VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Számítógép architektúrák

2017-12-26T11:26:24Z

Jakab Olivér Rudolf: /* Előtanulmányi rend */

{{Tantárgy
|nev=Számítógép architektúrák
|tárgykód=VIHIAA02
|régitárgykód=VIHIAA00
|kredit=4 (régi: 5)
|felev=2
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIAA02
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/
|levlista=szarch@sch.bme.hu
}}

A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék legfőbb munkaeszközüknek, a számítógépeknek a felépítését, működését, tulajdonságait. A hardver jellegzetességeinek ismerete hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók képesek legyenek hatékony, a számítógép erőforrásait a lehető legjobban kihasználó szoftver fejlesztésére.

'''Figyelem! A tantárgy tematikája 2012/2013. őszi félévtől kezdődően nagy változáson esett át. Az ettől régebbi jegyzetek/számonkérések nagyban eltérő anyagrészekre vonatkoznak!'''

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Digitális technika]] tárgyból sikeres vizsga megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**'''A ZH''' sikeres ( min. 40%) teljesítése. Kiegészítős, összekötögetős, számolós illetve teszt jellegű feladatok vannak, utóbbinál rossz tipp esetén mínusz pont jár.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH félév közben pótolható (pótZH), illetve ha kell, pótlási héten is (pótpótZH).
*'''Elővizsga:''' A 2017-es tantervmódosítástól kezdve nincs a tárgyból elővizsga.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' írásbeli. Stílusa megegyezik a ZH-kéval.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
A ZH-k eredménye egy bizonyos határ felett (általában 60%) beleszámít a vizsgajegybe, azaz hozzáadódik a vizsga pontszámához. A félévvégi jegy megegyezik az így kialakult vizsgaosztályzattal. (változó!)
* Rendes vizsgát írók pontozása: <code>(vizsgán elért pontok) + (ZH pluszpontok)</code>.
Ponthatárok:
{| class="wikitable"
|-
! Jegy !! Pontszám
|-
| 1 || 0-23
|-
| 2 || 24-32
|-
| 3 || 33-41
|-
| 4 || 42-50
|-
| 5 || 51-
|}

== Segédanyagok ==

* [http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/book/szga.pdf A tárgy hivatalos jegyzete] (Csak az egyetemi hálózatról érhető el, folyamatosan frissül, kinyomtatása nem ajánlott)
* [http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/index.php?page=3 Előadás és gyakorlat diák]

* Hivatalos jegyzet 2014 (tárgyhonlapról elérhető, oktatói megkeresésre eltávolítva, ne rakjátok vissza - 2015.03.06)
* [[Media:Szar_eloadasdiak_2012.pdf| 2012-es előadás diák]]
* [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf| 2012-es gyakorlat diák - csomó feladat]]
* [[Média:szarch-Peldak-2014.ppt| Memóriakezelés, Cache, Pipeline feladatok 2014 - Filp András gyakvez honlapjáról]]
----
* [[SzArGyakorlas|Különböző feladattípusok megoldása]]
* [[Media:Szar jegyzet (A Formal Definition of Data Flow Graph Models).pdf| Angol jegyzet a DataFlow-ról]]
* [[Media:Szar diasor 2009 neuralis halozatok.PPT| 2009es diasor - Neurális hálózatok]]
* [[Media:Szar diasor 2009 21 tobbmagos procik.PPT | 2009es diasor - Többmagos processzorok]]

== 1. ZH ==
* 2016-os minta ZH: [[Media:Szgarch_zh1_2015-16-2_feladatok.pdf|feladatok]] - [[Media:Szgarch_zh1_2015-16-2_megoldasok.pdf|megoldások]]
*[[Media:SzAr_zh1_20141013.pdf|2015-ben kiadott mintaZH]] - megoldás nélkül
*[[Media:Szar_mintazh_20131008.pdf‎|2013-ban kiadott minta ZH]] - megoldás nélkül

