy háromszektoros gazdaság árupiacát elemezve az autonóm adó multiplikátora==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,<br /> # nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,<br /> # kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a beruházásokkal.<br /> # Mindegyik eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A következő ábra egy keynesi modell árupiacára vonatkozik. Milyen tényezők hatására módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.<br /> # Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.<br /> # Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.<br /> # Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a kormányzati vásárlások.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a pénzkínálat változása révén,<br /> # a jövedelem megfelelő változása miatt,<br /> # a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,<br /> # az árszínvonal megfelelő változásával.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,<br /> # a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,<br /> # a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora az eredeti keresletnövekedés volt,<br /> # egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi rendszer alapfeltevései értelmében melyik állítás HAMIS? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Mivel a gazdaságpolitikusok is tévedhetnek, ezért jobb, ha nem alkalmaznak aktív gazdaságpolitikát.<br /> # Az árak lefelé merevek.<br /> # Jellemzően kényszerű munkanélküliség van.<br /> # Nincs szükségszerűen egyensúly.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott egy lineáris fogyasztási függvény. Az autonóm adó ( T0 ) növelése==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a függvényt T0 mértében felfelé tolja,<br /> # a függvényt T0 mértékben lefelé tolja,<br /> # a függvényt 1/(1-c)T0 mértékben felfelé tolja,<br /> # a függvénytˆcT0 mértékben lefelé tolja.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a GDP nagyobb, mint az GNP, akkor==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a hazai vállalatok külföldön több jövedelmet realizálnak, mint a külföldi vállalatok a hazai gazdaságban,<br /> # a külföldről több transzferjövedelem áramlik be, mint amennyi hazai transzferjövedelem a külföld felé áramlik,<br /> # a hazai vállalatok száma itthon meghaladja a külföldi vállalatok számát ugyancsak itthon értelmezve,<br /> # több tényezőjövedelem áramlik kifelé, mint amennyi befelé.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy négyszektoros gazdaságban az árupiaci egyensúly feltétele==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # I = S,<br /> # I + G + X - T = S - IM ,<br /> # I + G + T = S + X - IM ,<br /> # G -T + I -S = X -IM .<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a jövedelemnövekedés hatására a pénzkereslet==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # nő<br /> # csökken<br /> # nem változik.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes lehet, attól függően, hogy a kamatláb hogyan alakul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben a fogyasztási hányad==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz3}}<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem 1%-kos változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megmutatja, hogy a jövedelem egy egységnyi változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> # megadja az aktuális fogyasztás és a jövedelem hányadosát,<br /> # meghatározható a fogyasztás és megtakarítás hányadosaként.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénz elszámolási egység funkciója==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # révén lehetővé válik a különböző termékek összehasonlíthatósága, a pénz tulajdonképpen a közös mértékegység,<br /> # azt jelenti, hogy a pénz követi az árumozgásokat,<br /> # szerint a pénz forgalomból kilépve vagyonként is funkcionálhat,<br /> # szerint a pénz fizetőeszköz.<br /> # Egyik előző válasz sem hel</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191741 2017-05-10T09:39:04Z

<p>Janka Szabolcs: /* A keynesi modellben a jövedelemnövekedés hatására a pénzkereslet */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == A GDP meghatározható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,<br /> # a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.<br /> # Mindegyik előző válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A jegybankpénz mennyiségének változása NEM hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre, ha==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a kötelező tartalékráta zérus,<br /> # a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,<br /> # a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,<br /> # a kötelező tartalékráta 1.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Termelés.<br /> # Erőforrásokkal való gazdálkodás.<br /> # Újraelosztott jövedelem felhasználása.<br /> # Tőkepiaci befektetés.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy háromszektoros gazdaság árupiacát elemezve az autonóm adó multiplikátora==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,<br /> # nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,<br /> # kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a beruházásokkal.<br /> # Mindegyik eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A következő ábra egy keynesi modell árupiacára vonatkozik. Milyen tényezők hatására módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.<br /> # Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.<br /> # Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.<br /> # Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a kormányzati vásárlások.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a pénzkínálat változása révén,<br /> # a jövedelem megfelelő változása miatt,<br /> # a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,<br /> # az árszínvonal megfelelő változásával.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,<br /> # a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,<br /> # a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora az eredeti keresletnövekedés volt,<br /> # egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi rendszer alapfeltevései értelmében melyik állítás HAMIS? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> a) Mivel a gazdaságpolitikusok is tévedhetnek, ezért jobb, ha nem alkalmaznak aktív gazdaságpolitikát.<br /> b) Az árak lefelé merevek.<br /> c) Jellemzően kényszerű munkanélküliség van.<br /> d) Nincs szükségszerűen egyensúly.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott egy lineáris fogyasztási függvény. Az autonóm adó ( T0 ) növelése==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> a) a függvényt T0 mértében felfelé tolja,<br /> b) a függvényt T0 mértékben lefelé tolja,<br /> c) a függvényt 1/(1-c)T0 mértékben felfelé tolja,<br /> d) a függvénytˆcT0 mértékben lefelé tolja.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a GDP nagyobb, mint az GNP, akkor==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> a) a hazai vállalatok külföldön több jövedelmet realizálnak, mint a külföldi vállalatok a hazai gazdaságban,<br /> b) a külföldről több transzferjövedelem áramlik be, mint amennyi hazai transzferjövedelem a külföld felé áramlik,<br /> c) a hazai vállalatok száma itthon meghaladja a külföldi vállalatok számát ugyancsak itthon értelmezve,<br /> d) több tényezőjövedelem áramlik kifelé, mint amennyi befelé.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy négyszektoros gazdaságban az árupiaci egyensúly feltétele==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> a) I = S,<br /> b) I + G + X - T = S - IM ,<br /> c) I + G + T = S + X - IM ,<br /> d) G -T + I -S = X -IM .<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a jövedelemnövekedés hatására a pénzkereslet==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> a) nő<br /> b) csökken<br /> c) nem változik.<br /> d) Az összes eddigi válasz helyes lehet, attól függően, hogy a kamatláb hogyan alakul.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben a fogyasztási hányad==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz3}}<br /> a) megmutatja, hogy a jövedelem 1%-kos változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> b) megmutatja, hogy a jövedelem egy egységnyi változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> c) megadja az aktuális fogyasztás és a jövedelem hányadosát,<br /> d) meghatározható a fogyasztás és megtakarítás hányadosaként.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénz elszámolási egység funkciója==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> a) révén lehetővé válik a különböző termékek összehasonlíthatósága, a pénz tulajdonképpen a közös mértékegység,<br /> b) azt jelenti, hogy a pénz követi az árumozgásokat,<br /> c) szerint a pénz forgalomból kilépve vagyonként is funkcionálhat,<br /> d) szerint a pénz fizetőeszköz.<br /> e) Egyik előző válasz sem hel</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191740 2017-05-10T09:38:30Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == A GDP meghatározható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,<br /> # a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.<br /> # Mindegyik előző válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A jegybankpénz mennyiségének változása NEM hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre, ha==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a kötelező tartalékráta zérus,<br /> # a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,<br /> # a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,<br /> # a kötelező tartalékráta 1.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Termelés.<br /> # Erőforrásokkal való gazdálkodás.<br /> # Újraelosztott jövedelem felhasználása.<br /> # Tőkepiaci befektetés.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy háromszektoros gazdaság árupiacát elemezve az autonóm adó multiplikátora==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,<br /> # nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,<br /> # kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a beruházásokkal.<br /> # Mindegyik eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A következő ábra egy keynesi modell árupiacára vonatkozik. Milyen tényezők hatására módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.<br /> # Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.<br /> # Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.<br /> # Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a kormányzati vásárlások.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a pénzkínálat változása révén,<br /> # a jövedelem megfelelő változása miatt,<br /> # a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,<br /> # az árszínvonal megfelelő változásával.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,<br /> # a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,<br /> # a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora az eredeti keresletnövekedés volt,<br /> # egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi rendszer alapfeltevései értelmében melyik állítás HAMIS? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> a) Mivel a gazdaságpolitikusok is tévedhetnek, ezért jobb, ha nem alkalmaznak aktív gazdaságpolitikát.<br /> b) Az árak lefelé merevek.<br /> c) Jellemzően kényszerű munkanélküliség van.<br /> d) Nincs szükségszerűen egyensúly.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Adott egy lineáris fogyasztási függvény. Az autonóm adó ( T0 ) növelése==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> a) a függvényt T0 mértében felfelé tolja,<br /> b) a függvényt T0 mértékben lefelé tolja,<br /> c) a függvényt 1/(1-c)T0 mértékben felfelé tolja,<br /> d) a függvénytˆcT0 mértékben lefelé tolja.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a GDP nagyobb, mint az GNP, akkor==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> a) a hazai vállalatok külföldön több jövedelmet realizálnak, mint a külföldi vállalatok a hazai gazdaságban,<br /> b) a külföldről több transzferjövedelem áramlik be, mint amennyi hazai transzferjövedelem a külföld felé áramlik,<br /> c) a hazai vállalatok száma itthon meghaladja a külföldi vállalatok számát ugyancsak itthon értelmezve,<br /> d) több tényezőjövedelem áramlik kifelé, mint amennyi befelé.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy négyszektoros gazdaságban az árupiaci egyensúly feltétele==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> a) I = S,<br /> b) I + G + X - T = S - IM ,<br /> c) I + G + T = S + X - IM ,<br /> d) G -T + I -S = X -IM .<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben a jövedelemnövekedés hatására a pénzkereslet==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> a) nő,<br /> b) csökken,<br /> c) nem változik.<br /> d) Az összes eddigi válasz helyes lehet, attól függően, hogy a kamatláb hogyan alakul.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Keynesi modellben a fogyasztási hányad==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz3}}<br /> a) megmutatja, hogy a jövedelem 1%-kos változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> b) megmutatja, hogy a jövedelem egy egységnyi változtatására miként reagál a fogyasztási kereslet,<br /> c) megadja az aktuális fogyasztás és a jövedelem hányadosát,<br /> d) meghatározható a fogyasztás és megtakarítás hányadosaként.<br /> e) Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A pénz elszámolási egység funkciója==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> a) révén lehetővé válik a különböző termékek összehasonlíthatósága, a pénz tulajdonképpen a közös mértékegység,<br /> b) azt jelenti, hogy a pénz követi az árumozgásokat,<br /> c) szerint a pénz forgalomból kilépve vagyonként is funkcionálhat,<br /> d) szerint a pénz fizetőeszköz.<br /> e) Egyik előző válasz sem hel</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191739 2017-05-10T09:30:21Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == A GDP meghatározható==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt jövedelmeinek összegeként,<br /> # adott országban egy év alatt megtermelt hozzáadott értékek összegeként,<br /> # a gazdasági szektorok kiadásainak összegeként.<br /> # Mindegyik előző válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A jegybankpénz mennyiségének változása NEM hat a forgalomban lévő (M1) pénzmennyiségre, ha==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a kötelező tartalékráta zérus,<br /> # a pénzkereslet jövedelemrugalmassága 0,<br /> # a kamatláb értéke megegyezik a kötelező tartalékráta értékével,<br /> # a kötelező tartalékráta 1.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Mi NEM jellemző a háztartási szektorra?==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # Termelés.<br /> # Erőforrásokkal való gazdálkodás.<br /> # Újraelosztott jövedelem felhasználása.<br /> # Tőkepiaci befektetés.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Egy háromszektoros gazdaság árupiacát elemezve az autonóm adó multiplikátora==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyenlő a kormányzati vásárlások multiplikátorával,<br /> # nagyobb, mint a kormányzati vásárlások multiplikátora, ha az adókulcs zérus,<br /> # kisebb, mint a magánberuházások multiplikátora, mert a megtakarítások egyenlők a beruházásokkal.<br /> # Mindegyik eddigi válasz igaz.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A következő ábra egy keynesi modell árupiacára vonatkozik. Milyen tényezők hatására módosulhatott az árupiaci összkeresletet kifejező görbe az (1)-gyel jelöltből a (2)-essel jelöltté? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # A kormányzati kiadások nagyobb mértékben nőttek, mint az adóbevételek.<br /> # Csökkent az adókulcs és javultak a beruházók profitvárakozásai.<br /> # Az adókulcs nőtt, a transzferkifizetések és a kormányzati vásárlások is nőttek.<br /> # Csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, de ennél nagyobb mértékben növekedtek a kormányzati vásárlások.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi pénzpiac egyensúlyba kerül==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a pénzkínálat változása révén,<br /> # a jövedelem megfelelő változása miatt,<br /> # a piaci kamatláb alkalmazkodása révén,<br /> # az árszínvonal megfelelő változásával.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A keynesi modellben==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a fogyasztási függvény meredeksége nem nagyobb, mint az adófüggvény meredeksége,<br /> # a megtakarítási függvény meredeksége kisebb, mint a fogyasztási függvény meredeksége,<br /> # a pótlólagos keresletnövelésből származó jövedelemnövekedés nem nagyobb, mint amekkora az eredeti keresletnövekedés volt,<br /> # egyensúlyi jövedelem esetén a megtakarítási hányad egyenlő a fogyasztási hányaddal.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191738 2017-05-10T09:25:27Z

<p>Janka Szabolcs: /* Ha a kamatláb csökken, */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191737 2017-05-10T09:24:54Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Keynesi pénzpiac számára melyik változó endogén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Árszínvonal.<br /> # Kamatláb.<br /> # Nominálbér.<br /> # Tőkeállomány.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==A transzferjövedelem csökkentésének hatására==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # az IS-görbe párhuzamosan balra tolódik,<br /> # az IS-görbe párhuzamosan jobbra tolódik,<br /> # az LM-görbe meredeksége változik,<br /> # az IS-görbe meredeksége módosul.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> ==Ha a kamatláb csökken,==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a beruházási kereslet csökken – kiszorítási hatás miatt,<br /> # a reál pénzkereslet nő – az óvatossági és spekulatív pénztartási szándékból eredően,<br /> # a megtakarítások nagysága emelkedik – mivel a megtakarítási függvény pozitív<br /> meredekségű egyenes.<br /> # Az összes eddigi válasz helyes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> <br /> ==Tegyük fel, hogy egy keynesi gazdaságban (szokásos koordinátában) függőleges az AD- görbe. Ennek háttere mi lehet az alábbiak közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # Csak autonóm adót szed a kormány, vagyis adókulcs zérus.<br /> # A beruházás kamatérzékenysége zérus.<br /> # A fogyasztási határhajlandóság 1.<br /> # Ezek közül bármelyik érvényessége ezt eredményezi.<br /> # A felsoroltaknak együttesen kell fennállnia az említett helyzethez.<br /> <br /> ==Amennyiben a makrogazdasági jövedelem kisebb, mint az árupiaci egyensúlyt biztosító jövedelemszint, akkor a következő időszakban ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a nem szándékolt árukészletek nőnek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek csökkennek,<br /> # a nem szándékolt árukészletek nem változnak,<br /> # az árupiacon túlkínálat alakul ki.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191736 2017-05-10T09:22:47Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Egy keynesi modellben a munkanélküliség ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a tőke növekedésével emelkedik,<br /> # a nominálbér nagyságától függ,<br /> # (N&lt;sup&gt;s&lt;/sup&gt;-N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;)/N&lt;sup&gt;D&lt;/sup&gt;<br /> # értékét az aktuális nominálbér határozza meg.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191735 2017-05-10T09:20:06Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191734 2017-05-10T09:19:39Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; <br /> ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191733 2017-05-10T09:19:08Z

<p>Janka Szabolcs: /* Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az &#039;A&#039; pontban File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPGislsgorbe.jpg */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt;<br /> [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191732 2017-05-10T09:18:47Z

<p>Janka Szabolcs: /* Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az &#039;A&#039; pontban */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban &lt;gallery&gt; [[File:mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG]]islsgorbe.jpg &lt;/gallery&gt; ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Mikmak_picture_20170510_islsgorbe.JPG&diff=191731 2017-05-10T09:18:01Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191730 2017-05-10T09:13:37Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191729 2017-05-10T09:13:10Z

<p>Janka Szabolcs: /* Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. Az 'A' pontban ==<br /> &lt;gallery&gt;<br /> islsgorbe.jpg<br /> &lt;/gallery&gt;<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkeresletes,<br /> # az áru- és pénzpiac is túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkeresletes, a pénzpiac túlkínálatos,<br /> # az árupiac túlkínálatos, a pénzpiac túlkeresletes.<br /> # Egyik előző válasz sem helyes.<br /> <br /> == Ha a reálpénzmennyiség nő, akkor az LM görbe ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # nem változik, hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el<br /> # jobbra tolódik<br /> # nem változik, hanem a görbe mentén lefelé mozdulunk el<br /> # balra tolódik<br /> # attól függően tolódik jobbra, vagy balra, hogy mi okozta a reálpénz mennyiség növekedését<br /> <br /> == Az alábbi jövedelmek közül jelölje meg azt, amelyik nem elsődleges jövedelem: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az előzőek mindegyike elsődleges jövedelem<br /> # kamat<br /> # munkabér<br /> # transzfer <br /> # profit<br /> <br /> == Restriktív pénzpolitika azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # csökkentik a kamatlábat › csökken a pénzmennyiség › csökken a kereslet › csök ken a jövedelem,<br /> # a jegybank növeli a kötelező tartalékrátát › csökken a pénzmennyiség › csökken a kereslet › csökken a jövedelem, <br /> # a jegybank vállalkozók által kibocsátott értékpapírokat ad el › csökkenti a saját hite lezési lehetőségeit › csökken a pénzmennyiség › csökken a kereslet › csökken a jövedelem.<br /> # egyik sem igaz.<br /> # a központi bank vásárol állami értékpapírokat › csökken a pénzmennyiség › csök ken a kereslet › csökken a jövedelem,<br /> <br /> == Ha a belföldi reálkamatláb magasabb, mint a külföldi reálkamatláb, akkor ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # egyik sem igaz.<br /> # több pénzt teremtett a külföldi partner jegybankja.<br /> # javul a hazai gazdaság devizamérlege,<br /> # javul a külföldi partner devizamérlege,<br /> # nő a hazai gazdaságban a valutakereslet,<br /> <br /> == Ha az árszínvonal és a nominális pénzkínálat egyaránt 15 százalékkal nő, akkor ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # egyik válasz sem helyes<br /> # ???<br /> # az AD görbe jobbra-felfelé tolódik, miközben LM változatlan<br /> # az IS és az AD egyaránt jobbra-felfelé tolódik<br /> # az LM görbe jobbra-lefelé tolódik, miközben az AD változatlan<br /> <br /> == A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyik előző válasz sem helyes<br /> # Y = C+ I + G + IM – X<br /> # Y = W+TRH – C-TH - SH<br /> # Y = SH + Sv + SÁ + SK<br /> # Y = W + Tv + Sv - TRv<br /> <br /> == Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik<br /> # a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik <br /> # fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik<br /> # egyik fenti válasz sem helyes<br /> # a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik<br /> <br /> == Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az előző intézmények mindegyike<br /> # egyik válasz sem igaz<br /> # csak a központi bank<br /> # csak a kereskedelmi bankok<br /> # a nem monetáris pénzintézetek<br /> <br /> == A központi bank csökkenti a nominális pénzkínálatot, ha ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # c) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket vásárol.<br /> # d) a) és b) válasz is helyes <br /> # a) növeli a kötelező tartalékrátát<br /> # b) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket ad el<br /> # e) a) és c) válasz is helyes<br /> <br /> == Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik<br /> # egyik fenti válasz sem helyes<br /> # a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik <br /> # fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik<br /> # a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik<br /> <br /> == Az SNA rendszer mutatói közötti összefüggéseket figyelembe véve egy adott évben biztos, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # GDP nagyobb, mint NNI.<br /> # GNI nagyobb, mint GNDI,<br /> # egyik előző válasz sem helyes. <br /> # GDP nagyobb, mint GNDI,<br /> # GDP nagyobb, mint GNI,<br /> <br /> == Tegyük fel, hogy a vállalkozókat az állam egy új béradó bevezetésével sújtja. Ennek makrogazdasági hatása, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a munkakeresleti görbe változatlansága mellett alakul ki az új munkapiaci egyensúly,<br /> # egyik sem igaz.<br /> # változatlan munkakínálat esetén csökken a reálbér,<br /> # növekszik a reálbér.<br /> # növekszik a munkakínálat,<br /> <br /> == Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb<br /> # a kereslet növekedése növeli az árszínvonalat, ami megemeli a kamatlábat<br /> # a növekvő adóterhek csökkentik a gazdaság szereplőinek rendelkezésére álló pénz mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb.<br /> # a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal növekszik a kamatláb<br /> # pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén a növekvő pénzkínálat miatt emelkedik a kamatláb<br /> <br /> == Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik állítás igaz! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # A kínálati inflációt kiválthatják a kormány túlzott kiadásai.<br /> # A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de csökken a jövedelem.<br /> # A kínálati infláció független a termelési költségektől.<br /> # Egyik sem igaz.<br /> # A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de a jövedelem is nő.<br /> <br /> == Rögzített nominálbérek mellett az árszínvonal növekedésének hatására ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a makrokínálat csökken,<br /> # a makrokínálat nőhet is és csökkenhet is a munkapiaci helyzettől függően.<br /> # a makrokínálat nem változik,<br /> # egyik válasz sem igaz.<br /> # a makrokínálat nő,<br /> <br /> == A munkanélküliség csökkenthető ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # egyik válasz sem igaz.<br /> # az iskolai tanulás idejének növelésével,<br /> # a tőkeállomány csökkentésével.<br /> # a nominális bérek növelésével,<br /> # anti-inflációs politikával – feltéve, hogy a szóban forgó gazdaságra a Phillips-görbe érvényes,<br /> <br /> == Egy kormány célja a makrokereslet növeléseAbban az esetben, ha a pénzpiac viszonylag rugalmatlan, akkor inkább ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a monetáris politika eszközeit érdemes alkalmazni, <br /> # egyik válasz sem igaz.<br /> # a költségvetési politika eszközeit érdemes alkalmazni,<br /> # antiinflációs gazdaságpolitikát érdemes alkalmazni,<br /> # bármelyik gazdaságpolitika ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191728 2017-05-10T09:09:04Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét tükrözi. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a bruttó nemzeti jövedelem<br /> # a rendelkezésre álló jövedelem<br /> # egyik válasz sem igaz<br /> # a GDP<br /> # a nettó hazai termék<br /> <br /> == Ha a reálpénzmennyiség nő, akkor az LM görbe ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # nem változik, hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el<br /> # jobbra tolódik<br /> # nem változik, hanem a görbe mentén lefelé mozdulunk el<br /> # balra tolódik<br /> # attól függően tolódik jobbra, vagy balra, hogy mi okozta a reálpénz mennyiség növekedését<br /> <br /> == Az alábbi jövedelmek közül jelölje meg azt, amelyik nem elsődleges jövedelem: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az előzőek mindegyike elsődleges jövedelem<br /> # kamat<br /> # munkabér<br /> # transzfer <br /> # profit<br /> <br /> == Restriktív pénzpolitika azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # csökkentik a kamatlábat › csökken a pénzmennyiség › csökken a kereslet › csök ken a jövedelem,<br /> # a jegybank növeli a kötelező tartalékrátát › csökken a pénzmennyiség › csökken a kereslet › csökken a jövedelem, <br /> # a jegybank vállalkozók által kibocsátott értékpapírokat ad el › csökkenti a saját hite lezési lehetőségeit › csökken a pénzmennyiség › csökken a kereslet › csökken a jövedelem.<br /> # egyik sem igaz.<br /> # a központi bank vásárol állami értékpapírokat › csökken a pénzmennyiség › csök ken a kereslet › csökken a jövedelem,<br /> <br /> == Ha a belföldi reálkamatláb magasabb, mint a külföldi reálkamatláb, akkor ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # egyik sem igaz.<br /> # több pénzt teremtett a külföldi partner jegybankja.<br /> # javul a hazai gazdaság devizamérlege,<br /> # javul a külföldi partner devizamérlege,<br /> # nő a hazai gazdaságban a valutakereslet,<br /> <br /> == Ha az árszínvonal és a nominális pénzkínálat egyaránt 15 százalékkal nő, akkor ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # egyik válasz sem helyes<br /> # ???<br /> # az AD görbe jobbra-felfelé tolódik, miközben LM változatlan<br /> # az IS és az AD egyaránt jobbra-felfelé tolódik<br /> # az LM görbe jobbra-lefelé tolódik, miközben az AD változatlan<br /> <br /> == A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyik előző válasz sem helyes<br /> # Y = C+ I + G + IM – X<br /> # Y = W+TRH – C-TH - SH<br /> # Y = SH + Sv + SÁ + SK<br /> # Y = W + Tv + Sv - TRv<br /> <br /> == Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik<br /> # a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik <br /> # fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik<br /> # egyik fenti válasz sem helyes<br /> # a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik<br /> <br /> == Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az előző intézmények mindegyike<br /> # egyik válasz sem igaz<br /> # csak a központi bank<br /> # csak a kereskedelmi bankok<br /> # a nem monetáris pénzintézetek<br /> <br /> == A központi bank csökkenti a nominális pénzkínálatot, ha ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # c) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket vásárol.<br /> # d) a) és b) válasz is helyes <br /> # a) növeli a kötelező tartalékrátát<br /> # b) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket ad el<br /> # e) a) és c) válasz is helyes<br /> <br /> == Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik<br /> # egyik fenti válasz sem helyes<br /> # a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik <br /> # fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik<br /> # a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik<br /> <br /> == Az SNA rendszer mutatói közötti összefüggéseket figyelembe véve egy adott évben biztos, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # GDP nagyobb, mint NNI.<br /> # GNI nagyobb, mint GNDI,<br /> # egyik előző válasz sem helyes. <br /> # GDP nagyobb, mint GNDI,<br /> # GDP nagyobb, mint GNI,<br /> <br /> == Tegyük fel, hogy a vállalkozókat az állam egy új béradó bevezetésével sújtja. Ennek makrogazdasági hatása, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a munkakeresleti görbe változatlansága mellett alakul ki az új munkapiaci egyensúly,<br /> # egyik sem igaz.<br /> # változatlan munkakínálat esetén csökken a reálbér,<br /> # növekszik a reálbér.<br /> # növekszik a munkakínálat,<br /> <br /> == Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb<br /> # a kereslet növekedése növeli az árszínvonalat, ami megemeli a kamatlábat<br /> # a növekvő adóterhek csökkentik a gazdaság szereplőinek rendelkezésére álló pénz mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb.<br /> # a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal növekszik a kamatláb<br /> # pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén a növekvő pénzkínálat miatt emelkedik a kamatláb<br /> <br /> == Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik állítás igaz! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # A kínálati inflációt kiválthatják a kormány túlzott kiadásai.<br /> # A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de csökken a jövedelem.<br /> # A kínálati infláció független a termelési költségektől.<br /> # Egyik sem igaz.<br /> # A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de a jövedelem is nő.<br /> <br /> == Rögzített nominálbérek mellett az árszínvonal növekedésének hatására ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a makrokínálat csökken,<br /> # a makrokínálat nőhet is és csökkenhet is a munkapiaci helyzettől függően.<br /> # a makrokínálat nem változik,<br /> # egyik válasz sem igaz.<br /> # a makrokínálat nő,<br /> <br /> == A munkanélküliség csökkenthető ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # egyik válasz sem igaz.<br /> # az iskolai tanulás idejének növelésével,<br /> # a tőkeállomány csökkentésével.<br /> # a nominális bérek növelésével,<br /> # anti-inflációs politikával – feltéve, hogy a szóban forgó gazdaságra a Phillips-görbe érvényes,<br /> <br /> == Egy kormány célja a makrokereslet növeléseAbban az esetben, ha a pénzpiac viszonylag rugalmatlan, akkor inkább ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a monetáris politika eszközeit érdemes alkalmazni, <br /> # egyik válasz sem igaz.<br /> # a költségvetési politika eszközeit érdemes alkalmazni,<br /> # antiinflációs gazdaságpolitikát érdemes alkalmazni,<br /> # bármelyik gazdaságpolitika ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Mikro-_%C3%A9s_makro%C3%B6kon%C3%B3mia&diff=191727 2017-05-10T09:00:04Z

<p>Janka Szabolcs: /* Kikérdező teszt */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Mikro- és makroökonómia<br /> |tárgykód=GT30A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=2014/15 előtt info: 1, villany: 2 &lt;br&gt;2014/15-től info: 5, villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=GTK Közgazdaságtan Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1(+1) db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=mikmak{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT30A001/<br /> |targyhonlap=http://kgt.bme.hu/targyak/bsc/BMEGT30A001/}}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése olyan közgazdasági ismeretek nyújtása, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdasági környezet mikro- és makroszfárájának aktuális kérdéseiben, megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tudás az alapja annak, hogy olyan termékek és eljárások szülessenek, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a vállalat és az ország számára. Ha értik a gazdasági folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saját maguk is tudják „értelmiségi módon” kedvezően befolyásolni saját környezetüket, és elősegíthetik a gazdaság fejlődését rövid és hosszú távon.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 2. infósoknak pedig 1. félévben ajánlott felvenni (2014/15 előtti mintaterv).<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban például ''Vigh László'' előadó előszeretettel ad fel az előadásain bónusz feladatokat, amik megoldásáért a leggyorsabb megoldók néhány ZH illetve vizsga bónuszpontot szerezhetnek.<br /> *'''NagyZH:''' A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni. Ez a félév első anyagrészéből, mikroökonómiából van.&lt;br/&gt;A ZH felépítése:<br /> **7 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés<br /> **4 darab 3 pontos számítási feladat<br /> :A két részből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az első ZH egyszer évközben és egyszer a pótlási időszakban pótolható.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegy előfeltétele a legalább elégséges első ZH teljesítése, akár pótalkalmon is (pótpóton már nem). Akinek ez megvan, az a félév vége felé írhat (nem kötelező) egy második zárthelyit, melynek felépítése és pontozása azonos az első zárthelyiével, a témája pedig a félév második anyagrésze, a makroökonómia. A második ZH nem pótolható! A megajánlott jegy a két legalább elégséges szintű ZH összpontszámából adódik, a vizsga százalékos ponthatárainak megfelelően. A legkisebb megajánlható jegy változó, általában közepes, de van amikor elégségest is megajánlanak. A megajánlott jegy elfogadása nem kötelező, vizsgával felülírható.<br /> *'''Vizsga:''' Ha elmész vizsgázni, akkor az esetleges megajánlott jegyed automatikusan törlődik. Vizsga esetén a végső jegyet csakis a vizsgán elért pontszám határozza meg.&lt;br/&gt;A vizsga felépítése:<br /> **Összesen 15 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés vegyesen a mikro- és makroökonómia témakörökből<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés mikroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés makroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> :Az egyes részegységekből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az elégségeshez minimum 40%-ot kell elérni.<br /> <br /> *'''Százalékok:'''<br /> **0-39 : elégtelen<br /> **40-55 : elégséges<br /> **56-70 : közepes<br /> **71-85 : jó<br /> **85-100: jeles<br /> <br /> <br /> ==Mikroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Mikroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A mikroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Mikroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro és makro rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2000/01:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-a.pdf|2000 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-b.pdf‎|2000 ősz, B csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-c.pdf‎|2000 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-d.pdf‎|2000 ősz, D csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P1.pdf‎‎|2005 ősz, P1 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P3.pdf‎‎|2005 ősz, P3 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2006-D4.pdf‎‎‎|2006 ősz, D4 csoport]]‎ <br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pót3.jpg‎‎|2007 ősz, pót3 csoport]] <br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pot4.jpg‎‎|2007 ősz, pót4 csoport]]<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIC.JPG|2008 tavasz, KIC csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIE.JPG|2008 tavasz, KIE csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P6.JPG|2008 tavasz, P6 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P7.JPG|2008 tavasz, P7 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2010/11:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-a.pdf‎|2010 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-c.pdf|2010 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> ** [[Média:MikMak zh1 2013tavasz A18 megoldással.jpg|2013 ősz, A18 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Makroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Makroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A makroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Makroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro- és makro-rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet a tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> *[[Media:Mikro_Makro_2013_csodajegyzet.pdf‎|Makro csodajegyzet kidolgozott ZH példákkal]] - A számolós részt egész jól lefedi, és jó pár elméleti kérdésre is rávilágít.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_p2a.pdf‎|2005 ősz, P2 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2005_p5a.pdf‎|2005 ősz, P5 csoport]]<br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2007_1a.pdf‎|2007 ősz, A1 csoport]] - megoldásokkal<br /> * 2013/14:<br /> ** [[Media:Makro_130515_a05.pdf|2013 tavasz, A05 csoport]] - csak elmélet, megoldásokkal<br /> * Egyéb:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_Minta.pdf‎|Minta zárthelyik]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_makro_feladatsor.pdf|Makroökonómia példatár]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_Makro_gyakorlo.pdf‎|Gyakorló feladatok]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgára érdemes átnézni a mikro és makro rész típusfeladatait, mert egy biztos alapot nyújt, ami mellett jól tippelve (vagy alapos tudással) akár jó jegy is szerezhető, nem csak a ponthatáros kettes.<br /> <br /> === Korábbi vizsgák ===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_17a.pdf|2005 ősz, 17 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_18a.pdf‎|2005 ősz, 18 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2005_19.pdf|2005 ősz, 19 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2006.pdf‎|2006 ősz, V4 csoport]]<br /> *2011/12<br /> **[[Media:Mikmak vizsga 2012 tavasz.PDF|2012 tavasz, AA csoport]]<br /> * 2012/13:<br /> **[[Media:MikMak_3_vizsga_2013_05_31_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013tavasz, 05 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MikMak_4_vizsga_2013_06_14_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013 tavasz, 31 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mikmak_vizsga_2013.06.14..pdf|2013 tavasz, 32 csoport]] - megoldásokkal<br /> <br /> === Kikérdező teszt ===<br /> <br /> Korábbi kiadott feladatsorok alapján összeállított kikérdező program: [[MikMak_Kikérdező|Kvíz]]<br /> <br /> Kiadott feladatokból kikérdező, sok új kérdés van benne ami az előzőbe nincs (2017) [[Makro_Kikérdező|KvízMakro]] NINCS_KÉSZ<br /> <br /> === All-in-one ===<br /> Megpróbáltam összeszedni mindent amit találtam a tárgyal kapcsolatban egy mappába. Van benne banán, Andriska jegyzet és minden ami kellhet a vizsgához:<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~gazben/upload/Mikmak.rar Gazben MikMakMappája]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Mindenképpen érdemes ráhajtani a megajánlott jegyre, mert fele akkora energiabefektetéssel teljesíthető általa a tárgy, vagy ugyanannyi energiával jobb jegy szerezhető. A kulcs a számolási feladatokban rejlik. Azokat érdemes oda-vissza begyakorolni. Aki érti is a számolásokat, az már IQ-ból is jópár pontot össze tud szedni az elméleti kérdésekből is. Eredőben pedig közel maxos számolásokkal és egy felemás elmélettel már szerezhető egész jó megajánlott jegy is.<br /> *Akinek jól sikerült az első ZH-ja, annak mindenképpen érdemes elmenni a makro zárthelyit megírni a megajánlott jegyért. Próba-szerence alapon azonban nem sok remény van. A számolásokat mindenképpen érdemes jól begyakorolni a makro ZH-ra is.<br /> *Órára sokan nem járnak be (itt nincs is RFID a gólyáknak) és Andriska (volt előadó) jegyzete alapján készülnek. A jegyzet végigolvasásával meg lehet érteni a tárgyat, sok érthető példa és ábra van benne, egyhuzamban elolvasni viszont nagyon sok, érdemes több részletben tanulmányozni, nem pedig ZH/vizsga előtti utolsó este.<br /> *Egy &quot;gyengébb&quot; megajánlott jegyet nem biztos, hogy érdemes kockáztatni egy vizsgával, ugyanis aki elmegy vizsgázni, az automatikusan elveszíti a megajánlott jegyet. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgán több energiát kell befektetni adott jegyért, mintha ugyanazt a jegyet megajánlottként szeretnénk elérni.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Makro_Kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=191726 2017-05-10T08:59:26Z