*2012-es őszi első zh megoldása megtalálható a [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf|gyakorlat diák]] között a 188. oldaltól kezdve

* [[SzArZH12009|SzAr ZH1 kérdések (2009/2010. őszi félév)]] - megoldás nélkül
* [[SzArZH12009|SzAr ZH1 kérdések (2010/2011. tavaszi félév)]] - megoldás nélkül

== 2. ZH ==
* 2016-os minta ZH: [[Media:Szgarch_zh2_2015-16-2_feladatok.pdf|feladatok]] - [[Media:Szgarch_zh2_2015-16-2_megoldasok.pdf|megoldások]]
* [[Média:Szar kidolgozottkerdesek 2011.docx| Kidolgozott kérdések Ficsór Ádámtól]]
* [[Számítógép architektúrák kiskérdések 2. zhra|Lehetséges kiskérdések]]

== Vizsga ==

=== Új típusú vizsgák ===

2012 őszi félévtől új típusú vizsgák jelentek meg. Tartalmaz igaz-hamis, összekötős és rövid kifejtős kérdéseket az elméleti részből és számolós példákat a gyakorlati részből.

* [[Media:szgarch_vizsga_20150608_2B.pdf | 2015-ben kiadott mintavizsga]] - '''Nem ellenőrzött/nem hivatalos''' [[Media:Szgarch_vizsga_20150608_2B_megoldasok.pdf|megoldások]]

=== Régi típusú vizsgák ===

* [[SzArVizsga2010osz|Vizsgakérdések (2010-ősz)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2010tavasz|Vizsgakérdések (2010-tavasz)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2009osz|Vizsgakérdések (2009-ősz)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2009|Vizsgakérdések (2009-tavasz)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2008|Vizsgakérdések (2008/2009)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga2007|Vizsgakérdések (2007/2008)]] - megoldás nélkül
* [[SzArVizsga|Vizsgakérdések (2006/2007)]] - megoldás nélkül

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Rendszermodellezés

2017-05-19T11:33:43Z

Jakab Olivér Rudolf: /* A szorgalmi időszakban */

{{Tantárgy
| név = Rendszermodellezés
| tárgykód = VIMIAA00
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = 0
| nagyzh = 2
| hf = 3
| vizsga = nincs
| levlista = remo{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA00
| tárgyhonlap = https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/
}}

{{Új_tárgy|Rendszermodellezés_(régi)}}

A tantárgy tematikusan az informatikai rendszerek tervezési folyamatának modell alapú megközelítését tárgyalja.

Célkitűzése a későbbi tantárgyak által megtanítandó specializált modellezési paradigmák előkészítése, az alapvető modellezési feladatok és eszközök bemutatásával. Egyúttal bemutat néhány olyan fogalmilag tiszta és egyszerűen kezelhető eszközt is, amelyek segítségével a tervezés alapvető aspektusait a hallgatók készség szinten elsajátíthatják és egyszerű, működő alkalmazásokat is tudnak tervezni.

A hallgatók megismerik a magas szintű, grafikus eszközökre épülő, folyamat alapú rendszermodellezés, a helyességbizonyítás, teljesítményanalízis és szolgáltatásbiztonság alapfogalmait és megjelenésüket a modellezésben. A korábbi automataelméleti és rendszertechnikai ismereteikre építve megismerik a szabatos rendszertervezés alapjait. A hallgatók a modellezés munkafolyamatain keresztül elsajátítják az informatikai rendszerek implementációjának egyes munkafogásait. Jártasságot szereznek a szimulációs rendszervizsgálatokban és a mérési adatok vizuális elemzésében.

A tárgy kiemelt didaktikai célja a hallgatók absztrakciós készségének fejlesztése és a későbbi szakmai tárgyak fogalmi és motivációs előkészítése.

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
* '''Kötelező: ''' Nincs.
* '''Ajánlott: ''' [[A_programozás_alapjai_I.|A programozás alapjai 1]].