<p>Janka Szabolcs: Új oldal, tartalma: „{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}} {{Kvízoldal |cím=Mikmak - feleletválasztós |pontozás=- }} == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus g…”</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Mikmak - feleletválasztós<br /> |pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> == Adott az alábbi koordinátarendszer, amely egy keynesiánus gazdaság IS- és LM-görbéjét<br /> tükrözi. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a bruttó nemzeti jövedelem<br /> # a rendelkezésre álló jövedelem<br /> # egyik válasz sem igaz<br /> # a GDP<br /> # a nettó hazai termék<br /> <br /> == Ha a reálpénzmennyiség nő, akkor az LM görbe ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # nem változik, hanem a görbe mentén felfelé mozdulunk el<br /> # jobbra tolódik<br /> # nem változik, hanem a görbe mentén lefelé mozdulunk el<br /> # balra tolódik<br /> # attól függően tolódik jobbra, vagy balra, hogy mi okozta a reálpénz mennyiség növekedését<br /> <br /> == Az alábbi jövedelmek közül jelölje meg azt, amelyik nem elsődleges jövedelem: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # az előzőek mindegyike elsődleges jövedelem<br /> # kamat<br /> # munkabér<br /> # transzfer <br /> # profit<br /> <br /> == Restriktív pénzpolitika azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # csökkentik a kamatlábat › csökken a pénzmennyiség › csökken a kereslet › csök ken a jövedelem,<br /> # a jegybank növeli a kötelező tartalékrátát › csökken a pénzmennyiség › csökken a kereslet › csökken a jövedelem, <br /> # a jegybank vállalkozók által kibocsátott értékpapírokat ad el › csökkenti a saját hite lezési lehetőségeit › csökken a pénzmennyiség › csökken a kereslet › csökken a jövedelem.<br /> # egyik sem igaz.<br /> # a központi bank vásárol állami értékpapírokat › csökken a pénzmennyiség › csök ken a kereslet › csökken a jövedelem,<br /> <br /> == Ha a belföldi reálkamatláb magasabb, mint a külföldi reálkamatláb, akkor ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # egyik sem igaz.<br /> # több pénzt teremtett a külföldi partner jegybankja.<br /> # javul a hazai gazdaság devizamérlege,<br /> # javul a külföldi partner devizamérlege,<br /> # nő a hazai gazdaságban a valutakereslet,<br /> <br /> == Ha az árszínvonal és a nominális pénzkínálat egyaránt 15 százalékkal nő, akkor ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # egyik válasz sem helyes<br /> # ???<br /> # az AD görbe jobbra-felfelé tolódik, miközben LM változatlan<br /> # az IS és az AD egyaránt jobbra-felfelé tolódik<br /> # az LM görbe jobbra-lefelé tolódik, miközben az AD változatlan<br /> <br /> == A makrogazdasági körforgás összefüggései alapján a jövedelem meghatározható: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # egyik előző válasz sem helyes<br /> # Y = C+ I + G + IM – X<br /> # Y = W+TRH – C-TH - SH<br /> # Y = SH + Sv + SÁ + SK<br /> # Y = W + Tv + Sv - TRv<br /> <br /> == Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik<br /> # a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik <br /> # fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik<br /> # egyik fenti válasz sem helyes<br /> # a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik<br /> <br /> == Hazai bankrendszerünkben pénzt teremthet: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az előző intézmények mindegyike<br /> # egyik válasz sem igaz<br /> # csak a központi bank<br /> # csak a kereskedelmi bankok<br /> # a nem monetáris pénzintézetek<br /> <br /> == A központi bank csökkenti a nominális pénzkínálatot, ha ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # c) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket vásárol.<br /> # d) a) és b) válasz is helyes <br /> # a) növeli a kötelező tartalékrátát<br /> # b) nyílt piaci mőveletek keretében államkötvényeket ad el<br /> # e) a) és c) válasz is helyes<br /> <br /> == Ha a folyó fizetési mérleg többletet mutat, akkor egy nyitott gazdaságban ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a hazai pénzkínálat nő, ezért az LM görbe jobbra tolódik<br /> # egyik fenti válasz sem helyes<br /> # a hazai valuta felértékelődik, ezért a BP görbe jobbra tolódik <br /> # fix árfolyam esetén sem az LM, sem a BP görbe nem változik<br /> # a hazai pénzkínálat csökken, ezért az LM görbe balra tolódik<br /> <br /> == Az SNA rendszer mutatói közötti összefüggéseket figyelembe véve egy adott évben biztos, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # GDP nagyobb, mint NNI.<br /> # GNI nagyobb, mint GNDI,<br /> # egyik előző válasz sem helyes. <br /> # GDP nagyobb, mint GNDI,<br /> # GDP nagyobb, mint GNI,<br /> <br /> == Tegyük fel, hogy a vállalkozókat az állam egy új béradó bevezetésével sújtja. Ennek makrogazdasági hatása, hogy ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a munkakeresleti görbe változatlansága mellett alakul ki az új munkapiaci egyensúly,<br /> # egyik sem igaz.<br /> # változatlan munkakínálat esetén csökken a reálbér,<br /> # növekszik a reálbér.<br /> # növekszik a munkakínálat,<br /> <br /> == Expanzív költségvetési politika esetén a kamatláb emelkedik, mivel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a megnövekvő jövedelem miatt növekszik a pénzkereslet, s a változatlan pénzkínálat mellett nő a kamatláb<br /> # a kereslet növekedése növeli az árszínvonalat, ami megemeli a kamatlábat<br /> # a növekvő adóterhek csökkentik a gazdaság szereplőinek rendelkezésére álló pénz mennyiségét, s a kialakuló pénzpiaci túlkereslet hatására növekedni fog a kamatláb.<br /> # a kiszorítási hatás miatt csökkennek a beruházások és ezáltal növekszik a kamatláb<br /> # pénzkibocsátással finanszírozott költségvetési politika esetén a növekvő pénzkínálat miatt emelkedik a kamatláb<br /> <br /> == Döntse el, hogy az inflációra vonatkozóan melyik állítás igaz! ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # A kínálati inflációt kiválthatják a kormány túlzott kiadásai.<br /> # A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de csökken a jövedelem.<br /> # A kínálati infláció független a termelési költségektől.<br /> # Egyik sem igaz.<br /> # A keresleti infláció esetén nő az árszínvonal, de a jövedelem is nő.<br /> <br /> == Rögzített nominálbérek mellett az árszínvonal növekedésének hatására ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> # a makrokínálat csökken,<br /> # a makrokínálat nőhet is és csökkenhet is a munkapiaci helyzettől függően.<br /> # a makrokínálat nem változik,<br /> # egyik válasz sem igaz.<br /> # a makrokínálat nő,<br /> <br /> == A munkanélküliség csökkenthető ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # egyik válasz sem igaz.<br /> # az iskolai tanulás idejének növelésével,<br /> # a tőkeállomány csökkentésével.<br /> # a nominális bérek növelésével,<br /> # anti-inflációs politikával – feltéve, hogy a szóban forgó gazdaságra a Phillips-görbe érvényes,<br /> <br /> == Egy kormány célja a makrokereslet növeléseAbban az esetben, ha a pénzpiac viszonylag rugalmatlan, akkor inkább ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a monetáris politika eszközeit érdemes alkalmazni, <br /> # egyik válasz sem igaz.<br /> # a költségvetési politika eszközeit érdemes alkalmazni,<br /> # antiinflációs gazdaságpolitikát érdemes alkalmazni,<br /> # bármelyik gazdaságpolitika ugyanolyan hatékonysággal alkalmazható.</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Mikro-_%C3%A9s_makro%C3%B6kon%C3%B3mia&diff=191725 2017-05-10T08:58:09Z

<p>Janka Szabolcs: /* Kikérdező teszt */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Mikro- és makroökonómia<br /> |tárgykód=GT30A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=2014/15 előtt info: 1, villany: 2 &lt;br&gt;2014/15-től info: 5, villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=GTK Közgazdaságtan Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1(+1) db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=mikmak{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT30A001/<br /> |targyhonlap=http://kgt.bme.hu/targyak/bsc/BMEGT30A001/}}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése olyan közgazdasági ismeretek nyújtása, melyek segítségével a hallgatók eligazodnak a gazdasági környezet mikro- és makroszfárájának aktuális kérdéseiben, megértik azt, hogy a folyamatos műszaki fejlesztés és innovatív tudás az alapja annak, hogy olyan termékek és eljárások szülessenek, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is jövedelmezőek az egyén, a vállalat és az ország számára. Ha értik a gazdasági folyamatok és főbb összefüggések lényegét, akkor saját maguk is tudják „értelmiségi módon” kedvezően befolyásolni saját környezetüket, és elősegíthetik a gazdaság fejlődését rövid és hosszú távon.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételnének nincs előkövetelménye. Mintaterv szert azonban villanyosoknak 2. infósoknak pedig 1. félévben ajánlott felvenni (2014/15 előtti mintaterv).<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban például ''Vigh László'' előadó előszeretettel ad fel az előadásain bónusz feladatokat, amik megoldásáért a leggyorsabb megoldók néhány ZH illetve vizsga bónuszpontot szerezhetnek.<br /> *'''NagyZH:''' A tárgyból az aláírás megszerzéséért egy kötelező zárthelyit kell legalább elégségesre (40%) teljesíteni. Ez a félév első anyagrészéből, mikroökonómiából van.&lt;br/&gt;A ZH felépítése:<br /> **7 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés<br /> **4 darab 3 pontos számítási feladat<br /> :A két részből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az első ZH egyszer évközben és egyszer a pótlási időszakban pótolható.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegy előfeltétele a legalább elégséges első ZH teljesítése, akár pótalkalmon is (pótpóton már nem). Akinek ez megvan, az a félév vége felé írhat (nem kötelező) egy második zárthelyit, melynek felépítése és pontozása azonos az első zárthelyiével, a témája pedig a félév második anyagrésze, a makroökonómia. A második ZH nem pótolható! A megajánlott jegy a két legalább elégséges szintű ZH összpontszámából adódik, a vizsga százalékos ponthatárainak megfelelően. A legkisebb megajánlható jegy változó, általában közepes, de van amikor elégségest is megajánlanak. A megajánlott jegy elfogadása nem kötelező, vizsgával felülírható.<br /> *'''Vizsga:''' Ha elmész vizsgázni, akkor az esetleges megajánlott jegyed automatikusan törlődik. Vizsga esetén a végső jegyet csakis a vizsgán elért pontszám határozza meg.&lt;br/&gt;A vizsga felépítése:<br /> **Összesen 15 darab 2 pontos elméleti jellegű 5 válaszlehetőséges tesztkérdés vegyesen a mikro- és makroökonómia témakörökből<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés mikroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> **5 darab 3 pontos számítási feladatokat tartalmazó 5 válaszlehetőséges tesztkérdés makroökonómiából - A számítás levezetését is kérik!<br /> :Az egyes részegységekből nincs külön-külön minimumkövetelmény. Az elégségeshez minimum 40%-ot kell elérni.<br /> <br /> *'''Százalékok:'''<br /> **0-39 : elégtelen<br /> **40-55 : elégséges<br /> **56-70 : közepes<br /> **71-85 : jó<br /> **85-100: jeles<br /> <br /> <br /> ==Mikroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Mikroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A mikroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Mikroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro és makro rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2000/01:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-a.pdf|2000 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-b.pdf‎|2000 ősz, B csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-c.pdf‎|2000 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2000-10-d.pdf‎|2000 ősz, D csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P1.pdf‎‎|2005 ősz, P1 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2005_P3.pdf‎‎|2005 ősz, P3 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2006-D4.pdf‎‎‎|2006 ősz, D4 csoport]]‎ <br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pót3.jpg‎‎|2007 ősz, pót3 csoport]] <br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2007_pot4.jpg‎‎|2007 ősz, pót4 csoport]]<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIC.JPG|2008 tavasz, KIC csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_KIE.JPG|2008 tavasz, KIE csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P6.JPG|2008 tavasz, P6 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_zh1_2008_P7.JPG|2008 tavasz, P7 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> * 2010/11:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-a.pdf‎|2010 ősz, A csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_ZH1_2010-12-c.pdf|2010 ősz, C csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> *2013/14:<br /> ** [[Média:MikMak zh1 2013tavasz A18 megoldással.jpg|2013 ősz, A18 csoport]]‎ - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==Makroökonómia==<br /> <br /> ===Jegyzetek/kidolgozások===<br /> <br /> *[[Makroökonómia alapfogalmak|Alapfogalmak]] - A makroökonómia témakörhöz tartozó szinte összes alapfogalom, részletes magyarázatokkal.<br /> *[[Makroökonómia típusfeladatok|Típusfeladatok]] - A zárthelyiben és a vizsgában könnyen megérthető típusfeladatok vannak, amiket itt megnézhetsz.<br /> *[[Media:MikMak_Jegyzet_Andriska.pdf‎|Andriska jegyzet]] - Készült a tárgyhoz egy hivatalos jegyzet. Benne van a teljes mikro- és makro-rész érthető példákkal és ábrákkal. A jegyzet tartalmazhat hibákat.<br /> *[[Mikmakfordummies|Számítási feladatok kidolgozva]] - Nemrég készült, egy újabb, leginkább gyakorlati jegyzet a tárgyhoz ami ''&quot;Mikmak for dummies&quot;'' néven fut. Leginkább azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik nem megérteni akarják a tárgyat, hanem csak átmenni belőle, ugyanis csak képleteket, jelöléseket és számolásokat tartalmaz.<br /> *[[Media:Mikro_Makro_2013_csodajegyzet.pdf‎|Makro csodajegyzet kidolgozott ZH példákkal]] - A számolós részt egész jól lefedi, és jó pár elméleti kérdésre is rávilágít.<br /> <br /> ===Korábbi zárthelyik===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_p2a.pdf‎|2005 ősz, P2 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2005_p5a.pdf‎|2005 ősz, P5 csoport]]<br /> * 2007/08:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_2007_1a.pdf‎|2007 ősz, A1 csoport]] - megoldásokkal<br /> * 2013/14:<br /> ** [[Media:Makro_130515_a05.pdf|2013 tavasz, A05 csoport]] - csak elmélet, megoldásokkal<br /> * Egyéb:<br /> ** [[Media:MikMak_ZH2_Minta.pdf‎|Minta zárthelyik]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Mikmak_makro_feladatsor.pdf|Makroökonómia példatár]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> ** [[Media:MikMak_Makro_gyakorlo.pdf‎|Gyakorló feladatok]] - rengeteg feladat, megoldásokkal<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> Vizsgára érdemes átnézni a mikro és makro rész típusfeladatait, mert egy biztos alapot nyújt, ami mellett jól tippelve (vagy alapos tudással) akár jó jegy is szerezhető, nem csak a ponthatáros kettes.<br /> <br /> === Korábbi vizsgák ===<br /> * 2005/06:<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_17a.pdf|2005 ősz, 17 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_Vizsga_2005_18a.pdf‎|2005 ősz, 18 csoport]]<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2005_19.pdf|2005 ősz, 19 csoport]]<br /> * 2006/07:<br /> ** [[Media:MikMak_vizsga_2006.pdf‎|2006 ősz, V4 csoport]]<br /> *2011/12<br /> **[[Media:Mikmak vizsga 2012 tavasz.PDF|2012 tavasz, AA csoport]]<br /> * 2012/13:<br /> **[[Media:MikMak_3_vizsga_2013_05_31_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013tavasz, 05 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:MikMak_4_vizsga_2013_06_14_hivatalos_megoldasokkal.pdf|2013 tavasz, 31 csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Mikmak_vizsga_2013.06.14..pdf|2013 tavasz, 32 csoport]] - megoldásokkal<br /> <br /> === Kikérdező teszt ===<br /> <br /> Korábbi kiadott feladatsorok alapján összeállított kikérdező program: [[MikMak_Kikérdező|Kvíz]]<br /> <br /> Kiadott feladatokból kikérdező, sok új kérdés van benne ami az előzőbe nincs (2017) [[Makro_Kikérdező|KvízMakro]]<br /> <br /> === All-in-one ===<br /> Megpróbáltam összeszedni mindent amit találtam a tárgyal kapcsolatban egy mappába. Van benne banán, Andriska jegyzet és minden ami kellhet a vizsgához:<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~gazben/upload/Mikmak.rar Gazben MikMakMappája]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Mindenképpen érdemes ráhajtani a megajánlott jegyre, mert fele akkora energiabefektetéssel teljesíthető általa a tárgy, vagy ugyanannyi energiával jobb jegy szerezhető. A kulcs a számolási feladatokban rejlik. Azokat érdemes oda-vissza begyakorolni. Aki érti is a számolásokat, az már IQ-ból is jópár pontot össze tud szedni az elméleti kérdésekből is. Eredőben pedig közel maxos számolásokkal és egy felemás elmélettel már szerezhető egész jó megajánlott jegy is.<br /> *Akinek jól sikerült az első ZH-ja, annak mindenképpen érdemes elmenni a makro zárthelyit megírni a megajánlott jegyért. Próba-szerence alapon azonban nem sok remény van. A számolásokat mindenképpen érdemes jól begyakorolni a makro ZH-ra is.<br /> *Órára sokan nem járnak be (itt nincs is RFID a gólyáknak) és Andriska (volt előadó) jegyzete alapján készülnek. A jegyzet végigolvasásával meg lehet érteni a tárgyat, sok érthető példa és ábra van benne, egyhuzamban elolvasni viszont nagyon sok, érdemes több részletben tanulmányozni, nem pedig ZH/vizsga előtti utolsó este.<br /> *Egy &quot;gyengébb&quot; megajánlott jegyet nem biztos, hogy érdemes kockáztatni egy vizsgával, ugyanis aki elmegy vizsgázni, az automatikusan elveszíti a megajánlott jegyet. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgán több energiát kell befektetni adott jegyért, mintha ugyanazt a jegyet megajánlottként szeretnénk elérni.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=J%C3%A1tsz%C3%B3h%C3%A1z&diff=189074 2016-05-11T10:37:37Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Kör<br /> |név=Játszóház<br /> |gyakoriság=Két hetente<br /> |nap=hétfő<br /> |hely=változó<br /> |alapítás=2012<br /> |körvezető=Kasza<br /> |reszort=Kultúr<br /> |levlista=tarsas{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |honlap=http://jatszohaz.sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> A Kör fő célja az örülés/m² faktor növelése a kollégiumban. A Kör kulturált szórakozási lehetőséget nyújt mindazok számára, akik társasjátékozni szeretnének. <br /> <br /> Több mint száz játékunkat kölcsönözni is lehet, a honlapról egy estére, hétvégére vagy akár egy táborozásra is. Kölcsönzés ingyenes, címtár azonosító vagy SCH felhasználóval pár kattintással megvan a kölcsönzés. <br /> <br /> Ha nem ismered a játékokat szívesen segítünk kiválasztani azt ami a társaságnak legmegfelelőbb, gondolkodtató, logikai játékok vagy egy könnyed szórakozáshoz keresel társast. <br /> <br /> A KultúrNight keretein belül 2-3 hetente hétfőn nyitunk ahol a kedves kékpólós Játszóház logós emberek segítenek játékmagyarázással, hogy minél hamarabb az izgalmas rész következzen. <br /> <br /> [[Kategória:Sch]]</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=JankaSzabolcs&diff=188747 2016-04-13T19:31:45Z

<p>Janka Szabolcs: Új oldal, tartalma: „Janka Szabolcs janka.szabolcs@gmail.com”</p> <hr /> <div>Janka Szabolcs<br /> janka.szabolcs@gmail.com</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_4._-_2._m%C3%A9r%C3%A9s&diff=188746 2016-04-13T19:31:15Z

<p>Janka Szabolcs: /* 16. Milyen jellemzői vannak az SNMP-ben a counter adattípusnak? Gondoljon arra, hogy az SNMP ágens által elérhetővé tett adatokat egymással konkurensen tetszőleges számú menedzsment munkaállomás elérheti! */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mérés laboratórium 4.}}<br /> <br /> ==1. Ismertesse az Ethernet hidak és kapcsolók működését különböző célcímű Ethernet keretek továbbítása során! Különböztesse meg az ismert és ismeretlen célcímű unicast, multicast és broadcast célcímű kereteket!==<br /> <br /> * Az Ethernet '''hidak'''ról ([http://en.wikipedia.org/wiki/Network_bridge bridge]) fontos tudni, hogy ha külső (szegmensen kívüli) címre érkezik keret, akkor a megfelelő irányba küldi tovább, ha viszont nem tudja, mi a megfelelő irány, akkor az elárasztás módszere ([http://en.wikipedia.org/wiki/Broadcasting_(networking) broadcasting]) lép érvénybe.<br /> * Az Ethernet '''kapcsoló''' ([http://en.wikipedia.org/wiki/Network_switch switch]) ugyanez, csak ott nem két szegmens összekötéséről van csak szó, a kapcsolónak több portja van.<br /> <br /> Egy kis magyarázat:<br /> <br /> * '''Szegmens:''' összefüggő kábelszakasz.<br /> * '''Ütközési zóna:''' egy konkrét Ethernet LAN azon része, amely a fizikai réteg szintjén van összekötve - azaz kábelszegmensekkel és fizikai szintű aktív eszközökkel, az úgynevezett ismétlőkkel (repeater). Egy nagy forgalmú vagy nagy kiterjedésű ütközési zóna adatkapcsolati réteg szintű Ethernet aktív eszközökkel - az úgynevezett hidakkal (bridge) - vagy más magasabb hálózati rétegben elhelyezkedő aktív eszközzel darabolható fel igény szerint.<br /> <br /> :* Ethernet kapcsoló esetén konkrétabban: Amikor egy állomás egy Ethernet-keretet szeretne továbbítani, akkor egy teljesen szokványos keretet küld a kapcsoló felé. A keretet vevő vonali kártya megvizsgálja, hogy a célállomás ugyanahhoz a kártyához csatlakozik-e. Ha igen, akkor a keretet odamásolja. Ha nem, akkor a keretet a nagysebességű hátlapon keresztül elküldi annak a kártyának, amelyikhez a címzett csatlakozik. (Tanenbaum)<br /> <br /> * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Unicast unicast]''': egy jól meghatározott MAC címre megy a csomag (a célállomáshoz), ha már tudja a bridge/switch, hogy melyik portján küldje tovább, akkor arra küldi, ha nem tudja, akkor floodolja (minden portjára, irányba elküldi), majd ha válaszol a célállomás, akkor már tudja, hogy legközelebb melyik portján küldje tovább<br /> * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Broadcasting_(networking) broadcast]''': mindig minden portján továbbküldi (pl. ARP), cél MAC cím: &lt;code&gt;FF:FF:FF:FF:FF:FF&lt;/code&gt; (''&quot;Megállapodás szerint az Ethernet alapú hálózatok minden gépe figyeli az ilyen címre küldött csomagokat.&quot;'' [http://www.szabilinux.hu/linux_doksi/node2324.htm])<br /> * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Multicast multicast]''': a legtöbb eszköz broadcastként kezeli, de újabb eszközöknél be lehet állítani szűrést a portokra és akkor csak arra küldi tovább, multicast cím: &lt;code&gt;01-00-5E-xx-xx-xx&lt;/code&gt;. Tehát ha pl. van A,B,C port, és beállítható, hogy ha a cél MAC-cím a &lt;code&gt;01-00-5E-00-00-01&lt;/code&gt; akkor csak a A,B-re küldje tovább, a C-re ne. (http://en.wikipedia.org/wiki/Multicast_address#Ethernet)<br /> <br /> -- [[KoczkaTamas]] - 2011.04.03.<br /> <br /> ===Híd (bridge)===<br /> * &lt;del&gt;Csak két portos.&lt;/del&gt; Ez nem igaz, nincs specifikálva!! Lásd http://serverfault.com/questions/78184/whats-the-difference-between-a-bridge-and-a-switch, itt letölthető az IEEE 802.1D szabvány: http://standards.ieee.org/getieee802/download/802.1D-2004.pdf, itt pedig egy háromportos híd látható, lásd az általam bekeretezett részt:<br /> [[Fájl:Meres4_Switch_bridge.png]]<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. április 3., 10:23 (CEST)<br /> * A továbbítandó csomagok forrás- és célcímei alapján dönteni tud, hogy mi legyen: '''továbbítás vagy kiszűrés'''.<br /> * '''A broadcast, multicast és ismeretlen célcímű kereteket ''mindig'' eljuttatja ''a másik portjára'' a híd.'''<br /> * Ma már nem gyártanak ilyen eszközöket, ugyanis a switch megvalósítja a funkcióját.<br /> <br /> ===Kapcsoló (switch)===<br /> * Sok portos.<br /> * A '''broadcast''', '''multicast''' és '''ismeretlen célcímű''' kereteket '''alapesetben minden egyes portjára''' eljuttatja, de más, speciális konfigurálási lehetőségek is vannak az ilyen címek kezelésére.<br /> * Az ismert című '''unicast''' üzeneteket '''csak a címzetthez kapcsolódó portjára''' küldi.<br /> <br /> -- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.03.<br /> <br /> ==2. Hogyan tanulják meg a hálózat topológiáját az Ethernet hidak és kapcsolók? Egyszerű példával illusztrálja a tanulás folyamatát az ábrán bemutatott példahálózatban, és adja meg a híd vagy kapcsoló által létrehozott adatbázis szerkezetét is!==<br /> <br /> Az Ethernet hidak és kapcsolók (sokszor [http://en.wikipedia.org/wiki/CAM_Table tartalom alapján címezhető]) memóriában tárolják az egyes MAC címekhez tartozó fizikai portokat. Minden beérkező csomag forráscíme bekerül a memóriába, majd amennyiben a célcím szerepel a táblázatban, csak a megfelelő porton távozik, egyébként minden porton kimegy a csomag.<br /> <br /> [[Fájl:Meres4_labor2_eth-bridge-learning-topo.png]]<br /> <br /> A fenti ábrán bemutatott példahálózatban ha '''A''' küld egy csomagot a '''C''' gépnek, a csomagot a switch elküldi mindkét portján, és beírja a táblázatába, hogy '''A''' az 1-es porton érhető el. Ha ezek után '''C''' küld egy válaszcsomagot az '''A''' gépnek, az már csak a &lt;strike&gt; 2-es porton &lt;/strike&gt; 1-es porton fogja elhagyni a switchet, amely most már azt is bejegyzi a táblázatba, hogy '''C''' a 2-es porton érhető el. (Kezdetben üres táblázatot feltételeztünk a switch-ben.)<br /> <br /> -- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2009.04.22.<br /> <br /> Van itt egy kis elírás: ha a switch már ismeri melyik porton érhető el '''A''' (1-es port), akkor arra fogja továbbítani a csomagot. (Nem a 2-es porton fogja tehát elhagyni a '''C''' felől érkező válaszcsomag a switchet.)<br /> <br /> -- [[KleinZsuzsanna|Luzsan]] - 2011.03.22.<br /> <br /> A továbbítási port meghatározásához a híd és a kapcsoló folyamatosan fenntart egy táblázatot, amelyben az egyes ismert Ethernet címek és a hozzá tartozó portok találhatók. A broadcast, multicast és ismeretlen célcímű kereteket alapesetben minden egyes portjára eljuttatja az eszköz, de kapcsoló esetén más speciális konfigurációs lehetőségek is vannak az ilyen címek kezelésére.<br /> A cím-port táblázatot az eszközök fordított tanulással építik fel a bejövő keretek forráscíme alapján. Ha egy keret egy adott porton jött be, akkor az adott forráscímű állomás is azon a porton keresztül érhető el. A táblázat nem használt elemeit a kapcsoló egy idő után elfelejti, más néven a táblázat elemeket az eszköz öregíti, mivel pl. egy kapcsoló esetén a táblázat maximális mérete néhány 100 elemtől néhány 1000 elem cím-port párig terjedhet.<br /> <br /> -- [[NadudvariGyorgy|Gyuri]] - 2010.03.15.<br /> <br /> ==3. Szükség van-e egy Ethernet híd vagy kapcsoló működéséhez saját Ethernet-címre és IP-címre? Egy menedzselt eszköz esetén miért van ezekre szükség, és valójában milyen eszköznek a címei ezek?==<br /> <br /> Nincs szükség ezekre a címekre egy nem menedzselt eszköz esetén.&lt;br /&gt; (A nem menedzselt eszköz itt miért érdekes egyáltalán?--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. április 3., 11:54 (CEST))<br /> <br /> Menedzselt eszköz esetén szükségesek, mert:<br /> * Az Ethernet-cím valójában a kapcsolóban/routerben lévő, hálózatra kapcsolódó mikroprocesszorhoz tartozó hálózati cím. Ez adja az adminisztrációs felületet, illetve futtatja a microOS-t.<br /> * Az IP-címre szükség van, hogy az admin felületet el lehessen érni az alkalmazási rétegből. Azon keresztül kényelmesen tudjuk menedzselni a hálózatot.<br /> <br /> --<br /> Megjegyzés:<br /> {{Idézet<br /> |idézet=A '''managed device''' is a network node that implements an SNMP interface that allows unidirectional (read-only) or bidirectional access to node-specific information. Managed devices exchange node-specific information with the NMSs. Sometimes called network elements, the managed devices can be any type of device, including, but not limited to, routers, access servers, switches, bridges, hubs, IP telephones, IP video cameras, computer hosts, and printers.<br /> |forrás=http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol}}<br /> <br /> ==4. Ismertesse a DHCP protokoll céljait, a DHCP protokollal megszerezhető főbb konfigurációs információtípusokat az IP címen kívül! Gondoljon arra, hogy még milyen információkra van szüksége egy állomásnak a TCP/IP kommunikációhoz, és milyen információk szükségesek a DHCP szerverben az IP címekkel való gazdálkodásnál.==<br /> <br /> DHCP = Dynamic Host Configuration Protocol<br /> <br /> Adott LAN-on lévő IP-címek kiosztásában van szerepe. Ezzel dinamikusan tudjuk szétosztani a rendelkezésre álló IP címek halmazát. Az információtípusok: IP-cím, alhálózati maszk, alapértelmezett átjáró, DNS kiszolgáló(k), időkiszolgáló(k), stb.<br /> <br /> A DHCP egy kliens-szerver protokoll. A protokoll lehetővé teszi a hálózaton levő számítógépek számára, hogy a DHCP szervertől (vagy szerverektől) kérjenek és kapjanak meg minden olyan szükséges hálózati beállítást, amely az adott hálózaton való biztonságos működéshez szükséges.<br /> A DHCP-vel dinamikusan oszthatóak ki IP-címek, tehát a hálózatról lecsatlakozó számítógépek IP-címeit megkapják a hálózatra felcsatlakozó számítógépek, ezért hatékonyabban használhatóak ki a szűkebb címtartományok.<br /> <br /> 3 féle IP-kiosztás lehetséges DHCP-vel:<br /> * kézi (MAC cím alapján)<br /> * automatikus (DHCP-vel kiadható IP-tartomány megadásával)<br /> * dinamikus (IP-tartomány megadásával, de az IP címek &amp;#8222;újrahasznosításával&amp;#8221;)<br /> <br /> A kliensek többek között a következő információkat kapják meg a DHCP szervertől:<br /> * IP cím (pl. 152.66.208.5)<br /> * alhálózati maszk (pl. 255.255.248.0)<br /> * broadcast cím (pl. 152.66.215.255)<br /> * alapértelmezett átjáró (pl. 152.66.215.254)<br /> * tartomány név (pl. sch.bme.hu)<br /> * DNS szerverek IP címe (pl. 152.66.208.1) <br /> <br /> A DHCP szerverkonfigurációjában találhatók meg az IP-k kiosztásának szabályai. A konfiguráció tartalmazhat pl. egy táblázatot a gépek MAC címeivel és a hozzájuk rendelt IP címekkel, IP tartományt, amelyből a szerver kioszthatja az IP-ket, vagy az ún. bérletet, vagyis azt az időt, amíg egy kliens megtarthatja a kapott IP-t. <br /> <br /> ==5. Mi a gratuitous ARP, és mire használják?==<br /> A [http://wiki.wireshark.org/Gratuitous_ARP gratuitous ARP] egy különleges ARP keret. A címzett és a feladó IP-címe is ugyanaz, de a cél MAC az &lt;code&gt;ff:ff:ff:ff:ff:ff&lt;/code&gt; broadcast cím.<br /> <br /> Legfőbb céljai:<br /> * IP-címkonfliktus detektálása,<br /> * ARP táblák frissítése, <br /> * kapcsolók tájékoztatása (például a saját MAC-cím megváltozásáról).<br /> <br /> ==6. Mik a soros interfész főbb paraméterei, és mik az RS232 szabványban megadott főbb kommunikációs paraméterek?==<br /> <br /> * Főbb paraméterei: átviteli sebesség (bps), adatbitek száma, paritás bit, stop bitek, adatfolyam vezérlés.<br /> * RS232 (Recommended Standard 232): két számítógép közötti soros vonali kommunikációt támogat. Főleg aszinkron átvitellel, de vannak olyan elemei is, amelyek a szinkron átvitelt is támogatják. A szabványnak fontos szerepe van a modemes kommunikációkban.<br /> <br /> ==7. Mit jelent az, hogy egy hálózatban NAT-ot használunk? Miért van erre szükség?==<br /> <br /> NAT = Network Address Translation<br /> <br /> IPv4 esetében nem elegendő az IP címek száma ahhoz, hogy a világon minden hálózatképes eszköz minden lába saját címmel rendelkezzen, ezért használjuk. Ha egy szervezet egy, vagy csak néhány IP-címet kap, ezek látszanak kívülről. Belül minden gépnek egyedi (privát címtartománybeli) címe van, amik kifelé nem látszanak. A privát hálózat és az Internet határán a belső címek lecserélődnek a külső(k)re: ez a címfordítás. A címek transzformálását a NAT box végzi, ami gyakran egybe van építve a router-rel. Így kintről csak egy darab IP-címet foglalunk, ugyanakkor egy teljes alhálózatot lefedünk.<br /> <br /> ==8. Milyen privát IP-címtartományokat ismer az IPv4 címkiosztási sémájában?==<br /> <br /> * &lt;code&gt;10.0.0.0&lt;/code&gt; - &lt;code&gt;10.255.255.255&lt;/code&gt;, azaz &lt;code&gt;10.0.0.0/8&lt;/code&gt;<br /> * &lt;code&gt;172.16.0.0&lt;/code&gt; - &lt;code&gt;172.31.255.255&lt;/code&gt;, azaz &lt;code&gt;172.16.0.0/12&lt;/code&gt;<br /> * &lt;code&gt;192.168.0.0&lt;/code&gt; - &lt;code&gt;192.168.255.255&lt;/code&gt;, azaz &lt;code&gt;192.168.0.0/16&lt;/code&gt;<br /> <br /> [http://en.wikipedia.org/wiki/Private_network Wikipedia - Private network]<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> <br /> ==9. Mire szolgál a Network Time Protocol (NTP) és a Simple Network Time Protocol (SNTP)? Mik a legnagyobb problémák az NTP/SNTP működése során, és azokat hogyan küszöbölik ki?==<br /> <br /> ===NTP===<br /> * Network Time Protocol - időszinkronizálásra használt protokoll. Hierarchikusan épül fel. A legfelső, nulladik szinten (Stratum 0) vannak az atomórák, az egyes szinten (Stratum 1) a közvetlenül hozzá kapcsolódó szerverek, stb. Összesen 16 szint lehet. A 2-es szinttől lefelé szinten belül is megengedett a szinkronizálás.<br /> * Egy adott hálózatban általában egy vagy több időszerver létezik. A többi - kliens - gép a szerverektől kapja a pontos időt. LAN-on tipikusan legalább ezredmásodperces (ms) nagyságrendű pontosságot biztosít, míg WAN-on a pontosság néhányszor tíz ms. A pontosság elsősorban az időszerverben alkalmazott óra fizikai megvalósításától függ.<br /> <br /> ===SNTP===<br /> * Egyszerűsített NTP. A kliens más klienshez nem csatlakozhat szinten belül, csak egyetlenegy szerverhez. Inkább beágyazott rendszereknél használják, vagy olyan alkalmazások esetében, amelyeknél nem követelmény az időzítés nagy pontossága.<br /> <br /> ===Hibalehetőségek, problémák===<br /> <br /> * A 32 bites számábrázolás miatt 136 évente javítani kell. A 64 és 128 bites számábrázolás esetén kitolódik ez a határ.<br /> * Az idő lekérésekor nem meghatározható, hogy pontosan mennyi idő alatt ér át a hálózaton az információ, így maga az adat is pontatlanná válik. Ennek kiküszöbölésére a kliens egymás után többször kérdezi le az időinformációt, és azok statisztikájából próbál egy pontosabb értéket meghatározni.<br /> <br /> -- [[CsikosDonat|don]] - 2009.05.14.<br /> <br /> ==10. Mire használjuk a Spanning Tree Protocol-t (STP)? Hogyan működik az STP?==<br /> <br /> * Ethernet hálózatokban nem lehet két host között egynél több útvonal, ezért az útválasztást ez a protokol végzi, ami felépíti a pontos utakat.<br /> * A feszítőfa protokollt kapcsolt hálózatokban alkalmazzák a hurkokat tartalmazó fizikai topológia hurokmentes logikai topológiává alakítására. Azok az összeköttetések, portok és kapcsolók, amelyek nem részei az aktív, hurokmentes topológiának, nem továbbítanak adatkereteket. A feszítőfa protokoll hatékony eszköz, amellyel a hálózati rendszergazdák redundáns és ezáltal üzembiztos hálózatot építhetnek, mégsem kell a kapcsolási hurkok kialakulása miatti problémákkal számolniuk.<br /> <br /> ===Működése:===<br /> <br /> * A feszítőfa gyökereként szolgáló kapcsoló kiválasztása.<br /> * A legrövidebb útvonal meghatározása önmaga és a gyökérponti kapcsoló között.<br /> * Minden LAN-szegmens kapcsolói közül a gyökérponthoz legközelebb esőnek a kiválasztása. Ezt a hidat &amp;#8222;kijelölt kapcsolónak&quot; nevezzük. A kijelölt kapcsoló feladata a LAN és a gyökérponti híd közötti forgalom kezelése.<br /> * Mindegyik nem gyökérponti kapcsoló kiválasztja saját portjainak valamelyikét mint gyökérportot. Ez az az interfész lesz, amely a legjobb útvonalat biztosítja a gyökérponti kapcsoló felé.<br /> * A feszítőfa felépítésében részt vevő portok kiválasztása; ezek a kijelölt portok. A nem kijelölt portokat a készülékek lezárják.<br /> <br /> ==11. Milyen főbb HTTP felhasználói azonosítási módszerek léteznek? Hogyan tudná ezeknek a biztonságát röviden jellemezni?==<br /> <br /> * A HTTP azonosítás lehet ''Basic'' vagy ''Digest'' kódolású. A szerver küld egy 401-es válaszkódú csomagot, amire a kliens egy következő kérés fejlécében elküldi a felhasználói név - jelszó párost. Ha sikeres az azonosítás, akkor a szerver elfogadja; ha nem, akkor elküldi még egyszer a 401-es hibakódot.<br /> * ''Basic'' esetén a felhasználónév és a jelszó base64 kódolással megy át a hálózaton. (NEM plaintext!!!, de nincs titkosítva, csak egy ismert algoritmus szerint átkódolva.)<br /> * ''Digest'' esetén challenge-response típusú az autentikáció. Csak MD5 hash-ek közlekednek. (Lásd [http://en.wikipedia.org/wiki/Digest_access_authentication Wikipedia - Digest access authentication].)<br /> * ''NTLM'': http://en.wikipedia.org/wiki/Integrated_Windows_Authentication<br /> <br /> ==12. Milyen módon lehetséges a HTTP-vel űrlapokban megadott információt a szervernek elküldeni, és mik e módszerek főbb tulajdonságai és korlátai? Hol történik az információ küldése, és az milyen módon van kódolva?==<br /> <br /> ===GET===<br /> <br /> Tetszőleges (akár POST) metódus használata során információ adható át a HTTP kérés első sorában, az útvonal végéhez egy kérdőjel után tetszőleges adatokat fűzve. Az adat legtöbbször egyenlőségjellel elválasztott név-érték párok halmaza, egy-egy párt &amp; jel választ el egymástól. Az angol ABC betűi, a számok és néhány karakter kivételével minden más %XX formába kódolódik, ahol XX a karaktert reprezentáló bájt(ok) hexadecimális formában. A szóköz karaktert + jellel szokás helyettesíteni.<br /> <br /> Az így átadható adat méretének hamar gátat szab, hogy a böngészők és a HTTP szerverek egyaránt korlátozzák az URL-ek maximális hosszát (pl. Internet Explorer [http://support.microsoft.com/kb/208427 2083 karakterre]). Ezen kívül a böngészők nem nyújtanak védelmet a kérés többszöri egymás utáni végrehajtása ellen, ezért [http://en.wikipedia.org/wiki/HTTP#Safe_methods nem ajánlott] olyan műveletekhez így adatot átvenni, amelyek módosíthatják a szerver állapotát. (Lásd még [http://bash.hu/6951 Google vs. törlés linkek])<br /> <br /> ===POST===<br /> <br /> A POST metódus használata során az információ a HTTP kérés &quot;body&quot; részében, a fejlécektől két újsorral elválasztva kerül elküldésre. A kódolás ilyenkor kötelezően a GET-nél megismert &quot;application/x-www-form-urlencoded&quot;, ezt a HTTP Content-type fejlécében jelezni kell.<br /> <br /> Nagy mennyiségű adat szállítására - így fájlfeltöltésre is - alkalmas, korlátot leginkább az szab, hogy a legtöbb szerver esetében az üzemeltető korlátozhatja a HTTP kérés maximális hosszát (pl. PHP esetében alapértelmezés szerint 8 MB). Mivel nem &quot;safe metódus&quot;, azaz a kérés a szerver állapotát módosítja, ezért a böngészők frissítés ill. visszalépés esetén figyelmeztető ablakot jelenítenek meg.<br /> <br /> -- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2009.04.22.<br /> <br /> ==13. Mi a célja és milyen főbb komponensei vannak a Simple Network Management Protocol (SNMP) v1 verziójának?==<br /> <br /> * Az SNMP a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol Simple Network Management Protocol], azaz az egyszerű hálózatmenedzsment protokoll rövidítése. A TCP/IP család része, az IETF hozta létre. Célja a hálózatra kötött eszközök (szerverek, routerek, hubok, switchek, nyomtatók és egyebek) vezérlése, adatainak lekérdezése.<br /> <br /> Az SNMP modell 3 összetevője (komponense):<br /> <br /> * Felügyelt eszközök (managed devices): egy hálózati csomópont, amely tartalmaz egy SNMP ügynököt, ami a felügyelt hálózaton helyezkedik el. Felügyeleti információkat gyűjt és tárol és elérhetővé teszi a NMS részére, SNMP használatán keresztül.<br /> * Felügyeleti folyamat, ügynök (agent): Hálózat felügyelet szoftver-modul. A felügyeleti információkról helyi tudása van és ezt az információt SNMP-vel kompatibilis formára fordítja le.<br /> * Hálózati felügyeleti rendszer (Network Management System, NMS): Alkalmazásokat futtat, amik monitorozzák és kontrollálják a felügyelt eszközöket. Az NMS szolgáltatja a hálózati felügyelethez szükséges feldolgozási és memória erőforrások legnagyobb részét. Legalább 1 NMS-nek léteznie kell egy felügyelt hálózaton.<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23.<br /> <br /> ==14. Milyen típusú PDU-kat (Protocol Data Unit) definiál az SNMPv1? Mik ezen PDU-knak a főbb jellemzői, mikor és mire használjuk azokat?==<br /> <br /> Az [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#Protocol_details SNMP] az OSI modell alkalmazási (7.) rétegében működik. Az [http://tools.ietf.org/html/rfc1067 SNMPv1] 5 PDU-t specifikál:<br /> <br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#GetRequest GetRequest], egy bizonyos információ lekérése<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#GetNextRequest GetNextRequest], a következő információ lekérése: ennek segítségével végig lehet lépkedni az információkon<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#Response Response], a válaszüzenet<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#SetRequest SetRequest], egy objektumnak értékadás<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#Trap Trap], egy speciális üzenet, akkor jön létre, ha a menedzselt eszközt figyelmeztetés küldésére állították be (például a forgalomszámláló elér egy bizonyos értéket, meghibásodás lépett fel stb.)<br /> <br /> -- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.03.02.<br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. április 3., 12:02 (CEST)<br /> <br /> ==15. Mi az SNMP MIB? Hogyan jelenik meg a MIB a menedzsment munkaállomásban, és a menedzselt eszközön futó SNMP ágensban?==<br /> <br /> A Management Information Base egy hierarchikus szervezésű adattárolási szerkezet, felügyelt objektumok (managed object, MIB object) alkotják.<br /> Kétféle típusa van a felügyelt objektumoknak: skaláris és tabuláris.<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> <br /> Az SNMP protokollt kifejezetten bővíthetőre tervezték. Ezt a MIB-ek (Management Information Base = menedzsment információk csoportja) segítségével érik el. Egy MIB bizonyos eszközök által használt speciális tulajdonságokat ír le, így külön MIB áll rendelkezésre pl. nyomtatók, routerek, vagy szerverek számára.<br /> <br /> ==16. Milyen jellemzői vannak az SNMP-ben a counter adattípusnak? Gondoljon arra, hogy az SNMP ágens által elérhetővé tett adatokat egymással konkurensen tetszőleges számú menedzsment munkaállomás elérheti!==<br /> <br /> A counter nemnegatív egész, ami addig növekszik, amíg el nem éri a legnagyobb felvehető értéket, utána lenullázódik (körbefordul).<br /> SNMPv1-ben a 32 bites számlálót definiáltak.<br /> SNMPv2-ben a 32 és 64 bites számlálót is definiáltak.<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> <br /> Ez így marha jó, de mi a fenére való? Kismacskákat számol vagy azt mutatja meg hány esőtáncot kell még eljárni hogy essen valami? <br /> <br /> Megoldás, hogy mire való: A &quot;polling-val&quot; 2 fajta lekérdezést adhatunk meg. a) status(up/down/warning) b)statistics (latency, traffic, errors ...) Ezeket az üzeneteket időnként lekéri a szoftver attól függ, hogy milyen értéket állítottál be neki(1 nap/2 óra/5 perc stb) FONTOS: A polling és a TRAP üzenet két különböző dolog. A polling nem real-time és garantálja, hogy az üzenet megérkezik és helyes is lesz. (Gyakorlatban együtt használják, így megkapjuk a sebességet és a hitelességet is.) <br /> <br /> A status és statistics lekérése között van különbség. A status polling csak 1 üzenet. pl.: kiváncsiák vagyunk a switch 6 port állapotára; vagy a MINTA6 nyomtató üzemel-e.<br /> <br /> Statistics adatokat kétfajta MIB-ben tároljuk: gauge és counter (mindkettő számlaló és csak pozitív). A kettő közötti különbség: A gauge-vel az valós (real-time) adatokat tárol, a számlaló lefele és felfele és változhat és nem a legjobb ha túlcsordul. Itt is lehet állítani, hogy milyen időközönként kérje le(folyamatos, 1 percenként, 5 percenként). Iylen adat lehet pl.: a CPU terhelés, vagy szabad memória tartomány. <br /> A feladat kérdésében szereplő counter, gauge-vel ellentétben CSAK felfele számol, ha túlcsordul akkor nullába átfordul. Ebben olyan adatot tárolunk aminél azt kell tudnunk, hogy összesen mennyi van. Ilyen adat pl.: a kinyomtatott lapok száma (mondjuk, ha távoli nyomtatásban nyomtatunk 500 oldalt, akkor ne kelljen ott állni, hanem a protokoll jelzi, hogy most emeld fel a feneked, mert kész a nyomtatás) <br /> <br /> [[JankaSzabolcs|Kasza]] 2016.04.13<br /> <br /> <br /> '''FENNTARTÁSSAL KEZELJÉTEK, JAVÍTSÁTOK!'''<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Mérnök informatikus]]</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_4._-_2._m%C3%A9r%C3%A9s&diff=188745 2016-04-13T19:30:11Z