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**'''Két ZH''' sikeres (összes pontszám 40%-a + a beugrók fele, 5 pont) megírása.
**'''Egy házi feladat''' beadása és megvédése.
**'''Gyakorlaton való megjelenés 4/6.'''
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Mind a két zh pótolható egyszer a pótlási héten, egy napon (1. zh 8-10, 2. zh 10-12)
** A házi feladat a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.

===Félévvégi jegy===
A jegyet a félév közben szerzett pontok alapján adják. Megszerezhető pontok:
* HF: maximum 30 pont.
* ZH1: maximum 35 pont.
* ZH2: maximum 35 pont.
* Plusz pontokat az alábbi módon lehet szerezni:
** Bemelegítő HF: 0-5 pont
** Szorgalmi HF 0-8 pont (pótlási héten alakul ki)
** Gyakorlati részvétel és fakultatív kisZH-k: (0-10 pont)
*** Ha a hallgató legalább 5 gyakorlaton részt vett: 5 legjobb kisZH összege, de mindenképpen legalább 5 (5-10 pont)
*** Ha a hallgató 0-4 gyakorlaton vett részt: 5 legjobb kisZH összege, HA az legalább 5 (0 vagy 5-8 pont)
** Előadáson véletlenszerűen előfordulhatnak pluszpontért kérdések.
Ponthatárok:
{| class="wikitable"
|-
| 1 || 0-39
|-
| 2 || 40-54
|-
| 3 || 55-69
|-
| 4 || 70-84
|-
| 5 || 85-
|}

== Segédanyagok ==
* Tanszéki jegyzet: [[:File:Remo_jegyzet_20160720.pdf|pdf]] - [http://docs.inf.mit.bme.hu/remo-jegyzet/ online (legújabb)]
* Előadások diái 2016:
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_1.pdf|Modellezési alapismeretek]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_2.pdf|Strukturális modellezés]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_3.pdf|Állapot alapú modellezés]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_4.pdf|Folyamatmodellezés]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_5.pdf|Teljesítménymodellezés I.]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_6.pdf|Teljesítménymodellezés II.]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_7.pdf|Modellek ellenőrzése]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_8.pdf|Vizuális adatelemzés]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_9.pdf|Modellek végrehajtása, kódgenerálás]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_10.pdf|Szimuláció]]
** [[:File:Remo_dia_2015-16-2_11.pdf|Modellek fejlesztése]]

== Házi feladat ==

A 3. héten kerül kiadásra, beadni elektronikusan kell a 12. héten, majd szóbeli védésen bemutatni. Egy sakkórát utánozó programot kell elkészíteni, mindenkinek különböző tulajdonságokkal. A házi feladat kiírása, és technikai segédlet elérhető a [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazifeladat tárgyhonlapon].