<p>Janka Szabolcs: /* 16. Milyen jellemzői vannak az SNMP-ben a counter adattípusnak? Gondoljon arra, hogy az SNMP ágens által elérhetővé tett adatokat egymással konkurensen tetszőleges számú menedzsment munkaállomás elérheti! */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mérés laboratórium 4.}}<br /> <br /> ==1. Ismertesse az Ethernet hidak és kapcsolók működését különböző célcímű Ethernet keretek továbbítása során! Különböztesse meg az ismert és ismeretlen célcímű unicast, multicast és broadcast célcímű kereteket!==<br /> <br /> * Az Ethernet '''hidak'''ról ([http://en.wikipedia.org/wiki/Network_bridge bridge]) fontos tudni, hogy ha külső (szegmensen kívüli) címre érkezik keret, akkor a megfelelő irányba küldi tovább, ha viszont nem tudja, mi a megfelelő irány, akkor az elárasztás módszere ([http://en.wikipedia.org/wiki/Broadcasting_(networking) broadcasting]) lép érvénybe.<br /> * Az Ethernet '''kapcsoló''' ([http://en.wikipedia.org/wiki/Network_switch switch]) ugyanez, csak ott nem két szegmens összekötéséről van csak szó, a kapcsolónak több portja van.<br /> <br /> Egy kis magyarázat:<br /> <br /> * '''Szegmens:''' összefüggő kábelszakasz.<br /> * '''Ütközési zóna:''' egy konkrét Ethernet LAN azon része, amely a fizikai réteg szintjén van összekötve - azaz kábelszegmensekkel és fizikai szintű aktív eszközökkel, az úgynevezett ismétlőkkel (repeater). Egy nagy forgalmú vagy nagy kiterjedésű ütközési zóna adatkapcsolati réteg szintű Ethernet aktív eszközökkel - az úgynevezett hidakkal (bridge) - vagy más magasabb hálózati rétegben elhelyezkedő aktív eszközzel darabolható fel igény szerint.<br /> <br /> :* Ethernet kapcsoló esetén konkrétabban: Amikor egy állomás egy Ethernet-keretet szeretne továbbítani, akkor egy teljesen szokványos keretet küld a kapcsoló felé. A keretet vevő vonali kártya megvizsgálja, hogy a célállomás ugyanahhoz a kártyához csatlakozik-e. Ha igen, akkor a keretet odamásolja. Ha nem, akkor a keretet a nagysebességű hátlapon keresztül elküldi annak a kártyának, amelyikhez a címzett csatlakozik. (Tanenbaum)<br /> <br /> * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Unicast unicast]''': egy jól meghatározott MAC címre megy a csomag (a célállomáshoz), ha már tudja a bridge/switch, hogy melyik portján küldje tovább, akkor arra küldi, ha nem tudja, akkor floodolja (minden portjára, irányba elküldi), majd ha válaszol a célállomás, akkor már tudja, hogy legközelebb melyik portján küldje tovább<br /> * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Broadcasting_(networking) broadcast]''': mindig minden portján továbbküldi (pl. ARP), cél MAC cím: &lt;code&gt;FF:FF:FF:FF:FF:FF&lt;/code&gt; (''&quot;Megállapodás szerint az Ethernet alapú hálózatok minden gépe figyeli az ilyen címre küldött csomagokat.&quot;'' [http://www.szabilinux.hu/linux_doksi/node2324.htm])<br /> * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Multicast multicast]''': a legtöbb eszköz broadcastként kezeli, de újabb eszközöknél be lehet állítani szűrést a portokra és akkor csak arra küldi tovább, multicast cím: &lt;code&gt;01-00-5E-xx-xx-xx&lt;/code&gt;. Tehát ha pl. van A,B,C port, és beállítható, hogy ha a cél MAC-cím a &lt;code&gt;01-00-5E-00-00-01&lt;/code&gt; akkor csak a A,B-re küldje tovább, a C-re ne. (http://en.wikipedia.org/wiki/Multicast_address#Ethernet)<br /> <br /> -- [[KoczkaTamas]] - 2011.04.03.<br /> <br /> ===Híd (bridge)===<br /> * &lt;del&gt;Csak két portos.&lt;/del&gt; Ez nem igaz, nincs specifikálva!! Lásd http://serverfault.com/questions/78184/whats-the-difference-between-a-bridge-and-a-switch, itt letölthető az IEEE 802.1D szabvány: http://standards.ieee.org/getieee802/download/802.1D-2004.pdf, itt pedig egy háromportos híd látható, lásd az általam bekeretezett részt:<br /> [[Fájl:Meres4_Switch_bridge.png]]<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. április 3., 10:23 (CEST)<br /> * A továbbítandó csomagok forrás- és célcímei alapján dönteni tud, hogy mi legyen: '''továbbítás vagy kiszűrés'''.<br /> * '''A broadcast, multicast és ismeretlen célcímű kereteket ''mindig'' eljuttatja ''a másik portjára'' a híd.'''<br /> * Ma már nem gyártanak ilyen eszközöket, ugyanis a switch megvalósítja a funkcióját.<br /> <br /> ===Kapcsoló (switch)===<br /> * Sok portos.<br /> * A '''broadcast''', '''multicast''' és '''ismeretlen célcímű''' kereteket '''alapesetben minden egyes portjára''' eljuttatja, de más, speciális konfigurálási lehetőségek is vannak az ilyen címek kezelésére.<br /> * Az ismert című '''unicast''' üzeneteket '''csak a címzetthez kapcsolódó portjára''' küldi.<br /> <br /> -- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.03.<br /> <br /> ==2. Hogyan tanulják meg a hálózat topológiáját az Ethernet hidak és kapcsolók? Egyszerű példával illusztrálja a tanulás folyamatát az ábrán bemutatott példahálózatban, és adja meg a híd vagy kapcsoló által létrehozott adatbázis szerkezetét is!==<br /> <br /> Az Ethernet hidak és kapcsolók (sokszor [http://en.wikipedia.org/wiki/CAM_Table tartalom alapján címezhető]) memóriában tárolják az egyes MAC címekhez tartozó fizikai portokat. Minden beérkező csomag forráscíme bekerül a memóriába, majd amennyiben a célcím szerepel a táblázatban, csak a megfelelő porton távozik, egyébként minden porton kimegy a csomag.<br /> <br /> [[Fájl:Meres4_labor2_eth-bridge-learning-topo.png]]<br /> <br /> A fenti ábrán bemutatott példahálózatban ha '''A''' küld egy csomagot a '''C''' gépnek, a csomagot a switch elküldi mindkét portján, és beírja a táblázatába, hogy '''A''' az 1-es porton érhető el. Ha ezek után '''C''' küld egy válaszcsomagot az '''A''' gépnek, az már csak a &lt;strike&gt; 2-es porton &lt;/strike&gt; 1-es porton fogja elhagyni a switchet, amely most már azt is bejegyzi a táblázatba, hogy '''C''' a 2-es porton érhető el. (Kezdetben üres táblázatot feltételeztünk a switch-ben.)<br /> <br /> -- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2009.04.22.<br /> <br /> Van itt egy kis elírás: ha a switch már ismeri melyik porton érhető el '''A''' (1-es port), akkor arra fogja továbbítani a csomagot. (Nem a 2-es porton fogja tehát elhagyni a '''C''' felől érkező válaszcsomag a switchet.)<br /> <br /> -- [[KleinZsuzsanna|Luzsan]] - 2011.03.22.<br /> <br /> A továbbítási port meghatározásához a híd és a kapcsoló folyamatosan fenntart egy táblázatot, amelyben az egyes ismert Ethernet címek és a hozzá tartozó portok találhatók. A broadcast, multicast és ismeretlen célcímű kereteket alapesetben minden egyes portjára eljuttatja az eszköz, de kapcsoló esetén más speciális konfigurációs lehetőségek is vannak az ilyen címek kezelésére.<br /> A cím-port táblázatot az eszközök fordított tanulással építik fel a bejövő keretek forráscíme alapján. Ha egy keret egy adott porton jött be, akkor az adott forráscímű állomás is azon a porton keresztül érhető el. A táblázat nem használt elemeit a kapcsoló egy idő után elfelejti, más néven a táblázat elemeket az eszköz öregíti, mivel pl. egy kapcsoló esetén a táblázat maximális mérete néhány 100 elemtől néhány 1000 elem cím-port párig terjedhet.<br /> <br /> -- [[NadudvariGyorgy|Gyuri]] - 2010.03.15.<br /> <br /> ==3. Szükség van-e egy Ethernet híd vagy kapcsoló működéséhez saját Ethernet-címre és IP-címre? Egy menedzselt eszköz esetén miért van ezekre szükség, és valójában milyen eszköznek a címei ezek?==<br /> <br /> Nincs szükség ezekre a címekre egy nem menedzselt eszköz esetén.&lt;br /&gt; (A nem menedzselt eszköz itt miért érdekes egyáltalán?--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. április 3., 11:54 (CEST))<br /> <br /> Menedzselt eszköz esetén szükségesek, mert:<br /> * Az Ethernet-cím valójában a kapcsolóban/routerben lévő, hálózatra kapcsolódó mikroprocesszorhoz tartozó hálózati cím. Ez adja az adminisztrációs felületet, illetve futtatja a microOS-t.<br /> * Az IP-címre szükség van, hogy az admin felületet el lehessen érni az alkalmazási rétegből. Azon keresztül kényelmesen tudjuk menedzselni a hálózatot.<br /> <br /> --<br /> Megjegyzés:<br /> {{Idézet<br /> |idézet=A '''managed device''' is a network node that implements an SNMP interface that allows unidirectional (read-only) or bidirectional access to node-specific information. Managed devices exchange node-specific information with the NMSs. Sometimes called network elements, the managed devices can be any type of device, including, but not limited to, routers, access servers, switches, bridges, hubs, IP telephones, IP video cameras, computer hosts, and printers.<br /> |forrás=http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol}}<br /> <br /> ==4. Ismertesse a DHCP protokoll céljait, a DHCP protokollal megszerezhető főbb konfigurációs információtípusokat az IP címen kívül! Gondoljon arra, hogy még milyen információkra van szüksége egy állomásnak a TCP/IP kommunikációhoz, és milyen információk szükségesek a DHCP szerverben az IP címekkel való gazdálkodásnál.==<br /> <br /> DHCP = Dynamic Host Configuration Protocol<br /> <br /> Adott LAN-on lévő IP-címek kiosztásában van szerepe. Ezzel dinamikusan tudjuk szétosztani a rendelkezésre álló IP címek halmazát. Az információtípusok: IP-cím, alhálózati maszk, alapértelmezett átjáró, DNS kiszolgáló(k), időkiszolgáló(k), stb.<br /> <br /> A DHCP egy kliens-szerver protokoll. A protokoll lehetővé teszi a hálózaton levő számítógépek számára, hogy a DHCP szervertől (vagy szerverektől) kérjenek és kapjanak meg minden olyan szükséges hálózati beállítást, amely az adott hálózaton való biztonságos működéshez szükséges.<br /> A DHCP-vel dinamikusan oszthatóak ki IP-címek, tehát a hálózatról lecsatlakozó számítógépek IP-címeit megkapják a hálózatra felcsatlakozó számítógépek, ezért hatékonyabban használhatóak ki a szűkebb címtartományok.<br /> <br /> 3 féle IP-kiosztás lehetséges DHCP-vel:<br /> * kézi (MAC cím alapján)<br /> * automatikus (DHCP-vel kiadható IP-tartomány megadásával)<br /> * dinamikus (IP-tartomány megadásával, de az IP címek &amp;#8222;újrahasznosításával&amp;#8221;)<br /> <br /> A kliensek többek között a következő információkat kapják meg a DHCP szervertől:<br /> * IP cím (pl. 152.66.208.5)<br /> * alhálózati maszk (pl. 255.255.248.0)<br /> * broadcast cím (pl. 152.66.215.255)<br /> * alapértelmezett átjáró (pl. 152.66.215.254)<br /> * tartomány név (pl. sch.bme.hu)<br /> * DNS szerverek IP címe (pl. 152.66.208.1) <br /> <br /> A DHCP szerverkonfigurációjában találhatók meg az IP-k kiosztásának szabályai. A konfiguráció tartalmazhat pl. egy táblázatot a gépek MAC címeivel és a hozzájuk rendelt IP címekkel, IP tartományt, amelyből a szerver kioszthatja az IP-ket, vagy az ún. bérletet, vagyis azt az időt, amíg egy kliens megtarthatja a kapott IP-t. <br /> <br /> ==5. Mi a gratuitous ARP, és mire használják?==<br /> A [http://wiki.wireshark.org/Gratuitous_ARP gratuitous ARP] egy különleges ARP keret. A címzett és a feladó IP-címe is ugyanaz, de a cél MAC az &lt;code&gt;ff:ff:ff:ff:ff:ff&lt;/code&gt; broadcast cím.<br /> <br /> Legfőbb céljai:<br /> * IP-címkonfliktus detektálása,<br /> * ARP táblák frissítése, <br /> * kapcsolók tájékoztatása (például a saját MAC-cím megváltozásáról).<br /> <br /> ==6. Mik a soros interfész főbb paraméterei, és mik az RS232 szabványban megadott főbb kommunikációs paraméterek?==<br /> <br /> * Főbb paraméterei: átviteli sebesség (bps), adatbitek száma, paritás bit, stop bitek, adatfolyam vezérlés.<br /> * RS232 (Recommended Standard 232): két számítógép közötti soros vonali kommunikációt támogat. Főleg aszinkron átvitellel, de vannak olyan elemei is, amelyek a szinkron átvitelt is támogatják. A szabványnak fontos szerepe van a modemes kommunikációkban.<br /> <br /> ==7. Mit jelent az, hogy egy hálózatban NAT-ot használunk? Miért van erre szükség?==<br /> <br /> NAT = Network Address Translation<br /> <br /> IPv4 esetében nem elegendő az IP címek száma ahhoz, hogy a világon minden hálózatképes eszköz minden lába saját címmel rendelkezzen, ezért használjuk. Ha egy szervezet egy, vagy csak néhány IP-címet kap, ezek látszanak kívülről. Belül minden gépnek egyedi (privát címtartománybeli) címe van, amik kifelé nem látszanak. A privát hálózat és az Internet határán a belső címek lecserélődnek a külső(k)re: ez a címfordítás. A címek transzformálását a NAT box végzi, ami gyakran egybe van építve a router-rel. Így kintről csak egy darab IP-címet foglalunk, ugyanakkor egy teljes alhálózatot lefedünk.<br /> <br /> ==8. Milyen privát IP-címtartományokat ismer az IPv4 címkiosztási sémájában?==<br /> <br /> * &lt;code&gt;10.0.0.0&lt;/code&gt; - &lt;code&gt;10.255.255.255&lt;/code&gt;, azaz &lt;code&gt;10.0.0.0/8&lt;/code&gt;<br /> * &lt;code&gt;172.16.0.0&lt;/code&gt; - &lt;code&gt;172.31.255.255&lt;/code&gt;, azaz &lt;code&gt;172.16.0.0/12&lt;/code&gt;<br /> * &lt;code&gt;192.168.0.0&lt;/code&gt; - &lt;code&gt;192.168.255.255&lt;/code&gt;, azaz &lt;code&gt;192.168.0.0/16&lt;/code&gt;<br /> <br /> [http://en.wikipedia.org/wiki/Private_network Wikipedia - Private network]<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> <br /> ==9. Mire szolgál a Network Time Protocol (NTP) és a Simple Network Time Protocol (SNTP)? Mik a legnagyobb problémák az NTP/SNTP működése során, és azokat hogyan küszöbölik ki?==<br /> <br /> ===NTP===<br /> * Network Time Protocol - időszinkronizálásra használt protokoll. Hierarchikusan épül fel. A legfelső, nulladik szinten (Stratum 0) vannak az atomórák, az egyes szinten (Stratum 1) a közvetlenül hozzá kapcsolódó szerverek, stb. Összesen 16 szint lehet. A 2-es szinttől lefelé szinten belül is megengedett a szinkronizálás.<br /> * Egy adott hálózatban általában egy vagy több időszerver létezik. A többi - kliens - gép a szerverektől kapja a pontos időt. LAN-on tipikusan legalább ezredmásodperces (ms) nagyságrendű pontosságot biztosít, míg WAN-on a pontosság néhányszor tíz ms. A pontosság elsősorban az időszerverben alkalmazott óra fizikai megvalósításától függ.<br /> <br /> ===SNTP===<br /> * Egyszerűsített NTP. A kliens más klienshez nem csatlakozhat szinten belül, csak egyetlenegy szerverhez. Inkább beágyazott rendszereknél használják, vagy olyan alkalmazások esetében, amelyeknél nem követelmény az időzítés nagy pontossága.<br /> <br /> ===Hibalehetőségek, problémák===<br /> <br /> * A 32 bites számábrázolás miatt 136 évente javítani kell. A 64 és 128 bites számábrázolás esetén kitolódik ez a határ.<br /> * Az idő lekérésekor nem meghatározható, hogy pontosan mennyi idő alatt ér át a hálózaton az információ, így maga az adat is pontatlanná válik. Ennek kiküszöbölésére a kliens egymás után többször kérdezi le az időinformációt, és azok statisztikájából próbál egy pontosabb értéket meghatározni.<br /> <br /> -- [[CsikosDonat|don]] - 2009.05.14.<br /> <br /> ==10. Mire használjuk a Spanning Tree Protocol-t (STP)? Hogyan működik az STP?==<br /> <br /> * Ethernet hálózatokban nem lehet két host között egynél több útvonal, ezért az útválasztást ez a protokol végzi, ami felépíti a pontos utakat.<br /> * A feszítőfa protokollt kapcsolt hálózatokban alkalmazzák a hurkokat tartalmazó fizikai topológia hurokmentes logikai topológiává alakítására. Azok az összeköttetések, portok és kapcsolók, amelyek nem részei az aktív, hurokmentes topológiának, nem továbbítanak adatkereteket. A feszítőfa protokoll hatékony eszköz, amellyel a hálózati rendszergazdák redundáns és ezáltal üzembiztos hálózatot építhetnek, mégsem kell a kapcsolási hurkok kialakulása miatti problémákkal számolniuk.<br /> <br /> ===Működése:===<br /> <br /> * A feszítőfa gyökereként szolgáló kapcsoló kiválasztása.<br /> * A legrövidebb útvonal meghatározása önmaga és a gyökérponti kapcsoló között.<br /> * Minden LAN-szegmens kapcsolói közül a gyökérponthoz legközelebb esőnek a kiválasztása. Ezt a hidat &amp;#8222;kijelölt kapcsolónak&quot; nevezzük. A kijelölt kapcsoló feladata a LAN és a gyökérponti híd közötti forgalom kezelése.<br /> * Mindegyik nem gyökérponti kapcsoló kiválasztja saját portjainak valamelyikét mint gyökérportot. Ez az az interfész lesz, amely a legjobb útvonalat biztosítja a gyökérponti kapcsoló felé.<br /> * A feszítőfa felépítésében részt vevő portok kiválasztása; ezek a kijelölt portok. A nem kijelölt portokat a készülékek lezárják.<br /> <br /> ==11. Milyen főbb HTTP felhasználói azonosítási módszerek léteznek? Hogyan tudná ezeknek a biztonságát röviden jellemezni?==<br /> <br /> * A HTTP azonosítás lehet ''Basic'' vagy ''Digest'' kódolású. A szerver küld egy 401-es válaszkódú csomagot, amire a kliens egy következő kérés fejlécében elküldi a felhasználói név - jelszó párost. Ha sikeres az azonosítás, akkor a szerver elfogadja; ha nem, akkor elküldi még egyszer a 401-es hibakódot.<br /> * ''Basic'' esetén a felhasználónév és a jelszó base64 kódolással megy át a hálózaton. (NEM plaintext!!!, de nincs titkosítva, csak egy ismert algoritmus szerint átkódolva.)<br /> * ''Digest'' esetén challenge-response típusú az autentikáció. Csak MD5 hash-ek közlekednek. (Lásd [http://en.wikipedia.org/wiki/Digest_access_authentication Wikipedia - Digest access authentication].)<br /> * ''NTLM'': http://en.wikipedia.org/wiki/Integrated_Windows_Authentication<br /> <br /> ==12. Milyen módon lehetséges a HTTP-vel űrlapokban megadott információt a szervernek elküldeni, és mik e módszerek főbb tulajdonságai és korlátai? Hol történik az információ küldése, és az milyen módon van kódolva?==<br /> <br /> ===GET===<br /> <br /> Tetszőleges (akár POST) metódus használata során információ adható át a HTTP kérés első sorában, az útvonal végéhez egy kérdőjel után tetszőleges adatokat fűzve. Az adat legtöbbször egyenlőségjellel elválasztott név-érték párok halmaza, egy-egy párt &amp; jel választ el egymástól. Az angol ABC betűi, a számok és néhány karakter kivételével minden más %XX formába kódolódik, ahol XX a karaktert reprezentáló bájt(ok) hexadecimális formában. A szóköz karaktert + jellel szokás helyettesíteni.<br /> <br /> Az így átadható adat méretének hamar gátat szab, hogy a böngészők és a HTTP szerverek egyaránt korlátozzák az URL-ek maximális hosszát (pl. Internet Explorer [http://support.microsoft.com/kb/208427 2083 karakterre]). Ezen kívül a böngészők nem nyújtanak védelmet a kérés többszöri egymás utáni végrehajtása ellen, ezért [http://en.wikipedia.org/wiki/HTTP#Safe_methods nem ajánlott] olyan műveletekhez így adatot átvenni, amelyek módosíthatják a szerver állapotát. (Lásd még [http://bash.hu/6951 Google vs. törlés linkek])<br /> <br /> ===POST===<br /> <br /> A POST metódus használata során az információ a HTTP kérés &quot;body&quot; részében, a fejlécektől két újsorral elválasztva kerül elküldésre. A kódolás ilyenkor kötelezően a GET-nél megismert &quot;application/x-www-form-urlencoded&quot;, ezt a HTTP Content-type fejlécében jelezni kell.<br /> <br /> Nagy mennyiségű adat szállítására - így fájlfeltöltésre is - alkalmas, korlátot leginkább az szab, hogy a legtöbb szerver esetében az üzemeltető korlátozhatja a HTTP kérés maximális hosszát (pl. PHP esetében alapértelmezés szerint 8 MB). Mivel nem &quot;safe metódus&quot;, azaz a kérés a szerver állapotát módosítja, ezért a böngészők frissítés ill. visszalépés esetén figyelmeztető ablakot jelenítenek meg.<br /> <br /> -- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2009.04.22.<br /> <br /> ==13. Mi a célja és milyen főbb komponensei vannak a Simple Network Management Protocol (SNMP) v1 verziójának?==<br /> <br /> * Az SNMP a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol Simple Network Management Protocol], azaz az egyszerű hálózatmenedzsment protokoll rövidítése. A TCP/IP család része, az IETF hozta létre. Célja a hálózatra kötött eszközök (szerverek, routerek, hubok, switchek, nyomtatók és egyebek) vezérlése, adatainak lekérdezése.<br /> <br /> Az SNMP modell 3 összetevője (komponense):<br /> <br /> * Felügyelt eszközök (managed devices): egy hálózati csomópont, amely tartalmaz egy SNMP ügynököt, ami a felügyelt hálózaton helyezkedik el. Felügyeleti információkat gyűjt és tárol és elérhetővé teszi a NMS részére, SNMP használatán keresztül.<br /> * Felügyeleti folyamat, ügynök (agent): Hálózat felügyelet szoftver-modul. A felügyeleti információkról helyi tudása van és ezt az információt SNMP-vel kompatibilis formára fordítja le.<br /> * Hálózati felügyeleti rendszer (Network Management System, NMS): Alkalmazásokat futtat, amik monitorozzák és kontrollálják a felügyelt eszközöket. Az NMS szolgáltatja a hálózati felügyelethez szükséges feldolgozási és memória erőforrások legnagyobb részét. Legalább 1 NMS-nek léteznie kell egy felügyelt hálózaton.<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23.<br /> <br /> ==14. Milyen típusú PDU-kat (Protocol Data Unit) definiál az SNMPv1? Mik ezen PDU-knak a főbb jellemzői, mikor és mire használjuk azokat?==<br /> <br /> Az [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#Protocol_details SNMP] az OSI modell alkalmazási (7.) rétegében működik. Az [http://tools.ietf.org/html/rfc1067 SNMPv1] 5 PDU-t specifikál:<br /> <br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#GetRequest GetRequest], egy bizonyos információ lekérése<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#GetNextRequest GetNextRequest], a következő információ lekérése: ennek segítségével végig lehet lépkedni az információkon<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#Response Response], a válaszüzenet<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#SetRequest SetRequest], egy objektumnak értékadás<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#Trap Trap], egy speciális üzenet, akkor jön létre, ha a menedzselt eszközt figyelmeztetés küldésére állították be (például a forgalomszámláló elér egy bizonyos értéket, meghibásodás lépett fel stb.)<br /> <br /> -- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.03.02.<br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. április 3., 12:02 (CEST)<br /> <br /> ==15. Mi az SNMP MIB? Hogyan jelenik meg a MIB a menedzsment munkaállomásban, és a menedzselt eszközön futó SNMP ágensban?==<br /> <br /> A Management Information Base egy hierarchikus szervezésű adattárolási szerkezet, felügyelt objektumok (managed object, MIB object) alkotják.<br /> Kétféle típusa van a felügyelt objektumoknak: skaláris és tabuláris.<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> <br /> Az SNMP protokollt kifejezetten bővíthetőre tervezték. Ezt a MIB-ek (Management Information Base = menedzsment információk csoportja) segítségével érik el. Egy MIB bizonyos eszközök által használt speciális tulajdonságokat ír le, így külön MIB áll rendelkezésre pl. nyomtatók, routerek, vagy szerverek számára.<br /> <br /> ==16. Milyen jellemzői vannak az SNMP-ben a counter adattípusnak? Gondoljon arra, hogy az SNMP ágens által elérhetővé tett adatokat egymással konkurensen tetszőleges számú menedzsment munkaállomás elérheti!==<br /> <br /> A counter nemnegatív egész, ami addig növekszik, amíg el nem éri a legnagyobb felvehető értéket, utána lenullázódik (körbefordul).<br /> SNMPv1-ben a 32 bites számlálót definiáltak.<br /> SNMPv2-ben a 32 és 64 bites számlálót is definiáltak.<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> <br /> Ez így marha jó, de mi a fenére való? Kismacskákat számol vagy azt mutatja meg hány esőtáncot kell még eljárni hogy essen valami? <br /> <br /> Megoldás, hogy mire való: A &quot;polling-val&quot; 2 fajta lekérdezést adhatunk meg. a) status(up/down/warning) b)statistics (latency, traffic, errors ...) Ezeket az üzeneteket időnként lekéri a szoftver attól függ, hogy milyen értéket állítottál be neki(1 nap/2 óra/5 perc stb) FONTOS: A polling és a TRAP üzenet két különböző dolog. A polling nem real-time és garantálja, hogy az üzenet megérkezik és helyes is lesz. (Gyakorlatban együtt használják, így megkapjuk a sebességet és a hitelességet is.) <br /> <br /> A status és statistics lekérése között van különbség. A status polling csak 1 üzenet. pl.: kiváncsiák vagyunk a switch 6 port állapotára; vagy a MINTA6 nyomtató üzemel-e.<br /> <br /> Statistics adatokat kétfajta MIB-ben tároljuk: gauge és counter (mindkettő számlaló és csak pozitív). A kettő közötti különbség: A gauge-vel az valós (real-time) adatokat tárol, a számlaló lefele és felfele és változhat és nem a legjobb ha túlcsordul. Itt is lehet állítani, hogy milyen időközönként kérje le(folyamatos, 1 percenként, 5 percenként). Iylen adat lehet pl.: a CPU terhelés, vagy szabad memória tartomány. <br /> A feladat kérdésében szereplő counter, gauge-vel ellentétben CSAK felfele számol, ha túlcsordul akkor nullába átfordul. Ebben olyan adatot tárolunk aminél azt kell tudnunk, hogy összesen mennyi van. Ilyen adat pl.: a kinyomtatott lapok száma (mondjuk, ha távoli nyomtatásban nyomtatunk 500 oldalt, akkor ne kelljen ott állni, hanem a protokoll jelzi, hogy most emeld fel a feneked, mert kész a nyomtatás) <br /> <br /> <br /> <br /> '''FENNTARTÁSSAL KEZELJÉTEK, JAVÍTSÁTOK!'''<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Mérnök informatikus]]</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_4._-_2._m%C3%A9r%C3%A9s&diff=188744 2016-04-13T19:29:45Z