Leggyakoribb hiba: olyan állapotátmenet használata, amik nem is valódiak, mert az átmenet nem egy esemény bekövetkezésekor történik meg. Lehetséges, hogy amire mi gondolunk, az egy esemény, de modellezési szempontból másként kell értelmezni ezt a fogalmat. 3 ilyen elem van tiltva:
* <code>always</code>
* <code>oncycle</code>
* Olyan nyíl (állapotátmenet), amire nincs semmi írva (nincs őrfeltétel, mindig lefut).
Ha a modelledben ezeket használod, az oldal nem fogja elfogadni a házidat. Két módon lehet megoldani a hibát:
[[Fájl:Remo_modelltipusok_20160720.png|thumb|Szekvenciális programozásra hasonlító (balra), és helyes állapotalapú (jobbra) modellek]]
* <code>after 0s</code> használata. Gyorsabb, de ez csak egy kiskapu, nem segíti a tanulást.
* Meg kell érteni az állapotalapú modellezés alapját. Sokan úgy próbálják felépíteni a modellt, mint egy C nyelvben írt programot, ahol egymás után hajtódnak végre a feladatok, és az állapot egy művelet végrehajtásának felel meg. Ez hibás gondolkozás, mert állapotmodellezésre van szükség, és nem folyamatmodellezésre! Eseményvezérelt felépítés kell. A kép oldalt illusztrálja a kettő közötti különbséget. A hagyományos programozási módszer használatával keletkezik egy olyan állapotátmenet, aminek nincs kiváltó eseménye. Az állapotalapú modellezésnél ilyet ne csináljunk, mert a ChangeSettings nem egy olyan állapot, ami tartósan jellemezné a modellünket, hiszem a <code>whiteMoves = true</code> művelet elvégzése után azonnal bekövetkezik egy újabb állapotváltás, így a ChangeSettings csak egy pillanatig, és nem egy valamekkora időegységig jellemezte a modellt. Ha viszont a műveleteket nem az állapot belsejébe írjuk, hanem egy hurokélre, akkor valójában nem történik állapotváltás (ugyan oda térünk vissza), a művelet mégis végrehajtódik! Többnyire igaz, hogy úgy kell megtervezni a modellt, hogy az élekre kerülnek a változók módosításai, az állapotokra pedig az, ami megjelenik a képernyőn, lásd a képet. Ez természetesen nem mindig van így, de ha eszerint próbálod meg megtervezni a modelled felépítését, kiküszöbölheted az üres élek problémáját.

== 1. ZH ==
* [[:Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2.pdf | 2015 tavasszal kiadott mintaZH]] + [[:Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2_mo.pdf | beugrókérdések megoldva]]
* [[Rendszermodellezés_1._ZH/Igaz_Hamis_kikérdező|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján) - '''csak az igaz állításokat kell bejelölni!'''

== 2. ZH ==
* [[:Media:ReMo_mintazh2_20150509.pdf | 2015 tavasszal kiadott mintaZH]] + [[:Media:ReMo_mintazh2_20150509_kiskerdesek_megoldva.pdf | beugrókérdések megoldva]]
* [[Rendszermodellezés_2._ZH/Rendszermodellezés|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján) - '''csak az igaz állításokat kell bejelölni!'''

== Tippek ==

Érdemes tisztában lenni minden fogalommal, mert utána elég csak a józan paraszti eszet használni. Nem túl bonyolult belőle 4-est 5-öst szerezni, mert rengeteg extra pont jár és a házi sok pontot ér. A ZH-k beugróit ne vedd könnyű péznek. Legtöbben azért bukják el a tárgyat, mert a beugró nem sikerül. Az elméleti részeket jól át kell nézni, bizonytalan esetekben inkább ne írj be semmit, mert hibás válaszért pontot veszíthetsz. A házi egynapos munka ha teljesen nulláról kezdik, de ha már foglalkozott a Yakinduval egy kicsit előtte akkor maximum négy óra.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

Bevezetés a számításelméletbe I.

2016-11-20T19:29:58Z

Jakab Olivér Rudolf: /* A szorgalmi időszakban */

{{Tantárgy
|nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.
|tárgykód=VISZAA00
|régitárgykód=VISZA103
|szak=info
|kredit=4
|felev=1
|tanszék= SZIT
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|vizsga=szóbeli
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAA00/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/
|levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu }}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
Nincs.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Két '''ZH''' átlaga legalább 40%. Külön-külön legalább 30%.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
*'''nem követelmény, hogy a két zárthelyi közül legalább az egyik elsőre, pótlás igénybevétele nékül sikerüljön. Ha valakinek esetleg egyik sem sikerül (mert nem éri el a 30%-ot vagy nem vesz részt egy zárthelyin), a pótzárthelyit és az aláíráspótló vizsgát (avagy második pótzárthelyit) felhasználhatja (mégpedig tetszőleges sorrendben) a két zárthelyi pótlására, illetve javítására.'''
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.