<p>Janka Szabolcs: /* 16. Milyen jellemzői vannak az SNMP-ben a counter adattípusnak? Gondoljon arra, hogy az SNMP ágens által elérhetővé tett adatokat egymással konkurensen tetszőleges számú menedzsment munkaállomás elérheti! */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Mérés laboratórium 4.}}<br /> <br /> ==1. Ismertesse az Ethernet hidak és kapcsolók működését különböző célcímű Ethernet keretek továbbítása során! Különböztesse meg az ismert és ismeretlen célcímű unicast, multicast és broadcast célcímű kereteket!==<br /> <br /> * Az Ethernet '''hidak'''ról ([http://en.wikipedia.org/wiki/Network_bridge bridge]) fontos tudni, hogy ha külső (szegmensen kívüli) címre érkezik keret, akkor a megfelelő irányba küldi tovább, ha viszont nem tudja, mi a megfelelő irány, akkor az elárasztás módszere ([http://en.wikipedia.org/wiki/Broadcasting_(networking) broadcasting]) lép érvénybe.<br /> * Az Ethernet '''kapcsoló''' ([http://en.wikipedia.org/wiki/Network_switch switch]) ugyanez, csak ott nem két szegmens összekötéséről van csak szó, a kapcsolónak több portja van.<br /> <br /> Egy kis magyarázat:<br /> <br /> * '''Szegmens:''' összefüggő kábelszakasz.<br /> * '''Ütközési zóna:''' egy konkrét Ethernet LAN azon része, amely a fizikai réteg szintjén van összekötve - azaz kábelszegmensekkel és fizikai szintű aktív eszközökkel, az úgynevezett ismétlőkkel (repeater). Egy nagy forgalmú vagy nagy kiterjedésű ütközési zóna adatkapcsolati réteg szintű Ethernet aktív eszközökkel - az úgynevezett hidakkal (bridge) - vagy más magasabb hálózati rétegben elhelyezkedő aktív eszközzel darabolható fel igény szerint.<br /> <br /> :* Ethernet kapcsoló esetén konkrétabban: Amikor egy állomás egy Ethernet-keretet szeretne továbbítani, akkor egy teljesen szokványos keretet küld a kapcsoló felé. A keretet vevő vonali kártya megvizsgálja, hogy a célállomás ugyanahhoz a kártyához csatlakozik-e. Ha igen, akkor a keretet odamásolja. Ha nem, akkor a keretet a nagysebességű hátlapon keresztül elküldi annak a kártyának, amelyikhez a címzett csatlakozik. (Tanenbaum)<br /> <br /> * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Unicast unicast]''': egy jól meghatározott MAC címre megy a csomag (a célállomáshoz), ha már tudja a bridge/switch, hogy melyik portján küldje tovább, akkor arra küldi, ha nem tudja, akkor floodolja (minden portjára, irányba elküldi), majd ha válaszol a célállomás, akkor már tudja, hogy legközelebb melyik portján küldje tovább<br /> * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Broadcasting_(networking) broadcast]''': mindig minden portján továbbküldi (pl. ARP), cél MAC cím: &lt;code&gt;FF:FF:FF:FF:FF:FF&lt;/code&gt; (''&quot;Megállapodás szerint az Ethernet alapú hálózatok minden gépe figyeli az ilyen címre küldött csomagokat.&quot;'' [http://www.szabilinux.hu/linux_doksi/node2324.htm])<br /> * '''[http://en.wikipedia.org/wiki/Multicast multicast]''': a legtöbb eszköz broadcastként kezeli, de újabb eszközöknél be lehet állítani szűrést a portokra és akkor csak arra küldi tovább, multicast cím: &lt;code&gt;01-00-5E-xx-xx-xx&lt;/code&gt;. Tehát ha pl. van A,B,C port, és beállítható, hogy ha a cél MAC-cím a &lt;code&gt;01-00-5E-00-00-01&lt;/code&gt; akkor csak a A,B-re küldje tovább, a C-re ne. (http://en.wikipedia.org/wiki/Multicast_address#Ethernet)<br /> <br /> -- [[KoczkaTamas]] - 2011.04.03.<br /> <br /> ===Híd (bridge)===<br /> * &lt;del&gt;Csak két portos.&lt;/del&gt; Ez nem igaz, nincs specifikálva!! Lásd http://serverfault.com/questions/78184/whats-the-difference-between-a-bridge-and-a-switch, itt letölthető az IEEE 802.1D szabvány: http://standards.ieee.org/getieee802/download/802.1D-2004.pdf, itt pedig egy háromportos híd látható, lásd az általam bekeretezett részt:<br /> [[Fájl:Meres4_Switch_bridge.png]]<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. április 3., 10:23 (CEST)<br /> * A továbbítandó csomagok forrás- és célcímei alapján dönteni tud, hogy mi legyen: '''továbbítás vagy kiszűrés'''.<br /> * '''A broadcast, multicast és ismeretlen célcímű kereteket ''mindig'' eljuttatja ''a másik portjára'' a híd.'''<br /> * Ma már nem gyártanak ilyen eszközöket, ugyanis a switch megvalósítja a funkcióját.<br /> <br /> ===Kapcsoló (switch)===<br /> * Sok portos.<br /> * A '''broadcast''', '''multicast''' és '''ismeretlen célcímű''' kereteket '''alapesetben minden egyes portjára''' eljuttatja, de más, speciális konfigurálási lehetőségek is vannak az ilyen címek kezelésére.<br /> * Az ismert című '''unicast''' üzeneteket '''csak a címzetthez kapcsolódó portjára''' küldi.<br /> <br /> -- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.05.03.<br /> <br /> ==2. Hogyan tanulják meg a hálózat topológiáját az Ethernet hidak és kapcsolók? Egyszerű példával illusztrálja a tanulás folyamatát az ábrán bemutatott példahálózatban, és adja meg a híd vagy kapcsoló által létrehozott adatbázis szerkezetét is!==<br /> <br /> Az Ethernet hidak és kapcsolók (sokszor [http://en.wikipedia.org/wiki/CAM_Table tartalom alapján címezhető]) memóriában tárolják az egyes MAC címekhez tartozó fizikai portokat. Minden beérkező csomag forráscíme bekerül a memóriába, majd amennyiben a célcím szerepel a táblázatban, csak a megfelelő porton távozik, egyébként minden porton kimegy a csomag.<br /> <br /> [[Fájl:Meres4_labor2_eth-bridge-learning-topo.png]]<br /> <br /> A fenti ábrán bemutatott példahálózatban ha '''A''' küld egy csomagot a '''C''' gépnek, a csomagot a switch elküldi mindkét portján, és beírja a táblázatába, hogy '''A''' az 1-es porton érhető el. Ha ezek után '''C''' küld egy válaszcsomagot az '''A''' gépnek, az már csak a &lt;strike&gt; 2-es porton &lt;/strike&gt; 1-es porton fogja elhagyni a switchet, amely most már azt is bejegyzi a táblázatba, hogy '''C''' a 2-es porton érhető el. (Kezdetben üres táblázatot feltételeztünk a switch-ben.)<br /> <br /> -- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2009.04.22.<br /> <br /> Van itt egy kis elírás: ha a switch már ismeri melyik porton érhető el '''A''' (1-es port), akkor arra fogja továbbítani a csomagot. (Nem a 2-es porton fogja tehát elhagyni a '''C''' felől érkező válaszcsomag a switchet.)<br /> <br /> -- [[KleinZsuzsanna|Luzsan]] - 2011.03.22.<br /> <br /> A továbbítási port meghatározásához a híd és a kapcsoló folyamatosan fenntart egy táblázatot, amelyben az egyes ismert Ethernet címek és a hozzá tartozó portok találhatók. A broadcast, multicast és ismeretlen célcímű kereteket alapesetben minden egyes portjára eljuttatja az eszköz, de kapcsoló esetén más speciális konfigurációs lehetőségek is vannak az ilyen címek kezelésére.<br /> A cím-port táblázatot az eszközök fordított tanulással építik fel a bejövő keretek forráscíme alapján. Ha egy keret egy adott porton jött be, akkor az adott forráscímű állomás is azon a porton keresztül érhető el. A táblázat nem használt elemeit a kapcsoló egy idő után elfelejti, más néven a táblázat elemeket az eszköz öregíti, mivel pl. egy kapcsoló esetén a táblázat maximális mérete néhány 100 elemtől néhány 1000 elem cím-port párig terjedhet.<br /> <br /> -- [[NadudvariGyorgy|Gyuri]] - 2010.03.15.<br /> <br /> ==3. Szükség van-e egy Ethernet híd vagy kapcsoló működéséhez saját Ethernet-címre és IP-címre? Egy menedzselt eszköz esetén miért van ezekre szükség, és valójában milyen eszköznek a címei ezek?==<br /> <br /> Nincs szükség ezekre a címekre egy nem menedzselt eszköz esetén.&lt;br /&gt; (A nem menedzselt eszköz itt miért érdekes egyáltalán?--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. április 3., 11:54 (CEST))<br /> <br /> Menedzselt eszköz esetén szükségesek, mert:<br /> * Az Ethernet-cím valójában a kapcsolóban/routerben lévő, hálózatra kapcsolódó mikroprocesszorhoz tartozó hálózati cím. Ez adja az adminisztrációs felületet, illetve futtatja a microOS-t.<br /> * Az IP-címre szükség van, hogy az admin felületet el lehessen érni az alkalmazási rétegből. Azon keresztül kényelmesen tudjuk menedzselni a hálózatot.<br /> <br /> --<br /> Megjegyzés:<br /> {{Idézet<br /> |idézet=A '''managed device''' is a network node that implements an SNMP interface that allows unidirectional (read-only) or bidirectional access to node-specific information. Managed devices exchange node-specific information with the NMSs. Sometimes called network elements, the managed devices can be any type of device, including, but not limited to, routers, access servers, switches, bridges, hubs, IP telephones, IP video cameras, computer hosts, and printers.<br /> |forrás=http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol}}<br /> <br /> ==4. Ismertesse a DHCP protokoll céljait, a DHCP protokollal megszerezhető főbb konfigurációs információtípusokat az IP címen kívül! Gondoljon arra, hogy még milyen információkra van szüksége egy állomásnak a TCP/IP kommunikációhoz, és milyen információk szükségesek a DHCP szerverben az IP címekkel való gazdálkodásnál.==<br /> <br /> DHCP = Dynamic Host Configuration Protocol<br /> <br /> Adott LAN-on lévő IP-címek kiosztásában van szerepe. Ezzel dinamikusan tudjuk szétosztani a rendelkezésre álló IP címek halmazát. Az információtípusok: IP-cím, alhálózati maszk, alapértelmezett átjáró, DNS kiszolgáló(k), időkiszolgáló(k), stb.<br /> <br /> A DHCP egy kliens-szerver protokoll. A protokoll lehetővé teszi a hálózaton levő számítógépek számára, hogy a DHCP szervertől (vagy szerverektől) kérjenek és kapjanak meg minden olyan szükséges hálózati beállítást, amely az adott hálózaton való biztonságos működéshez szükséges.<br /> A DHCP-vel dinamikusan oszthatóak ki IP-címek, tehát a hálózatról lecsatlakozó számítógépek IP-címeit megkapják a hálózatra felcsatlakozó számítógépek, ezért hatékonyabban használhatóak ki a szűkebb címtartományok.<br /> <br /> 3 féle IP-kiosztás lehetséges DHCP-vel:<br /> * kézi (MAC cím alapján)<br /> * automatikus (DHCP-vel kiadható IP-tartomány megadásával)<br /> * dinamikus (IP-tartomány megadásával, de az IP címek &amp;#8222;újrahasznosításával&amp;#8221;)<br /> <br /> A kliensek többek között a következő információkat kapják meg a DHCP szervertől:<br /> * IP cím (pl. 152.66.208.5)<br /> * alhálózati maszk (pl. 255.255.248.0)<br /> * broadcast cím (pl. 152.66.215.255)<br /> * alapértelmezett átjáró (pl. 152.66.215.254)<br /> * tartomány név (pl. sch.bme.hu)<br /> * DNS szerverek IP címe (pl. 152.66.208.1) <br /> <br /> A DHCP szerverkonfigurációjában találhatók meg az IP-k kiosztásának szabályai. A konfiguráció tartalmazhat pl. egy táblázatot a gépek MAC címeivel és a hozzájuk rendelt IP címekkel, IP tartományt, amelyből a szerver kioszthatja az IP-ket, vagy az ún. bérletet, vagyis azt az időt, amíg egy kliens megtarthatja a kapott IP-t. <br /> <br /> ==5. Mi a gratuitous ARP, és mire használják?==<br /> A [http://wiki.wireshark.org/Gratuitous_ARP gratuitous ARP] egy különleges ARP keret. A címzett és a feladó IP-címe is ugyanaz, de a cél MAC az &lt;code&gt;ff:ff:ff:ff:ff:ff&lt;/code&gt; broadcast cím.<br /> <br /> Legfőbb céljai:<br /> * IP-címkonfliktus detektálása,<br /> * ARP táblák frissítése, <br /> * kapcsolók tájékoztatása (például a saját MAC-cím megváltozásáról).<br /> <br /> ==6. Mik a soros interfész főbb paraméterei, és mik az RS232 szabványban megadott főbb kommunikációs paraméterek?==<br /> <br /> * Főbb paraméterei: átviteli sebesség (bps), adatbitek száma, paritás bit, stop bitek, adatfolyam vezérlés.<br /> * RS232 (Recommended Standard 232): két számítógép közötti soros vonali kommunikációt támogat. Főleg aszinkron átvitellel, de vannak olyan elemei is, amelyek a szinkron átvitelt is támogatják. A szabványnak fontos szerepe van a modemes kommunikációkban.<br /> <br /> ==7. Mit jelent az, hogy egy hálózatban NAT-ot használunk? Miért van erre szükség?==<br /> <br /> NAT = Network Address Translation<br /> <br /> IPv4 esetében nem elegendő az IP címek száma ahhoz, hogy a világon minden hálózatképes eszköz minden lába saját címmel rendelkezzen, ezért használjuk. Ha egy szervezet egy, vagy csak néhány IP-címet kap, ezek látszanak kívülről. Belül minden gépnek egyedi (privát címtartománybeli) címe van, amik kifelé nem látszanak. A privát hálózat és az Internet határán a belső címek lecserélődnek a külső(k)re: ez a címfordítás. A címek transzformálását a NAT box végzi, ami gyakran egybe van építve a router-rel. Így kintről csak egy darab IP-címet foglalunk, ugyanakkor egy teljes alhálózatot lefedünk.<br /> <br /> ==8. Milyen privát IP-címtartományokat ismer az IPv4 címkiosztási sémájában?==<br /> <br /> * &lt;code&gt;10.0.0.0&lt;/code&gt; - &lt;code&gt;10.255.255.255&lt;/code&gt;, azaz &lt;code&gt;10.0.0.0/8&lt;/code&gt;<br /> * &lt;code&gt;172.16.0.0&lt;/code&gt; - &lt;code&gt;172.31.255.255&lt;/code&gt;, azaz &lt;code&gt;172.16.0.0/12&lt;/code&gt;<br /> * &lt;code&gt;192.168.0.0&lt;/code&gt; - &lt;code&gt;192.168.255.255&lt;/code&gt;, azaz &lt;code&gt;192.168.0.0/16&lt;/code&gt;<br /> <br /> [http://en.wikipedia.org/wiki/Private_network Wikipedia - Private network]<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> <br /> ==9. Mire szolgál a Network Time Protocol (NTP) és a Simple Network Time Protocol (SNTP)? Mik a legnagyobb problémák az NTP/SNTP működése során, és azokat hogyan küszöbölik ki?==<br /> <br /> ===NTP===<br /> * Network Time Protocol - időszinkronizálásra használt protokoll. Hierarchikusan épül fel. A legfelső, nulladik szinten (Stratum 0) vannak az atomórák, az egyes szinten (Stratum 1) a közvetlenül hozzá kapcsolódó szerverek, stb. Összesen 16 szint lehet. A 2-es szinttől lefelé szinten belül is megengedett a szinkronizálás.<br /> * Egy adott hálózatban általában egy vagy több időszerver létezik. A többi - kliens - gép a szerverektől kapja a pontos időt. LAN-on tipikusan legalább ezredmásodperces (ms) nagyságrendű pontosságot biztosít, míg WAN-on a pontosság néhányszor tíz ms. A pontosság elsősorban az időszerverben alkalmazott óra fizikai megvalósításától függ.<br /> <br /> ===SNTP===<br /> * Egyszerűsített NTP. A kliens más klienshez nem csatlakozhat szinten belül, csak egyetlenegy szerverhez. Inkább beágyazott rendszereknél használják, vagy olyan alkalmazások esetében, amelyeknél nem követelmény az időzítés nagy pontossága.<br /> <br /> ===Hibalehetőségek, problémák===<br /> <br /> * A 32 bites számábrázolás miatt 136 évente javítani kell. A 64 és 128 bites számábrázolás esetén kitolódik ez a határ.<br /> * Az idő lekérésekor nem meghatározható, hogy pontosan mennyi idő alatt ér át a hálózaton az információ, így maga az adat is pontatlanná válik. Ennek kiküszöbölésére a kliens egymás után többször kérdezi le az időinformációt, és azok statisztikájából próbál egy pontosabb értéket meghatározni.<br /> <br /> -- [[CsikosDonat|don]] - 2009.05.14.<br /> <br /> ==10. Mire használjuk a Spanning Tree Protocol-t (STP)? Hogyan működik az STP?==<br /> <br /> * Ethernet hálózatokban nem lehet két host között egynél több útvonal, ezért az útválasztást ez a protokol végzi, ami felépíti a pontos utakat.<br /> * A feszítőfa protokollt kapcsolt hálózatokban alkalmazzák a hurkokat tartalmazó fizikai topológia hurokmentes logikai topológiává alakítására. Azok az összeköttetések, portok és kapcsolók, amelyek nem részei az aktív, hurokmentes topológiának, nem továbbítanak adatkereteket. A feszítőfa protokoll hatékony eszköz, amellyel a hálózati rendszergazdák redundáns és ezáltal üzembiztos hálózatot építhetnek, mégsem kell a kapcsolási hurkok kialakulása miatti problémákkal számolniuk.<br /> <br /> ===Működése:===<br /> <br /> * A feszítőfa gyökereként szolgáló kapcsoló kiválasztása.<br /> * A legrövidebb útvonal meghatározása önmaga és a gyökérponti kapcsoló között.<br /> * Minden LAN-szegmens kapcsolói közül a gyökérponthoz legközelebb esőnek a kiválasztása. Ezt a hidat &amp;#8222;kijelölt kapcsolónak&quot; nevezzük. A kijelölt kapcsoló feladata a LAN és a gyökérponti híd közötti forgalom kezelése.<br /> * Mindegyik nem gyökérponti kapcsoló kiválasztja saját portjainak valamelyikét mint gyökérportot. Ez az az interfész lesz, amely a legjobb útvonalat biztosítja a gyökérponti kapcsoló felé.<br /> * A feszítőfa felépítésében részt vevő portok kiválasztása; ezek a kijelölt portok. A nem kijelölt portokat a készülékek lezárják.<br /> <br /> ==11. Milyen főbb HTTP felhasználói azonosítási módszerek léteznek? Hogyan tudná ezeknek a biztonságát röviden jellemezni?==<br /> <br /> * A HTTP azonosítás lehet ''Basic'' vagy ''Digest'' kódolású. A szerver küld egy 401-es válaszkódú csomagot, amire a kliens egy következő kérés fejlécében elküldi a felhasználói név - jelszó párost. Ha sikeres az azonosítás, akkor a szerver elfogadja; ha nem, akkor elküldi még egyszer a 401-es hibakódot.<br /> * ''Basic'' esetén a felhasználónév és a jelszó base64 kódolással megy át a hálózaton. (NEM plaintext!!!, de nincs titkosítva, csak egy ismert algoritmus szerint átkódolva.)<br /> * ''Digest'' esetén challenge-response típusú az autentikáció. Csak MD5 hash-ek közlekednek. (Lásd [http://en.wikipedia.org/wiki/Digest_access_authentication Wikipedia - Digest access authentication].)<br /> * ''NTLM'': http://en.wikipedia.org/wiki/Integrated_Windows_Authentication<br /> <br /> ==12. Milyen módon lehetséges a HTTP-vel űrlapokban megadott információt a szervernek elküldeni, és mik e módszerek főbb tulajdonságai és korlátai? Hol történik az információ küldése, és az milyen módon van kódolva?==<br /> <br /> ===GET===<br /> <br /> Tetszőleges (akár POST) metódus használata során információ adható át a HTTP kérés első sorában, az útvonal végéhez egy kérdőjel után tetszőleges adatokat fűzve. Az adat legtöbbször egyenlőségjellel elválasztott név-érték párok halmaza, egy-egy párt &amp; jel választ el egymástól. Az angol ABC betűi, a számok és néhány karakter kivételével minden más %XX formába kódolódik, ahol XX a karaktert reprezentáló bájt(ok) hexadecimális formában. A szóköz karaktert + jellel szokás helyettesíteni.<br /> <br /> Az így átadható adat méretének hamar gátat szab, hogy a böngészők és a HTTP szerverek egyaránt korlátozzák az URL-ek maximális hosszát (pl. Internet Explorer [http://support.microsoft.com/kb/208427 2083 karakterre]). Ezen kívül a böngészők nem nyújtanak védelmet a kérés többszöri egymás utáni végrehajtása ellen, ezért [http://en.wikipedia.org/wiki/HTTP#Safe_methods nem ajánlott] olyan műveletekhez így adatot átvenni, amelyek módosíthatják a szerver állapotát. (Lásd még [http://bash.hu/6951 Google vs. törlés linkek])<br /> <br /> ===POST===<br /> <br /> A POST metódus használata során az információ a HTTP kérés &quot;body&quot; részében, a fejlécektől két újsorral elválasztva kerül elküldésre. A kódolás ilyenkor kötelezően a GET-nél megismert &quot;application/x-www-form-urlencoded&quot;, ezt a HTTP Content-type fejlécében jelezni kell.<br /> <br /> Nagy mennyiségű adat szállítására - így fájlfeltöltésre is - alkalmas, korlátot leginkább az szab, hogy a legtöbb szerver esetében az üzemeltető korlátozhatja a HTTP kérés maximális hosszát (pl. PHP esetében alapértelmezés szerint 8 MB). Mivel nem &quot;safe metódus&quot;, azaz a kérés a szerver állapotát módosítja, ezért a böngészők frissítés ill. visszalépés esetén figyelmeztető ablakot jelenítenek meg.<br /> <br /> -- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2009.04.22.<br /> <br /> ==13. Mi a célja és milyen főbb komponensei vannak a Simple Network Management Protocol (SNMP) v1 verziójának?==<br /> <br /> * Az SNMP a [http://hu.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol Simple Network Management Protocol], azaz az egyszerű hálózatmenedzsment protokoll rövidítése. A TCP/IP család része, az IETF hozta létre. Célja a hálózatra kötött eszközök (szerverek, routerek, hubok, switchek, nyomtatók és egyebek) vezérlése, adatainak lekérdezése.<br /> <br /> Az SNMP modell 3 összetevője (komponense):<br /> <br /> * Felügyelt eszközök (managed devices): egy hálózati csomópont, amely tartalmaz egy SNMP ügynököt, ami a felügyelt hálózaton helyezkedik el. Felügyeleti információkat gyűjt és tárol és elérhetővé teszi a NMS részére, SNMP használatán keresztül.<br /> * Felügyeleti folyamat, ügynök (agent): Hálózat felügyelet szoftver-modul. A felügyeleti információkról helyi tudása van és ezt az információt SNMP-vel kompatibilis formára fordítja le.<br /> * Hálózati felügyeleti rendszer (Network Management System, NMS): Alkalmazásokat futtat, amik monitorozzák és kontrollálják a felügyelt eszközöket. Az NMS szolgáltatja a hálózati felügyelethez szükséges feldolgozási és memória erőforrások legnagyobb részét. Legalább 1 NMS-nek léteznie kell egy felügyelt hálózaton.<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23.<br /> <br /> ==14. Milyen típusú PDU-kat (Protocol Data Unit) definiál az SNMPv1? Mik ezen PDU-knak a főbb jellemzői, mikor és mire használjuk azokat?==<br /> <br /> Az [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#Protocol_details SNMP] az OSI modell alkalmazási (7.) rétegében működik. Az [http://tools.ietf.org/html/rfc1067 SNMPv1] 5 PDU-t specifikál:<br /> <br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#GetRequest GetRequest], egy bizonyos információ lekérése<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#GetNextRequest GetNextRequest], a következő információ lekérése: ennek segítségével végig lehet lépkedni az információkon<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#Response Response], a válaszüzenet<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#SetRequest SetRequest], egy objektumnak értékadás<br /> * [http://en.wikipedia.org/wiki/Simple_Network_Management_Protocol#Trap Trap], egy speciális üzenet, akkor jön létre, ha a menedzselt eszközt figyelmeztetés küldésére állították be (például a forgalomszámláló elér egy bizonyos értéket, meghibásodás lépett fel stb.)<br /> <br /> -- [[KissAnett|Olthyer]] - 2008.03.02.<br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. április 3., 12:02 (CEST)<br /> <br /> ==15. Mi az SNMP MIB? Hogyan jelenik meg a MIB a menedzsment munkaállomásban, és a menedzselt eszközön futó SNMP ágensban?==<br /> <br /> A Management Information Base egy hierarchikus szervezésű adattárolási szerkezet, felügyelt objektumok (managed object, MIB object) alkotják.<br /> Kétféle típusa van a felügyelt objektumoknak: skaláris és tabuláris.<br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> <br /> Az SNMP protokollt kifejezetten bővíthetőre tervezték. Ezt a MIB-ek (Management Information Base = menedzsment információk csoportja) segítségével érik el. Egy MIB bizonyos eszközök által használt speciális tulajdonságokat ír le, így külön MIB áll rendelkezésre pl. nyomtatók, routerek, vagy szerverek számára.<br /> <br /> ==16. Milyen jellemzői vannak az SNMP-ben a counter adattípusnak? Gondoljon arra, hogy az SNMP ágens által elérhetővé tett adatokat egymással konkurensen tetszőleges számú menedzsment munkaállomás elérheti!==<br /> <br /> A counter nemnegatív egész, ami addig növekszik, amíg el nem éri a legnagyobb felvehető értéket, utána lenullázódik (körbefordul).<br /> SNMPv1-ben a 32 bites számlálót definiáltak.<br /> SNMPv2-ben a 32 és 64 bites számlálót is definiáltak.<br /> <br /> Ez így marha jó, de mi a fenére való? Kismacskákat számol vagy azt mutatja meg hány esőtáncot kell még eljárni hogy essen valami? <br /> <br /> Megoldás, hogy mire való: A &quot;polling-val&quot; 2 fajta lekérdezést adhatunk meg. a) status(up/down/warning) b)statistics (latency, traffic, errors ...) Ezeket az üzeneteket időnként lekéri a szoftver attól függ, hogy milyen értéket állítottál be neki(1 nap/2 óra/5 perc stb) FONTOS: A polling és a TRAP üzenet két különböző dolog. A polling nem real-time és garantálja, hogy az üzenet megérkezik és helyes is lesz. (Gyakorlatban együtt használják, így megkapjuk a sebességet és a hitelességet is.) <br /> <br /> A status és statistics lekérése között van különbség. A status polling csak 1 üzenet. pl.: kiváncsiák vagyunk a switch 6 port állapotára; vagy a MINTA6 nyomtató üzemel-e.<br /> <br /> Statistics adatokat kétfajta MIB-ben tároljuk: gauge és counter (mindkettő számlaló és csak pozitív). A kettő közötti különbség: A gauge-vel az valós (real-time) adatokat tárol, a számlaló lefele és felfele és változhat és nem a legjobb ha túlcsordul. Itt is lehet állítani, hogy milyen időközönként kérje le(folyamatos, 1 percenként, 5 percenként). Iylen adat lehet pl.: a CPU terhelés, vagy szabad memória tartomány. <br /> A feladat kérdésében szereplő counter, gauge-vel ellentétben CSAK felfele számol, ha túlcsordul akkor nullába átfordul. Ebben olyan adatot tárolunk aminél azt kell tudnunk, hogy összesen mennyi van. Ilyen adat pl.: a kinyomtatott lapok száma (mondjuk, ha távoli nyomtatásban nyomtatunk 500 oldalt, akkor ne kelljen ott állni, hanem a protokoll jelzi, hogy most emeld fel a feneked, mert kész a nyomtatás) <br /> <br /> -- Sopi - 2010.02.23<br /> <br /> '''FENNTARTÁSSAL KEZELJÉTEK, JAVÍTSÁTOK!'''<br /> <br /> <br /> [[Kategória:Mérnök informatikus]]</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Rendszermodellez%C3%A9s&diff=188430 2016-03-05T12:31:13Z