===Félévvégi jegy===
*A jegybe (J) a ZH-k (ZHx) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:
**<math>J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V</math>
*A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!

==Segédanyagok==
[http://cs.bme.hu/bsz1/jegyzet/bsz1_jegyzet.pdf Szeszlér Dávid-féle BSz1 jegyzet (új)] A tárgyhonlap a tárgyat az új tanrend szerint hallgatóknak ezt a jegyzetet javasolja, mivel ez illeszkedik a megújult tematikához. Gyakran frissül, érdemes mindig a tárgyhonlapról letölteni.

[[Media:NESZ.pdf|Nagy Egyesített Szuperjegyzet]] 2013-as jegyzet, a tanszéki honlap szerint elavulttá teszi a külön BSz1, BSz2 és Számtud jegyzeteket.

[[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet

[[Media:Bsz_fgy_2013_1_0.pdf | Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyűjtemény]]

Freud Róbert - Lineáris algebra (Kiadó kérésére eltávolítva)

[[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott

[[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]

[[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]

[http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]
===Videó===

[http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]

Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.

==1. ZH==
*2007
** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
* 2010
** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással
** [[Media:BSZ1_ZH_20131014_megoldassal.pdf|2013-10-24]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH1_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással
*2014
** [[Media:Bsz1_pzh1_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_ppzh1_2014_05_23.jpg|2014-05-24, tavasz PPZH]] megoldás nélkül
*2015
** [[:File:bsz1_zh1_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz]] megoldással
** [[:File:bsz1_pzh_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz PZH]] megoldással

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==2. ZH==

*2007
** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
*2010
** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással
** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással
**[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással
** [[Media:BSZ1_ZH2_20131128_megoldassal.pdf|2013-11-28]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH2_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással
*2014
** [[Media:Bsz1_pzh2_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_ppzh2_2014_05_23.jpg|2014-05-23, tavasz PPZH]] megoldás nélkül
*2015
** [[:File:bsz1_zh2_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz]] megoldással
** [[:File:bsz1_pzh_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz PZH]] megoldással

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==Vizsga==

Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, ha kissé hiányos, feltesz pár kiegészítő kérdést, utána néhány másik tételbe belekérdez. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.

===Tételsorok===
* [[Media:bsz1tetelek2013osz.pdf|2013/14/1 tételsor]]
* [[:File:bsz1_vizsga_2015osz_tetelsor.pdf|2015/2016/1 tételsor]]

===Kidolgozott tételek===
* [[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]
* [[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]
* [[Media:BSZ1_P.N._kidolgozott_tetelsor_20140110.pdf|Pap Nóra kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott
* [[Media:BSZ1_deli_kidolgozott_tetelsor_2014_jan.pdf|Demeter Deli Kristóf kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott ([https://drive.google.com/file/d/0B94wsRZevzmjdVE1T0ZIaFl4bnc/edit?usp=sharing jobb minőségben Google Drive-on])
* [https://github.com/bme-vik/Bsz1-tetelek Hegyi Zsolt és még sok valued contributor kidolgozott tételsora 2014/2015/1-es vizsgára] ([[:File:bsz1_vizsga_2015osz_kidolgozott_Hegyi_Zsolt.pdf|nem javított PDF itt, helyességére nincs garancia]]) [[Media:Bsz1_tetelsor_2015_osz_kindle.pdf|(ugyanez, csak Kindle-re optimalizálva)]]

==Tippek==
Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.
Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz

Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell "húzni" egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.

Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja

[http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)

==Kedvcsináló==

Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.

Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Bevezetés a számításelméletbe I.

2016-11-20T19:01:47Z

Jakab Olivér Rudolf: /* 2. ZH */

{{Tantárgy
|nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.
|tárgykód=VISZAA00
|régitárgykód=VISZA103
|szak=info
|kredit=4
|felev=1
|tanszék= SZIT
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|vizsga=szóbeli
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAA00/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/
|levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu }}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
Nincs.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Két '''ZH''' átlaga legalább 40%. Külön-külön legalább 30%.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat.
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.