<p>Janka Szabolcs: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Rendszermodellezés<br /> | tárgykód = VIMIAA00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = 0<br /> | nagyzh = 2<br /> | hf = 3<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = remo{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA00<br /> | tárgyhonlap = https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/<br /> }}<br /> <br /> {{Új_tárgy|Rendszermodellezés_(régi)}}<br /> <br /> A tantárgy tematikusan az informatikai rendszerek tervezési folyamatának modell alapú megközelítését tárgyalja.<br /> <br /> Célkitűzése a későbbi tantárgyak által megtanítandó specializált modellezési paradigmák előkészítése, az alapvető modellezési feladatok és eszközök bemutatásával. Egyúttal bemutat néhány olyan fogalmilag tiszta és egyszerűen kezelhető eszközt is, amelyek segítségével a tervezés alapvető aspektusait a hallgatók készség szinten elsajátíthatják és egyszerű, működő alkalmazásokat is tudnak tervezni.<br /> <br /> A hallgatók megismerik a magas szintű, grafikus eszközökre épülő, folyamat alapú rendszermodellezés, a helyességbizonyítás, teljesítményanalízis és szolgáltatásbiztonság alapfogalmait és megjelenésüket a modellezésben. A korábbi automataelméleti és rendszertechnikai ismereteikre építve megismerik a szabatos rendszertervezés alapjait. A hallgatók a modellezés munkafolyamatain keresztül elsajátítják az informatikai rendszerek implementációjának egyes munkafogásait. Jártasságot szereznek a szimulációs rendszervizsgálatokban és a mérési adatok vizuális elemzésében.<br /> <br /> A tárgy kiemelt didaktikai célja a hallgatók absztrakciós készségének fejlesztése és a későbbi szakmai tárgyak fogalmi és motivációs előkészítése.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> '''Kötelező: ''' nincs&lt;br /&gt;<br /> '''Ajánlott: ''' [[A_programozás_alapjai_I.|A programozás alapjai 1]]<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **'''Két ZH''' sikeres megírása.<br /> **'''Egy házi feladat''' beadása és megvédése<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer a pótlási héten, egyszer még később (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. <br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> * Kötelező: <br /> ** HF: 30 pont<br /> ** ZH1: 35 pont <br /> ** ZH2: 35 pont<br /> * Plusz pontokat az alábbi módon lehet szerezni:<br /> ** Bemelegítő HF: 0-5 pont<br /> ** Szorgalmi HF 0-8 pont (pótlási héten alakul ki)<br /> ** Gyakorlati részvétel és fakultatív kisZH-k: (0-10 pont)<br /> *** Ha a hallgató legalább 5 gyakorlaton részt vett: 5 legjobb kisZH összege, de mindenképpen legalább 5 (5-10 pont)<br /> *** Ha a hallgató 0-4 gyakorlaton vett részt: 5 legjobb kisZH összege, HA az legalább 5 (0 vagy 5-8 pont)<br /> ** Előadáson véletlenszerűen előfordulhatnak pluszpontért kérdések.<br /> * Ponthatárok: 40-55-70-85<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *[http://docs.inf.mit.bme.hu/remo-jegyzet/ Tanszéki jegyzet]<br /> *[https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/materials Diasorok]<br /> <br /> == Házi ==<br /> <br /> A 3. héten kerül kiadásra, beadni elektronikusan kell a 12. héten, majd szóbeli védésen bemutatni. <br /> <br /> == 1. ZH ==<br /> [[:Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2.pdf | 2015 tavasszal kiadott mintaZH]] + [[:Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2_mo.pdf | beugrókérdések megoldva]]<br /> <br /> == 2. ZH ==<br /> [[:Media:ReMo_mintazh2_20150509.pdf | 2015 tavasszal kiadott mintaZH]] + [[:Media:ReMo_mintazh2_20150509_kiskerdesek_megoldva.pdf | beugrókérdések megoldva]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes tisztában lenni minden fogalommal, mert utána elég csak a józan paraszti eszet használni. Nem túl bonyolult belőle 4-est 5-öst szerezni, mert rengeteg extra pont jár és a házi sok pontot ér. A házi egynapos munka ha teljesen nulláról kezdik, de ha már foglalkozott a Yakinduval egy kicsit előtte akkor maximum négy óra.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=187362 2015-12-13T13:02:11Z

<p>Janka Szabolcs: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=3 db (régi: 2 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Három ZH''' sikeres min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból csak kettő pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. <br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[https://docs.google.com/document/d/1gZM6LLGFfCo51RO7iICDlSuob1exE1c54qnoA3lWv28/edit Bővebben...]''<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye, az új képzésen lévőknek pedig a két ZH eredményének átlaga számít bele a következő módon: <br /> ** Régi: &lt;math&gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&lt;/math&gt;<br /> ** Új: &lt;math&gt;A=\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> #Differenciálegyenletek:<br /> #*szétválasztható változójú,<br /> #*lineáris elsőrendű, <br /> #*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek<br /> #Lineáris rekurzió<br /> #Numerikus sorok és függvénysorok:<br /> #*Numerikus sorok konvergencia kritériumai<br /> #*Hatványsorok <br /> #*Taylor sor<br /> #Többváltozós függvények:<br /> #*Határérték, folytonosság<br /> #*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály<br /> #*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok<br /> #*Szélsőérték<br /> #*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. <br /> #*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix<br /> #Fourier-analízis<br /> #*Fourier-sorok<br /> #*Fourier-transzformáció<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> <br /> *[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH1A]] + [[Media:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH1B]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1apot_20151020.pdf | ZH1Apot]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | ZH1Bpot]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> <br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH2A]] + [[Media:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH2B]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20151120.pdf |ZH2pot]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH(A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH(B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 3. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[Media:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[Media:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[Media:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> <br /> <br /> === Vizsga ===<br /> *2014/15 évfolyamtól kezdve nincs vizsga, szigorlatra való tanuláshoz tökéletes<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=187361 2015-12-13T13:01:27Z

<p>Janka Szabolcs: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=3 db (régi: 2 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Három ZH''' sikeres min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból csak kettő pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. <br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[https://docs.google.com/document/d/1gZM6LLGFfCo51RO7iICDlSuob1exE1c54qnoA3lWv28/edit Bővebben...]''<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye, az új képzésen lévőknek pedig a két ZH eredményének átlaga számít bele a következő módon: <br /> ** Régi: &lt;math&gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&lt;/math&gt;<br /> ** Új: &lt;math&gt;A=\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> #Differenciálegyenletek:<br /> #*szétválasztható változójú,<br /> #*lineáris elsőrendű, <br /> #*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek<br /> #Lineáris rekurzió<br /> #Numerikus sorok és függvénysorok:<br /> #*Numerikus sorok konvergencia kritériumai<br /> #*Hatványsorok <br /> #*Taylor sor<br /> #Többváltozós függvények:<br /> #*Határérték, folytonosság<br /> #*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály<br /> #*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok<br /> #*Szélsőérték<br /> #*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. <br /> #*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix<br /> #Fourier-analízis<br /> #*Fourier-sorok<br /> #*Fourier-transzformáció<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> <br /> *[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH1A]] + [[Media:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH1B]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1apot_20151020.pdf | ZH1Apot]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | ZH1Bpot]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> <br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH2A]] + [[Media:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH2B]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20151120.pdf |ZH2pot]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH(A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH(B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 3. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[Media:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[Media:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[Media:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> <br /> <br /> === Vizsga ===<br /> 2014/15 évfolyamtól kezdve nincs vizsga, szigorlatra való tanuláshoz tökéletes<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=187360 2015-12-13T12:59:45Z

<p>Janka Szabolcs: /* 2. zárthelyi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=3 db (régi: 2 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Három ZH''' sikeres min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból csak kettő pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. <br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[https://docs.google.com/document/d/1gZM6LLGFfCo51RO7iICDlSuob1exE1c54qnoA3lWv28/edit Bővebben...]''<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye, az új képzésen lévőknek pedig a két ZH eredményének átlaga számít bele a következő módon: <br /> ** Régi: &lt;math&gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&lt;/math&gt;<br /> ** Új: &lt;math&gt;A=\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> #Differenciálegyenletek:<br /> #*szétválasztható változójú,<br /> #*lineáris elsőrendű, <br /> #*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek<br /> #Lineáris rekurzió<br /> #Numerikus sorok és függvénysorok:<br /> #*Numerikus sorok konvergencia kritériumai<br /> #*Hatványsorok <br /> #*Taylor sor<br /> #Többváltozós függvények:<br /> #*Határérték, folytonosság<br /> #*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály<br /> #*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok<br /> #*Szélsőérték<br /> #*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. <br /> #*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix<br /> #Fourier-analízis<br /> #*Fourier-sorok<br /> #*Fourier-transzformáció<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> <br /> *[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH1A]] + [[Media:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH1B]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1apot_20151020.pdf | ZH1Apot]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | ZH1Bpot]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> <br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH2A]] + [[Media:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH2B]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20151120.pdf |ZH2pot]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH(A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH(B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 3. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[Media:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[Media:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[Media:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> <br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=187359 2015-12-13T12:59:14Z

<p>Janka Szabolcs: /* 1. zárthelyi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=3 db (régi: 2 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Három ZH''' sikeres min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból csak kettő pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. <br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[https://docs.google.com/document/d/1gZM6LLGFfCo51RO7iICDlSuob1exE1c54qnoA3lWv28/edit Bővebben...]''<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye, az új képzésen lévőknek pedig a két ZH eredményének átlaga számít bele a következő módon: <br /> ** Régi: &lt;math&gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&lt;/math&gt;<br /> ** Új: &lt;math&gt;A=\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> #Differenciálegyenletek:<br /> #*szétválasztható változójú,<br /> #*lineáris elsőrendű, <br /> #*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek<br /> #Lineáris rekurzió<br /> #Numerikus sorok és függvénysorok:<br /> #*Numerikus sorok konvergencia kritériumai<br /> #*Hatványsorok <br /> #*Taylor sor<br /> #Többváltozós függvények:<br /> #*Határérték, folytonosság<br /> #*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály<br /> #*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok<br /> #*Szélsőérték<br /> #*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. <br /> #*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix<br /> #Fourier-analízis<br /> #*Fourier-sorok<br /> #*Fourier-transzformáció<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> <br /> *[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH1A]] + [[Media:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH1B]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1apot_20151020.pdf | ZH1Apot]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | ZH1Bpot]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> <br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH2A]] + [[Media:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH2B]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20151120.pdf |ZH2pot]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH(A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH(B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 3. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[Media:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[Media:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[Media:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> <br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=187358 2015-12-13T12:58:43Z

<p>Janka Szabolcs: /* Számonkérések */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=3 db (régi: 2 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Három ZH''' sikeres min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból csak kettő pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. <br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[https://docs.google.com/document/d/1gZM6LLGFfCo51RO7iICDlSuob1exE1c54qnoA3lWv28/edit Bővebben...]''<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye, az új képzésen lévőknek pedig a két ZH eredményének átlaga számít bele a következő módon: <br /> ** Régi: &lt;math&gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&lt;/math&gt;<br /> ** Új: &lt;math&gt;A=\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> #Differenciálegyenletek:<br /> #*szétválasztható változójú,<br /> #*lineáris elsőrendű, <br /> #*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek<br /> #Lineáris rekurzió<br /> #Numerikus sorok és függvénysorok:<br /> #*Numerikus sorok konvergencia kritériumai<br /> #*Hatványsorok <br /> #*Taylor sor<br /> #Többváltozós függvények:<br /> #*Határérték, folytonosság<br /> #*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály<br /> #*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok<br /> #*Szélsőérték<br /> #*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. <br /> #*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix<br /> #Fourier-analízis<br /> #*Fourier-sorok<br /> #*Fourier-transzformáció<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> <br /> *[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH1A]] + [[Media:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH1B]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1apot_20151020.pdf | ZH1Apot]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | ZH1Bpot]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> <br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH2A]] + [[Media:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH2B]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20151120.pdf |ZH2pot]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH(A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH(B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 3. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[Media:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[Media:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[Media:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> <br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=187357 2015-12-13T12:57:11Z

<p>Janka Szabolcs: /* Számonkérések */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=3 db (régi: 2 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Három ZH''' sikeres min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból csak kettő pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. <br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[https://docs.google.com/document/d/1gZM6LLGFfCo51RO7iICDlSuob1exE1c54qnoA3lWv28/edit Bővebben...]''<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye, az új képzésen lévőknek pedig a két ZH eredményének átlaga számít bele a következő módon: <br /> ** Régi: &lt;math&gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&lt;/math&gt;<br /> ** Új: &lt;math&gt;A=\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> #Differenciálegyenletek:<br /> #*szétválasztható változójú,<br /> #*lineáris elsőrendű, <br /> #*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek<br /> #Lineáris rekurzió<br /> #Numerikus sorok és függvénysorok:<br /> #*Numerikus sorok konvergencia kritériumai<br /> #*Hatványsorok <br /> #*Taylor sor<br /> #Többváltozós függvények:<br /> #*Határérték, folytonosság<br /> #*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály<br /> #*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok<br /> #*Szélsőérték<br /> #*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. <br /> #*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix<br /> #Fourier-analízis<br /> #*Fourier-sorok<br /> #*Fourier-transzformáció<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> <br /> *[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH1A]] + [[Media:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH1B]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1apot_20151020.pdf | ZH1Apot]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | ZH1Bpot]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH2A]] + [[Media:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH2B]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20151120.pdf |ZH2pot]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH(A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH(B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 3. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[Media:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[Media:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[Media:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> <br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=187356 2015-12-13T12:55:38Z

<p>Janka Szabolcs: /* 2. zárthelyi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=3 db (régi: 2 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Három ZH''' sikeres min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból csak kettő pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. <br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[https://docs.google.com/document/d/1gZM6LLGFfCo51RO7iICDlSuob1exE1c54qnoA3lWv28/edit Bővebben...]''<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye, az új képzésen lévőknek pedig a két ZH eredményének átlaga számít bele a következő módon: <br /> ** Régi: &lt;math&gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&lt;/math&gt;<br /> ** Új: &lt;math&gt;A=\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> #Differenciálegyenletek:<br /> #*szétválasztható változójú,<br /> #*lineáris elsőrendű, <br /> #*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek<br /> #Lineáris rekurzió<br /> #Numerikus sorok és függvénysorok:<br /> #*Numerikus sorok konvergencia kritériumai<br /> #*Hatványsorok <br /> #*Taylor sor<br /> #Többváltozós függvények:<br /> #*Határérték, folytonosság<br /> #*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály<br /> #*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok<br /> #*Szélsőérték<br /> #*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. <br /> #*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix<br /> #Fourier-analízis<br /> #*Fourier-sorok<br /> #*Fourier-transzformáció<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> <br /> *[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[:File:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH1A]] + [[:File:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH1B]] + [[:File:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh1apot_20151020.pdf | ZH1Apot]]<br /> ***[[:File:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | ZH1Bpot]] + [[:File:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH2A]] + [[Media:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH2B]]<br /> ***[[:File:anal2_zh2pot_20151120.pdf |ZH2pot]] + [[:File:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH(A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH(B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 3. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[:File:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[:File:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[:File:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[:File:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> <br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=187355 2015-12-13T12:54:10Z

<p>Janka Szabolcs: /* Számonkérések */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=3 db (régi: 2 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Három ZH''' sikeres min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A három ZH-ból csak kettő pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. <br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[https://docs.google.com/document/d/1gZM6LLGFfCo51RO7iICDlSuob1exE1c54qnoA3lWv28/edit Bővebben...]''<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye, az új képzésen lévőknek pedig a két ZH eredményének átlaga számít bele a következő módon: <br /> ** Régi: &lt;math&gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&lt;/math&gt;<br /> ** Új: &lt;math&gt;A=\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> #Differenciálegyenletek:<br /> #*szétválasztható változójú,<br /> #*lineáris elsőrendű, <br /> #*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek<br /> #Lineáris rekurzió<br /> #Numerikus sorok és függvénysorok:<br /> #*Numerikus sorok konvergencia kritériumai<br /> #*Hatványsorok <br /> #*Taylor sor<br /> #Többváltozós függvények:<br /> #*Határérték, folytonosság<br /> #*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály<br /> #*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok<br /> #*Szélsőérték<br /> #*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. <br /> #*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix<br /> #Fourier-analízis<br /> #*Fourier-sorok<br /> #*Fourier-transzformáció<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> <br /> === Sablonok ===<br /> <br /> *[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[:File:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH1A]] + [[:File:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH1B]] + [[:File:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh1apot_20151020.pdf | ZH1Apot]]<br /> ***[[:File:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | ZH1Bpot]] + [[:File:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[:File:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH2A]] + [[:File:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH2B]]<br /> ***[[:File:anal2_zh2pot_20151120.pdf |ZH2pot]] + [[:File:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH(A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH(B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> === 3. zárthelyi ===<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> <br /> **tavaszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[:File:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[:File:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[:File:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:File:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[:File:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> <br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_zh2potmeg_20151120.pdf&diff=187354 2015-12-13T12:48:06Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_zh1bmeg_20151020.pdf&diff=187353 2015-12-13T12:37:49Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_zh2a_20151110.pdf&diff=187352 2015-12-13T12:37:43Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_zh1ameg_20151013.pdf&diff=187351 2015-12-13T12:37:38Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_zh1bmeg_20151013.pdf&diff=187350 2015-12-13T12:37:24Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_zh1bpot_20151020.pdf&diff=187349 2015-12-13T12:37:07Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_zh1b_20151013.pdf&diff=187348 2015-12-13T12:37:05Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_zh1apot_20151020.pdf&diff=187347 2015-12-13T12:37:02Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Anal2_zh1a_20151013.pdf&diff=187346 2015-12-13T12:37:01Z

<p>Janka Szabolcs: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div>

Janka Szabolcs