===Félévvégi jegy===
*A jegybe (J) a ZH-k (ZHx) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:
**<math>J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V</math>
*A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!

==Segédanyagok==
[http://cs.bme.hu/bsz1/jegyzet/bsz1_jegyzet.pdf Szeszlér Dávid-féle BSz1 jegyzet (új)] A tárgyhonlap a tárgyat az új tanrend szerint hallgatóknak ezt a jegyzetet javasolja, mivel ez illeszkedik a megújult tematikához. Gyakran frissül, érdemes mindig a tárgyhonlapról letölteni.

[[Media:NESZ.pdf|Nagy Egyesített Szuperjegyzet]] 2013-as jegyzet, a tanszéki honlap szerint elavulttá teszi a külön BSz1, BSz2 és Számtud jegyzeteket.

[[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet

[[Media:Bsz_fgy_2013_1_0.pdf | Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyűjtemény]]

Freud Róbert - Lineáris algebra (Kiadó kérésére eltávolítva)

[[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott

[[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]

[[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]

[http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]
===Videó===

[http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]

Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.

==1. ZH==
*2007
** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
* 2010
** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással
** [[Media:BSZ1_ZH_20131014_megoldassal.pdf|2013-10-24]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH1_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással
*2014
** [[Media:Bsz1_pzh1_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_ppzh1_2014_05_23.jpg|2014-05-24, tavasz PPZH]] megoldás nélkül
*2015
** [[:File:bsz1_zh1_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz]] megoldással
** [[:File:bsz1_pzh_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz PZH]] megoldással

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==2. ZH==

*2007
** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül
*2009
** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül
*2010
** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással
** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)
** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással
** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással
*2011
** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással
*2013
** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással
**[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással
** [[Media:BSZ1_ZH2_20131128_megoldassal.pdf|2013-11-28]] megoldással
** [[Media:BSZ1_PZH2_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással
*2014
** [[Media:Bsz1_pzh2_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Bsz1_ppzh2_2014_05_23.jpg|2014-05-23, tavasz PPZH]] megoldás nélkül
*2015
** [[:File:bsz1_zh2_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz]] megoldással
** [[:File:bsz1_pzh_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz PZH]] megoldással

További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról

==Vizsga==

Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, ha kissé hiányos, feltesz pár kiegészítő kérdést, utána néhány másik tételbe belekérdez. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.

===Tételsorok===
* [[Media:bsz1tetelek2013osz.pdf|2013/14/1 tételsor]]
* [[:File:bsz1_vizsga_2015osz_tetelsor.pdf|2015/2016/1 tételsor]]

===Kidolgozott tételek===
* [[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]
* [[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]
* [[Media:BSZ1_P.N._kidolgozott_tetelsor_20140110.pdf|Pap Nóra kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott
* [[Media:BSZ1_deli_kidolgozott_tetelsor_2014_jan.pdf|Demeter Deli Kristóf kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott ([https://drive.google.com/file/d/0B94wsRZevzmjdVE1T0ZIaFl4bnc/edit?usp=sharing jobb minőségben Google Drive-on])
* [https://github.com/bme-vik/Bsz1-tetelek Hegyi Zsolt és még sok valued contributor kidolgozott tételsora 2014/2015/1-es vizsgára] ([[:File:bsz1_vizsga_2015osz_kidolgozott_Hegyi_Zsolt.pdf|nem javított PDF itt, helyességére nincs garancia]]) [[Media:Bsz1_tetelsor_2015_osz_kindle.pdf|(ugyanez, csak Kindle-re optimalizálva)]]

==Tippek==
Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.
Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz

Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell "húzni" egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.

Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja

[http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)

==Kedvcsináló==

Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.

Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}